ÁÁllamelmllamelmééleti leti éés s alkotmalkotmáányjogi ismeretek 1. nyjogi ismeretek 1.

AlkotmAlkotmáányjogi ismeretek: nyjogi ismeretek: Az alkotmAz alkotmáány fogalma ny fogalma éés funkcis funkcióóii

Az alkotmAz alkotmáány fogalma ny fogalma éés funkcis funkcióóii

ElElőőzetes megfontolzetes megfontoláások:sok:TantTantáárgyi programrgyi programTantTantáárgyi krgyi köövetelmvetelméényeknyekA fA féélléév vv vééggéén vizsgan vizsgaSegSegéédanyagokdanyagok

Az alkotmAz alkotmáány fogalma:ny fogalma:Az alkotmAz alkotmáány az adott orszny az adott orszáág alaptg alaptöörvrvéénye, a legmagasabb nye, a legmagasabb szintszintűű jogi norma.jogi norma.A tA táársadalom rsadalom éés a ks a köözhatalom viszonyzhatalom viszonyáát szabt szabáályozza.lyozza.MegMegáállapllapíítja az tja az áállamhatalmi szervek korlllamhatalmi szervek korláátait, tait, éés megadja az s megadja az áállampolgllampolgáárok szabadsrok szabadsáágjogait.gjogait.Formai szempontbFormai szempontbóóll: 1. A : 1. A jogforrjogforráási rendszer cssi rendszer csúúcscsáánnhelyezkedik el, minden alacsonyabb rendhelyezkedik el, minden alacsonyabb rendűű jogszabjogszabáály vele ly vele öösszhangban kell, hogy legyen (sszhangban kell, hogy legyen (HansHans KelsenKelsen jogljogléépcspcsőő--elmelméélet). let). 2. M2. Móódosdosííttáássáához hoz kküüllöönleges eljnleges eljáárráásisi szabszabáályok szlyok szüükskséégesek.gesek.

Az alkotmAz alkotmáány fogalma ny fogalma éés funkcis funkcióóii

Tartalmi szempontbTartalmi szempontbóóll: tartalmazza az orsz: tartalmazza az orszáág g ttáársadalmi rsadalmi éés gazdass gazdasáági rendjgi rendjéére vonatkozre vonatkozóószabszabáályokat, lyokat, áállamllam-- éés korms kormáányformnyformáát, az alapvett, az alapvetőőjogokat jogokat éés ks köötelezettstelezettséégeket, az geket, az áállami szervek llami szervek ttíípusait pusait éés ms műűkkööddéési garancisi garanciááikat, jogrendszert, ikat, jogrendszert, terterüületi tagozleti tagozóóddáást, felsst, felséégjelvgjelvéényeket (fnyeket (főővvááros, ros, himnusz, zhimnusz, záászlszlóó, c, cíímer).mer).AlkotmAlkotmáányunk fnyunk főőbb fejezetei:bb fejezetei:

Preambulum (ideiglenes)Preambulum (ideiglenes)ÁÁltalltaláános rendelkeznos rendelkezéések, Az Orszsek, Az Orszáággyggyűűlléés, A ks, A kööztztáársasrsasáági gi elnelnöök, Az Alkotmk, Az Alkotmáánybnybíírróóssáág, Az g, Az áállampolgllampolgáári jogok ri jogok orszorszáággyggyűűlléési biztosa si biztosa éés a nemzeti s a nemzeti éés etnikai kisebbss etnikai kisebbséégi gi jogok orszjogok orszáággyggyűűlléési biztosa, si biztosa,

Az alkotmAz alkotmáány fogalma ny fogalma éés funkcis funkcióóiiAz Az ÁÁllami Szllami Száámvevmvevőőszszéék k éés a Magyar Nemzeti Bank, A Magyar s a Magyar Nemzeti Bank, A Magyar HonvHonvéédsdséég g éés a rendvs a rendvéédelmi szervek, A helyi delmi szervek, A helyi öönkormnkormáányzatok,nyzatok,A bA bíírróói szervezet, Az i szervezet, Az üügygyéészsszséég, Alapvetg, Alapvetőő jogok jogok éés ks köötelesstelesséégek, A gek, A vváálasztlasztáások alapelvei,sok alapelvei,A Magyar KA Magyar Kööztztáársasrsasáág fg főővváárosa rosa éés nemzeti jelks nemzeti jelkéépei, Zpei, Záárróórendelkezrendelkezééseksek

Az alaptAz alaptöörvrvéény stabilitny stabilitáássáát szolgt szolgáállóó garancigaranciáák:k:MinMinőőssíített ttett tööbbsbbséég (2/3, g (2/3, ¾¾), alkotm), alkotmáányny--mmóódosdosííttáást st kezdemkezdeméényeznyezőők szk szűűkebb kkebb kööre, mindkre, mindkéét kamart kamaráának el kell azt nak el kell azt fogadnia,fogadnia,Az alkotmAz alkotmáányoznyozóó éés ts töörvrvéényhoznyhozóó hatalom szhatalom széétvtváálik, az egymlik, az egymáást st kköövetvetőő parlamenteknek azt jparlamenteknek azt jóóvváá kell hagyni, bizonyos kell hagyni, bizonyos rendelkezrendelkezéések nem msek nem móódosdosííthatthatóók, megerk, megerőőssííttőő nnéépszavazpszavazáásra sra van szvan szüükskséég, alkotmg, alkotmáánymnymóódosdosííttáási moratsi moratóóriumriumA magyar alkotmA magyar alkotmáány Eurny Euróópa egyik legkpa egyik legköönnyebben mnnyebben móódosdosííthatthatóóalaptalaptöörvrvéénye knye köözzéé tartozik.tartozik.

Az alkotmAz alkotmáányok knyok kéét fajtt fajtáájajaTTöörtrtééneti alkotmneti alkotmáányok (angol tnyok (angol töörtrtééneti neti alkotmalkotmáány), ny), ííratlan alkotmratlan alkotmáány ny –– KartKartáálislisalkotmalkotmáányok, nyok, íírott alkotmrott alkotmáányok:nyok:

TTöörtrtééneti alkotmneti alkotmáány:ny:folyamatosan a tfolyamatosan a töörtrtéénelem sornelem soráán jn jöön ln léétre, magtre, magáát az t az alkotmalkotmáányt az egyes sarkalatos (alkotmnyt az egyes sarkalatos (alkotmáányjogi jellegnyjogi jellegűűjogszabjogszabáályokblyokbóól, tl, töörvrvéényekbnyekbőől lehet levezetni, ill. l lehet levezetni, ill. öösszerakni) sszerakni) –– Magna Charta Magna Charta LibertatumLibertatum (nemesi szabads(nemesi szabadsáágjogok, egyhgjogok, egyhááz z ffüüggetlensggetlenséége, 1215, Fge, 1215, Fööldnldnéélklküüli Jli Jáános); nos); HabeasHabeas CorpusCorpus(szem(szeméélyes szabadslyes szabadsáág vg véédelme az delme az öönknkéényes letartnyes letartóóztatztatáással ssal szemben, 1679); szemben, 1679); BillBill ofof RightsRights (a Parlament jogainak (a Parlament jogainak rröögzgzííttéése, 1689), se, 1689), commoncommon lawlaw szerepe.szerepe.Folyamatosan jFolyamatosan jöön ln léétre tre éés alakul, ms alakul, móódosul dosul –– ttöörtrtééneti neti fejlfejlőőddéés sors soráán jn jöön ln léétre.tre.A jogszabA jogszabáályok viszonylyok viszonyáát a folyamatos egyt a folyamatos együüttttéélléés jellemzi.s jellemzi.

Az alkotmAz alkotmáányok knyok kéét fajtt fajtáájajaTTöörtrtééneti alkotmneti alkotmáány:ny:

A jogszabA jogszabáályok csak tartalmukban klyok csak tartalmukban küüllöönbnbööznek egymznek egymááststóól, l, megalkotmegalkotáási msi móódjukban nem.djukban nem.A szokA szokáásjog szerepe nagy.sjog szerepe nagy.A tA töörvrvéényhoznyhozóó éés az alkotms az alkotmáányoznyozóó hatalom nem vhatalom nem váálik szlik széét t egymegymááststóól.l.Az alkotmAz alkotmáány stabilitny stabilitáássáát nem biztost nem biztosíítjtjáák tartalmi k tartalmi éés formai s formai megoldmegoldáások.sok.

KartKartáálislis alkotmalkotmáány:ny:Egy orszEgy orszáág meghatg meghatáározrozóó alkotmalkotmáányjogi szabnyjogi szabáályait egy a jogrendszer lyait egy a jogrendszer cscsúúcscsáán elhelyezkedn elhelyezkedőő alaptalaptöörvrvéény foglalja magny foglalja magáában (1949. ban (1949. éévi XX. vi XX. ttöörvrvéény; USA 1787. ny; USA 1787. éévi alkotmvi alkotmáánya, 1831. nya, 1831. éévi belga alkotmvi belga alkotmáány)ny)Az alkotmAz alkotmáányoznyozóó hatalom az alkotmhatalom az alkotmáányjogi szabnyjogi szabáályokat egy lyokat egy alaptalaptöörvrvéényben (chartnyben (chartáában) szabban) szabáályozza.lyozza.A jogrendszer csA jogrendszer csúúcscsáán n áállllll, elnevez, elnevezéésséében ben éés megalkots megalkotáássáában is ban is elteltéér a tr a tööbbi jogszabbbi jogszabáálytlytóól.l.

Az alkotmAz alkotmáányok knyok kéét fajtt fajtáájajaKartKartáálislis alkotmalkotmáány:ny:

A tA töörvrvéények nyek éés ms máás jogszabs jogszabáályok az alkotmlyok az alkotmáánnyal, az abban nnyal, az abban megfogalmazottakkal nem megfogalmazottakkal nem áállhatnak ellentllhatnak ellentéétben.tben.Az egyes alkotmAz egyes alkotmáányjogi rnyjogi réészletkszletkéérdrdééseket mseket máás ts töörvrvéények nyek tartalmazztartalmazzáák.k.A szokA szokáásjog szerepe kisebb.sjog szerepe kisebb.A tA töörvrvéényhoznyhozóó éés alkotms alkotmáányoznyozóó hatalom szhatalom széétvtváálhat lhat egymegymááststóól.l.Az alkotmAz alkotmáány stabilitny stabilitáása tsa tööbbfbbfééleklekééppen garantppen garantáálhatlhatóó..A modern A modern kartkartáálislis alkotmalkotmáányok a polgnyok a polgáári forradalmak, a ri forradalmak, a felvilfelviláágosodgosodáás terms terméékei. kei. SzSzóólonlon alkotmalkotmáánya egy kevesek nya egy kevesek privilpriviléégiumgiumáát rt röögzgzíítette csak.tette csak.

Az alkotmAz alkotmáány tartalma, funkciny tartalma, funkcióóiiLegitimLegitimáácicióós funkcis funkcióó (politikai rendszer, f(politikai rendszer, főőhatalom).hatalom).DeklaratDeklaratíív funkciv funkcióó (alapint(alapintéézmzméények megfogalmaznyek megfogalmazáása).sa).VVéédelmi funkcidelmi funkcióó (v(véédi a tdi a táársadalmi rendet, tulajdont).rsadalmi rendet, tulajdont).Alapjogok biztosAlapjogok biztosííttáása.sa.DiszkriminDiszkrimináácicióó tilalma (tilalma (áállampolgllampolgáárok egyenjogrok egyenjogúússáága).ga).KormKormáányforma.nyforma.KKöözigazgatzigazgatáás.s.Helyi autonHelyi autonóómia gyakorlmia gyakorláássáának formnak formáája.ja.IgazsIgazsáágszolggszolgááltatltatáás elvei, szervezetrendszere.s elvei, szervezetrendszere.AlkotmAlkotmáányossnyossáág vg véédelme (jogi szabdelme (jogi szabáályozlyozáás).s).SzuverenitSzuverenitáás (felss (felséégjelvgjelvéények, nyek, áállamkllamköözi egyzi együüttmttműűkkööddéés, s, dualista dualista éés monista rendszer)s monista rendszer)

Az alkotmAz alkotmáányossnyossáág kg köövetelmvetelméényeinyei

A kA köövetkezvetkezőő szempontokat minden alkotmszempontokat minden alkotmáánynak nynak tartalmaznia kell. Ezen szempontok az indiktartalmaznia kell. Ezen szempontok az indikáátorok, lakmusz torok, lakmusz pappapíírkrkéént viselkednek.nt viselkednek.

NNéépszuverenitpszuverenitáás, ns, néépkpkéépviselet: Minden hatalom a npviselet: Minden hatalom a nééppéé, aki a , aki a nnéépszuverenitpszuverenitáástst……

KKöözvetlen zvetlen –– nnéépszavazpszavazáás (vs (véélemleméénynyilvnynyilváánnííttóó éés s üügydgydööntntőő), n), néépi pi kezdemkezdeméényeznyezéés, ks, köözvetett zvetett –– vváálasztott klasztott kéépviselpviselőők k úútjtjáán n …… gyakorolja. gyakorolja. AktAktíív v éés passzs passzíív minden magyar v minden magyar áállampolgllampolgáárt megillet, kivrt megillet, kivééve akit ezen ve akit ezen jogaitjogaitóól (kl (köözzüügyektgyektőől) eltiltottl) eltiltottáák.k.

Hatalmi Hatalmi áágak szgak széétvtváálasztlasztáása, viszonylagos egyenssa, viszonylagos egyensúúlya (flya (féékek kek éés s ellensellensúúlyok rendszere lyok rendszere –– amerikai terminolamerikai terminolóógia).gia).

Szervezeti Szervezeti éés szems szeméélyi szlyi széétvtváálasztlasztáás: Ks: Küüllöönbnböözzőő szervek, kszervek, küüllöönbnböözzőőtevtevéékenyskenyséégeket lgeket láátnak el. Ugyanaz a szemtnak el. Ugyanaz a szeméély csak meghatly csak meghatáározott rozott tisztstisztséégeket lgeket lááthat el egyszerre.that el egyszerre.Klasszikus hatalmi Klasszikus hatalmi áágak, gak, MontesqieuMontesqieu--ii megfogalmazmegfogalmazáásban: sban: ttöörvrvéényhoznyhozóó, v, véégrehajtgrehajtóó, b, bíírróói. Jelenti. Jelentőősséége ge –– diktatdiktatúúra, ra, öönknkéény ny elkerelkerüülléése.se.

Az alkotmAz alkotmáányossnyossáág kg köövetelmvetelméényeinyeiKormKormáányformnyformáák: a hatalommegosztk: a hatalommegosztáás rendjs rendjéét jelenti, annak rendszere, t jelenti, annak rendszere, egyensegyensúúlyok mlyok méértrtééke:ke:

A tA töörvrvéényhoznyhozóó hatalom erhatalom erőősebb: sebb: parlamentparlamentááris kormris kormáányformnyformáákk ––parlamentparlamentááris kris kööztztáársasrsasáág (olasz, ng (olasz, néémet, magyar) met, magyar) éés parlaments parlamentááris ris monarchia (angol);monarchia (angol);A vA véégrehajtgrehajtóó hatalom thatalom túúlslsúúlyban, ill. a klyban, ill. a kéét hatalmi t hatalmi áág egyensg egyensúúlyban van: lyban van: prezidenciprezidenciáálislis kormkormáányformnyformáákk –– alkotmalkotmáányos monarchia (Marokknyos monarchia (Marokkóó), ), prezidenciprezidenciáálislis kkööztztáársasrsasáág (USA).g (USA).KollegialitKollegialitááss (Sv(Sváájc).jc).

TTöörvrvéények uralma, jognyek uralma, jogáállamllamAz emberek kAz emberek köözzöötti jogviszonyokat jogszabtti jogviszonyokat jogszabáályok rendezik, vagy lyok rendezik, vagy kkööteleztelezőő, vagy , vagy diszpozitdiszpozitíívv mmóódon. A tdon. A töörvrvéényessnyesséég megtartg megtartáássáára ra kküüllöönbnböözzőő intintéézmzméények jnyek jöönnek lnnek léétre: Alkotmtre: Alkotmáánybnybíírróóssáág, kg, köözigazgatzigazgatáási si bbíírrááskodskodáás, s, ombudsmanombudsman stb.stb.AlkotmAlkotmáány vny véédelme.delme.

JogegyenlJogegyenlőősséég, egyenjogg, egyenjogúússáág elveg elveJogok azonos biztosJogok azonos biztosííttáása, ksa, köötelezettstelezettséégek azonos viselgek azonos viseléése az emberi se az emberi mmééltltóóssáágot sgot séértrtőő (indokolatlan) megk(indokolatlan) megküüllöönbnbööztetztetéés ns néélklküül.l.A jog tele van megkA jog tele van megküüllöönbnbööztetztetééssel: 18. 70. 62. ssel: 18. 70. 62. ééletkor, cigi boltban letkor, cigi boltban stb., egyetemi, fstb., egyetemi, főőiskolai ponthatiskolai ponthatáár, hr, háázasszassáág: 1 fg: 1 féérfi rfi éés 1 ns 1 nőő stb.stb.

Az alkotmAz alkotmáányossnyossáág kg köövetelmvetelméényeinyei

Emberi jogok vEmberi jogok véédelme: egyetemesen elismert alapvetdelme: egyetemesen elismert alapvetőőpolitikai politikai éés erks erköölcsi eszmlcsi eszméék elfogadk elfogadáása.sa.

Az alkotmAz alkotmáányjog jognyjog jogáági helyzete:gi helyzete:Az alkotmAz alkotmáány rendelkezny rendelkezéései sei ááltal meghatltal meghatáározott rozott jogviszonyokat jogviszonyokat ööleli fel.leli fel.A kA köözjog rzjog réésze, sze, alapjogalapjogáágg..A jogalanyok kA jogalanyok köözzöötti egyenjogtti egyenjogúússáág a fenti g a fenti jogviszonyokbjogviszonyokbóól hil hiáányzik.nyzik.KKóógensgens jogszabjogszabáályok jellemzik, a jogalanyok rlyok jellemzik, a jogalanyok réészszéére re kkööteleztelezőő elelőőíírráásokat tartalmaznak.sokat tartalmaznak.RendelkezRendelkezéései sei áátitatjtitatjáák, k, ááthatjthatjáák az k az öösszes jogsszes jogáágat.gat.

ÁÁllamelmllamelmééleti leti éés s alkotmalkotmáányjogi ismeretek 2. nyjogi ismeretek 2.

AlkotmAlkotmáányjogi ismeretek: nyjogi ismeretek: A magyar alkotmA magyar alkotmáányossnyossáág g

ttöörtrtéénetenete

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 1.gon 1.

PatrimoniPatrimoniáálislis monarchia:monarchia:A kirA kiráályi hatalom alapja a flyi hatalom alapja a fööldbirtokmennyisldbirtokmennyiséég, g, patrimpatrimóóniumaniuma(Ajtony, Gyula, Kopp(Ajtony, Gyula, Koppáány).ny).PrimitPrimitíív v áállamllamüüzem: tzem: töörvrvéényhoznyhozóó, legf, legfőőbb bbb bíírróó, korm, kormáányznyzóó..FamiliaritFamiliaritáás: a hs: a hűűbbéérisriséég magyar vg magyar vááltozata, nincs hltozata, nincs hűűbbééri szerzri szerzőőddéés, s, a szema szeméélyesslyesséég a kulcsmomentum.g a kulcsmomentum.XX--XIII. szXIII. száázad.zad.

Rendi monarchia:Rendi monarchia:A kirA kiráályi birtokrendszer felbomllyi birtokrendszer felbomláása, adomsa, adomáányoznyozáási rendszer.si rendszer.TartomTartomáányurak nyurak éés a s a serviensekserviensek hatalma megnhatalma megnőő, harc jogaik, harc jogaikéért: rt: 1222. Aranybulla, 1351. 1222. Aranybulla, 1351. éévi tvi töörvrvéények: kilenced, nyek: kilenced, őősissiséég, II. Andrg, II. Andráás s nem nem áállhatott bosszllhatott bosszúút felest feleséége gyilkosain, IV. Bge gyilkosain, IV. Bééla kiszolgla kiszolgááltatott ltatott helyzete a tathelyzete a tatáárok elleni harcban, 1514. rok elleni harcban, 1514. TripartitumTripartitum..A rendek a feudA rendek a feudáális tlis táársadalom azonos jogrsadalom azonos jogáálllláássúú, kiv, kivááltsltsáágokkal gokkal rendelkezrendelkezőő csoportjai. XIIIcsoportjai. XIII--XIX. sz.XIX. sz.Rendek: Rendek: praelatipraelati, , baronesbarones, , nobilesnobiles, , civitescivites. .

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 2.gon 2.AbszolAbszolúút monarchia:t monarchia:

Csak kCsak kíísséérletek a Habsburgrletek a Habsburg--hhááz rz réészszéérrőől: az Orszl: az Orszáággyggyűűlléést nem st nem hhíívjvjáák k öössze, XVIIssze, XVII--XIX. sz.XIX. sz.ManufaktManufaktúúra polgra polgáársrsáág finanszg finanszíírozza az rozza az áállamot.llamot.Hivatalos hadseregek kialakulHivatalos hadseregek kialakuláása.sa.ExpanziExpanzióó EurEuróóppáán kn kíívvüüli terli terüületek felletek feléé..ÁÁllam igazgatllam igazgatáássáának intnak intéézmzméényesnyesüülléése, bse, büürokrrokráácia.cia.TrTróón betn betööltltéése se öörröökköössööddéés s úútjtjáán.n.FeudFeudáális uralkodlis uralkodóó rrééteg teg éés a felts a feltöörekvrekvőő polgpolgáársrsáág egyensg egyensúúlyi lyi viszonyviszonyáában jban jöön ln léétre.tre.SzociSzociáális intlis intéézkedzkedéések, vallsek, valláási tsi tüürelmi politika.relmi politika.

AlkotmAlkotmáányos monarchianyos monarchia1848. 1848. éévi tvi töörvrvéények: knyek: köözzöös tehervisels teherviseléés, az s, az úúrbrbéér, az r, az úúriszriszéék k elteltöörlrléése, a papi tized eltse, a papi tized eltöörlrléése, sajtse, sajtóószabadsszabadsáág.g.

Neoabszolutizmus idNeoabszolutizmus időőszaka: 1849szaka: 1849--67.67.

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 3.gon 3.ParlamentParlamentááris monarchia:ris monarchia:

KKöölcslcsöönnöös engedms engedméények az uralkodnyek az uralkodóó éés az s az áállamalkotllamalkotóó nemzetek nemzetek kköözzöött.tt.Nem foglaltNem foglaltáák egysk egysééges struktges struktúúrráába a magyar ba a magyar áállami szerveket.llami szerveket.Az Az úúj rendszer alkotmj rendszer alkotmáányos alapjait meghatnyos alapjait meghatáározrozóó ttöörvrvéények: 1867. nyek: 1867. 12. tc. kiegyez12. tc. kiegyezéési tsi töörvrvéény, 1868. 30. tc. magyarny, 1868. 30. tc. magyar--horvhorváát kiegyezt kiegyezéés, s, 1869. 4. tc. a k1869. 4. tc. a köözigazgatzigazgatáás s éés az igazss az igazsáágszolggszolgááltatltatáás s kettkettéévváálasztlasztáása, 1870. 18. tc. sa, 1870. 18. tc. ÁÁSZ felSZ feláállllííttáása, 1881. 21. tc. a sa, 1881. 21. tc. a rendrendőőrsrséégrgrőől, 1878. 5. tc. l, 1878. 5. tc. CsemegiCsemegi--kkóódexdex, 1871. 33. tc. az , 1871. 33. tc. az üügygyéészsszséégrgrőől.l.18671867--1918.1918.

NNéépkpkööztztáársasrsasáág: 1918.g: 1918.TanTanáácskcskööztztáársasrsasáág: 1919.g: 1919.KKöözjogi provizzjogi provizóórium: 1920. I. tc. az alkotmrium: 1920. I. tc. az alkotmáányossnyossáág g helyrehelyreáállllííttáássáárróól.l.1946. 1946. éévi I. tc.: kvi I. tc.: kööztztáársasrsasáág.g.1949. 1949. éévi XX. tv.: Nvi XX. tv.: Néépkpkööztztáársasrsasáág.g.

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 4.gon 4.1949. 1949. éévi XX. tv.: Nvi XX. tv.: Néépkpkööztztáársasrsasáág.g.

Az Az áállamhatalom legfelsllamhatalom legfelsőőbb szerve az Orszbb szerve az Orszáággyggyűűlléés, aki s, aki engedelmes szavazengedelmes szavazóóggéépkpkééntnt fogadta el az elfogadta el az eléé terjesztett terjesztett ttöörvrvéényjavaslatokat.nyjavaslatokat.ÉÉvente 4vente 4--6 t6 töörvrvéényt fogadott el, melyben mnyt fogadott el, melyben máár a kr a kööltsltséégvetgvetéési si éés s zzáárszrszáámadmadáási tsi töörvrvéényt is nyt is éérteni kell.rteni kell.Az Az üülléésszakok ksszakok köözzöötti idtti időőszak szak „„ttöörvrvéényhoznyhozóójaja”” a a NET NET NNéépkpkööztztáársasrsasáág Elng Elnööki Tanki Tanáácsa csa volt, aki tvolt, aki töörvrvéényerejnyerejűűrendelteket hozott. Az rendelteket hozott. Az áállamfllamfőő feladatait lfeladatait láátta el kollekttta el kollektíív v áállamfllamfőői i testtestüületkletkéént nt éés az Orszs az Orszáággyggyűűlléést helyettesst helyettesíítette.tette.1953. 1953. úúj j üügygyéészi szervezet kialakszi szervezet kialakííttáása.sa.Demokratikus centralizmus.Demokratikus centralizmus.A tanA tanáácsrendszer hcsrendszer hááromszori reformja: 1950, 1954 romszori reformja: 1950, 1954 éés 1971s 1971--ben.ben.Az AlkotmAz Alkotmáányban megfogalmazott nyban megfogalmazott alapvetalapvetőő jogokjogok csak csak „„pappapííronron””llééteztek.teztek.

BBéékkéés rendszervs rendszervááltltáás.s.A szocialista tA szocialista töömb orszmb orszáágai a gazdasgai a gazdasáági versenyben nem tudjgi versenyben nem tudjáák a k a llééppéést tartani a st tartani a „„nyugati tnyugati töömbmb”” áállamaival (NSZK, USA, UK, llamaival (NSZK, USA, UK, FranciaoFranciao., [K., [Köözzöös Piac orszs Piac orszáágai, Eurgai, Euróópai Kpai Köözzöösssséég orszg orszáágai]).gai]).

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 5.gon 5.A rendszert nem az ellenzA rendszert nem az ellenzéék, hanem sajk, hanem sajáát gazdast gazdasáági vgi váálslsáága, ga, cscsőődje buktatta meg.dje buktatta meg.Megmozdul a civil tMegmozdul a civil táársadalom: Szegrsadalom: Szegéényeket Tnyeket Táámogatmogatóó Alap, Duna Alap, Duna KKöör.r.ÚÚj pj páártok alakulnak (FIDESZ, SZDSZ, MDF), vagy egykor betiltott rtok alakulnak (FIDESZ, SZDSZ, MDF), vagy egykor betiltott ppáártok alakulnak rtok alakulnak úújjjjáá, kezdik meg ism, kezdik meg isméét mt műűkkööddééssüüket (MSZDP, ket (MSZDP, FKGP).FKGP).Az Az áállampllampáárton belrton belüül is ll is léétrejtrejöönnek a reformknnek a reformköörröök.k.A tudomA tudomáány vilny viláággáában, az MTA ban, az MTA ÁÁllamtudomllamtudomáányi Kutatnyi Kutatáások sok ProgramirodProgramirodáában is kibontakozik egy reformirban is kibontakozik egy reformiráányzat: alapvetnyzat: alapvetőőjogok tjogok téényleges nyleges éérvrvéényesnyesííttéése, alkotmse, alkotmáánybnybíírrááskodskodáás, s, áállami llami szszáámvevmvevőőszszéék, kk, köözigazgatzigazgatáási bsi bíírrááskodskodáás, ns, néépszavazpszavazáás zs záászlszlóóra ra ttűűzzéése.se.

1988. nyara, Kulcs1988. nyara, Kulcsáár Kr Káálmlmáán akadn akadéémikus igazsmikus igazsáággüügyi gyi miniszter lesz. miniszter lesz.

ŐŐsszel megalakul a professzorok minisztsszel megalakul a professzorok minisztéériuma (Kulcsriuma (Kulcsáár, r, KilKiléényinyi, , SSáárkrköözyzy).).10 tematikus bizotts10 tematikus bizottsáág, g, éés 1 szerkeszts 1 szerkesztőő bizottsbizottsáág az g az úúj alkotmj alkotmáány ny kidolgozkidolgozáássáára. ra.

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 6.gon 6.1989. els1989. elsőő felfeléében ben úúj, sarkalatos jogszabj, sarkalatos jogszabáályok kerlyok kerüülnek lnek megalkotmegalkotáásra.sra.

TTöörvrvéény az egyesny az egyesüülléési jogrsi jogróól, gyl, gyüülekezlekezéési jogrsi jogróól, nl, néépszavazpszavazáásrsróól l éés s nnéépi kezdempi kezdeméényeznyezéésrsrőől szl szóóllóó ttöörvrvéény, sztrny, sztráájk tjk töörvrvéény stb.ny stb.AlkotmAlkotmáányba belekernyba belekerüülnek az Alkotmlnek az Alkotmáánybnybíírróóssáágra vonatkozgra vonatkozóólegfontosabb rendelkezlegfontosabb rendelkezéések.sek.Az EllenzAz Ellenzééki ki KerekasztalKerekasztal éészleli az szleli az áállampllampáárt alkotmrt alkotmáányoznyozóó éés s ttöörvrvéényhoznyhozóó szszáándndéékkáát.t.

LLéétrejtrejöön a Nemzeti n a Nemzeti KerekasztalKerekasztal..Tagjai: az EllenzTagjai: az Ellenzééki ki KerekasztalKerekasztal, MSZMP , MSZMP éés a Harmadik Oldal s a Harmadik Oldal kkéépviselpviselőői (HF i (HF éés szakszervezetek).s szakszervezetek).TTáárgyalt trgyalt téémakmaköörröök: alkotmk: alkotmáányoznyozáás, AB tv., s, AB tv., ÁÁSZ tv., pSZ tv., páártok rtok legalizlegalizáálláása, vsa, váálasztlasztóójogi tjogi töörvrvéény stb.ny stb.ÚÚj alkotmj alkotmáányt csak az nyt csak az úúj, demokratikusan elfogadott parlament j, demokratikusan elfogadott parlament hozhat. A regnhozhat. A regnáállóó OrszOrszáággyggyűűlléés csak a rs csak a réégit mgit móódosdosííthatja.thatja.EredmEredméény: 1989. ny: 1989. éévi XXXI. tv., mely az 1949. vi XXXI. tv., mely az 1949. éévi XX. tvvi XX. tv--t t mmóódosdosíította.totta.

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 7.gon 7.Tartalmi szempontbTartalmi szempontbóól l úúj alkotmj alkotmáány szny szüületett, mely viszont mletett, mely viszont máár r preambulumpreambulumáábanban jelzi ideiglenessjelzi ideiglenessééggéét: t: „„…… bbéékkéés politikai s politikai áátmenet tmenet elelőősegsegííttéése se éérdekrdekéében az Orszben az Orszáággyggyűűlléés s –– hazhazáánk nk úúj Alkotmj Alkotmáánynyáának nak elfogadelfogadáássááig ig –– MagyarorszMagyarorszáág Alkotmg Alkotmáánynyáát t ……””Az elsAz elsőő szabad parlamenti vszabad parlamenti váálasztlasztáások utsok utáán a rendszervn a rendszervááltltóó ppáártok rtok egy regy réésze ellenzsze ellenzéékbe vonult, kbe vonult, íígy a gygy a gyöökeres vkeres vááltoztatltoztatáás, az s, az úúj j alkotmalkotmáány elfogadny elfogadáása mindmsa mindmááig elmaradt.ig elmaradt.

A napjainkig eltelt idA napjainkig eltelt időőszak.szak.Az 1994Az 1994--9898--as koalas koalíícicióónak megvolt a lehetnak megvolt a lehetőősséége ge úúj alkotmj alkotmáány ny elfogadelfogadáássáára, de csak egy alkotmra, de csak egy alkotmáányny--elelőőkkéészszííttőő bizottsbizottsáágot kgot küüldldöött tt ki.ki.1999. A magyar 1999. A magyar áállamisllamisáág ezredik g ezredik éévfodulvfodulóójjáárara az IM egy javaslatot az IM egy javaslatot kkéészszíített:tett:

1949. 1949. éévi XX. tv. helyett az elnevezvi XX. tv. helyett az elnevezéés legyen 2000. s legyen 2000. éévi I. tv. az vi I. tv. az AlkotmAlkotmáány.ny.Az alaptAz alaptöörvrvéény ny éélléére kerre kerüüljljöön egy mn egy mééltltóó preambulumpreambulum..A XII. fejezet az alapvetA XII. fejezet az alapvetőő jogokrjogokróól kerl kerüüljljöön eln előőre az alaptre az alaptöörvrvéény II. ny II. fejezetekfejezetekéént.nt.

ÁÁllammodellek Magyarorszllammodellek Magyarorszáágon 8.gon 8.AlkotmAlkotmáányerejnyerejűű ttöörvrvéények problematiknyek problematikáája (francia minta szerint ja (francia minta szerint lléétrehozva): elfogadtrehozva): elfogadáása csak az sa csak az öösszes orszsszes orszáággyggyűűlléési ksi kéépviselpviselőő 2/32/3--nak szavazatnak szavazatáával volt lehetsval volt lehetsééges.ges.

Az orszAz orszáág ennek hatg ennek hatáássáára kormra kormáányozhatatlannnyozhatatlannáá vváált (Antall Jlt (Antall Jóózsef).zsef).MDFMDF--SZDSZ megSZDSZ megáállapodllapodáás: a fenti ts: a fenti töörvrvéény a jogrendbny a jogrendbőől kikerl kikerüült.lt.TovTováábbra is maradt nbbra is maradt nééhháány esetben a fenti 2/3, de az ilyetny esetben a fenti 2/3, de az ilyetéén 2/3n 2/3--os os ttöörvrváánnyelnnyel szabszabáályozhatlyozhatóó ttáárgykrgyköörröök szk szááma csma csöökkent.kkent.A fenti megoldA fenti megoldáás helyett bevezetik a jelenls helyett bevezetik a jelenléévvőő ogyogy--ii kkéépviselpviselőők 2/3k 2/3--nak nak szavazatszavazatáával elfogadhatval elfogadhatóó ttöörvrvéények intnyek intéézmzméénynyéét.t.

1990. Tan1990. Tanáácsrendszerrcsrendszerrőől l ááttttéértek a helyi rtek a helyi öönkormnkormáányzati rendszerre, nyzati rendszerre, AlkotmAlkotmáány IX. fejezete.ny IX. fejezete.

ÁÁllamelmllamelmééleti leti éés s alkotmalkotmáányjogi ismeretek 3. nyjogi ismeretek 3.

AlkotmAlkotmáányjogi ismeretek: nyjogi ismeretek: JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünknk

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 1.nk 1.AlkotmAlkotmáányjogi szempontbnyjogi szempontbóól kl kéétftfééle jogforrle jogforráás jelents jelentéést st kküüllöönnííthetthetüünk el:nk el:

Anyagi, vagy belsAnyagi, vagy belsőő jogforrjogforrááss az a jogalkotaz a jogalkotóó hatalom (szerv hatalom (szerv vagy szemvagy szeméély), aki jogosult a jogalkotly), aki jogosult a jogalkotáásra.sra.Alaki vagy kAlaki vagy küülslsőő jogforrjogforrááss a jog ka jog küülslsőő megjelenmegjelenéési formsi formáája, ja, amelybamelybőől az megismerhetl az megismerhetőő..

A Magyar KA Magyar Kööztztáársasrsasáág jogforrg jogforráási rendszere:si rendszere:JogszabJogszabáályoklyokAz Az áállami irllami iráánynyííttáás egys egyééb jogi eszkb jogi eszköözeizeiLegfelsLegfelsőőbb Bbb Bíírróóssáág jogegysg jogegyséégi hatgi hatáározatairozataiAz AlkotmAz Alkotmáánybnybíírróóssáág hatg hatáározatairozataiNemzetkNemzetköözi szerzzi szerzőőddééseksekAz EU jogforrAz EU jogforráásaisaiSzokSzokáásjogsjogBBíírróói jogi jog

AlkalmazandAlkalmazandóó, vonatkoz, vonatkozóó jogszabjogszabáályok: 1949. lyok: 1949. éévi XX. tv. vi XX. tv. éés az 1987. s az 1987. éévi XI. tv. a jogalkotvi XI. tv. a jogalkotáásrsróól. l.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 2.nk 2.JogalkotJogalkotáásra sra

jogosult szervjogosult szerv MegjelenMegjelenéési forma: jogi normsi forma: jogi normáákk

JogszabJogszabáályoklyok ÁÁllami irllami iráánynyííttáás egys egyééb jogi b jogi eszkeszköözeze SzokSzokáásjogsjog

OrszOrszáággyggyűűllééss TTöörvrvéényeknyek HatHatáározat, jogi irrozat, jogi iráánymutatnymutatáás: s: iriráányelv, elvi nyelv, elvi áálllláásfoglalsfoglalááss

NNéépkpkööztztáársasrsasáág g ElnElnööki Tanki Tanáácsacsa

TTöörvrvéény erejny erejűűrendeletrendelet NET HatNET Hatáározatrozat

KormKormáányny KormKormáányrendeletnyrendeletKormKormáányhatnyhatáározat, jogi rozat, jogi

iriráánymutatnymutatáás: irs: iráányelv, elvi nyelv, elvi áálllláásfoglalsfoglalááss

KormKormáány tagja ny tagja (minisztereln(miniszterelnöök, k,

miniszterek)miniszterek)RendeletRendelet UtasUtasííttáás, jogi irs, jogi iráánymutatnymutatáás: s:

iriráányelv, tnyelv, táájjéékoztatkoztatááss

OrszOrszáágos hatgos hatáásksköörrűűszervszerv

UtasUtasííttáás, jogi irs, jogi iráánymutatnymutatáás: s: iriráányelv, tnyelv, táájjéékoztatkoztatááss

[Orsz[Orszáágos hatgos hatáásksköörrűűszervet vezetszervet vezetőő

áállamtitkllamtitkáár]r]

[[ÁÁllamtitkllamtitkáári ri rendelkezrendelkezéés]s] [Utas[Utasííttáás]s]

ÖÖnkormnkormáányzatnyzat ÖÖnkormnkormáányzati nyzati rendeletrendelet ÖÖnkormnkormáányzati hatnyzati hatáározatrozat

TT öö rvrv éé nyrontnyront óó , , -- m

agyarm

agyar áá zz óó , , -- kiegkieg éé szsz íí tt őő , , -- pp óó tltl óó

hathat áá ssal b

ssal b íí rt. Mai jogrendszer

rt. Mai jogrendszer üü nkben m

nkben méé g nem

g nem

alakult ki. Pl. alakult ki. Pl. öö nkorm

nkormáá nyzati rendeletet a helyben nyzati rendeletet a helyben

szokszok áá sos m

sos móó don hirdetik ki, don hirdetik ki, ogy

ogy -- ii bizottsbizotts áá gok

gok elneln öö kei k

kei k öö zz öö tt van ellenztt van ellenz éé ki k

ki k éé pviselpvisel őő , gy

, gy őő ztes pztes p áá rt

rt jeljel öö ltjltj éé t k

t k éé ri fel kormri fel korm

áá nyalaknyalak íí tt áá sra a k

sra a k öö zt. elnzt. eln öö k.k.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 3.nk 3.JogalkotJogalkotáásra sra

jogosult szervjogosult szerv MegjelenMegjelenéési forma: jogi normsi forma: jogi normáákk

JogszabJogszabáályoklyok ÁÁllami irllami iráánynyííttáás egys egyééb jogi eszkb jogi eszköözeze

ÖÖnkormnkormáányzati nyzati szervekszervek HatHatáározatrozat

[Tan[Tanáács]cs] [Tan[Tanáácsi rendelet]csi rendelet] [Tan[Tanáácsi hatcsi hatáározat]rozat]

[Tan[Tanáács VB]cs VB] [Tan[Tanáácsi VB hatcsi VB hatáározat]rozat]

Magyar Nemzeti Magyar Nemzeti BankBank

Rendelet (Rendelet (AlktAlkt. 32/D. . 32/D. §§ (4))(4))(Jegybankeln(Jegybankelnöök)k)

Jegybanki rendelkezJegybanki rendelkezééss

KKöözponti Statisztikai zponti Statisztikai HivatalHivatal Statisztikai kStatisztikai köözlemzleméényny

JOGSZABÁLY: Az Alkotmány által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által kibocsátott és szabályszerűen kihirdetett normatív aktus, amely elvileg az állam területén, ill. önkormányzati rendelet esetén, a kibocsátó szerv illetékességi területén mindenkire nézve kötelező, ill. állami kényszer útján érvényre juttatható.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 4.nk 4.„„Mindenkire nMindenkire néézvezve””::

Magyar KMagyar Kööztztáársasrsasáág terg terüületletéén tartn tartóózkodzkodóó valamennyi valamennyi termterméészetes szetes éés jogi szems jogi szeméély, ill. jogi szemly, ill. jogi szeméélyislyisééggel ggel nem rendelkeznem rendelkezőő egyegyééb szervezet tekintet nb szervezet tekintet néélklküül l áállampolgllampolgáársrsáágra, vagy bejegyzgra, vagy bejegyzéés helys helyéére.re.Magyar Magyar áállampolgllampolgáárok esetrok esetéén akkor is ha kn akkor is ha küülflfööldldöön n tarttartóózkodnak.zkodnak.ÚÚszszóó éés reps repüüllőő áállamterllamterüület: magyar loboglet: magyar lobogóó alatt alatt kköözlekedzlekedőő hajhajóón nemzetkn nemzetköözi vizeken zi vizeken éés magyar s magyar lajstromozlajstromozáássúú reprepüüllőőggéép fedp fedéélzetlzetéén nemzetkn nemzetköözi lzi léégtgtéér r felett.felett.

„Á„Állami kllami kéényszernyszer””: konkr: konkréét joght jogháátrtráány, vagy annak ny, vagy annak kilkilááttáásba helyezsba helyezéése (pl. vagyoni szankcise (pl. vagyoni szankcióó).).

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 5.nk 5.JogszabJogszabáályok lyok éérvrvéényessnyesséége: ge: kivkivááltja a szltja a száándndéékolt jogi kolt jogi hathatáásokat:sokat:

Az arra feljogosAz arra feljogosíított szerv,tott szerv,Jogilag megfelelJogilag megfelelőő eljeljáárráás folyams folyamáán alkotta meg,n alkotta meg,éés hirdette ki.s hirdette ki.A jogszabA jogszabáály illeszkedjly illeszkedjéék a jogszabk a jogszabáályok hierarchilyok hierarchiáájjáába.ba.

JogszabJogszabáályok lyok hathatáályalya: az : az éérvrvéényessnyesséég terjedelmg terjedelméét t éértjrtjüük k alatta.alatta.

TerTerüületi hatleti hatáály:ly: mely fmely fööldrajzi terldrajzi terüületen alkalmazhatjuk a leten alkalmazhatjuk a jogszabjogszabáályt.lyt.IdIdőőbeli hatbeli hatáály: ly: mely kezdmely kezdőő ididőőponttponttóól, mely vl, mely véégsgsőő ididőőpontig pontig alkalmazhatjuk a jogszabalkalmazhatjuk a jogszabáályt. (Kezdlyt. (Kezdőő ididőőpont hatpont hatáályba llyba lééppéés, s, hathatáályvesztlyvesztéés: sajs: sajáát maga irt maga iráányozza elnyozza előő egy jegy jöövvőőbeli idbeli időőpontra pontra nnéézve, azonos vagy magasabb szintzve, azonos vagy magasabb szintűű jogszabjogszabáály helyezi hatly helyezi hatáályon lyon kkíívvüül, az AB megsemmisl, az AB megsemmisííti.)ti.)SzemSzeméélyi vagy alanyi hatlyi vagy alanyi hatáály: ly: mely szemmely szeméélyekre nlyekre néézve zve alkalmazhatjuk a jogszabalkalmazhatjuk a jogszabáályt. lyt.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 6.nk 6.JogszabJogszabáályok lyok hathatáályalya: az : az éérvrvéényessnyesséég terjedelmg terjedelméét t éértjrtjüük k alatta.alatta.

VisszahatVisszahatóó hathatáály tilalma: ly tilalma: a jogszaba jogszabáály a kihirdetly a kihirdetéésséét megelt megelőőzzőőididőőszakra, visszamenszakra, visszamenőőlegesen nem legesen nem áállapllapííthat meg kthat meg köötelezettstelezettsééget, get, vagy tehet valamely magatartvagy tehet valamely magatartáást jogellenessst jogellenesséé –– jogjogáállamisllamisáág egyik g egyik garancigaranciáája.ja.ElkElkéépzelhetpzelhetőő, hogy valamely hat, hogy valamely hatáályon klyon kíívvüül helyezett rendelkezl helyezett rendelkezéést st mméégis alkalmazunk a mgis alkalmazunk a múúltban megtltban megtöörtrtéént esemnt eseméény, cselekmny, cselekméény ny elbelbíírráálláássáára: polgra: polgáári jog ri jog –– szerzszerzőőddéések, bsek, büüntetntetőőjog jog ––bbűűncselekmncselekméény elbny elbíírráálláása.sa.

TTöörvrvéény:ny:A jogforrA jogforráási hierarchia si hierarchia éélléén az alaptn az alaptöörvrvéénynyüünk talnk taláálhatlhatóó, mely , mely formailag egyezik a tformailag egyezik a tööbbi tbbi töörvrvéénynyüünkkel, kivnkkel, kivééve a mve a móódosdosííttáási si mmóódjdjáát, melyhez az t, melyhez az ogyogy--ii kkéépviselpviselőők 2/3k 2/3--nak szavazata nak szavazata szszüükskséégeltetik.geltetik.A tA tööbbi tbbi töörvrvéénynyüünk knk köözzöött viszont nincs rangsor, valamennyi tt viszont nincs rangsor, valamennyi egyaregyaráánt fontos.nt fontos.JatJat. felsorolja a kiz. felsorolja a kizáárróólagos tlagos töörvrvéényhoznyhozáási tsi táárgykrgyköörrööket: gazdasket: gazdasáági, gi, ttáársadalmi rend, rsadalmi rend, áállamszervezet, alapvetllamszervezet, alapvetőő jogok jogok éés ks köötelesstelesséégek gek szabszabáályozlyozáása.sa.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 7.nk 7.TTöörvrvéény:ny:

Az orszAz orszáággyggyűűlléésnek joga van ezen ksnek joga van ezen kíívvüül bl báármely trmely táársadalmi vagy rsadalmi vagy gazdasgazdasáági viszonyt tgi viszonyt töörvrvéényben szabnyben szabáályozni.lyozni.TTöörvrvéények fajtnyek fajtáái, ti, táárgyuk szerint:rgyuk szerint:

Alapjogi tAlapjogi töörvrvéények,nyek,KKööltsltséégvetgvetéési tsi töörvrvéények,nyek,Szervezeti tSzervezeti töörvrvéények,nyek,EgyEgyééb tb töörvrvéények.nyek.

NormatNormatíív tartalmuk szerint:v tartalmuk szerint:NormatNormatíív tv töörvrvéények,nyek,Nem normatNem normatíív tv töörvrvéények.nyek.

ElfogadElfogadáási msi móód szerint:d szerint:1949. 1949. éévi XX. tv. mvi XX. tv. móódosdosííttáássáához az hoz az öösszes orszsszes orszáággyggyűűlléési ksi kéépviselpviselőő 2/32/3--nak igenlnak igenlőő szavazata szszavazata szüüksksééges: 258 fges: 258 főő, , AlkAlk. 24. . 24. §§ (3) (k(3) (kéépviselpviselőők k lléétsztszááma: 386 fma: 386 főő),),Jelen lJelen léévvőő orszorszáággyggyűűlléési ksi kéépviselpviselőők 2/3k 2/3--nak szavazata sznak szavazata szüükskséégeltetik: geltetik: 129 f129 főő (hat(hatáározatkrozatkéépesspesséég: 194 fg: 194 főő),),EgyszerEgyszerűű szavazattszavazattööbsbséégesges, , „„fapadosfapados”” ttöörvrvéények: jelen lnyek: jelen léévvőőorszorszáággyggyűűlléési ksi kéépviselpviselőők tk tööbb mint felbb mint feléének szavazata sznek szavazata szüüksksééges ges (50%+1, 98 f(50%+1, 98 főő).).

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 8.nk 8.TTöörvrvéényerejnyerejűű rendelet (tvr.):rendelet (tvr.):

KibocsKibocsááttóó a Na Néépkpkööztztáársasrsasáág Elng Elnööki Tanki Tanáácsa,csa,KollektKollektíív v áállamfllamfőői testi testüület,let,EllElláátta mind a ktta mind a kööztztáársasrsasáági elngi elnöök, mind az orszk, mind az orszáággyggyűűlléés feladatait.s feladatait.Az OrszAz Orszáággyggyűűlléést az st az éévi 4vi 4--5 napos 5 napos üülléésezsezéések ksek köözzöött tt helyetteshelyettesíítette.tette.AlkotmAlkotmáányt nem mnyt nem móódosdosííthatta.thatta.Ha kifogHa kifogáást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, st emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, éés ds dööntntöött tt felfelőőle.le.MMóódosdosííttáása, ill. hatsa, ill. hatáályon klyon kíívvüül helyezl helyezéése csak tse csak töörvrvéénnyel nnyel lehetslehetsééges.ges.

KormKormáányrendelet:nyrendelet:A KormA Kormáány, mint testny, mint testüület rendeleteket alkothat, melyeket a let rendeleteket alkothat, melyeket a MiniszterelnMiniszterelnöök k íír alr aláá..TTöörvrvéénnyel nem lehet ellentnnyel nem lehet ellentéétes.tes.TTöörvrvéényi vagy nyi vagy tvrtvr--ii felhatalmazfelhatalmazáás alapjs alapjáán, ill. sajn, ill. sajáát feladatkt feladatköörréében ben hozhat rendeletet.hozhat rendeletet.Hivatalos lapban ki kell hirdetni. (Hivatalos lapban ki kell hirdetni. (AlkAlk. 35. . 35. §§ (2)).(2)).

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 9.nk 9.A KormA Kormáány tagjainak rendelete:ny tagjainak rendelete:

FajtFajtáái: Miniszterelni: Miniszterelnöök rendelete (egyenrangk rendelete (egyenrangúú a Korma Kormáány tny tööbbi bbi tagjtagjáának rendeletnak rendeletéével), tvel), táárcrcáát vezett vezetőő Miniszter rendelete, tMiniszter rendelete, táárca rca nnéélklküüli Miniszter rendelete, li Miniszter rendelete, MEHMEH--etet vezetvezetőő miniszter rendelete.miniszter rendelete.SajSajáát feladatkt feladatköörréében, vagy tben, vagy töörvrvéényi felhatalmaznyi felhatalmazáás alapjs alapjáán, n, vvéégrehajtgrehajtáási csi cééllal adhat ki rendeletet az llal adhat ki rendeletet az éérintett kormrintett kormáánytag.nytag.Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet ……....

ÖÖnkormnkormáányzat rendelete: nyzat rendelete: ttöörvrvéény vny véégrehajtgrehajtáássáát, vagy t, vagy a helyi gazdasa helyi gazdasáági gi éés ts táársadalmi viszonyok szabrsadalmi viszonyok szabáályozlyozáássáát t jelenti (helyi adjelenti (helyi adóók, szocik, szociáális elllis ellááttáások, sok, ééppííttééssüügyi gyi szabszabáályok).lyok).ÁÁllamtitkllamtitkáári rendelkezri rendelkezéés:s:

1989. el1989. előőtt a Minisztertantt a Minisztertanáácsa alcsa aláárendeltsrendeltsééggéében mben műűkkööddőő orszorszáágos gos hathatáásksköörrűű szerv vezetszerv vezetőője adhatta ki (je adhatta ki (áállamtitkllamtitkáár, nem tr, nem téévesztendvesztendőőöössze a mai ssze a mai áállamtitkllamtitkáárokkal).rokkal).ÁÁBMH BMH –– ÁÁllami Bllami Béérr-- éés Munkas Munkaüügyi Hivatal, gyi Hivatal, ÁÁISH ISH –– ÁÁllami Ifjllami Ifjúússáági gi éés s Sporthivatal, Sporthivatal, ÁÁH H –– OrszOrszáágos gos ÁÁrhivatal, Orszrhivatal, Orszáágos Kgos Köörnyezetrnyezet-- éés s TermTerméészetvszetvéédelmi Hivatal, stb.delmi Hivatal, stb.Miniszteri jogMiniszteri jogáálllláássúú szemszeméélyeknek szlyeknek száámmíítottak.tottak.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 10.nk 10.ÁÁllami irllami iráánynyííttáás egys egyééb jogi eszkb jogi eszköözeizei

Csak a kibocsCsak a kibocsááttóóra ra éés annak als annak aláárendelt szervrendelt szervéére vonatkoznak.re vonatkoznak.Nem Nem éérintik krintik köözvetlenzvetlenüül a polgl a polgáárok jogait rok jogait éés ks köötelezettstelezettséégeit.geit.FelsorolFelsoroláásuk nem jelent hierarchisuk nem jelent hierarchiáát.t.

HatHatáározat:rozat:KibocsKibocsááthatja: OGY, Kormthatja: OGY, Kormáány, ny, ÖÖnkormnkormáányzat, [NET]nyzat, [NET]Csak a normatCsak a normatíív, szabv, szabáályozlyozóó hathatáározat minrozat minőőssüül l áállami irllami iráánynyííttáás s egyegyééb jogi eszkb jogi eszköözzéének, az egyedi hatnek, az egyedi hatáározat (krozat (köözigazgatzigazgatáási si üügyben, gyben, vagy valamely szemvagy valamely szeméélyi dlyi dööntntéésben) nem.sben) nem.HatHatáározat pl. a Kormrozat pl. a Kormáány ny üügyrendje, az OGY Hgyrendje, az OGY Háázszabzszabáálya, SZMSZ.lya, SZMSZ.

UtasUtasííttáás:s:Csak normatCsak normatíív utasv utasííttáások tartoznak ide, az egyediek nem.sok tartoznak ide, az egyediek nem.A miniszter A miniszter éés az orszs az orszáágos hatgos hatáásksköörrűű szerv vezetszerv vezetőője adhat ki je adhat ki kköözvetlen irzvetlen iráánynyííttáás szs száándndéékkáával az alval az aláárendelt szervek felrendelt szervek feléé..Pl. egPl. egéészsszsééggüügyi miniszter egy oltgyi miniszter egy oltóóanyag elanyag előőáállllííttáássáára ra éés ts táárolroláássáára ra adja ki az adja ki az öösszes tiszti fsszes tiszti főőorvos rorvos réészszéére.re.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 11.nk 11.Statisztikai kStatisztikai köözlemzleméény:ny:

A KSH elnA KSH elnööke adhatja ki.ke adhatja ki.Statisztikai fogalmat, mStatisztikai fogalmat, móódszert, osztdszert, osztáályozlyozáást, nst, néévjegyzvjegyzééket ket éés s szszáámjelet szabmjelet szabáályoz vele.lyoz vele.KSH hivatalos lapjKSH hivatalos lapjáában kell kihirdetni.ban kell kihirdetni.

Jogi irJogi iráánymutatnymutatáás:s:HHáárom megjelenrom megjelenéési formsi formáája lehetsja lehetsééges: ges: iriráányelvnyelv (aj(ajáánlnláást ad a st ad a jogszabjogszabáály alkalmazly alkalmazáássáára ra –– Miniszter Miniszter éés orszs orszáágos hatgos hatáásksköörrűű szerv szerv vezetvezetőője; OGY, Kormje; OGY, Kormáány ny –– ccéélokat, programokat hatlokat, programokat hatáároz meg roz meg bennbennüük), k), elvi elvi áálllláásfoglalsfoglalááss (OGY (OGY éés Korms Kormáány ebben ny ebben éértelmezheti rtelmezheti a jogszaba jogszabáályokat), lyokat), ttáájjéékoztatkoztatóó (t(téény ny éés adat ks adat köözlzléése, amelyet a se, amelyet a vvéégrehajtgrehajtóó szervnek feladata vszervnek feladata véégzgzéése sorse soráán ismernie kell).n ismernie kell).

NemzetkNemzetköözi szerzzi szerzőőddéések:sek:Dualista Dualista éés monista rendszer, kells monista rendszer, kell--e transzforme transzformáácicióó??AlkotmAlkotmáánybnybíírróóssáág vizsgg vizsgáálhatja meg az Alkotmlhatja meg az Alkotmáánnyal valnnyal valóóöösszhangot (elsszhangot (előőzetes normakontroll), ill. mzetes normakontroll), ill. máás jogszabs jogszabáály ly éés s áállami llami iriráánynyííttáás egys egyééb jogi eszkb jogi eszköözzéének a nemzetknek a nemzetköözi szerzzi szerzőőddéésbe valsbe valóóüütktköözzéése.se.

JogforrJogforráási rendszersi rendszerüünk 8.nk 8.Az EurAz Euróópai Unipai Unióó jogforrjogforráásai:sai:

Luxemburgi BLuxemburgi Bíírróóssáág gyakorlata szerint akg gyakorlata szerint akáár a magyar Alkotmr a magyar Alkotmáány ny ffööllöött is tt is áállnak.llnak.FajtFajtáái:i:

Rendelet Rendelet –– egegéészszéében ben éés mindenkire ns mindenkire néézve kzve köözvetlenzvetlenüül kl kööteleztelezőő,,IrIráányelv nyelv –– a ka kööteleztelezőően elen eléérendrendőő ccéélt, ill. elveket hatlt, ill. elveket hatáározza meg, de a rozza meg, de a megvalmegvalóóssííttáás a tags a tagáállamra vllamra váár.r.HatHatáározat vagy drozat vagy dööntntéés s –– a ca cíímzett tagmzett tagáállamra nllamra néézve kzve köözvetlenzvetlenüül l kkööteleztelezőő,,AjAjáánlnláások, vsok, véélemleméények, nyek, áálllláásfoglalsfoglaláások sok –– nem jelentenek nem jelentenek kköötelezettstelezettsééget.get.

A A „„BBíírróói jogi jog””::PreatorPreator iusius facerefacere non non potestpotest –– a a prpréétortor nem alkothat jogot.nem alkothat jogot.AlkotmAlkotmáánybnybíírróóssáág: negatg: negatíív jogalkotv jogalkotóó, jogszab, jogszabáályszlyszööveg egveg egéészszéének nek vagy egy rvagy egy réészszéének nek áátalaktalakííttáássáával a jogi norma val a jogi norma éértelmrtelméét is alakt is alakíítja.tja.LegfelsLegfelsőőbb Bbb Bíírróóssáág jogegysg jogegyséégi hatgi hatáározata az rozata az ííttéélkezlkezéés egyss egysééggéét t biztosbiztosíítja.tja.

ÁÁllamelmllamelmééleti leti éés s alkotmalkotmáányjogi ismeretek 4. nyjogi ismeretek 4.

AlkotmAlkotmáányjogi ismeretek: nyjogi ismeretek: SzuverenitSzuverenitááss

SzuverenitSzuverenitáás 1.s 1.SzuverenitSzuverenitáás=Fs=Főőhatalom.hatalom.

KKéérdrdéések: Ki a hatalom forrsek: Ki a hatalom forráása? Ki birtokolja az sa? Ki birtokolja az áállami fllami főőhatalmat?hatalmat?DefinDefiníícicióó: : A szuverenitA szuverenitáás a szabad s a szabad éés s öönnáállllóó hatalomgyakorlhatalomgyakorláás jogs jogáát t éés s áállapotllapotáát jelenti.t jelenti. A szuverA szuveréén a maga dolgn a maga dolgáát mindenki mt mindenki mááststóól l ffüüggetlenggetlenüül, szabad akaratl, szabad akarat--elhatelhatáározrozáással alakssal alakíítja ki.tja ki.BefelBefeléé szabad szabad öönrendelkeznrendelkezéési jogot jelent, kifelsi jogot jelent, kifeléé pedig szabad pedig szabad hatalomgyakorlhatalomgyakorláást st éés cselekvs cselekvéési szabadssi szabadsáágot jelent.got jelent.A belsA belsőő szuverenitszuverenitáás s áállami szinten a lakossllami szinten a lakossáág feletti legfg feletti legfőőbb bb hatalom gyakorlhatalom gyakorláássáát jelenti. A lakosst jelenti. A lakossáágnak az gnak az áállamhatalom llamhatalom ááltal ltal hozott normathozott normatíív rendelkezv rendelkezééseket, aktusokat jogkseket, aktusokat jogköövetvetőőáállampolgllampolgáárkrkéént el kell fogadnia.nt el kell fogadnia.A kA küülslsőő szuverenitszuverenitáás az s az áállam fllam füüggetlensggetlensééggéét, szabad cselekvt, szabad cselekvéési si jogjogáát, mt, máásik sik áállamtllamtóól vall valóó elkelküüllöönnüülléésséét jelenti, t jelenti, áállamkllamköözi zi kapcsolatait kkapcsolatait küülslsőő kontroll nkontroll néélklküül hozza.l hozza.

FogalomfejlFogalomfejlőőddéés:s:JeanJean BodinBodin (karmelita szerzetes, aki a rendb(karmelita szerzetes, aki a rendbőől kill kiléép, jogp, jogáász): sz): Fejedelmi szuverenitFejedelmi szuverenitáás.s.

A XVI. sz. francia hatalmi vA XVI. sz. francia hatalmi váálslsáág hozadg hozadééka, termka, termééke.ke.

SzuverenitSzuverenitáás 2.s 2.Hatalmi harcok: harc az egyhHatalmi harcok: harc az egyhááz z éés a kirs a kiráályi hatalom klyi hatalom köözzöött tt (f(füüggetlensggetlenséég a pg a pááppááttóól, az egyhl, az egyhááztztóól), harc az eurl), harc az euróópai kirpai kiráályi csallyi csaláádok dok ááltal vezetett orszltal vezetett orszáágok kgok köözzöött (cstt (csáászszáári ri éés kirs kiráályi ellentlyi ellentéét t –– a nagy a nagy RRóómai Birodalom pmai Birodalom páátosza), harc a kirtosza), harc a kiráály ly éés hs hűűbbééresei kresei köözzöött (a rendi tt (a rendi partikuralizmus felszpartikuralizmus felszáámolmoláása).sa).Hat kHat köönyv a knyv a kööztztáársasrsasáágrgróóllA szuverenitA szuverenitáás gyakorls gyakorlóója a fejedelem, akinek korlja a fejedelem, akinek korláátot csak az isteni tot csak az isteni éés s termterméészeti tszeti töörvrvéény jelenthet. A szuverny jelenthet. A szuveréén jog abszoln jog abszolúút jog.t jog.

John John LockeLocke: A hatalom forr: A hatalom forráása nem a fejedelem, hanem a nsa nem a fejedelem, hanem a néép.p.NNéépszuverenitpszuverenitááss. . A Parlament igenis igA Parlament igenis igéényt tart arra, hogy a nyt tart arra, hogy a hatalombhatalombóól rl réészesszesüüljljöön, azt gyakorolja a kirn, azt gyakorolja a kiráállyal egyllyal együütt (parlamenti tt (parlamenti szuverenitszuverenitáás).s).

ThomasThomas HobbesHobbes: Az : Az áállam feladata az, hogy az emberek bllam feladata az, hogy az emberek béékkéés s egyegyüüttttéélléésséét biztost biztosíítsa. Ehhez sztsa. Ehhez szüükskséég van egy teljhatalommal g van egy teljhatalommal rendelkezrendelkezőő szervezetre, ez az szervezetre, ez az áállam, akit a bibliai tengeri szllam, akit a bibliai tengeri szöörnnyel rnnyel ((LeviatanLeviatan) metaforiz) metaforizáál. l. „„Ember embernek farkasa.Ember embernek farkasa.””Rousseau: Minden hatalom a nRousseau: Minden hatalom a nééppéé, amely k, amely köözvetlenzvetlenüül gyakorolja a l gyakorolja a hatalmat. Idehatalmat. Ideáája az ja az óókori gkori göörröög demokrg demokráácia, ahol mindenki cia, ahol mindenki öörröömmel ment a nmmel ment a néépgypgyűűlléésekre.sekre.

SzuverenitSzuverenitáás 3.s 3.Montesquieu: A megoldMontesquieu: A megoldáás a ns a néépszuverenitpszuverenitáás, s, éés a hatalom s a hatalom feldarabolfeldaraboláása, a hatalmi sa, a hatalmi áágak elvgak elváálasztlasztáása egymsa egymááststóól, l, íígy a gy a zsarnokszsarnoksáág elkerg elkerüülhetlhetőő. .

A hatalmi A hatalmi áágak egymgak egymáást kiegyensst kiegyensúúlyozzlyozzáák, egymk, egymáást ellenst ellenőőrzik.rzik.A kA köözvetlen hatalom gyakorlzvetlen hatalom gyakorláása kivitelezhetetlen. Az sa kivitelezhetetlen. Az áállamllamüügyek gyek bonyolultsbonyolultsáága nem engedi meg az ilyen hatalomgyakorlga nem engedi meg az ilyen hatalomgyakorláást. Elsst. Elsőődleges dleges a ka köözvetlen kzvetlen kéépviselet gyakorlpviselet gyakorláása.sa.

Ma a szuverenitMa a szuverenitáás hs háárom formrom formáájjáát, fogalmt, fogalmáát t kküüllöönbnbööztetjztetjüük meg:k meg:

NNéépszuverenitpszuverenitáás: A hatalom forrs: A hatalom forráása sa éés gyakorls gyakorlóója a nja a néép.p.ÁÁllamszuverenitllamszuverenitáás: Egy adott s: Egy adott áállam mind a belsllam mind a belsőő, mind a k, mind a küülslsőőszuverenitszuverenitáás jegyeivel rendelkezik.s jegyeivel rendelkezik.Nemzeti szuverenitNemzeti szuverenitáás: Azonos nyelvvel, azonos kults: Azonos nyelvvel, azonos kultúúrráával val rendelkezrendelkezőő nnéépcsoport, amely sajpcsoport, amely sajáát t üügyei, sorsa felett szabadon gyei, sorsa felett szabadon rendelkezik.rendelkezik.SZU SZU éés a hitleri Ns a hitleri Néémetorszmetorszáág?g?

A nA néép a hatalmat kp a hatalmat köözvetett zvetett éés ks köözvetlen mzvetlen móódon don gyakorolhatja: kgyakorolhatja: kéépviseleti rendszer, ill. npviseleti rendszer, ill. néépszavazpszavazáás s éés s nnéépi kezdempi kezdeméényeznyezéés.s.

SzuverenitSzuverenitáás 4.s 4.Az Az áállamszuverenitllamszuverenitáás megvals megvalóósulsuláási formsi formáái:i:

UnitUnitáárius rius áállam: a szuverenitllam: a szuverenitáássáát egyst egyséégesen gesen éés osztatlanul s osztatlanul gyakorolja. Tergyakorolja. Terüületletéén nincsenek n nincsenek öönnáállllóó áállamisllamisáággal rendelkezggal rendelkezőőegysegyséégek. Tergek. Terüületi tagozleti tagozóóddáása eltsa eltéérrőő is lehet.is lehet.FFööderatderatíív (szv (szöövetsvetséégi) gi) áállam: A szuverenitllam: A szuverenitáás megoszlik a szs megoszlik a szöövetsvetséégi gi áállam llam éés a tags a tagáállamok kllamok köözzöött. Pl. Ntt. Pl. Néémetorszmetorszáág, USA. Az egyes g, USA. Az egyes hatalmi hatalmi áágakon belgakon belüül szl szöövetsvetséégi gi éés tags tagáállami tagozllami tagozóóddáást lst láátunk. A tunk. A tagtagáállamok llamok áállamisllamisáága nem szga nem szűűnik meg.nik meg.KonfKonfööderderáácicióó: : áállamok kllamok köözzöötti laztti lazáább kapcsolat. Egyes cbb kapcsolat. Egyes céélok, vagy lok, vagy gazdasgazdasáági gi éérdekek mentrdekek mentéén kn kéétt-- vagy tvagy tööbboldalbboldalúú szerzszerzőőddééseket seket kköötnek. Az EU fejltnek. Az EU fejlőőddéése is e felse is e feléé tendtendáál.l.PerszonPerszonáálunilunióó: Az : Az áállamok egysllamok egysééggéét a kt a köözzöös uralkods uralkodóó, , áállamfllamfőő kkööti ti öössze. Nagyssze. Nagy--Britannia, Kanada, AusztrBritannia, Kanada, Ausztráália (Brit Nemzetklia (Brit Nemzetköözzöösssséég).g).ReReáálunilunióó: bizonyos : bizonyos áállamhatalmi jogosllamhatalmi jogosíítvtváányok knyok köözzöös gyakorls gyakorláássáárróól l ddööntenek. A kntenek. A köözzöös s üügyek kezelgyek kezeléésséére kre köözzöös szerveket hoznak ls szerveket hoznak léétre. tre. OsztrOsztráákk--Magyar Monarchia.Magyar Monarchia.

Az Az áállamterllamterüület.let.Azt a tAzt a téérsrsééget jelenti, ahol az get jelenti, ahol az áállam fllam főőhatalma hatalma éérvrvéényesnyesüül.l.Ezen terEzen terüületen belleten belüül mindenki felett l mindenki felett éérvrvéényesnyesüül ezen joga: l ezen joga: áállampolgllampolgáárok rok éés ks küülflfööldiek is.ldiek is.

SzuverenitSzuverenitáás 5.s 5.Az Az áállamterllamterüület.let.

Magyar lobogMagyar lobogóó éés magyar lajstromozs magyar lajstromozáássúú hajhajóók k éés reps repüüllőők fedk fedéélzete lzete nemzetknemzetköözi vizeken zi vizeken éés nemzetks nemzetköözi lzi léégtgtéérben. A krben. A küülklkéépviseletek pviseletek terterüülete.lete.Az Az áállam rendelkezik a felette hllam rendelkezik a felette húúzzóóddóó lléégtgtéérrel, rrel, éés a fs a fööldfelszldfelszíín alatt n alatt elhelyezkedelhelyezkedőő FFööldld--rréésszel is.sszel is.Az Az áállamterllamterüület alkotlet alkotóói: vizek, folyi: vizek, folyóók, tengerrk, tengerréészek, szigetek, szek, szigetek, szigetek csoportjai. Vilszigetek csoportjai. Viláággűűr?r?Az Az áállami szuverenitllami szuverenitáás is korls is korláátozott: nemzetktozott: nemzetköözi mentesszi mentessééggel ggel rendelkezrendelkezőő diplomatdiplomatáák, kk, köözzöös hats hatáárfolyrfolyóó –– vvíízgazdzgazdáálkodlkodáás, szabad s, szabad ááthaladthaladáás joga s joga –– hajhajóózzáás, nemzetks, nemzetköözi szolgalmak (vaszi szolgalmak (vasúút t fenntartfenntartáása egy msa egy máásik sik áállam terllam terüületletéén), nemzetkn), nemzetköözi szerzzi szerzőőddéések.sek.Az Az áállamterllamterüületet az letet az áállamhatllamhatáár fogja kr fogja köörrüül, melyet a szomszl, melyet a szomszéédos dos áállamok kllamok kéétoldaltoldalúú szerzszerzőőddééssel rssel röögzgzíítenek.tenek.HatHatáárkijelrkijelöölléési elvek: nsi elvek: néépesspesséég g öösszetsszetéétele, termtele, terméészeti egysszeti egyséégek, gek, ttöörtrtééneti hagyomneti hagyomáányok, nemzetisnyok, nemzetiséégi eloszlgi eloszláások stb.sok stb.MagyarorszMagyarorszáág terg terüületletéét az 1947t az 1947--es Pes Páárizsi Brizsi Béékeszerzkeszerzőőddéés s rröögzgzíítette. 1947. tette. 1947. éévi XVIII. tc.vi XVIII. tc.

SzuverenitSzuverenitáás 6.s 6.Az Az áállam felsllam felséégjelvgjelvéényei:nyei:

A Magyar KA Magyar Kööztztáársasrsasáág nemzeti jelkg nemzeti jelkéépeirpeirőől az Alkotml az Alkotmáány XIV. ny XIV. fejezete rendelkezik.fejezete rendelkezik.

A Magyar KA Magyar Kööztztáársasrsasáág fg főővváárosa: rosa: BudapestBudapest..A Magyar KA Magyar Kööztztáársasrsasáág himnusza g himnusza KKöölcsey Ferenc Himnusz (1823) lcsey Ferenc Himnusz (1823) ccíímműű kkööltemlteméénye Erkel Ferenc (1844)nye Erkel Ferenc (1844) zenzenééjjéével.vel.ZZáászlszlóó: h: háárom, egyenlrom, egyenlőő szszéélesslessééggűű, piros, feh, piros, fehéér, zr, zööld szld szíínnűű vvíízszintes zszintes ssáávbvbóól l ááll.ll.A MK cA MK cíímere mere hegyes talphegyes talpúú, has, hasíított pajzs, elstott pajzs, elsőő mezeje vmezeje vöörröössel ssel éés ezs ezüüsttel hsttel héétszer vtszer váágott. Mgott. Máásodik, vsodik, vöörröös mezejs mezejéében zben zööld ld hháármas halomnak arany koronrmas halomnak arany koronáás kiemelkeds kiemelkedőő kköözzéépspsőő rréészszéén n ezezüüst kettst kettőős kereszt van. A pajzson a magyar Szentkorona s kereszt van. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.nyugszik.Nemzeti Nemzeti üünnepeink: nnepeink: mmáárcius 15., augusztus 20. rcius 15., augusztus 20. éés okts októóber 23ber 23--aa. . NemzetkNemzetköözi kapcsolatokban egyet ki kell emelni, az zi kapcsolatokban egyet ki kell emelni, az áállami llami üünnepet, nnepet, ami viszont szintami viszont szintéén n augusztus 20augusztus 20..A MK kitA MK kitüüntetntetéései: sei: Magyar KMagyar Kööztztáársasrsasáág g ÉÉrdemrendrdemrend, , Magyar Magyar KKööztztáársasrsasáág g ÉÉrdemkeresztrdemkereszt. A minisztereln. A miniszterelnöök, ill. az illetk, ill. az illetéékes kes miniszter elminiszter előőterjesztterjesztéése alapjse alapjáán a kn a kööztztáársasrsasáági elngi elnöök adomk adomáányozza.nyozza.