Készítette:

Szikora Gáborné

*

*I. Fogalmak pontosítása, módosulása

*Hatály: 2014.január 01.

Adomány

- kikerül a fogalomból az Szja törvényre hivatkozás

- egy nyújtott támogatás –az egyéb változatlan előírásokra figyelemmel – azzal a feltétellel lehet adomány, hogy az adományozó társaság a Tao törvényben meghatározottakon túl más vagyoni előnyben nem részesül

*Bejelentett részesedés

*Hatály: 2014. január 01.

-Módosul – a nemzetközi gyakorlatot követve – a minimális részesedés –szerzés mértéke, 30%-ról 10%-ra

-Módosul a részesedés szerzés bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő 60 napról 75 napra

Jelentősége: az ilyen részesedés könyvekből történő kikerüléséhez társasági adóalap módosulás kapcsolódik

*Építkezés befejezésének napja

*Hatály: 2014.január 01.

A használatba vételi, fennmaradási

engedély jogerőre emelkedésének a

napja, a használatbavétel

tudomásulvételének a napja,

alvállalkozó esetében a az általa

végzett tevékenység befejezésének a

napja

Kivéve:

312/2012/XI.8/Kormányrendelet

39.§ (1) bekezdése

*Ingatlannal rendelkező társaság

*Hatály: 2014.január 01.

A beszámolóban kimutatott eszközök

figyelembeveendő értékéből az

eszközök mérleg fordulónapi piaci

értéke helyett a mérleg fordulónapi

könyv szerinti értéket kell alapul

venni

Beszámoló alatt a naptári év május

31-én rendelkezésre álló beszámolót

kell érteni

*Termőföldből átminősített ingatlan

*Hatály: 2014. január 01.

Nem tartozik e fogalom körébe a

belterületi ingatlan

A módosítás a Tao törvény által

2014.01.01-től a termőföldre adott

fogalmi meghatározással függ össze

(2013. évi CXXII. Törvényben

meghatározott mező,-erdőgazdasági

hasznosítású föld, amely lehet

külterületi vagy belterületi ingatlan

egyaránt)

*Telephely fogalma

Hatály:2014.január 01

Egyértelműsödik a szabályozás, miszerint a

külföldi személyt magyarországi telephellyel

rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan

értékesítése esetén is (ingatlan és

természeti erőforrás térítés ellenében

történő hasznosítása illetve ezekhez

kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés

ellenében történő átadása, értékesítése,

apportálása mellett)

*II. Elsődlegesen gazdasági-

vállalkozási tevékenységű szervezet

*Hatály:2014.január 01.

A közhasznú szervezetek nem

alkalmazhatják a rájuk vonatkozó

kedvezményes szabályokat

-abban az adóévben amelyben a

közhasznúsági nyilvántartásból

törlésre kerülnek

- abban az adóévben, amelyben az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (civil tv.) szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülnek

*Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Ha a szervezet éves összes bevételének a 60 %-át eléri vagy meghaladja a gazdasági – vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele

A civil törvény szerinti alapelv:

A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, de civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható

*Szankciók

-Civil törvény szerint amennyiben a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi eljárást kezdeményez a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnél.

Eredmény

-Civil szervezet helyreállítja a törvényes működést, vagy

-Bíróság a szervezet megszüntetéséről határoz

*Társasági adó törvény szerint

A civil szervezet ebben az esetben úgy köteles megállapítani a társasági adó alapját, mint egy gazdasági társaság, alkalmaznia kell a társasági adóalap módosító tételeket, valamennyi adata vállalkozási célú adatként kezelendő

-Közhasznú alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület nem alkalmazhatja a vállalkozási tevékenység kedvezményezett mértékére vonatkozó előírásokat (15%)

-nem illeti meg az ún. célzott kedvezmény sem (adózás előtti nyereség 20 %-a)

*Nem közhasznú civil szervezet

-nem alkalmazhatja az adómentességre

vonatkozó előírásokat (10 %, maximum 10

millió Ft)

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság

növelnie kell az adózás előtti eredményét

az ún. nyilvántartott adómentesen

képzett saját tőke összegével (saját tőke

változása x adóévi kedvezményezett

bevétel/összes bevétel

*1. példa

Határozzuk meg a közhasznú alapítvány által fizetendő társasági adó összegét, ha az adóalapja megállapítására

A, közhasznú civil szervezetekre irányadó szabályok szerint jogosult lenne és az adóév végén önkormányzati illetve állami adóhatóságnál tartozása nincs

B, gazdasági társaságokra irányadó szabályok szerint kötelezett,mert az adóévben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül

*Korrekciós tételei:

-Kapott támogatás 100 ezer Ft

-Tárgyi eszköz 1.200 ezer Ft, amely

mind az alap mind a vállalkozási

tevékenységet szolgálja

-Számviteli törvény szerinti écs 50%

(2 éves leírás), Tao szerinti écs

33,3 % (3 éves leírás)

-Adókedvezményre nem jogosult.

*

Megnevezés Civil szervezetre

vonatkozó szab.

Elsődlegesen gazd-váll

tev. szervezet

Közhasznú tevékenység bev.

Ebből adomány

500

100

500

Ebből támogatás 100

Közhasznú tevékenység ktg 400 400

Vállalk. tevékenység bev. 1500 1500

Vállalk.tevékenység ktg. 200 200

Adózás előtti eredmény Váll.tev 1500-200 Együttes tev:1400

Összes bevétel 2000 2000

Kedvezményezett mérték 2000x15 % = 300

és 1500>300

-

Túllépés aránya 1500-300/1500=80 % -

Korrekciós tételek 80 + 450 – 300 = 230 600 – 400 = 200

Végleges adóalap (1300 + 230 –

260)x80% = 1016

1400+600-400=1600

Fizetendő társ.adó 1016 x 10% = 101,6 1600 x 10% = 160

*2. példa

Határozzuk meg egy nem közhasznú

alapítvány társasági adó fizetési

kötelezettségét, ha minden adat

azonos az előző példában szereplővel

Megnevezés Civil szervezetre

vonatkozó szab.

Elsődlegesen gazd-váll

tev. szervezet

Alaptev. bev.

Ebből kapott tám.

500

100

500

Ebből támogatás 100

Alaptevékenység

költsége

400 400

Vállalk.

tevékenység bev.

1500 1500

Vállalk.tev. ktg. 200 200

Adózás előtti

eredmény

Váll.tev 1500-200=

1300

Együttes tev:

2000-600=1400

Összes bevétel 2000 2000

Adómentes mérték 2000x10 % = 200

és 1500>200

-

Korrekciós tételek 450 – 300 = 150 600 – 400 = 200

Végleges adóalap 1300 + 150 = 1450 1400+200=1600

Fizetendő társ.adó 1450 x 10% = 145 1600 x 10% = 160

*III. Bejelentett immateriális jószág

kivezetésén realizált nyereség

*Hatály: 2014. január 01.

-Bejelentést továbbra is a szerzést,

előállítást követő 60 napon belül kell

megtenni

-A bejelentett immateriális jószág

értékesítéséből, nem pénzbeli

vagyoni hozzájárulásként történő

kivezetése következtében keletkező

nyereséggel csökkentheti a társasági

adó alapját

- ha 1 éves tartási idő megvan

- ha a bejelentés adóévét megelőző

adóévben ugyanazon immateriális jószág

kivezetéséből, értékesítéséből származó

eredménynek az eredménytartalékból a

lekötött tartalékba átvezetett és az év

utolsó napján lekötött tartalékként

kimutatott összeggel nem csökkentette a

társasági adó alapját

*Példa

2014-ben „A” immateriális jószágot

értékesítették 120 egységért,

amelyet 2013-ban vásároltak 100 egységért

és határidőben bejelentették

A társasági adó alapja az alábbi feltételek

mellett csökkenthető a 20 egység

nyereséggel

*Ha 2012-ben ( a bejelentés adóévét megelőző adóévben)

-ugyanezen eszközt nem értékesítette, vagy

-ugyanezen eszköz értékesítéséből nem származott nyeresége, vagy

-Ugyanezen eszköz értékesítéséből származó nyereséggel nem csökkentette a társasági adó alapját.

Vagyis 2013-ban nem ugyanezen eszköz értékesítéséből származó eredménynek az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett összegéből vásárolta vissza ugyanazt az eszközt

*IV. K+F kedvezmény cégcsoport tagjai

közötti megosztása

2014-től az adózó választása szerint

csökkentheti az adózás előtti eredményét

a Tao hatálya alá tartozó kapcsolt

vállalkozása saját tevékenységi körében

végzett kutatás fejlesztés

tevékenységének közvetlen költségére

tekintettel megállapított összeggel, az

előírt feltételek teljesítése esetén

*Feltételek

-A végzett kutatás fejlesztés kapcsolódjon mindkét fél bevételszerző tevékenységéhez

-Az adóbevallás benyújtásakor adózó rendelkezzen a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, mely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségét, valamint az adózók által érvényesíthető összeget. (ezen adatokról adatszolgáltatásra is kötelezettek az adóbevallásban

*További feltétel, hogy a felek a

nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért

egyetemlegesen felelnek

*Példa

A,B,C vállalkozások kapcsolt felek

2014-ben B társaságnál saját tevékenységi

körében végzett K+F közvetlen költsége

1000 e Ft

*1. Először B társaság van döntési helyzetben. Eldöntheti, hogy az 1000 e Ft-tal csökkenti-e a társasági adó alapját a 7.§(1) bekezdés t. pontja szerint

-Ha igen, akkor a bevallásban szerepelteti és nincs más teendője

-Ha nem, vagy csak egy részét érvényesíti, akkor a nyilatkozat útján az általa nem érvényesített részt átadhatja A vagy/és C vállalkozásnak

*2. B társaság átad A társaságnak 200

ezer Ft, C társaságnak 300 ezer Ft

érvényesíthető adóalap csökkentő

tételt, 500 ezer Ft-ot megtart magának

A és C társaság eldöntheti, hogy

elfogadja-e a kedvezmény átvételének a

lehetőségét

- Ha nem fogadják el, akkor sem a 7.§(1)

bekezdés w pontja szerint nem

érvényesíthetnek kedvezményt, illetve a

t, pont szerint sem, hacsak nekik nincs

saját K+F tevékenységük

*Ha elfogadják, akkor a kedvezmények

megosztása a következő

-A társaság 200 ezer Ft-tal csökkentheti

az adóalapját a 7.§(1) bekezdés w,

pontja szerint

-C társaság 300 ezer Ft-tal csökkentheti

az adóalapját szintén a w, pont

alapján

-B társaság 500 ezer Ft-tal csökkentheti

az adóalapját a t, pont alapján

*V. KKV beruházási adóalap-csökkentő kedvezmény

*Hatály: 2014.január 01.

A társasági adóról szóló törvény 7.§(1) bekezdés zs, pontja az alábbiakkal egészül ki:

Csökkenti az adózás előtti eredményt az adóév utolsó napján kis-és középvállalkozásnál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett szoftvertermék felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra

*Ennek megfelelően módosul a (11)

bekezdés, amely nem teszi lehetővé a

hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül

cserébe kapott szellemi termék bekerülési

értékére a csökkentő tétel alkalmazását,

ha a cserére visszaadott szellemi termékre,

szoftvertermékek használati jogára az

adózó élt az adóalap csökkentés

lehetőségével.

*VI. Nem jelentős összegű hiba

*Hatály: 2014.január 01.

A nem jelentős hiba eredményre

gyakorolt hatását az eredmény kimutatás

megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.

-Nem kell alkalmazni az adóalap növelő

tételt és önellenőrzésre vonatkozó

rendelkezést, ha az érintett évben

adózó javára mutatkozik a különbözet,

és a feltétel teljesül

*Feltétel:

A nem jelentős összegű hibával

érintett adóév adóalapja meghaladja a

nem jelentős hiba összegét.

Példa 1

Adózó feltárja 2014-ben, hogy egy

bejövő költségszámla lekönyvelését

2011 évben elmulasztotta

-Ha ez nem jelentős hibának

minősül,továbbá

-Az el nem számolt ráfordítás összegét

is figyelembe véve a 2011 évi

társasági adó alapja nem lenne 0 vagy

negatív,

Nem szükséges a 2011 év társasági adó

alapját önellenőrzéssel csökkenteni, a

2014 év társasági adó alapját pedig

nem szükséges korrigálni (növelni)

*Példa 2

Le nem könyvelt kimenő számla nem

jelentős összegű hibának minősülő

hatása esetén

-A feltárás évében csökkenthető az

adóalap

-A hibát az eredeti időszak

bevallásának önellenőrzésével kell

rendezni

*VII. Beolvadás adóévében keletkezett

veszteség leírása a jogutódnál

Hatály: választás szerint az adózó már a

2013 évi adókötelezettség megállapításánál

is alkalmazhatja az új szabályt

Beolvadás esetén a jogutód első alkalommal

már a beolvadás napját magában foglaló

adóévének adózás előtti eredményét

csökkentheti a jogelődnek a beolvadás

adóévében keletkezett negatív adóalapjával

*Példa

Az A Kft 2013. november 01-vel beolvad

B Kft-be. B üzleti éve megegyezik a

naptári évvel, a beolvadás nála nem töri

meg az üzleti évet. A B Kft 2013 évi

bevallásában csökkentheti a társasági

adó alapját A Kft 2013 évet megelőző

időszakról áthozott veszteségével,

valamint a 2013.01.01-2013.11.01 között

keletkezett negatív adóalap összegével

is

*VIII. Szokásos piaci ár apportnál

*Hatály: 2014.január 01.

Ha az adott társaságnál úgy valósul meg az alapítás, tőkeemelés, hogy nem csak a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék javára is történik eszköz átadás apport címen, akkor ugyanúgy felmerül a szokásos piaci ár vizsgálata, és szükség esetén korrekciós tétel alkalmazása, valamint a transzferár nyilvántartási kötelezettség , mintha az apportként átadott eszközöket jegyzett tőkeként bocsátanák a tagok rendelkezésre.

*IX. Beruházási hitelkamat

adókedvezménye

*Hatály: 2014.január 01.

Kis-és közép vállalkozások 2014-től

megkötött hitelszerződések alapján a

tárgyi eszköz beruházások céljából

felhasznált kölcsön kamatának 60 %-áig

vehető igénybe adókedvezmény

Növelt összegű kedvezmény vehető

igénybe a korábban felvett beruházási

hitel visszafizetésére 2013.december

31.után felvett hitel kamata után

*X. Látvány-csapatsport támogatás

*Hatály: 2013.november 30-át

követően nyújtott támogatásra

alkalmazni kell

-Adókedvezmény igénybevétele

támogatás adóévét követő évek,

legutoljára a hatodik naptári évben

lezáruló adóév adójából vehető

igénybe

*Példa:

Adózó amennyiben 2013.12.06-án átutalja a támogatást egy kosárlabda egyesületnek, akkor utoljára legfeljebb 2019. adóévi adójából érvényesíthet adókedvezményt

Eltérő üzleti év esetén ha a mérleg fordulónap október 31.,akkor a 2013.11.01-2014.10.31 közötti adóévben nyújtott támogatás után a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló, azaz 2018.11.01-2019.10.31 közötti adóévekben veheti igénybe utoljára az adókedvezményt

*Példa 2

Amennyiben az előző példában

szereplő eltérő üzleti éves adózó

2014.01.18-án utalja át a

támogatást, akkor a 2013.11.01-

2014.10.31 közötti adóévnek a 2014.

naptári évre eső részében nyújtott

támogatása után utoljára 2019.11.01-

2020.10.31 közötti adóévekben vehet

igénybe kedvezményt

*Támogatási igazolás

Jóváhagyott sportfejlesztési program

alapján sportigazgatási szerv

(jelenleg nemzeti Sportintézet) vagy

a látvány-csapatsport országos

sportági szakszövetsége állítja ki

Köztartozása sem a támogatónak sem

a támogatottnak nem lehet a

támogatási igazolás kiállítására

irányuló kérelem benyújtásakor

*Kiegészítő sportfejlesztési támogatás

- A támogatási igazolásban szereplő

összeg 10%-os , vagy 19%-os adókulccsal

számított értéke legalább 75%-át köteles

szponzori vagy támogatási szerződés

keretében megfizetni az adózó kiegészítő

sportfejlesztési támogatásként

- A 10 %-os társasági adókulcs szerinti

mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a

támogatás adóévében a 19 %-os társasági

adókulcs alkalmazására nem köteles

*Pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás

-Ha a pozitív adóalap meghaladja az 500 millió Ft-ot, de az adózó 10%-os kulccsal határozta meg a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét, köteles a támogatás legalább 7 %-át a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani

Első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.

Alaptám

ogatás

(millió

Ft)

Várható

adóalap

(millió

Ft)

75 %-os

kiegészítő

támogatás

(millió Ft)

Tényleges

adóalap

(millió Ft)

7 %

kiegészítő

támogatás

(millió Ft)

Összesen

fizetendő

kieg.támog

atás

(millió Ft)

40 1500 40x0,19x0,

75 = 5,7

1300 - 5,7

40 750 40x0,19x0,

75 = 5,7

450 - 5,7

40 480 40x0,10x0,

75 = 3

520 40x0,07 =

2,8

5,8

40 250 40x0,10x0,

75 = 3

450 - 3

*2014. január 01-től az adózó választhat,

hogy a kiegészítő sportfejlesztési

támogatást a támogatásban részesülő

látvány-csapatsport országos

sportszövetsége részére vagy a megfelelő

sportágban működő sportszervezet, vagy

közhasznú alapítvány részére utalja át

A támogatást és a kiegészítő támogatást is

átutalással kell teljesíteni az igazolás

kézhezvételét követően

*XI. Éttermi szolgáltatás elszámolása

számla nélkül

*Hatály: 2014.január 01.

Elismert költségnek minősül az

éttermi szolgáltatás igénybevétele

akkor is, ha a szolgáltatás

igénybevevője csak az ellenérték

bankkártyával, hitelkártyával történő

kiegyenlítése kapcsán kibocsátott

nyugtával rendelkezik

*Feltétel:

-Szolgáltatás igénybevétele reprezentációs

célt szolgáljon

-Körülmények valós tartalma alapján a

rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme ne

legyen megállapítható

*Adóalapnál elszámolható értékcsökkenési leírás

*Hatály: 2014.január 01.

Pontosítás az 1.sz. melléklet 12.pontjánál: az adózó az egyezséggel záruló felszámolási eljárás befejezését követő naptól (az adóév első napjától) más esetben pedig a fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezésének a napjától a teljes bekerülési értékre vetített kulccsal számítva folytathatja az elszámoltnak tekintendő rész feletti értékcsökkenési leírást.

*

*Árfolyamveszteség megosztás három

évre

2000. Évi C. törvény 2013.11.30-án

beiktatott 177.§ (38) bekezdése

- Lehetővé válik a korábban elhatárolt

árfolyamveszteség azonnali elszámolása

helyett a három évre elnyújtott

fokozatos megszűntetés abban az

esetben, ha a vállalkozó a külföldi

pénzértékre szolgáló tartozását lejárat

előtt egy összegben visszafizeti

*E lehetőséggel a vállalkozó saját

döntése alapján élhet a 2013.évi üzleti

évben, illetve legkésőbb a

2014.december 31-ig visszafizetett

tartozásokra vonatkozóan.

*A fenti lehetőség bármilyen forrásból

történő visszafizetés esetén választható,

forinthitellel történő kiváltásra is.

*Amennyiben adózó nem kíván élni a

lehetőséggel, a korábbi rendelkezések

alapján kell eljárnia

*Behajtási költségátalány

*Hatály: 2014.január 01

*40 eurónak megfelelő összeg, amely

minden esetben jár, ha a kötelezett

késedelembe esik (MNB késedelmi

kamatfizetés kezdőnapján érvényes

hivatalos deviza-középárfolyama

szerinti Ft összeg)

*Számviteli elszámolása megegyezik a

késedelmi kamatéval

*Konszolidált beszámoló készítése alóli mentesség

*Hatály:2014.január 01

*Anyavállalatnak nem kell az üzleti évről konszolidált éves beszámolót készíteni, ha az üzleti évet megelőző, két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapon az alábbi három mutatóértékből kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

*Mérlegfőösszeg 5400 millió Ft

*Éves nettó árbevétel 8000 millió Ft

*Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 főt.

*Transzferár különbözet számviteli

elszámolása

*Távolléti díj számításával és a

közpénzek szabályozásával

összefüggő módosításról szóló 2013.

évi CIII. Tv 2013.június 30-tól

léptette hatályba, 2013 évi

beszámolóra is lehet alkalmazni

*Számviteli törvény 47.§-át, 73.§-át

és 78.§-át érinti.

*Új rendelkezés szerint

*Az értékesítés nettó árbevételét, az

eszköz bekerülési értékét, az

elszámolt költséget és ráfordítást

módosítja az a kapcsolt felek között

utólag elszámolt, a szokásos piaci ár

és az alkalmazott ellenérték közötti

különbözet, amellyel a Tao törvény

18.§-a alapján a társasági adó

alapját módosítani kellene.

*Számviteli elszámolás

*Társasági adóalap korrekció helyett a

transzferár különbözetet a könyvviteli

elszámolásokban rögzítik, ugyanazt a

számviteli tételt illetően, ahová az

eredeti ellenértéket rögzítették.

*A Tao alap módosítás és a könyvviteli

elszámolás között a vállalkozók szabadon

választhatnak

*Amennyiben a számviteli elszámolást

választják, akkor a tárgyévi transzferár

különbözetet legkésőbb a tárgyév mérleg

fordulónapjára vonatkozó könyveléssel a

főkönyvi nyilvántartásban szerepeltetniük

kell, amelyet így a tárgyévi beszámoló is

tartalmazni fog.

*Ez a módszer feltételezi a felek közötti

szimmetrikus elszámolást.

*A korrekció a Tao törvény 18.§-ban

meghatározott módszerek bármelyikével

meghatározható.

*A korrekciót a felek egymás között a

korrekcióról kiállított bizonylat alapján

pénzügyi rendezéssel,kompenzációval,

vagy egyéb kölcsönösen elfogadott módon

rendezik

*Bizonylatolás

*Mivel transzferár különbözetet kiváltó

elszámolás, bizonylatként elfogadható

minden olyan bizonylat, amely megfelel

a számviteli törvény előírásainak.

*Mivel nem az eredeti ügyletek egyedi

ellenértéke módosul, nem szükséges az

Áfa törvény szerinti számlával egy

tekintet alá eső bizonylatot kiállítani, az

elszámolást az áfa hatályán kívül kell

kezelni

*Saját tőke évközi megállapítása

*Hatály: Kihirdetését követő naptól

*Az üzleti év során bármely eszköz vagy

forráscsoporthoz kapcsolódó információigény

hivatalos dokumentálására közbenső

mérleget kell készíteni.

*Beszámoló pénznemének bővítése

*A hazai vállalkozások versenyképességének

javítása miatt a jövőben az euro mellett

USA dollárban is lehetőség lesz

könyvvezetésre és beszámoló készítésre

*Feltétel:

*Ha ezt a számviteli politikában is rögzítette

az üzleti év első napját megelőzően és a

létesítő okirata szerinti devizaként ezt a

pénznemet jelölte meg.

*Választott árfolyam

*A számviteli törvény 60.§(4)

bekezdése értelmében a

vállalkozások használhatják az

Európai Központi Bank által

közzétett hivatalos devizaárfolyamot

a külföldi pénzértékre szóló eszköz

illetve kötelezettség forintértékének

meghatározásakor

*Természetbeni osztalék

*Ha a társaság osztalékfizetési

kötelezettségét pénzeszköztől eltérő

eszköz átadásával teljesíti, akkor az

ebből a célból kivezetett eszköz

számviteli elszámolására az értékesítés

szabályait kell alkalmazni

*Juttatás érdekében kivezetett eszköz

könyv szerinti értéke ráfordítás, az

osztalék teljesítésekor figyelembe vett

értéke pedig bevétel

*Vagyonkiadás tagsági jogviszony

megszűnésekor

*Az eredménytartalék csökkenéseként kell

elszámolni a gazdasági társaságnál a

tagsági jogviszony megszűnése

időpontjában fennálló vagyonának a

megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része

jegyzett tőke, tőketartalék és

eredménytartalék arányos részét

meghaladó összegét.

*Könyvvizsgálati kötelezettség

*2014-től nem kötelező a

könyvvizsgálat, ha az üzleti évet

megelőző két üzleti év átlagában a

vállalkozó nettó árbevétele nem

haladta meg a 300 millió Ft-ot és az

átlagosan foglalkoztatott létszám az

50 főt.

*Értékhatártól függetlenül viszont

kötelező a könyvvizsgálat, ha egy

cégnél a tárgyévi üzleti év mérleg

fordulónapján 10 millió Ft-ot

meghaladó 60 napon túli lejárt – az

Art szerinti köztartozása van

*A könyvvizsgálat a tárgyévi üzleti

évet követő üzleti évben kötelező

*Online pénztárgépekkel kapcsolatos elszámolás

*A pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatás fejlesztési célra kapott támogatásnak minősül, amelyet az üzemeltető kap.

*Az üzemeltető a támogatással csökkentett összeget fizeti meg az eladónak.

*Az üzemeltető a beszerzést beruházásként könyveli (nem csökkentve a támogatással) A számla áfa tartalma levonható, tehát előzetesen felszámított áfa-ként könyveli.

*A kapott támogatás rendkívüli bevétel, amit időbelileg el kell határolni.

*Példa:

Egy online pénztárgépet forgalmazó – kettős

könyvvitelt vezető – vállalkozás értékesít 2

db pénztárgépet 100.000 Ft /db nettó áron.

A pénztárgépeladást terhelő áfa mértéke 27

%. A pénztárgépet megvásárló üzemeltetőt

megilleti a pénztárgép beszerzéséhez az

50.000 Ft/db összegű támogatás. Az

üzemeltető az eladó felé fennmaradó

tartozását átutalással rendezi.

*A számla alapján elszámolja beszerzésként a

254.000 Ft-ot, de a szállítóval szembeni

kötelezettsége csak 154.000 Ft. Elszámolja

rendkívüli bevételként a számlán szereplő

támogatást, majd elhatárolja. Aktiválja a

beruházást. A támogatás összegében

fennálló követelést átengedi az eladónak,

egyéb ráfordításként számolja el. Ezután az

engedményezett követelés engedményes

által elismert ellenértéke egyéb bevétel.

Egyéb bevétel és egyéb ráfordítás egyenlege

0 Ft.

Követelés összegének beszámítása a

tartozásba, majd a fennmaradó szállítói

tartozás (154.000 Ft) rendezése

*Az eladó a teljes árról áfás számlát

állít ki. A nettó árbevételt értékesítés

nettó árbevételeként könyveli, a

fizetendő áfát fizetendő áfaként. Az

üzemeltető a támogatás összegében

fennálló állammal szembeni

követelését engedményezi az eladóra,

ezt az eladó beszámítja az

üzemeltetővel szembeni követelésbe.

*Eladó

*Elszámolja az értékesítésből származó árbevételt. A vevőkövetelés ténylegesen 254.000 Ft lenne, de a vevő csak 154.000 Ft-ot fog fizetni. A jogszabály szerint az eladóra engedményezett támogatás összegét elszámolja követelésként és kötelezettségként. Ez lesz az engedményezett követelés. A kötelezettséget beszámítja a vevő követelésbe, így a vevőszámla valójában 154.000 Ft-ot mutat. A vevő követelések számlán mutatkozó 100.000 Ft-tal az eladó elszámol a NAV-val

*