Lágyrész mobilizáció

Elmélet-gyakorlat

A manuális technikák kialakulásának történeti háttere

Kína, India Egyiptom Görög-római kultúra Reneszansz XVIII. század - Svédország XIX.század- Németország, Hollandia XX. század-Head, Mackenzie, Glaser,

Dalicho

Történeti háttér

Elisabeth Dicke James Cyriax OMT kialakulása Hunter, Donatelli, Manheim, Lavett Nelson Coffey

Mobilitás-flexibilitás

Definiciója: „Az izület/izületek abszolút

mozgás tartományának /ROM/ értéke, melyet passzív mozgatás, vagy aktív mozgás útján lehet elérni.”

A mozgásterápia általános célkitűzései

Izomerő fejlesztése Állóképesség fejlesztése Stabilitás fejlesztése Mozgásképesség fejlesztése Az egyensúly és koordináció

fejlesztése Flexibilitás-Mobilitás fejlesztése

A mobilitás fejlesztése a kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján

IZOM: - Kontraktilis - Viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - aktív, passzív technikával Technikák: - Stretching - Passzív lágyrész mobilizáció

A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai

alapján

Kötőszövet: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - passzív technikával Technika: - lágyrész mobilizáció

A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai

alapján

BŐR: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: -passzív technikával Technika: -lágyrész mobilizáció -hegszöveti

mobilizáció

A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai

alapján

ÍN: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - passzív technikával Technika: - lágyrész mobilizáció - Deep masszázs

A lágyrészek mobilitásának feltételei

Normál anatómiai struktúra Mechanikai tulajdonság Ép beidegzés Normál szöveti vérellátás Optimális hőmérséklet Életkor

A flexibilis lágyrészek fő jellemzői

Rugalmasan nyújthatók Biztosítják a fiziológiás

mozgástartományt /ROM/ Szerepük van a szöveti sérülések

megelőzésében

Lágyrész patológiaA lágyrész rövidülés okai

Tartós immobilizáció Trauma, gyulladás, keringési zavar,

műtétek Égés Hegképződés Izomdiszbalanszok Kötőszöveti betegségek Pszicho-szomatikus betegségek

Mi jellemzi a megrövidült, korlátozott mobilitású lágyrészeket?

Szöveti fájdalom Feszes, rugalmatlan szövetek Korlátozott mobilitás /restrikció/ ROM beszűkülése Kontraktúra hajlam A szöveti sérülések rizikója nő

A kötőszövet szerkezeti komponensei

1. Alapállomány 2. Fibrótikus komponens:

Elasztin Kollagén

A laza rostos kötőszövet komponensei

Kollagén rostok

Elasztikus rostok

Nagy szakító szilárdság

Rugalmasság Nyújthatóság

A lemezes kötőszövet

Kollagén és elasztikus rostok alkotják

A bőr és nyálkahártya alatti réteget képezik

Biztosítják azok mobilitását

Tömött rostos kötőszövet

Szabályos vagy tömött denzitású

Szabálytalan vagy laza denzitású

Inak, szalagok

Izületi tok, aponeurosisok

Kötőszöveti formák

Tömött rostos kötőszövet

Fonatszerű rendeződés

Tömött rostos kötőszövet

Fonatszerű rendeződés

Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet - ínszövet

Párhuzamosan rendeződő,

enyhén hullámos lefutású kollagén

rostok

Tömött párhuzamos, laza rostos kötőszövet-ínszövet

Az ínsejtek nyúlványai a kollagén rostokhoz simulnak

Az ín felszínét az epitendineum lapszerű, fonatos kötőszövete övezi

Húzásnak ellenálló, párhuzamosan rendeződött, hullámos lefutású

kollagénrostos szalag

Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet-ínszövet

Izom-ín egység kollagén rostjai

Izompólyák-izomfasciák

Fő funkciók: Beborítják és elválasztják egymástól az

egyes izmokat A kötőszövet eltolási rétegét képezik Felelős az izületek, izmok, inak

helyzetének stabilitásáért

Alapállomány

Összetétele: Glycoprotein Proteoglycan Glycosaminoglycans /GAGs/

Alapállomány feladata

A GAGs vízfelvétele-hidratációja

Kenőanyag termelés

A rostok közötti csúszás biztosítása

A rostok adhéziójának megelőzése

A rostok közötti kritikus távolság fenntartása

Mechanikai alapfogalmak

Alapfogalmak:

Elaszticitás Viszkozitás Viszkoelaszticitás

Mechanikai alapfogalmak

Elaszticitás:

Meghatározható az anyag merevsége az erő függvényében

Az anyagot érő deformáló erő hatása után eredeti állapotába tér vissza

Rugalmasan elasztikus tulajdonság

Mechanikai alapfogalmak

Viszkozitás: Az anyag nyíróerőkkel szembeni

fékező/csillapító tulajdonsága A viszkózus anyagok belső súrlódása

az alakváltozással, deformálódással szemben

Mechanikai alapfogalmak

Viszkoelaszticitás /v.e./ A szöveti hosszváltozást, a

deformálódás mértékét fejezi ki A v.e. a különböző fibrótikus

komponensű szöveteknél eltérő A v.e. idő és hőmérséklet függő

Mechanikai alapfogalmak

Stressz Az egységnyi szöveti felületre

ható egységnyi erőt jelentiStrainA szöveti deformálódás,

hosszváltozás mértéke

Mechanikai alapfogalmak

Az elaszticitás mértéke az anyag deformálódásának mértékét fejezi ki

Viszkoelaszticitás az idő függvényében

Ha ugyanazon erő/stressz/ hosszú időn át hat, akkor a deformálódással /strain/ szembeni ellenállás csökken

V.E. az idő függvényében

Stressz-strain görbeMinden kötőszövet eltérő tulajdonságú, de

mindegyiknek megrajzolható a maga stressz-strain görbéje

Stressz-strain görbe elemzése

Stressz-relaxáció

Feszülés-csökkenés

Stressz-relaxáció

A görbe összegzése

A szöveteket az optimális nyújtási helyzetben hosszabb időn át megtartva, a nyújtási erő megszűnésével a szövet deformálódását és tartós hosszváltozását érjük el

Tartós immobilizáció hatása a kötőszövetre

A fizikai stimuláció /stressz/ hiánya Az alapállomány dehidrációja A kenőanyag termelésének csökkenése Kóros kereszt-kapcsolatok kialakulása

a kollagén rostok között, melyek gátolják a rostok közötti csúszást

Felelősek a restriktív, csökkent mobilitású szövetek kialakulásáért, a lágyrész eredetű izületi mozgásbeszűkülésért

Szöveti vazokonstrikció, hypoxia, fájdalom

Intermolekuláris kereszt-kapcsolatok kialakulása

Az immobilizáció során kialakuló típusos szöveti változások

A kollagén és elasztikus rostok aránya felbomlik

A kötőszövet aránya az izomrosthoz képest nő

A kollagén szintézis megváltozása-dezorganizáció

Fokozott kollagén termelés – fibrózis Kalcifikáció Szöveti hypomobilitás, hypoxia,

fájdalom

A lágyrész mobilizáció definíciója

Manuális technika a korlátozott mobilitású izom, izomfascia, ín, kötőszövet, bőr, mint lágyrészek mobilizálására

Célja-feladata A szöveti fájdalom csökkentése A szöveti keringés javítása/helyreállítása A GAGs szintézis stimulációja Az alapállomány hidratációjának

fenntartása A restriktív intermolekuláris

keresztkapcsolatok megtörése A lágyrész restrikciók felszabadítása A viszkoelaszticitás növelése A szöveti mobilitás-flexibilitás növelése Az izületi mozgáspálya növelése

Élettani alapok

Hisztamin, bradykinin felszabadulás Receptori mechanizmusok:

nociceptorok, mechanoreceptorok A bőr érzékelő funkciója Fájdalomcsillapítás- Gate control -A mechanoreceptorok facilitálása -A nociceptorok szinaptikus gátlása A GAGs szintézise

A bőr érzékelő funkciója

A bőr legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk

Nagy mennyiségű receptort/szabad idegvégződések/ tartalmaz

Anatómiai felépítésük alapján csoportosíthatók: nyomás, tapintás, hő, fájdalomingerek érzékelésére módosult hámsejtek

Tapintásérzékelés

Nociceptorok

A fájdalominger specifikus receptorai

A bőr minden egyes rétegében megtalálhatók

A káros ingerhatásokat jelzik Kiváltják a szervezet reflexes,

védekező mechanizmusait

Melzack-Wall féle kapuszabályozási elmélet

A fájdalomingerület csökkentése a fájdalmas bőrterület, bőralatti rétegek mechanikai ingerlésével, a mechanoreceptorok facilitálásával érhető el

A gerincvelői fájdalom zsilip

A bőr mechanoreceptoraiból kiinduló A delta afferenseken át befolyásolható a fájdalom gerincvelői integrációja

Gerincvelői belső analgézia szinaptikus gátlás útján

A fájdalomérzetet továbbító T neuron aktivitását egy gerincvelői gátló neuron útján fékezi /neurotranszmitterek/

Gerincvelői fájdalom zsilip

A lágyrész mobilizáció ingerei az A delta afferenseken át aktiválják a gátló idegsejteket

Praeszinaptikus gátlás

Gerincvelői fájdalom zsilip

A fájdalomingerület továbbítását egy felsőbb, ellenőrző zsilip mechanizmus szűri meg

Gate control

Kapuszabályozási elmélet

A lágyrész mobilizáció alapelvei

A beteg elhelyezése: Stabil és relaxált alaphelyzet A kezelést lehetőleg manuál

terápiás ágyon végezzük Megfelelő stabilizálás

segédeszközökkel

ALAPELVEK

Taktilis stimulációk-exteroceptív ingerek

Manuális bőrkontaktus /tapintásérzékelés/ A szöveti mobilitás érzékelése A szöveteket érezni és látni kell! Mobilizációs ingerek kiváltása a

bőrreceptorokon keresztül /tolás, húzás, nyomás/

Folyamatos kontroll a szöveti változásokról

ALAPELVEK

MANUALITÁS Kontaktus teremtés a beteg és a

terapeuta között /kután-kommunikáció/ A mobilizáló, vagy kezelő kéz az alatta

fekvő szövetekkel együtt, meghatározott irányba mozdul el

A másik kéz a stabilizációt, vagy a szöveti mobilizációval szembeni ellenállást biztosítja

ALAPELVEK

Megfelelő fogástechnikák a test adott régióira kidolgozva és ahhoz adequatan alkalmazkodva

ALAPELVEK

INTENZITÁS Alacsony intenzitás Fokozatos erőadagolás Az intenzitást a szöveti ellenállás

mértéke határozza meg Az intenzitást a felületestől a mély

rétegek felé meghatározott fogásokkal fokozatosan növelhetjük

ALAPELVEK

IDŐ FAKTOR Viszkoelaszticitás az idő

függvényében Szöveti hosszváltozás az idő

függvényében A mobilizáció optimális

időtartama: 10-30 mp.

ALAPELVEK

HŐMÉRSÉKLET Viszkoelaszticitás a hőmérséklet

függvényében A mobilizáció alatt hőenergia

szabadul fel /stressz-strain görbe/ A szöveti hosszváltozás tehát

hőmérséklet függő

A szöveti mobilitás csökkenése/hiánya

Izomfascia, kötőszövet, bőr eredetű ROM csökkenés

Kontraktúra, adhézió, hegszövet

Izületi gyulladás, instabilitás

Malignitás Műtétek utáni

állapot Előrehaladott OP

Indikációk Kontraindikációk

ALAPELVEK

Optimális ismétlésszám: 4-5 A kezelés nem okozhat fájdalmat A kezelés helye a patológiás szöveti

terület A kezelésnek láthatónak és

kontrollálhatónak kell lennie A terapeuta szempontjából fontos az

ergonómiailag helyes testhelyzet

A lágyrész mobilizáció alkalmazási területei

Reumatológiai és ortopédiai mozgásszervi betegségek

Posztoperativ állapotok /ortopédia, trauma/

Lágyrész betegségek Égési sérülések Traumás sérülések Pszicho-szomatikus betegségek

A lágyrész mobilizációt megelőző vizsgálat

A vizsgálat során választ keresünk arra:

1. Milyen jellegű és mértékű a szöveti károsodás

2. Milyen mechanikai stressz érte a károsodott szövetet

3. Milyen mértékű a lágyrész restrikció4. Mennyire korlátozza a mozgás minőségét /

ROM, End-feel/5. Honnan ered a szöveti fájdalom /mi a

probléma?/ 6. Milyen jellegű a fájdalom /lokális, kisugárzó/

A vizsgálat módja A pontos diagnoszikai módszer a James

Cyriax által kidolgozott elemző, probléma megoldó gondolkodás

Mindig az adott tünet/tünetekből próbál visszakövetkeztetni az okra

A vizsgálat elve: az egészséges struktúra fájdalom nélkül működik, a sérült szövet nem.

A lágyrészek vizsgálatára a szelektív feszülés módszerét dolgozta ki, mellyel minden szövet specifikusan tesztelhető

A szelektív szöveti feszülés módszere

A tünetek provokálása a szöveti tenzió növelésével

Kontraktilis elemek: kontrakció, nyújtás, megnyúlás

Nem kontraktilis : nyújtás, nyúlás, kompresszió

A vizsgálat sorrendje

Aktív mozgásvizsgálat Passzív mozgásvizsgálat Ellenállásos, izometriás vizsgálat Palpáció

A mozgás minőségének meghatározása

Normál End-feel

Elasztikus szövet Csontos

véghelyzet Izomtorlódás Fájdalom hiánya

Kóros End-feel

Izomspazmus érzet

Szöveti feszülés Reflexes

izomvédekezés

A mozgás minőségének meghatározása

A mozgás minőségét a mozgáspálya /ROM/ és az izületi véghelyzetérzet /end-feel/ együttesen határozzák meg

Organikus probléma esetén lesz olyan irány, mely fájdalmas és/vagy a mozgás minőség eltérő

Lesz olyan irány, mely nem mutat problémát

A kontraktilis és nem kontraktilis elemek differenciál

diagnosztikája

Kontraktilis elemek:

Az aktív és passzív mozgás ellentétes iránya okoz fájdalmat

Nem kontraktilis elem:

Az aktív és passzív mozgás ugyanazon iránya fájdalmas

Az izometriás fájdalmatlan

Kivéve:becsípődés, kompresszió

A vizsgálat fő szempontjai Egyoldali problémánál először az ép

oldalt vizsgáljuk A fájdalmas mozgást utoljára nézzük

meg Ha az aktív ROM teljes, felülnyomással

meghatározzuk az end-feelt Mindhárom vizsgálati formát többször

ismételjük, hogy a tünet fokozódik, stagnál, vagy csökken

A palpáció jelentősége

A legfontosabb differenciál diagnosztikai módszer

1. Szöveti feszülések érzékelése, tapintása

2. A szöveti mobilitás, elaszticitás értékelése

3. A szöveti fájdalom kiváltása4. A szöveti elváltozások érzékelése

Gyakorlati rész

A lágyrész mobilizációs technikák testtájak szerinti felosztása:

Fej-nyak-vállöv Felső végtag Thorax ventralis és dorzális része Pelvico-lumbális terület Alsó végtag

Az alkalmazott technikák elnevezése

Felületes mobilizációs technikák:

Bőralatti fasciák passzív mobilizálása /skin mobility/

Alkar technikák Keresztezett kéztechnika Felületes „C” és „J” technikák PIP technika 3.4. ujjal kivitelezett húzások

Az alkalmazott technikák elnevezése

Mély mobilizációs technikák: Izületi kúppal kivitelezett t. Redőképzés kiemeléssel Scapula alatti izomfasciák disztrakciója Az izomfasciák kiemelése és ellentétes

irányú nyújtása Az izomfasciák harántirányú

mobilizálása /strumming/ Hüvelykujj technika Olecranon technika

Mély mobilizációs technikák

Speciális technikák

Izületi trakciók lágyrész mobilizációval összekötve

Fej, nyak izületi trakciója az okcipitális lágyrészek mobilizációjával

Vállizületi trakció a sternális rész mobilizációjával

Felső és alsó végtag trakciója a thorax dorzális és laterális részének mobilizációjával

A gerinc disztrakciója

Speciális technika

A gerinc disztrakciója

Hegszöveti mobilizáció

Indikációk: Hegszöveti diszfunkciók Dermogén, desmogén eredetű

kontraktúrák Izületi ROM csökkenése A megrövidült hegszövet gátolja az

izületi mozgást, a légzési mechanizmust

Hegszöveti diszfunkciók kialakulása

A funkcionális stressz hiányában hegszöveti adhéziók, kontraktúrák alakulnak ki

Fájdalmas és korlátozott izületi mozgás Instabil, gyenge hegek kialakulása a

szöveti stimuláció hiányában

Hegszöveti kezelés célja

A hegszöveti gyógyulás elősegítése A hegszövet erejének, szakító

szilárdságának visszaállítása Stabil, ellenálló, funkcionálisan jó

kapacitású hegszövet kialakítása A hegszöveti mobilitás, elongáció

javítása, az adhéziók megelőzése Az izületi kontraktúrák megelőzése

A hegszövet gyógyulási fázisai

A sérüléstől számítva a hegszöveti gyógyulás három fázison keresztül történik:

Gyulladásos Regenerációs Remodellációs fázis

Gyulladásos fázis

Kezelési célok: A megfelelő szöveti kontroll Sebvédelem Ödéma csökkentés A seb körüli szövetek mobilitásának

fenntartásaFigyelem! Sérülékeny, gyenge

hegszövet

Gyulladásos fázis

Hegkezelés: indirekt technikával, kizárólag a seb

körüli szövetek mobilizálásávalTechnika: Kis intenzitású körkörös simítás a seb

körül, ügyelve arra, hogy a sebet erőhatás ne érje

Regenerációs fázis

Idő: 7-21 napKezelés célja: a hegszövet tenziós

erejének növeléseHegkezelés: indirekt és direkt útonIndirekt munka: Körkörös simítás, dörzsölés a heg körülDirekt munka:Kisfokú tenziós erő alkalmazása a hegre A heg kiemelése és axiális irányú

nyújtása

Remodellációs fázis21. nap és az ezt követő időszakKezelés célja: a hegszövet húzóerejének,

ellenállásának növeléseHegkezelés: indirekt és direkt útonIndirekt: simítás, dörzsölés a heg körülDirekt: A heg kiemelése és axiális irányú nyújtása A heg kiemelése és diagonális irányú

nyújtása Mobilizáció keresztezett kéztechnikával

axiális és diagonális irányban

A sebgyógyulás fázisainak összegzése

Első fázis:A szöveti húzóerő ebben a fázisban a

leggyengébb. A legkisebb tenzió is a fibrinhálózat szakadását okozhatja

Második fázis:A hegszövet húzóereje a kollagén rostok

képződésének arányában nő. Harmadik fázis:Jó ellenállású, stabil hegszövet

Hegszöveti mobilizáció a III.fázisban

A hegszöveti mobilizáció során a tenziós erő /szöveti stressz/ a kollagén rostok termelődését és helyes elrendeződését segítik elő.

Ebben a fázisban előzhető meg a hegszöveti adhéziók, kontraktúrák kialakulása

A hegkezelés alapelvei

Alacsony intenzitás a hegszöveti ellenállás függvényében

A terápiát csak a sebgyógyulás fázisainak ismeretében lehet alkalmazni

A kezelés fájdalmat nem okozhat

A hegkezelés indikációi

Mellkasi műtétek Hasi műtétek Mamma műtét Izom,ín műtét Traumatológiai és ortopédiai műtétek Égési sérülések

Köszönöm a figyelmet!