Levelező tagozat, BA Szakiránymidra.uni-miskolc.hu/document/30637/26642.pdf · 3 „Mit számít,...
Transcript of Levelező tagozat, BA Szakiránymidra.uni-miskolc.hu/document/30637/26642.pdf · 3 „Mit számít,...
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS
Név: Orosz Szimonetta
Neptun kód: NMNJNU
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Levelező tagozat, BA
Szak: Szociális munka
Szakirány:
Illetékes intézet: Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete
A szakdolgozat címe: Sátoraljaújhely társadalmi problémái, konfliktusai
Konzulens neve, beosztása: Dr. Szabó-Tóth Kinga intézetigazgató, egyetemi docens
A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:
Miskolc,
…………………………………
Hallgató aláírása
A témát elfogadtam.
p. h.
…………………………………………………
Konzulens aláírása
…………………………………………..
Intézetigazgató aláírása
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Orosz Szimonetta
Neptun kód: NMNJNU
Szakdolgozat címe: Sátoraljaújhely
társadalmi problémái, konfliktusai
Konzulens neve: Dr. Szabó-Tóth
Kinga
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja Konzulens aláírása
Dátum:
A szakdolgozat beadható:
…………………………..
Konzulens aláírása
EREDETISÉGI NYILATKOZAT
Alulírott …………………………………………………………………………….;
Neptun-kód:……………………
a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi
és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy
………………………………………………………………………………………………
….…………………………………………………………………………………………….
című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom
felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy
plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.
Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a
http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban
megegyeznek.
Miskolc, .............év ………………..hó ………..nap
….…..….……………………………….………..
Hallgató
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK INTÉZETE
SÁTORALJAÚJHELY TÁRSADALMI PROBLÉMÁI, KONFLIKTUSAI
Konzulens: Készítette:
Dr. Szabó-Tóth Kinga Orosz Szimonetta
Intézetigazgató, egyetemi docens Szociális munka BA
Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete
Miskolc
2018
Tartalomjegyzék
Bevezetés...........................................................................................................................3
1. Sátoraljaújhely bemutatása .........................................................................................4
1.1 Földrajzi fekvése ......................................................................................................5
1.2 Történelmi múlt ....................................................................................................5
1.3 Gazdasági múlt .....................................................................................................5
2. Társadalmi egyenlőtlenségek .......................................................................................6
2.1 Munkanélküliség problémája ........................................................................................6
2.2 Jövedelmek ...............................................................................................................9
3. Nemzetiségi problémák .............................................................................................. 11
3.1 Romák helyzete ...................................................................................................... 11
3.2 Szlovák határ .......................................................................................................... 13
4. A kérdőív statisztikai adatai ...................................................................................... 14
5. Alkoholizmus és drogproblémák ............................................................................... 16
5.1 Hajléktalanság ........................................................................................................ 17
6. Egészségügyi ellátás ................................................................................................... 18
7. Női-férfi szerepek ....................................................................................................... 19
8. Konfliktusok, személyes problémák, gondok ............................................................ 21
8.7 Közbiztonság .......................................................................................................... 23
Összefoglalás .................................................................................................................. 24
Irodalomjegyzék............................................................................................................. 25
Summary ........................................................................................................................ 27
3
„Mit számít, ha nyelvünkben és szokásainkban különbözünk, ha a célunk közös?
Ha nyitott szívvel fordulunk egymás felé, semmi sem állhat közénk.”
(J. K. Rowling)
Bevezetés
Azért választottam a szociális munka szakot, mert segítőkész, humánus beállítottságú
vagyok, szeretek az elesetteken segíteni. Dolgozatom megírásához szülővárosom,
Sátoraljaújhely városának társadalmi konfliktusaival kapcsolatos témáját választottam. A
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának 2017-es kérdőíveit használtam fel
segítségül, melyet az Európai Unió támogatott. 500 sátoraljaújhelyi lakos lett bevonva a
kérdőívek megválaszolására. A kérdőívezésben nekem is szerencsém volt részt venni.
Akkor döntöttem el, hogy ennek bővebb kielemzése fog szerepelni a szakdolgozatomban.
Intervenciózásom során a szegényebb városrészeket is végigjártam, s az általam kapott
pontszámok kisebb átlagot mutattak a teljes kimutatáshoz viszonyítva. A kutatás
társadalmi-gazdasági problémákra keresi a választ, ennek megfelelően kitér az
élethelyzetre, lakhatási körülményre, illetve anyagi helyzetre is, munkanélküliségre,
munkahelyi problémákra. Nemcsak általánosságban hiányzik a munkaerő, hanem nagy a
szakemberhiány is. Városunk egyik legnagyobb társadalmi konfliktusa a nemzetiségi
kérdés, melyet szakdolgozatomban bővebben elemzek. Több könyv is íródott már a
városról, a város látványosságairól, kulturális múltjáról, földrajzi elhelyezkedéséről,
gazdasági, történelmi múltjáról. Dolgozatom témájában teljesen eltér mindezektől,
azonban fontosnak tartom megemlíteni városom tájának szépségét, hegyvonulatainak
sokszínűségét, mely körbeölel minket, sátoraljaújhelyieket. Feltevésem szerint a
problémák hátterének kutatásában több évre visszamenőleg kell hátratekintenem.
4
1. Sátoraljaújhely bemutatása
Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, kb. 20000 fős kisváros. Nevét
a közeli Sátor-hegyről kapta, eredetileg Sátorhalmának hívták. 1261-ben V. Istvántól
kapott kiváltságok emelték városi rangra. Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében helyezkedik el, a Sátoraljaújhelyi járás és kistérségnek székhelye. Elmondható,
hogy Sátoraljaújhely hazánk egyik legszebb fekvésű városa. Nyugati utcái a hegyre futnak,
szőlőskertekhez vezetnek és csúcsokra kapaszkodó ösvényekben folytatódnak tovább.1
Kossuth Lajos is büszkén vallotta magát a város polgárának:
"Én Monokon születtem... de engem életem legelső emlékezetei Újhelyhez csatolnak, a
szülőföldhöz ragaszkodás édességével. Újhely volt gyermekkorom bölcsője... És ami a
madárfióknak első bizonytalan szárnypróbálgatásainál az anyai fészek, nekem ez Újhely
volt... S büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi magyar embernek nevezhetem."
(Kossuth Lajos)
Sátoraljaújhely várát, mely eredetileg a Sátorelő falut, valamint az Oroszország felé vezető
utat védte, valószínűleg a német csapatok rombolták le. Szulejmán hódításai, hadjáratai
közül volt, amit Sátoraljaújhely is elszenvedett. 1566-ban történt a végzetes esemény,
amikor a szultán seregeivel Szigetvárt ostromolta és Zrínyi Miklósra hősi, Szulejmánra
eltitkolt halál várt a színhelyen. Ekkor a törökök egy kisegítő horda tatárral Erdély felől
Észak-Magyarországra törtek és városunkat is lerombolták.2 Jelenleg is folyik a vár
feltárása. 2007-ben a Sátoraljaújhelyi Önkormányzat kezdeményezésére jött létre az
együttműködési az Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
között, amelynek célja a vár maradványainak szisztematikus régészeti feltárása volt. A
feltárást előkészítő évben a miskolci Herman Ottó Múzeum, valamint a Miskolci
Egyetem bevonásával került sor a Várhegy területének felmérésére és részleges
vizsgálatára.3
1 Dr. Kováts Dániel: Sátoraljaújhely, a 725 éves város 2 Konstantin József: Sátoraljaújhely évszázadai: Fejezetek a város és környéke múltjából 3 https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1toralja%C3%BAjhelyi_v%C3%A1r (Letöltés ideje: 2018. 08. 23.)
5
1.1 Földrajzi fekvése
A Koporsó-hegy, más néven Sátor-hegy alatt terül el a város, innen kapta a nevét
Sátoraljaújhely. Központi terület: itt futnak össze Hegyköz és Bodrogköz útjai. A
levéltárban nyomon követhetjük a város történelmét. Sátoraljaújhely a 17. században a
pataki uradalom része volt, de bizonyos önállóssággal is rendelkezett. A város a kanyargó
Ronyva-patak mellett terül el, Szlovákiával határos település.
1.2 Történelmi múlt
Az alsóregmeci születésű Kazinczy Ferenc, a híres nyelvújító, akinek későbbi székhelye a
Sátoraljaújhelyhez csatolt Széphalomban volt, emlékét A Magyar Nyelv Múzeuma őrzi,
mely egyetlen anyanyelvi múzeuma Magyarországnak. A Sátoraljaújhelyben ma is
működő levéltárban dolgozott Kazinczy Ferenc. Levéltárunk régi neve Zemplén vármegye
levéltára. Városunk legrégebbi műemlékegyüttesének, az egykori pálos rendháznak és a
templomnak az építését a Barátszeren IV. Béla rendelte el 1256-ban. Ez később
gimnáziumként működött, ide járt 6 éven át Kossuth Lajos is. Városunk tehát dicső múlttal
rendelkezik.
A két világháború között a közoktatásunkkor oktatásunk megújult. Az első világháború
előtt Zemplén vármegye közoktatásügyének egyik legfőbb törekvése a magyarosítás volt.4
Sátoraljaújhely iskolaváros: 5 általános iskolája és 4 középiskolája van, továbbá
városunknak 4 temploma is van. Impozáns a Városháza épülete.
1.3 Gazdasági múlt
Több vállalat működött itt: Elzett-Certa, a Dohánygyár, Volán, Prec-Cast, varrodák, a
Sütőipari Vállalat, valamint kisebb Kft-k. A város vulkanikus hegyei kedveznek a
szőlőtermelésnek. Az évek során sok céget felszámoltak. Megszűnt: Bútorgyár, Faipari
Szövetkezet, Telefongyár, a Vasipari Szövetkezet, Tejipar, Gépgyártó Vállalat.
4 Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve
6
2. Társadalmi egyenlőtlenségek
A társadalom egy összetett és bonyolult rendszer. A mai magyar társadalmat rendkívül
jellemzi a társadalmi egyenlőtlenség. Ennek sok befolyásoló tényezője van, ilyen pl. az
anyagi helyzet, az oktatás, a család, a kultúra, a munkanélküliség kérdése stb. „A
társadalmi-gazdasági különbségekből és egyenlőtlenségekből fakadó, bizonyos szintű és
formájú társadalmi konfliktusok mélyen átszövik mindennapi életünket. Formájukban,
megnyilvánulásukban és hatásaikban szoros összefüggést mutat(hat)nak a társadalmi jól-
léttel (illetve annak hiányával) is.”5 A munkanélküliség problémája mellett még más
konfliktusok is jelen vannak lakóhelyeinken: bűnelkövetések, családi konfliktusok, faji és
etnikai különbözőségek, osztályellentétek, nemek közti konfliktusok, regionális
különbségekből származó problémák.
2.1 Munkanélküliség problémája
A munkanélküliség napjaink egyik legsúlyosabb problémája. Sok kérdőívnek szintén fő
témája a munkanélküliség. A munkanélkülivé válás az érintettek mentális egészségére
kihatással van. Jelentős problémát jelent napjainkban, hogy az emberek elszoknak a
munkától, felveszik a segélyt és így vegetálnak. A segély azért is ilyen minimális összeg
(22800 Ft), hogy így az állam arra sarkallja az embereket, hogy kénytelenek legyenek
dolgozni. A városom polgárainak megközelítőleg a negyede elvégzett főiskolát vagy
egyetemet. Közülük sokan nem a szakmájukban helyezkedtek el. A diplomás fiatalok
túlnyomó többsége nem lakik már a városban, nagyvárosba költözött jobb lehetőségért.
Sok a betanított munkás. A legtöbb embernek munkát adó gyárak a Dohánygyár Zrt., Prec-
Cast Kft. és az Elzett-Certa Kft. A gyárak megszűnése is társadalmi konfliktushoz vezetett.
Az ebből adódó munkanélküliség rendkívüli társadalmi problémákat okozott.
5 http://www.matud.iif.hu/2014/11/08.htm (Letöltés ideje: 2018. 10. 09.)
7
A média is sokszor említi, hogy Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a
legnagyobb a munkanélküliségi ráta. 2017 végén több, mint 50 olyan település volt, ahol
egyetlen regisztrált álláskereső sem volt található, és majdnem 40 olyan, ahol a lakosság
kb. ötöde munkanélküli. Egy olyan település van, ahol a lakosság több, mint 40 százaléka
munkanélküli, ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Az ott lakók majdnem fele
regisztrált álláskereső. A legjobban teljesítő településeknél sem túl pozitív a gazdasági
helyzet, mert ott is csak a fiatalok teljes elvándorlása miatt jön ki a teljes
foglalkoztatottság.6 Sátoraljaújhelyben erősen jellemző a strukturális munkanélküliség,
miszerint sok az olyan munka, ami keveseknek kedvez. A helyiek végzettségüknek
megfelelően nem tudnak hol elhelyezkedni. Sokan nagyobb városokba, illetve külföldre
költöztek ennek következményeként. A Munkaügyi Központ több olyan tanfolyamot indít
a regisztrált munkanélkülieknek, amire csak kevesen, de közülük többnyire csak romák
jelentkeznek. Az általuk meghirdetett tanfolyamok résztvevői a tanfolyam elvégzéséig
kapnak bizonyos összeget. A környezetemben élők többségének viszont nem kedveznek az
ilyen tanfolyamok, mint a gazdasszonyképző, méhész stb. szakmák. Településünknek
azonban turisztikai fellendülését hozza a Zemplén Kalandpark. Itt található Európa
leghosszabb bobpályája, 2275 méter hosszú. 2017-ben elkészült a jégcsarnok is. Iskolás
gyerekek számára nyújt sportolási lehetőséget télen-nyáron. A Magas-hegy és a Szár-hegy
között alkalma nyílik a vendégeknek az átcsúszásra, illetve a dongóban való utazásra, mely
fergeteges élményt nyújt. A turisták erről videofelvételt tudnak készíttetni a GoPro kamera
kibérlésével. A Kalandparknak összesen megközelítőleg kb. 70 dolgozója van. A
kérdőívezés során is említésre került, hogy az itt lakóknak túl sok előnye nem származik a
Kalandpark bevételéből, mert abból inkább az ország és a város vezetése részesül, valamint
a bevétel egy részét a karbantartásokra fordítják. Ezek ellenére sokan büszkék városunk
eme nagyszabású létesítményére. Az országból, Európából, sőt, a világ minden tájáról
érkeznek ide vendégek. „A munkanélküliség csökkentése céljából jött létre a
közfoglalkoztatás. Az, hogy egy teljes állásban dolgozó munkavállaló legalább a saját
megélhetését finanszírozni tudja, magától értetődőnek tűnik. (…) 2018-ra a minimálbér
meghaladta a létminimumot. Mi változott most? A köztudottan gyengélkedő
szakszervezeteknek milyen nyomást gyakorló eszközök álltak rendelkezésükre, hogy egy
ilyen ügyet sikerre vigyenek? A jelek szerint semmilyenek. A 2010 után átalakított
társadalmi párbeszéd rendszerében csak szűk mozgástere maradt a versenyszférában
6 https://merce.hu/2018/02/08/borsodban-tobb-munkanelkuli-van-mint-6-nyugati-megyeben-osszesen/ (Letöltés ideje: 2018. 09. 10.)
8
dolgozó érdekképviseleteknek. (…) Jelen tanulmány apropóját egy olyan magyarországi
intézkedéssorozat szolgáltatta, amelynek mind a hazai szociálpolitikában, mind a hazai
közgazdaságtan szempontjából – bátran kijelenthetjük – kiemelkedő fontossága van. Ez az
intézkedés, nevezetesen a – 2016-ban előirányzott és 2017 valamint 2018. január elsején
megvalósult – kétütemű radikális minimálbér és a garantált bérminimum (az utóbbi az
olyan munkákra kötelezően fizetendő minimumbér, amelyek elvégzéséhez középfokú
végzettség szükséges, és ezzel a végzettséggel adott munkavállaló rendelkezik is) emelés.
Első lépésben a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedett, majd
2018-ban 8 és 12 százalékkal. (…)”7
1. grafikon: A sátoraljaújhelyi járásban lévő közfoglalkoztatottak száma 2011-2015
között
Forrás: file:///C:/Users/User/Downloads/S%C3%A1toralja%C3%BAjhely.pdf (Letöltés ideje: 2018. 10. 03.)
A fenti diagram jól szemlélteti a közfoglalkoztatottak drasztikus növekedését.
A munkanélküliek jóformán már abban sem hisznek, hogy képesek lesznek életük
nehézségeivel megbirkózni. A tartósan munkanélkülieknek a munkanélküliség által
elszenvedett személyes és környezeti erőforrásaik egyre kilátástalanabbá helyzetüket
7 ESÉLY Társadalom-és szociálpolitikai folyóirat 2018/4. (81. oldal)
9
abban, hogy elhiggyék, önerőből képesek lennének újra visszailleszkedni a
munkaerőpiacra.8
Csak látszólag segít a közmunka. Jelen pillanatban a statisztikai adatok szerint csökkent a
munkanélküliségi ráta. Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét és Borsod-Abaúj-Zemplén
megyét vesszük figyelembe, akkor ezt a számarányt a közfoglalkoztatottak száma emeli
meg, és ha megszűnne a közmunkaprogram, akkor ez a növekedés alig észrevehető lenne.
Mindezen problémák újabb konfliktusokhoz vezetnek.
2.2 Jövedelmek
Statisztikák szerint 2018. augusztusban a bruttó átlagkereset 321 200 forint volt, ami kb.
10%-kal magasabb, mint a korábbi évben. A nettó átlagkereset pedig 215 700 forint volt,
ez is mintegy 12%-kos emelkedést mutat. Megélénkült a munkaerő-kereslet, valamint az
állami közszolgáltató cégeknél történt bérrendezések okozták a növekedéseket.9 Az
átlagkereset jónak tűnik, ez amiatt van, mert vannak multimilliomosok, akik felhúzzák ezt
a számot, azonban az emberek nagy tömege létminimum alatti fizetésből él. Nemcsak a
hajléktalanok és a romák többsége szegény, de vannak kisnyugdíjasok, közmunkások,
alkalmi munkások és bár dolgozók, de létminimum alatt élők. Ferge Zsuzsa szerint a
szegénység relatív, így nem kötődik meghatározott jövedelmi szinthez vagy vagyonhoz.
Alulfejlett gazdaságokban szegénynek minősítő szint nincs messze a megélhetési
minimumtól. Az elhelyezkedési nehézségek már érintik a szakképzett, ezen belül a
diplomás fiatalokat, a szakképzetlen munkaerőt, segédmunkásokat, ezen belül a cigányokat
stb.10
A kérdőív alanyai a legtöbb esetben nem nyilatkoztak havi keresetükről, a válaszolók kb.
30%-a elfogadható keresettel rendelkezik (középosztály): 150.000 Ft/hó. Van egy pár
kiugró, magasabb jövedelemmel rendelkező személy: orvosok, tanárok, vezetők, egyéni
vállalkozók, de elég nagyrétű a szegény emberek száma. Korábban az ellátatlan betegek,
fogyatékosok, idősek alkották a szegények körét, mára azonban ez nagyon megfordult. A
szegénységhez a következők vezettek: áremelések, élelmiszerek árainak drasztikus
emelése, benzinár emelése, a bérminimum bevezetése, a pénznem (Forint) nagyfokú
8 Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról 9 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1808.html (Letöltés ideje: 2018. 10. 21.) 10 Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből
10
romlása, és az, hogy nem sikerül megteremteni a munkahelyeket megfelelő számban.
Sátoraljaújhelyben is a munkanélküliség elkerülésének szokásos eszköze volt a táppénz,
illetve az emberek rokkantosítása, pl. az Elzett-Certa leépülésekor sokan leszázalékoltatták
magukat. Ma ennek ellentétje tapasztalható. Akik valóban jogosultak lennének a
rokkantnyugdíjra, azok a személyek sem kapják meg a leszázalékolást, de megfelelő
munkát sem tudnak nyújtani számukra. Bár történnek próbálkozások a gazdasági bajok
enyhítésére, de mindig vannak halmozottan hátrányos helyzetű embercsoportok. A helyi
Munkaügyi központban regisztrált munkanélküliek száma rendkívül magas, 4000-5000
körül van. A 20000 fős városhoz képest ez aránytalanul nagy szám.
1. táblázat: A sátoraljaújhelyi munkanélküliek és a 180 napnál régebben
munkanélküliek száma és aránya 2009-2015
Forrás: file:///C:/Users/User/Downloads/S%C3%A1toralja%C3%BAjhely.pdf (Letöltés ideje: 2018. 10.
03.)
11
3. Nemzetiségi problémák
„Az emberek nem születnek jónak vagy rossznak. Talán hajlamosak rá, hogy ilyenek vagy
olyanok legyenek, de az számít, ki hogyan éli le az életét.”
(Cassandra Clare)
Nem biztos, hogy a roma elnevezés egyértelműen vonatkozik a nép valamennyi
csoportjára. Németországban például megkülönböztetik a romákat és a szintiket. A roma
nép az a csoport, amelyik roma nyelven beszél. A cigány nemzet elnevezéséhez a századok
folyamán lekicsinylő, megvető, elítélő eszmék kapcsolódtak. Az ellenük irányuló
előítélettel kellene felhagyni és nem pedig a nevüket megváltozatni.11 Az etnikai csoportok
közötti konfliktus az egyik legfőbb konfliktus világszerte.
3.1 Romák helyzete
„Rejtett, tudattalan hozzáállásunk a kisebbségekhez sokkal lassabban változik, mint nyíltan
hangoztatott nézeteink. Sok ártalmas vélekedésünk olyan jól rejtve marad, hogy még mi
magunk sem vagyunk tudatában a létezésüknek.” (Adam Alter)
Kutatásom alkalmával volt lehetőségem a sátoraljaújhelyi cigánytelepen is végezni a
megfigyelést. A helyi Köztársaság utca városunk egyik elkerülő utcája, melyet a szegény
romák lakják. Megfigyelhető az „elgettósodás”. Hozzá kell tennem, hogy többnyire
lelkesen fogadtak, több családtag is önként jött, hogy szeretné megválaszolni a kérdéseket.
Feszültség található az itt született romák és a városba betelepült romák között, valamint
ellenségeskedés érezhető a roma és a nem roma nemzetiség között is. Erről az esetről
beszámolt egy cikkében a Magyar Narancs is, miszerint a 2,5 ezer roma család is ellene
volt ennek a betelepítésnek. A Rendőrkapitányság sem tett semmit, mert bejelentésre várt,
de bejelentés nem érkezett, pedig a rendőrség saját maga is kezdeményezhette volna a
felülvizsgálatot. Végül is a ricsei származású romák városunkban maradtak. Egészen eddig
az ügyig a romák és magyarok együttélése konfliktusmentes volt. Az akkori polgármester,
11 Diósi Ágnes: Szemtől szemben a magyarországi cigánysággal
12
Laczkó Károly nyilatkozata felborzolta a kedélyeket.12 Nem a genetikában kell keresni az
okokat, hanem a szocializációban. Mindig a minta nevel és a társadalmunknak meg kell
oldani az értelmes foglalkoztatást, ami megbecsülést hoz magyarnak, cigánynak egyaránt.
A konfliktus kiéleződését a megélhetés nehezebbé válása körül kell keresni, mert az éhes
ember ingerlékenyebb. A romák köreiben még több lopás és zavargás történik. Mint a
legtöbb település, így eme városra is jellemző az „elcigányosodás”. Korábban
tapasztalhatóbb volt köztük az összefogás. Közösen zenéltek, kártyáztak, táncoltak, baj
esetén anyagi segítséget is nyújtottak egymásnak. Évek óta azonban egyre nagyobb köztük
is az ellenségeskedés. A romák tanítatlansága régen is súlyosnak volt nevezhető. Egy
1971-ben készült reprezentatív vizsgálat is megmutatja, hogy az akkori 25-29 éves és 20-
24 éves cigányok 26%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, ami azt jelenti, hogy a
roma fiatalok 73-74 százaléka szinte teljesen analfabéta maradt.13 Általános iskoláink
régen jó hírnevű, nívós iskolák voltak, azonban mára 2 iskolának csaknem 80%-a roma
nemzetiségű. Több interjúalany is panaszkodott ínséges helyzetéről, akik a szociális
segélyt sem kapják meg, emellett semmilyen más jövedelmet sem kapnak, 0 Ft-ból élnek.
Kénytelenek a családtagjaikra támaszkodni. Ők valóban mélyszegénységben élnek,
melyből még nem tudtak kitörni. A cigány mélyszegénységben egyéni azonosíthatóak azok
az okok, melyek akadályozzák, hogy ezek az egyének és közösségek egy elviselhetőbb
szegénységi fokra kerüljenek, ezzel felhagyván a bűnözői léttel. Míg a nem cigány
mélyszegények sokszor magányosan, családjuktól elszakadva, hajléktalanként próbálnak
fennmaradni, addig a mélyszegénységben élő cigányok kiterjedt és zárt rokonsági
kötelékben, úgynevezett összetett családokban élnek, ahol a közösségi folyamatok
mintájának öntudatlan átadása jellemzi.14 Ennek szellemében hogyan is élhetnének
kulturált társadalmi életet azok a romák, akik nem láttak erre megfelelő példát? Azt
követik, amit magukkal hoznak, amit láttak, ami szerint felnevelték őket. Jellemző rájuk,
hogy élnek a mának. Köreikben még gyakrabban fordul elő a bűnözésen kívül
alkoholizmus, kábítószerezés, főképpen az ún. dizájnerdrogok használat, tehát olyan
drogok használata, amit esetlegesen meg tudnak fizetni. Lakhatási körülményeik is
rosszak, vizes, penészes, egészségtelen házakban laknak, főleg azokon a területeken, ahol
korábban az árvíz is sújtott: pl. Csokonai utca, Batthyány utca, Dobó utca, Köztársaság
12 https://m.magyarnarancs.hu/belpol/satoraljaujhelyi_roma-ugy_jogertelmezesi_zavarok-61960 (Letöltés ideje: 2018. 10. 11.) 13 Kemény István: A magyarországi romák 14 http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-viselkedes-es-az-erzelmek-kozossegi-szabalyozasa-a-ciganysag-koreben (Letöltés ideje: 2018. 09. 08.)
13
utca. Soknak lakásbiztosítása sem volt, ugyanis nem tudták volna megfizetni, így nem volt
ki segíteni a bajban. Az állam most már nem fog tudni segítséget nyújtani azoknak, akik
nem rendelkeznek biztosítással. Kötelezni fogja az embereket, hogy kössön mindenki saját
részre lakásbiztosítást. A 10 évvel ezelőtti árvíz, ami az épületek padlózatát kettétörve,
derékig érő vizével tört be a házakba. Az embereket csónakokkal mentették. Ennek
következményeként rengeteg lakás repedezik, a talajsüllyedés is az árvíz miatt egy ma is
fennálló probléma sokaknál. A kérdőívezés során voltak olyan roma személyek, akik
szégyellték származásukat és magyarnak nevezték meg magukat. Emiatt a romaság
százalékaránya nem pontosan meghatározható a kérdőívünkben sem és általánosan sem,
ugyanis ilyen helyzettel mindenhol találkozunk.
3.2 Szlovák határ
További nemzetiségi probléma, hogy a magyar határvonal áthelyezésekor Szlovákia
elcsatolásával családokat, rokonokat szakítottak szét. Sátoraljaújhely egy része szlovák
területté vált. A közelség miatt a szlovák nemzetiségűek ide járnak vásárolni, nyaralni.
Még a napi kenyerüket is sokan itt veszik meg. Az euro erős árfolyama miatt ők
elsőbbséget élveznek a magyarországi bevásárlóközpontokban. Sokszor hamarabb
kiszolgálják őket, de vannak olyan eladók, akik türelmetlenek velük, amiért nem tudnak
közös nyelven egyetérteni. Emellett gyorsan, életveszélyesen közlekednek az utakon,
baleseteket okozva. Pozitívum, hogy megnyitották több évvel ezelőtt a határokat.
Korábban 20 km-es kerülővel lehetett csak eljutni „szlovák Újhelybe”. Nemrégiben
felszabadították az úgynevezett kishatár átkelőt és most gyalog is át lehet menni
Szlovákiába.
14
4. A kérdőív statisztikai adatai
A kérdőívezés kiértékelését szúrópróbaszerűen 50 ember válasza alapján átlagoltam. A
válaszadás önkéntes, név nélküli volt. Az adatokat statisztikai összesítésekhez használják
fel. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának 2017-es kérdőívei alapján a főbb
kérdések a következőek:
Mennyire elégedett az élete alábbi területeivel?
Pontozás: 1 – egyáltalán nem… 5 – nagyon
2. táblázat: A kérdőív kérdései és az adott válaszok átlagai
Forrás: saját szerkesztés
A család legközelebbi tagjaival tartott
kapcsolatával 4,19
A háztartása pénzügyi helyzetével 3,1
A barátokkal fenntartott kapcsolatával 4,52
Az élelmiszerszükséglete kielégítésének
lehetőségével 4,2
A lakáskörülményeivel 3,41
A jövő nyújtotta lehetőségekkel 2,94
Az iskolai végzettségével 3,55
A szabadidő eltöltésének módjával 3,94
A magánéletével 4,35
A jelenleg végzett munkájával 2,61
Gyakran azt érzem, hogy "szétszakadok" a
munkahelyem és a családom között 3,2
Gyakran érzem feszültnek magam 4,1
A családi életem harmonikus 4,27
Baráti kapcsolataimra inkább a harmónia jellemzi 4,7
A munkahelyemen a főnököm megbecsül 3,45
A munkahelyemen a kollégáim tisztelnek 3,81
Jól érzem magam a bőrömben 3,2
Általánosságban felvállalom a konfliktusokat 4,34
Sokszor érzem, hogy nem tudok minden velem
kapcsolatos elvárásnak megfelelni 3,62
15
Összegzés: A számokból láthatjuk, hogy a legtöbb probléma a munkahelyeken van.
Feszültségkeltő a fiatalok, s egyaránt az idősek jövőképe, problémás a lakhatás. A
kiválasztott kérdőívek közül: mennyire elégedett a jelenleg végzett munkájával kérdésre
adott válasz érte el átlagban a legkevesebbet, 2,61%-ot, valamint a lakáskörülményekkel
kapcsolatos kérdés is csak 2,94 %-ot, továbbá a háztartása pénzügyi helyzetének kérdése
szintén alacsony pontot ért el (3,1%). Ez számos probléma fejét ütheti fel. Tény, hogy
közvetlen környezetemben több éve tapasztalom a városomban élők nehézségeit a munkát
illetően, ugyanis kevés a munkalehetőség, évről-évre egyre több mindent számoltak föl:
cégeket, vállalatokat, több 100 embernek munkát adó iparokat. Ezek az iparok, cégek sorra
csődöltek be az elmúlt években, anyagilag tehetetlenné téve a város lakóit. A legnagyobb
mértékű elégedettséget a barátokkal fenntartott kapcsolat érte el (4, 52%). Véleményem
szerint ez az internetnek is köszönhető, mely felgyorsult világunk egyik legfőbb
kommunikációs eszköze.
2. grafikon: Sátoraljaújhely vándorlásának száma főre lebontva 2011
Forrás: file:///C:/Users/User/Downloads/S%C3%A1toralja%C3%BAjhely.pdf (Letöltés ideje: 2018. 10. 03.)
16
5. Alkoholizmus és drogproblémák
"Az alkoholellenes küzdelem kikerült a közvélemény fókuszából - a kábítószer probléma
elhomályosítja azt a tényt, hogy továbbra is az alkohol az első számú addiktológiai
probléma.”15
(WHO)
Az egyik legnagyobb társadalmi probléma ma Magyarországon az alkoholizmus.
„Olyan új társadalmi bajok jelentek meg, mint a kábítószer-fogyasztás, a tömeges és
szerevezett bűnözés, a munkanélküliség, a szegénység, a hajléktalanság stb."16 Ezekkel a
jelenségekkel Sátoraljaújhelyben is találkozhatunk. A megválaszoltak alapján 2,78 mértékű
a kábítószer-használat, főleg a fiatalok körében elterjedt, de a Rendőrség munkájának
köszönhetően az utóbbi időben több kábítószerbandát fogtak el. Az elfogyott szeszesital
mennyiségből következtetnek ennek statisztikájára is. Azonban pontosan nem lehet
megállapítani az alkoholisták számát, ugyanis sok család szégyelli, próbálja titkolni az
igazságot. Alkoholbetegnek azokat a szeszesitalfogyasztókat tartjuk, akik
alkoholfogyasztásuk következtében személyiségi, magatartási, valamint társadalmi és
életvitelbeli vonatkozásban súlyosan sérültek. Az alkohollal pszichés függésbe kerültek,
ezáltal károsodtak is.17 Sokaknál gyermekkorukból eredően származik ez a probléma,
valamint vannak, akiknek génjeikben öröklődik. Gyógyszeres kezelés, orvosi ellátás
helyett nyúlnak az italhoz feszültséglevezetés céljából. Az egyik legsúlyosabb, ebből
adódó társadalmi probléma az, hogy az alkoholproblémák rengetegszer vezetnek
tettlegességi bántalmazáshoz. Az alkoholisták túlnyomó többsége férfi, emiatt főleg sok
nőt, vagy ami még ennél is sokkal rosszabb: gyermeket bántalmaznak. Több esetben a
kényszerített személyek nem mernek a Rendőrséghez fordulni, ugyanis félnek, fenyegetés
alatt állnak. Vannak olyan családok, ahol az édesanya is iszik. Ennek következménye,
hogy Intézményben helyezik el a gyermeket/gyermekeket.
A borfogyasztás stagnál, a szeszesitalok fogyasztása háromszorosra növekedett, és a
sörfogyasztás is nagymértékben emelkedik évről-évre. Továbbá településünkön kevés a
15 http://zsinat.vaciegyhazmegye.hu/feltoltkepek/Katolikus_Alkoholistamento_Szolgalat_1.pdf (Letöltés ideje: 2018. 09. 02.) 16 Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról (111. oldal) 17 Levendel László: Önkormányzati alkoholpolitika
17
kulturált étterem, viszont annál inkább több a söröző. Minden kocsmában szemmel
láthatóan a megszokott társaság gyűlik össze napi rendszerességgel. Környékünkről többen
Izsófalvára jártak elvonókúrára. Néhányuknál sikeres volt a terápia, de sok a visszaeső
beteg. Volt olyan személy, aki harmadszori terápia részvétele után gyógyult ki az
alkoholizmusból.
A környéken a legtöbb drogprobléma a fiatalok körében lelhető fel.
5.1 Hajléktalanság
Bár városomban a hajléktalanság nem egy gyakori probléma, de az elmúlt 2 évben
jelentősen megnőtt a hajléktalanok száma. Elmondhatjuk a helyiek többségéről, hogy az
alkoholfüggőség okozta életvitel következménye lett az, hogy az utcára jutottak. Az éven
több nem roma származású hajléktalan is feltűnt a városban. Közeli hozzátartozóim közül
sokakat megdöbbentett, hogy jó családból származó, rendes, középosztálybeli,
szegényeknek egyáltalán nem mondható emberek kerültek az utcára. A hajléktalanság
helyzete Magyarországon most nagyon aktuális téma a médiában is. Mióta az új
hajléktalan-törvény érvénybe lépett, azóta nem találkoztam ezzel a jelenséggel a
városomban. A kérdőívünk erre a kérdésre is kitért, ez az 5-ös skálán azonban egészen
csekély számot ért el: 2,23%. A mi városunkban is működik a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat. Itt a hajléktalanoknak van lehetőségük nappali ellátásra. Ott
zuhanyozhatnak, tiszta ruhát kapnak, a krízishelyzetbe kerülők, ha csak pár éjszakára is, de
kaphatnak szállást. Az Önkormányzat is támogatja őket élelmiszerrel. Az épületet az éven
renoválták, szépen felújították.
18
6. Egészségügyi ellátás
A Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban igen magas színvonalú volt az egészségügyi ellátás.
Mára azonban sok jó nevű orvos elhagyta a kórházat, a települést. Fontos osztályok
működését megszüntették pl. a bőrgyógyászatot. Ilyen problémával adott helyzetben más
kórházba kényszerül az ember. Minden helyi lakos panaszkodik az ellátásra, ez a
kérdőívekből is egyértelművé válik. Sok a várakozási idő az egészségház minden területén,
még a sürgősségi osztályon is. Műtétekre, vizsgálatokra hónapokat kell várni, még az
egyik legfontosabb területen, a kardiológián is. Még a gyermekosztályt is bezárták egy
rövid időre az éven azért, mert minden gyermekorvos felmondott. Erről az országos
híradók is beszámoltak. Többen azt is sérelmezik, hogy a kórházban nem tudják biztosítani
a szükséges gyógyszereket a fekvőbetegeknek. Ezt a betegnek saját magának vagy
hozzátartozójának kell finanszírozni, holott az egészségügyi hozzájárulást mindenkinek
köteles fizetnie, még a munkanélkülieknek is, különben megvonják tőlük az ingyenes
orvosi és kórházi ellátást. Sokan a körzeti orvosukkal sincsenek megelégedve, kihasználják
az orvos-váltás lehetőségét. Az országban máshol sem különb a helyzet, ugyanis rengeteg
rémtörténetet hallani a mindennapokban arról, hogy milyen körülmények között látják el a
betegeket az egészségházak. 2018. 10. 28-ai RTL híradó a következőről számolt be: A
Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház csecsemő-és gyermekosztályát azért zárták be
ideiglenesen, mert nem volt orvos, aki ellátta a gyermekeket. A 80 km-re lévő Miskolcra
irányították őket. A sürgősségi osztályokról több, mint 100 orvos hiányzik, más
osztályokon műszerek nincsenek. Továbbá megemlítették, hogy a kórházak szerint az
állam a szükségesnél jóval kevesebbet költ az egészségügyre. A kórházak bevételeit fizetős
szolgáltatásokkal igyekeznek kiegészíteni, de a Kormány ezt a jövőben megtiltaná. Tavaly
egy magyar átlagosan összesen 2045 dollárt, azaz 582.000 Ft-ot költött egészségügyre,
ezzel a statisztikával az Uniós országok hátsó harmadában helyezkedünk el.18
18 https://www.rtlmost.hu/hirado-p_7724/rtl-hirado-2018-10-28-c_12200169 (Letöltés ideje: 2018. 10. 29.)
19
7. Női-férfi szerepek
Kérdőívünk foglalkozik az abból adódó problémával is, hogy valaki férfinak, vagy nőnek
született. „Szabó Magda egyszer azt mondta, hogy egyetlen nép van az ő ismeretei szerint,
amelyik a panaszdalt irodalmi rangra emelte, ez a magyar. Ami tény, a férfiak nagy
panaszkodók. Tönkreteszi őket a konkurencia, a rivális, a társadalmi rendszer, a rendeletek,
az adózás. Egy férfi meg nem állja, hogy igazolja saját magát – vagy saját sikertelenségét –
különböző bűnbabok keresésével. Mindig más az oka, ha egy férfi kudarcot vall.
Ez a különbség a férfi és női kreatív késztetés között, hogy egy nő fütyül rá. Nem fontos
számára, hogy államtitkár legyen vagy miniszter. De fontos, hogy jó anya legyen. Szóval,
hogy máshol van a becsvágy, máshol van az ambíció, férfiaknál és nőknél, és ebben a
vonatkozásban a nők vannak jobb helyzetben. Biztonságosabban élnek, a természethez
közelebb élnek, intuitívabbak, mint a férfiak. Jobbak a megérzéseik. Emocionálisabban
érzékenyebbek. Ha összehasonlításokat végzünk, akkor látjuk, hogy a különbségek jelentős
része a nők javára szól. Biztonságosabb a létformájuk, stabilabb pszichésen.”19
Egyre több nő küzd saját szabadságáért, önállóságáért. Van ennek azért hátulütője is. A
családanyákra még több felelősség, teher hárult, mert általában nekik kell gondoskodni a
gyermekekről, ugyanakkor dolgozniuk is kell a családjuk megélhetése érdekében, sőt, még
a háztartást is ők vezetik. Bizonyos munkakörökbe sokkal inkább vesznek fel férfiakat,
mint nőket. Cégvezetők latolgatják, hogyha egy nő gyermeket fog vállalni, akkor 3 évig
kiesik a munkából, emiatt is sokkal inkább foglalkoztatják a férfiakat, mint a nőket. A
mérnöki munkában, gépkocsivezetőként, a számítógépes munkakörökben, a
technológiákban szívesebben alkalmazzák a férfi munkaerőt. De láthatjuk ennek
ellenpéldáját is pl. óvóbácsi. Amit mindenképpen szeretnék a témával kapcsolatban
megemlíteni, az az, hogy a Harry Potter írója Joanne Kathleen Rowling is amiatt
rövidítette a nevét, hogy ne tudják, hogy nő írta a könyvet, bízva abban, hogy így több lesz
a könyvek eladásának száma. Rowling ügynöke azt tanácsolta, hogy Joanne keressen
magának sürgősen állást, mivel a gyerekkönyvekből sosem fognak eladni annyit, hogy
megéljen belőle, továbbá azt is javasolta, hogy változtasson a nevén, mert női írótól
származó könyvet fiúk nem olvasnak, nem lesz olyan sikere. Ezért lett J. K. Rowling az
írónőből.20 Rowling egyébként az első, aki a könyvei miatt lett dollármilliárdos. Jelentős
19 Popper P. – Ranschburg J. – Baktay M. – Baktay Z.: Szegény nők, szegény férfiak (129. oldal) 20 http://www.life.hu/trend/20120522-takacs-nora-j-k-rowling-a-harry-potter-ironojenek-meses.html (Letöltés ideje: 2018. 08. 17.)
20
vagyonát rászorultaknak adományozza. Ma már rendkívül sok híres, példaértékű nő folytat
feminista-mozgalmat, hogy kivívják a nők egyenlő jogait. Eredetileg a feminizmus amiatt
jött létre, hogy a nők kivívják egyenjogúságukat a vagyonkezelésben, illetve a
választójogokban. A Harry Pottert említvén kiemelném a filmek híres színésznőjét, Emma
Watsont, az ENSZ Jószolgálati Nagykövetét, a feminista mozgalmak egyik
legkiemelkedőbb alakját. A színésznő így nyilatkozott a „HeForShe” kampány
megnyitóbeszédén: „Ezeket a jogokat emberi jogoknak tartom, de én csak egy vagyok a
kevés szerencsés közül. Számos előjoggal bírok, mert a szüleim nem szerettek kevésbé,
csak mert lánynak születtem. Az iskolám sem korlátozott, csak mert lány vagyok. A
mentoraim sem azt sugallták, hogy úgysem jutok messzire, csak mert egy napon lehet,
hogy gyermeket fogok szülni. Ők voltak a nemi egyenjogúság nagykövetei, akik azzá
tettek, aki ma vagyok. Lehet, hogy nem tudják, de ösztönösen is feministák voltak, akik
hatottak rám. És mind többükre van szükségünk. És ha valaki még ezek után is kerülné e
szót: nem a szó fontos, hanem a mögötte álló gondolat és elhivatottság. Mert nem minden
nő kapta meg ugyanazokat a jogokat, mint én. Sőt a statisztikát nézve csak nagyon
kevesen.”21 Amit még a színésznő megemlít, az annak a ténye, hogy a férfiak ugyanabban
a pozícióban mindig is több pénzt kerestek, mint a nők, s ez előreláthatólag még legalább
75 évig nem fog változni. Továbbá megemlíti azt is, hogy férfiakat amiatt is felvesznek
hamarabb egy munkakörbe, mert náluk nem kell azzal számolni, hogy gyermekvállalás
esetén kiesnek több évre munkájukból.
21 https://nokert.hu/tue-20140923-1615/1102/1/nemek-egyenlosege-ferfiak-ugye-emma-watson-beszede (Letöltés ideje: 2018. 09. 10.)
21
8. Konfliktusok, személyes problémák, gondok
A kérdőív 6. kérdése arra vonatkozott, hogy van-e olyan személy/ csoport/ közösség/
intézmény, akivel/amivel problémája, konfliktusa, gondja van jelenleg. Szinte
mindenkinek van valamilyen konfliktusa élethelyzetében. Van, akinek családjában, baráti
kapcsolatában, de sokaknak a munkahelyén, illetve az egészségügyi ellátás miatt kerültek
konfliktusos helyzetbe. Egyébként a családon belüli problémát az 500 kérdőívezőhöz
képest kevesen írták le, mint konfliktusforrást, azonban számomra meglepő, hogy sokan
nincsenek jóban a saját testvérükkel. Mindennek oka az anyagi összeférhetetlenség. A
legtöbb megkérdezett személynek intézményekkel kapcsolatosan merültek fel problémái.
Magyarország az egyik legkorruptabb ország egy európai összehasonlítás szerint. Sajnos
ennek megerősítésére hallhatunk sok megtörtént példát is. Ez az állítás Sátoraljaújhelyben
is jellemző. A kérdőívben megkérdezettek közt volt olyan, akinek ebből volt a legnagyobb
konfliktusa, ugyanis a Bíróságon nem megfelelő, nem korrekt módszerrel jártak el egy
peres ügyben. Az alperes ügyvédi képviselője összesúgott a tárgyaláson a bírókkal, ami a
Helsinki Bíróság leirata alapján is jogellenes tevékenység. A kérdőívező személy
elmondása alapján, akinek nincs ismeretsége, annak nincs esélye igazának kiderítésében. A
költségmentesség megszerzése után sem vonták vissza az inkasszót az ügyfélnek a
számlájáról és a NAV számlájáról. Egy másik kérdőívben résztvevő hölggyel is hasonló
eset történt, teljes iratanyag tűnt el, napokig nem találták meg az aktát. Ha már szóba került
a NAV intézménye, itt is sok probléma adódik, mely konfliktushelyzetbe hozza a
helyieket. Irracionális büntetéseket vetnek ki az átlagpolgárokra. Havonta, becsületesen
befizetett számlájukról elveszik a pénzt, amit ráhelyeznek egy büntetőszámlára. Ez az
összeg sosem kerül vissza részükre. Méltányossági kérelmeik elutasításra kerülnek,
ellehetetlenítik a kisadózók megélhetési helyzetét. Előfordulnak túlkapásos rendőri
intézkedések is. Mindennaposak a szondázások. Kismértékű sebesség-túllépésekért
nagymértékűek a büntetések. A 27000 Ft-os jövedelmekhez képest a 30000 Ft-os
büntetések túlzott mértékűek. Ez nem százalékos arányban van meghatározva, hanem
hasraütés-szerűen. A kérdőív további problémái voltak, hogy bizonyos szórakozóhelyek
hajnalig nyitva tartanak. Az egyik szórakozóhely a főtér közelében található, 3 nagy
lakótelep és sok családi ház van a közelében. A szórakozóhelyen zajonganak,
hangoskodnak, zavarják a környéken lakók nyugalmát, nem tudnak aludni, pihenni.
Kisgyerekek, csecsemők is érintettek. Az iskolások az órákon álmosak, fáradtak, nem
tudnak jól teljesíteni. Több írásos feljelentés történt ellenük az Önkormányzat felé. A
22
Rendőrség többször kivonult ez ügyben, de a Polgármesteri Hivatal hathatósan még nem
intézkedett. A helyi Postahivatalban a munkálatok lassan folynak. Sorszámot kell húzni, de
ettől nem megy gördülékenyebben az ügyintézés. Csokoládét, sorsjegyet, biztosítást
árulnak, de a csekkbefizetést nem akarják elintézni, arra hivatkozva, hogy befagyott a
számítógépes rendszerük. Az ott dolgozó hölgyek többsége nem kedves, nem segítőkész,
ideges és türelmetlen az ügyféllel. Sok helyi lakos van ugyanezen a véleményen. Ezeken
kívül említésre méltónak tartom, hogy vannak olyan cégek, akik inkább nyugdíjasokat
alkalmaznak, hiszen utánuk kevesebb járulékot kell fizetniük. Így viszont a fiatalok még
nehezebben találnak munkát. Abban az esetben, ha a pályakezdők után támogatást kapnak
a vállalatok, akkor ők is előnyben részesülnek, megint csak a középkorosztály
álláskeresését megnehezítve. Akinek ismeretsége, protekciója van, azok a fiatalok
hamarabb álláshoz jutnak. Ez a környezetünkben nagyon uralkodó tendencia.
Kérdőívünkben többen sérelmezték ennek tényét. Amíg mindkét szülő dolgozik, addig a
családot megfelelő színvonalon el tudják látni. Azonban ha egyik szülő kiesik, balesetet
szenved vagy elhalálozik, akkor ez a tragédia nemcsak beárnyékolja a család lelkivilágát,
hanem anyagilag is tönkreteszi a családot. Emiatt érdemes életbiztosítást kötni, hogy a nem
várt tragédia idején legyen segítségnyújtás a bajba esett családnak. Érdemes előre
takarékoskodni, mert ha jön egy váratlan kiadás, és hitelt kell felvenni a bankban, akkor
ötszörös árat kell megfizetni, de ha van tartalékalap, van mihez nyúlni, nem kerül olyan
sokba a kiadás. Közvetlen környezetemben látom, hogy rengetegen belefulladnak a
hitelekbe, elveszik tőlük az autójukat, még rosszabb esetben elárverezik a házaikat. A
nyugdíjhelyzet egyre válságosabb. Minimális nyugdíjakra lehet számítani. Az állam nem
tudja a megfelelő színvonalú nyugdíjat biztosítani. Emiatt jó, ha az idősebb korosztály
öngondoskodással nyugdíj megtakarítást köt saját maga részére. Külföldön még mindig
van 8% állami támogatás a lakástakarékoknál, de a Magyar Állam teljesen beszüntette a
lakástakarék-pénztárakat. Csak a CSOK-ra adja a kedvezményt. 2018-ban meghatározták,
hogy azon gondozók bérét, akik beteg gyermekeket ápolnak, bérüket megemeljék, de akik
az időseket ápolják, azok bérének emeléséről nem esett szó.
23
8.7 Közbiztonság
A közbiztonság kérdése 3,4 értéket érte el a kérdőívben. A válaszolók többsége
kijelentette, hogy este már nem mernek egyedül elhagyatott helyekre, alagutakba,
zsákutcákba menni, s a szülők gyermekeiket is nagyon féltik. Este már csak társaságban
engedik el őket, de akkor sem nyugodtan. Az egyetemről hazaérkező gyermekekért a
szülők kimennek az állomásra. Több évente előfordul sajnos 1-1 gyilkossági eset is,
amelyről a közmédia is be szokott számolni. A gyors autóforgalom miatt ebben a kis
városban is gyakoriak a közlekedési balesetek. Az emberek egyre elszigeteltebbek, nem
figyelnek oda egymásra. Lépcsőházon belüli kérdőívezésem során azt tapasztaltam, hogy
sokan azt sem tudják, kik a szomszédjaik, nem kezdeményeznek egymással társalgást sem.
Megnyugtatást ad azonban, hogy egyre több biztonsági kamerát szerelnek fel
bankautomatákhoz, parkolókhoz és egyéb központi helyekre is. Több családi házra is
szereltettek biztonsági kamerát. További biztonságérzetet ad, hogy van lehetőség
lakásoknak, munkahelyeknek telefonhoz azonnali rendőrségi riasztást beköttetni.
24
Összefoglalás
Az eddigiekből jól látható, hogy mint az országban, úgy városunkban is sok társadalmi
probléma adódik: munkahelyi problémák, nemek közötti különbségek, nemzetiségi
feszültségek, életkorbeli konfliktusok, egészségügyi ellátás, szegénység, hajléktalanság,
iskolai végzettségből adódó gondok. Sok fiatal kénytelen elköltözni erről a környékről
nagyvárosokba, gazdaságilag fejlettebb megyébe vagy külföldre a jobb megélhetés
reményében. A természeti adottságokat azonban jobban ki kellene használni. Erőszakos
iparosítás helyett többet lehetne befektetni a mezőgazdaság területén, mint amilyen például
a szőlőtermesztés. Országos és helyi probléma a szakemberhiány. Emiatt is nagy a
fluktuáció. Az Önkormányzatnak jobban kellene támogatnia a fiatalokat a lakásprobléma
megoldásában, a munkahelyteremtésekben. A kutatás során az is világossá vált, hogy a
közbiztonságra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Kérdőívünk többféle társadalmi
konfliktussal foglalkozott. Szó volt az eddig nagy számban megszűnt munkahelyekről, a
roma-helyzetről, alkoholizmusról is. Pozitívum, hogy a romák közt is egyre több a
főiskolát végzett hallgató, akik el tudnak helyezkedni pl. óvónőként, egészségügyi
dolgozóként stb. Dolgozatomban bemutatásra kerültek továbbá a város adottságai, új
munkahelyek létrejötte is. A kérdőív számaiból láthatjuk, hogy a legtöbb probléma a
munkahelyek hiánya miatt van. Látszólag növekedett a foglalkoztatottak száma, de nálunk
beárnyékolja ezt a növekedési százalékot a közfoglalkoztatottak alakulásának száma.
Nagyok a szórások a fizetésekben. Vannak, akik kiugróan magas keresettel rendelkeznek,
de elkeserítően válságos a szegények helyzete. A kérdőívvel kapcsolatosan érdeklődésünk
során főképp ez került előtérbe. Minden kisváros hátrányt szenved, mert nem könnyű
megteremteni a szakképzett lakosok számára megfelelő álláslehetőségeket. Feszültségkeltő
a fiatalok, s egyaránt az idősek jövőképe, problémás a lakhatás. Történnek erőfeszítések a
problémák leküzdésére, de az ember természetéből adódóan mindig is voltak, vannak és
lesznek konfliktusok. Egész országunk és településünk is igyekszik tenni a problémák
enyhítéséért.
„A változás, amely után sóvárogsz, nincs messze tőled!
Mert nincs rajtad kívül. Benned van!”
(Szepes Mária)
25
Irodalomjegyzék
Nyomtatott irodalom:
1. Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról, Akadémiai Kiadó (2010)
2. Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve, 750 év krónikája, Sátoraljaújhely Város
Önkormányzata (2011)
3. Diósi Ágnes: Szemtől szemben a magyarországi cigánysággal, Pont Kiadó Kft. (2002)
4. Dr. Kováts Dániel: Sátoraljaújhely, a 725 éves város, Városi Tanács Végrehajtó
Bizottsága (1986)
5. Esély 2018/4 Társadalom-és szociálpolitikai folyóirat, Hilscher Rezső Alapítvány
(2018)
6. Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből, Magvető Könyvkiadó
(1986)
7. Kemény István: A magyarországi romák, Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft. (2000)
8. Konstantin József: Sátoraljaújhely évszázadai: Fejezetek a város és környéke múltjából,
Kazinczy Ferenc Társaság (2005)
9. Levendel László: Önkormányzati alkoholpolitika, „Egészség” Alkoholmentes
Rehabilitációs Egyesület (1991)
10. Popper P. – Ranschburg J. – Baktay M. – Baktay Z.: Szegény nők, szegény férfiak,
Saxum Kiadó Bt. (2012)
Elektronikus források:
1. file:///C:/Users/User/Downloads/S%C3%A1toralja%C3%BAjhely.pdf
2. http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2018
26
3. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-viselkedes-es-az-erzelmek-kozossegi-
szabalyozasa-a-ciganysag-koreben
4. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1toralja%C3%BAjhelyi_v%C3%A1r
5. https://m.magyarnarancs.hu/belpol/satoraljaujhelyi_roma-ugy_jogertelmezesi_zavarok-
61960
6. https://nokert.hu/tue-20140923-1615/1102/1/nemek-egyenlosege-ferfiak-ugye-emma-
watson-beszede
7. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1808.html
8. http://www.life.hu/trend/20120522-takacs-nora-j-k-rowling-a-harry-potter-ironojenek-
meses.html
9. http://www.matud.iif.hu/2014/11/08.htm
10. https://merce.hu/2018/02/08/borsodban-tobb-munkanelkuli-van-mint-6-nyugati-
megyeben-osszesen/
11. https://www.rtlmost.hu/hirado-p_7724/rtl-hirado-2018-10-28-c_12200169
12.http://zsinat.vaciegyhazmegye.hu/feltoltkepek/Katolikus_Alkoholistamento_Szolgalat_
1.pdf
27
Summary
It is clearly visible from the thesis that there are numerous social issues in our town, just
like in the country: problems with workplaces, differences between genders, tension
between nationalities, conflicts deriving from age, health care, poverty, homelessness and
qualification. A lot of young people have to leave this region and move to bigger cities,
economically more developed parts of the country or abroad in the hope of earning a better
living. Natural resources could be exploited more efficiently. Instead of forced
industrialization, more could be invested on the field of agriculture, like growing wine.
Lack of skilled workers is not only a local, but also a country-wide issue. That is also a
reason of fluctuation. The local government should give support to young people to find
solution for housing problems or to create more job opportunities. During research the
need for better public security has also become evident. Our questionnaire dealt with
different social conflicts. We have covered the topics of the great number of workplaces
that ended in the near past, the situation of gipsies and alcoholism as well. It is a positive
fact that there are more and more youngsters among the gipsies with higher education who
can find jobs more easily as kindergarten teachers or in health care, etc. In my thesis I have
dealt with the givens of the town as well as the new job opportunities. From the numbers of
the questionnaire it can be seen that most problems are caused by the lack of job
opportunities. At first sight one could think that the number of employed has risen, but
unfortunately it is overshadowed by the changing number of people in public employment.
The deviation on the field of salaries is great. There are some people with outstandingly
high salaries but the situation poor people is really critical. It was among the most critical
issues while doing the research. All smaller towns are disadvantaged, since creating
suitable job opportunities for skilled workers is not easy. The vision of the future for
youngsters and also for elderly people can cause tension. There are attempts to fight with
the problems, but because of human nature there have always been and there will always
be conflicts. Our whole country and our town are trying to do their best to lessen the
problems.
”The change that you are dreaming about is not far from you.
Since it is not outside. It is inside you.”
(Mária Szepes)