KTE előadás Salgótarjánban 2013. október 4. A motorvonati közlekedés fejlődése

Magyar Magyar ÁÁllamvasutak ZRt. llamvasutak ZRt.

KTE előadás Salgótarjánban 2013. október 4.

A motorvonati közlekedés fejlődése

Előadó: Kisteleki Mihály


1. Nagyvasúti kezdetek

•A vasúti közlekedés feladata a személy- és áruszállítás haszonnal!

• Az első vasutak profitorientált magánvasutak voltak, a költségek

csökkentése evidencia volt.

• A vasúti közlekedés kezdetén a lóvontatást felváltó drága (legjobb

esetben 5% hatásfokú) gőzmozdonynál a minél nagyobb vonategység volt

a gazdaságos, de a személyszállítási feladat ezt nem mindig tette

szükségessé.


2. Városi vasúti előzmények

•A városi közúti és az elővárosi vasutaknál a sűrűbb közlekedés már a

kezdetekben igényelte a motorkocsit-, amely a kapacitásbővítés érdekében

szintén pótkocsit vontatott.

•Később megjelent a motorvonat (amit itt csuklós villamosnak hívnak), de

kezdetben ott is előfordult a mozdonyos üzem. Ez azonban a közúti

villamosnál a 19. és 20. század fordulóján, a budapesti HÉV-nél csak a

60-as évekre tűnt el.


BLVV vonat gőzmozdonnyal, villamos mozdonnyal, motorkocsival


Cseh motorkocsikból álló szerelvény a BKV vonalain és Combino a körúton


3. Mellékvonali közlekedés I.

•A kisebb forgalmú mellékvonalakon vezették be a költségcsökkentés

jegyében a vegyesvonatokat, ezek azonban az utasoknak elfogadhatatlan

szolgáltatást eredményeztek.

•A gőz-, majd belsőégésű motoros önjáró motorkocsik a 20. század elején

(1902. ACSEV, majd 1903. MÁV) pályára léptek.

•Az akkori hazai járműgyártó ipar gyorsan reagált a kihívásra. Az első 3

évben Weitzer János aradi vagongyára, a Ganz és a győri Magyar Vagon

és Gépgyár is megjelent az új járműtípussal a magyar vasúti

mellékvonalakon.


ACSEV motorkocsi


BC motorkocsi


ABymot motorkocsi


MDmot motorkocsi


Bzmot motorkocsi


3. Mellékvonali közlekedés II.•A mellékvonalakon a motorkocsis üzem a mai napig jól szolgálja a jelentkező személyszállítási igényeket, •Ezen a területen az üzemeltetett járművek folyamatosan összhangban vannak a személyszállítási szolgáltatás üzleti koncepciójával•A 20. század elején a hazai járműgyártó ipar meg tudott felelni a vasút ezirányú igényeinek.•A magyar járműgyártás későbbi szereplése ezen a területen vegyes megítélést érdemel, az MD motorvonat sem felelt meg az eredeti kiírásnak (150 darab motor+pót+vezérlőkocsi összeállításra vonatkozott a MÁV 1967-es ajánlatkérése). •A Bz motorkocsik beszerzése idején is a hazai ipar volt az elsőként felkért szállító, de akkor már itthon nem volt jó megoldás az adott feladatra.


4. Fővonali közlekedés korábban I.•A fővonali személyszállításban a mozdonyos vontatáshoz képest mennyiségileg csak kisebb jelentőségű motorvonat/motorkocsi fejlesztés valósult meg az 1930-as évektől kezdődően. •A gőzvontatás gazdaságosabb kiváltását szolgálták a fő/mellékvonali „vontató” motorkocsik, amelyek továbbra is személykocsikat továbbítottak a kisebb befogadó-képességet igénylő vonatoknál. • Itt jelentős motiváció volt a Ganz-gyár ebbéli sikeressége és az exporthoz szükséges hazai referencia igénye is. •Az Árpád motorkocsi különleges szerepe.•Ezek a járművek a szárnyvonalak, illetve a fővonali kis vonatok járművei voltak, korlátozott darabszámban.


Árpád motorkocsi


ABb motorkocsi


Bbmot motorkocsi


4. Fővonali közlekedés korábban II.

•A fővonali nagy személyvonatok mozdonyos vontatással közlekedtek sok

kocsival és lehetőleg ritkán.

•A szocialista vasút elsősorban az áruszállításra koncentrált (132 millió

tonna/év!), a kapacitási gondokat a személyvonatok darabszámának

bekorlátozásával kezelte.

•A szolgáltatási feladatot is meghatározó alapelv volt ebben az időben: ”A

vasút feladata a nagytömegű áru- és személyszállítás megoldása”. Ebben

a mondatban a feladatok sorrendje is fontos!

•A villamos vontatásnál a 70-es évekig szóba sem jött a motorvonatos

megoldás. Itt is fennállt, - de negatív előjellel - a hazai ipar motivációja:

nem volt 50 periódusú megoldás a félvezetők megjelenéséig.


4. Fővonali közlekedés korábban III.

•A II. világháború előtt a MÁV villamos motorkocsi fejlesztését is

megrendelte a magyar ipartól, de csak a jóval a háború után, 1955-ben

készült el a Cavill sorozatjelzésű kísérleti jármű.

•Sikertelen kísérlet volt, de dicséret a Ganz villamossági gyárnak és a

járműszekrényt készítő Dunakeszi Vagongyárnak.

•A mai magyar nagyvasúti hálózaton az első motorkocsi egy

hagyományos HÉV vasútvállalat Rákospalota-Veresegyház- Vác (-

Gödöllő) hálózatán jelent meg 1911-ben. Ez a hálózat váltakozó áramú,

csökkentett periódusú villamosítási rendszerrel rendelkezett.


Villamos motorkocsi a veresegyházi vonalon


5. A közúti közlekedés rohamos fejlődésének hatása a vasúti

személyszállításra

•A 60-as, 70-es években Nyugat-Európában, majd nálunk 10-15 évvel

később megindult a rohamos motorizáció. Az egyéni gépkocsi-közlekedés

dinamikus hatást gyakorolt a társadalmi mobilizációra.

•Mit reagálhat erre a vasút? A választék bővítése és a szolgáltatás

minőségének javítása lehet az egyetlen lehetséges válasz a kihívásra.

• A magyar vasúti hálózat sűrű, de viszonylag kis kapacitású és lassú

közlekedésre alkalmas.

•A személyszállítás piaci sikereinek ezért a gyorsabban mozgósítható

elemei: A menetrenddel kihasználni az infrastruktúra maximumát és az

ehhez a feladathoz illesztett új járműtípusokat beszerezni.

•Integrált, ütemes menetrend. Ehhez nem egyszerű járműpark-csere

szükséges tehát, hanem személyszállítási koncepció-váltás.


6. Az új szolgáltatási koncepció jármű igénye I.•Kis alapegység (a szokásos méretek: 100-350 ülőhely) a gyakoribb közlekedés okán. •Műszaki egyszerűség és megbízhatóság. •Nagy fajlagos teljesítmény, nagy gyorsulás és lassulás (részben az infrastruktúra hiányainak pótlására) •2, vagy 3 szerelvény gyors össze- és szétkapcsolásával a változó utazási igények gyorsan követhetők legyenek.•Klímatizált utastér.•Gyors utascserét biztosító, oldalanként minél több kétszárnyú, tágas ajtó.•A mozgássérültek által is használható, környezetkímélő zárt WC.•„Egyterű” belső kialakítás, amely lehetővé teszi az utasok kényelmes belső mozgását, nagyobb biztonságát, a fűtés egyenletesebb szabályozását, valamint az utastér kamerás ellenőrzését.


6. Az új szolgáltatási koncepció jármű igénye II.•Alacsony,- illetve a peronok magasságához illesztett,- padlószint a vonat csaknem teljes hosszában, lépcsőmentes utastér.•Tisztább vasút-menti külső környezet. A villamos fékezés egyrészt a felvett energia jelentős részét visszatáplálja a felsővezetékbe, másrészt elmarad a féktuskó-por és a fékezési zaj.•A motorvonat „több célú terében” babakocsi, kerékpár, síléc, mozgáskorlátozottak kocsija, vagy bármi egyéb csomag elhelyezhető.•A mozgáskorlátozottak ki- és beszállását a vonat-kísérő személyzet által kezelt hidraulikus emelő teheti könnyebbé.•A járműveken műholdról vezérelt, kívül és belül látható, valamint hangos utastájékoztató berendezés.•A járművek kívül-belül esztétikus kivitele egyben lehetővé és könnyűvé teszi a takarítást.


7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? I.•1988-ban állt üzembe a BDV motorvonat, amely a hazai ipar akkori lehetőségeinek felmérésével, az adottságokra épült.


7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? II.•A 90-es évek elején a motorvonat-típus korszerűsítésével (elsősorban az egyedi tengelyhajtás megvalósításával, sőt IC változat kialakításával) a motorvonat-típusból további 2 darab elővárosi és 3 IC motorvonat készült.


7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? III.•13 darab, majd később további 10+8 darab Siemens gyártmányú DESIRO motorvonat a kisebb befogadó képességű iker motorkocsik kategóriájába tartozik és a városközi gyorsvonatok (interrégió) belső kialakításának megfelelő kivitelben készült.


7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? IV.•A volt Szovjetunió adósságainak részbeni rendezése keretében került sor a 63-41 sorozatjelzésű (népszerű becenevén UZSGYI) 40 darab iker dízel motorkocsi beszerzésére.


7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? V.•A mellékvonali Bz motorkocsi felújításával készült el az iker Bz, egy motorkocsi és egy mellékkocsiból kialakított vezérlőkocsi összeépítésével.


7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? VI.•A villamos vontatásnál a kiteljesedés kezdete a 2004-2005-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás és annak eredményei voltak. A svájci STADLER cég FLIRT motorvonata nyerte a versenyt 30+30 motorvonat szállítására. A járművek 2007-ben teljes darabszámban forgalomba álltak.


7. Mi történt ez ügyben a MÁV-nál eddig? VII.•2006 tavaszán a MÁV beszerzett 10 darab Bombardier gyártmányú TALENT motorvonatot is. A négyrészes járművek két áramrendszerű villamos berendezéssel (25kV/50Hz és 15kV/ 16 2/3 Hz) rendelkeznek, ezért a Győr-Wien közötti EUROREGIO vonatok kiszolgálását is végzik.


Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a személyszállítási üzleti célok és a járműbeszerzési programok végre kezdenek összhangba kerülni!


Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

KTE előadás Salgótarjánban 2013. október 4. A motorvonati közlekedés fejlődése

Documents

Transcript of KTE előadás Salgótarjánban 2013. október 4. A motorvonati közlekedés fejlődése