KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA 2011-2020 · kutatás-fejlesztés és innováció...

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

UNIVERSITY OF PÉCS

KUTATÁS-FEJLESZTÉSÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA

2011-2020

Pécs, 2011. december 15.

A Stratégia-készítést koordinálta:

PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

Tartalom

Előszó ...........................................................................................................................................................21. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia indokoltsága, célja ..............................................................32. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia készítésének folyamata, keretei ...........................................4

2.1 A stratégia-készítés szervezete ........................................................................................................42.2 A stratégia-készítés folyamata ........................................................................................................52.3 A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia tartalma .....................................................................6

3. Környezeti és PTE szintű elemzések ......................................................................................................73.1 A K+F+I tevékenységet befolyásoló külső környezeti tényezők .......................................................7

3.1.1 A külső környezeti tényezők azonosítása ..................................................................................73.1.2 A külső környezeti tényezők összefoglaló értékelése .................................................................9

3.2 A PTE helyzetének elemzése a K+F+I tevékenység területén ..........................................................93.2.1 Az erősségek és gyengeségek azonosítása, kulcspozíciók ...........................................................93.2.2 A PTE K+F+I tevékenységének jelenlegi állapotára vonatkozó összegzés ................................10

4. A PTE küldetése a K+F+I területén .....................................................................................................145. A PTE K+F+I tevékenységének jövőképe, alapvető irányai ..................................................................14

5.1 A jövőkép általános megfogalmazása ...........................................................................................145.2 Alapvető irányok kijelölése a jövőkép alapján ..............................................................................14

6. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célrendszere .....................................................................166.1 PTE szintű célok .........................................................................................................................17

6.1.1 PTE szintű célrendszer ..........................................................................................................176.1.2 PTE szintű célok értelmezése .................................................................................................52

6.2 Kiemelt kutatási irányok, tudományterületenkénti kutatási irányok ............................................566.2.1 PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányok (KKI) ..........................................................................566.2.2 Tudományterületenkénti kutatási irányok a stratégiai időtávban ............................................59

1.sz. Melléklet: Külső környezeti tényezők elemzése ....................................................................................64

2.sz. Melléklet: Kutatás-fejlesztési adatok a PTE K+F+I Stratégiájának megalapozásához ...........................76

2

Előszó

A Pécsi Tudományegyetem Magyarország legrégebbi egyeteme, mely egy olyan európai kulturális főváros szellemiségét kívánja magáénak tekinteni, mely a tradícióra építve képes megújulni, a fiatal generációk számára az önmegvalósítás lehetőségét kínálni. A régió legnagyobb felsőoktatási intézményeként okkal és joggal vállaljuk magunkra a tudomány zászlóshajója szerepét. A tudománynak, kutatásnak pedig természetes velejárója az újítás, az innováció. Egyetemünk szemléletében az innováció kulcsfontossággal bír, a középpontban a tehetségek támogatása áll. Intézményünk törekvése, hogy képes legyen a megszületett szellemi alkotások feltárásától egészen a megvalósításig aktív segítője lenni az innovációs és technológia-transzfer folyamatoknak, meghatározó szereplőjévé válva a hazai és nemzetközi innovációs piacnak.

A Pécsi Tudományegyetem - a felsőoktatási intézmények közül Magyarországon elsőként - elhatározta, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció iránti elkötelezettségét hosszútávú Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia keretében deklarálja, valamint megfogalmazza K+F+I fejlesztéspolitikáját, célkitűzéseit, és a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, eszközöket határoz meg.

A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ 2009-ben elnyert TÁMOP 4.2.1. „3T - Technológia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban” c. projektje keretében célul tűzte ki a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia, 2011-2020 megalkotását.

2011. június 23-án – bizottsági egyeztetéseket követően - a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa egyhangúlag elfogadta a Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia, 2011-2020 Koncepcióját. A Koncepción túl, mely a helyzetelemzésen túl a stratégiai célkitűzéseket foglalta magába, a szenátusi elfogadást követően intézkedések, akciók kidolgozására és egyeztetésére került sor. A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa 2011. december 15-én fogadta el magát a Stratégiát. A Pécsi Tudományegyetem Komplex Stratégiájába, annak meghatározó elemeként a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia modulszerűen illeszthető lesz.

Köszönetet mondunk mindazon kollégáknak, akik a stratégia-készítésben munkacsoport vezetőként, munkacsoport tagként, véleményezőként közreműködtek és észrevételeikkel, javaslataikkal hozzájárultak e stratégiai dokumentum elkészüléséhez.

Prof. Dr. Bódis József Prof. Dr. Kovács L. Gáborrektor tudományos és innovációs rektorhelyettes,

a PTE Innovációs Bizottságának elnöke

3

1. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia indokoltsága, célja

A Dél-dunántúli Régió legjelentősebb tudásbázisa a Pécsi Tudományegyetem. Azon túl, hogy a baranyai megyeszékhely legnagyobb foglalkoztatója, a huszonnyolc ezres hallgatóseregével és majd’ kétezer főt számláló oktatói-kutatói karával a szellemi élet központja is egyben. Az élettudománnyal kapcsolatos kutatások, innovációs tevékenységek elsősorban az Általános Orvostudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Klinikai Központban és a Természettudományi Karon valósulnak meg, bár ez utóbbi területe elsősorban a természettudomány. A humán és társadalomtudományokat illetően a széles spektrum, a szerteágazóság jellemzi a Pécsi Tudományegyetemet: az intézmény több karán – az Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészettudományi Karon, a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karon, az Illyés Gyula Karon, a Közgazdaságtudományi Karon és a Művészeti Karon – folyik sokrétű kutatói tevékenység különböző témákban. A műszaki tudományok tekintetében a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar jár élen.

Évek óta érezzük az egyetemi szintű, átfogó Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia hiányát. Elsősorban a nagy pályázatok tervezésekor, az aktuális pályázati stratégia kialakításánál lenne szükség arra, hogy az Egyetem és a Régió erősségeit, valamint a K+F+I piacok folyamatait figyelembe véve, hosszútávú prioritásokat határozzunk meg, s ezek mentén, következetesen építkezve valósítsuk meg fejlesztéseinket. Hiányoznak az információk arra vonatkozóan, mely kutatási területeken versenyképes Egyetemünk, hol és milyen kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálokkal rendelkezünk, milyen erőforrásoknak vagyunk a birtokában (mind a humán erőforrás, mind a labor- és műszerpark tekintetében).

A tudományos, K+F tevékenységek mellett egyre komolyabb szerepet kap az innováció és kutatáshasznosítás intézményünkben, mely a felsőoktatási intézmények megítélésében ma már kimagasló jelentőséggel bír. Az Innovációs Bizottság (IB) és a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ (KTTK) feladata, hogy az Egyetemen keletkező kutatási eredmények, szolgálati szellemi termékek jogi oltalmát biztosítsa, innovációk létrejöttét, vagyis hasznosításukat menedzselje.

Az egyes találmányok, K+F szolgáltatások kapcsán komoly üzleti döntéseket kell hoznunk arra vonatkozóan, mibe és mennyit fektessen a tulajdonos Egyetem akár beruházás, akár munkaerő, akár más formában. Az ilyen típusú döntéseket is megalapozza a K+F+I Stratégia.

A stratégia-készítés célja a kutatási projektek, pályázati stratégiák irányának kijelölésén túl a hatékony kutatásmenedzsment, kutatáshasznosítás és technológia-transzfer folyamatok, továbbá az innovációt segítő környezet kialakítása.

A K+F+I stratégia-készítés konkrét céljai:

1. adott K+F pályázati felhívás kapcsán a PTE pályázati stratégiájának meghatározásához hivatkozási alap legyen;

2. az Innovációs Bizottság iparjogvédelemmel és hasznosítással kapcsolatos döntései kapcsán hivatkozási alap legyen;

3. a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ által készített hasznosítási tervekhez hivatkozási alap legyen;

4. az innovációt és K+F menedzsmentet támogató hatékony szervezet, eljárásrendek, szabályzatok kialakításának kiindulási alapja legyen;

5. a stratégia-készítés folyamata segítse az információ-áramlást, partnerség kialakulását, valamint hozzájáruljon a PTE kutatók és innovációt támogató szervezetek munkatársai tudatformálásához, elkötelezettségük megerősítéséhez.

A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia jelentősége, hogy az ebben a legitim dokumentumban megfogalmazott prioritások mentén fogja intézményünk a forrásszerzést, felhasználást orientálni mind a pályázati, mind a saját források a Stratégia keretében megfogalmazott fejlesztésekre kell, hogy koncentrálódjanak.

4

2. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiakészítésének folyamata, keretei

A Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia, 2011-2020 dokumentumának létrejöttén túl fontosnak tartjuk a készítés folyamatát, a munkacsoportokat, fórumokat, ahol a vezető kutatók, egyetemi polgárok eszmét cserélhetnek egyetemünk K+F és innovációs helyzetével kapcsolatban. „Minden program/stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle…” Ahhoz, hogy Egyetemünk Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája sikeres legyen, a későbbi „megvalósítók” és partnereink aktív részvételét biztosítottuk a tervezési folyamatban, majd biztosítjuk a Stratégia disszeminációja során.

2.1. A stratégia-készítés szervezete

A stratégia-készítés szakmai vezetője az Innovációs Bizottság elnöke, egyben a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese: Dr. Kovács L. Gábor.

1.sz. ábra: A stratégia-készítés szervezete

A stratégiai tervezés szintje alapvetően az egyetemi szint, ugyanakkor mind a helyzetelemzés, mind a prioritások megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk a tudományterületek sajátosságait. A stratégia-készítés kapcsán öt tematikus munkacsoportot hoztunk létre tudományterületenként, valamint egy horizontális munkacsoportot.

Szöveg

PTE SZENÁTUS

PTE Innovációs Bizottság IB elnök

TTK

6. K+F+I Menedzsment és FinanszírozásHorizontális Munkacsoport MCS Vezető

IBPIIKTTK GFI

PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-Transzfer Központ

PMMIK BTK KKÁOK ETK KK ÁJK FEEK IGYK KTK

1. Orvos- és Egészség Tudományi

Munkacsoport MCS vezető

3. Műszaki Tudományi

MunkacsoportMCS Vezető

2. Természettudományi Munkacsoport MCS

Vezető

4. Társadalom-Tudományi

MunkacsoportMCS vezető

5. Humán és művészet-

Tudományi Munkacsoport MCS

vezető

5

Tematikus munkacsoportok:

1. Orvos- és egészségtudományi munkacsoport Munkacsoport vezetők: Dr. Kriszbacher Ildikó, ETK; Dr. Nyitrai Miklós, ÁOK

2. Természettudományi munkacsoport Munkacsoport vezető: Dr. Jakab Gábor, TTK

3. Műszaki tudományi munkacsoport Munkacsoport vezető: Dr. Tóth Zoltán, PMMIK

4. Társadalomtudományi munkacsoport Munkacsoport vezető: Dr. Ulbert József, KTK

5. Humán és művészettudományi munkacsoport Munkacsoport vezetők: Dr. Colin Foster, MK; Dr. Jankovits László, BTK

Horizontális munkacsoport:

6. K+F+I menedzsment és finanszírozás munkacsoport Munkacsoport vezető: Dr. Zeller Gyula rektorhelyettes

A munkacsoportok feladata a tudományterületek szerinti helyzetértékelésre, SWOT elemzés elkészítésére, valamint célkitűzések és kiemelt kutatási irányok meghatározására terjedt ki. A munkacsoportok aktívan közreműködtek a részanyagok véleményezésében, az ülések alkalmával számos értékes ötlet, javaslat született. A munkacsoportok munkáját a munkacsoport vezetők fogták össze.

A horizontális munkacsoport elsődleges célja a kutatás-fejlesztés és innovációt támogató belső környezet értékelése volt, továbbá átfogó célkitűzések meghatározása a K+F+I aktivitások, eredmények fokozása érdekében. A horizontális munkacsoport keretében a GFI Pályázati Csoport, a RH Pályázati és Innovációs Igazgatóság, valamint a KTTK vezetői és munkatársai dolgoztak együtt.

A stratégia-készítés folyamatának operatív támogatását a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ végezte.

2.2. A statégia-készítés folyamata

2010. október 25. Munkacsoport vezetői ülés

Tárgy: A stratégia-készítés célja, módszertani kérdések

2010. november 10. Innovációs Bizottság ülése

Tárgy: Tájékoztatás a stratégia-készítés állásáról, módszertani kérdések, észrevételek, javaslatok

2011. január 5. Munkacsoport vezetői ülés

Tárgy: SWOT elemzés, módszertani kérdések

6

2011. február 3. Vezetői brain storming

Tárgy: A PTE rektori vezetés stratégiai elképzelései az egyetem K+F+I pozícióival, valamint prioritásaival kapcsolatban

2011. március 8. Innovációs Bizottság ülése

Tárgy: K+F+I helyzetelemzés, PTE és tudományterületi SWOT analízis, észrevételek, javaslatok

2011. április 18. Munkacsoport vezetői ülés

Tárgy: A PTE K+F+I szempontú küldetése, jövőképe, kiemelt kutatási irányok (KKI) meghatározása, módszertani kérdések

2011. november 15. Munkacsoport vezetői ülés

Tárgy: Kiemelt kutatási irányok (KKI) meghatározása, módszertani kérdések

A munkacsoportok számos alkalommal személyesen konzultáltak, a karok képviselői a kari vezetőkkel és kollégákkal írásban és szóban egyeztettek. A PTE innovációs honlapján a munkaanyagok letölthetők voltak, lehetőség nyílt az online véleményezésre.

A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia készítésének folyamata kétfázisú. Az első fázisban a Koncepció dokumentuma készült el, melynek szenátusi elfogadását követően kezdődhetett meg a Stratégia - intézkedés és beavatkozási területek szintű - kidolgozása.

2.3. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia tartalma

A K+F+I Stratégia anyaga keretében a stratégia-készítés indokoltságának, céljának, valamint készítésének és kereteinek bemutatását követően kitérünk a külső-belső környezet elemzésére, SWOT analízisére, a K+F+I szempontú küldetés és jövőkép, majd stratégiai célrendszer meghatározására. A célokhoz az eredményességet mutató indikátorokat rendeltünk, valamint az elérésüket szolgáló intézkedéseket, konkrét akciókat fogalmaztunk meg. Meghatároztuk továbbá a Pécsi Tudományegyetem kiemelt kutatási irányait (KKI), priorizált kutatási területeit.

A stratégia-készítés során biztosítanunk kell különböző regionális, nemzeti és EU szintű tervdokumentumokhoz, politikákhoz történő illeszkedést, elsősorban az Europa 2020 stratégia fő célkitűzéseihez.

Figyelembe vettük továbbá a PTE kiemelt, stratégiailag fontos futó K+F pályázati projektjeinek prioritásait.

Illeszkedés:

1. „Zöld Könyv – Európai Kutatási Térség új perspektívák” kiadvány

2. ERA Indicators and Monitoring Expert Group Report, EC-ERA

3. Commission Working Document, Consultation on the Future „EU 2020” Strategy, COM(2009)647

4. Nemzeti Innovációs Stratégia (elkészültének várható időpontja: 2011. ősz)

5. Dél-dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (RIS), 2004

6. PTE Kutatóegyetem Stratégia, 2010 (OKM pályázat)

7. Quatro Scientiae. A Pécsi Tudományegyetem versenyképességi fejlesztése négy kiemelt kutatási irány K+F+I tevékenységének minőségi javításával (TÁMOP 4.2.1. B pályázat)

8. Science Please! Innovatív Kutatói Teamek kutatási stratégia, 2009 (TÁMOP 4.2.2. pályázat)

7

3. Környezeti és PTE szintű elemzések

A külső környezet és a PTE jelenlegi helyzetének elemzése során:

1. Azonosításra és értékelésre kerülnek a PTE K+F+I tevékenységének jövőjére, ebből adódóan stratégiájára is hatással lévő külső környezeti tényezők. A környezeti tényezők több szempontú elemzése arra ad választ, hogy melyek azok a külső tendenciák, amelyek kiemelten hatnak a K+F+I tevékenységre, továbbá az egyes tendenciák milyen kimenetet jelenthetnek a jövő szempontjából.

2. A PTE jelenlegi K+F+I helyzetének elemzése, az erősségek és gyengeségek értékelése arra ad választ, hogy melyek azok a kulcspozíciók, amelyekre bátran lehet támaszkodni a jövő tervezése során, illetve melyek azok a jellemzők, amelyeken javítani kell a siker érdekében.

3. A környezeti tényezők és a jelenlegi helyzet jellemzői összefüggéseiben is elemzésre kerülnek, a SWOT analízis segítségével. A stratégia-készítés során a munkacsoportok megállapításokat tettek a PTE egészére vonatkozóan, valamint elkészítették a tudományterületük K+F+I szempontú SWOT analízisét. A tudományterületenkénti SWOT analíziseket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3.1. A K+F+I tevékenységet befolyásoló külső környezeti tényezők

3.1.1. A külső környezeti tényezők azonosítása

A külső környezeti tényezőket a PTE K+F+I tevékenysége szempontjából lehetőségként vagy veszélyként értelmezzük. A lehetőségek kihasználása, valamint a veszélyek negatív hatásainak kiküszöbölése meghatározó szempont a stratégia kialakítása során, ezért kiemelt jelentőségű feladat a környezeti tendenciák azonosítása és értékelése.

A K+F+I stratégia szempontjából releváns lehetőségek és veszélyek az alábbi környezeti tényező csoportokba kerültek besorolásra:

1. Stratégiai környezet

2. Szabályozási környezet

3. K+F+I tevékenység támogatási és finanszírozási rendszere

4. Kutatási és tudományos környezet

5. Közvetlen gazdasági környezet

6. Általános piaci környezet

8

A külső befolyásoló tényezőket az 1. sz. táblázat részletezi.

Környezeti tényezők Lehetőségek Veszélyek

1. Stratégiai környezet• Európa 2020 – Az intelligens,

fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

• Nincs hosszútávú országos, regionális és városi fejlesztési stratégia

2. Szabályozási környezet• Szakképzési és innovációs járulék

fizetésének kötelezettsége

• Közbeszerzési törvényből adódó átfutási idők

• A K+F+I tevékenységre ható jogbizonytalanság, nehezen tervezhető jogi és finanszírozási környezet

• Klinikai tevékenységgel rendelkező egyetemek finanszírozásának anomáliái

• Vállalkozó egyetem jogszabályi korlátozása

3. K+F+I tevékenység támogatási-finanszírozási rendszere

• K+F+I hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek

• Külföldi hallgatók fogadásának támogatása

• Bürokratikus pályázati rendszer• K+F+I finanszírozás bizonytalanságai

az új felsőoktatási törvényben• A pályázati lehetőségek túlsúlya

a K+F+I finanszírozásában, a tőkefinanszírozás alacsony szintje

• Az infláció következtében csökkenő reálértékű K+F+I támogatási források


• Nemzetközi innovációs kutatási hálózatok működése

• Kutatói pálya csökkenő vonzereje, életpálya modellek hiánya

• A kutatási tevékenység és a kutatók alacsony motiváltsága

• „Agyelszívás”• A felsőoktatás tömegoktatássá válása• Technológia-transzfer és innováció

menedzsment kompetencia hiánya a piacon


• A régió közlekedési infrastruktúrájának javulásából származó gazdasági előnyök

• A Dél-dunántúli régió, Baranya megye, Pécs város a PTE kutatások természetes piaca

• Jelenlét és kapcsolatrendszer Tolna megyében

• A Paksi Atomerőmű bővítése

• A régió és Pécs város gazdasági pozíció vesztése, gyenge regionális gazdaság

• A régió relatív elszigeteltsége, a high-tech ipar teljes hiánya

• Potenciális befektetők hiánya a régióban


• Piaci igény az egyetemi K+F+I szolgáltatásokra

• KKV szektor nyitottsága az egyetemi együttműködésre

• Szponzorációs rendszerek működése• EKF során létrejött infrastruktúra és

kapcsolatrendszer innovációs hatása

• A válság hatásait viselő gazdasági környezet, csökkenő hajlandóság a K+F+I finanszírozására

• Ipari kutatóbázisok kialakulása, ipari konkurencia a K+F+I területén

• Erősebb egyetemi lobbyk

1.sz. táblázat: Belső környezeti tényezők

9

3.1.2 A külső környezeti tényezők összefoglaló értékelése

A külső környezeti tényezők részletes elemzését az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Az 1. sz. táblázatban rögzített külső környezeti tényezők – mint lehetőségek vagy veszélyek – alapján a következő összegzés fogalmazható meg:

• Valamennyi környezeti tényező csoportot figyelembe véve túlsúlyban vannak azok a tényezők, amelyek inkább veszélyt hordoznak magukban a stratégiai időtáv kutatási és kutatás-támogatási programjának meghatározása szempontjából, relatíve gyenge a valóban reális lehetőségeket jelentő környezeti tényezők ereje;

• Az ország és az egész környezet gazdasági, illetve piaci problémái mellett is esélyt jelent a PTE kutatási tevékenységének fejlesztése szempontjából a régió közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése (a Budapest-Pécs közötti autópálya; Pogány repülőtér), amely az általános piaci és gazdasági környezet változása esetén befektetőket és új beruházásokat teremthet Pécs és vonzáskörzetében;

• Az Európai Uniós törekvése, a K+F+I preferálása, az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, valamint az ebből adódó kezdeményezések és tagországi kötelezettségek kitörési pontokat jelenthetnek a PTE K+F+I tevékenységében is;

• A PTE K+F+I stratégiájára hatással lévő környezeti tényezők között kiemelt veszélyt jelent a szabályozás rendszere, a sokszor tapasztalható jogbizonytalanság, a vállalkozó egyetem jogszabályi bizonytalansága és korlátozása;

• Szintén problémás területként kell kezelni az általános kutatási és tudományos környezetet, ezen belül is azt, hogy a társadalmi szinten jelentkező értékválsággal összefüggésben csökkent a kutatás társadalmi elismertsége, ezzel összefüggésben gyengült a kutatói motiváltság és a kutatói pálya vonzereje.

Összességében: a PTE K+F+I stratégiai irányaWinak meghatározása során, a stratégiai akciókkal és intézkedésekkel inkább a makro- és mikrogazdasági környezet negatív hatásainak kezelésére kell felkészülni.

3.2. A PTE helyzetének elemzése a K+F+I tevékenység területén

3.2.1. Az erősségek és gyengeségek azonosítása, kulcspozíciók

A Pécsi Tudományegyetem K+F+I tevékenységének erősségei és gyengeségei a következő pozíciók szerint kerültek értékelésre:

1. Piaci pozíció, presztízs

2. Tudományos teljesítmény

3. Kutatáshasznosítás, innovációs teljesítmény

4. Kutatásmenedzsment

5. Kutatási infrastruktúra

6. Nemzetközi jelenlét

7. Pénzügyi pozíció, pénzügyi menedzsment

8. Humán pozíció

9. PTE intézményi környezet

10. Belső kapcsolati rendszer

11. Külső kapcsolati pozíció

12. Információs pozíció

10

3.2.2. A PTE K+F+I tevékenységének jelenlegi állapotára vonatkozó összegzés

A PTE K+F+I tevékenységének jelenlegi helyzetét – markánsan – a Kutató Egyetem cím elnyerésére vonatkozó pályázat kudarca összegzi.

A 2. sz. táblázat alapján látható, hogy a K+F+I szempontjából releváns területeken – jellemzően – relatíve gyenge működés tapasztalható, különösen az alábbi szegmensekben:

• Kiemelkedő a hiányosságok száma a K+F+I tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó menedzsment területen, ezen belül is meghatározó a folyamatok és a működés szabályozottságának, az Egyetemen belüli koordináció, valamint a kutatás- és projektmenedzsment színvonalának gyengesége.

• A PTE K+F+I tevékenységének további gyenge szegmense a finanszírozás. Az Egyetem nem stabil pénzügyi-gazdasági helyzete rányomja a bélyeget a K+F+I tevékenység színvonalára, illetve ugyancsak nehézséget jelent a nyertes pályázatok önrészének finanszírozása a folyamatosan fennálló likviditási problémák miatt.

• A sikertelen kutató egyetemi pályázat visszavezethető a K+F+I humán erőforrásainak problémáira, többek között az akadémikusok és nagydoktorok, illetve a tudományos fokozatok, valamit az akadémiai kutatócsoportok relatíve alacsony számára. A humán erőforrás gazdálkodás további gyengesége az érett kutatók megnyerésének, valamint az utánpótlás nevelésének színvonala.

• A K+F+I sikere szempontjából fontos külső kapcsolati rendszerben látható gyengeségek is inkább hátráltató tényezők, a siker érdekében nagyobb lobby erőre, valamint a külső kommunikáció PTE szintű erősítésére és egységesítésére volna szükség.

• A K+F+I kiemelt gyengeségei jelentős kockázatot jelentenek az Európai Unió törekvéseiből adódó lehetőségek kihasználása, az ehhez kapcsolódó programokban történő részvétel elmaradása területén, valamint a PTE működési gyengeségeiből következően nagy az esélye annak, hogy a környezeti veszélyeket (kiemelten az általános piaci és gazdasági helyzetet) nem lesz képes kezelni az Egyetem.

Az 2. sz. táblázatban részletezett PTE helyzetelemzés – mint erősségek vagy gyengeségek – mellett az Egyetem K+F+I, valamint ezzel összefüggésben pályázati tevékenységére a következő összegzés adható:

• Az MTA részére 2011 augusztusában készült jelentés alapján a PTE alapvetően a 7-9. helyet tölti be a fontosabb mutatókat illetően a K+F területen a magyarországi egyetemek között, valamint az elnyert pályázatok összegét is figyelembe véve jelentősen le van maradva a többi egyetemtől. Az orvoskarral rendelkező egyetemek tekintetében gyakorlatilag az utolsó a PTE.

• „A K+F tevékenység egy oktatóra és kutatóra jutó 2009. és 2010. évi átlagos forrása és kiadása (E Ft-ban)” c. kimutatás alapján a PTE esetében 1796 millió Ft a forrás és 1270 millió Ft a kiadás összege. Országos összevetésben így csak a hetedik helyet foglalja el, azonban ki kell emelni, hogy az első két intézmény által elnyert összegek (forrás: 7747, illetve 6697 millió Ft) jelentősen meghaladják a PTE teljesítményét. A hatodik helyet elfoglaló Miskolci Egyetem is még 2400 millió Ft feletti forrás felett rendelkezik ebben az összehasonlításban.

• Kiemelten fontos az EU keretprogramok tekintetében kifejezetten komoly lemaradás csökkentése. E keretprogramok jelentik a zálogát a Kutatóközpont működtethetőségének. Itt az egy oktatóra-kutatóra jutó bevétel esetében 2009-2010-ben csak a kilencedik helyet foglalta el a PTE. Ezen időszakban összesen 282 millió Ft összeget nyert el a PTE 4 projekt esetében, míg az első hat egyetem mindegyike gyakorlatilag 2 milliárd fölötti támogatási értéket ért el. Megjegyezzük, hogy az orvoskarral rendelkező szegedi, budapesti, debreceni egyetemek mind az első hatban szerepelnek, mellettük elsősorban a műszaki kutatásokra elnyert támogatások összege magas.

• Kifejezetten alacsony az EU keretprogramokra benyújtott pályázatok száma. Az első kettő egyetem 31 és 20 pályázatot nyújtott be, de még a hatodik Semmelweis Egyetem is 11 pályázatot adott be. Meg kell jegyezni, hogy a benyújtott pályázat elnyert támogatási összeg kifejezetten alacsonynak számít a pályázatonként 100 millió Ft alatti összegeivel.

11

A PTE K+F+I tevékenységének erősségeit és gyengeségeit a 2. sz. táblázat tartalmazza.

Pozíciójellemző Erősségek Gyengeségek

1. Piaci pozíció, presztízs

• Pályázati projektekben történő aktivitás, aktív részvétel nemzetközi és hazai szinten

• A felsőoktatási jelentkezések és a hallgatói szám alapján a PTE jó „brand” a piacon

• Klinikai tevékenység regionális szerepe, hatása

• Egyes területeken az oktatás-képzés regionális kiterjesztése

• A tudománymetriai megítélés alapján a PTE alulértékelt a karok spektruma miatt

• PTE image problémái, gyenge gazdasági hírnév

2. Tudományos teljesítmény

• „Kiváló Egyetem” cím• „Nemzeti labor” cím több labor esetében• Saját kiadványok, szakfolyóiratok

• A „Kutató Egyetem” cím pályázat kudarca

• A kutatási színvonal egyenetlensége• L’art pour l’art kutatások, Phd és

oktatói témákban• Tudományterületek, szakterületek

eltérő fejlettsége• Szabadalom versus publikáció

elismertsége

3. Kutatáshasznosítás, innovációs teljesítmény

• Biztosítottak a kutatáshasznosítás szervezeti és működési keretei (KTTK)

• IP menedzsment tapasztalat és működési keretek

• Technológiai transzfert támogató eszközök és módszerek rendelkezésre állása

• Klinikai kutatások gyakorlati alkalmazása és kipróbálása biztosított

• Nincs hagyománya az innovációnak• Kutatáshasznosítási tapasztalat hiánya• Ipari tapasztalatok hiánya

4. Kutatás menedzsment

• Egyetemi szinten egységes pályázati és innovációs szervezet a pályázati ügyek támogatása és a kiemelt projektek kezelése érdekében

• A pályázatok pénzügyi lebonyolításáért felelős szervezet működése

• K+F+I stratégia hiánya• Nem koordinált tevékenység a PTE

szintű és a kari pályázatok között, összehangoltság és együttműködés hiánya

• Tudáshiány a kutatásmenedzsment és a projektmenedzsment területén

• Működési- és folyamatszabályozások hiánya

• Együttműködés koordinálásának hiánya az egyes tudományterületek között (egymás munkáinak ismerete)

• A KTTK átfogó hatáskörének hiánya a K+F menedzsment területén

• Nem egységesen kialakított és alkalmazott szabályrendszer (Pl. elvonások szabályai), javításra szorul a K+F+I tevékenység szabályozásának minősége

• A belső minőségellenőrzési és értékelési rendszer hiánya

12


5. Kutatási infrastruktúra

• Jó színvonalú könyvtári infrastruktúra• Sikeres műszerfejlesztések, laborok• Science Building

• Földrajzi széttagoltság, nem koncentráltan rendelkezésre álló kutatási infrastruktúra

• A kutatásban szerepet játszó műszerek nem egyenletes, gyenge vagy túlzott kihasználtsága, több esetben az oktatás és a kutatás területén egyaránt intenzíven használt eszközök

• Az Egyetem tulajdonában lévő nagy, kiemelt műszerek alkalmazási lehetőségei és előnyei nem közismertek a kutatók számára

• Hiányos kutatási infrastruktúra a piac által igényelt kutatásokhoz, továbbá elavult műszerpark és hiányzó laborok egyes területek kutatásához

• Nem tervszerű kutatási infrastruktúra-fejlesztés, nagy pályázatok miatt esetleges, ad-hoc fejlesztések

• A kutatásban használható műszerpark nyilvántartási problémái

6. Nemzetközi jelenlét

• Nemzetközi technológia-transzfer szervezeti tagságok

• Nemzetközi felsőoktatási és érdekvédelmi szervezetekben való részvétel

• Vezetői és elnökségi tagság nemzetközi szakmai szervezetekben

• Sikeres nemzetközi konferenciák szervezése

• Külföldi oktatási és gyakorlatszerzési kapcsolatok

• Részvétel nemzetközi folyóiratok szerkesztő bizottságában

• Egyes tudományterületeken alacsony szintű nemzetközi aktivitás

• Nemzetközi konzorciumban megvalósuló tudományos, kutatási és fejlesztési tevékenység relatíve alacsony szintje

• Kevés külföldi K+F megbízás

7. Pénzügyi pozíció, pénzügyi menedzsment

• A karok a kutatást ösztönző belső pályázatokkal rendelkeznek

• Nem stabil pénzügyi helyzet és K+F+I finanszírozási lehetőség az Egyetemen (a klinikai terület nem stabil pénzügyi helyzete finanszírozási problémákat okoz több területen)

• Kiemelt projektek által okozott finanszírozási teher, likviditási problémák

• A kutatásokat és az innovációt ösztönző egyetemi belső pályázat szüneteltetése

• Szponzoráció koordinálatlansága• A pályázati önrész, valamint a

fenntartási kötelezettségek módszeres tervezésének hiánya

• A külső forrásokból túlzott mértékű az egyetemi és a kari elvonás, a kutatáshasznosítás és a szolgáltatás nem versenyképes

13


8. Humán pozíció

• Minősített kutatók magas száma egyes tudományterületeken

• Tehetséggondozás relatíve jó színvonala (kiterjedt TDK rendszer, szakkollégiumok)

• Működő doktori iskolák

• Akadémikusok és nagydoktorok, illetve a tudományos fokozatok relatíve alacsony száma egyes tudományterületeken

• Akadémiai kutatócsoportok viszonylag alacsony száma

• A kutatói „kritikus tömeg” hiánya• A vezető kutatók magas életkora• Az utánpótlás nevelés elégtelensége• Az érett kutatók megnyerésének

sikertelensége más hazai és nemzetközi intézményekből

• A kutatók túlzott oktatási leterhelése• A differenciált motiváció hiánya –

nincs megfelelő megkülönböztetés a kutatók anyagi megbecsülésében

• Kutatók vállalkozó képességének, innovatív szemléletének hiánya

9. PTE intézményi környezet• Rektori vezetés támogatása• Egyes karokon jelentős elkötelezettség a

K+F+I iránt

• Nehézkes, átláthatatlan bürokrácia• Nem szankcionáltak az egyetem

„megkerülésével” hasznosuló IP-k (szellemi termékek), szolgáltatások

• Gyenge környezetvédelmi politika az Egyetemen

10. Belső kapcsolati rendszer

• Néhány tudományterület közötti együttműködés, interdiszciplináris kapcsolatok

• Az előkészítésben és a lebonyolításban résztvevők jó munkakapcsolata

• Jelentős bizalmatlanság a K+F+I egyetemi szintű irányítása és a karok együttműködésében

• A KTTK kutatók általi ismertsége nem teljeskörű

• Elszigetelődő karok, kutatók

11. Külső kapcsolati pozíció• Széles gazdasági kapcsolatrendszer• Együttműködések klaszterek keretében

• Piaci partnerekkel ápolt kapcsolatok alacsony intenzitása

• PTE erős lobby hiánya• Földrajzi széttagoltság, nem

koncentráltan rendelkezésre álló kutatási infrastruktúra

• Egységes kommunikációs vonalak betartásának hiánya a külső kapcsolattartás területén

• A pályázati intézményrendszerrel történő kommunikáció nehézkessége

12. Információs pozíció

• Tudástérkép• Az egyetemen rendelkezésre álló tudásbázis• K+F profilkereső több nyelven

• Az egyes karokon széttagolt informatikai háttér

• Egységes pályázati és projektmenedzsment rendszer hiánya

• Objektív felmérés hiánya a PTE tudományos teljesítményéről

• Kutatási adatok hiányossága, gyenge adatszolgáltatási hajlandóság

2.sz. táblázat: Külső környezeti tényezők

14

4. A PTE küldetése a K+F+I területén

A Pécsi Tudományegyetem küldetéseként azt tekinti, hogy:

1. a felmerülő társadalmi-, gazdasági-, egészségügyi- és technológiai, valamint az élet különböző területein átívelő összetett kihívásokra, továbbá a társadalmat élénken foglalkoztató problémákra a gyakorlatban hasznosítható, tudományosan megalapozott, komplex válaszokat adjon, amelynek eredményeként folyamatosan növeli társadalmi szerepvállalását, a társadalmi-, gazdasági- és technológiai fejlődéshez történő hozzájárulását, továbbá a jövőbeni kihívásokra történő felkészülés sikerességét;

2. a K+F+I tevékenységével Pécsett és vonzáskörzetében, a Dél-dunántúli régióban, valamint a határokon átívelő térségekben a területfejlesztést és a gazdasági fellendülést támogassa, továbbá a régió földrajzi-, természeti- és gazdasági adottságaira építve – a tudományos kutatás megalapozottságával – az ezen a területen működő vállalkozások versenyképességének növeléséhez, továbbá a lakosság életminőségének javulásához hozzájáruljon.

5. A PTE K+F+I tevékenységének jövőképe, alapvető irányai

5.1 A jövőkép általános megfogalmazása

A K+F+I tevékenység általános jövőképe, hogy a következő 8-10 évben:

1. a K+F+I tevékenység a Pécsi Tudományegyetem meghatározó alapértéke, amellyel összhangban a tudományos tevékenység Egyetemen belüli elismertsége magas, a PTE vezetése folyamatosan képes biztosítani a K+F+I tevékenységet ösztönző kreatív szellemi és anyagi környezetet;

2. az Egyetem a kutatási-, a fejlesztési- és az innovációs aktivitásával a hazai színtéren elismert, versenyképes tényezőként jelenik meg, míg a nemzetközi kutatási projektekben néhány területen jelentős tudományos hozzáadott értéket biztosító partner;

3. a Pécsi Tudományegyetem K+F+I portfóliója arányos az alap- és az alkalmazott kutatások szempontjából, valamint a kutatási eredmények meghatározó része eljut az innovációs hasznosulásig, a PTE képes a teljes K+F+I folyamatlánc meghatározó szereplője lenni;

4. a PTE néhány tudományterületen elért eredményeivel kimagasló, ebből adódóan a többi intézménytől megkülönböztethető a hazai felsőoktatási rendszerben, ugyanakkor valamennyi releváns tudományterületen folyamatos fejlődést felmutató intézmény (pl. kiválósági központ).

5.2 Alapvető irányok kijelölése a jövőkép alapján

A jövőkép részletes kifejtése során az alapvető irányokat jelöljük ki az 5.1 fejezet 1-4. pontja alapján.

1) A K+F+I mint alapérték

A tudományos tevékenység, illetve a K+F+I rendszere a PTE alaptevékenységének egyik pillére, az oktatási- és a gyógyítási tevékenységgel szoros együttműködésben, integrációban valósul meg. Az Egyetem akkor lehet sikeres, ha az oktatás, a gyógyítás és a kutatás – a kívánatos arányok szerint – egységes egészet alkot, a szinergiák érvényesülnek a gyakorlatban.

Ebből adódóan az Egyetem napi működésében – elsősorban a rektori vezetés részéről – sugallani kell a tudományos tevékenység, a kutatás, a fejlesztés és az innováció jelentőségét, egyre komolyabb szerepet kell kapnia az innovációnak és kutatáshasznosításnak intézményünkben.

15

A K+F+I alapértékként történő kezelése a PTE életében azt jelenti, hogy:

a. a K+F+I tevékenység stratégia által vezérelt;

b. a rektori irányításban, továbbá az oktatási és egészségügyi szervezetekben magasan pozícionált vezető felel a K+F+I tevékenységért;

c. az Egyetem egy kutatás-intenzív és innováció-orientált működési gyakorlatot alakít ki;

d. a K+F+I tevékenység tervezésének és értékelésének különböző fórumai rendszeresen működnek az Egyetemen;

e. a vezetés folyamatosan javítja a színvonalas kutató és fejlesztő munka alapfeltételeit, a kutató és fejlesztő munka pénzügyi forrásait, a különböző infrastruktúra elemeket és a belső szolgáltatásokat;

f. a PTE biztosítja az egyetemi célokkal összhangban lévő kutatói motiváltságot és szabadságot;

g. a PTE nagy hangsúlyt fektet a kutatási módszertanok fejlesztésére, továbbá Egyetemen belüli elterjesztésére;

h. a PTE kiemelten kezeli a tudástranszfert;

i. a kutatási eredmények, valamint az eredményeket elérő kutatók folyamatosan bemutatásra kerülnek;

j. a K+F+I tevékenységet az Egyetem szervezeti struktúrájába erősen pozícionált szervezet támogatja.

2) A PTE K+F+I tevékenységének elismertsége

A Pécsi Tudományegyetem legfontosabb célja a kutató egyetemmé, kutató központtá válás, a mai értelmezés szerint ez a megbecsülés fokmérője, az elismerés csúcsa. Célunk az, hogy Egyetemünk a régió meghatározó tudásbázisa legyen, nemzetközi szinten is elismert kutató és innovációs központ.

A kutató egyetemmé válás mellett a stratégiai időszakban fenn kell tartani azt a helyzetet, hogy a PTE az ország első 10 legelismertebb egyeteme között jegyzett, sőt folyamatosan képes előretörni a tudományegyetemek rangsorában.

Ezen túl fontos törekvés a hazai és nemzetközi értelemben is versenyképes K+F+I tevékenység.

Az említett status quo megszerzése alapján alapvető törekvés, hogy az elismertség eredményezze azt is, hogy:

a. a PTE és kutatói keresettek lesznek a hazai projektek megvalósítása és vezetése érdekében, továbbá a nemzetközi projektekben történő részvétel során;

b. a PTE kívánatos partnerré válik az üzleti szféra számára az alkalmazott kutatások finanszírozásában, a kutatások innovációs hasznosulásig történő eljuttatásában;

c. az Egyetem sikeres lesz a hazai és nemzetközi pályázati források elnyerése során.

3) Az alap- és alkalmazott kutatások aránya

A K+F+I stratégia fontos alapkérdése a különböző kutatási szegmensek, az alap- és az alkalmazott kutatások közötti helyes arány megtalálása.

A PTE a stratégiai időtávban egyensúlyt keres a világban érvényesülő általános tudományos irányok jellegére, illetve változására épített, a PTE számára alapvetően erkölcsi elismerést eredményező alapkutatások, valamint a bevételt generáló, a versenykörülmények között működő alkalmazott kutatási tevékenység között.

Az alapkutatások területén a jelenlegi pozíciók erősítése, továbbá az általános tudományos tendenciákra gyorsan és rugalmasan reagálni képes PTE gyakorlat kialakítása meghatározó szempont, az alkalmazott kutatások területén nyerő pozíciót eredményezhet a nemzetközi és országos projektekbe történő bekapcsolódás és projektvezetés.

Kiemelkedő sikertényező a teljes K+F+I folyamatláncban történő részvétel, nagyon fontos a kutatási eredmények innovációs hasznosulásig történő eljuttatása, az ehhez kapcsolódó saját források biztosítása, a külső

16

források megtalálása, továbbá a külső kapcsolatrendszer kiépítése és működtetése. Ezzel összefüggésben, az előrelépés érdekében biztosítani kell, hogy a kutatások eredményeinek hasznosítása ne a PTE megkerülésével történjen.

Tudományterületek preferálása

A stratégia szempontjából alapkérdés, hogy milyen arányok vannak a különböző tudományterületek között. Valamennyi szakterület azt várja, hogy a számára kedvező kutatási terület, illetve kutatási metszet kapjon támogatást.

A PTE méretéből és a szakmai orientációk sokféleségéből adódóan nem lehet járható út egy relatíve szűk tudományterületre történő fókuszálás, a PTE K+F+I tevékenységének menedzselése során meg kell teremteni a helyes arányt az intézményben művelt sokféle tudományág között, a megfelelő keretek között tartva valamennyi tudományterületen ösztönözni kell az innovációt, valamint a különböző kutatási ötletek érvényesülési lehetőségét.

A generális megközelítés mellett ugyanakkor összpontosítani kell azokra a témákra, amelyek:

a. az elnyert pályázatokból adódóan kötelezettséget rónak az Egyetemre;

b. a külső pályázati vagy egyéb anyagi források kezelői számára a legnagyobb társadalmi és gazdasági előnyt vagy megtérülést eredményezik;

c. a hasznosíthatóság, az erkölcsi vagy anyagi hozadék szempontjából előnyt, vagy kitörési pontokat jelentenek;

d. jelentősebb eredményt hozhatnak a régió és a határokon átívelő térségek fejlődése szempontjából;

e. leginkább relevánsak az aktuális társadalmi-, gazdasági- és technológiai tendenciák szempontjából;

f. több tudományterület együttműködését igénylik, meghatározó a multi- vagy interdiszciplináris jellegük;

g. meghatározzák a PTE hazai és/vagy nemzetközi arculatát, illetve megkülönböztetik az Egyetemet a hazai felsőoktatási intézmények között.

A kutatási témák változatosságának fenntartása mellett a stratégiai időtávban a PTE elsősorban a legtöbb fenti (a-g pontokban említett) feltételnek együttesen megfelelő témákat részesíti előnyben, ezeken belül is azokra a témákra összpontosít, amelyek esetében leginkább érvényesül az aktuális tendenciák kihívásaira reagáló, az Egyetemet a környezetétől megkülönböztető, a tudományterületek együttműködését igénylő, hasznosítható jelleg.

17

6. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célrendszere

A PTE K+F+I tevékenységének küldetése és az alapvető irányok kijelölése alapján a stratégiai időtáv céljai két megközelítésben kerülnek meghatározásra:

1. Részletezésre kerülnek a PTE szinten értelmezhető – K+F+I tevékenységgel összefüggő – célok, amelyek jellemzően a kutatási-, fejlesztési- és innovációs tevékenység elvárt eredményére, a kapcsolatrendszer fejlesztésére, a működésre, valamint a szükséges képességek fejlesztésére irányulnak;

2. Bemutatásra kerülnek az egyes kutatási területek által – a stratégiai időtávban – preferált kiemelt kutatási irányok.

6.1 PTE szintű célok

6.1.1. PTE szintű célrendszer

A 2. sz. ábrán látható célrendszer határozza meg a PTE K+F+I fejlődési irányait. Ennek értelmezése szerint:

• A „K+F+I képességek” nézőpontban részletezett célok mutatják meg azt a tudás- és képességigényt, továbbá a szükséges rendszereket és megoldásokat, amelyek a munkatársaknak és a szervezetnek szükségesek ahhoz,

• hogy a „K+F+I működés” nézőpontban felvázolt elemeket (mint belső folyamatokat vagy működési jellemzőket) képes legyen az Egyetem megújítani, fejleszteni vagy felépíteni,

• annak érdekében, hogy a PTE képes legyen kialakítani és fejleszteni a „K+F+I külső kapcsolatrendszer” nézőpontban részletezett üzleti szereplőkkel, valamint a tudományos szervezetekkel, illetve az állami- és közszféra szereplőivel azt a kapcsolatrendszert,

• amelyek végül is lehetővé teszik a „K+F+I eredményesség” nézőpontban vázolt szakmai és piaci eredmények és sikerek elérését és fenntartását.

A fenti megközelítésből adódnak a célok közötti ok-okozati összefüggések is, vagyis az, hogy az „alsóbb” szinteken azonosított célok teljesülése hogyan támogatja a „felsőbb” szintű célok teljesülését. Ezek a kapcsolatok sokszor nagyon szorosak, egyértelműek, szinte függvényszerűek, máskor áttételesek, nehezen kimutathatók, illetve néhány esetben nehezen megragadhatók.

18

II. K+F+I KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZER FEJLESZTÉSE

II/1. ÜZLETI SZFÉRA IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ K+F+I AKTIVITÁS

II/1.2. Szoros kapcsolatrendszer a hazai és a régió kkv szektorának

vállalkozásaival

II/1.1. Innovációs együttműködés, szoros stratégiai partnerszövetség az

üzleti szféra hazai és külföldi nagyvállalataival

II/2. KAPCSOLATTARTÁS A K+F+I SZAKMAI, TUDOMÁNYOS

SZERVEZETEKKEL, ÁLLAMI- ÉS KÖZSZFÉRÁVAL

II/2.1. Lobby tevékenység erősítése

II/2.2. Kutatócsoportok hazai és nemzetközi k+f+i és tudományos

kapcsolatainak fejlesztése

II/2.3. Szakmai és tudományos kapcsolatépítés

II/1.3. Kapcsolat-fejlesztés befektetőkkel, magvető- és kockázati

tőkealapokkal, üzleti angyalokkal

II/2.4. Vezető szerep a hazai, aktív közreműködés nemzetközi egyetemi

technológia-transzfer szervezetek együttműködésében

I. K+F+I EREDMÉNYESÉG FEJLESZTÉSE

I/1. SZAKMAI EREDMÉNYESSÉG

I/1.2. Innovációs potenciál fejlesztése

I/1.1. Tudományos teljesítmény fejlesztése

I/2. GAZDASÁGI EREDMÉNYESSÉG

I/2.1. Hasznosult kutatási eredmények

I/2.2. A kutatási és szolgáltatási portfolió növekvő piaci hasznosulása

I/2.3. A k+f finanszírozás forrásszerkezetének optimális

összetétele

19

III. K+F+I MŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE

III/1. MENEDZSMENT

III/1.2. Egyetemi szinten összehangolt pályázati tevékenység

III/2. SZABÁLYOZÁS

III/2.1. K+f szabályzat

II/2.2. Pályázatok benyújtásának, menedzselésének szabályozása

III/1.3. Magas színvonalú technológia-transzfer és innovációs

tevékenység

III/3. FINANSZÍROZÁS

III/1.1. Koordinált, összehangolt kutatási tevékenység

II/2.3. Technológia-transzfer, innovációs tevékenység szabályozása

III/3.1. Kutatás-finanszírozás belső allokációs rendszerének átláthatóvá

tétele

III/3.2. Pályázati forrás és likviditás menedzsment biztosítása

III/3.3. Innováció-finanszírozás egyetemi belső rendszerének

biztosítása

III/3.4. Koordinált szponzorációs tevékenység

IV. K+F+I KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

IV/1. EMBERI ERŐFORRÁS

IV/1.2. Kompetencia-fejlesztés

IV/2. INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA

IV/2.1. A kutatást magas színvonalon támogató k+f+i infrastruktúra

fejlesztése, hatékony használata

IV/2.2. Info-kommunikációs háttér biztosítása

IV/1.3. Megfelelő innováció menedzsment szemlélet

IV/1.1. Kutatói humán erőforrás menedzsment rendszer fejlesztése

IV/1.4. Megfelelő számú akadémikus, nagydoktor és tudományos fokozattal

rendelkező kutató

20

6.1.2. PTE szintű célok értelmezése

A PTE szintű célok értelmezése során kifejtésre kerül az egyes célok szakmai tartalma, továbbá minden egyes cél esetében meghatározásra kerülnek azok a mutatók, amelyeknek tervezett értékei alapján követni tudjuk a célok teljesülését. Ugyancsak itt kerülnek leírásra az intézkedések, konkrét akciók, melyek a célok elérését szolgálják.

I. K+F+I eredményesség fejlesztése

I/1. Szakmai eredményesség

I/1.1. Hazai és nemzetközi szinten elismert tudományos teljesítmény

1. A cél részletezése, értelmezése

2010. év során, Magyarországon öt felsőoktatási intézmény ún. „kutató egyetem” címet, további öt intézmény – köztük a Pécsi Tudományegyetem - ún. „kiváló egyetem” címet kapott. A tíz kiemelt egyetem rangsorát elsősorban tudományos, kutatási és innovációs teljesítményük alapján határozták meg. Egyetemünk a hatodik a rangsorban. Célunk, hogy tudományos teljesítményünk fejlesztésével erősítsük elit egyetemi pozíciónkat.

A Pécsi Tudományegyetem célja, hogy kutatás-intenzív egyetemmé váljon, a kutatás-fejlesztés és innováció területén jelentős eredményeket érjen el, a vezető tudásbázisok között ismerjék el. Meghatározó szerepkörre törekszünk a határokon átívelő K+F+I tevékenységben, célunk, hogy hatékonyan kihasználjuk a horvát határ közelségéből adódó lehetőségeket, továbbá egyes tudományterületeken, kiemelt kutatási irányok mentén célunk nemzetközi elismertség elérése a K+F+I tevékenységek tekintetében. A nemzetközi tudományos elismertség legfontosabb mutatója a minőségi publikációs aktivitás, ezért jelentősen növelni kell a nemzetközi szakfolyóiratokban történő közlések számát. Több területen Európai Kiválósági Központ kívánunk lenni.

2. Indikátorok

Mutató 1. Mutató 2. Mutató 3.

Mutatómegnevezése:

Publikációk száma nő (A publiká-ciók száma a 2010-es bázis évhez képest, valamint a megelőző idő-szakok értékéhez képest hány %

növekményt eredményez.)

Minősített kutatók száma nő (A minősített kutatók száma a 2010-es bázis évhez képest,

valamint a megelőző időszakok értékéhez képest hány fő növek-

ményt eredményez.)

Nemzeti konferencia előadások száma nő (A nemzeti konferencia előadások száma a 2010-es bázis

évhez képest, valamint a megelőző időszakok értékéhez képest hány %


Mértékegység: % fő %

Célérték1-3 év 4-7 év 8-10 év 1-3 év 4-7 év 8-10 év 1-3 év 4-7 év 8-10 év

100 50 50 50 50 50 10 10 10

3. A cél teljesülése érdekében tervezett intézkedések

Intézkedés megnevezése Intézkedés szakmai tartalma

PTE Belső publikációs pályázat működtetése

A Belső publikációs pályázat hagyományos belső pályázata a Pécsi Tudományegyetemnek. Jellemzően a nívós hazai és nemzetközi publikációkat, megjelenéseket támogatja, ezáltal ösztönözve a tudományos teljesítményt, és a tudományos eredményességet.

21

I/1.2. A PTE tudásbázisa jelentős innovációs potenciált képvisel


Célunk, hogy a Pécsi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési eredményei jelentős innovációs potenciállal rendelkezzenek. Ennek érdekében az innovációt komplex módon támogató környezet kialakítása szükséges, mely kiterjed a szolgálati szellemi alkotások, a szellemi tulajdon hatékony védelmére.

2. Indikátorok

Mutató 1.


A PTE Innovációs Bizottsághoz bejelnetett szolgálati szellemi termékek száma (A PTE IB-hez bejelentett SZT-k száma a 2010-es bázis évhez képest, valamint

a megelőző időszak értékéhez képest hány db növekményt eredményez.)

Mértékegység: db

Célérték1-3 év 4-7 év 8-10 év

30 30 30



Innovációs Nap megrendezése

Évente egyszer kerül megrendezésre a PTE Innovációs Nap, mely keretében a figyelem és érdeklődés felkeltése a cél.

Elsődleges célcsoport a PTE kutatói, hallgatói, PhD hallgatók, valamint a gazdasági szereplők és szakmai szervezetek, szakmapolitikai szervezetek, továbbá Pécs város polgárai.

A program keretében az előadások mellett kiállítás, valamint partnereink standjai várják az érdeklődőket. Lehetőség nyílik továbbá a PTE innovatív kutatási eredményeinek, szellemi termékeinek bemutatására.

PTE Innovációs Díj alapítása

A PTE Innovációs Díj egy évente odaítélésre kerülő nívós szakmai elismerés lehet. A PTE szellemi termék portfóliója számos innovációs potenciállal bíró találmányt, innovációra érett szellemi alkotást tartalmaz, melyek hasznosítása érdekében a feltaláló-kutatók szorosan együttműködnek a KTTK munkatársaival. A díj kifejezetten az innovációs tevékenység elismerését szolgálja, odaítélésének feltételrendszerét ennek tükrében kell kidolgozni. Az Innovációs Díj kapcsán potenciális szponzorok szólíthatók meg.

A hagyományos díjkiosztó a PTE Innovációs Nap kísérő rendezvényeként hozzájárul a PTE hírnevének öregbítéséhez, valamint Az Europe 2020 tervben megfogalmazott „az innovatív Európa”-ban a helyét megálló, „innovatív egyetem” image fejlesztéséhez.

22


Médiakampány tervezése és megvalósítása

A Pécsi Tudományegyetemen elért kutatási és innovációs eredmények ismeretlenek maradnak a szakma és a nagyközönség számára, ha nem kapnak megfelelő publicitást, ezért a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon népszerűsítésük szükséges.

A K+F+I Stratégia végleges változata kiadvány formában is megjelenik, mellyel kapcsolatosan a különböző médiumok széleskörű tájékoztatására kerül sor.

Innovációs „Roadshow” előkészítése és megvalósítása

A kari kutatók és hallgatók jelentős innovációs potenciált rejtenek. A PTE innovációival kapcsolatos szabályzatairól, protokolljairól, folyamatairól kapnak tájékoztatást a „Roadshow” keretében interaktív, figyelemfelkeltő módon. Megismerhetik továbbá a KTTK innovációt támogató szolgáltatásait. A karokon a kari vezetés segítségével rendezett pár órás rendezvény célja, az innovációs tevékenység népszerűsítése, ezért sikertörténetek megismerésére is sor kerül (lehetőleg az adott kar kutató-feltalálójának előadásában).

A prezentációkat követően kötetlen beszélgetésre, kérdésekre, szakmai vitákra van lehetőség.

I/2. Piaci eredményesség

I/2.1. Hasznosult kutatási eredmények

1 A cél részletezése, értelmezése

A Pécsi Tudományegyetem célja, hogy a gazdaság, a társadalom számára értéket teremtő innovációk jöjjenek létre, a kutatási eredmények gyakorlati felhasználása, hasznosulása valósuljon meg egyre növekvő mértékben. A kutatási eredmények hasznosításából jelentős bevételek realizálását várjuk.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Hasznosítási bevételek növekedése(A hasznosításból származó bevézel a 2010-es bázis évhez képest, valamint

a megelőző időszakok értékéhez képest hány % növekményt

eredményez.)

Mértékegység: %


100 100 100

23



Nemzetközi innovációs vásárokon való részvétel rendszerének kialakítása

A Pécsi Tudományegyetem szellemi termék portfóliója nagy ütemben fejlődik (jelenleg 80 szellemi terméket tartalmaz). A partnerkeresés – potenciális hasznosító, befektető, kutatási partner - nemzetközi gyakorlata szerint egyik leghatékonyabb módja, ha a technológia kínálatunkat (technology offer) nemzetközi innovációs vásárokon mutatjuk be. Akár saját standdal megjelenve, akár prezentációk, vagy a szokásos partnertalálkozók keretében. Érdemes együttműködni más magyar szervezetekkel, kutatóhelyekkel a megjelenés kapcsán, így költséghatékonyabb módon megoldható a kijutás.

Legjelentősebb fórumok, melyekre a PTE szellemi termékeivel érdemes megjelenni:

• BIO, US• BioEurope, EU• CEBIT• egyéb

Spin-off stratégia kidolgozása

A szellemi alkotások hasznosításának egyik hatékony módja az, amikor a szellemi terméket az egyetem egy ún. hasznosító vállalkozásba viszi be és céges keretek között hasznosítja. A konstrukció előnye, hogy a hasznosítási döntések gyorsan születnek, hatékonyabb a piaci szerepvállalás, de a keletkező bevétel mégis az egyetemen realizálódik.

A PTE-nek egy spin-off stratégia keretei között deklarálnia kell többek között, hogy kíván-e a szellemi termék hasznosításának ezen módjával élni; ha céget alapít azt milyen tulajdonosi konstrukció keretében teszi (100%-os egyetemi tulajdon, többségi vagy kisebbségi tulajdon); milyen formában kívánja a szellemi terméket a vállalkozásba vinni; hogyan kíván részesülni a hasznosítási bevételekből; kilépési (exit) stratégiát kell meghatároznia.

I/2.2. A PTE kutatási és szolgáltatási portfóliójának növekvő piaci hasznosítása


A Pécsi Tudományegyetem célja a kutatási tevékenység és egyéb szolgáltatások piaci alapú hasznosítása, ezáltal bevételek generálása. Célunk, hogy versenyképes tudást biztosítsunk a régió szereplői számára: mind a munkaerő, mind a kutatási eredmények, mind a kutatási szolgáltatások, valamint egyéb szolgáltatások magas színvonalú nyújtásával hozzá kívánunk járulni a régió versenyképességének növekedéséhez.

A Dél-dunántúli régió és Pécs város a PTE kutatások természetes piaca: a Pécsi Tudományegyetem célja, hogy integráltan, a Régió és Pécs város részeként, a regionális és városi szervekkel, intézményekkel szorosan együttműködjön. A helyi tudásbázis kutatásait, szolgáltatásait a helyi szervek és intézmények hasznosítsák, vegyék igénybe.

24

2. Indikátorok

Mutató 1.


Kutatási és szolgáltatási megbízások száma nő (Kutatási és szolgáltatási megbízások száma 2010-es bázis

évhez képest, valamint a megelőző időszak értékéhez képest hány %


Mértékegység: %


25 30 40



K+F szolgáltatási portfólió marketingje - partnertalálkozók rendszerének kialakítása és

működtetése

A PTE-n kialakított K+F+I portfólió marketingje kiemelten fontos a piaci üzletszerzés szempontjából. A tevékenység során ki kell alakítani a szükséges marketing tervet, ahol a portfólió minél célzottabb és szélesebb körű, hatékony, de olcsó bemutatása a cél.

Ezeken felül létre kell hozni egy protokollt, amely leírja a céges megkeresések és együttműködések generálásához szükséges partnertalálkozók szervezési folyamatát, valamint az azokon létrejött projekt jelöltek nyomon követését.

Ezen folyamatszabályozások és protokollok kari InnoPontoknak való oktatását is célul kell kitűzni.

Szolgáltatás nyújtási és fejlesztési protokoll kialakítása

A PTE jelenleg nem használ egyértelműen meghatározott folyamatot a K+F+I és egyéb jellegű szolgáltatásai nyújtásának standardizálására, ami jelentősen megnehezíti a szolgáltatási portfólió kialakítását, kiajánlását, árazását és az ipari partnerekkel való hatékony együttműködést. A tevékenység során minimálisan ki kell alakítani a következő folyamatleírásokat, és a hozzájuk tartozó dokumentum sablonokat:

• ajánlatok elkészítése• árazási protokoll• szolgáltatási szerződések standardizálása• ipari kapcsolattartási protokoll kidolgozása a K+F+I területen

K+F portfólió hasznosító cég létrehozása

A tudástranszfer egyik legfontosabb területe a kutatás-fejlesztési és szolgáltatási portfólió hasznosítása. Célunk, hogy ipari partnereinket, potenciális megrendelőinket folyamatosan tájékoztassuk a kutatási tevékenységünkről, facilitásokról, lehetséges együttműködési területekről.

Az általános tapasztalat az, hogy – bár a vállalkozásokat érdekli az együttműködés lehetősége -, az egyetemet nem tartják az üzleti életben megfelelő hatékonyságú partnernek. A legfőbb kritikák a következők: túlzott bürokrácia, lassú ügyintézés, járulékos költségek (központi és kari elvonás), nem hatékony menedzsment.

A K+F portfólió üzleti hasznosítása, tudástranszfer megvalósításának hatékony formája 100%-os egyetemi tulajdonú cég keretében célszerű. A céges forma hatékony, átlátható üzleti modell megvalósítására nyújt lehetőséget, ugyanakkor a profit a PTE-n realizálódik.

25


K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása

A Pécsi Tudományegyetem – elsősorban az elmúlt és jelen időszak nyertes K+F pályázataihoz kapcsolódóan, valamint a Science Building létrejöttével – jelentős, modern, nemzetközi viszonylatban is megfelelő kutatás-fejlesztési infrastruktúrával fog rendelkezni. Több ún. core facility is létrejön intézményünkben. A K+F infrastruktúra működtetése, a PTE kutatócsoportok közös használatának biztosítása, a belső elszámolások rendszerének működtetése, valamint a külső hasznosítók, igénybevételek hatékony menedzselése érdekében core facility menedzsment rendszer kiépítése szükséges.

I/2.3. A K+F finanszírozás forrás szerkezetének optimális összetétele

1. A cél részletezése, értelmezésey

A kutatás-fejlesztés finanszírozása nagy arányban pályázati forrásból történik. Célunk az ipari szférával való együttműködés erősítésével az ipari, a gazdasági szereplők által finanszírozott projektek arányának növelése, a forrás szerkezet fenntarthatóbbá tétele.

2. Indikátorok

Mutató 1.


K+F+I bevételeken belül az innovációs bevételek aránya

(A K+F+I bevételeken belül az innovációs bevételek aránya %-ot érjen el.)

Mértékegység: %


15 15 15



Innovációs „Roadshow” előkészítése és megvalósítása

A kari kutatók és hallgatók jelentős innovációs potenciált rejtenek. A PTE innovációival kapcsolatos szabályzatairól, protokolljairól, folyamatairól kapnak tájékoztatást a „Roadshow” keretében interaktív, figyelemfelkeltő módon. Megismerhetik továbbá a KTTK innovációt támogató szolgáltatásait. A karokon a kari vezetés segítségével rendezett pár órás rendezvény célja, az innovációs tevékenység népszerűsítése, ezért sikertörténetek megismerésére is sor kerül (lehetőleg az adott kar kutató-feltalálójának előadásában) A prezentációkat követően kötetlen beszélgetésre, kérdésekre, szakmai vitákra van lehetőség.

26

II. K+F+I külső kapcsolatrendszer fejlesztése

II/1. Üzleti szféra igényeihez igazodó K+F+I aktivitás

II/1.1. Innovációs együttműködés, szoros stratégiai partnerszövetség az üzleti szféra hazai és külföldi nagyvállalataival


A kutatási eredmények potenciális hasznosítói, a kutatások és szolgáltatások megrendelőivel hosszútávú partnerségek kialakítására törekszünk. Fontos, hogy információnk legyen a kutatási és innovációs igényekről, és folyamatosan informáljuk őket kutatási portfoliónkról. Szükség van az alkalmazott kutatás és kísérletes fejlesztés arányának növelésére a kutatási portfolióban.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Együttműködési megállapodások száma (Az együttműködési

megállapodások száma 2010-es bázis évhez képest, valamint a

megelőző időszak értékéhez képest db növekményt eredményez.)

Mértékegység: db


4 3 3



PATLIB - Ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi tanácsadó központ működtetése

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a PTE több éve működik együtt az ún. PatLib Központ működtetése terén. A PTE egy európai hálózat részeseként a régió szereplői számára ingyenesen nyújt iparjogvédelmi és szerzői jogi tájékoztatást. A Központ szolgáltatásainak fenntartása továbbra is kiemelt cél, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az üzleti szféra szereplői előszeretettel veszik igénybe a tájékoztató szolgáltatást, amely egyben egy első kapcsolatfelvételt is jelent a vállalkozás és az egyetem között. Egy ilyen kapcsolatfelvétel aztán hosszabb távú kutatási és innovációs együttműködéseket is generálhat, valamint növeli az egyetem ismertségét és elismertségét.

Célzott bemutatkozás nagy cégeknek

Célunk a PTE tudásbázisának megismertetése az ipari szférával. Koordinált, hatékony kommunikáció szükséges a stratégiai fontosságú potenciális partnerek megkeresésének, a tárgyalások, prezentációk során, valamint az együttműködési keretek formalizálásához. A kari és rektori vezetés, valamint a különböző PTE szervezeti egységek hatékony belső kommunikációja, feladatmegosztása, valamint a kapcsolatépítés protokolljának lefektetése elengedhetetlen.

A tudásbázist fókuszáltan, az adott cég érdeklődésének megfelelően bemutató anyagok, prezentációk, témaajánlatok, előkészítése szükséges.

27


Vállalati tanszék létrehozásának motiválása

Az egyetem-ipar együttműködések fontos formalizált kerete a vállalati tanszék. Mind az oktatás, mind a kutatás-fejlesztés szempontjából előnyös, ha az ipari igények, valamint a gyakorlati ismeretek megjelennek az egyetemi oktatásban, illetve a kutatásokban. Ugyanakkor a gazdasági szereplők számára is előnyös, ha képzett, a számukra fontos gyakorlati ismeretekkel rendelkező humánerőforrás áll rendelkezésre a régióban. A kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés kiváló terepe a vállalati tanszék, vagy kutatócsoport. A közös szervezet lehetőséget teremt közös K+F infrastruktúra biztosítására, továbbá alapja lehet közös K+F projekteknek, pályázatoknak.

II/1.2. Szoros kapcsolatrendszer a hazai és a régiós KKV szektor vállalkozásaival


A kutatási eredmények potenciális hasznosítói, a kutatások és szolgáltatások megrendelőivel hosszútávú partnerségek kialakítására törekszünk. Fontos, hogy információnk legyen a kutatási és innovációs igényekről, és folyamatosan informáljuk őket kutatási portfoliónkról. Szükség van az alkalmazott kutatás és kísérletes fejlesztés arányának növelésére a kutatási portfolióban.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Együttműködési megállapodások száma (Az együttműködési

megállapodások száma 2010-es bázis évhez képest, valamint a

megelőző időszak értékéhez képest db növekményt eredményez.)

Mértékegység: db


10 10 10



Egyetemi innovációs lobby party szervezése

Az évente egyszer megrendezésre kerülő rendezvény lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre első sorban a szakmapolitikai és helyi döntéshozó szervezetekkel, személyekkel, valamint az ipari szféra képviselőivel. Az egyetemi innovációs lobby party kötetlen körülmények között nyújt lehetőséget arra, hogy a PTE kutatói, kutatócsoportjai a régióban található innovatív vállalkozások képviselőivel megbeszéléseket folytassanak, melyek legjobb esetben K+F együttműködések, megbízások, pályázati kooperációk formájában realizálódnak.

28


PTE Innovációs Klub alapítása és működtetése

A PTE Innovációs Klub keretében lehetőség nyílik a kötetlen információ- és véleménycserére, kapcsolatépítésre elsősorban a kutatói szféra és a vállalkozások, ipari szereplők között, valamint szakmai szervezetek képviselőivel. Kéthavonta egyszer, kötetlen formában, egy pécsi klubban / szórakozóhelyen kerül megrendezésre. A rendezvények egy-egy aktuális témakör, vagy konkrét szakterület / találmány / technológia bemutatása köré szerveződnek. Egy-egy nyitó előadást vita, konstruktív kötetlen beszélgetés követ.

A Klub az innovációs szakmai céljain túl a PTE tudásbázisát közelebb hozza a Régió lakosságához, a „nyitott egyetem” koncepciójához járul hozzá, PR célokat is betölt.

Innovációs audit rendszer kialakítása (céges igények felmérésére)

Gyakran a cégek igényei és a PTE kutatási portfóliója nem fésülhető egyértelműen össze, azaz nem találunk együttműködési lehetőségeket, valamint a cégek sem mindig tudják megfogalmazni kellőképpen igényeiket az egyetem számára. Ilyenkor nagyon hasznos a cégek látens igényeinek feltárására szolgáló „innovációs audit” folyamat, ahol könnyebben a felszínre kerülhetnek a lehetséges üzleti kapcsolódási pontok, és egyetemünk könnyebben tud személyre szabott ajánlatot tenni számukra.

A tevékenység során kialakításra kell, hogy kerüljön egy „innovációs audit rendszer” folyamatleírása és dokumentumai, aminek segítségével a céges igények könnyebben feltárhatók. Ezen folyamatleírás része kell, hogy legyen egy helyszíni bejárás egy a cég tevékenységeihez értő egyetemi szakember segítségével.

II/1.3. Kapcsolat-fejlesztés befektetőkkel, magvető- és kockázati tőkealapokkal, üzleti angyalokkal


Az innovatív projektek finanszírozása során szükségünk van az innováció finanszírozás klasszikus eszközeinek alkalmazására, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatban kell lennünk a releváns finanszírozási alapokkal, üzleti angyalokkal. A projekt-fejlesztés során figyelembe kell vennünk elvárásaikat.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Egyetemi start-up és spin-off cégek száma (Az adott időszakban alapított

start-up és spin-off cégek száma.)

Mértékegység: db


2 2 3

29



Az innovációs témakör beépítése a rektori éves munkatervbe (Társadalmi Szenátus)

A külső kapcsolatrendszer építése a K+F+I sikeresség érdekében elengedhetetlen. Fontos, hogy a tudásbázis vezetői elkötelezetten törekedjenek a jó kapcsolatok kialakítására a gazdasági szereplőkkel, ezért a rektori munkaterv részeként olyan akciók, rendezvények, találkozók legyenek definiálva, melyek az innovációs törekvéseket támogatják.

A PTE Társadalmi Szenátusa vezető ipari és egyéb intézményi partnerek képviselőiből áll. Célunk évente minimum egy alkalommal innováció fókuszú rendezvény, ülés szervezése számukra, mely keretében bemutatásra kerülnek törekvéseink, vezető találmányaink, valamint lehetőség nyílik véleményük, javaslataik megfogalmazására. Az üzleti élet képviselői elsősorban a kutatási eredmények hasznosítása, üzleti modellek felépítése kapcsán tudják segíteni az egyetemet.

Részvétel üzleti angyal klubban

Az üzleti angyal klubok célja, hogy kapcsolatot teremtsen a sikeresnek ígérkező ötletekkel, projektekkel, javaslatokkal rendelkezők és a kockázatitőke-befektetők, valamint üzleti angyalok, potenciális pénzügyi befektetők között.

Külföldön régóta bevett forma, de Magyarországon is több üzleti angyal klub szerveződött az elmúlt időszakban.

A Pécsi Tudományegyetem szellemi termék portfóliója számos olyan fázisban lévő találmányt, technológiát tartalmaz, ahol külső tőkebefektetés révén lehetne a fejlesztést, piacra jutást, hasznosítást megvalósítani.

Célunk, hogy az üzleti angyal klubokkal felvegyük a kapcsolatot, és a potenciális befektetőknek szervezett formában, rendszeresen bemutassuk kutatási eredményeinket.

Kockázati tőke társaságokkal való kapcsolatfelvétel

A kockázati tőke társaságok célja, hogy kapcsolatot teremtsen a sikeresnek ígérkező ötletekkel, projektekkel, javaslatokkal rendelkezők és a kockázatitőke-befektetők, potenciális pénzügyi befektetők között.

Külföldön régóta bevett forma, de Magyarországon is – elsősorban a Jeremie kockázati tőke program hatására - több kockázati tőke társaság alakult az elmúlt időszakban.

A Pécsi Tudományegyetem szellemi termék portfóliója számos olyan fázisban lévő találmányt, technológiát tartalmaz, ahol külső tőkebefektetés révén lehetne a fejlesztést, piacra jutást, hasznosítást megvalósítani.

Célunk, hogy a kockázati tőke társaságokkal felvegyük a kapcsolatot, és a potenciális befektetőknek szervezett formában, rendszeresen bemutassuk kutatási eredményeinket és a kapcsolódó üzleti koncepciókat.

30

II/2. Kapcsolat a K+F+I szakmai, tudományos szervezetekkel, az állami- és közszférával

II/2.1. Erős lobby tevékenység


A Pécsi Tudományegyetem folyamatos, aktív kapcsolatot kíván fenntartani a kormányzati, szakmapolitikai, tudománypolitikai szervezetekkel, a K+F+I támogatási rendszerek irányító hatóságaival, közreműködő szervezeteivel, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával. Fontos feladatunk közreműködni a K+F+I pályázati programok kidolgozásában is.

Célunk, hogy megteremtsük a Pécsi Tudományegyetem K+F+I tevékenységeinek összhangját a Nemzeti Innovációs Stratégiával, valamint katalizátorként működjünk együtt a Dél-dunántúli Régió és Pécs város innovációs stratégiájának megvalósításában.

2. Indikátorok

Mutató 1. Mutató 2.


Elnyert K+F pályázatok száma (Az elnyert K+F pályázatok száma a 2010-es bázis évhez képest,

valamint a megelőző időszakok értékéhez képest hány % növekményt eredményez.)

Támogatott MTA kutatócsopotzok száma (Támogatott MTA kutatócsopotzok száma db)

Mértékegység: % db

Célérték1-3 év 4-7 év 8-10 év 1-3 év 4-7 év 8-10 év

20 25 25 7 8 9



Lobby akciók megvalósítása

A szakmai, tudományos szervezetekkel, valamint az állami és közszféra intézményeivel tudatos pozitív kommunikáción alapuló kapcsolatépítés mind vezetői, mind menedzseri szinteken. Tudományos-szakmai kapcsolatépítés tekintetében elsősorban a MTA felé történő kommunikáció és lobby szükséges, melyhez akadémikusaink nagymértékben hozzájárulhatnak. A különböző szakmai testületekben, bizottságokban való szerepvállalás, vezetői posztok betöltése ugyancsak lehetőséget teremt az érdekérvényesítésre.

Külön foglalkozni kell a kutatásfinanszírozás szempontjából fontos szervezetekkel, a szaktárca mellett az irányító hatóságokkal, pályáztató szervezetekkel. A támogatási források megszerzését, sikeres pályázati projektek előkészítését nagymértékben segítheti, ha „bejáratott” kommunikációs csatornákkal rendelkezünk és hatékonyan, időben jutunk kulcsfontosságú információkhoz.

31


Egységes nemzetközi konferencia-figyelő rendszer kialakítása

A konferencia-szervezési és részvételi belső pályázathoz kapcsolódóan, a pályázatfigyelő-rendszer mintájára (amennyiben informatikailag megoldható, hozzá kapcsolódóan) konferencia-figyelő rendszer fejlesztése, majd működtetése, mely az Egyetem számára kiemelt fontosságú nemzetközi konferenciákat tartalmazza. Ezen a rendszeren keresztül lehet pályázni is az ezeken való részvételre; illetve saját nemzetközi konferenciák szervezésére, amelyek szintén megjelennek itt egy regisztrációval. A rendszer működését a konferencia-szervezési és részvételi belső pályázatok szabályozásával együtt kell szabályozni.

II/2.2. Jelentős eredmények a kutatócsoportok hazai és nemzetközi K+F+I és tudományos kapcsolatainak fejlesztésében


Tudásbázisunk célja, hogy kutatócsoportjaink aktívan bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos vérkeringésbe, K+F hálózatok munkájában vegyenek részt, meghívást kapjanak, illetve maguk is kezdeményezzék nemzetközi kutatási konzorciumok létrejöttét (pl. az Európai Unió kutatási keretprogramjai keretében).

Célunk továbbá, hogy a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervezetekben tagok és tisztségviselői posztot betöltő kutatóink legyenek.

2. Indikátorok



Tagsági, tisztségviselői részvétel hazai és nemzetközi szakmai és tudományos szervezetekben nő

(A részvétel a 2010-es bázis évhez képest, valamint a megelőző időszakok értékéhez képest hány % növek-

ményt eredményez.)

Nemzetközi kutatási projektekben, konzorciumokban (EU7, EU8) való részvétel száma nő

(A részvétel száma a megadott időszakokban db.)

Mértékegység: % db


10 10 10 15 20 20



EU7/Horizon 2020 munkacsoport létrehozása – a Pályázati és Innovációs

Igazgatóság szervezetfejlesztése

Az Európai Bizottság K+F+I pályázataiban való PTE-s részvétel növeléséhez a Pályázati és Innovációs Igazgatóság kapacitásbővítése, 2 fős FP7/Horizon 2020 munkacsoport létrehozása szükséges.

A felhívások éves megnyílásakor célzott, témánkénti pályázati tájékoztató rendezvények és személyes konzultációk tartása szükséges. A rendezvények a pályázati szabályzat alapján a PTE vezetősége által előválogatott, preferált felhívások megismertetésére vonatkoznának, de a rendezvények között szerepelhetnek a pályázatíráshoz kapcsolódó kompetencia-fejlesztő tréningek is. Az intézkedés keretében biztosítani kell továbbá a pályázatokkal foglalkozó munkatársak folyamatos kompetencia-fejlesztését is – különösen az új, Horizon 2020 keretprogram ismereteihez kapcsolódóan 2013-2014-től.

32



A konferencia-szervezési és részvételi belső pályázathoz kapcsolódóan, a pályázatfigyelő-rendszer mintájára (amennyiben informatikailag megoldható, hozzá kapcsolódóan) konferencia-figyelő rendszer fejlesztése, majd működtetése, mely az Egyetem számára kiemelt fontosságú nemzetközi konferenciákat tartalmazza. Ezen a rendszeren keresztül lehet pályázni is az ezeken való részvételre; illetve saját nemzetközi konferenciák szervezésére, amelyek szintén megjelennek itt egy regisztrációval. A rendszer működését a konferencia-szervezési és részvételi belső pályázatok szabályozásával együtt kell szabályozni.

A külföldi kutatók PTE foglalkoztatását elősegítő folyamatrendszer kiépítése

A Pécsi Tudományegyetemen jelenleg a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos folyamat nincs összefogva. Szükséges lenne egységes folyamatokat, eljárási szabályokat, felhatalmazást készíteni, jóváhagyni. A külföldiek beilleszkedését segítő információ, kommunikáció terén PTE szintű koordináció, segítségnyújtás szükséges, az alkalmazással és a foglalkoztatással, valamint a leszámolással kapcsolatban. Erre intézkedési tervet kell kidolgozni a feladatok, a felelősök kijelölésével, a feladatok ütemezésével.

Szakértői team létrehozása a nemzetközi kutatói mobilitások kezelésére és segítésére

A PTE 2010-ben írta alá az Európai Bizottság (EB) ajánlása alapján a „Kutatók felvételéről szóló chartát és magatartási kódexet”, amellyel vállalta, hogy a kutatói álláshelyek meghirdetésekor és a kutatók felvételekor egyenlő esélyeket biztosít a világ bármely pontjáról érkező kutatók számára és így visszafordítsa az EU-t érintő brain drain-t. A PTE – noha 2011 óta tagja egy a végrehajtást vállaló brüsszeli munkacsoportnak – eddig nem dolgozott ki a kérdés rendezésére vonatkozó szervezeti stratégiát. A chartát már korábban aláíró magyar egyetemek az elmúlt években jelentős fejlesztéseket végeztek ezen a területen. Egy egykapus rendszer felállítása egy kidolgozott HR-támogatással a háttérben jelentősen megkönnyítené a kutatók érkezésével járó mindennapi ügyintézést.

II/2.3. Intenzív szakmai és tudományos kapcsolatok


Célunk, hogy kutatóink aktívan részt vegyenek a nemzetközi szakmai és tudományos eseményeken, konferenciákon, valamint intézményünk otthont adjon számos olyan színvonalas rendezvénynek, mely a kapcsolatépítés és tudástranszfer színtere lehet.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Nemzetközi konferencia-részvételek száma nő (A részvétel a 2010-es bázis

évhez képest, valamint a megelőző időszakok értékéhez képest hány %


Mértékegység: %


15 10 5

33




A konferencia-szervezési és részvételi belső pályázathoz kapcsolódóan, a pályázatfigyelő-rendszer mintájára konferencia-figyelő rendszer fejlesztése, majd működtetése, mely az Egyetem számára kiemelt fontosságú nemzetközi konferenciákat tartalmazza.

Ezen a rendszeren keresztül lehet pályázni is az ezeken való részvételre; illetve saját nemzetközi konferenciák szervezésére, amelyek szintén megjelennek itt egy regisztrációval. A rendszer működését a konferencia-szervezési és részvételi belső pályázatok szabályozásával együtt kell szabályozni.

PTE Belső konferencia pályázat működtetése

A Belső konferencia pályázat hagyományos belső pályázata a Pécsi Tudományegyetemnek. Jellemzően a hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, valamint a nemzetközi konferenciákon való részvételt támogatja, ezáltal ösztönözve a tudományos teljesítményt, és a tudományos eredményességet.

II/2.4. Vezető szerep a hazai, és aktív részvétel nemzetközi egyetemi technológia-transzfer szervezetek együttműködésében


A tapasztalatcsere, jó gyakorlatok megosztása, benchmarking hozzájárul az egyetemi technológia-transzfer tevékenységek hatékonyságának növeléséhez. A Pécsi Tudományegyetem aktív szerepet kíván betölteni a hazai TTI Kerekasztal együttműködésben, valamint részt kíván venni a TT szervezetek nemzetközi hálózatainak munkájában.

2. Indikátorok



TTI együttműködési rendezvény szervezése (Együttműködési rendezvény száma db adott idősza-

kok időszakban.)

TTI együttműködési rendezvényen való részvétel száma (Együttműködési rendezvényen való részvétel

száma db adott időszakokban.)

Mértékegység: db db


3 3 3 2 2 2

34



TTI Kerekasztal rendezése

A Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ kezdeményező szerepet vállalt a magyarországi egyetemek technológia-transzfer irodáinak szakmai szerveződésében. A létrejött TTI Kerekasztal fontos fóruma a szakmai tapasztalatcserének, a jó gyakorlatok benchmarkingjának, közös lobby és érdekérvényesítő akciók megvalósításának.

Évente egy alkalommal a PTE ad otthont az országos TTI Kerekasztalnak, valamint a KTTK munkatársai révén aktív szerepet vállal a tervezett munkacsoportok munkájában.

A TTI Kerekasztal más rendezvényein ugyancsak résztvesznek a KTTK munkatársai.

Nemzetközi innovációs és technológia-transzfer szakmai szervezeti tagságok működtetése

Mind az Európai Unióban, mind az Egyesült Államokban, mind a világ más részein léteznek az innováció és technológia-transzfer szakma szervezett együttműködései. Elsődleges céljaik közös konferenciák és tréningek, workshopok szervezése, mely elsősorban a kompetenciák fejlesztését szolgálják. Cél ugyanakkor a szakmapolitikai érdekérvényesítés is, mely számunkra egyértelműen az EU szintjén fontos, hisz a támogatáspolitika befolyásolása itt értelmezhető.

Számos szervezet ezen túl a konkrét technológiák kapcsán partnerkeresési platformot teremt, melyek használata célszerű és a tagok számára ingyenesen elérhető.

Főbb nemzetközi szakmai szervezetek, melyekben tagságunk fenntartása a cél:

• TII – Technology Innovation International (Europe’s premier independent association of technology transfer and innovation support professional)

• PROTON EUROPE - European Knowledge Transfer Association

Bilateriális innovációs szakmai kapcsolat-építés

A technológia-transzfer területén jelentős eredmények érhetőek el kétoldalú együttműködések keretébe. Az innovációs szakmai kompetenciák (készségek és képességek) fejlesztésének hatékony módszere a jó gyakorlatok átvétele, a tapasztalatcsere jól működő, hasonló szervezetekkel. A PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központja több nemzetközi és hazai felsőoktatási intézménnyel, technológia-transzfer irodával partneri kapcsolatot tart fenn.

Kiemelt fontosságú a norvégiai Stavangerben működő Prekubator TTO.

Az együttműködések fenntartása, valamint újak kialakítása kölcsönös számos előnnyel bír.

Az együttműködés szakmai tartalma általában:

• best practice-k megismerése, benchmarking• tanulmányút• közös K+F+I projektgenerálás• partnerkeresés• hasznosítási együttműködés

35

III. K+F+I működés fejlesztése

III/1. Menedzsment

III/1.1. Koordinált, összehangolt kutatási tevékenység


A K+F+I tevékenységek hatékonyságát jelentősen növelheti a tudományterületek közötti szoros együttműködés. A Pécsi Tudományegyetem tudásbázisa 10 karával és klinikumával kiváló lehetőséget kínál inter- és multidiszciplináris projektek megvalósításához. Ezt segítheti elő a K+F+I tevékenység és eredmények intenzív belső kommunikációja. A Stratégiában Kiemelt Kutatási Irányok mentén kívánunk kutatási projekteket megvalósítani.

2. Indikátorok



Stratégiai kiemelt kutatási irányokhoz (KKI)(Projek-tek száma adott időszakban db.)

Multi- és interdiszciplináris K+F+I projektek száma(Projektek száma adott időszakban db.)

Mértékegység: db db


50 50 50 30 40 50



Projektgenerálás

A PTE kutatásainak fenntartásához szükség van külső források bevonására, a K+F+I finanszírozás terén túlnyomó többséget a pályázatok képeznek. A minél több hazai és nemzetközi pályázati forrás megszerzése érdekében szükség van az oktatók/kutatók pályázási kedvének ösztönzésére.

Kutatói kompetencia-fejlesztés – pályázatírói tréningek szervezése kutatók, PhD hallgatók számára [esetleg azok PhD képzés(ek)be történő bevezetése is].

A pályázati lehetőségekről szóló információk fokozottabb áramoltatása a karok/kutatók felé – célzott pályázati tájékoztató rendezvények, rendszeres pályázatfigyelési, továbbá a PTE lobby erejének megerősítése szükséges a döntéshozatali fórumokon.

36


Stratégiához való illeszkedés követelményének megjelenítése és következetes fenntartása a

pályázati szabályzat keretében

A stratégiában megjelölt célok elérése érdekében feltétlenül szükséges, hogy az egyetem pályázatait összehangolt módon, a fenti célok szem előtt tartásával nyújtsa be. A pályázati rendszer biztosította információk, az egyes projektek nyomonkövetésének lehetőségével kell összehangolni az egyetem pályázati tevékenységeit, hogy a pályázati források valóban azokra a területekre érkezzenek – és az egyetem valóban azon területekre fordítsa saját erőforrásait – melyek a hosszútávú stratégiához illeszkednek. Fontos, hogy az egyetem egységesen lépjen fel; a kari/tanszéki/intézeti érdekek helyett az összegyetemi érdekek érvényesüljenek.

A pályázati regisztrációs rendszer kötelező használatával, a pályázati szabályzat minden pályázóra kötelező betartásával biztosítható, hogy csak olyan pályázatot adjon be az egyetem, melyek egybeesnek stratégiai céljaival.

III/1.2. PTE szinten összehangolt pályázati tevékenység


A kiemelt egyetemi, illetve kari projektek tervezése, implementációja, monitoringja és értékelése során is szükséges az egyetemi szintű koordináció, támogatás. Ez a nyerés sikeressége mellett a pályázati menedzsment, kiemelten a pénzügyi menedzsment hatékonyságát is megnöveli.

A pályázati rendszer központi elemeinek megteremtése mellett szükség van a kari pályázati szervek összehangolt működésére. Cél az egységes pályázati regisztrációs, nyilvántartási és projekt menedzsment rendszer kialakítása.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Benyújtott K+F+I pályázatok száma nő (A benyújtott K+F+I pályázatok száma a 2010-es bázis évhez képest, valamint a megelőző időszak értékéhez képest hány % növekményt eredményez.)

Mértékegység: %


20 20 20

37



Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) fejlesztése és működtetése

A PTE Pályázati Szabályzatának elektronikus támogatása, a pályázati- és projektfolyamatban résztvevők munkájának informatikai eszközökkel történő segítése, a pályázati- és projekt-információk teljességének biztosítása a cél. A sikeres pályázati tevékenységhez elengedhetetlen a rendszerszerű működés, a folyamat központi koordinálása, az adminisztráció átláthatósága. A jelenlegi papíralapú sporadikus ügyintézés helyett nagy szükség van egy jól működő, minden adminisztrációt lefedő elektronikus nyilvántartási rendszerre, mely által a gyakran rejtve maradó pályázati tevékenység „láthatóvá”, a PTE-n zajló projekt-folyamatok ellenőrizhetővé válnak.

Pályázati regisztrációs és menedzsment rendszer szoftver beszerzése, üzemeltetése, használatának az egyetem polgárai számára – a PTE Pályázati Szabályzata által – történő kötelezővé tétele.

Központi pályázati munkaterv (éves) készítése

A PTE szintű és a kari pályázati tevékenység között jelenleg nincs összehangoltság, hiányzik az együttműködés. Szükség van a Pályázati és Innovációs Igazgatóság pozicionálására, átfogó egyetemi hatáskörének kialakítására, az egyetemi pályázati tevékenység központi koordinálására.

A különböző pályázati menetrendeken (pl. NFÜ, OTKA, FP7-es, Horizon 2020 felhívások) alapuló éves központi pályázati munkaterv megalkotása, amely a PTE K+F+I Stratégiájához illeszkedő pályázati felhívásokra vonatkozó információkat, valamint a „Projektgenerálás” intézkedésben említett tevékenység ütemezését foglalja magában.

InnoPontok, kari pályázati irodák és a Pályázati és Innovációs Igazgatóság belső hálózatának kialakítása

A PTE-n megvalósuló pályázati és innovációs tevékenység magas szinten történő művelése, a hatékony információáramlás érdekében szükséges a karok és a központ közötti együttműködés szorosabbá tétele, a K+F tevékenységet támogató kari InnoPont rendszer bővítése (van olyan kar, ahol nincs InnoPont) és fenntartására, a PII humánerő állományának bővítésére.

A PII és az InnoPontok, valamint – a Pályázati Szabályzat keretében definiált - fejlesztési koordinátorok közti találkozók rendszeresítése (havonta egy alkalom), közös tréningeken/képzéseken való részvétel, PII hírlevél közös szerkesztése és terjesztése.

III/1.3. Magas színvonalú technológia-transzfer és innovációs tevékenység


Célunk a Pécsi Tudományegyetem tudásbázisában létrejött kutatási eredmények, szellemi termékek szellemi tulajdon védelme, majd transzferálása a potenciális hasznosítók számára. Az innovációs tevékenység magas színvonalú támogatásához egyetemi szintű szervezeti és szolgáltatási rendszer – a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ – működtetése szükséges, valamint a K+F+I tevékenységet támogató szolgáltató hálózat – InnoPontok rendszere.

38

2. Indikátorok



K+F+I Tudástérkép PTE lefedettsége (A K+F+I Tu-dástérkép a PTE kutatócsoportok hány %-éról tartal-

maz információt.)

Techológia-transzferek száma nő(A techológia-transzferek száma a 2010-es bázis évhez képest, valamint a megelőző időszak értékéhez képest

hány % növekményt eredményez.)

Mértékegység: % %


100 100 100 50 50 50



K+F+I adatbázisok összehangolása

A hatékony kutatáshasznosítási, technológia-transzfer és innovációs munka alapfeltétele a teljeskörű és folyamatosan aktualizált Tudástérkép adatbázis. Jelenleg többféle adatszolgáltatási kötelezettség létezik, többek között a tudományos teljesítményről az adatokat az MTMT adatbázisba kell feltölteni, valamint a projekteket, pályázatokat - az új PTE pályázati szabályzat alapján - a bevezetésre kerülő pályázati regisztrációs rendszerbe. Az adatszolgáltatások megkönnyítése, összehangolása érdekében az adatbázisok struktúráinak összehangolására van szükség.

A kutatáshasznosításról szóló belső ellenőri jelentés ugyancsak megfogalmaz intézkedési javaslatot a Tudástérkép és pályázati regisztrációs rendszer összehangolására vonatkozóan.

III/2. Szabályozás

III/2.1. Szabályozott K+F tevékenység


Régóta hiányát érezzük a Pécsi Tudományegyetemen egy olyan szabályozási háttérnek, amely rögzíti az egyetemen folyó tudományos kutatás kereteit és feltételeit a hatályos jogszabályokkal összhangban. Szükséges többek között a PTE K+F+I stratégiaalkotás során meghatározott Kiemelt Kutatási Irányok rögzítése, a laboratóriumi munka nemzetközi szempontból is megfelelő dokumentálása, a kutatás finanszírozási hátterének megteremtése és a kutatásban tevékenykedők jogainak és kötelességeinek pontos meghatározása.

39

2. Indikátorok

Mutató 1.


A szabályzat ismertsége az egyetemi kutatók körében (A szabályzatot ismerő kutatók aránya

% az összes kutatón belül.)

Mértékegység: %


100 100 100



K+F szabályzat kidolgozása

Ahogy arra az egyetemi belső ellenőrzési jelentés is rámutatott 2011-ben, az egyetemen folyó kutatási tevékenységet mielőbb szabályozni szükséges, ugyanis ennek hiánya több téren is anyagi és erkölcsi veszteséget okoz a PTE számára. Jelenleg szabályozatlan, hogy az egyetemi kutatócsoportok milyen feltételekkel vállalhatnak külső megkeresésre kutatási megbízásokat és ellenőrizetlen, hogy milyen tartalommal kötnek K+F szerződéseket. Kimutathatóvá kell tenni az egyetem éves kutatási bevételeit, és kalkulálhatóvá a kutatásra fordított összegek nagyságát. A kutatási projekteket a nemzetközi standardoknak megfelelő módon kell dokumentálni, valamint a kutatási témák összehangolásával biztosítani, hogy ne kerüljön sor felesleges párhuzamos kutatásokra intézményen belül.

Az egyetemi kutatási portfólió ismeretében továbbá növelni szükséges a kutatási megbízások számát a kutatási kapacitások direkt kiajánlása útján.

III/2.2. Pályázatok benyújtásával, menedzselésével kapcsolatos tiszta jogi, pénzügyi, etikai elvek

1 A cél részletezése, értelmezése

Pályázatok benyújtásával, menedzselésével kapcsolatos tiszta, egyértelmű jogi, pénzügyi és etikai szabályozásra van szükség annak érdekében, hogy a pályázati bevételeket növelni tudjuk, a pályázatok felhasználását hatékonnyá tegyük. Szükséges továbbá a központi elvonások rendszerének átláthatóvá tétele.

2. Indikátorok

Mutató 1.


A benyújtásra kerülő és futó pályázatok megjelenítésének aránya a pályázati regisztrációs és projekt menedzsment rendszerben (A regisztrált pályázatok aránya % az összes benyújtott és futó

pályázaton belül.)

Mértékegység: %


100 100 100

40


Mivel a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa elfogadta a PTE Pályázati Szabályzatát, a cél megvalósult.

III/2.3. Szabályozott technológia-transzfer, innovációs tevékenység


A szellemi alkotások, szellemi termékek kezelési rendszerén túl szükséges a hasznosító cég, egyéb vállalkozás alapításával kapcsolatos tiszta, egyértelmű jogi, pénzügyi és etikai kérdések szabályozása.

Annak érdekében, hogy a K+F+I megbízások száma és volumene növekedjen, a megbízások előkészítése, teljesítése során ugyancsak szükséges a feladatkörök, felelősségi körök, a jogi, pénzügyi és etikai kérdések szabályozása.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Az egyetemen létrejövő szellemi termékek közül a PTE Innovációs

Bizottsághoz bejelentettek aránya (A létrejövő szellemi termékeken belül a PTE IB-hez bejelentett szellemi

termékek aránya %.)

Mértékegység: %


100 100 100



A kutatási tevékenységekben résztvevő közalkalmazottak munkaköri leírásának kiegészítésére vonatkozó Rektori utasítás

kiadása, intézkedések végrehajtása

A kutatási eredmények jövőbeni hasznosítására vonatkozó döntések gazdasági megalapozása keretében annak biztosítása, hogy a munkaidő részét képező kutatási tevékenység és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség munkaköri feladatként kerüljön rögzítésre. Kutatói munkaköri leírások áttekintése, a kutatói státusz, a kutatással összefüggő feladatok, felelősségek, kötelezettségek valamint a munkaidő kutatásra fordított arányának rögzítése. A Belső Ellenőrzés kutatáshasznosulási jelentéséhez kapcsolódó intézkedési terv alapján rektori utasítás kiadása.

Kutatói cégek felmérése, az egyetemmel való kapcsolatuk rendezése

Jelenleg számos a PTE kutatói által alapított, működtetett cég létezik. Tevékenységüket részben, egészben gyakran az egyetem területén folytatják. Annak érdekében, hogy helyzetük teljes mértékben legitim és tisztázott legyen, szükséges a PTE-vel való kapcsolatuk rendezése, együttműködési keretszerződésekben történő megfogalmazása. Amennyiben eszköz és helyiség használat merül föl, ezek bérletéről kell megállapodni. Természetesen az egyetem/kar vezetése dönthet egyes cégek kutatói spin-off-ként történő támogatásáról, azaz inkubációs jelleggel kedvezményesen biztosíthat számukra műszer- és laborhasználatot a kölcsönös előnyök reményében, de ezt is szükséges együttműködési megállapodás formájában, írásban rögzíteni.

41

III/3. Finanszírozás

III/3.1. A kutatás-finanszírozás belső allokációs rendszerének átláthatósága


A K+F+I terület hatékonyságának mérése elképzelhetetlen a költségek pontos ismerete nélkül. Szükség van a pontos pénzügyi és egyéb erőforrások átlátható allokációs rendszerének meghatározására.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Kutatásra fordítható költségek aránya (Az összes kutatásra fodítható költségen belül

a kimutatható költségek aránya %.)

Mértékegység: %


100 100 100



Önköltség számítási szabályzat módosítása

A kutatási eredmények jövőbeni hasznosítására vonatkozó döntések gazdasági megalapozása a cél. Jelenleg az Önköltség számítási szabályzat nem tartalmaz útmutatást az adott kutatás költségének gyűjtésére vonatkozóan annak érdekében, hogy megalapozott döntés szülessen a kutatás jövőbeni hasznosítására vonatkozóan. Ez a szabályzat a Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló és az Eszközök és források értékelési szabályzatokkal fog egységes egészet alkotni. A szabályzat módosítása keretében a kutatási eredmények jövőbeni hasznosítására vonatkozó gazdaságossági számítás sémája is kidolgozásra kerül.

Az Eszközök és források értékelési szabályzat módosítása

Célunk megteremteni azokat a szabályzati helyeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a kísérleti fejlesztés kiadásai kerüljenek aktiválásra az immateriális javak között.

Jelenleg az Eszközök és források értékelési szabályzat nem tartalmazza annak lehetőségét, hogy a döntések meghozatala után az adott kutatás költségei a számviteli törvényeknek megfelelően aktiválásra kerüljenek.

Ez a szabályzat a Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló és az Önköltségszámítási szabályzatokkal fog egységes egészet alkotni.

42


A Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat módosítása

Megteremteni azokat a szabályzati helyeket, amelyek lehetővé teszik a kutatásokhoz kapcsolódó költségek gyűjtését.

A Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat módosítása tartalmazza a:

• kutatási költségek és ráfordítások gyűjtésének módját, bekerülését,

• elszámolási határidők meghatározását,• adat egyeztetések rendjének meghatározását,• önköltség meghatározását,• a bevételhez kapcsolódó feladások információtartalmának

meghatározását (főkönyvi számlaszám, feladatok, felelősségek,

• a tevékenységben résztvevő szervezetek feladatait, felelősségeit.

Ez a szabályzat az Eszközök és források értékelési szabályzatával, és az Önköltségszámítási szabályzattal fog egységes egészet alkotni.

A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (és később a Horizon 2020)

pénzügyi szabályok figyelembe vételével

Az FP7-es pályázatok pénzügyi útmutatója alapján a pályázatok direkt költségeiként, számlával elszámolhatók olyan közös berendezések használatának a költségei, amelyek

• az Egyetem által egységesített és rögzített tarifa-rendszer szerint mérhetőek,

• összhangban állnak a pályázat feladataival és egyéb elszámoló dokumentumaival (pl. ledolgozott munkaórák elszámoló-táblája),

• az Egyetem belső szabályzata és a nemzeti jogszabályok alapján is elszámolhatók ún. belső számlázással.

Ilyenek pl. az állatházi költségek, laboratóriumi tesztek, laboreszközök, nagy berendezések használata, stb., de nem tartoznak ide az üzemeltetési költségek (áram, víz, szervizköltségek, stb.), amelyek továbbra is az indirekt költségek (overheads) között számolhatók el. Az így elszámolt költségeknek mindig mérhetőnek és auditálhatónak kell lennie.

43

III/3.2. Pályázati forrás és likviditás menedzsment biztosítása


A Pécsi Tudományegyetem pályázat abszorpciós képességét a forrás és likviditás-menedzsment hatékonyabbá tételével is növelhetjük. Az átfogó pályázati nyilvántartó és projekt menedzsment rendszer működtetésén túl önerő alap biztosítása célszerű.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Pályázat önerő alap volumene a pályázati bevételek arányában

(A pályázat önerő alap nagysága az összes pályázati bevétel arányában % értéket ér el.)

Mértékegység: %


5 5 5



Az FP7/Horizon 2020 pályázatokhoz kapcsolódó önerő és likviditási alap létrehozása

Célunk a stratégiailag fontosnak nyilvánított FP7/Horizon 2020-as felhívásokra beadott pályázatok pénzügyi garanciáinak központi kezelése, egy ehhez kapcsolódó önerő és likviditási alap (rendelkezésre állási keret) létrehozása.

Az FP7-es pályázatok nagyrészt 100% finanszírozású, vagy olyan 75%-os finanszírozású akciókat tartalmaznak, amelyek önrésze kigazdálkodható a pályázatok indirekt (overheads) költség-támogatásából. Azonban még így is előfordulhatnak olyan rejtett költségek (ÁFA, el nem számolható személyi költségek, stb.), amelyek a projekt lebonyolításakor felmerülnek; illetve a konzorciális keretek miatt számítani lehet előre nem kalkulálható, időszakos likviditási problémákra, amely az éves keretek PTE-s megelőlegezését teszik szükségessé. Jelenleg ezeket nem minden kar és intézet tudja vállalni.

Stratégiai cél, hogy növeljük ezeknek a támogatásoknak a lehívását, szükséges, hogy ezeket a pályázatokat kiemelt egyetemi pályázatokká nyilvánítsuk és a pénzügyi garanciákat biztosítsuk.

III/3.3. Az innováció-finanszírozás egyetemi belső rendszerének biztosítása


A K+F+I tevékenységek első lépcsős finanszírozása érdekében egyetemi belső finanszírozási rendszer létrehozása, megerősítése szükséges. K+F és Innovációs alap, valamint működő egyetemi belső pályázati rendszer biztosítása célszerű.

44

2. Indikátorok



K+F alap volumene a K+F bevételek arányában (A K+F alap nagysága az összes K+F bevétel arányában %

értéket ér el.)

Innovációs alap volumene a K+F bevételek arányában (Az Innovációs alap nagysága az összes K+F+I bevétel

arányában % értéket ér el.)



0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1



PTE Belső innovatív kutatási pályázat működtetése

A tudásbázisban létrejött szellemi termékek hasznosítása, innovációk létrejötte a fő célkitűzésünk. Ahhoz, hogy valódi termékek, szolgáltatások formájában hasznosuljanak a kutatási eredmények, általában további fejlesztés szükséges. A deszkamodellen túl működő és gyártható prototípus fejlesztésére és tesztelésére van szükség ahhoz, hogy a potenciális befektetők, üzleti partnerek számára tárgyalóképesek legyünk.

A szükséges fejlesztések finanszírozására jön létre a PTE Belső innovatív kutatási pályázat, mely kifejezetten szolgálati (a PTE Innovációs Bizottsága által befogadott) szellemi termékek továbbfejlesztésére, ezáltal hasznosításuk elősegítésére nyújt támogatást.

III/3.4. Koordinált szponzorációs tevékenység


A Pécsi Tudományegyetem részéről a K+F+I területeken a szponzoráció mértékének hatékony növelése érdekében koordinált, összefogott fellépés szükséges.

2. Indikátorok

Mutató 1.


K+F szponzori bevételek volumene nő(A K+F szponzori bevételek nagysága a 2010-es bázis évhez képest, valamint a

megelőző időszakok értékéhez képest hány % növekményt eredményez.)

Mértékegység: %


10 10 10

45



A központi támogatásszervezés kibővítése, újragondolása, a K+F tevékenységgel történő összhang

biztosítása, szabályzat összeállítása

Célunk a támogató partnerek teljes egyetemet felölelő központi irányítású kezelése a hatékonyabb együttműködést elősegítve. Létrehozni egy, a központi egységek és a karok által is elfogadott standardot. A stratégiai méretű partnerek összegyetemi, koordinált szintű kezelése. Egyetemünk széles palettával rendelkezik a képzések, a kutatások és az egészségügy területén. Jellemző egyrészt, hogy a különböző intézmények/szervezeti egységek partnerei a szakosodott (csak a karra jellemző) együttműködésen túl más területek iránt is érdeklődést mutatnak. Maga az alapszolgáltatást és partnerséget biztosító egység, nem tudja oly módon menedzselni a további karok, egységek felé mutató érdeklődést, ahogyan az elvárható lenne.

Másrészről a partnerek részéről is megfogalmazódik egy olyan kérés, hogy egy központi kezelésben nyugvó kapcsolattatás megfelelőbb lenne számukra.

IV. K+F+I képességek fejlesztése

IV/1. Emberi erőforrás

IV/1.1. Korszerű és hatékony kutatói humán erőforrás menedzsment rendszer


Az egyetemen jelenleg nincsen egységes és általánosan elfogadott rendszer a kutatói humánerőforrás kezelésére, fejlesztésére. Célunk, hogy kiépítsünk egy teljeskörű teljesítmény-értékelési rendszert, mely a K+F+I szempontokat megfelelő módon tudja kezelni. Erre építve lehet kidolgozni a részletes ösztönzési, továbbképzési és életpálya rendszereket.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Kutatói teljesítményértékelésben résztvevő kutatók aránya (Az összes kutatón belül a teljesítményértékelésben résztvevő kutatók

aránya.)

Mértékegység: %


100 100 100

46



Teljesítménymérési rendszer működtetése, érték- és teljesítményközpontúság érvényesülések vizsgálata

A TÉR – teljesítményértékelési rendszer - kialakítása két ütemben fog történni, egyrészt a rektor által kijelölt munkacsoport elkészíti a PTE TÉR követelményrendszert, másrészt ehhez kell igazítania a karoknak, szervezeti egységeknek a saját TÉR rendszerüket.

A TÉR követelmény specifikációban meg kell kötelezően jeleníteni a kutatóktól elvárt teljesítményt és annak értékelését különös tekintettel az innovatív teljesítményükre.

Az intézkedés kapcsolódik a Belső Ellenőrzés oktatói TÉR jelentésének intézkedési tervében foglaltakhoz.

IV/1.2. Erős kompetenciák a K+F+I tevékenységek sikere érdekében


A sikeres K+F+I teljesítményhez az egyetemi humánerőforrás kompetencia-fejlesztésére van szükség. A hatékony utánpótlás nevelést szolgálja a tehetséggondozás, a doktori képzés színvonalának fenntartása (megfelelő számú és minőségű doktori iskola), valamint a fiatal kutatók számára elfogadható életpálya modellek biztosítása. A kutatói mobilitás szintén az ismeretek, kompetenciák fejlesztését szolgálja. Innovációs területen előny, ha minél több kutatónk szerez innovációs ismereteket, valamint ipari tapasztalatokat. Célunk, hogy mind intézményi, mind egyéni szinten fejlett projektkultúra jellemezze a K+F+I működést.

2. Indikátorok

Mutató 1. Mutató 2. Mutató 3.


Innováció menedzsment képzésen résztvevők száma (Résztvevők száma

fő adott időszakban)

Kutatói mobilitásban résztvevők száma nő

(Résztvevők száma fő adott időszakban)

Minősített kutatók száma nő (A minősített kutatók száma a 2010-es bázis évhez képest, valamint a

megelőző időszakok értékéhez képest hány fő növekményt eredményez.)

Mértékegység: fő fő %

Célérték1-3 év 4-7 év 8-10 év 1-3 év 4-7 év 8-10 év 1-3 év 4-7 év 8-10 év

200 200 200 10 10 15 50 50 50

47



Kutatásmenedzsment és innováció képzés előkészítése és megvalósítása

2010 és 2011-ben pilot jelleggel öt modulból álló „innováció menedzsment” képzésen vehettek részt a PTE kutatói, PhD hallgatói, hallgatói. Az innovációs kompetenciák fejlesztése érdekében, valamint az innovációs szemlélet terjedése érdekében rövidtávú akkreditált képzés kialakítása a cél.

A maximum 60 órás képzés főbb témakörei:

• Kutatásmenedzsment - forrásszerzés, projekttervezés, pályázatírás (kiemelt fókusz: az EU7 és Horizon 2020 pályázatai)

• Szellemi termékek jogi oltalmával kapcsolatos IP ismeretek• Innováció menedzsment

A képzés piaci alapon költségtérítésesen meghirdethető, a PTE kutatók, hallgatók, munkatársak kedvezményes konstrukció keretében vehetnek részt az oktatáson.

Kutatásmenedzsment és innováció PhD kurzus előkészítése és megvalósítása

2010 és 2011-ben pilot jelleggel „innováció menedzsment” PhD kurzus került meghirdetésre, melyre a PTE bármely doktori iskolájának hallgatói jelentkezhettek. A legtöbb doktori iskola kreditet adott érte, ez ösztönözte a hallgatókat, hogy felvegyék a kurzust.

A pilot képzés továbbfejlesztéseként kívánjuk kidolgozni a fél éves kurzus tematikáját, tananyagát.

A kurzus főbb témakörei:

• Kutatásmenedzsment - forrásszerzés, projekttervezés, pályázatírás (kiemelt fókusz: az EU7 és Horizon 2020 pályázati)


IV/1.3. Megfelelő innováció menedzsment szemlélet


Az innovációs képességek része az erős elköteleződés mellett, a vezetői, szakértői és kutatói innováció menedzsment szemlélet fejlődése.

2. Indikátorok

Mutató 1.


Az egyetemen létrejövő szellemi termékek közül a PTE Innovációs Bizottsághoz bejelentettek aránya (A PTE IB-hez bejelenetett SZT-ek aránya az összes

létrejövő SZT-en belül.)

Mértékegység: %


100 100 100

48



Innovációs Nap megrendezése

Évente egyszer kerül megrendezésre a PTE Innovációs Nap, mely keretében a figyelem és érdeklődés felkeltése a cél. Elsődleges célcsoport a PTE kutatói, hallgatói, PhD hallgatók, valamint a gazdasági szereplők és szakmai szervezetek, szakmapolitikai szervezetek, továbbá Pécs város polgárai. A program keretében az előadások mellett kiállítás, valamint partnereink standjai várják az érdeklődőket. Lehetőség nyílik továbbá a PTE innovatív kutatási eredményeinek, szellemi termékeinek bemutatására.

PTE Innovációs Díj alapítása

A PTE Innovációs Díj egy évente odaítélésre kerülő nívós szakmai elismerés lehet. A PTE szellemi termék portfóliója számos innovációs potenciállal bíró találmányt, innovációra érett szellemi alkotást tartalmaz, melyek hasznosítása érdekében a feltaláló-kutatók szorosan együttműködnek a KTTK munkatársaival. A díj kifejezetten az innovációs tevékenység elismerését szolgálja, odaítélésének feltételrendszerét ennek tükrében kell kidolgozni.

Az Innovációs Díj kapcsán potenciális szponzorok szólíthatók meg. A hagyományos díjkiosztó a PTE Innovációs Nap kísérő rendezvényeként hozzájárul a PTE hírnevének öregbítéséhez, valamint Az Europe 2020 tervben megfogalmazott „az innovatív Európa”-ban a helyét megálló, „innovatív egyetem” image fejlesztéséhez.

Kutatásmenedzsment és innováció képzés előkészítése és megvalósítása

2010 és 2011-ben pilot jelleggel öt modulból álló „innováció menedzsment” képzésen vehettek részt a PTE kutatói, PhD hallgatói, hallgatói. Az innovációs kompetenciák fejlesztése érdekében, valamint az innovációs szemlélet terjedése érdekében rövidtávú akkreditált képzés kialakítása a cél.

A maximum 60 órás képzés főbb témakörei:

• Kutatásmenedzsment - forrásszerzés, projekttervezés, pályázatírás (kiemelt fókusz: az EU7 és Horizon 2020 pályázatai)


A képzés piaci alapon költségtérítésesen meghirdethető, a PTE kutatók, hallgatók, munkatársak kedvezményes konstrukció keretében vehetnek részt az oktatáson.

Kutatásmenedzsment és innováció PhD kurzus előkészítése és

megvalósítása

2010 és 2011-ben pilot jelleggel „innováció menedzsment” PhD kurzus került meghirdetésre, melyre a PTE bármely doktori iskolájának hallgatói jelentkezhettek. A legtöbb doktori iskola kreditet adott érte, ez ösztönözte a hallgatókat, hogy felvegyék a kurzust.

A pilot képzés továbbfejlesztéseként kívánjuk kidolgozni a fél éves kurzus tematikáját, tananyagát.

A kurzus főbb témakörei:

• Kutatásmenedzsment - forrásszerzés, projekttervezés, pályázatírás (kiemelt fókusz: az EU7 és Horizon 2020 pályázati)


49

IV/1.4. Megfelelő számú akadémikus, nagydoktor és tudományos fokozattal rendelkező kutató


A K+F+I tevékenységek magas színvonalának biztosításához a tudásbázis magas színvonalára van szükség, melynek legfőbb elemei az akadémikusok, nagydoktorok, valamint tudományos fokozattal rendelkező kutatók.

2. Indikátorok



TDK-ban résztvevő hallgatók száma nő (A TDK-ban résztvevő hallgatók száma a 2010-es bázis évhez

képest, valamint a megelőző időszakok értékéhez képest hány fő növekményt eredményez.)

MTA doktorok száma nő (Az MTA doktorok száma a 2010-es bázis évhez képest, valamint a megelőző időszakok értékéhez képest hány fő növekményt

eredményez.)

Mértékegység: fő fő


10 10 10 10 10 10



Belső rektori nagydoktori pályázat működtetéseA Belső nagydoktori pályázat a fokozatszerzést – elsősorban a nagydoktori cím megszerzését – ismeri el, támogatja, ezáltal ösztönözve a tudományos teljesítményt, és a tudományos eredményességet.

IV/2. Infrastruktúra biztosítása

IV/2.1. A kutatást és innovációt magas színvonalon támogató K+F+I infrastruktúra biztosítása, hatékony használata


Célunk a kor színvonalának megfelelő kutatási infrastruktúra biztosítása, valamint ún. „core facility”-k kialakítása, a kutatási műszerpark hatékony belső hasznosítása, racionalizálása, továbbá adott esetben – ahol ez lehetséges – szolgáltatás formájában történő kiajánlása.

2. Indikátorok



K+F „core facility”-k száma(db adott időszakban)

K+F+I infrastruktúra kihasználtsága(A teljes K+F+I infrastruktúra kihasználtsága % adott

időszakban.)



5 7 9 60 70 80

50



A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es

(és később a Horizon 2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével

Az FP7-es pályázatok pénzügyi útmutatója alapján a pályázatok direkt költségeiként, számlával elszámolhatók olyan közös berendezések használatának a költségei, amelyek

• az Egyetem által egységesített és rögzített tarifa-rendszer szerint mérhetőek,• összhangban állnak a pályázat feladataival és egyéb elszámoló

dokumentumaival (pl. ledolgozott munkaórák elszámoló-táblája),• az Egyetem belső szabályzata és a nemzeti jogszabályok alapján is

elszámolhatók ún. belső számlázással.

Ilyenek pl. az állatházi költségek, laboratóriumi tesztek, laboreszközök, nagy berendezések használata, stb., de nem tartoznak ide az üzemeltetési költségek (áram, víz, szervizköltségek, stb.), amelyek továbbra is az indirekt költségek (overheads) között számolhatók el. Az így elszámolt költségeknek mindig mérhetőnek és auditálhatónak kell lennie.

K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása

A Pécsi Tudományegyetem – elsősorban az elmúlt és jelen időszak nyertes K+F pályázataihoz kapcsolódóan, valamint a Science Building létrejöttével – jelentős, modern, nemzetközi viszonylatban is megfelelő kutatás-fejlesztési infrastruktúrával fog rendelkezni. Több ún. core facility is létrejön intézményünkben. A K+F infrastruktúra működtetése, a PTE kutatócsoportok közös használatának biztosítása, a belső elszámolások rendszerének működtetése, valamint a külső hasznosítók, igénybevételek hatékony menedzselése érdekében core facility menedzsment rendszer kiépítése szükséges.

IV/2.2. A K+F+I tevékenységet magas szinten támogató infokommunikációs háttér


Mind a hatékony K+F, mind a hatékony technológia-transzfer és innovációs tevékenység feltétele, hogy a megfelelő külső és belső információ-áramlást biztosítsuk, a szükséges infokommunikációs hátteret megteremtsük.

2. Indikátorok



A benyújtásra kerülő és futó pályázatok megjelenítésé-nek aránya a pályázati regisztációs és projekt menedzs-

ment rendszerben(Az összes pályázat arányában %.)

A szellemi termék nyilvántartó és menedzsment rend-szerben megjelenő egyetemi szellemi termékek aránya

(Az összes szellemi termék termék arányában %.)



100 100 100 100 100 100

51



Szellemi termék menedzsment rendszer kialakít4ása és működtetése

Az egyetemi szellemi termék portfólió növekedésével szükségessé válik a szellemi alkotások nyilvántartási és kezelési rendszerének strukturált működtetése. Azon túl, hogy a szellemi termékeket naprakész módon nyilván kell tartani, biztosítani kell az egyetem vezetői és döntéshozói számára a nyomon követést és a transzparenciát. A hasznosítási tevékenység során továbbá különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szellemi termékek bekerülési és valós piaci értékével és időről időre elvégezzük több szempont szerinti értékelésüket. Az iparjogvédelmi eljárások nyomon követése szintén elengedhetetlen, hiszen egy-egy határidő elmulasztása akár jogvesztő is lehet.

PTE innovációs portál fejlesztése, működtetése

A Pécsi Tudományegyetem innovációval kapcsolatos tevékenységeinek fontos csomópontja a www.innovacio.pte.hu címen elérhető webes portál, mely azon túl, hogy a témával kapcsolatos információk bőséges és naprakész tárházaként szolgál, megjelenési felületet biztosít az eredményes egyetemi kutatások számára, elérhetővé téve így őket a külvilág, az ipari szektor irányában. A külső és belső kommunikáció, PR hatékony eszköze, továbbá a web alapú innováció marketing eszközök is itt érhetők el. A weboldal elérhető angol nyelven is, mely a nemzetköziség elvének való megfeleléshez elengedhetetlen.

Közösségi portálokon való megjelenés az innovációs tevékenységének népszerűsítése

érdekében

A web2-es alkalmazások, a közösségi oldalak ma már megkerülhetetlen elemei az információs szupersztrádának. Mivel a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ igyekszik jó példával elöl járni az innovativitás terén, ennek manifesztációja gyanánt létrehozta saját profilját a közösségi háló két – Magyarországon legnépszerűbb – szolgáltatójánál. Így a KTTK jelen van az IWIW-en és a Facebookon egyaránt, és az intézkedés helyességét jól mutatja, hogy egyre nagyobb számú jelölést kap.

Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) fejlesztése és működtetése

A PTE Pályázati Szabályzatának elektronikus támogatása, a pályázati- és projektfolyamatban résztvevők munkájának informatikai eszközökkel történő segítése, a pályázati- és projekt-információk teljességének biztosítása a cél. A sikeres pályázati tevékenységhez elengedhetetlen a rendszerszerű működés, a folyamat központi koordinálása, az adminisztráció átláthatósága. A jelenlegi papíralapú sporadikus ügyintézés helyett nagy szükség van egy jól működő, minden adminisztrációt lefedő elektronikus nyilvántartási rendszerre, mely által a gyakran rejtve maradó pályázati tevékenység „láthatóvá”, a PTE-n zajló projekt-folyamatok ellenőrizhetővé válnak.

Pályázati regisztrációs és menedzsment rendszer szoftver beszerzése, üzemeltetése, használatának az egyetem polgárai számára – a PTE Pályázati Szabályzata által – történő kötelezővé tétele.

A fejezetben részletezett intézkedéseket, valamint az intézkedésekre vonatkozó erőforrás jellemzőket, a felelősöket, illetve a megvalósítás felső szintű ütemezését a 3. sz. táblázat részletezi.

52

6.1.2. Intézkedések

A célok eléréséhez szükséges akciók, intézkedések, kerülnek meghatározásra, melyeket a 3. sz táblázat tartalmaz.

# Intézkedés megnevezése

Priori-tás

Megvalósítás erőforrásigénye (Belső/Külső)

Pénzügyi forrás típusa

Külső szol-gáltatás vagy tanácsadás

Beruházás, fejlesztés

Belső ösz-tönzés

PTE emberi erőforrás

igényFelelős szervezeti egység Közreműködő szervezeti egység Stratégiai időtáv

1-3 Belső/Külső Saját/Pályázati/Szponzori HUF HUF HUF Emberhó-

nap Szervezet megnevezése Szervezet megnevezése 1-3 év 4-7 év 8-10 év


1. PTE Belső publikációs pályázat működtetése 2 Belső Saját 0 0 250000000 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes

Tudományszervezési Csoport

2. PTE Innovációs Nap megrendezése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati / Szponzori 5000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-

transzfer Központ

3. PTE Innovációs Díj alapítása 3 Belső Saját / Szponzori 0 0 5000000 10 Tudományos és innovációs rektorhelyettes

Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

4. Médiakampány tervezése és megvalósítása 3 Belső / Külső Saját / Pályázati 5000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

5. Innovációs „Roadshow” előkészítése és megvalósítása 2 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

6. Nemzetközi innovációs vásárokon való részvétel rendszerének kialakítása 1 Belső / Külső Saját / Pályázati 3000000 0 0 30 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

7. Spin-off stratégia kidolgozása 1 Belső Saját 0 0 0 3 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


8.K+F szolgáltatási portfólió marketingje - partnertalálkozók rendszerének kialakítása és működtetése

2 Belső / Külső Saját / Pályázati 2000000 0 0 40 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

9. Szolgáltatás nyújtási és fejlesztési protokoll kialakítása 2 Belső Saját 0 0 0 12 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

10. K+F portfólió hasznosító cég létrehozása 1 Belső Saját 0 0 0 2 Gazdasági, stratégiai és kommuniká-ciós rektorhelyettes

Tudományos és innovációs rektorhelyettes


Gazdasági Főigazgatóság

11. K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása 1 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 5000000 0 12 Gazdasági Főigazgatóság


12.PATLIB - Ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi tanácsadó központ működtetése

2 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

13. Célzott bemutatkozás nagy cégeknek 2 Belső / Külső Saját 2000000 0 0 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


14. Vállalati tanszék létrehozásának motiválása 3 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 5 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


15. Egyetemi innovációs lobby party szervezése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 5000000 0 0 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


16. PTE Innovációs Klub alapítása és működtetése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 2000000 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

17. Innovációs audit rendszer kialakítása (céges igények felmérésére) 2 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 6 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

18.Az innovációs témakör beépítése a rektori éves munkatervbe (Társadalmi Szenátus)

2 Belső Saját 0 0 0 1 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


19. Részvétel üzleti angyal klubban 2 Belső Saját 0 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

20. Kockázati tőke társaságokkal való kapcsolatfelvétel 1 Belső / Külső Saját 3000000 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

21. Lobby akciók megvalósítása 1 Belső / Külső Saját 10000000 0 0 20 PTE vezetése Pályázati és Innovációs Igazgatóság

22. Egységes nemzetközi konferencia-figyelő rendszer kialakítása 3 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 1000000 0 3 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

23.EU7/Horizon 2020 munkacsoport létrehozása – a Pályázati és Innovációs Igazgatóság szervezetfejlesztése

1 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 240 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

24.A külföldi kutatók PTE foglalkoztatását elősegítő folyamatrendszer kiépí-tése

1 Belső Saját 0 0 0 6 Rektori Hivatal GFI Humán Szolgáltató Iroda

25.Szakértői team létrehozása a nemzetközi kutatói mobilitások kezelésére és segítésére

1 Belső Saját 0 0 0 6 Általános rektorhelyettes GFI Humán Szolgáltató Iroda

26. PTE Belső konferencia pályázat működtetése 2 Belső Saját 0 0 250000000 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


27. TTI Kerekasztal rendezése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 5000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

28.Nemzetközi innovációs és technológia-transzfer szakmai szervezeti tagsá-gok működtetése


29. Bilateriális innovációs szakmai kapcsolat-építés 2 Belső Saját / Pályázati 20000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

53


Priori-tás











1. PTE Belső publikációs pályázat működtetése 2 Belső Saját 0 0 250000000 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


2. PTE Innovációs Nap megrendezése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati / Szponzori 5000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-

transzfer Központ

3. PTE Innovációs Díj alapítása 3 Belső Saját / Szponzori 0 0 5000000 10 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


4. Médiakampány tervezése és megvalósítása 3 Belső / Külső Saját / Pályázati 5000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

5. Innovációs „Roadshow” előkészítése és megvalósítása 2 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

6. Nemzetközi innovációs vásárokon való részvétel rendszerének kialakítása 1 Belső / Külső Saját / Pályázati 3000000 0 0 30 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

7. Spin-off stratégia kidolgozása 1 Belső Saját 0 0 0 3 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


8.K+F szolgáltatási portfólió marketingje - partnertalálkozók rendszerének kialakítása és működtetése

2 Belső / Külső Saját / Pályázati 2000000 0 0 40 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

9. Szolgáltatás nyújtási és fejlesztési protokoll kialakítása 2 Belső Saját 0 0 0 12 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

10. K+F portfólió hasznosító cég létrehozása 1 Belső Saját 0 0 0 2 Gazdasági, stratégiai és kommuniká-ciós rektorhelyettes

Tudományos és innovációs rektorhelyettes



11. K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása 1 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 5000000 0 12 Gazdasági Főigazgatóság


12.PATLIB - Ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi tanácsadó központ működtetése


13. Célzott bemutatkozás nagy cégeknek 2 Belső / Külső Saját 2000000 0 0 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


14. Vállalati tanszék létrehozásának motiválása 3 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 5 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


15. Egyetemi innovációs lobby party szervezése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 5000000 0 0 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


16. PTE Innovációs Klub alapítása és működtetése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 2000000 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

17. Innovációs audit rendszer kialakítása (céges igények felmérésére) 2 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 6 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

18.Az innovációs témakör beépítése a rektori éves munkatervbe (Társadalmi Szenátus)

2 Belső Saját 0 0 0 1 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


19. Részvétel üzleti angyal klubban 2 Belső Saját 0 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

20. Kockázati tőke társaságokkal való kapcsolatfelvétel 1 Belső / Külső Saját 3000000 0 0 20 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

21. Lobby akciók megvalósítása 1 Belső / Külső Saját 10000000 0 0 20 PTE vezetése Pályázati és Innovációs Igazgatóság

22. Egységes nemzetközi konferencia-figyelő rendszer kialakítása 3 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 1000000 0 3 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

23.EU7/Horizon 2020 munkacsoport létrehozása – a Pályázati és Innovációs Igazgatóság szervezetfejlesztése

1 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 240 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

24.A külföldi kutatók PTE foglalkoztatását elősegítő folyamatrendszer kiépí-tése

1 Belső Saját 0 0 0 6 Rektori Hivatal GFI Humán Szolgáltató Iroda

25.Szakértői team létrehozása a nemzetközi kutatói mobilitások kezelésére és segítésére

1 Belső Saját 0 0 0 6 Általános rektorhelyettes GFI Humán Szolgáltató Iroda

26. PTE Belső konferencia pályázat működtetése 2 Belső Saját 0 0 250000000 20 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


27. TTI Kerekasztal rendezése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 5000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

28.Nemzetközi innovációs és technológia-transzfer szakmai szervezeti tagsá-gok működtetése


29. Bilateriális innovációs szakmai kapcsolat-építés 2 Belső Saját / Pályázati 20000000 0 0 10 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

54


Priori-tás











30. Projektgenerálás 1 Belső Saját 0 0 0 240 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

31. Stratégiához való illeszkedés követelményének megjelenítése és következetes fenntar-tása a pályázati szabályzat keretében 1 Belső Saját 0 0 0 5 Pályázati és Innovációs Igazgatóság


32. Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) fejlesztése és mű-ködtetése 1 Belső / Külső Saját 20000000 0 0 20 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

Gazdasági Főigazgatóság valamint a PTE SZMSZ 85 és 86 § szervezeti egységei (fejlesztési koor-

dinátorok)

33. Központi pályázati munkaterv (éves) készítése 1 Belső Saját 0 0 0 10 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

34. InnoPontok, kari pályázati irodák és a Pályázati és Innovációs Igazgatóság belső hálózatának kialakítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 Pályázati és Innovációs Igazgatóság Karok, szervezeti egységek

35. K+F+I adatbázisok összehangolása 1 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 500000 0 6 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


36. K+F szabályzat kidolgozása 1 Belső Saját 0 0 0 6 Tudományos és innovációs rektorhelyettes

Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, RH Jogi Osztály

37. A kutatási tevékenységekben résztvevő közalkalmazottak munkaköri leírásának kiegé-szítésére vonatkozó Rektori utasítás kiadása, intézkedések végrehajtása 1 Belső Saját 0 0 0 5 GF Humán Szolgáltató Irodavezető "Rektori Hivatal

Öálló gazdálkodási egység vezetők"

38. Kutatói cégek felmérése, az egyetemmel való kapcsolatuk rendezése 1 Belső Saját 0 0 0 12 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


39. Önköltség számítási szabályzat módosítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 GF Terv és Gazdasági Elemzési Osztályvezető

40. Az Eszközök és források értékelési szabályzat módosítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 Gazdasági Főigazgatóság Számviteli osztályvezető

41. A Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat módosítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 Kutatáshasznosítási és Technológia-

transzfer KözpontGazdasági Főigazgatóság Terv és

Gazdasági Elemzési Osztály

42. A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (és később a Horizon 2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével 1 Belső Saját 0 0 0 12 Gazdasági Főigazgatóság

43. Az FP7/Horizon 2020 pályázatokhoz kapcsolódó önerő és likviditási alap létrehozása 1 Belső Saját 0 0 1000000000 1 Pályázati és Innovációs Igazgatóság Gazdasági Főigazgatóság

44. PTE Belső innovatív kutatási pályázat működtetése 1 Belső Saját 0 0 250000000 10 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


45. A központi támogatásszervezés kibővítése, újragondolása, a K+F tevékenységgel történő összhang biztosítása, szabályzat összeállítása 3 Belső Saját 0 0 0 5 Marketing Osztály

Pályázati és Innovációs Igazgatóság Kutatáshasznosítási és Technológia-

transzfer Központ


46. Teljesítménymérési rendszer működtetése, érték- és teljesítményközpontúság érvénye-sülések vizsgálata 2 Belső Saját 0 0 0 12 Rektori Hivatal Gazdasági Főigazgatóság

47. Kutatásmenedzsment és innováció képzés előkészítése és megvalósítása 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 500000 0 0 26 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ Közgazdaságtudományi Kar

48. Kutatásmenedzsment és innováció PhD kurzus előkészítése és megvalósítása 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 2000000 0 0 10 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ

49. PTE Innovációs Nap megrendezése (részletesen az I. célterületen felsorolt intézkedé-sek között)

50. PTE Innovációs Díj alapítása (részletesen az I. célterületen felsorolt intézkedések között)

51. Belső rektori nagydoktori pályázat működtetése 3 Belső Saját 0 0 50000000 20 Tudományszervezési Csoport

52.A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (és később a Horizon 2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével (részletesen a III. célterületen felsorolt intézkedések között)

53. K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása (részletesen az I. célterületen felsorolt intézkedések között)

54. Szellemi termék menedzsment rendszer kialakítása és működtetése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 2000000 0 2 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ

55. PTE innovációs portál fejlesztése, működtetése 2 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 30 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ

56. Közösségi portálokon való megjelenés az innovációs tevékenységének népszerűsítése érdekében 3 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 10 Kutatáshasznsoítási és Technológia-

transzfer Központ

57. Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) fejlesztése és működ-tetése (részletesen a III.célterületen felsorolt intézkedések között)

55


Priori-tás











30. Projektgenerálás 1 Belső Saját 0 0 0 240 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

31. Stratégiához való illeszkedés követelményének megjelenítése és következetes fenntar-tása a pályázati szabályzat keretében 1 Belső Saját 0 0 0 5 Pályázati és Innovációs Igazgatóság


32. Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) fejlesztése és mű-ködtetése 1 Belső / Külső Saját 20000000 0 0 20 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

Gazdasági Főigazgatóság valamint a PTE SZMSZ 85 és 86 § szervezeti egységei (fejlesztési koor-

dinátorok)

33. Központi pályázati munkaterv (éves) készítése 1 Belső Saját 0 0 0 10 Pályázati és Innovációs Igazgatóság

34. InnoPontok, kari pályázati irodák és a Pályázati és Innovációs Igazgatóság belső hálózatának kialakítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 Pályázati és Innovációs Igazgatóság Karok, szervezeti egységek

35. K+F+I adatbázisok összehangolása 1 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 500000 0 6 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


36. K+F szabályzat kidolgozása 1 Belső Saját 0 0 0 6 Tudományos és innovációs rektorhelyettes

Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, RH Jogi Osztály

37. A kutatási tevékenységekben résztvevő közalkalmazottak munkaköri leírásának kiegé-szítésére vonatkozó Rektori utasítás kiadása, intézkedések végrehajtása 1 Belső Saját 0 0 0 5 GF Humán Szolgáltató Irodavezető "Rektori Hivatal

Öálló gazdálkodási egység vezetők"

38. Kutatói cégek felmérése, az egyetemmel való kapcsolatuk rendezése 1 Belső Saját 0 0 0 12 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


39. Önköltség számítási szabályzat módosítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 GF Terv és Gazdasági Elemzési Osztályvezető

40. Az Eszközök és források értékelési szabályzat módosítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 Gazdasági Főigazgatóság Számviteli osztályvezető

41. A Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat módosítása 1 Belső Saját 0 0 0 5 Kutatáshasznosítási és Technológia-

transzfer KözpontGazdasági Főigazgatóság Terv és

Gazdasági Elemzési Osztály

42. A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (és később a Horizon 2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével 1 Belső Saját 0 0 0 12 Gazdasági Főigazgatóság

43. Az FP7/Horizon 2020 pályázatokhoz kapcsolódó önerő és likviditási alap létrehozása 1 Belső Saját 0 0 1000000000 1 Pályázati és Innovációs Igazgatóság Gazdasági Főigazgatóság

44. PTE Belső innovatív kutatási pályázat működtetése 1 Belső Saját 0 0 250000000 10 Tudományos és innovációs rektorhelyettes


45. A központi támogatásszervezés kibővítése, újragondolása, a K+F tevékenységgel történő összhang biztosítása, szabályzat összeállítása 3 Belső Saját 0 0 0 5 Marketing Osztály

Pályázati és Innovációs Igazgatóság Kutatáshasznosítási és Technológia-

transzfer Központ


46. Teljesítménymérési rendszer működtetése, érték- és teljesítményközpontúság érvénye-sülések vizsgálata 2 Belső Saját 0 0 0 12 Rektori Hivatal Gazdasági Főigazgatóság

47. Kutatásmenedzsment és innováció képzés előkészítése és megvalósítása 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 500000 0 0 26 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ Közgazdaságtudományi Kar

48. Kutatásmenedzsment és innováció PhD kurzus előkészítése és megvalósítása 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 2000000 0 0 10 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ

49. PTE Innovációs Nap megrendezése (részletesen az I. célterületen felsorolt intézkedé-sek között)

50. PTE Innovációs Díj alapítása (részletesen az I. célterületen felsorolt intézkedések között)

51. Belső rektori nagydoktori pályázat működtetése 3 Belső Saját 0 0 50000000 20 Tudományszervezési Csoport

52.A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (és később a Horizon 2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével (részletesen a III. célterületen felsorolt intézkedések között)

53. K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása (részletesen az I. célterületen felsorolt intézkedések között)

54. Szellemi termék menedzsment rendszer kialakítása és működtetése 2 Belső / Külső Saját / Pályázati 0 2000000 0 2 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ

55. PTE innovációs portál fejlesztése, működtetése 2 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 30 Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ

56. Közösségi portálokon való megjelenés az innovációs tevékenységének népszerűsítése érdekében 3 Belső Saját / Pályázati 0 0 0 10 Kutatáshasznsoítási és Technológia-

transzfer Központ

57. Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) fejlesztése és működ-tetése (részletesen a III.célterületen felsorolt intézkedések között)

3.sz. táblázat: Intézkedések

56

6.2 Kiemelt kutatási irányok, tudományterületenkénti kutatási irányok

A Pécsi Tudományegyetem K+F+I területen megfogalmazott átfogó, jellemzően a működésre vonatkozó célrendszerén túl a tudományos munkacsoportok közreműködésével kutatási irányok kerültek meghatározásra, melyekhez az elkövetkező időszak kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeinek illeszkedniük kell.

A kutatási irányok kijelölése során magas prioritással kezeltük a PTE szinten Kiemelt Kutatási Irányokat (KKI), amelyek köré csoportosított kutatási projektek megvalósításával, a projektek multi- és interdiszciplináris jellegével az Egyetem a legnagyobb erkölcsi elismerést és/vagy anyagi hasznot reméli a stratégiai időszakban. A KKI-k kijelölése során determinációt jelentettek a TÁMOP 4.2.1/B projektben meghatározott stratégiai kutatási irányok, továbbá meghatározónak tekintettük a „Lendület” pályázatot, valamint az MTA kutatócsoportok tevékenységét.

A PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányokra történő fókuszálás keretében az Egyetem vezetése a projektek előkészítésének, megvalósításának minőségét, a konkrét projektek finanszírozását, valamint a szükséges belső és külső erőforrások rendelkezésre állását kiemelten kezeli.

A kijelölt KKI-k összhangban vannak a Széll Kálmán, valamint az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott, priorizált iparágakkal, melyek a következők:

• egészségipar;

• infokommunikációs szektor;

• járműipar;

• zöld gazdaság, környezettechnológia, megújuló energia;

• élelmiszerbiztonság-gasztronómia.

A PTE szintű KKI-k mellett meghatározásra kerültek a tudományterületenként preferált kutatási irányok is.

6.2.1 PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányok (KKI)

A PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányok is a meghatározó tudományterülethez kerültek hozzárendelésre, annak ellenére, hogy a tervezhető projektek jelentős része több tudományterület közreműködését is igényli.

A PTE szinten Kiemelt Kutatási Irányokat a 4. sz. táblázat tartalmazza.

57

Tudo

mán

yter

ület

1-3

év4-

10 é

v

Hum

án é

s m

űvés

zet t

udom

ány

•Ú

j tec

hnol

ógiá

k és

info

rmat

ikai

esz

közö

k ha

szná

lata

a m

űvés

zete

kben

.

•K

isebb

ség-

kuta

tás:

a m

ulti-

etni

kus

és m

ultik

ultu

rális

tér

sége

k tö

rtén

eti,

szoc

ioló

giai

, pol

itoló

giai

, nép

rajzi

, kul

turá

lis a

ntro

poló

giai

,

nyel

vpsz

icho

lógi

ai, n

yelv

szoc

ioló

giai

, kon

takt

usny

elvé

szet

i és d

iale

ktol

ógia

i vizs

gála

ta.

•Ro

ma-

felzá

rkóz

tatá

st se

gítő

kut

atás

ok: k

épzé

sfejle

szté

s (tö

bbsz

intű

, átjá

rhat

ó, a

rom

a la

koss

ág, h

allg

atók

szám

ára

több

opc

iót b

iztos

ító,

a tá

rsad

alm

i és

mun

kaer

ő-pi

aci i

nteg

ráci

ós e

lvár

ások

at e

gyar

ánt

figye

lem

be v

evő

képz

ési r

ends

zer

és p

rogr

amok

fejle

szté

se);

okta

tás,

képz

és, t

ováb

bkép

zés,

felzá

rkóz

tatá

s ter

ület

én tö

rtén

ő sz

akm

ai e

gyüt

tműk

ödés

ek fa

cilit

álás

a; sz

akm

ai e

gyüt

tműk

ödés

i hál

ózat

fejle

szté

s,

a kö

zös s

zakm

ai k

ezde

mén

yezé

sek

ered

mén

yein

ek d

iffer

enci

ált m

ódon

val

ó di

ssze

min

áció

ja.

Műs

zaki

tudo

mán

y

•Ép

ítéstu

dom

ányi

, in

form

áció

tech

noló

giai

, ur

bani

sztik

ai é

s

körn

yeze

tmér

nöki

kut

atás

ok a

vár

os-,

és v

idék

fejle

szté

s, a

tele

pülé

s,- in

telli

gens

épü

letü

zem

elte

tés é

s az

épül

ette

rvez

és

ener

giah

aték

onys

ágán

ak

javí

tásá

ra,

külö

nös

teki

ntet

tel

a

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

k és

kör

nyez

eti h

atás

ok v

izsgá

latá

ra,

a ho

liszt

ikus

mér

nöki

szem

léle

tmód

szer

int.

•A

mér

nöki

és in

form

atik

ai fe

jlesz

tése

k tu

dom

ányo

s meg

alap

ozás

a

a m

este

rség

es i

ntel

ligen

cia,

int

ellig

ens

tele

pülé

s és

a j

övőb

e

mut

ató

műs

zaki

al

kalm

azás

ok

felé

, kü

lönö

s te

kint

ette

l az

ener

getik

ai

kuta

táso

k m

érnö

ki

alka

lmaz

ásai

ra,

kiem

elte

n

az

alte

rnat

ív

ener

giat

erm

elés

al

kalm

azás

ára

irány

uló

a tá

rs-

tudo

mán

yter

ület

ekke

l kö

zös

inte

rdisz

cipl

inár

is ku

tatá

sokr

a és

inno

váci

ós le

hető

sége

kre,

gya

korla

ti al

kalm

azás

okra

.

Orv

os- é

s eg

észs

égtu

dom

ány

•N

épbe

tegs

égek

funk

cion

ális

geno

mik

ai té

nyez

őine

k és

kór

élet

tani

foly

amat

aina

k fe

ltérk

épez

ése i

nnov

atív

kor

ai p

reve

nció

s és p

redi

kció

s

tech

noló

giák

, val

amin

t új m

olek

ulár

is gy

ógys

zerc

élpo

ntok

és d

iagn

oszt

ikai

eljá

ráso

k az

onos

ítása

cél

jábó

l.

•Id

egtu

dom

ányo

k és

mes

ters

éges

int

ellig

enci

a: ú

j típ

usú

mag

-mág

nese

s re

zona

ncia

(M

R)

képa

lkot

ó el

járá

sok

fejle

szté

se,

más

rész

t a

mag

-mág

nese

s rez

onan

ciás

jele

k in

form

atik

ai k

vant

itatív

feld

olgo

zása

, har

mad

rész

t min

deze

n m

ódsz

erek

beé

píté

se a

z id

egtu

dom

ányi

kuta

táso

kba.

•A

PAC

AP p

erifé

riás s

zerv

ekbe

n ki

fejte

tt pr

otek

tív é

s tro

fikus

szer

epén

ek v

izsgá

lata

.

Tudo

mán

yter

ület

1-3

év4-

10 é

v

Társ

adal

omtu

dom

ány

•A

körn

yeze

tvéd

elm

i-kör

nyez

etga

zdál

kodá

si el

vek

(és

azok

közü

l ki

emel

ten

az e

nerg

ia h

aték

onys

ág)

érvé

nyes

ülés

e az

urbá

nus é

s rur

ális

térs

égek

ben,

vala

min

t a k

örny

ezet

véde

lmi-

körn

yeze

tgaz

dálk

odás

i el

vek

össz

ehan

golá

sa

a m

oder

n

építé

szet

, az e

nerg

iaga

zdál

kodá

s és a

kom

plex

vid

ékfe

jlesz

tés

fela

data

ival

.

•Ex

tern

áliá

k a

tudá

sala

pú f

ennt

arth

ató

regi

onál

is fe

jlődé

sben

: a

mag

yaro

rszá

gi in

nová

ciós

hál

ózat

ok, a

vál

lalk

ozás

és a

kör

nyez

eti

exte

rnál

iák

regi

onál

is ga

zdas

ágfe

jlődé

sre

gyak

orol

t ha

tása

inak

inte

rdisz

cipl

inár

is vi

zsgá

lata

sta

tiszt

ikai

, há

lóza

tele

mzé

si,

ökon

omet

riai,

ágen

s al

apú

és

kom

plex

m

akro

-reg

ioná

lis

mod

elle

zési

tech

niká

k se

gítsé

géve

l, a

gazd

aság

polit

ikai

vona

tkoz

ások

köz

éppo

ntba

állí

tásá

val.

Term

észe

ttud

omán

y

•Az

any

agtu

dom

ányo

k te

rüle

tén

új s

truk

túrá

k sz

inté

zise,

vizs

gála

ta é

s al

kalm

azás

a. E

nnek

kie

mel

t te

rüle

tei a

kör

nyez

etfiz

ika,

gye

nge

mol

ekul

áris

kölc

sönh

atás

ok a

lkal

maz

ása

kém

iai

érzé

kelő

k fe

jlesz

tésé

hez,

szel

ektív

kém

iai

szin

tézis

ek,

vala

min

t EL

I (E

xtre

me

Ligh

t

Infra

struc

ture

) -r

elev

áns k

utat

ás é

s inn

ovác

ió (T

Hz,

hadr

onte

rápi

a, ré

szec

skefi

zika)

.

•A

geno

mik

a, p

rote

omik

a és

met

abol

omik

a m

oder

n m

ódsz

erei

nek

szél

eskö

rű a

lkal

maz

ása

a str

essz

élet

tani

kut

atás

okba

n.

•A

körn

yeze

ti ve

szél

yfor

ráso

k fe

ltérk

épez

ése,

mon

itoro

zása

és m

odel

lezé

se.

4.sz

. táb

láza

t: PT

E sz

intű

Kiem

elt K

utat

ási I

rány

ok (K

KI)

58

5959

6.2.2. Tudományterületenkénti kutatási irányok a stratégiai időtávban

A PTE szinten Kiemelt Kutatási Irányok mellett – a munkacsoportok tevékenységének eredményeként – tudományterületenként is összeállításra kerültek a stratégiai időtávban preferált témák. A stratégiai időtáv különböző szakaszaiban tervezett kutatási témák lefedik a PTE teljes portfólióját.

• A tudományterületenként preferált kutatási irányok – összhangban az alapvető stratégiai irányokkal – az alábbi szempontok alapján kerültek meghatározásra;

• a teljes stratégiai időtáv lefedett legyen kutatási irányokkal, a következő 10 évben tervezhetőek legyenek a kutatási irányokhoz kapcsolódó projektek;

• a kutatási területek leginkább relevánsak legyenek az adott tudományterületre jellemző szakmai tendenciák szempontjából, az aktuális társadalmi-, gazdasági és technológiai tendenciákkal összhangban legyenek;

• a legnagyobb társadalmi és gazdasági előnyt, illetve megtérülést eredményezzék;

• lehetőség szerint több tudományterület együttműködését igényeljék, a multi- vagy interdiszciplináris jellegük meghatározó legyen;

• arányos legyen az egyes tudományterületek kutatási portfóliója az alap-, az alkalmazott kutatás, valamint az innováció szempontjából, az egyes tudományterületek a tevékenységükkel képesek legyenek lefedni a teljes K+F+I láncot;

• a hasznosíthatóság, az erkölcsi vagy anyagi hozadék szempontjából előnyt, vagy kitörési pontokat jelentsenek, az egyes kutatási témakörök, illetve az azokhoz rendelhető konkrét projektek érdeklődést keltsenek a piac szereplőiben;

• ne csak regionálisan vagy országosan, hanem nemzetközi szinten is elismert eredmények szülessenek, a PTE egyes kutatási csoportjai képesek legyenek bekapcsolódni a K+F+I nemzetközi vérkeringésébe;

• jól érvényesüljön a kutatói szabadság.

Az 5. sz. táblázatban felsorolt – tudományterületenként preferált – kutatási irányok esetében meghatározásra került, hogy a stratégiai időtáv mely szakaszában tervezett a kutatás.

HU

MÁ

N-É

S M

ŰV

ÉSZ

ET T

UD

OM

ÁN

Y

Kut

atás

i irá

nyId

őtáv

1.Eu

rópá

n be

lüli

és In

terk

ontin

entá

lis k

apcs

olat

okA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

2.K

ultu

rális

örö

kség

a m

űvés

zete

kben

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

3.M

unka

és e

gész

ségü

gy k

ultú

rája

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

4.M

oder

n tá

rsad

alom

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

5.M

agya

rság

kép

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

6.Eg

yház

- és v

allá

stört

énet

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

7.An

yagi

és s

zelle

mi k

ultú

raA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

8.N

evel

és é

s okt

atás

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

9.K

omm

unik

áció

és t

ársa

dalo

mtu

dom

ány

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

10.

Irod

alom

- és k

ultú

ratu

dom

ány

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

11.

Elm

élet

i és a

lkal

maz

ott n

yelv

tudo

mán

yA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

60

MŰ

SZA

KI T

UD

OM

ÁN

Y

Kut

atás

i irá

nyId

őtáv

1.U

rban

isztik

ai k

utat

ások

(kék

gaz

dasá

g, fe

nnta

rtha

tósá

g, k

límav

álto

zás,

dem

ográ

fia h

atás

ai, t

elep

ülés

fejle

szté

si és

rend

ezés

i ter

vezé

si m

etod

ika

kors

zerű

sítés

ének

meg

alap

ozás

a, st

b.)

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

2.En

ergi

a de

sign

és k

ompl

ex é

püle

t klim

atol

ógia

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

3.Ép

ület

ene

rget

ika,

kom

fort

és m

egúj

uló

ener

giáv

al v

alam

int m

echa

troni

káva

l öss

zefü

ggő

kuta

táso

kA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

4.Ép

ület

szer

keze

ti, sz

erke

zet d

iagn

oszt

ikai

, épí

tőan

yagi

, kiv

itele

zés t

echn

ológ

iai é

s épí

tész

eti k

utat

ások

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

5.M

űsza

ki k

örny

ezet

véde

lem

, nu

kleá

ris k

örny

ezet

véde

lem

és

építé

szet

műs

zaki

rad

ioló

gia,

rad

io-ö

koló

giai

ku

tatá

sok,

kör

nyez

etip

ari t

echn

ológ

iák,

kom

plex

tele

pülé

si kö

rnye

zetg

azdá

lkod

ás és

infra

struk

túra

hál

ózat

ok

tém

akör

eine

k ku

tatá

saA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

6.Tü

zelő

anya

g ce

lla fe

jlesz

tésé

vel é

s orv

osi m

űsze

rfejle

szté

ssel

kap

csol

atos

kut

atás

okA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

7.Sz

imul

áció

s leh

etős

égek

kut

atás

a a

HPC

nag

ytel

jesít

mén

yű sz

ámító

gépp

elA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

8.In

form

atik

ai

kuta

táso

k és

fe

jlesz

tése

k,

kom

plex

in

form

atik

ai

rend

szer

ek

kuta

tása

és

fe

jlesz

tése

–

info

kom

mun

ikác

iós t

echn

ológ

iák

kuta

tása

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

9.Au

tom

atizá

lás é

s gyá

rtás

tech

noló

gia,

robo

tika

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

10.

Az e

gyet

emen

foly

ó ku

tatá

sok

műs

zaki

terü

lete

ken

való

has

znos

ításá

nak

lehe

tősé

gei

A te

ljes s

trat

égia

i idő

táv

sorá

n re

levá

ns

61

OR

VO

S- É

S EG

ÉSZ

SÉG

TU

DO

MÁ

NY

Kut

atás

i irá

nyId

őtáv

1.Id

egél

etta

n1-

3 év

2.D

iagn

oszt

ikus

bio

mar

kere

k eg

yes e

ndok

rin é

s im

mun

ológ

iai-e

rede

tű k

órké

pekb

en1-

3 év

3.Id

egre

ndsz

eri k

órm

echa

nizm

usok

vizs

gála

ta n

agy

tére

rejű

MR

kép

alko

táss

al (P

écsi

Klin

ikai

Ideg

tudo

mán

yi

Kép

alko

tó tá

mog

atot

t kut

atóc

sopo

rt)

4-7

év

4.K

épal

kotá

si el

járá

sok

az o

rvos

i és b

ioló

giai

kut

atás

okba

n4-

7 év

5.A

perif

ériá

s ide

gren

dsze

r kap

szai

cin-

érzé

keny

ideg

végz

ődés

eine

k fa

rmak

ológ

iája

és n

euro

-hum

orál

is sz

erep

e ál

latk

ísérle

tes k

órfo

lyam

atok

ban

1-3

év

6. R

epro

dukt

ív-é

s tum

or im

mun

ológ

ia4-

7 év

7.K

ópia

szám

elté

rése

k, g

enom

i átre

ndez

ődés

ek, s

zekv

enci

a va

riáns

ok sz

erep

e ör

ökle

tes f

olya

mat

okba

n 4-

7 év

8.N

ukle

áris-

mito

kond

riális

inte

rakc

iók

pato

lógi

ás á

llapo

tokb

an

1-3

év

9.Bi

oana

litik

a4-

7 év

10.

Nép

egés

zség

ügy

8-10

év

11.

Nép

bete

gség

ek fu

nkci

onál

is ge

nom

ikai

tén

yező

inek

és

kóré

letta

ni fo

lyam

atai

nak

felté

rkép

ezés

e in

nova

tív

kora

i pre

venc

iós

és p

redi

kció

s te

chno

lógi

ák, v

alam

int ú

j mol

ekul

áris

gyóg

ysze

rcél

pont

ok é

s di

agno

sztik

ai

eljá

ráso

k az

onos

ítása

cél

jábó

l4-

7 év

12.

Ideg

tudo

mán

yok

és m

este

rség

es in

telli

genc

ia8-

10 é

v

62

TÁR

SAD

ALO

MT

UD

OM

ÁN

Y

Kut

atás

i irá

nyId

őtáv

1.In

nová

ciós

egy

üttm

űköd

ések

, vál

lalk

ozás

és g

azda

sági

növ

eked

és M

agya

rors

zágo

n8-

10 é

v

2.A

glob

alizá

lt ga

zdas

ág h

atás

a a m

unka

jog

inté

zmén

yren

dsze

rére

- az

Eur

ópai

Uni

ó és

Mag

yaro

rszá

g m

unka

jogá

nak

jövő

je n

agy

régi

ók v

iszon

ylat

ában

4-7

év

3.In

tegr

áció

s és d

ezin

tegr

áció

s fol

yam

atok

-civ

ilizá

ciók

talá

lkoz

ása

a dé

l-eur

ópai

térs

égbe

n4-

7 év

4.Az

éle

tmin

őség

térr

elev

áns k

érdé

sein

ek lo

kális

és r

egio

nális

vizs

gála

tai

4-7

év

TER

MÉS

ZET

TU

DO

MÁ

NY

Kut

atás

i irá

nyId

őtáv

1.Sz

elek

tív k

émia

i szin

tézis

ek1-

3 év

2.K

örny

ezet

i és b

ioan

aliti

kai m

ódsz

erek

fejle

szté

se1-

3 év

3.G

yeng

e m

olek

ulár

is kö

lcsö

nhat

ások

al

kalm

azás

a ké

mia

i ér

zéke

lők

fejle

szté

séhe

z, va

lam

int

nano

struk

túrá

k

kial

akítá

sára

1-

3 év

4.Bi

otik

us é

s ab

iotik

us s

tress

zvál

aszo

k a

növé

nyek

ben,

növ

ény-

kóro

kozó

köl

csön

hatá

sok,

bet

egsé

selle

nálló

ság

és

gyóg

yhat

ású

anya

gok

a nö

vény

ekbe

n4-

7 év

5.Id

egél

etta

ni k

utat

ások

1-3

év6.

Mik

robi

ális

funk

cion

ális

geno

mik

a, st

ress

zéle

ttani

kut

atás

ok1-

3 év

7.Te

rahe

rzes

tudo

mán

yok

és m

érés

i mód

szer

ek1-

3 év

8.V

íztes

tek

és k

örny

ezet

ük á

llapo

tána

k hi

drob

ioló

giai

és t

ájök

ológ

iai j

elle

mzé

seA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

9.V

ízzel

kap

csol

atos

kör

nyez

eti v

eszé

lyfo

rrás

okA

telje

s str

atég

iai i

dőtá

v so

rán

rele

váns

10.

Hum

án m

orbi

ditá

s és m

orta

litás

val

amin

t a k

límav

álto

zss ö

ssze

függ

ésén

ek n

umer

ikus

mod

elle

zése

1-3

év11

.K

örny

ezet

i ves

zély

-és e

rőfo

rrás

ok sz

erep

e a

társ

adal

mi t

érfo

lyam

atok

ban

4-7

év

5.sz

. táb

láza

t: Ku

tatá

si irá

nyok

az

egye

s tud

omán

yter

ület

eken

63

65

I. sz. Melléklet

Külső környezeti tényezők elemzése

1. Stratégiai környezet:

1.1 Lehetőségek:

Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Az Európai Bizottság 2010 márciusában fogadta el az Európa 2020 stratégiát, melynek középpontjába három prioritást állított:

• az intelligens növekedést – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítását;

• a fenntartható növekedést – az erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítését; valamint

• az inkluzív növekedést – magas foglalkoztatást, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzését.

Mint azt a dokumentum megjegyzi, e prioritások kölcsönösen erősítik egymást és egyúttal jövőképet nyújtanak a 21. század európai piacgazdasága számára.

E stratégia megvalósításához definiált célok között megkülönböztetett helye van az innovációnak. Az EU jelenlegi célja az, hogy a GDP 3 %-át K+F-re fordítsa. Emellett a K+F-et az innovációval együtt kezelve szélesebb kiadási skálát kapunk, mely komplexebben tudja megjeleníteni az üzletvitelt és a termelékenységet ösztönző tényezőket. Az Európai Bizottság a K+F+I együttes mutatójának kidolgozására törekszik, mely alapot jelenthet a tagállamok vonatkozó helyzetének értékeléséhez és a beavatkozási módozatok kidolgozásához, azok eredményeinek méréséhez.

Mindez várhatóan lehetőséget biztosít a jövőben ahhoz, hogy a K+F+I a támogatott területek körében jelenjen meg.

Az intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása érdekében az Európai Bizottság dokumentuma szerint Európának három fő területen kell cselekedni:

• Növelni kell a K+F+I kiadások GDP-hez viszonyított arányát az USA és Japánhoz mért elmaradása csökkentése érdekében, s az abszolút értékben való növelés mellett a kutatási kiadások hatására és összetételére kell koncentrálnia. Ösztönözni és javítani kell a magánszektor K+F-be történő beruházásainak feltételeit a magánszektor szerepvállalásának növelése érdekében.

• Az oktatás, képzés, élethosszig tartó tanulás terén Európa pozíciói elmaradnak az USA és Japán helyzetétől. A diákok negyedének gyenge az olvasási készsége, az 50% középfokú végzettségű fiatal képesítése eltéréseket mutat a munkaerőpiac igényeivel, a 25-34 évesek harmadának van felsőfokú végzettsége, szemben az USA 40%-os, és Japán 50%-os rátájával.

• Digitális társadalom: Az információs és kommunikációs technológiák iránti globális keresletnek csak mintegy 25 %-a származik Európából, továbbá Európa elmarad a nagysebességű internet használata terén is.

A fenti prioritásokhoz európai szinten olyan kiemelt kezdeményezések társultak, amelyek követése szükséges nemzeti és regionális szinten is.

66

Kiemelt kezdeményezések

„Innovatív Unió”

E kezdeményezés keretében a K+F és az innovációs politika fókuszába a nagy társadalmi kérdések, az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások kerülnek. Alapvető cél az innovációs lánc egyes elemei közötti kapcsolat megerősítése az alapkutatástól a forgalmazásig.

Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság a következő célokat határozta meg (A Bizottság Közleménye: Európa 2020, Brüsszel, 2010.3.3. 14. old.):

• „Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése, az energiabiztonságra, a közlekedésre, az éghajlatváltozásra és az erőforrás-hatékonyságra, az egészségre és az öregedésre, a környezetbarát gyártási módszerekre és területgazdálkodásra összpontosító stratégiai kutatási menetrend kialakítása, valamint a tagállamokkal és a régiókkal való közös programozás ösztönzése;

• A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása (azaz egységes uniós szabadalom és szakosodott szabadalmi bíróság létrehozása, a szerzői jogokra és védjegyekre vonatkozó szabályok modernizálása, a kkv-k számára jobb szellemijog-védelem biztosítása, az interoperábilis szabványok kialakításának felgyorsítása, a tőkéhez való hozzáférés javítása, a keresletoldali politikák teljes körű alkalmazása, pl. közbeszerzés és intelligens szabályozás révén);

• Európai innovációs partnerségek indítása az uniós és a nemzeti szint együttműködésével annak érdekében, hogy felgyorsuljon az azonosított kihívások kezeléséhez szükséges technológiák kifejlesztése és alkalmazása. Az első ilyen partnerség a következőkre összpontosít majd: „a biogazdaság 2020-ra történő kiépítése”, „az Európa iparának jövőjét formáló kulcsfontosságú alaptechnológiák” és „az idősek számára független és társadalmilag aktív életet biztosító technológiák”;

• Az innovációt segítő uniós eszközök (pl. strukturális alapok, vidékfejlesztési alapok, K+F keretprogram, versenyképességi és innovációs keretprogram, stratégiai energiatechnológiai terv) szerepének megerősítése és továbbfejlesztése, ideértve az Európai Beruházási Bankkal (EBB) való szorosabb együttműködést és az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, ami – különösen a kkv-k számára – megkönnyítené a finanszírozáshoz való hozzájutást; az élenjárók számára a szén-dioxid-piachoz kapcsolódó innovatív ösztönző mechanizmusok bevezetése;

• A tudáspartnerségek ösztönzése, valamint az oktatás, a vállalkozások, a kutatás és az innováció összekapcsolódásának erősítése az Európai Innovációs és Technológiai Intézeten keresztül, illetve a kezdő innovatív vállalkozások támogatása révén a vállalkozói készség ösztönzése.

Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk:

• A nemzeti (és regionális) K+F és innovációs rendszerek reformja annak érdekében, hogy e rendszerek támogassák a kiválóságot és az intelligens specializációt, erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, megvalósítsák a közös programozást, fokozzák az uniós hozzáadott értéket képviselő területeken folytatott határokon túli együttműködést, és ennek megfelelően átalakítsák a nemzeti finanszírozási eljárásokat, ily módon biztosítva a technológia EU-ban történő elterjedését.

• Annak biztosítása, hogy a fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki, illetve egyéb tudományos végzettséget, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, innovációs és vállalkozói készség kerüljön;

• A tudással kapcsolatos területekre fordított kiadások középpontba helyezése, ideértve az adókedvezmények és egyéb pénzügyi eszközök alkalmazását, így segítve elő azt, hogy az üzleti szféra nagyobb mértékben ruházzon be a K+F-be.”

67

A további kiemelt kezdeményezések a:

• „Mozgásban az ifjúság”, mely a kiválóság és a tőke kombinációját, a diák – és gyakornok mobilitást kívánja elősegíteni, ennek révén (is) növelve Európa felsőoktatási intézményeinek teljesítőképességét és nemzetközi vonzerejét, valamint az

• „Európai digitális menetrend”, mely kezdeményezés célja az, hogy a nagy sebességű internetre és az interoprábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható módon érvényesíthető gazdasági és szociális előnyöket biztosítson, továbbá a következő évtizedben mindenki számára biztosítsa a szélessávú, majd pedig a szupergyors internet kapcsolatot.

1.2. Veszélyek:

Nincs hosszú távú országos, regionális és városi fejlesztési stratégia

Az világgazdaság, ezen belül Európa, s ennek következtében Magyarország is olyan gazdasági kihívások előtt áll, amely feltehetően korszakos változásokat fog kikényszeríteni. A 2008-tól induló gazdasági válság egyes elemeire születtek ugyan nemzetközi és országos válaszok, ugyanakkor a válság elemei új és új arculatban termelődnek újra. Hiányzik az országos szintű, egységes stratégiai környezet.

Ezen túlmenően az EU finanszírozási periódusának (2007-2013) közepén vagyunk. E két körülmény együttes hatása eredményezi azt, hogy hosszú távú stratégiák kialakítása helyett

• országos szinten elsősorban rövid távú, akut problémakezelés, ill. maximum rövid és középtávú stratégiaalkotás érvényesül. A meglévő, (készülő) stratégiák rendszere nem koherens, ebben az innováció stratégia bizonytalan kapcsolódási pontokkal jelenhet meg.

• Regionális szinten a meglévő stratégiák végig vitele mellett új stratégiák megalkotását gátolja, elbizonytalanítja a regionális (terület) fejlesztési szint tervezett átalakítása, a megyei szintű kompetenciák felerősítése.

• Pécs város esetében jelenleg az Integrált Városfejlesztési stratégia átdolgozása, újragondolása zajlik, azzal a megfogalmazott szándékkal, hogy 2014-ig megalapozza a várható fejlesztéseket, ill. bázisát képezze a következő években kialakítandó hosszú távú településfejlesztési koncepciónak.

Összességében a fentiek nem adnak megfelelő kapaszkodót a hosszú távú innovációs stratégia kialakításához.

2. Szabályozási környezet

2.1. Lehetőség:

Szakképzési és innovációs járulék fizetésének kötelezettsége

A szakképzési hozzájárulás törvényben deklarált célja (2033. évi LXXXVI.törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról) a nemzetgazdaság igényelte korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és tudásuk továbbfejlesztése a hatékony foglalkoztatás érdekében. A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre széles, gyakorlatilag valamennyi cégszerűen működő szervezetet érinti. A szakképzési hozzájárulás mértéke a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 %-a, ez a bruttó kötelezettség, melyet a tárgyévre kell megállapítani. A kötelezettség teljesítése négy módon biztosítható:

• Gyakorlati képzés megszervezésével,

• saját munkavállaló részére szervezett képzéssel,

• fejlesztési támogatás nyújtásával,

• pénzbeli befizetés teljesítésével a Nemzeti Szakképzési Intézet, vagy az APEH felé.

68

Az első három lehetőség közvetlenül érintheti a PTE-t, a negyedik áttételesen, a költségvetés bevételein keresztül. A törvény biztosította lehetőségek kihasználásának feltételét azok a szakmai kapcsolatok alapozzák meg, amelyek révén a cégek és a PTE közös érdekei, érdekeltségei egyértelműsíthetők. Ez - bár egyrészt lehetőségeket nyit, másrészt – bekorlátozza bizonyos szakterületek lehetőségeit. Azokét, amelyeknek közvetlen gazdasági kapcsolatai nehezen, vagy egyáltalán nem definiálhatók. Megjegyzendő, hogy a jogszabályi felhasználási környezet jelenleg meglehetősen bonyolult, ezért a szakképzési járulékban rejlő lehetőség kihasználását a PTE részéről kidolgozott forgatókönyv érdemben segíthetné.

A Kutatási és technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény alapján innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli a közép- és nagyvállalkozásokat. Mértéke a nettó korrigált árbevétel 0,3 %-a. Az Innovációs járulék a Központi Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül, mely - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint - a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, elkülönített állami pénzalap.

A befizetendő járulék összege azonban csökkenthető – legfeljebb annak éves bruttó összegéig – az alábbiak szerint:

• A gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége;

• A költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége;

• A közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény 2.§ (1.) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység. Ide tartozik az alapkutatás, az ipari vagy alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés is.

A fentiek alapján az innovációs járulék felhasználható a PTE által a közép- és nagyvállalkozások számára vérzett alap- és alkalmazott kutatás finanszírozására.

2.2 . Veszélyek:

A szabályozási környezet több ponton tartalmaz olyan elemeket, amelyek veszélyforrásokat rejtenek a K+F+I tevékenység hatékony alkalmazása szempontjából. Ilyen külső környezeti veszély a Közbeszerzési törvényből adódó átfutási idők hossza. A PTE a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá esik, melynek 2011. aug. 1-től hatályos változata szerint is az egyes eljárás fajták 3-4 hónapot vesznek igénybe. Az érvénytelen ajánlatok, ill. a megtámadott döntések miatti gyakorta bekövetkező időelhúzódások, megnövekedett átfutási idők rendkívül megnehezítik és adott esetben az ellehetetlenülés határára sodorják egy-egy kutatási-fejlesztési projekt megvalósulását.

További veszélyt jelent a szabályozási környezet tekintetében a K+F+I tevékenységre ható jogbizonytalanság, a nehezen tervezhető jogi és finanszírozási környezet. A jogalkotási folyamatok jelenlegi rendkívül gyors rendszerében a K+F+I-vel kapcsolatos jogi és pénzügyi környezet is változásoknak van kitéve. Az innovációhoz kapcsolódó jogi, finanszírozási lehetőségek mindegyike olyan, hogy kondíciói gyorsan, és a gazdasági folyamatokra igen érzékenyen reagálnak. Ez ellentétes azzal a folyamattal, amelyet a kutatás és az innováció igényelne, hisz ezek esetében elengedhetetlen a távlatosság, a megvalósításhoz, a „beéréshez” szükséges relatív biztonság.

Jelen gazdasági és pénzügyi helyzetben különösen fontos, ugyanakkor fokozottan nehéz és kockázatos a fejlesztések végrehajtása, finanszírozása. Az általánosan ismert finanszírozási formák (Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati támogatások, mikrohitel, banki hitelprogramok) mellett segítséget nyújthatnak kevésbé ismert pályázati források (JEREMI program, JASMINE program, üzleti angyalok, kockázati tőkebefektetők, faktoring tevékenység, lízing lehetőségek). Mindezek azonban a jelenlegi hitelválság feltételei között napról-napra változnak, s a pénzügyi konstrukciók olyan kiemelt kockázatot jelentenek, amelyeket a K+F+I tevékenységek a legritkább esetben tudnak elviselni.

69

A szabályozási környezet PTE működését érintő egyik legsúlyosabb eleme a klinikai tevékenységgel rendelkező egyetemek finanszírozásának - országos problémaként (is) jelentkező - anomáliája. A magyar egészségügy egyik legsúlyosabb finanszírozási problémájaként értékelhető a klinikumok tevékenységének alulfinanszírozottsága. Különösen súlyos gondot jelent ez azokban az esetekben, amelyeknél – mint Pécsett is – a klinikum integráns része a Tudományegyetemnek. A jelenleg koncepció szintjén létező Semmelweis-tervben megfogalmazottak szerint a betegellátás 2011 őszétől nagytérségi szinten szerveződne újjá. Ennek alapján újradefiniálásra kerülnek azok az ellátási formák, amelyek a klinikum hatáskörében teljesítendőek. Jelenleg nem ismert az, hogy az OEP finanszírozás ehhez milyen szinten biztosít fedezetet. A klinikum tervei között szerepel a fizetőbeteg ellátásból származó – szabad kapacitásainak jobb kihasználására építő – fizetőbeteg – ellátásból származó bevételeinek növelése, de ez a várható bevétel csak töredéke az eddigi „kódolt” működési költségvetési hiánynak. Az alulfinanszírozottságból származó pénzügyi problémák az egyetem egészét terhelik és visszavetik az – ÁOK –és az ETK mellett - más karok fejlesztési lehetőségeit is.

A K+F+I tevékenység hatékony érvényesülésének komoly gátja a vállalkozó egyetem jogszabályi korlátozása. Az Egyetem – innovációt segítő cégeivel – azokon a területeken tud(hatna) hatékonyan működni, amelyeken hosszú távú együttműködés megalapozható. Ehhez mintegy 10 éves cégalapítási koncepció kidolgozása és érvényesítése nyújthatna megfelelő alapot. Ezzel szemben a jelenlegi gyakorlat az, hogy az Államháztartási törvény módosulásai alapján az elmúlt években háromszor változott az Egyetem cégalapítási jogosultsága. Ez alapvetően akadályozza az innovációhoz szükséges, távlatos vállalkozó egyetemi státusz kialakítását. Az a tény, hogy az Egyetem nem tartozik az ÁFA visszaigénylői körbe, továbbá rendkívül nagy mérete, a méretből fakadó relatív rugalmatlansága mind nehezíti az innovatív piaci szereplőkkel való kapcsolatát, ill. piaci versenyképességének kialakítását.

3. Pénzügyi környezet: K+F+I tevékenység támogatási-finanszírozási rendszere

3.1. Lehetőségek

A K+F+I tevékenységek számára a legjelentősebb finanszírozási forrást a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek jelentik. A EU7 Keretprogram nagy számú pályázati lehetőségével a tudományterületek széles spektrumán kínál finanszírozást a kutatás-fejlesztési tevékenységeknek. Ezen túlmenően a magyar Kormány 146/2010. (IV. 29.) Korm. rendelete a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról rendezte és egyszerűsítette a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektekhez pályázati úton és pályázaton kívül, a jogszabályon, nemzetközi szerződésen, kormányhatározaton, valamint kérelmen alapuló egyedi döntés alapján nyújtott közfinanszírozású támogatások elérését és felhasználhatóságát.

A rendelet hatálya a Magyar Tudományos Akadémia esetében csak a pályázati céllal jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatásokra terjed ki, továbbá nem terjed ki az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, az EGT Finanszírozási Mechanizmusból, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból, valamint a Svájci Hozzájárulásból nyújtott támogatásokra. A fentiek alapján (is) érzékelhető, hogy a K+F tevékenységekre széleskörű pályázati forrás áll rendelkezésre. A pályázható forrásvolumen igen jelentős.

További lehetőséget jelent - és szellemiségében szorosan kapcsolódik az „EURÓPA 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” c. dokumentumban megfogalmazott „Mozgásban az ifjúság” c. kiemelt kezdeményezéshez – a külföldi hallgatók fogadásának támogatása. Jelenleg a PTE különböző karain összesen mintegy 3000 külföldi hallgató tanul. Az erre vonatkozó igény rendkívül jelentős, a 2011-ben mintegy négy-ötszörös túljelentkezés volt a rendelkezésre álló felvételi keretekhez képest. A külföldi hallgató számának növelésé a PTE nemzetközi pozícióját, vonzerejét és innovációs potenciálját erősíti.

70

3.2. Veszélyek

A deklarált kormányzati törekvések ellenére a jelentős mértékben pályázati forrásokból finanszírozott K+F+I tevékenység számára az egyik legnagyobb veszélyt a bürokratikus pályázati rendszer jelenti. A pályázati rendszerek szempontjából a legsúlyosabb problémákat az alábbiak jelenítik meg:

• nem autentikus tartalmú pályázati kiírások (a valóságos igényeket kell „hozzáigazítani” a kreált pályázati témákhoz);

• a pályázati kiírások bonyolultsága, extrém követelményei és váratlan változásai;

• a pályáztatási folyamat elhúzódása (döntéshozatal, szerződéskötési fázis időtartama);

• változtatások lehetősége és kezelési módja;

• előrehaladási jelentések elfogadásánál szakmai kompetenciák helyett azok hiányában bürokratikus megközelítése;

• felfüggesztések, pályázatkezelői döntések késlekedése – pályázói kiszolgáltatottság.

A határozott előrelátást igénylő K+F+I tevékenységek tükrében ugyancsak súlyos problémát jelent az, hogy az új felsőoktatási törvényben (ill. annak ismert változataiban) nem körvonalazódik egyértelműen a K+F+I tevékenységek finanszírozása. Ennek tükrében hosszú távú kutatói érdekeltségek kötődnek ahhoz, hogy a kutatási eredmények az egyetemen kimenekítve, a gazdaságban, kvázi biztonságban hasznosuljanak. Ez morálisan és anyagilag is súlyos károkat okoz az egyetemnek, s csak a felsőoktatási törvény által teremtett jogbiztonsággal oldható fel.

A finanszírozási veszélyek csoportjába tartozik a pályázati lehetőségek túlsúlya a K+F+I finanszírozásában a tőkefinanszírozás alacsony szintjének együttes megjelenésével. Megállapítható, hogy a K+F+I-t finanszírozó pályázati források – bár rendkívül hasznosak, de – hordoznak magukban esetlegességet a finanszírozás célja, időtartama, volumene szempontjából. Valójában nem feltétlenül igazodnak az adott K+F+I projekt optimális megvalósításához. Ezt a problémát hatékonyan a K+F+I folyamatba célzottan bevont tőke tudja feloldani, ugyanakkor a tőkebevonás jogi, gazdasági feltételei az egyetemekre vonatkozó szabályozás és a PTE sajátosságai miatt nehézkes, és a (kockázati) tőke számára nem kívánatos. Ez a tény kiszolgáltatottá teszi a K+F+I folyamatokat a mindenkori pályázati rendszerek aktuális és a stratégiai megközelítéseket harántoló változásainak és a kutatási eredmények hasznosítását az egyetemi szervezeti struktúrán kívülre navigálják.

Miközben ismert tény, hogy a magyar GDP-ből a K+F-re fordított arány (1,3 %), kevesebb, mint fele az európai átlagnak és töredéke a vezető innovációs hatalmakénak, az értékkövetés e területen nem megoldott, az infláció következtében csökkenő reálértékű K+F+I támogatási források hasznosulnak. Ez a veszély huzamosan fennáll a jövőt illetően is, hiszen a jelenlegi költségvetési hiány körülményei között általános megszorítások érvényesülnek, s ez nem valószínűsíti – a deklarált kormányzati szándék ellenére sem – az ez irányú támogatási források reálértékű növekedését, továbbá a gazdasági válság körülményei nem hatnak ösztönzően a tőkebevonások reálértékének növekedésére sem.


4.1. Lehetőség

A tudományos és kutatási környezet számára nyitást és perspektívát jelent(het) a nemzetközi innovációs hálózatok működése. Az egyetemek nemzetközi kutatói hálózatokba való beágyazottsága és az egyetemekről származó tudás szétterjedése szoros korrelációt mutat, valamint kimutatható az is, hogy a nemzetközi hálózatokhoz való tartozás és a kutatói produktivitás összefügg egymással. A nemzetközi innovációs hálózatok a „tudásátszivárgás” (spillover) révén termékenyítően hatnak a kutatásokra és azok eredményeinek alkalmazására, valamint előmozdítják a feltárt ismeretek nemzetközi szintű versenyképességének megmérettetését. Kutatások támasztják alá,(Varga Attila - Parag Andrea: Egyetemi tudástranszfer és a nemzetközi kutatási hálózatok szerkezete, Közgazdasági Szemle, LVI. évf.,2009. április 343-358. o.), hogy „a tudásalapú gazdasági fejlődés támogatásának eszközeként nemcsak a K+F-támogatások alkalmazhatók, hanem az egyetemi kutatói hálózatok ésszerű támogatása is fontos lehet.” (Ugyan ott 356. o.)

71

4.2. Veszélyek

A kutatási és tudományos környezet változásának egyik legsúlyosabb következménye a kutatói pálya csökkenő vonzereje, életpályamodellek hiánya. Ez a szituáció három fő komponens együttes hatására alakult ki:

• a társadalmi szinten jelentkező értékválsággal összefüggésben csökkent a kutatás társadalmi elismertsége társadalmi és intézményi szinten egyaránt;

• a kutatói pálya financiális elismertsége alacsony, sok esetben egyéb (fő) tevékenység, pl. oktatás, gyógyítás „melléktermékeként” űzhető;

• a társadalmi és financiális elismertség hiányából fakadóan az életpályamodell nem vonzó, adott esetben a kutatói érdekeltség még az egyetemi előmenetelnek, tudományos fokozatok megszerzésének is gátja lehet (más preferenciák alapján értékelődnek a tudományos fokozatok, mint a kutatási eredmények). Ilyen értelemben az „anti-életpályamodell” jelenségével találkozhatunk.

A fentiekhez szorosan kapcsolódik a kutatási tevékenység és a kutatók alacsony motiváltsága. Egyrészt a fentiekben kifejtettek alapján érzékelhető, hogy önmagában a kutatási tevékenység nem (vagy csak kivételes esetekben) elegendő az egyetemi „karrierhez” a minősítési rendszer preferenciái miatt, másrészt az említett „fő” tevékenységek árnyékában kevesebb, így sokszor a sikerhez nem elegendő energia jut a kutatási tevékenységre. Az alacsony motiváltság alacsony szintű eredményekhez vezetve öngerjesztő, lefele futó spirált indít meg. A kutatók motiváltságának további hiátusát okozza az is, hogy – mivel a kutatási eredmények hasznosításában kevéssé áll rendelkezésre, ill. kevéssé ismert, vagy elfogadott az az innováció-menedzsment, amellyel a kutatók válláról a hasznosítás, vagy az ezzel összefüggő kiszolgáltatottság terhei levehetőek lennének, a kutatók egy része nem, vagy csak bizonytalanul, esetenként gyanakvással lép be a kutatási eredmény értékesülésének folyamatába. Adott esetben ezt nem is vállalva, egy arra alkalmas fázisban átkerül az ismeret egyetemen kívüli hasznosítási pályákra.

A hallgatói, oktatói és kutatói mobilitással párhuzamosan – és a kutatás financiális feltételeinek alacsony színvonalától is vezérelve – az utóbbi évtizedben felerősödött és egyenlőre fokozatosan erősödni látszik az „agyelszívás” folyamata. A nemzetközi tapasztalatszerzés, a „világlátás” megtermékenyítő és minden szempontból hasznos lenne Magyarország számára, amennyiben a külföldön munkát vállaló kutatók hazatérnének és itthon a külföldön megkezdett szinten és kapcsolatrendszerrel folytatnák munkájukat. Az „agyelszívás” azonban hazai és külföldi kutatóintézeti feltételek közötti eltérésekből fakadóan épp a legrátermettebb, legsikeresebb kutatóak, szakembereket vonzza el Magyarországtól, visszavetve ez által a magyarországi kutatások eredményességét.

A demográfiai folyamatok, a munkaerőpiaci bizonytalanságok és a felsőoktatás finanszírozási módja együttesen vezetett a felsőoktatás tömegoktatássá válásához. Az 1999-ben aláírt bolognai nyilatkozattal kormányközi együttműködés alapjai teremtődtek meg azzal a céllal, hogy létrehozzák a felsőoktatás európai közös terét. A bolognai rendszer kapcsán az együttműködő partnerek minőségi standardokban állapodtak meg annak érdekében, hogy versenyképesebbé tegyék az európai felsőoktatást. Az elmúlt évtized a bolognai folyamat értékelésében ambivalens eredményeket hozott. Miközben lebontódtak a hallgatók, tanárok és kutatók mobilitási akadályai, a felsőoktatásban jelentős expanzió következett be: új intézmények jelentek meg és a hallgatók száma jelentősen növekedett. Történt ez aközben, hogy megkezdődött a felsőoktatással érintett 18-25 éves korosztály demográfiai csökkenése, illetve a munkaerőpiac egyre kevésbé tudta felvenni a felsőoktatásból kilépőket. A felsőoktatásba áramló „tömeg”, 2009-ben az érintett 18-25 éves korosztály mintegy 23 %-a jelentősen elmarad az EU 27-ek, Lengyelország, Szlovénia, Németország vonatkozó arányától, tehát nem a „tömeg” száma, hanem annak felkészültsége és felsőoktatási teljesítménye okoz gondot. (Még súlyosabb az elmaradás a 25-34 évesek közül bármilyen oktatásban résztvevők aránya (8 %) tekintetében.

Eközben riasztó adatokat mutat a Felsőoktatási Információs Szolgálat, mely szerint pl. az alapképzésbe felvett hallgatók folyamatosan növekvő – egyharmadot meghaladó – hányada nem fejezi be tanulmányait, a „rendszerben marad”. A kulcskompetenciák hiányával küzdő felsőoktatást megízlelő, de végzettséget nem szerző fiatal „tömeg” rendkívüli terhet jelent a munkaerőpiacon és rossz esélyekkel indul a munkahelyekért folytatott harcban.

Az elmúlt évtized felsőoktatásban tanuló hallgatóinak számát tekintve azt tapasztaljuk, hogy a gyors felfutást követően 2004-2007-ig 370 ezer fő körüli szinten stagnálás következett be, majd megindult

72

egy lassú csökkenés. Ennek vizsgálatához fontos rátekintenünk a felsőoktatás finanszírozás szerinti szerkezetére. Ez két komponensből fakad: egyrészt az államilag támogatott, másrészt a költségtérítéses formákban tanulók számának alakulásából. Miközben az államilag támogatott létszám 2005-2006-ig kissé növekedett, azt követően stagnált, a 2005-2006-os tanévtől jelentős visszaesés mutatkozott a költségtérítéses képzések létszáma terén.

Miközben a felsőoktatás „felhígulása” egyes intézményekben, ill. egyes karokon reális veszély, számítani kell arra, hogy az objektív demográfiai tendenciák miatt a felsőoktatással érintett korosztályok száma jelentősen és folyamatosan csökken. A „tömeg” száma objektíven kevesebb lesz, a jelenlegi létszámkeretek fenntartása mellett ez szükségképpen a felsőoktatásba kerülő hallgatói kör további „felhígulásához” vezetne. Némileg árnyalja ezt a helyzetet az, hogy a gazdasági válság körülményei feltehetően egyre megfontoltabbá teszik a költségtérítéses képzésben résztvevőket vállalásaikban, finanszírozza bár az oktatást a hallgató munkahelye, vagy saját maga. Ez feltétlenül a „tömegtermelés” ellen hat, de önmagában nem oldja fel annak veszélyét.

A kutatási és tudományos környezet egyik legfontosabb hiátusa a technológia-transzfer és innováció menedzsment kompetenciahiánya a piacon. Bár erre vonatkozóan vannak pozitív törekvések, indulnak képzések, ezek felsőoktatási akkreditáció szintjén még nem intézményesültek. Speciális és nagyon nehéz feladatott kell(ene) végrehajtani az e témában dolgozó menedzsereknek, hidat verve a tudomány és a gazdaság között, átlábalva jogi útvesztőkön, ledöntve a bizalmatlanság korlátait. Jelenleg ezek a hidak csak esetenként, szerencsés személyi és gazdasági konstellációk együttállása esetén teremtődnek meg, hiányuk pedig alapvető gátját képezi a kutatási eredmények hasznosulásának.


5.1. Lehetőségek

A gazdasági környezet feltételrendszerét jelentősen befolyásolja az a tény, hogy a közelmúlt közlekedésfejlesztési beruházásainak hatására kiaknázhatóvá válnak a régió közlekedési infrastruktúrájának javulásából származó gazdasági előnyök. A dél-dunántúli régió és Pécs, mint régióközpont az M6/M60-as autópálya révén kilépett korábbi, relatív közlekedési elszigeteltségéből. A főváros-centrikus ország-berendezkedés szempontjából különösen fontos az autópálya kapcsolat létrejötte. A 2010. március 31-i átadás óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az érzékelhető, hogy az autópálya további, kihasználatlan lehetőségeket rejt magában. A forgalom növekedéséhez a horvát oldallal való autópálya összeköttetés, ill. a déli gazdasági kapcsolatok felerősödése nyújthat lehetőséget.

A közlekedési lehetőségek másik, pillanatnyilag szintén alacsony kihasználtságú eleme a Pécs-Pogány repülőtér. 2003 őszén avatták fel az 1500 m x 30 m-es, 46 tonna teherbírású aszfaltozott futópályával és teljes körű világítóberendezéssel, illetve 1-es kategóriájú műszeres leszállító egységgel (ILS Cat-1) rendelkező repteret.

A Pécstől 9 kilométerre fekvő repülőteret 2009-től négysávos út köti össze a várossal. Jelenleg évente 2000–2500 gépet fogad és indít, forgalmának legnagyobb részét, mintegy 70 százalékát azonban kisgépek, sporteszközök, sétarepülők teszik ki. A kifutópálya rövidsége miatt csupán kisebb gépek fogadása lehetséges. A repülőtér megnyitásakor osztrák, jelenleg görög és bulgár menetrendszerinti járatokkal üzemel. Utasforgalma a nyitás óta lassú növekedést mutat, évi 3000 fő körül mozog. A repülőtér létezése és bővítésének lehetősége további gazdaságfejlesztési igények számára kínál kiszolgálási lehetőséget.

A közvetlen gazdasági környezet kínálta lehetőségek sorában kiemelt jelentőségű az, hogy a dél-dunántúli régió, Baranya megye, Pécs város a PTE kutatások természetes piaca. A régió mintegy 950 ezer fős népessége, a kapu-szerep Horvátország és az Adria felé, a régió mintegy 20 ipari parkja gazdasági potenciált jelentős gazdasági potenciált hordoz. A déli irányba való nyitás elősegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozások gyarapodását. Ugyanakkor megemlítendő, hogy jelenleg az egy lakosra jutó bruttó hazai termék vonatkozásában a Dél-Dunántúl a 7 régió közül a 4. helyet foglalja el.

A kutatási és fejlesztési orientációt befolyásolja az értékes adottságokkal rendelkező természeti környezet, annak védelme, a villamos energia termelés és a távközlés országos átlagot meghaladó színvonala, valamint a bányabezárásokhoz kötődő, Közép-Kelet Európában is kiemelkedő léptékű rekultivációs tevékenység és tapasztalat is.

73

A közvetlen gazdasági környezetre irányuló speciális lehetőség a Paksi Atomerőmű bővítése. A Paksi Atomerőmű 1973 és 1987 között épült. Alapkiépítése 1760 MW. A megvalósult erőmű 4 db, egyenként 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös blokkból állt. A reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemóráig működhetett, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kellett rakni. Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően ma már a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év.

Az eredeti tervek szerint a reaktor leállítására 2012-2017 között került volna sor. Az országgyűlés 2009. március 30-án fogadta el nagy többséggel (6 ellenszavazattal és 10 tartózkodással) azt a határozatot, amely előzetes, elvi hozzájárulást ad a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A Paksi Atomerőmű tulajdonosa, az MVM ez alapján indította el a Teller, ill. a Lévai-projektet, amelynek célja, hogy előkészítsék az új atomerőmű építését - a tervek szerint az erőmű két, egyenként ezer megawattos blokkból állna -, illetve a most üzemelő reaktor blokkok üzemidejének 2032-2037-ig való meghosszabbítását.

A Paksi Atomerőmű bővítése az előzetes becslések szerint 5,1-5,9 milliárd euróba kerülhet, ami 1387-1604 milliárd forintnak felel meg. Az erőmű kapacitásának a megduplázására irányuló tender kiírására várhatóan 2012-ben kerül sor, de már folynak előzetes egyeztetések több lehetséges céggel. A tulajdonos, MVM Zrt. tanulmánya alapján előzetesen négy fejlesztési változat készült. Az Atmea SAS - a francia Areva és a japán Mitsubishi Heavy Industries vegyes vállalkozása - által javasolt ATMEA1, az orosz Atomstroyexport által elképzelt AES-2006, a Toshiba Corp. leányvállalata, a Westinghouse Electric LLC által bemutatott AP1000, illetve a francia-német AREVA által felvázolt EPR. Az ATMEA1 még nem épült eddig sehol, de megbízható francia, német és japán tapasztalatokon alapul. Az orosz AES-2006 hasonló a meglévő reaktorokhoz és könnyen illeszthető a rendszerbe. Az AP1000 nagy modulokból épülne, azért a megépítése meglehetősen rövid időt venne igénybe. Az EPR 1600 megawatt teljesítményű projektje valamivel nagyobb a többiek 1000-1200 megawattjához képest, így szükség esetén regionális energiaellátóként is működhetne. A bővítés finanszírozása a tervek szerint részben magánbefektetők segítségével, illetve kölcsönök révén valósulna meg.

Tekintettel arra, hogy az Atomerőmű bővítése a természeti környezet, a gazdaság és a társadalom igen sok metszetével van összefüggésben, a 2020-ra tervezett megvalósítású beruházás kutatási hátterét - a régiót érintő természeti, gazdasági, társadalmi vetületben együttműködő partnerként - kínálni és biztosítani tudja a Pécsi Tudományegyetem.

5.2. Veszélyek

A kutatás –fejlesztés - innováció szempontjából súlyos környezeti veszélyt jelent a régió és Pécs város gazdasági pozíció vesztése, a gyenge regionális gazdaság. A régiók sorában – a legfontosabb gazdasági mutatók tekintetében – a Dél-Dunántúl a 4. helyet foglalja el. Mára már csak az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi Régiót előzi meg. Ez a helyzet folyamatos pozícióvesztés következtében alakult ki. A gyengülő gazdasági teljesítmény kihat a foglalkoztatásra, az új termékek piacára, és önmagába visszaforduló sprirálként visszaveti a régió gazdasági fejlődését – gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy külső piac- és beruházás ösztönző eszközök hiányában. A régión belüli erőforrások pedig nem elegendőek már a kialakult, folyamatosan romló állapot megállításához.A veszélyt tovább fokozza a régió relatív elszigeteltsége, a high-tech ipar teljes hiánya. A magyar elektronikai ipar, amelynek a rendszerváltozás előtt nagy múltja volt, az elmúlt két évtizedben a legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat, a nemzetközi munkamegosztásba a legjobban „beágyazott” szegmens, a termelési volumenében is évről évre az egyik legnagyobb teljesítményt nyújtja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elektronikai gyártóipar közvetlen hozzájárulása az egyik legfontosabb tényező a hazai GDP megtermelésében, hiszen a legjelentősebb magyar gazdasági ágazatok közül – például az építőipart, a járműgyártást vagy a mezőgazdaságot is megelőzve – az 5,34 százalékkal az élen áll. Az OECD korábbi elemzése szerint a magyarországi ipari termelésen belül az elektronikai ipar arányát tekintve holtversenyben harmadik a világranglistán: Dél-Korea, Finnország után hazánk Japánnal osztozik a dobogós helyen. Az ágazat nemcsak az éves össztermelésével, illetve az abból származó árbevétellel áll a magyar gazdaság élmezőnyében, hanem azzal is, hogy csaknem 90 ezer nyilvántartott, tehát adózó, járulékfizető dolgozót foglalkoztat. Ugyanakkor sajnálatos, hogy Magyarország – néhány budapesti, közép-magyarországi, és a legújabban

74

észak-alföldi beruházástól eltekintve - elsősorban a világpiaci ingadozásoknak kitett, kevés hozzáadott értéket teremtő összeszereléssel veszi ki részét az ágazatból. Különösen igaz ez a Dél-Dunántúlra és napjaink gazdasági történéseit tekintve, Pécsre.

Míg Budapesten a legfejlettebb technológiák előállításához, használatához nélkülözhetetlen, a világ élvonalába tartozó infrastrukturális háttér elemei jönnek fokozatosan létre, - pl. Elektronikai Technológiai Teszt Center, az elektronikai technológia és a high-tech egyéb területén egyedülálló kutató-fejlesztő bázis és technológiai tesztközpont, amely nemcsak megfelelő eszközöket biztosít, de inkubációs centrumként technológiai együttműködést kínál a beköltöző vállalkozások számára -, addig a Dél-Dunántúli Régióban az egyik legnagyobb és a high-tech iparhoz leginkább kapcsolódó ELCOTEQ jövője vált kérdésessé. Ez pedig a foglalkoztatási krízisen túl a PTE korszerű ipari környezete tekintetében is súlyos következményekkel járhat.

A külső környezeti veszélyek sorába tartozik a potenciális befektetők hiánya a régióban. A világgazdasági tendenciák szerint 2007 tekinthető a globális működőtőke-áramlás rekord évének, ettől kezdve lassú csökkenés tapasztalható. Hazánk pozíciója minimálisan javult 2007-hez képest a külföldi közvetlen befektetések terén. Összességében a működőtőke-befektetések 75%-a származik az Európai Unióból. A telepítési döntések jó gazdasági-műszaki megalapozása egyre nagyobb jelentőségű, a telephely-választási tényezők száma a fejlődéssel párhuzamosan egyre jobban nő. A külföldi jegyzett tőke koncentrációja a közép-magyarországi régióban rendkívül erős, és időben változatlannak érzékelhető. A multinacionális cég- és bank struktúrák a forrásokat a leghatékonyabb eloszlásban jelenítik meg, s ebben a Dél-Dunántúl és Pécs versenypozíciója nem előnyös.


6. 1. Lehetőségek

A kutatás-fejlesztés-innováció legnagyobb hajtóereje a piaci igény az egyetem K+F+I szolgáltatásaira. Annak ellenére, hogy a regionális gazdasági környezet viszonylag szűkös és pillanatnyilag csökkenő tendenciájú, a PTE környezete, az egyetem széles kutatási palettáját tekintve – sok ponton jelenik meg aktivizáló keresletével az egyetemi kutatások irányában. A kezdeti lépesek, a kutatási eredmények regisztere, a kiajánlások, a spinn-off tevékenységek organizálása pozitív , nyitást és kapcsolódási pontokat definiál, de a jelenlegi helyzetben messze nincsenek kihasználva az egyetemi kapacitásai. A piac és az egyetem kapcsolódásának intézményi feltételei, ösztönzési rendszere e téren igen jelentős együttműködésekhez vezethet.

Ugyancsak a kiaknázatlan lehetőségek terepét kínálja a KKV szektor nyitottsága az egyetemi együttműködésre. A legerősebb innováció a KKV-k körében az IT szektorban valósul meg, de hasonlóan jó eredményeket mutat országosan az ( orvosi) műszergyártás is. A KKV szertor innovatív koncentrációja – amint a magyarországi K+F+I tevékenység is - Budapest központú. A decentralizáció a helyi kutatási kereslet és kínálat összehangolásával, sőt a kereslet ösztönzésével kínálhat az egyetem és a gazdaság számára kölcsönösen fejlesztési lehetőséget.

A szponzorációs rendszerek működése eredményesen egészítheti ki a K+F+I rendszerek finanszírozását. Különösen a nagy, kutatásorientált, tőkeerős cégek esetében gyakorlat a szponzorációs rendszerek működtetése. Ezek általában eredményfüggően vannak kialakítva, hátterükben a kutatási, gazdasági eredményesség mellett megjelenik a teljesítmény, rendezvény, esemény reklám- ellenértéke, a szponzorálónak a publicitásban megtestesülő haszna is.

A PTE és Pécs szempontjából kiemelten kezelendő az EKF során létrejött infrastruktúra és kapcsolatrendszer innovációs hatása. Az EKF kulcsberuházásai, kiemelten a Kodály Központ, a Tudásközpont és a Zsolnay Kulturális Negyed több évtizedes kulturális fejlődési lehetőség térbeli kereteit teremtik meg. A 2010-es kulturális év számtalan hivatalos, intézményesült és informális kapcsolatot teremtett, élesztett fel és kínált továbbra (is) fenntartható módon, bekapcsolva Pécset Európa kulturális vérkeringésébe. Ezek a terek, intézmények, kontaktusok Pécs számára nem csak kulturális léptékváltást lehetőségét kínálják fel, hanem a kultúrához és az egyetemi, tudományos kapcsolatokhoz kötődő innováció tág spektruma számára is teret biztosítanak.

75

6.2. Veszélyek

2008-tól a világgazdaságban és Magyarországon is olyan gazdasági folyamatok indultak meg, amelyeknek korszakos következményei teljes valójukban még fel sem mérhetőek. Veszélyforrásként azonosítható azonban a válság hatásait viselő gazdasági környezet, csökkenő hajlandóság a K+F+I finanszírozására. Bár a 2008-tól eltelt időszak adatai több szempontból ellentmondásosak, a napjainkban zajló rendkívül jelentős (világ)gazdasági változások végső konzekvenciái még nem vonhatók meg, de az megállapítható, hogy ezek egyértelműen kedvezőtlenek Magyarországra nézve. Az IMD World Competitiveness Yearbook értékelése alapján Magyarország a „világ versenyképességi rangsorban” az értékelt 58 ország között 2006-ban és 2007-ben a 35. helyen, 2008-ban a 38. helyen, 2009-ben a 45.helyen állt, s ehhez képest javult 2009-ben pozíciója három helyezéssel 2010-ben a 42. helyre, miközben versenytársaink közül ez évben Csehország a 29. , Lengyelország pedig a 32. helyen állt.

Az Európai Unió szintjén a 2011. évi költségvetési tervezet a kutatás-fejlesztés és az innováció, az infrastruktúra és a humán tőke területén megvalósítandó beruházások növekedésével számolt. Eszerint a hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram költségvetése 13,8 %-kal nő és eléri a 8,6 milliárd EUR-t. Ugyanakkor a 2011-es év pénzügyi válságjelenségei az Unió globális szintjén megkérdőjelezik a tervezett kiadások teljesülését. Magyarországon a gazdasági stagnálás, az ipar számos területén tapasztalható visszaesés, a növekvő adóterhek, az elszabadult árfolyamok olyan bizonytalanságokat és forráshiányt állandósítanak a gazdaságban, melynek körülményei között a K+F+I kiadások növekedése veszélybe kerül. Ez pedig fokozza a fejlett világhoz való relatív elmaradottságunkat.

Az egyetemekhez és kutatóintézetekhez kapcsolódó kutatási tevékenység külső környezetében versenyhelyzetet jelent az ipari kutatóbázisok kialakulása, ipari konkurencia a K+F+I területén. A termeléskoncentráció, a multinacionális vállalatóriások létrejötte és a közöttük lévő verseny a legtöbb innovációt hordozó, legkorszerűbb iparágakban hívta életre azokat az ipari kutatóbázisokat, amelyek közvetlenül, célzottan az adott ipari terület fejlesztésére irányulnak. Ezek a kutatóbázisok nem, vagy alig kapcsolódnak az akadémiai, egyetemi kutató hálózathoz, specifikációjuk és tőkeellátottságukból fakadóan versenyképesek, a kutatási piacokon veszélyeztetik az egyébként is sok kötöttséggel terhelt egyetemi K+F+I tevékenység versenyhelyzetét, jó értelembe vett piacosulását.

Az általános piaci környezet veszélyfaktorai között megjelenik a személyes elem is, az erősebb egyetemi lobbyk érdekérvényesítő képessége. A K+F+I tevékenységek megítélésében, az egyetemek érdekérvényesítő képességében nagy szerepet játszik az egyetem általános megítélése, a hazai és nemzetközi struktúrában betöltött pozíciója, elfogadottsága, elismertsége. Mindezek együttesen kiegészülnek személyes elemekkel. A lobby tevékenység nem feltétlenül valós értékek mentén jelenik meg, így adott esetben háttérbe szoríthatja az objektív értékeket.

77

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE K+F+I Stratégiájának megalapozásához

A hazai kutatás-fejlesztés helyzetének elemzése a szakirodalomban leggyakrabban használt mutatószámokon keresztül lehetséges. A vizsgálat céljából fakadóan külön figyelmet fordítunk a felsőoktatásra vonatkozó adatok bemutatására, illetve az egyes mutatók területi megoszlására.

1. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Az 1. diagram a magyarországi kutatóhelyek számának alakulását mutatja szektoronként. Megfigyelhető, hogy néhány kivételtől eltekintve a rendszerváltás óta évről-évre növekszik a hazai kutatóhelyek száma, 1990-ről 2009-re több mint a duplájára emelkedett. Ezen belül is figyelemre méltó a vállalkozási kutatóhelyek számának dinamikus növekedése, amelynek eredményeként azok kutatóhelyeken belüli aránya megközelítette a felsőoktatási kutatóhelyekét.

1. diagram: A kutatóhelyek számának alakulása szektoronként (1990–2009)

Forrás: KSH STADAT alapján saját szerkesztés

A kutatóhelyek összes tényleges létszámának szektoronkénti megoszlását (2. diagram) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy – a kutatóhelyek számának növekedése ellenére – a területen foglalkoztatottak száma 1990 és 2009 között körülbelül 12%-kal csökkent, ami javarészt a kutató-fejlesztő intézet, egyéb kutatóhely kategória drasztikus létszámcsökkenésének köszönhető, míg 2009-ben a foglalkoztatottak közel fele továbbra is a felsőoktatási kutatóhelyekhez kötődött.

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely

Felsőoktatási kutatóhely

Kutató-fejlesztő intézet, egyéb kutatóhely

II. sz. Melléklet

78

2. diagram: A kutató-fejlesztő helyek összes tényleges létszáma (1990–2009; fő)


A vállalkozások térhódítása egyértelműen nyomon követhető a kutatás-fejlesztési kiadások szektoronkénti nagyságán is, ahol részesedésük 2009-re elérte az 58,27%-ot, ami csaknem 20 százalékpontos aránynövekedés 1990-hez képest (3. diagram). A korábban domináns kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek ráfordítása ugyanezen időszak alatt több mint 20 százalékpontot csökkent, így közel azonos mértékben részesül a ráfordításokból az e tekintetben enyhe növekedést felmutató felsőoktatási kutatóhelyekkel.

3. diagram: A kutatás-fejlesztési ráfordítások szektoronkénti nagysága (1990-2009; M Ft)


A K+F-re fordított összegek folyamatos növekedése ellenére nemzetközi összehasonlításban még mindig nem túl kedvező a kutatás-fejlesztési kiadások GDP arányos alakulása (4. diagram).

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

Vállalkozási kutatófejlesztő hely

Felsőoktatási kutatóhely

Kutató-fejlesztő intézet, egyéb kutatóhely

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

A vállalkozási kutatóhelyek K+F-ráfordítása, millió Ft

A felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek K+F-ráfordítása, millió Ft

A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek K+F-ráfordítása, millió Ft

79

4. diagram: K+F ráfordítás a bruttó hazai termék (GDP) százalékában (1990–2009)

Forrás: KSH STADAT, KSH: Kutatás és Fejlesztés, 2009 és ECOSTAT: A magyar kutatás-fejlesztés és innováció számokban, tények és trendek (Táblázatok) alapján saját szerkesztés

A diagramon jól látható, hogy a rendszerváltást követően a GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások erőteljes csökkenése következett be, amely az 1996-os mélypontot követően kissé emelkedett, majd 1% körüli értéken ingadozott, míg 2009-ben 1,15%-ra emelkedett. A 2009-es évre vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre az Európai Unió államaira vonatkozó adat, azonban az azt megelőző időszakban az EU-15 átlaga 1,9%, az EU-27 átlaga pedig 1,8–1,9% körül mozgott, amely adatok jelentősen meghaladják a hazai mutatót (azonban szintén messze vannak a Lisszaboni stratégiában előirányzott 3%-tól).

A ráfordítások eredményességének vizsgálatára gyakran használt mutató a publikációk száma, amelynek 1990 és 2009 közötti alakulását az 5. diagram és a 6. diagram szemlélteti.

5. diagram: Magyar nyelvű publikációk (1990–2009)


0

0,5

1

1,5

2

2,5

K+F-ráfordítás a bruttó hazai termék (GDP) százalékában Magyarországon

K+F-ráfordítás a bruttó hazai termék (GDP) százalékában az EU-27 tagállamokban

K+F-ráfordítás a bruttó hazai termék (GDP) százalékában az EU-15 tagállamokban

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

Cikkek, db

Könyvek és könyvfejezetek, db

80

6. diagram: Idegen nyelvű publikációk (1990–2009)


A KSH Kutatás és Fejlesztés, 2009 c. kiadványa alapján a publikációs mutatószám növekedése elsősorban az elektronikus megjelenésű tudományos művek, konferenciakötetek esetében jelentős, a 100 kutatóra jutó megjelent könyvek (44) stagnálása mellett csökken a cikkek száma.

A másik kedvelt mutató, a szabadalmak száma tekintetében – bár a nemzeti úton tett szabadalmak számának csökkenése volt megfigyelhető – a megadott szabadalmak száma 2005 után növekedésnek indult, akárcsak az érvényben lévő szabadalmak száma, amely 2009-re elérte a 12 749-et (7. diagram).

7. diagram: Szabadalmi tevékenység (2000–2009)


A kutatás-fejlesztési ráfordítások forrásainak szektoronkénti megoszlását mutatja a 8. diagram.

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

Cikkek, db

Könyvek és könyvfejezetek, db

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma

A megadott szabadalmak száma

Az év végén érvényben lévő szabadalmak száma

81

8. diagram: Kutatóhelyek ráfordításának pénzügyi forrásai (2000–2009; M Ft)


Jól kivehető, hogy az adott időszakban csaknem megháromszorozódtak a források, azonban azok szektorális eredetének aránya módosult, köszönhetően annak, hogy a vállalkozási oldalról érkező források közel 3,5-szeres növekedést produkáltak, az egyéb hazai források pedig kis mértékben, de csökkentek 2000-hez képest. Az átrendeződés eredményeként a vállalkozási szektor vált a finanszírozás elsődleges forrásává 46,43%-kal, a korábbi fő finanszírozó állami költségvetés pedig 41,98%-ra csökkentette részesedését. A külföldi források aránya alig változott (2,27 százalékponttal nőtt), az egyéb hazai források pedig szinte eltűntek a rendszerből (2,08%-ról 0,69%-ra csökkent az arányuk az összes forráson belül 2000-ről 2009-re).

9. diagram: A felsőoktatási kutatóhelyek K+F ráfordításainak pénzügyi forrása (2000–2009; M Ft)


A felsőoktatási kutatóhelyek pénzügyi forrásai (9. diagram) az összes forrásnál valamivel szerényebb mértékben növekedtek, azonban itt is szembetűnő a vállalkozási szektorból származó összegek nagyságának dinamikája; 2000 és 2009 között hétszeresére növekedett az innen származó K+F forrás, elérve az összes forrás 15,52%-át. A legfőbb finanszírozó a felsőoktatási szektor kutatásai tekintetében (10. diagram) továbbra is az állami költségvetés, amelynek részaránya ugyan 85,84%-ról 73,72%-ra csökkent, de az ilyen célú pénzeszközöknek csaknem háromnegyedét biztosítja. A külföldi források közel négyszeres növekedést értek el az adott időszakban, így összességében már a források 8,37%-át teszik ki.

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

Külföldi

Egyéb hazai

Állami költségvetési

Vállalkozási

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

Külföldi

Egyéb hazai

Állami költségvetési

Vállalkozási

82

10. diagram: A felsőoktatási kutatóhelyek K+F ráfordításainak pénzügyi források szerinti megoszlása (2009; %)

Forrás: KSH: Kutatás és fejlesztés, 2009 (8. o.)

2. A Dél-dunántúli régió kutatás-fejlesztési helyzete

A Dél-dunántúli régió kutatás-fejlesztési helyzetének megítélését nehezíti a regionális bontású adatok korlátozott elérhetősége, azonban már néhány rendelkezésre álló adat segítségével is rávilágíthatunk a térség lemaradására.

A kutatás-fejlesztési tevékenység térbeliségét tekintve erőteljes koncentrációt mutat. 2009-ben az összes kutatóhely 47,6%-a a Közép-magyarországi régióban helyezkedett el, míg a Dél-Dunántúlon mindössze 7,2% (11. diagram). Ezzel az eredménnyel a régió – Észak-Magyarországgal együtt – az utolsó előtti helyet foglalja el, nem sokkal megelőzve a Közép-Dunántúlt.

11. diagram: Kutató-fejlesztő helyek megoszlása régiónként (2009)


Még ennél is koncentráltabb a kutató-fejlesztő helyek tényleges létszáma (12. diagram). A Közép-magyarországi régió részesedése 57,2%, a Dél-Dunántúl ismét a sereghajtók között szerepel a maga 6,3%-os részesedésével. Ennél csak a Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint Észak-Magyarország részesedése kisebb.

74

16

28

Állami költségvetés

Vállalkozások

Nonprofit

Külföldi forrás

47,6%

6,5%7,9%

7,2%

7,2%

11,2%12,4%

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

83

12. diagram: A kutató-fejlesztő helyek tényleges létszámának megoszlása régiónként (2009)

Forrás: KSH STADAT és KSH Kutatás és fejlesztés, 2009 alapján saját szerkesztés

A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított foglalkoztatotti létszám tekintetében még rosszabbul áll a Dél-Dunántúl, amely 4%-os részesedésével utolsó a régiók között, és még egyértelműbb a Közép-magyarországi régió túlsúlya a maga 62,9%-ával (13. diagram).

13. diagram: A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma területi egységenként

Forrás: KSH: Kutatás és fejlesztés, 2009 alapján saját szerkesztés

A kutató-fejlesztő helyek és azok foglalkoztatotti létszámánál is nagyobb arányú a ráfordítások Közép-magyarországi régióra eső nagysága, amely a 2009-es évben 65,5%-ot ért el az összes ráfordításon belül (14. diagram). A közép-magyarországi előny mellett ugyanez a mutató tükrözi legjobban a Dél-dunántúli régió lemaradását. A Dél-Dunántúl a ráfordítások nagyságát tekintve 2,5%-os arányt ért el az összes K+F ráfordításon belül, amellyel abszolút utolsó a mezőnyben, jelentősen lemaradva az utolsó előtti Észak-magyarországi régió 4,1%-os eredményétől is.

57,2%

5,2%5,9%

6,3%

5,2%

9,5%10,7% Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

62,9%

5,5%

5,2%

4,0%

4,5%8,6%

9,3%Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

84

14. diagram: K+F ráfordítások régiónkénti megoszlása (2009)


A 15. diagram és 16. diagram a régiók publikációs teljesítményét mutatja könyvekben és könyvfejezetekben, valamint szakfolyóiratokban kifejezve.

15. diagram: Könyvek és könyvfejezetek (db


16. diagram: Szakfolyóiratokban megjelent cikkek (db)


65,5%5,6%

4,8%

2,5%

4,1%

10,0%7,7%


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Magyar nyelvű Idegen nyelvű

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

Magyar nyelvű Idegen nyelvű

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


85

Látható, hogy a publikációs tevékenységben is kiemelkedő abszolút eredményeket mutat a Közép-magyarországi régió, azonban valamivel árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a 100 millió forint K+F ráfordításra jutó publikációk számát vizsgáljuk (17. diagram). Tisztán látszik, hogy a külföldi szakfolyóiratokban és akadémiai aktákban megjelent cikkeket leszámítva, ahol a két alföldi régió megelőzi, a Dél-dunántúli régió mutatja a legmagasabb értékeket a százmillió forint kutatási ráfordításra eső publikációk tekintetében.

17. diagram: 100 millió forint K+F ráfordításra jutó publikációk száma (db)


Nagyon hasonló képet kapunk, ha az egy kutatóra jutó publikációk számát vizsgáljuk (18. diagram); a magyar nyelvű kiadványokban itt is vitathatatlan a Dél-dunántúli régió elsősége, akárcsak az idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek vonatkozásában. A külföldi szakfolyóiratokban és akadémiai aktákban megjelent cikkek tekintetében megelőzi a két alföldi régió, valamint Közép- és Észak-Magyarország.

18. diagram: Egy fő (teljes munkaidejűre számított) kutató-fejlesztőre jutó publikációk száma (db)


0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Magyar nyelvű könyvek és könyvfejezetek

Magyar nyelvű szakfolyóiratban megjelent cikkek

Idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek

Külföldi szakfolyóiratokban és akadémiai aktákban

megjelent cikkek


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1,6


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA 2011-2020 · kutatás-fejlesztés és innováció...

Documents

Transcript of KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA 2011-2020 · kutatás-fejlesztés és innováció...