í. évfolyam. Budapest, 1891. évi deczember hó 5-én. ^ 2 0 . s z á T i i .

KÖZ- ES MEZÓGAZDASAGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij:

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) , ttllOi-nt 2 5 . i i i m ,

Levelekre csak beküldött postabélyeg ellenében válaszolunk.

Közlemények az orsz. magy. gazdasági egyesület köre'ből.

Az orsz. magy. gazdasági egye-sület közgazdasági szakosztálya kedden d. u. 4 órakor gr. Bessewffy Aurél elnöklete a la t t ülést t a r to t t .

Jelen vo l t ak : Perlaky Elek, dr. Gaál Jenő, dr. Bernáth István, Miklós Gyula, Báni József, Karsay Albert, lleusz Henrik, dr. Hutyra Ferenez, Bossányi Endre, Lázár Pál, Kolba Lajos, dr. Csillag Gyula, Dimitra Sándor, Keppich Emil, Mádat/ Izidor, dr. Pólya Jakab, dr. Schmidt József, Maurovich Fábián, Altscliul Arthur, Rubinele Gyula. Az egye-sület t isztviselői : Forster Géza igazgató, Baranyay István t i tkár , Parkért Alajos se-gédtitkáfl, Jegyző: Baross Károly.

Eldő tárgy az amerikai sertéshús behozatala.

Baross Károly előadó utal arra , hogy a napisajtóból jutott a gazdaközönség tudomására, hogy az 1881 márczius hó 10-én 13843. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelet az amerikai ser-tésbehozatalt illetőleg kormányunk által megszün-tetni szándékoltatik. Hogy e hírek nem alaptala-nok, bizonyltja az, hogy a vámügyi lanács leg-utóbbi ülésében foglalkozott e kérdéssel és azt véleményezte, hogy a sertésbehozatali tilalom megszüntetése nem ütközik akadályokba. Egye-sületünk, amelynek mint az ország első gazda-sági testületének véleményét fontos ügyeknél a kormányzat ki szekta kérni, daczára annak, hogy e kérdésről egy legfontosabb termelési ág nem lételében érdekelve, hivatalból még nem

n.vert tudomást. — Elnök ő méltóságával egyet-értcíleg azonban az ügy napirendre tüzetett, mert az egyesületnek kötelessége a magyar mezőgaz-daságónt ily fontosán érdeklő kérdésben, állást foglalni fc\s ha kell, véleményét az illetékes helyre juttatni.

E kére léssel három szempontból kell foglal kőznünk.

1. Hogy szükséges-e egyátalában az osztrák-magyar mona. r c hia népeinek élelmezése szem-pontjából az amer ika i sertésnek behozatala ;

2. vájjon k.jvánják-e a behozatalt egyéb ipari vagy közgazdasági érdekek;

3. hogy minő t , efolyással leend az amerikai sertéshús behozatala a magyar sertéstenyésztésre és a magyar sertésteny észtéssel összefüggő gaz-dasági ágakra.

Az első szempont ismét két irányra oszlik. T. i. szükségünk van-e men nyiségileg az amerikai sertéshúsra, és hogy közeg,észsegi tekintetekből megengedhető-e a behozatal. H0gy mennyiség tekintetében nincs szükség a bohózatai ra , hosz-szas bizonyításra nem szorul, m ^ r t tudjuk, hogy a sertés olcsó és körülbelül fél év óta nem bír-nak az árak szilárdulni, kivitelünk .elég nagy s mind a két körülmény csak fölöslegn/jl tesz ta-núságot. Közegészségügyi szempontból eddig az volt legfőbb érv az amerikai sertés elle n, hogy

az tele van trichinnel, s a kik élvezik, a trichin-betegségnek vannak kitéve. Németországban az-zal indokolták a behozatalt, hogy Amerikában az állategészségügyi ellenőrzés ma már annyira megerősödött, hogy teljes biztosítékunk van, mi-kép trichines sertés nem hozatik be. Ezzel szem-ben a Németországba érkező sertésküldemények-nél a szakértők élő trichineket találták a fejlő-dés minden stádiumában, már pedig feltehető, hogy az amerikai ellenőrzés az első küldemé-nyeknél volt a legéberebb, közegészségügyi szem-pontokból nem találunk tehát az amerikai beho-zatalnál kellő biztosítékot.

A 2-ik pontnál, hogy kivánja-e valamely ipari vagy más közgazdasági érdek a behozatalt magyar szempontból csak ezukoriparunk jöhet figyelembe.

Az orsz. magy. gazdasági egyesület öröm-mel üdvözöl mindent a mi fejlődő s a legme-legebben, a mi ezukoriparunk és czukorkivitelünk előmozdítását, öregbítését czélozza, de józanul meglevő gazdasági értékeket, még nem létező s csak a jövőben remélhető haszonért, csak jóval nagyobb ellenérték fejében áldozhatna fel.

De miként állunk czukorkivitelünkkel ? Erről a mi statisztikánk csak igen keveset mond ; elő-ször mivel ezukoriparunk még rövid keletű, má-sodszor, mivel a magunk statisztikájából nem mutathat juk ki, hogy a Hamburgba czimzett kül-deményekből mennyi megy ki Amerikába. Az amerikai egyesült államok statisztikája azonban részletesen kimutat ja , hogy az oda bevitt ipar-czikkekböl mennyi honnan származik. Alapul ve-hetjük tehát ezeket az adatokat, midőn ki akar-juk mutatni, minő reményeink lehetnek ezukor-kivitelünkre nézve az egyesült államokban és hogy ezekkel szemben mennyit nyom a mérleg másik felében az amerikai sertésbehozatal.

Dr. Palitsek Antal Newyorki konzulunknak legutóbb közölt kimutatásában az 1889/90 pénz ügyi év alatt monarchiánk ezukorkivitele az egye-sült államokba 1.57 millió dolláral szerepel.

Egész Európának kivitele pedig 18 millió dollárral, ugy hogy ebből a mi monarchiánkra csak 7 % esik. Az egész monarchia tehát az amerikai czukorkivitelnél körülbelül "másfél mil-lióval csakugyan érdekelve van, a mi — fejlődő ezukoriparunkat tekintve — mindenesetre szá-mottevő összeg. De a jövőre nézve nagyon meg-csökkenti reményeinket az a tudat, hogyezukor-gyári berendezéseket az utóbbi időben nagy mennyiségben vittek ki és visznek folyton Észak-amerikába ; ebből természetszerűleg következik, hogy ott is nagyban igyekeznek a ezukoripart, különösen a répaezukor- gyártást fejleszteni s már maga ez a körülmény sem jogosíthat vérmes re-ményekre. Egyéb ipari érdeke pedig Magyaror-szágnak Amerikával szemben nincsen.

A közös vámterület következményeiből kifo-lyólag azonban figyelembe kell vennünk az osz-trák ipart is.

A konzuli jelentés szerint, összes nyers és ipari termény kivitele monarchiánknak az 1889— 90-ben nem tett ki többet 9.3 millió dollárnál, a mi körülbelül 22 millió f r t ; ennyivel van te-hát egész monarchiánk összkivitele Amerikával szemben érdekelve.

Ezzel szemben már most kérdés mennyire

Megjelen minden szerd in és szombaton,

érintené a magyar mezőgazdaságot a sertésbeho-zatali tilalom megszüntetése ? Statisztikai ada-taink szerint sertéskivitelünk 1891-ben 896.000 darabot tett ki, körülbelül 52 millió frtnyi érték-ben. Tehát Magyarországnak sertéskivitele mintegy 30 millió frttal múlja felül azon értéket, a mit az egész osztrák-magyar monarchiából az ösz-szes ipari és nyerstermény czikkekben Észak-amerikába kivisznek. — Sertéskivitelünk direkte Németországba csak 120 ezer darab volt, az egész monarchiáé pedig 131 ezer darab ; tehát 765 ezer darab nem megy a monarchián tul, hanem az örökös tar tományok által fogyaszta-tik el, a mely fogyasztás a hivatalos átlagárakat véve fel, mintegy 4 3 — 4 5 millió írtnak felel meg.;

Hogy e fogyasztást mily tömegekben érin-tené az amerikai sertésbehozatal, erre nézve tá-jékozást nyújt az a kimutatás, melyet a 'Köz-teleki 17 iki száma a chicagói piacz utolsó évi forgalmáról közölt. Ebből a kimutatásból látjuk, hogy a chicagói piacz felhajtásának egy évi emel-kedése alatt l ' / a millió darab, vagyis mégegyszer és félszer annyival, mint a mennyi a mi egész kivitelünk. Fogalmunk lehet tehát arról, hogy mily óriási massában hozhatná Amerika sertéseit az európai piaezokra és hogy mekkora veszély rejlik ebben reánk nézve.

Ezekután előadó a következő határozati j a -vaslatot terjeszti e lő:

Mondja ki a szakosztály, liogy egy-ál ta lában semmi oly érdeket nem lát fenforogni, mely az amerikai sertés be-hozatalá t kívánatossá t enné ; nem ismer oly kedvezményeket, melyeket Észak-Amerikától várha tnánk ós melyek csak megközelítőleg is felérhetnének azokkal a veszteségekkel, melyeknek Magyar-ország ki van téve, ha az amerikai sertés behozatala megengedtet ik. Kerestessék továbbá meg a földmivelési minisztf ium, hogy, min t a kormányzatban a magyar mezőgazdasági érdekek h iva to t t kép 'ise-lője, hasson közre, mikép e fontos ér-dekünk megvédessék s az amerikai sertés-behozatali t i lalom továbbra is fen tar -tassék.

Máday Izidor azt hiszi, hogy annak az egyezségnek, mely most van létesülőben a közép-európai államok közt, a szóban forgó kérdés is ki-egészítő részét képezi. Nekünk kezünk kötve van s bajos lesz másképen eljárni, mint Németország-nak. Szóló ugy van értesülve, hogy az amerikai sertésbehozatali tilalom megszüntetésével szemben ezukoriparunknak nyújtatnék bizonyos rekom-penzáczió. Hogy ha Németország beereszti az amerikai sertést s mi fentartjuk a tilalmat, akkor a német ezukornak biztosítunk kedvezményeket az amerikai piaezokon hazai termékeinkkel szem-ben. Magyarországra az amerikai sertés konkur-rencziája nem oly veszélyes, mint a minőnek látszik, mert védve vagyunk ellene a magas 16 arany forint vámok által. Szükségesnek tar t ja , mielőtt a szakosztály e kérdésben állást foglal, hogy behatóbban tárgyalja az ügyet s bizzon meg egy albizottságot tanulmányozásával.

M a i H á m u n k 18 o l d a l r a t e r j e d .

KÖZTELEK, 1891. DECZEÍ BER £

Perláky Elek nem osztozik az előtte szóló-nak véleményében. Az orsz. gazdasági egyesület hivatva van figyelemmel kisérni minden momen-tumot, mely gazdasági érdekeinket érinti. Ha tehát veszélyt látunk az amerikai sertés behoza-talában, kötelességünk annak kifejezést adni, hogy ezt aztán a kormány lehetőleg figyelembe vegye s már mintegy nyomatékot képezzen a kormány által folytatott alkudozásokban. Ajánlja tehát az előadói javaslatnak elfogadását (He-lyeslés).

Gr. Dessewffy Aurél a kereskedelmi szer-ződéseknél a do ut des elvét követi és tudja, hogy ez a szempont vezérli a kormányokat is a szerződések megkötésénél. Ma azonban, mikor küszöbén állunk a középeurópai kereskedelmi szerződések legközelebb életbelépő uj rendszeré-nek, melyet még nem ismerünk, bennünk gaz-dákban mégis aggályt ébreszt, hogy talán azok a kompenzácziók, melyek kilátásban vannak és melyeket abban lehet kifejezni, hogy nyerster-ményeink a nyugoti államokban nagyobb piaczra fognak találhatni, nem érnek fel azokkal a veszte-ségekkel, a melyeket az amerikai sertés az európai piaczokon okozni fog. Ez aggályainkat csak nö-veli az eshetőség, a mely a sertéskiviteli tilalom megszüntetésével saját határaink és természetes fogyasztóink között Ausztriában, teremtené meg a végzetes versenyt. Ez aggályainknak, tekintve a kérdés óriási horderejét, már most is kifejezést kell adnunk, bár a nyújtandó kompenzácziókat csak akkor bírálhatjuk meg érdemileg, ha . azok teljesen ismeretesek lesznek előttünk.

Minthogy a mai lépés az utolsó, melyet ez ügyben tehetünk, mivel, két hét múlva már előt-tünk lesznek a tárgyalások eredményei, ajánlja az előadói javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés.)

A szakosztály a javaslatokat magáévá teszi s annak érteimébén felirat fog intéztetni a föld-mivelési miniszterhez.

A konzulátusi ügy. Dr. Bernát István előadja múlt, számunk-

ban már közöjt memorandumát s javaslatait, melyek az e ezélból Bakovssky István elnöklete alatt kiküldött szűkebb körű bizottság által már megvitattak, a bizottság neveben a következők-ben terjeszti elő:

1. Mondja ki a közgazdasági bizottság azt,, hogy a monarchia konzuli intézmé-nyének a; magyar mezőgazdaság szem-pontjából való továbbfejlesztését szük-ségesnek ismeri el. E ezélból maga részéről az alábbi javaslatokat ajánlja el-fogadásra.

Addig is, mig az ujabb intézkedése-ket és reformokat igénylő kívánságok óletbeléphetnek, a gazdaközönség részéről nagyobb mértékben volna igénybe veendő a konzul,', 'gi szervezet jelen alakjában s nevezetesen azon körülmény, hogy egyes konkrét kérdésekre konzuljaink most is kimerítő s tanulmányra alkalmas jelen-téseket tesznek.

Kivánatos tehát, hogy az orsz. gazd. egyesület, a gazdaközönsóget érdeklő fon-tosabb kérdéseket formulázva, a Md-mivelési minisztérium utján a konzulá-tusokat ily értelemben minél sűrűbben vegye igénybe. E ezélból a földmivelési minisztérium engedélye, illetőleg támo-gatása már előre is általánosságban ki-kérendő volna.

A konzulátusi ügy további fejlesztését illetőleg az albizottság további javaslatai a következők:

2. Oly államokban, melyek mezőgaz-dasági szempontból reánk nézve fontosak, az erre legalkalmasabb pontokon mező-gazdasági konzulátusok szerveztessenek.

illetőleg a mezőgazdaság érdekében nem tiszteletbeli, hanem rendes, fizetéses kon-zuli állások rendszeresítessenek. Ily ál-lomások volnának: Bordeaux, Edinburg, Chicago, San-Francisco, Melbourne, Kur-racheeben, esetleg Chinának erre legal-kalmasabbnak mutatkozó városában.

3. A már fennálló konzulátusok mel-lett pedig a m. k. minisztérium meg-bizottai által betöltendő 6—8 mezőgaz-dasági attaché-állás rendszeresittessék és pedig London, Páris, Berlin, Bukarest, Zürich, esetleg Stockholmban.

4. Minden egyes ^konzul részletes uta-sítással legyen ellátva s ügyelem fordít-tassák arra, hogy a konzuloknak ' már elméleti tanulmányaiknál is, különösen a nemzetgazdasági és a statisztikai tár-gyakban alkalom adassék a mezőgazdaság elméletét bővebben elsajátítani, valamint arra, hogy hivatalbalépésük előtt gazda-sági viszonyainkkal megismerkedjenek, osztassanak be a földmivelési miniszté-riumba, az orsz. gazd. egylethez stb.

5. Szakminisztériumaink adjanak ki évről-évre rövid rezümét hazánk köz-gazdasági eseményeiről s küldjék meg azt cynosurául a konzuloknak.

6. Maguk részéről minisztériumaink kísérjék folytonos figyelemmel az idegen államok közgazdasági viszonyainak fej-lődését, mert külömben nem lesznek azon helyzetben, hogy a jelentéseket megbí-rálhassák, azok hiányait fölfedezhessék s pótlásukra utasítást adhassanak.

7. Kimondandó lenne, hogy ha a konzulok jelentései az általunk javasolt rendszabályok életbeléptetése folytán a mezőgazdaság szempontjából több érdek-kel fognak birni, azok a fölmivelési mi-nisztérium által összeállítva, megfelelő módon, talán legczélszerübben az ezen egyesület által kiadandó folyóiratban és a napilapokban tétessenek közzé. (Elénk tetszés ós helyeslés.)

Gr. Dessewffy Aurél köszönetét fejezi ki a szakosztály nevében előadónak, ki az albizottság munkálatában is tevékeny részt vett s érdekesen adta elő az igen fontos tárgyat. Egy észrevételt tesz s ez az, hogy kivánatos volna miszerint konzulaink allamaik termés eredményeit ideje-korán, az eddiginél részletesebben hozzák tudo-másunkra, mert ez eredmények lényegesen befo-lyásolják gabona értékesítési viszonyainkat. A hi-vatalos és hiteles jelentések rendesen későn jönnek köztudomásra és nem ritkán akkor, midőn a kol-portált álhírek a gazdákra felette káros vissza-éléseknek voltak okozói. Maga a földmivelési mi-nisztérium is a konsulatusok utján kapja a fel-világosításokat. Rendesen későn és szük keretben. Felhívni óhajtja a földmivelési min'szterium figyel-mét arra is, hogy a konsulatusokkal szorosabb kapcsolatban legyen, s hogy idejekorán tudomást szerezzen a tropikus államok aratási eredményeiről. (Helyeslés.)

Perláky Elek Amerikában járván tapasz-talta, hogy oda való konzulaink a gazdasági érdekekre egyáltalán semmi figyelmet nem fordí-tanak. Chicagóban sajátságos esete volt. Egy magyar borkereskedő panaszolta el, hogy az amerikaiak egy prágai tanár könyve után abban a hitben vannak, hogy a Hegyalja az orosz-német és az osztrák császárok tulajdonát képezi s a mi jó bor terem a Hegyalján, ezek iszszák meg, a mi forgalomba, kereskedésbe jön tokaji bor czimén, az mind hamisított. Akkor még br. Kemény vo!t a földmivelési miniszter; szóló hozzá

fordult s előadta az ügyet, a miniszter uta- • sitotta a konzulátust, hogy a hegyaljai bor 1 termelésére nézve közöljön hiteles adatokat az amerikaiakkal. Két évre ez eset után szóló kö-szönő levelet kapott a kereskedőtől, melyben ez Írja, hegy magyar borüzlete jelentékeny lendaletet : vett. Ez esettel is illusztrálni óhajtotta, hogy mit tehet egy jó gazdasági képviselet a külföldön,; J melynek azonban jelenleg hiányát érezzük.

A német konzulátusok másképen vannak beosztva, ott ha a főkonzul kereskedelmi kép-zettséggel bír, akkor az alkonzul gazda és meg-fordítva. Németország látja is ennek hasznát; | hasonlót kellene nálunk is behozni. Pártolja a javaslatot.

Bosányi Endre ama nézetének ad kifejezést, | hogy konzulátusaink jelentései folyton javulnaks most már a «Földmivelési Értesítő*-ben közzé is tétetnek. — A konzulok az illető állam kor-mányától nyerhetnek legrészletesebb felvilágosítást, a mit maguk nem lesznek képesek sohasem meg-

Gr. Dessewffy Aurél: Ha a német biroda-lom négy attachét tarthat, kik speciálisán csak ! technikai ügyekkel vannak megbízva, akkor nem látja be, hogy Magyarországnak ne lehetne azok-ban az államokban, melyek mireánk mezőgazda-ságilag fontosak, gazdasági attachéja.

Bernáth István egészen röviden reflektál arra, ; mit Bosányi a jelentések tökéletességére nézve emiitett, s felhozza, hogy maga a külügyminisz-térium is tudatában van a hiányoknak.

Elnök ezután a következő határozatot % mondja ki: A szakosztály köszönetét fe-jezi ki dr. Bernáth István urnák kidolgo- ..' zott tervezetéért, azt egész terjedelmében, >í gr. Dessewffy Aurél javaslatának beszú-rásával elfogadja és magáévá teszi s egyúttal felkéri őt, a földmivelési minisz- 1 teriumhoz terjesztendő" felirat megszer- í kesztésére.

A fővárosi vásárcsarnokok. Forster Géza igazgató előterjeszti, hogy a •

•budapesti vásárcsarnokok ügy ében Matuska Alajos • tanácsnoknak a fővárosi tanácshoz intézett bead-ványa megküldetett az egyesülethez a felállítandó vásárcsarnokok részletes tervezetével.

Mivel a fővárosi vásárcsarnokoknak mező-gazdasági terményeink értékesítése és kivitelére ; nagy fontosságúak, egy részletesen kidolgozott javaslatot olvas fel, melyben a fővárosi tanács : figyelme mezőgazdaságunk érdekében kivánatos i s a vásárcsarnokokra vonatkozó dolgokra hiva- ; tik fel.

Gr. Dessewffy Aurél, dr. Gaál Jenő, Perlaki) Elek, Forster Géza hozzászólása után a javaslat- 2

egy szűkebb körű bizottsághoz utalja- . tik, melynek tagjaiul dr. Gaál Jenő. lírick i Aladár, Karsay Albert ós Forster Grvá-lasztattak meg.

Juhhuskivitelünk A fővárosi tanácsnak a juhhus^iv'tel ügyében ;

az egyesülethez intézett átirata a.-z állattenyész- J tesi szakosztályhoz tétetik át.

A gyapjuszokványsuly m agváítoztatása.

Forster Géza a gyapjuszokványsuly | megváltoztatásaügyéb'en előterjeszti, hogy | a gyapjuszokványsuly (56 kg.) alkalma- 1 zása ugy a gazdak-özönsóg, mint a ke- I reskedelmi világiban nem ritkán nehéz-1 ségeket okoz, ennélfogva javasolja fel-1 kérni a kereskedelmi minisztert, hogy J hasson oda, -miszerint a szokványsuly a | gyapjúnál a métermázsa legyen.

A szakosztály az előterjesztést elfogadja, s az i ülés folytatásául f. hó 5 -ikének d. u. 4 órája tű-zetik ki.

KÖZTELEK, 1889. DECZEMBER 5. 13

Meghívó az Országos Magyar Gazda-sági Fgyesület közgazdasági szakosz-tálya f. évi deczember hó 5-én d. u. 4 órakor a „ Köztelken* tartandó folytató-lagos ülésére.

1. Dr. Csillag Gyula előterjesztései a birtokstatisztika ügyében, a birtoksta-tisztika elkészítésének módja, költségei s kiterjesztése, a földbirtok megosztása és a hitelviszonyokra.

2. A krakkói gazdasági egyesület átirata, melyben az olcsó marhasó kiadását illetőleg hív fel közös akczióra, különö-sen az osztrák kormány ama kifogásaira, hivatkozva, mely a marhasó kiadásának akadályául a magyar pénzügyminiszter vonakodását tünteti fel.

3. Egy tag választása a köuyvkiadó-vállalat felügyelő-bizottságába.

4. A borászati szákosztály átteszi a filloxera ellen védekező szövetkezet-nek a földmivelési minisztérium által kidolgozott alapszabályait tárgyalás vé-gett.

5. A jégbiztosítás ügyében Neu-mann A. előterjesztése.

6. A földmivelési miniszter leirata Donáth Alajos a marliabiztositás ügyé-ben tett javaslatát illetőleg.

gr. Dessewffy Aurél elnök.

Meghivp. A szövetségbe lépett gazdasági egyesüle

tek végrehajtó-bizottsága 1891. évi deczember hó 11-ikén d. e. 10 órakor Budapesten, a «Köz-telken* ülést tart.

Tárgyai: 1. Jelentés a közraktári bizottság műkö-

déséről. 2. A mezőgazdasági érdekképviselet mikénti

szervezésének megvitatása, egyszersmind a gaz-dasági egyesületek működésének az érdekképvi-selettel összhangzatba hozása.

3. A vidéki kiállítások számának korlátozása iránt teendő intézkedések.

4. Folyó ügyek. Felkérem a végrehajtó-bizottság tagjait, mi-

szerint a tárgy fontosságánál fogva az ülésen megjelenni szíveskedjenek, hogy a nagygyűlés is legközelebb megtartható legyen.

Budapest, 1891. deczember 2. gróf Dessewffy Aurél,

a végrehajtó-bizottság elnöke.

Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya 1891. évi de-czember hó 10 én d. u. 4 órakor a «Köztelken» tartandó ülésére.

A tárgyak sorozata lapunk legközelebbi számában fog közzététetni.

Budapest, 1891. decz. 4. (Az amerikai sertéshús kérdése az országos magyar gaz-dasági egyesületben. — Áldozatokért megtelelő előnyöket. — Az amerikai seités 16 arany forint vámja. — Ameri-kai hentesáruk Németországban. — Németországból be-csempészett amerikai disznóhús. — Az amerikaiak haszna a sertésbeviteli tilalmak felfüggesztéséből. — Boetticher német államtitkár az amerikai sertésbehozatalról. — Könnyelmű híresztelések. — A diós-győri trichinozebeteg-edések. — A földmivelési minisztérium vizsgálatai. — Osztrák vita a marhasó érdekében. — A galicziai gazd. egylet átirata. — Mit feleljen a uiarbasó ügyében az orsz. magy. gazd egyesület ? — Hogy állunk a vámpolitikával.

Az országos magyar gazdasági egye-sület közgazdasági szakosztályának keddi ülésén állást foglalt az amerikai sertés-behozatal ellen. Az okokat kifejtenünk fe-lesleges újra, foglalkoztunk mindenikével.

Hát erre csak az a válaszunk, hogy fel kell tételeznünk kormányainkban annyi előrelátást, hogy a német keres-kedelmi szerződósben biztosítottak módot ily visszaélések meggátlására.

Az amerikaiak külömben triumfálnak földmivelési miniszterük sikerein, mely-lyel az a Német-, Olasz- és Dán határo-kat menyitotta az amerikai sertésnek s a legutolsó jelentések 100 millió dollár-nál többre becsülik a hasznot, mi ez en-gedményekből az Egyesült-Államokra há-ramolni fog. No hát érjék be vele, mi szeretjük hinni, hogy kormányunk az utolsó perezben is meggondolja a dolgot és nem dobja oda úgyis szűkén folyó jövedelmeinket a 100 milliókat elnyelő tengerentúli moloh szájába. Ezt különben engedi reménylenünk, Boettrich porosz államtitkár f. hó 1-én a német pénzügyi bizottságban tett ama nyilatkozata is, hogy a német kormány szigorú vizsgálat _ alá vetette az amerikai sertósküldemé-nyeket és ha azokban a trichina hiva-talosan is konstatáltatik, a behozatali tilalom vissza fog állíttatni. A német állam-férfiú eme nyilatkozata meggyőz egyúttal arról is, hogy az amerikai sertésbehoza-talnak engedélye nem lehet oly lényeges pontja a német egyezségnek, mint azt sokan hangoztatni szeretik.

Egy könnyelműen a világba dobott hírt kolportálnak az utóbbi időkben napilapjaink s ez az, hogy a diós-győri vasgyárban 26 ember trichinoze-ben be-tegedett volna meg. Mi is értesültünk a dologról még 5—6 nap előtt, de tudva, hogy a trichinát illetőleg mily sokszor tévedtek a vizsgálatban kellőleg nem jártas szakemberek is, nem reflektáltunk addig a kérdésre, mig szavahihető oldal-ról nem nyertünk értesülést.

Látszólag ez már megtörtónt, a meny-nyiben a „Pesti Hírlap" folyó hó 2-iki száma a következő levelet közli:

„A P. H. e hó 1-ei számában „Trichi-nozis debreczeni kolbásztól" czim alatt közölt újdonsága a valóságnak megfelel. Csák a zár-jel közé tett szerk. megjegyzés szorul helyre-igazításra, a mennyiben Magyarországon élő emberben eddig még csakugyan nem észlelték trichinákat, s a mit egyes esetekben azoknak tartottak, mindig kiderült, hogy tévedés volt. A diós-győri vasgyártelep sajátszerű berende-zése (fogyasztási-egylet, hol pontosan könyvelik el, melyik, munkás mit, mikor és mennyit vásárolt) tette lehetővé annak kimutatását, hogy mind a 26 beteg vásárolt és evett (nagyrészt nyersen) egy 50 kgnyi füstölt kolbász küldeményből, mély okt. végén érkezett Debreczenből. E legkevésbé sem örvendetes fölfedezésnek, melyről már Baross miniszter urnák is jelentést tettek, meglehetős súlyos nemzetgazdasági következményei lesznek nálunk, kik a trichinától mentve hittük magunkat és disznainkat. A felelősséget azonban a tett ész-leletek helyes voltáért ugy én, mint dr. Soltész Károly kartársam, diós-győri vasgyári főorvos, teljes mértékben elvállaljuk. dr.Ballagi János."

A tisztelt doktor uraknak meg kellett volna azonban említeni, hogy sem a kér-

Kimutattuk azt, hogy Európa összes i ezukorkivitele Amerikába nem ér fel J azokkal a hátrányokkal, a melyek sertés- j tenyésztésünket az amerikai behozatal- i lal szemben érnék, a ezukorkivitelünknek adandó rekompenzácziók tehát számba nem vehető csekélységek a sertéshús be-engedésével szemben Az egyéb ipari érdekek hasonlókép csekélységek. Hisz az osztrák-magyar monarchia összkivi-tele, beleértve a nyers terményeket, gombot, keztyüt, üveget stb. stb. nem tett ki többet az 1889/90-iki pénzügyi évben 22~7 millió forintnál, a magyar sertéskivitel értéke pedig 52 millió forint. Még akkor is, ha néhány millióval többet vinne ki az osztrák ipar az uj kedvez-mények folytán, vagy ha egy pár milliót veszítene is Amerika uj tarifáival, ko-molyan ez összegek nem vehetők számba a sértésbehozatali tilalommal szemben, nem még azok előtt sem, a* kik ugyan-csak levonják a közös vámterület kon-zekvencziáit ós hajlandók meglevő mező-gazdasági érdeket is feláldozni az ipari-fejlődés reményének kedvéért.

Hát ezt magunk sem tagadjuk meg hazai fejlődni kezdődő iparunktól, a, mint a nemzet közgazdaságára az áldoza-tokból megfelelő haszon várható. De nem követjük egészen a számokra vo-natkozólag a paritás elvét, hanem a felajánlott meglevő javakkal szemben okvetlen, nagyobb haszon kilátását kí-vánjuk a nemzetre nézve. Az ame-rikai sertéshús kérdésében 52 milliót tényleg hozó kivitelünk . áll szemben, egy még csak kilátásba helyezett néhány millió forintos ipari kiviteli tétellel, a mit ép azért, mivel már megvan ós biz-tos, nem szabadna feláldozni még akkor sem, ha az ipari czikkek kiviteléből az 52 millió fedezését reménylenónk. De hát nincsen az a kereskedelmi szerződés, a mely csak ' ilyen hasznot is helyezhetne kilátásba.

Az országos magyar gazdasági egye-sület ülésén felhozatott érvül az, hogy az amerikai sertés nem képes konkurren-cziát csinálni a hazai tenyészeteknek a 16 arany forint behozatali vám mellett

Hát kérem ez is csak önámitás, ezis csak altatás. Mert igenis nem birja talán meg ezt a vámot a sertéshús, de már köny-nyen birja az amerikai szalonna ós zsir, még könnyebben, nagyobb vámot is a sonka és a feldolgozott hentesáruk. Mert méltóztas-sék elhinni, hogy nem mint „amerikai sertéshús" fog szerepelni a chikagói áru a mi piaezunkon, hanem, mint „kassai sonka", „debreczeni kolbász", „debreczeni szalonna" stb. Mikor Németországban felfüggesztették a sertés behozatali tilal-mat, 14 nap alatt az egész birodalom el volt árasztva amerikai árjegyzékekkel, melyek az amerikai árut teljesen német izlés szerint feldolgozva kínálták.

Még egy másik argumentum is hal-latszott ós ez az, hogy ha be nem ereszt-jük direkt, be jön a barátságos német határon keresztül álnév alatt s még a 16 frt vámot is elvesztjük.

4: KÖZTELEK, 1891. DECZEMBER 5.

dóses kolbászban, sem az ember ékben, sem azok ürülékeiben trichinát nem találtak, a mint azt szépen le is irták, egy orvosi szak-laphoz beüldött czikkükben.

Illetékes helyen nyert értesüléseink szerint, hogy a trichinose betegség biz-tosan konstatáltassek, ahhoz első sorban is magának a trichinának megtalálása szükséges. Addig i ly határozott véle-ményt koczkáztatni legalább is kissé el-hamarkodott dolog, különösen olyan kér-désben, mint a trichina, a minek oly vég-telenül hosszú és milliókkal játszó köz-gazdasági sleppje van, sertéskivitelűnket i l letőleg.

Értesülésünk szerint különben a fö ld-mivelési miniszter, a belügyminiszterrel egyetértve egy bizottságot küldött a hely-színére a kérdés tanulmányozására, mely-nek alapos vizsgálatai ki fogják deriteni a tényállást. Engedelmet kérek tehát, ha kétkedünk a diósgyőri hirben, mindaddig, mig az alapos vizsgálatok végre nem hajtattak.

Emberegóazségügyi szempontból kü-lönben a diósgyőri esettel az orvosegylet is f og foglalkozni.

Érdekes az a vita, melyet az osztrák képviselőházban a mezőgazdasági bizott-ságnak általunk ismertetett s a marhasóra vonatkozó javaslata keltett.

Steinbach osztrák pénzügyminiszter egész határozottan kijelentette, hogy a marhasó kérdésének helyes megoldása mind-eddig a magyar kormányon múlt és hogy végre sikerült ugy venni fel a tárgya-lások folyamát, hogy ez ügyben nemso-kára a gazdákra kedvező intézkedések várhatók. Mi csak kivánjuk, hogy való -ban sikerüljön is és nem hisszük, hogy komoly akarattal szemben legyőzhetlen akadályok merülnének fel.

Mindenesetre kissé furcsa helyzet az, a mibe az országos magyar gazdasági egyesület jutott , a már ismertettük gali-cziai egyesület átiratával szemben, a mely arra hivatkozva, hogy Magyarország agrár ország, tehát az olcsó marhasó nekünk ép ugy fontos kérdés, mint nekik s őket saját kormányuk mindig azzal fizette ki, hogy a magyarok nem akarják az olcsó sót, felszólít, hogy mi is tegyünk ez irányba lépéséket.

Mit feleljen erre az orsz. magy. gazd. egylet a galicziaiaknak ? Nekünk nem kell olcsó só? Még eddig nem gondol -tunk reá? (Bár i lyenkor egy kis füllentés nem árt, de hát magunkra csak nem f o g -hatunk ilyen szegénységi bizonyítványt, mikor már oly sokat hozakodtunk elő e kérdéssel.) Vagy azt mondjuk, hogy mi is hiába kértük, mert az agrár magyarország kormányának nincs annyi érzéke a mezőgazdasági érdekek iránt, mint az osztrák ipar államénak ?

De hát szeretjük reményleni, hogy Wekerle pénzügyminiszter kisegíti az or-szágos magyar gazdasági egyesületet a zavarból ós csakhamar lehetővé teszi azt válaszolnunk, h o g y igenis a magyar kormány nem süket a mezőgazdaság ér-

deke iránt, mert ime megvan az olcsó marhasó.

A német birodalmi ülésen már nagy hullámokat ver a vámszerződések né-hány nap mulva bekövetkező előterjesz-tése. Hűen agrár képviselő kezdette meg a vitát kijelentve, hogy a gabonavá-mok 5 márkáról B-ra eszközölt beszál-lításából m é g nem következik a véd-vámpolitika felhagyása. Érdekes beszédé-ben, melyre m é g visszatérünk, hosszasan foglalkozik a börzereform és a határidő-üzletek megrendszabályozásának kérdésé-vel,. sőt e pontnál maga az ellene fel-szólaló Bichter szabad kereskedelmi szel-lemű beszédében is elismeri, hogy tenni kellene valamit az óriási mérvben sza-porodó és erkölcsileg káros befolyással bíró üzérkedéssel szemben.

A vita külömben azt a benyomást kelti, hogy a német agráriusok sem fognak oly nagy nehézségeket a vám-szerződések elé görditeni mint azt előre hitték.

A legutolsó hirek szerint Svájcz kép-viselői deczember hó 1 -én indultak útnak Bécsbe a monarchiánkkal megkezdett tárgyalások folytatására, a szerbekkel pe-dig deczember hó 16-án kezdünk ta-nácskozni.

Ha majd a 7 — 1 2 - i k e k ö z ö t t az ösz-szes parlamentekben előterjesztendő szer-ződések ismeretesek leendnek előttünk, hozzászólhatunk alaposan ahhoz is, hogy mit kivánunk mink a szerb szerződéstől.

B.K.

A v é d v á m o s — S a l i s b u r y .

(—ss.) Nagy jelentőségűek azok az el-vek, melyeket Salisbury az angol minisz-terelnök egy Birmingham-ban legutóbb tartott beszédében kifejtett. A többi k ö -zött a következőket mond ja :

„ A szabad kereskedelem nagy általá-nosságban Angliában bevált, de sohasem szabad óriási hátrányait sem figyelmen kivül hagyni, á melyek legnagyobbika az, hogy Anglia középminőségü földjein ma már nem lehet haszonnál gabonát termelni. Nincs országa föld kerekségén az 50. szélességi fok alatt, a hol a gabonatermelés véd vámok nélkül kifizetné magát. Ez az oka annak, hogy ma Angliában is igen sok terület parlagon hever. És e bajon segíteni a szabad kereskedelem felhagyása nélkül senki sem képes."

IgV beszél Angl ia kormányelnöke, azé az Angliáé, mely világuralmát, a távol Indiák ós tengerentúli gyarmatokat ki-zsákmányoló szabad kereskedelmi polit i -kájának köszönheti. Követ i azért e poli-tikát, mert hazája lakossága túlnyomó része ebből él, de belátja egyszersmind azt, hogy e politika a nép azon részének, melynek kenyere a földmivelés, biztos vesztét okozza.

Hogy ez Angliában nem történt meg máig, oka az, hogy a sürü népesség és az egész országban elszórt városok a legelő-gazdaságokban felnevelt állatok tartását is jövedelmezővé tették, a ;mely terme-

lési ágnak is az állategészségügyi intéz-kedések valódi védvámait képezik.

A földrajzi fekvés, az angol nép terr mészete s a kedvező helyzet, mely lehe-tővé tette a szigetország fiainak a szabad kereskedelem által a legtávolabbi orszá-gok kincseit magukhoz ragadni, aránylag más országokhoz képest igen sok embert juttatott nagy vagyonhoz.

És ezek között a gazdag emberek kőzött a fényűzés o ly neme fej lődött ki, mely a föld értékének lényeges csökke-nését nem engedi meg, mert az angol iparos- ós kereskedővilág milliomosainál a bontonhoz tartozik vidéki kastélylyal ós. vadászterületekkel birni.

De j ó lesz figyelembe részesíteni, sőt megszivelni az angol kormányelnök sza-vait az o ly államnak, mint mi vagyunk, mely lakóinak háromnegyed része a föld-ből és ennek mivelóséből él, melynek nincsen Indiája s már földrajzi fekvése ós politikai helyzete sem engedi meg legfeljebb önmagával s egyes osztályok előnyére a saját fiaival szemben, az angol zsaroló polit ikát követni. Mi csak más államnak lehetünk eszköze a meggazda-godásra, de e czélra magunk médiumot nem találunk, különösen a keleti államok rohamos haladása óta, sehol.

Akkor tehát, mikor a m i szemeink elé a szabad kereskedelmet állítják, akkor, a mikor minálunk a nemzetközi szabad verseny elvét iktatják a gazdasági pol i -t ika irányadójául, méltán hivatkozhatunk az angol gazdaság példájára és Salisbury beszédére, azzal a külömbsóggel, hogy miná-lunk számot tevő, az angolhoz hasonló kül-földi kereskedelemről már helyzetünknél fogva sem lehet soha szó. Mi csak a mű-velt nyugot gazdagodásának közege lehe-tünk, csakhogy a mi mezőgazdaságunk-nak nem lesznek dúsgazdag, tulnépes városok rendelkezésére, melyék a legelő-gazdaság terményeit kellő haszon nyúj-tásával fogyasztják s nem oly nagy dús-gazdag osztályaink, melyek a mivelóst meg nem fizető talajt . . . vadászterületnek veszik meg. Hanem majd ha résen nem leszünk, teremtünk osztályokat, a m e l y e k -nek kihűlt tűzhelyéről . . a kivándorlási statisztika adandja meg a kellő magya-rázatot.

Könnyebb munkát végző igás lovak czél-szerü téli takarmányozása. A .Journal d'Ag-riculture» ajánlja a kevésbé igénybe vett igás lovak részére a következő czélszerünek bizonyult napi takarmányadagolást: 2 kgr. zabot, 07» kgr. (Arachis hypogea) olajnövény-pogácsát, 5 kgr. zabszalmaszeeskát, 25 kgr. szénát, 5S kgr. takar-mányrépát. Az «Arachis hypogea* (Erdnuss) ná-lunk alig beszerezhető pogácsáját másnemű (talán legczélszerübben tökmag, esetleg napraforgó) olaj-pogácsával helyettesítve, a zabszalmát azonban szecskázatlan állapotban étetve czélszerünek vél-jük, még pedig 3 kgr. mennyiségben tiszta zab-szalmát, a hiányzó két kgr. helyett rozsszalma -szecskát nyújtva az állatnak. Ez alkalommal helyén valónak találjuk felemlíteni, hogy az idén sok helyen előforduló rozsdától ellepett tavasz-szalma etetésétől óvakodni kell, miután annak etetése kólika-bántalmakat, vemhes lovaknál ezen-kívül könnyen elvetélést is idézhet elő. G. A.

Á L L A T E G É S Z S É G Ü G Y . Rovatvezető: [>«• HUTYRA FEKENCZ.

Kártalanítás és állatbiztosítás.

Nagyon szerencsés gondolatnak tartom, hogy az állatbiztosítás és kártalanítás kérdései — ezen kiválóképen sürgős és fontos gazdasági kérdések — e lapok hasábjain (1. f. é. nov. 3-iki ll-ik szám) szőnyegre hozattak.

Az országos gazdasági egyesület már 1886-ban, mikor az állategészségügyi törvény mint ja-vaslat véleményadás végfitt hozzá ki volt adva. foglalkozott e kérdésekkel és akkor, a javaslatra adott véleményében a többek között ezeket mon-dotta: « . . . Eltekintve a méltányossági indokok-tól, melyek szintén minden tekintetben a kárpót-lás mellett szólanak, meggyőződésé az egyesület-nek, hogy különösen a szegényebb sorsú és műveletlen osztályban, a lappangó állatbetegségek eltitkolásának és az azzal járó óriási károknak, sem a legmagasabb fokú büntetésekkel, sem az állatorvosok létszámának emelésével, sem semmi-fele szigorú rendszabályokkal oly sikeresen elejét venni nem lehet, mint a teljes kárpótlás intéz-ményével, s hogy azon összeg, melyet az állam ily czimen egyeseknek fizet, bőven megtérül azon ertekben, melyet a betegség terjedésének sikeres és gyors meggátlása által megment. Annyira ra-gaszkodik az egyesület ezen nézetéhez, hogy a mennyiben ezen teljes kárpótlás az államháztartás •financziális helyzete miatt látszanék kivihetetlen-nek, inkább a kötelező állami állatinztositásnak behozatalai is tartana szükségesnek, mint az elvnek elejtését, s ha a kárpótlás csak ily módon volna kivihető, a kötelező állatbiztositás módo-zataira vonatkozó nézeteinek előadását, valamint annak kivitelében szolgálatát kész felajánlani a kormánynak. >

Később, midőn az állategészségügyi törvény-javaslattal és illetve az arra beérkezett véleményes jelentésekkel foglalkozó miniszteriális enquéte, az egyesület fölterjesztésének ezen része fölött napi-rendre tért, e sorok szerény Írójának — mint annak idején az egyesületben e kérdés referensének — az egyesület akkori hivatalos lapjában volt alkalma a tárgyhoz még egyszer hozzászólani, s akkor ezeket mondotta: «. . . az állategészségügyi tör-vénynek mindazon intézkedése, mely a kötelező feljelentésre van alapitva (pedig az egész járvány -elfo.jtási rendszabályz'at majd tisztán csak ezen fordul meg) daczára minden szigorú büntető ha-tározatoknak s minden erős ellenőrzésnek, a kár-pótlás nélkül illuzórius fog maradni. Ezért óhaj-totta az egyesület a teljes kárpótlás elvét nemcsak méltányossági szempontból a törvény irányadó alapelvei közé felvétetni, hanem mint egyik hat-hatós támassát a ragályos betegségek elfojtására irányuló intézkedéseknek, s ezért hangsúlyozta, hogy ez elvnek elfogadásat annyira óhajtja, mikép a kötelező állatbiztosítást is inkább tartaná elfo-gadhatónak, ha t. i. az állam financziális helyzete a karpótlás elvének érvényre jutását másként lehetetlenné tenné, mint az elvnek elejtését. Az, hogy az enquéte az egyesület által indítványozott ezen elvet sem tette magáévá, ez képezi azon elvi ellentétet, melyben mi, úgyis a mint gazdák érde-keinek képviselői, de ugy is, mint altalában az állategészségügy rendezésének kérdését sikeresen megoldva látni óhajtók, a javaslattal szemben állunk.>

Az országos gazdasági egyesület tehát már 1886-ban meglehetős határozott álláspontot foglalt el az állatbiztositás és kártalanítás kérdéseiben ós nezetét eléggé világosan körvonalozta.

A tények azóta szinte szószerint igazolták, hogy a kártalanítás, ugy mint az most a tör-vényben megalkotva van, a praktikus czélnak nem felel meg és ha e mellett egyszerűen mint megmásithatlan tényt kell elfogadnunk, azon körülményt, hogy az állam a kártalanítás érde-kében nagyobb áldozatot ezután sem vállalhat el, mint a minőt eddig elvállalt, ugy csakugyan nem lehet más teendő, mint a fonalat ott felvenni, a hol az egyesület. 6 évvel ezelőtt elhagyta és oda j

törekedni, hogy a kártalanítás kérdését a ható-ságilag kötelezett állatbiztositás utján lehessen megoldani.

Az eszme, hogy az állatbiztositás előnyei országos állategészségügyi czélok előmozdítására használtassanak fel, meglehetős régi keletű. Né-mely külföldi államokban mar ezen alapon tör-vényt ás alkottak, mely az állattartó gazdákat kényszeríti, hogy állataikat biztosítsák; de azért ugy utat törni magának, mint a hogy igazán jó dolgok szoktak, nem volt képes sem itt, sem másutt és talán ma is, épen a gazdák között, kiket legközelebbről érdekel ugyanannyi ellen-sége van az eszmének, mint barátja.

És ez nem csodálható, különösen mi nálunk nem, a hol a közönség képzetében a biztosítás fogalma szoros kapcsolatban áll a részvények és gazdag osztalékok fogalmával, a hol a kölcsönös szövetkezésen alapuló biztosítás fogalmát alig ismerik.' Nálunk természetesnek Vehetjük, hogy mikor valaki megpendíti a kötelező állatbiztositás eszméjét és legfőbü érvül azt említi, a mint hogy kell is említenie, hogy ezzel a kívánatos és szük-séges teljes kárpótlás lesz megteremthető, minden józanul számító gazda azt veti fel, hogy vájjon a biztosítók által befizetendő összegekből miként kerülhet ki a teljes kárpótlás is meg a kezelési költség meg azonfelül meg az osztalék is ? Ugyanez az ellenvetés áll fenn az oly állatbiztosítással szemben is, mely bár szövetkezeti-alapon van szervezve, de biztosítási alaptőke, alakításával jár.

Vájjon képzelhető-e, hogy egy ilyen szövet-kezet létesítésének indokául azt fogadja él valaki, hogy a létesitős, a szövetkezét által teljes kárté-rítést fognak kapni, a netalán előfordulandó állat-betegségek okozta károkért?

Hogyan? Hiszen a mi kifizethető pénze a szövetkezetnek lesz, azt mind a.szövetkezők fizetik be és befizetnek azonfelül az alaptőke képzéséhez, meg még a kezelési költség fedezéséhez egy jó csomó összeget; hát hogy lehet itt teljes kárpót-lásról szó ? Minő kárpótlás az, melynek kifizet-hetésére — ha egyes esetekben talán az egyes károsultak összes kára meg is téríttetik — vég-eredményében, az érdekeltek összességének mégis föltétlenül többet kell befizetni, mint a mennyi visszatéríthető"? í

Ezek azon ellenvetések, melyek nálunk az állatbiztosítással szemben rendszerint hallhatók és melyeket, a mennyiben kötelező vagy kényszer-állatbiztosításról van szó, teljesen alapos, méltá-nyos és jogos ellenvetéseknek kell tartanunk.

Világos, hogy jogosan senki sem kényszerít-hető, még ha a saját egészen bizonyos előnyével járna is, hogy részvénytársaságok tőkéjét gyara-pítsa, sem hogy jövő generácziók jóvoltáért szö-vetkezeti alaptőkéket gyűjteni segítsen. A részvény-társaságoknak és az önálló-, alaptőkével rendel-kező szövetkezeteknek jogosultsága, azok haszna és jó hatása benne kell hogy feküdjék azok proszperálásában. — ilyenek létesítésére, előmoz-dítására vagy fentartására a hatósági kényszer-eszköz teljesen alkalmatlan — különösen nálunk, a hol a jog- és a szabadságszeretet általánosság-ban még meg van az emberekben annyira, hogy arról, anyagi előnyökért nem mondanak le.

Alig hihető ezért, hogy nálunk a kényszer-biztosítás megcsinálható legyen mindaddig, mig a biztosítás alatt a közfelfogásban most ismeretes biztosítási formás valamelyike értetik; ezért kell, hogy az a biztosítás, a melyre nálunk hatósági-lag lenne kényszeritendő a közönség, egészen más alapon álljon, mint más biztositások.

Bizonyos, hogy a mily kevéssé kényszeríthető bárki is arra, hogy állatait a maga jóvoltáért biztosítsa, még az esetben is, ha a biztosítás egész világosan tiszta anyagi nyereséggel járhatna áz illetőre, ép oly joggal kényszeríthető igen sok, még esetleg áldozattal járó intézkedésre is minden állattartó gazda, azon a czimen, hogy a szom-szédos állattartó gazdákat bizonyos fokú állandó

veszélynek teszi ki a saját marhájával; azon veszélynek t. i., mely az ő állatain esetleg kitör-hető ragadós betegségek fertőző voltában rejlik.

Mig tehát az állatbiztosítások azon neme, mely eddig a közfelfogásban ismeretes, az állatot mint biztosítási értékobjektumot tekinti, s mint ilyen a nagyobb értékű állatok után nagyobb biztosítási összegeket szed, némely, a kárveszély-nek nagyon kitett állatokat pedig a biztositásból egészen kizár, addig a kényszer-állatbiztosításnak, véleményem szerint, az állatot ugy kell tekintenie, mint a szomszédos állatokat bizonyos mérvig ve-szélyeztető objektumot és ez alapon általában minden állatot bevenni a biztosítási kötelezett-ségbe. E mellett a kölcsönösség és méltányosság elveit a legnagyobb mértékben kellvén érvényre juttatnia, a kárveszélynek erősebben kitett álla-tokat, mint olyanokat, melyek erősebb kárveszélyt is okoznak a többi kötelezettekre, súlyosabb teher viselésére kell kötelezni, mint a kárveszélynek kevésbé kitettetek és csak a biztosítás előnyeiből kell kevesebben részeltetni, mint azokat, a melyek a többi érdekeltek állatait kevésbé veszélyeztetik.

Az ilyen biztosítás szempontjából a közös teherviselésben az állatok értékének kevés szerep juthat (ellentétben a szokásos biztosításokkal, melyeknél ez a legfontosabb), mert bizonyos, hogy a 300 frtos értékű marha nem inficziál erősebben, mint az 50 frt értékű, de annál nagyobb szere-pet kell juttatni ama külömbségek számításba vételének, melyek az állatok tartásának mikéntje szerint azok fertőző képességében rejlik ; vagyis ázon kérdésnek, mily fokig van a kölcsönös biz-tosítás kötelékébe tartozó állat az infekczió ve-szélyének kitéve, és ezzel kapcsolatban mily fokig veszélyezteti a többi állatokat esetleges fertőzéssel. Az ily módon valóban kölcsönösségen alapuló hatóságilag kötelező állatbiztosítás, ha ezen felül oly szervezettel bír, hogy költségeinek csak azon része terheli az érdekközösség pénztárát, mely a tényleges károk megtérítéséből ered, inig a kérdéses költségvetéseit, mert a teendők ' nagy részét hatósági személyzet végezi, a községi és illetve törvény hatósági pénztárak viselik ép ugy, mint az adminisztráczió egyeb ágainak költségét és mely azon föltételeknek is megfelel, hogy egyrészről minden károsodottnak mindazon kárait, melyeket nem saját hibája vagy mulasztása folytán, vagy épen szándékosan szenvedett, teljes és igazságos mérték szerint és lehetőleg azonnal megtéríti, másrészről pedig minden mulasztásból vagy szán-dékosságból eredő kárt illetőleg a tulajdonost a biztosítás minden előnyeiből föltétlenül kizárja, a nélkül azonban, hogy a biztosítással járó terhek alól is egyúttal felmentené: az ilyen állatbiztosí-tás nemcsak hogy remélhetőleg általános rokon-szenvvel fogadtatnék, hanem egyszersmind az állatbiztosítás azon nemének is volna tekintendő, mely leginkább alkalmas az 1888: VII. t, cz. hathatós támogatására. Az ilyen kényszerbÍ7Xos\-tást meg lehetne csinálni nálunk is.

A fenti okoskodásra támaszkodva, megragad-tam egy kínálkozó alkalmat a folyó év tavaszán, hogy egy arra egészen illetékes szakbizottmány előtt fölvessem az eszmét, hogy egyelőre csak egész szerény mértékben és mintegy próbaképen, a főváros területén léptettessék életbe a kölcsö-nösségen alapuló községi kényszer-állabiztositás.

Az indítvány eredménye az lett, hogy meg-bízattam egy ily biztosítási szabályzat tervének kidolgozásával.

Mikor a tervvel elkészültem, ugy véltem, hogy az némi módosítással általánosítható volna oly-kép, hogy esetleg községi kényszerbiztositások altalanos létesítésénél mintául szolgálhatna.

Megkisérlettem az átalakítást oly czélból, hogy annak idején valamely alkalmas uton be-hatóan ismertetni fogom a nyilvánosság előtt: ha használható lesz, hadd legyen közhasznúvá; ha nem, legalább tévedéseinek mások által leendő

KÖZTELEK. 1891. DECZEMBER 5.

j a kölcsönösség kötelékébe tartozónak, ha idegen {más községbeli marhát) a közlegelőre befogad, a közlegelő ez esetben oly bérhelyiségnek tekintendő, a melyben annyi állat áll, a mennyi idegen marha, a legelőévad alatt be-

I fogadva volt. 5. §.

j Azon állatok, melyeknek tulajdonosai ezen szabály-. rendelet értelmében kölcsönös kárviselésre kötelezvék:

1. a ló és szamár \ . . n e m r e | 2. a szarvasmarha (beleértve a bivalyt is) val ( j ,.ttlömb,

! 4 a sertés \ s é g DéIköL

6. §. Az érdekeltek által kölcsönösen és arányosan vi-

! selendő kárnak tekintendő ezen szabályrendelet szerint mindazon veszteség, melyet a hatósági állatorvos a 7. és 8. §-ok szerint ragadós állati betegségből származottnak jelentvén ki, azt az ezen szabályrendelet 21. §-a szerint szer-vezett becslő-bizottság megbecsülte és a kárbecsösszeget kifizetendőnek véleményezte.

7. §. Azon károk, melyeket az érdekközösség kölcsönö-

sen viselni tartozván, a közvetlenül károsodott részére becslés szerint megtérít, a 9-ik §-ban emiitettek .kivéte-lével:

1. Valamely ragadós állati betegségben történt el-hullás

2. Ragadós állati betegségben szenvedő, ilyen be-tegségre gyanús, vagy fertőzöttségre gyanús állatoknak hatóságilag megejtett kiirtása.

3. Ragályfogó tárgyaknak, a ragadós állati beteg-ségek terjedése ellen vagy elfojtásuk érdekében hatóságilag elrendelt megsemmisítése.

4. Hatóságilag elrendelt és hatósági felügyelet alatt végzett dezinfekcziók.

5. A községi vágóhídon, nem hatóságilag levágott állatoknak, levágás után ragadós betegség miatt hatósági-lag elrendelt megsemmisítése.

6. Istállók, majorok, udvaroknak valamely ragadós állati betegség miatt elrendelt zár alá helyezéséből ere-deti, közvetlenül és ténylegesen semmi alakban vissza nem térült károk.

8. §• A 7-ik g ban foglalt határozat alól kivétetnek a kö-

vetkező esetek: AJ Egyáltalán az összes károkat a tulajdonos (vagy

bérlő) maga viseli: 1. Ha a betegség föllépésekor az 1888 . VII. t -ez.

ellenére a tulajdonos vagy ennek a törvény értelmében erre kötelezett megbízottja a betegség föllépését ezen szabály-rendelet 25-Sl-ik §-ában megszabottak szerint azonnal be nem jelentette.

2. Ha a betegség elfojtása érdekében telt bármely törvényes intézkedés ellen a tulajdonos vagy megbízottja vét, azt hanyagul teljesíti, vagy általában bebizonyul, hogy a betegség fellépése, behurczolása vagy terjedése valamelv okozati összefüggésben áll bármely állategész-ségügyi törvényes intézkedés elleni mulasztással vagy, épen kihágással.

3. Ha a községi közvágóhídon levágott, betegnek talált és részben vagy egészen megsemmisített állatot tu-lajdonosa a község területén kivül fekvő helyről, habár az 1888: VII. t.-cz. 82 és 83 §-ai követésével is, de tudva az állat beteg voltát, szállíttatta a vágóhidra.

4. Ha a kár csárdákban, fogadókban, állatkereske-dők üzleti istállóiban vagy általában oly istállókban és akiokban, bérlegelőkön lépett fel, a melyekben a község területén csak rövid ideig álló vagy áthajtott állatok tar-tatnak, bár az állattulajdonos mulasztást vagy kihágást nem is követett el.

5. Ha a tulajdonos ezen szabályrendelet alapján a reá kirótt összeg befizetésével hátralékban van.

ti. Ha a tulajdonos vagy megbízottja ezen szabály-rendelet kijátszására irányuló bárminő cselekményt köve-tett el.

BJ A károknak csak egy része hárul az összességre. 1. A hatóságilag elrendelt intézkedések foganatosí-

tásáig netalán elhullottt állatok becsértékének felerésze, (a másik felerész a közvetlenül károsodott fél veszteségét képezvén).

2. A becsléskor életben talált és csak fertőzésről gyanúsnak ítélt, kiirtás után azonban betegnek talált álla-tok becsértékének 4/5-öd része (az egy ötöd itt is a közvetlenül károsodottnak meg nem térítendő veszteségét képezi).

3. Idegen határból hozott és betegnek talált állat értékének 9/10-ed része, ha behozatalától a betegség megállapitásásáig, az 1888: VII. t.-cz-ben megállapított megfigyelési idő még nem rnult el. (Ezentúl betegnek ta-ált importált állat egész becsértéke.)

9. §• Kivételesen, olyankor t. i, ha a hatóságilag elren-

delt óvintézkedések kellő végrehajtása a károsodottnak összes keresetforrását hosszabb időre megsemmisíti és addigi keresetétől megfosztván, exístentiáját veszélyezteti, ily kivételes esetekben az elmaradó haszon czimén is meg-állapítható a károsodott félnek oly kára, melyben az ér-dekközösség is particzipálni tartozik ; de ezen kár megál-lapítása a közvetlen károk megállapításával együttesen sohasem végezhető, hanem mindenkor csak a károsult fél indokolt irásos kérelme alapján lesz megállapítható és megállapításában a 23-ik §. b. pontjának határozinányai lesznek követendők.

10. §. A 7. és 8. §-ban meghatározott károk kölcsönös és

arányos viselése akként történik, hogy a 23-ik §-ban részletesen szabályozott eljárás szerint megbecsült és

készpénzértékben kifejezett kárösszeget a törvényhatóság pénztára a közvetlenül károsodottak részére azonnal ki-fizeti, a kifizetett összegeket minden évben összegezve, a 24-ik szakaszban szabályozott eljárás szerint az összes kölcsönösségre kötelezettek között felosztja és az esedé-kes összegeket az illetőkön behajtja.

11. §• Ha valamely közvetlenül károsodott fél a becslő-bi-

zottság határozatai ellenében oly kárának is az összes-ségre való áthárítását követelné, melyet a bizottság meg-térítendőnek nem tartott, a megejtendő vizsgálat ered-ménye szerint az alispán határoz a felett, hogy illeti-e kártérítés az illetőt vagy nem ?

12. §• Több község a törvényhatóság területén, együttesen

" is képezhet egy érdekközösséget, ha minden érdekelt ' községben az összes érdekelt felek jelenlétében szavazat-többséggel ezen érdekközösségre való szövetkezés elhatá-

Ez esetben az év folyamán eayeseknek kifizetett károk az év végével az összes szövetkezett felek között lesznek felosztandók; a károk , megállapítása és minden eljárás az egyes községekben egyébként ép ugy történvén, mint az egyedül álló községekben.

A községek szövetségéből bármely község ismét ki-léphet, ha érdekeltjei ezt szavazattöbbséggel elhatároz-nák ; tartozik azonban kilépését a többi érdekelt községek-kel közölni és az azon év végéig felmerülendő terhek ben a szövetkezeitek kel osztozni, a mely évben a kilépést be-jelentette.

13. §. A községben az állattartó gazdák szótöbbséggel ha-

tározzák el, hogy a jelen szabályrendelettel megállapított kölcsönösen kötelező állatbiztosítás életbe léptettessék-e vagy nem?

Szótöbbséggel elhatározottnak tekintendő a kérdés, ha több mint a fele az állattartó gazdáknak az állatbiztosí-tás életbeléptetése mellett szavazott és ha egyúttal az életbeléptetés mellett szavazók birtokában lévő állatok száma összesen több, mint a község területén tartott ösz-szes állatok fele.

14. §• Ha a megye területén egy községben legalább annyi

állattartó gazda, mint a hány tagból a község képviselő-testülete áll az ezen szabályrendeletben megállapított köl-csönös biztosítást életbeléptettetni kívánja és ezen kí-vánságát írásba foglaltan a községi elöljáróságnak beje-lenti, az összes állattartó gazdák alakaló ülésre összehi-vandók, mely ülésen azon kérdés, hogy a kölcsönös biztosttás életbeléptettessék-e szavazásra bocsátandó.

Az elöljáróság által egybehívandó ülésen, melynek határidejéről szóló első hirdetés legalább egy havi határ-idővel előre adandó ki és legalább háromszor, utólszor az ülés napján ismétlendő, minden érdekelt megjelenni vagy magát meghatalmazottja által képviseltetni tartozik. A tá-vol maradó és magát nem képviseltető érdekelt ugy te-kintetik, mint a. ki az ülésen szavazattöbbséggel elhatáro-zottakhoz hallgatag hozzájárul.

Eddig a tervezet első része. A többi részek az eljárást szabályozó hatá-

rozatokat, nevezetesen : az eljáró közegekről szóló-kat, a közegek teendőit,' a becslésnél követendő eljárási és a károk elosztásánál irányadó szabá-lyokat, továbbá a félék jogairól és kötelességeiről, végre a büntetésékről szóló határozatokat tartal-mazzák. A tervezet ezen szakaszai már részletkér-désekkel foglalkoznak, melyeket itt közölni czél-talan volna. Igaz, hogy az ilyen biztosítás kérdése még ezen részletek nem helyes megoldásán is hajótörést szenvedhet és hogy épen ezek megvi-tatása adhat okot az eszmecserére, de egyelőre talán elegendő lesz az általános rész is.

Mindössze a teljesség okáért álljon itt a károk elosztásáról szóló 24-ik §-nak azon része, mely általánosságban szabja meg, hogy a közös teherviselés miként legyen a költségek elosztása utján megállapítandó.

E szakasz szerint minden állat- és istálló-tulajdonos oly arányos mértékben vesz részt a károk közös viselésében, a mily mértékben állat-állománya vagy istállója a ragadós állati beteg-ségek által okozható károkban az érdekközössé-get veszélyezteti.

Ehhez képest minden állat- (istálló-) tulajdo-nos annál nagyobb mértékben vesz részt a károk közös viselésében:

1. minél több állatot tart, illetőleg minél több állat befogadására szolgáló istállóval (akol, szin stb.) bir a község területén ;

2. minél gyakrabban változnak a birtoká-ban lévő vagy az istállójába állított állatok ;

3. minél kisebbek az istállójában meghono-sítva levő állategészségügyi óvintézkedések; és

4. a nála netalán felmerülendő károkkal minél nagyobb mértékben terheli az összességet.

Ez az alap, melyre az eljárást szabályozó részletes határozmányok építve vannak.

Krick Aladár.

A „Köztelek" tudósításai. Békés-Sz.-András, november hó. (Butira

László tudósítása). (Az esőzés és a zöldelő veté-sek. — Takarmány szűke. — Kukoriczaszár és a jégeső. — Napszám és gabonaárak.) A hosszas szárazság után végre kaptunk néhányszor jó esőt. A búzák csirában vannak és ha ilyen kedvező marad az időjárás továbbra is, egy hét lefolyása alatt lesz zöld vetésünk, most már nagyobbrészt az őszi vetés bevégeztetett, a tavasziak alá való szántás is be lesz e héten fejezve, ezután ha az időjárás reá fordul, a trágyázás fog folytatódni. E vidéken a takarmánynak szilkiben vagyunk, a természetes kaszálók igen rosszul fizettek, a vetett takarmány sem sikerült, sőt a luczernások is igen rosszul fizettek, a pajor pusztítása folytán. A kukoriczaszárat itt a jószág fő takarmányát, az idén a szó szoros értelmében a jég elverte, ugy, hogy a ki teheti, más községekből drága pénzen szerezte be a szükségletet, hogy marhaállományát tavaszig kitarthassa, az idén a nagy szárazság miatt ott is, hol a jég kárt nem tett, a száron igen kevés levél maradt meg, mind letört. A jószágállomány egészséges. — A gyermeknapszám 30, a férfinapszám 45 kr. Még a gabonaárakról; itt a búzát igen változó árban fizetik, 10 30— 10'50, árpa 6—6-30, zab 5-10, csöves tengeri 2-70—3 frtig.

Gyöngyös vidéke, nov. hó [Megjött az eső. Szépek a vetések. — Országos vásár. — Veszik a burgonyát.) Időjárásunk a gazda kívánságának teljesen megfelelő. Az eső, mely dörgés és vil-lámlással jött, a földet teljesen megáztatta. Most az esőt szép tavaszias napos idő váltotta fel s legnagyobbfoku hanyagságnak kell ott lenni, hol az őszi vetés be nem végeztető. Sietnek az elmaradt ^kisebb gazdák az alkalmas időt fel-használni. — A vetések, melyek különösen később eszközöltettek, teljesen kikeltek, s gyönyörűen borítják a földet. — Egyéb munka szüne-tel, csak imitt-amott látni néhány elkésett gazdát, a ki a czukorrépával foglalkozik. — Országos vásárunk elég népes volt. Különösen a szarvas-marhavásáron jelentkeztek a vevők nagy szám-mal, a csekély számú alkalmas ökör magas árban kelt, a tehenekre pláne nagy volt a kereslet. — A lovaknál nagy adásvétel nem történt, hasonlóképen vevők dolgában igen gyér volt a sertésszám. A nagy számmal felhajtott szép sertések még olcsó ár mellett sem igen talál-tak vevőt. A burgonya keresett, a felvidékre szállítják, a hol mint mondják, ebben nagy a hiány. — Az ipar, a kereskedelem pang, a gazdák pénzöket marhákba fektetik, hogy a nagy mennyiségben termelt takarmányt felhasznál-hassák.

Turócz-Szt.-Miklós, deczember hó. (Zathu-reczky Imre tudósítása.) (Szokatlan lanyha idő. — Foly az ősziek vetése. — Elszaporodtak az egerek. — A róka nem dúvad. — Turócz-szt-mártoni vásár. — Rossz burgonyatermés és a szeszgyárak. — Emelkedik a kukoricza ára. — Méhészet köréből.) Október hó 30-ával Turócz-megyében erős fagyok keletkeztek november 5-én azonban megenyhült az időjárás, mindazáltal bő esőt csak november 14-én kaptunk, azóta — mivel az idő lanyha és a gazdák újból elővették földmivelő-eszközeiket s a felengedett szántóföl-deket most a tél küszöbén oly erővel szántják, mintha a kikelet köszöntött volna be, mivel szeptember és október hóban a nagy szárazság miatt nagyon sokan az őszi vetéssel el nem ké-szültek, az ugarföldeket búzával és rozszsal sietve vetik, a mely müvelet nálunk igazán szokatlan, mert más esztendőkben ilyenkor, az országnak ezen magasan fekvő helyén a tél már teljes szi-gorúságában szokott uralkodni, de ha a zordon tél fellépése addig késik, mig a frissen letakart mag kikel, meglehet, hogy az őszi vetéssel el-késett gazdák még jól is fognak járni, mert a megelőzött hónapokban kizöldült vetéseken elsza-porodtak az egerek, az erdők alatti dűlőkön elvetett ősziek kivételével hol az egerek elszaporodásának a róka koma vetett gátat, igy tehát a róka, mely a szintoly kártékony nyulak elszaporodásának is elejét

veszi, a gazdászatnak a legjobb barátja s ép ezért a vadászati törvényben a nyúlnak, a kertészek leg-nagyobb réme kedvéért kár volt ezen furfangos állatot dúvadnak kijelenteni. — Folyó évi nov. 13-án tartott turócz-szt.-mártoni vásárra 1500 db. szarvasmarha hajtatott fel, mivel a rossz bur-gonyatermés miatt a szesz gyártása és e szerint az állatok hizlalása ez idén nagyon rövid ideig fog tartani, a kereslet nagyon gyenge volt, leg-többet vásárolt a diószegi czukorgyár, vett 80 db ökröt, párját 180—250 írtjával; összesen elada-tott 300 db ökör és valami 150 db tehén elég szilárd árakon, más esztendőkben ezen vásáron a marha majdnem mind el szokott kelni. — A kukoricza árát emelik a kereskedők, október-ben bolti ára 6 frt 20 kr volt, jelenleg 7 frt 20 kr mm.-ként. — A felsőmagyarországi rétek és erdei vágások dus virágzatából a méhek a leg-tisztább és legillatosabb mézet szokták kivonni, azért a méhészet nálunk a legkedveltebb foglala-tosságok közé számíttatik, hanem az elmúlt tava-szon és nyáron az egymást érő záporeső és a vele járt hideg nem engedte a czukortartalom kiválasztását, mely körülmény miatt méheink az idén semmit sem gyűjtöttek; ily mostoha idő-járás mellett azonban szokatlan azon jelenség, hogy a midőn csak egy-két napra is bedugultak az ég csatornái, a napnak rövid időre megjelent elevenítő sugarára is számtalan rajt bocsátottak a méhek, ugy hogy azoknak elhelyezésére a méhészek elegendő kaptárral már nem birtak, de ebben sem volt köszönet, mert ezáltál az anyakasok annál gyöngébbek lettek s mostanig, élelem hiányában ugy a rajok, mint az öreg mé-hek nek nagyobb része már kihalt.

Lovászpatona (Veszprémmegye), decz. hó. (Ihász Lajos tudósítása.) (Megjitt a jótékony eső! — Bor árak. — Gsicsőkatermés. — Tégla-égetés.) Végre megérkezett a várva-várt eső! Ez annyira felgyengitette a földeket — készakarva használtam e kifejezést, mert a csapadék még kevés s nem ment be ekejárásig — hogy az el-maradt vetéseket be tudtuk fejezni, s az őszi szántást is lehet a tarlókon folytatni. Eső előtt csak a kapás földeket tudtuk feltörni. Az eső jótékony hatása abban is nyilvánul, miszerint, a ki nem kelt vetések kibújhatnak, ha pedig inost sem birnak felszínre vergődni, akkor legalább biztosan tudjuk, hogy már kora tavaszszal mást kell helyökbe vetni. Az eső után uralkodó — november hónaphoz képest — meleg időjárásnak is meg lesz a maga haszna a vetések dus fejlődé-sében, s nekünk gazdáknak reményt nyújt a jövő évi termésre, mert a száraz hideg már-már igen lehangolt bennünket. — Az enyhe időjárás az állatok egészségére is jó befolyással van, ugy, hogy minden lábas jószág szépen fejlődik, s es-tenden jóllakottan tér haza. Még mást nem köt-tettem be, mint a választott csikókat, választott borjukat s a ménest. Ez utóbbit azért, mert fél-tettem a csikókat, hogy ha a hideg széltől átfáz-nak, megszaladnak, s magokban vagy a szom-szédok vetéseiben kárt tesznek. A 3y s évesek közöl csupán azok vannak a hámos lovak közé állítva, melyek kocsiba taníttatnak s a tavaszi vásárra készíttetnek elő. — Kiselejtezett "ökreimet soványan 257 frt 50 krért adtam eí párban. Ugy számítottam, hogy azon takarmányt, melyen ezek meghíztak volna, növendék-szarvasmarháim-nak adom, s ezek értéknövekedése a dúsabb takarmányozás folytán nekem bőven kárpótolja azon veszteséget, a mennyivel olcsóbban adtam el ökreimet, mintha kihizlaltam volna őket és ugy értékesítettem volna. — Mustomat 22 krért, mult évi boraimat pedig 32 krért értékesítettem. Mind-egyikből megtartva a javát. — A esi csókatermés igen jól sikerült. Most a disznók járják s igen jól érzik rajta magokat, még gyarapodnak is .— Egy darab akáczást irtatok. Megkísérlem, hasz-nál-e ez az eljárás a paizstetü ellen, s a gyökér-hajtásokat nem-e lepik el majd jövőre megint ez utálatos férgek ? Nálam az akácza diszlése fontos, mert 1000—1200 frtot kell kiadnom tűzifáért évenként. Ennek hazahordása elég gondot okoz a drágasága mellett — Szalmakészletünk igen kevés, de az enyhe időjárás ennek elhasználására

is kedvező volt, a mennyiben kissé lehetett ta-karékoskodnunk idáig. így majd csak kihuzzuk a telet. — Vidékünkön több körketnencze épül téglaégetésre. így Pápán gr. Eszterházy Móricznál egy magánvállalkozás utján; továbbá Ilonkán gr. Eszterházy testvérek birtokán. Egészséges verseny fejlődik majd ki. Reményünk van, hogy ezután a 18 frtos .téglaárak (1000 darabja) alászállanak.

A Vág völgyéből, november hó. (Szalay •József tudósítása.) (Fejlődésnek indult vetések. — Nagy- és kisbirtokosok. — Tengeriárak. — Czu-korrépa. — Vág-töltések. — Őszi faültetés.) Végre kedvezőbbre fordult időjárásunk. Gyakrabban esik, bár nem sok és a hőmérséklet is kielégítő 3—7" R. reggelenkint, de már volt melegebb is a napok-ban. Kissé több eső nem ártana, különösen ha éjjel esne, hogy a szántási munkát ne hátrál-tatná. Az eddigi esőzések is sokat használtak, kivéve azon földeket, melyeken az őszi bemun-káláskor rendkívüli nagy hantok voltak, minde-nütt csírázásnak indult a még ki nem kelt mag. Elromlott magvakat csak itt-ott lehel találni, ugy, hogy azok számba se jöhetnek. A gazdasági munkáknál igeü éles eltérés van a nagy- és kis-birtokosoknál. Ugyanis mig az uradalmakban bár megfeszített erővel befejeztettek az őszi vetési munkálatok még annak idején s most már a ta-vasziak alá is nagyrészt megszántottak, addig a kisbirtokosok legnagyobb része mind mostanáig várt az esőre s csak most vet. Láttam sokfelé rozsot is vetni, kérdés mi lesz abból? Láttam fejszével felszerelt vetőket is, kik a felfeszülő nagyobb hantokat szétzúzták, de hát ezt elvégez-hették volna 2 hó előtt is. Az állatok egészsége egyátalán kifogástalan. Vidékünkön azt lehet mondani, hogy csakis tengeriben van forgalom, mert ez termett elegendő, 6 frt körül veszik. A később vetett ezukorrépát most szállítják az állomásokra, de biz az apró. A Vág-töltését a medertől távolabb készítik, vagyis nagyobb árte-ret hagynak. E munkálat roppant sok munkás-kezet elfoglal, ugy, hogy még most is drága a napszám. Még csongrádiak is dolgoztak itt. Az őszi faültetéshez napszámost alkalmazni még nem lehet s igy valószínűleg tavaszra kell azt elodázni.

Zala-Csány, deczember hó. (Malatinszky Ferencz tudósítása.) (Kedvező időjárás. —Javul-nak a vetések. — Tavasziak alá szántás. — Nyulrágott fák. — Komposzt-trágya a réteknek. — Forgalom s kereskedelem. — Szőlővesszőfor-galom.) A «Köztelek» megindítása után talán az első tudósítás, melyben az időjárásról nem panasz, hanem dicséret mondatik, a félelmetes utolsó októberi napok után igazán szép és jó november jött. Volt eső is és utána jó meleg. Nov. 26-án este erősen dörgött és villámlott. Vetéseink sokat javulták, a koraiak elbokrosodtak, késnek, értve még a november elején vetetteket is, szépen ki-keltek, sőt ezek jobbak, mint melyek október táján lettek a hant közé erőltetve. Bevett szokás ellenére többfelé vetettek e hónapban, sőt tudok egy gazdát, ki a napokban cserélt vetőmagot és még ezután veti el. — A tavasziak alá a szán-tással jóformán elkészültünk, jól járt, a ki nem sietett, most fele erővel jobb szántás esik. — Szőlőmunka és szüretelések is jól teljesíttettek. A nyulrágott fák mind elszáradtak, igen sok a helyrepótlandó. Örvendetes jelenség, hogy főleg a kisgazdák eddig nem tapasztalt mértékben trágyázták réteiket és a mesterséges kaszálókat, kezdik becsülni a komposztot. Állatlétszám egész-séges, a gula-birka még igen sokfelé kijár. Göböly az idén, tekintve a jó árt, sok lesz. máris adattak el 32 frtért élősúly 10%, levonással. — Ter-ményértékesítés nagyon kevés volt, az árak a mult hóhoz képest javultak. A fei/a-árverések és ölfaeladás igen jól sikerül, a tűzifa, a mult évhez viszonyítva, 10—15°/o-kal drágult. — Országos vásárok nagy forgalmat mutattak, a marha ára magas, bekötni való anyag általában hiányzik. A szőlővesszőforgalom szabaddátélelének, kevés kivétellel, örül gazdaközönségünk. Csány község ellene határozott a mai gyűlésen.

helyrehozatával járuljon hozzá a kérdés tisztá-zásához.

Ez igyekezetem közepette ért a kártalanítás-ról és az állatbiztosításról e helyen megjelent czikk és időszerűvé tette, hogy a tervezetnek leg-alább alapeszméjét nyilvánosságra hozzam.

Annál is inkább látom ezt indokoltnak és teszem meg örömmel, mert a tervezetnek szinte minden betűje határozott ellentétben áll az emii-tett czikk azon eszméjével, hogy kisérletképen először oly állatbiztosítás volna létesítendő, mely a ragadós betegségek okozta károk visszatérité-ritését kizárja s mely az utóbbiakat csak akkor fogná programmjába fölvenni, ha elegendő alap-tőkével fog rendelkezni.

Az ellentmondás nemcsak a társalgást élén-kíti, hanem szüli a jó eszméket is, és tisztázza a fogalmakat. Ezen szempontból tehát, midőn az eszmecserét én is provokálni óhajtom, talán he-lyes volna itt nemcsak a tervezet alapjául szolgáló elveket ismertetni, hanem azokat indokolni és az ellentétes nézetekkel szemben érvekkel támo-gatni is.

Egy terjedelmes szabályzatnak ily módon való ismertetése azonban tetemesen túllépné egy hírlapi czikk határait; jobbnak látom e helyett röviden a tervezet első részét, a mely az elvek fontosabbjait foglalja magában, szószerint közölni.

Bevezétésül talán, az eszmék tisztázására, nézetek kicserélésére igy is alkalmas lesz. A többi majd következhetik, ha ugy fog jónak látszani.

íme a tervezet: Szabályrendelet (minta)

fa kölcsönösen kötelezőjközségi állatbiztositásról. ' I. RÉSZ.

"Általános határozatok. — ' i. §. j/. [- megyében, azon község területén, mely ezen szabályrendelet 13-ik §-ában szabályozott módon a köz-ségi kölcsönösen kötelező állatbiztosítás életbeléptetését elhatározta, az állattartó gazdák és mindazok, a kik a község területén transitáló állatokat bárminemű helyisé-geikbe befogadnak, ezen szabályrendelet keretén belől egyetemlegesen és arányosan tartoznak viselni azon ká-rokat, a melyek ragadós állati betegségek fellépéséből, nemkülönben azok elfojtását czélzó vagy terjedésük ellen tett „hatósági intézkedésekből erednek, tekintet nélkül arra, hogy ezen károk egyszerre és közvetlenül csak egy állat-tulajdonost érnének vagy többeket.

2. §• A kölcsönös kárviselésre kötelezett állattartó gaz-

dák alatt ezen szabályrendelet szerint mindazok érten-dők, a kik a község területén a 3-ik §-ban felsorolt álla-tok közül csak egyet is gazdasági czélból (tenyésztés, erőprodukezió. tejprodukezió, gazdasági hizlalás, gyapjú produkezió) tartanak, tekintet nélkül arra, hogy az állatot vagy az állatokat mennyi ideig tartották a község terü-letén. A transitáló állatokat befogadók azon községbeli istálló-, akol-, szin-, telek- vagy legelő- tulajdonosok, illetve bérlők, kik bár magok állatokat nem is tartanak, de a község területére vagy azon keresztül hajtott bárminemű idegen állatok részére valamely helyiségüket átengedik.

Nem tekinthetők a kölcsönösség kötelékébe tartozók-nak az oly állattulajdonosok, a kiknek állatai megál-lás nélkül haladtak át a község területén, vasúton, hajón vagy lábon hajtva, valamint azok sem., a kiknek álla-tai a községben bérelt oly helyiségben állanak, melyek-nek tulajdonosa ezen helyiség után a kölcsönös kárvi-selésben már részesedik.

Kivételesen az állattartó gazdák közül is kivehetők egyesek a kölcsönösségből, ha :

1. állataikat oly helyen és oly módon tartják, hogy a község többi állataival szemben a kölcsönös fertőzés lehetősége kisebb mint az, a melylyel legközelebbi szom-szédos községek álla [állománya fenyeget; és

2. ha állatállományuk a többi községbeliekével szem-ben sokkalta magasabb értékű, semhogy a kölcsönös ér-dekközösség keretébe beilleszthetők volnának.

Az egyesek ily kivételes kizárását a kölcsönös kö-telezettség alól a község mindig már akkor tartozik meg-állapítani, mikor az állatbiztosítás életbeléptetését elhatá-

3. §. Idegeneknek aközségterületén csak ideiglenesen elhelye-

zett (transiláló) állatjai számára bérhelyiségeket átengedők, a jelen szabályrendelet által megállapított érdekközösség te-kintetében oly szempont alá esnek, mint azon állattartók, a kiknek birtokában annyi marha van, a mennyit a bérhe-lyiség befogadni képes.

Ha a bérhelyiség tulajdonosa a helyiségei évi bé-rért adja ki, ugy — más megállapodás hiányában — a bérlő tekintendő e szabályrendelet szerinti kölcsönösség kötelékébe tartozónak

4. §. A községi vágirtér oly bérhelyiségnek tekintendő,

melyben annyi marha áll, a mennyi az év folyamán a legnagyobb vásári felhajtás volt.

Közös legelő után a község csak akkor tekintendő

V e g y e s e k . Mai számunk tartalma:

Hivatalos rész. — Vezérczikk. B. K. — Védvámos Salisbury íss) — Lovak téli takarmányozása. — Kárta-talanitás és állatbiztosítás. Kriclc Aladár. - Tudósítá-sok : Békés-Szent-András, Gyöngyös vidéke, Turócz-Szent-Márton, Lovászpatona, Vág völgyéből. Zala-Csány. — Prágai kiállítás. Baross. — Vegyesek. — Kereskedelem

Személyi hirek. Nagyselmeczi Toldy Géza fővárosi ügyvéd nőül vette Tolmácson, Nógrádmegyében, Edvi Illés Ödön földbirtokos leányát, Lenkét. — Pilissy Géza szabolcsvármegyei birtokos a mult héten vezette oltárhoz . -A.-üjhelyben Viczmándy Katinka kisasszonyt, Vicz-inándy Ödön leányát. — Széki gr. Teleky László Gyula e hó 28-íkán vezette oltárhoz hadadi h. Wesselényi Helé-nát., b. Wesselényi Miklós főrendiházi tag és szilágy vár-megyei főispán leányát. — Farkas János paksi telek-könyvvezető e hó 25-én jegyezte el Alsó-Alapon Szitter János birtokos nevelt leányát. Katinka kisasszonyt. — Kovalik Félix nagy-emőkei földbirtokos eljegyezte Mészá-ros Margit kisasszonyt, Mészáros Józsefiapásgyarmati földbirtokos leányát.

Ö felsége a börzén. Ó felsége nov. 28 án meglátogatta a bécsi terménybörzét Paar gróf főhadsegéd és Lachs kapitány szárnysegéde kísé-retében. Maschauer cs. tanácsos üdvözlő beszé-dére Ő felsége örömét fejezte ki, a szép épület lálf a fölött, melyet buzgalom, kitartás és haza-'lasság létesített. Végül megelégedését nyilvánította r latottak, fölött.

A devecservidéki gazdakör f. hó 5-én vá-lasztmányi ülést tartott. Jelen voltak: gróf Zichy István alelnök, Bóhm Gyula, Beck János, Vetsz Sámuel, Vadnay Szilárd, Rohacsek Rezső vál. iagok és Szauter Ignácz titkár. Az ülésen titkár részletesen előadja a gazdakör kebelében alakult és védnöksége alatt működő nagy-somlóhegyi egyesület működését, megemlíti az eredményeket, miket az amerikai szőlőtelepen elért, úgymint azt, hogy az egyesület a somlói birtokosoknak 200,000 db Riparia sauvage és portalis sima vesszőt bocsáthat rendelkezésére, még pedig ezrét 3 írtjával. A gazdakör továbbá tudomásul vette es a választmány tagjainak szétosztotta a «Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének,» alapszabályait. Végül a választmány elhatározta kérvényt intézni a törvényhatósági közgyűléshez, hogy a devecseri járásban Devecser székhelylyel állatorvosi állomás rendszeresittessék.

A giró- és pénztár egyesület a budapesti börzén. A börzetanács legutóbbi ülésében foglalkozott, a giró- és pénztár-egyesülettel, melynek természetéről már megemlé-keztünk, hogy három magyar bank. névszerint a magyar általános hitelbank, a pesti magyar kereskedelmi bank és a magyar leszámítoló és pénzváltóbank azzal az inditvány-nyal lépett föl, hogy a börzei ügyletek lebonyolítására alakíttassák, ugy mint az Bécsben és Londonban van, egy giró és pénztár-egyesület, melynek anyagi ereje biz-tosításához kamat nélkül egy millió frttal akarnak járulni. A börzeügynökök és a kulissziék nagy ellenszenvvel fo-gadják e tervet, mert szerintük az uj intézmény nem csak nagy terkeket ró rájuk, de fenyegetwexisztencziájukat. Eddig öt úgynevezett arrangeur bonyolítja le az ügyleteket olcsó pénzért és minden rendben megy, a börze ily le-bonyolítás mellett a legutóbbi nagy rázkódtatásokon is átesett minden baj nélkül, mert az ügynök, ki ügyfelétől nem kapja mindig rendesen a pénzt, ha a liquidácziókor nem is volt meg a szükséges egész összeg, nem volt kény-telen fizetésképtelennek nyilvánítani magát társainak elő-zékenysége következtében. Ha azonban az uj intézmény lep életbe nem számithat elnézésre és bukni kénytelen. Másrészt a mi börze viszonyaink oly kicsinyesek, börzénk oly szegény és főleg a mostani viszonyok oly mostohák, hogy egyátalán nincs értelme az egész dolognak és leg-alább is most nem időszerű, ép ugy mint azt Steinbach osztrák pénzügyminiszter a börzeadóról is mondta. Az in-tézmény pártolói azonban azt mondják, bogy a mostani viszonyok közt, mikor sok ügynök rendes könyvet sem vezet és számos kétes-exiszlenczia játszik a börzén, ugy szólván ellenőrzés nélkül, nincs meg az üzletmenet teljes biztossága, nincs meg a kellő rend. Eleinte meg-lehet kellemetlen lesz a dolog, talán egy kis zavart is fog okozni, sőt többen kénytelenek lesznek elmaradni a bör-zéről, de azután annál egészségesebb lesz a fejlődés, mert lesz rend és biztosság. A börzetagok ily körülmények között természetesen, izgatottan tárgyalják a kérdést és izgatottan várták a börzetanács határozatát. A börzetanács azonban ma nem is tárgyalta érdemileg a kérdést, mely azonfelül is sok nehézséget támaszt, a mennyiben ez in-dítványozó bankok a gabonatőzsde ügyleteinek lebonyolí-tását is üzletkörükbe akarják venni, i mi által a börze évi 20—30,000 frt jövedelemtől esnék el. A börzetanács léhát az említett bankok által beterjesztett expozét tanul-

mányozás végett kiadta egy bizottságnak, melynek tagjai : Báronyi Benedek, Császár Jenő, H. Deutsch Sándor, Geiger B Zsigmond, KrausZ Lajos, Strásszer Sándor, és SMesinger Mór. A bizottság kötelessége behatóan tanulmányozni az ügyet, a részletek iránt az indítványo-zókkal tárgyalni és erről a börzetanácsnak jelentést tenni. Az ügy tehát ezáltal valószínűleg börzeiigyünk egészséges reformjának kárára jó időre elhalasztatott.

A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület, támo-gatva Hevesmegye törvényhatósága által igen üdvös dologban fáradozik. Az c apaállatok meg-vizsgálásáról > alkotott megyei szabályrendelet alapján, mely már a belügyminisztérium részé-ről is jóváhagyásban részesült, egyetértésben a törvényhatósági bizottsággal járási apaállatvizs-gáló bizottságokat szervezett, melyek nemsokára meg is kezdik működésűket, s az első vizsgá-latot 1892. évi január hó 15-ikéig be fogják fejezni. Az egyöntetű eljárás szempontjából szük-séges megállapodást czélozva, a gazdasági egye-sület f. hó 6-ára d. u. 4 órára tanácskozmányt hiv össze az egri megyeház kis termébe. A tanács-kozmány tárgyait a vizsgálat körül követendő eljárás módozatai s azon elvek fogják képezni, melyeket a bizottságoknak a helyi viszonyokra és a tenyésztésbe vett fajokra való tekintetből szem előtt kell tartani.

Állatorvosi akadémia. Ez olyasvalami, a miben jobb dolgunk van, mint a közös hadse-regnek, nekünk van már állatorvosi akadémiánk, neki csak lesz, mert ő se hagyja magát, a mint látszik ; a közös hadügyminiszter az osztrák dele-gáczió nov. 28 iki ülésén ugyanis már ugy nyi-latkozott Dumba delegátus kérdésére, hogy a bécsi állatorvosi tanintézet akadémiává emelésé-nek mi sem áll útjában s a tárgyalások e kér-désben már régebben folynak. Egyidejűleg ezzel a reformmal marhagyógyászati osztályt is fognak az akadémián szervezni, mely az ötvenes évek-ben már fennállott, de költséges volta miatt megszűnt.

A pestmegye! gazdasági egyesület ma délután a me-gyeház nagy termében Földoáry Mihály alispán elnök-lete alatt rendes őszi közgyűlését tartotta meg. Minde-nekelőtt az igazgatóválasztmány terjesztette elő jelentését a lefolyt félévi működéséről, a melyből kiemeljük a kö-vetkezőket : A mezőgazdasági szakosztály a vármegye különböző vidékein vetési magvakkal tétetett termelési kísérletet, amelynek eredménye örvendetesnek mondható. — Az állattenyésztési szakosztály a lefolyt félévben két helyen rendezett állatdij ázást, u. m. Zsámbékon és Vá-czon, hol 49 arany osztatott ki jutalmul. Mind a kettő szépen sikerűit. A szakosztály a ragályos száj- és kö-römfájás ügyében egy tervezetet terjesztett fel a földmi-velésügyi minisztérium elé, az e téren mutatkozó bajok orvoslása végett. — A kertészeti és szőlészeti szakosz-tály a vármegye 11 községében kisebb minta szőlőtele-peket létesített. — A lótenyésztési szakosztály intézte a vármegyei lótenyész-bizottmány ügyeit, különösebben a tenyész-mének beosztásánál működött közre. A lótenyész-tés emelése ezéljából öt helyen tartott lódijazást, amelye-ken 200 forint jutalom osztatott ki. — Az igazgató-vá-lasztmány örömmel jelenti továbbá, hogy a tavaszi köz-gyűlés határozatábói kifolyólag a vármegye területén működő tanítók közül összesen 3fi9 en jelentkeztek fel-vételre. A lefolyt félévben felvett tagok száma lfil". Je-lenleg van az egyesületnek összesen 909 tagja. Sajnálat tal emlékszik meg a jelentés dr. Haynald L. kalossai érsek és Fáy B. verseghi birtokos elhunytáról, a kik az egyesület-nek buzgó tagjai voltak. Végül még a váczi kiállítás sikeréről emlékszik meg a jelentés. A közgyűlés mindezt örömmel vette tudomásul és az igazgafóválasztmánynak buzgó mű-ködéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg. Megál-lapították ezután az egyesület jövő évre szóló költségve-tését. Tetszéssel fogadta a közgyűlés Serfőző Géza titkár által előterjesztett jövő évi működési programmot. Az egyesület egy kisebb gazdasági telep létesítésére fog kez-deményező lépéseket tenni. Feladatának tekinti az egye-sület a gazdakörök létesítését is, és közre fog működni a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek létesítésénél. A mezőgazdasági szakosztály folytatni fogja kisérlettételeit egyes kultur növényekkel s műtrágyával és módot fog nyújtani a gazdaközönségnek jó minőségű vetőmagok be-szerzésére. A megye területén több helyen ekeversenye-ket fog rendezni. Az állattenyésztési szakosztály szüksé-gesnek látja s programmjába veszi, hogy a jövő évben legalább két helyen tartassék állatdijazás. amely, ugy a szarvasmarha, mint a sertésdijázást felölelné. A kerté-szeti szakosztály folytatni fogja a szőlőtelepítéseket és pedig két helyen amerikai, 4 helyen európai szőlőtelepet fog létesíteni. Az 1886-ban megállapított egvesületi alap-szabályok az egyesület fokozott mérvű működésének foly-tán, átdolgozást igényelnek, ez okból a közgyűlés elha-tározta, hogy azokat módosítani fogja. Egy megürült igaz gató választmányi tagságra Szemere Hubát választották meg. A közgyűlés után Szemere Huba értekezett. «Bir-e gyakorlati jelentőséggel a talaj vegyi e'emeztetése»-czim alatt.

Érdekes vélemény a bécsi húsárak drágu-lásáról. Az osztrák egyesült baloldal mezőgazda-sági osztálya nemrég Bécs város közélelme-zésének kérdésével foglalkozott s a felhívott szakértők a hus drágulását a következőkép oka-datolták: A drágaság legfőbb oka, hogy a bécsi marhapiaczon a felhajtás junius, julius és aug. hónapokban rendszerint jelentékenyen megcsök-ken ; mert Galiczia és Magyarország mezőgazda-sági szeszgyárai csak 8 hónapig főzhetvén szeszt, göböly-készletüket ezen időre már rendszerint eladták. A felhajtás mérvét egyedül az szabályozza, hogy áremelkedések után a felhajtás mindig na-gyobb, ha pedig olcsóbb árak uralkodtak, kisebb szokott lenni. Egyébiránt a felhajtás mennyisége első sorban a hizlalást évad befejeztének időpont-jától függ s e tekintetben épen a mezőgazdasági szeszfőzdék visznek irányadó szerepet. Ezenkívül fontos befolyást gyakorolnak a nagyobb uradal-mak száraz takarmányon hizlalt göbölyeikkel, melyek rendszerint márcziustól juniusig kerülnek piaczra. A magyar nagyhizlalók általában az egész év folyamán ellátják a piaczot s a mennyire a hivatalos adatokból meg lehet állapítani, semmi egyezményt nem létesítettek oly irányban, hogy a túlságos mérvű felhajtást megakadályoznák. A felhajtás legnagyobb része Magyarországból származik. Az uj fogyasztási adó nem gyakorol-hatott lényeges befolyást a hus drágulására; de ha a vásártér a fogyasztási adókörzeten belül helyeztetnék el, ennek igen hátrányos következ-ményei lennének, különösen a felhajtás jelenté-keny csökkentése folytán. A román határzár meg-szüntetése alkalmas lenne arra, hogy a húsárak visszamenjenek. (Azt elhisszük. Szerk) Végül ellene szól a szakértők véleménye az élősúlyban való eladásnak s annak a megfejtését, hogy a húsárak a marhaárak emelkedésekor azonnal

Jelszöknek, míg ha a marha olcsóbb lesz, bizo-nyos ideig mit sem változnak, egészen helyesen a mészáros urak sajátságos hajlamaiban találja, a kik t. i. az árak felemelésével hamar készen vannak, de az árak csökkentését már jobban meggondolják. A vélemény utoljára oda következ-tet, hogy a hus drágulásának okát a kínálatnak a Németországba való kivitel folytán beállott csökkenésében kell keresni.

A miskolczi kereskedelmi és iparkamara nov. hó 29-én Badvány István elnöklete alatt közös ülést tartott, melyen a kamara elnök indítványára egyhangúlag a nemzeti kiállítás eszméje mellett foglalt állást, szemben a millenium alkalmából némely részről rendezni kívánt nem-zetközi kiállítással. A napirend egyéb fontosabb tárgyai vol-tak : a kereskedelmi miniszternek javasoltatik, hogy a tisza-füredi gyümölcsészeli egylet részére ezer forint segélyt nyújtson a kosárfonó és füzvessző házi iparnak fejlesz-tésére, mely a Tisza mentén el van terjedve Nagy-Rőcze, Jolsva, Dobsina r. t. város husvágási szabályrendeletei csekély módosítással jóváhagyásra ajánltattak. — A keleti csomagforgalomra vonatkozó leirat tudomásul "szolgál s a legszélesebb körben közzé fog tétetni. — A kamarai tagsági jogot azon iparos vagy kereskedő ki mandátuma lejárta előtt üzletével felhagy, megtarthatja. Erről értesíti a kamarát a miniszter. Vita nélkül tudomásul szolgál. — A miskolczi gabnakereskedők által kért reexpedicziomlis kedvezményt a miniszter nem engedélyezi, mert — sze-rinte — csekély előnyöket nyújtana a miskolczi termény-kereskedelemnek, a mit az ülés sajnálattal vesz tudomásul. — Atkár hevesmegyei község a marhaliusárakat két hóra limitálni akarja, mihez a kamara hozzájárul. — A szegedi kamara megkeresvén a kamarát, hogy a zsir-töltésre használt, hordók tarasulyának kötelező hitelesítése iránt intézett felirata támogattassék, ezt a kamara elha-tározza. — A miskolczi ipartestület által rendezendő ka-rácsonyi kiállítás s vásár czéljaira a kamara mintegy 105 forintnyi dijakat tűz ki.

Az uj vámtarifa a franczia szenátusban A szenátusz az uj vámtarifa részletes tárgyalását november hó 26-án kezdette meg s a lapunk zártáig érkezett tudósítások szerint a legfontosabb agrárvámok nagy részét letárgyalta. Nevezetesen ietárgyaltattak az állatokra, nyers húsokra, állati termékekre, tejre, vajra, szalonnára, sajtra, to-jásra, a gabonafélékre és friss gyümölcsökre vo-natkozó vámtételek. A szabad kereskedelem azon hivei, a kik azt remélték, hogy a képviselőház által, szerintök magasra szabott s a szenátusz vámbizottsága által több czikknél még feljebb emelt vámtételeket a szenátusz mérsékelni fogja, kese-rűen csalódtak, mert az eddigi tárgyalás ered-ménye semmi kétséget sem hagy fenn az iránt,

KÖZTELEK, 1889. DECZEMBER 5. 5

A prágai kiállítás. Csehország közelmúltban befejezett katasztere nem követte el azt a

hibát, a mit helytelen takarékossági szempontból a mieink és egy füst alatt elkészítette az ország birtok-statisztikáját is.

E szerint Csehország területe a következőleg oszlik meg:

Szűk terünk arra, hogy a birtokmegoszlás következményeivel hosz-szasan foglalkozzunk, Csehország gazdasági

mozgalmai törvényho -zása időről-időre úgyis foglalkoztatni fognak e hátrányos biríokmeg-

oszlás következményei-vel.

I. ábra. Gróf Buquoy pavillonja.

2. ábra. Kertészeti pavillon.

büntetés terhe alatt tiltatott meg a komlódugványok kivitele, a cseh komló meghamisítása vagy idegen termékkel való keverése. Ez intézkedések biz-tosították a cseh komlónak már eleve a világpiaczot. A jelen században a cseh komló-termelésnek is ki kellett, többször a krízist állani, de a régi biztos kultura ma is még megfelel a hírnevének. Ma körülbelül 10,000 ha-ra tehető a cseh komló-ültetvények területe, melyek többnyire nagyobb üzemben és a czukorrépa által igen sok helyen kiszorítva, csakis a teljesen meg-felelő talajokban míveltetnek. A csehek a komló-mívelést kerületekre osz-tották. Erőteljes egyesület védi a komló-termelés érdekeit., mely csak a mult évben tett lépése-ket a komló hamisítása ellen, és kilátás van reá, hogy a cseh komló leg-közelebb már hivatalos ellenőrzés mellett kerül forgalomba.

A főbb komlókerü-letek között a saazi foglalja el ugy a ter-melés nagysága, mint minőségére az első he-lyet. E kerületbe 4016 ha. komlóültetvény tar-tozik. A saazi komló toboza 20—45 mm., ulipsis vagy tojásalaku, illata felette finom.

A régi cseh komló-termelési kerület Rakonitz vidékén, 2465 ha. komló ültetvénynyel. Ez ugy mint a saazi vörös indáju komlót termel, mely korán érik és kitűnő minősége által tűnik ki. Az anschani kerület 1582 5 ha. területen már csak középszerű komlót termel, melynek minő-sége a termelési hely szerint felette változik.

A dauba-i komló mind között a legsilányabb értékkel bír, zöld in-dáju, toboza rövid, merev. Elszórva akadnak még komlós-kertek Csehor-szágban, melyek terméke e négy főjellegbe osztható, de terjedelmük jelentéktelen.

Nagy komló-vásárok Saaz és Bakowits-ban tartatnak. A második specialitása Csehországnak a

czukorrépa-termelés. Mindenki ismeri Csehország czukoriparát, s a vele egybekötött

óriási czukorrépa-termelést. 1890-ben Csehországban 157,400 ha. vettetett el czukorrépával, melynek összes termése 38.161,000 q volt átlag á ha,

' 242 q. A czukorrépa az, mely a 30 és 40-es évek óta megalapítója volt a

cseh belterjes gazdálkodásnak. Míg a nyers terményt feldolgozó gyárak, óriási mennyiségű trágyát és takar-mányt szolgáltattak vissza a földbir-toknak, addig biztos értékesítői levén a répatermésnek, a gazdákat mintegy kényszeritették, a mély mívelés, jó trágyázásra, belterjes vetésforgók be-tartására stb. s a répa alá jól meg-mívelt s műtrágyázott földek, minden más terményt is busásan termeltek. A legkitűnőbb fajták, minden irányban szabályszerű mívelése van az egész országban elterjedve, s fejlődő répa-termelésünknél a cseheket bizton ve-hetjük mintaképül. Legkedveltebb fajok a fehér siléziai, a vörös husu qued-linburgi, a fehér Imperial, a Knauer által előállított Elektorai, a javított Vilmorin, a Bartehorn-féle, a Buchner-féle stb. Legújabban több gazda ki-váló gondot fordít, a czukorrépa-mag termelésére, mely irányban a legszebb eredményeket várhatjuk.

Állattenyésztés. Csehország speciális ipari helyzetében alakultak állattenyésztési vi-

szonyai is. A gyári iparnak tengernyi mellékterményeit, állataikkal dolgoz-tatják fel, és hasznosítják. 1880-ban a csehek állat-állománya volt 3.680.814 drb Ebből ló 5 36, szarvasmarha 56 84, juh 20 68, kecske és sertés 17 42%.

Lótenyésztésüket legnagyobb szükségletűk az igavonás befolyásolta, mely majdnem mindenütt kövezett útjaikon a nehéz lovak mozgását könnyűvé és vonóképességük kihasználását lehetővé tette. 1869-ben állít-tattak fel a cseh méntelepek, rögtön a nehéz irányban dolgozva. Hozattak méneket Francziaországból, Belgiumból, Angliából és Németországból, használtak nóri és pinzgaui méneket. Két főiránya van lótenyésztésüknek a nehéz igás és a középnehéz kocsi és hátasló. A csehek lóállománya szaporodóban van, nemesítését az állammének kiosztásával segíti elő.

A szarvasmarha-tenyésztést leginkább befolyásolta Csehországban a czukor-ipar. Nemcsak a belterjesebb mívelés kivánt. meg kitűnő és minél

3. ábra. Estei Ferdidand fhg. pavillonja.

A) A holt kéz birtokai: az összes a birtokok

száma a terület

km. földterület

%-a 1. községi birtokok 2. papi és templomi birtokok 3. iskolai » 4. alapítványi »

11,605 4495 2610 1297

498,925 162,828

4179 52,550

9'61 313 0'Ö8 101

összesen 20,007 718,492 13-83

B) Megkötött családi birtokok: hitbizomány . . . . fendalis

. 126 32

583,595 12 .'442

11-24 0-24

összes en 158 596,037 11-48

G) Allodialis birtokok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 8.

200 holdon felül (közép 115 ha.) 100—200 holdig ( » 86 » ) 5 0 - 1 0 0 » ( > 43 > ) 25—50 » ( » 22 » ) . 1 0 - 2 5 » ' ( V 10 » )

5—10 » ( » 4 » ) 1 - 5 » ( > 2 » )

1 holdon alul ( » 0 6 » )

702 836

13,921 57,298 79.232 4-9,993

119,997 298-860

964,829 61,521

501,694 1.157,058

771,480 210,155 172,795 39,977

18-57 1-19 965

2228 14-85

405 333 0-77

csszesen 619,839 3.879,509 74-69

4 : . á)

Mindössze a) a holt kéz birtokai b) kötött családi birtokok

allodialis birtokok 200 holdon felül 200 » alul

20,007 158 702

619,137

718,492 ' 596,037

964 829 2.914,680

13-83 11-48 18-57 56-12

összesen 640,004 5.194,038 10000

Gazdasági termelés. 1890-ben összes hevetett összes termés

terület hl. átlag á, ha.

hl. Buza Rozs Árpa . Zib

237.940 4.048,280 565,750 8 821,330 345,350 7.169,220 451,000 10.598,170

16-04 1606 20 08 23-05

Mindenesetre oly átlagtermesek, a melyek csak becsületökre válnak cseheknek.

A cseh tartományi főnökség hivatalos értesítése szerint a tea-termelés hanyatlik a magyar és az orosz buza versenye miatt; az árpa-termelés növekedőben van különösen ipari czélokra. —

Az őszi árpa különösen a szegényebb néposztály terméke, melynek korai érésével nem ritkán szükségét kielégítő első kenyerét adja. A tavaszi sörárpák közül kedveltek a chevalier-probstei és kalina árpa (Siléziából), továbbá az imperial és jeruzsálemi és a hanna-árpa ;

a rozs és zab termelése is növekedik részben a szaporodó szük- j séglet, részben a növekedő árak miatt;

a hüvelyesek termelése is figyelemre méltó Csehországnak, melynek hegyvölgyes, meszes talaja kedvencz hazája a lencse- és borsóféléknek. Különösen lencsét termelnek sokat kivitelre Leitmeritz és Lobositz tájékán.

A kapásnövények közül főszerepet játszik a burgonya. 1890-ben a burgonyával bevetett terület volt 332,270 ha., összes termés 25.157,050 hl., á ha. átlag 75'7 hl. A burgonya nemcsak mint emberi és állati táplálék bír a cseheknél fontossággal, de ipari czélokra és kivitelre is nagyban termeltetik. A bécsi piaczon nem ritkán okoz versenyt hazai termékünk nek, sőt. a közelmúltban Budapestre is tetemes mennyiségben érkezett.

Komló-termelés. A komló Csehország specialitása. Egész története van, mely gazdag

momentumokban húzódik vissza egész a 14-ik századig. Már J750 ben különös kormányintézkedésekben részesítették a komló-termelést: szigorú

KÖZTELEK, 1891. DECZEMBER 5.

több igavonó-állatot, de a hanyatló gyapjuárak, a szarvasmarha etetésre alkalmas gyárihulladék ez állatfaj tenyésztését mozdította elő a juhok rovására. Külföldi fajok behozatalával csakhamar nemesedett a régi állomány. Ma már állandó válfajaik vannak. Ilyen a brüxi válfaj, Cseh-ország közép hegyvidékén elterjedve. — Kiválóan nehéz és mély marha az ökrök 5—700 kg , a tehenek 4—500 kg. sulylyal. Tejelés évenkint 1500—1900 lit. Első sorban igavonásra használják, hizó k pessége elég jó, de durva csontozata élő- és hus-sulyának hátrányosan nagy külömb-ségét okozza.

A cseh erdei válfaj a régi marhának berni

és pinzgaui fajokkal eszközölt keresztezése által jött létre, szintén nehéz, de már fino-

mabb csontokkal és jobb tejelőképességgel biró marha, egyátalán nemesebb az elsőnél.

Az opotschin, egeri, teltuhi, juri válfajok kevéssé fontosak. Na • gyobb és belterjesebb gazdaságok fajtiszta te-nyészetekkel is birnak, vannak hollandi, allgaui, sviczi, schorthorn stb. fajok.

A nagyobb, gazdaságokban pedig meglepő számmal találjuk a magyar ökröt, melynek jó tulajdonságait a csehek ugy látszik jobban megbecsülik, mint mi magunk. Különösen az utóbbi években kezdettek a csehek nagv mennyiségben exportálni magyar marhát s nem győzik eléggé dicsérni igénytelenségét, nagy munkaképességét és szivóságát.

A juhtenyésztés hanyatlóban van. A lehanyatlott gyapjuárak folytán lassan szarvasmarha-istállókká változtatták át a juhaklokat, a hol tartanak még juhot, letértek az electorál negretti irányról és ma, mig folyton terjed a Rambouillet, addig találunk igen sok angol ha-juhot is. A Southdown, Leicetser, Cotswold igen el vannak, mint tiszta tenyészetek is, terjedve. ! inyadó körök legutóbb a Rambouillet tenyésztésére helyezik a fősúlyt.

Sertéstenyésztés Csehországban e század közepe felé kezdett már bel-terjesen űzetni. A honi fajok neme-sítésére, részben pedig tiszta tenyész tésre 1853 és 1854-ben hoztak be Jorkschiere, Berkschiere, Essex fajo-kat. Rövid néhány év teljesen beiga-zolta az angolkeresztezések fontosságát, ugy hogy ma e tenyész lirány kis és nagy birtokosnál egyaránt el van terjedve. Az angol irány elterjedésére a LíeZwerdi-tanintézet kísérletei voltak döntő befolyással, mely egyenlő ellá-tás és takarmányozás mellett a kü-lönböző fajú sertések fejlődését és hizó képességét tette megfigyelés tár-gyává. így kísérletei a régi cseh sertésnél . . 18.38 dkg. az Essexnél . . . . 29.1 » a Jorkschierenál. . . 33.42 * napi súlygyarapodást eredményezlek Érdekes a nagyobb számban eszkö-zölt megfigyelések alábbi táblázatos kimutatása.

Mezőgazdasági érdekképviselet. Csehország előrehaladott kultúrájában abban az ország minden ré-

szében található egyöntetű működésben, nagy része van a kifejlett gazda-sági egyesületi életnek.

Az első gazdasági egyesület 1770-ben alakult meg, mely 1788, 1827 és 1860-ban eszközölt ujjá szervezése után már az akkori időben számos kerületi egylettel és összesen 8721 taggal működött, 1872-ben szervezte-

tett az első gazdasági tanács, mely igen sok tekintetben bénitólag hatott az egyesületek működésére, mig végre 1880-ban ez is liberálisabb és tel-jesen autonom uj alakot öltött és attól az időtől a gazdasági tanács szoros kapcsolatban működik a gazdasági egyesületekkel. Az újonnan szervezett testület Schwarzenberg Károly hg. vezetése alatt a cseh gazda közönség általános tetszésével és lelkesedésével találkozott és már 1882-ben 372 vidéki egyesületet és összesen 51500 tagot számlált kebelében. Ez időtől kezdve óriási eredményeket mutat fel a gazdasági egyesületi élet s a cseh ve, -férfiak beismerik azt, hogy országuk ugy gazdasági, mint ipari haladást; első sorban is e hazafíasan és a nép minden rétegében lelkesen működ'" egyesületeknek köszönhető.

A legújabb időben külön váltak az egyesületek cseh és német cso-portra. E szakadás azonban nem bénitja meg működésűket, sőt hasznos versenyt teremtve közöttük, a közös ügynek csak hasznára váland. A néme csoportban 1890. év

egye-sület volt 297 fiókkal (landwirtsehaftliche Ca-sinos) 20,888 taggal. A cseh csoport ennél még jóval nagyobb. Ma a két csoportban össze-sen miníegy 700 egye-sület működik példájául annak, hogy bármely nemzet mezőgazdasagi és gazdasági ipari elő-haladásának biztos útját csak az önmüködés, az érdekképviselet erős ki-fejlesztése által találja meg.

Kötetekre menő tanulmány volna irható azokról a részletekig menő adatokról, a melyet a prágai kiállításon a csehek saját előhaladásuk esz-közeiről, intézményeikről nyújtanak, — de helyünk nem engedi. Röviden kellett csak azokra vonatkoznunk, melyek a mi viszonyainkat leginkább érintik s a melyekből első sorban volna szükségünk tanulni és példát venni.

Most áttérünk tulajdonképi tárgyunk ismertetésére, a folyó évi prágai kiállításra.

A csehek abbeli törekvése, hogy fejlett gazdaságuk és ipari állapotuk minden ágát egy nagyobb szabású kiállításban a világnak bemutassák, már régi keletű, s ők határozottan kimondják, hogy arra a szomszéd náluk közgazdaságilag sokkal hátrább álló államok sikerült ' kiállítássá adták meg az íonulsust. Mir 1882-ben foglalkoztak egy nagy kiál-lítás eszméjével, melyet, azonban mind e mai napig «a német elem meg-akadályozott*. 1888 ik évi január hó 18-án ment végre egy lig. Schwar-zenberg elnöklete alatt tartott tanácskozásban határozattá a kiállítás meg-tartása.

A kiállításhoz, melynek összköltsége körülbelől két millió forint, maga az állam csak csekély 100,000 írt szubvenczióval járult. De igenis létrehozta azt a cseh nép lelkesedése, haza-szeretete, mely követésre méltóan tart össze s áldoz akkor, midőn nemzeti am-

biczióinak kielégítéséről van szó. A kiállítás bizto-sítására szükséges össze-geket aláírások utján szed-ték össze és a cseh városok, egyesületek és magánosok bőkezűségéből csakhamar 300,000 frt, alaptőke és 260,000 frt. tartalékalap jött. egybe, melylyel a kiállítás költségvetése biztosítva volt. Csak a rendezés tökéletessége és gya-korlatiasságára vall az, hogy az alájegyzett tőkékből egy krajczár elfogyni nem fog, sőt a kiállításból, mivel összes költségei már szeptember hó közepén a bevételek által fedeztettek, 4—500,000 frt tiszta haszon marad

Hogy maga a kiállítás kitűnően sikerült, az előzményekből önként következik.

A 27 ipari és gazdasági csoporlra osztott kiállítás hivatalos épüle-teiben és az állandó gyűjteményes kiállításokon (i000-nél több kiállító vett részt, azonkívül 110 magánpavillont állítottak ftl a: egyes nagyobb ura-dalmak és iparvállalatok.

Terünk nem engedi meg, hogy részleteiben ismertessük az egész kiállítást, igyekezünk azonban a bennünket érdeklő csoportoknak hü képét adni.

(Folytatása következik.) Baross Károly.

7. ábra, Kertészeti pavillon.

Bácskai kendertermelés. Apatin község kérvényt intézett a kormányhoz, hogy a Mosz-tonga ugy szabályoztassék, hogy a Ferencz-esatorna vizet adhasson a kenderáztatás ezéljaira. A kérvényező község felemlíti, hogy Apatin és vidéke évi 2.000,000 frt értékű kendertermése jó áztató víz hiányában nem képes a kellő fokra emelkedni, mert az áztatásnál sáros pocsolyákra vannak utalva. E bajon a Mosztonga szabályo-zása segítene. A vizet a csatorna zombori rész-letéből lehetne a Mosztongába vezetni.

A szövetkezeti ügy Németországban. A németországi kereseti és gazdasági szövetkezetek legutóbb megtartott 32-ik gyűlésén felolvasott jelentés élénk világot vet a németországi szövetkezeti ügy fej lődésére. Németországban 7608 szövetkezet van és pedig 3910 hitel- és előlegezési szövetkezet, 2664 különböző ipari (nyers anyagraktári és produktív-) szövetkezet, 984 fogyasztási szövetkezet és 50 epitő-szövetkezet; az előző évben 6777 szövetkezete volt Németországnak, számuk tehát tavaly 1330-czal szapo-rodott. A 3910 hitel-szövetkezet közül csak 146 nak van korlátolt felelőssége, 18 -nak korlátlan pótkötelezettsége, a többinek pedig korlátlan felelőssége van. A 2664 külön-böző ipari szövetkezet közül 203 korlátolt felelősségű. 17 korlátlan pótkötelezettségü. a 984 fogyasztási szövetkezet közül 265 illetőleg négy nevezett kötelezettségű az 50 épitő-szövetkezet közül pedig 24 korlátolt felelősségű. A német általános szövetkezeti kötelékhez 1422 szövet-kezett tartozik és pedig, 1046 hitel- és előlegezési 301 fogyasztási, 50 másnemű szövetkezet és 25 részvény- és kommandit-társaság tartozik. A kötelék 32 kisebb kötelékre oszlik fel. A német általános mezőgazdasági kötelékhez 1155 szövetkezet csatlakozott, mely 20 kisebb kötelékből áll. A jelentéshez azonban csak 1072 hitelszövetkezet, 263 fogyasztási szövetkezet, 11 nyersanyagszövetkezet, 2 rak-társzövetkezet, 2 épitő és 14 produktív szövetkezet szol-gáltatta he vagyoni állapotára vonatkozó adatait. Az em-lített 1072 hitelszövetkezetnek összesen 518,003 tagja van, a kiknek a mult évben 1647 milló kölcsönt adott. A tagok üzleti vagyona 117 millió márkára rug, a tartalékalap összege 281/2 millióra, a szövetkezetnél elhelyezett idegen pénz 454 millió márkára. A 263 fogyasztási szövetkezet-nek 215,420 tagja és 4l/2 millió márka üzleli vagyona van. Az egyletek tartaléktője 21/, millió márkára rug, üzleti forgalmuk pedig 1890-ben 57 millió márkára rúgott. Néhány szövetkezet az év folyamán felszámolt Nagyobb vesztesége egy szövetkezetnek sem volt.

Az általános vámtarifa Francziaországban. O.vasóinkat értesítettük időközönkint a franczia vámtárgyalásokról, melyeknél a javasolt tételek életbeléptetése most már biztosra vehető. Ezek közül a bennünket közelebbről érdeklők a követ-kezők : lovak fizetnek 30 frankot darabonkint, csikók 20 frankot, ökrök 100 kg. élősúlyért 10 frankot, tehenek szintén 10 frankói, hasonlóan a bikák; tinók és üszők is 10—10 frankot, ürük. juhok és kosok 100 kg. élősúlyért fizetnek 15 frank 50 centet; bárányok (8 kg.-on alul) dara-bonkint 1 frank 50 centet. Sertések '100 kg. élősúlyért 8 frankot, malaczok (15 kg.-on alul) darabonkint 150 frankot. Fris ürühús 100 kg. fizet 32 frankot, fris sertéshús 12 frankot, fris marhahús 25 frankot, sonka és szalonna 25 frankot, sózott serlés- és marhahús 30 frankot, elkészitett hentesáruk 25 frankot, leölt szárnya-sok 20 frankot, húskonzervek ládában 20 frankot, agyagedényekben 75 frankot, pástétomok 75 frankot, huskivonatok 40 frankot, vadak 10 frankot. Az emiitett csoportok közül Magyarországot kö-zelről érdeklik a fris ürühús, leölt szárnyasok és lovak. A két előbbi a magas vámdijakat aligha leend képes elviselni; kivitelünk teljesen meg-szűnik, hacsak a monarchia nem biztosit a maga számára szerződésileg jóval olcsóbb tarifákat. A lovakra kivetett vámdijak jelentékenyek ugyan, de minthogy Francziaországba leginkább a drága fajokat szállítják ki tőlünk, könynyebben elvisel-hetjük, ha ezen a (éren vámmérséklést nem nyerhetünk is.

Az alsó-ausztriai kereskedelmi- és ipar-kamara ellene nyilatkozott a Bécsben tervezett községi kenyérsütődének. Ellenzése indokául a pékek helyzetét hozza fel, a kiket egy ily intéz-kedés súlyos helyzetbe sodorna. Szegény pékek !

Az amerikai sertéshús behozatalának kér-désében a budapesti hentes ipartestület elöljá-rósága igen élénk s latogatott ülést tartott, melyen szóba került az amerikai sertéshús behozatalának kérdése is. A tago}c kivétel nélkül ama nézetünknek adtak kifejezóst, hogy az esetben, ha az amerikai sertés husa, szalonnája és zsirja behozható és itt is árusítható lesz, akkor a budapesti hentes iparosok tőnkre fognak menni. A testület elöljá-

11

rósága elhatározta, hogy e tárgyban lépéseke! fog lenni s e czélból felkérte dr. Horváth János íparhatósági biztost a közbenjárásra.

Az orosz inség foglalkoztatja most uayszóí ván az összes orosz publicistákat. A «Ruskija Wjedomosti* megemlíti, hogy a gabonakiviteu tilalmak következtében a kikötővárosok munká-sainak ezrei keresetüktől elesve, munka nélkül a városok veszedelmes proletárjaivá váltak. De nem -csak a kikötő-munkások, hanem az összes a ga-bonakereskedelemmel foglalkozó emberek rend-kívüli kárt szenvednek. Most tűnik ki csak, mily óriási tömeg él e legfontosabb élelmiczikknek közvetítéséből.

A román vámviszonyok megszüntetését már a brünni kereskedelmi kamara is követeli. Nem kevesebb kell nekik, mint olyan kereskedelmi szerződés, a mely az osztrák iparczikkeknek a lehető leghosszabb időre a legnagyobb kedvez-ményeket biztosítaná. Hogy milyen áron lehetne ezt elérni, arról halgat a kamara, mely az ügyet nov. 27-iki ülésén tárgyalta s a fennebbi értelem-ben adott véleményt kormányának.

Az Egyesült-Államok földmivelési minisz terének jelentése szerint az Egyesült-Államod idei gazdasági termelési többlete 700 millió doliár értéket képvisel. A jelen pénzügyi év első 3 hó-napja alatt 76 millió dollár értékű gabonát vittek ki. Az első tiz hónap alatt a mióta az uj vám tarifa érvényben van a gazdasági termények be-vitele az előző év hasonló szakához képest 28 millió dollárral növekedett, de e beviteltöbblet majd kivétel nélkül oly czikkekből állott, melyekkel az itteni termelés nem versenyezhet, ezek czukor, thea, kávé stb. Rusk ur szerint az uj vámtari-fának köszönhető az. hogy oly czikkek, melyek eddig bevitelre szorultak most belföldön készít-tetnek. így a dohány bevitele 17 millió dollárról 6 millióra esett, az árpabevitel 3 millió 500 ezer dollárral, a tojás bevitel 1 millió 250 ezerrel és a lovak bevitele 1,500 ezer dolárral esett, ép ugy az élő vágómarhabevitel. Mindezek oly számok, melyek a Mac Kinley bili rendkívül üdvös hatását mutatják az Egyesült-Államok egész gazdasági életére. Az amerikai sertés beviteli tilalom felfüggesztését Németországban, Olaszor-szágban és Dániában, Rusk miniszter^az Egyesült-Államok elnökének személyes közbenjárásának tu-lajdonítja. Érdekes az amerikai sertéshús vizsgálat-ról szólófejezet is. Eszerint 1891okt. l-ig 1.016,614 db vágómarha vizsgáltatott meg és pedig a ie-vágatás előtt és utána. 63,672 levágott sertés górcsőví vizsgálat alá került és ezek közt 1,976 db irtatott ki, mint a közegészségre veszélyes. Tekintettel a tárgy fontosságára, a miniszter a kongresszustól nagyobb tételt követel, hogy a husvizsgálat összes követelményeinek aiaposan megfelelhessen.

Apró hirek. Vadászat Ér Diószegen. András n ipján Beöthy Andor Kiharmegye szeretett alispánja nevenapja tiszteletére, gróf Zichy terennz ér-diószegi birtokán nov. hó két utolsó napján igen sikerült liajtóvadászatot rende-zett, melyen részt vettek: Beöthy Andor alispán, dr Beöthy László orsz. képviselő, dr. Reöthy Pál, Baranovits Ferencz, Balásházy Bertalan, Dobozy Kálmán, Géczy Lajos, gróf Komis Károly, Kékuss István, Kovásznay Marczel. Kiss Elek főszolgabíró, Körfíy Lajos, Lovassy Andor. Makay Izor. dr. Miskolczy Ferencz, Papp János város: tanácsos, Plathy Miklós, Rádl Ödön. Szabó József. Sclilaudi Nándor, Szunyogh Péter, Szunyogh Zoltán. Soós Károly Vermes Mihály. Juricskay Dezső és Zoltán. Az uradalmi tisztek közül: Gyurkovits Vincze tiszttartó, Cseresznyés Albert ügyvéd, Tóth Alajos pénztáros, Sandoner Károly ellenőr. Mészáros Imre, Eberhardt József. Körffy Ferenc;-kasznárok, iisbóth N. ispán, Platzer Nándor erdész és Ozmics Géza. Teritékre került: két vaddisznó, hát róka, ötvenhárom nyul és három fogolv. Az érdekes vadászatok után a grófi kastélyban ebét volt, melyen számos felkö szöntő még emelte a kedélyes társaság jókedvét. — Jakabffy Miklós és Jakabfiy Géza kupai birtokait f. hó 24 én megtartott árverésen Kunágota község vette meg kisholdját 300 frton felüli áron. — Orosz lovak Német-országban. A mbel alacsony árfolyama és az orosz inség nagy számú német lókereskedőt csalt Oroszországba, u kik varsói jelentések szerint potom áron vásárolnak össze nagymennyiségű állatot. A vásárlásokat megkönnyíti, hogy az orosz birtokosok kénytelenek elvesztegetni lovaikat, mert a takarmányszük év elvpita eszközeiket az áttelel-tetéstől. Ezek a körülmények azután plauzibilissé teszik az oroszok ama törekvést is, hogy a lovak kivitelét is b3 akarják tiltani annál inkább, mert a szarvasmarha-és húskivitelének eltiltása a küszöbön áll.

4. ábra, Erdészeti pavillon..

5. ábra. Gróf Sylva-Ta1 oucca pavillonja.

ÉS 1 ő i S 11 1 y malaczokná .1 1 1 é ves sertésr léi

legkisebb | legtöbb j közép , legkisebb j legtöbb közép le i 1 o~~g >n 7

. hosszul&bit » Cseh és Essex keresztezés

. és Jorkschire » Tiszta Berksohire

Essex

ni;:; 0.63 0.75 0.63 0.75 0.75 0.63

125 1.25

1 1.50 Í.75 1.56

0.88 1.13 1.18 0.88 1.25 1.50

50 55 70

1 80 79 80

70 ! 85

105 110 120 115 120

00 85 90

100 • 95

hogy a szenátusz még a képviselőháznál is véd-imosabb irányt követ. A részletes vita mindjárt

. tárgyalás elején, a kormány két izben való szavazásával kezdődött J. Roche kereskedelmi

• liniszter, ugyanis azt indítványozta, hogy a be-jzott sertéshúsra, sódarra, szalonnára, besózott aarhahusra, leölt baromfira, továbbá a hus- és adkonservekre stb., a képviselőház által meg-íavazott, a szenátusz vámbizotlsága által azon-an törölt, minimális tarifa szerinti vámtételek ílittassanak vissza, mert attól tart a miniszter, ogy ha a minimális tarifa kedvezménye nem xjesztetik ki ezen czikkekre is, ez a minimális irifa értékét, egyes külföldi államokkal szemben. melyek ezen czikkek kivitelére nagy súlyt fek-

etnek, nagyon csökkenteni fogja, s igen meg-igja nehezíteni azt, hogy az illető államoktól rancziaország, a minimális vámtarifa alkalma-ása ellenében, viszont kedvezményeket eszkö-

zöljön ki a francziaországi termékek kivitelére ézve. A szenátusz a miniszter javaslatát 195

• '.avazattal 58 ellen elvetette, s az elősorolt állati jrmékeket kizárólag a maximális tarifa alá so->zta. Hasonló leszavaztatásban részesült J. Develle ildmivelési miniszter is, a ki azt akarta, hogy nyers juhus maximális vámtétele a képviselőház

dtal megállapított s a vámbizottság által is el-ogadott 82 frankról 28 frankra szállittassék le, < mint ezt a kormány az általa készített eredeti avaslatban tervezte volt. A szenátusz 181 sza-azattal 67 ellenében a 32 frankos vámtételt zavazta meg. A többi letárgyalt vámtételeket a

szenátusz csaknem kivétel nélkül a vámbizottság javaslata szerint fogadta el.

Nagybirtok, kisbirtok. Az angol miniszier-inök legutóbbi beszédében kijelentette, hogy a kormány a vidéki kisbirtokosok számának szapo-itását hajlandó elősegíteni, még az állam költsé-

gén is.» Angliában tehát mar a kormánykörök s kezdik érezni a túltengő nagybirtok nyomasztó

hatásait. Egy napilapunk Salisbury ezen megjegy-zésére reflektálva panaszkodik, hogy a nagybirtok iulnyomó volta, Magyarországon is érezteti hát-ányos következményeit, különösen tul a Dunán,

hol a latifundiumok egymást érik. Nekünk tán még nincs panaszra nagy okunk, mert viszonyaink az angol bérrendszerrel szemközt még igen egész-ségesek Kimerítő s megbízható birtokstatisztika, kellő érdeklődés az ügy iránt, az intéző körök-Den megőrizhetik az egyensúlyt kis- és nagy bir-ok között.

Szabad birtokfelosztás és a vidéki birtokok jladósodása. A ^Deutsche Landwirtschaftliche Presse* érdekes statisztikát közöl a vidéki föld-birtok eladósodásáról szemben a városival és irra az eredményre jut, hogy a vidéki birtok űentékenyen meg van terhelve. Az 1811-iki birlok-

iörvény, mely az ingatlanok felosztását szabaddá ette, indokai szerint épen az eladósodást volt .ivatva megakadályozni, de ím 80 év tapaszta-atai arról győznek meg, hogy épen az ellenkező történt.

A veszprémi gazdasági egyesület október ió 4-iki közgyűléséről, melv Purgly Sándor el-nöklete alatt s nagy érdeklődés mellett folyt le, •lost veszünk hírt az egyesületi értesítőből. A szőlők újratelepítésének előmozdítása czéljából az ••gyesület egy állandó szőlészeti közeget alkaima-

Mt Sáner János személyében, a kinek végleges nstallácziója eme közgyűlésen történt. Az egyesület ímerikai szőlőtelepein szőlőojtási tanfolyamokat •endez, melyek ezentúl a jelentkezők tömeges -zámára való tekintetből több napra terjedőleg ognak tartatni. A «Komárommegyei gazdasági

egyesület* átiratát, mely a mezőgazdasági tárhá-zak érdekében indítandó mozgalom támogatását iári, lelkesedéssel vette a közgyűlés tudomásul - elhatározta, hogy hozzájárul a minisztériumok-hoz intézendő felirat eszméjéhez. A földmivelési minisztériumnak a tenyésztési egvlelek tárgyában kelt leirata kerülvén tárgyalás alá, a közgyűlés iz ügyet tanulmányozás végett a járási gazda-köröknek kiadni- határozta. Végül Mészöly Lajos tartott tartalmas felolvasast az amerikai kíván-torlás okairol.

KÖZTELEK, 1891. DECZEÍ BER £

Időjárás. Az északnyugoli depresszió jelen-tékenyen mélyebbedett az angol és skandináv partokon szeles, esős időt idézvén elő. Közép-Európában és Oroszországban magas a nyomás s ilyetenképen a barometrikus különbségek nagyok. A hőmérséklet északnyugaton emelkedett. Egyéb-ként európaszerte enyhe idő uralkodik. Nyugoton és északnyugoton esett az eső. Nálunk enyhe és túlnyomóan száraz volt az idő, csakis az Alföldön voltak kisebb esők. A légnyomás meglehetős egyen-letes, országszerte 61—66 mm. között ingadozik. A hőmérséklet lanyha, néhol gyenge éjjeli fa-gyokkal az égbolt állandóan borús. Részben felhős' száraz idő jelentékenyebb éjjeli lehűléssel várható.

Kereskedelem és tőzsde. Budapesti gabonatőzsde.

Deczember i-iki jegyzések 100 halcint.

(A. A.) Budapesti gabonatőzsde, deczember 3-án. A buza-üzletben folyton a lanyha hangulat és csökkenő irányzat uralkodik. Amerika jelentett ma olcsóbb kur-zusokat, minek következtében a tavaszi határidő alacso-nyabban indult, délután azonban magasabb berlini jelen-tekre pedig emelkedett. Tehát ugyanazt a képet nyújtotta a mai üzlet, mint a tegnapi. Ez ingadozások visszatükrö-zik azon határozatlanságot, mely az összes piaczokat dominálja. A nagy készletek mindenütt elejét veszik a vállalkozási kedvnek, de másrészt sokkal olcsóbb árakra még sem mer számítani az üzérkedés. Csak Németország-ban viseltetnek kevesebb bizalommal a tavaszi határidők iránt, mert ott mindinkább terjed az a vélemény, hogy a/ uj kereskedelmi szerződések vámleszállitásokat fognak h >zni. E vámleszállitások nálunk természetesen szilárdabb hangulatot keltenének. Csak rövid idő választ el még bennünket azon időponttól, a melyben e szerződések közzi'tétetnek és addig az üzletvilág némileg várakozó helyzetet foglal el. A készáru a lefolyt két napon kb. 15 krral olcsóbbodott. Malmaink már többször említett okok-nál fogva nagyon tartózkodók, keveset vesznek (15,000 illetőleg 8000 q-t.) De tulajdonosok is sürgősebben kínál-ta fc, egyrészt mivel nagyobb hozatalokat várnak a Dunán a waggon-kala mitás megszűnte után, másrészt pedig az államvasutak azon rendszabálya által, mely szerint a nyugati pályaudvaron a fekbérmentes idő korlátoltatott, a fekbér pedig megkettőztetett, valósággal abba a kényszer-helyzetbe jutottak, hogy a megérkezett árut akárhogy, de rögtön odaadják. Nagyon sajnos, hogy ily. az egész köz-

gazdasági életre, az áralakulásra sérelmes eszközhöz kellett az államvasutaknak nyulníok, hogy az árutorlódá-son és a waggonhiányon, a mi már magában véve elég baj, némikép segítsenek. — Legújabban, hogy a Duna vízállása javul, megint sok szerb és oláh búzát kínálnak. Az utóbbiból vasúton is érkezik ; ma 10 20 - 40 írton kelt.

A rozs-üzlet nagyon korlátölt, árak változatlanok. Az árpa-iizlet pang; középfajokban alig van üzlet,

takarmányáru változatlan árakon kel. Tengeriben nágyobb volt a forgalom. Kőbányára uj

áruból meglepő sokat hoznak kocsikon a környékről és az kb. 5-85-90 frton kelt. Állomáson is történtek kötések, főleg bánsági állomások után volt kereslet. Többi közt Versecsen decz.-re 5'30, Gyomán 5'55 frton adatott el.

A zab-üzletben nem történt változás. Repcze határozottan lanyhább. A tartósan enyhe,

esős időjárás ugy látszik nagyon felsegítette a vetéseket és a jobb kilátásokkal csökkennek az árak.

(A. A.) Budapesti gabonatőzsde decz. 4. A buza ára ma 21/,—5 krral emelkedett. Eladók többet követel-tek a derült, hideg időjárás folytán, de malmok is tartóz-kodtak és csak kb. 8000 q-t vettek. E közt a felénél több szerb buza volt. mely 103Ó—40 frton kelt. Tavaszi határ-idő emelkedő irányzattal indult, délkor zárul 11-36 -38. Egyéb gabonanemüekben kevés volt a forgalom változat-lan árak mellett. Határidők délkor jegyeztetnek: Tengeri máj -jun.-ra 6-23—25, zab tavaszra 6-58—60, káposzta-repcze aug -szept-re 13'75-85 frt.

Bécsi gabonatőzsde deczember 3. (A ^Köztelek* ere-deti tudósítása.) Mult hó 30-iki jelentésünk óta a buza-üzlet teljesen pang. A hangulat inkább lanyhának mond-ható, de másfelől a tulajdonosok magas követeléseikhez ragaszkodnak, ugy, hogy forgalom nem fejlődhetett ki. A fogyasztók csak legsürgősebb napi szükségleteiket fe-dezik és visszautasítják a magasabb ajánlatokat, mert azt hiszik, hogy a búzának amúgy is kis áremelkedése, melyet az orosz kiviteli tilalomtóli félelem idézett elő, csakhamar megint csökken.

Az árak utolsó jelentésünk óta csaknem változatlanok, a mit a többi gabonanemüekröl is el lehet mondani.

Csupán az olajmagvak árai hanyatlottak csaknem 25 krral 100 kgronkint.

Bécsi gabonatőzsde deczember 4-én. (A <Köztelek» eredeti távirata.) Buza 11-61, rozs 11-40, zab 7-03, kuko-ricza 6 65.

Határidők árfolyama Budapesten.

KÖZTELEK, 1889. DECZEMBER 5.

decz. ! 2. 1 T

Bécs. (100 kgrként frtban.) I 1 Búza 1 11.51í 11.51 [ 11.56

! 11.40 ; 11.36 I 11.39 Zab i 7- — 7.01 7.03 Tengeri május-juniusra 6.56 6.58 6.62 Berlin. (1000 kgrként márkában.)

Búza decz.-jan [224.25 224,50 |221.50

226.25 223.—

224,50 |221.50 223.50

decz.-jan [238.- [238.50 239.75 ápr.-máj 232.70 1 234.50

Zab decz.-jan 1165.— 166.— 167.— — ápr.-máj [172.25 173.25 174.— Páris. (100 kgrként francs-ban.)

folyó hóra j 27.10 27.10 27.— jan 27.50 27.30 27.10

első 4 hó 27.90 27.80 28.75 márcz.-tól 4 hó 28.40 28.30 28.25 folyó hóra 59.50 59.10 59.25 jan | 60.— 59.75 59.75

első 4 hó ! 60.90 60.60 60.60 — márcz.-tól 4 hó 1 61.75 61.25 61.30

New-York. (busbel-ként cents-ben.) Búza decz ( 104.»/,! 103.>/, 104.%

jan 106.- 105.— 105.— febr 107.- 106. V. 107. >/.

Tengeri 72.— 73.— 1 69.—

Heremagvak. Deczember 3. (Háldék Ignác,x mag-nagykereskedő hetijelenté e a ^Köztelek* részére.) Vörös-heremag. Az amerikai áraknak, melyek a mult héten még 10 márka emelkedést mutattak, a hét elején történt 10-'hámos esése, piaczunkra sem maradt hatástalanul. A ke-reslet erős kínálat mellett tökéletesen szünetel, ugv hogy még nyomott árakon sem lehet eladni, a minek "követ-keztében említésre méltó kötések sem történtek. A névle-ges jegyzések következők: Elsőrendű vöröshere idei 55— 58 frt, bánáti vöröshere 50—52 frt, tavalyi vöröshere 47-50 frt Luczernában.- a belföldi fogyasztók szükség-leteik fedezését megkezdvén, több iizlet köttetett, ugy idei mint tavalyi áruban 42-45 írtjával.

Gyapju-üzlet. Deczember 4. (Mtschuhl és Társa tudó-sítása a * Köztélek* részére.) A lefolyt héten a forgalom jelentéktelen volt és csak egy tétel bácskai gyapjú 54— 55 írtjával és egy kisebb tétel jobb minőségű szövetgvaniu 82-83 írtjával adatott el.

Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron 1891. évi deczember hó 4-én. (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése a «Köztelek» részére )

Husvásár. A mai istvántéri hidegsertéshusvásárra hozott 36 vidéki árus (Czegléd, N,-Kőrös, Monor, Vecsés, Albert-Irsa, Harta és Ordas községekből) 329 db sertést, 59 db süldőt és 1305 kg. hust; megjelent továbbá 24 helybeli hentes mintegy 160 db sertéssel. Az árak reggel a következők: nagyban 44—45 frt, kicsinyben 46 kr. Elénk forgalom mellett a készlet gyorsan fogy.

Halvásár a haltéren. E hetivásárra a helybeli, hal-kereskedők — küszöbön álló karácsonyi ünnepek miatt — halkészletök csak egy részét hozták a piaczra (többnyire nem élő jegelt halat), mely a kereslettel szemben nem mutatkozott elegendőnek, miért is a nem élő hal q-]dnt 2—10 frttál drágábban kináltatott. Piaczra hozatott hely-beli halkereskedők által 45 q, vidéki (agárdi, velenczei, fejérvári és ráczkevei) halászok által 7 kocsin, összesen 10 q, mely összes halmennyiség gyorsan talált vevőre.

Baromfi. Hozatott a Fővámtérre Szabadka, Szol-nok, Szeged, Nagykőrös vidékéről vaspályán kb. 7700 db, kocsin kb. 4700 db, háton kb. 200 db, összesen kb. 12.600 db. A vásár élénk. Nagybani árak jegyeztettek páronkint tyúk 1.10—1.20; csirke 60— 90. Kappan hízott 1.60—1.8Ö, lud hízott 4.80—5,90,-sovány 3.50—3.80, récze hízott 1.80—2,10, sovány 1.50—1.70, pulyka hízott 4.00- 5.00, sovány 3.00—3.50. Az ujvásártéri baromfipiaczra felhoza-tott m. e. 12,500 db. Igen élénk kereslet mellett a récze kivételével, melyből silányabb minőségű volt a hozatal az árak eipelkedtek. Jegyeztetik páronkint: tyúk 140 — 180, csirke 60—100, kappan hízott 180—240, sovány 140—150, récze hízott 160—180, sovány 130—140, lud hizott 530-640, sovány 260—320, pulyka hizott 400-550, sovány 280—370, galamb 60 kron. Tisztított baromfi az istvántéri piaczra hozatott mintegy 2500—3000 db az árak élénk kereslet mellett a nagyobb hozatal daczára változatlanok.

» Tojás. Hozatott a fővámtérre a szokott vidékekről vaspályán kb. 27,300 db, kocsin kb. 25,000 db összesen kb. 52,300 db. A vásár élénk. Nagybani árak jegyeztettek : 1 láda (á 1440 db) friss 38-39 frt, meszes 34 frt. Egy forintért friss 36—37 db; meszes 42-43 db; 40 krért friss 15 db, meszes 17 db. Tojás friss és meszes felho-zatott az ujvásártérre m. e. 7300 db. Változatlan árak mellett a kereslet élénk.

Zöldség. Káposzta hozatott a Fővámtérre m. e. 30 kocsin kb. 6500 fej, a Ferencz-József rakp. piaczra hajón kb 7000 fej, összesen kb. 13,500 fej. A vásár pang; a vételkedv lanyha, a készlet nem kelendő. Nagybani árak : Egy-egy kocsirakmány (á 200—250 fej) 7 00—8'50; 100 fej 2—4 frt. Burgonya hozatott a Ferencz-József rakp. piaczra vidéki kocsikon kb. 50 q, mely lanyha forgalom-mal lassan fogy. Nagybani árak : 1 q 2'80. Egyéb zöldség csupán helyb. kertész kocsikon hozatott a Ferencz-József rakp. piaczra m. e. 60 q, mely szintén gyönge kereslettel fogy. Nagybani árak: 100 csomó 120—5-00. A többi piaczokon a felhozatal csak a napi szükségletre szorít-kozik.

Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József rakp. piaczra a szokott vidékekről vaspályán kb. 260 q alma és 100 q maroni. A vásár élénk ugyan, de a készletből egy kis rész visszamarad, mivel az a fogyasztási szükségletet túl-haladja. Nagybani árak : 1 q alma 7—10 frt; 1 q maroni 14—20 frt.

Budapesti takarmányvásár (a VIII. ker. Teleky-téren.) 1891. decz. 4-én. (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése a ^ Köztelekül részére.) Felhozatott 135 szekér rétiszéna. 91 szekér muhar, 81 szekér zsupszalma, 19 szekér alomszalma, 6 szekér szecska. Közepes forgalom mellett jegyeztetik : rétiszéna 2-30 -2-50, muhar 2 00-2-30, alom-szalma 1-85-2-00 szecska 2-40 -2-50 frtig mm-kint. Zsupszalma 100 kévéje 12 00—17 00 frt, 1 kéve 13-18 kr. Szecska 1 zsák 28-32 krig (súlya 10—12 kg.). Ten-geri felhozatott a kőbányai mázsatérre a csütörtöki heti-vásárra 79 szekérrel, mely élénk kereslettel q-kint 5-80-6 frton, hektohterenkiat 4-20—4-30 frton adatott el.

Állatvásárok. Budapesti marhavásár. (Wilheim Ignácz fővárosi

állatorvos jelentése a „Köztelek" részére.) Deczember hó 3-án. (Gazdasági- és tenyészmarha) Felhajtatott-, mint-egy 380 db gazdasági ökör (és pedig 38 db elsőrendű 160 db középminőségü-, 40 db álárendelt minőségit jármos-, a többi bekötési czélokra alkalmas ökör)

13

Budapesti vágómarhavásár deczember 3. (Wilheim Ianácz fővárosi állatorvos jelentése a «Köztelek» részére.; Felhajtatott: 1790 db vágómarha és pedig 407 db magyar -ökör. 362 db magyar tehén, 776 db szerbiai ökör, 39 db szerbiai tehén, 119 db boszniai ökör. 1 db szerbiai tehén 60 db vágó bika és 26 db vágó bivaly. A mult hetinél sokkal kevesebb felhajtás és a nagy számban megjelent vidéki vevők jelenléte következtében a mai vásár élénk hangulatban gyors irányzattal nyert lebonyo-lítást A vásár ily kedvező irányzata különösen a jobb minőségű marháknál volt tapasztalható, melyeknel az árak métermázsánkint 1 - 2 frttal emelkedtek, míg a silá-nyabb minőségeknél, melyek e héten ismét a nagyobb számot képezték, a mult heti árak változatlanul maradtak. A felhajtott mennyiség teljesen eladatott. Következő árakra jegyeztettek.- Magyar ökör I. rendű 28-33% frt kivéte-lesen 4 db larka 36 frt, középmmosegu 24-26'/, £ > alárendelt 22-23 frt. Magyar tehén I. rendű 2 ( -30 frt. középminőségü 24-26 írt, alárendelt 21-23 frt Szerbiai ökör I rendű 28-32 frt, középminőségü 24-26",? frt alárendelt 21»/2-23frt, Bika 25-33 frt, Bivaly 17>/s-24 frt, métermázsánkint (élősúlyban).

Budapesti lóvásár, 1891. decz. 3. (Hembach Gyula vásárfelügyelő jelentése a « Köztelek« részére ) Felhaj-tatott: 716 db ló, s pedig jó minőségű hátas 10, könnyebb kocsi ló (jukker) 68, nehezebb kocsi ló (hintós) 4, ponny 15, nehéz igás (fuvaros ló) 100, közönséges igás (paraszt ló) 158 db. alárendelt minőségű lovakból 361 db. Elada-tott használatra 247 db, levágásra 47 db. A nagyobb fel-hajtás, melynek jó részét, Szabadka, Szentes, Hódmező-vásárhely városok, Fejér- és Pestmegye, kis részét Buda-pest szolgáltatta, továbbá a szép számmal jelen volt hely-beli és vidéki vevő arra engedtek következtetni, hogy e heti vásáron élénk forgalom fog kifejlődni, mely tényleg csakis délfelé következett be, a midőn is. az eladók túl-ságos magas árköveteléseikből engedtek. Jó minőségű lovak ára szilárd, alárendelt minőségé hanyatlott. Követ-kező árak jegyeztettek: hátas 130 -180, könnyebb kocsi ló (jukker) 100—200, kivétélesen egy pár 550 frt, nehezebb kocsiló (hintós) 1 db 245 frt. ponny 35—49, nehéz igás (fuvaros ló) 79—175, közönséges igás (paraszt ló) 23—75, bécsi vágóra 43 drbot 15-50, állatkert részére levágásra 4 db 7—12 frt fizettetett darabonkint.

Kőbányai sertésvásár deczember 4. (Első magyar sertéshizlaló részvénytársaság telefon jelentése a « Köztelek» részére.) — E héten az üzlet vontatott volt. Heti átlag-árak : magyar válogatott 320—380 kilogramm nehéz 4 7 - kr; áru 280 -300 kilogramm nehéz 46'/,—Í7 krajczár. Öreg 300 kg. tuli 45—46 vidéki sertés könnyű 42—44 kr. Szerb 40—43 kr; páronkint 45 kgr. élet-sulylevonás és 4% engedmény szokásos Eleségárak: Tengeri 6'90 frt, árpa uj 6 90 frt. Kőbányán átvéve. — Helyi állomány nov. 27-én maradt 129,654 drb. — Hozzá-jött felhajtás belföldről 9797 drb, Szerbiából 3301 drb. Romániából 292 darab; egyéb államokból — darab; azaz : 12390. drb, összesen 142044 drb. — Elhajtás : buda-pesti fogyasztásra (I—X. ker.) 4085 drb. belföldre 644 drb, Bécsbe 1506 drb, Cseh Morvaország és Sziléziába 2162 drb, Ausztriába 768 drb, Németbirodalomba 4607 drb, egyéb bírod. Svájcz 52 db. Szappan gyárakban feldolg. 84 db. összesen 13908 db, e szerint maradt állomány 128,8136 db. A részv.-szállásokban 22,229 drb van elhelyezve. Az egészségi és transitó szállásokban maradt november 27-én 7733 drb Felhajtás : Szerbiából 3302 drb, Romániából 292 drb, összesen 12327. Elhajtás 3732 drb; maradt állo-mány 8595 db ; 8223 szerb, 372 román, Az egészségi szem-lénél jan 1-től máig 1145 drb a fogyasztás alól kivona-tott és technikai czélokra feldolgoztatott.

Bécsi juhvásár deczember 3. (A ' Magyar Agricola' jelenlésé a «Köztelek* részére.) Felhajtás: 4423 db juh. Változatlan árak mellett élénk kereslet mutatkozott a ki-viteli juhok iránt. Árak: kiviteli juh 15 -23, raczkajuh 10—15, sovány ürü 7—14 frt;>páronkint.

Bécsi szurómarhavásár, deczember 3. (A «Magyar Agricola» jelentése a «Köztelek* részére.) Felhajtás : 2973 borjú, 1761 élő sertés, 584 vágott sertés, 250 vágott birka, 584 báránv. A borjuvásár meglehetős élénken folyt le, változatlan árak mellett. Árak: vágott borjú 44 —50, prima 52—56, kitűnő 58 -62 kr fiatal sertés 30—36. Vágott nehéz ser:és 42—46, prima süldők 44—48, vágott ür;i 28—36 kr kgkint bárány 5—11 frt páronkint.

Zalaegerszegi marhavásár november 30-án. (A vá-rosi aljegyző tudósítása a «Köztelek* részére.) A szarvas-marhavásárra felhajtatott 2261 db, az árak 80-240 frtig

Kiadóhivatali üzenetek. P. A. L. Rudanest. Intézkedtünk. G. T. E. Budapest. Utasításaik értelmében lapunkat

az önök czimére elküldjük. F T. Öttevény. A czimváltozást eszközöljük. W G. és T. Budapest. Lapunkat ismét a budapesti

czimére küldjük és a gazdasági intézőségénék eddig járt lapot beszüntetjük.

S L. Pata. A beküldött hirdetést közöljük ; a töb-bire nézve egyesületünk fog intézkedni.

Gr. H. J. t. h. Mezőkeszin. T. J. Gyulafehérvár. Az eddig megjelent számokat postára adtuk.

K. Gy. Bécs. A kivánt négy számot, úgymint 5, 10, 11 és 12-iket elküldtük.

H. Zsombolya. Hirdetését kétszer beiktatjuk. F. A. Budap'st- A 13-ik számot postára adtuk. Sz. A. Deveeser. A kivánt számokat beküldtük. P. G. Csegöld. Az elmaradt számokat pótlólag el-

küldtük és intézkedtünk azok pontos küldetéséről. Az Országos magyar gazd. egyesület tulajdona.

Lapfelügvelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Dr. Darányi Ignáez. Forster Géza, KvassayJenő, Máday Izidor. Rakovszky István. — A szerkesztés- és kiadásért felelős : Forster Géza. — Szerkesztéssel megbízva: Baross Károly. Társszerkesztő: Rubinek Gyula.

E W I Z D A kiz. szab.

r e s t i t u t i o n s í l u i d ( m o s ó v í z ) lovak számára. 30 év óta a legjobb eredménynyel, több udvari Istállóban katonai és magán legnagyobb Istállókban használtatik erősbttlésre és hosszabb strapácziok utan tel-epülésre. Nélkölözhellen szer flczamodAsok, inraeredések, köszvény, bénulás es dagadások gyógyításánál. A lovat megerősíti és kiváló munkásságra képesíti.

Egy palaczk ára 1 frt 40 kr.

KWIZDA JÁN. FERENCZ cs. és klr. osztrák és román királyi udvari szállító, kerületi gyógyszerész

KOBNEUBURGEAN, Bécs mellett. O r o s z p á t e n s b ő r k e n ő c s

vadászok, gazdáknak, stb. stb. nélkűlözhetlen. a bőrt puhává tartóssá és teljesen vízhat-lanná teszi. 1 kilogr. ára bádog-szelenczében 1.20 kr., 5 kilogr. postacsomag ab Bécs 5 frt.

V a s e l i n - b ő r z s i r 1 kilogr. ára bádog-szelenczében 80 kr, 5 kilós postacsomag 2.30 kr. 100 kiló ára

40 frt ab Bécs.

Gs. kir. szab. szarvolaj patazsir. Óvszer minden patabántalom ellen. 1 kilogr. ára 80 kr. Pléh-szelenezében 5 kilogr.

postacsomag a bécsi állomástól 2.50 kr. M I G H A E L B A R T I I E L ÓL C O M P ,

Wien, X., Keplergasse 20. (Alapitva 1781-ben).

Tiszavidéki

Pestvidéki

Fehérmegyei

Bácskai

Bánsági

Északmagyarorsz.

74-75 76—77 78—79 80-81 74-75 76-77 78-79 80-81 74-75 76-77 78-79 80—81 77-75 76—77 78-79 80-81 74-75 76-77 78-79 80-81 74-75 76-77 78—79 80- 81

kilós.. 10.70-11.10 10.90 - 11.55 11.25-11.75 1155-11.80 10 70 — 11.10 10.90 — 11.55 11.25 — 11.75 11.55 — 11.80 10.70 - 11.10 10.90 —11.55 11.25— 11.75 1155 - 11.80 10.70— 11.10 10.90 — 11.55 11.25 — 11.75 1155 — 11.80 10.70 - 1110 10 90 - 11.55 11.25 - 11.75 1155 — 11 80 10.60 - 11 — 10.80 - 1145 11.15 - 11.65 11.45 — 11.70

3 hóra

? o z s 10.20 — Árpa, takarmány g 20

— s ö r 7 /75-Zab... 6.10 — Tengeri ó y 5 0 _ , , > uj 5 80 -Káposzta-repcze . . . 13 Bánsági-repcze igiöO _ Vadrepcze 7 Lenmag 11 25 Kendermag 1150 — Borsó H Bab, fehér nagyszemü 7

— barna • • • P 7.50 • -Köles 6 .20-Bükköny 6. Vöröshere 52. Luezerna 42. Ksparsette 1150 — Mohar 5 75 — Mák, kék 3 2 . - -— szürke 29.

Köménymag is

10.60 6 60 8 . -9.25 6.55 665 5.95

15.— 14.25 7-50

12.— 12.— 18.-12.25 7.50 8.50 8.— 6.55 6-50

62.— 50.-12.50 6.25

34 — 31.—

Határidők árfolyama a külföldi gabona-tőzsdéken.

dec decz . 2. decz : 3;-1

ltgiUts. i lipug. legalaii. lngmag. | legalati. [ legmag. Búza

1892 márcz.-ápr.-ra 11.27 | 111.39 11.23 11.31 11.24

1

11.34 Tengeri

892. május-junius 6.17 6.22 6.15! 6.21 ! 6.17 6.25 Zab

1892. márcz.-ápr.-ra 6.55 6.63 6.53 6.58 6.57 6.59 Káposztarepcze

1892. aug-szep.-re j 14.—! f ' 14.10 14.10 13.80 k -

144 db fejős tehén (6 db fehér szőrű magyar-, 68 db tarka kevert származású, és 70 db bonyhádi [tolnamegyei] tehén) Miután a gazdasági, különösen pedig a bekötési c-élokra alkalmas ökrökben felmerült szükséglet fedezése vcett a nagyobb birtokosok ma is meglehetős számban vettek részt a vásárlásban, a vásár ezen üzletágban élénk hangulatban folyt: mindamellett az üzletek vontatott han-gulatban kötettek, mi ismét a magas áraknak tudható be Az e heti vásár a fejős tehenekre, eltérolcg a mult hetitől nehézkésebb irányzatban bonyolittatott le. A vásár ezen irányzata nem annyira a tejgazdasággal foglalko-zóknak a vásártól történt elmaradásának, mint inkább azoknak a vásárlástól való tartózkodásának tulajdonítható. Az árak a mult heti jegyzéshez mérlen nem változtak. A' eaues vevők közül emlithetők: Br Mirbacb Ferencz rSombach) 22 db jármos és bekölni való ökörrel párja 272™ frt Kovács Sebestyén Endre (Pa-Gyapa) 20 db j. ö. n 325 frt Bischitz Arthur (Pa-Fogats) 18 db b..v. ö. p. 285 300 frt, Légrády Károly (Budapest) 9 dbb. v. ö. p. 230 frt Deutsch József (Hatvan) 42 db b v, ö. 26-29 frtie m'm. (élősúlyban) Tassy Géza (Jász-Monostor) 42 db b v ö 227 —24'/4 frt mm. (élősúlyban) Hecht József ÍMalosl 12 db j. ö p. 325 frt, Csilléry József (Csősz) 9 db i 8 p 310 frt, Knapp József (Köröskény) 8 db b. v ö D 205—275 frt, Üllői uradalom 10 db fejős tehénnel dhia* 145"frt, id. Csérv Lajos (Pa-Szt -Lőrincz) 6 db f. t. db a Iá? frt Kégl Sándor''(Szt.-Király) 4 db f. t. dbja 140 frt. Theodorovits Sándor (Ada) 6 db f. t. borjúval e°vütt dbja 150 frt, Friedmann Miksa (Tápió-Szele-Farmos) 7° db f. t. dbja 130 frt.

Következő árakra jegyeztettek, páron, ként: Elsőrendű jármos ökör Középminőségü j ökör Alárendelt minőségű j. ökör Bekötni való ökör

300—325 240—280 153—200 192—300

frt

Suly szerint: Bekötni való ökör. . . • • - - • • • • métermázsánként .élősúlyban).

221,4—30 frt

Fejős tehenekért. Fehér szőtü magyar tehén Tarka, kevert származású Bonyhádi ( t o l n a m e g y e i ) . . . . . . . .

fizettetett darabonként.

56-110 79-142 90-200

frt

váltakoztak; magyar tinó ára 40 -160 frt páronkint. Magyar tehén tenyésztésre darabja 60—150 frt, levágásra darabja 40—100 frt: tarka tehén tenyésztésre darabja 80—150 frt, levágásra 40—120 frt, friss fejős tarka tehén darabja 100—160 frt; magyar üsző darabja 30—60 frt, tarka üsző darabja 40—80 írt. L6 felhajtatott 261 darab. A vágásra valók mind Bécsbe szállíttattak. Juhvásár ez alkalommal nem tartatott. Sertésvásár hetenkint tartatik.

Szegedi marhavásár, november 29-én. (Horváth Imre tudósítása a «Köztelek» részére.) Felhajtatott körül-belül 5000—5200 db szarvasmarha; I. osztályú tarka ökör párja 400—460 frt, II. tarka ökör párja 350 —400 frt: magyar tinó 3 éves, párja 145—190 frt, 4 éves párja 150-200 frt. 5 éves párja 160-220 frt. Magyar mustra-ökör párja 200—220 frt: magyar tehén tenyésztésre da-rabja 120—140 frt, levágásra darabja 80—120 frt; tarka tehén tenyésztésre darabja 160—175 frt, levágásra dbja 150—170 frt, friss fejős darabja 150-175 frt ; magyar üsző 2—3 éves darabja 40 -65 frt, tarka üsző 2—3 éves 55—80 frt. A folyó évi november hó 29-én megtartott szegedi országos vásár alkalmával eladatott 917 db szar-vasmarha jó árakon. Nagyobb bevásárlásokat tettek: gróf Wenchheim Frigyes lébény-szent-miklósi lakos, a ki ökrö-ket vett páronkint 200—210 frtig, Pelagits Aczkó n -zom-bori lakos tinókat páronkint 140—170 frtig, Fekete Ignácz s Máté József kecskeméti lakosok teheneket 80—120 frtig, a szegedi szeszgyár ökröket páronkint 200—280 frtig, általában az eladásra került állatok elég jó árban adattak el. Ló felhajtatott 3500—3800 db; remondaló darabja 60-100 frt, könnyebb igás-ló darabja 110 -150 frt, ne-hezebb igás-ló 110-150 frt dbja, kocsis-ló dbja 200— 300 frt, paraszt-ló 25-50 frt. Juh felhajtatott 200—300 da, fiatal sovány ürü párja 10—12 frt, öreg sovány ürü párja 10—12 frt, mustrabirka párja 12—14 frt, bárány párja 7 - 9 frt. Sertés felhajtatott 769 db s a folyó évi november hó 27 és 28-án megtartott szegedi országos sertésvásár enyhének mondható. Eladatott összesen 917' db szarvasmarha, 327 db ló és 20 db jub

G á c s i p o s z t ó - g y a r BUDAPEST, FÜRDÓ-UTCZA 10.

Van szerencsénk ezennel a n é. közönség szíves tudomására hozni, hogy miként az előző években, ugy az idén is mindennemű posztó és gyapjú divat-kelmén kivül pokróezokat is gyártunk tiszta gyapjúból, melyek a közforgalomban előforduló silánvabb árukat tartósság tekintetében jóval fölülmúlják.

Á lópokróczokat 136 cm. széles, 3 pár nagy vagy 4 par kisebb lóra való sima szürke és koczkás színben, valamint 100 cm széles 5 legnagyobb lóra való sima és szürke, vörös csíkos színű végekben í>yártjuk, melyek ára végenként 26 forint, bármely vasúti vagy gőzhajó-állomásra bérmentve szállítva, úgyszintén finom drapp színű (úgynevezett angol) lovagló takarókat darabonként 9 forintjával, kék vagy vörös posztóval szegélyezve 10 forint.

Lóheremag, tavaszbúza és mindennemű gazdasági magvak a leg-

magasabb napi áron vásároltatnak H A L D E K I G N Á C Z

magnagykereskedésében J B i x c l a p e s t e n . K á r o l y - l i ö r u t 9 - s z á m .

r 14

Pj találmány!! A magyar királyi kormány által

szabadalmazott

ismétlő' szalmarázó (V izák János mügépész szabadalma) mely a cséplőgéphez kapcsolva önmű-ködőlég végzi feladatát és' annyira hasznos, sőt nélkülözhetlen alkatré-szének bizonyult, hogy annaK alkal-

mazásával minden cséplöt;épluiajdonos naponta 3—4 zsák gabonát takaríthat meg. Szerkezete egyszerű, a géppel együtt működik, semmi erőt nem absorbeál, nem

• ' ári semmi kiliönös kezelést vagy felügyeletet és továbbitható a nélkiil, hogy a • séplőgépről levétetnék. — Megrendelhető: Vizák János tulajdonosnál, Budapest, IX, ver.. Pipa-utcza 7. sz. — Árak: 6 lóeréjü cséplőgéphez 160 frt, 8 lóerejuhöz 180 frt és 10 lóerejuhöz 200 frt.

Midőn ezen közgazdaságilag is fontos és hasznos találmányi a t gazdaközön-iúg szivés figyelmébe ajánlom ,egyszersmind kérem, hogy esetleges megrendeléseikkel minél előbb felkeresni szíveskedjenek, nehogy a már is megindult megrendelések fel-halmozódása által a pontos időre való kiszolgálásban akadályozva legyünk.

Kiváló tisztelettel VIZÁK JÁNOS - A gáp sikeres működéséről szóló körülményes leirást s az eddig alkal-

mazásban levők hasznos voltáról szóló érdemleges bizonyítványokat, kivánatra ingyen és bérmentve küldöm meg. — —

Hirdetmény M a g y . kir. államvasutak

A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur ő nagyméltósága f. évi november hó 1 L-én kelt 70176/lV. számú engedélye alapján, a már fennálló szállítási pólhatáridőkön kívül még az alant következő viszonylatokban póthatáridőket számítunk fel ; ugyanis: 1. Székes-Fehérvár, Zákány és Zágráb állomásainkon a cs. k. szab. déli vasút, és 2. Kolozsvár állomáson a szamosvölgyi vasútra átmenő, illetve ezen vasutakról átjövő gyorsáruk utáu 6, teheráruk után 12 órát. 3. Miskolc* állomást érintő, minden irány-ból érkező (kivéve Diósgyőrt) átmenő teher darabáruk után 12 órát, továbbá 4. Mezö-Turon - Szarvas, Piskin Vajda-Hunyad és Petrozsény. Sárbogárdon - Szegzárd, SunjAn Doberlin, Szabadkán - Baja, Villányon—Dálya és Pályán—Villány felől és felé átmenő gyorsáruk után 6, teheráruk után 12 órát. 5. Brassón—Zernest és Kézdi-Vásárhely, Bobán-Csáktornya, öebreczenben - Büd-Szt.-Mihály és Fiiz.-Abony, Fiiz.-Abonyban—Debreczen, Gyomán—ősi, Kassán—Torna, Kaál-Iíápolnán—Kis-Te-renne és Kis-Ujszállás, Kis-Terennén-Kis-Ujszállás. Kis-Ujszálláf on-Kisi Terenne, Maros-Ludason—llesztereze. M.-Turon—Turkeve. X -Váradon _.Gyoma és Ermíhály-íalva, Szeghalomon—Füzes-Gyarmat, Rumán—Yrdnik, Sarmaságon—Szilágy-Som-lyó, Segesváron—Székely Udvarhely. Somogy-Szobbon - Barcs, Barcson - Somogy-Szobb, Szolnokon—Szentes. Ohát Kócson— Polgár, Vinkovcén—G-Brcka, Székely-hidon-Margítta, Ukkon-Tapolcza, Ujszászon - Jász-Apáthi. Szabadkán—Ó-Becse, Varasdon—Golubovetz, Zabok-Krap.-Tepliczen-Krapina, Zentán—Szeged felől, illetve felé átmenő gyorsáruk részére 6, teheráruk részére 12 órát. 6. Vukovárott és Újvidéken a vasútról lnjóra vagy hajóról vasútra átmenő gyorsáruk után fi. teher-áruk után, valamint még Zimonyban az élő állatok hajóról vasúira, vagy viszont átrakása alkalmával 12 órát. 7. Mitrovitza—Szávaparton az egész kocsirakományok hajóról vagy hajóra átrakására 36 órát.

Budapest, 1891. november hó. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

^ Birtokeladási árverési hirdetmény.

Alólirt kir. jószágigazgatóság részéről közhírré tétetik, hogy a törvényhozás eige-tígif'e alapján az alább egyenként megsorolt földek örökáron leendő eladása végett, az . abb kitűzött helyén és időben Írásbeli zárt ajánlatok tárgyalásával egybekötött nyil-vános áríerés fog tartatni.

Bánatpénzül a kitett becsérték 10 százaléka teendő le, a szóbeli és írásbeli zárt ajánlatnál, mely utóbbi szabályosan szerbesztendő s 50 kros bélyeggel ellátva, az árve-rés megkezdéseig az árverező-bizottsághoz beuyujtandó és kijelentendő, hogy versenyző az eladási-árverési általános s részletes feltételeket — melyeket külömben is aláírni köteles — ismeri és azoknak magát feltétlenül aláveti.

Megjegyeztetvén, hogy ezen árverésen csak azon ajánlatok fognak figyelembe vétetni, a melyekben minden birtokrészre külön téletik ajánlat, illetőleg az árverésre kitűzött összes birtokokra, habár együttesen tett ajánlatban külön megjelölendő, hogy az egyes birtokrészekért mily vételár ajánltatik.

Az árverési feltételek a kir. jószágigazgatóságnál megtekinthetők. Utóajánlatok nem fogadtstnak el még az esetben sem, ha azok egy ujabbi árve-

rés esetére kötelezőleg fentarlatnak is. Az eladás a következő helyen és időben fog megtartatni A r a d o n , a m. k i r . j ószág igazgatóságná l 1891.

évi d e c z e m b e r h ó 27-én d . e . 9 ó r a k o r . Alliósi majorföld 647 h. 160,492 frt 20 kr., álliosi majorföld 200 h. 46,348 frt

90 bír álliosi majorfókl 135 hold 26,020 frt, álliosi majorföld 125 h. 23,859 frt 60 kr., az álliosi postaföld (IS h. 20,712 frt 80 kr.. álliosi korcsmaföld 19 h. -753 Q-öl 2920 frt 40 kr. kikiáltási árral.

Aradon, 1891. november hó 29-én M. kir. jószágigazgatóság.

Téli és nyári pata- és körömvasalás. Észszerű, tartós és olcsó.

Hormális körömvasalás jArmos Ökr8k számára.

Szabadalmazott lópatkók változtatható szerkezettel.

Német és angol szerkezetű patkók. Lovagló-, vadász-, futtató-patkók, gummi- és kötélbetétes patkók,

k e n g y e l v a s a k s t b . Pata- és körömszögek, csavartámszeg, patkoló szerszámok és eszközök.

M . H A A I V » S S Ö H N E , cs. és kir. udvari szállítók.

(Aczég 1795 óta áll fenn.) Bécs, I., Strauchgasse 2. (A czég 1795 óta áll fenn.)

KÖZTELEK. 1891. DECZEMBER 8.

Eladó szőlővesszők.

F Ü L K E - K Ó R K E M E N C Z É K nagy és kis üzemre. Téglagyári berendezések és épitések átvétele, ter-

vek és gépezetek szállítása, felügyelő és munkasze-mélyzet közvetítése- Elvállalok égés/, gyártást kikötött mennyiségre és kezeskedem, hogy 1000 drb jól égetett téglához (törés nélkül) 2 mm. aprószén, 100 mm. mészhez 26 mm. szénpor elegendő.

Szállítok hozzátartozó gőztéglasajtókat stb. Száz meg száz elismerő és ajánlólevelet előmutathatok,

többek közt: Zichy, Lónyay Menyhért, Majláth Gerely grófoktól, Tenola műépítésztől, Luczenbacher Páltól, Mezőtúr és H.-M.-Vásárhely városoktól, Zsoldos Ferencz szentesi gyá-rostól, Viktorin, meiniki bányatulajdonostól, Lobkowitz her-czégtől, Hoffmanntól Prágából, Riedenau lovagtól Bécsből ; Zala-Egerszeg és Kopreinitz városoktól, Aigner földbirtokos-tól Salzburgból, Nyitra városától stb.

W O J A C Z E K J . H . építési vállalkozó, specialista tégla, czement és mészégető-telepek

építésében, Alapíttatott 1865-ben.

Budapest, huszár-uteza 6.1 Bécs, Favoritenstrasse 17.

(Ázsiából sürgöny érkezett, hogy ott isszonyu mennyiségű tajtékanyagra talál-tak, miért is az európai gyárosok annyira zavarba jöttek, hogy a kész lajtékárukat ki fele árán, ki harmadán, ki negyedárán elárusítják. Magam is odább adok a nagy készleten, még sohasem léte-zett olcsó áron és pedig egy egész dohányzó kész-

let rajzszerinti 10 drbból,

10 darab összes ára 2 frt 86 kr. 1 valódi tajték szivar szipka borostyán szopóká-

val, diszdarab 1 míí-tajtékpipa ezüstözött kupakkal felszerelve. 1 hozzáillő szagos meggyfaszár szopókával. 1 valódi tajték cigaretta-szipka borostyán-szopó-

1 kitünö tartós bör-dohányzacskó, magyaros 1 csinos kiállítású szivartárcza. 1 hasonló gyufatartó, igen czélszerü. 1 miitajték-csibuk, törökös házipipa. 1 hozzáillő kellemes pipaszár-szopókával, 1 hamutartó csésze préselt czimmel. h(áottJS9likari» y|bb1értéküek, mivel a valódi tejték-véc mellett eszkUzül na t' 661611 6 86 6 p 0 B a u . m

Meerschaum-Waaren-Abtheilung FEKETE, Wien, V., Rüdigergasse 1/65.

UMRATH és TARSA mezőgazdasági gépgyár és vasöntöde

Magyarországi főraktára: BUDAPESTEN, Váczi-körút 60. Ajánlja kitűnő szerkezetiteknek elismert sorvető és szórvavető gépeit, egye-temes és mélyítő ac/.él ekéit, 2-ős, 3-mas és 4-es vasekéit, különféle vas-boronáit, minden fajta szecskavágó-, répavágó-, kukoriczamorzsoló- és darálógépeit kézi-, járgány- és gőzhajtásra, úgyszinte takarmáiiyfüllesztő

gőzkészülékeit a legjnlányosabb árak mellett. ~~ Képes árjegyzékek kivánatra bérmentve küldetnek.

„ K o s m o s - l á m p á s . " Ausztria-Magyarország és az összes államokban szab., teljesen vihar- és tűzmentes petróleum-, kézi és istállói lámpa. Kiviil-röl meggyújtandó és igazítandó j teljesen korom-mentes és világos lánggal. — Az egyes részek réz-kapcsok-kal vannak összeillesztve és nem forrasztva, mi szerfölött fontos, mivel a forrasztott lámpások a hőség folytán könnyen elolvadnak és esetleg leesnek, miáltal tűzveszély támadhat. — A lámpa eloltása forgatás, lökés által lehetetlen, egyáltalán a leg-

nagyobb szélvészben sem alszik el.

HENGKEL GYÖRGY, Bécs, I I I I . Sechskrügelgasse 16. Egyedilli raktára az eredeti Ailweiler szőlő- permetező-

készüléknek.

Szüleink újjáalakítása. Irta: BAROSS KÁROLY,

Ái-ii 1 f r t . — H a p h a t ó a, k i a d ó h i v a t a l b a n .

Heilinger János és társa m ü t r á g y a g y á r o s o k

B É C S , Zwischenbrücken és Oderberg (Osztrák-Szilézia).

Fióküzlet: B U D A P E S T . Ajánlják a legjobb konczeotrált

műtrágyáikat, u.m : guanó, spódium és csontszuperfoszfát, kénsavas ammóniák és káli, chilisalétrom, Thomas-selak, kainit, csontliszt ésperuguano

stb. a legjutányosabb árak mellett. Leveleket és megrendeléseket a központi irodához, Bécs, Neubau, Lindengasse 2.

intézni kérjük. Magyar levelezés.

Legújabb meglepő cs. kir. szab. patkányirtószer, molylyel 24 óra alatt patkányok, házi és me-zei egerek, vakandot és más kár-tékony állatok elpusztíthatok. Szótküldés utánvét mellett. Ar-ÍGgyzók kivánatra. Valódi minő-ségben csakis ily ozim alatt : • Chemischcs l.nlioraloriuu. Wien, VIII. Bzk. Tigergasse ü2.

M f a r e l s . Teljes tűzoltói felszerelések, tömlők, sza-badalm. szerkezeti! tűzi fecskendők községek, tűzoltóságok, gazdaságok és gyárak részére, legkitűnőbb minő-ségben, jótállás mellett, jutányos árban

kaphatók

Tarnóczy tfizoltószer- és gépgyár részvény-

Budapesten. Gyár: Mintatelep:

Külső Máczi ut 1527. sz. Váczi körút 78, sz.

TEELLIM I G É Z ingatlan ügynöksége

Pozsony, sétatér 4. Ajánlja pontos és titoktar-tás melletti közbenjárását

jószágok véiele, eladá-sa és bérbeadásánál. Mindennemű tudósításokkal, levélbélyeg becsatolása ese-

tén, szívesen szolgál.

Baranyai zöld szölő-ojtás.

Irta Dezső Miklós. Ára 30 kr.

lh léte

zik a vi

lágon c

zslszerüb

b mi

nt a

z uj

talá

lmán

yú,

kitűn

ő' sze

rkez

etű «

Unicu

m»

Kukoric

za mo

rzsoló

-gép,

mely

lyel

egy

embe

r nap

onta

min

t eg

y 15

hek

tolite

rt lem

orzs

ol.

Csak

3 fr

t 40

kr.

ezen

pár

atlan

mun

kaké

pess

égű

vas

morz

soló-

gép.

mely

több

kiállí

tás-

ban

lett

kitűn

tetve

. E

gé

p kö

z-ba

szno

sság

a m

ár t

öbb

ezer

pél

-dá

nyba

n be

bizon

yult,

előn

yei p

edig

szem

betű

nően

meg

lepőe

k. 1.

Könn

yű k

ezelé

se.

2. Gy

ors

műkö

dése

. 3.

Külön

ös

tartós

sága

. 4.

Néps

zerű

olcs

óság

a. El

száll

ításk

or m

inde

n da

rab

kipró

bálta

tik é

s jót

állás

mell

ett k

ülde-

tik p

osta

után

vétte

l, va

gy a

z ös

szeg

előr

e be

küldé

se

melle

tt.

Czm

:

FE

KE

TE

J.

felv

ételi

irodá

ja

Béc

s V/

l. R

üdig

er-u

tcza

f/6

5.

Magy. királyi államvasutak. 111648/91. sz.

Pályázati hirdetmény. A magyar kir. államvasutak igazgatósága az 1892. évben esetleg 3 éven át

szükséges tételenkint 5000 frt értéket meghaladó vas- és fémnemüek szállítását bizto-sítani óhajtván, ez iránt nyilvános pályázatot hirdet.

Az ajánlatok legkésröbb folyó éw deczember hó 29-én déli 12 ora.g beter.iesztendők, a bánatpénz pedig folyó évi deczember hó 28-;in déli 12 óráig beküldendő.

A pályázatra vonatkozó részlegesebb feltételek a szükségleti kimutatásokkal együtt, melyek egyszersmind ajánlati mimákul használandók, úgyszintén az általános és különleges szállítási feltételek, valamint a rajzok a m. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztálynál (Budapest, Andrássy-ut 75) megtekinthetők, vagy a meg-állapított ár előzetes lefizetése mellett a magyar kir. államvasutak budapesti nyomtat-vány táránál posta utján is megszerezhetők, — megjegyezvén, hogy a különleges szál-lítási feltételekért 15 kr., az általános feltételekért pedig 25 kr. fizetendő

Budapest, 1891. november hóban.

(utánnyomás nem dijaztatik.) i4 magy. kir. államvasutak igazgatósága.

Merlot.^. ... ... 500,000 i 150 000

drb á

sima gyökeres

1000 10 15

drb frt.

Kis burgundi

Carbenet . . . .....

200 000 '50.000 100,000 1

50.000

gyökeres sima gyökeres

8 12 10

• 15 Oportó ... ... 200 000 < sima 8

Megrendelhetők a «Köztelek » kiadóhivatalában.

SZ I V A T T Y Ú L l l É R L E G E K minden fajtájúak I H I minden czélra. Inoxydált szivattyúk. a 1 1 Commandi t -GeseMaf t

jcíoi.^HfiKozsaamentes.^^^^ii i Pumpen- und Maschinen-Fabrication.

W . Q A R l f E N S , WIEN. I. Bez., Wallfiscligasse 14. •NT- AjlJSSQXZBK INGYEN ÉS BÉBMOCT8,

Meg

véte

lre

kere

stet

ik

nagy

obb

men

nyisé

gű

Szent-

Lőrinc

z sima

szőlő

vessző

. Aj

ánla

tok

a k

iadó

hiva

talh

oz i

ntéz

endő

k.

Magv kir, államvasutak.

Magyar kir. államvasutak

v á l l a l a t a . Tekintettel a téli idény beáll-

!:'»... "Vukovár város> hajó-átlo-: folyó -évi deczember G-án

uh gs.'ümetjük és a Vukovár és , vid k között közlekedő hajó f.

ilüczember lió 7-étől kezdve •>;/.' • állomási nein érinti, minek ;<iu ikeztében a Vukovár és Uj-• Mlék közötti hajójáratok menet-j-ca.ije annyiban módosul, hony

• ••. 'itett naptól kezdve a hajó 1 . ír vasúti állomásról nem

!J 4 óra 30 perczkor, hanem i-< g; • ti 5 órakor indul.

Budapest, 1891. nov. hóban. -Az igazgatóság. Mánnyomat nem cüjaztatik.)

továbbá 4500 db kitűnő minőségű, óriási nagyságú vászon-ágylepedő á 1 frt darabja 2 méter hosszú, 145 cm. széles, ezelőtt 2 frt volt.

Megrendeléseket postautánvétte! vagy a pénz előleges beküldése mellett eszközöl Fekete

Bécsi ároház a magyar koronához Wien, Margaretheu, Riidigergasse 1/65.

Bizomány és ügynökség. B e v á s á r l á s és e ladás , bankszerű k ö l c s ö n

mindennemű

termények és árúkra. M a i a n M O T l t e

B É C S , II, Franzensbriickenstrasse Nr. 17. (Lagerhaus.) Transito raktár. — Telefon 3262.

Borkezeléshez való jutalomdijazott

czikkek és eszközök legjobb minőségben és leg-

olcsóbban kaphatók

Watterich Arnoid-nál Budapest, Dohány-u. 1.

Árjegyzék és kezelési könyv " ingyen.

Magyar Gazdák Hadsereg-ellátási Szövetkezete Budapest, Köztelek.

M E G H Í V Ó . A Magyar Gazdák Hadsereg-ellátási Szövetkezetének f. évi október

31-ére és másodszor november 21-e're hirdetett rendkívüli közgyűlése nem volt megtartható, mivel első izben a tagok nem jelentek meg hatá-rozatképes számmal, másodízben pedig elnök nem volt jelen. Ennélfogva a szövetkezet

rendkívüli közgyűlése ujabb határnapjául

1891. évi deczember hó 15-iki d u. 4 óra tűzetik ki.

Erre a szövetkezet t. tagjai azzal a figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy e közgyűlés a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz.

ZVapiren. i l : 1. A szövetkezet feloszlásának kimondása, tekintettel arra, hogy

az újonnan alakult Migyar Mezőgazdák Szövetkezete a Hadsereg-ellátási Szövetkezet által kitűzött czél megvalósítását is fölvette programmjába. 2. Felszámolók kirendelése. 3. Intézkedés a hadsereggel fennálló üzleti összeköttetésnek a «Magyar Mezőgazdák Szövetkezetére> való átruházása iránt Budapest, 1891. október hó 31-én.

Gr. A n d r á s s y A l a d á r , elnök.

G R A E P E L H U G Ó s z a b a d a : m.. l ó l i e r e - t o l r á s z o l ó -

készüléke. minden cséplő-géphez alkal-

mazható. 25 százalékkal

nagyobb munkaképes-mely más ké-

szüléknél. 'Legkitűnőbb szerkezet leg-olcsóbb árban

GRAEPEL HUGÓ gépgyárosuál, Budapesten, r V. KtllaS Yáczi 46. sz. a., volt Brogls-féle gyár.

Az óswzes idei kiállításokon u. m. Nagy-Szombat, Komárom, Temesvár, Zágráb és Váczott legelső és legmagasabb kitüntetés : nagy diszokmány !

Gyár:

M O S O N B A N (alakult 1856), KUHNEE.

gazdaság i gépgyára

Főraktár:

BUDAPEST VI, Váczi-körut 2!

ajánlj i a t. gazdaközönségnek legújabb szer-kezetű szecska- és répavágóit, ugy kézi mint erőhaj ásra. Répa és burgonyamosóit, darálókat, < kis óriás* csutkás tengeri darálót, tengeri

morzsolókat.

Hungar ia Dr i l l , Ba lance Dr i l l hegyi sorvetőgépei t , szórvavetöket , L a a c k e fé le boronákat ugy szántóföldre mint

rétekre, stb Árjegyzékek be'rmentve küldetnek.

Felette fontos mezőgazdák, iparosok, háztulajdo-

nosok, gyárosoknak. 30 évi gyakorlat után sikerült a

patkányok és egerek kiirtására oly szert feltalálnom, mely utasításaim szerint alkalmazva feltűnő és biztos eredményt ad. A szer chemiailag a patkányok falánk természetének megfele-ló'leg van összeállítva és mivel részükre

nyalánkságot képez, azt maguk keresik fel. — Az eredmény oly bizonyos, hogy a hol személyesen vezetem az irtást, csak teljes siker után igénylek fizetést. De szeremet épen olyan biztos ered-ménynyel bárki is, szakember nélkül alkalmazhatja.

A szer biztos voltát kitünö és hizelgö bizonyítványaim iga-zolják. E szerből 25 dkgr. 1 írtért egy körülbelül 100 d-ölnyi térségre elég, ezen kiszámítás mérvadó nagyobb területekre nézve is.

Kitűnő rovarporom kilója i Írtért kapható, legkisebb szállítható meny. nyiség 6 dkgr. - Az általam feltalált ürgék, hörcsögök, mezei egerek irtására biztos koczkaalaku szor, mely egyszerűen kirakandó, á Kgr. 1 frt, évekig eláll, 1 kgr. = 700 koozka. _ . .

KÖZTELEK. 1891. DECZEMBER 9.

Betöltendő állások. Ijajosliázi bérgazdaságom-ban egy ispáni állás betöltendő. Pályázók fo lyamodványaikat bizonyít-vány-másolatokkal, melyek nem küldetnek vissza, Kron-berger Adolf birtokbérlő úrhoz Martonpusztára, u. p. Vése (Somogymegye) in-tézzék. Megkívántatik a kor színvonalán álló, egyaránt alapos elméleti s gyakorlati képzettség és feltétlen meg-bízhatóság. Válasz csak a további tárgyaláshoz alapot nyújtó pályázatra adatik.

250 Egy gépész kisebb gazda-ságba kerestetik. Meg-kívántatik a magyar és német nyelv; olyanok, kik

őrléshez értenek, előnyt nyemek. Ajánlatok Topp-Ter István intézőhöz Be-csi helyen, (Zalamegye), intézendők, hol a feltételek

is megtudhatók. 242

Állást keresők. A magyar-óvári gazd. aka-démiát (1871.) jeles siker-rel végzett. 20 évig (ebből 12 évig mint önálló tiszt-tartó) belterjes gazdaságban működött, 42 éves, nős. de gyermektelen, katonamen-tes, keresztény gazda, beszél magyarul, németül és tótul, önálló gazdatiszti állást óhajt nagyobb aazdasáxban elnyerni. Czim B. B. B. jegy alatt a kiadóhivatalban. 257

Egy nagy gyakorlattal biró 45 éves, nős, keresztény gazda, ki több nagy gazda-ságot rendezett és jövedel-mezővé tett, megfelelő állást keres. Czim a kiadóhivatal-

ban. 231 Ispáni állást keres egy nőtlen fiatal ember, ki a magyar- óvári gazdasági aka-démiát jó sikerrel végezte, a zsombolvi uradalomban 6'/2 évig volt alkalmazva. «tíépkezelő> bizonyítvány alapján, cséplőgépet önállóan vezethet. — Becses tudósítá-sok a kiadóhivatalba «J.» jegy alatt küldetni kéretnek.

Eladó egy 3'/, éves ménlÓ, 1G5 cm. magas, sötét pej, jegytelen, könnyebb jukker, apja Ostreger 4-2, anyja ki tűnő félvér-kancza. Ára 800 frt. Megtekinthető a concó-háti gazdaságban. U. p. és vasútállomás Ács, Komá-

rommegye. 101

A l l a t o k .

i:h«ló 10 drb magyar l'aju, 3 éves gulyabeli bika P.-Bozito majorban, torontálmegyei Magyar-

Czernya község közelében felállítva Idejében levélben jelentkező vevők részére Zsombolya vasuli állomás-nál kocsikról leend gondos-

• kodva. Mélt. gróf Csekonics Endre ur Zsombolya ura-

dalmi igazgatósága. 244

Gyönyörűen nappal és éjjeli éneklő harzi kanárik eladása 20%-al olcsóbban eddigi árnál ; kiállításokon többször kitüntetve 1-ső díj-jal, arany éremmel. Árjegy-zék bérmentve. — Lipótvár,

Demeter W. 208

Termények. Kitűnő minőségű espar-zett és fümagvak kap-hatók a nagykondái gazda-ságban. — Bővebb értesítés Grünhut Edénél Dombovár.

241

Eladó szőlővessző. Sok ezer kitűnő fajta, szépen kifejlődött, egészséges szőlő-vessző eladó. Ezre 7 forint. Bővebbet Cs. L. jegy alatt

a kiadóhivatal. 234

Élő fák és növények. Méltóságos gróf Eszterházy Mihály-féle szempezi faisko-lájában van eladó több

ezerre menő finom gyü-mölcsfa, 48 éves gyűjtő sok ezerből. Kivonata körte, alma ojtott szilvák, ringlotto,

cseresznye, kajszin- és őszi baraczk, meggy, dió.

Árjegyzék bérmentve, kíván-ságra elküldetik.

Ritter Mátyás, uradalmi fő-kertész és pomologus.

239

Díszfák. Acacia plramida lis, Gömbakácz, Acacia mo nophilla, tarka levelii juhar, Acernegundó, Bignonia Ca-talpa, Rhus glabra, Populus Eugenie, Populus piramida-lis, Morus Fegyvernekiana (gömb szeder) eladó, hol ? megmondja G. alatt a ki-

adó hivatal.

D í s z c s e r j é k . Weigelia. Spirea, Dentia, Juniperus Sabina, Cidonia japonica,

Buxus, Tamarlx, Thuja nagy [ választékban eladó s kívá-natra árjegyzéket küld a

kiadóhivatal (C. B.) 103

Riparia sauvage- és portalis - keverék kitű-nően gyökerezett szőlő-vessző eladó, á 1000 drb 40 frt Hol ? megmondja B. jegy alatt a kiadóhivatal.

Utakmellóakácz-sorfa, 2 méter magas, száza 20 frt, befásitásra 3 - 4 éves magonezok, száza 3 forint, ezre 25 frt. Megrendelések intézendők a kiadóhivatal-

hoz L. alatt. 107

Vegyesek. Egy Clayton-féle teljes cséplőgép-készlet, fa-és széntüzelésre, mely jó karban tartva, az idén is fennakadás nélkül dolgozott, 1500 frtért eladó. Czim a

kiadóhivatalnál. 245

Immúnis homok. pest-megyében, a Budapest-La-josmizsei h. é. vasút mentén, mintegy 900 hold, szőlő-telepítésre alkalmas, immú-

nis homokterület eladó. Bővebb értesitést ad Buda-pesten, üllői-ut 25. szám, a „Köztelek" kiadóhivatala

Argenteuili spárgagyö-kér, $ és 3 éves, kapható bár • mely mennyiségben 100 do. 2 frt 1000 drb. 15 frt. Bő-vebben értesit C. K. jegy

alatt a kiadóhivatal. 10G

Őszi baraczkfa, amerikai és európai legkitűnőbb fa-jokban, darabja 60 és 40 kr. eladó. Kívánatra ár-jegyzék küldetik, megkere-sések K. M. jegy alatt a kiadóhivatalhoz intézendők.

104

FAIRBANKS MERLEGEK a legtökéletesebb mérlegszerkezetek.

A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek szá-zados rendszerűek, tolósúlyos femmórőkarral bírnak és a hidra tett

terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyű kezelésüknél fogva ugy hazánkban

mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek.

Gazdasági, szekér-, marha-, zsák- és raktári mérlegeinket czélszerü és a ezélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gaz-

daságok és nradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számitott jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a liitelesités, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglal tatnak. - Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 12, czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítás-

S r S T , 0 a t i i r 0 ' 0sz,r'-ma»' fairbanks-tArsaság ' mérleg- ós gépgyár J O H N B L O G K

Budapest , Andrássy-út 12.

GYÁR: UJ-PEST.

Ezennel közhírré tétetik, hogy a liferálások-ból- kimaradoU 3000 darab nagyszerű, ugy-

,Huszár1 ló-pokróc gyors pénzszükség miatt a gyári áron alul adatik. Ezen kitűnő pokróezok 190 cm. hosszúak és 130 cm szélesek, szines csíkokkal vannak ellátva, vastag mint a deszka, meleg mint a bunda, mig a készletben iart, most csak

•• ifécs iSgazílaalí g! f m4 e t'rt^szeti1 "kYá 1 fitrtson' nagy' iU sz-olílevéllel.

Fischer és Heidlberg, Budapest Karbololeum 4, Creolinum Hungaricum

vegyészeti termékek gyára. Gyér: IX., Soroksári-ut 52, — Városi iroda; Arany János-utcza 25,

Tűzmentes, Tűzmentes, vízmentes, olcsó vízmentes, olcsó

gazdasági és gazdasági és gyári épületekhez. gyári épületekhez

Fedőllemez-tetözet. Fedéseket sima fedéllemezzel és facement-befődéseket tel-

jes jótállás mellett elvállalnak. Árjegyzékek és Utasítások ingyen és bérmentve, ^ f c l i

HIR

DET

ÉSEK

fe

lvét

etn

ek

a

kiad

óhiv

atal

ban.

BERKOWITSCH M. és társa m a g n a g y k e r e s k e d é s e

B É C S , I., Hegelgasse 17. Ajánlja a vetési' Idényre arankamentes, igen finom, egész tiszta és első minő-ségii herefajainak, — csiraképes és legtisztább fű magvak — a talajhoz mérten összeállított magkeverékeknek és végül takarmányrépa-magvaknak készletét leg-olcsóbb árak mellett. — Arankamentes heremagot a bécsi cs. kir. gazdasági társulat magkisérleti állomás bizonyítványával ellátva szállítunk. — Végül olcsón szállítunk fertöztelenitö szerek minden fajait, carbolsavat, creolint, carbolport, valamint

a szőlő- és buza-páczolásra alkalmas vasmentes rézgáliczot. A czég takarmánymagvak minden fajait megveszi. Mustrák és ajánlatok bérmentve

czégünkhöz intézendők. l ^ T A j á n l a t o k k a l és árjegyzékkel kívánatra bérmentve s z o l g á l u n k . " ^ !

«=C -s C=> i

-2

É=2 i -^ 2 I <s s-

pe; ;o I <=5 "re s;

tf) ^ CO • ^ s £ 1<Í ö ^ t Cd C M *

i 2 % ° s

a 1 | •3 & 3 1 O ® - .§ rH a - B O

w

Csak mezőgazdák és a szakirodalom termé-nyei, továbbá állást keresőkés adók hirdetmé-nyei vétetnek fel e kedvezményes rovatban. K I S H I R D E T É S E K . Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden

szó 2 kr., feltűnő bettikkei 4 kr. Czim közlésé-nél minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.

Löhnert H.-féle here- és luezernamag hámozó dob 4 széles angol gőzeséplő - gépbe, a hozzávaló here - rostákkal együtt, kevéssé használt, beszerzési ár feléért eladó. További felvilágosítást nyújt

a kiadóhivatal. 109 .

40,000 szőlőkaró ke-restetik megvételre, akár tavaszi szállításra, űömbö- -lyü fenyőfa-karó, erős, >-(55',v hosszú. — Ajánlatok e "iap kiadóhivatalához küldendők.

108 '

10: KÖZTELEK, 1891. DECZEMBER 5.

Szántás gúzekével. A mindenült kitűnően bevált eredeti Fowler-féle gözeke-mozgo-

nyainkat és gözeke-szántóeszközeinkét most különböző nagyságban építjük ugy, hogy bármely nagyságú gazdaságot elláthatunk tökéletes gőz-eke-eszközökkel. Egyhengeres eke-mozgonyokat kívánatra ezután építünk, ugy mint eddig.

Használt, de jó karba állított, saját gyárunkból való gőzeke-eszközö-ket alkalomadtán igen olcsón adunk el. A nálunk vásárolt gőzeke-eszkö-zök eredeti részeinek pontos javítását és szállítását is elvállaljuk.

Gőzekéinkre vonatkozó elismerő nyilatkozatok százával állanak ren-delkezésre.

Gőzeke-müvelésről szóló árjegyzékek és leirások kívánatra küldetnek.

John Fowler & Co. Budapest.

Nyers-vaze l ine pata és bör számára, a közös hadseregnél al-kalmazva. — Szétküldés posta utján, esomagolás-

és postamentesen. 4 kilp, 4 1 kilós szelenczében 3 forint 4 . 1 4 . » 2 frt 50. Vaspályán: hordó á 25 kiló, kilónként

40 kr. Bécsből díjmentesen. JUST ÉS Társa, Wien, Heidline, láuwgáM*.

2 hídmérleg külön-külön 80 mázsára (áOOO kiló)'vasrudakkal, fokozat- és sulyok-kal ellátva, uj és használatlan állapotban, nagyobb telepek-, községeknek és mezőgazda-ságoknak megszabva, nemkülönben 2 marha-mérleg k"" üíön 1000 kilós fokozat- és sulyokkal sovel és rácsozattal ellátva, egészen a, Használatlan állapotban, a hirne\res E s a n y i és t á r s a czég erös gyártmányai. Magyarországban hitelesítve, tórszüke miatt olcsón egyenkint is eladó a

Bécsi creolin halhatatlan gyógy- és óvszer száj- és kö-römfájás, tyúkkor, juh-, kutya- és lórii.Vi ellen, eltávolítja a házi állatok és baromfiak összes élösdíeit; szőlőket, fiatal erdőket és faültetvényeket megóv her-nyók- és kártékony rovaroktól,

nemkülönben nyúlrágástól. 6 kiló elegysúlyii próbaküldeményeket 2 frt .r0 krnyi árban mindenhová díjmentesen szállít

az I, osztrák-magyar creolingyár Deutsch-Wagramban, Bécs mellett,

SZEGEDI KENDERFOHÓ-GYÁR j f y t R É S Z V É N Y - T Á R S A S Á G ,

Kötéláruk gazdaságok részére. Istráng, kötöfék, marhakötél, kocsi- és széna-kötél, lóterhelö, ruhaszáritó-továbbá felhúzó-, csiga- és hajtó-kötelek, sodronykötelek, kenderszijak, Imr,

szürözsákok. tömlők. Kéve-kötő fonalak, finom hosszú kender- e's géptisztitó-kócz

válogatott I-ső rendű kenderből kivételes jutányos áron kaphatók, a

Szegedi kenderfonó-gyár részvény-társaságnál.

Legelső kitüntetések: Bécs, Vácz, Komárom, Gyöngyös. Temesvár.

Thomas-salak, kénsavas kálival és chili salétrommal

óriási hatás elérhető, különösen réteknél, répánál és szőlőnél.

Felvilágosítással szívesen szolgál

S Á T O R I MIKSA és MÓR phosphát-lisztgyár

Budapest, IX. ker., Dandár-utcza 25. szám.

Fejős teheneket

minden fajú, közvetlen importált elsőrendű állatokat l e g j u t á n y o s a b b árakon,

mindennemű jótállás mellett szállít

DULLER és társa S S f Budapest, YJÍ. szövetség-ntcza i l .

A magyar kir. gazdasági tanintézetet szállítója.

A kőolajfinomitógyár-részvénytársaság Budapesten, V. , Zrinyi-utcza 4 .

ajánlja elismert jó minőségű

phosphorsavas műtrágya-gyártmányait úgymint

phosphorit-superphosphat és csontliszt-superphosphat jutányos feltételek mellett. — Ismertető iratok kívánatra ingyen és bérmentve meg-

küldetnek. Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapest váczi-körut 34

Nechviile lestvérek ércáruk, pinczészeti gépeli, szivattyú-

ős fecskendő-gyára Bécs, Y / I . Ziegelofengasse 1. K. Ö.

peronospora - permetező-készülék, dupla nyomós permetezővel, a bécsi cs. kir. mezó'gazdasági társulat rendszere szerint készülve.

Szakavatott vélemények tanúsága szerint a korszak legjobb per-metezője. —• Eladás jótállás mellett

Mintlenneintt és bármi ozélra szolgáló szivattyúk, gépek és pinczészeti készülékek

Képes árjegyzékekkel és szivattyú-telepek költségelőirányzatával dij- és bérmen-tesen szolgálunk,

Kinek kell viz! Olcsó önműködő vizvizetéki te-lepeket létesít ipar és mező-

. gazdasági czélokra messze és mélyen fekvő völgyekből Kunz A n t a l

gyáros Máhrisch-Weisskirchen.

Pontos ajánlatok esetén dij- és bérmentes költség-előirányzat-

tal szolgál.