Különbözőség? Sokféleség! (avagy esélyegyenlőség és inklúzió a közigazgatásban) dr....
description
Transcript of Különbözőség? Sokféleség! (avagy esélyegyenlőség és inklúzió a közigazgatásban) dr....
Különbözőség? Sokféleség!(avagy esélyegyenlőség és inklúzió a
közigazgatásban)
dr. Kaszás KlaudiaKözigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! I.
A két kifejezést gyakran szinonimakénthasználják, pedig nem azok!
►Egyenlő bánásmód: az ember azon joga, hogy úgy bánjanak vele, ugyanazon szabályok szerint, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő emberrel. Eszközök: kötelezés, tiltás, ellenőrzés.
►Alapja: nemzetközi jog, EU joga, magyar Alkotmány és alacsonyabb rendű jogszabályok.
►Megszegése: diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) és egyéb, ehhez kapcsolódó magatartásformák (ld. Ebktv.)
Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! II.
► Probléma: az egyenlő bánásmód csak formaiegyenlőséget teremt, valójában az egyenlőtlenségekfelszámolásához nem elegendő.► Esélyegyenlőség: Ténylegesen azonos esély a jogokgyakorlására, a lehetőségekhez való hozzáférésre. Azonjogi és nem jogi eszközök összessége, amelyek célja, hogymindenki azonos eséllyel érvényesülhessen az életkülönféle területein, csökkentik, illetve megszüntetik ahátrányokat. Konkrét kötelezések és tiltások előírvanincsenek, csupán lehetőségek. ► Az esélyegyenlőség elérésének eszközei általában:pozitív intézkedések → megerősítő intézkedések, ésszerűalkalmazkodás
Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! III.
► Egyenlő bánásmód: azonos elbánás
► Esélyegyenlőség: eltérő elbánás, a hátrányok, esélyegyenlőtlenségek leküzdése érdekében
Az egyenlő bánásmód valójában az esélyegyenlőség
elérésének egy jogilag garantált eszköze. Az
esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat.
A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi
tervek I.►Jogszabályi alapok: Munka Törvénykönyve,
Ebktv.►Egyeseknek kötelezettség, másoknak lehetőség►Tartalma: helyzetelemzés, célok, eszközök►Foglalkoztatási helyzet elemei elsősorban: bér,
munkakörülmények, szakmai előmenetel, képzés, gyermekneveléssel, szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények
►Fő célcsoportok: nők, 40 évnél idősebbek, romák, fogyatékkal élők, két vagy több, 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, 10 éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók
A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi
tervek II.
►Kötelező tartalmi elemei:• intézkedések az akadálymentes munkahelyi
környezet megteremtése érdekében• eljárási rend hátrányos megkülönböztetés esetére►Elkészítésének elmulasztása: alapot ad az Egyenlő
Bánásmód Hatóság előtti eljárásra, szankcionálásra►Probléma: minőségét, tartalmát illetően semmilyen
vizsgálat nincs jogszabályban előírva, így gyakoriak az érdemi eredmény elérésére alkalmatlan, alacsony szakmai-tartalmi színvonalú esélyegyenlőségi tervek
A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi
referensek
► Az állam- és közigazgatási szerveknél tipikus (jó) gyakorlat esélyegyenlőségi referens kinevezése.
► Feladatai különösen:• az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata,
beszámoló készítése • az esélyegyenlőségi terv elkészítése a következő időszakra,
egyeztetése a munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviseletekkel; az egyeztetett tervezet benyújtása
• az éves esélyegyenlőségi ütemterv kidolgozása• felmérés készítése a munkakörülményekről és a
munkafeltételekről, javaslat készítése azok javítására, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre
• a vezetőkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása az emberi méltóság tiszteletben tartása tekintetében
A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi
programok
► Elkészítésének kötelezettségét az Ebktv. írja elő a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások számára – támogatások igénybevételének feltétele
► Időtartama: 5 év (megvalósulás áttekintése 2 évente → szükség esetén átdolgozás)
► Tartalmi elemei: helyzetelemzés, program/intézkedési terv
► Esélyegyenlőségi szakértő: részt vesz a program elkészítésében, áttekintésében, felülvizsgálatában, véleményt ad hozzá (tevékenységét nyilvántartásba vételhez és engedélyhez kötötten végzi)
Esélyegyenlőtlenség a közszférában - Nők
► Az esélyegyenlőtlenség főként a foglalkoztatotti oldalon jelenik meg.
► Nők aránya a közszférában: 65%► Átlagos bruttó jövedelem: 189.719 Ft, ez a férfiak jövedelmének
(217.794 Ft) 95%-a► Költségvetési intézmények vezetői közt a nők aránya 70%,
kereseti hátrányuk 23% a férfiakhoz képest → oka: a vezetett szervezet mérete, jellege, feladatköre
► Minisztériumi vezetők (helyettes államtitkárok, főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek) körében a nők aránya átlagosan kb. 37% → tendencia: minél magasabb a vezetői szint, annál alacsonyabb a női reprezentáció
► Horizontális szegregáció: még mindig tipikus a nők hagyományosan „nőies” területen (egészségügy, kultúra, oktatás) történő elhelyezkedése, vezetővé válási esélyeik is itt a legnagyobbak
► „Üvegplafon”, „ragadós padló” – a női foglalkoztatási esélyegyenlőtlenség tipikus jelenségei
Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Fogyatékkal élők I.
► Hátrányos megkülönböztetésük megjelenik mind a foglalkoztatotti, mind az ügyféli oldalon
► Érzékszervi, mozgásszervi, vagy értelmi képességeikben, kommunikációjukban korlátozottak, vagy ezek hiánya áll fenn
► A közigazgatási szervek csaknem felében foglalkoztatnak fogyatékossággal élő személyt → telefonközpontban, telefonos ügyfélszolgálaton, esetenként ügyintézőként
► Akadálymentesítéssel kapcsolatos problémák mind foglalkoztatotti, mind ügyféli oldalon → a közhasználatú építmények hozzáférhetősége nem megfelelő szintű
► Mind foglalkoztatotti, mind ügyféli oldalon figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők speciális jogaira
► Közigazgatási munkavállalók vélekedései a fogyatékossággal kapcsolatban:
• A fogyatékkal élők főként szociális ügyben keresik fel a közigazgatási szerveket (28%).
Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Fogyatékkal élők II.
• Ritkán intéztetik mással a hivatali ügyeiket, többnyire maguk járnak el.
• Akadálymentesítés alatt legtöbben (69%) fizikai akadálymentesítést értenek, teljes hozzáférhetőséget csak kevesen.
• A teljes körű hozzáférhetőséget tartják legtöbben (46%) kívánatosnak, valamint a kizárólag közintézményeken végrehajtott akadálymentesítést (42%).
► A személyes segítségnyújtás a tipikus (30%).
► A közigazgatási szervek 78%-a egyáltalán nem készítette fel dolgozóit a fogyatékkal élők ügyfélkezelésére.
Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák I.
► A negatív előítéletekkel leginkább sújtott kisebbségi csoport.
► Kb. 600.000 fő él Magyarországon, legszélesebb csoportjukat a romungrók adják (87%).
Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák II.
► A szegénység sokszorosa az átlagosnak körükben: a háztartások kb. 60%-a a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik.
► Legfőbb problémáik: munkaerő-piaci hátrányok, területi hátrányok, alacsony iskolai végzettség, társadalmi kirekesztettség.
►A velük szemben megnyilvánuló leggyakoribb esélyegyenlőségi gyökerű problémák a közigazgatásban:
• „maladministration”• jogérvényesítési anomáliák – az írástudatlanság
szerepe
Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák III.
• a segélyezési rendszer „nevelő-büntető” eszközzé alakítása
• indokolatlan gyermekvédelmi intézkedések• visszaélések a közmunkaszervezésnél
► Jellemzően a lakhatás, oktatás, szociális igazgatás területén találkoznak a közigazgatás diszkriminatív mechanizmusaival, az esélyegyenlőség hiányával.
Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség I.
► A diverzitás-szemlélet túlmutat a jogszabályi előírások teljesítésén - tudatos elv, program
► Lényege az emberek (dolgozók, ügyfelek) közötti különbségek felismerése, megbecsülése és figyelembe vétele
Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség II.
► Az emberi erőforrás-menedzsment eszköze: a lakosság minden szegmenséből össze kell gyűjteni a legmegfelelőbb embereket → az eltérő sajátosságok eltérő erősségeket hordoznak
► Tiszteleten alapuló elbánás az ügyfelekkel
► Új szervezeti-működési kultúra kialakítása
► Diversity pályázati felhívás az ILO keretében (2007) → 32 pályázat érkezett (pl. Shell Hungary Zrt., Magyar Posta Zrt., Electrolux Lehel Zrt.)
► Az EFQM (European Foundation for Quality Management) kiválóság-modelljét felhasználó Diversity Driver → angol szervezetfejlesztési eszköz, melyet már több európai országban is sikerrel használnak (Mo.-on pilot-jelleggel, pl. Erzsébetvárosi Önkormányzat)
► A Diversity Driver-folyamat elemei:1. Helyzetmeghatározás2. Állapotfelmérés3. Prioritások kijelölése4. Végrehajtás► Közigazgatási Minőségügyi Program (pénzügyi
forrás: ÁROP) → minőségi működés melletti elkötelezettség, ügyfelek, állampolgárok elégedettsége, szervezeti folyamatok fejlesztése, információáramlás és tudásmegosztás, fenntarthatóság (képzések, workshopok) → Közigazgatási Minőségi Díj, belső szervezeti elismerési rendszerek
Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség IV.
Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Inklúzió-szemlélet
► Miben más az inklúzió és az integráció? – Az inklúzió a befogadó közegre koncentrál, nem a „beillesztendőkre”
► Az inklúzió főbb alapelvei: • Mindenkit el kell ismerni, sajátosságaival együtt• Szemléletváltás a befogadó közegben• A különbség nem probléma, hanem segítő,
kapacitásnövelő tényező• Interakció, kooperáció, kommunikáció• Speciális sajátosságok figyelembe vétele►Minőségfejlesztési program (inklúziós index) –
hozzákapcsolható más minőségfejlesztési programokhoz is
► Az integráció-szemlélet egybecseng a diverzitás-szemlélettel
Köszönöm a figyelmet!
1/795-6190