Magyarok a számítástechnika

történetében

*

**Szegedi logikai gép és a Katica egyik

megalkotója

*Nevéhez fűződik a programtervező matematikus képzés elindítása Magyarországon

*1996-ban a nemzetközi szakmai szervezet a számítástechnika úttörői közé emelte

*

*

**Telefonközpontok fejlesztője

*Mo-n nem tanulhat származása miatt - Brünn;

koncentrációs tábor;

*Kossuth-díj a telefonhálózat kiépítéséért,

majd koncepciós perben börtönre ítélik – ott

is dolgoznia/kutatnia kell az államnak

*MESZ-1 jelfogós programvezérelt szg.

megalkotója

*BME Villamosmérnöki Kar megalapítója

*Akadémikus

*"Egy Kossuth-díjas börtönévei" című életrajzi

regénye 2001-ben jelent meg

*Kozma László 1955 és 1957 között megkonstruálta az ország első

programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amely 1958-

ban állt üzembe.

A berendezés kb. 2000 darab jelfogóból épült, az adatokat

bebillentyűzték, az eredmény kiírására egy írógépet

alakítottak át, a billentyűket elektromágnesek húzták meg.

A fogyasztása kb. 600-800 W volt.

A jelfogós adattárban 12 db 27 bináris számjegyű számot lehetet

tárolni. A gépbe automatikus tizes-kettes és kettes-tizes átalakító volt

beépítve.

A berendezés érdekessége volt, hogy működése közben a reléken szemmel

láthatóan is lehetett követni a műveleteket.

A gép programvezérelt, de nem tárolt programú volt, mivel az

utasításokat is a programleolvasóba tett, kézzel lyukasztott lapokról

vihették be

*

*

*A világ legnagyobb számítógép-tudományi társasága, a

nemzetközi IEEE Computer Society szakmai munkásságuk,

kutatási eredményeik elismeréseként adományozza ezt a díjat

azoknak a kutatóknak, akiknek a számítástudomány területén

korszakalkotó eredményeik vannak.

Magyar díjazottak (1996):

*Kalmár László

*Kozma László

**Budapesti Ev. Gimn-ban tanult, majd Berlinben és Zürichben

folytatta egyetemi tanulmányait

*1930-ban meghívják Princetone Egyetemre

*1943 csatlakozik Los Alamosban az atomprogramhoz –

jelenségek matematikai modellezése (rákbetegsége innen

ered)

*1944-ben bekapcsolódik az ENIAC tervezésébe

*Az EDVAC fejlesztése során vázolta fel tanulmányában a szg-

ek felépítésével kapcsolatban a Neumann-elveket 1945

nyarán

*1946-ban saját csapatával elkezdi építeni az IAS szg-ep;

kidolgozzák a logikai problémamegoldás grafikus

ábrázolásmódját: folyamatábrák

*

**Neumann azzal járult hozzá leginkább a számítástechnika

fejlődéséhez, hogy felismerte:

A számítógép alapvető eszközzé válhat olyan matematikai számításoknál, amelyeknél elemi fontosságúak az embert megoldhatatlan feladat elé állító, algebrai számításokat igénylő vizsgálatok.

**A Neumann-elvű szg. funkcionális felépítése

**A Neumann számítógép szerkezete független a megoldandó programok felépítésétől.

*A programokat, az adatokat, a közbülső- és végeredményeket ugyanabban a tárolóban helyezzük el. A tárolót egyforma méretű cellákra osztjuk, amelyek a működés közben átszámozódnak. Egy tároló-cella számának (címének) ismeretében annak tartalma lehívható vagy megváltoztatható.

*Egy program egymásután következő utasításai a tárolóban folyamatosan (egymás után)helyezkednek el. A következő végrehajtandó utasítás helyét a vezérlőegység a következő végrehajtandó parancs címét tartalmazó utasításszámlálónak a növelésével határozza meg. Az utasításoknak a tárolttól eltérő sorrendű végrehajtása ugróutasítások segítségével lehetséges.

**Az utasítások fajtái:

* aritmetikai utasítások (számítási műveletek, mint pl. összeadás,

szorzás, konstansok elhelyezése, stb.),

* logikai műveletek (relációs műveletek: kisebb, nagyobb stb.

logikai műveletek: nem, és, vagy),

* átviteli utasítások (bemeneti, kimeneti utasítások, adattovábbítás

a memóriából az aritmetikai egységbe, stb.),

* szükséges ugrások,

* egyéb utasítások, mint például programmegszakítás, várakozás,

bemeneti, kimeneti utasítások, stb.

* Minden adat (utasítások, címek) binárisan kódoltak.

**A számítógép vezérlőegysége, a tároló cellák számozásnak

megfelelően rendszeresen végigtapogatja a memóriát, és

megkeresi, értelmezi, majd végrehajtja az utasításokat.

*A memóriában lévő adatokat és utasításokat úgy kell

megkülönböztetni egymástól, hogy a számok elé 0, az

utasítások elé pedig 1 számjegyet kell tenni. Az

utasításokat a gépnek abban a sorrendben kell

végrehajtani, amilyen sorrendben elhelyezkednek, ám

lenni kell olyan utasításoknak is, amelyek ezt a sorrendet

megváltoztathatják, és kivételes alkalmakkor a vezérlést

bármely kívánt pontra átadják.

*Az EDVAC volt az első olyan univerzális számítógép, amely

a programutasításokat és az adatokat is ilyen módon

tárolta.

**Jelentős szerepet játszik a hazai televíziózás elindításában.

*Kibernetikai gépek c. könyv szerzője.

*Logikai gépek megalkotója

*Kutatásai közben olyan berendezéseket tervezett, amelyek az

emberi tevékenységeket modellezték.

*Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai

Tanulmányi Verseny – alkalmazói és programozói kategória.

**Matematikus

*Megfogalmazta az időelosztásos számítógép gondolatát.

Mindegyik felhasználó saját terminálján saját programjával

foglalkozik, a központi számítógép pedig beosztja saját

processzorának működési idejét: az minden másodpercet

kihasználva végülis mindenkit ellát. Az időelosztás tehát nem a

felhasználó, hanem a központi program feladata.

*Basic programozási nyelv megalkotója, 1964

"A BASIC nyelvet nem azért találtuk ki, hogy egy

újabb számítógépnyelvet csináljunk. Azért

találtam ki, mert úgy éreztem, hogy a

számítógépet hozzáférhetővé kell tenni minden

egyetemi hallgató számára.„

*

*Vegyészmérnök

*Az INTEL társalapítója, 2005-ig elnök-

vezérigazgatója

*Az INTEL 4004 fejlesztésében részt vett

Vadász László is

**Szoftverfejlesztő:

*Első kódolásait egy URAL-2-es

gépen végezte

*A Xeroxnál megalkotja az első WYSWYG

szövegszerkesztőt, a Bravo-t 1975-ben

*MS WORD, EXCEL fejlesztését vezeti

*Virtuális gép technológia

*Magyar jelölés a programozásban

*Kétszer is járt az űrben

*

*Nevéhez fűződik a CNN chip (celluláris

neurális hálózat) kifejlesztése, valamint a

neurális hálózatok kutatásának

megindítása Magyarországon

*Analogikai cellurális szg. működési elvét

dolgozta ki

*bionikus szemprotézis, bionika

* a kaliforniai Berkeley Egyetem meghívott

vendégkutatója

*Előadása Mindentudás Egyetemén

*Zárórában interjúja

*

*Szovjet érdekszféra, nyugati fejlesztésektől elzárva, COCOM-lista

*Az informatikára, mint hadiipari fejlesztési területre tekintenek

*Minták: első szovjet szg-ek: BESK; URAL-1, 2; M-220, M-20

*Fejlesztések KGST keretében zajlanak (Mo. a legalsó szegmens

fejlesztésében kap szerepet az ESZR-ben); 60-as évek közepéig a

nyugati gépek továbbfejlesztése, utána tömeges másolása a

stratégiai cél

*1956-tól indul a kutatás az MTA Kibernetikai Kutatócsoportja

keretében (140 fő)

**Szovjet minta alapján 1959-ben elkészül az M-3:

**Az M-3 megépítése után a feladat a különböző alkalmazások

készítése volt erre a gépre:

*Nyelvészeti, nyelvstatisztikai feladatok

*Gazdasági vizsgálatok, ötéves tervekhez kapcsolódó számítások

*Népszámlálási adatok feldolgozása

*Műszaki: Erzsébet-híd szilárdságtani vizsgálata

*1972-ben létrejön az MTA SZTAKI, a hazai számítástechnikai

kutatások központja

**Az Akadémián kívül jelentős központ jött létre a szegedi

egyetemen, Kalmár László professzor vezetésével

*1957-ben alkotják meg logikai gépüket, a Katicát.

* Itt indult el az ötvenes évek végén a hazai kibernetikai képzés.

*1966 MIR szg. Létrehozása (formulavezérlésű, gépi kód helyett)

*BME Híradástechnikai Tanszéke Kozma László vezetésével

*MESZ-1 jelfogós szg. 1958-ban

*KSH szerepe (adatfeldolgozáshoz lyukkártyás gépek

alkalmazása: népszámlálása, ötéves terv előkészítéséhez

modell számítások; 1965-ben megalakult az egyik

legjelentősebb szoftverfejlesztő szervezet, az INFELOR

(Információ-feldolgozó Laboratórium) is.)

** A hetvenes években néhány cég behozhat világszínvonalú

nyugati gépeket: IBM 360; Siemens gépek: gyorsabb,

megbízhatóbb működés; új szemlélet: az

alkalmazásfejlesztésre fókuszálni.

*Központi Fizikai Kutatóintézetben kifejlesztik a DEC PDP-8-as

gépének mintájára TPA gépsorozatot.

*ESZR keretében IBM 360-as géphez hasonló eszközök előállítása

a KGST keretében (közös hardver- és szoftverfejlesztés 1969-

től), R-10-es sorozat – Videoton (gyártás) és a

Számítástechnikai Koordinációs Intézet (fejlesztés, szoftver;

pl.: OTP terminálok; Recognita karakterfelismerő) keretében.

*ESZR II. keretében kisgépes eszközök előállítása a DEC egyik

gépének klónozásával

** A 80-as években kezd teret nyerni a PC Mo-n is: ABC 80-as

gépeket kapnak az egyetemek és számos középiskola.

*A PC-s szegmensben a Videoton és a Híradástechnikai

Szövetkezet gépei voltak a legelterjedtebbek illetve sok

Commodore 64 is volt az országban.

** Egyetemi képzés:

*1956 Szeged, Kalmár László szemináriumi képzése, 1963-tól

programtervező matematikus szak

*1960-től a Közgázon is elkezdődik a számítástechnikai képzés,

programozás, közgazdasági alkalmazások

*1961-től tanítanak programozást az ELTE matematika szakán is

*BME Villamosmérnöki Kar, Kozma László – MESZ-1 alapján oktatás

az automatizálási tárgyaknál

*SZÁMOK létrehozása 1969-ben: tanfolyamok, továbbképzés

szervezése – nyugati oktatási tartalmakkal másoddiplomás

képzések; jelentős publikációs tevékenység.

*Középiskolásoknak szakkörök támogatása.

*Neumann János Számítógép-tudományi Társaság – 1968

*

Szegeden, Kalmár László tanítványa és munkatársa,

dr. Muszka Dániel hozta létre az egyedülálló

gyűjteményt.

http://www.infmuz.hu/