Lakossági felkészítés, riasztás: egy EU kutatás

eredményei.

Szerző: Dr. Papp Antal

MAGYARORSZÁG2007

BEVEZETŐ

A WCDR (ENSZ KATASZTRÓFACSÖKKENTÉSI VILÁGKONFERENCIA) során- amelyet 2005. január 18-22. között rendeztek Kobéban - elfogadták a 2005-2015. közötti időszakra vonatkozó általános cselekvési tervet.

Kimondja:A világon egyre nagyobb igény jelentkezik a lakosság körében a

veszély miatti lakossági riasztás azonnali megtörténtére, a hiteles, azonnali tájékoztatás megoldására.

Ez utóbbi kijelentés szervesen illeszkedik az OKF filozófiájába..

Az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (UNEP) hangsúlyozza, hogy → a műszaki eszközökkel elérhető kockázat-minimalizálás számos

területen a lehetőségek határához érkezett,

→ a humán tényezőkben rejlő lehetőségek kihasználása pedig csak a

kezdetén jár.

Tény: a tudatosan felkészített lakosság lényegesen kisebb veszteségeket szenved el, mint a tájékozatlan.

Biztonsági szempontból a legnagyobb kockázati tényező az információtól elzárt, tájékozatlan lakosság.

Ezzel szemben a veszély reális ismerete ösztönzőleg hat a veszélyhelyzet kezelésére közösségi alapon.

A tájékoztatás „két arcú”

1.) Technikai oldal

2.) Szociál-pszichológia oldal

Ezt a két oldalt egységbe foglalva, párhuzamosan tárgyaljuk, vizsgáljuk..

Végül beszélni fogok a :

* LFM /Lokális Felkészítő Modell/-ről

* a javaslatokról, további elképzelésekről

A magyarországi tájékoztatás és felkészítés társadalmi keretei: Törvényi szabályozás Széleskörű lakossági tájékoztatás Különböző módszerek Önkormányzati vezetők felkészítése – védelmi bizottságok szerepe

Mindezen jogszabályok, eljárások kellő alapot nyújtanak

DE hiányzik belőlük az EMBER / természetének ismerete, helyi sajátosságok figyelembe vétele/

→ Befogadó ismerete

→ Ehhez igazítani a leghatékonyabb kommunikációs módszert

Egy országos programtól ezt elvárni nem is lehet, ezért fontos LFM /Lokális Felkészítő Modell //

Önkéntes felkészítők /kommunikátorok felkészítése/.

Szerepük a lakosság felkészítésében meghatározó!

Az eredményes riasztáshoz hatékony kommunikációra van szükség. A jogszabályok általános keretet biztosítanak, de legtöbbször nem tudják megmondani, a

HOGYAN-t

/ehhez szükség van/

a.) általános emberi kommunikáció, b.) a helyi kulturális lélektani sajátosságok sajátosságok

figyelembe vétele ismerete

Tudnunk kell KIKET akarunk tájékoztatni, meggyőzni.

A HELYI TÁJÉKOZTATÁS MŰSZAKI FELTÉTELEI

A.) Átviteli út /összeköti a riasztó rendszer elemeit a központ és a végkészülékek között/

- Információt hordozó jelek továbbítása biztonságos legyen

- tartalék csatorna

- a már korábban kiépített rendszerekhez tudjon csatlakozni

- gyors adatátviteli sebesség

- folyamatos energia ellátás

- rendelkezésre állása magas szintű legyen

B.) Üzembiztonság

- forgalmi leterhelhetőség

- rendelkezésre állás

- rendszer felügyelet

- adatbiztonság

- riasztási és távközlési igények összhangja

- fizikai sérülékenység, szabotázs védelem

C.) Műszaki megoldási lehetőségek Széles eszközpark áll rendelkezésünkre, amelyeket

csoportosíthatjuk: - vezetékes /réz kábel, analóg, ISDN, IP hálózat,

PSTN hálózat, optikai-üvegszálas rendszerek/ - vezeték nélküli /trönkölt rádiós rendszer,

konvencionális, GSM, GPRS hálózat, mikrohullámú, közszolgálati TV, rádió/

Tapasztalataink alapján a vezetékes rendszerek sérülékenyebbek, „lefagyhatnak” túlterhelés esetén. TV nézettsége napszak függő, elektromos áram hiányában nem működik stb.

Javaslatunk Saját rádió rendszer, ezen belül a trönkölt megoldás nyújtja a legnagyobb biztonságot.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Két szempontból vizsgáljuk: szociál-pszichológiai műszaki

1) A kérdés: hogyan lehetséges, hogy a lakosság ugyanazt az információt kapja, az egyének mégis más választ adnak?

Folyamat:InfoÉszlelés, értelmezésEGYÉNPszichológiai / viselkedési jellemzők

2) Észlelés3) Megértés /az egyén személyisége az üzenetet torzíthatja/4) Elfogadás /vagy elfogadja, vagy nem/ „Believability is influenced by

many factors associated with the method and contens of the warning”

5) Interiorizáció /személyessé tétel/6) Döntés és válaszadás7) További megerősítés kérése

Mindösszesen megállapítható, hogy a válság kommunikáció lényege, hogy

mindezen hatásokat figyelembe véve a célközönség

(a lakosság) a válságstáb szándékai szerint cselekedjék

KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ-RIASZTÓ RENDSZEREI

Az Európai Unióban a tagállamok nemzeti hatáskörében marad az erre való szabályozási lehetőség. Ez az alábbi problémákat okozza:

> rendkívül heterogén az eszközpark> egymással nem kompatibilisek, sok esetben elavultak> fenntartásuk drága

Jelenleg az alábbi rendszerek léteznek: A/ Országos Vezérlő Központ és elektronikus médiák Csehország, Luxemburg, Dánia, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria (tartományi

riasztó központokkal kombinálva) B/ Regionális vezérlőközpontok

Románia, Németország (katasztrófák esetében a riasztás tartományi feladat) C/ Elektronikus média használata

Olaszország, Finnország, Norvégia, Észtország D/ Egyszerre több megoldást használ

Nagy-Britania (rendkívül sokszínű, sok esetben átfedések)

Összességében: tendencia a korai előre jelző központok és a nemzeti (régiós) riasztó központok összeillesztése, integrálása, az elektronikus sziréna rendszerek kiépítése. Kutatásaink során bebizonyosodott, hogy a figyelemfelkeltő jelt szóbeli utasításnak kell követnie.

A SZÓBELI UTASÍTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI

Speciális, mert a kommunikáció célja nem csupán az információ átadása, hanem a magatartás azonnali és minél hatékonyabb befolyásolása irányul.

Nincs idő a „Türelmes” meggyőzésre.Ugyanakkor a befogadó is speciális lelki és érzelmi állapotban van.

Prevenciós felkészítés: - intézményei - kommunikátorok - kommunikátorok felkészítő foglalkozásai Kockázatcsökkentés három területe:

1) előrejelző rendszerek folyamatos fejlesztése2) a célcsoport-lakosság magatartáskultúrájának veszélyhelyzeti fejlesztése3) nemzetközi kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási rendszer fejlesztése

AZ EMBERI TERMÉSZETRE JELLEMZŐ ÁLTALÁNOS (KULTÚRÁTÓL FÜGGETLEN) PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTOK

A kommunikáció eredményességét az emberi természetre általánosságban (a kultúrától függetlenül működő) jellemző tényezők is alakítják, amelyek figyelembe vétele hasonlóan fontos a kockázati kommunikáció hatékony kialakításában.

» önként vállalt kockázat» „ellenőrzött” kockázat» kockázatot megéri-e vállalni?» a közösség valamennyi tagját egyenlően érinti-e?» a természeti kockázatokat könnyebben elfogadják, mint a

civilizációst

Üzenet hiteles, ha:► statisztikai alapon történik a megközelítés► megbízható a forrás► érzékletes hasonlatokkal operálunk hangsúlyozva a

veszély semlegességét► elsődlegesen a felnőttek érintettségét kell hangsúlyozni a

gyerekekkel szemben

A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI

1/ Tájékoztatás jellemzői:

üzenet szóljon- veszélyeztetett területről- veszély jellegéről- veszély elleni védekezés feladatairól- veszély bekövetkezésének várható idejéről- az üzenet specifikusságáról- az üzenet konzisztenciájáról- a pontosságról

az üzenet stílusa - bizonyos (üzenet kibocsátói mennyire biztosak információikban)

- világos (mindenki megértse) csatornáinak jellemzői gyakorisága üzenet forrásának jellemzői

2/ A befogadó jellemzői: környezeti társas pszichológiai fiziológiai

Tehát a fent felsorolt jellemzők befolyásolják, hogy a kibocsátó által küldött üzenet mennyire pontosan ér célt a befogadónál.

Sok faktor gyakorol hatást az üzenet hatékonyságára, ezért kell részletesen megismerni azokat és hatásukat.

A TÁJÉKOZTATÁS LOKALITÁSÁRA JELLEMZŐ TÁRSADALOMPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS

A kultúra ebben a felfogásban a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben tanult, nem a gének által meghatározott

(pl. kisebbségek eltérő kulturális szabályainak figyelembe vétele)

Kommunikátor legyen tisztában:a befogadók kulturális összetételévela helyi mikrokultúrák verbális és nonverbális sajátosságaival

Ezért a kommunikátornak nyíltnak,

rugalmasnak kell lennie, kellő toleranciával és empátiával kell rendelkeznie.

Az összes eddigi elméleti felvezetés lényege, hogy csakis akkor foghatunk hozzá a lakosság veszélyhelyzeti felkészítéséhez, ha előtte empirikus vizsgálat során meggyőződtünk a kommunikátorok

illetve a befogadók (lakosság) jellemzőiről.

Ezen tevékenységre végeztünk kérdőíves vizsgálatot Dunaföldváron valamint Hollóházán.

1/ A kérdőív megszerkesztése előtt: - előzetes helyszíni bejárás - célzott interjúk (önkormányzati stb. vezetőkkel, veszélyeztetett lakossággal) - csoportos beszélgetés - moderátorok alkalmazása

2/ Kérdőív kitöltése, feldolgozása

3/ Kommunikátorok kommunikációs tréningje

KÍSÉRLET CÉLJA

Melyek azon legegyszerűbb, leggyakorlatiasabb módszerek, amelyekkel a helyi önkéntes segítőkre (kommunikátorokra) támaszkodva, szakmai iránymutatás, segítség alapján a veszélyhelyzeti kommunikációs folyamatokat a megfelelő irányba tudjuk terelni.

Kommunikátori felkészítés módszerei:> hagyományos (előadások, konzultációk, multimédia stb.)> csoportos tréning (a kérdőív által feltárt helyi kultúra tipikus

attitűdjeinek ismeretében)

A kontrol csoporttal történő kérdőíves felvétel célja: - az átlagos - és esetleges

a felkészítő tanfolyam módszereinek és tematikájának finomítása érdekében

szórásban megjelenő különbségek elemzése

Szórások egyesített táblázata

0

0,5

1

1,5

2

2,5

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

Kérdés sorszáma

Szór

ásér

ték Sátoraljaújhely

Dunaföldvár

A KIÉRTÉKELT STATISZTIKAI ADATOKBÓL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK

A TRÉNING GYAKORLATI MEGTERVEZÉSE SZÁMÁRA

Ahány hely, annyi kulturális és lokális közönség ad különböző eredményeket. Ezen specifikus eredményeket csakis Dunaföldvárra vonatkoztatva használhatjuk

ezen tanulmányban, de a módszer általánosítható, amelyet a LFM-ben leírunk.

Az így kiértékelt adatokból meg lehet határozni a felkészítő tréning jellemzőit (időtartam, résztvevők száma, helyszíne, technikai eszközök stb.), formáit.

Végül a tréning levezetése, kiértékelése (szakmai és közösségi szempontokból egyaránt)

ÖSSZEGZETT TAPASZTALATOK

Megállapítható, hogy a hatékony megelőzés csak jól felkészített kommunikátorok, aktívan bevont lakosság és helyi vezetés segítségével lehetséges. a probléma felvetést, annak modellált megoldási gyakorlását

szakemberekre (általában külsős) kell bízni a nyilvánosság tájékoztatásának „buktatóira” a tréningen külön ki kell

térni a gyakorlatban is követni kell azt a tervet, hogy az információ akkor

lesz hiteles és szakmailag is védhető, ha mind a laikusok, mind a szakemberek hasonló attitűddel fogadják

ha olyan téves érzetett keltünk a befogadókban, hogy bizonyos információkat elhallgattunk előlük, akkor bizonytalanságot, bizalmatlanságot keltünk

az empatikus magatartás, a „közös sors” dekralálása fokozza a bizalmat

a kommunikációt kiegészítő vagy módosító elemekre (nonverbális- és metakommunikáció) fokozottabb figyelmet

kell fordítani

A HELYI RIASZTÁS-VESZÉLYHELYZETI IRÁNYÍTÁS JAVASOLT MŰSZAKI RENDSZERE (INFRASTRUKTÚRÁJA) I.

Központi funkciók:> tájékoztatás vagy riasztás (egy végződésre, több végződésre, egy településre, több

településre, tetszőleges körzetre és zónákra)

> végződésben előre tárolt szignálok kiadása = katasztrófa riadó = csökkentett hanghatású próba = riadó elmúlt

> központokból indítva előre tárolt szöveg kiadása: = pl. figyelem próba, = és bármi más lehet

> központokról élőbeszéd lesugárzása = az adott helyzetnek megfelelő információ

Lokális funkciók:> bármelyik végződésről riasztás vagy értesítés kiadása

Alközpont funkció:> biztosítja a térség megosztott riasztását, tájékoztatását

A HELYI RIASZTÁS-VESZÉLYHELYZETI IRÁNYÍTÁS

JAVASOLT MŰSZAKI RENDSZERE (INFRASTRUKTÚRÁJA) II.

Műszaki képesség végződések központi felügyelete minden indításról visszajelzés és naplózás csendes teszt funkció rugalmas bővíthetőség (végződés, központok, településen belüli

végződések, kisbíró konzolok) végződésbe integrálható egyéb funkció (érzékelő detektorok)

távfelügyelet (rádiós ellátottságon kívül, modemes kapcsolattal)

TRÖNKÖLT RENDSZEREK

A trönkölés alapja: összevonják az erőforrásokat is, a felhasználókat is egy közös rendszerben úgy, hogy központi irányítás mellett minden felhasználó hozzáfér minden erőforráshoz dinamikusan, igény alapján.

A trönkölés elemei:

A trönkölés felhasználói szolgáltatásai:

Központi vezérlő - erőforrás-gazdálkodás - felhasználói és infrastruktúra adatbázis - nem trönkölt rendszerek felé interfész

Átjátszók- beszéd átvitel- adat átvitel

Szervezőcsatorna- vezérlő és készülékek közti

kommunikáció

Végkészülékek- a kommunikáció eszköze

felhasználói oldalon

Konzolok- diszpécseri pult- havária beavatkozó terminálok

- egy nyomógombos azonnali kommunikáció- rugalmas csoportképzés- jelzéshagyás, priváthívás, telefonhívás lehetőségek- külső és belső belehallgatás elleni védelem- kizárólagosság érzése- elvesztett készülékek kitiltása- foglaltságok kezelése

A KONVENCIONÁLIS ÁTJÁTSZÓK HÁTRÁNYAI

• viszonylag kicsi kapacitás, torlódás• osztott felhasználók várnak egymásra• osztott felhasználók kényszerűen hallgatják egymást• könnyen hallgatható és/vagy zavarható• gazdaságtalan felhasználás

A helyi riasztó-tájékoztató rendszerek kialakítása során a trönkölt rendszerrel megvalósulhat továbbá:

→ Szirénák és más riasztó eszközök távkezelése

→ Lehetőségek: - fénytechnika kezelése (például földcsuszamlással veszélyeztetett autóutak, autópályák, egyéb

fontos forgalmi csomópontok jelzőlámpáinak vezérlésére is, önállóan vagy a sziréna hangjelzésével együtt, piktogramok

megjelenítése, stb.)

- meteorológiai adatok átvitele

- gamma dózis mérés (nukleáris)

- levegő szennyezettség mérés (veszélyes üzemek)

- objektum-felügyeleti információk

A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ-RIASZTÓ RENDSZER TERVEZÉSI KIVITELEZÉSI KÖVETELMÉNYEI

Nagyteljesítményű elektronikus szirénák és tájékoztató rendszerek Akusztikai követelmények:

A területakusztika helyzete A hangsugárzók kiválasztásának szempontjai Hangsugárzó illetve hangsugárzó rendszer javasolt fontosabb jellemzői A hallhatóság, beszédérthetőség meghatározása Elektronikus egységekre vonatkozó követelmények között a helyi állomás elektronikus egységeinek

több feladatnak kell megfelelni Tervezéssel szembeni követelmények Kivitelezés

A LOKÁLIS FELKÉSZÍTŐ MODELL (LFM)

Elméleti tevékenység modell, helyi adottságokhoz adoptálva.Alapvetően a fenyegetett helyi közösség öntevékenységére épít.

> A telepítés szakszerűségéért a katasztrófaközpont felel, a telepítés sikeréért pedig az illetékes önkormányzat és az átadó szakembercsoport együttesen.

> A veszélyeztetett terület / objektum önkormányzata (vezető menedzsmentje) megállapodást köt a katasztrófaszervezet erre felhatalmazott egységével a telepítésre.

> A veszélyeztetett terület behatárolásra kerül.> - a kommunikáció-lélektani egység (=KLE) elvégzi a lakosokra vonatkozó elemzéseket > - a tájékoztatás-műszaki egység (=TME) felméri a műszaki lehetőségeket.> A KLE nyílt napot rendez.> Attitűd kérdőívek kitöltése> Önkéntes segítők kiválasztása és képzése> A KLE az önkéntesekkel közösen kidolgozza a legfontosabb közleményeket, ú.m.> - a veszélytudatosítás információi> - az egyéni és családi védekezés lehetőségei> - a veszélyfigyelmeztetés és a riasztás jelei > - a felkészülési, illetve a veszélyhelyzet bekövetkezése időszakának információtára (katasztrófavédelem, orvos,

közlekedés)> A KLE „éles” gyakorlatot bonyolít le.> A KLE levonul, a továbbiakban a kapcsolódó feladatokat a helyi tájékoztatók végzik.> A földcsuszamlás veszélyhelyzeti tervének kidolgozása> - megelőző felkészülés> - bekövetkezése esetén érvényes kommunikációs terv> - veszélyelhárítás hosszútávú terve> - kontroll> Az LFM PR-ja> A védekezés módszerei, technikája és a tájékoztatási módok fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése.>

AJÁNLÁSOK, JAVASLATOK

a lakosság-tájékoztatás pszichológiai, szociálpszichológiai oldala vonatkozásábana lakosság-tájékoztatás pszichológiai, szociálpszichológiai oldala vonatkozásában

» A lakossági tájékoztatás személyesebb, interaktívabb módszereinek alkalmazása.» A tájékoztatók megfelelő magatartás-lélektani és szociológiai ismereteket sajátítsanak el.» Szükséges felmérni, megismerni a helyi lakosságra jellemző magatartás-lélektani, szociálpszichológiai és kulturális

pszichológiai jellemzőket.» A szociálpszichológiai jellemzők megismerésére és feltérképezésére leginkább az attitűd kérdőívek alkalmasak.» A tájékoztatást szervezők és végrehajtók sajátítsák el a megfelelő ismereteket és empatikus magatartást, a

veszélyeztetett lakosság hatékony tájékoztatása érdekében.» A kommunikátorok felkészítésének oktatási módszere: tréning

a lakossági tájékoztató-riasztó rendszer műszaki vonatkozásait érintőena lakossági tájékoztató-riasztó rendszer műszaki vonatkozásait érintően

» Az akusztikai végpontokat alkalmassá kell tenni a vezérlő központ által (műholdról sugárzott) riasztási jelek fogadására és a helyi rendszerhez történő illesztésére.

» Az EU és a csatlakozott egyéb térségek országai részére egységesíteni kell a riasztási elveket, ezek alapján ki kell dolgozni a hang és fénytechnikai jelzésrendszereket, a szabványokat.

» Folytatni kell az akusztikai felméréseket. Vizsgálni kell az eltérő települési adottságok miatt kialakuló, a környezeti, és az épületekben, járművekben keletkező háttérzajt, a sugárzott riasztási jelek, közlemények akusztikai teljesítménye közötti viszony jobb hatásfoka érdekében.

» A földcsuszamlás-veszélyes térségeken áthaladó útvonalakon (közút, vasút, folyó és álló vízi) közlekedők riasztása érdekében a riasztás szinkronizálásának megvalósítása fénytechnikai eszközökkel.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!