M A R G Ó C S Y J Ó Z S E F :

Az anarcsi Czóbel család iratai

i .

1. A z 1800-as évek legele jén m á r nyomon k ö v e t h e t j ü k Anarcson a Czóbel család é l e t é t . 1 E z az anarcsi birtok, amelyik A j a k és Anarcs községek h a t á ­r á b a n t e rü l t el, minden bizonnyal Teleki J ános tó l , l e á n y á g o n szállt a Czó-belekre. Ugyanis Czóbel l 1. László svadronyos 2 k a p i t á n y felesége volt gr. Teleki Borbála, Te lek i J á n o s kővá r i k a p i t á n y unoká ja , aki fé r jének hirtelen ha lá la u t á n is Anarcson maradt n é g y g y e r m e k é v e l s ott ment férjhez, m á ­sodszor b. V a y J á n o s h o z (1733—1790). A t o v á b b i a k b a n erről a családról lesz r é sz l e t e sebben szó.

Megjegyzendő , hogy az eml í t e t t Czóbel 1. Lász lónak , a 32 éves k o r á b a n elhunyt k a p i t á n y n a k a bá ty ja , C. 2. József, ak i sz in t én svadronyos kapi ­t á n y k é n t él az u t ó d o k emlékeze t ében Már ia Teréz ia u r a lkodása idejéből , bá ró Jós ika Julianna-Zsuzsanna fé r j ekén t E r d é l y b e te lepül t , 1791-ben már Felső Fe jé r v m . k ö v e t e s mega lap í t j a a Czóbelek erdélyi ágát.-'5

T o v á b b á : az anarcsiak őse, mint e r rő l még ré sz l e t e sebben lesz szó, a X V I I . sz. elejétől , Wallenstein h í v e : csehországi m á g n á s család, giebelstadti és darstadti p r e d i k á t u m ú a k , n é m e t s zá rmazású bá ró ságga l is rendelkeznek, Landstand i n B ö h m e n rangjukra büszkék , n e v ü k e t Zobel, Zobell , Zóbel for­m á k b a n ta lá l juk a később i fe l jegyzésekben. — A X I X . századi Szabolcs megyei hivatalos föl jegyzések m á r Cz-kezdőbe tűve l , eleinte k é t 11-lel, Czó­bell , Czobel l nevet í r n a k . A k a m a r á s Cz. 2. Imre és családja azonban m á r rendszeresen Czóbel- t í r (alá, így c ímezik e g y m á s n a k leveleiket.

Itt, e beveze tőben k e l l azt is m e g e m l í t e n e m , ami rő l e dolgozat II. r é szé ­ben lesz majd ré sz le t e sebben szó. Az t , hogy az anarcsi Czóbelek családi dolgaival foglalkozva azokat fogadom el a X I X . századi u tódok közvet len őseinek, akiket a családi hagyomány és emlékezet annak tartott. El lenkező b i z o n y í t é k o m egye lőre nincs is. De a szá rmazás i t á b l á z a t itt köve tkező ösz-szeá l l í t ásában a Czóbel 2. Imre á l t a l felvázolt e g y m á s u t á n t azér t is köve t ­hetem, mert m á s iratok is igazolják á l t a l ában ezeket a jegyzeteket. És még egyet: mive l egy régi időszakban a közve t l en fo ly ta tás t igazoló személyek­re pontos és odail lő adatot nem t a l á l t a m , ezé r t kellett „ á t u g r a n o m " ezt, a mintegy ké t gene rác ió ra becsül t időszakaszt .

V é g ü l : ha a csa ládokka l , nemze t i ség i t áb l áza tokka l foglalkozó k ö n y v e k e t , megyei monográ f i áka t , t iszt i c ím- és n é v t á r a k a t forgatja valaki , a X I X .

és X X . században m á r bőven ta lá lkoz ik Cóbel, Czóbel, Zobel, Zóbel nevű s z e m é l y e k k e l : f ő r angúakka l és po lgá rokka l , nemes fö ldb i r tokosokkal és más t i sz tv i se lőkkel is. P l . Kempelen tudós í t a r ró l , hogy Zobel Lajos budapesti lakos ok i . műép í t é sz 1916-ban is kapott m é g nemessége t , az a d o m á n y o z o t t c í m e r b e n coboly l épked •— mint az anarcsi Czóbelek c ímerében . Ez azonban ö n m a g á b a n nem jelent semmi kapcsolatot, l évén a coboly n é m e t neve Zobel. V a g y i s : nem vá l l a lkozha t tunk sem annak b izonyga tásá ra , hogy m i k é p p e n á g a z h a t t a k el annak idején más fe l é is az egykor idejöt t Zobellek, sem arra, hogy minden hason ló nevű s z e m é l y t e rőszakka l a csa ládhoz soroljak. Ez u t ó b b i nemcsak romantikus, de kép te l en , ha nem neve t séges vá l la lkozás is lenne.

így , e dolgozatban, a vá lasz to t t c í m n e k megfe le lően csak az anarcsi „ős-birtokhoz" kapcsolódó családról, annak rokonságá ró l és iratainak bizonyos va l lomása i ró l adhatunk i smer t e t é s t , — e lsősorban azoknak az adatoknak a lap ján , amelyek a Szabo lc s -Sza tmár megyei Levé l t á rban , N y í r e g y h á z á n t a l á lha tók .

2. Anarcson, a K i s v á r d a köze l ében fekvő kis községben, 1949 j a n u á r j á ­ban halt meg a kas t é ly utolsó c sa l ád tag - l akó ja : Czóbel Emma, özvegy báró H u s z á r I m r é n é , teljesen elhagyottan, é l e t ének századik évében . Nincs hír a r ró l , hogy csa lád jának tagjai „ fogla lkoztak volna" a h a g y a t é k k a l . — A le­vé l t á r i t ö r z skönyv és az e m l é k e z e t szerint 1950-ben ke rü l t be egy zsáknyi irat, sok kép t á r s a s á g á b a n a n y í r e g y h á z i m e g y e h á z á r a . A z iratok a levél­t á r b a n foglalnak ma helyet, a képek , e l sősorban Büttner H e l é n vázla ta i , rajzai, f e s tménye i a Jósa A n d r á s M ú z e u m b a n t a l á lha tók (ugyanabban az épü le tben)

Maguk az iratok, e l e v é l t á r b a n , X I I I . 2. fondszám alatt k e r ü l t e k beik­t a t á s r a / 1 A z 1960-as években sorra k e r ü l t á l t a l ános r endezés so rán 16 do­bozban kaptak e lhelyezés t . Nagy tömege , az iratok t öbbnye lvűsége , szerte­ágazó t émá ja nem vonzotta a k u t a t ó k a t . Csak Balogh I s t v á n n a k , a levél tár akkor i igazga tó jának gondos szempontok a lap ján t ö r t én t i r a tvá loga tása , cso­por tos í t á sa n y o m á t lehetett k ö v e t n i e az ú j a b b r e n d e z é s n e k ; u g y a n ő fede­zett fel összefüggéseket a l eve lező szemé lyekke l kapcsolatban, nevek, a lá­í rások azonos í tásával , rokonság i összefüggések, fokok fe lvázolásával .

Ezek u t á n indulhatott meg 1982 n y a r á n egy átfogó, finomabb rendezés . A munka jelenlegi ál lása szerint a köve tkezők fogla lhatók össze e fond j e l ­l emző ikén t :

á) a kb. 4000 iratot t a r t a l m a z ó dobozokban e lsősorban a Czóbel 2. Imre és családjának i ratai , levelezése t a l á lha tó , az 1860 és 1946 közöt t i időkből . K ö r ü l b e l ü l egy % - r a t ehe tő a X V I I — X V I I I . századból szá rmazó , a család birtokaival kapcsolatos l a t in vagy magyar n y e l v ű iratok m e n n y i s é g e ;

b) az utolsó száz évet összefoglaló i r a t t ö m e g e g y h a r m a d á t Czóbel 2. Imre

l e á n y á n a k , az í rónő Czóbel Minkának kéziratai, naplója, személyes levele­zése foglalja m a g á b a . Fe l t űnő , hogy mi lyen sok a M i n k a á l ta l í r t levél . Ezeknek k é t nagyobb csoportja van. A hatalmas m e n n y i s é g ű n é m e t , r i t ­k á b b a n francia n y e l v ű levelei Büttner He lénhez , amelyeket a c ímze t t őr i ­zett meg, s amikor meghalt Anarcson, 82 éves k o r á b a n , a ho lmi j áva l k e r ü l ­tek az őt tú lé lő í rónőhöz saját , r é g e b b i í rásai , — s maradtak r á n k így. Kisebb csoportja e leveleknek M i n k á n a k gr. Teleki S á n d o r n é Kende J ú l i á ­hoz í r t sorai. A Szikra n é v e n pub l iká ló í rónő 1937-ben halt meg, s a ha­g y a t é k á t r endezők j u t t a t h a t t á k vissza M i n k a í rása i t hozzá (aki akkor 82 éves) ; 5

c) az eml í t e t t iratok másod ik harmada Czóbel 2. Imre fe leségének, Vay Éva (Eveline) g ró fnőnek igen széles k ö r ű levelezése csa ládtagja iva l , ö m a g a is gyakran utazott, m á s k o r férje, gyerekei voltak távol , n ő t t e k u n o k á i is: v a l a m e n n y i ü k k e l gyakran vá l to t t levelet. U g y a n í g y : tizenegy édes t e s t v é ­rével , azok házas tá r sa iva l , gyerekeivel is sűrű, meghitt l eve lezésben ál lot t . Rokonszenves alakja alighanem afféle közvet í tő , v i l l ámhá r í t ó szerepeket is vál la l t a nagy csa ládban nem r i t k á n keletkezett fé l reér tések , kocódások le­veze tésében , e l s imí tásában . Sok levél t a n ú s á g a szerint r égebb i alkalmazot­taival is tartott kapcsolatokat; megannyi távoli i smerős , rokon k é r i (kö­szöni meg) segí tségét , pontosabban az összeköt te tése i r é v é n esedékes , lehet­séges p ro tekc ió já t ;

d) a m a r a d é k harmadik harmad Czóbel 2. I m r é n e k és b á t y j á n a k , Albert­nek anyagi nehézségeivel , gazdasági ügyeivel kapcsolatos levelezés, f izetési m e g h a g y á s , vá l tóóvato lás , számla, t e r m e l é s i k i m u t a t á s , bé r le t i e l számolás , ü g y v é d i t anácské ré s - adás , vég reha j tó i in tézkedés ;C)

e) az iratok jó á l l apo tban vannak. Viszont sok a h i á n y o s darab; a levelek­nek a c ímze t t megszól í tásá t i l l . éppenségge l csak az a lá í rásos részé t , n e t á n egy középső lap rész le té t t a r t a l m a z ó darab. így a tö redékes , a zonos í t ha t a t ­lan iratok száma m e g l e h e t ő s e n nagy, — bá r ezek s záma a r endezés so rán j e l en tősen csökkent , hiszen bizonyos becenevek, í rásszokások, röv id í tések , összefüggések alaposabb meg i smeré se u t á n eléggé sok össze tar tozó darab ke rü l t a he lyé re , e g y m á s mel lé . í gy is azonban kb. 15%-ny i iratot k e l l je­lenleg ú g y minős í ten i , mint amelyeknek hova t a r t ozá sá t eddig m é g nem s i ­k e r ü l t t i sz tázn i ;

f) sok segí tséget adtak a h a g y a t é k b a n levő gyász je len tések , e sküvői meg­hívók, név jegyek , amelyek a kor szokásának megfe le lően közeli és t ávo l i rokonokat, c ímeket , rangokat is felsoroltak. Ezek a Nagy Iván , Kempelen , vagy a F ő r a n g ú és Nemes családok kö te t e ihez k é p e s t is tartalmaztak pon­tosabb és frissebb, ú j a b b kor i és főleg megb ízha tó el igazí tást . — Szoros kapcsolatban ál l tak Czóbelék az anarcsi Horváth i l l . a Pap községben szé­kelő báró Horváth csa láddal . Ez u t ó b b i a k iratait m o s t a n á b a n szerezte meg a l e v é l t á r : sok segí tséget adtak az onnan szerzett u ta lások , adatok i s . 7

3. A h a g y a t é k r e n d e z é s e során e l ső rendű szempontom az író Czóbel Min-k á n a k alaposabb m e g i s m e r é s e volt . M i v e l l eve lezésének nagy ré sze i rodal­m i je l legű volt, s zükségsze rűen n é z t e m u t á n a , hogy vajon m á s , nagyobb k ö z g y ű j t e m é n y b e n akadnak-e Czóbel Minka- levelek . A z M T A k é z i r a t t á r á ­ban és a Petőf i I rodalmi M ú z e u m b a n kevés , kis j e l en tőségű adatra bukkan­tam. A m i k o r azonban az O S Z K k é z i r a t t á r á b a n é rdek lőd tem, meg lepe t é s ér t . K i t ű n t ugyanis, hogy egy, m é g 1950-ben, eredetileg m é g a Magyar N e m ­zeti M ú z e u m á l ta l s ze r zeményeze t t i r a t t ömeg 1963-ban ke rü l t az OSZK t u ­la jdonába . Ez az i m m á r rendezett anyag több , mint 2000, C. Minkához í r t levelet tesz k i : kb. 100, C. M . á l t a l ír t levélből , valamint — személy i iratai közt — 135 oldalnyi nap ló jából ál l . Ez, a k é t s é g t e l e n ü l A n a r c s r ó l származó i r a t t ömeg az O S Z K Fond 30 je lzés alatt, 241 pal l iumban t a l á lha tó . N e m ­igen k ide r í t he tő m á r , hogy 1950-ben hogyan s m i é r t ke rü l t ké t fe lé az anar-csi hagya ték .

Ugyancsak az O S Z K - b a n , a fond 62 je lzés alatt, a 42—47. pal l iumban ta lá lha tó meg ú j a b b a n az a 123 levél , amelyet Jus th Zsigmond í r t Czóbel Minkának . Ezek is Anarcs ró l k e r ü l t e k ide. A n y í r e g y h á z i l evé l t á rban levő i ra tokból k i tűn ik , hogy ezeket m é g 1941-ben „ k é r t e e l " Kozocsa Sándor , és P é k á r G y u l á n é s e r k e n t é s é r e Czóbel M i n k a e l is k ü l d t e azokat, n é h á n y más , t á r g y i e mlékekke l e g y ü t t K . S. c ímére . Mindezek visszaszerzését még az í rónő sürge t t e , majd jóval később a n y í r e g y h á z i l evé l t á r is r e k l a m á l t a , — hiába . Viszont 1977-ben, le lőhely megje lölése né lkü l , megjelentek a Szép­irodalmi K i a d ó n á l . 8

A z OSZK Levelestár j e lze tű g y ű j t e m é n y a n y a g á b a n is vannak érdekes , t é m á n k h o z t a r tozó iratok. K ö z ü l ü k l e g é r d e k e s e b b n e k mutatkozik az a 145 darab levél, amelyet M i n k a í r t Jus th Zsigmondhoz. í gy — a n y o m t a t á s b a n is megjelent Justh- levelekkel p á r h u z a m o s a n olvasva — r e k o n s t r u á l h a t ó a k é t író kapcsolata, közös é rdek lődés i t e rü l e tü k , b a r á t i viszonyuk.

A fent iekből megtudhatjuk, hogy az anarcsi Czóbel család iratai nem ki­zárólag a nyíregyházi levéltárban találhatók. A család t ö r t é n e t é r e , gazda­sági viszonyaira vona tkozó adatok l é n y e g é b e n itt vannak, de a szeszélyes vé le t len fo ly tán ké t fe lé ke rü l t iratanyag, kel lő e r e d m é n y r e m é n y é b e n , m é g ­is együ t t k u t a t a n d ó , — főleg, ami Czóbel M i n k a é le té t és m u n k á s s á g á t i l l e t i . Mer t hiszen p é l d á u l Te lek iné (Szikra) 137 levele van az O S Z K - b a n , az 1900 u t á n i időkből ; az e lőbb keltezettek viszont N y í r e g y h á z á n o lvashatók . — M i n k a személyes va l lomása i t , t öprengése i t , megjegyzése i t , a később iekben i n k á b b csak napi e s e m é n y e k e t rögzí tő fel jegyzései , t e h á t a nap ló i — egye­lőre k ö v e t h e t e t l e n i d ő r e n d b e n — fordulnak elő a n y í r e g y h á z i dobozokban és az O S Z K pal l iumaiban. — A festő B ü t t n e r H e l é n n e k h á r o m s z á z n á l t ö b b levele van a budapesti Fond 30 n é g y p a l l i u m á b a n , vegyes időkörből , — kb. ugyanennyi, ugyancsak vegyesen, kapcsolatuk fél évszázadából , N y í r e g y h á -

zán. — Igen gazdag M i n k a levelezése b á t y j á n a k , I s t v á n n a k csa lád tag ja iva l : kb. ha rmadfé l száz levé l itt. kb. ugyanannyi ott —, és így tovább .

II.

4. A kel lő e l igazodás é r d e k é b e n a köve tkező lapokon ennek az anarcsi Czóbel c sa ládnak a nemzedéki sorrendjét k ö v e t h e t j ü k . A régebb i folyama­tosság fe l i smeréséhez a leg több segí tséget az a négyo lda las cetli n y ú j t o t t a , amelyiken Czóbel 2. Imre í rásáva l kapunk e l igaz í tás t az ősrégi Zobel Család egyik ágáról. Így vá l t k iegész í the tővé Nagy I v á n és Kempelen kö t e t e inek szűkszavúsága és h i ányossága (bár u ta lása ik m á s fontos mozzanatokra h í v ­t á k fel a figyelmet). A régebbi időke t i l le tően a Nemes Csa ládokban meg­jelent rövid Czóbel-cikk sem teljes, viszont pontosnak és hitelesnek fogható fel a X I X . század m á s o d i k felére u t a ló adataiban, m á r csak azér t is, mert az i t teni szöveg levonata m e g t a l á l h a t ó M i n k a i ratai közöt t (az O S Z K - b a n ) s így va lósz ínűleg ő e l lenőr izhe t te , ko r r igá lha t t a , hogy ne maradjon benn l ényeges hiba.

A leg több , l é n y e g é b e n új adatot, i l letve a ko r r igá l á shoz kel lő alapot a n y í r e g y h á z i l evé l t á r eml í t e t t fOndjában t a l á lha tó iratok, főleg levelezés uta­lása inak , összefüggéseinek fokozódó m e g é r t é s e a l a p j á n nyerhettem. í g y ala­kul t k i az a lábbi összeál l í tás , amelyet a t áb láza tos k i m u t a t á s mellett s z á m o ­zási e l járással igyekeztem á t t e k i n t h e t ő v é tenni. Ennek lényege , hogy m i n ­den ú j abb gene rác ió ese tében l-es szám indu l és e gene rác ió minden tagja kap számot (2, 3, 4) a h á n y a n voltak, — viszont e s z á m u k mel l é megint egyes s z á m m a l j e lö l t e tnek az új gene rác ió első tagjai (s növekvő s z á m m a l a több i gyermek). — A z alszámozás csak az 5. gene rác ióná l kezdődik , mert „e l ágazás" csak e t tő l kezdve k ö v e t h e t ő a jelenlegi t u d á s u n k szerint. T e h á t :

1. gene rác ió : „Ősatyánk9 Zobel Fülöp, azon ágból szá rmazot t , amelyik Giebelstadt és Darstadt v á r k a s t é l y o k b a n l é t eznek m a n a p s á g is (kb. 1898), s bá róságo t viselnek i n Oberfranken — W ü r z b u r g mellett. Ő s a t y á n k W a l ­lenstein friedlandi hercegnek volt s e g é d k a p i t á n y a és csehországi m á g n á s , Landstand i n B ö h m e n . Neje Rosenberg Judi ta ." (A X V I / X V I I . sz. fordulója és a köve tkező első évt izedek.) „ E z e k n e k f iók":

2. g e n e r á c i ó : „Zobel Ferenc, min t cs. k i r . v e z é r ő r n a g y telepedett le M a ­g y a r o r s z á g o n és nyerte a magyar nemesség i d i p l o m á t 1678-ban. Ebben a c sa l ádnak régi i m p é r i u m i n e m e s s é g e is fel van t ü n t e t v e . " Fe lesége B a r t ó k K a t a l i n .

A köve tkező 3—4. generác ió ró l nincsenek adatok. 5. g e n e r á c i ó : Czobell 1. József, k i „ k o r á n a k h í r n e v e s ezredese volt, a Ná-

dasdy h u s z á r o k n á l generá l i s , M á r i a Terézia k i r á l y n é kedvelt h íve , k i a ko­r o n á z á s ü n n e p é l y é r e fényes b a n d é r i u m o t a lak í to t t a maga köl t ségén Heves

v á r m e g y é b ő l . " — Őtőle k ö v e t h e t j ü k a s zá rmazás fo lyamatosságá t . 1751. f e b r u á r 8-án kapta a k i r á lynő tő l a balogfalvi p r e d i k á t u m m a l j á r ó n e m e s s é ­get, a G ö m ö r b e n fekvő ba logfa lv i 1 0 birtokot és a c ímer t , amelyet többek közöt t a Borovszky féle monográ f i a is bemutat, képpe l , a Szabolcs megyei k ö t e t é b e n . — Régebb i b i r t o k a i k é n t N y i t r á b a n (Verbó, Prasznik), Hevesben (Garánk) szerepelnek az ú j , g ö m ö r i a d o m á n y mellett. — Fe lesége Mihá ly i Ju l ianna . K é t f iukról van t u d o m á s .

5. 1. Czóbell 2. József, k i „ h u s z á r svadronyos k a p i t á n y k o r á b a n n ő ü l vette branyicskai bá ró Jó s ika Jú l i á t és alkotta az erdélyi ága t" . Nagy I v á n sze­r in t a Jós ika l eány Zsuzsanna nevet viselt : József 1791-ben Felső Fejér megye köve te . Leszá rmazása a t o v á b b i a k b a n függet len az a n a r c s i a k t ó l . 1 1

5. 2. Czóbell 1. László, aki (1778 körül) „ svad ronyos k a p i t á n y volt a Be th­len h u s z á r o k n á l ; mint i lyen, f u t á r k é n t az orosz udvarhoz k ü l d e t e t t . Ez a l ­ka lommal egy udvar i v a d á s z a t r a m e g h í v a t v a egy j ávo r sza rvas t lőt t , mely­nek a t rófeá ja jelenben is megvan Anarcson. Hir te len elhalt, 32 éves ko­r á b a n , agygyu l l adásban , Lengye lo r szágban , Sokál v á r o s á b a n , 1 2 ahol a székes­e g y h á z t e m p l o m s í rbol t jába eltemettetett. A z u t á n a b ú s özvegye , Teleki Bor­bála k i s k o r ú á r v a gyermekeivel v i s sza té r Magyaro r szágba , Anarcsra ." Ettől kezdve van szó m á r k o n k r é t a n Ana rc s ró l . A z özvegy (1746—1822) Anarcson halt meg, itt is t e m e t t é k el, m i u t á n másod ik férjét , Vay J á n o s t (1733—1790) is tú l é l t e . Czóbell 1. Lász lónak n é g y g y e r m e k é r ő l van t u d o m á s :

5. 2. 1. Czóbel 1. Imre (1772—1829). „Midőn a francia h á b o r ú b a n Simo-n y i v a l v i tézségér t ve t é lkedve l evága to t t , fe jén i szonyú sebbel francia fog­ságba ke rü l t , ahol a f ranciák á l t a l a legnagyobb figyelemmel ápo l t a to t t . De t o v á b b i szolgála t ra k é p t e l e n l évén , 26 éves k o r á b a n mint svadronyos kapi­t á n y h a z a t é r t anarcsi b i r t oká ra , ho l nyugalomban e v i d é k n e k no tab i l i t ása volt addig, míg az á l t a lános nemesi felkelés, insurrectio, elrendelve lett. Ez a lkalomra Szabolcs v á r m e g y e s t á t u s - és rendjei őt e g y h a n g ú l a g vá lasz to t ­t á k meg vezénylő a l e z r e d e s ü k n e k . " — Ez 1809-ben volt, s Borovszky tói azt is tudjuk, hogy ezt a meg t i s z t e l t e t é s t Imre nem fogadta el. — A Czóbelek katolikusok, de Anarcson akkoriban nincs i lyen templom, amikor 1. Imre meghalt. A református egyház a n y a k ö n y v é b e n , a halá lozás nap jához , 1829. j a n u á r 2-hoz kapcso lódva k ü l ö n meg jegyzés o lvasha tó : „Ez a megholt úr , é l e t ében oly jószívű volt, hogy nem volt olyan szegény beteg, k u n y h ó , hogy meg ne lá togassa s gyógy í t á sá ró l köl t sége ive l ne gondoskodott volna. Vol t mindeneken könyörü lő , kit az egész he lység sirat, szán és sa jná l . " — A föl­desurat deák ritus szerint (azaz: az ajaki r. k. pap köz reműködéséve l ) , az anarcsi ref. templomban, a dél felől levő k r i p t á b a n he lyez ték el. — Utóda i nem ismeretesek.

5. 2. 2. Czóbell 2. László (1775—1840). „A nemesi fö lke lésben mint fő­hadnagy szolgálta hazá já t . Első neje keselőkeöi Majtényi Eszter volt, m á -

sodik házasságra l épe t t a boldog e m l é k e z e t ű b. Vecsey Leopoldinával." — Itt, az idézőjelben le í r t jegyzeteket készí tő 2. Imre m á r saját szüle i rő l be­szél, — több szövege nincs is ezeken a lapokon. — Cz. 2. L.-ról tudjuk, hogy 1799-ben Szabolcs vm. t á b l a b í r á j a ; ő é p í t t e t t e a má ig álló anarcsi Czóbe l -kúr iá t , melynek k é p e a Borovszky monográ f i a 11. l a p j á n is l á t h a ­t ó . 1 3 A Heves megyei Z a r á n d o n halt meg. — Első házasságábó l gyerekek­ről nincs t u d o m á s o m . A másod ik asszonytól , Vécsey Leopold iná tó l (1778— 1851) ké t fia ismeretes, ak ikrő l k i ssé lejjebb lesz szó.

5. 2. 3. Cz . Julianna. A z anya h a l á l a u tán , az örökösödési megegyezésko r (1823) szigeti Szerentsy J á n o s „ ú r é le te pá r j a" . G y e r e k e k r ő l nincs szó az iratokban.

5. 2. 4. Cz. Borbála, I v á n y i T a m á s n é . A z e lőbb eml í t e t t ö rökösödés i i r a ­tokban m á r nem szerepel. Úgy lá t sz ik addigra fér je is, ő is meghaltak, u t ó ­dok né lkü l .

A z anarcsi Czóbelek ( immár t ö b b n y i r e egy 1-lel, hosszú ó-val í r t néven) , Cz. 2. Lász lónak másod ik fe leségével való házasságából a k ö v e t k e z ő k é p p e n fo ly t a tód t ak :

5. 2. 2. 1. Cz. Albert (1816—1876). M i n k a n a p l ó j á n a k 1916. m á r c . 9-i be­j egyzése szerint , ,Bert i bácsi ma lenne 100 esz tendős" . — H a t v a n é v e s múl t , amikor meghalt 1876. m á j u s 26-án. Fö ldb i r tokos , 1872-ben D e á k - p á r t i prog­rammal l épe t t fel a képv i se lővá lasz táskor . Elgondolása i t meg is jelentette n y o m t a t á s b a n . 1 4 1872 és 1875 közöt t a k i svárda i k e r ü l e t képvise lő je , e g y é b ­k é n t az Északkele t i Vasú t igazga tóság (a D e b r e c e n — N y í r e g y h á z a — K i s v á r -d a — M u n k á c s közti vona l ró l van szó) igazgatósági tanácsosa . A hetvenes é v e k b e n főleg Pesten él, m e g l e h e t ő s e n pazar k ö r ü l m é n y e k közö t t s közben sokat betegeskedik. Egyedü l , esetleg öccse csa lád tag ja iva l ausztriai vagy francia tengerparti ü d ü l ő k b e n k ú r á l t a t j a magá t . Fegyelmezetlen, rossz be­teg. Hosszú szenvedés u t á n halt meg Budapesten. Anarcs i e l t eme t t e t é se u t á n igen sok nagy és kis hi te lező rontott rá a c sa lád ra s ennek köve tkez t é ­ben meg is szűnik az anarcsiak addig folytatott, l é n y e g é b e n nyugodt, gond­talan élete , e g y m á s u t á n vesztik el birtokaikat. — Alber t fe leségéről , gye­reke i rő l nincs szó.

5. 2. 2. 2. Czóbel 2. Imre. A z anarcsi áll. a n y a k ö n y v szerint 87 éves ko­r á b a n hunyt el 1906. j a n u á r 18-án. E bejegyzés szerint Budapesten szüle­tett. — A z ajaki matr ikula szerint 1846-ban, az r. k. s ze r t a r t á s szerinti es­k ü v ő k o r : 31 éves. A z előbbi 1819-i, az u tóbb i 1815-i szüle tés t sejtet. — Há­zasságuk ide jén s majd az első gyerek szü le tésekor (1847 szeptember) is : a 4. sz. magyar h u s z á r e z r e d f ő h a d n a g y a k é n t szerepel. A k k o r i b a n hagyhatott fel a ka tonáskodássa l s vonult vissza az anarcsi családi bir tokra, ahol lé ­n y e g é b e n báty ja , Alber t vezette az ügyeke t . A hetvenes é v e k b e n , Alber t be t egeskedése , gyakor i t ávol lé te i d e j é b e n kapott nagyobb szerepet, felelős-

séget a birtoktestek k o r m á n y z á s á b a n Imre és annak fia, István, de a za­varos, elromlott helyzeten m á r nem lehetett seg í ten i s egy ikük sem igen é rdek lődö t t az anyagi ü g y e k i rán t , nem é r t e t t e k a gazdasági veze téshez . — Ez a 2. Imre csendes, o t t honü lő ember lehetett, k é n y e l m e s e n szeretett élni, mindent b á t y j á r a bízot t , majd az ü g y v é d e k r e , k é s ő b b a b é r l ő k r e ; a vadá ­szatban is csak a sza lonkázás t kedvelte. — A k ö z ü g y e k b e n nemigen vett részt . V a n hír a Nyí rv ízszabá lyozó Tá r su l a t v á l a s z t m á n y i t agságáró l , de ott is csak a m e g a l a k u l á s k o r v e t t é k számba , 1879-től 1881-ig szerepel i lyen n é v ­sorban. 1 5 É le tének utolsó év t i zedében szé lhűdés k ö v e t k e z t é b e n b é n á n ten­gette életét , to lókocs ival mozga t t ák , így csendes ke r t é szkedő kedv te l é sének is vége szakadt. 1 0 Pedig a családi h a g y o m á n y szerint „szépségérő l h í res" , i f júkorában ő az „u to lsó V e r b u n g - k a p i t á n y " , — de h á t az idő m ú l i k . 1 7 A családi levelezésben, a ha lá l akor é rkező r é szvé t l eve l ekben szinte á l landó je lzővel a kedves, jó Imre bács ikén t emlegetik.

Fe l e sége : Vay Éva (Eveline) V . Ábrahám és Kazinczy Zsófia l e á n y a (Ber-kesz 1829. — Anarcs 1908. aug. 5.). A h í re s főispán, a luskodi előnévvel 1830-ban gróffá emelt dinasztia tizenegyedik gyermeke. J e l e n t ő s vagyont nemigen vitt a h á z a s s á g b a (1846), viszont igen kiterjedt rokoni kapcsolatai r é v é n csa ládjának, gyermekeinek b iz tos í tha t ta , hogy az akkor i Magyaror­szág l eg fényesebb h á z a i b a n is csa ládias f ogad t a t á sban r é s z e s ü l h e t t e k . 1 8 A n y ­ja kora i ha lá la u t á n , főleg asszony k o r á b a n ő a nagy család központja, össze­tartó ereje. É l e t é n e k nyolcadik év t i zedében is é l énk érdeklődésse l , friss re f lex iókka l levelez, megnyugtat, békí t , m i k ö z b e n neki m a g á n a k is sok a baja. 1880-tól, az e g y e d ü l megmaradt anarcsi kb. 1000 holdas b i r tokrész t az ő n e v é r e ír ják á t s e t tő l kezdve neki is be k e l l kapcso lódn ia a meg lehe tősen zavaros, eléggé sö té t v á l t ó - és egyéb kö lc sönügyek in tézésébe , jó l lehet l é ­n y e g é b e n csak a lá í ró szerepe maradt. Fér jéve l , gyermekeivel csak magya­ru l levelezett sok gyöngédségge l , meleg szeretettel. A távo labb i rokonokkal azonban kiterjedt a n é m e t vagy angol n y e l v ű í rásbe l i kapcsolata. (Sajátsá­gos, hogy a fiatalabb generác ió új házas t á r sa i á l t a l á b a n n é m e t ü l k e z d e m é ­nyezik a levelezés t Evel ine-ne l s csak később vá l ik s z á m u k r a is t e r m é s z e ­tessé a magyar n y e l v ű í rásbel i eszmecsere.) D e r ű s egyén i sége — idősebb k o r á b a n is — alkalmazkodott M i n k a m e r ő b e n m á s s t í lusú levelező és sze­m é l y e s bará t i , b o h é m , polgár i , zsidó i smere t ség i köréhez , M i n k a és B ü t t n e r H e l é n szoros b a r á t s á g á h o z , a fes tőnő anarcsi t a r tózkodásához , é le téhez ; f i ­gyelemmel k ísér i a l apokból az i smerősökrő l szóló h í reke t , k r i t i k á k a t s ezek­ről pontosan b e s z á m o l távol levő , esetleg é p p e n kül fö ldön élő l e á n y á n a k . Rokonszenves ember i tu l a jdonsága i miatt k ü l ö n t a n u l m á n y o z á s r a is é r d e ­mes személyiség . — Házasságukbó l öt g y e r m e k r ő l tudhatunk. B á r a Vayak buzgó r e f o r m á t u s o k és Evel ine is az maradt egész é le tében , reverzá l i ssa l házasod tak s minden gyereket katolikusnak kereszteltek.

5. 2. 2. 2. 1. Cz . István (Ottó, Alber t , Imre) Anarcson szü le te t t 1847. szep­tember 18-án. Keresz t szü le i : Czóbel Béla (5. 1. 1. — lásd a 11. sz. jegyzetet) és Gyürky Pálné Vay Erzse (Eveline t e s tvé re ) . Családjá tól t ávo l végez te k ö z é p - és felsőiskolái t . A 70-es évek közepé tő l kapcsolódik be otthon a gaz­dasági felelős n e h é z sze repébe — kevés s ikerrel . 1887-ben e sküdö t t meg b á r ó Mednyánszky Margi t ta l (1858—1937): a házasság meghozta a m é g megmaradt kb . 1000 holdnyi anarcsi vagyon ki t i sz tázásá t , de az egészet az asszony nevére írták át. A z esküvő a K é s m á r k melletti Nagyőr (Nehre, most: Strasky) k a s t é l y á b a n t ö r t é n t . Ezen tú l ott is laktak, csak r i t k á n j ö t t ek I s tvánok Szabolcsba, akkor is röv id időre . — Fe lv idék i k a s t é l y u k b a n nem foglalkozott az ottani bir tokkal , gazdaságga l sem, legfeljebb á tmene t i l eg , kénysze rbő l , amikor a bér lők vá l tozása k ö z b e n t a r t ó s a b b szüne t ál l t be. A z anarcsi földet is bé r lők kezel ik; nemigen szól bele t e v é k e n y s é g ü k b e senki: a szülők, a t e s tvé rek apanázs t kapnak az ősi ház és a szépen k i ép í t e t t park haszná la t i j ogáva l együ t t . — I s tván a század utolsó év t i zedében a m ű ­velődés , a szellemi élet t á v o l a b b eső összefüggései re keres m a g y a r á z a t o t . K é t e s z m e t á r s a van : villogó sze l lemiségű sógora, a festő Mednyánszky László és annak bará t j a , az író Justh Zsigmond. M a g á n y o s töp rengése i t n é g y k ö t e t e s m ű v é b e n : Die Genesis unserer Kultur c. L ipcsében jelenteti

meg (1901—1907). 1 0

M u n k á s s á g á r a nem nagyon f igyel fel a t á r s a d a l o m , b á r egy ik -más ik c ik ­ke a Huszadik Században jelent meg. A z u t ó k o r kevés k é z i k ö n y v e e m l é k e ­zik meg m u n k á s s á g á r ó l . Szinte azonos szövegük szerint tudni vélik, hogy meg akarta ú j í t an i a magyar a r i sz tokrác iá t mégped ig a pa rasz t ság ú t j án , s ezek szerint afféle paraszt-szocialista elveket vallott, — mint vele egy időben B a k u n y i n vagy L . Tolsztoj. Justh h a l á l a u t á n (1895) m á r sógora t á r ­saságá t is m ind r i t k á b b a n é lvezhe t i N a g y ő r ö n : teljesen m a g á n y o s s á vá l t , legfeljebb t e s t v é r é n e k , a n á l u k gyakran huzamosabb ideig is vendégeskedő M i n k á n a k mondja el sú lyosabb gondolatait. A z arisztokrata t á r sa ság nem mé l t ányo l t a , nem foglalkozott vele, sőt i n k á b b e lzárkózot t t ő l e : kissé el len­ségnek, de lega lábbis filozofáló köd lovagnak t a r t o t t á k rad iká l i s c ikkei , dar-winis ta ih le tésű dolgozatai miatt. A fővárosi szociológus, rad iká l i s kö rök pedig nem fe l edhe t t ék szá rmazásá t , t á r s a d a l m i he lyze t é t : — ott arisztokra­t ának , t e h á t idegennek t a r t o t t á k . R á a d á s u l I s t v á n igen r i t k á n t a lá lkozo t t e lvba rá t a iva l , hiszen nem szeretett Pestre j á r n i , de a rad iká l i s szociológusok sem kaptak m e g h í v á s t Nagyőrbe . í g y csak romlott helyzete, n ő t t m a g á n y o s ­sága, a h á b o r ú idején, az i m p é r i u m v á l t o z á s t köve tően m é g i n k á b b : az oda­lá togató rokonok, i smerősök üdvöz lésé re sem k e r ü l elő szobájából . 1932 m á ­j u s á b a n halt meg az akkor m á r Strasky n e v ű falujukban. Három gyerme­k ü k nő t t f e l . 2 0

5. 2. 2. 2. 2. Emmi — az ajaki r. k. a n y a k ö n y v szerint az előző nap szü l e -

tett l e á n y t 1850. j a n u á r 1-én k e r e s z t e l t é k : Emerica, Leopoldina, Zsófia, Éva, S y l v i a n é v e n . Éle te első két é v t i z e d é b e n előkelő i n t é z e t e k b e n nevelkedett, gondtalan k ö r ü l m é n y e k között . V a l a m i v e l 30. szü le tésnap ja e lőt t ment f é r j ­hez (1879. ápr . 21-én). F é r j e : mezőkövesd i bá ró Huszár Imre, magyarjakab­falvi lakos, akinek az Anarcs mellet t i G y u l a h á z á n is van családi b i r t ok ré sze . Első gyerekeik a Sá ros megyei J a k a b f a l v á n szüle t tek , de a nyolcvanas évek közepén m á r G y u l a h á z á n laknak, Eliz és Zsiga i tt is szüle te t t . A férjről (1846—1892) keveset tudok; vannak n y u g t á k az iratok között , ame lyekbő l k i tűn ik , hogy 1888 t a v a s z á n m á r a l ipó tmeze i m. k. orsz. tébolyda lakója , s minden bizonnyal ott is halt meg 1892 legelső napjaiban. M i n k a ekkor ír ja Justhnak: „ m e g h a l t most s z e g é n y sógorom, ez va lódi á ldás , de a vég még jobban e lő té rbe hozza a s zomorú éle té t , b á r ő meg volt e l é g e d v e " (1892. j a n u á r 4.). 2 1 E m m i e t tő l kezdve, i m m á r o n Anarcson, visszavonultan él, ne­héz anyagi viszonyok közöt t ; m e g l e h e t ő s e n sok a gondja, nehézsége , szo­m o r ú s á g a gyerekei miatt is. A h á z t a r t á s b a n , sze rény gyakorlat i é r zéke mi ­att, k e v é s haszná t v e t t é k . — László e rdé ly i házassága nem m o n d h a t ó sike­resnek, a legkisebb fiú, Zsiga b o t r á n y a i pedig s zö rnyen kellemetlenek. E ké t f iúról m é g vannak h í r e k a 40-es é v e k elejéről , de sem ők, sem az u n o k á k nem gondoskodnak ró la , jó l lehet M i n k á v a l nagyon is r á s z o r u l n á n a k a jó szóra is, az anyagi seg í t ségre is. M i n k a ha lá la u t á n m é g ké t éve t él t t é n y ­leges n y o m o r ú s á g b a n , egyedü l l é tben , az egykori alkalmazottak, szomszédok a lkalmi j ó t é k o n y s á g á n a k k iszolgá l ta tva . Anarcs örököse , I s tván b á t y j a leá­nya, Margit nem kap ú t leve le t , m é g meg lá toga tn i sem tudja n a g y n é n j é t , nemhogy segí tené, r á a d á s u l neki, odaá t , hasonló gondjai is vannak. Nem sokkal 99. szü le tésnap ja u t án , 1949. j a n u á r 14-én halt meg Anarcson.

5. 2. 2. 2. 3. Elisabetha, V i lhe lmina , Leopoldina, Sophia — szü le t e t t 1853. augusztus 4-én, meghalt 1854. ápr i l i s 29-én .

5. 2. 2. 2. 4. Wilhelmina, Izabella, Leopoldina, Sophia — szü le te t t A n a r ­cson, 1855. j ún iu s 12-én. Keresz t szü le i Czóbel Adalbertus (Albert — 5. 2. 2. 1.) és özv. Domahidy Károlyné Újhelyi Zsófia. A z első n é v becézése k i s l á n y k o r á b a n : M i n a , Minus , Minkus . Ebből alakult a Minka változat s 25— 30 éves ko rá tó l m á r mindenki így emlegeti, így c ímez neki levelet, ő is ezt haszná l t a í rásai alatt, kö te te i c í m l a p j á n . 2 2 ( „ K o m o l y a b b " helyen, p l . nagy-b á t y j á n a k - k e r e s z t a p j á n a k Alber tnak gyász j e l en té sén Vilma n é v v e l szere­pel.) Róla lejjebb m é g k ü l ö n lesz szó.

5. 2. 2. 2. 5. Ladislaus, Josephus, Emericus, Adalbertus. Szü le te t t A n a r ­cson 1861-ben. Pontos halá lozási d á t u m á t nem ismerem. 1864-ben m á r nem emlegetik, addigra n y i l v á n meghalt; ké sőbb sincs ró la emlí tés , soha.

5. A z iratanyag nagyobb része kapcsolódik valamilyen szempontból Czó-bel Minkához, az írónőhöz. Ez a lkalommal azonban nem az ő é l e t ének és m u n k á s s á g á n a k je l lemzése , m é l t a t á s a látszik s z ü k s é g e s n e k , 2 3 hanem azok­nak a l ehe tő ségeknek rövid i smer t e t é se , amelyek az iratokban rejlenek és k u t a t á s r a vá rnak . E lö l j á róban egy pé ldá t , M i n k a egy levelé t .

E l ő z m é n y e Szinnyey Józsefnek 1892. f eb ruá r 2-i fe lkérése . A nagyra m é ­retezett írói a d a t g y ű j t e m é n y sze rkesz tő je kéri , hogy a „Tisz te l t N a g y s á d " l ehe tő leg „sürgősen k ü l d j e " é le t ra jz i adatait, mert hamarosan köve tkez ik a C-be tűs füzet m e g j e l e n t e t é s e . 2 4

M i n k a hosszas t ö p r e n g é s u t á n válaszol , de még a levél kézhezvé t e l e nap­j án . M á s n a p meg is í r ja Justhnak, hogy m i a v é l e m é n y e a do log ró l . 2 5 A levél teljes szövegének közlését azé r t l á t o m indokoltnak, mert a v i sszahúzódó , v idéki m a g á n y á b ó l és e lsz igete l t ségéből csak alig k é t éve k i lépe t t , akkor 35 éves l e á n y eme „ b e m u t a t k o z á s a " tartalmazza legfontosabb, ekkorra m á r k ia lakul t művész i e lgondolásai t , á l l á spont já t . Je l l emző m ó d o n é r in t i azokat a családi adatokat is, amelyekre — olykor csak egy-egy ve r sc ímben , m á s k o r r é sz l e t ezőbben — sz ívesen v issza-v issza té r , későbben is. Ugyanakkor r á i s ­m e r h e t ü n k energikus gondo lkozásá ra , t á r g y s z e r ű foga lmazására , pon tos sá ­g á r a is, — mely főleg p róza i í r á sa inak sajá tossága. A levél :

„Anarcs , 892. II. 3. — Tisztelt u r a m ! 2 6

Fogadja köszöne teme t megt i sz te lő so ra ié r t . Va lóban zavarba hoz azon r á m n é z v e oly hízelgő k ívánságga l , hogy éle t ­

rajzomhoz adatokat kü ld j ek be. É l e t e m körvona la i nagyon egysze rűek . A z o n n é h á n y h ó n a p o t k ivéve, melyet szüle im, Czobel Imre cs. és k. k a m a r á s s neje gf. V a y Eveline, n e v e l t e t é s e m miatt velem é v e n k é n t v á r o s b a n tö l tö t ­tek, it thon, s z ü l ő h e l y e m e n nevelkedtem. N é h á n y ú t m é g Dél f ranc iaország­ba, Olaszhonba, Aus t r ia T y r o l hegyei közé , ez minden mit é l e t emrő l felje­gyezhetek. T ö b b e t mondhatok m á r va lódi é l e t emrő l : művész i fe j lődésemről .

Csa l ádom minden á g á b a n mutatkozott időről - időre a szenvedé ly a m ű ­vészet s i rodalom iránt . Lege rősebben d é d a t y á m Orczy Lőr inczben . É n ma­gam, mió t a v i s szaemlékezem, mindig í r t a m , t ö b b n y i r e verseket, magyar, n é m e t , francia vagy angol nyelven. K é s ő b b l e fo rd í to t t am M a d á c h A z Ember Tragéd iá j á t n é m e t r e s n é h á n y k ö l t e m é n y é t Pe tő f inek angolra. A z t á n le í r ­tam mindent, mi t é rez tem, de azt m á r magyarul . Sohasem gondoltam, hogy i rodalmi t e r m é k e i m e t valaha kiadhassam. Ra jongásom a m ű v é s z e t é r t t ú l őszinte volt, i génye im az irodalom t e r é n t ú l nagyok, semhogy a magam verseit n y o m t a t á s r a é r d e m e s n e k tartottam volna. T e r m é s z e t e m m e g k ö v e -

telte az írást, egy benső szükségnek engedtem, — ez volt minden. De a sors m á s k é p akarta. Sógorom, br M e d n y á n s z k y László, a festő, kézhez kapta irataimat, megtetszettek neki, elvitte, megmutatta J ó k a i M ó r n a k s Justh Zsigmondnak. E k é t k i tűnősége a régi s az ú j magyar irodalomnak b íz ta ­tott, buzdí to t t , — nem mint udvarias férfi a nőt , — de mint a „művész a m ű v é s z t á r s a t " , — komolyan, igazán . így keletkeztek a Nyí r fa lombok . Azóta e g y e d ü l és k izá ró lagosan a m ű v é s z e t n e k , az irodalomnak élek. A z o n szelle­m i t áp , melyet nagy m e n n y i s é g b e n idegen és hazai í rók classicus és modern m ű v e i b ő l magamhoz vettem, t a l á n hasznomra lesz, s m é g i n k á b b v á r o m ezt azon forró le lkesedéstől , mel lye l a m ű v é s z e t e n függök, s azon benső szere­te t tő l , mely a t e r m é s z e t h e z vonz. Ta lán ez a ke t t ő s érzés megengedi, ha nem is e lérni , de megköze l í t en i azon m ű v é s z i e szmény t , mely e lő t t em lebeg?

E l nem hallgathatom, m i n ő nagy befolyása van s volt mindig r e á m a fes­tésze tnek . B á r ecset sohasem volt a kezemben, de g y ö n y ö r k ö d t e m a C i n ­quecento r e m e k m ű v e i b e n s k í s é r e m figyelemmel, szeretettel a modern T i ­t án -ha rco t , melyet óriási szellemek, ecsettel k e z ü k b e n , s z e m ü n k l á t t á r a v í -nak. Nem egyszer k é r t e m t anácso t egy vagy m á s festő b a r á t o m t ó l — k ö l t e ­m é n y e i m r e nézve , s ezek is n é h a megha l l ga t t ák , mit képe ik rő l mondtam.

Ta lán nagyon is őszinték s nagyon is b ő b e s z é d ű e k soraim. Bocsásson meg, a t á r g y m a g á v a l ragadt — a művésze t , az i rodalom. A tú l l apon kiadott m ű ­veimnek c íme .

Teljes tisztelettel, h í v e Czóbel M i n k a .

Megjelentek: Nyírfalombok, í r ta Czóbel M i n k a , Réva i Tes tvé rek , 1. és 2. k iadás , 1890. — Hafia, í r t a Czóbel M i n k a (Elbeszélés) G r i l l Ká ro ly k iadása , 1891. — Czóbel M i n k a Újabb költemények (Singer és Wolfner k iadása) 1892. — K ö l t e m é n y e k e t hoztak még t ő l e m : a Magyar Bazár , a Hét , a V a ­sá rnap i Újság, a Magyar Sálon, a Ny í rv idék , A r a d és Vidéke , Nemzet — ez u tóbb i ké t év alatt, de pontosan nem j e l ö l h e t e m meg, mikor és mit, m i v e l nem vagyok minden szám b i r t okában . A Sálon és Sport e h ó b a n hoz t ő l e m egy bluettet, c íme : Marionettek. — Tisztelettel Cz . M . "

6. a) Elek László k ö n y v é b e n , a J u s t h r ó l í r t k ivá lóan alapos monográ f i á ­ban, kel lő helyet kap Justh Zsigmond és Czóbel Minka barátsága. Megis ­m e r h e t ő k azok az azonosí tások, amelyek Jus th r e g é n y e i kapcsán fontosak: ahogy ott idézve, n é v szerint vagy va lamely ik sze rep lőben fe l i smerhe tő M i n k a , esetleg bá ty ja , a f i lozófus-szociológus I s tván . Most, a levelezés i s ­m e r e t é b e n , ennek a kapcsolatnak á r n y a l t a b b , é l e t s ze rűbb v izsgá la tá ra , be­m u t a t á s á r a is sor k e r ü l h e t . 2 7

I s m e r e t s é g ü k másod ik éve u t á n nyomon k ö v e t h e t ő az a lelkes r a jongás , amely e rő t vett M i n k á n — valamilyen bibl ikus, ra jongó szeretet, szolgálat

fo rmá jában . Készséggel vál la l ja az egészségét dé l en ápoló Jus th i t thon sajtó

alatt levő k ö n y v é n e k apró lékos ko r r igá l á sá t ; felajánl ja , hogy í rása i t angol­r a fordí t ja — ne tö l tse i lyen gép ie s dolgokkal az időt Justh, i n k á b b ú j , ere­deti m ű v e k e t alkosson stb. — Je l l emző , hogy a férfi é d e s a n y j á v a l is kitar­t ó a n leveleznek. Ügy kezdődöt t , hogy az é p p e n lázasan fekvő fiatalember az a n y j á t k é r t e meg, hogy M i n k a é rdeklődő l eve lé re vá laszol jon . Lassan­k é n t kölcsönösen m e g s z e r e t t é k e g y m á s t : e g y ü t t aggódnak Jus th egészsé­géér t , egy ha jóba lese t szerencsés k i m e n e t e l é é r t , s fo ly ta tódik a levelezés az í ró ha l á l a u t á n . De levelezett J u s t h n é M i n k a é d e s a n y j á v a l is, főleg azu tán , hogy r é g e b b e n M i n k a és Evel ine l á toga tóban j á r t a k a szenttornyai színházi e lőadások idején . (E l á toga tás n y o m á n e g y é b k é n t szinte t e r m é s z e t e s e n bukkan fel az anarcsi rokonság l eve lezésében a H y m e n - h í r kombinác ió ja is.)

b) Sokkal e l szór tabb nyomon k ö v e t h e t ő egy más ik kapcsolat, művész i é r i n t k e z é s a sógor—sógornő közö t t , nevezetesen M i n k a és a festő Med-nyánszky László (Medi, K u t y a , a v é n kutya) közöt t . Ezek e l sősorban a Justhoz í r t levelek o lvasásakor t a l á lha tók vagy a B ü t t n e r h e z í r t hosszú n a g y ő r i „ tudós í t á sokban" , a l k a l m a n k é n t a nap ló k oldalain. Közös t é m á j u k : a m ű v é s z i szabadság, a lé lek s z á r n y a l ó l ehe tőségének keresése , b iz tosí tása , é lése : egyben szabadu lás a t á r s a d a l m i konvenc iók tó l . M á r az is valami, ha megfoga lmazód ik az ez i r án t i vágy , — kevés megva lósu lás i r e m é n n y e l . A fes tőnek ez s ikerü l t , ezt a t e r v é t peregrinus é l e t ében gyakorlat i lag va ló ­s í to t t a meg. M i n k á n a k sokkal e r ő s e b b kö tődése volt Anarcshoz, a tá jhoz, a kerthez, r á a d á s u l a r emél t , gyakran megfogalmazott e lvágyódás gyakor­la t i megva lós í t á sához m á r semmi anyagi l ehe tősége nem maradt, s nem

szakadhatott el dzsentri k ö r n y e z e t é t ő l . c) Büttner HeZénnel való k a p c s o l a t á n a k kezdete minden b izonnyal a 890-

es évek legele jére t ehe tő . Leve lezésük fé lezernél t öbb d a r a b j á r ó l m á r fen­tebb esett szó: itt m é g sok é rdekesség fe l tá rás ra vá r .

Egye lő r e annyi vi lágos, hogy B ü t t n e r 1861. m á j u s 24-én szü le t e t t „a po­roszországi Ber l inben, evangé l ikus va l l á sban" . A p j a Ado l f B . , anyja Augus-ta Wiedewald. — Még Minká tó l hallhatta K i s Margi t , hogy az apa „deko­r a t í v f e s tő" volt, a család a 80-as é v e k r e szé tszakadt , He l én M a g y a r o r s z á g ­ra jö t t , s t a n u l m á n y a i v a l p á r h u z a m o s a n az A n d r á s s y a k , Z ichyek pá r t fogá ­sát é lvezhe t t e . — Egy ik l eve lében , 1894 e le jén a m ű v é s z n ő megköszön i Eve l ine részvé té t apja ha lá la a l k a l m á b ó l : k i t űn ik , hogy özvegyen , elha­gyottan egy (párizsi?) k ó r h á z b a n halt el az idős B ü t t n e r , akinek e g y é b k é n t n é h á n y , l e ányához í r t levele is o lvasha tó l e v é l t á r u n k b a n . 2 8

E k k o r r a m á r e léggé i smerős Anarcson, b á r be i l leszkedése , ottani elfoga­d á s a nem mehetett minden nehézség nélkül . M i n k a leveleiből k i t űn ik , hogy szívós h a r c á b a k e r ü l h e t e t t , míg B ü t t n e r r e l elfogadtatta a j án la t á t s az anar-csiak is m e g b a r á t k o z t a k a „ h e l y z e t t e l " : He lén ott a M i n k a v e n d é g e , i lyen-

hez M i n k á n a k joga van, hiszen sajá t apanázsa t e r h é r e gondoskodik ba rá t ­nője e l t a r t á sá ró l . A század e le jé re m á r valóságos c sa l ád t ag : a kapott levelek l eg több jében a v é g é n üdvöz le t szól nek i is (a köze lebbi i smerősök m á r bece­nevé t — Bob —• is haszná l ják) , b á r az I. h á b o r ú k i tö résé ig t öbbe t van távol (olykor M i n k á v a l együ t t ) , e l sősorban Pá r i z sban . Itt á l l a tképe ive l meglehe­tős sikert arat (erről ú j s ágk ivága tok is t a n ú s k o d n a k ) . Itthon sem ismeretlen t ö b b é : k iá l l í t ásokra is h ív ják , sokasodnak az arisztokrata m e g r e n d e l ő k és a művészba rá tok , ko l légák is, akik közül t ö b b e n megfordulnak Anarcson, N a g y ő r ö n is. — V a n egy közös k ö n y v ü k is M i n k á v a l . A m i k o r Polignac for­d í t á s á b a n megjelent Pá r i z sban , a magyarul e g y é b k é n t k i a d á s r a nem kerü l t Lélekvándorlás (1897: L a migrat ion de l'ame), a k ö n y v h ö z B ü t t n e r Helén készít s ike rü l t i l lusz t rác ióka t .

A v i l á g h á b o r ú k i tö ré se m e g s z ü n t e t i a pár izs i utakat. M i n d t a r t ó s a b b a k az anarcsi t a r tózkodások , de á l l andósu l a k iskar ta l i m e g h í v á s is a Podma-niczkyak k a s t é l y á b a n . A közel i m á n d o k i k a s t é l y b a n é p p ú g y otthonos, mint a Fo rgáchok fe lv idéki b i r tokain is. M i n d e n ü t t á ldozha t a festés mellett k i ­alakult s zenvedé lyének , a lovag lásnak . Nemcsak Anarcson van há tas lova , hanem a többi v e n d é g l á t ó k is b iz tos í t ják s z á m á r a kedvelt szórakozásá t . (A levelekben ez a t é m a á l l andóan jelen van: r é sz le tes je len tésse l , hogy az otthon maradt paci hogyan él, eszik stb.)

É r d e k e s darabja a B ü t t n e r - d o b o z n a k egy v é g r e n d e l e t - f o g a l m a z v á n y (vagy másola t ) . A 71 éves m ű v é s z n ő nyi la tkozik, hogy ha lá l a u t á n a kiskar ta l i és anarcsi m ű t e r m e i b e n t a l á lha tó minden f e s tményé t , összes váz l a t á t a Szép­m ű v é s z e t i M ú z e u m n a k h a g y o m á n y o z z a . Indok lása is van : „Hosszú évt ize­deken á t itt é l t em a magyar földön, Magya ro r szágo t másod ik h a z á m n a k te­kintettem, a magyarokat szerettem, minden e r ő m m e l és t ehe t s égemmel igyekeztem a magyar m ű v é s z e t n e k h í r n e v e t és dicsőséget szerezni, mié r t is az volna leghőbb v á g y a m , ha a f e s t m é n y e i m közül azok, amelyeket a Szép­m ű v é s z e t i M ú z e u m akkor i igazga tó ja arra l e g é r d e m e s e b b n e k tart, n é h á n y darab a m. k. S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m falát d í sz í tené . A többi k é p és vázlat pedig az igazgató te t szése szerint vagy a S zép mű v észe t i Fő i sko l ában tanul­m á n y cél jaira g y ű j t e m é n y s z e r ű l e g keze lendő vagy pedig é r t ékes í t endők lesznek. Ez u tóbb i esetben az azokból be fo lyandó vé t e l á r teljesen szegény­sorsú, k iváló képességekke l r ende lkező magyar s z ínésznövendékek külföldi t a n u l m á n y ú t j a i cé l já ra lesz „ B ü t t n e r He lén f e s tőművésznő" - fé l e segé lykép­pen f e l h a s z n á l a n d ó . " 2 9

A körze t i , szabolcsbáka i á l l ami a n y a k ö n y v t a n ú s á g a szerint 1943. augusz­tus 24-én halt meg Anarcson. Ott is t e m e t t é k e l : nem a k ö z t e m e t ő b e n , ha­nem a Czóbel -kas té ly p a r k j á b a n , a csa ládtagok mel lé . — É r d e k e s egyénisé­g é n e k t a n u l m á n y o z á s a is é r d e m e s feladat, m ű v é s z i é r téke lése pedig aligha­nem kötelesség i s , 3 0

d) H a végü l a többi , m á r t ö m e g ü k n é l fogva is f igyelemre mé l tó levelek írói t ve s szük sorra, akkor Teleki Sándornévál ke l l k e z d e n ü n k v izsgá lódá­sunkat. Leve lezésükrő l m á r volt itt szó : fe ldolgozásuk r é szben m á r meg­t ö r t é n t : a m ú l t századbeli ké to lda lú leve lezés e lemzése , i smer t e t é se . A na­gyobbik menny i ség , amelyik az O S Z K - b a n t a l á lha tó , azonban m é g fe ldol­gozatlan. Pedig az e l m é l y ü l t e b b v izsgá la t m e g v i l á g í t h a t n á k e t t ő j ü k e l t á v o ­lodásának reá l i s okait: ahogy az egyre m a g á n y o s a b b , Anarcsa i l l . szinte k i ­záró lag rokoni körbe zárkózó, öregedő M i n k a mind k e v é s b é ér t szót egy é v ­tizeddel fiatalabb, régi b a r á t n ő j é v e l . A k i ugyan özvegyen sz in tén nem él m á r a régi gondtalan viszonyai közöt t , de mégiscsak fontos szerepet tö l t be ha lá lá ig a főváros, az ország i rodalmi é l e t ében , t á r s a sága iban . — És ugyan­ebbe a , , kö rbe" tartoznak Wohl Janka, Pékár G y u l a (és felesége), Endrődi Sándor , Malonyay Dezső (és mások) i roda lmi levelei, nem is beszé lve a J u s t h - t ó l ö rököl t francia í r ó b a r á t n a k , PoZignacnak 104 leveléről . M i n k a t ö ­r ekvése inek , vágya inak , e lgondo lása inak megannyi h ű „ t ü k r e " ez a sok válasz az ő leveleire.

Figyelemre mé l tó levél í ró távol i rokon a szomszédos M á n d o k ú r n ő j e , gr. Forgách Lászlóné b. Sennyey Elza (1856—1937). Ezekből jól nyomon k ö v e t ­he tő a sokszor magányos , elszigetelt, m á s k o r m e g l e h e t ő s e n nagy t á r sa ság i élet től zajos vidéki , ú r i lakoknak, k ú r i á k n a k sajátos, belterjes, exk luz ív é le tmódja , — s az az e l távolodás is, ahogy a fiatalon m é g nagy kedvvel b á ­lozó M i n k a egyre kevésbé ta lá l ja m á r h e l y é t M á n d o k o n és a hasonló t á r s a ­ságban . ( P á r h u z a m o s a n o lvasandók M i n k á n a k Justhoz í r t levelei vagy nap­ló jegyzetei is.)

A z akkor i N y í r b a k t á h o z (Bak ta ló rán tháza ) kapcsolódik egy más ik na­gyobb l evé l tömeg dá tumozása . A z idősebb Degenfeldné Evel ine-ne l levele­zett, l e á n y a pedig Minkáva l , — főleg m á r abban az időben, amikor D . Berta fér jhez ment b. Podmaniczky Gézához s Kiskartalról í r t , ahol e g y é b k é n t B ü t t n e r is nagyon meleg, m e g é r t ő otthonra ta lá l t .

A l eg több levél , t e rmésze t e sen a n a g y ő r i e k és az anarcsiak e g y m á s n a k í r t beszámoló i t tartalmazza, t o v á b b á a V a y - á g i rokonok, u n o k a t e s t v é r e k í rása i . Tovább i t a n u l m á n y o z á s t i génye lnek a papi b. Horváth család, a h o n v é d t á ­bornok Leiningen családja, az 1870-es é v e k nyomasz tó anyagi gondjai ide­j é n a Lónyay csa lád (főleg J ános , i l l . A lbe r t és M e n y h é r t ) , a sárközi Vécsey család (1865—1900 közötti) , vagy az Ivánka i l l . Sennyey t ávo labb i rokon­család tagjainak itt összegyűl t í rásai . Máskor , t e rmésze t e sen , egy-egy l e v é l ­író egyetlen r á n k maradt levele tartalmazhat (és tartalmaz is) é rdekessége t , t á j ékoz ta tás t a Czóbel családról , a r ró l a kor ró l , é le tmódról , amelyben anar-csi i smerőse ink és családtagja ik , rokonaik él tek. B ízom abban, hogy leg­közelebb m á r magam is szolgálhatok e r é s z l e t k é r d é s e k b e n is t á jékoz ta ­tással .

6. Befejezésül ide tartozhat annak ö r v e n d e t e s k o n s t a t á l á s a is, hogy Anar-cson az e l m ú l t é v e k b e n r e n d b e h o z t á k a Czóbe l -kas té ly főépüle té t , egész­ségügy i és k u l t u r á l i s feladatokat tö l the t be a t o v á b b i a k b a n . A parkot ter­més z e tvé de lm i ha tóságok gondoz ta t ják , kü lön , központ i j u t t a t á s s a l t á m o ­gatva annak á l l agvéde lmét , k a r b a n t a r t á s á t . — ö n k é n t e s felajánlásból , a l evé l t á r t é r k é p a n y a g á n a k fe lhaszná lásáva l t a l á lva meg a k i indu lópon to t , a park fe lmérésé t , gondos r endezés i t e r v é t készí t i Wagner Ferencné, a N y í r ­egyház i K ö z t e r ü l e t f e n n t a r t ó Vál la la t m é r n ö k e : r emé lhe tő l eg va lósággá v á ­l i k szép e lgondolása . — A kas té ly ró l is m o s t a n á b a n olvashattuk Jandek Tiborné s zaké r tő c ikkét , t o v á b b i t e rvekke l . 3 1 — A k i s v á r d a i j á rás i h ivata l i l le tékesei é r z é k e n y e n r e a g á l t a k a Hazafias Népf ron t megyei t i t k á r á n a k , Gulyás Emiinének azon j avas l a t á r a , hogy a k i svá rda i műve lődés i k ö z p o n t ­ban Czóbel-k iá l l í tásra , az anarcsi s zü lőházban pedig emlékszoba k i a l ak í t á ­s á r a ke rü l j ön sor. Ez u t ó b b i n a k első lépése , hogy a r o m b a d ő l t t e m e t k e z é s i helyet rendbe hoz ták a parkban, e m l é k t á b l a je lz i a k ö l t ő n ő n y u g h e l y é t és a kas té ly fa lán a k u l t u r á l i s ö rökséget vá l la ló és h i r d e t ő e m l é k t á b l a díszl ik.

Mindezek fo ly ta tásához megannyi t á m o g a t á s t adhat a l e v é l t á r a k b a n fekvő Czóbel - i ra tok tovább i t a n u l m á n y o z á s a , hasznos í t ása .

(1983. augusztus)

JEGYZETEK 1. Itt jegyzem meg, hogy ahol a forrást nem tüntetem fel: az idézett iratok lelőhelye a Sza­

bolcs-Szatmár Megyei Levéltár (Nyíregyháza) XIII. 2. fondja: a Czóbel család irattárának most rendezés alatt álló 16 doboza.

2. svadron, svadrony = (huszár) század; svadronyos kapitány = század parancsnok kapitány, százados.

3. E Jósika leány apja Dávid (felesége: csapói Kun Zsuzsa), nagyapja pedig az a Jósika Gábor, akitől a X V i n . sz. elején a Jósikák ún. várfalvi ága eredt. — Az ilyen származási adatokat általában Nagy Iván, Kempelen közkeletű köteteiből, i l l . a Főrangú, i l l , a Nemes Családok c gyűjteményből veszem. Ezek kezelése egyértelmű, így külön idézése a lelőhelynek szük­ségtelennek látszik.

4. A levéltári törzskönyvben e fond időkre 1650—1949 közti meghatározást kapott. A jelenlegi rendezés csak kis pontosítást hozott, találván egy 1644-ből származó iratot, s így a kezdő időpont is 1644-nek tekinthető.

5. A rendezés során most egymás mellé került több olyan levél, amelynek címzettje Telekiné vagy a férje; akad néhány bizalmasabb elszámolása is Iskánaik, amely együtt kerülhetett Anarcsra a Minka által írt levelekkel a hagyatékból, Telekiné halála után. — Kettejük kap­csolatára: vö. „Czóbel Minka irodalmi levelezése" in A Bessenyei György Tanárképző Fő­iskola Tudományos Közleményeinek sajtó alatt levő 1984. évi kötetét.

6. Elsősorban ezek az iratok szolgáltatják a törzsanyagot azon „olvasókönyv" elkészítéséhez, amely (Egy régi udvarház utolsó gazdái tervezett címmel) a XIX. századi dzsentri vagyon­vesztését, társadalmi és erkölcsi elhullását mutathatná be — egy család, a Czóbelek családi iratainak egymás mellé szerkesztésével.

7. Erről részletesebben: Gyarmathy Zsigmond — A báró Horváth család levéltára 1340—1954. — In Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás Hl—IV. Nyh. 1982. 343^376.

8. A kiadó Műhely-sorozatában: Justh Zsigmond naplója és levelei, Bp. 1977. 795. lap. — tt nemcsak a Minkához, hanem a Czóbel család más tagjaihoz írt Justh-levelek is kiadásra kerültek.

9. A következő idézetek, amelyek a család őseire vonatkoznak, mindig Czóbel 2. Imrének, Minka apjának már említett kéziratos cetlijéről kerültek ide. A feljegyzés ideje kb. 1898.

10. Balogfalva = Gömör és Kishont megyei kisközség. Lakosainak száma nem érte el az ezret (még 1930-ban sem). Területe: 3000 kh felett. — 1900 körül már Balogfala néven szerepel,— Szlovákiában: Bihovce.

11. Ez az erdélyi ág, jelenlegi ismereteim szerint a következőképpen folytatódhatott. Czóbel 2 . József (5. 1.) és a Jósika lány házasságából született két fiú. C. 1. Béla (5. 1. 1.), aki Minka bátyjának, Istvánnak keresztapja 1847-ben, s ez jelzi, hogy a kapcsolat még szoros. A másik fiú: Miklós (5. 1. 2.), akinek egy hosszú levele maradt fenn kadett-kaporal korából, mely­ben beszámol életéről, előlépési nehézségeiről (1840 körül). — A XIX. sz. elején a család központja Tuson; ez a falu Kolozs megye mezőörményesi járásában található, u. p. Uzdi-szentpéter, az ajánlott levelek borítékán kissármási postai jelzések találhatók. — C. 1. Bélá­nak három gyermekéről van hír. A legidősebb: Pál 5. 1. 1. 1.), akinek C. 2. Béla nevű fiáról (5.1. 1.1. 1.) is tudhatunk. A tájékoztatást e fiú (Dimbus?) Jolán nevű feleségének Eveimé­hez írt leveleiből kapjuk már a század végéről. Ezek szerint 1897-ben született kisfiúk (5.1.1. 1.1.1.), de néhány év múlva a családfő mulatós élete, gondatlan gazdálkodása miatt elvál­tak, hogy az elkeseredett fiatalasszony még valamit megmenthessen a veszendőbe került 800 holdból fiacskája számára. — Az utolsó levelekből arra következtethetünk, hogy 2. Béla a pesti vasútigazgatóságnál tisztviselősködik már (1. Tiszti Cím- és Névtár 1899., 1905. évi kö­teteit.) — A fenti 1. Béla második gyermeke: Albert (5. 1. 1. 2.), aki a Bach-korszak végén katonai pályát választ, vívőmesteri tanfolyamon jár. hálálkodik az anarcsiaknak, de a had­seregből később „nem becstelenségből" távoznia kellett (1878). Majd Bécsben lesi a szeren­cséjét, kéri Eveline protekcióját: szeretné az udvari istállóknál hasznosítani lovászati isme­reteit, hajtó tudományát. Ügy látszik sikertelenül, mert a nyolcvanas években már Kolozs­várról ír. Ekkor — úgy tűnik — valamilyen kereskedelmi megbízása volt, alighanem mező­gazdasági eszközök ügynökléséből él. Az anarcsiaknak is felhívja figyelmét az általa kép­viselt cég gépeire. Feleségéről sosem tesz említést, de egy gyermekéről (5. 1. 1. 2. 1.) igen, 1880 után azonban már róla sem. — C. 1. Béla harmadik gyermeke: Ágnes (5. 1. 1. 3.), akiről szintén Jolánka leveleiből tudunk. A „szegény Ágnes tant" valószínűleg egyedül élt, 1898-ra meg is halhatott.

12. Sokál = Lembergtől északra, kb. 80 km-re fekvő város, Galíciának a volhiniai határhoz közel eső részén.

13. A Borovszky említi a régebbi Teleki kúriát is Anarcson (13. lap), de akkor, a XIX. sz. végén már régen idegen birtokosoké; úgy ment fokozatosan tönkre. Állagmegóvását újabban szor­galmazzák. L. a 31. jegyzetet.

14. Gulyás Pál említi életrajzi névtárában (V. köt. 97):,, A kisvárdai kerület választóihoz" Pest, 1872.

15. V. ö. Imre János: A Nyírvízszabályozó Társulat története 1879—1929. 93. lap. — Feltűnő egyéb­ként, hogy a szabadságharc idején még fiatal, volt huszártiszt aligha vett részt a nemzeti ügy szolgálatában: nem esik szó ilyesmiről a családi történetekben. Ez annál is sajátságo­sabb, mivel feleségének több fivére nemcsak részt vett, hanem nevezetes szerepet is játszott a fontosabb csatákban.

16. Vajáról 1895. aug. 9-én írja ifj. Vay Ádámné (Eveline öccsének menye), hogy az a két tuli-pánfa, amelyet Imre bácsi saját kezűleg ültetett a Vay kastély parkjában, szépen megfogant és nő. (Az egyik, az épület hátsó sarkánál még 1982-ben is élt és virágzott.)

17. Lásd Vay Sándor: Magyar pátriárkák. In: ősökről — unokáknak. Gróf Vay Sándor munkái, Bp. 1909. X . köt.: 107. 1. — NB V. Sándor alias Vay Sarolta: a rokonság tagja. L. a köv. jegyzet 8. bekezdését

18. Érdemes ebből a szempontból kitekinteni ezekre a rokonokra. Vay Ábrahám (1789—1855) és Kazinczy Zsófia (1794—1843) esküvője 1810-ben volt. Tizenkét gyermekük került felnőtt korba: 1-. József (1811—1865) bátor lovas, 1848-ban honv. őrnagy. Első feleségétől (Szathmáry-Király Zsuzsanna) elvált, 2. felesége: nővére mostohalánya (1. a 4. gyereket). Gyürky Alexandra. Könnyelműen elmulatták bogáti birtokukat. Fiuk: Lajos, vívótanár Budapesten, 1906-ban sú­lyos beteg. 2. Lilla, Eulália (1812—1873). Első férje (Lónyay János) hamar meghalt; 2. férjétől (gr,'.Csáky Zsigmond) 1833—44 között két leánya, majd két fia született. 1851-ben elváltak, a két fiút örökbe fogadta a 3. férj: őrgróf Pallavicini Roger, akivel 1851-ben házasodott össze. (Így lett a fiuk neve: Csáky-Pallavicini Zsigmond és Hyppolit.) Minkáékkal az utóbbi tartotta a kap­csolatokat: nehéz anyagi viszonyok között éltek. 3. Péter (1813—1836) hadnagy, bravúros lovas. Vicenzában halt meg párbajban, családi ha­gyomány szerint orgyilkos kezétől; a berkeszi anyakönyv inlázat említ. Vay Ida említi egy 1893-i levelében, hogy Charolta nevű feleségétől maradt egy fia. 4. Erzsébet, Erzse (1814—1865) Gyürky Pál krassói főispán 3. felesége, négy gyerekük szüle­tett. Gyürky 2. házasságából született Alexandra, Erzse bátyjának, Józsefnek 2. felesége. 5. Károly (1816—1854) a szabadságharcban honvéd őrnagy. 1846-ban Lónyay Idával házasodott össze (1829—1898). Az 1847-ben született Tihamér nevű fiukról szó van még e századelején. 6. Ida (1817—1891) 1841-től Vay Gyula felesége. {Czóbel 1. Lászlónak özvegye. Teleki Borbála másodszor b. Vay Jánoshoz ment férjhez: az ő unokájuk ez, az 1816-ban született V. Gyula.) Eleinte Anarcson éltek: Minkáéknak igen szoros a kapcsolata Idáék gyermekeivel, évtizede­ken át leveleznek az utódokkal. 7. Dániel (1820—1893) már 23 évesen diétái követ, Kossuth lapjának vezércikkírója, de rej­télyesen eltűnik a közéletből; 1865-ben tűnik fel újra: másfél évig szabolcsi főispán, később Debrecenben visszavonultan él. Az igen szép lány hírében állt b. Sennyey Amáliával 1845-ben kötött házasságából öt gyermeke született, róluk gyakran esik szó a családi levelekben. 8. László (1821—1884) 1849-ben Bem hadsegéde, honvéd, őrnagy (Graczánál V. köt. 1430);. az angliai emigrációból 1855-ben térhetett haza (erről és családjáról: Kászonyi: Magyarhon . . . , hosszan). Itthon házasodott Beniczky Saroltával és Dabason élt vagyona maradékából. Első fiuk meghalt, az 1859-ben született Saroltát férfiasan nevelte. A leány később is férfiruhá­ban járt és Sándor néven írt 10 kötetbe gyűjtött karcolatokat, családi-történelmi anekdotá­kat. Nagynénjével, Eveline-nel is így levelezett: szerető unokaöccse, Sándor aláírással. Meg­halt 1918-ban. Furcsa, kalandos, botrányos életéről Krúdy több cikket írt. Ujabb kutatások alapján jó összefoglalás róla Buza Péter cikke a Budapest c. lap 1983. júliusi számában. — Negyedik gyermekük: A. Péter (1864—1948), aki Justh Zsigmond közeli barátja, előbb megyei hivatalnok, majd pap lett és misszionárius, Assisiban élt, ott is halt meg. A lexikonok meleg szavakkaa írnak róla. A nagyőri Mednyánszky kastélyban szívesen látott vendég, Minkával is gyakran találkozott, levelezett. — Az apa, László, élete utolsó heteiben visszatért a szülői házba, Berkeszen is halt meg, mint cs. és kir. udvari kamarás, ny. honv. ezredes. 9. Mihály (1822—1899) Bem alatt huszárkapitány Erdélyben; Mátészalka balpárti képviselője (1861, 1869), a szatmári közjogi ellenzék vezére a hetvenes .években. Felesége b. Luzsénszky Róza, Ö is a berkeszi otthonban haj meg, özvegyen. •.. , 10. Lujza, Aloisia (1824—1849) Szarvasra ment férjhez gr. Bolza Istvánhoz 1847-ben, nem sok­kal Anna leányuk születése után halt meg. E gyermek azonban hosszú ideig élt (1847—1925), gr. Csáky Albin felesége (1866-től), csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné palotahölgye, hat gyermek anyja. Nagy társadalmi életet él nemcsak férje életében, aki hat éven át v. k. miniszter, akadémikus (1841—1912), hanem később is. Imre fia diplomata, külügyminiszter (1920); Károly is miniszter, a hadügyben (1923—29). 11. Éva Eveline) Czóbel 2. Imre felesége (1829—1908), akiről a.főszövegben hosszabban esikszó. 12. Adám. (1830—1900) Berkesz utolsó, feudális értelmű nagyura. 1872—76 között Szabolcs me­gye főispánja: az utolsó, aki még Kallóban hivataloskodott. — 1855-ben házasodott Lónyay Máriával 0831—1895), aki az 5. bekezdésben említett testvér. Károly feleségének a húga. Hat gyermekük közül Gábor. 1906—1909 között szabolcsi főispán; őt követi e hivatalban bátyja, Tibor (1910—1913) a nyíregyházi megyeházán.

Itt jegyzendő meg, hogy az atya, id. Vay Ábrahám, 1855-ben végrendelet nélkül halt meg, de még 50 év múlva is foglalkozik hagyatéka ügyével a nyíregyházi járásbíróság. Az 1905. december 27-én kelt végzés felsorolja az akkor még élő, az örökösödésben érdekelt szemé­lyeket. Már csak Eveline az egyetlen élő gyermek, s rajta kívül a családból huszonkét uno­ka, dédunoka nevét sorolhatja fel a bírói végzés, — egy részük ismeretlen helyen tartózkodik.

19. Az I. kötet: Die Entwicklung der Religionsbegriffe, als Grundlage einer progressiven Religion, két részkötetben, 1100 oldalon. A II. kötet: Die Entwicklung der sozialen Verhaeltnisse. A III. k.: Die Entwicklung der Schönheitsbegriffe. A IV. k.: Gesetze der geistigen Entwicklung, Gulyás Pál, már 1943-ban, V. kötetében csak néhány hírlapi cikkét említi az 1892—1916 kö­zötti időkből, de főműve pontos adatait nem ismeri. Máshol is, általában pontatlanul, cson­kán idézik: ez is jele ismeretlenségének, elfeledettségének. (Itt most az MTA Filozófiai In­tézetének, pontosabban Zoltai Dénesnek szíves közlését írhattam le.) ;

20. Czóbel István (5. 2. 2. 2. 1.) és Mednyánszky Margit gyermekei: 5. 2. 2. 2. 1. 1. Marié Anne (Marianne, becenevén: Pimi, 1890—1929). Gondos, vallásos in­

tézeti nevelés • után, a nagyőri kastélyban tehetségesen festegetett. A húszas évek közepén a németországi Zobel bárók ápolni kezdték a rokoni kapcsolatokat. Egyikük, a berlini Hugó von Zobel meg is kérte Marianne kezét, de a tüdőbaj elvitte a kedves leányt. (Egyébként ez a fiú egyik levelét Baronin Minka von Zobel címzéssel küldte. 1928. febr. 9.) — Meg­emlékszik erről Kis: Margit is, 1980. évi könyében (152).

5. 2. 2. 2. 1. 2. Margit (Babu, 1891—1973?). ö maradt meg Nagyőrben: az utolsó Czóbel, s egyszersmind az anarcsi leszármazottaknak ezen az ágon is utolsó tagja. Levelei szerint igen jókedvű, a világot okosan, kellő humorral figyelő személy lehetett. Szülei és testvérei halála után Q Al*arcs örököse, de a nagyőri gondok is az ő vállára nehezednek. — ö is, nénje

is szoros barátságban, szeretetben élt a jóval idősebb nagynénivel, Minkával. Megfejthetetlen utalások, célzások, alkalmi gúnynevek, színes hosszú históriák olvashatók sűrű levelezésük­ben. Végig jellemző rájuk a túláradó kedv, az ugratási, gúnyolódási szándék, a vidámság. — Még élnek anarcsiak, akik emlékeznek feltűnően vékony, sovány alakjára, rokonszenves egyéniségére. — A Jósa András Múzeum munkatársai 1971-ben fölkeresték őt a nagyőri kas­télyban, Stráskyban; az akkor fölvett beszélgetés magnótekercse egyelőre lappang.

5. 2. 2. 2. 1. 3. István, szül. 1894-ben, Nagyőrben. Levéltárunk Czóbel iratai között talál­ható az a kis, német nyelvű füzetlap, amelyik fölismerhetően Czóbel Istvánné (Miri) kéz­írásos fogalmazványa, a Vöröskeresztnek vagy más segélyszolgálatnak szánt kérvényhez. Eszerint a fiú ,,1914. IX. l-én bevonult. A fronton megkapta a kis ezüstöt és zászlós lett, bár tiszti iskolát nem végzett. Majd megkapta a nagyezüstöt. Sőt, 1915-ben az aranyra is föl­terjesztették, de decemberben csak a nagyezüstöt kapta meg, másodszor. 1916-ban dicséret­tel hadnaggyá nevezték ki. Az 1916. júl. 3-i offenzívában részt vett, 6-án megsebesült, s ekkor eltűnt a Fiú." — Anyja még 6—8 évvel később is reménykedett, hogy visszakapja 22 évesen elvesztett fiát, de hiába.

21. Emmi házasságából öt Huszár-gyerekről van tudomásom: . 5. 2. 2. 2. 2. 1. Loránd (1880—1895), . 5. 2. 2. 2. 2. 2. Magdolna (1881—1883),

5. 2. 2. 2. 2. 3. László, szül. 1884-ben. Érettségi után alaposabb tanulmányokat nem folyta­tott. 1912-ben Kolozsvárra házasodik, Szászrégen mellett Abafáján gazdálkodik felesége bir­tokán. A húszas évek elején Mocambiqueban oroszlánra vadászik: erről írt (Quanabari című) könyve különösen nagy gyönyörűséget okozott anyjának, mint erről Kis Margit tanúskodik (i. m. 250)) 1930-ban átjöttek Erdélyből és Felsőgagyon gazdálkodtak. 1935-ben Miskolcra köl­töznek, a-' gagyi ház porrá égett, a biztosító alig fizet, de mégis szeretnék újjáépíteni. (A va­dásztrófeák Miskolcon maradtak!) — Nagy ünnepek alkalmával írt konvencionális levelek, a feleség Marie-Thérése családi beszámolóival, a hat unoka (József, Károly-Charlie, Mária-Baby, Erzsébet, Mónika, Ilona) ismétlődő szövegű köszöntéseivel nemigen tanúskodnak meg­hittebb családi viszonyról, még kevésbé támogatásról, segítségről. Más rokoni levelekből az tűnik ki, hogy ők maguk is sok anyagi nehézséggel küzdöttek a II. világháború idején. A családfőről 1943-ban még olvasható életjel. h 5. 2. 2. 2. 2. 4; Erzsébet, Éva, Eszter, Magda = Eliz, Elza (1886—1907). A szatmári és a po­zsonyi zárdában nevelkedő leányról rokonszenves, elismerő sorok olvashatók a levelekben.

• Súlyos tüdőbaján nem segített a családi aggódó szeretet, amely a parkban a tó partján, szel­lős, kényelmes kerti lakot is emeltetett neki.

5. 2. 2. 2. 2. 5. Zsiga (!), István. Gyulaházán született 1887-ben. A Zsig néven becézett legkisebb gyerek már a középiskolában sem tanult rendesen. Katonai pályára lép, de a hu­szárhadnagyságot a Noszty fiúhoz hasonló ügyek miatt abba kell hagynia 1912-ben. Az akkor kitört balkáni háború idején a török követségen ajánlja fel szolgálatait, de ott hűvös fogad­tatásra talál. Erre Argentínába irányulnak tervei: ott keresnek jól lovagló és jól lövő művelt úriembereket, — mint nyilatkozza a Szabolcsvármegye c. nyíregyházi napilapnak. A riporter a gavallér Zsiga báróként címzi beszélgető partnerét. — Egy későbbi tudósítás szerint való­ban oda is utazott, egy levelében beszámolót is küld a lapnak. Ott keményen kell dolgoznia, afféle marhahajcsár beosztásban s egyelőre nem valósultak meg a csillagászati nyereségek reményei. Ügyannyira nem, hogy három év múlva már az anyja intézkedéseiről tudunk: a kisvárdai bank útján küld pénzt, hogy segítse messzire szakadt fiát. Nem először, nem utoljára. Nyugtalanul bolyongott a világban. 1935-ben bátyja, László írja anyjának, hogy Zsig éppen akkor jött haza hosszabb utazásáról, „ismét tervei vannak", s az előző héten vált el akkori feleségétől. A család olykor már puszta érkezésétől is rettegett. 1937-ben váltói hamisított nagynénie-keresztanyja, Czóbel Margit nevére (akié az anarcsi, mind jobban fogyó birtok), de a nagyőri válasz a teljes elzárkózás, nem engedi magát zsaroltatni Margit, bár­mennyire fenyegetőzik is Zsig egy hosszú, érzelgős levélben a „kénytelen" öngyilkossággal. Erre az utóbbira, nyilván, nem került sor, mert van még róla hír. 1940-ben Budapesten él, újra házasodott, akkori felesége nemet nyelvű levele erről számol be Emminek, az anyósának

22. A Minka név eredete, anyakönyvi összefüggései nemigen érdekelték az életrajzírókat, lexi­koncikk-szerzőket. Pedig, hogy ez a név merőben szokatlan, azt egy gazdasági vonatkozású levélből is sejthetjük. 100 évvel ezelőtt C. Minka kaptárokat rendelt Erdélyből az anarcsi méhészet részére. Erre válaszol előzékenyen a szállító Károlyi Gyula (Kolozsvár, Főtér 7.), Az 1889. jún. 26-1 levélben a cimzésmegszólítás ez: Tekintetes Czóbel Minka úrnak!

23. Bár Minka pályakezdésekor meglehetősen élénken foglalkozott sorban megjelent köteteivel a szakirodalom, átfogó ismertetésére, monografikus feldolgozására nemigen került sor. Az írónőről a legtöbbet abból a doktori disszertációból tudunk, amelyet Kiss Margit készített, Zsigmond Ferenc professzor biztatására, még a II. vh. előtt (C. M. Debrecen. 1942. 116 lap). Ez gondosan számba veszi Minka minden megjelent kötetét, közli azokat a családi történe­teket, származási anekdotákat, amelyek a 30-as, 40-es években még élénken éltek az akkor már jóval nyolcvanon felüli írónőben és amelyeket készséggel bocsátott a doktorátusára ké­szülő tanárnő rendelkezésére. Ráadásul érzékelteti azt a személyes hatást, varázst is, ame­lyet az anarcsi találkozásokkor, a személyes érintkezés során Minka gyakorolhatott a tanul­mány szerzőjére. A disszertáció dokumentációja is olyan, amit egy disszertációtól méltán el­várhat az olvasó. (Ha idézem: K. M . disszertációjaként emlegetem.)

Négy évtizeddel később jelent meg az előbbi bővített kiadása. Ebben a fáradhatatlan szerző hasznosítja új kutatásainak eredményét, amelyeket a nyíregyházi levéltárban szerez­hetett, továbbá kitekint az 1942 utáni időkre, egy újabbkori anarcsi látogatásán szerzett ta­pasztalatokra, amelyeket régi szomszédoktól, egykori alkalmazottaktól kaphatott. (Dr. Kis Margit: C. M . Nyíregyháza, 1980 . 260 lap. Az erre utalás: „K. M . 1980." jelzéssel történik.

A helybeli levéltári anyag bizonyos „tapasztalatait" közölte Tidrenczel Sándor, életrajzi vonatkozásokkal, adalékokkal (Cz. M. vallomása. Irt. K. 1978: 4. sz. — Cz. M. évfordui'oi. Sz. Sz. M. Kvt. Híradó 1978: 1—2). A szabolcsi helyzet ismeretében készítette hasznos, bár rövid összefoglalását Katona Béla. Dolgozatában a szakirodalomnak a felszabadulás utáni legfontosabb eredményeiről is hírt kapunk SzSzSz. 1977. 1:108—112. képpel). — Azóta jelent

meg Weöres Sándor gyűjteménye (Három veréb hat szemmel), benne hét Czóbel-vers, Kovács Sándor Iván és Bata Imre tanulmányaival (Szépirodalmi Kiadó, 1977. 642 lap).

24. OSZK Fond 30/166. 25. A Justhnak írt, 1892. február 5-én kelt levél idevágó részlete: ,, . . .Tegnap Szinnyey írt ne­

kem a Múzeumból. A m. írók élete s munkái-ba akarják az én életrajzomat adni. Adatokat kér hozzá. Hát tudom is én, mi az én életrajzom? Van is nekem? Leírjam neki kertünk minden fáját vagy családunk genealógiáját? Vagy minden jó barátomat, rokonomat, minden könyvet, képet, nótát, mely életemre befolyással volt, egyebet külső életemről? Akárhogy gondolkoznék, mást sem tudnék írni, s ha mégis talán intenzívebben éltem, mint mások — ott a két kötetem, erről sem tudnék mást írni. — Végre felelni kellett s így írtam neki egy halmaz „zöldséget". Bánom is én, írják, hogy a cigányok kicseréltek, hogy a pirátok ellop­tak, csak nekem hagyjanak békét és érdeklődjenek a köteteimért, ne gondoljanak velem." (OSZK, Levelestár.)

26. A levél kézirata: OSZK. Levelestár. Kelte: 1892. I. 3. — de ez nyilván elírás. — Sz. levelére, amelyik febr. 2-án íródott, nem válaszolhatott I. 3-án, s így nyilván II. 3-át kell értenünk. Az előbbi jegyzetben idézett, Justhnak írt levél dátuma is a februári dátum hitelességét iga­zolja. — Figyelemre méltó egyébként, ahogyan Szinnyey majd ezt a levelet felhasználja lexikona számára: e módból a bibliográfus szerkesztési módszerére vonható le következtetés (v. ö. a megjelent szöveggel: a II. k. 539. — Lásd még a folytatást Gulyás V. kötetében 100— 101., már 1943-ból.)

27. Lásd: Elek László Justh Zsigmond c. könyvét. Gyula, 1964. 195 lap. — Gálos Magda régebbi és újabb kutatásai más irányúak; főleg Justh színházi törekvéseinek, a parasztszínház előz­ményeinek, külföldi példáinak felkutatásával foglalkozik ma is. Néhány forrásra szívesen hívta fel figyelmemet. Szívességét ezúton is köszönöm. — Eredménnyel forgatható e szem­pontból: Bori Imre könyve. Varázslók és mákvirágok. Fórum, 1979. 122—267.

28. Az életrajzi adatok egy francia nyelvű cetlin találhatók, Büttner írásával. Valószínűleg 1925-ből vagy valamivel később. A festőnő katollzálásával kapcsolatos a rövid feljegyzés. — Kis Margit az 1980." évi könyvének 169—171. lapjain beszél B. H . életrajzáról.

29. A két, lényegében egyező szöveg teljesebb kidolgozása 1932. július 5-én kelt Anarcson. Az előbbi júl. 2-án, Mándokon. — Aláírások nincsenek a papírokon. Végrehajtásáról, vagy hogy egyáltalában érvényes-törvényes formát is öltött-e az elhatározás, nincs tudomásom. Büttner 1943 nyarán bekövetkezett halála idején aligha foglalkoztak a túlélő Czóbel lányok a végre­hajtással, — még ha készült is ilyen okirat. — Itt említhető, hogy az I. vh. után fel-fel­bukkan a levelezésekben itt-ott, Büttner magyar állampolgársági ügye: megtörténtéről nem tudok.

30. Büttner Helénnek megmaradt alkotásai a Jósa András Múzeumban vannak Nyíregyházán. A száznál több darabból álló gyűjteményről, a feldolgozás műhelymunkájáról Muraközy Ágota művészettörténész-muzeológus ad hírt a Kelet-Magyarország c. napilap 1982. július 3-i számában.

31. Településtörténeti és műelméki kutatások a kisvárdai járásban. Sz-SzSz. 1983. 2: 16—22.

A Z ANARCSI C Z Ö B E L CSALÁD*

Zobel Fülöp x Rosenberg Judita

I

Zobel Ferenc x Bartók Katalin

I

I

"5.1. Czóbell József x b. Jósika Júlia

5._Czobell 1. József x Mihályi Júlia

I I

5.I.I. Cz. 1. Béla 5.1.2. Cz. Miklós

5.2. Czóbell 1. László x Teleki Borbála

I

I

5.2.1. Cz. 1. Imre

5.1.1.1. ~Pál

I

5.1.1.1.1. 2. Béla x ? Jolán

I

5.1.1.1.1.1, 3. Béla (?)

I

5.1.1.2. Albert"

I

5.1.1.2.1.

5.2.2. Czóbell 2. László (x 1. Majtényi Eszter) x 2. b. Vécsey Leopoldina

I

5.2.3. Cz. Julianna x Szerentsy János

5.2.4. Cz. Borbála x Iványi Tamás

5.1.1.3. Agnes

I

5.2.2.1. Albert I

5.2.2.2. Cz. 2._lmre x gr. Vay Eva (Eveline)

I

5.2.2.2.1. Cz. István I

5.2.2.2.2. Emmi I

5.2.2.2.3. I

5.2.2.2.4. 5.2.2.2.5. X b. Mednyánszky Margit

I

x b. Huszár Imre Elisabetha Wilhelmina Ladislaus

5.2.2.2.1.1. Marie-Anne

5.2.2.2.1.2. Margit

5.2.2.2.1.3. Cz. István

5.2.2.2.2.1. 5.2.2.2.2.2. H. Loránd H. Magdolna

I I

5.2.2.2.2.3. H. Erzsébet H . László 5.2.2.2.2.4.

x ? Marie-Th. (hat gyerek)

*(Az 1983. okt. 31-ig rendelkezésre álló adatok szerint)

5.2.2.2.2.5. H. Zsiga

X 1 ? X 2 ? X . . .

C z ó b e l 2. Imre f e l j e g y z é s e c s a l á d j a e r e d e t é r ő l (1898)

C z ó b e l 2. I m r e f e l j e g y z é s e c s a l á d j a e r e d e t é r ő l (1898)

NYÍREGYHÁZA 1795-BEN