Külgazdasági stratégia és szomszédaink
description
Transcript of Külgazdasági stratégia és szomszédaink
Külgazdasági stratégia és szomszédaink
Komárom, 2010. Április 27.
A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai
• Az áru- és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése tehát: kivel kereskedjünk, milyen súlypontokat alakítsunk ki?
• Az export növelés fontos feltétele a termelésbővítés, amelyhez beruházásokra, tőkére, külföldi működőtőkére van szükség. Milyen módon tudjuk ösztönözni a működőtőke beáramlást?
• Milyen külgazdasági érdekérvényesítési lehetőségeink vannak? Hogyan tudjuk ezeket felhasználni stratégiai céljaink elérése érdekében?
• A külgazdasági eszköz- és intézmény rendszer az EU csatlakozás után átalakult. Megfelel-e a jelenlegi intézményrendszer az átalakuló külgazdasági stratégiának?
• Az exportösztönzés multilaterális megállapodásokban (GATT/WTO, OECD) kodifikált eszközei milyen mozgásteret adnak a gazdaságirányításnak? Milyen eszközök maradtak nemzeti hatáskörben, hogyan tudjuk ezeket saját érdekünkben jól felhasználni?
A magyar külgazdasági stratégia súlypontképzési elvei
• Meg kell próbálni növelni az értékesítést azon régiókban, ahol jelentős a magyar kereskedelmi passzívum.
• További erőfeszítéseket kell tenni azon országokban, ahol jelenleg is aktívum van.
• Célszerű a magasabb növekedési ütemű országokkal építeni a kapcsolatokat, abban a reményben, hogy gyors növekedésük húzóerőt jelent a kapcsolatainkban.
• Új piacokat kell találni (fejleszteni) az EU külkapcsolati megállapodásainak figyelembe vételével. A lehetőségek felmérése után ki kell használni a szabadkereskedelmi és preferenciális megállapodások adta lehetőségeket.
• Bővíteni, javítani kell a kapcsolatokat azon európai országokkal, amelyek közép-hosszú távon az EU tagjaivá válhatnak. Ez rövid távon is előnyös lehet, de közép-hosszú távon a már piacon levő szereplőknek feltétlenül jó lesz.
A magyar külgazdasági stratégia prioritásai
• Európai Unió – egységes belső piac• Balkán (mint régió)• Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna)• Ázsia néhány országa (Kína, Japán, Dél-
Korea, India)• Észak-Amerika (USA)
Magyarország külkereskedelme 2003-2009
Kapcsolataink történetisége
• Osztrák_Magyar Monarchia – szoros gazdasági kapcsolat
• A két világháború között Magyarország és szomszédai között a kapcsolat feszültséggel teli
• 1949 után a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok színtere a KGST
Kapcsolataink történetisége 1.
• 1988-ig KGST dominancia, de ez sugaras integráció volt szomszédokkal alacsony szintű kapcsolat
• A szomszédok súlya a külkereskedelmünkben kb. 12%
• De ebből Ausztria 7-8% – fontos konvertibilis partner (termelési eszköz, fogyasztási cikk beszerzés)
Kapcsolataink történetisége 2.
• 1993-tól KKEu-i regionális integráció – CEFTA – amely kereskedelemteremtő, és –terelő hatással is bír
• Nő a szomszéd országok súlya a külker-ben• De: negatív a külkereskedelmi mérleg• 2003-ra a szomszédok súlya 17%-ra nő • De: ennek fele Ausztria, másik fele a többi
szomszéd
Kapcsolataink történetisége 3.
• 2004-től aktív a mérleg a szomszédokkal• De: eleinte a forgalom dinamikája a szomszédokkal
alacsonyabb, mint néhány fejlett EU taggal (GB, F, Holl), ill. néhány EU-n kívüli országgal (Kína, Oroszország)
• 2006-tól újra nő a szomszédok súlya, nagyobb lesz, mint korábban volt
• Fontos partnerszerkezeti változás: Ausztria súlya csökken, míg Románia és Szlovákia növeli forgalmát
Magyar külkereskedelmi forgalom, és ebből a szomszédok
Magyarország és szomszédai közötti kereskedelem 2003-2009
Kapcsolataink történetisége 4.
• Főbb változások az exportban:1. Összkivitelünk 20-21%-a a szomszéd
országokba irányul2. Minden szomszéd súlya meghaladja az 1%-ot3. Románia válik a legfontosabb export-
partnerré (csak Németország előzi meg)4. Szlovákiába is többet exportálunk mint
Ausztriába
Export a szomszéd országokba
Kapcsolataink történetisége 5.
• Főbb változások az importban:1. Az importban a szomszédok súlya kb. 15%2. A legfontosabb importpartner továbbra is
Ausztria, de súlya csökkenő tendenciájú3. Szlovákia és Románia dinamikusabban
növeli hazánkba irányuló forgalmát4. A többi szomszéd nem éri el az 1%-ot!
Import a szomszéd országokból
A külföldön befektetett magyar működő tőke állománya
A magyar tőke területi megoszlása
• Az ezredfordulóig a tőke mozgások kb. fele-fele arányban irányultak a szomszédos országokba, és az EU-ba
• 2001 után a tőkemozgás fő célterületévé a környező kelet-közép-európai országok váltak: Szlovákia, Horvátország, Románia, Szerbia, Ukrajna, (a nyelvi, kulturális, történelmi gyökerek fontossága)
• De fontos irány Bulgária, Macedónia, Montenegró, Oroszország
A magyar tőkeexport potenciális előnyei
• A magyar gazdaságpolitika támogatja a hazai cégek regionális nemzetközi vállalattá válását, mert a terjeszkedés intenzívebbé teszi a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, lehetővé teszi a magyar kivitel növelését. A célországok piacai közvetlenül elérhetővé válnak az üzleti pozíciók javulásával.
• A hazai költségszint növekedés a termelés kihelyezésre kényszeríti a vállalatokat, és a magas bérigényű termelést alacsonyabb bérszínvonalú országba helyezik át. Ez versenyképességet javít.
• Új piaci lehetőségek nyílnak meg (értékesítés növelés), és a hatékonysági, tőkemegtérülési mutatók is javulnak.
• A határokon átnyúló vállalatközi kooperáció fejlesztése mindkét oldal szereplőinek segítség.
• Javítja a határainkon túl élő magyar nemzetiség gazdasági lehetőségeit is.
• A KKV-k számára növekedési lehetőséget biztosít (pl. a határmenti együttműködések keretében).
Miért éppen a szomszéd-országok?
Mert megfelel az elveknek:- Az elmúlt években komoly kereskedelmi mérleg
aktívumunk volt az országokkal- Gazdasági növekedésük üteme meghaladja a magyart- 4 ország EU tagállam, 3 potenciális EU tag - A nem EU-tagok közül kettőnek (Horvátország, Szerbia)
van szabadkereskedelmi megállapodása a közösséggel- Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, nagy piaci
lehetőséggel
A szomszéd országokban rejlő lehetőségek
Export– Összhangban áll az
exportdiverzifikációs célokkal– Magyar áruexport átrendeződik
(az export növekedésének dinamikája az EU15-ben csökken, az EU-n kívül és főleg a balkáni régióban növekszik)
– Olyan területek ahol új és tartós pozíciókat lehet szerezni
– Kis és közepes vállalkozások egy részének a szomszédos országok jelentik az elérhető külső piacot
Tőkekivitel– A kis- és középvállalkozások
számára: a környező országok /500 km/
– Hazai nagyvállalatok számára: elsődlegesen Közép és Kelet-Európa (hangsúlyosan Dél-kelet Európa) – felvásárlások, „regionális multivá” alakulás.
– Lehetséges egyéb befektetési terep: a földrajzilag távolabb eső országok:Oroszország és a volt szovjet tagállamok, illetve Délkelet-Ázsia (különösen Kína, India és az ún. kistigrisek).
A szomszéd országokban rejlő lehetőségek
• Piac ismerete• Hasonló kultúra és infrastruktúra• A privatizációs lehetőségek ismerete• A magyar tőkekivitel egy jelentős része itt
összpontosul• A korábbi CEFTA tagság adta lehetőségek• Különös figyelem Délkelet Európának
– EU csatlakozási törekvések– Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi megállapodás (út az
orosz piacra)– Törökország-Szerbia szabadkereskedelmi egyezmény
Balkáni régió és Ukrajna által kínált lehetőségek
• Alacsony költségszint, alacsony bérszínvonal• Magas munkanélküliség• Relatíve képzett munkások• Dinamikusan javuló gazdasági környezet• Folyamatosan növekvő kereskedelem és tőkekivitel• Piac (CEFTA, orosz piac)• Privatizációs lehetőségek• Befektetés ösztönző intézkedések • Nyitottság, egyenlő elbánás a külföldiekkel is• Külföldi tulajdon védelme• Reformok (kedvezményes adókulcsok: társasági adó alacsony
szintje, cégalapítás egyszerűsödése)• Privatizációs lehetőségek a térségben
A fő irányok összegzéseGazdasági célok
• Magyar export dinamizálása • Tőkekihelyezés• Privatizációban való részvétel• Infrastrukturális
fejlesztésekbe való bekapcsolódás: Magyarország a nemzetközi útvonalak metszéspontjában
• Uniós források bevonása közös projektekhez
• A határon átnyúló együttműködés erősítése
Politikai célok• A régióhoz kapcsolódó
politikai és gazdasági kockázat csökkent az elmúlt időben
• Nyugat Európa a Balkán felé fordult
• A balkáni országok és Ukrajna euro atlanti integrációjának előmozdítása: Magyarország közvetítő lehet ebben
• Magyar részvétellel működő integrációs együttműködések
A szomszéd országok növekvő lehetőségeket kínálnak a magyar fejlődésnek
• A jelen kapcsolatokban esetenként a múlt visszatérésének lehetünk tanúi: a korábbi kapcsolatok újraélednek, a zavaró hatások csökkennek.
• A múlt öröksége azonban negatív hatásokat is tartalmazhat.
• A történelmi megbékélés, a kölcsönös megismerés és megértés a gazdasági és politikai kapcsolatokban a jövő záloga.
-Köszönöm a figyelmet