MAG

22
MAG MAG Kompetencia Kompetencia alapú oktatás alapú oktatás ? ?

description

?. Kompetencia alapú oktatás. MAG. A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi eszköztára és tanulási környezetének egysége. Mit tanultunk a MAG projektből?. osztályterem átalakítását. rugalmasságot. pozitív szemléletet. kooperatív technikák. egyéni bánásmódot. személyiség- - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of MAG

MAGMAGKompetencia Kompetencia alapú oktatásalapú oktatás??

A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi eszköztára és tanulási környezetének egységeeszköztára és tanulási környezetének egysége

Mit tanultunk a MAG projektből?Mit tanultunk a MAG projektből?

pozitív szemléletet

egyéni bánásmódot

rugalmasságot

kooperatív technikák

új munkaformákat

irányító szerepet

új módszereket

szemlélet-változást

személyiség-fejlesztést

osztályterem átalakítását

A kompetenciaA kompetencia

Latin eredetű szó alkalmasságot, ügyességet fejez ki, valaminek az együttes jelenlétét, összetalálást.

Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők.

„A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon

alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.”(Coolahan)

Mi a kompetencia és a MAG lényege?Mi a kompetencia és a MAG lényege?

tudás + képességek + attitűdök

ismeretek alkalmazás

ismeretátadás

túlméretezett tananyag

pedagógusközpontú, egységes módszertan

passzív tanulói magatartás

ismeretbe ágyazott képességfejlesztés

reális tananyagmennyiség

tanulóközpontú, differenciált módszertan

tevékeny tanulói magatartás

A kompetenciafejlesztés feltételei

Miért?Miért?

Tudáskoncepció változása

Képes-e élete folyamán akár többször is képessége, tudása, tanulása által megújulni, az adott élethelyzeteknek megfelelni?

„Az iskola az iskolának, vagy a valós életnek készítse fel a gyerekeket?”

Ezért nem mindegy, hogy az iskolai nevelés és oktatás milyen alapkészségekre,

képességekre készített fel.

Általános alapelvekÁltalános alapelvek

Valóságos tanulási környezet

Gyermekközpontúság

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Értékelés

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képesség- és személyiségfejlesztés

Új típusú tanári attitűd

TevékenységközpontúTevékenységközpontú tanítás-tanulás megvalósításatanítás-tanulás megvalósítása

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni.

Életkori sajátosságoknak megfelelő szinten.

Élményszerű helyzetek teremtésével.

A tanulók önállóan szerezhetnek tapasztalatokat.

Maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le.

Korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják.

Ha két hasonló adottságú nyolcéves gyermek más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól. (McKinsey-jelentés, 2007)

ÉrdekességekÉrdekességek

A „hagyományos”, frontális órák 80%-ában a tanár beszél. Egy gyerekre egy órán 18-20 másodperc jut. (John Goodland, 1984)

Százból 26 gyereket tekinthetünk minden fejlettségi szempontból „negyedikesnek”. A többiek vagy előrébb, vagy hátrébb tartanak bizonyos készségek, képességek fejlődésében. (Varga Tamás: A kivételesek vannak többen, 1972)

Az osztályban folytatott pedagógiai munka nagyjából ugyanolyan mértékben képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatással van fejlődésükre családi-társadalmi hátterük. (Kertesi–Kézdi, Általános iskolai szegregáció – okok és következmények MTA, 2004)

Tanulásszervezési módok, munkaformák, Tanulásszervezési módok, munkaformák, oktatási módszerekoktatási módszerek

páros munka csoport-

munka

témahét

rétegmunka

teljesen egyénre szabott munka

kutatómunka

frontális osztálymunka

moduláris oktatás

tantárgy-tömbösítés

IKT-val támogatott

órák

műveltségterület tantárgyi bontás

nélkül

projekt

részben egyénre szabott munka

Miért hatékonyabb?Miért hatékonyabb?

Nő az egymásrautaltság érzése egymás iránt.

Nő az egyéni felelősség.

Egyenlő részvétel.

Együttműködési készséget alakít ki.

A MAG, mint adaptív oktatás jellemzőiA MAG, mint adaptív oktatás jellemzői

különböző szinteken adja ki a feladatokat. alkalmazza az adaptív tanulásszervezés módszereit és a kooperatív

technikákat. elfogadja a tanulók különböző megoldási javaslatait, és bíztatja is erre

a diákokat. csoportalakítási módszerei széleskörűek. úgy dicsér, hogy mindenki hallhassa az osztályban. úgy javítja a hibákat, hogy csak az hallja, akit érint. megtanítja a kultúrált véleményalkotást. hangulatjelzőt használ. ösztönzi diákjait, hogy egymást is figyelmeztessék, ha megsértik a

közösen alkotott szabályokat.

A pedagógusA pedagógus

különböző feladatok közül választhatnak.

önállóan is alkothatnak csoportokat.

választott párokban is dolgozhatnak.

adhatnak egymásnak feladatokat.

maguk is javíthatják munkáikat.

Az elvégzett feladatokat a tanulók maguk is értékelhetik.

A tanulókA tanulók

Módszerekből szemezgetveMódszerekből szemezgetve

Rétegezett feladatátadás

Munkaasztal – munkatábla

Tudós klub

GÖMBSzámozott kobakok

MozaikMeselánc

Pókháló – süni – napraforgó

Beszélj egy percig!Forrószék

Kínáló polc

JelzőlámpaKíváncsi kocka

TörténetkeretTörténettérkép

Történetpiramis

Logikai térkép - gondolattérkép

Tanulmányi szerződés

Fejlesztő értékelés és eszközeiFejlesztő értékelés és eszközei

1. Mit értékeljünk?1. Mit értékeljünk?

A diákok tanulási folyamatát egyéni beszélgetések során.

A közös fejlesztési célokat T-kártyával!

Készítsünk egyéni fejlődési tervet a tanulók teljesítményére építve!

Alakítsunk ki közös szabályokat a társas együttlétre, s ezek képezzék az értékelés részét!

2. Miért értékeljünk?2. Miért értékeljünk?

Cél a a tanulói fejlődés ütemének megismerése, elemzése.

A pedagógus elsősorban ne minősíteni akarjon, hanem tanulási utat tervezzen.

Alkalmazzunk az egyéni tanulási mód megismerésére szolgáló technikákat, ötleteket!

Szervezzünk szülői klubokat, szülői fórumokat!

Használjunk tanulási naplót!

3. Ki értékelje a tanuló teljesítményét?3. Ki értékelje a tanuló teljesítményét?

Önértékelő kártya használata.

Közös munkák értékelése a

foglalkozások végén.

A társak értékelése ellenőrző listák

segítségével.

Csoportos értékelés.

4. Hogyan értékeljünk?4. Hogyan értékeljünk?

„Jelzőlámpa”Hangulatjelző

Témazáró teszt – tanulói kérdésekből

összeállítva

Olvasási napló

MAG

KOMPETENCIA

ALAPÚ OKTATÁS

Mit kínálunk a jó gyakorlat átvételekor?

Adaptív tanulásszervezésű bemutató órákat.

Szabadidős programokat az adaptivitás szellemében.

Új tanulási módszerek bemutatását.

Módszerekhez kapcsolódó eszközök bemutatását, közös elkészítését.

A tapasztalatok átadására szolgáló dokumentáció elkészítését.

További információk:További információk:

Szilágyiné Dorcsi GabriellaSzilágyiné Dorcsi Gabriella

www.nki.suli.hu

innovációk - MAG

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!