Sokszínű

Magyar nyelv

Lénárd Judit N yem csokné B ernáth M agdolna

Patonainé K ókényesi Katalin

SokszínűMagyar nyelv

Mozaik Kiadó - Szeged, 2012

A könyvet írta: Lénárd Judit • szofevezefő tanár

Nyemcsokné Bernáth M agdolna • szokveze/ő aná

Patonainé Kökényesi Katalin • szakvezető tanár

Lektorálta: M. Korchmáros Valéria • nyugo/mozoff egyefem/docens

Kertész Józsefné • szakvezetőtanár

Felefős szerkesztő: Solymosy Boglárka

fórsszerííeszfő: Árokszállási Ildikó

Matyelka Tímea

Popp Csaba

Borítóteiv: Szőke András

Tipográfia: Molnár Mónika

Műszaki szerkesztő: Vass Tibor

lllvsztrádók: Molnár Mónika

Anyanyelvi lektor: Varró Sándor

Fotók: Török Ildikó, Bozsó Márton, Mozaik Archívum,

MTI, Cultiris, képügynökségek

/Cerettonfefv: O M Kerettonterv 1 7 /2004 (V. 20.) 3. számú melléklet

A Mozaik Archívum képeinek kizárólagos felhasználói joga a Mozaik Kiadó Kit.

tulajdona. M inden jog fenntortva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve

rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül

sem a teljes mű, sem annak része semmiféle form ában nem sokszorosítható.

Im agya rivendaKri nik'Hmt' U citff

ISBN: 978 963 697 687 3

Copyright: M ozaik Kiadó — Szeged, 2012

Tanulj ta n u ln i!

Év e le ji ismétlés 1

Igék és határozószók

Főnevek

M e lléknevek és szám nevek

Névm ások

Igenevek

Viszonyszók és m ondatszók

Szavak közti kapcso la tok

Kom m unikáció

Könyv- és könyvtá rhaszná la t

Év vég i összefoglalás

Kedves Gyerekek!

ASoícszinű mogyornye/v tankönyvcsalád második kötetét tartjátok kezetekben. Segítsé­

gével elmélyíthetitek és bővíthetitek tudásotokat az anyanyelvetekről. Korábbi ismere­teitekre alapozva megismerhetitek a magyar nyelv szófajainak rendszerét. Sokat meg­

tudtok arról, hogyan határozzák meg beszédünket a kommunikációs célok, hogyan

segítik mondanivalónk kifejezését a nem nyelvi kifejezőeszközök. Megtanulhatjátok, hogyan kell eredményesen és értelmesen vitatkozni, véleményt mondani. A szöveg­

alkotás terén a jellemzésről gyarapíthatjátok meglévő ismereteiteket. Újabb segítsé­

get kaptok ahhoz, hogy könnyebben eligazodhassatok a könyvtárban, a folyóiratok,

a különböző sajtótermékek között. Emellett gyarapodnak helyesírási ismereteitek is.

A tankönyvnek fontos célja az is, hogy a nyelvvel való ismerkedés érdekes, izgalmas

legyen a számotokra. Számos feladat játékosan, a humor segítségével mutatja meg

nektek a magyar nyelv szépségét. A feladatokban szereplő szövegrészieteket úgy válo­

gattuk össze, hogy kedvet ébresszenek bennetek egy-egy mű elolvasására, vagy éppen

további nyomozásra ösztönözzenek titeket valamely témával kapcsolatban. A páros és

csoportos feladatok ezenkívül arra is alkalmat adnak, hogy megtanuljatok társaitokkal együttműködni, jobban megismerjétek egymást és önmagatokat is.

A könyv fejezetei a következő módon épülnek fel:

• A nyitóoldal bemutatja a fejezet témáját.

• A leckék tartalmazzák az új ismereteket.• A fejezetek végén összefoglalás segíti a tanultak rendszerezését.

Az egyes leckék felépítése:

• A felvezető, ráhangoló feladatok segítségével feleleveníthetitek a témával kapcso­latos ismereteiteket, saját tapasztalataitokat.

• Az elsajátítandó ismereteket vastag betűvel és színes háttérrel emeltük ki: sárgával jelöltük a legfontosabb tudnivalókat, fehérrel a többit.

• A gyakorló feladatok a tananyag elmélyítése mellett az önkifejezés fejlesztését is

segítik.

• A kis és a nagy buborékokban a tananyaghoz kapcsolódó érc/elcességekef, hasz­nos információkat olvashattok. Ezeket nem kell megtanulnotok.

Reméljük, hogy az anyanyelvetekkel való ismerkedés szórakoztató és örömteli lesz szá-

lYiötokral

A szerzők

Már nem vagytok „kezdők" a tanulásban. Eddigi ta­nulmányaitok során sok hasznos tanácsot kaptatok arra vonatkozóan, hogyan lehet a leghatékonyab­

ban elsajátítani új ismereteket. A következő fejezet segítségével tovább bővíthetitek ezeknek a módsze­reknek a körét, és ahhoz is segítséget kaptok, ho­gyan alakíthatjátok ki egyéni tanulási szokásaitokat.

Ti h o g /a n szerettek tanu ln i leginkább? Vitassá­

to k m eg a tanulással kapcsolatos topasztalata-

ltokat!

Tanulj tanulni!

1. Tanulj ta n u ln i! Tanuy tanulni!

©O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd o ld já tok meg az u tána következő fe l­

adatokat!

A házi veréb és a füstifecske

Kis testű madarak. A házi veréb gömbölyded teste alig 15 cm.

Tollazatában a hasoldalon a világosszürke, a hátoldalon

a barna szín dominál. [...] A füstifecske karcsú, áramvo­

nalas teste sem éri el a 20 cm-t. Testhez simuló tollazata a hasoldalon piszkosfehér, hátán fénylő kékesfekete, hom­

loka és torka gesztenyebarna. [...]

A házi veréb kicsi szárnyával csak rövid távra és nagy sur-

rogással repül. Fő mozgásszerve a szökdécselő láb, mely- lyei a talajon páros lábbal ugrál. Afüstifecske gyenge lábát

inkább kapaszkodásra, mint járásra használja. [...] Széles,

erős mellük, hosszú szárnyuk segítségével nagy sebességgel hasítják a levegőt. Jól fejlett, erős farktollaik csodálatos stabilitást és fordulékonyságot biztosítanak az álla­

toknak. [...]A két madár tápláléka, és ezért csőrük alakja -------

is igen eltérő. Bár a házi veréb tipikus mindenevő, csőre inkább magevésre alkalmas. Az erős, kúp

alakú csőr magvak, rovarok, konyhai hulladék felszedésére és aprítására egyaránt használ­

ható. A füstifecske csőre rövid, háromszög alakú és hegyes. Mivel a tövénél sokkal szélesebb, és

a madár szeméig hasított, óriásira nyitható. Ezzel könnyedén kapja el a repülő rovarokat. [...)

Mindkét madár fészke belül puha, toliakkal

bélelt, melybe 4-6 apró tojást tojnak. A kikelő

fiókok csupasz, gyámoltalan kis jószágok, több

hétig a fészekben maradnak. Fészeklakók.

(Dr. Halász Tibor - Jámbor Gyuláné - Vízvári Albertné: Természetismeret 5.)

a) M e ly á lla tok leírását tarta lm azza a szöveg?

b) Keressétek meg a szövegben a kulcsszavakat, m ajd rendezzétek őket pók­

há lóábrába!

házi veréb füstifecske

8

c) Keressetek a szövegben o lyan szavakat, kifejezéseket, am elyek arra u ta l­

nak, hogy a szöveg szerzője nem csak le írja, hanem össze is hasonlítja a két

m adarat!

d) M iben hasonlít és m iben té r el egym ástól a házi veréb és a füstifecske?

A halm azábra m elyik helyére illenek egyes tu la jdonságaik?

A halma/ábra 2-3 egymást átfedő négyzetlx)! vagy körből áll. Alkalmas a vizs­gált jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek bemutatására. A közös sze­letbe a hasonló, az egymást nem fedő részekbe pedig az eltérő jegyek kerülnek.

e) F igyeljétek meg az a lább i szem ponttáb lázato ti Hogyan egészítenétek ki

a szöveg alapján? Beszéljétek meg!

Házi veréb Füsiifecske

Testfelépítéskis testű

karcsú

világosszürke has, barna hát piszkosfehér has, fekete hát

Mozgás szökdécselő lábával ugrál, kicsi szárny, rövid távon repül

hosszú szárnyával gyorsan repül

Csőr rövid, háromszög alakú hasított csőr

Táplálkozás mindenevő

4-Ó tojás, fészeklakók

A szemponttáblázatot a halmazábrához hasonlóan jelenségek összehasc^nlítá- sára használhatjuk. Segítségével azonos szempontok alapján hast)nlíthatunk össze két vagy több jelenséget.

2. O lvassátok el az a lább i, az ó ko ri a théni és róm ai oktatásról szóló szövegeket,

m ajd o ld já tok meg a hozzájuk kapcsolódó fe ladatokat!

A család és a gyerm ek az ó ko ri görögökné l

Iskolába csak a fiúk jártak. Állami Iskolák nem működtek, a szülők tondíjat fizettek. [...] A tanítás egy egyszerű házban vagy egy fedett oszlopcsarnokban folyt. A gyerekek a térdükön tartott viasztáblára írtak. Ezt azután elsimították, s így újra írhattak rá.

Az elemi oktatás (7-15 éves kor) során olvasni, írni, számolni tanultak, irodalommal és zenével foglalkoztak. Irodalomból Homérosz műveivel ismerkedtek meg.

a tanító felolvasta a verseket, a növendékek pedig addig ismételték szavait, amíg emlékezetükbe nem vésték. Tehát hallás útján tanultak.

(Horváth Andrea Hor\/áfh Levente A ttila : Történelem 5.)

O ktatás és ku ltú ra az ókori Rómában

A ludus [ludusz] szó játékot jelent, de ez volt az elemi iskola neve is. A 6 és 11 év kö­

zötti fiúk és lányok tanulták itt az írás, olvasás és számolás alapjait. Majd híres írók,

költők műveit vagy törvényszövegeket írtak le, és ezen gyakoroltak. Fatáblára öntött

viaszba nyomták az íróvesszőt, vagy cserépre karcolták a betűket. A matematika elsa­

játítása nehéz feladat volt. Tanulásához számolótáblát használtak segítségül. [...]Az iskolák csarnokokban, egyszerű épületekben vagy a szabadban működtek. [... A tanulók havonta tandíjat fizettek, ez vo lta magister [magiszter], a tanító fizetése.

(Hon/áth Andrea Hon/áth Levente A ttila : Történelem 5.)

„Tanulj a tegnapból, élj 0 mának és reménykedj o holnapban.

A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést." mondta Albert Einstein, a híres tudós.

A tanulás során nem csak az nagyon fontos, hogy kérdé­sekre tudjatok válaszolni. Legalább olyan fontos az is,

hogy tudjatok kérdéseket feltenni. Aki tud kérdezni, az már sok mindent tud, és még többet akar

megtudni. Einstein szavai szerit a tanulás egész életre szóló feladat.

aj Keressétek meg a szöveg kulcsszavait!

b) Készítsetek ha lm azábrát a két szöveg összehasonlítására! M elyik részébe

illenek az egyes kulcsszavak? Beszéljétek meg!

c) A lkossatok csoportokat, és keressetek szem pontokat az a thén i és a róm ai e lem i iskola összehasonlításához!

d) H asonlítsátok össze az egyes csoportok á lta l m egadott szem pontokat, m ajd

egyezzetek meg néhány közös szem pontban! A m egbeszélt szem pontok

felhasználásával ra jzo lja tok szem ponttáblázatot a füzetetekbe, és töltsétek

k i! Párokban dolgozzatok!

ej Hasonlítsátok össze és értékeljétek az elkészült munkákat!

10

íA ó»olhongiA tó<^Í_

Mielőtt nekifognátok a 6. osztályos tananyagnak, az év elején érdemes végiggondolni, mit tanultatok eddig az anyanyelvi órákon, hiszen ebben az évben

új ismeretekkel bővítitek a tudásotokat. Ahhoz,IS

hogy minél sikeresebb legyen a munka, tekintsetek vissza az előző évfolyamokon tanultakra!

Játsszatok barkochbát egy-egy m ár tanu lt nyelv­

tan i fo ga lom kita lálására!

Év eleji ismétlés

2 . Év e le ji ism étlés Év eleji ismétlés

1. a) Szerintetek m irő l beszélgetnek az egyes képek szereplői? M i a kapcsolat- ta rtás közege? M ilyen kódot használnak? Beszéljétek m eg!

b) M i m indennek kell te ljesüln ie a sikeres kom m unikációhoz? A fentiek közül

m ely eset(ek)ben sikeres a kom m unikáció , mely(ek)ben nem ? M iért? V itas­

sátok meg!

2. Olvassátok el az alábbi szöveget, majd válaszoljatok az utána következő kér­désekre!

Azt régóta tudjuk, hogy „Holló a hollónak nem vájja ki a szemét", és hogy a fehér

hollók meglehetősen ritkák. Két bécsi tudós kutatásainak köszönhetően most arra is fény derült: a hollók igen kiváló memóriával dicsekedhetnek.

A kutatók tizenkét madárral végeztek kísérletet. Együtt nevelték fel, majd különböző állatkerteknek adták át őket. Három évvel később madárhangokat já tszottak le nekik. Ezek egy része ismeretlen fajtársaké volt, más részük azonban egykori társaiké. A hollók eltérően viselkedtek az ismerős, illetve az ismeretlen hollók hangját hallva, tehát különbséget tudtak tenni közöttük.

Az is kiderült, hogy a madarak a pozitív és negatív emlékek megkülönböztetésére

is képesek. Ha baráti kapcsolatban á lltak a hallott társsal, akkor barátságos hangon válaszoltak. Ha viszont ellenséges volt a viszonyuk, akkor megnyújtották a nyakukat, hogy mélyebbé vá ljon a hangjuk.

a) M ié rt m ondhatjuk, hogy a h o lló k az em lékezés m esterei? Fogalmazzátok

meg röviden!

b) M ilyen á llandósu lt szókapcsolatok je lennek meg a szöveg első bekezdésé­

ben? M agyarázzátok meg a je lentésüket!

c) Keressétek meg az a lább i szavak szótövét! Határozzátok m eg a hangrend­

jüket, m ajd fogalm azzátok m eg az illeszkedés törvényét!

kutatók, állatkerteknek, megkülönböztetésére, viszonyuk

12

d) H atározzátok meg az a lább i táb lázat segítségével, hogy m ilyen m ással­

hangzótörvények érvényesülnek a szöveg k iem elt szavaiban! M elyik m ás­

sa lhangzótörvényre nem ta lá lta to k példát? M e ly kife jezések helyesírását érzítek nehéznek? M iért? Beszéljétek meg!

Hasonulás

teljesírásban jelölt

írásban jelöletlen

részlegeszöngésség szerinti

képzés helye szerinti

összeolvadás

Rövidülés

Kiesés

^ Az a lább i ábra segítségével e levenítsétek fe l, am it a szavak szerkezetéről ta ­

nu lta tok! M ond ja tok 2-2 példát, am ely illik az egyes halm azokba!

a) Egészítsétek ki a m ondatok hiányos részeit a m egfe le lő betűkkel! Ü gyelje­

te k a helyesírásra!

t éremmel jutalmazták t.

jra kesztyűt húz az jjra.

A nagyapám arról rt, hogy a kertben gyomot rt.

Láttuk a fal fehér fal házait.

Fején a csuk a, miközben az ajtót csuk a.

b) Ta lá lja tok ki ti is hasonló m ondatoka t! Párban dolgozzatok!

O

13

S. Alkossatok csoportokat! G yüjtsetek az a lább i képek segítségével m iné l több

egyjelentésű, azonos alakúd többje lentésü, ellentétes je lentésű és hangutánzó

szót!

6. Egészítsétek ki az a lább i hasonló hangzású szavakkal a hiányos m ondatokat!

szíveli - (meg)szívleli, bölcsé - bölccsé, fáradság - fáradtság

Aki sokat tanul, válhat.

Ez a kötet egy híres

A legelső jele a figyelmetlenség.

Nem nagy elhordani o havat a ház elől.

Az okos ember o jó tanácsokat.

Nem senki sem az udvariatlanságot.

7. a) M e ly ik szó illik e lő tagként az egyes ábrákba? Beszéljétek m eg!

-ernyő -lopó\ /

-szúrás — — -élem

/ \•fény -lemente

b) M elyik szó illik a fentiek közül az egyes szósorokba? M iért? Beszéljétek meg!

talpraesett, élelmes, ügyes,

lenyűgöző, lélegzetelállító, csodálatos,

rest, semmirekellő, léhűtő,

pápaszem, okuláré, cvikker,

14

S. a) Versenyezzetek, hogy ki tud 3 perc a la tt több értelmes szót a lko tn i az a lábbi

betűsorbó l! Párokban dolgozzatok!

V a h a t ö k ö t e g e z e r d ő r e m i

b) M e ly ik halm azba illenek az á lta la to k ta lá lt szavak? Csoportosítsátok őket!

9. a) O lvassátok el az a lább i verset! Helyettesítsétek benne a k iem elt kifejezése­ket úgy, hogy egy va lód i tö rté n e t kerekedjen ki belő le! C soportokban d o l­

gozzatok!

Fecske Csaba: Hogy ifyeg a fityeg?

Amikor a hogyishívják

olyan izé lett, a m icsoda meg

m ásmilyen,

vagyis majdnem épp olyan,

mint a nemjuteszembem i, szóval akkor nálunk

va lam i ilyesmi volt,

ez történhetett.

b) Figyeljétek meg, m ilyen szófajú szavakkal helyettesítettétek az egyes k ife ­jezéseket! Vessétek össze tapasztala ta itokat!

A pápaszem szavunk a pópo és szem szavak összetételéből

származik. Egyesek szerint eredete azzal hozható összefüggésbe, hogy régen főként a papok foglal­

koztak írással és olvasással, így ők használták először a szemüveget. Van olyan elképzelés is, mely szerint

az elnevezés a ló . szazad eleji, súlyosan rövidlátó pápára, X. Leóra utal.

15

10. A lak ítsa tok párokat, és játsszatok az ábécével! M ond ja tok egy betűt, m ajd tá r­

satok gyorsan nevezze meg az ado tt betű szomszédjait az ábécében! M ajd

cseréljetek! M indke ttő töknek 5 -5 m ásodperc á ll rendelkezésére betűnként. Az nyer, aki egyszer sem téveszt az egyperces játék a latt.

11. Keressetek olyan szavakat az a lább i szavak elé és m ögé, am elyek a betűrendbe

sorolás szabályainak m egfe le lnek! (A kezdőbetűket ne változtassátok meg!)

fagyi, lovaglás, dinnye, Eger, olimpia

12. Válasszátok el m inden lehetséges helyen az a lább i szavakat!

gyorsúszás, Széchenyi, számítástechnika, narancsszínű, bodzaszörp

13. G yűjtsetek pé ldákat a kü lönböző helyesírási a lapelvekre! Idézzétek fe l, am it

ezzel kapcsolatban tanu lta tok!

Ind ia , az ábécék hazája

Hallottál már arról, hogy van egy ország, ahol 23 hivatalos nyelv van, azaz ugyanannyi, mint az egész Európai Unióban? Míg kontinensünkön összesen 3 ábécét használunk: a latint, a cirillt és a görögöt, addig Indiában 11 különböző ábécé létezik.

'•\rn-X9m3Igen nagy könnyebbség nekünk, euró­

paiaknak, hogy a kontinensen haszná­latos nyelvek többsége (pl. az angol,

a francia, az olasz, a német, a spanyol) a latin ábécét használja. Kevésbé el­terjedt a cirill betűs írásmód, melyet az oroszon kívül még néhány szláv nyelv alkalmaz. A görög ábécével pedig egyedül Görögországban találkozhatsz. India különböző államaiban ezzel szem­ben egymástól sokszor nagyon eltérő

írásrendszerek léteznek. Még az ország­

ban használatos papírpénzeken is több­nyelvű feliratok találhatók: az első oldalon angol és hindi nyelven, míg a hátol­

dalon további 15 - egymástól igencsak eltérő betűkészlettel rendelkező - nyel­veken. Manapság azonban már könnyebbséget jelent az a tény, hogy az inter­

neten online változatban minden indiai nyelvnek létezik latin betűs átírása is.

N ap ja inkban hazánk több városában és fa lu jában rovásírással is fe ltü n ­te tik a helység nevét. Nézzetek utána a könyviárban vagy az interneten ennek az írásm ódnak!

16

Gondolkodtatok-e már azon, hogy nnelyek a leg­

gyakrabban előforduló szófajok?Ebben a versenyben az ige biztosan dobogóra ke­

rülne, hiszen ez az a szófaj, orrjelyik az egyik leg­fontosabb tartalmat fejezi ki: a cselekvést, történést, állapotot, állapotváltozást. Képzeljétek el például,

hogy nnilyen lenne, ha igék nélkül kellene megértet­nünk magunkat!Ebben a fejezetben az igék mellett a határozószók­kal is megismerkedhettek.

Próbáljátok elm esélni úgy egy napotokat, hogy

nem használtok igéket!

Igék és határozószók

3 . A szó fa jo k Igék és határozószók

O lvassátok el a következő idézetet, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

Bár nem beszélünk manapság az Árpádok nyelvén, de megértenénk, megéreznénk

egymást, ha egy lovas vitéz életre ébredne a nyírségi homokbuckák alatt régi sírjában.

Tudnánk felelni Mátyás királynak, ha halottaiból felébredve az utat tudakolná Buda felé. A Rákóczi korabeli kurucokkal elmulatozhatnánk, ha egy hegyaljai pincében

kilépnének a falból.

Kis forrásból eredő folyó a nyelvünk, táltosok és hittérítők, a Don mellől jött harcos

keleti fejedelmek és furulyázó pásztornépek szavaiból keletkezett. Szerelmes költők és

névtelen történetírók tollán és lantján át jöttek az új magyar szavak, mint korai ősszel

elszállnak a virágok pelyhei a hegytetőkről, elgurul az őserdei makk, útra kél a pók­

háló.(Krúdy Gyula: Felhők)

a) M irő l szól a szövegrészlet e lső bekezdése? M i a vélem ényetek róla? Beszél­

jé tek meg!

b) K ik szerepelnek a m ásodik bekezdésben nyelvünk keletkezésével, fe jlődé ­

sével kapcsolatban? M i vo lt a szerepük?

c) M ely korábban tanu lt szófajokra ta lá ltok példát a szövegben, melyekre nem?

d) G yüjtsetek példákat a képek a lap ján a korábban ta n u lt szófajokra!

e) Idézzétek fe l, am it az egyes szófa jokró l tanu lta tok!

A szavakat tulajdonságaik: jelentésük, mondatbeli szerepük, toldalékolható- ságuk alapján szófajokba soroljuk. Három nagy csoportjuk: az alapszófajok, a viszonyszók cs a mondatszók. A z alapszófajok önálló, tartalmas jelentéssel bírnak, és toldalékolhatók. Ide tartoznak a névszók (a főnevek, a melléknevek és a számnevek), valamint az igék, a névmások, a határozószók és az igenevek.

18

i ALAPSZOFAJOK

1 névszók

főnév melléknév számnév

ige határozószó igen«v

névmások

személyesnévmos

birtokosnévmás

visszahatónévmás

köícsönösnévmós

mutatónévmós

kérdőnévmós

vonatkozónévmós

hatórozatlonnévmós

óltolónosnévmós

s

nÁVISZONYSZOK W MONDATSZOK

segédige névutó

igekötő névelő

kötőszó tagadószó

partikula

m

hangutónzómondatszók

índul&t-szók

módosító-szók

tórsalgós menetét irányító mondatszók

m e lle

en

^ 2 ^ M ely ik zsákba tennétek a fe lso ro lt szavakat? Beszéljétek m eg!

ö rö m ropogós okos 9®*^bolyít első annyi

kutya alacsony királykisassiony ebben olvasgat

fóbusz kettőezer-hétszázötven kettő hozzád olyan akkora

boldog korcsolyázni

kilencszáz zöld édes felmászik milyen

Morzsi virágzik kétharmad

Fanniinteget Budapest

után

19

4 . Az ig e fo g a lm a és h a tá ro zÓ S Z Ó k

i J O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

Két kapitánya vo lt Drégely várának: Szondi György és Békefalusi Gergely. Egyik sem gondo lta , hogy már közel já r a török. Békefalusi Gergely még a várat is elhagyta,

haza lá togato tt, hadd lássa az övéit.Ezalatt Ali basa tízezer katonával és hat tarackkal úgy körü lve tte Drégely várát,

hogy oda még a madár sem repü lhe te tt be. De nemcsak körü lvette , lövetni is kezdteo várat: éjjel-nappal szóltak az ágyúk. Valósággal e lsötétü lt az ég a lőporfüsttől.

Szondi György pedig m egesküdött, hogy a várat élete fogytáig védelm ezi. [...]- Nem várom meg, míg Ali basa csalárd módon szolgaságba hurcol. Az én nya­

kamba nem vet láncot. Inkább h a lo k meg becsülettel, sem mint szégyennel éljem az életem.

Azzal Szondi György maroknyi népével k irohan t a várból, és vágta , ap ríto tta a törököt.

(Lengye/ Dénes: M agyar mondók a förök világból és a kuruc korból)

a) M o nd já to k el az ostrom tö rténe té t a saját szavaitokkal!

b) H ogyan m ondanád másképp?

hadd lássa az övéit, csalárd módon rabságba hurcol, nyakamba láncot vet

c) M ilyen em bernek ism ertétek m eg a szöveg a lap ján Szondi Györgyöt? Jelle­

mezzétek öt néhány kifejezéssel!

d) M i a közös a k iem elt szavakban?

e) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek vázlatban mindazt, ám ít m ár tudtok az igéről!

Párosítsátok a kérdéseket és a válaszokat!

M it csinált? Elsötétült.

|v\i történt? Volt.

Létezett ? Kö r ü I v ette.

Az ige olyan szófaj, amely azt fejezi ki, hogy- valami történik;- valaki cselekszik;- valaki/valami létezik, előfordul, van v^alahol, valamikor, valamilyen ál­

lapotban stb.

20

Keressetek példákat a fen ti szövegből a különböző ha lm azokba aszerint, hogy

m it fe jez ki az ige!

cselekvés történés/állapotváltozás

létezés

(^4^ Párokban dolgozva á llítsa tok össze m iné l hosszabb vonatszerelvényt! Egészít­

sétek ki a szá llít igét a rajz segítségével m iné l több kifejezéssel!

Az ige a bcs/cdbcn cs írásban bővítményekkel egészíthető ki. Vannak olyan igék, amelyeknél kötelező a bővítmény használata. Ezt a kötelező bővítményt vonzatnak nevezzük (pl. valíiki ad valamit imlakinck, valakit megajándékoz valaki imlamivel, valaki gyönyörködik valamiben/valakiben, valaki törődik valamitfcl/valakivel, vnlaki elcsodálkozik valamin/valakin).

Az idegen nyelvekben is ta lá lh a tó k vonzatok. Keress rá pé ldákat!

Válasszátok ki az a lább iak közül azokat az igéket, am elyek bővíthe tők a k it? /

m it? kérdésre fe le lő szóval!

ír, esteledik, oson, látogat, sír, megy, kérdez, épít, okoskodik

Azokat az igéket, amelyeket a kit?, mit?, kiket?, m iket? kérdésekre felelő sza­vakkal tudjuk bővíteni, tárgyas igéknek nevezzük (pl. néz, eszik, szeret). Azokat az igéket, amelyeket ilyen módon nem lehet bővíteni, tárgyatlan igéknek ne­vezzük (pl.fiit, barátkozik, kacag).A tárgyatlan igék igekötővel tárgyassá válhatnak (pl./hí - végigfutja az utat / átfutja a levelet).

21

Csoportokat alkotva gyüjtsetek az alábbi képek alapján m inél több tárgyas igét!

A szó terem tő ereje

Az ige kifejezés eredetileg beszédet, szót jelentett. Vallási értelemben Isten sza­

vát, kinyilatkoztatását értik alatta, ohogyan azt oz alábbi bibliai idézet is mutatja;

Kezdetben volt az Ige, és az ige Istennél volt. / . ../ A^/nc/en általa lett (...j.

(Jónos evongé/Zumo 1: 1-3 A Mogyor 6ib//ofórsü/a/ford/fóso}

Vagyis Isten a szó által teremtette a világot.

A szó teremtő erejébe vetett hit igen elterjedt volt a régi kultúrákban. Ez megnyilvánult például

abban is, hogy bizonyos dolgok neveit nem volt szabad kimondani, mert attól féltek, hogy ezzel megidézik azt, aminek a nevét kimondták. A különböző veszedelmes vadállatokat ezért gyakran csak körülírással nevezték meg, így keletkezett például a farkas kifejezésünk is.

írjá tok ti is körül azokat a do lgoka t, am e­lyektől ta rto tok!

22

Igék és határozószók 5« Az ig e id ő k

i J q) Összekeveredtek a regény részletei. Tegyetek rendet! Beszéljétek meg, h o ­

gyan á llítaná tok helyes sorrendbe a részleteket!

a ;Gergely jó fél napot a lud t o medvebőrön [...]. [...] A fejében sötét örvénylés for­gatta egymásba a két nap történetét [...). Aztán a lóra g o n do lt, a vén szürkére,

hogy adtak-e neki ennie-innia. Hogyan fog ö azon megint hazaballagn i Somogy- várra? Mit fe le l, ha kérdik, hogy hol a mester? Ki fog ja őket ta n íta n i ezután?

Bizonyosan Tinódi Sebestyén, a béna kezű, jó lantos.

B)- Nem lehetne onnan valahogy másképpen kiszabadulni? - kérdezte Mekcsey. Dobó felelt rá:- A Héttoronyból? Sose hallottál a Héttoronyról, öcsém?- Hallottam biz' én. De azt is hallottam, hogy semmi sem lehetetlen, ha valaki

nagyon akarja.

CJTíz nap múlva a szultán is útra kelt. Török Bálintot magával vitte rabláncon.

DJHogy a török még oda volt, az utolsó rajzot sokáig tartotta a kezében. Eger várát ábrázolta az, egy minden lábán csonka béka alakjában.

«- Messze van-e még a szultán? — kérdezte Gergely.- Bizony jó messze lehet - felelte Tulipán. A janicsárok legalább is tízezren vannak.

Azok után jönnek a csauszok, meg mindenféle udvari méltóságok.

F)Felkötötte a kardot a gyerek derekára, és homlokon csókolta a kis vitézt. A kisfiú komolyan fogadta a kitüntetést.

(Gárdonyi Géza: Egri csillogok)

b) Csoportosítsátok az a lább iak szerint a szövegrészletben k iem elt igéket!

m últ idő jelen idő jövő idő

c) Bizonyára fe ltűn t, hogy a ta n u lt idegen nyelvekben több ige idő létezik, m int

a m agyarban. H asonlítsátok össze őket a m agyar ige időkkel!

Ma már csak egyfajta múlt időt használunk,

de a régi magyar nyelvben létezett a régmúlt (pl. mondfo vo/o)

és az elbeszélő múlt idő (pl. mondó) is.

23

Az igealakok utalnak arra, hogy a cselekvés, történés mikor megy végbe.• A jelen idejű igealakok elsősorban azt fejezik ki, hogy az esemény a be-

széléssel azonos időben megy végbe (pl. beszélek, irok). A jelen időnek nincs külön jele (0).

• A múlt idejű igealak azt fejezi ki, hogy az igével jelölt esemény a múltban ment végbe. A múlt idő jele mássalhangzó után -t, magánban gzó után -tt (pl. ült, lett). A múlt idő jelét gyakran olőhangzóval kapcsoljuk az igéhez (pl. kapott, nézett, sütött).

• A jövő idejű igealak mindig azt mutatja, hogy az esemény a jövőben fog végbemenni. A jövő időt összetett igealakkal fejezzük ki: főnévi igenév + a „fog'' ragozott alakja (pl. kérni fogok).

A létige a három időben: volt - van - lesz.

2.) O lvassátok el a következő párbeszédet! Keressétek ki az igéket! Á llap ítsátok m eg, m ilyen igeidőt fe jeznek ki az igea lckokl

- Helló, Andi!

- Szia, Peti!

- Ugye nem felejtetted el, hogy vasómap moziba megyünk? A jegyeket is megvettem!

- Persze, hogy nem! Már egy hete csak erre gon-

I dolok!- Szuper! A mozi előtt foglak várni. De addig

még beszélünk. Most megyek edzésre.

- Rendben. Szia!

- Szia!

Gyakran jelen idejű igealakkal fejezzük ki a jövő időt is. Ilyenkor a beszéd- helyzetből, szövegkörnyezetből tehetjük egyértelművé a jövőre utalást (pl. ifdsárnap... megyünk; addig beszéiünk).Akkor is jelen időt használunk, ha a múltban kezdődött cselekmény a beszé- léskor még tart (pl. Már egy hete csak erre gondolok!).

M eséljetek! Figyeljetek közben az ige idők használatára!

- Hogyan telt egy napotok, mielőtt még iskolába kezdtetek járni?

- Hogyan töltitek legszívesebben a szabadidőtöket?- M it terveztek a vakációra?

24

Igék és határozószók Az ig e m ó d o k

O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

- És most magom esküszöm - szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve.Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fo rd ítom minden erőmet, minden gon­dolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem ! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom ! Föld úgy fogad ja be testemet, ég lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám .

(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

a) Milyen embernek képzelitek Dobót a részlet alapján?

b) M it je lent az eskü? M iko r és m ire szoktunk esküdni? Soro ljá tok fe l a szöveg

a lap ján , m ire esküszik Dobó!

c) C soportokat alkotva v izsgá ljá tok meg a szövegben k ie m e lt igea lakokat!

M ely ik halm azba illenek?

kijelentés feltételesség felszólítás

A z igemódok a beszélőnek a cselekvésről való véleményét íejezik ki. A magyar nyelvben három igemód van:

• kijelentő,• feltételes• és felszólító.

A k ije len tő mód

O lvassátok el Kónyódi Sándor Ő szelő cím ű versét, m ajd o ld já tok meg a fe l­

adatokat!

Fázik a Küküllő,

lúdbőrös a háta,

már csak a nap jár el

fürödni a gátra.

Lenn a gát alatt csak

vadrécék, vadiudak. Ok is búcsúzóban:

Tiszteletkört úsznak.

Ékelődnek aztán

föl az őszi égre,

belevesznek lassan

Q kék messzeségbe.

Reggelenként apró

ködfióka s pára kapaszkodik föl a

part menti fűzfákra.

Ágaskodik a szél:

leveleket olvas.

Fönn a hegyek között

Felbődül a szarvas.

25

a) Keressetek olyan szavakat^ kifejezéseket a versben, m elyek az ősz hangu la ­

tá t keltik!

b) Rajzoljátok le a füzetetekbe az a lább i képet!

(...] vadrécék, vodludak [...]Ékelődnek aztán föl az őszi égre (...).

c) Keressétek ki a versből az igéket! M elyik igem ódra ism ertek rá?

A kijelentő mód lényege, hogy a beszélő megállapít, közöl egy tényt A kije­lentő módnak nincs jele (0).

A fe lté te les mód

á )3.) O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

1 .sö strófa

De szeretnék gazdag lenni. Egyszer libasültet enni.

Jó ruhába járni kelni,

S öt forintér kuglert venni.

2. strófa

Míg a cukrot szopogatnám ,

Uj ruhámat m utogatnám . Dicsekednék fűnek fának.

Mi jó dolga van Attilának.

(József Afíi/a; Kedves Jocó!)

a) M ilyen vágyai, ó lm ai vannak a versben m egszólaló gyerm eknek?

b) Bizonyára a kö ltő fia ta l korából fakad, hogy van néhány helyesírási és nyelv­

helyességi hiba a szövegben. M elyek ezek?

c) Keressétek ki a fe ltéte les m ódú igealakokat a szövegből! M iért használja

a versben m egszólaló ezeket?

d) Bontsátok szóelem ekre az a lább i igealakokat! Figyeljétek meg, m i a fe lté ­

te les mód jele!

kérnénn, adnád, hozna, lépne

e) Tegyétek m ú lt időbe a k iem elt igea lakokatl M it figye lhettek meg?

26

A feltételes módban álló ige olyan eseményt jelöl, amely (még) nem valósult meg. Pl. óhajtást, feltételt, bizonytalanságot, kérést fejez ki. Azt mutatja, hogy bár a beszclcskor még nem történt meg a cselekmény, ha a feltételek lehetővé teszik, még megtörténhet (pl. Ha lenne biciklim, azzal járnék.)

Jelen időben a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né, -nna, -nnc, -nná, -nné (pl. elutazna, örülne, adná, venné).

A múlt idejű feltételes módú igealakot két szó segítségével, összetett igealak­kal fejezzük ki: az ige múlt idejű alakja + „volna'" (pl. elutaziam volna).

Szeretnél e lutazni valahová? írj egy rövid fogalm azást! Használd fel a követ­

kező feltételes m ódú igea lakoka ll

megnézném, bejárnám, tölteném, nem unatkoznék, felmásznék, felderíteném, elutaz­

nék, lenéznék

M ely ik oszlop m ondata it ta rtjá to k udvariasabbnak? M iért?

Add ide a sót! Ideadnád a sót?Sajnálhatod, hogy nem voltál ott. Jaj, ha te is ott lettél volna!Ezt nem így kell csinálni. Ezt nem így csinálnám.Na, ide leülök. Ideülnék, szabad?

A fe lszó lító mód

a) Párosítsátok a szólásokhoz a m egfe le lő jelentést!

1. Ne vigye el az álmunkat!4. A kecske is jóllakjon, a káposzta

is megmaradjon!2. Apód, anyád ide jönön.

3. Lássuk a medvét!5- Nesze semmi, fogd meg jól!

A) A bőkezűség, a segítőkészség csak látszólagos, valójában nem kapunk semmit.

B) Azt fejezzük ki tréfásan, hogy végre szeretnénk látni a lényeget, a lényegre térni.

Cj Úgy teszünk engedményt másoknak, hogy azért magunk se károsodjunk; mindkét fél megelégedésére szolgál az egyezség.

0 } Babonás szokás: a pénzt megköpködjük, hogy minél több legyen belőle.

E) A szíves marasztalás kifejezése. Akkor mondjuk, ha a vendég siet, nem akar leülni.

27

b) Keressétek meg a szólásokban az igéket! Beszéljétek meg^ m it fe jeznek ki

az ígealakok!

c) C soportokat alkotva versenyezzetek! Ki tud több olyan közm ondást gyűjteni,

am ely fe lszólító m ódú igét tarta lm az?

Pl. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród éri

d) F igyeljétek meg az a lább i pé ldákban, hogy m i a fe lszólító mód jele!

Ülj le! Üljél le! Nézz idei

A felszólító mód a beszélő akaratát, parancsát, utasítását, kérését, tanácsát fe­jezi ki. A felszólító mód jele: -/ (pl. várj, kérj). A -j egyes igékK'n hasc^nui vagy módosul {p\.főzz, taníts). Vannak rendhagyó felszólító módú igealakok is (pl. tegyed, higgy).

©7.) a) Húzzatok kártyákat! A kártyákon nehéz ragozású igék legyenek: lesz, tesz, vesz, eszik, iszik, visz. Ragozzátok el őket:

• fe lszólító m ód, jelen időben!• fe ltételes m ód, jelen időben!

b) Ragozzátok e! a hisz igét:

• fe lszólító m ód, jelen időben!

• fe ltételes m ód, jelen időben!

c) Fogalm azzátok meg, m iért nehezebb ezeknek az igéknek a ragozása, írása!

M i a kedvenc ételed? M ondd el a receptjét! Használj fe lszó lító m ódú igeala-

kokat!

Pl. szeletelj, keverj bele, reszelj!

28

Kérés vagy parancs? Az a lább i pé ldák segítségével vitassátok meg, m itő l függ

a felszólítás ereje!

Menj innen!

Menjél innen!Nem nnégy innen?

Kinyitnád az ablakot?

Felszólító mód, egyes szám 2. személyben az igéknek van egy hosszabb és egy rövidebb alakja.

• A rövidebb alak jelentése inkább utasítás, parancs (pl. ír j, hozz, kérj).

• A hosszabb alak inkább kérés (pl. írjá l, hozzál, kérjél).

A kijelentő módú igealak is jelenthet parancsot a mondat hanglejtésének kö­szönhetően (pl. a kutyának: Ü l! Marad!). A feltételes módú igealak szintén kifejezhet kérést a nem nyelvi kommunikációs eszközöknek (hangsúly, hang­lejtés, hangszín, hangerő) köszönhet(>en (pl. Ideadnád a radírodat?).

lO.j O sztá lytársadat szeretnéd m egkérn i, hogy csukja be az a b lako t, m ert fázol.

O azonban a fü le botjá t sem m ozdítja , ezért te utasítóbb hangvéte lre váltasz.

Fogalmazd meg kérésed 3-4 vá ltozatban az udvarias kéréstől a parancsig!

Kutyaiskola

A kutyáknak sok mindent megtaníthatunk. Tanításuk során az első leckék egyike az „Ü l!" parancs teljesítése. Mivel mindig jutalommal jár, ez nagyon kellemes

parancs számukra, szívesen teljesítik.

Miközben a kutyát pórázon tartjuk, egy jutalomfalatot emelünk a feje fölé úgy, hogy ha meg akarja szerezni, felfelé kelljen nyúlnia. A falatot egyre magasabbra emeljük, s amikor ülő helyzetbe kerül a kutya, akkor mondjuk neki: Üli Ezután jöhet a jutalomfalat.

Ha ilyen egyszerűen nem sikerülne,

akkor a mellénél és a hátsójánál ke­zünkkel ülő helyzetbe segítjük. A fel­adatot sokszor megismételjük, és min­dig megdicsérjük a kutyát. Ha az első leckén sikeresen túljutottunk, jöhetnek a következők, mint például a „Fek­

szik!" vagy a „M aradi".

M ié rt a lka lm as a k ije len tő mód a határozott utasítás, parancs k ife ­jezésére? Beszéljétek meg!

29

Az ig e ra g o z á sa és h a tá ro zÓ S Z Ó k

Az á lta lános és a ha tá rozo tf ragozás

O lvassátok el az a lább i népm esét, m ajd vá laszolja tok a kérdésekre!

M ikor Mátyás király uralkodott, egy ízben nagy mulatságot csapott. Meghívta

az urakat: jó bort tett eléjük. Az urak dicsérték a bornak minden előteremtőjét, csak

a munkásokat nem.Azt mondja Mátyás király nekik:— Ez nem jól van! Azt a szegény munkást nem is említjük, aki dolgozik?Azt felelték az urak:

- Az semmi!— No, hát ha semmi - mondja nekik Mátyás - , akkor gyertek ki holnap kapálni, és

majd úgy kapálunk, ahogy a szegény munkás szokott!Másnap hajnalban kimentek a szőlőbe kapálni. Vöröshagymán és kenyéren kapál­

tak reggeliig. Aztán megint hajtották a dolgot délig. Délben ismét vöröshagyma és

kenyér volt az ebéd! Alig várták már az estét az urak. Este aztán azt mondta nekik Mátyás:

- Na látjátok: az érdemli meg a bort meg a jó ételt, aki a szőlőt munkálja - a sze­gény ember!

(Mó/yós király vöröshagymán kapáltat)

a) Keressétek ki a szövegből az igéket!

b) Bontsátok szóelemekre az a lább i igealakokat!

említjük, kapálunk, kimentek, mondja

c) Folytassátok a ragozás! sort a füzetetekben!

• én kapálok, te ...• én mondom, te ...

a) M ilyen igealakkal egészítenétek ki az a lább i m ondatokat?

egy darab kekszet, (tör) a diót. (tör)

egy tollat? (kér) a piros tollat? (kér)

b) Milyen toldalékokat kaptak az igék? Figyeljétek meg!

30

A mondatban az igéhez igei személyragok kapcsolódnak. Az igei személyra- gok kifejezik a cselekvő számát és személyét (Pl. beszélgetek - én; beszélgetünk- mi).Emellett utalhatnak arra, hogy a cselekvés határozott dologra irányul-e. (Pl.Kiveszek a könyvtárból egy kömjifet. - Kiveszem a könyi^tárból az Egri csillagok című könyvet.) Ennek megfelelően a tárgyas igének kétféle ragozása van:- Ha a cselekvés nem irányul határozott dologra, akkor az ige általános rago-

zású. (Pl. Kérsz imlamit?)- Ha a cselekvés határozott dologra irányul, akkor az ige határozott ragozású.

(Pl. Kéred ezt az almát?)

( 3 ^ M it képes kifejezni egy-egy igealak? M utassátok meg a pé ldák a lap ján!

olvastad, látnátok, kérjünk

mód idő szám személy ragozas

Az íkes igék ragozása

4 .) Á llap ítsd meg, m ilyen m ódú, ide jű , számú, személyi), ragozású a két ígealak!

Nevezd meg a ra jtuk lévő szem élyragokat!

Hull a hó és hózik,Micimackó fázik.

fSródy János: Micimackó)

Az olyan igéket, amelyeknek egyes szám 3. személyben ~ik a végződésük, ikes igéknek nevezzük. Az ikes igék jelen idejű ragozása eltér az általános ragozású igékétől (pl. eszem, eszel, eszik).

Az a lább i táb láza t k iem elt igea lak ja i ma m ár csak a választékos nyelvhaszná­

la tban léteznek. Hogyan szokták őket m ásképp m ondani?

Kijelentő mód

Jelen idő

Feltételes mód Felszólító mód

E / 1. alszom/lopakodom aludnám/lopakodnám aludjam/lopakodjam

E / 2 . alszol/lopakodsz aludnál/lopakodnál aludjál/lopakodjál

E / 3 . alszik/ lopakodik aludnék/lopakodnék aludjék/lopakodjék

31

g . A leggyakoribb igeképzők Igék és határozószók

y O lvassátok el a következő szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

Augusztus 8.

Éjjel berepült hozzánk egy denevér. Kaparászásra ébred­tem. Aztán elhussant valami.

Kiugrottam az ágyból, és felcsavartam a villanyt.Szállt, szállt a bőregér, körbe, fenn a mennyezetnél.Mari hirtelen ébredt.- Összetöri magát! - aggódott.

Kitártunk minden ablakot, de csak körözött tovább.- Világosban m egzavarodik!Leoltottunk minden fényt.- Hátha nem is akar elmenni? - rem énykedtem . - Éppen

most válik háziállattá?

Érdeklődve néztem a vendéget, amíg a függönybe kapaszkodva kicsit kifújta magát.

- Megtartjuk és felneveljük. Denevérje még úgysincs sen­kinek! Kutyája akárkinek lehet.

(C. Szabó Judit: Megérjük a pénzünket!)

a) Hogyan viselkedik világosban a denevér?

b) H ogyan m ondanátok rokon érte lm ű szóval: elhussanf?

c) Bontsátok szóelem ekre a rem énykedtem a lakot! Nevezzétek meg az egyes to lda lékoka t!

d) V izsgáljátok meg a szövegben kiem elt szavakat! M i a közös bennük? M i

a különbség? Beszéljétek m eg!

a) Idézzétek fe l a képzőről tanu ltaka t!

b) C soportokat a lkotva versenyezzetek! Ki tud több igét képezni az a lább i sza­

vakból?

vár, ad, kéz, fej

^ 3 ^ Keressétek meg a szótöveket, m ajd á llap ítsátok meg, hogy m elyik ige m elyik

halm azba illik !

nézeget, olvastat, edződik, sokall, várakozik, adatik, láthat, csavarint, sóz, vadászik, takarékoskodik, kerekít, kéret, alakít

igéből képzett ige

főnévből képzett ige

melléknévből képzett ige

számnévből képzett ige

32

Igéket képzők segítségével is létrehozhatunk. A képző járulhat igéhez (pl. né­zeget, várakozik, olvastat), főnévhez (pl. sóz, sípol), mollcknovhcz (pi. kerekít), számnévhez (pl. sokall) stb. Néhány gyakori igeképző: -z (pi. sóz), -atM , -tat/-tet (pl. kéret, olvastat), -hat/-het (pl. várhat), -ít (pl. kerekít), -int (pl. csavarint), -td, -ül (pl. gyorsul), -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik) (pl. lépked, köpköd, alakoskodik).

M o nd ja to k az a lább i képekről 5 -6 o lyan m ondato t, am elyben képzett igék

szerepelnek! H asználjatok m inél többfé le képzőt!

Régebben a mogyar- ban is gyakrabban hosználtak ún.

szenvedő igéket, annelyek szintén képzés­sel jöttek létre. Ilyenek például az alábbi

népi kikiáltó szövegének igéi: Közhírré tétetik, ma este

mulatság tartatik.

33

9 . Az igék helyesírása Igék és határozószók

y O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

M e ly ik a kedvenc évszakod?

Az emberek többsége erre a kérdésre nem azt válaszolja, hogy a tél. Ez érthető

is, hiszen a tavasz a virágzó réteket, zöldellő fákat hozza, a nyár hónapjai az igazi

vakációt jelentik. Ősszel a színpompás hegyek, erdők vonzzák a kirándulni vágyókat.A tél hóval, faggyal jár, síkos utak, hófúvások, hótorlaszok teszik veszélyessé az uta­

zásokat. Mégsem szabad lemondanunk a téli örömökről! Nem kell otthon maradnunk! Akiknek nem telik költséges utazásokra, azok is m e g ta lá lha tják a legmegfelelőbb

helyeket, lehetőségeket a síelésre, szánkózásra, korcsolyázásra a fővárosban és vidé­ken egyaránt. A téli erdő látványa elbűvölő, a szokatlan hideg, a porhótól csúszós ösvények pedig új feladatok elé állítanak minket. K ip róbá lha tjá tok leleményessége­teket, ügyességeteket. Mindenki azt játssza, amit szeret: hógolyózhat, számháborúz­hat, de egy kiadós gyalogtúra is sok-sok öröm forrása lehet.

Ne hagyjatok ki egyetlen lehetőséget sem! H iggyétek el, a tél legalább annyi élményt nyújthat, mint amennyit a többi évszak!

a) A té lnek m ilyen ke llem etlenségeit em líti a szöveg?

b) M ilyen élm ények élhetők át télen?

c) M ilyen m ássalhangzótörvényeket ism ertek fe l a szövegben k iem elt igék­

ben? M i nehezíti ezeknek a szavaknak a helyesírását?

Egészítsétek ki a m ondatokat a m egadott igék m egfe le lő a lak ja iva l! A teljes

hasonulásról tanu ltaka t fe lidézve írjá tok le őket helyesen a füzetetekbe!

Szeri ntem

Az ellentétek

Melegen

Ne

Mi ősszel

együtt! (edz)

egymást, (vonz)

fel! (öltözik)

a tűzzel! (játszik)

a bokrokat, (metsz)

Egészítsétek ki a m ondatokat a já tszik ige m egfele lő a lak ja iva l!

Édesanyám azt kérte, hogy csendesebben

Mi a barátaimmal leggyakrabban a parkban

Örültem, hogy végre a kedvenc játékomat

A főszerepet egy ismert színész

játszunk

játsszuk

iáfsszuníc

játssza

34

a) Á llap ítsá tok meg, hogy mi a közös a három halm az igé iben! M ond já tok

az egyes halm azok igé it fe lszó lító m ód, E/3. szem élyben, á lta lános ra go ­

zással! ír já tok le őket ha lm azonként helyesen a füzetetekbe!

oszt, segít, vezet.

halaszt. bánt. nyit.

füröszt. fűt. süt.lyukaszt sért fut

b) H asonlítsátok össze a k ie jtést és az írásképeti M it tapasztaltok? M iben

közösek az egyes halm azok fe lszó lító m ódú alakjai?

A / végű igéket a felszólító mód legtöbb alakjában hosszú ss2, ss vagy cs, ccs hanggal ejtjük. Az ssz-szcl ss-sel ejtetteket a kiejtés szerint írjuk (pl. osszn, ni/i$S(jfok), a cs/ccs-vel ejtetteket azonban fs-sci (pl. segítsen, bíínfsálok).

M ond já tok ki és írjá tok le az a lább i igéket fe lszólító m ód, T /2 . személy, hatá­

rozott ragozású alakban!

rejt, fogyaszt, tanít, alakít, bosszant, porlaszt, üt, köt

^ 6 ^ Felszólító m ódban, E/2. személyben létezik hosszabb és röv idebb igealak.

Bontsátok elem eikre az a lább i igea lakoka t! M it tapasztaltatok? M i tö rtén ik, ha

a rövidebb alakba az igető és a szem élyrag közé e lőhangzót teszünk?

kérj/kérjél; hagyjad/hagyd; mondjad/mondd; eddzed/edzd; osszad/oszd

A felszólító mód E/2. személyü alakja kétféle lehet. A hosszabb alakban az igetőhöz módjel járul, a rövid alakban a -d személyragot közvetlenül kap­csoljuk hozzá (pl. fi(igt//íJíi/h(igt/(f).

M o nd já to k ki az a lább i igék fe lszó lító mód E/2. személyü, határozott ra go ­

zású, rövid a lakját, m ajd írjá tok le helyesen a füzetetekbe!

tanul, küld, tud, mos, metsz, edz, halaszt, süt, készít, áll, áld, köt, sejt

M ár eddig is tapasztalhattátok, hogy néhány igénk rendhagyó. M ond já tok ki

és ír já to k le az a lábbi rendhagyó igék fe lszólító m ódú, E/2. személyü, ha tá ro ­

zott ragozású, rövid a lakjá t!

iszik, vesz, tesz, hisz, lő, sző, ró

35

Néhány igének a felszólító mód, E/2. személyü, határozott ragozású alakja is rendhagyó. Ebben az igealakban kettőzött -íírf-t írunk az eszik, t>/52, tesz, lő, szÖ, ró igékben {edd, lúdd, tedd, lődd, sződd, ródd).

Beszéljétek meg és csoportosítsátok az a lább i igea lakokat aszerint, hogy sza­

bályosak (igető + -/ mód jel + személyrag) vagy rendhagyók!

fagyjon, higgyen, szőjed, mondjatok, egyél, ródd, légy (szíves), lőjön, álljunk, jöjjön,

éljen, sződd, vigyed, idd

szabályos igealak rendhagyó igealak

M ely ik cím illik a képernyőkön lá tha tó igék fölé?

a) Teljes hasonulás az igealakokbanb) A f végű igék felszólító módjac) Felszólító módú, határozott ragozású igék dj Rendhagyó igék

A magyar nyelvben vonnak olyan igék, amelyeknek

„rejtélyes" o felszólító módja. A nyelvészetben hiányosságnak r evezik azt a ritka jelenséget, amikor

egy*egy szónak bizonyos alakjai hiányosok, ozoz nem alkothotók meg. Ilyenek például a csuk//)(, rejlik, vedlik igék. Felszólító módjukat ezért körülírás­

sal fejezhetjük ki (pl. Igyál, hogy abba­hagyd 0 csuklásfl).

36

Igék és határozószók 1 0 . A h a tá ro zó szó

I . ) a) A lkossatok csoportokat! M o nd ja to k a képek a lap ján o lyan m ondatoka t,

am elyekben fe lhasználjá tok a következő szavakat!

elöL majd, kutyafuttában, reggel, fent, korán, hajadonfőtt, hátul, gyalog, lefelé,

együtt, délután, lóhalálában, soká, messze, alattomban, kint, jócskán

b) C soportosítsátok a fen ti szavakat aszerint, hogy a cselekvés helyét, idejét

vagy egyéb körülm ényét fe jezik ki!

A határozószók a cselekvés, történés, létezés, állapot stb. helyéi, idejét és egyéb körülményeit fejezik ki (pl. e lö l áll, délután eseti, nyakra-fő re költekezik, eg\j lépés

előre, messze a legjobb, tú l kevés).

A határozószók alakja állandó (pi. suttyomban, hátul, azonnal, nyakra-fŐre). Ha szó­elemekre bontjuk, megváltozik a szófajuk, jelentésük (pl. nyak + ra és fő + re =

két testrészünkre).Jelentésük alapján lehetnek:

- helyre utalók {p l fent, h á tú i kívül, lefelé, kinn);- időre utalók (pl. azonnal, hafdan, éjjel, majd, tüstént);- egyéb körülményre utalók (pl. együtt, hanyatt, örömest, hanyatt-homlok).

37

©

©

a) A lkossatok párokat! Tagoljátok

a betűkígyókat szóelemekre!

Keressétek ki a határozószókat!

• aszokásosrendszerintkezdődöttazóra• rendszerintőérthozaelsőnek

• délelőttelmegyekPalihoz

• tízpercceldélelőttmárkészvoltazebéd

• kulyafuttábankészítetteelaleckét• okutyafuttábankaptaelolabdát

• negondoljoholnapro

• holnaprakészenleszünkofestéssel

b) Válasszatok egyet a fentí^ határozószókat ta rta lm azó m onda tok közüli és

ta lá lja to k ki hozzá egy rövid je lenetet! Játsszátok el tá rsa itoknak!

c) Készítsetek ti is betükígyókat a többieknek!

O ld d meg a keresztrejtvényt! Találd ki, m ely határozószók illenek az egyes

sorokba!

Tudod* e, hogy mi a közös a nagyon és a jól

határozószavainkban? Eredetileg ragos nr^elléknevek voltok, a nyelvészek csak a közel­múltbon sorolták be őket o határozószók közé.

Ennek oka, hogy ma már önálló szavakká váltak. Az idén, hirfefen, alul szavak ellen­

ben már régóta a határozószók közé tartoznak, mivel bennük már nem

ismerjük fel az eredeti főnevet.

1. Nem hátul, hanem

2. Nem visel lábbelit, így járkál.

3. Moss fogat minden !

4. Ma éjfél után 24 órán át.

5. Nincs a fején semmi.

6. Ezt az évet megelőzően.

7. Hamarosan.

8. A kint ellentéte.

9. Titokban, alattomban.

10. Segítség nélkül.

11. így könnyebb a munkát elvégezni

(az előző ellentéte).

(?) a) Párokban dolgozzatok! Fordítsatok háta t egymásnak! Rajzoljatok a füzete­

tekbe egy autót, köré kü lönböző irányba személyeket, tá rgyaka t, é lő lénye­

ket, növényeket!

b) M eséljétek el a párotoknak részletesen a rajzotokat! Az ő fe ladata lesz, hogy ennek a lap ján elkészítse a ti ra jzotok mását! A szemléletesség érdekében

igyekezzetek m inél több határozószóval színesíteni a le írásotokat! Az a pá­

ros a legügyesebb, am elynél a két rajz a leg jobban hasonlít egymásra!

Készíts leírást a tan te rem rő l m iné l több határozószó felhasználásával!

38

Igék és határozószók 11. Ö ssze fo g la lá s

Az ige

Olyan szófaj, amely azt fejezi ki, hogy valami történik, valaki cselekszik, valaki/valami létezik valamikor, valahol, valamilyen állapotban.

Az igék a beszédben és írásban bővítményekkel egészíthetők ki. Vannak olyan bővít­mények, amelyek nem hagyhatók el. Ezeket vonzatoknak nevezzük. Azokat az igé­ket, amelyek kit?/m it^ kérdésre felelő szavakkal bővíthetők, tárgyas igéknek nevezzük. A tárgyatlan igék nem bővíthetők így.

Az igék to lda léko i

- Igéket képzők segítségével is létrehozhatunk (pl. mosaf, etet, adhat, nehezít, zöldül).

- Az időjelek megmutatják, hogy mikor megy végbe a cselekvés (múlt, jelen, jövő).- A módjelek utalnak arra, hogy a beszélő tényt állapít meg (kijelentő mód), feltételhez

köti a cselekvést (feltételes mód) vagy kifejezik a beszélő akaratát (felszólító mód).- A személyragok kifejezik a cselekvő számát és személyét, valamint megmutatják,

hogy határozott vagy határozatlan dologra irányul a cselekvés (határozott és általá­nos ragozás).

- Az ikes igék ragozása eltér a többi igétől.

Az igék ragozása

KIJELENTŐ M ÓD

Jelen Idő

Általános ragozás Határozott ragozás

E/ l . írok nézek írom nézem

E/2. írsz nézel írod nézed

E/3. ír néz írja nézi

T / l . írunk nézünk írjuk nézzük

T/2. írtok néztek írjátok nézitek

T/3. írnak néznek írják nézik

Múlt idő

Általános ragozás Határozott ragozás

E/ l . írtam néztem írtam néztem

E/2. írtál néztél írtad nézted

E/3. írt nézett írta nézte

T / l . írtunk néztünk írtuk néztük

T/2. írtatok néztetek írtátok néztétek

T/3. írtak néztek írták nézték

39

Jövő idő

Általános ragozás Határozott ragozás

E/ l . írni fogok nézni fogok írni fogom nézni fogom

E/2. írni fogsz nézni fogsz írni fogod nézni fogod

E/3. írni fog nézni fog írni fog|a nézni fogja

T / l . írni fogunk nézni fogunk írni fogjuk nézni fogjuk

T/2. írni fogtok nézni fogtok írni fogjátok nézni fogjátok

T/3. írni fognak nézni fognak írni fogják nézni fogják

FELTETELES MÓD

Jelen idő

Általános ragozás Határozott ragozás

E/ l . írnék néznék írnám nézném

E/2. írnál néznél írnád néznéd

E/3. írna nézne írná nézné

T / l . írnánk néznénk írnánk néznénk

T/2. írnátok néznétek írnátok néznétek

T/3. írnának néznének írnák néznék

Múlt idő

Határozott ragozásÁltalános ragozás

E/ l . írtam volna néztem volna írtam volna néztem volna

E/2. írtál volna néztél volna írtad volna nézted volna

E/3. írt volna nézett volna írta volna nézte volna

T / l . írtunk volna néztünk volna írtuk volna néztük volna

T/2. írtatok volna néztetek volna írtátok volna néztétek volna

T/3. írtok volna néztek volna írták volna nézték volna

40

f e l s z ó l ít ó m ó d

Jelen idő

Általános ragozás Határozott ragozás

E/ l . írjak nézzek írjam nézzem

E/2. írjál / írj nézzél / nézz írjad / írd nézzed / nézd

E/3. írjon nézzen írja nézze

T / l . írjunk nézzünk írjuk nézzük

T/2. írjatok nézzetek írjátok nézzétek

T/3. írjanak nézzenek írják nézzék

AZ IKES IGÉK RAGOZASA

Kijelentő mód

Jelen idő

Feltételes mód Felszólító mód

E/ l . alszom / lakom aludnám / laknám aludjam / lakjam

E/2. alszol / laksz aludnál / laknál aludjál / lakjál

E/3. alszik / lakik aludnék / laknék aludjék / lökjék

Gyűjtsd össze, m ilyen jelek já ru lha tnak az igékhez!

C soportokat a lkotva versenyezzetek, ki tud többfé le , E / l . személyű igealakot

írn i az é l szótőből!

Keresd a párját!

feltételes mód, jelen idő T/3 áltnU' ' általános ragozás

felszólító mód, jelen idő, T/2., általános ragozás

kijelentő mód, múlt idő, E/3., határozott ragozás

1 ■ 1 F / l határozott rag o záskijelentő mód, |elen . d o , t / l - . n a

feltételes mód, múlt idő, E/2., határozott ragozás

kijelentő mód, jövő idő. T / l . , általános ragozás

kérni fogunk

olvasom

láttad volna

lépjetek

kérdezte

hoznának

41

Fejtsd meg a rejtvényt, és m egtudod, melyik az ígék egyik jellegzetes csoportja!

4,

1.

2.

3.*•*

□ I

Meghatározások:

1. Ez az egyik igemód neve.

2. Segítségével igét is létrehozhatunk.

3. Ilyen idejű az olvas ige.

4. Ez az igék ragozásának egyik fajtája.

A határozószók

• A határozószó olyan szófaj, mely a cselekvés, történés, állapot stb. helyét, idejét

és egyéb körülményeit fejezi ki.

• A határozószók alakja állandó.

• A határozószókat jelentésük alapján az alábbi csoportokba sorolhatjuk:- helyre utalók,- időre utalók,- egyéb körülményre utalók.

r s j C soportokat a lkotva versenyezzetek, ki tud ado tt idő a la tt tö b b időre u ta ló ha­

tározószót gyűjteni!

a) Egészítsétek ki a hiányzó betűkke l a következő határozószókat, m ajd á lla ­

p ítsátok meg, hogy m elyik csoportba tartoznak!

mind g, se tiben, be ebb, ala ómban, fo tón, rö tön, közele

b) A lkossatok párokat! Keressetek az a) fe lada t határozószóinak m egfe le lő

rokon érte lm ű szavakat! Párotok pedig ellentétes jelentésű szavakat gyű jt­

sön hozzájuk!

42

J

Mikor keletkezhettek a következő szavak: fa, ház, szem,

fül, száj, apa, anya, fiú, lány? Bizonyára nagyon régen, hiszen ezek a szavak megnevezik az ember környezetében található legfontosabb élőlényeket, dolgokat. A megnevezés pedig az egyik legrégibb és leggyakoribb kifejezőeszköz a beszédünkben. Korábbi tanulmányaitok alapján már sok mindent tudtok a főnév szófajáról, amelynek éppen ez a jel­lemzője. A következő fejezetben további fontos dol­

gokat tanulhattok meg a főnevek használatáról, he­lyesírásáról.

Versenyezzetek! Hány élő lényt és é le tte len d o l­

got tu d to k megnevezni a kép alap ján?

Főnevek

A fő n é v Főnevek

A főnév foga lm a, fa jtá i

O lvassátok el a következő szöveget!

- Ha jól viselkedtek, hétvégén k irándu lás lesz!Erre még az is visítani kezdte, hogy mindenki maradjon csendben, aki addig

tévedésből hallgatott. Aztán megbeszéltük az úti célt.Tibor tiszteletére javasoltam, hogy másszuk meg a K ilim andzsárót, Colosnak

a Himalájához támadt kedve, és megszelídíteni egy jetit, Róka Gizi Las Vegast kia­

bálta, mert látta tegnap a tévében, Szilvia beérte a Kékes ködlő csúcsával, ha lesz

ökörsütés, így tehát Tömörjohanna javaslatára Visegrád mellett döntöttünk.

(G. Szabó Juciit: Megérjük a pénzünket!)

a) M agyarázzátok meg egy-egy kifejezéssel

az a lább i szavak jelentését!

jeti, ökörsütés

b) M erre ta lá lha tók? Keressétek meg őket

a fö ld ra jz i atlaszotokban!

Kilimandzsáró, Las Vegas, Himalája, Kékes,

Visegrád

2. Figyeljétek meg az 1. fe lada t szövegében kiem elt szavakat! M i a közös ben­

nük, és m i a különbség? Beszéljétek meg!

3.) Keressétek meg a szövegben ta lá lh a tó több i főnevet is! M it tud tok a főnevek

helyesírásáról? Beszéljétek meg!

A főnév olyan szófaj, amely élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dol­gok nevét jelöli. A főnév lehet köznév vagy tulajdonnév.- A köznév több dolog, élőlény közös neve. A közneveket kis kezdőbetűvel írjuk. -A z élőlények és az élettelen dolgok megkülönböztető nevét tulajdonnévnek

nevezzük. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk.

44

4. A lkossatok csoportokat! G yűjtsetek főneveket a képek a lap ján !

[4

A lkossatok csoportokat! Kössétek össze a három oszlop Összetartozó főneveit!

Állat Csoport/közösség Őrzőjük

ló (lovak) nyáj juhász

marha (marhák) nyáj pásztor

juh (juhok) ménes csikós

kecske (kecskék) konda kondás

sertés (sertések) gulya gulyás

A lkossatok szóláncokat, és versenyezzetek! Annyi ponto t szerezhettek, ahány

szóval tu d já tok fo ly ta tn i a sort! Csak köznevet m ondhattok!

7.) Főnevek az ábécé betűivel - Valaki közületek kezdje el m agában m ondani

az ábécét, m ajd m ásvalaki á llítsa m eg! A több iek pedig azzal a kezdőbetűvel

m ond janak közneveket, aho l az ábécét m ondó éppen tarhott. Aki nem tud

a m egadott betűvel köznevet m ondani, az kiesik a játékból.

Vannak olyan köznevek, amelyek egyes szám ban is több

dolgot jelölnek. Ezek a gyűjtőnevek, mint pl. nádas, hegység,

növényzet, ménes.

45

A főnevek to lda léka í

Aa) M i a közös a következő szóhalm az példáiban? Beszéljétek meg!

levél, írás, fű, tudomány, vers, kereset, opo, asztalos, halász, varjú, sárgaság, cipő, többség, semmiség, gyalogság, erdő

b) M i a különbség közöttük? Válogassátok külön a szóhalm az elem eit!

tőszó képzett szó

Figyeljétek meg a szótő és a képzett szó szófaját a következő példákban! Mi a képző szerepe? Beszéljétek m eg!

futás,mondat,

sütésbarátság,vadász,nádas

négyes,ötös

szépség,betegség

Ííözeíség,távolság

A főnevek egy része tőszó: pl. ház, fiú . Sok főnevünk pedig képzett szó: pl. kertész, jóság.Főnevet képezhetünk főnévből, igéből és más szófajokból is (pl. barátság, fu ­tás, szépség, négyes, távolság).A leggyakoribb főnévképzők: pl. tíinulás, felelés; mondat, felelet; asztalos; halász, kertész; dombság, hegység; lányka.Mind a tőszavakat, mind a képzett főneveket elláthatjuk további toldalékokkal: jelekkel és ragokkal.

( i ^ a) O lvassátok el a következő szöveget!

Ezernyi kérdést intéztem Péntekhez. Szerettem volna megtudni mindent a földről,

lakó iró l, a tengerről, a partról és a szomszédos nem zetekről. O mindent az el­

képzelhető legnagyobb őszinteséggel tárt fel előttem. Próbáltam faggatni, milyen

néptörzsek nevét tudja, de csupán a karibokat volt képes megnevezni.

(Danié/ Defoe [deniel d ifó j: Robinson Fordífoffo: Vajda Endre)

b) Bontsátok szóelem ekre a szövegben k iem elt főneveket! Nevezzétek meg

az egyes szóelemeket! A füzetetekben dolgozzatok!

46

11. M ilyen jelek kapcsolódnak a következő főnevekhez? Beszéljétek meg!

nuícs/av

A főnévre leginkább jellemző jelek;- a többes szám jele {házak, könyvek, macskák)',-birtokos személyjel (köni/zfem, könyved...; ntacskám, mncs-kád...);- több birtok jele (könyveim, könyi>eid...; macskáim, macskáid...); -birtokjel {apámé, Kiss Péteré).

\a) Beszéljétek meg, m i a szerepe a kafand szó ragja inak! A lkossatok m onda­

to ka t a ragos a lakokka l!

kalandot

kalandból —

kalanddal

kalandig

kaland

kalandra

kalandról

— kalandon

kalandért

b) Készítsetek ti is hasonló pókhá lóábráka t a következő szavakkal: fengeo sz/-

gef! A füzetetekben dolgozzatok!

A főnévhez a mondatban leggyakrabban kapcsolódó ragok:- tárgyrag: könyifet, virágot- határozóragok: házba, kertbe házban, kertben házból, kertből

házhoz, kerthez, tiah óz háznál, kertuéí háztól, kerttől házigházra, kertre kapun, házon, házról, kertről

kerten, tűzön

háznak, kertnek, hóval, lével, házzal, kerttel, házért, házzá, kertté, hóvá

47

Kapcsoljátok a szótőhöz a következő ragokat! Figyeljétek meg, m i tö rté n ik

a szótövei! Beszéljétek meg, m i a különbség a főnevek két csoportja közötti

hajó

kávé

asztal

ház

-t, -val/-vel

nyár

teher

alma

hó

Vannak olyan főnevek, amelyekben bizonyos toldalékok hatására megválto­zik a szótő alakja (pl. hóban, h ó v a l de: havat; tóba, tóhoz, de: tavak, tavat).

14. H ogyan m ondjuk „m agyaru l"? Folytassátok a sort!

bokorot

kehelye

fűt

lót

borjúja

vagy

bokrot

kelyhe

füvet

lovat

borja

A tu la jdonnév fa jtá i

K it/m it ábrázolnak a képek? Beszéljétek meg!

48

16. Egészítsétek ki az ábrá t a fe lsoro lt tu la jdonnevekkel!

Göncölszekér, Boci csoki, Velencei-tó, Jászai Mari-díj, Bodri, Vadász utca. Elet és

Tudomány, Arany János Általános Iskola, Nemzeti Díj, Petőfi Sándor, Egri csillagok.

A tulajdonnév egy-egy valós vagy elgondolt, kitalált élőlénynek, dolognak, helynek a saját megkülönböztető neve. A tulajdonnevek fajtái: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, égitestek neve, intézménynevek, címek, márkane­vek, díjak és kitüntetések nevei.

17. a) Fejtsd meg a keresztre jtvén /t! Ügyelj a helyesírásra: ha a tu la jdonnevet kü lön kell írn i, hagyj ki egy üres helyet a rejtvényben, ha pedig kötő je lle l

írondó , azt is je löld!

1. Ismert regényírónk, Petőfi barátja volt.2. Ez az egyik legjelentősebb magyar tudományos és művészeti kitüntetés.3. Ebben az utcában volt a grund.4. Ez a kávéház volt a márciusi ifjak kedvenc tartózkodási helye.5. Tájegység, az ország Dunától nyugatra eső része.6. Fekete István regényének ismert gólyája.7. Irodalmi folyóirat tíz-tizennégy éveseknek, Móra Ferenc egyik ismert regényének

címében is benne van ez a szó.

7.

1.

2. ■3. ■

4.

5.

6.

'j

Megfejtés: ..................................................

b) A tu la jdonnév m ely fa jtá ira ta lá lto k példákat a keresztrejtvény soraiban?

c) A tu la jdonnév m elyik fa jtá já ra nem ta lá lta to k példákat? Beszéljétek meg!

49

IS. Keressétek meg a hiányzó fo g a lm aka t, és g /ü jtse tek m inél tö b b példát!

személynév - ? (könyv)cím - ? ? - Nemzeti Színház

márkanév - ? ? - Szaturnusz ? - Széchenyi-díj

? - Csendes-óceán ? - Vük

Köznév vagy tu la jdonnév? Beszéljétek meg a helyesírást a pé ldák a lap ján!

Folytassátok a sort!

a) Tudod-e, m ikor történt?

a honfoglalás, a mohácsi csata, a szatmári béke

b) M ik o r vannak a leg fontosabb nem zeti és családi ünnepeink? Beszéljétek

m eg!

Köznévből tu la jdonnév, tu la jdonnévbő l köznév

Gondolkodtál-e már azon, honnan erednek a következő vezetéknevek:

Laícofos, Szabó, Mészáros, Kovács, Fazekas; Kis, Nagy, Fekete? Azoknak, akiket

így neveztek el, bizonyára valamikor lakatos, szabó, mészáros, kovács, fazekas

volt a foglalkozásuk, vagy pedig egy jellemző tulajdonságukról kapták a nevü­ket. Azután egyszer a köznévből megkülönböztető név, tulajdonnév lett.

A keresztnevek is közszavak voltak valamikor:

pl. Péter - kőszikla, Klára ragyogó, Ferenc francia. Gyula hocívezér. Ma is keletkeznek így

tulajdonnevek, mint a Virág vagy az Orchidea.

Mindez fordítva is előfordult: tulajdonnevekből is keletkezhettek köznevek. A legfinomabb gyapjú­kelme miért a kasmír? Mert Kasmír indiai feje­delemség, és itt készülnek gyapjúból a legjobb

minőségű szövetek. A kardigán eredetileg kötött férfimellény volt, Cardigan [kádigön] grófjának

kedvenc ruhadarabja. A garbó magas nyakú pulóver, Greta Garbó svéd filmszínésznő ked­venc viselete volt.

G yüjtsetek példákat környezetetekből a köz­nevek tu la jdonnévvé válására!

Greto Garbó, svéd színésznő (1905-1990)

50

Főnevek 13. A személynevek és helyes<írásuk

© K i k a kedvenceitek? M ond já tok el azt is, m iért éppen ők!

író, költő, színész, énekes

a) M e ly ik a kedvenc keresztnevetek? M iért?

b) Nézzetek utána a könyvtárban vagy az in terneten az eredetének, jelentésé­nek!

a) H ogyan írjuk az idegen eredetű keresztneveket? Fogalm azzátok meg a sza-

bályt a példák a lapján!

— Klaudia, Dzsenifer, Dézi, Bernadett, Ivett

- Richárd, Félix, Beatrix

b) Válaszolja tok ezekkel a nevekkel a kivel? kérdésre a m in ta a lap ján! Beszél-

jé tek meg a helyesírási szabályt, és gyüjtsetek ti is hasonló példákat!

Klaudiával, Dzseniferrel, Félixszel

5 ^ ^ a) Van-e becenevetek, vagy ism ertek-e va lakit, akinek van?

b) H ogyan születnek a becenevek?

ej M ilyen becenevet nem szabad adnunk? M iért?

5. a) M e ly ik híres személyhez m ely ik kép kapcsolódik?

Á llap ítsá tok meg!

1. Rákóczi Ferenc2. Kodály Zoltán3. Széchenyi István4. Egressy Béni

b) M i a közös je llem zője ezeknek a családneveknek? M e ly ik helyesírási a la p ­

e lv érvényesül írásukban? Beszéljétek meg!

ri

A személyneveket (családneveket keresztneveket beceneveket) nagy kez­dőbetűvel írjuk: pl. K ékes Szabó M árton, K ékes-Szabó M árk; M arci, M árkó. Egyes családneveket a hagyomány szerint írunk, azaz megtartjuk a régies be­tűket: pl. Széchenyi, Eötvös, Papp,Az idegen eredetű keresztneveket a köznyelvi kiejtés szerint írjuk; pl. Szandra (a ch-t és az .r-ct megtartjuk: Richárd, Félix).A hagyományos írású családnevekhez a toldalékot közvetlenül, a kiejtés szerint kapcsoljuk: pl. Tóthfal, KováchcsaiHa a vezetéknév hosszú mássalhangzóra végződik, nem szabad egyszerűsíteni: pl. Széll-lel, Kiss-sel. Egyszerűsítünk viszont a hosszú mássalhangzóra végződő keresztneveknél: pl. Bernadeíf - Bernadettel, Henriett - Henriettel.

6. a) Pótold a hiányzó betűket a régi magyar családnevekben!

Janikovszk Éva T köl Imre Vörösmart Mihály

Ko u Lajos, Mánd Iván Munkács Mihály

Modá Imre W r s Sándor Kölese Ferenc

Mikszá Kálmán

b) Keressetek hagyományos írású, régies betűt, betűket tartalmazó családne­veket telepijiésetek telefonkönyvébeni

7. a) Folytassátok a sort a minta alapján! Beszéljétek meg a helyesírást!Petőfi verse Petőfi-versBartók Béla emlékéve Bartók Béla-emlékévBabits Mihálytól való idézet Babits Mihály-idézetBálint napja Bálint-nopThuróczy által írt krónika Thuróczy-krónika

b) Keressetek párokat, majd írjátok le őket helyesen a füzetetekbe!Móra kastély

Kossuth módszerKodály szobor

Nádasdy idézetArany János novella

A szomélynovekhez gyakran kapcsolódnak köznevek úgy, h()gy összetétele­ket alkotnak. Ilyenkor közöttük valamilyen jelöletlen kapcsc^lat van, példá­ul birtokviszony, ezért a tulajdonnév és a köznév közé kötőjelet teszünk: pl. Árpád-ház, Eötoös-inga, Pefőfi-i>ers.

52

S. Kivel? M ivel? - A lkossatok párokot, és válaszoljatok a kérdésre! Jelö ljétek meg

azokat a példákat, am elyeknél nem szabad az egyszerűsítés elvét a lkalm azni!

Kiss Wbss Henriett Tóth to ll

Kis Vas Ivett Rácz

a) Összekeveredtek híres em berek nevének a betűi. Á llítsátok helyre a neveket!

S Á K S U C T Á V N S I

D I N G O R Y Á Z É A G

S A D I V A R Á L Z S Ó L

b) K iknek a vezetékneve re jtőzik a következő m ondatokban?

Engem nem zavar a nyaklánc!

Ezt a képet ő firkálta?Egy palack finom ásványvizet kérek.

c) Változtassátok meg a szavak, m ondatok betű inek a sorrendjét! Ha m inden

betű t fe lhasználtok, egy ism ert m agyar sporto ló nevét kap já tok. (Az ilyen

rejtvények neve anagram m a.)

S csupán Ferke!Ne be, de ki! Bort?

Lapp Pál -szó. A ttila vagy A tilla ?

Lapp szól. pól M a n a p s á g a gyerm ekek m ár

d) Készítsetek ti is hasonló betűre jtvényeketi .. mir,dl<él névváltozatot kaphatják.Önkényesen azonban nem cserélget-

hetők, azt kell használni, ami a hivololos iratokban

szerepel.

ír já to k le helyesen a következő tu la jdonneveket! Beszéljétek meg a szabályt!

D olgozzatok a füzetetekben!

achillesín, kossuthzászló, munkácsyfestmény, kinizsivár, kovácslakás, gundelpabcsinta, batthyányörökmécses, benedekelekmese, józsefattilavers

53

T l l J Fejtsétek meg a keresztrejtvényt! M ely híres személyek vezetékneve hiányzik

a rejtvényből?

1. A H/mnusz költője.

2. A Téli berek írója.

3. A FiJIentő szerzője.

4. Petőfi felesége.

5. Híres 15. századi költőnk,

aki még latinul írta verseit.

6. 17. századi költő és hadvezér.

7. ASzózaf költője.

8. Petőfi barátja.

9. A Bezzeg az én időmben című regény írója.

10. A Trapiti szerzője.

S.

7.

1. ■2.

3. M4 .

6.I

mS .

9 .

10.

■u •>

Névadási szokásaink

Egészen a múlt század közepéig igen gyakori volt^ hogy a gyermeknek azt

a nevet adták, amelyik a születése napján a naptárban szerepelt. Azt is fon­tosnak tartották, hogy lehetőleg bibliai alak vagy keresztény

szent nevét kapja a gyermek. Az elsőszülött fiú leggyakrab­ban az apja nevét vitte tovább, a lány az anyja nevét kapta.

A 20. század második felében egyre nogyobb szerepe lett a divatnak. Ekkor jelentek meg nálunk is nagy szám­ban az idegen nevek (Anita, Klaudia, Ivett), a 80-as évektől pedig epyre több a régi magyar név (Emese, Borbála, Fru­zsina). Érdekes megfigyelni a filmek, filmsorozatok hatását is a névadási szokásokban: a szülők gyakran adják gyer­mekeiknek a népszerű tévésorozatok szereplőinek a nevét.

Manapság sokkal több utónévből válogathatnak a szülők, amikor gyermeküknek nevet választanak, mint régebben.

Te m iérf épp ezt a keresztnevet kaptad szüléidtől?

54

Főnevek 14. A földrajzi nevek és helyes­írásuk

©O lvassátok el az a lább i szöveget-, és válaszoljatok a kérdésekre!

Októberben indulok. Első kikötőm Honolulu lesz. Onnan a Déli-óceánon ót meglá-_ g _ /togofjuk Szamoát, Tasmániót, Uj-Zélandot, Ausztráliát, Uj-Guineát, a Fülöp-szigete-

két. Japánt, Koreát, Kínát, Indiát, a Vörös-tengert, aztán az Atlanti-óceánon át New

Yorkot [nú jork], onnan a Horn-fok érintésével visszajövünk San Franciscóba (szén frensziszkou]. Egy telet közben Szentpéter- váron akarok tölteni, és nagyon valószínű,

hogy a Fekete-tengerről a Dunán felme-

gyek Bécsig. Általában nem lesz európai

ország, ahol egy pár hónapot ne töltenék.

Nem akarok sietni, az utazás egész tar­

tamát hét esztendőre tervezem. A hajót

én és egy barátom fogjuk vezetni. Nagy

legénységem nem lesz. Velem jön a fele­

ségem is.

(A/Irs. Jack London (miszisz dzsek lándöni:Jack London élete Fordífofto:

Harsányi Zsolt, Harsányi ZsoJtné)

a) M irő l szól a naplóbejegyzésre

em lékeztető szöveg?

Ki az elbeszélő?

b) Húzzátok alá a szövegben

a fö ld ra jz i neveket!

c) M ilyen szem pontok szerint

tu d n á to k csoportosítani

a szöveg fö ld ra jz i neveit?

Beszéljétek meg!

A szövegben található tulajdonnevek földrajzi nevek. A világban, szúkebb és tágabb értelemben vett környezetünkben való eligazodásunkat szolgálják. A földrajzi nevek fajtái:

- a földfelszín természetes elemeinek neve: hegy, völgy, dombság, síkság, sziget, félsziget, tenger, óa'án, tó, folyó stb. Ezeket a domborzati térkép mu­tatja meg.

- a közigazgatási területek, ember alkotta létesítmények neve: megye, út, utca, tér, sugárút, híd stb. Ezeket a közigazgatási térkép mutatja meg.

Az országok, tájegységek, városok - többnyire egyelemű - nevét mindkét térké­pen megtaláljuk.

55

A dom borza ti té rkép nevei

a) Nyissátok ki fö ld ra jz i a tlaszotokat az Európa dom borza ía cím ű térképnél!

Keressetek a térképen egyelem ü (egy szóból álló) fö ld ra jz i neveket!

földrész országrész (tájegység) ^olyó

ország város hegység

b) Tegyetek m egkülönböztető e lő tago t a fen ti fö ld ra jz i nevekhez a térkép és

a példák a lap ján!

Pl. Dél-Európa, Al-Duna

A földrészek, országok, országrészek, városok, falvak, folyók egyelemű nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: pl. Tisza^ Európa, Hódmezővásárhely, Dttnántúl.Ha az egyelemű földrajzi nevet megkülönböztető előtaggal bővítjük, akkor nagy kezdőbetűvel és kötőjellel írjuk: pl. Közcp-Európa, Mosoni-Duna.

Keressetek o lyan pé ldákat term észeti képződm ények elnevezésére, m elyek

a fö ld ra jz i foga lm at, a köznevet is tarta lm azzák! Például: Fehér-tenger. H o­

gyan írjuk ezeket a tu la jdonneveket? Beszéljétek meg!

állóvizek dombok szigetek félszigetek

hegyek síkságok tengerek óceánok

A természeti képződmények (a vizek, hegyek, hegységek, dombok, síksá­gok, szigetek stb.) neve legtöbbször két elemből áll: a megkülönb<)ztető név és a köznév együtt alkotja a földrajzi nevel. Ezért az utótagot kisbetűvel és kötőjel­lel kapcsoljuk az előtaghoz: pl. Északi-középhegység, Zalni-dombság, Fekete-tenger.

M e ly ik m egkü lönbözte tő névhez m elyik köznév tartozik? M ego ldása itoka t

e llenőrizzétek a fö ld ra jz i a tlaszotok segítségével! (Egy m egkülönbözte tő név­

hez tö b b köznév is tartozhat!)

Bihar, Hévízi, Tisza, hegység, tó , berek.Maros völgy, torkolat

56

Egészítsétek ki a fö ld ra jz i neveket! Beszéljétek meg a helyesírást! Dolgozzatok

a füzetben!

Velencei-

Csendes-

Tlsza-

, Csepel-

Balti-

(í)5.) M e ly ik szabályra ta lá lto k pé ldáka t

a bevezető szöveg fö ld ra jz i nevei

között?

6. Keressétek meg a térképen a M átra hegységet; a Fertő tavat, a Bükk

hegységet! Ezek írásával kapcso>

la tban m it tapasztaltatok?

Ha a természeti képződmények neve egyelemű, és ehhez magyarázatként hozzátesszük a köznevet, akkor azt különírjuk: Szahara $h>atag, Mátra hegység, Fertő tó.

a) Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!

1. Hazánk leghosszabb folyója.

2. Az Északi-középhegység része.

3. Közép-Európa legnagyobb állóvize.

4. Itt található Európa tengerszint feletti legmagasabb pontja.

2.

l•i.

3.

4. ■M egfejtés:.......................................

b) A m egoldásként kapott fö ld ra jz i nevekhez tegyétek hozzá a m agyarázó

fö ld ra jz i foga lm akat!

c) M i a közös ezekben a tu la jdonnevekben? Beszéljétek m eg!

57

S. M i lenne a neve a hegységnek, tónak, fo lyónak, sivatagnak azon a szigeten,

aho l csak m atem atikusok élnek? M i lenne a sziget neve? A lkossatok csoporto­

kat, és ta lá ljá to k ki!

hegység

tó

sivatag,

folyó

A közigazgatási té rkép nevei

O lvassátok el a szöveget, és vá laszo lja tok a kérdésekre!

— Figyeljetek ide! Nézzétek mindig ezt a rajzot! Ez itten a mi birodalmunk térképe.

Az eflenség, a kémek jelentése szerint, egyszerre két oldalról fog támadni: a Pál utca

felől és a Mária utca felől. Menjünk sorral Ez a két négyszög, amelybe A és 8 van írva, jelenti a kapu védelmére rendelt két zászlóaljat...

(M olnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

a) M ilyen irányból fog tám adn i az ellenség?

b) Keressétek meg Budapest té rképén, hol ta lá lh a tó a je lenet helyszínel

c) Beszéljétek meg a helyesírást!

lO.J GPS - A lkossatok csoportokat, majd nézzétek meg Budapest térképén, hogyan

lehe l e lju tn i A -bó l B-be töm egközlekedésse l/au tóva l/gya log! Tervezzétek meg,

m ajd ismertessétek az ú tvona la t: utcák, terek, h idak stb.l

O k t o g o n ----------- > Széli Kálmán térBaross tér — > Gellérthegy

Hősök tere — > Nyugati tér

Kapcsoljátok össze a párokat! Hogyan kell írn i a m egyék nevét?

Vas megye Szeged

Bács-Kiskun megye Szombathely

Baranya megye KecskemétHajdú-Bihar megye PécsCsongrád megye DebrecenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyháza

Hidakat úgy is megnevezünk, hogy azt mondjuk

meg, melyik folyón ível át, pl. Duna-híd.

Az utak, utcák, terek, hidak nevét, valamint a megyék nevében az utótagot kis­betűvel kezdjük és különírjuk az előtagtól: Mnrg/f híd, Széchenyi tér, Csongrád

megye, Bács-Kiskun megye.

58

12. A képeken Budapest nevezetességei láthatók. Párosítsátok a képeket és az e l­

nevezéseket! Beszéljétek meg a helyesírásukat!

1. Erzsébet híd, 2. Hősök tere, 3. Andrássy út, 4. Nyugati tér, 5. Szabadság híd,6. Kossuth tér

13. A lkossatok csoportokat, és ta lá ljo to k ki egy képzeletbeli várost! M inek nevez­

nétek? M i lenne a leghosszabb utcá jának, legkisebb terének, legszebb h íd já ­nak a neve?

59

14. a) H ány európai uniós tagá llam nevét tud já tok pontosan? Beszéljétek meg!

b) Tudod-e, mi a különbség az országok rövidebb és hosszabb elnevezése kö­

zött?

Francia Köztársaság

Holland Királyság

Franciaország

Hollandia

Az államnevek tagjait nagy kezdőbetűvel írjuk: Rómni Biroílíjlo/n, Finn Köztár­saság.

15. írd le, hogy hol laksz! Dolgozz a füzetben!

ország, tájegység, megye, település (város, falu), településrész (városrész), utca

16j) M ilyen fö ld ra jz i neveket tudsz fe lsoro ln i lakóhelyed környékéről?

hegy/hegység, folyó, tó, sziget/félsziget, város, épület/építmény

Teleki Sámuel Zonzibárban

A természeti képződményeket gyakran nevezik el a felfedezőikről. Ez történt a Teleki-vulkán esetében is.

Gróf Teleki Sámuel magyar felfedező 188ó végén érkezett Zanzibárba, hogy expedíciót szervezzen ismeretlen területek felfedezésére. Ekkor hallott először azokról a tavakról, amelyek feltérképezését az expedíció céljául tűzte ki. 283 főből és 25 szamárból állt a karaván, amely 1887. január 23-án indult el a felfedezőútra.

Eljutottak addig feltérképezetlen, ismeret­len tavakhoz is, ezeket Rudolf-tónak (Habs­burg Rudolf trónörökösről) és Stefánia-tó-

nak (Rudolf feleségéről) nevezték el. Május 14-én nehéz terepen, rossz körülmények

között indultak tovább. Letértek a már is­mert útvonalról, és a tavakat délről meg­kerülve haladtak tovább. Ekkor fedezték fel az éppen működő vulkánt^ amelyet Teleki

társa Teleki-vulkánnak nevezett el.

Keressétek meg A frika térképén, hol ta lá lh a tó k a szövegben lévő fö ld ra jz i nevek! Beszéljétek meg a helyesírásu­kat!

60

Főnevek 1 5 . É g ites tek n e v e i, á lla tn e v e k , m á rk a n e v e k és h e ly e s írá su k

Az égitestek nevel

a) S oro ljá tok fe l a Naprendszer bo lygó it a N aptó l távolodva!

b) H onnan kapták a nevüket? Beszéljétek meg!

2.J Felismeritek-e a csillagképeket? M it gondoltok, m iért éppen ezeket a neveket

kapták?

Nagy Göncöl (Göncölszekér) Szépasszony Legyezője

/

Kaszás Fiastyúk (A Bika csillagkép része)

61

O lvassátok el az a lább i szövegeket! Keressétek meg az égitestek neveit, és

vitassátok meg, m iért kis vagy nagy kezdőbetűvel szerepelnek!

Az égitestek valóságos mozgását úgy figyelhetnénk meg, ha egy űrhajóval messze

eltávolodnánk a Földtől. Ekkor látszódna, hogy a Hold kering a Föld körül. A Nap

más-más irányokból világítja meg.Tapasztalhatnánk, hogy Földünk egy nap alatt megfordul a tengelye körül. Ezalatt

a Nap felé eső oldalán nappal van, míg az ellenkezőn éjszaka.

(Csókás'mé - Hor/óthné - Dr. Jamrik K. Edit - Mészórosné:

Környezetünk titkai 4. osztály I. kötet)

Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra.

Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.

(Petőfi Sándor: Jónos vitéz)

Az égitestek, csillagképek nevét nagy kezdőbetűvel írjuk, ha tulajdonnévként használjuk őket (pl. Tejút, Orion; a Föld cs a Nap távolsága). A nap, hold , fö ld szavakat köznévként is használjuk, ilyenkor kisbetűvel írjuk őket (pl. feljött a hold, kisütött a nap).

O lvassátok el az a lább i szöveget! Hogyan egészítenétek ki?

A szennyeződő légkör csapdába ejti a apnak a öld felszínéről visszaverődő

sugarait. A szennyezett légkör olyan lesz, mint egy üvegház burája. Ez a folyamat

idővel a öld felmelegedéséhez vezet. Ezt nevezzük üvegházhatásnak.

Érdemes hallgatni a figyelmeztetésre: a déli órákban semmiképpen sem tarfózkodjunk

sokat a apón, mert erős az UV sugárzás. A Balaton partján a öldön üldögélve

azonban a lenyugvó ap látványában gyönyörködni az egyik legjobb kikapcsolódás

lehet mindenki számára.

A csecsemő Zeuszt egy isteni kecske, Amaltheia táplálta

tejével. Gondoskodását Zeusz úgy hálálta meg, hogy egy aranykutyát ajándékozott neki,

hogy az őrizze, halála után pedig csillag­képpé változtatta: a Bak csillagkép

vált belőle az Allatövben.

62

Az á lla tn evek

Van-e valam ilyen á lla tod? M i a neve?

Ha nincs, szeretnél-e? M ilyen nevet adnál neki?

^ 6 ^ M it gondo ltok , m ilyen á lla tok nevei lehetnek az alábbiak? A lkossatok párokat,

és vitassátok meg!

M o rzsa Riska Betyár '-®°Mircike Berci Ráró

SzélvészPadlizsón Vörike Csúzli

Kesztyű

Sári Gubanc

Csita

Az állatok megkülönböztető n«vét mindig nagy kezdőbetűvel írjuk.

A legyőzhetetlen

Vannak állatok, amelyek olyan hírnévre tesznek szert, hogy nevük széles körben

ismertté válik. így volt ez a híres magyar versenylóval. Kincsemmel is.

Kincsem első győzelmét kétéves korában, 1876-ban aratta. Akkor még nem

lehetett sejteni, hogy mennyi dicsőséget szerez majd gazdájának és az ország­nak egyaránt.

Kincsem ötéves koráig 54 versenyen indult, és minden futamát megnyerte.

Európa-szerte nem akadt ellenfele, aki legyőzte volna. Ezt az eredményt azóta sem tudta megismételni egyetlen versenyló sem. Több érdekes történet maradt fenn a nem mindennapi lóról.

Feljegyezték, hogy különleges barát­ságban volt egy macskával. Csalogány­nyal. A cica nélkül egyetlen versenyre sem lehetett elvinni. Elképzelhetjük, mek­

kora riadalmat okozott, amikor egyszer Csalogány eltűnt a boulogne-i [bulony] kikötőben. Az istálló teljes személyzete

a macskát kereste.A páratlan képességű versenyló em­

lékére nevezték el Budapest legnagyobb lóversenypályáját, a Kincsem Parkot.

Kincsem, Im peria l, O verdose - híres versenylovak nevei. M it je lentenek

a nevek? Szerintetek ta lá ló k-e az elnevezések? Beszéljétek meg!

63

7. a) H onnan, k itő l származnak ezek az állatnevek? Nézzetek u tána a könyvtár­

ban vagy az interneten!

Bruku, Cin, Csám, Csűri, Csusz, Kró, Kurri, Mu, Nyoú, Szi

b) Versenyezzetek! Ki tud tö b b pé ldá t az iroda lom ból és a film e kb ő l á lla tn e ­

vekre?

szerző és cím, állatnév (Pl. Kipling: A dzsunge/ könyve, Sir Kán)

M árkanevek

M elyek a kedvenc m árkáitok? M iért?

9 ^ M ilyen m árköhéveket ism ertek az egyes term ékcsóportokon belül? A lkossatok

csoportokat, és írjá tok le a m árkaneveket!

A márkanevek minden szavát nag)' kezdőbetűvel írjuk: Opel Astrn.Ha azt is odaírjuk a márkanév után, hogy milyen termékről van szó, akkor ezt a szót kisbetűvel írjuk: Opel Astra gépkocsi.Az idegen márkaneveket az idegen írásmód szerint írjuk: NikCr Adidas.

10. Van-e kedvenc reklám otok? Idézzétek fe l a szövegét, m ajd ír já to k is le a füze­

tetekbe!

11. Válasszatok egyet a képen lá tha tó term ékek közül! Találjatok ki neki egy nevet!

Ezután készítsetek reklám ot hozzá! C soportokban dolgozzatok!

64

Főnevek 1 6 . In té z m é n y n e v e k , c ím e k , d íja k , ----- — k itü n te té s e k és h e ly e s írá su k

Intézm énynevek

O lvassátok el a következő önéletra jzrészletet, és vá laszo lja tok a kérdésekre!

Iskolák:

2 000-2004 : Varsa Ipoly Gimnázium és Szakközépiskola horgászháló- készítő tagozat. Vízalja

1992-2000: Csukafog Általános Iskolo; Nádháza

M unkahely:

2 0 0 5 - : Vízalja Városi Vízgazdálkodási Vállalat, halügyi előadó

Szakmai eredm ények:

2009: A halak álma című dolgozat - országos pályázat, első helyezés

65Vízalja, 2012. június 25.

a) M iko r szoktunk önéle tra jzot írn i? Beszéljétek meg!

b) M ilyen tu la jdonnevek szerepelnek a szövegben?

c) M ilyen intézm ényeket sorakoztat fel?

a) M i a fe ladatuk, szerepük a fe lso ro lt intézményeknek? Beszéljétek meg!

Magyar Nemzeti Bank Nemzeti MúzeumSzeged Megyei Jogú Város Újpesti Tornaegylet

Polgármesteri Hivatala Radnóti Miklós GimnáziumFővárosi Állat- és Növénykert Batthyány Lajos AlapítványMagyar Tudományos Akadémia Ganz Danubius Hajó- és DarugyárMadách Színház Országos Széchényi KönyvtárTisza Hotel Színház- és Filmművészeti Egyetem Honvédelmi Minisztérium

b) Fogalm azzátok meg a pé ldák a lap ján a rá juk vonatkozó helyesírási sza­bályt!

c) ír já to k le a füzetetekbe annak az intézm énynek a nevét, aho l ezt a fe lada ­

to t épp m egold já tok!

Az intézménynevekben minden s z ó t- a kötőszó és a névelő kivételével - nagy kezdőbetűvel írunk: Móm Ferenc Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Kodály Téri Általános Iskola.

írj a füzetedbe egy-egy példát az a lább iakra !

színház, múzeum, vállalat, iskola

A lkossatok csoportokat! A d ja tok nevet a kővetkező intézm ényeknek! A név le ­

gyen jó hangzású, rövid, töm ör, illő a tevékenységhez, u ta ljon arra, hogy m i­

vel fog la lkoznak!

nyelviskola, sportegyesület, jótékonysági célú alapítvány, könyvtár, autójavító

~

5. M ilyen tu la jdonnevek szerepelnek az a lább i szövegben? M i je llem zi a helyes­

írásukat? Beszéljétek meg!

— Gyere délután a Három Főkukac étterembe! O tt várunk.

— Mire várnak még, ha egyszer az autót elnyelte a tenger?— Azzal te ne törődj! Különben is mindenképpen várni kell, mert Lingeström, Aldous és

Portenif a Magdalena luxushajón érkeznek, és holnap dél lesz, mire az beáll.

(Rejtő Jenő: A fízennégy karátos autó)

Az intézmcnyszcrü nevek a tulajdonnevek különleges csoportját alkotják. Jelentésük alapján leginkább az intezménynevekre hast^nlítanak, ezért nevez­zük őket így. Helyesírásuk azonban eltér az intézménynevekétől, mert nem minden lényeges tagjukat írjuk nagy kezdőbetűvel (pl. Keleti pályaudvar).

66

6. ■ a) H ogyan egészítenétek ki a táb lázatot?

b) G yűjtsetek a fentiekhez hasonló példákat a lakóhelyetekrő l isi

A cím ek

O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd o ld já tok meg a fe lada toka t!

M olnár Ferenc regénye, A Pál u tca i fiú k 1907-ben látott napvilágot könyv formá­ban. Először ugyanis a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban jelent meg folytatá­

sokban, még 1906-ban. Molnár Ferenc műve a mai napig az egyik legolvasottabb

és legnépszerűbb regény Magyarországon. Ugyanakkor külföldön is a legismertebb

magyar művek közé tartozik: számtalan nyelvre lefordították, sok országban kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány.

a) Figyeljétek meg a k iem elt tu la jdonneveket! M i a közös és m i az e ltérő sze­

repüket tekintve?

b) M i a különbség a helyesírásukban?

A címeknek két fajtájuk van: az egyedi címek (műalkotások címei, pl. Rab ember fiai) és állandó címek (újságok, folyóiratok címei, pl. Élet és Irodalom). Az egj'edi címek első szavát nagy kezdőbetűvel írjuk, míg az állandó címekben minden egyes szót nagy kezdőbetűvel írunk (kivétel a kötőszó cs a nem címkezdő név­elő).

r/

67

S. Csoportosítsátok az a lább i cím eket, és írjá tok !e őket helyesen a füzetetekbe!

ÁLLANDÓ CÍMEK EGYEDI CÍMEK

dunántúli napló

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI

ZÖLD MAGAZIN

NEMZET! SPORT

~ r íg T

A CSODASZARVASRÓL

TERMÉSZET VILÁGA

ÍLET ÉS IRODALOM

A BÚSULÓ JUHÁSZ (SZOBOR)

i ÉDES ANYANYELVŰNK

POROS ÚT (FESTMÉNY) GULLIVER UTAZÁSAI VISSZA A JÖVŐBE (FILM)

9. Képzeljétek el, hogy egy író regényt ír az osztályotokról! M i lenne a címe?

10. G yujtsetek több szóból á lló c ím eket a könyvtárban, az in te rne ten vagy egy

újságos üzlet k irakatából!

Kitüntetések, d íja k

11. Tudjátok-e, kik vo ltak, illetve m irő l híresek azok a személyek, ak ikrő l a követ­

kező értékes d íjaka t elnevezték?

Kossvlh-díj, Széchenyi-díj, József Attila-díj, Munkócsy-díj

^^1^ H asonlítsátok össze az előző fe la d a t pé ldá inak helyesírását az a lábbiakéval!

M i a különbség köztük? Beszéljétek meg!

Innováció Díj, Akadémiai Aranyérem, Pedagógus Szolgálati Emlékérem

A tulajdonnevet nem tartalmazó díjnevek minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk. A tulajdonnevet tartalmazó díjnevekhez kötőjellel és kis kezdőbetűvel kapcsoljuk a d íj, érem, emlékérem szót.

68

13. Tudjátok-e, hogy ki kaphatja az a lább! díjakat? Nézzetek utána!

Jászai Mari-díj, Kazinczy-díj, Grammy-díj, Ybl-díj, Oscar-díj, Erkel Ferenc-díj, Nobel-

díj

A lkossatok csoportokat! A lap ítsa tok és nevezzetek el d íjaka t! Beszéljétek meg

azt is, hogy kit és m ilyen te ljesítm ényt d íjaznátok vele!

A Nobel-díj jelenleg a leg- r^ogyobb elismerése a kivételes szellemi

tevékenységnek. A díj világraszóló elismerést jelent nemcsak a díjazottnak, hanem nemzete számára is.

Szenl-Györgyi Albert 1937-ben Magyarországról utazott a díjátadó ceremóniára az orvosi Nobel-díj átvételére.

Az érmet előbb Szegedre vitte, majd a vllághóború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum meg­

vásárolta tőle. A plakett a mai napig ott látható.

A „Kavics"

Hosszan sorolhatnánk a Budapest látképét meghatározó épületeket. A legújab­

bak közül való a Budapest Sportaréna, melyet különleges formája után Kavics­nak becéznek. Építése 2001. június 30-án kezdődött el a két évvel korábban

leégett Budapest Sportcsarnok helyén. A Kavicsba beépítettek kb. 50 000 ton­nányi betont, 2 300 tonna acélt, 11 milliónál is több csavart, a kábelek hossza több kilométerre tehető. Az épület súlya annyi, mint az Erzsébet híd és a Sza­badság híd súlya együttvéve. 2003. március 13-án és 14-én gálaműsorral nyi­tották meg.

2004. május 28. óta a híres magyar bokszoló emlékére a stadion hiva­

talos neve; Papp László Budapest Sportaréna.

M ilyen néven á llt/á ll Budapestnek ezen a pontján sport- létesítmény?Soroljá tok fe l egymás u tán időrendben az elnevezéseket!

69

1 7 . Ö ssze fo g la lá s Főnevek

A főnév olyan szófaj^ amely élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét

jelöli.

0l . J Elevenítsétek fel a pókhá lóábrák segítségével, am it a köznevekről és a tu la j­

donnevekrő l tanu lta tok!

köznév tulajdonnév

2. A lkossatok csoportokat! Válasszatok egy-egy betűt, és keressetek ilyen kezdő­

betűvel pé ldákat a tu la jdonnevek fa jtá ira a környezetetekből és az in ternetrő l!

J, K T

Indoko ljá tok meg a különböző tu la jdonnevek írását a tanu lt szabályokkal!

Wesselényi Miklós, Eszak-Európa, Csehország, Zalai-dombság, Atlanti-óceán, Sza­hara sivatag, Virág utca, Bodri, Göncölszekér, Pick szalámi. Deák Ferenc Gimnázium, Keleti pályaudvar. Egri csillagok. Magyar Konyha, József Attila-díj

70

Szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás során biztosan ti is sokszor törtétek már a fejeteket azon, hogyan tudnátok a iehető legpontosabban, legkifejezőbben jellemezni fogalmazásotokban az adott szereplőt, tárgyat vagy éppen helyszínt. A sikeres jellemzéshez,

leíráshoz elengedhetetlen, hogy a melléknevek közül

minél többét ismerjétek, és ki tudjátok választani

a legmegfelelőbbet.A következő oldalakon az alsó tagozatban megszer­zett tudásotokat bővíthetitek a melléknevekről.A számnév fogalma szintén nem ismeretlen számo­tokra. Ebben a fejezetben megtaláljátok a szófajjal kapcsolatos fontos tudnivalókat, beleértve a helyes­írást is.

Képzeljétek el, hogy m ilyen lenne á lm a ito k szo­

bája! ír já to k le úgy, hogy m inél tö b b m ellékne­

vet és számnevet használtok!

Melléknevek és számnevek

18. A m e llé k n é v Melléknevek és számnevek

O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

A kígyó

A kígyó borzasztó hosszú állat, hosszabb a legrövidebb öntözőcsőnél is. Előfordul

mind oz öt világrészben, mezőkön, kövecses-homokos földeken, erdőben és a patikák

címtábláin (...].

A kígyó igen buta állat, ezért a hüllők közé sorozzák. Lábait illetőleg nyomorék,

egy íába sincsen, és ezért hason mászik, ami különben alázatos természetére is vall.

Legnagyobb kígyó az óriáskígyó, ez születésekor még óriási kicsiny ugyan, de később

napról napra hosszabb lesz [...].

Igen nagy és veszedelmes kígyó még a csörgőkígyó. Ennek méregfogai vannak,

harapása halálos [...]. (...)Mulatságos látvány a pápaszemes kígyó, akit egyszer szürke hályog ellen operál­

tak, ozóta pápaszemet hord, és rossz kedve van. [...

M int minden élőlény, a kígyó is örül a tavasznak, mégpedig annyira, hogy ilyenkor örömében kibújik a bőréből.

(Nagy Lajos: Képtelen természetrajz)

a) M ié rt m ulatságos a szöveg? M e ly szavai, m ondata i hum orosak? M iért?

b) Ism eritek a következő kígyókkal kapcsolatos szólások, közm ondás je lenté­

sét? M elyik m agyarázat m elyikhez tartozik? Kössétek össze a párokat!

Erőtlen, mint a bőrehagyott kígyó.

Kígyó nyomót vizsgólja a kősziklón.

Kicsalja a kígyót a bőréből.

Kígyóf-békót kiabál rá.

Kígyót melenget a keblén.

Akit egyszer a kigyó megcsípett,

a gyíktól ts tel.

Mindig fekszik, mint a kígyó.

Folyton heverészik.

az a következő alkalomma/ mar óvatosabb fesz.

Nagyon gyenge.

M in d e n rosszat ró ío g , a lja s u lrágalmazza.

S ó U <<ésőbb aliashálátlansággal pártfogója ellen támad

Nagyon tud rimánkodni.

Olyasmit próbál felderíteni, kinyomozni, aminek már híre-hamva sincs.

72

c) M iiyen á lla t a kígyó? Keressétek meg a szövegrészletben azokat a szavakat,

am elyekkel az író a kígyókat jellem zi!

d) G yüjtsetek még jellem ző tu la jdonságoka t a kígyókról!

a kígyók

e) Beszéljétek meg, m i ju t eszetekbe a m elléknévről!

A milyen?, miféle?, melckora? kérdésre válaszoló, tulajdonságot kifejező szavak mellcknevck.A melléknév olyan szófaj, amely élőlények, élettelen dolgok és fogalmak tulaj­donságát nevezi meg (pl. hű barát, magas ház, érdekes utazás, zmosi közlekedés).

2.) a) Az a lább i szövegből k im arad t számos kifejezés. Ti hogyan egészítenétek ki

m elléknevekkel a szöveget? Egy üres helyre tö b b m elléknév is bekerülhet.

növényvilág tenyészett itt. virágok, amelyek

szirmai mintha bársonyból volnának. A sarokban liliombokor,

liliomokkal megrakodva. Mindenütt elszórva

virágok, amelyeknek egy szirma, csak egy szirma, volt. Úgy

tetszett, hogy ezek bocsátják azt az illatot, amelyet szagolva

az ember azt hiszi, elakad a lélegzete. A kert közepén egy csomó

virág terpeszkedett. szirmaik lógtak le egészen

a fűbe.

b) A fen ti részlet Csáth Géza A varázsló kerfje cím ű írásából származik. Keres­

sétek meg az eredeti m üvet a könyvtárban vagy az in terneten! Hasonlítsá­

to k össze a m egoldásotokkal!

73

3. Alkoss hárm as csoportokat: keresd meg az arab számmal je lö lt m elléknévhez

ta rtozó rokon érte lm ű szót a középső oszlopban, m ajd válaszd ki hozzá a vele

ellentétes jelentésű m elléknevet a jobb o lda li oszlopból (pl. ö n fe lt - nagyképü

1. öntelt

2. rókalelkű

3. rest

4. együgyű

A) csúnya

6J szelíd

C) nagyképű

D) álnok

I. figyelmes

II. szorgalmas

Hl. gonosz

IV. gyönyörű

l . - Q - V I .

• w í w •

5. rút E) magas V tömzsi

6. zsugori p) megfontolt VI. szerény

7. óvatos G) figyelmetlen VII. vakmerő

8. szétszórt HJ szűkmarkú Vili. nyíltszívű

9. jámbor í) balga IX. bölcs

1 0 .sudár J) lusta X. bőkezű

A m elléknév to lda léka i

4. a) M e ly képzők illenek az alábbi^ különböző szófajú szavakhoz?

csíp, fal, feled, tud, nevel, bokor, szó, haj, ujj, Balaton, Jókai

-ékeny •ónk

-u -OS .étien

“I -s

-atlon

-nyi

-tlan

b) A lkossatok m ondatokat a képzett m elléknevekkel!

Melléknevet legtöbbször igéből vagy főnévből képezünk. A leggyakoribb mel­léknévképzők: pl. az -a tla n , -etlen , -ta lan , -telen, az -ós, -ős, az a -nyi, az -i cs a gyakran ck>hangzóval kapcsolt -s (pl. rendetlen, haszontalan, harapós, (kék) szétüti, teni/érnj/i, szegedi, móriczos).

a) Á llap ítsá tok meg az a lábbi m elléknevekrő l, hogy igéből vagy főnévből ké­

peztük-e őket!

cukros, hihetetlen, arasznyi, félénk, hallgatag, hajlékony, kavicsos, daíiós, nőtlen, nnaradi, nyúlánk, nyári, égi, fiús

b) M ely iknek mi az ellentéte? Beszéljétek meg!

74

6. a) H asonlítsátok össze az a lább i épü le teket m éret

szerint!

3*»1*

b) H ogyan használtátok a m ellékneveket? M ilyen to lda lékoka t kaptak? Beszél­

jé tek meg!

A melléknevek többsége fokozható, ilyenkor fokjel járul hozzájuk. Fokozás­sal a tulajdonságok mértékét hasonlítjuk össze: nngi/, nagyobb, legnagi/obb, le- geslegtjogijobb. Az alapfoknak nincs jele: 0; a középfok jele: -bb ; a felsc)fok jele: !eg~ és -bb; a túlzófok jele: legcsleg- és -bb. Azonban nem minden melléknév fokozható: pl. vízi jármű,/ér/es asszony, félszemű kalóz, szemüveges lány.

7. Jól ism eritek egymást? Jól ism eritek saját m agatokat? Ki a legszorgalm asabb?

Ki a leggyorsabb futó? Ki a ......... ?

A lkossatok csoportokat, és fo lytassátok a sort, keressétek m eg társa itok leg­

je llem zőbb jó tu la jdonságát! N év nélkü l olvassátok fe l, m ajd ta lá ljá tok ki, kire

vonatkozik a m egállapítás!

a) Illesszétek a m elléknevekhez a m egfe le lő ragokat!

• formai

• fedetlen

• hatalmas• fejedelmi

• buta

gyors

embertelen

M i• magyar• rút

• eredeti

• szép

• fürge

• rossz• határtalan

• német

b) M elyek vo ltak azok a szavak, am elyekhez tö b b to ld a lé ko t is tud ta tok kap­

csolni? M egváltozott-e a szó jelentése? Hogyan?

75

A következő ragok jellemzően melléknevekhez járulnak, amelyek így a h o ­gyan? kérdésre felelnek: -au; ~eu; -ul; -»/; -lag ; -lég. Az -ni; -ül rag magán­hangzója mindig rövid.

(^9^ Főnév vagy m elléknév? H asonlítsá tok össze az a lább i idézetekben szereplő

kiem elt szavakat! M it tapasztaltok?

„A m agyart is tanulni kell, még született m agyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folya­

matosan, berozsdásodik." ,,,(Kodály Zoltán)

„Az a tény, hogy anyanyelvem m agyar, és m agyarul beszélek, gondolkozom, írok,

életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható/'

(Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és a lélekről)

Az első idézetben a magyar szó szófaja: , míg a másodikban:

„Ki kopog?

Mi kopog?

Egy fekete holló!

Nála még

A levél

Vagy ahhoz hasonló,

szófajuk:

Piros a Pecsétje,Finom a hajtása: Oh áldott,Oh áldott

A fceze-irósa/" (Arany János: Mátyás anyja)

Ha kéket és sárgát összekeverünk, zöldet kapunk,

szófajuk:

„Felhörpintette a feketét és magában dúdolt valamit." (Karinthy Frigyes: Az új élet)

A focista súlyos szabálytalanságáért p irosat kapott, és azonnal kiállították,

szófajuk:

Az aranyásók kitartóan kutattak az a rany után.

Évi születésnapjára kapott egy a rany fülbevalót.

szófoja:

szófaja:

Vannak olyan szavak, amelyek több szófajúak is lehetnek. Ezeket több szófa- jii szavaknak nevezzük, cs a mondatban derül ki róluk, hogy jxMdául főnevek vagy éppen melléknevek. Fajtáik: - népnevek;

- színnevek; - anyagnevek.

76

10. a) O lvassátok el az A rany János Toldi című m űvéből vett idézeteket! Á llap ítsá­

to k meg a cseh szó szófaját az egyes m ondatokban!

„Egyszer jön o nagy cseh Buda vára felől, szófaja:

Táncol nagy lovával a korláton belől;"

„S eveznek a tollal, mint hogy tisztök tartja,

A cseh bajvívóhoz a budai partra; szófaja:

Vérszín a cseh tolla, fölcseréll vele; szófaja:

A bajra hívásnak volt e dolog jele."

b) A több szófajú szavak m elyik csoportjába ta rtoznak az a lább i k iem elt sza­

vak? Á llap ítsátok meg a szófa jukat is!

Szombatonként egy francia barátommal szoktam e-mailezni, szófaja:

így könnyebben tudom megtanulni a franciát. szófaja:

Dia szabályosan közlekedett, a zebránál megvárta a zöldet, szófaja:

A zöld dió még nem alkalmas a fogyasztásra. szófaja:

Üsd a vasat! szófaja:

Vas főzőedényt használ. szófaja:

c) G yűjtsetek ti is hasonló példákat!

U ra lkodó i m elléknevek

A történelem során gyakran előfordult, hogy egy-egy uralkodó neve kiegészült

egy melléknévvel. Ezek a melléknevek állandósultak, azaz a név állandó részei lettek. Sokszor az uralkodó kiváló tulajdonságai, dicsősége nyomán kapta őket (mint pl. Oroszlánszívű Richárd, Szép Füíöp, Nagy Károly) vagy éppen jellemző megjelenésének köszönhetően (pl.Rőtszakállú Frigyes). De arra is volt példa, hogy egy rossz tulajdonságra,

testi-lelki gyengeségre lehet visszave­zetni az új nevet (pl. Örült Johanna vagy Tehetetlen Henrik).

M it go n d o lto k , honnan kapta

nevét Széphajú H ara ld , H ebegő Lajos, va lam in t Együgyű Károly?

Beszéljétek m eg, m ajd nézze­tek is utána az in terneten vagy a könyvtárban!

Széphajú Harald trónra lépése

77

1 9 . A m e llé k n e v e k h e ly e s írá s a Melléknevek és számnevek

A tu la jdonnevekbő l képzett m elléknevek helyesírása

O lvassátok el a következő szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

Legelőször is meg kell jegyeznem, az emberek nagyon különös állatok. Én aztán

tudom! Már két éve tűröm ebben a terráriumban egy bizonyos Tunya Tihamér nevű

embergyerek állattartási szokásait. És két év a szíriai aranyhörcsögöknél már tekinté­

lyes kor. Annyi, mintha egy ember hotvanéves volna! [...]Egy akvárium számunkra elviselhető lakhely. Ha tiszta! Azaz időnként kitakarítják,

kimossák, és a forgácsot — legalább hetente egyszer — kicserélik. De ezt sajnos Tunya

Tihikétől hiába várom! Csak ahhoz van esze, hogy a legmélyebb nappali álmomból folyton felriasszon és összefogdosson. (...)

Még szerencse, hogy az a hosszú hajú ember, akit Tihike Anyucinak szólít, néha megsajnál, és kitisztítja az otthonomat. [...]

Most mondjátok meg, miért nem tudja felfogni egy hatodikos Homo sapiens, vagyis emberszabású élőlény (már ha Tihike annak nevezhető!), hogy friss zölddel,

salátával, káposztával és napraforgómaggal kell etetnie?

(Nógrádi G ábor: Segítség, ember!)

a) M ilyennek ism ertétek meg a részlet szereplőit? Beszéljétek meg!

b) Keressétek meg a szövegben azokat a m ellékneveket, am elyeknek a helyes-

íróso gondot okozhat! M iért ta rtjá to k őket nehéznek? Beszéljétek meg!

c) M e ly ik az a m elléknév a szövegben, am elyet tu la jdonnévbő l képeztünk?

a) A lakítsa tok csoportokat! Figyeljétek meg az a lább i ábrát, m ajd keressétek

meg a párokat!

Északi-középhegység chenyí-hegy Lapja

Gellérl Szálló Olaszország Közép-Európa>'0)cc0

-;ö_József Attila-díj Zsigmond Nemzeti Színház

JókaiDunántúl

>-Q)c

"Ö3£<pMÜ.

jókais

nemzeti színházi északi-középhegységi ^özép-európai

dunántúliJózset Attila-díjas

olaszországi

Gellért szállói Móricz Zsigmond-i

Széchenyi-hegyí Nők Lapia-beli

78

b) C soportosítsátok az e lőbb i m ellékneveket aszerint, hogy m ilyen fa jtá jú

tu la jdonnevekbő l képeztük őket!

személynév földrajzinév

intézmény­név

cím díj

A tulajdonnevekből gyakran képezünk melléknevet. Leggyakoribb képzők: az -h az -s és a -Oe/i. Ilyenkor a nagy kezdőbetű vagy kis kezdőbetűre válto­zik (pl. északi-középhegységi), vagy pedig megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűs írásmódot (pl. Széchemji-hegyi).

\Képezzetek m ellékneveket az a lább i személynevekből! A füzetben dolgozza­

tok! (A helyes írásm ódban a 2. fe la d a t példái segítenek.)

Babits Mihály, Gárdonyi, Bartók Béla, Kodály, Munkácsy

A többelemű személynevekb<)l képzett melléknevekhez kötőjellel kapcsol­juk az -5 képzőket, cs megtartjuk a nagy kezdőbetűs írásmódot (pl. Arany János-i). Az egyelemű személynevekből képzettek esetén a melléknevet kis kezdőbe­tűvel, kötőjel nélkül írjuk (pl. kölcseys).

4. Ta lá ljá tok ki, k ire gondo ltunk! Ezután pedig képezzetek a személynevekből m ellékneveket!

Nobel-díjas magyar tudós, a C-vitamin felfedezője

(vezetéknév és keresztnév)

A bűvös kocka ma élő magyar feltalálója

(vezetéknév)

A Himnusz költője (vezetéknév és kereszt­

név)

79

Párokban dolgozzatok! Felváltva keressetek a térképen egyelemű földrajzi neveket,

majd írjátok le a füzetbe a belőlük képzett mellékneveket az alábbi példák alapján!

Dunántúl —> dunántúli; Székesfehérvár székesfehérvári; Lengyeltóti -> lengyeltóti

Atulajdonnevékböl képzett melléknevek helyes írásához segítségedre

lehelnek a helyesírási szótárak vagy az interneten (pl. az alábbi oldal: hffp://www.mogyorhe/yesiras./)ü).

Az cgyclcmű földrajzi nevekhez az -i képzőt közvetlenül kapcsoljuk, illetve kis kezdőbetűvel kezdjük a szót (pl. balatoni). Az -/-re végződő nevekhez nem írunk újabb -i-{ (pl. ercsi).

80

6. a) Figyeljétek meg, hogyan m ű köd ik a „m elléknevesítö gép"! M iko r m arad

m eg a nagy kezdőbetű?

b) M i lenne a végeredm ény, ha az a lább i fö ld ra jz i neveket is beletennénk

a m elléknevesítöbe? Beszéljétek m eg!

Velencei-tó JánoS'hegy Nyugat-Európo

A többclcmü földrajzi nevek -i képzős alakjaiban a tulajdonneveket akkor írjuk nagybetűvel; ha előtagként szerepelnek és (önmagukban is tulajdonne­vek. Ha utótagként állnak, akkor a tulajdonneveket is ugyanúgy kis kezdőbe­tűvel írjuk, mint a közszavakat.

( 7 Képezzetek m ellékneveket az a lább i képek a lapján!

A közigazgatási térkép neveiből képzett melléknevekben megtartjuk a nagy kczdőb:tűs írásmódot (pl. Margit hídi).

81

S. Figyeljétek meg az intézm énynevek -i képzős a lak ja inak helyesírását a példák­

ban! Gyűjtsetek a környezetetekből intézm ényneveket, és képezzetek belő lük

m ellékneveket!

9.

Fenyőfa HotelSzilágyi Erzsébet Gimnázium

Szépművészeti Múzeum

Fenyőfa hotelbeli Szilágyi Erzsébet gimnáziumi

szépművészeti múzeumi

a) Döntsétek el, hogy m elyik írásm ód a helyes! Ha jól do lgozta tok, akkor a betűket helyes sorrendben összeolvasva egy fővárosi in tézm ény nevének

az első fe lé t kap já tok meg. Hogyan hangzik a teljes név?

Bajor Gizi színészmúzeumi (Z) Árpád fejedelem gimnáziumi (O)

Uránia Nemzeti Filmszínházi (P) Béke utcai általános iskolai (G)

Kelenföldi Pályaudvari (E) Budapest Kávéházi (U)

Bajor Gizi Színészmúzeumi (K) Árpád Fejedelem gimnáziumi (I)

Uránia nemzeti filmszínházi (S) Béke Utcai Általános iskolai (T) Kelenföldi pályaudvari (R) Budapest kávéházi (Á)

b) Ta lá lja tok ki ti is hasonló rejtvényt!

Az intczmcnynevek -/ képzős alakjaiban nagy kezdőbetűvel írjuk a lulaj- donneveket (pl. Móra Ferenc niiízeu/ni) és az azzal egyenértékű közneveket (pl. Virág szállói). A név többi tagját pedig kis kezdőbetűvel írjuk (pl. országos

Széchcnj/i köni/viári).

10. a) Figyeljétek meg a cím ekből képzett m elléknevek helyesírását!

• Nemzeti Sport Nemzeti Sport-beli

• A Pál utcai fiúk A Pál utcai fiúk-beli (események)

b) Gyűjtsetek 3-3 példát az állar^dó, illetve az egyedi címek -i képzős alakja ira!

82

A címckliez a képzőt kötőjellel kapcsoljuk, illetve megtartjuk a nagy kezdő- bctűs írásmódot (pl. Egri c5ilkgck-beli).

H ogyan írjuk helyesen azokat a tu la jdonneveket, am elyekből az a lább i, k ie ­

m elt m ellékneveket képeztük? Beszéljétek meg!

Kertész Imre N obel-d íjas író.Az a rany m álna díjas színész nem örült a kitüntetésnek.

A díjak, kitüntetések nevéből képzett melléknevekben a tulajdonnévi tag nagy kezdőbetűjét megtartjuk (pl. Kosstith-díjas), a közneveket pedig kis kez­dőbetűvel írjuk (pl. innováció díjas).

12. A lkossatok csoportokat, és ta lá lja to k ki d íjneveketi M ilyen d íjasok lennének

az á lta la to k k itün te te tt személyek? írjá tok le a füzetetekbe!

színész, szakács, rendőr, tanár, sportoló

Gondolkodtál már azon, hogy vajon hogyan kell leírni egyes idegen tulajdonnevek

• i képzős alakja it? Miért éppen a marsef//e-i jmárszeji), s/iokespeare-f sékszpírij, W/e-j [lillil, g/asgow -/ |glózgói|, brefogne-i [brötányi] írásm ód

a helyes? És a francia Lyon jlion j város nevének képzett a lakja miért ly o n it

A válasz egyszerű: az utolsó példában kiejtjük a szó utolsó m ássalhangzóját. Vagyis ha az idegen írásmód szerint a szó végén úgynevezett ném a betű

van, vagy a szót az írásképtől eltérően ejtjük, akkor a m agyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük

az alapszóhoz.

83

20. Aszá m n é v Melléknevek és számnevek

© O lvassátok el figyelmesen a szöveget, m ajd o ld já tok meg a fe lada toka t!

/smereíszerzés a középkorban

A l l . században megszületett a felsőfokú oktatás, azaz létrejöttek az első egyetemek.

Ide akár 13-14 éves korban is be lehetett iratkozni, és 25 éves kora táján orvosi vagy

jogi végzettséget szerezhetett a diák. A legtöbb időt az egyháztudomány tanulmányo­

zása igényelte, ezt általában csak felnőtt fejjel végezték el a hallgatók.Tanszerekre nemigen volt szükség a középkori iskolákban. A betűvetést viasztáblán,

íróvesszővel tanulták meg. Az ismereteket többszöri ismétléssel rögzítették. Könyveket

csak a felsőbb fokú oktatásban használtak.

Sok forrásunk szól arról, hogy a diákokat gyakran fenyítették vesszővel. Egy tanító szerzetes viszont azt írta, hogy ne csak veréssel, hanem szeretettel és gyengédséggel neveljék a gyermekeket.

(Horvdfh Anc/reo Horváth Levente A ífila : Történelem 6.)

a) Döntsétek el, igazak-e vagy ham isak az á llítások!

Az 1100-as években megalakultak az első egyetemek.

11-12 évig tartó tanulás után orvossá válhatott a diák.

A középkori iskolákban nem használtak könyveket.

b) Talá ljá tok meg a részletben az a lább i szavak rokon érte lm ű m egfe le lő it!

írás, barát, büntetés

c) Az idézet segítségével hasonlítsátok össze a 11. és a 21 . század tanulási

m ódszereit! M elyiket ta rtjá tok eredményesebbnek? M iért?

d) Keressetek a szövegben szám okat, m ennyiséget kifejező szavakat! Figyeljé­

te k meg, m i a szerepük a szövegben!

A számnevek személyek, tárgyak, fogalmak számát, mennyiségét, illetőleg egy sorban elfoglalt helyét nevezik meg.

Kérdőszavaik: hány?, mennyi?, hányad?, hányadik?

a j G yüjtsetek a kép a lap ján szám ­

neves kifejezéseket!

b) Beszéljétek meg, hogy a kapoft k i­

fejezések közül melyek határozták m eg a m ennyiséget pontosan, és

m eiyek csak hozzávetőlegesen!

84

A SZÁMNEVEK FAJTAI

A) Mennyiségei kifejező számnevek:• határozott számnevek

- tőszámnevek (pl. egy, száz)- törtszámnevek (pl. egyhanm d, negyed)

• határozatlan számnevek (pl. sok, kevés, töbly)

B) Sorrendiséget kifejező számnevek:• határozott számnevek (pl. hanitadik)• határozatlan számnevek (pl. sokadik)

A határozott számnevek a számot, mennyiséget pontosan meghatározzák, míg a határozatlan számnevek csak hozzávetőlegesen utalnak rá.

A tőszámnevek egész számokat neveznek meg, a törtszámnevek az egésznek a tört részét. A sorszámnevek egy sorban elfoglalt helyet jelölnek.

( s . j q) A lkossatok párokat! Póto ljá tok az a lább i közm ondások, szólások hiányzó számneveit!

1. Ki markol, fog.

2. Egyik o másik

3. áll a vásár.

4. Úgy kivágja, mint a

5. egy tucat.

6. Ebek kerül.

7. Sovány, mint a szűk esztendő.

8. Ahol jóllaknak, a

híján

se marad éhen.

b) Á llap ítsá tok meg, hogy a közm ondásokban, szólásokban szereplő szám ne­

vek hova illenek az a lább i táb láza tban ! Keressetek 2 -3 sa já t pé ldát is!

Mennyiséget kifejező számnevek Sorrendiséget kifejező számnevek

határozottszámnevek

határozatlanszámnevek

határozottszámnevek

határozatlanszámnevek

tőszám­nevek

törtszámnevek

c) M agyarázzátok meg saját szavaitokkal a kiegészített közm ondások, szólá­

sok jelentését!

d) O yűjtsetek ti is számneves szólásokat^ közm ondásokat!

85

r ^ - l a) A lkossatok párokat! Keressetek a tantárgyakhoz olyan je llem ző szakkife je­

zéseket, szókapcsolatokat, am elyeknek egyik tag ja számnév! Versenyezze­

tek, ki ismer többet!

• biológia (pl. két pór láb) • földrajz• irodalom (pl. 4 versszakból áll) • ének

• történelem • testnevelés

b) G yűjtsetek hasonlókat a szám ítógéppel, m obilte le fonna l kapcsolatban!

A szám nevek to lda léka í

a j Toldalékold a következő számneveket úgy, hogy a kérdésre feleljenek! Ügyelj

a helyesírásra!

Hányadik? Hányod része? Hányon? Hányszor?

öt ötödik

hét

tíz

negyven

b) Lásd el fok je lle l a következő számneveket!

kevés

Tőszámnévből képezzük a sorszámnevet és a törtszámnevet. A sorszámnév képzője: -d ik (pl. hat + odik), a törtszámnévé: -d (pl. hat + od).

A sok és a kevés határozatlan számnevek fokozhatok (sok, több, legtöbb; kevés,

kevesebb, legkei>esebb).

A számnevekhez ragok is járulhatnak. A leggyakoribbak ezek közül: -ani-en

{hat + an, keves + en), -szór, -szer, -sző r {sok + szór, hét + szer, öt + szőr).

6. Válasszatok az a lább i szám nevekhez to lda lékoka t, m ajd m ond ja tok ve lük m ondatoka t!

három, hét, tizenhárom, huszonegy, ötvenöt, ezer

-szőr, -dik, -szór, •szer, -d, -on, -en

Fejtsétek meg a keresztrejtvényt az idézetekből hiányzó szám nevek p ó tlá ­

sával!

4.

B.

1. fi2.

1 . ■ ■

3.

■ -

6. n7. ■

1. „Szídd fel begyem o ________ ' vizet!"

2. „ ________ _] kőmíves összetanal<odél<

3. „Tündérország első kapuját őrzötte

Félrőfös körmökkel _____________ 1 szilaj medve."

4. veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!"

5. „Toldi Miklós képe úgy ragyog fel nékem

Majd - ember-öltő régiségben."

6. „Kilátszik a vízből szép térdecskéje

Kukoricza Jancsi gyönyörűségére."

7. „ [...] - jó leventét

Kiszemeltek, hogy követnék [...]."

b) Ta lá ljá tok ki, m ely m üvekből szárm aznak az idézetek!

A határozott számnevek né lkü li nyelv

Gondoltad volna, hogy létezik a világon egy olyan nyelv, amelyben nincsenek

szavak o határozott számnevekre? Brazíliában él egy indián népcsoport, mely mindössze 300 főből áll. Nyelvük felkeltette a tudósok érdeklődését, ezért kuta­tásokat végeztek. Kezdeti vizsgálódásaik során a kutatók úgy gondolták, hogy

az indiánok a mennyiségek megjelölésére csak az egy, a kettő és a sok szava­kat használják. 2008-ban egy újabb kutatás azonban bebizonyította, hogy amit

előzőleg egy és kettő jelentésű szavaknak gondoltak, az valójában néhányat, illetve többet jelent. Vagyis ennek az indián törzsnek nincsenek szovai a határo­

zott számnevekre.

Vitassátok meg, m iért fontos a határozott számnevek használata a m in ­dennap i kom m unikáció során! Soroljatok fe l pé ldákat!

87

2 1 . A szá m n é v h e lye s írá sa Melléknevek és számnevek

O lvassátok el az a lább i szövegrészletet, m ajd o ld já tok meg a fe ladatokat!

A számtartó jelentése szakította félbe a beszélgetésüket. Az öreg egy árkus papirost terjesztett ki Dobó előtt, és a szemüvegétől a papirost messze tartva, olvasta.

- Hát van: bárány 8050; ökör, tehén, borjú, szóval vágómarha: 486; búza, rozs meg liszt összesen 1 1671 véka. Árpa meg zab 1540 véka...

- Bor mennyi van?- 2 2 1 5 köböl.- Az is kevés lesz.- De legalább óbor. Az idén már megette a kutya a szüretet. Sör is van néhány

hordóval.- Disznó?- 139 élő. Szalonna 215 oldal.

(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

a) ír já to k le a füzetetekbe a részletben e lő fo rdu ló szám okat betűkkel!

b) Beszéljétek meg, m ire ke lle tt figye lne tek a számok le írásakor!

Ha a tőszámneveket betűvel írjuk, akkor a számokat kétezerig egybeírjuk, e fölött pedig kötőjellel választjuk el a hármas tagolás szerintPl. ezerkilencszázkilencvenkilenc, tizenkétmillió-háromezer-hiíszonkilenc.

a) Egészítsétek ki a m ondatokat a hiányzó sorszámneves kifejezésekkel!

6 . osztály ó .-b a n o '^ a lá n y .^e

3 . em elet V I. kerület 2 4 . ó rá b a n

• A tanulói már izgatottan készültek a kirándulásra.

• az irodalomórákon megismerhetjük Toldi Miklós történetét.

• A erkélyéről lefújta a szél a törülközőt.

• Sietnünk kell a feladat elkészítésével, mert már a vagyunk.

• A kedvenc versem a könyv található.

• Nagyon elfáradtam, mert gyalog mentem föl a

• A Budapest pesti oldalán található.

b) Figyeljétek meg a sorszámnevek helyesírását! Fogla ljá tok össze, m it tapasz­

ta lta tok!

88

Ha a sorszámneveket számjegyekkel írjuk, akkor utánuk pontot teszünk. A toldalékot kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk. Egyes kifejezésekben római szá­mokkal is jelölhetjük őket (pl. VII. kerület, XVIIl század).

Keresd meg a dátum okhoz ta rtozó esem ényeket m eglévő ism ereteid vagy

az in ternet segítségével! Figyeld meg a dátum ok helyesírását!

1241. április 10-11-én

1301-ben

1443 telén

1456 július havában

^ 5 8 fanuárjában

1526. augusztus 29-én

után

1823. január 1 -jén

megszületett Petőfi Sándor

°^“ °99yűlés Mátyást királlyá vá/asztja

a nándorfehén^árl diadal

II. Rákóczi Ferenc a száműzetést választotta

Hunyadi János bevonul a Balkánra

a muhi csata

kihal az Árpád-ház

a mohácsi csata

Ma már hozónk is igazodott a nemzetközi gyakorlathoz,

mely szerint a csomogolt élelmiszereken a lejárati dátum sorrendje: nap hónap év.

Vagyis a m agyar helyesírás szerinti dátum- jelölést (pl. 2 0 1 2 . 0 8 . 14.) felváltotta

a címkéken az új forma (pl. 1 4 .0 8 . 2 0 1 2 .) .

A keltezésben az évszámot és a napot jelölő szám után többnyire pontot te­szünk.Nem írunk pontot, ha

- az évszámot nóvutó követi (pl. 2000 óta),- az évszám után birtokos személyjelcs szó áll (pl. 7S4S ímmzíín),- toldalék követi az evszámot (pl. 1999-lfen),- toldalék követi a napot jelölő számnevet (pl. 1970. (iece/rrl er 31-én),- az evszám önmagában áll (pl. 1514).

Az elsejét jelölő alakokban írásban is jelöljük a j hangot (pl. 2012. január 1-jén).

89

4. a) Nézz utána, hogy a szám ítógép hogyan segíti elő a gyors dátum írást!

b) írd le a füzetedbe a m ai dá tum ot ahányféleképpen tudod!

a) Alkossatok párokat! Lássátok el az a lábbi to lda lékokka l a rajzokon lá tható

szám neveket, m ajd írjá tok le a füzetetekbe! Beszéljétek m eg a kapott sza­vak helyesírását!

-s, -t, -d, -dik, -szer/szor, an/en, -vol/vel

b) Készítsetek egy rövid párbeszédet, am elyben szerepel ö t a le írt to lda lékos

számnevekből!

6.J A lkossatok párokat! Fejtsétek m eg a következő ta lá lós kérdéseket!

• Hatvan gyermeke von, minden gyermekétől hatvan unokája. Mi az?

• Ki az, aki 28 éves korában csak hétszer érte meg a születése napját?

• Kéf keze, két feje, négy szeme, hat lába, s mégis csak négyen jár. Mi az?

• M ikor volt egy esztendő három hét?

• Van egy fa, ennek van 12 ága, minden ágon van 4 fészek, minden fészekben

7 fióka. Mi az?

90

7. a) A lkossatok csoportokat! O ld já to k meg a m atem atika i fe lada toka t!

• Négy páratlan számból hogyan lehet húszat csinálni?

• Egy apa százkilós. Két fia ötven-ötven kilós. Hogyan mennek át csónakkal a fo ­lyón, ha a csónak csak száz kilót bír el egyszerre?

• - Hova mentek húszán, ludak?— Nem vagyunk mi húszán ludak, mert

ha még ennyien volnánk, s fél ennyien,

akkor lennénk húszon ludak.

Hányan vannak a ludak?

b) Készítsetek a tö b b i csoport számára

egy hasonló fe ladványt!

Melléknevek és számnevek 2 2 . Ö ssze fo g la lá s

A melléknevek és a számnevek a főnevekkel együtt a névszókhoz tartoznak.

A m elléknév

Élőlények, élettelen dolgok és fogalmak tulajdonságát nevezi meg.

MELLÉKNÉV

tőszavak képzett szavakpl. nagy, kék, bátor, kerek pl. pesti, móriczos, jószívű, tudatlan

A melléknevek többsége fokozható. Az alapfoknak nincs |ele (pl. nogy); a középfok jele: -bb (pl. nagyobb); a felsőfok jele: /eg* és -bb (pl. /egnagyobb); a túlzófok jele pedig: /eges/eg- és -bb (pl. legeslegnagyobb).

1. a) M i az e llen té tük az a lább i rokon érte lm ű m ellékneveknek? A lkossatok velük

9 1 m ondatokat!

rémes, hallatlan, rettenetes; szószátyár, cserfes; gáláns, nagylelkű, nagyvonalú; büszke, gőgös, önérzetes; bátor, merész, vakmerő; boldog, elégedett, gondtalan;

féleszű, bolondos

b) Csoportosítsátok a fenti m ellékneveket különböző szem pontok szerint!

H ogyan vá ltoz ik az a lább i tu la jdonnevek helyesírása -i, -s, -b e li képzővel?

Beszéljétek m eg!

József Attila-díj, Nemzeti Színház, Arany János, Dunántúl, Margit-sziget, Fehér-tó, Dél-

Európa, Veszprémi Napló, Szent István tér, A kis herceg. Északi-középhegység

o j M it je lentenek az a lább i közm ondások, szólások? Beszéljétek meg!

• Rossz tanácsos a harag.

• Kicsi a bors, de erős.

• Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

• Éhes szúnyog jobban csíp.

• Nem lehet vele zöld ágra vergődni.

b) G yüjtsetek szinonim ákat az első négy közm ondás m ellékneveihez!

4. A lkossatok párokat! M ond ja tok o lyan m ondatokat, am elyekben az a lább i m el­

léknevek főnévként szerepelnek!

magyar; szürke, selyem

A számnév

Személyek, tárgyak, fogalmak számát, mennyiségét, sorban elfoglalt helyét nevezi

meg.

SZÁMNÉV

mennyiséget kifejező sorrendiséget kifejező

határozotthatározatlan

pl. sok, kevéshatározott

pl. harmadikhatározatlan pl. sokadik

tőszámnevek törtszámnevek pl. egy, száz pl. egyharmad

M ié rt különlegesek az a lább i számok? Beszéljétek meg!

3 , 1 , 1 2 , 2 1 , 3 3 , 1 0 0 1

6. Hányad része az egésznek? M o nd já to k ki, m ajd írjá tok le a füzetetekbe!

a) Válaszolja tok az a lább i kérdésekre!

Hányadik emeleten laktok? Hányadik vagy a névsorban? Hányadik unokája vagy

a nagyszüleidnek? Hányadik órátok ma a magyar nyelv?

fa) M o nd ja to k o lyan m onda toka t sorszám nevekkel, am elyekben életetek egy

fon tos eseménye je len ik meg (pl. M ásodik lettem a szavalóversenyen.)l

c) A sorszámnevek a szövegben gyakran jellem eznek is. Beszéljétek meg, m it

á ru lnak el az a lább i m onda tok sorszámnevei!

András első lett a szavalóversenyen.A tizenkettedik palacsintát Dönci már egy kicsit lassabban ette.A negyvenedik emelet ablakából már be lehetett látni az egész várost.

92

Már találkoztatok tanulmányaitok során azzal a szó­fajjal, amelynek feladata a „helyettesítés". Ez a szó­faj a névmás. Tudjátok, hogyan lehet a névmáso­kat személyek neve helyett használni, hogyan lehet velük kérdezni és rámutatni élőlényekre, tárgyakra

vagy gondolati dolgokra.Ebben a fejezetben a névmásoknak újobb fajtáit

ismerhetitek meg, megtanulhatjátok a helyes hasz­nálatukat és a helyesírásukat.

Tegyetek fe l egym ásnak kérdéseket a kép a la p ­

ján! Használjátok a m ár ism ert névm ásokat! I

j

Névmások

2 3 . A s z e m é ly e s és a b ir to k o s Névmásokn é vm á s

O lvassátok el a következő elbeszélésrészletet, m ajd vá laszo lja tok a ké rdé­

sekre!

Édesapám szűcsmester volt. Hot legénnyel, két inassal varrta a sok szép subát, tuli-

pántos ködmönt. Én gyerekeszemmel föl nem tudtam érni, m inek az a tenger sok suba, az a tömérdek ködmön. El nem bírjuk m i azt szaggatni, ho mindennap m ási­

kat veszünk is m agunkra.- Nem is nekünk készül az, fiam -

okosított föl édesapám.

- Hát ugyan kinek? -M in d e n k in e k , ak inek szüksége

van rá. Akad ennek m indnyá jának gazdája a vásárbari. Azért megy az ember a vásárba, hogy túladjon azon, am ije van, és vegyen helyette o lyant, am ije nincs.

Másnap reggel, m ire kidörgöltem a szememből az álmot, se egy árva subát, se egy fia ködmönt nem láttam

a háznál.

- M ind kivitték azt a vásárba még hajnalkor - mondta édesanyám. O da­kint van édesapád 5s, árulja. Gyerünk mi is szerencsét próbálni!

Ki is mentünk, hanem én egy kicsit megcsalatkoztam a vásárban— Nini, édesanyám, hiszen ez a vásár csak olyan, mint a piac.“ O lyan, fiam. Csakhogy ahány száz ember van a piacon, annyi ezer ember van

a vásárban. M indenki abban bizakodik, hogy ahol ilyen sokan vannak, o tt köny- nyebb adni-venni.

(Móro Ferenc: A vásár)

a) M ive l fog la lkoz ik a szücsmester?

b) M i a különbség a piac és a vásár között? Keressétek meg a szövegben azo­

ka t a m ondatokat, am elyek a válaszokat tartalm azzák!

c) M ond já tok m ai szóhasználattal az a lább i kifejezéseket!

• tulipántos• se egy fia ködmönt

• megcsalatkoztam

• föl nem tudtam érni

d) A k iem elt szavak közül nevezzétek meg a szófaját azoknak, am elyekről m ár

tanu lta tok!

94

2. a) A lkossatok párokat! ír já tok át a következő szöveget úgy; hogy helyettesítsé­

te k a k iem elt szavakat más szovakkal! A füzetetekben do lgozzatokl

- M ilyen a dinnye?

- O lyan, mint a méz.

- Azt legyen szíves megmérni!- Ennyi elég lesz?- Igen. Még vinnék valam it.

- Ezt ajánlom, mert ma reggel hozták.- Még abból is kérek va lam ennyit.- Ennyit?- Egy keveset még tehet rá. M ennyibe kerül?

b) Beszéljétek meg, hogy m ilyen szófajúak az á lta la tok írt szavak!

A névmás helyettesítő szófaj. Mindig az adott beszédhelyzettől függ a jelenté­se. Vannak olyan névmások, amelyek csak főnevet, és vannak, amelyek főne­vet, melléknevet, számnevet és néha határozószót is helyettesíthetnek.

A személyes névmások

3. O lvassátok el a következő szövegrészletet! Beszéljétek m eg, mi a szerepük

a k iem elt szavaknak, és k it helyettesítenek!

Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát?

Mindenki azt mondja:- Én is.

És némelyek hozzáteszik:- Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes

ember. A szíve arany.Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy

könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem , de bölcs ember nem vagyok.

(Górdony/ Géza; A /áfhofof/on ember)

95

A személyes névmások a beszédhelyzetben szereplő személyek nevét helyet­tesítik: aki beszél -> én (E/l); akihez boszélük -> te (E/2); mindenki más, akiről szó van -> Ő (E/3); többes s/ámban: ini (T/l); ti (T/2); ők (T/3). Csak főnevek helyett állhatnak. A kit?, kinek?, kivel?, kin? stb. kérdésekre vála­szoló személyes névmások rendhagyók (pl. engem, neked, vele, rajtunk).

a) A lkossatok párokat! Vá laszolja tok a kérdésekre a négyzetben e lre jte tt sze­

mélyes névmásí a lakokkal!

• Kit? (E/2.)

• Kivel? (E /l.)

• Kinél? (T /l.)

• Kitől? (E/3.)

. Kiben? (T/2.)

• Kiről? (T/3.)

b) Ha m egta lá ltá tok a négyzetben az e lre j­

te tt névm ásokat, fo g la ljá to k őke t m on­

datba! A füzetetekben dolgozzatok!

z B G T Éff

O S K

A P N É G H V R

K T Á G Ö A T Ó

V E L E M D1O L

P Z U D Ü É L U

B E N N E T E K

V/U K A K D O

ffU

a) O lvassátok fe l a m ondatokat hangosan! Beszéljétek meg a je lentéskülönb­

séget!

Ma én főzök vacsorát!

Délután mi megyünk moziba!

Tehozzád beszélek!

A megbeszélés tirólatok szólt.

Ma vacsorát főzök.

Délután moziba megyünk.

Hozzád beszélek!

A megbeszélés rólatok szólt.

b) Vitassátok meg, m ilyen beszédhelyzetben felesleges a személyes névmás használata a következő m ondatokban!

• Jó napot kívánok, én Orsi vagyok!• Én megmutatom neked a helyes megoldást.

96

A birtokos névmások

6. o) Tanulm ányozzátok a következő film p laká to t! Beszéljétek m eg, m ire u ta lhat

a cím!

sz ín e s .jB9ygmrbflS7<iM

b) Találjatok kí egy rövid tö rténe te t, am elyben fe lhaszná ljá tok a film cím ének

szavait!

7. a) Figyeljétek meg a következő ra jzokat! Találjatok ki m inden rajzhoz egy rövid

párbeszédet, am elyben szerepel a képen lá tható szó!

b) M it fe jeznek ki a szövegben a m egadott szavak? Beszéljétek meg!

97

A birtokos névmások a birtokost és a birtokot egyetlen szóval helyettesítik(pl. az én toliam -> enyém; az ö táskája övé). Utalnak a birtokos személyére és számára, valamint a birtok számára (pl. enyém, tieid, övé, mienk, tietek, övék; enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik). Csak főnevet helyettesíthetnek. A névszókhoz hasonlóan vehetnek fel toldaléko­kat (pl. enyémet, tiedről, mienknek).

a) Nézz körül az asztalodon! Először nevezd meg azokat a do lgoka t, am elyek

a tie id , m ajd fejezd ki b irtokos névmással a példa o la p já n l

Pl. az én radírom —> az enyém

az én fóliáim -> az enyéim

b) Helyettesítsd névm ásokkal a következő m ondatok kiem elt szavait!

(PL Az ő v irága i nyílnak. Az övéi nyílnak.)

Az én dolgozatom lett a legjobb. Ezek a mi labdáink!A te ruhá id lógnak a fogason? A ti utcátokban vannak üzletek?

Az ő kutyája ette meg a csontot! Az ö autó jukka l mentünk.

M agázás vagy tegezés

Lehet, hogy nemegyszer okozott már gondot nektek, hogyan szólítsatok meg

egy ismerős vagy egy ismeretlen felnőttet. A mai magyar nyelvben az udvarias társalgás része az ön vagy a maga személyes névmások használata. Magyarországon azonban sokáig csak tegezték egymást az emberek. A feljebb­való tiszteletét például udvarias megszólítással fejezték ki akkoriban („Uram,

bocsásd meg, mert nem tudja, m it /Beszél!" - Katona József: Bánk bán).A 16. századtól fokozatosan alakult ki a magázó forma a maga kegyelmed

kifejezésből. A hagyomány szerint Széchenyi István gróf terjesztette el az ön megszólítást hazánkban,

mely hamar kedveltté vált a kultu­

rált társalgásban.

Manapság az ön személyes név­mást általában a hivatalos beszél­getésekben, míg a maga névmást a közvetlenebb társalgásban hasz­náljuk az udvariasság kifejezésére.

Beszéljétek meg, t i m ilyen egyéb m ódokon szó lítjá tok meg azo­kat, akikkel m agázó viszonyban vagytok!

98

Névmások 2 4 . A kö lcsönös és a v issza ­h a tó névm ás

A kölcsönös névmás

"ö lvassáfö lTét a szövegrészletéf/Tnííjd 'vdfaszofiatok'crkérd'éselaer

- Ó , szeretnéd? Hát, úgy legyen! Vesd le a rongyaid, fiú, és oltsd fel ezeket az ékes

holmikat. Bár rövid ideig tartó boldogság lesz ez, de annál jobban vágyunk rá. Tart­

son addig, amíg tarthat, azután újra cserélünk, mielőtt még megdorgálna bárki.Néhány perccel később a kis walesi herceget már Tóm cafatokban lógó rongyai

díszítették. A koldulás kis hercege pedig a királyi méltóság cifra pompájában tündö­költ. Azután mindketten vállvetve álltak egy nagy tükör elé, és láss csodát, fel sem tűnt,

hogy bármi változott volna. Egymást nézték, majd a tükörképeket, és újra egymást.

(Mark Tavain: Koldus és királyfi FordítoUa: Lengyel Tamás)

a) K ik a szöveg szereplői? M ire készülnek?

b) K iket helyettesít a szövegben a kiem elt névmás?

2. Foglald m ondatokba a névmás következő a lak ja it! Dolgozz a füzetedben!

egymással, egymáshoz, egymásról, egymásnak, egymásért, egymástól, egymást

A kölcsönös névmás azt fejezi ki, hogy kél vagy több személy cselekvése egy­másra irányul. Egy kölcsönös névmásunk van: egíjwás.Csak főnevet helyettesíthet. Többnyire ragozott alakjait használjuk (pl. Mindig segítenek egymásnak).

3. Párokban dolgozzatok! Az a lább i fo tók a lap ján alkossatok egy rövid tö rté n e ­

tet! Használjátok a kölcsönös névmás ragozott a lakja it!

99

A visszaható névmás

4. o) Rakjátok össze a darab ja ikra esett közm ondásokat!

ellensége senki n iogadat nem vizsgálj

se M a g á n a k Hq ismered ne

vegye ne

magára '*^9®

nem Akinek

b) Beszéljétek meg, m it je lentenek ezek a közm ondások!

c) M it fejeznek ki a k iem elt névm ások a cselekvő és a cselekvés kapcsolatá­

ról? Vitassátok meg!

A visszaható névmás azt fejezi k i hogy a cselekvés magára a cselekvőre irá­nyul. A visszaható névmások: magam, magad, maga, magtmk, m agatok, maguk.

Csak főnevet helyettesíthetnek. A névszókhoz hasonlóan vehetnek fel toldaléko­kat (pl. magamat, magadnak, magától).

S. a) A lkossatok csoportokat! H asonlítsátok össze a két oszlopban szereplő k ife ­jezéseket! Észrevételeiteket beszéljétek meg!

Igével N é v m á ssa l

fésülködik fésüli magát

bontakozik (ki)bontja magát

törölközik törli magát

Ha a visszaható névmást nyomatékosítani szeretnénk, akkor

gyakran kapcsolunk hozzá további szóeleme­ket. Az ön előtagot egybeírjuk a névmással

(pl. önm aga), a sa/öf szót pedig külön- írjuk tőle (pl. so/óf mogükoO-

b) Fejezzétek ki a képeken za jló eseményeket igével és visszaható névmással!

A lkossatok m ondatoka t a kife jezésekkel úgy, hogy legyen bennük példa

m inden m ondatfa jtá ra (kije lentő, kérdő, fe lk iá ltó , fe lszólító , óhajtó)!

100

\N é v m á s o k 2 5 . a m u ta tó és a k é rd ő

------------------------- - \ névm ás

A m utató névmás

1. a) O lvassátok el a következő részletet, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

Amikor először hallottam a nevét, én is azt kérdeztem, amit ti akartok kérdezni:

„Hát nem fiú? Azt hittem, fiú /'

- Én is azt hittem - mondja Róbert Gida.

- De hát akkor nem lehet M id a neve! Mért hívod Micinek?- Nem én hívom...

- De hát azt mondtad.

- Mert úgy hívják. Nem érted, hogy úgy hívják?

- De igen, hogyne - mondtam gyorsan, és remélem, hogy ti is befejezitek ezzel

a kérdezősködést, mert bővebb magyarázat nem áll rendelkezésre.

Egyébként Micimackó néha játszani szeret, néha pedig leül szemben a kandalló*

val, és ilyenkor mesélni kell neki.

- Mesélünk? Micimackónak mesélj valami szépet - mondottad te.

- Megpróbálhatom - mondottam én. - Milyen mesét szeret?

- Mesét saját magáról. O már egy ilyen Mackó.

- Értem.(A4//fíe: A^íc/moc/có Forc/ífoffo: Karinthy Frigyes)

b) M ilyen meséket szeret M icim ackó? M it gondoltok, m iért? Beszéljétek meg!

c) V itassátok m eg, mi a szerepük a szövegben k iem elt szavaknak! M ilyen

je lentésű szavak helyett szerepelnek?

A mutató névmások élőlényekre^ dolgokra, elvont fogalmakra, tulajdonságok­ra, mennyiségekre és a cselekvés körülményeire mutatnak rá. Helyettesíthet­nek főnevet, melléknevet, számnevet és néha határozószót is. Fajtái:

• főnévi (pl. ez, az, emez, amaz)• melléknévi (pl. ilyen, ohjan, ekkora, akkora)• számnévi (pl. enmji, annyi, ugyanennyi, ugyanannyi)• határozószói (pl. itt, ott, ekkor, akkor, így, úgy)

A mutató névmások a névszókhoz hasonlóan vehetnek fel toldalékokat (pl. azt, arra, ennek, attól). A magas hangrendű mutató névmások közeli, a mély hangrendűek távoli dolog­ra, személyre, tulajdonságra, körülményre mutatnak rá (pl. ez - a z , ilyen-olyan). A mutató névmások összefüggéseket teremtenek a mondatokban és a szöveg­ben. Szerepük a rámutatás (pl. A z kicsoda?) és az utalás (pl. O ly at kérek, mint ő.).

101

2. a) Párokban do lgozza tok! N ézzétek

m eg a képet, és a lkossatok ró la

párbeszédet a következő névmások felhasználásával!

azt, ilyen, annyit, ide, eddig

b) Beszéljétek meg, m ilyen je lentésű

szavak he lyett á lln a k ezek a név­

mások!

o) F igyeljétek meg, hogyan vá ltoznak a szóelemek, ha összekapcsolódnak!

az az' f

b) Beszéljétek meg, m elyik szóban ismertek fel va lam ilyen m ássalhangzótör­

vényt!

A kérdő névmás

4. Tanulm ányozzátok a színház nézőterének alapra jzát, m ajd o ld já to k meg a fe l­adatokat!

a) Válaszolja tok az a lább i kérdésekre!

• Hány első emeleti páholy van a szín­házban?

• H ány szinten foglalhatnak helyet 0 nézők a színházban?

• M ilyen színűek a 3. emelet székso­

rai?

• M i a megnevezése a második eme­leti ülőhelyeknek?

• H ol található a díszpáholy?

• M erre kell nézniük a 3. emeleten ülő nézőknek, hogy jól lássák a színpa­dot?

(j| (aSl l.wrrfrtyjttipt ( | ?.«tlelipBlwV«lt

b) Beszéljétek meg, m ilyen szófajú szavakkal válaszoltatok az egyes kérdésekre!

c) Mi a szerepük a kérdésekben kiemelt névmásoknak? Vitassátok meg!

102

A kérdő névmás élőlényekre, dolgokra, elvont fogalmakra, tulajdonságokra, mennyiségekre és a cselekvés körülményeire kérdez rá.Fajtái:• főnévi {ki?, Üli?, kicsoda?, micsoda?)• melléknévi {melyik?, milyen?, mekkora?)• számnévi {hány?, mennyi?, hányadik?)• határozószói (pl. hol?, merre?, hová?, mikor?, mióta?, hogyan?, miként?)

A kérdő névmások a névszókhoz hasonlóan vehetnek fel toldalékokat (pl. kit?, mitől?, melyiket?, hányról?). A szövegben a kérdéseket általában válaszok követik, ezért a kérdő névmásnak figyelemfelhívó, előreutaló szerepe is van (pl. M ikor találkoztatok? Szombaton.).

A i hangol a legtöbb névmósban

a hagyom ány szerint ly betűvel írjuk (pl. ilyen, o lyan, m ilyen?,

m elyik?). Kivétel ez alól pl. o k ije , m ije, valam ije.

5. a) C soportokban dolgozzatok! Talá ljá tok ki a kérdésekre a helyes választ!

• Hány kereke hiányzik a szólás szerint annak, aki nem túl okos?

A: öt B: tíz C: egy D: kettő

• Kinek tartozik az, aki hiába fárad, hiába megy valahová?

A: a szüleinek B: az ördögnek C: a barátjának D: a szomszédjának

• Milyen fába vágja a fejszét az, aki nehéz munkához fog, nagy vállalkozásba kezd?

A: kemény B: nagy C: szálkás D: odvas

• Hogyan dolgozik az, aki kevés igyekezettel, csak a látszat kedvéért végzi a mun­

káját?

A: örömest B: jól C: egyedül D: tessék-lóssék

b) Beszéljétek meg, m ilyen szófajú szavakkal válaszoltatok a kérdésekre!

c) Készítsetek hasonló - a szólásokhoz kapcsolódó - kérdés*fe le le t já tékot

a több i csoport számára!

6. Dolgozzatok párokban! Ha ta lá lkozha tná tok kedvenc énekesetekkel, színésze­

tekke l, m ilyen kérdéseket tennétek fe l neki? Á llítsa tok össze egy 6 -8 kérdésből

á lló listát!

103

2 6 . A v o n a tk o z ó , az á lta lá n o s Névixiasok és a h a tá ro z a tla n n é vm á s

A vonatkozó névmások

1. O lvassátok el a következő regényrészletet!

Színre lép egy furcsa idegen

Kordoszjánosz a Legfőbb Hivatal előterében ácsorgott, és a hirdetményeket böngészte.

Gondolatait azonban mégsem a kifüggesztett értesítések kötötték le, hanem a két apró

viráglány története. Micsoda érdekes teremtmények lehetnek ezek a bimbambuszok!

Persze hallott mór róluk korábban is [...], am ikor még gyerek volt! Hiszen több mese

is szólt a virággá változó tündérekről, akik harangnyelven értekeznek egymással, de ki gondolta volna, hogy ez nem is mese, hanem valóság!

Merengését egy különös férfi érkezése szakította félbe. Hosszú fekete lebernyeget

viselt, am i szinte teljesen eltakarta a testét. Nem is látszott ki belőle más, csak egy hatalmas könyv, am elyet az idegen a hóna alatt cipelt.

— Derűs, szép napot kívánok! — köszöntötte a hirdetőtábla előtt á lló Kardoszjánoszt

illedelmesen.- Jó napot - dadogta Kardoszjánosz, és megbűvölten meredt a férfi kezére, am ely

az óriási könyvet tartotta. Nem is kéz volt az, hanem inkább egy bábu. Kis szoknyácska

ölelte körül a testét, am elyből két apró ujj és egy nevető, vidám fej nőtt ki.

(Torcso/ Szabó Tibor: Az elvarázsolt város)

a) K ik a párbeszéd szereplői?

b) Az egyik szereplő nevét szokatlan fo rm ában kell írn i. M it gondo ltok , m iért?

c) M ilyen tö rténe te t sejtetek a cím és a részlet a lapján?

d) Keressetek a szövegben pé ldákat az eddig ta n u lt névm ásokra!

e j Keressétek meg a m ondatokban azokat a szavakat, am elyekre a névmások

vonatkoznak!

A vonatkozó névmás főnévre, melléknévre, számnévre vagy határozószóra vo­natkozik. Legtöbbször összetett mondatokban fordul elő.A mondatokban és a szövegben előre vagy visszafele mutat, vagyis egy előbb vagy utóbb álló szóra, szövegrészre vonatkozik (pl. Megjelent egy férfi, a k i még soha nem járt erre. Amefunji munkát el tudsz végezni, aum jit vállalj!).A mondatokban a névszókhoz hasonlóan vehetnek fel toldalékokat (pl. akié, ame­lyek, ahányat, amelyre).Használjuk őket teljes formában (pl. aki, amely, amennyi, ahány, ahogy) és rövidebb formában is (pl. ki, mely, mennyi, hány, hogy).

104

a) Pótoljátok a közm ondásokból hiányzó vonatkozó névm ásokat, m ajd írjá tok

le a m ondatokat a füzetetekbe!

másnak vermet ás, (az) maga esik bele.

ház, annyi szokás,

a mosdó, olyan a törölköző.

veti ágyát, úgy alussza álmot.

Kiskutyától se félnek, nem harap.

Hiába ott a kincs, egészség nincs.

b) M agyarázzátok meg, m it je lentenek a fen ti közm ondások!

Sylvester János, az első m agyar nyelvtankönyv szerzője,

bár könyvét latinul írta, beletűzte a szövegbe a szakkifeiezések m agyar fordítását. így kapta

annak idején a névmás a „névírtvoló" elne­vezést, amely azonban nem

terjedt el.

Az á lta lános névmás

3. a) A lkossatok m ondatokat a ra jzokhoz a m egadott névm ásokkal!

b) Beszéljétek meg, m i a je lentésük a m egadott névm ásoknak!

Az általános névmás úgy helyettesíti a főnevet, a melléknevet, a számnevet és a határozószót, hogy egy nagyobb csoport valamennyi tagjára utal (pl. minden­ki, mindenhol, senki, semmilyen, schány, sehol, bármi, akármilyen, bármilyen, akármeny- nyi, akármikor, bárhol).Az általános névmások általában a névszókhoz hasonlóan kaphatnak toldalékot (pl. mindenkit, senkinek, akármiből).

105

4. a) Párokban dolgozzatok! Válasszatok egyet az a lább i szövegtípusok és képek

közü li ír ja tok a füzetetekbe egy rövid szöveget úgy, hogy m iné l több á lta lá ­

nos névmás szerepeljen benne!

párbeszédlevei le írás

b) O lvassátok fe l írásotokat a több ieknek! Beszéljétek m eg, m i a névmások szerepe a szövegben!

S. G yűjts m inél több olyan szólást,, közm ondást, am elyben á lta lános névmás is

ta lá lha tó !

A hotároza tlan névmás

6 .) a) Kapcsoljátok össze az ábrában szereplő szóelemeket!

-m ik o r

-k i

•hány

•mi

v a la --mely

-milyen -honnan

-hogy -mennyi

b) Fog la ljá tok m ondatokba a kapo tt szavakat!

c) Beszéljétek meg, milyen szófajú szavak helyett állhatnak a névmások!

106

A határozatlan névmás a szövegben meg nem nevezett, meghatározatlan sze­mélyre, dologra, tulajdonságra, mennyiségre vagy egyéb körülményre (pl. időre, helyre) utal (pl. valaki, valami, i>alafuelyik, valamilyen, másmilyen, másféle, imlamckkora, némely, valamennyi, valahány, néhány, valahol, valamerre, valamikor, va­laha, valahonnan, valamiképpen, valahogyan).A határozatlan névmások a névszókhoz hasonkVan láthatók el toldalékokkal (pl. valamit, valamiben, valamerre^ némelyik).

7. O lvassátok el a következő idézeteket, m ajd o ld já tok meg a fe lada toka t!

K i k o p o g ?M i kopog? A névmások közülEg y fekete h o lló ! néhánynak van hosszabb és rövidebbNála még alakja is. Például: e/ez, eme/emez, o/y/o/yon,^ ily/ilyen, ki/aki, mely/amelyV/ L i L I ' A rö v id e b b a la k in k á b b a választékos.Vagy ahhoz hasonlo. i-i.... .1 i . . t 1

k o llo i, esetleg a h iva ta lo s nyelvre(Arany János: Mátyás ony/o) jellemző.

Szép magyar leventék, aranyos vitézek!Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek.Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba?

(Arany János: Toldi Első ének)

a) Keressétek meg a szövegben a kérdő névm ásokat! H elyettesítsétek őket

határozatlan névmással!

b) F igyeljétek meg a ha tározatlan névmások felépítését! H asonlítsátok össze

az á lta lános névmásokkal!

S. a) A lkossatok csoportokat! Ta lá ljá tok ki, m ely verssorokat re jte ttük el ha tá ­

rozatlan névm ások segítségével! Á llap ítsá tok meg, m ilyen szófajú szavak helyett á llnak a névmások!

Valahogyan süt le a valamilyen valami valamije A valaminek a valamijéről a valakire.

Valamilyenebb a valaminél a valami.Valamennyire ékesíti a valamit...

b) M ost ti helyettesítsétek határozatlan névm ásokkal az elbeszélésrészlet sza­

vait!

Keskeny, szürke felhőfoszlányok úsznak a környék fölött. Nagy égiháború lehetett

az éjjel, esővel, viharral, villámlással vegyes.(Mikszáth Kálmán: A kis csizmád

107

2 7 . Ö ssze fo g la lá s Névmások

A névmás helyettesítő szófa|. Vannak olyan névmások, amelyek csak főnevet, és van­

nak, amelyek főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót is helyettesíthetnek.

NÉVMÁSOK

csak főnevet helyettesítő

személyes birtokos visszaható kölcsönös

pl. én, te, ő, mi, ti, ők, ön

pl. enyém, tied, övé, mienk, tietek,

övék

magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk

egymás

NÉVMÁSOK

főnevet, m elléknevet, számnevet, határozószót helyettesítő

kérdő m utató vonatkozó határozatlan általános

pl. ki?, mi?. pl. ez, az. pl. aki, ami. pl. valaki. pl. minden.milyen?. ilyen, olyan. amely, valami. bárki, akárki.mennyi?. ennyi, annyi. amilyen. valamilyen. senki.hogyan?, '9Y/ úgy, amennyi, valamennyi, bármilyen,

hol? itt, ott ahogy, ahol valahogyan,valamikor

akármilyen,semmilyen,bármennyi,

akármennyi,semennyi,mindenkor,

sehol

( 1 ^ V itassátok m eg, hogy a fe n ti tá b lá za to k m ely részébe soro lha tók az a lább i névmások!

ennek olyat

ra

nekünk magunkra azért

abban azon

valahol

mindenkinek

minek? akinek anany

kinek? amire mindenki

ahál

2.) Válasszatok ki m inden névm ásfa jtából egy pé ldát, és fo g la ljá to k őket m on­

datba!

108

A kisgyerek hasonlíthat az édesanyjára is és az édes­apjára is, örökli szülei néhány tulajdonságát. A test­

vérek között is felfedezhetünk közös vonásokat.

Gondoltátok volna, hogy ez a jelenség a nyelvtan­ban is •felfedezhető? Pedig így van. A szófaji cso­portok közül az igenevek is ugyanígy megőrzik más szófajok jellemzőit. Mindhárom csoportjuk szoros kapcsolatban áll az igékkel, ugyanis az igeneveket igéből képezzük. A csoportok elnevezése azonban azt is megmutatja, hogy mely szófajokkal vannak még rokonságban.

Beszéljétek meg, m iben kü lönböz ik az a lább i

szavak jelentése: tanu l, tanu ln i, ta n u lt, tanu ló ,

tanu landó , tanulva!

Igenevek

2 8 . A fő n é v i ígenév Igenevek

i J O lvassátok el a népmesét, m ajd o ld já tok meg a fe ladatokat!

Az időjós szam ár és a szam ár időjós

Egyszer Mátyás király vadászatra készült. Szerette volna tudni, hogy milyen időre szá­míthat. Megkérdezte hát az időjóst:

- Lesz-e eső?Az időjós mindenféle tudós könyvekben lapozott. Belekukucskált a csillagvizsgáló­

jába, hogy kifürkéssze a csillagok állását, végül jelentette:- Uram, legalább két hétig nem lesz eső. Mehet felséged bátran vadászni.

Felkészült a király a vadászatra. El is indult másnap a kíséretével. Magával vitteaz időjóst is.

Amint egy legelésző nyáj közelébe értek, a juhász szamara éktelen iázásba fogott, aztán vadul hengergőzni kezdett a földön.

Mátyás király megkérdezte a juhászt:

- Ugyan, mi baja annak a szamárnak, hogy olyan fertelmesen iázik s hempereg?- Nincs annak semmi baja uram, csak vihart érez - mondta a juhász. - Meglátják,

fél óra se múlik el, s itt a nagy jégeső s a vihar.Mondja ezt Mátyás király az időjósnak, de az váltig állította, hogy jó idő lesz.

Menegettek tovább. Hát, fél óra múltán olyan vihar kerekedett, akkora felhőszakadás lett, hogy a vadászok bőrig áztak. Mátyás király akkor odasúgta az időjósnak:

- A szamár lett az időjós, s az időjós lett a szamár!

(Kóka Rozália gyűjtése)

a) Keressétek meg a következő szavak m egfe le lő it a szövegben!

meteorológus, teleszkóp

b) M agyarázzátok meg saját szavaitokkal a következő m ondato t!

„A szamár lett az időjós, s az időjós lett a szamár!"

c) G yűjtsétek ki a szövegből a -n i képzős szavakat! Keressétek meg bennük

a szótövet, és határozzátok m eg a szófaját!

d) A mesében e lő fo rdu ló a lább i igékhez tegyétek hozzá a -n i képzőt! Figyel­

jé tek meg, hogy m egváltozik-e a szótöve a képző hatására, és ha igen, h o ­

gyan!

szeret, lesz, belekukucskál, kifürkészik, jelent, megy, mond, állít

A főnévi igenevet igéből képezzük a -h í képzővel (pl. tudni). Az igenévkcpző egyes igékhez kapcsok>dva más változatban is szerepelhet (pl. lesz lenni), valamint előhangzóval is kapcsolódhat a szótőhöz (Pl. válnszt-a-ni, felcjt-c-ni).

110

2.J Keresd meg, m ely m ondatokba illenek az a lább i főnévi igeneveki

olvasnom, olvasnod, olvasnia, olvasnunk, olvasnotok, olvasniuk

Lilinek hangosan kell a szöveget.

Anya azt mondta nekünk, hogy el kell , mit tartalnnaznak az üdítők.

Muszáj , mert holnap kiselőadást tartok a többieknek.

Gyerekek, nektek nem ajánlatos ilyen internetes oldalakat I

M iérf kell neked folyton , amikor velem is játszhatnál.

Mielőtt beléptek a kapun, a figyelmeztetést el kellett volna

A főnévi igenevek személyragozhatók a kell, szabad, lehet, szükséges, tilos stb. kifejezések mellett. A főnévi igenév személyragja utal a cselekvést végzőre (pl. Péternek sokat kell tanulnia.).

A főnévi igenév már nagyon régen megjelent nyelvünkben. Ezt

bizonyítja, hogy legkorábbi szövegemlékeinkben is gyakran előfordul. Ezek egyike a Halotti beszéd és fcönyörgés, amelyben ragozott formában szere­

pelnek 0 főnévi igenevek. Pl. eredeti szöveg: „EÍmend parodi/umben uolov gimilciciul

munda neki elnie.^ ’ értelmezés: „Es mind|enl Paradicsomban voló gyümölcsöktől

mondó neki élnie."

3.) a) V itassátok meg, hogy igék-e vagy főnévi igenevek az a lább i szavak! Fogla l­já tok m ondatokba őket!

nézek, nézem, néznem, nézném

b) Döntsétek el, m elyik csoportba tartoznak a következő szavak!

rajzolod, pihennie, számolok, hallgatják, rajzolnod, dobjuk, emleget, vásároltok,

néznénk^ tanulnotok/ felvarrunky írta

4.J a) Á llap ítsá tok meg, m it je len the t az a lább i m ondat! A lak ítsá tok át a m eg­

a d o tt szem pontoknak m egfe le lően!tÉvának meg kell mondani az igazat.

Éva legyen az, aki megmondja az igazat.

Éva legyen az, akinek megmondják az igazat.

b) Tegyétek egyértelm űvé a következő m ondatokat isí

Az idősebbeknek előre illik köszönni.

A színészeknek be lehet vinni a virágcsokrot az öltözőbe. Dávidnak sürgősen telefonálni kell.

B.J a) Keressétek meg a versben a helyesen és helyte lenül írt főnévi igeneveket!

ír já to k le őket helyesen a füzetetekbe!

Itt tiloss enni,

itt tiloss inni, itt tiloss lenni,

itt tiloss görbén,

itt tiloss egyenessen,

itt tilos eggyáltalán menni,

de tiloss moranni is,

állni, sőt, szalanni is,

s még tiloss jáccani,

tiloss jónak láccani,

és tiloss rossznak láccani,

és tiloss hasznáni

vagy ártani,

ahogy tiloss: hangoskonni, hallgatni,

okoskonni, nevetni,

tiloss itten örülni és szeretni, tiloss itten meséni,

hangszereken zenéni,

emlékezni, tervezni,

álmodozni, szervezni,

segíteni eggymásnak -

itten a tiloss is tiloss ám!

(Zalán Tibor:

Gomulka /házm ester/ bácsi tilalmai)

b) Beszéljétek meg, ti hogyan je llem eznétek a vers cím szereplőjét! M i alapján

a la k íto ttá tok ki a vélem ényeteket?

^ 6 ^ Készíts házirendet a szobádhoz az a lább i szavak felhasználásával! A füzeted­ben dolgozz!

kell, szabad, tilos, lehet

112

Igenevek 2 9 . A m e llé kn é v i igenév

O lvassátok el a regényrészletet, m ajd o ld já tok meg a fe lada toka t!

A világraszóló kísérlet előtt három nappal hatalmas falragaszok jelentek meg Zerénd- vár utcáin.

Figyelem!Felhívom a lakosság figyelmét^ hogy

Zeréndvár egészsége és tisztasága érdeké­ben csökkenteni szükségeltetik a városban é lő állatok számát. Az a káros jelenség, hogy majdnem minden házban kutyát,

macskát, sőt esetenként kü lönböző, te l­jességgel haszontalan és csupán a kedv­telést szolgáló állatot tartanak (aranyhör­csögöt, tengerimalacot, kanárit), tovább nem engedhető meg.

A mai naptól tehát Zeréndvár lakossága érdekében minden olyan állat, amelynek

tartása nem jár közvetlen haszonnal [...], begyű jtendő , és egy később k ije lö lt

helyre e ltávolítandó.

Az állatok begyűjtését az önkormányzat nnegbízott munkatársai végzik. Munkájuk akadályoztatása szabálysértésnek tek in tendő, és büntetést von maga után.

Garai Nándor, polgármester

(Nógrádi G ábor: A mi Kinizsink)

a) V itassátok meg, egyetérte tek-e a po lgárm ester fe lh ívásával! Indoko ljá tok m eg vélem ényeteket!

b) Kérdezzetek rá a szöveg k iem elt szavaira! M elyik szófaj válaszol ugyanerre

a kérdésre?

c) Válasszátok le a k iem elt szavakról a szóvégi to lda lékot, m ajd vizsgáljátok

m eg a szótő szófaját! M it figye lte tek meg?

A melléknévi igenevek a milyeit?, m elyik? kérdésre felelő szók, amelyeket igéből képzünk. Fajtáik:• folyamatos mollckncvi igenóv: ige + -ó/-ő képző (pl. cirógató szavak, mesélő em­

berek);• befejezett melléknévi igenev: ige + képző (pl. megírt történet, elolvasott

könyv);• beálló melleknevi igenév: ige + -andó/-endő képző (pl. megoldandó feladat, kiegé­

szítendő kérdés).

113

a) Figyeljétek meg a képeket és a m ondatokban k iem elt m elléknévi igeneve­

ket! Beszéljétek meg, va jon m ely ik u ta l a ragozott igéhez képest korábbig

későbbi vagy azzal egy időben zajló cselekvésre!

Réka beteszi a hűtőbe a vásárolt árukat.

A vásárló Réka bepakol Réka listát ír a megvásá- a bevásárlókocsiba. ro landó dolgokról.

b) Vitassátok meg, m elyik m elléknévi igenévnek adnátok a fo lyam atos,

a befejezett és a beálló elnevezést! Indoko ljá tok döntéseteket!!

a) A lakítsá tok át a következő m ondatoka t a m inta a lap ján!

Pl. A tanárnő azt a gyereket szólítja fel, aki unatkozik.

A tanárnő felszólítja az unatkozó gyereket.

• Kitöltöttem a csekket, és elvittem a postára.

A csekket elvittem a postára.

• Csilla fázott, ezért Máté odaadta neki a dzsekijét.

Máté odaadta a dzsekijét a Csillának.

• Zoli beletette a kosárba azokat a ruhákat, amelyeket ki kellett mosnia.

Zoli beletette a kosárba a ruhákat.

• Sok fejtörést okozott neki az ábra, amelyet meg kellett szerkesztenie.

Sok fejtörést okozott neki a ábra.

• Lili kivette a hűtőből azt a csirkecombot, amelyet előzőleg lefagyasztott.

Lili kivette a hűtőből az előzőleg csirkecombot.

• Ez a lány szépen énekel, mindenki szívesen hallgatja.

Mindenki szívesen hallgatja a szépen lányt.

b) Csoportosítsátok a m elléknévi igeneveket!

A melléknévi igenevek álialában úgy toldalékolhatók, mint a melléknevek,

de fokozni csak azokat lehet, amelyek már valódi melléknévvé váltok (pl. legkiválóbb, fe/7effebfa,

de nincs „ű/őbb utos" „mego/dcífobb fehdaf").

114

Keresd meg a m elléknévi ígeneveket A rany János Toldi c ím ű elbeszélő kö lte ­

m ényének részleteiben, m ajd nevezd meg a fa jtá juka t!

Elvonul a hadnép hosszú tömött sorban,

Toldiról beszélnek az egész táborban;Mindenik mond néki nyájasat vagy szépet,

Mindenik derít rá egy mosolygó képet [...].

[...] Mint komor bikáé, olyan a járása,Mint a barna éjfél, szeme pillantása.

Mint sértett vadkan, fú veszett dühében.

Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.

Nem kell? — ím azonban kelletlen, hivatlan

A fiú betoppan; szíve égő katlan,

Belsejét még most is fúrja, faragja

Szégyenítő búja, búsító haragja.

S j a) A lkossatok párokat! Döntsétek el, hogy a k iem elt szavak m ú lt idejű igék

vagy befejezett m elléknévi igenevek-e l (Segít a helyes döntésben, ha rákér­deztek a szóra.)

Szilárd egy új számítógépes játékot kért születésnapjára.Szilárd a kért játékot a születésnopjára megkapta.

A vasalt ruhát tedd be a szekrénybe!

A nővérem ingeket vasalt.

Évi tegnap egész nap a számítógéppel rajzolt.

Évi tegnap a számítógéppel ra jzo lt feladatot küldte be a pályázatra.

Az elsőként énekelt dal jutott be a döntőbe.Klaudia elsőként énekelt a versenyen.

b) Beszéljétek meg, m ilyen kapcsolat van a k iem elt szavak hanga lak ja és je ­

lentése között!

c) ír ja to k 2 -3 hasonló m onda tpárt a füzetetekbe! O lvassátok fe l, m ajd a tö b ­

b iek ta lá ljá k ki a szavak szófaját!

a) Tegyétek helyes sorrendbe az a lább i - színházzal kapcsolatos — szavak

összekevert betű it, m ajd fo g la ljá to k őket m ondatba! M inden szóval 2 m on­

d a to t m ondja tok, az egyikben főnév, a m ásikban fo lyam atos m elléknévi

igenév legyen a szó szófaja!

G A Z T Ó I A G E N D R E Ö Z Ő N É Z G Ó S Ú Ö Y L Ü E G

b) G yűjtsetek az iskolai é lette l kapcsolatosan olyan azonos a lakú szavakat,

am elyek főnevek és fo lyam atos m elléknévi igenevek is lehetnek! Fogla ljá­

to k m ondatba a szavakat!

115

3 0 . A h a tá ro z ó i ig e n é v Igenevek

O lvassátok el a következő verset, m ajd vá laszolja tok a kérdésekre!

Befegsé

Betegség se rossz, olyankor nem kell menni.Sehová, lehet maradni, sőt kötelesség.Sőt ágy és bágyadás.Agyban álmodozom, ágyból videózok, fö l vagyok polcolva,

hoznak mesekönyvet, hoznak őszibarackkompoltot. Alma reszelve, reszelékben recsegő kristálycuki.

Ki-be járó anyuci, kimegy, bemegy, konyakmegy.Nyugodtan nyafoghatok, bármi' belefoghatok.

Külön látogatás engedélyezett, jönnek különlátogatni,esetleg külön sírnak is, nagyikám különösen sírdogál.

Ha olyan a helyzet.Nem olyan a helyzet.

(Kukorelfy Endre)

a) Keressétek meg a versben azokat a szavakat, am elyeknek a szabályostól

e lté rő az írásm ódja!

b) M it gondoltok, vajon m ilyen hatást akart e lérni a szerző az e ltérő írásm ód­

dal? Beszéljétek meg!

c) M ilyen kérdésre válaszolnak a k iem elt szavak? M ely ta n u lt szófaj válaszol

ugyanerre a kérdésre?

d) G yűjtsetek pé ldákat a versből a m ár tanu lt igenevekre!

Vessétek össze az előző fe lada tban szereplő vers fö lpo lco lva , reszelve szavait

az a lább i idézetek kiem elt szavaival! M elyeket érzitek régiesebbnek?

„És utána nyalka, kolcsagos legények.

Tombolván alattok cifra nyergü mének:"

„Összeszedte magát s fölegyenesedvén.Valahogy erőt vett rínivaló kedvén,"

(Arony János: To/dij

A határozói igenév olyan igéből képzett szó, amely a mikor?, hogyan?, milyen m ódon?, milyen állapotban?, m iért? kérdésekre felel.Képzői: -va, -ve, illetve -imn, -vén, amely után más toldalék már nem állhat.

116

3.) a) A lkossatok csoportokat! Keressétek meg a sorokban a határozó i ígeneve-

két!

• rontva, borotva, nyitva, dalolva, árva, tárva, lárva

• élve, kéve, eleve, tekintve, medve, sietve, nézve, híve, érve• sámán, látván, haladván, durván, falán, állván, várván, kíván, árván

• kévén, székén, menvén, hevén, énekelvén, dicsérvén, lépvén

b) Az igenevek közül fog la lja to k m ondatba soronként ke ttő t-ke ttő t!

A határozói igenév I létige szerkezet használata csak okkor helyes, ha

óllapotot fejezünk ki vele (pl. A podofe frissen von­nak mózolva,}, Cselekvés kifejezésére ne használjuk!

(Pl. Helyes: A gyerekek elutaztak a Balatonhoz. Helytelen: A gyerekek el vannak utazva

a Balatonhoz.)

Párokban dolgozzatok! Fogalm azzatok meg a kép a lap ján <egy rövid levelet,

am elyben legalább 5 határozói igeneves m ondat szerepel!

5.J Versenyezzetek! M ond ja tok a négyzet be tű inek fe lhasználásával m inél több

határozó i igenevet! Egy betűt többször is fe lhasználhattok!

117

3 1 . Ö ssze fo g la lá s Ig ő n ő V ő k

Az igeneveket igéből képezzük képzők segítségével.

AZ IGENEVEK FAJTÁI:

Főnévi igenév

Képzője: -ni (pl. szaladni). A főnévi igenév személyragozható a kell, szabad, lehet, szükséges, tilos stb. kifejezések mellett (pl. El kell olvasnia a regény^/).

M elléknévi igenév

Fajtái:

• folyamatos melléknévi igenév; képzője: -óAő (pl. moso//gó lány, nevető arc);• befe jezett m ellékn évi ig e n é v ; k ép ző je : -fZ-tf (pl. megírt lecke, elkészített feladat);• b e á l ló m ellé kn é vi ig e n é v ; k é p z ő je : -andó/-endő (pl. m e g fan u /an c/ó vers, kitöl­

tendő kérdőív).

H atározói igenév

Képzői: -vo/-ve; -ván/-vén (pl. futva, énekelve, lefutván, elénekelvén).

Figyeljétek meg a szóelem ekre bon to tt szavakat! Á llap ítsá tok meg a szótő,

m ajd a képzett szó szófajáti Indoko ljá tok válaszotokat!

zór-í (kalitka), szórocí-n/-uí:, forg-ó (színpad), nyit-va (tartás), Icövef-endö (példa)

A lak ítsá tok át a szósorokat m onda tokká ! M ely m ondatokban vo lt szükség

a főnév i igenév ragozására? Indoko ljá tok meg válaszotokat!

• tilos, kutya, sétáltat, játszótér

• kerékpáros, figyel, kell, gyalogos• mindenki, szükséges, ellenőriztet, fog, év

Válasszatok egy igét a következők közül: eldönt, m egállapít, k im ond l Tegyétek hozzá az igenevek m egfe le lő képzőit! A kapott szavakat fo g la ljá to k m onda­

tokba!

Á llap ítsá tok meg, m elyik a kakukkto jás az ábrákban szereplő szavak közül!

kapott, irt, zárva, festve, rázni, tenni,lejegyzett, rajzolt, tartva, szórva, olvasni, zokni,

fedett, szőtt pelyva, lesve találni, kapni

118

Nem mindegy, hogy kilép vagy belép valaki az aj­tón. Az sem elhanyagolható, hogy miként változik meg egy mondat jelentése akkor, ha beletesszük a nem szót. M it fejez ki az asztal alatt, a tábla mellől, a barátnőjével együtt, a futás miatt szerkezet? Eset­leg, nos, valójában? Mikor használunk ilyen kifeje* zéseket? Ezekről tanulunk most.

M ilyen szavakat, kifejezéseket használtok akkor,

ha találkoztok valakivel^ vagy elköszöntök tőle?

Víszonyszók és mondatszók

3 2 . A se gé d igé k , a n évu tó k Viszonyszók és mondatszókés az íg e k ö tő k " -----------— ---------

A víszonyszó fogalm a

O lvassátok el az a lább i szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre!

...nagymama kijelentette, hogy nem bánja, alhatunk az új disznóólban, azzal a fö l­

tétellel, ha ezentúl senki sem fog ja azt a csinos kis faházacskát disznóólnak nevezni.

M e rt abban még soha nem tartottak disznót, és ezek után mór nem is fognak.

És különben is, nagypapa csak azért építette, hogy amíg ezzel bíbelődik, ne kelljen

gyomlálnia meg kapálnia.M i azután megbeszéltük a Radóval, hogy ősszel az egész osztálynak el fogjuk

mesélni, micsoda remek helyünk volt egy disznóólban. Radó úgy akarja ezt terjesz­teni, hogy egy nagy, fekete kandisznóval laktunk együtt, és semmit sem féltünk tőle.

(Bó/i'ní Ágnes.' Szeleburdi család)

a) K ik a szereplői a fen ti részletnek? M ire készülnek a gyerekek?

b) A m ondat m elyik szavához ta rtoznak a k iem elt szavak?

c) A kiem elt szavak közül m elyiknek a szófaját tud já tok m egállap ítan i?

A viszonyszók több szófaj összefoglaló elnevezése. A mondatban nem önálló­ak. Az alapszófajokkal ellentétben nincs önálló jelentésük: a mondat szavainak jelentését bővítik, módosítják. A többségük nem toldalékolható.Fajtái: a segédigék, a névutók, az igekötők, a névelők, a kötőszók, a tagadó- szók és a partikulák.

A segédíge

2!) a) Figyeljétek meg az alábbi két igealakoti Milyen módban, időben, számbanés személyben állnak? Á lta lános vagy határozott a ragozásuk?

olvasni fogják olvastuk volna

b) H ogyan épül fe l az első igealak? M ely ik tag ja uta l a cselekvés idejére?

M ely ik viseli a személyragot? Keressétek meg!

c) Keressétek meg az olvastuk vo lna összetett igealakon a m ódje le t! Az össze­

te tt igealak m elyik tag ja viseli?

120

A segédige az összetett igealak része. Segít kifejezni olyan igei tulajdonságokat, amelyeket az alapszó nem tud (idő, mód, ragozás). Pl. feltételes mód, múlt idő­ben (írtam volna), valamint kijelentő mód, jövő időben {irni fogok) jelenik meg.

3. A ra jzok segítségével foga lm azzatok o lyan m ondatokat, am elyekben k ije lentő m ód, jövő idejű, illetve feltételes m ód m últ idejű igék szerepelnek! Csoportok­

ban dolgozzatok!

Biztosan megligyeltétek mór, hogy míg a m agyar nyelvben azt mondjuk,

„ő fáradt" / „ők fáradtak", addig sok más nyelv, pl. az angol ilyenkor is kitesz egy igealakot: He is tired.; They are tired. Ennek

oka az, hogy a m agyarban a segédige kijelentő m ód, jelen id ő egyes és többes szóm 3. személyben nem jelenik meg, minden m ás esetben

viszont mi is használjuk. A „Fáradt vagyok", „Péter fáradt volt", „Péter fáradt lesz" mondatokban tehát a vagyok,

a vo/í és a /e sz segédige.

4.J Milyen szófajú a kiemelt szó az egyes mondatokban? Állapítsátok meg!

A fo g nem fog fájni, ha vigyázol rá.Ha erősen fogod, nem fogod elejteni!Ha valóban volna otthon egy igazi kígyója, nem dobta volna ki a terráriumát.

r

/121

A névutó

SJ Figyeljétek meg az a lább i képet, m ajd vá laszo lja tok a kérdésekre névutós

főnevekkel!

a) Hol m egy a piros pólós fiú?

b) Hol áll a pad?

c) Hol ül a kutya?

d) Hol áll a kutya gazdája?

A névutó olyan viszonyszó, amely névszók, többnyire főnevek után áll. Az előtte álló szóval együtt utal a cselekvés helyére {asztal alati), idejére {olimsás után), egyéb körülményére (apjával együtt). Mindig különírjuk az előtte álló szótól.

^ 6 ^ a) Azonos névutó, azonos körülm ény? Válaszoljatok! M ilyen körülm ényre utal

az első, m ilyenre a m ásodik m ondat?

Jutko 0 térkép e lő tt áll.Ebéd e lő tt mindig kezet mosok.

b) A lkossatok hasonló m ondatpároka t az után, a körü l és a között névutókkall

Párokban dolgozzatok!

Az igekötő

a) M it csinálnak a rajzok szereplői? Válaszoljatok a néz ige igekötős a lakja iva l!

122

b) A m egadott igepárok m elyik tag ja illik a m ondatokba? M iért? Beszéljétek

m eg!

• néz - elnéz

Az a baj, hogy mindent neki a szülei.

Te este a meccset?

tanul - megtanul

Levente egész délután

Levente gyorsan a torit.

tegez — letegez

Pista bácsi haragudott, hogy

Pista bácsi megengedte, hogy

’ i

c) H ogyan változtatja meg az igekötő a néz, a tanu l és a tegez igék je lenté­

sét? Beszéljétek meg!

AFigyeljétek meg az a lább i m onda toka t, m ajd e levenítsétek fe l az igekötös

igékre vonatkozó helyesírási szabályokat!

Az ígekötő az igékhez kapcsolódó viszonyszó. Módosítja vagy megváltoztatja azok jelentését. Állhat az ige előtt (ehtiegt/ - ilyenkor egybeírjuk), az ige után (menj el - ilyenkor különírjuk), és az igekötő és az ige közé egy másik szó is beékelődhet (el is nie/ietck - ilyenkor minden szót külön kell írni).

Aa) Válasszatok egyet az a lább i igék közül! Kapcsoljatok hozzá m inél több ige-

kötő t! Párokban dolgozzatok!

ir lép fut

b) M e ly igekötős igékhez kapcsolható több jelentés is? Fogla ljá tok m ondatba

őke t az összes á lta la tok ism ert jelentésükkel!

c) Hasonlítsátok össze a munkáitokat^ és beszéljétek meg a tapasztalataitokat!

123

3 3 . A n é ve lő k , a kö tőszók, a fa - Viszonyszók és mondatszókg ad ó szó k és a p a r tik u lá k -----------— ----- -----

A névelő

1. a) O lvassátok el az a lábbi részletet Karinthy Frigyes Tanár Or, kérem cím ű m ű­

véből! Hogyan egészítenétek ki a hiányzó névelőkkel?

jó tanuló első padban OL ahol hárman ülnek: ő közepén, jó

tanuló, Steinmann. ő neve nem tisztán ember jelzésére szolgál; - szim­

bólum ez név, ahány fiú Osztályban, annyi apa ismeri otthon ezt

nevet. „ Steinmann miért tudja megtanulni?" - kérdezi otthon harminckét apa

harminckét fiútól.

b) M iko r használjuk az a /a z , és m iko r az egy névelőt? Beszéljétek meg!

A névelő főnevek vagy főnévi értelmű kifejezések előtt álló szófaj. Utal a mö­götte álló szó határozottságára vagy határozatlanságára.Két fajtája van: - határozott névelő: a, az;

- határozatlan névelő: egy.

2. a) M ilyen szófaji csoportba ta rtoznak a k iem elt azonos alakú szavak?

Legjobb út az egyenes út. / Az becsüli a pénzt, akinek a körme kopik utána. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. / Ezer varjú ellen elég egy kő.

b) Beszéljétek meg a közm ondások jelentését!

A m agyar névelők története

A magyar nyelvben nem voltak mindig névelők. A régi magyar nyelvben ugyanis az „az gyümölcsben" kifejezésben az „az" még mutató névmásnak számított.

Ma ugyanezt így mondanánk: „abban a gyümölcsben".A határozott névelőt biztosan a 14. századtól mutathatjuk ki nyelvünkben. Az az

távolra mutató névmásból jött létre. A mutató névmás bizonyos esetekben elve­szítette rámutató szerepét, és a főnévben kifejezett fogalom határozottságának

kifejezésére vált alkalmossá.Az egy határozatlan névelő a 15. századtól figyelhető meg nyelvünkben. Az egy számnévből alakult ki úgy, hogy elveszítette hangsúlyos jellegét, „elhangsúlyta- lanodott" a határozott számnév! jelentés.

M ilyen névelők vannak az á lta la to k tanu lt idegen nyelv(ek)ben? Beszél­jé tek meg!

124

A kötőszók

a) Alkossatok m inél főbb m onda fo f a m ondattöredékekből a m egadott kö tő ­

szavak segítségével! Párban dolgozzatok!

esde

pedigmert ezért ugyanis

vagy

Otthon felejtettem az esernyőmet Nagyon mérges voltam Nálam volt a tornazsákom Mehetünk uszodába

a cipőm nem volt benne, kirándulhatunk is a közeli erdőbe, bőrig áztam,

anya kikészítette.

b) H asonlítsátok össze a m egoldása itokat! M elyek azok a m ondatok, am e­

lyekben csak a kötőszó kü lönbözött^ M iben té r el az egyes m ondatok je len­

tése? Vitassátok meg!

A kötőszók a mondat részeit kötik össze egymással, és a közöttük lévő tartal­mi viszonyt (pl. hasonkíságot, ellentetet, választást, magyarázatot következte­tést) fejezik ki. Az ún. egyes kötőszók önmagukban állnak (pl. és, mert, de, hogy), a páros kötőszókat egy másik elemmel együtt használjuk (pl. vogy-ímgy, is^is, nem -hanem , egyrészt - másrészt).

Fejezzétek be az a lább i m o nd a to t a m egadott kötőszóknak m egfe le lően! M ilyen ta rta lm i viszonyt fe jez ki a kötőszó az egyes esetekben?

Nagyon elfáradtam, ...

es ezért pedig viszont mert hiszen

5. a) M e ly páros kötőszók illenek a hiányos m ondatokba? Egészítsétek ki őket!

A lányok , a fiúk részt vettek a versenyben,

mosogass el, a szemetet vidd le!

kelt fel, heverészett tovább az ágyában.

b) M ilyen ta rta lm i viszonyt fe jeznek ki a kötőszók? Beszéljétek meg!

M iben különbözik az a lább i m ondatpárok jelentése?

Aki mindenből ötös, az okos és szorgalmas.Aki mindenből ötös, az okos vagy szorgalmas.

125

Döbbenetes h ír já r az erdőben: a szarka lopott! A medve fény t akar deríteni

az esetre, ezért m egha liga tja azokat az erdő lakókat, ak ik lá tták, hogy m i tö r­

tén t. O lvassátok el az egyes tanúva llom ásoka t, m ajd vá laszo lja tok a kérdé­

sekre!

A tagadószók

A szerkó nem lopta el

ŰZ egér konolói. \

A szarko nem ez egér ezüstkanalát

lopta el. ^

A szarka oz egérnek nem az ezüstkanalát

lopta el.

a) Ki(k) á llít ja /á llít já k azt, hogy a szarka ártatlan?

b) Ki(k) azok, akik szerint az egértő l loptak, és ki(k) m o n d ja /m o n d já k azt, hogy

va lak i mást ért kár?

c) Ki(k) az(ok), aki(k) szerint nem ezüstkanalat kellene keresni?

A tagadószó olyan viszonyszó, amellyel a mondatban szereplő állítás egészét vagy egy részét tudjuk tagadni. Tagadószók: tiem (kijelentésben), ne (tiltást, óhajt kifejező mondatokban).

O lvassátok el az a lább i á llítást, m ajd ad ja tok tagadó választ a kérdésekre!

Tegnap megettem tíz palacsintát.

Tegnap ettél meg tíz palacsintát?

Nem

Ettél tegnap palacsintát?

Nem

- Tíz palacsintát ettél tegnap?

- Nem

- Palacsintából ettél tízet tegnap?

- Nem

A p a rtik u lá k

[^9^ a) O lvassátok fel az a lább i m ondatokat!

Csakhogy előlcerültélj

Siess m á r ! E szter bezzeg e lm e h e t!

Hadd próbáljam ki!

B á rc s a k h a z a m e h e tn e k !

b) Szerintetek m elyek fe jeznek ki érzelm eket, és m elyek akarato t? M elyik

az a szó a mondatokban^ amely kifejezi ezt az érzelmi többletet, akaratot?

126

10. Egészítsétek ki az a lább i m ondatoka t az -e, vajon, ugye szavak valam elyikével!

H ogyan változtak meg a m ondatok?

Érdemes várni. ' Megérkeztek o vendégek. az ig a z a t.

O lvassátok el az a lább i m ondatoka t! Beszéljétek meg, hogy a kiem elt szavak

m ilyen ki nem m ondott ta rta lom ra (gondolatra) utalnak?

Csak sikerült neki! Legalább kóstold meg! Dönci m ég most is alszik.

A partikula olyan viszonyszó, amely a mondatban lévő állításon változtat:

- kifejezi a beszélő érzelmeit, akaratát (Csakhogy előkcrüUéH, Hadd próbáljam ki!);- kérdővé teszi a mondatot (Érdemes-e várni?. Vajon megérkeztek a z)endégek?);- ki nem mondott tartalmat kapcsol a kijelentéshez (Csak sikerült neki!, Dönci

még most is alszik.).

12. a) Egészítsétek ki az a lább i m onda toka t a m egadott p a rtiku lá k va lam ely iké­

ve l! Hogyan vá ltozta tták meg a m ondatok jelentését? Beszéljétek meg!

r-ugye hadd bárcsak legalább I csak

maradhatnék még egy kicsit!

felhívhattál volna!

Megehetem az utolsó pogácsát?

számíthatok rád?

elmondta Zsófinak!

segítsek!

b) O lvassátok fel a fenti m ondatoka t! Figyeljétek meg, m ilyen nem nyelvi k ife ­

jezőeszközök fe jezik ki a beszélő érzelm eit, akaratát!

a) Vizsgáljátok meg az a lább i m ondatoka t! M iben kü lönbözik a jelentésük?

Vitassátok meg!

Levente levelet olvasott.

Levente levelet is olvasott.

Levente is olvasott levelet.

b) Alakítsátok át tagadó mondattá a fenti mondatokat! M it tapasztaltatok?

/27

3 4 . A m o n d a ts z ó k Viszony szók és mondatszók

A m ondatszók fogalm a

l.J O lvassátok el az a lább i párbeszédeket, m ajd o ld já tok meg a hozzájuk kapcso­

lódó fe ladatokat!

-S zia !

- Hellói

- Jaj, de aranyos kiskutyád van!- Csak még nagyon félénk. Minden várat­

lan za|tól megriad.

- Komolyan? Ettől is: puff, puff?

-J a j! Most futhatok utána!

- Bocsi! Szia!

- Helló!

- Képzeld, engem is elengedtek a táborba!

- Hű! Biztos?

- Tuti. Hé! Nem is örülsz?

- Dehogynem. Csak Hanna tegnap állító­lag beszélt anyukáddal, és ő azt mondta neki, hogy nem mehetsz.

- Ja? Hót úgy is volt. De szerencsére meg­gondolták magukat a szüleim.

a) Keressetek olyan szavakat a fe n ti párbeszédekben, am elyek

• valamilyen hangot utánoznak;

• érzelmeket fejeznek ki;

• segítségével kezdjük, illetve lezárjuk a társalgást;• arra utalnak, hogy a beszélő biztos/bizonytalan az általa mondottakban;

• jelzik, hogy a beszélő most értette meg, amit előbb látott/hallott!

b) A ja j szó két helyen is előfordul. Mit jelent az egyes esetekben?

A mondatszók több szófaj összefoglaló neve. Közös bennük, hogy- a jelentésüket többnyire a beszédhelyzetben nyerik el;-állhatnak önálló, egyszavas mondatként;- többnyire nem toldalékolhatók.

Ide tartoznak az indulatszók (pl. juj), a hangutánzó mondatszók (pl. puff), a tár> salgás menetét irányító mondatszók (pl. Tuti.) és a módosítószók (pl. állítólag).

128

Az índulatszók

Fejezzétek be és olvassátok fe l az a lább i m ondato t úgy, hogy sóvárgást, ö rö ­

m öt, bánatot, csodálkozást, együttérzést fejezzen ki!

Ó , . . .

Az indulatszók érzelmeink, érzéseink kifejezésére szolgálnak, pl. joj, hűha, fiij.jé.

a) Figyeljétek meg az a lább i képeket! M ond ja tok olyan indulatszavakat, am e­

lyek kife jezhetik a képen lá tha tó érzéseket!

b) M ilyen nem nyelvi kifejezőeszközök u ta lnak az indulatszavak á lta l is k ife je ­

zett érzésekre?

A hangutánzó m ondatszók

Keressétek meg, hogy m ely tárgyakhoz ta rtoznak a következő hangot utánzó

szavak!

kipp-kopp, puff, reccs, bim-bam, durr

A hangutánzó mondatszók emberek, állatok, dolgok, jelenségek hangját ad­ják vissza, pl. hiíkk, mjihaha, iyimnu, csingilingi.

129

6. G yűjtsetek kellemes és ke llem etlen hangokat utánzó m ondatszókat!

Figyeljétek meg az a lább i szópárokat! M iben hasonlítanak, m iben kü lönböz­

nek? Nevezzétek meg a szófa jukatl

csattan - csatt cíncog - cin-cin csilingel - csing-ling

A társa lgás m enetét irá ny ító m ondatszók

a) O lvassátok el az a lább i párbeszédet) M elyik m ondatszó illik az egyes üres helyekre? Beszéljétek meg!

hm, izé, szász, hát, persze, no

- , Luca! M ikor sütjük már a palacsintát? Megígérted!

?

~ Tudod, a palacsinta! Ma délutánra ígérted!

- ... Nem lenne jó, , mondjuk holnap?

! Tegnap is ezt mondtad.

- Ez igaz. jó, hugi. Hol az a palacsintasütő?

b) M i lehet a szerepe a párbeszédben a k ihagyott szavaknak? Vitassátok meg a m egadott szem pontok a lap ján!

• Melyik szolgálja a kapcsolat felvételét?

• Melyikkel jelzi a nővér, hogy figyel arra, amit a testvére mond neki?

• Melyikkel értékeli a kisebb testvér, amit a nővére kérdez?• Melyekkel próbál a nővér időt nyerni, hogy gondolkodhasson?

Figyeljétek meg az a lább i képeket! M it je lentenek az a lábbi nem nyelvi jelek?

A m egadott m ondatszók közül m elyik fe jez ki hasonló ta rta lm a t? Beszéljétek

m e g !

csitt, íme, hess, hé

130

A társalgás menetét irányító mondatszók - biztosítják a bos/ódpaftnorok közötti kapcsolatfelvételig a kapcsolat fenntar­

tását, valamint a kapcsolat lezárását (pl. helló, ühüw, na ne, szia, igen); ~ kifejezik a beszélő akaratát rosszallását (pl. pszt, g}/i, hess, ejnye, hé).

Alkossatok csoportokat! Egé­

szítsétek ki az a lább i hiányos “ .. párbeszédet 3 különböző pár- “ Uhüm.

beszéddé úgy, hogy tá rsa tok _

egyszer unja, m ajd nem h i- - Na ne!

szí, végü l lelkesedik az iránt, a m it m ond tok neki! Játsz-

szátok is el a párbeszédeket

az osztálynak!

- Hogyhogy?

- Persze.

A m ódosítószók

Figyeljétek meg a kiem elt szavak jelentését a m ondatpárokban! Hogyan vá l­

toz ta tják meg a m ondat jelentését?

Holnap eljövök.Holnap biztosan eljövök.

Mindenki ötöst kapott a versmondásra.Á llító la g mindenki ötöst kapott a versmondásra.

A módosítószók a beszélő véleményét, állásfoglalását fejezik ki a mondat tar­talmával kapcsolatban. Kifejezhetik, hogy a beszélő - biztos abban, amit mond (biztosan, kétségtelenül, tuti);- nem teljesen biztos a mondottakban (állítólag, talán, valószíníileg, esetleg). Párbeszédben gyakran has:'náljuk egyszavas reagálásként.

O lvassátok el az a lább i m ondatoka t, m ajd helyettesítsétek a bennük kiem elt

szavakat a fe lsoro lt szavak egyikével úgy, hogy a m ondat jelentése ne változ­

zon meg!

Feltehetőleg nehéz szívvel vált meg a kedvenc játékától.A többiek biztosan megkapták a jobb jegyet.

alighanem esetleg csakugyan kétségtelenül

3 5 . Ö sszefog la lás Viszony szók és mondatszók

Azokat a szófajokat soroljuk a viszonyszók közé, amelyeknek nincs önálló jelentésük, de amelyek a mondat szavainak, egyes részleteinek jelentését bővítik, árnyalják. A mondatban nem önállóak, a segédigék kivételével általában nem toldalékolhatók.

Viszonyszók

Segéd ige Névutó Igekötő Névelő KötőszóTagadó­

szóPartikula

pl- fog, volna

pl. után, előtt, iránt

pl. be, ki, vissza

a / a z , egypl. és,

de, tehát, hogy

nem, nepl. vajon,

-e, bárcsak

A mondatszók több szófaj összefoglaló neve. A mondatszók jelentésüket többnyire a beszédhelyzetben nyerik el. Akár önálló, egyszavas mondatként is állhatnak. A több­ségük nem toldalékolható.

Mondatszók

IndulatszókHangutánzó mon­

datszók

A társalgás menetét irányító

mondatszókMódosítószók

pl. au, fuj, brr pl. cupp, iá, nyekkpl. szia, pá, csitt, nono

pl. talán, való­színűleg, biztosan

Igaz vagy hamis az állítás? Á llap ítsá tok m eg! A ham isat javítsátok!

a) A viszonyszók és a mondatszók egy-egy szófaji csoport elnevezése.

b) A viszonyszóknak és a mondatszóknak nincs tartalmas jelentése.c) A mondatszók önállóan nem állhatnak mondatként.

d) A viszonyszók bővítik, árnyalják a szavak jelentését.

A viszonyszók és a mondatszók többnyire nem vesznek fel toldalékot.

M e ly ik szó a kakukktojás? M iért? ír já to k be a m egfe le lő helyre, és fejtsétek meg

a keresztrejtvény!

1. igen, csá, heló, pszt, vissza2. fölött, mögött, szia, alatt, végett

3. de, ugyanis, hogy, ó, és4. hű, na, fuj, fog, puff5. reccs, hapci, talán, ploccs, katt6. el, ki, be, juj, vissza

1.

2.

3.

4,

5.

132

a ház szó ie lentése

Nyelvünk szavai nem egymástól elszigefelfen létez­nek, köztük többé-kevésbé szoros kapcsolat van. Egy „családba" tartozik például a távolugrás, a lab­darúgás, a kosárlabda és az úszás kifejezés, hiszen mindegyik egy sportág neve.Ha beszédünket, fogalmazásunkat színessé akar­juk tenni, használhatunk olyan fordulatokat, mint

lóvá fesz, bottal ütheti a nyomát vagy itt van a kutya elásva. De honnan erednek ezek a kifejezések? Ez is

kiderül a következő fejezetből.

Versenyezzetek, hogy ki tud több szólást és köz­

m ondást fe lidézni!

Szavak közti kapcsolatok

3 6 . A je len tésm ező Szavak közti kapcsolatok

]. a) Nézzétek meg az a lább i képeket! M ilyen közös (cselekvést jelentő) foga lom

kapcsolja őket össze?

--

b) G yüjtsetek még olyan szavakat, kifejezéseket, am elyek eszetekbe ju tnak

e rrő l a foga lom ró l!

c) M ilyen kapcsolatban vannak egymással az á lta la tok gyű jtö tt szavak? Beszél­

jé tek meg!

Gondolatainkban, beszédünkben és írásunkban cgy-egy szóhoz több olyan kifejezést is kapcsolhatunk, mely jelentése alapján kötődik az adott kifeje­zéshez. Az úszás szóhoz például a következő fogalmak is kapcsolódhatnak: síelés, sportolás, gj/orsíiszás, futás. Hogyan? Az alábbi ábráról leolvashatjuk e szavak összefüggéseit, és azt, hogy a jelentésük alapján milyen kapcsolatban állnak egymással.

síelés

sportolás

úszás futás

Lgyors uszas

134

Megfigyelheted, hogy az ábrában szereplő szavak egy fogalomhoz tartoznak, közöttük logikai kapcsolat van. A sportolás ós az úszás szó között a viszony fölérendelt, mert a sportolás tágabb fogalmat jelöl, jelentósköróbe az úszás is beletartozik. A síelés ós a futás szavak az úszással mellerendeltségi viszonyban állnak, hiszen mindhárom testmozgást, testedzést jelent. A gyorsúszás pedig szükebb fogalmat jelent az úszásnál, annak egy fajtáját fejezi ki, ezért közöt­tük a viszony alárendeltségi. Mindezek alapján az ábrába beírt szavak egy jelentésmezöbe tartoznak.

A jelentésmező azoknak a szavaknak az összességéi jelenti, amelyek összetar­tozó dolgokat neveznek meg. A szavak egymással összefüggenek, logikai kap­csolatban állnak. Ez lehet fölérendeltségi, mellérendeltségi vagy alárendeltségi.

2. Á llap ítsd meg, hogy az ábra m ely részébe illenek az a lábbi szavak!

hangszer, zongora, klasszikus gitár, hegedű

gitár

N/

3. Találd ki, hogy m elyik szónak a jelentésm ezőjét adtuk meg!

lábbeli

cipo csizma

strandpapucs

4. C soportokat a lkotva gyüjtsetek m inél tö b b olyan szót, am ely a háziá lla t szó

foga lom körébe tartozik!

135

5. H ogyan egészítenétek ki a szöveget a kerékpárhoz tartozó, ve le egy jelentés-

m ezőt a lko tó szavakkal?

A kerékpár általában egyszemélyes, ritkábban többszemélyes , amely

egymás mögött levő, vázzal összetartott két kerékből áll. Általában lábbal hajtják, de

ma már olyan kerékpárral is találkozhatunk, amely elektromos árammal működik.

Ez az . A kerékpárnál gyorsabb haladásra ké­

pes o szintén kétkerekű, benzinmotorral hajtott és a négy kerékre

szerelt . A csak egy kerékkel rendelkező „kerékpár" nem is valódi

kerékpár, idegen elnevezése monocikli. Magyar fordítása is pontosan visszaadja ezt

a legjellemzőbb tulajdonságát, hiszen ezt a fiatalok körében manapság igen kedvelt

sporteszközt -nek hívják.

6. Keressetek egy jelentésm ezőbe ta rtozó szavakat az a lább i kép segítségével!

Jclcntésmezöt olyan szavak is alkothatnak, amelyek egymással rés/.-cgcs/ kapcsí^latban állnak (pl. fa - levél; ház - ablak).

7. G yűjtsétek össze közösen azokat a szavakat, am elyek a szám ítógéphez rész­

ként kapcsolódnak!

S. Figyeljétek meg az a lább i képet! Mi

következik abból, hogy esik az eső?

Keressetek olyan szavakat, am elyek az eső jelentésm ezőjébe ta rtoznak!

\

136

Jelcntésmczöt alkotnak azok a szavak is, amelyek egymással ok-okozati kap­

csolatban vannak (pl. cső - sár).

9.) G yűjtsetek a napsütéshez o lyan szavakat, am elyek ok-okozati viszonyban ál

nak vele!

10. a) H ogyan csoportosítanátok az a lábbi szavakat?

palota viskó kastély ícunyhó

b) M ié rt a lko tha tunk kétfé le csoporto t a fenti szavakból? V itassátok meg!

Egy jelentésmezőbe tartoznak azok a szavak is, amelyek rokon, illetve ellen­

tétes értelműek (pl. kicsi - npró; kicsi - nngij).

11. Keressetek az a lább i képek a lap ján rokon és ellentétes érte lm ű szavakat!

137

3 7 . A szó lások e rede te Szavak közti kapcsolatok

I. A pókhá lóábrák segítségével ism ételjétek át, a m it az á ilondósu lt szókapcsola*

to k ró l tanu lta tok!

szólás közmondás

2. O lvassátok el az a lább i szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

- Sajnos, kislányom, ez egy létezik katica.- Nem látod, hogy két pöttye van?- Dehogynem. De teljesen szabályosan van neki két pöttye. [...]- És mégis katica?- Persze. Úgy hívják, változékony katica. Latinul Coccinella bipunctata. [...]- És hogyha látok egy olyan katicát, amelyiknek tíz pöttye van, az is létezik katica?- Hát az én fe jem sem káptalan. De várjál, mindjárt megnézem. Valamelyik könyv­

ben biztos benne van.- Micsoda nem a te fejed?

-K ápta lan .- Az mit jelent? /

- Hogy én se tudhatok mindent.- És akinek a feje káptalan, az mindent tud?-M a jdn e m mindent. [...)- Akkor a te fejed kápos.- Hót bizony, eléggé kópos.

(Lázár En/in: Százpettyes katica)

a) Kik a párbeszéd szereplői?

b) Szerintetek m iért gondo lja a kislány, hogy a kétpöttyes katica nem létezik?

Beszéljétek meg!

c) A szöveg a lap ján m agyarázzátok meg „az én fe jem sem ká p ta lan " kifejezés

je lentését! Az á llandósu lt szókapcsolatok m elyik csoportjába sorolnátok?

d) O lvassátok el az a lább i szóm agyarázatot! Próbáljátok m eg k ita lá ln i a segít­

ségével az á llandósult szókapcsolat eredetét!

A magyar káptalan szónak több jelentése van. Káptalannak hívták a püspökök

tanácsadó testületét és a rájuk bízott levéltárat, amelyben magánemberek fontos

iratait (pl. végrendeleteket, szerződéseket) őrizték. Sőt így nevezték azt a levéltárost

is, aki a hozzá fordulóknak az iratok alapján felvilágosítással szolgált.

e) M it je lent a szövegben a kápos szó? Hogyan a lkothatta m eg a kislány?

138

3. O lvassátok el az a lább i szövegel! M elyik szólásunk eredetére ad m agyaráza­

tot? Beszéljétek meg!

Régen a ruháknak, kabátoknak nem volt zsebe, ezért egyes ruhadarabok (pl. köntös,

szűr, csuha) ujját olyan bőre varrták, hogy elférjen benne minden szükséges dolog. Viselője így csak kirázta belőle, amire éppen szüksége volt.

A szólások állandósult szókapcsolatok: jelképes értelmű kifejezések, mon- datok, melyek formája állandó. Népszokásokból, mesterségek szókincséből erednek, vagy megtörtént eseményhez fűződnek. Szólás úgy lett belőlük, hogy az eredeti szókapcsolatot átvitték valamilyen hasonló helyzet, cselekvés, tulaj­donság megnevezésere.

4. H atározzátok meg az a lább i szólások jelentését! V itassátok m eg a szóm agya­

rázatok és a képek segítségével, hogy m i lehet az eredetük! M elyek köthetők

m esterségekhez, m elyek va lam ilyen szokáshoz? C soportokban dolgozzatok!

Lépre megy- |f q |<ezem, nem disznóláb! C>ugába dől.

Kihúz a csávából. Leesik neki a tantosz.

• duga/donga: a hordó falát alkotó deszka

• lép: madárfogáshoz használt, a fagyöngy terméséből főzött ragadós anyag• csáva: a nyersbőr kikészítéséhez használt lúgos folyadék• disznóláb: régi puska, pisztoly• tantusz: pénzt helyettesítő telefonérme, amelyet régebben az utcai telefonokba dob­

tak be

b) M ego ldása itoka t vessétek össze az O. N agy G ábor M i fán terem? című

könyvében szereplő m agyarázatokkal!

c) Melyik szólás lehet a legfiatalabb? Miért? Beszéljétek meg!

139

S. Hogyan keletkezhettek az a lább i szólások? Találjatok ki hozzájuk egy tö rté n e ­

tet! C soportokban dolgozzatok!

C s ü tö r tö k ö t mond.

Lenyeli a békát.

b) Történeteiteket vessétek össze az O. N agy G ábor fán terem ? cím ű köny­

vében szereplő történetekkel!

Beszéljétek meg, mi! jelentenek az alábbi szólások! Melyik ered az alábbiAiszóposz-meséböl? Vitassátok m eg!

Kilóg a lóláb. szög a zsákból. ^ ,ő lő t kapálnak.Savanyu a szolo.

A róka a felfuttatott szőlőn érett fürtöket látott, és szerette volna megenni, de nem

sikerüli elérnie. Az egér ezt látva mosolygott rajta, és így szólt: „Semmit sem ehetsz."

A róka nem akart szégyenben maradni az egér előtt, és ezért így szólt: „Mert még

éretlenek."(Aszóposz: A róka és az egér Fordította: Sarkady János)

7. Szerintetek m elyik néptől vettük át az a lább i szólást? M iért? V itassátok meg!

A kutya ugat, a karaván halad.

Vannak olyan szólások és közmondások, amelyek számos nyelvben megta­lálhatók nagyon hasonló alakban. Az egyes népek ugyanis átveszik cs saját nyelvükre lefordítják egymás szólásait, közmondásait, vagy ismert történetek alapján (pl. ismert állatmesék. Biblia) maguk alkotnak hasonló szólásokat és közmondásokat (pl. savanyú a szőlő. Ki mint vet, úgy arat.).

8. Nézzetek utána, hogy m elyik á lla tm eséből erednek az a lább i á llandósu lt szó-

kapcsolatok! M eséljétek el tá rsa itoknak! Segítségül használhatjá tok O. N agy

G á b o r M i fán terem, Forgács Tamás M agyor szólások és közm ondások szótára

cím ű m unká já t vagy az in ternetet!

Kígyót melenget a keblén.

Mással kapartatja ki a gesztenyét. Egy fecske nem csinál nyarat!

140

9. a) M e ly ik halm azba illenek az a lább i á llandósu lt szókapcsolatok? M agyaráz­

zátok meg a jelentésüket!

szólás szóláshasonlat közmondás

Amelyik kutya ugat, az nem harap.

Kosarat kap.

Nincsen rózsa tövis nélkül.

Gyöngyöt szór a disznók elé.

Orránál fogva vezet valakit.

Aki másnak vermet ós, maga esik bele.

• Ajándék lónak ne nézd a fogót!

• Éhes, mint a farkas.

• Báránybőrbe bújt farkas• Nem mind arany, ami fénylik!

• Ha nincs ott a macska, cincognak az egerek.

• Zsákbamacskát vesz.

b) Válasszatok egyet a fen ti szókapcsolatok közül, és nézzetek utána, hogy mi

a m egfe le lő je az á lta la tok ta n u lt idegen nyelven!

10. Hol, m iko r használhatjuk az a lább i szólásokat? Beszéljétek m eg, és javítsátok

a m ondatokat!

• Madarat lehetett volna fogatni a szurkolókkal, amikor a 93. percben gólt lőtt a csa­

pat.

• A fejemet teszem rá, tanárnő, hogy Geréb volt az áruló.

• Tegnap tengelyt akasztottam a nővéremmel, mert nem akarta levinni a szemetet.

• Eltörött a mécses, amikor Kati meglátta, hogy eltűnt a biciklije.

• Jancsi a patakparton csapta a szelet lluskónak.

M a i szólások

Szólások nem csak a múltban születtek nyelvünkben, ma is keletkeznek újak

és újabbak. Aki titokban értesít valakit valamiről, az leadja a drótot. Ha valaki gyorsan távozik valahonnan, az elhúzza a csí­

kot, ha pedig nemcsak gyorsan, hanem ész­revétlenül is teszi ezt, olajra lép. A szólások

mögött egy-egy szemléletes kép áll: a távíró­vagy telefondrótok, amelyeken az informá­ciót továbbították; a repülőgépek által húzott kondenzcsík; illetve az a tény, hogy az olaj által simává, csúszóssá tett talajon gyorsan

és zajtalanul lehet távozni.Mivel ezek a szólások még nem gyökeresed­tek meg az irodalmi nyelvben, csak a közvet­len hangú társalgásban használatosak.

G yüjtsetek még hasonló szólásokat!

141

38. Ö ssze fo g la lá s Szavak közti kapcsolatok

A szavak jelentésükkel sokféle módon kapcsolódhatnak egymáshoz.

A jelentésmező azoknak a szavaknak az összessége, amelyek egy fogalomkörbe tar­

toznak. A szavak állhatnak fölé-, mellé-, alárendeltségi; rész-egész; ok-okozati kap­csolatban; és lehetnek rokon, illetve ellentétes értelműek.

A szavak egymáshoz kapcsolódásának sajátos típusát alkotják az állandósult szókap­

csolatok. A szólások népszokásokból, mesterségek nyelvéből erednek, vagy megtör­

tént eseményhez fűződnek.Az egyes népek átveszik egymás szólásait, közmondásait, vagy ismert történetek

alapján maguk alkotnak hasonlókat.

a) G yüjtsetek az autó szóval egy je lentésm ezöbe ta rtozó szavakat! Legye­

nek közöttük a szóval fö lé rendeltség i, m ellérendeltségi és a lárendeltségi viszonyban á lló , illetve vele rokon érte lm ű szavak isi

b) A gyű jtö tt szavak fe lhasználásával a lkossatok 8 -10 m ondatos szöveget

a füzetetekbe!

2. Nézzetek utána az a lább i szólások eredetének az in terneten vagy O. Nagy

G á b o r M i fán terem cím ű m unká jában!

Megmossa a fejét. Eltörött a mécses. Otthagy csapot, papot.

3. a) Javítsátok az a lább i hibás a lakban szereplő á llandósu lt szókapcsolatokat!

A helyes szavak fe lhasználásával fe jtsétek meg a keresztrejtvényt!

Nehéz dió.Lándzsát tör valaki felett.

Néma lánynak az anyja sem érti a szavát.

Kimutatja a szeme fehérjét.

Két hegedűs nem fér meg egy csárdában.

Egy szőnyegen árulnak.

Megtanítja bőrbe dudálni.

3.

7.

1.

2.

4.

B.

6.

b) G yüjtsetek á llandósu lt szókapcsolatokat a m egfejtésül kapo tt szóval!

c) Járja tok utána, hogy az á lta la to k tanu lt idegen nyelvben m ilyen á llandósult szókapcsolatok é lnek ezzel a szóval!

142

Olvastok egy újságcikket, néztek a tévében egy rek­lámfilmet, az utcán járva felfigyeltek egy plakátra, és eszetekbe jut, milyen régen voltatok moziban.

Találkoztatok egy kedves barátotokkal, és ezt elme­sélitek otthon...

Különböző in fo rm ációkhoz jutottatok, felkeltették

a figyelrYieteket valami iránt, érzelm eket váltottak ki

belőletek.A következő fejezetben a kommunikáció céljairól és nem nyelvi eszközeiről tudhattok meg fontos dolgo­kat.

M irő l beszélgethetnek a képen lá th a tó gye­

rekek? M ilyen érzelm ek o lvashatók le az arc-

kife jezésükrő l, egész m egje lenésükrő l? V itas­

sátok m eg!

Kommunikáció

3 9 . A k o m m u n ik á c ió cé lja Kommunikáció

a) Figyeljétek meg az alábbi kommunikációs helyzeteket! Ki a feladó és a be­fogadó? Mi lehet az üzenet?

b) Szerintetek mi lehet a fe ladó célja az egyes kom m unikációs helyzetekben?

Beszéljétek m eg!

O lvassátok el a következő szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

A tüntetők „Állítsátok meg Farkas Bélát!" feliratú transzparenseket nyújtogattak az épü­

let előtt. Uhüm bácsi lekocogott a hivatal lépcsőjén, és odaállt az emberek elé. A tilta­kozók meglepetésükben abbahagyták a tiltakozást, leeresztették a táblákat, felhagytak

a fütyüléssel és a dudálással, meri azt látták, hogy Uhüm bácsi éppen egy csíkos mel­

lényt horgol, és horgolás közben nyugtatgatja a kedélyeket.- Igazatok van, kavicsvári polgárok! - szólt, és magához intett egy kipirult arcú

tüntetőt, hogy megmérje a hátán a félig kész mellénydarabot. - Farkas Bélát eltiltom a tricikli használatától!

Ebben a pillanatban nagy csattanással vágódott ki a polgármesteri hivatal ablaka. Uhüm néni hajolt ki rajta. Roppant veszélyes kihajolás volt, úgy tűnt, Uhüm néni men­ten kiesik az ablakon.

- Segítség! Drága emberek, segítsetek! - kiáltozta hadonászva.- Mi baj, Uhüm néni? — szólt fel Picike Ferike.- Nem enged kötni a férjem! - jajgatott Uhüm néni.

(Dorvosf László: Trapiti és a borzasztó nyúl)

a) Kik a szövegrészlet szereplői?

b) M it tudunk meg róluk?

c) Keressetek olyan m ondatoka t, szövegrészeket a fen ti szövegben, amelyek:

- in form ációkat közölnek,

- va lam ire fe lszólítanak,

- érzelm eket fe jeznek ki!

144

Ha kommunikálunk, a /t azért tcss/ük, mert közlésünkkel cl akarunk érni vala­mit. A kommunikációnak többféle célja is lehet, így például:

- tájékoztatás, információ közlése;- a figyelem felhívása, felszólítás valamilyen cselekvésre;- az érzelmek, érzések kifejezése.

A kommunikációs célok gyakran nem külön-külön jelennek meg az egyes szöve­gekben, hanem egyszerre több cél is jelen van.

Figyeljétek meg az a lább i szövegeket, és válaszoljatok a kérdésekre!

A képen (úthat<S

k isku tyá t keressük.valüki?

Aki lU(t rc lu valamtl. V gykérjük, jelentkezzen u következő

telefonszámon:ftWI0/9876543t

38Továbbra is kánikulai meleg várható.A napsütés mellett időnként erősebben

megnövekszik a gomolyteíhőzet. ilyenkor hetyi záporok, zivatarok alakulhatnak ki.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 18.24 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte 33.38, majd 30.37 lúk kozott várható.

a) M elyikben m elyik kom m unikációs cél a legjellem zőbb? Ez m ibő l á llap ítha tó

m eg szerintetek?

b) M ilyen m ondatfa jták szerepelnek a szövegekben? Keressetek rá juk pé ldá­

kat! M ely ik kom m unikációs cé lhoz melyek illenek leg inkább? Beszéljétek

meg!

Kom m unikációs célM onda tfa jta

- felkiáltó mondat

- kérdő mondat

- felszólító mondat

- kijelentő mondat

- óhajtó mondat

c) M ely ik m ondatfa jtáná l figye lhe tő meg akár több fé le kom m unikációs cél is?

145

Az egyes mondatfajták alkalmasak kommunikációs célok kifejezésére. így például tájékoztatást általában kijelentő mondattal, felhívást felszólító mon­dattal, érzelmeket felkiáltó és óhajtó mondattal fejezünk ki.A bcszédhelyzettől függően ugyanaz a mondatfajta más-más célt is kifejezhet.A kérdő mondattal tájékoztatást kérünk leggyakrabban (pl. Látia-c imloki?), de felhívó, érzclemkifejező funkciója is lehet.

a) Figyeljétek meg az a lább i képeket! Idézzétek fe l a segítségükkel, am it

a kom m unikáció nem nyelvi kifejezőeszközeiről tanu lta tok!

b) A képek felhasználásával m agyarázzátok meg az a lább i idézet jelentését!

„Nem csak az arcod, a mozdulatod, a hangod is te vagy."

(Montágh Imre)

a) O lvassátok fel hangosan többször az a lább i m ondatot! A m iko r k im ond já ­tok , érzékeltessetek öröm öt, szom orúságot, aggodalm at, dühöt, tanácsta­

lanságot!

Reggel óta esik az eső.

b) Figyeljétek meg közben egym ást! Hogyan változott az arckifejezésetek, test­

ta rtásotok, hangerőtök, hangszínetek?

A kommunikációs cék)k megvalósítása nyelvi jelek mellett nem nyelvi kife­jezőeszközökkel történik. A közlés során a nem nyelvi jelek segítségével job­ban kifejezhetjük szándékunkat.

146

d )

N em a ruha teszi az em bert

- ta rtja a m ondás. Külső

meg je lenésünkre azonban m égis érdemes gondot fo r­

d ítanunk. Nézzétek meg az

a lább i képeket, és beszéljé­

tek m eg, mi m indent m ond­hat e l ró lunk a m egje lené­

sünk!

O lvassátok el a következő szöveget! M it gondoltok, m egértik-e egymást a pár­

beszéd résztvevői? M iért? V itassátok meg!

- Jó napot! - mondta a kis herceg. (...)- Három meg kettő, az öt. Ö t meg hét, az tizenkettő. Tizenkettő meg három, az

tizenöt. Jó napot! Tizenöt meg hét, az huszonkettő. Huszonkettő meg hat, az huszon­nyolc. [...] Hopp! Tehát összesen ötszázegymillió-hatszázhuszonkétezer-hétszázhar- mincegy.

- Ötszázmillió micsoda?- Mi az? Még mindig itt vagy? Ötszázmillió izé... már nem is tudom... Annyi do l­

gom van! Én komoly ember vagyok, én nem fecsérlem léhaságokra az időmet! Kettő meg öt, az hét...

- Ö tszázm illió m icsoda? — ismételte a kis herceg, mert ha egyszer egy kérdést f ö l ­

te tt, n e m tág íto tt tő le többé.

Az üzletember fölkapta a fejét.- Ötvennégy éve lakom ezen a bolygón, de eddig még csak háromszor zavartak.

[...] Szóval azt mondtam, hogy ötszázegymillió...- Micsoda?

(Anfo/ne de So/nf-Exupéry; A kis herceg - Fordította: Rónay György)

b) Szerintetek m i a fé lreértés oka az a lább i versekben?

Nagypapa nem ért a számítógéphez, csak a betűket nyomogatja rajta;, de játszani egyáltalán nem tud.

Hiába magyarázom neki, hogy összesen három élete van, mert szerinte egy is bőven elég.

(Kiss Ottó: Nagypapa nem ért a számítógéphez)

A Terri mostanában nagyon beteg.És ráadásul valami külföldi betegsége van.Az állatorvos azt mondta, hogy

diagnózis.És ez most már biztos.

(K/ss Otfó: Csillagszedő Márió)

147

Előfordul, hogy a kommunikáció (a tájékoztatás, az érzcicmkifejczés, a fel­hívás) többc-kcvcsbc sikcrtciort. A kommunikáció tényezői közül bármelyik lehet a kommunikációs zavar okozója.

S .j A lkossatok csoportokat, és válasszatok egyet az a lább i képek közül!

a) Szerintetek m i az oka a fe n ti szituációkban fe llépő kom m unikációs zavar­

nak? Vitassátok meg!

b) M ilyen nyelvi és nem nyelvi eszközök tennék sikeressé ezeket a kom m un i­

kációs helyzeteket? írjá tok le a párbeszéd szövegét a füzetetekbe! Beszéljé­

te k meg azt is, m ilyen nem nyelvi eszközöket használnátok!

c) Játsszátok is el!

Ha egy kérdésre igennel vagy nemmel válaszolunk, a legtermésze*'

tesebb kísérő mozdulatunk az, hogy az igenre rábólintunk, a nemre megrázzuk a fejünket. Ez azonban nem mindenütt van így. A bolgárok

például fordítva bólogatnak: az igenre rázzák a íejüket, és a nemre

bólogatnak.

148

Kommunikáció 4 0 . A v é le m é n y n y ilv á n ítá s és a v ita

O lvassátok eí az a lább i szöveget, m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

Ha nem nézel körül, mert úgy gondolod, téged véd o közlekedési szabály a zebrán, és az autónak kellett volna megállnia, de nem állt meg, a baleset után már hiába ordí­

tod, hogy: „Nekem volt elsőbbségem! Nekem van igazam!" MegsOtheted az igazadat.

Cselekedj a mondás szellemében: „O kos enged, szamár szenved."Ha látod, hogy például egy autó nem fog megállni a zebránál, engedd el. Mert,

ha bűleset történik, és te vagy az áldozat, nem vigasztal majd meg az, hogy a vezető esetleg néhány évre a rácsok mögé kerül, és ott gondolkodhat: érdemes volt-e ennyire sietni?

(Nógródf Gábor: Vigyázz!)

a) M ive l kapcsolatban nyilván ít vélem ényt a szöveg beszélője? M i az á llás­

pontja? M ivel indokolja? Keressétek meg az erre vonatkozó részleteket!

b) Keressétek meg a szövegben azt az állandósult szókapcsolatot, amely össze­

fog la lja a beszélő á lláspontjá t!

2.) a) F igyeljétek meg az a lább i képeket! A lkossatok párokat, és fogalm azzátok

m eg a vélem ényeteket a lá to ttakka l kapcsolatban!

b) M iben értette tek egyet, és m iben nem? Foglaljátok össze egy-egy m ondat­ban!

Amikor egy témával kapcsolatban elmondjuk, hogy mit gondolunk, akkor véleményt nyilvánítunk. Vcloményünk kifejtésekor fontos, hogy bizonyítsuk az álláspontunkat. Lényeges, hogy pontosan és egyszerűen fogalmazzunk, va­lamint kulturáltan adjunk hangot véleményünknek.

149

3.) a) A lkossatok vélem ényt! A m egadott kötőszók fe lhasználósával kapcsoljatok

ké t-ké t indoklást az a lább i á llításokhoz!

hiszen ugyar^is mert mivel

Népszerűsíteni kell o kerékpározást, ...

A filmfeldolgozások nem helyettesítik a regényeket, ...

b) M ilyen á llítást tám asztanak a ló az a lább i indoklások? Egészítsétek ki a h iá ­

nyos vélem ényeket! H asználjátok fe l a m egadott kötőszavakat is!

tehát így ezérí ennélfogva

, ... fontos o szelektív hulladékgyűjtés.

, ... együnk meg mindennap egy almát.

O lvassátok el az a lább i részletet Lózór Ervin A lyukas zokni cím ű m eséjéből,

m ajd válaszoljatok az utána következő kérdésekre!

- Azért én szebb vagyok nálad - mondta a lyuk a zokninak.- Mi - csodálkozott a zokni még hogy szebb?! Mitől vagy szebb?- Merf átlátni rajtam - mondta a lyuk.“ Ugyan - oktatta a zokni rajtam éppen az a szép, hogy nem vagyok átlátszó,

s nézd meg a gyönyörűséges kék mintáimat!- És piszkos is vagy - folytatta a lyuk, fittyet hányva az oktatásra - , én bezzeg soha­

sem piszkolódom be.Ezen a zokni elgondolkodott.- Na ugye! - hangoskodott a lyuk. - Te is belátod. Nem is méltányos, hogy én

ilyen kicsi vagyok, te meg ilyen nagy.Fogta magát, nőtt egyet.

a) Kik a szereplői a fen ti párbeszédnek? M i a beszélgetés tém ája?

b) M i az á lláspontja az egyik, m i a másik szereplőnek?

c) M ilyen indokot hoz fel először a lyuk az á lláspontja igazolására? Olvassá­

to k fe l a szöveg erre vonatkozó részét!

d) Keressétek meg azt a m ondato t, am ellyel a zokni cáfo lja a lyuk á llítását!

e) M ilyen új indoklással á ll elő a lyuk?

f) S ikerü l-e ezt is m egcáfoln ia a zokninak? Ki nyeri a vitát?

g) M ilyen következtetést von le á llítása helyességéből a vita győztese? Keres­sétek meg a szövegben!

h) Valóban igaza vo lt a vita győztesének? Szerintetek mi lehet a tö rténe t vége?

Beszéljétek meg!

150

Vitáról akkor beszélünk, ha egy témán belül két vagy több ember ellenke­ző véleményt képvisel. Minden félnek az a célja, hogy mcg\'édje álláspontját megcáfolja ellenfele véleményét. A vita akkor eredményes, ha a vitapartnerünket sikerül meggyőznünk arról, hogy a véleményünk helyes, vagy ha ki tudunk ala­kítani egy olyan véleményt, amelyben mindannyian egyetértünk.

a) A lkossatok csoportokat! G yűjtsetek m inél több olyan indoko t, am ely a lá tá ­masztja az a lább i á llításokat!

Az intemet hasznos, m ert... / Az internet veszélyes, ugyanis...

b) H asonlítsá tok össze m unká itoka t! Szerintetek m elyek a legm eggyőzőbb

indokok? M iért? Vitassátok m eg!

a) M i a vélem ényetek az a lább i á llításról? G yűjtsetek m inél tö b b indokot a vé­lem ényetek alátám asztására! Ö ná llóan dolgozzatok!

A pénz nem boldogít.

b) A gyű jtö tt indokok felhasználásával vitassátok meg a tém át 3 -4 fős csopor­

tokban a következők szerinti

• Ismertessétek egymással a véleményeteket és az azt alátámasztó indokokat!

• A hallottak alapján gondoljátok át a véleményeteket, és próbáljátok meg megcá­

folni azokat az indoklásokat, amelyekkel nem értettetek egyet!

• Fogalmazzátok meg újra a véleményeteket!

c) Beszéljétek meg a csoportban a vita tapasztala ta it! V á ltozo tt-e a vé lem é­

nyetek a vita során? Ha igen, m iért? Ha nem, m iért nem?

Szerintetek m elyek a szóbeli vita szabályai? Beszéljétek m eg!

151

Ahhoz, hogy a vita sikeres legyen, fontos, hogy betarlsd a kulturált vita sza­bályait.

- Figyelj arra, mit mond a vitapartnered, ne vágj a szavába!- Ne zárkózz el! Törekedj arra, hogy megértsd társad vclemenyet!- A vita nem rólad és róla, hanem a témáról szól: tartsátok egymást tisz­

teletben!- Ne az érzelmeit akard befolyásolni a vitapartnerednek!- Ha bebizonyosodik, hogy vitapartnerednek igaza van, ismerd cl!

M i a vélem ényetek az a lább i rövid párbeszédekről, am elyek egy vita során

hangzottak el? Vitassátok meg!

_ Ne egyél annyi ,-hipse*, ^ ^ hamburgert? Az tolón jobb?_ M ié r t? M e r t e g é s z s e g te le n ? A k k o r

, Most nem ... _ ^ . ^kkor mindiórt nemi- Persze. Ha te csinálod helyes, n

- Nem értek veled egyet. Tényleg nem tudtad. Néha önállóan is meg­csinálhatnád a házit, ahelyett hogy folyton az enyémet másolod.

- Ha tényleg a barátom lennél, nem mondanál ilyet.- Azért mondok ilyet, mert a barátod vagyok.- Nem hinném. Különben is unom már, hogy te miridig mindenkinél

okosabbnak hiszed magadat.

M i a vélem ényetek iskolátok házirendjéről? Fogalmazzátok m eg néhány m on­

da tban, m ajd vessétek össze padtársa tok vélem ényével! M iben egyezett meg, és m iben té rt el az á lláspontotok? A füzetetekben dolgozzatok!

152

Kommunikáció 4 1 . A je lle m z é s

1.) O lvassátok el az a lább i részletet a G rim m testvérek A róka meg a macska

c ím ű m eséjéből, m ajd vá laszo lja tok az utána következő kérdésekre!

Egyszer egy mocska az erdőben kószált, és találkozott a rókával. „Róka úrfi okos,

tapasztalt jószág, és nagy szava van az erdőben" - gondolta, és nagy tisztességgel

köszöntötte:— Jó napot, tisztelt róka úrfi! Hogy szolgál

a kedves egészsége? Hogy s mint érzi magát ebben a mai drága világban?

A róka nagy kevélyen tetőtől talpig végig­mérte a macskát, nem tudta, egyáltalán méltas­sa-e e^y-két szóra. Végül azt mondta:

- O , te nyomorult bajuszpedrő, te tarka po-

jáca*, te éhenkórász egérleső, mi jut eszedbe?Azt mered kérdezni tőlem, hogy vagyok? Milyen

iskolát jártál te? Miféle mesterséghez értesz?- Csak egyetlenegyhez - felelte szerényen

a macska.- Ugyan mihez? - kérdezte a róka.— Ha a kutyák a sarkamban vannak, fel

tudok kapaszkodni a fára, és megmentem tőlük az irhámat.

— Ez is valami? - hencegett a róka. - Én leg­alább százféle mesterséget tudok, és ráadásul még egy zsákra való fortélyom is van. [...

Abban a szempillantásban feltűnik egy vadász négy jóféle kopóval.

'p o já ca : öltözködése, viselkedése m iatt nevets-éges személy

a) M it gondo l a macska a rókáró l a ta lá lkozás előtt? Hogyan vélekedik m agá­

ró l a róka? Keressétek ki a szövegből a m egfe le lő részeket!

b) H ogyan beszél a macska a rókával? M irő l á ry lko d ik a beszédmódja?

c) V izsgáljátok meg azokat a részeket, am elyekben a róka szól a macskához!

M ilyen belső tu la jdonságokró l tanúskodnak a szavai?

d) Keressetek olyan szavakat, kifejezéseket a szövegből, am elyekkel az e lbe­

szélő je llem zi a két szereplőt!

e) M it je lentenek az a lább i szólások? M elyik szereplő viselkedését jellemzik?

Fenn hordja az orrát.; Magas lóról beszél.; Megnő a szarva.

f) Szerintetek hogyan végződik az állatmese? írja tok hozzá befejezést a füze­

te tekbe, és fogalm azzatok hozzá tanulságot! C soportban dolgozzatok!

153

a) Figyeljétek meg az a lább i ra jzok szereplőit^ és írjá tok le a külsejüket!

b) M ilyen belső tu la jdonsága i lehetnek az egyes képek szereplőinek? M ibő l

következtettetek ezekre? Beszéljétek meg!

Az emberek külső és belső tulajdonságainak együttes bemutatását jellemzés­nek nevezzük. A jellemzés a leírás egyik típusa. Megjelenésünk, cselekedete­

ink, beszédmódunk, környezetünk sokat elárul ró lunk. Ezért ezek m ind lehet­

nek a jellemzés eszközei:

- le írhatjuk a jellemzett személy külsejét;

- beszámolhatunk tetteiről, szokásairól;

- bemutathatjuk a környezetet;- idézhetjük, hogyan beszél.

O lvassátok el az a lábbi részletet Lázár Ervin A Négyszög/efű Kerek Erdő című

m űvéből, m ajd vá laszolja tok a kérdésekre!

És velünk van Szörnyeteg Lajos is.- Szörnyeteg? - csodálkoztam. - Annyira csúf?- Hát nem valami nagy szépség, az biztos - mondta Mikkamakka. - De csúfnak se

csúf. Mondjuk inkább csúnyácska. Meg hát... - elhallgatott.

- Meg hát?- Nem is egy íángész. Tudod, olyasféle, aki egy hétig is eltöpreng azon a kacifán­

tos kérdésen, hogy mennyi kettő meg kettő. És egy hét töprengés után nagy boldogan kisüti, hogy öt. Na de ha arról van szó, hogy éhes vagy, és Szörnyeteg Lajosnak egy darab kenyér van a kezében, szemvillanás alatt megfelezi veled. Ha valami bajod van, mindenkinél hamarabb észreveszi, és mindenkinél hamarabb próbál segíteni. Úgy is

hívjuk: a legjobb szívű behemót.

a) Kit je llem eznek a szövegrészletben? Ki jellemzi?

b) M ilyen külső tu la jdonságát em líti?

c) M ilyen belső tu la jdonsága iró l számol be? M ivel bizonyítja ezeket?

154

4.J O lvassátok el az a lább i részletet Telkien A babó cím ű regényéből, m ajd vá la ­

szoljatok a kérdésekre!

Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy babó. [...] Olyan kerek, zöldre mázolt

ajtaja volt, mint a ka|ütablak*, s annak pontosan a közepén fénylő rézkilincs. Az ajtó alagút formájú föld alatti járatra nyílt [...] , falait fa borította, padlója csempézett volt

és szőnyeggel fedett, fényesre dörgölt székek álltak rajta, és rengeteg faszeg min­

denütt, kalap- és kabátakasztás céljából - a babó kedvelte a látogatókat. Az alagút

messzire kanyargott [...), és sok kis kerek ajtó nyílt belőle, hol az egyik, hol a másik oldalon. A babónak nem kellett lépcsőn mászkálnia: hálószobák, fürdőszobák, pin­

cék, kamrák (s ezekből rengeteg), öltözőszobák (a babónak temérdek ruhája volt),

konyhák, ebédlők mind egyazon emeleten voltak, sőt egyazon folyosón.

(Szobotka Tibor fordítása)'kajüt: hajókabin

a) M it ír le az elbeszélő a fe n ti szövegrészletben?

b) Keressétek meg a szövegben azt a helyet, aho l az elbeszélő közvetlenül

je llem zi a babót a házának leírása közben!

c) M i m indent árul el a babóró l az a ház, am elyben él? Jellemezzétek az a lábbi

je llem térkép segítségével!

indoklás tulajdonság

\

indoklás tulajdonság

BABO

tulajdonság indoklás

\tulajdonság indoklás

A jcilcmtórkcp segítségével részletesen jellemezhetünk valós vagy képzeletbeli személyeket. Fetüntethetjük rajta a jellemzett személy tulajdonságait és az eze­ket alátámasztó indoklásokat.

ír ja to k az a lább iak szerint egy tré fás verset a legjobb bará to tokró l!

1 -2 . sor: legjellemzőbb külső jegyek

3. sor: 3 jellemző belső tulajdonság

4 -5 . sor: múltbeli tettek, amelyek alátámasztják a 3. sorban említett tulajdonságokat

6. sor: érdeklődési kör, kedvenc tantárgy

7. sor: legkedvesebb időtöltés

8. sor: jellegzetes kifejezések és/vagy gesztusok, amelyeket használ

9 -1 0 . sor: miért fontos neked a barátsága

155

^ 6 . ) a) Készíts jellemzést egy b a rá tod ró l vagy egy csa ládtagodró l az a lább i váz­

la t segítségével! Használj fe l m iné l többet a ta n u lt je llem zésí m ódok közüli

A füzetedben dolgozz!

I. Bevezetés

— a megismerkedés módja

II. Tárgyalás

— külső tulajdonságai- belső tulajdonságai

III. B efejezés

- személyes véleményed

b) Ellenőrizd az a lább i szem pontok segítségével a fogalm azásodat!

Bizonyítottad-e a jellenri- zésben említett tulajdonsá­

gokot?

Alkalmaztál-e többféle ábrázolásmódot?

Kerülted-e a jellemzés során a külső és belső

tulajdonságok keverését?

----------------------------Bekezdésekre tagoltad-e a fogalmazásodat?

Megfelel-e a jellemzés a szövegszerkesztés

szabályainak?

I 7.1 a) A lkossatok párokat! Válasszatok egyet az a lább i képeken lá tható szituá-

d ó k közül, m ajd válasszatok hozzá kettőt a m egadott tu la jdonságok közül!

Ezután írja tok rövid párbeszédet, am elyből k iderü l, hogy m ely tu la jdonsá­

goka t választottátok!

türelmes, lusta, nagyképű, kukacoskodó, tapintatlan, izgulós

b) A d ja to k e lő néhányat az elkészült párbeszédek közül, a tö b b ie k pedig talál*

jók ki; m ely tu la jdonságokat választottátok!

156

O lvassátok el az a lább i jellem zést Edmondo de Am icis Szív cím ű regényéből,

m ajd válaszoljatok a kérdésekre!

Garonnét [góronne] mindenki szereti, Derossit [dérosszi] meg bámxjlja. [...] O az első

szómtonos, nyelvtonos, a legjobb fogalmazást ő írja, a legszebb rajzot ő készíti, és

hamar tanul, csodás emlékezőtehetsége van [...]. [...)Ráadásul magas, és nagyon szép azzal a szőke, göndör hajával. És gyors, fél kézre

támaszkodva átugorja a padot, és vívni is tanul. Tizenkét éves, az apja kereskedő, és mindig aranygombos kék ruhában jár, jókedvű és vidám, mindenkihez kedves, a vizs­gákon segít a többieknek [...]. Ha otthon képeslapot vagy rajzokat kap, behozza és

elajóndékozza, a calabriai fiúnak festett egy képet Calabriáról. [...] Lehetetlen, hogy ne irigyeljük, és ne érezzük többnek, mint mi vagyunk. [...] Néha, amikor nem megy

a lecke, még haragszom is rá, gyűlölöm, mert arra gondolok, hogy ő már készen van,

és jól csinálta meg^ mi az neki* Aztán az iskolában, amikor látom (...), nem gyűlölöm

már, inkább szégyellem magam.

(Fordította: Székely Éva)

a) Ki je llem ez kit?

b) M ilyen külső tu la jdonsága it em líti? M ilyennek írja le a ruházatát? M i m in ­denre következtethetünk a külsejéből?

c M ilyen belső tu la jdonsága it em eli ki? M ivel indokolja a vélem ényét?

d) A jellemzés író ja jellem zésében em lít egy másik fiú t is. Szerintetek m iben

hason lítha t egymásra G aronne és Derossi? M iben különbözhetnek? Vitassá­

to k meg!

e) A jellemzést író fiú a jellemzése végén beszámol a Derossival kapcsolatos

személyes érzéseiről is. M i m indent árul el ez róla?

f) A lkossatok csoportokat, m ajd írja tok jellem zést a m egado tt szem pontok

szerinti

A csoport: Képzeljétek el Derossi szobáját! Készítsetek róla rövid leírást a jellemzés

felhasználásával!

B csoport: írjátok meg Derossi jellemzését egy nagyképű fiú nevében, aki irigyli őt!

C csoport: Bújjatok Derossi bőrébe, és a szöveg alapján írjatok jellemzést maga­

tokról E / l . személyben!

O lvassátok fel egym ásnak az elkészült szövegeket! M elyek tetszettek a leg­

jobban? M iért? Beszéljétek m eg!

A m ik o r egy szám unkra

a d d ig ism eretlen e m berre l ta lá lko zu n k ,

néh á n y m á so d p e rc a la tt k ia la k ítu n k ró la va la m ilye n

vé lem ényt. így tesznek m ások Is. És azt, h o g y e lső p il la n ­

tásra m it g o n d o ln a k ró lu n k , e lsősorba n a kü lső n k , v ise lke ­

dé sü n k , gesztusaink, a rc já té ku n k ha tározza m eg.

Ezért fo n to s , h o g y a m ik o r m ásokka l ta lá lko z u n k ,

ö ltöze tün k legyen az a lk a lo m h o z illő ,

a beszédünk igényes.

157

4 2 . Ö sszefog la lás Kommunikáció

A kom m unikáció célja

A kommunikációnak többféle célja is lehet, például:— tájékoztatás, információ közlése;— a figyelem felhívása, felszólítás valamilyen cselekvésre;— az érzelmek, érzések kifejezése.

A kommunikációs célok megvalósításakor a nyelvi jelek mellett nagy szerep jut a nem nyelvi jeleknek is.

Ha valamilyen okból a kommunikációs célt nem sikerül megvalósítani, akkor kommu­

nikációs zavar lép fel. A zavar oka bármely kommunikációs tényező lehet.

A vélem énynyilvánítás és a vita

Ha egy témával kapcsolatban elmondjuk a gondolatainkat, akkor véleményt nyilvání­

tunk. Fontos, hogy gondolatainkat indokoljuk is.

Vitára akkor kerül sor, ha egy témával kapcsolatban két vagy több embernek eltérő

a véleménye.

A jellemzés

Az emberek külső és belső tulajdonságainak együttes bemutatása, amely a leírás

egyik típusa.

& a) M ilyen kom m unikációs célok va lósulnak meg a következő párbeszédben?

M ilyen m ondatfa jta fejezi ki a kom m unikációs célt az egyes esetekben?

— Képzeld el, megnyertem az iskolai rajzpályázatot!— Gratulálok! Mi volt a feladat?— Plakátot kellett tervezni. Úgy örülök, hogy a zsűrinek az én munkám tetszett leg­

jobban!

b) O lvassátok fe l a fenti m ondatokat! M ilyen nem nyelvi je lek segítették a kom ­

m unikációs cél elérését? Beszéljétek meg!

2.) a) O lvassátok el az a lább i közm ondást, és foga lm azzátok m eg vele kapcsolat­

ban a vélem ényeteket!

Madarat tolláról, embert barátjáról.

b) G yűjtsetek m inél több indoklást a vélem ényetek alátám asztására!

c) A lkossatok párokat, és ismertessétek egymással a vélem ényeteket és az azt a látám asztó indoka itokat! M iben értetek egyet, m iben nem?

Készíts jellemzést kedvenc regényed vagy film ed főhősérő l! A füzetedben d o l­

gozz!

158

Az újságokból, könyvekből, a világhálóról rengeteg hasznos és érdekes dolgot megtudhalunk. Tájéko­zódhatunk belőlük a világban zajló eseményekről: kedvenc együttesünk koncertjeiről, a hamarosan

a mozikba kerülő filmekről, a megjelenő könyvekről,

a sporteseményekről vagy éppen az időjárásról. Ha érdeklődünk valamilyen téma iránt, az azzal kapcso­

latos folyóiratokból mindig újabb és újabb ismerete­ket szerezhetünk.

A következő fejezet a sajtótermékek megismerteté­sén túl segítséget nyújt ahhoz is, hogyan gyűjtsetek

anyagot egy adott témához, és hogyarí rendezzétek

el az információkat.

Beszéljétek m eg, m ié rt lehet hasznos, hogy

tá jékozód junk az aktuális esem ényekről!

Könyv- és könyvtárhasználat

4 3 . K ö n y v - és k ö n y v tá rh a s z n á la t Könyvtárhasználat

l.J a) M i m inden segíti a tá jékozódást a könyvtárban? Hogyan tu d to k megkeresni

egy könyvet, am elynek csak a cím ét tud já tok? Hogyan tu d h a tjá to k meg,

hogy egy szerző mely művei ta lá lha tók meg a könyvtárban? Beszéljétek meg!

b) Végezzétek el az a lább i fe la d a to ka t az in ternet segítségével!

• írjátok be egy internetes keresőbe a nádperje kifejezést! Milyen oldolakat kínál fel a program? Beszéljétek meg, mit tudtatok meg a szóról!

• Keressétek meg a Magyar Elektronikus Könyvtárban (vvww.meic.oszic.hu) Nógrádi Gábor Go/ombnagymomo című művét! Olvassátok el a fülszöveget! M it tudtatok

meg belőle a könyvről?

Tanulm ányozzátok az ábrát, és beszéljétek meg az anyaggyűjtés és a gyűjtött

in fo rm ációk elrendezésének lépéseit!

A téma kiválasztása

Anyaggyűjtés a könyvtárban

Katalógus Kereshetünk betűrendben

a szerző vagy a mű címe alapján, illetve a mű témája szerint.

Anyaggyűjtés az internetről

KeresőprogramokMegadjuk a kulcsszót, felkeressük

a témához kapcsolódó honlapokat.

/

hagyományos

\elektronikus

\Források

kézikönyvek (pl. szótár, lexikon, encik­lopédia), ismeretterjesztő művek, szép-

irodalmi művek, folyóiratok

JegyzetelésAz elolvasott szöveg lényeges

információit egyezzük Te áttekinthető és felidézhető formában.

I

A gyűjtött anyag elrendezése

160

Az önálló anyaggyűjtés és lejegyzés helyes technikája megkönnyíti az infor­mációk feldolgozását és előadását.• Először olvassuk el egyben a szöveget, majd a második olvasás síuán jegyze­

teljünk!• Szókapcsolatokat vagy rövid, pár szavas mondatokat jegyezzünk le a hosszú

szövegrészek és az önálló szavak helyett! (Kivétel, ha szó szerint szeretnénk idézni valakit, ilyenkor idézőjelet kell használnunk.)

• Lejegyzett szövegünk legyen áttekinthető: vázlatszerűen rendezzük el az isme­reteket (a lényeges információkat kiemelve és a fontossági sorrendet érzékel­tetve)!

• Jegyezzük le a könyv, internetes oldal pontos adatait (szerző, cím, kiadó neve, kiadás éve, oldalszám, a honlap címe)!

A gyűjtött anyag elrendezését meghatározza a téma, a szöveg típusa (pl. Leírást készítünk-e, meggyőzünk vagy elbeszélünk?), a beszédhelyzet és a kommuni­kációs cél (pl. írásunkat hol, mikor, kinek, milyen céllal készítjük?). Kövessük a hármas tagolást: bevezetés, tárgyalás, befejezés! A részek logikusan, követhető módon kapcsolódjanak össze! Munkánkat kiegészíthetjük ábrákkal (pl. vázlat, fürtábra, p(')khálóábra), amelyek szintén a logikai kapcsí^lódást segítik. (Ha szá­mítógépen dolgozunk, összeszcrkesztjük a képeket, ábrákat és a szöveget.)

3. a) O lvassátok el az a lább i szöveget! A füzetetekbe írjá tok ki a lényeges in fo r­

m ációkat rövid m ondatok, kifejezések fo rm á jában!

A színeknek a természet világában is fontos szerep jut. A madarak színes tolla­

zatukkal párjukat csalogatják. A színpompás virágok rovarlátogatókat igyekeznek

magukhoz vonzani, melyek virágporukat más virágokra szállítják. A színes bogyó­

kat télen könnyebb megpillantani, a rossz ízű hernyók vagy rovarok pedig gyakran

azért feltűnő színűek, hogy elriasszák azokat a madarakat és más állatokat, melyek

megpróbálnák zsákmányul ejteni őket.Más állatok álcázásként használják a színeket, hogy nehezebb legyen észre­

venni őket. A tigris csíkjait nem könnyű megpillantani, amikor az állat magas, hul­

lámzó fűben lopakodik. A párduc foltjai a fakoronákon át becsillanó napfényfol­tokra emlékeztetnek, a kaméleon pedig fel tudja venni környezete színét, hogy így

„tűnjön el" szem elöl.

fC/iar/es Tayior, Sfephen Pople: A tudás birodalma Fordította: Aikai Adríenne)

b) Készítsetek kulcsszavas vázla to t a szöveg a lap ján!

4. Járja tok utána, hogy ki vo lt Am undsen, és készítsetek vázla to t az é letéről egy

5 perces kiselőadáshoz! Keressetek képeket is! Ne fe le jtsé tek el fe ljegyezni

az á lta la to k fe lhasznált könyveknek, internetes o lda laknak az adata it!

161

4 4 . S a jtó te rm é k e k Könyvtárhasználat

l.J Beszéljétek meg, m ilyen nyom ta to tt vagy internetes ú jságokat, fo lyó ira toka t

ism ertek!

Nézzétek meg figyelm esen a következő képeket, m ajd vá laszo lja tok a kérdé­

sekre!

a) M it gondo ltok, m ilyen gyakorisággal je lennek meg ezek a sajtótermékek?

b) Tudjátok-e, m ilyen fo rm ában je lennek m eg: nyom tatott vagy online?

c) Szerintetek milyen tém áról és m ilyen közönségnek szólnak? Beszéljétek meg!

A napilapok naponta, a hetilapok hetente, a folyóiratok általában kéthetente, havonta, esetleg negyedévente jelennek meg.Az egyes sajtótermékeknek eltérő a megjelenési formájuk, tartalmuk aszerint, hogy milyen a megs/ólított közönség életkora, neme, érdeklődési köre (pl. a TermcszefBÚVÁR rímű folyóirat főként az élővilág és a környezetvédelem iránt érdeklődőknek szól).

Hallottatok-e róla, hogy a világ legkisebb méretű újságját

egy magyar nyomdász, Gécs Béla készítette el 2006-ban. A Csaboí Mérleg című miniújság

12 oldalas, és mindössze 19x28 millimé­teres, vagyis kisebb egy

bélyegnél is.

162

Vl'Slí

A fejlécben az újság legfon­tosabb adatai találhatók.

c n n a !s aFutás, repules,R x á r n y c s a p a s

COM(EliüZ/lN/IQIZIM

Irodalmi és m<ív6«eti folyóiratgyerekeknek

4

Egy-cgy rovat az azcv ^nos témájú írástikat tartalmazza.

Mkcnrot»»tui«iö^ Sí^

mtm- ^’*"** “ í-

____ . is

»l2/2 hyA*

=:i:£6*c::3S

H » ( r n i f U t i M i i i M M k a i M i . t W b t : « m « i M u ( a O i . m u h i / v . u d 9 X * * < . VwCMW *«**<’ KM nn#H MI«f MN > Ktr t. tM «ulM t t«MKil4uM>l4«TM»*it4f4 IMiakM C«aNi((ut>*féiirM|a

rtt-ulr*|u«)M

A cikk az egyes rovatok témájához kapcsolódó írás.

A tartalomjegyzéksegítségével tájéko­zódhatunk a kiad­ványban található írásokról.

fiMrtiiMMArtáMmMhR)IH ué> rtniit. Mnlj I tii ii<c«

rjiult|IIMMtk4*

10I)I*II24 21 24 i* \ M i= 1

3. Hozzatok kü lönfé le, d iákoknak szóló újságokat a könyvtárból! Keressétek meg bennük a fen ti ábrában szereplő újságrészeketi (Ha van az isko lá tokban d iák­

újság, azt is tanu lm ányozhatjá tok.)

Lapozzatok fe l egy nyom ta to tt sa jtó term éket, és nyissatok meg egy on line

ú jságot! Beszéljétek meg, m elyek a hasonlóságok és m elyek a különbségek

a ké l m egjelenési mód között!

A lkossatok csoportokat! Képzeljétek el, hogy az iskolai d iákú jság szerkesz­tőségének tag ja i vagytok! Szerkesszétek meg az újság első számát! Először

ta rtsa tok „szerkesztői" megbeszélést, melyen

- kitaláljátok az újság címét és fejlécét;- megvitatjátok a rovatok és a cikkek témáját;- megtervezitek a lop megjelenését (milyen fotók, rajzok vagy egyéb illusztrációk

szerepeljenek benne)!

b) AiZ újság tervezetének elkészítésére egy hét á ll rendelkezésetekre. Az e lké­

szült m unkákat m utassátok be egymásnak!

163

4 5 . Ö s s ze fo g la lá s Könyvtárhasználat

Anyaggyűjtés, lejegyzés, fe ldolgozás

Az önálló anyaggyűjtés és lejegyzés helyes technikája megkönnyíti az információk fel­

dolgozását és előadását. A gyűjtött anyag elrendezését meghatározza a téma, a szö­

veg típusa, a beszédhelyzet és a kommunikációs cél.

Sajtóterm ékek

A sajtótermékek a gyors tájékoztatás eszközei. Megjelenési formájuk és tartalmuk

eltérő lehet attól függően, hogy kikhez szólnak.

A sajtótermékeket megjelenésük rendszeressége alapján a következő csoportokba

sorolhatjuk; napilapok (naponta jelennek meg), hetilapok (hetente jelennek meg),

folyóiratok (kéthetente, havonta esetleg negyedévente jelennek meg).

Az újságok fontos részei: a fejléc, a rovat, a cikk, a tartalomjegyzék.

Keressetek pé ldákat nap ilapra , he tilapra és fo lyó ira tra !

2. Alkossatok pároka tl Egyikőtök ta lá ljo n ki egy rovatcím et, tá rsa tok pedig fogai*

mazza meg hozzá 5 lehetséges cikknek a cím ét! M ajd cseréljetek!

a j Párosítsd a szerzőket és a c ím eket számítógépes könyvtári kata lógus vagy

internetes keresőprogram segítségével!

Szíkszayné Dobronyi Erzsébet így élt Mátyás király

Haraszthy László DobozvárosKiss Dénes Magyarország madarai

Lakatos István Szólások és közmondásokSzemerkényi Ágnes Zenei kislexikon

b) Jegyezzétek le a könyvek fon tos adata it: szerző, cím, a k iadó neve, a kiadás

éve! A füzetetekben dolgozzatok!

a) A lkossatok csoportokat! V itassátok meg, hogyan keresnétek az a lább i ese­

tekben, ha csak a könyvtár, ille tve ha az in ternet is a rendelkezésetekre

á llna !

• Derítsétek ki, hogy ki volt Hess András!

• Adjátok meg a c/ormífónum szó jelentését!

• Keressetek olyan gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyveket, amelyek a közép­korral foglalkoznak!

b) Válasszatok egyet a fen ti fe la d a to k közül, és az iskolai vagy a városi könyv­

tár, illetve az in ternet segítségével o ld já tok meg!

ej Osszátok meg egymással a keresés során gyű jtö tt ism ereteket!

164

Végére értetek az idei tananyagnak. Ebben az év­

ben megismerkedtetek a szófajok rendszerével. Újra tanultatok a kommunikációról és a szavak közti kapcsolatokról. Bepillantást nyertetek a sajtótermé­

kek világába, illetve tanácsokat kaptatok arra vo­natkozóan, hogyan kell egy adott témához anyagot gyűjteni, jegyzetelni.Reméljük, a most következő ismétlés segít megszilár­

dítani azokat az ismereteket, amelyekkel találkozta­tok a ta név során.

Tegyetek fe l kérdéseket egym ásnak azokról

az idén ta n u lt foga lm akró l, am elyeknek a m eg­

értése a legnehezebb vo lt szám otokra!

r

Ev végi összefoglalás

4 6 . Év v é g i ö ssze fo g la lá s Év vécp összefoqlaiás

1. a) Figyeljétek meg az a lább i képeket, és segítségével gyüjtsetek példákat a ta ­

nu lt szófajokral Először igéket, azután főneveket és így tovább i (Segítségül

használhatjá tok a 19. o lda lon ta lá lh a tó rendszerező ábrát!)

b) ír ja to k a füzetetekbe egy párbeszédet a kép a lap ján ! Nevezzétek meg

a kom m unikáció tényezőit! M ilyen kom m unikációs zavar léphet fe l az á lta ­la tok választott szereplők között?

2. O lvassátok el az a lább i részletet M ilne M icim ackóiából, m a jd o ld já tok meg a hozzá kapcsolódó fe lada toka t!

Mihelyt hazaért, kinyitotta o szekrényt, felállt egy székre, levette a legnagyobb

mézescsuprot a legfelsőbb polcról. Legalábbis az volt írva a csuporra, MEZ, de

a biztonság kedvéért azért levette a papírt is róla, és belenézett, és ami benne volt,

az oJyan volt, mint a méz. - De nem lehessen tudni, az ember nem lehet eléggé

óvatos, a nagybátyám is mondta egyszer, hogy vannak sajtok, amiknek olyan a szí­

nük, mint a mézé - mondta, és mindenesetre bedugta a nyelvét, és megkóstolta.

„Igen - bólintott tárgyilagoson kétségtelen, ez méz. Méz ez, legalább a tetején.

Valószínű, hogy színültig méz - kivéve őzt a nem várt esetet, hogy valoki kiszedte

alulról a mézet, sajtot nyomott bele^ hogy m egtré fá ljon. Talán jól tenném - pusztán

óvatosság kedvéért - , ha erről meggyőződnék... mert arra is gon d o ln i kell, hogy... hogy izé... oz Elefánt nem szereti o sajtot... mint ahogy én se szeretem... Úgy ám! —

sóhajtott végre. - Hát mégse! Szerencsére méz volt biz' ez, színültig méz!"

(Fordított<i: Karinthy Frigyes)

a) Ki a tö rténe t főszereplője? M ié rt eszi meg a mézet?

b) Bontsátok e lem eikre a szövegből k iem elt szavakat, m ajd nevezzétek meg

a szóelemeket!

166

3. H atározzátok meg az a lább i szavak szófaját, és a helyes m egoldás betű it

összeolvasva m egkapjá tok a re jtvény m egoldását!

főnév melléknév számnév ige

sokai! R O U G

sokaság R zs M B

sok K E A F

ötödik SZ R T 1

ötöl-hatol Ö F D U

ötödikes L L F TY

egy Z Z Á H

egyetértés L J O C

egyetért L D T u

többen/

O 1 N p

kétszer R SZ K z

4. a) A lkossatok párokat! Fejezzétek be az a lább i m onda toka t ragozott főnévi

igenevekkel!

• Nem szabad mindig

• Többet kell

• A jövőben tilos

• Fölösleges állandóan

• Lehet egy kicsit

b) Fog la ljá tok m ondatba a m elléknévi igeneveketí Nevezzétek meg a típusu­

kat, m ajd a pé ldam ondatok segítségével beszéljétek meg, m iben kü lönböz­

nek egymástól!

• elkészített - készülő - elkészítendő

• megjavított - javító - javítandó

c) Keressétek meg a szólásokban, közm ondásokban a határozó i igeneveket!

Nézzetek utána, m it je len tenek a m ondatok!

• Hallgatva okulsz.

• Itt van a kutya elásva.

• Itt állunk megfürödve.

• Meg van kötve a keze.• Amit sípolva nyert, elveszíti dobolva.

167

S. a) O lvassátok el az a lább i szövegrészletet! M ilyen kötőszók illenek az üres

helyekre? Beszéljétek meg!

Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, azóta nem lehet hozzám

szólni. azért szólnak. tudják, hogy ha hozzám

szólnak, az olyan, mintha a falnak beszélnének. Nem tudom, a fal miért nem vála­

szol, én azért nem, abból csak baj van. Én

tisztességesen válaszolni se tudok. azt kérdezik tőlem, hogy

mondd, édes fiam, mire használod te a fejedet? Én csak úgy magamtól azt vála­

szolnám, azzal szoktam fejelni, azon növesztem a hajamat,

azon von a fülem is, amit mozgatni tudok.

Ez persze nem tetszene nekik, mert már sokszor megmondták, hogy a fejem

azért van, hogy gondolkozzam vele. [...)

[...] abban mindnyájan egyetértenek, hogy nincs bennem semmi jóérzés./En nem tudom, pontosan, mi az a jóérzés, de nekem mindig

kapar a torkom, ha a válogatott meccsek előtt eljálsszák a Himnuszt,

győzünk a versenyen, és felhúzzák a zászlót, még most is polcomon tartom az öreg

macimat, mindig sajnálom a halat, amit kifogok a vízből.

('Janj/íovszky Éva: Kire ütött ez a gyereké)

b) Keressétek meg a szövegben szereplő névm ásokat! C soportosítsátok őket

a pókhálóábra segítségével! A szövegben nem szereplő névm ásfajtákra hoz­

za tok öná llóan 3 -4 példát! Fog la ljá tok őket m ondatba!

személyes

határozatlan birtokos

álta lános----- ----- visszahatónévmás

vonatkozó j ^ k ö lc s ö n ö s

kérdő mutató

Ki ad jellemzést m agáró l a fe n ti részletben? M ilyennek lá tjá k őt a fe lnőttek?

O m ilyennek látja m agát? Beszéljétek meg, m ajd készítsetek ró la rövid je l­

lemzést a füzetetekbe m indké t szemszögből!

168

f 6 . ! a) A lkossatok csoportokat, és keressétek meg Nemes N agy Ágnes versében,

versrészleteiben a víszonyszókat és a m ondatszókatl

Jó a fán 0 labdarózsa, mintha fényes labda volna,

jaj! még egyszer elszalad, elgurul a fák alatt.

(LabdaJ

Megfürdetjük Ambruskát, hadd bámulja Nagy-Tusnád.

Liccs,loccs,

fröccs,fröccs,

ne szaladj, ne szaladj, gyere ide, öcskös!

(A pataknál)

Mi szól a kertben? Mi szól a fákon? Talán a szél jár juharfaágon, talán szökőkút szökik ki sorban, ezer szökőkút, ezer bokorban?

(Szökőkút)

Messze innen utcalárma, messze dong a kisvasút,

így bújik a - pszt, pszt!

így lapul a - pszt, pszt!

titkos út.

(A fííkos út)

b) ír já to k be a re jtvény m egfe le lő helyére a szövegből vett pé ldákat! M i a m eg­

fejtés?

1. kötőszó

2. névutó

3. indulatszó

4. hangutánzó mondatszó

5. módosítószó

1.*

2 .

3 .

4 .

S .

^ 7 ^ H ogyan egészítenétek ki az a lább i ábrát? Beszéljétek meg!

169

a) A szólások őrzik a m últat. G yakran úgy idéznek fel e lőde ink é letéből egy-

egy je lenetet, m in t a régi fényképek. Beszéljétek meg, m ilyen je leneteket

idéznek fe l az a lább i szólások „e redeti" je lentésük a lap ján ! Nézzetek utána,

hogy jól gondoltá tok-e!

• Felöntött o garatra. • Pálcát tör felette.

• Lóvá tesz. • Elveti a sulykot.

• Minden hájjal megkent. • Fogához veri a garast.

• Egy gyékényen árul. • Magas lóról beszél.

b) M ond ja tok olyan mai kom munikációs helyzeteket, am elyekben ezeket a szó­

lásokat használhatjuk!

9. A lkossatok csoportokat! Válasszatok egyet az a lább i ha lm azok közijl, és in d o ­

ko ljá to k meg a benne ta lá lha tó szavak helyesírását!

■7 1 ■ /4^mbsáa V e l e n c e i - t ó , Bükk hegység, játsszanak, nfietsszük,

« Észok-Erdélv, Csongrád m e g y e ,

a I« e r e m , N o b e l- d í j , V i lá g ir o d o lm , k ,s e n -

c ik lo p é d ia , T e rm é s z e tk e d v e lő k Lapp

fekete-tengeri, észak­

európai, CsepeUszigeti,

Gellért-hegyi, Madách színházi. Jászai Mari­díjas, móriczos

Különleges gyógyszerek szótlanságra

Egy dán költő különös módon kíván segíteni azokon, okiknek meggyűlik a bajuk egyes szófajok használatával. Összeállított egy kis gyógyszeres csomagot,

amelyben az egyes szófajokról elnevezett készítményeket lehet megvásárolni.

A „Főnév", „Ige" vagy éppen ,,Névmósok" feliratú dobozokban természete­sen nem tabletták vannak, hanem különleges betegtájékoztatók, meglehetősen szokatlan utasításokkal. Az indulatszavak használati utasításában például a következők olvashatók: „Az Indulatszavak® teljesen mások, mint a nyelv többi szava. Éljen! Vagy, öö, mondjuk inkább, hogy ezek a nyelv legzabolátlanabb

szavai. Ezek jelentése a leggazdagabb, ugyanakkor a legbizonytalanabb is. Fogadd el őket úgy, ahogy vannak! Oké?!"

M ié rf m ondhatja a dán költő, hogy az indulatszavak a nyelv „legzabolát­

lanabb" szavai? Vitassátok m eg!

170

10. a) A lkossatok csoportokat! O lvassátok el a következő szöveget, m ajd jegyze­

te ljé tek ki belőle a legfontosabb in form ációkat a tanu ltak szerint! A füzete­

tekben dolgozzatok!

Egyetlen ókori atlétáról sem ismerünk annyi anekdotát, mint a krotóni Milónról.

Állítólag a nézők viharos tetszésnyilvánítása közepette szívesen megtette, hogy a vállára vett egy négyéves ökröt, és kb. 1,5 km-t sétált vele a stadion körül;

azután egyetlen, homlokára mért ütéssel letaglózta, és még aznap az utolsó fala­

tig megette. A hatalmas férfiú, úgy beszélték, 6,5 kg kenyeret, ugyannyi húst és

10 liter bort fogyasztott naponta, ami 50000 kalóriának felelne meg. Egy mai nehéz testi munkás napi 10000 kalóriát fogyaszt, az újkori olimpiák nehézatlétája

8000 kalóriával is beéri. Ha M ilón valóban ilyen mérhetetlenül falánk lett volna,

nem tarthatta volna meg helyét az elsők között 30 éven keresztül, épp az olimpiák

virágkorában. Egy ilyen sporttéljésítmény féltételezi a szökötlanul okosan edzett,

értelmesen táplált testet. A görögöknek volt egy szólásmondásuk: „Egészséges

akár a krotóni/' Ugyanis több jó birkózó is származott ebből a dél-itáliai városból.

(Waíter Umminger: A sporf krónikája Fordította: Balassa Anna és társai)

b) Válasszatok egyet az a lább i tém ák közül, és készítsetek egy 5 perces kis­

e lőadást a több iek számára! A gyű jtőm unkához több fo rrást is igénybe ve­

hettek: kézikönyvek, ism eretterjesztő művek, fo lyó ira tok, in te rne t! Ha lehe­

tőségetek van rá, illusztrációkkal is színesíthetitek m ondan iva ló tokat!

• Az ókori olimpiák versenyszámai

• Az olimpiai láng története

• A 2012-es londoni olimpia magyar sikerei

171

Kislexikon

alapszófaj • Szófaji csoport, melybe azokot a szóíojokat soroljuk, amelyeknek önálló, tartalmas jelentésük van, óltalóbon toldalékolhalók. Az alapszóíajok: az ige, o főnév a melléknév, a szám­név, a határozószó, a névmások és az igenevek.

állandósult szókapcsolatok • O lyan jelképes értelmű kifejezések, mondatok, melyeknek formójo állandó. Ide tartoznak például a szólósok, a szóláshasonlatok és a közmondások,

általános ragozás • A tárgyas igék ragozósa általános akkor, ha a cselekvés nem irányul tárgyra vagy határozatlan tárgyro irányul (pl. olvasok, olvasok egy könyvet). A tárgyatlan igéket csak az általános ragozás személyragjaival láthatjuk el (pl. sétálok),

cikk Az egyes rovatok témáihoz kapcsolódó írás az újságban,

fejléc • Az újság legfontosabb adatait tartalmazza.

felszólító mód • A felszólító mód a beszélő akaratát, parancsát, utasítását, kérését, tanácsót fejezi ki. A felszólító mód jele: -j (pl. várj). A módjel változatai: *gy (pl. tégy), -ggy (pl. higgy), *s (pl. teríts).

feltételes mód • A feltételes mód olyan eseményt jelöl, ami (még) nem valósult meg. Pl. óhajtást, feltételt, bizonytalanságot, kérést fejez ki. A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né (pl. várna, kérne). A módjel változatai: -nnaZ-nne, -nnóAnné (pl. enne, inna).

folyóirat • Általában kéthetente, havonta, esetleg negyedévente megjelenő sajtótermék.

főnév • Alapszófaj, amely élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. Pajtái: köznév (pl. regény) és tulajdonnév (pl. Gárdonyi Géza).

főnévi igenév • Alapszófaj, igéből képezzük o -ni képző segítségével (pl. sétálni),

halm azábra • 2 -3 egymást átfedő négyzetből vagy körből áll. Alkalmos a vizsgált jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek bemutatásáro.

hangutánzó mondatszó • O lyan mondatszó, mely emberek, állatok, dolgok, jelenségek hangját adja vissza (pl. reccs).

határozói igenév • Alapszófaj, igéből képezzük a -va/-ve; -vón/-vén képző segítségével (pl. futva),

hotározószó * Alapszófoj, a cselekvés, történés, állapot stb. helyét, idejét és egyéb körülményeit fejezi ki (pl. nyakro-főre).

határozott ragozás • A tárgyas igék ragozása határozott akkor, ha valóságos, határozott tárgyra irányul a cselekvés (pl. olvasom a könyvet).

hetilop • Hetente megjelenő sajtótermék.

ige • Alapszófaj, mely azt fejezi ki, hogy valaki cselekszik, valami történik, valaki, valami létezik (pl. fut, hullik, van). Az igealak kifejezi a cselekvő számát, személyét, a cselekvés módját, ide­jét; a személyragoknak köszönhetően a tárgyra is utol. Igét képzők segítségével is alkothatunk. Jelek (a múlt idő jele, a módjelek) kapcsolódhatnak hozzá, az igei személyragok pedig utalnak a számra és o személyre.

Igeidő • Az igealak kifejezi, hogy a cselekvés, történés, állapotváltozás mikor megy végbe. Megkülönböztetünk jelen, múlt és jövő idejű igeolakokat (pl. ragyog, ragyogott, ragyogni fog).

igeképző • Igéket képzők segítségével is létrehozhatunk. Néhány gyakori igeképző: -z (pl. sóz); -al*/-et, -tat/-tet (pl. várat); -hat/-het (pl. kereshet); -ít (pl. kerekít); -int (pl. csavarint); -ul, -ül (pl. gyorsul); -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik) (pl. lépked),

igekötő • Viszonyszó, mely az igéhez kapcsolódik (pl. belép, kiszolod).

igemód • A cselekvőnek, a beszélőnek a cselekvésről való véleményét fejezi ki. Típusai: kijelentő, feltételes és felszólító mód.

igerogozás • Az igékhez a mondatban igei személyragok járulnak. Az igei személyragok kifejezik a cselekvő személyét, számát és azt, hogy a cselekvés határozott dologra irányul-e. Az igerago­zás fajtái: általános ragozás, határozott ragozás.

172

íkes ragozás • Az ikes ragozás az olyan igék ragozása, amelyek egyes szám 3. személyber^ -ík sze­mélyragot kapnok (pl. eszik).

indulatszó • O lyan mondatszó, mely érzelmeink, érzéseink kifejezésére szolgál (pl. hűha).

jegyzetelés * Az elolvasott szöveg lényeges információinak lejegyzése óttekintfiető formában.

jelen idő • A jelen Idejű igealak azt fejezi ki, fiogy o cselekvés, történés, létezés a beszélés Idejében megy végbe (pl. olvas). A jelen időnek nincs külön jele.

jelenfésmező • Azoknak a szovaknak az összessége, amelyek összetartozó dolgokat neveznek meg.

jellemtérkép • Tanulást segítő ábra, amelyen feltüntethetjük a jellemzett személy tulajdonságait és azok indoklását.

jellemzés • O lyan szövegtípus, amely valokinek o külső, belső tulajdonságail mutatja be. A bemu­tatott szereplőről az elbeszélő közvetlenül beszélhet, vagy más szereplők segítségével is megis­mertetheti az olvasót. Cselekedtetheti, beszéltetheti egy-egy szituációban.

jövő idő • A jövő idejű igealak kifejezi, hogy a cselekvés, történés, létezés a jövőben fog végbe- menni. A jövő időt összetett igealakkal fejezzük ki; főnévi igenév I a fog segédige ragozott alakjai (pl. olvasni fogunk),

kijelentő mód • A kijelentő mód arra utal, hogy a beszélő megállapít, közöl valamit (pl. ír, olvas). A kijelentő módnak nincs külön jele.

kommunikáció céljai • A kommunikáció során közlésünkkel arra törekszünk, hogy elérjünk vala­mit. Ez lehet pl. o tájékoztatás, a felhívás vagy az érzelmek kifejezése. A kommunikációs célokat nyelvi és nem nyelvi eszközökkel fejezhetjük ki.

kötőszó • O lyan szófaj, amely a mondat részeit köti össze egymással és a köztük lévő tarlalmi viszonyt fejezi ki (pl. Réka és Virág; Elolvastuk a könyvel, de nem beszélgettünk róla),

köznév • A főnév egyik fajtója. Több dolog, élőlény közös neve. A közneveket kis kezdőbetűvel írjuk (pl. falu, város).

m elléknév * Alapszófaj, élőlények, élettelen dolgok és fogalmak tulajdonságát nevezi meg (pl. gyönyörű, magas).

melléknévi igenév • Alapszófaj, Igéből képezzük az -ó/*ő, a -tAtt vagy az -andó/-endő képző segítségével. Fajtái: folyamatos (pl. vásóHó), befejezett (pl. vásárolt) és beálló (pl. vásárolandó) melléknévi igenév.

módosítószó * A mondatszók csoportjába tartozó szófaj. A beszélő véleményét, állásfoglalósát fejezi ki a mondat tarlalmóval kapcsolatban (pl. biztosan, esetleg).

mondatszó • Szófaji csoport, ide soroljuk azokat a szófajokat, amelyek jelentésüket általában a beszédhelyzetben nyerik el, többnyire nem toldalékolhatók. Ö nálló mondatként is előfordul­hatnak. Ezek a szófajok: az indulatszók, a hangutánzó mondatszók, a társalgás menetét irányító mondatszók és a módosítószók.

iviült idő * A múlt idejű igeolúk kifejezi, hogy o cselekvés, történés, létezés 0 múltbön ment végbe. A múlt idő jele mássalhangzó utón -t (pl. várt), magánhangzó után -tt (pl. olvasott).

napilap • Naponta megjelenő sajtótermék.

névelő * O lyan szófaji csoport, omely a főnevek, főnévi értelmű kifejezések előtt áll. Utal a mögötte álló szó határozottságára, illetve határozotlanságáro. Fajtái: határozott (a, oz), határozatlan (egy),

névn^ás * A névmás alapszófaj, amelynek feladota a helyettesítés. Jelentése oz adott beszédhelyzettől függ. Főneveket vagy más szófajú szavakot (melléknevet, számnevet, határozószól) helyettesít. A névmások fajtái: személyes (pl. én), birtokos (pl. enyém), visszaható (pl. magam), kölcsönös (pl. egymás); mutató (pl. ez, ilyen), kérdő (pl. k i?, mennyi?, hogyan?), vonatkozó (pl. aki, amilyen), határozatlan (pl. valaki, valamilyen, valohol) és általános névmás (pl. mindenki, semmi, semennyi),

névsró • Az alapszófajok egyik csoportja. Ide tartoznak a főnevek, a mellékr^evek, a számnevek és a névmások.

173

névsróképző • Névszókat létrehozhatunk képző segítségével is. Gyokori főnévképzök: -ás, -és (pl. (utós); -ot, -et (pl. mondat); -os (pl. asztalos); -ősz, -ész (pl. halósz). Gyakori melléknévképzők: •atlan, -etlen, 'talan, -telen (pl rendetlen); *ós, *ős (pl. harapós); 'ú, *ű (pl. kék szemű); 'nyi (pl. tengernyi), -i (pl. szegedi). Gyakori számnévképzők: -dik (pl. hormadik); -d (pl. harmad),

névutó • O lyan viszonyszó, amely a főnevek vagy a főnévi szerepet betöltő szavak után áll. A főnévvel együtt fejezi ki a cselekvés, történés helyét, idejét, állapotát stb. (pl. ház elől, ház előtt).

partikula • O lyan viszonyszó, mely a mondatban lévő állításon változtat (pl. bárcsak, vajon),

rovat • Az újság azon része, mely azonos témájú írásokat tartalmaz.

sajtótermékek • A tájékozódás eszközei. Feladatuk oz információk gyors átadása. Ide tartoznak például a napilapok, a hetilapok és a folyóirotok.

segédige • Az összetett igealak része. Igei tulajdonságokat (idő, mód, ragozás) segít kifejezni (pl. enni fog, láttam volna).

számnév • Alapszófaj, személyek, tárgyak, fogalmak számát, mennyiségét, illetőleg egy sorrendben elfoglalt helyükel nevezi meg (pl. három, harmadik, harmad, sok),

szemponttáblózat • Segítségével azonos szempontok alapján hasonlíthatunk össze két vagy több jelenséget.

szófajok • A szavak csoportosítása jelentésük, mondatbeli szerepük és toldalékolhatóságuk alapján,

tagadószó * Olyan szófaj, amellyel a mondatban lévő állítás egészét vagy annak egy részét tagad­juk (pl. Nem ezt a filmet láttam.),

tárgyas ige • Azok oz igék, amelyeket valamilyen tárggyal (kit?, mit?, kiket?, miket? kérdésre felelő szóval) tudunk bővíteni (pl. olvassa a könyvet).

tárgyatlan ige • Azok az igék, amelyek nem bővíthetők tárggyal (kit?, mit?, kiket?, miket? kérdésre felelő szóval (pl. megy).

társalgás menetét irányító mondatszó • Biztosítja a beszédpartnerek közötti kapcsolatfelvételt, ú kopcsolúi fenntortását, volomint a kopcsolot lezárását, illeh/e kifejezi o beszélő okorotát, rósz* szállását (pl. szia, igen, ejnye),

tartalomjegyzék * Segítségével tájékozódhatunk az újságban található írásokról,

tulajdonnév • A főnév egyik fajtája. Egy valóságos vagy kitalált, elgondolt élőlénynek, dolognak, helynek stb. a saját megkülönböztető neve. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. A tulaj­donnevek fajtái: személynevek (pl. Éva), állatnevek (pl. Vük), földrajzi nevek (pl. Sió), égitestek neve (pl. Hold), intézménynevek (pl. Nemzeti Színház), címek (pl. A láthatatlan ember. Elet és Tudomány), márkanevek (pl. Tomi mosópor), díjak és kitüntetések neve (pl. Széchenyi-díj).

véleménynyilvánítás • O lyan megnyilatkozási forma, amelyben a beszélő kifejti, hogy mit gondol egy dologról, jelenségről.

viszonyszó • Azoknak a szófajoknak a csoportja, amelyek nem állhatnak a mondatbon önállóan, nincs önálló tartalmas jelentésük. Ebbe a csoportba tartoznak: a névelő^ a névvtó, az igekötő, a kötőszó, a tagadószó.

vita * Kommunikációs formo, melyben eltérő álláspontok ütköznek,

vonzat • Az igéhez járuló kötelező bővítmény (pl. Éva ajándékot ad Adómnak).

K é p je g yzé k

A FO TÓKAT készítették: MTI: Földi Imre (59/Kossuth tér), Beliczay László (79/Rubik Ernő),Oresztisz Panajotu ( 1 71/olÍm piai láng), Wong Maye-E ( 1 71/G yurto Dániel); CuiTiRiS: Patyi Árpád (139/hordókészítő).

174

TARTALOMJEGYZEK

1.Tanulj ta n u ln i! ............................................... 8

2..Év eleji ism étlés..................................... 12

Ig é k é s h a tá ro z ó s z ó k

3. A szó fa jok .................................................. 18

4. Az ige fo g a lm a ...................................... 20

5. Az igeidők ............................................. 23

6. Az igemódok ......................................... 25

7. A z ige ragozása ..................................... . 30

8. A leggyakoribb igeképzők ................. 32

9. Az igék helyesírása ............................... 34

10. A határozószó ....................................... 37

n . Ö sszefogla lás.................................... . 39

F ő n e v e k

12. A főnév ................................................... 44

13. A személynevek és helyesírásuk ....... 51

14. A fö ld ra jz i nevek és he lyesírásuk ...... 55

15. Égitestek nevei, állatnevek,

márkanevek és helyesírásuk .............. 61

16. Intézménynevek, címek, díjak,

kitüntetések és helyesírásuk ............... 65

17. Ö sszefogla lás........................................ 70

M e llé k n e v e k és s z á m n e v e k

18. A melléknév .......................................... 72

19. A m e lléknevek helyesírása .................. 78

20. A szám név............................................. 84

21. A számnév helyesírása....................... 88

22. Ö sszefog la lás........................................ 91

N é v m á s o k

23. A személyes és a birtokos névmás .... 94

24. A kölcsönös és a visszaható névmás ... 99

25. A mutató és a kérdő névmás ............ 101

26. A vo n a tko zó , az á lta lá n o s

és a h a tá ro za tla n n é v m á s .................... 104

27. Összefoglalás......................................108

Ig e n e ve k

28. A főnév i igenév ........................................ 110

29. A m elléknévi igenév ............................... 113

30. A h a tá ro zó i igenév ..................................116

31. Összefoglalás........ ................................. 118

V íszonyszók és m o n d a tszó k

32. A segéd ig ék, a n é v u ló k

és az ig e kö tő k ........................................... 12 0

33. A né ve lők , a kö tőszók,

a ta gadó szók és a p a r t ik u lá k ............. 124

34. A m onda tszók .......... ................................128

35. Összefoglalás............................................132

Szavak k ö z ti kap cso la to k

36. A je le n té s m e z ő ..........................................134

37. A szólások eredete .................................. 138

38. összefoglalás......................................142

K o m m u n iká c ió

39. A k o m m u n ik á c ió c é lja ........................... 144

40. A vé lem ényny ilván ítás és a v i t a ..........149

41. A je lle m z é s ................................................. 153

42. Ö ssze fo g la lá s .......................................... 15 8

K önyv- és k ö n y v tá rh a s z n á la t

43. Könyv- és kön yv lá rlia szd á la t .............. 160

44. A sa jtó te rm ékek ....................................... 162

45. összefoglalás.......................................... 164

46. Év vég i össze fog la lás .............................166

K is le x ik o n ........................... ................................172

Képjegyzék ........................................................174

175

Kiadja a Mozaik Kiadó • 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B., Telefon: (62) 470-101, Fox: (62) 554-Ó66

E-mail: kiodo^i^mozaik.inío.hu • Honlop: wvAv.mozaik.info.hu; Felelős kiadó: Török Zoltán Készült a Dürer Nyomdo Kft.-ben, Gyulón • Felelős vezető: Kovács János

Terjedelem: 16,72 (A/5) ív • Tömeg: 325 g • 2012. augusztus • Raktári szám: MS-2364