ÁLTALÁNOS ÉS INTENZÍV ZENEI KÉPZÉSBEN

RÉSZTVEVŐ GYERMEKEK ISKOLAI MOTIVÁCIÓJA

Csaholczi Gusztáv

Miskolci Egyetem, Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

Alkotóművészet és Muzikológia Szakirány, Zeneelmélet szak 3. évfolyam

Dr. Fabinyi Erzsébet, kandidátus

1

TARTALOMJEGYZÉK:

BEVEZETÉS: 3. oldal

A témaválasztás indoklása 3. oldal

A dolgozat alapelképzelése 3. oldal

MUNKAHIPOTÉZIS: 4. oldal

A KUTATÁS LEÍRÁSA: 5. oldal

A kérdőív leírása 5. oldal

A kutatásba bevont intézmények: 6. oldal

AZ ELMÉLETI FORRÁSOK ISMERTETÉSE: 8. oldal

A motiváció: 8. oldal

o Általános-cselekvésre késztető-motívumok 8. oldal

o Önjutalmazó és eszköz jellegű motivált viselkedés 8. oldal

o Kompetencia, a tudásszerzés szükséglete 9. oldal

A vizsgált diákok általános tulajdonságai: 9. oldal

o Serdülőkor 9. oldal

o Társas kapcsolat a serdülő korban 10. oldal

o Sikerorientáltság és kudarckerülés 10. oldal

o Szociális tényezők hatása az igényszintre 11. oldal

A pedagógus szerepe: 12. oldal

o A pedagógus tulajdonságai 12. oldal

o A motiválással kapcsolatban több feladat hárul a pedagógusra 12. oldal

o A pedagógiai hatásra érkező válaszreakciók 13. oldal

o Értékek 13. oldal

o Rövid zenei elméleti áttekintés 14. oldal

2

A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI: 15. oldal

A kérdőívek kitöltésének menete 16. oldal

Hipotézis, a várt és kapott eredmények összehasonlítása 18. oldal

o Követő (affektív/szociális) dimenzió 18. oldal

o Érdeklődő (kognitív/aktivitási) dimenzió 19. oldal

o Teljesítő (morális/önintegratív) dimenzió 21. oldal

A tanulók iskola átlagainak kiértékelése 23. oldal

ZÁRÓGONDOLAT: 24. oldal

Felhasznált Irodalom 24. oldal

MELLÉKLETEK: 25. oldal

Az „Iskolai motiváció kérdőív”1 kérdései 25. oldal

Általános képzésben részt vevő tanulók táblázatai 28. oldal

Zenei képzésben részt vevő tanulók táblázatai 29. oldal

1 Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

3

BEVEZETÉS:

A témaválasztás indoklása:

A témával közelebbről a tanulmányaim során az egyik pedagógiai tárgy keretein belül

ismerkedtem meg. Zeneelmélet szakirányú hallgató révén foglalkoztatnak mind a

zeneelméleti és mind pedig pedagógiai jellegű kérdések. Ezért keltette fel ez a téma az

érdeklődésem, és arra késztetett, hogy mélyebben foglalkozzak a kérdéseivel.

A dolgozat alapelképzelése:

Egy TDK dolgozaton belül természetesen bizonyos jól meghatározott kereteket kellett

kijelölni, melyek a vizsgálat részleteit döntően meghatározzák és egy adott irányba

terelik. Körül kellett határolnom azokat a kérdéseket, amelyek egy szociológiai

vizsgálat keretein belül feldolgozhatók. Ehhez hívtam segítségül Tóth László:

Pszichológiai Vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez című könyvét, ugyanis a

könyv szerkezeti felépítése és tartalma a szerző által tudatosan úgy lett kialakítva, hogy

az teljes mértékben segíthesse az enyémhez hasonló munkák megalkotását. Így egy

kérdőíves módszeren keresztül próbáltam meg a szociológiai kérdéseket rendszerezni,

illetve egy zártabb rendszerbe helyezni. A kérdőívek alanyait két általános iskola és két

középiskola diákjai közül választottam ki.

A kérdőíves felmérés mellett mélyinterjúkat, valamint csoportos interjúkat is

alkalmaztam a kutatásom során. Néhány esetben személyesen is el tudtam beszélgetni

egy-egy tanulóval, ő hogyan éli meg a kérdőív által felvetett kérdések némelyikét. Így

előzetesen a kérdőívek összegzése előtt, bár nem feltétlenül reálisan, de sejtethettek a

válaszok bizonyos eredményeket. A kérdőív kérdései 3 fő dimenzió határain belül

fogalmazódtak meg. Ezek a dimenziók a következőek: követő, érdeklődő és teljesítő.

Ezen dimenziók jól meghatározott keretei között vizsgálom a téma által felvetett

kérdéseket, a gyermekek tulajdonságait, egyes érzelmeit, valamint a különböző

élethelyzetekben mutatott magatartását.

A megkérdezett diákoktól elvárható volt egy bizonyos őszinteség, hiszen a kérdőívek

kitöltése, valamint az interjúk és mélyinterjúk bizalmas keretek között zajlottak, viszont

nem lehetett tőlük olyan kérdéseket számon kérni, amelyek sértenék a személyiségi,

illetve jellegű más jogaikat.

4

MUNKAHIPOTÉZIS:

Felsőfokú zeneművészeti tanulmányokat folytatok a Miskolci Egyetem Bartók Béla

Zeneművészeti Intézetében Alkotóművészet és Muzikológia szakon, Zeneelmélet

szakirányon. Az itteni tanulmányaim vitték azon kérdés irányába az érdeklődésemet,

hogy a zenei oktatás, azon túl a zenei műveltség befolyásolja-e a gondolkodásunkat,

életfelfogásunkat, emeli-e a tudásunk és hat-e akár a személyiség egészére is.

Azt kívánom a kutatásom során feltárni, hogy az iskolai motiváció tekintetében van-e

különbség az intenzív zenei oktatásban részesülő és az általános tanterv alapján tanuló

diákok között.

A munkahipotézisem az, hogy van különbség, amit vagy megcáfolni, vagy megerősíteni

kívánok a kutatásommal. A dolgozatom elkészítésénél ennek érdekében egy 60 pontból

álló kérdőívet használtam föl, mely nem a saját fejlesztésem, hanem Tóth László:

Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréshez című könyvének a 63-67.

oldalán található Iskolai motiváció címmel. Azért találtam alkalmasnak ezt a fejezetet,

mert mindkét vizsgált nevelési típusban részesülő diákok esetében alkalmazva, fény

derülhet a különbségekre, az egyedi motívumokra, a sajátos gondolkodás-módokra,

igényekre és így rá találhatunk a munkahipotézis kérdésének megfejtésére is.

A munkahipotézis indokolta, hogy olyan iskolákat válasszak mintául, amelyek

foglalkoznak zeneművészeti képzéssel, illetve amelyek nem. Ennek megfelelően

fölkerestem egy általános iskolát, egy közismereti általános (például: több tannyelvű,

rendészeti, ügyintézői és gimnáziumi) képzést nyújtó középiskolát, valamint kettő

alapfokú művészeti képzést nyújtó iskolát és egy középfokú képzésrendszerű művészeti

iskolát.

5

A KUTATÁS LEÍRÁSA:

A kutatás során kulcsfontosságú és meghatározó forrás volt Tóth László: Pszichológiai

vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez című könyve, hiszen az ebből választott

fejezetre és a kérdőív kitöltésére és elemzésére alapoztam a dolgozatom egészének

alapgondolatát.

A kérdőív leírása:

A kérdőív 60 kérdésből tevődik össze, melyek 3 fő dimenzió köré csoportosulnak és

ezeken belül 3-3 motívumból tevődnek össze:

„Követő (affektív/szociális) dimenzió:

o Melegség (M1): A gondoskodás, az érzelmi melegség szükséglete.

o Identifikáció (M2): Az elfogadottság szükséglete, főleg a nevelők

részéről.

o Affiliáció (M3): Az odatartozás szükséglete, főleg az egykorúakhoz.

Érdeklődő (kognitív/aktivitási) dimenzió:

o Independencia (M4): A saját út követésének szükséglete.

o Kompetencia (M5): A tudásszerzés szükséglete.

o Érdeklődés (M6): A kellemes közös aktivitás szükséglete.

Teljesítő (morális/önintegratív) dimenzió:

o Lelkiismeret (M7): Bizalom, értékelés szükséglete, önérték.

o Rendszükséglet (M8): Az értékek követésének szükséglete.

o Felelősség (M9): Önintegráció, morális személyiség, és magatartás

szükséglete.”2

Ez összesen 9 motívum, viszont, a kérdőív vizsgál egy 10. kiegészítő negatív, nem

motiváló jellegű motívumot, a presszióérzés motívumát, amely annak az érzése, hogy a

nevelők és a tanárok teljesíthetetlenül sokat követelnek a diákoktól.

Tehát a kérdőív 3 motiváló jellegű dimenzió, valamint egy kiegészítő negatív motívum

keretein belül vizsgálódik.

2 Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

6

A kérdőív kérdései a dolgozat végén mellékletként megtalálhatóak. A szerző ezeket a

kérdéseket tudatosan úgy szerkesztette meg, hogy vannak köztük pozitív illetve negatív

tartalmat hordozó kérdések, amit az értékelésüknél is figyelembe kellet venni. Pozitív

tartalmúak például „A legtöbb tanár minden diákkal mindig igazságos.”2 és a „Nagyon

sok órát kifejezetten izgalmasnak, nagyon érdekesnek találok.”2 Negatív tartalommal

bírnak például „Az iskola unalmas.”2 vagy „Az utolsó percig szoktam halogatni a házi

feladat elkészítését.”3 eldöntendő kérdések. Ez a kétféle kérdéstípus rendezetlenül,

véletlenszerűen lett elrendezve a kérdőív kérdéseinek sorrendjében. A negatív tartalmú

kérdések az elemzés megkönnyítése érdekében meg lettek jelölve egy „( - )”2 jelöléssel.

Ezeket a kérdéseket, míg a tanulóknak azonos módon kellett értékelni a többi kérdéssel,

addig elemzéskor nekem fordítva. Amire ők 5 pontot adtak az kiértékeléskor csak 1-et

ért és fordítva. A kérdőívet kitöltő gyermekek minden kérdést 1-5-ig osztályozhattak

attól függően, hogy az állítással mennyire értenek egyet vagy sem. Ha önmagukra

mérve teljes mértégben igaznak gondolták az adott állítást, akkor 5 pontot adtak rá, ha

egyáltalán nem, akkor 1-et. Az ily módon megválaszolt kérdőívek minden egyes válasza

külön-külön össze lett vonva sorszámonként, így statisztikus módon lehet majd az

eredményeket kiértékelni. Egy motívumhoz 10 kérdésenként egy tartozik, így egy

motívumot a 60 kérdésből 6 vizsgál. Például a lelkiismeret motívumához tartozik a 7-es,

17-es, 27-es, 37-es, 47-es és az 57-es kérdés.

A kutatásba bevont intézmények:

Általános képzést nyújtó iskolák:

(A): Önkormányzat ÁMK Péchy László Általános Iskola,

Székhelye: 4722 Nyírmeggyes, Petőfi Sándor utca 6.

(B): Budai Nagy Antal Szakközépiskola Intézményegység,

Székhelye: 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes utca 23-27.

3 Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

7

Zeneművészeti képzést nyújtó iskolák:

(C): Dr. Mészáros Kálmán Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda,

Székhelye: 3467 Ároktő Széchenyi út 6/b

Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda,

Székhelye: 3556 Kisgyőr, Dózsa György utca 26.

(Alapfokú művészeti képzésben részesülő gyermeket csak keveset

találtam iskolánként, így ezen két iskola tanulói közül kerültek ki a

megkérdezettek ebben a kategóriában, és ezért ezen két iskola az

egyszerűség kedvéért a továbbiakban egyként fog szerepeli mind a

szöveges részeket, mind pedig a táblázatokat illetően Általános Iskola és

Napközi Otthonos Óvoda néven.)

(D): Művészeti Középiskola és Kollégium,

Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Búza utca 1-3.

A továbbiakban említés esetén az egyszerűség kedvéért nem feltétlenül

az iskolák neveit, hanem a nevük előtt található betűjelet fogom

használni.

A mintába bevont tanulók összlétszáma 59 fő, ebből 29 fiú és 30 lány van, közülük

összesen 21 a zenész és 38 a nem zenész diák.

Az őszinte válaszadás érdekében önkéntes és névtelen volt a kérdőívek kitöltése.

Egyetlen olyan nem zeneiskolában tanuló diák volt, aki megtagadta a kérdőív kitöltését,

ezért a mintában eggyel kevesebb tanuló szerepel, mint a megkérdezettek összlétszáma.

A kérdőívet a kérdezett tanulók saját maguk töltötték ki, minden külső befolyás nélkül,

az iskola épületén belül. Nem voltak jelen (zavaró tényezőkként) a szülők, csak a

nevelőtanár, így zárt és nyugodt légkörben zajlott a kitöltés. A csoportos és

mélyinterjúk elkészítésére is csak tanár jelenlétében volt módom.

A kérdőív egyes kérdéseit a tanulók 1-5-ig osztályozhatták. A diákok ily módon kapott

válaszait Tóth László munkáját követve dolgoztam fel. A táblázatok elkészítésénél

viszont, a fiúk és lányok összehasonlítása helyett a hangsúlyt a zenei képzés meglétére

vagy hiányára helyeztem a munkahipotézis megfogalmazásából következően.

8

AZ ELMÉLETI FORRÁSOK ISMERTETÉSE:

A motiváció:

A motiváció: latin eredetű szó, ami a ’movere’ szóból származik. Jelentése: mozogni,

mozgatni. A motiváció nem más, mint cselekvésre késztető belső, vagy külső indíték.

Általános-cselekvésre késztető-motívumok:

Szükségletek: olyan hiány a szervezetben, amely tartós fennállás esetén az

egészséget károsíthatja. A szükségletek minden emberben, közösségben

hierarchikus rendszert alkotnak. Egymásra épülnek, egymásból (keletkeznek)

következnek. Az iskolai nevelés feladata, hogy megismerjük a tanulók

szükségleteit.

Homeosztázis: belső egyensúlyi állapot. Ha a szervezet önmaga nem képes

helyreállítani az egyensúlyt, akkor az embert cselekvésre készteti.

Általános aktivitási motívum: akkor lép fel, ha megvonják a mozgás lehetőségét.

Kutató motiváció: alapja a velünk született kíváncsiság, amely a szokatlan,

váratlan, új helyzetekben lép fel.

Emocionális motiváció: pozitív érzelmeink cselekvésre késztetnek, míg negatív

érzelmeink gátolnak minket.

Minden motivált viselkedés célirányos viselkedés, valamely céltárgy felé irányul. A cél

elérésével a motivált viselkedés megszűnik. A belső késztetés és a környezet ösztönző

hatásának késztetését motivációs állapotnak nevezzük. Vannak örökölt, és tanult

motívumaink.

Önjutalmazó és eszköz jellegű motivált viselkedés:

Önjutalmazó motivációs viselkedés: A diák tanul, mert öröme telik benne,

kielégíti a kíváncsiságát. Ilyen jellegű tevékenység a tudás szükségletének

megszerzése. Ez kompetens, hatékony cselekvési mód.

Eszköz jellegű motivációs viselkedés: A diák tanul, mert jutalmat kap érte.

9

Kompetencia, a tudásszerzés szükséglete:

A mindennapi megismerésben a gyereket is, úgy, mint a felnőttet érdekei, szükségletei

hajtják, serkentik. Az iskolai tanulásban ez a belső késztetés nem mindig áll fenn. A

tanulóknak olyan ismereteket is el kell sajátítaniuk, amelyek hasznosságát az adott

pillanatban még nem látja, olyan órákon is rész kell venniük, amelyek nem tűnnek

számukra érdekesnek. Az iskolai megismerés eredményességének is előfeltétele

azonban, hogy a tanuló kedvvel, akarással vegyen részt a munkában, azaz motivált

legyen. Motiváción azoknak a különböző eredetű indítékoknak az együttesét értjük,

amelyek a tanulót ráveszik a tanulásra, és tanulási kedvet, az elhatározást a tanulás

végéig ébren tartják.

A vizsgált diákok általános tulajdonságai:

Serdülőkor:

10 éves kortól 18 éves korig tart, a biológiai érés kezdetétől a biológiai érés végéig.

Jelentős változásokat okoz a személyiségben, átalakul annak struktúrája, szerkezete.

Ebben az időszakban a fiatalok önállóságra törekszenek, de erős érzelmi és anyagi

függésben élnek. Érzelmi biztonságot a család nyújt, ám a szülői mintát nem tekintik

abszolútnak. A család hagyományait kisebb-nagyobb mértékben elvetik, a maguk

érvényesülését keresik. Önálló, saját életre vágynak. Nonkonformista, átlagtól eltérő

viselkedés jellemzi őket.

A serdülő mindent elfogad, amit hasonló korú társainál lát. Ennek számtalan jele van,

mint például öltözék, hajviselet. Ez mutatja a szülőkhöz fűződő érzelmi kapcsolatok

lazulását. A serdülőkor lezajlása nagyban függ attól, hogy a szülők hogyan reagálnak a

gyermekük függetlenségi törekvéseire.

A szülő magához akarja kötni a gyermekét mindenáron. Nem engedi önállósulni.

Sürgeti az önállósulást, magára hagyja, így terhelésnek, támasznélküliségnek

teszik ki a gyermeket.

A szülők elengedik a serdülőt, és így látszólag önállóvá válhat, de elvárják, hogy

az ő elképzelésüket valósítsa meg.

10

A szülők optimális szabadságot nyújtanak, baráti viszony jellemzi a szülő-

gyermek kapcsolatot.

Társas kapcsolat a serdülő korban:

Egyre erősödik az érdeklődés a kortárs kapcsolatok kialakítása iránt. Fokozatos leválási

folyamat figyelhető meg a családtól. A kamasz az érzelmeit inkább a családon kívüli

személyekre viszi át. A szüleiben számos hibát talál. A jónak és szorgalmasnak tartott

diáktársaikat az osztály strébernek tarthatja. Az azonos korúakkal való kapcsolatban

olyan dolgokat ismernek meg, amelyek nagyon fontosak számukra, de a felnőttek

gyakran nem beszélik ezt meg velük.

Az iskolai csoportban gyakoriak a versengések. Itt tanulja meg a tanuló az

együttműködési formákat, és a jogait is. A vele egykorúak tiszteletét, szeretetét ki kell

vívni, aminek meghatározó szerepe van az önbecsülés kialakításában. A serdülő

egyszerre több csoport tagja, mint például a család, osztály sportkör stb. Ezek jelentős

hatással vannak rá a vonatkozási csoportok, mert ezek normáit valamint értékrendjét

mérvadónak tekinti, és ehhez viszonyítja önmagát. Hátránya, hogy kialakulhatnak káros

szokások, amit a szülőkkel való laza kapcsolat eredményez. Egy serdülő ilyenkor válhat

antiszociális személyiséggé.

Sikerorientáltság és kudarckerülés:

Az önállóságot elváró nevelés magas teljesítménykésztetést eredményez, míg a

túlvédés, vagy korlátozás gátolja a kibontakozást. A sikerorientált szülő a gyermek

sikeres teljesítményét, spontán kezdeményezését jutalmazza, elismeri. Siker esetén a

gyermek figyelmét nehezebb feladatok felé irányítja. A kudarckerülő szülő bünteti a

gyermeket sikertelenségéért, és arra ösztönzi, hogy biztonságosabb feladatokat

vállaljon. Ez a hozzáállás a feladatoktól szorongó, a képességeket igazán próbára tevő

magatartást idéz elő a gyermekekben.

Ha a tudás megszerzésére irányuló törekvéseket a környezet támogatja, akkor a személy

belső kontrollossá válik, és aktív kezdeményező személyiség lesz. Ha a környezet

akadályozza az egyén törekvéseit, akkor külső kontrollos személyiséggé válik, aki

zárkózott, passzív, visszahúzódó személyiség lesz.

11

A kompetens, hatékony cselekvés hatással van az önértékelésünkre. Önértékelésünk

birtokában törekszünk arra, hogy olyan helyzetekben, melyek kimenetele saját

teljesítőképességünktől függ, a legjobbat nyújtsuk. Már a cselekvésünk megkezdése

előtt valamilyen igényt támasztunk cselekvésünk eredményét illetően. A saját

magunkkal szembeni követelményt igényszintnek nevezzük.

Az igényszintet meghatározó tényezők:

Korábbi teljesítmény

A környezet elvárásai

A társak hasonló feladatban nyújtott teljesítménye

Ha igényszintünket teljesítjük, vagy túlteljesítjük, sikerélményt élünk át. Sorozatos

sikerélmény hatására emeljük az igényszintünket.

Ha igényszintünket nem teljesítjük, akkor kudarcot élünk át. Sorozatos kudarc hatására

csökkentjük igényszintünket.

Szociális tényezők hatása az igényszintre:

Ha előre közölnünk kell igényszintünket, az ösztönzően hat a teljesítményünkre.

Minden ember sikerorientált, sikerre törekvő, és egyben kudarckerülő is. Ennek alapján

óvatosságból alacsonyabb igényszintet hozunk nyilvánosságra. Általában az egyén

igyekszik a csoport teljesítményére törekedni. Ha a csoport az egyén teljesítménye felett

van, akkor ez növeli az egyén nívóját, szintjét, és fokozza a teljesítményét.

A szándék, mint motiváló tényező: A szándék elhatározásból fakadó utóhatás, amely a

kitűzött cél elérésére, a feladat végrehajtására késztet bennünket. Szándékra olyan

helyzetekben van szükség, amelyekben gyenge a motivációs alap.

A tanulók motivációját lényegesen befolyásolja az iskola általános légköre, legyen az

zeneművészeti képzést nyújtó és azt nem nyújtó intézmény. Egy demokratikus

szellemű, jó hangulatú iskolában, ahol változatos tevékenységek közül lehet választani,

ahol a különféle értékeket, képességeket egyaránt elfogadják, általában szívesen és

eredményesen tanulnak a gyerekek. A pedagógus személye szintén jelentős motiváló

tényező. Gyakori tapasztalat, hogy egyes tantárgyak kedveltsége megváltozik, ha másik

pedagógus tanítja azokat. A gyerekek gyakran szívesen tanulnak egy színes egyéniségű,

12

vonzó pedagógus kedvéért, s visszatartják teljesítményüket, ha számukra ellenszenves

pedagógus tanítja őket. A tantárgyak, a tananyag jellege ugyancsak eltérő motiváló

hatással rendelkezik. Általában a testnevelés, rajz technika, ének, biológia, földrajz,

történelem, irodalom a kedvelt, míg a nyelvtan a fizika a kémia, a matematika a kevésbé

kedvelt tárgyak közé tartozik.

A pedagógus szerepe:

Az oktatás és nevelés kulcsszereplője a pedagógus, aki különféle hatást gyakorolhat

tanítványaira. Egyes pedagógusoknak figyelemmel kísérik a nebulói az óráit, míg

mások hatástalanok a tanítványaikra.

Az eredményes pedagógus tulajdonságai:

Feltétel nélküli elfogadás: Pozitív érzelmi odafordulás, a kommunikáció nem

verbális csatornáin történik. Minél inkább elfogadunk valakit, annál inkább

képes lesz arra, hogy hibás magatartásán változtasson.

Identifikáció: empátiával beleéljük magunkat mások helyzetébe, utánzással

cselekvéseket sajátítunk el, ekkor az illető személy szokásait, normáit,

értékrendjét átvesszük, azonosulunk vele.

A motiválással kapcsolatban több feladat hárul a pedagógusra:

Ismernie és alkalmaznia kell az általában motiváló hatású eljárásokat,

technikákat.

Meg kell ismernie az egyes tanulók motívumait, s ezekhez alkalmazkodva kell

megszerveznie a tanulást.

Törekednie kell a tanulók motívumainak gazdagítására, fejlesztésére.

A pedagógusok feladata olyan ismeretek és képességek fejlesztése, amelyeknek

birtokában a felnövekvő nemzedék helyes értékrendet képes választani. Az

emberek fejlődésük során fokozatosan tanulják meg a társadalmi viselkedés

szabályait, és sajátítják el a normakövető magatartást.

13

A pedagógiai hatásra érkező válaszreakciók:

Aktív ellenállás: Egy büntetés kiválthat a gyermekből dacot, ellenszegülést.

Passzív ellenállás: Ilyenkor mondják: falra hányt borsó. A gyermek nem szól

semmit, de a nevelő szava lepereg róla.

Passzív együttműködés: A tanuló nem ért egyet a pedagógus véleményével,

kérésével, de elvégzi a feladatot.

Aktív együttműködés: A tanuló belső indíttatásból és meggyőződésből működik

együtt a pedagógussal.

Értékek:

Azok a kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit

tartanak fontosnak. Szabad választáson alapulnak. Beépülnek a személyiségbe és

magatartást befolyásoló tényezővé válnak. Ez többek közt arra vonatkozik, hogy mi a jó

és a rossz, valamint a helyes és a helytelen. Ha másokat értékelünk, akkor a saját

értékrendünk szerint ítéljük meg más magatartását, személyét. Ha a pedagógus értékel,

akkor mindenkor igazodnia kell a gyermek fejlettségi szintjéhez.

Duckworth és Entwistle angol kutatók vizsgálatai azt bizonyítják, hogy főként azok a

tantárgyak motiváltak, amelyek bizonyos szabadságot, autonómiát és önkifejezési

lehetőséget tartalmaznak. Természetesen az egyéni különbségek ezekben is jelentősek.

Egyes tantárgyakon belül is vannak érdekesebb, és kevésbé érdekes anyagrészek. A

pedagógus több időt fordíthat az adott életkorban, adott osztályban érdeklődésre számot

tartó anyagrészekre, de természetesem nem hagyhatja el a fontos, de önmagukban

kevésbé érdekes témákat sem. Ezek tanításakor-tanulásakor van különös jelentőségük a

motiváló, az érdeklődést kiváltó pedagógiai módszereknek, technikáknak, eljárásoknak.

14

Rövid zenei elméleti áttekintés:

Az önkifejezés legáltalánosabb és a köztudatban leginkább elterjedt formái a

művészetek, a különbözőző képzőművészeti ágazatok, a táncművészet, és nem utolsó

sorban a zene, ezért ez utóbbi évszázadok, sőt évezredek óta szerves részét képezi az

emberek életének. Fellelhető az őskori kultuszokban, rítusokban, az ókori népek

tanításaiban, például a görögökében, nagy szerepet kapott a középkorban a hét szabad

művészetben, amit először Szent Ágoston írt le az ezekről szóló enciklopédiájában.

Viszont ebből csak a De Musica maradt fenn. Jelentős pont volt a zene történelmében,

hogy a zene szerepe egyre jobban megerősödött a folyamatosan változó

követelményeknek megfelelően, ezzel megerősítve aktualitását és fontos szerepét.

A zene hatalmas közösségformáló szerepet töltött be a különböző népi kultúrákban,

népszokásokban. Ezt jól példázza akár a magyar népdalkultúra is, hiszen a rengeteg

fennmaradt népdal között számos az olyan, amelyik egy alkalomhoz kötött, és szinte

mind a mindennapi élet egy-egy mozzanatát, szerves részét örökíti meg.

A zene különleges hatással bír az emberi szervezetre, mind testileg, mind pedig

pszichésen. Pitagorasz az ókori görög matematikus vizsgálta a zene hangjainak

rezgéseit, részeit. Jótékony hatását ismerve az emberi szervezetre, lantjátékkal

pihentette tanítványait.

Magyarországon a zene fontosságának az egyik legnagyobb hangoztatója Kodály Zoltán

volt. Vallotta, hogy a zenei nevelést már 9 hónappal a születés előtt el kell kezdeni.

Zenepedagógiai célja, a zenei írás-olvasás általánossá tétele az óvodától kezdve az

iskolán keresztül. Megalkotta a Kodály-módszer néven világszerte ismert zeneoktatási

rendszert, ami a főként magyar népdalkultúrára, és a relatív szolmizációra épül.

A zene transzferhatásának elve a következő: a zenei tevékenységek a személyiség

egészét átfogják, a zenei nevelés transzferhatása érvényesül egyéb, nem zenei

területeken is. Kodály írja: "Nemcsak elvégzik a többi tárgyat, hanem jobban végzik,

mint más iskolák, nyilván az ének felvillanyozó hatása alatt."4

A zenének ez az ereje és hasonló alapokon nyugvó jótékony hatását a különböző

gyógypedagógiai ágakban is kihasználják. A zene hatással van a komplex agyi

működésekre, és az emberi testre ható rezgései előnyös hatással lehetnek egyes

4 Kodály Zoltán: Visszatekintés I. (Zeneműkiadó, Budapest 1974.)

15

betegségek gyógyulásának folyamatában. Ennek köszönhetően a zenei terápiás

módszerek egyre elterjedtebbek és közismertebbek.

A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI :

A vizsgálat során 5 iskolát kerestem fel különböző időpontokban. A kérdőívet a serdülő

kor perifériáiban lévő tanulók töltötték ki, azaz körülbelül 10-12 évesek, és 16-18

évesek, akik két szempontból lettek kiválasztva: egyrészt az általános tanterv alapján

tanuló diákok az (A) és a (B) iskolák esetében, illetve specifikus képzésben részt vevő,

mint zenét tanuló gyermekek a (C) és a (D) iskolák esetében. Így össze lehet hasonlítani

a fiatalabb, és az idősebb, az általános iskolában, és a középiskolában tanuló diákok,

valamint a zenét tanuló, illetve a zenét nem tanuló gyerekek iskolai motiváltságát, mind

az azonos korosztályokat, mind a különböző korosztályokat. De akár össze lehetne

hasonlítani a kérdőív szerzőjének szándéka szerint a fiúk és a lányok iskolai

motivációját külön mind zenész, mind pedig nem zenész vonatkozásban, és mindezt

akár külön-külön korosztályonként is.

Amikor a gyerekek kitöltötték a kérdőívet, minden alkalommal kivétel nélkül

csoportosan voltak általában osztályfőnöki, vagy valamilyen zenei órán kisebb-nagyobb

létszámban, így a tanulók kapcsolatai szempontjából csak az osztályfőnökük vagy

valamilyen pedagógusuk, szaktanáruk volt jelen. Amit fontos lehet megemlíteni, hogy

szülő egyetlen alkalommal sem volt jelen.

A pedagógusokkal, osztályfőnökökkel, és szaktanárokkal előre egyeztettem az

időpontokat, hogy mikor felel meg számukra, és mikor mehetek el hozzájuk, a

kutatómunkámat elvégezni.

16

A kérdőívek kitöltésének menete:

Önkormányzat ÁMK Péchy László Általános Iskola, Nyírmeggyes: Itt 2010.

április 13-án töltötte ki a kérdőívet egy ötödikes osztály, amely általános

képzésben vett részt. A feladatot nagyon komolyan vették, és öröm volt velük

dolgozni. Lelkesek, ügyesek voltak, kifejezetten izgalmasnak találták a

kérdőívek kitöltését, és ez látszott a munkájuk közben is rajtuk, hiszen nem

voltak fegyelmezési problémák, nem hangoskodtak, és még suttogást is csak

nagyon ritkán lehetett felfedezni közöttük.

Budai Nagy Antal Szakközépiskola Intézményegység: Nagykállóban 2010.

április 15-én válaszolt a kérdőívre egy akkor végzős 12-es osztály. Az ebben a

csoportban lévő tanulók egy rendészeti osztály tanulói voltak, mely szak egyike

volt az intézmény által kínált képzési lehetőségeknek. Az osztályban elég nagy

létszámban voltak jelen a diákok, akár csak az előző iskola esetében, 19-19 fő.

Ez ahhoz képest nem sok, hogy vannak iskolák, ahol az átlag osztálylétszám 35

fő körül is mozoghat, viszont a zenei képzésben részt vevők az alacsony

osztálylétszámaik miatt, egyik alkalommal sem voltak jelen ekkora létszámban,

amikor náluk jártam.

A tanulók ebben az iskolában nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták ezt a

kérésemet, ugyanis a történelem órájuk felét igénybe vette a kitöltés, és bár

érettségi előtt állnak, szívesen hozták meg ezen „parányi” áldozatot. A fiúk a

munkájuk közben szinte végig hangosan nevetgéltek a kérdőív egyes kérdésein,

kedvenceik a negatív tartalmú kérdések voltak, mint „Az iskola unalmas”5 és az

ehhez hasonlók.

Ebben és az előző iskolában a tanulók zenével csak énekóra keretein belül

találkoznak maximum heti egy vagy két alkalommal, ami nem tekinthető zenei

képzésnek, ez csak az általános alaptanterv része. Sajnos ez a szám az ilyen és

hasonló intézményekben egyre inkább csökken olyannyira, hogy vannak

iskolák, ahol az énekóra heti ’fél’ alkalommal van, azaz kéthetente egy.

5 Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

17

Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Kisgyőr: Az itt tanuló gyerekek

általános iskolai tanulmányaik mellett alapfokú zenei képzésben is részesülnek.

Ez a mindennapjaikon annyit változtat a más általános iskolai tanulókhoz

képest, hogy miután véget érnek a közismereti óráik többnyire változatlan

óraszámokban, utána még előveszik a hangszereiket és tanulnak tovább. Ehhez

elengedhetetlen a magas szintű motiváltság már ilyen fiatalon is, hiszen egy

gyermeket nagyon nehéz olyan dologra rávenni, ami nem feltétlenül a játékról

szól. A zene önkifejező ereje, és ennek fontossága már ebben a korban is

megmutatkozik. A kisgyőri Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvodában a

kérdőívet a gyerekek 2010. április 5-én és 6-án töltötték ki a szolfézs órájuk

alatt. Ez azért érdekesség, mert a zenei órákat 1-2 kivétellel kis csoportokban

vagy egyéni órákon tartják. Ezt az is jól mutatja, hogy a kérdőívet összesen 8

gyerek töltötte ki itt. A munka közben nagyon fegyelmezettek voltak, és

szívesen osztották meg a véleményüket velem. Kérdésük csak néhány

alkalommal akadt, ami 1-2 szakkifejezés nem értésében merült ki. A felső

tagozatos tanulók munkájakor egy szaktanáruk volt jelen még.

Művészeti Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza: Itt egy 11-edikes osztály

töltötte ki a kérdőívet 2010. április 9-én, amikor az osztályfőnökükkel volt

testnevelés órájuk. Akik ebben az iskolában tanulnak zenét, azoknak többnyire

feltett szándékuk lehet, hogy tovább tanuljanak lehetőleg a zenei pálya berkein

belül, így erősen motiváltak abban, hogy az óráik végeztével még eleget

gyakoroljanak és fejlesszék tudásukat.

A kérdőívek kitöltése ebben az iskolában elég szabad szellemben zajlott.

Vicces volt látni, hogy néhányuk – többnyire fiúk - a tornaterem padlóján

hasalva, míg általában a lányok törökülésben, kis csoportokban buzgón

töltögették ki a kérdőíveket.

Akadt nem egy esetben, hogy a tanulók ’össze dugták a fejüket’ és közös erővel

próbálták megoldani ezt a kisebb feladatot. Fegyelmezési problémák nem

voltak, amik megzavarhatták volna a munkát, vagy az órát.

18

Hipotézis, a várt és kapott eredmények összehasonlítása:

Követő (affektív/szociális) dimenzió:

A követő dimenzióban nagy szerepet kapnak a tanuló emóciói, főleg az odatartozás, a

megfelelés és az elfogadottság érzése a szülőhöz, a pedagógushoz, valamint a

kortársakhoz.

Ezek az érzések fontosak mind a zenész, mind pedig a nem zenész gyermekeket

figyelembe véve, mindkét vizsgált korosztályban, de míg az alacsonyabb korcsoportban

a szülő és tanár kapcsolatok lesznek magasabb rendűek, addig várhatóan a magasabb

korosztályban a kortársakkal megélt közösségi élet, és a velük való elfogadottság foglal

el fontosabb helyet. Ebben a korban kezdődik meg a fiatalokban a felnőtté válás

folyamata és ennek a velejárója a szülőktől való egyre nagyobb eltávolodás.

A magasabb korcsoporttal szemben mindkét fiatal csoportnál magasabbak lesznek az

érzelmi melegség (M1), a gondoskodás szükségletének, valamint a tanárok fontossági

szerepének mutatói. Ezt a feltételezést a kapott eredmények összesítése alátámasztja,

hiszen amíg a kicsik ezen motívum (M1) esetében 50,9 pontot szereztek, addig a

nagyobbak összesen 50,5 pontot értek el. Ami a fő differencia, az a zenész és nem

zenész tanulók eredményei között tapasztalható: érdekes és meglepő módon a zenészek

összértéke 49,4 pont, ami jóval alacsonyabb az általános képzésűek 51,5 pontjánál. Ez

az eredmény azt mutatja, hogy a zenét tanuló gyermekek az érzelmi melegség és

gondoskodás kissé alacsonyabb szükséglete miatt a szülőktől való elszakadás és

önállósodás is hamarabb kialakulhat.

A felsőbb korosztályban feltehetően nem lehet számottevő különbséget érzékelni a

zenét tanuló, és az azt nem tanuló nebulók között az identifikáció kérdésében. Míg

várhatóan a speciális képzés miatt az általános iskolában és a középiskolában a zenét

tanuló gyermekeknél a nevelők, szaktanárok felé tanúsított elfogadottság és megfelelés

érzése (M2) fontos motiváló tényezőt jelent, addig az általános képzésben

részesülőknél, mivel nincs az a húzó erő, amit a zene szolgáltat, így ennek a

motívumnak a jelentősége alacsonyabb lehet.

Az eredmények ezt a feltételezés teljes mértékben megcáfolják. Az (A) és (B) iskolák

általános képzésű tanulói 45,4 pontot értek el addig a zenei képzést nyújtó (C) és (D)

iskolák kereken 39-t. Ez azt mutatja, hogy a pedagógusok nagyobb szerepet töltenek be

19

a hagyományos oktatási módú iskolák diákjai iskolai életében. Nagy szükségük van a

nevelők feléjük tanúsított odafigyelésére, empatikus és megértő hozzáállására, hiszen a

nevelők hatalmas szerepet kapnak a személyiségfejlődésben, aminek mértéke akár a

szülőével egyenértékű vagy olykor magasabb is lehet. Emiatt elképzelhető, hogy a zenét

tanuló gyerekek elkötelezettebbek és a zenéléssel együtt járó kötött életforma miatt

hamarabb lesznek önálló személyiségek; nem függnek olyan mértékben a tanári

odafigyeléstől és empátiától, mint a zenét nem tanuló gyermekek.

Az idősebb korosztálynál és fiatalabb korosztálynál képzési formától függetlenül az

affiliáció (M3) egyaránt fontos, így jelentősebb következtetést előzetesen nem lehet

levonni, mivel az értékek körülbelül kiegyenlítik egymást. Minden gyermek életében

meghatározó szerepet tölt be a vele egykorúakhoz való odatartozás érzésének

szükséglete, és ennek a megléte. A másik két kategória az érzelmi melegség és az

identifikáció egyértelmű eredményt hoztak, a fiatalabb korcsoportok számára nagyobb

szerepet kapnak az érzelmek, és a pedagógusok, nevelők által való elfogadottság.

Az affiliáció (M3) esetében a kérdőívek közel azonos eredményei korcsoportoktól

függetlenül mind az általános, mind pedig a zeneművészeti oktatásban résztvevő

gyermekek esetében azt mutatják, hogy ezt a motívumot figyelembe véve számottevő

különbség nincs a tanulók között.

A követő dimenzió különböző motívumainak eredményét átlagba véve, tényszerűvé

válik az, hogy ez a dimenzió összességében nagyobb szerepet tölt be az általános

tantervű diákok életében, mint a zeneművészeti oktatásban résztvevőkében, ami talán

magyarázható azzal, hogy a zene műveléséhez az átlagtól több önállóság szükséges, és

ezért kaphatnak a zenész gyerekeknél kisebb szerepet a követő tulajdonságok.

Érdeklődő (kognitív/aktivitási) dimenzió:

Ennek a dimenziónak az eredményei a várt eredményeket támasztják alá, ugyanis

átlagban azt lehet leolvasni a táblázatokból, hogy a fiatalabbak életében nagyobb

szerepet tölt be ez a sík, mint idősebbekében. Ezt az eredményt jobban szemlélteti a

nem zenész tanulók eredménye, mint a zenészeké, mivel nagyobb a pontkülönbség

(A:73,7 B:69,3), (C:65,7 D:65,3). A két korosztályt figyelembe véve mindkét eredmény

érdekes módon azt mutatja, hogy ez a dimenzió nagyobb szerepet játszik az általános

20

képzésben részt vevő tanulók életében, mivel az esetükben jóval magasabbak lettek a

kapott pontok.

Az érdeklődő dimenzióban kap hangsúlyt a tanulók saját útjának a követése, a

tudásszerzés, valamint a közös aktivitás, a közös tevékenységek szükséglete (M4).

Ha különböző okok miatt is, de minden korosztály számára nélkülözhetetlen tárgykör a

saját út követése, hiszen míg a kicsik kíváncsiságból és játékból sem azt csinálják, amit

mondanak nekik, rohangálnak, fogócskáznak, élik a maguk kis mesevilágát, addig az

idősebb korúak már csak serdülő kori, kamasz kori dacból, és lázból is csak a maguk

feje után mennek. Ezeknek köszönhetően a kapott eredmények nagyon közeliek lettek

egymáshoz (A:20,7 B:21,3), (C:23,6 D:21,7).

A zene személyiségformáló erejét és önállóságra való nevelését ez a motívum mindkét

korcsoportban teljes mértékben alátámasztja, hiszen a kapott eredmények a saját út

követésének szükséglete esetében (M4) a várt eredmény mellett, a zenét tanuló diákok

értékei esetében néhány ponttal magasabbak. Ezt talán azzal lehet magyarázni, hogy a

zenetanuláshoz erős elszántság, kitartás és fanatizmus kell, ami segíthet kialakítani a

gyermekben az önállóságot.

A kompetencia, a tudásszerzés szükséglete (M5) feltételezhetően a zenei

tanulmányokban részesülő tanulóknál mindkét korcsoportban magasabb lehet, hiszen a

közismereti tárgyak mellett plusz zenei órákat tanulnak a diákok, ami elég sok

erőfeszítést és fáradtságos munkát igényel a részükről nap, mint nap.

A tudásszerzés szükséglete szintén nem a várt eredmény mutatja, sőt teljesen eltérő a

válasz ebben az esetben, mivel a normál általános iskolás gyerekek kapták a

legmagasabb pontszámokat nagy különbségekkel. Ők 23,4 pontot kaptak, míg a többiek

sokkal kevesebbet (B:18,2 C:20,7 D:18,2). Ezek szerint a tudásszerzés szükséglete

náluk a legerősebb. Viszont érdekes adat, hogy a 10-12 éves gyermekek mindkét

vizsgált iskolatípus esetében magasabb pontszámokat értek el, mint a 16-18 éves

diákok. A kompetencia, az ismeretek elsajátítása és a kompetens cselekmények

általános iskolás korban nagy szerepet kapnak ebben a korban.

Az érdeklődés motívumán belül a kellemes közös aktivitás (M6) minden diák számára

fontos kortól, és nemtől valamint képzési formától függetlenül, ezért várhatóan sok

egyezés tapasztalható majd a kapott eredményekben.

21

Az érdeklődés tárgykörben kapott adatok részben igazat adnak a várt eredménynek,

hiszen az általános képzésben részt vevő, valamint a zenét tanuló diákok között nem

volt különbség, csak a korosztályok szerint.

A kicsik számára fontosabbak a közös tevékenységek, mint a nagyoknak, és ezt a kapott

értékek is nagyon jól mutatják: míg ők átlagosan (A):25,6 és (C):21,4, pontot kaptak,

addig a középiskolások (B):17,1 és (D):19,2-őt. Az érdeklődő dimenzió összegzéseként

szintén ez utóbbi eredményt lehet kiolvasni a táblázatokból.

Az érdeklődő dimenzió összesített eredményében a zenei képzésben részt vevő

gyerekek és az általános képzésű gyerekek esetében a kérdőívek nem hoztak egyértelmű

eredményt. A kapott pontok a következő képpen alakulnak: (A):69,6 (B):56,6 és

(C):65,7 (D):59,0. Ezek szerint az érdeklődő dimenzió az általános iskolás korú tanulók

számára a motiváltabb, de a zenész gyerekeknél a pontok egységesebbek a nem

zenészekhez képest, hiszen a különbség kevesebb, mint a fele. Emiatt viszont a

zeneművészeti középiskolások érdeklődő, aktivitási dimenziója fontosabb az életükben,

mint a reál szakos kortársaikéban.

Teljesítő (morális/önintegratív) dimenzió:

Ez a dimenzió foglalja össze a gyermekek lelkiismeretét, bizalmát, a rend és az értékek

követésének szükségletét, valamint a felelősségtudatot és a morális személyiség és

magatartás szükségletét.

A gyermekek lelkiismeretét (M7) korosztályok szerint lehetne inkább elkülöníteni a várt

eredmények szempontjából, mintsem a zenei, vagy nem zenei képzésük típusa szerint,

hiszen a saját korosztályuk szerinti egyedi sajátosságokat hordoznak, viszont a

gyermeki naivitás miatt a bizalom kérdésében a fiatalabbak talán magasabb pontszámot

kaphatnak majd. A fiatalabbak számára szintén fontosabb lehet az értékelés szükséglete,

főleg a nevelők szaktanárok részéről, mert egy kisebb gyermekre a felnőttektől kapott

dicséret, vagy szidás és büntetés nagyobb hatással lehet, mint egy kamaszra. A

lelkiismeret (M7) motívumának az eredményei a következőképpen alakulnak: (A):25,0

(B):21,9 és (C):25,2 és (D):21,5. E motívum esetében a várt eredményeket a kapottak

magasan alátámasztják.

Az értékek követésének a szükséglete miatt a rend motívum (M8) esetében talán,

szintén a zenei képzésben részt vevő diákoknál lesz magasabb az elért pontszám, hiszen

22

a zenei oktatás régmúltba visszanyúló tradíciókra épül, mint az összhangzattan, vagy a

Kodály-módszer. A rend, és az értékek követésének szükséglete (M8) motívumában a

kapott adatok (szerint) teljesen eltérnek a várttól, minden vonatkozásban, amiben csak

lehet (A:25,8 B:21,0 és C:22,3 D:20,5). Így tehát, a legmagasabb pontszámot, a zenét

nem tanuló általános iskolások érték el. Utána a zenét tanuló általános iskolások, majd

az azonos képzés szerinti középiskolások következnek, és végül a zenét tanuló

középiskolások. A zeneművészetibe járó diákok minkét korcsoportban alacsonyabb

pontszámot kaptak.

A felelősségtudat (M9), a korral kialakuló motívuma az embereknek, így itt várhatóan a

középiskolás diákok lesznek azok, akik több pontot érhettek el a kérdőív kitöltése során.

A morális magatartás szükségletét a zenét tanulók mindkét korosztályban erősebbnek

érezhetik, hiszen a zene fegyelemre is nevel, valamint magához a tanulásához is

fegyelmezettség szükséges. Az itt kapott eredmény is ennek a függvénye lesz.

A felelősségtudat motívumán belül a kapott eredmények megcáfolják a korcsoportok

szerint leírt várakozásokat, és a fiatalabb tanulók mindkét képzési típusban több pontot

értek el, mint középiskolás társaik (A:23,0 B:22,5 és C:23,8 D:23,6). A képzés típusa

szerint megállapított eredményeket a kérdőívek pontszámai egyértelműen

megerősítették. E szerint, a zenét tanuló gyermekek esetében a zene nevelő hatásaként,

a felelősségtudat, a morális személyiség és magatartás szükséglete nagyobb szerepet tölt

be, az általános oktatásban részt vevő diákokhoz képest.

A teljesítő dimenzióban összességében az eredmények a következőek: (A): 73,8

(B):65,4 és (C):71,2 (D):65,6. Ebből látszik, hogy az általános iskolás korú

gyermekeknél mutat magasabb eredményt a táblázat, ezért ebben a dimenzióban ők

lesznek a motiváltabbak. A diákok képzési típusa szerinti felosztásában a kapott

eredmények változóak lettek, így ebben a tekintetben nem lehet meghatározó jellegű

különbséget tenni ebben a dimenzióban az iskolai motivációt illetően.

A kiegészítő negatív motívumot, a presszióérzést (M10) vizsgálva láthatjuk, hogy ebben

a zenész tanulók magasabb pontokat kaptak mindkét korcsoportban a többieknél

(A:13,0 B:17,0 és C:15,2 D:18,0). Ez azzal magyarázható, hogy a zenetanulás miatt

rájuk jóval több tananyag, követelmény és elvárás nehezedik. Az eredményekben a

középiskolás tanulókat figyelembe véve, tisztán látszik a tananyagok nehezedésével a

23

nevelők, tanárok diákokra gyakorolt követelménymennyiség növekedése, hiszen 4-6 év

után a diákok átesnek életük addigi legnagyobb vizsgáján, amihez magas felkészültségi

szint szükséges, és ehhez a tanároknak muszáj rengeteget követelni

A tanulók iskola átlagainak kiértékelése:

A kérdőívek kitöltésekor a tanulók ráírták a lapra a kérdések alá, vagy felé a nemüket,

egy „L” vagy „F” betűvel jelölve, illetve külön kiemelve mellé írták még a közismereti

és reál tárgyakban szerzett, valamint a zenei órákon szerzett átlagukat. Így a Tóth

László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez című könyvében

található szempontokon túl, plusz szempontként lehet elemezni a tanulók valós,

iskolában nyújtott eredményeit, mind zenei, mind pedig közismereti berkeken belül. A

reális vizsgálat szempontjából érdemes az általános iskolásokat és a középiskolásokat

külön vizsgálni, hiszen a két korcsoport követelmény rendszere egymáshoz nem

viszonyítható. Az általános iskolás gyermeket vizsgálva a zeneművészeti intézményben

tanuló fiúk 4,6-os a lányok 4,3-as közismereti átlagot és 4,3-as, valamint 5 egészest

értek el a zenei tárgyakból. Ezzel szemben az általános tantervű gyermek esetében a

fiúk 3,8as és a lányok 3,5-ös átlagokat értek el. A zene transzferhatása ezen

gyermekeket vizsgálva tisztán láthatóan megmutatkozik. A középiskolás korban lévő

diákok tekintetében az eredmények: a középfokú zenei képzésben résztvevő fiúk

közismereti átlaga 2,7 a lányoké pedig 3,9 lett, a zenei átlagaik pedig 3,3 és 4,0. A

zeneművészeti oktatásban nem részesülő tanulók közismereti átlaga a fiúknál 3,2 a

lányoknál pedig 3,5. Ebben az eredményben látszik, hogy a zenész fiú diákok

rendelkeznek a leggyengébb közismereti átlaggal, viszont a zenei átlaguk magasabb a

zenét nem tanuló fiúk közismereti átlagánál. A zeneművészetis lányok a közismereti, és

a zenei átlagukkal is magasabb átlagot értek el, mint a hagyományos oktatásban részt

vevő lányok. A zene hatására magasabb lesz a reáltárgyakból nyújtott teljesítményünk

is. Ezt jól példázza az intenzív zenei képzésben részt vevő és az abban nem résztvevő

diákok átlagainak összehasonlítása, és bár a középiskolás korú fiú tanulók nem

eredménye nem egyértelmű, ez az állítás a többi esetben megcáfolhatatlan tény.

A vizsgálatok során a kutatómunkám nem tért ki a követelményszintekre egyik

korcsoportban sem, . Így a vizsgálatok állításainak és eredményeinek pontosságát

tekintve, szükséges lehet ezen körülményt is figyelembe venni.

24

ZÁRÓGONDOLAT:

A kapott eredmények minden dimenzióját és azok motívumait figyelembe véve

változatos és színes válaszokat adtak a munkahipotézis kérdéseire. Viszont a vizsgálatot

minden profil esetén csak maximum 19 fővel végeztem el, ezért lehet, hogy ha

megcsinálnánk profilonként 100-100 gyerekkel, akkor kijöhettek volna más

végeredmények, vagy a már meglévők jobban megerősödhettek volna, de az

eredmények mindenképpen reálisabb képet adnának, az intenzív zenei képzésben

résztvevő és az általános oktatási rendszerben tanuló diákok iskolai motivációjának,

életének különbségeiről és hasonlóságairól.

Felhasznált Irodalom:

Falus Iván: Didaktika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997.)

Kodály Zoltán: Visszatekintés I. (Zeneműkiadó, Budapest 1974.)

Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

(Pedellus Tankönyvkiadó, 2005.)

25

MELLÉKLETEK:

o Az „Iskolai motiváció kérdőív6” kérdései:

„1. Szívesen beszélgetek a szüleimmel arról, hogy mi történt az iskolában.

2. A legtöbb tanár minden diákkal midig igazságos.

3. Nekem fontosabb hogy barátságos legyek a társaimmal, mint hogy versengjek velük.

4. Ha valamilyen tevékenységbe belemerülök, a szüleim nem zavarnak meg.

5. Sokszor annyira megragad, amit az iskolában tanulok, hogy majd később is

foglalkozni akarok vele.

6. Az iskola unalmas.

7. Önmagam előtt is nagyon szégyellem, ha nem jól teljesítek az iskolában.

8. Nekem nagyon fontos, hogy a tanáraim tudják, bennem bízhatnak.

9. A büntetés az iskolában mindig igazságtalan.

10. A felnőttek túl sokat követelnek a fiataloktól, s nagyon kevés segítséget adnak

cserébe.

11. Nagyon jól esik nekem, hogy érzem, a szüleim boldogok, ha jól teljesítek az

iskolában.

12. Rossz érzés lenne, ha csalódást okoznék a tanáromnak.

13. Örülök, ha segíthetek társaimnak az iskolai munkában.

14. Nem szeretem, ha egyedül kell a feladataimon dolgozni.

15. Az utolsó percig szoktam halogatni a házi feladat elkészítését.

16. A legtöbb óra unalmas.

17. Inkább bevallom, ha elkövettem valamit, mint hogy leplezni próbáljam.

18. Ha hagynák a tanárok, hogy mindenki azt csináljon az iskolában, amit akar, jobban

tetszene az iskola.

19. Jobb, ha kijavíttatják a hibáimat, mint ha elnézik azokat.

20. A tanáraim akkor sem elégedettek azzal, amit csinálok, ha nagyon igyekszem.

21. A szüleimet nem érdekli igazán, hogy mi történik velem az iskolában.

22. Nagyon kevés az olyan tanár, akiért lelkesedni tudnék.

6 Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

26

23. Jó érzés, ha a társaim tudják, hogy jól dolgozom.

24. Nem lehet a gyerekektől elvárni, hogy maguktól jó ötleteik támadjanak.

25. Az iskolában sok olyat tanulunk, aminek az életben hasznát vesszük.

26. Szabadidőm nagy részében olyan dolgokra igyekszem rájönni magamtól, amik

érdekelnek.

27. Ha megbíznak valamivel, azt mindig igyekszem olyan jól végezni, ahogy csak

tudom.

28. Az iskolai szabályok általában helyesek, ésszerűek, mindig igyekszem betartani

azokat.

29. Ha valami rosszat tettem, mindig kész vagyok vállalni a következményeket.

30. Nehezemre esik elviselni azt a nyomást, amit a tanárok gyakorolnak rám.

31. Szüleim segítségére, biztosítására mindig számíthatok az iskolai munkámmal

kapcsolatban.

32. A legtöbb tanár nem veszi azt a fáradtságot, hogy igazán jól elmagyarázza a

dolgokat.

33. Nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam.

34. Szüleim mindig fontosnak tartják a véleményemet.

35. Amit az iskolában tanulok, annak nem igen vehetem hasznát.

36. Felélénkít, ha új dolgok tanulásába fogunk.

37. Mindig találok kifogást, ha nincs kész a házi feladatom.

38. Ha nehéz az iskolai munka, általában abbahagyom az erőfeszítést.

39. Valahogy mindig mentségeket kell keresnem.

40. A szüleim túl sokat követelnek, s túl nagy nyomást gyakorolnak rám.

41. A felnőttek nem igazán igyekeznek megérteni a fiatalok érzéseit.

42. Gyakran a tanár a hibás abban, hogy az ember bajba kerül az iskolában.

43. Úgy veszem észre, a többiek elég nehezen jönnek ki velem.

44. Jobban szeretem, ha magamnak kell rájönnöm, hogyan kell valamit megcsinálni.

45. Ha a feladat nehéz, hamar elvesztem az érdeklődésemet.

46. Nagyon sok órát kifejezetten izgalmasnak, nagyon érdekesnek tartok.

47. Ha valamiben számíthatnak rám, mindig el is végzem.

48. Mindig igyekszem teljesíteni azt, amire megkérnek az iskolában.

27

49. Mindig kész vagyok vállalni a felelősséget azért, amit tettem, bármilyen

következménnyel számolhatok.

50. A szüleim teljesen irreális követelményeket támasztanak az iskolai

teljesítményemmel kapcsolatban.

51. Ha jól teljesítek az iskolában, a szüleim mindig kimutatják, hogy elégedettek velem.

52. A legtöbb tanár minden tanulónak igyekszik segíteni, amennyit csak tud.

53. Ebben az iskolában jó viszony van a gyerekek között.

54. Túl sok mindennel kapcsolatban várják el azt, hogy magam jöjjek rá, magam oldjam

meg.

55. Nem bánom, ha nagyon keményen kell dolgoznom, ha közben fontos dolgokat

tanulhatok meg.

56. Az iskolai munkát érdekfeszítőnek tartom.

57. Mindig igyekszem megfelelni a szüleim bizalmának.

58. Csak a gyenge emberek szeretik a szabályokat, a rendet.

59. A lelkiismeret furdalás még a szigorú büntetésnél is kínosabb.

60. A felnőttek mindig túl sokat várnak el a fiataloktól”7.

7 Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

28

o Általános képzésben részt vevő tanulók táblázatai:

29

o Zenei képzésben részt vevő tanulók táblázatai: