„TDK-dolgozat”

Bánffy Máté Kósa Viktória Sándor Adrienn Sebák Orsolya BA

2011

2

Szélmalomharc a kulturális értékekért – avagy küzdelem a holland

drogturizmus kordában tartásáért

Windmill – fight for cultural heritages - or struggle in the Netherlands to

keep drugtourism in well hand

Kézirat lezárása: 2010. november 11.

3

"Drog minden tudatmódosító szer. A lényeg, hogy többségük néhány használat után függőséget okoz. Nem tudsz vele leállni, a szervezeted újabb és újabb

adagokat kíván."

( Ismeretlen szerző)

4

Rezümé

Szerzők neve: Bánffy Máté

Kósa Viktória

Sándor Adrienn

Sebák Orsolya

Értekezés címe: Szélmalomharc a kulturális értékekért – avagy küzdelem a Holland

drogturizmus kordában tartásáért

A Tudományos Diákköri Konferenciára dolgozatunk témájának Hollandiát választottuk,

bemutatva a turisztikai fellendülésért folytatott harcukat és a drogturizmus ellen való

küzdelmüket.

Mi jut eszünkbe, ha meghalljuk az ország nevét? Hollandia… fapapucs, szélmalom,

tulipán és sajt. Ezzel céljuk felé közelednek, ami nem más, mint egyre több és több

külföldi turistával megismertetni a holland nevezetességeket és hagyományokat. De ezek

mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az országban virágzik a

drogturizmus, aminek kordában tartásáért kemény harcok folynak.

Választásunk azért esett Hollandiára, mert megtetszett nekünk, hogy nem adják fel a

liberalizmust a környező országok által gyakorolt nyomás ellenére sem, küzdenek

önmagukért és a holland nemzet előrelépéséért, a gazdaság és az ország fellendüléséért.

Érdekességként és pozitívumként hatott ránk a hollandok környezettudatos

gondolkodásmódja, az emberek nyitottsága, közvetlensége és az egymással szemben

mutatott toleranciája.

Dolgozatunkban egyesül az ellentét, előnyök és hátrányok, pozitívumok és negatívumok.

Feltesszük a kérdést, fapapucs vagy drog, szélmalom vagy piros lámpás negyed?

Bevezetésként bemutatjuk magát Hollandiát és általános jellemzőit, politikai rendszerét,

gazdaságát. Elemezzük azt, mennyire van hatással a turizmus a gazdaságra, vagy éppen a

gazdaság a turizmusra.

Továbbá elemezzük, hogyan alakul a nemzetközi beutazó turizmus, milyen célból

érkeznek a turisták, milyen szálláshelyeket vesznek igénybe, és milyen nevezetességeket

látogatnak meg. Elemzéseinket táblázatokkal és ábrákkal támasztjuk alá.

.A következő részben bemutatjuk, hogyan harcolnak a turizmus eszközeivel azért, hogy

más országok is megismerhessék kultúrájukat, városaikat, ismertetjük, milyen

5

promóciókat és kampányokat alkalmaznak. Az előnyeik mellett szó lesz az elterjedt

drogfogyasztásról, ennek szerepéről, vevői köréről, a coffeshopokról és a piros lámpás

negyedről.

Az utolsó részben összegezzük a kampányok eredményességét, vizsgáljuk a szálláshely-

szolgáltatás és vendéglátás szektor kilátásait, illetve összegezzük az ország turizmusáról

szerzett tapasztalatainkat.

6

Title: Windmill-fight for cultural heritages – or struggle in the Netherlands to keep

drugtourism in well hand

What comes to our mind if we hear the country? The Netherlands..wooden shoes, wind

mill, tulip and cheese. With these expressions, they manage their goal which is to get to

know Holland sights and tradition with tourists. We can’t avoid the fact that drug tourism

is flourishing there and it is a big fight to keep it in well hand.

We chose The Netherlands, because we like that they do not give up liberalism any the

less the neighboring countries pressure. They fight for themselves, their countries

economic prosperity and to their people to step forward. We liked those interesting and

positive facts about the Hollands that they have an environmentally protectionist thinking.

Moreover they are open-minded, direct and tolerant with each other.

In our essay contrasts are combined: advantages – disadvantages; positive – negative. We

ask whether is it wooden shoes or drug, wind mill or red light district.

As an introduction we are going to show The Netherlands itself, general characteristics,

political system and its economy. We are analyzing the effect of tourism to economy or

even economy to tourism.

Moreover we are analyzing international tourism of the country, the goal of the tourists,

the accommodation they use and which sights are visited. Our analyses are supported by

diagrams and charts.

In the next part we are showing how they fight with the tools of tourism in order to get to

know their cultures, cities with other countries. We are delineating their promotions and

campaigns they use. Next to their advantages, the current use of drugs, the role of drugs,

the buyers of drugs are shown as well as coffeshops and red light districts.

In the final part we are summing up the effects of the campaigns, examining the views of

their accommodation service and catering sector.

At last we are summarizing our experiences of tourism of The Netherlands.

7

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés……………………………………………………………………………...9

2. Általános bemutatás…………………………………………………………………...11

2.1. Földrajz…………………………………………………………………………...11

2.2. Történelem………………………………………………………………………..11

2.3. Demográfia……………………………………………………………………….12

2.4.Oktatás…………………………………………………………………………….13

3. A holland gazdaság……………………………………………………………………15

3.1. Általános jellemzők……………………………………………………………….15

3.2. A turizmus megjelenése a gazdaságban…………………………………………..16

4. A holland vendégfogadás feltételei és a turisztikai kínálat……………………………19

4.1. Közlekedés avagy a desztinációhoz való eljutás…………………………………….19

4.2. Szálláshely lehetőségek……………………………………………………………...20

4.3. Utazások a 12 holland tartományban………………………………………………..22

4.4. Hollandia kulturális értékei………………………………………………………….26

4.4.1. Hollandia Top 10 attrakciója……………………………………………………....26

4.4.2. Gasztronómia………………………………………………………………………27

4.5. A magyar-holland kulturális kapcsolat………………………………………………29

5. A politikai rendszer……………………………………………………………………30

5.1. Államszervezet…………………………………………………………………...30

5.2. Választási rendszer……………………………………………………………….32

6. A holland drogpolitika története………………………………………………………34

6.1. Bevezetés…………………………………………………………………………34

6.2. Kezdetek…………………………………………………………………………34

6.3. Aktualitás………………………………………………………………………...37

7. Látványosságok az élvezetekről……………………………………………………….41

8. Harc Hollandia igazi arcáért, harc a negatív képek ellen……………………………...43

8.1. Felismerés………………………………………………………………………..43

8.2. Kampány a kulturális értékekért, megoldás keresése……………………………44

8.3. A harc eszközei…………………………………………………………………..44

8.4. Fontosabb rendezvények Hollandiában………………………………………….46

8.4.1. Aktuális programok…………………………………………………….…46

8.4.2. Hagyományteremtő programok…………………………………………...47

9. Befejezés………………………………………………………………………………51

8

Ábrajegyzék

1. ábra Népesség összetétel kor szerint ………………………………………………….12

2. ábra A holland és a külföldi turisták száma az áprilisi-szeptemberi főidőszakban…...16

3. ábra A hazai turisztikai kiadások és a GDP kifejezett ára 2001-2009………………...17

4. ábra A hazai turisztikai fogyasztás iparágak szerint…………………………………..18

5. ábra Eltöltött vendégéjszakák száma szálláshelyek típusa szerint…………………….21

6. ábra Tartományok Hollandiában………………………………………………………22

Táblázatjegyzék

1. táblázat Hollandia főbb gazdasági mutatói 2007-2009……………………………….15

9

1. BEVEZETÉS

Hollandia…tulipán, szélmalom és fapapucs vagy drogok, piroslámpás negyed és

coffeeshopok. Mondatok, szavak, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk az ország

nevét, Hollandia. Egy kétarcú ország, melynek élete és működése ellentéteken alapszik.

De vajon melyik lehet az igazi arca? Talán virágos mezői, értékes és régre gyökerező

hagyományai, a sík vidékei, ahol megtaláljuk a természet nyugalmát, és a vidám és

művészi városai, ahol kedvünkre pihenhetünk, sétálhatunk, és szórakozhatunk. Vagy egy

másik arc, ami szerint Hollandia a kábítószerek európai őshazája, ahol burjánzik a

drogfogyasztás, és szinte képtelenek azt megfékezni, ahol turisták tízezrei nem a

kulturális értékekért, hanem az élvezetekért keresi fel ezt az országot. Mintha két

egymástól teljesen különböző országról beszélnénk, de mégis be kell látnunk, ez egy és

ugyanaz az ország.

Dolgozatunk fő célja, hogy bemutassuk, hogyan próbál küzdeni Hollandia a drogturizmus

megfékezéséért, hogyan próbálja csökkenteni a kábítószer fogyasztását. Ismertetjük a

kezdeteket és ennek az egész rendszernek a működését, hiszen senki sem gondolta volna,

hogy napjainkra ilyen mértékben kiépül a drogkereskedelem és terjesztése.

Leírjuk legfőbb eszközét, a coffeshopok működését, ahol egy kávé mellé egy füves cigi

fogyasztása alapvető. Ez elsősorban a turisták körében népszerű, a helyi lakosságra

kevésbé jellemző. Próbáltuk kideríteni, vajon a politikai pártok hogyan viszonyulnak a

drogkérdéshez, milyen eszközöket, szabályokat és szigorításokat alkalmaznak a megoldás

reményében. Azonban nehéz úgy megoldást találni a problémára, hogy pozitív oldala is

van a drogfogyasztásnak, ami nem más, mint az ebből származó hatalmas bevétel az

állam számára. Ekkor merül fel bennünk a kérdés, vajon ténylegesen akarnak e megoldást

találni súlyos problémájukra, vagy megtartják jelenlegi helyzetüket, koncentrálva a

jelentős bevételekre?

E küzdelem mellé társul egy másik harc is, mely pozitív képet ad Hollandiáról. Erősen és

aktívan küzdenek a kulturális értékeikért, piactereikért, tulipán földjeikért, és

sajtbirodalmukért, hiszen Hollandiában számos lehetőség rejlik, csak meg kell mutatniuk.

Legfőbb céljuk, hogy a köztudatban, az emberek tudatában ne a koszos utcák,

kannabisztól büdös pubok és szórakozóhelyek maradjanak meg, hanem egyedi múzeumai

10

és különleges városai. Bemutatjuk az ennek érdekében folytatott kampányaikat és

marketingtevékenységeiket, melyeket az utóbbi időben egyre aktívabban folytatnak,

megmutatva magukat Európa országaiban.

E két fő kérdésre és problémára vagy éppen kezdeti megoldásokra épül dolgozatunk,

bemutatva Hollandiát, az ország gazdaságát, politikai rendszerét, annak működését és

résztvevőit, elemezve a 2010-es előrehozott választásokat és a politikai szereplők

drogkérdéshez való viszonyulását. A drogturizmuson kívül bemutatjuk általános

turizmusát is, hiszen mit érne egy ország turizmus nélkül, turisták nélkül. Utazást teszünk

Hollandia 12 tartományába, megismerve csodálatos természeti tájait, és izgalmas

programlehetőségeit. Leírunk néhány szálláslehetőséget, amiből megtudjuk, melyek a

leglátogatottabb szálláshelyek, kik keresik fel azokat. Bemutatjuk legérdekesebb és

leglátogatottabb kulturális látnivalóit, melyeket a külföldiek és az odalátogatók

felkeresnek. Ezek mellett megemlítünk más látványosságokat is, melyek inkább az

élvezetekre vannak nagyobb hatással, és hatalmas turistatömegeket vonzanak, ilyen

például a Hasis és Marihuána Múzeum, ahol megismerhetjük a kender történetét és

feldolgozási folyamatait.

Hollandia számos kulturális attrakciót rejt magában, amit kampányaikkal próbálnak

megmutatni, de ahhoz, hogy teljesen biztosak legyenek a sikerben és visszanyerjék

azoknak a turistáknak a bizalmát, akik elsősorban a kulturális értékekért utaznak az

országba, véglegesen fel kell számolniuk a drogokkal.

Ehhez azonban még rengeteg időre van szükségük, de mi reméljük, hogy dolgozatunkkal

sikerül egy kis bepillantást mutatnunk Hollandia sikereibe, bukásaiba, harcaiba a

kulturális örökségeiért, és küzdelmeibe a drogturizmus megfékezéséért.

11

2. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS

2.1. Földrajz1

Hollandia Nyugat-Európa közepén fekszik, az Északi-tenger partja határolja északról

és nyugatról, délen Belgiummal, keleten pedig Németországgal határos. Mérete

ellenére a Föld legsűrűbben lakott országa. Területe 41 528 km2. Az ország nagy része

100 méternél alacsonyabb, ráadásul több mint egynegyed része tengerszint alatti.

A kialakult síkságot a belföldi jégtakaró és a folyóvizek formálták. A tenger hullámai

ellen mesterséges gátakkal és a szél által létrehozott dűnesorokkal védekeznek.

2.2. Történelem2

Az ország történelme a germán törzsekhez vezetető vissza, majd később a Frank

Birodalom részévé vált. A történelem során a Német-Római Császárság, majd a

Habsburg Birodalom tette rá kezét. Az 1600-as évektől létezik teljes egészében a mai

Hollandia, ám függetlenségét a vesztfáliai béke (1648) hozta el, ettől számítva nem

tartozott a Német-Római Birodalomhoz. Ezt követően az ország megerősödött, és

aranykorát élte. Háborúba keveredett az angolokkal és a franciákkal a 17-18.

században. Ez visszavetette Hollandia fejlődését és hatalma visszaesett. Az 1700-as

évek végén francia megszállás alá került. A franciák uralkodása alatt bábállammá

alakították az országot Batáviai Köztársaság néven, melynek 1806-ban Napóleon

vetett véget, amikor létrehozta a Holland Királyságot. A hollandok 1813-ban

szabadultak fel a francia elnyomás alól, amikor országuk még a Francia Császárság

tagja volt, végleges függetlenségét, mindenki szemében azonban csak 1839-ben nyerte

el. 1848-ban alkotmányos királysággá alakult, és ebben az időszakban a szomszédos

országokhoz képest lassan iparosodott. Ennek ellenére a vízi utakat és az

infrastruktúrát modernizálták. Már ekkor is nagy jelentősége volt az iparban a

szélenergiának. Az első világháborúban semlegességét megőrizte, ám a második

világháborúban már nem tudták elkerülni a harcot. Német támadás érte őket és a német

uralom alól 1945. május 5-én szabadult fel. Holland Kelet-India nevű gyarmatáról a

japán térhódítás után lemondott, így új államként létrejött Indonézia. 1958-ban

1http://www.hbmk.hu/eu25/holland/orszagism.html - Országismertető: Hollandia(Letöltve: 2010.11.11.) 2 http://www.hollandiaiutazas.hu/latnivalok_info_hollandia.html Hollandia infó (Letöltve: 2010.11.11.)

12

koalícióra lépett Belgiummal és Luxemburggal, így megalakult a Benelux államok

szövetsége. Alapító tagja a NATO-nak és az Európai Unió elődjének, az Európai Szén-

és Acélközösségnek.

2.3. Demográfia3

Hollandia népessége 16 481 139fő (2009-es adat)4, a lakosság 1900 óta csaknem

megháromszorozódott. A lakosság 49,45 %-a férfi és 50,55 %-a nő. Vegyes etnikai

összetétellel rendelkezik az odavándorló etnikumok miatt, akik munkavállalás,

megélhetés reményében érkeznek az országba. Népességének két nagy csoportja

vallon és flamand, ami a lakosság 95,3 %-át teszi ki, ezen kívül találkozhatunk még

törökökkel (1%), marokkóiakkal (1%), és egyéb országokból érkező bevándorlókkal

(2,4%). Az ország hivatalos nyelve a holland. Hollandiában élő magyarok száma

mintegy 30 ezer főt tesz ki.

Népesség összetétele kor szerint

18%

67%

15%

0-14 év

15-64 év

65 év felett

1. ábra Népesség összetétel kor szerint Forrás: saját készítésű ábra

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16 alapján.(2009)

3 http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0201.htm : Hollandia – Népesség, a holland nyelv, hagyományok (Letöltve: 2010.11.11.) 4 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16: Hollandia( Letöltve: 2010.11.11.)

13

A megjelölt régebbi forrás szerint a hollandok „a legöregebb európaiak”. Átlag

életkoruk 77 év. Érdekességként megemlítve a hollandok nyitottak, olyannyira, hogy a

függönyt száműzték lakásaikból, bepillantást engedve a család életébe. (Ebből

következtethetünk a holland emberek szívélyes fogadtatására a külföldiek felé.)5

2.4. Oktatás6

Hollandiában alapvető követelmény az általános, középiskolai és szakképző oktatás

teljesítése. Az iskolai nevelésben, oktatásban két csoportot különítenek el:

• 5-17 éves korig vagy

• 5-16 éves korig, melyet 18 éves korukig részidős oktatás követ.

A holland oktatásban is részt vesznek magán és állami oktatási intézmények. Az

általános iskolák 70%-a és a középiskolák 80%-a magánkézben van.

Iskola előtti nevelés

Hollandiában nem létezik külön bölcsőde. A bölcsődék helyett úgynevezett

„játszócsoportokat” hoznak létre a négy év alatti gyermekek számára.

Általános iskola

Az általános iskolai oktatás nyolc évig, 4-12 éves korig tart. A helyi hatóságok jelölik

ki, hogy melyik gyermeknek melyik iskolába kell beiratkoznia.

Érdekesség, hogy a 16. életévét betöltött diákoknak már tandíjat kell fizetni. A

tankönyvek és a taneszközök beszerzése a szülők feladata.

Középiskola

A középiskolai oktatás is több részből tevődik össze. A tanulók választhatnak

egyetemi előkészítő (VWO), magasabb szintű általános képzés (HAVO), alacsonyabb

szintű általános képzés (MAVO) és szakmai előkészítő képzés (VBO) között. Ezekben

az iskolatípusokban a diákoknak maximum 5 év alatt kell befejezniük a

tanulmányaikat.

5 Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia 6 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16: Hollandia (Letöltve:2010.11.11.)

14

Felsőoktatás

Hollandiában a felsőoktatási rendszer alkotó elemei az egyetemi képzés, a magasabb

szakmai (nem egyetemi szintű) képzés és a nyitott egyetemek. A felsőoktatásban csak

az vehet részt, aki a 18. életévét betöltötte. Ahhoz, hogy a diákok szert tegyenek első

diplomájukra, részt kell venniük egy 4 éves képzésen, mely alól kivételek az orvosi,

gyógyszerészeti, állatorvosi (6 éves képzések), a fogorvosi és az egyes filozófiai

tanulmányok (5 éves képzések).

Felnőttoktatás

A felsőoktatás célja a holland kormány irányításával vezetve, hogy egyesítsék az

általános felnőtt nevelést a szakmai és munkaerő piaci területtel, azért, hogy minél

nagyobb lehetőséget biztosítsanak a felnőttoktatásban résztvevők számára, ezzel is

csökkentve a válság miatt megnövekedett munkanélküliséget. Ezen a téren előnyt és

támogatást élveznek azok a személyek, akik hosszabb ideje munkanélküliek, a nők és

az etnikai kisebbségek.

15

3. A HOLLAND GAZDASÁG

3.1 Általános jellemzők7

A holland gazdaságot fejlettség, nyitott piacgazdaság, továbbá mérsékelt infláció, és

erős gazdasági kapcsolatok jellemzik. Legfőbb ágazata a külkereskedelem. Európa

egyik fontos közlekedési csomópontja elhelyezkedése és kikötői miatt. A holland ipar

fontos húzóágazatai az élelmiszeripar, a kőolaj finomítás, a vegyipar és az elektro-

mechanika. Mezőgazdasága fejlett és gépesített, annak ellenére, hogy a holland

munkaerő 3%-át foglalkoztatja, jelentős többletet termel a feldolgozóipar és az export

részére.

Hollandia főbb gazdasági mutatói 2007-2009 1. táblázat Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl Országinformációk, Hollandia

Ahogy a táblázat is mutatja a GDP mértéke a 2008-as évre 2%-kal növekedett, majd a

gazdasági válság hatására a 2009-es évben 4%-os hanyatlás figyelhető meg.

Ugyanakkor, a költségvetésben 5,3 %-os hiány alakult ki. Az infláció 2009-ben 1%-ot

ért el, és a szakértők sem várnak ebben az évben magasabb értéket. A válság hatása a

munkanélküliségi ráta növekedésében is megnyilvánult, 2009-re 3,4%-ra emelkedett,

és további növekedést várnak.

7 http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=16 Hollandia gazdasága (letöltve: 2010.11.11.)

2007 2008 2009 GDP (folyó áron) Mrd EUR 568,7 595,9 569,4 GDP változás (reál) % 3,6 2,0 -4,0 Egy főre jutó GDP (PPS) Ezer

EUR/fő 32,9 33,6 n.a.

Infláció (fogyasztói árindex) % 1,6 2,2 1,0 Munkanélküliségi ráta % 3,2 2,8 3,4 Költségvetés egyenlege GDP %-a 0,2 0,7 -5,3 Államadósság (év végi) GDP %-a 45,5 58,2 60,9 Folyó fizetési mérleg egyenlege

GDP %-a 8,7 4,8 5,7

16

Hollandia ma az EU egyik legtöbb külföldi befektetést vonzó országa. A kedvező

földrajzi fekvése miatt (három nagy folyó: Rajna, Maas, Schelde torkolatánál fekszik),

ahol a tradicionális tengerjáró, kereskedőnemzet. Pénzneme az euro (EUR) = 100

eurocent 2002. január 1. óta (a holland guldent váltotta fel). Hollandia gazdasága az

euro 2002. évi bevezetése után megrendült, az utóbbi években azonban fokozatosan

helyreállt.

3.2. A turizmus megjelenése a gazdaságban8

Hollandia gazdaságában egyre nagyobb szerepet játszik a turizmus. Hollandia

lakosságának mintegy 80%-a vesz részt a turizmusban minden formában, tehát mint

dolgozó és mint turista egyaránt. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy Hollandia

nagy hangsúlyt fektet a turizmus szektor működésére.

A holland és a külföldi turisták száma az áprilisi-szeptemberi f őidőszakban

0

2

4

6

8

10

2005 2006 2007 2008 2009

év

mill

ió

Belföldi turisták Külföldi turisták

2. ábra A holland és a külföldi turisták száma az áprilisi-szeptemberi főidőszakban Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján.(2009)

A 2009. év 2. és 3. negyedében, a turisztikai ágazat legforgalmasabb időszakában a

szabadidős szállások, a nyaraló parkok, és a kempingek 7.8 millió 9 embert szállásoltak el.

8 Turisztikai kiadások számadatainak forrása: http://www.cbs.nl/en-GB/menu/themas/vrije-tijd cultuur/publicaties/artikelen/archief/2009/2009-2829-wm.htm (letöltve :2010.11.11.)

17

Ez 8%-kal több az előző évnél. A legtöbb turista holland, de a külföldi vendégek száma is

növekedett a holland szabadidős szálláshelyeken, mint a táblázatból is kiderül. 2009-ről

2008-ra 4,3%-kal nőtt a holland vendégek száma.

3. ábra A hazai turisztikai kiadások és a GDP kifejezett ára 2001-2009

Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján.( 2009)

A turisztikai kiadások 2009-ben drámaian csökkentek a gazdasági világválságnak

köszönhetően. A holland és a külföldi turisták összesen 35,2 billió eurót költöttek

turisztikai termékekre és szolgáltatásokra 2009-ben. Ez 3,8 %-kal kevesebb, mint 2008-

ban. Ha az árváltozásokat figyelembe vesszük, a visszaesés még drámaiabb (4,7%). A 3.

ábrán is jól látható, hogy a hazai turisztikai kiadások és az ország GDP-je együttesen

mozognak és erős hatással vannak egymásra, mert a válság erősen lecsökkentette a

holland háztartások büdzséjét, így megnövekedett a belföldi turizmus.

A hazai turisztikai kiadások és a GDP kifejezett ár a 2001-2009

859095

100 105 110 115 120

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

GDP Hazai turisztikai kiadások

18

A hazai turisztikai fogyasztás iparágak szerint

36%

28%

20%

16%

Szállodák és éttermek

Egyéb tursiztikaitermékek ésszolgáltatások

Közlekedésiszolgáltatások

Kultúra, sport ésrekreáció

4. ábra A hazai turisztikai fogyasztás iparágak szerint

Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján (2009)

Turisztikai kiadások gazdasági helyzetre gyakorolt hatása (2009-es adat)

Az idegenforgalmi termékek és szolgáltatások, mint például a kemping felszerelés,

szállodák, éttermek, vidámparkok és közlekedés iránti kereslet hatással van az állam

gazdaságára.

A szálloda és vendéglátó ipari ágazatban a turisták kiadásai 3,9%-kal10 csökkentek 2008-

hoz képest. Ha az áremelkedéseket az ágazatban nem vesszük figyelembe, az

idegenforgalmi kiadások 6,7%-kal csökkentek. A szabadidős eszközökre, a lakókocsikra,

a kempingekre és a sport felszerelésekre 3,3%-kal kevesebbet költöttek. A kulturális

szolgáltatások, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek iránti kereslet kis mértékben

emelkedett, mert a holland turisták inkább az otthonuk közelében mozogtak, így

gyakrabban járnak helyi múzeumokba és vidámparkokba, mint az előző évben.

10 A turisztikai fogyasztás számadatainak forrása: http://www.cbs.nl/en-GB/menu/themas/vrije-tijd cultuur/publicaties/artikelen/archief/2009/2009-2829-wm.htm (letöltve :2010.11.11.)

19

4. A HOLLAND VENDÉGFOGADÁS FELTÉTELEI ÉS A TURISZTI KAI

KÍNÁLAT

4.1. Közlekedés, avagy desztinációhoz való eljutás11

Kerékpár

A holland emberek legkedveltebb közlekedési formája a kerékpározás. Ritka az olyan

holland állampolgár, akinek nincs kerékpárja, ugyanis a lakosság 80%-a rendelkezik

biciklivel. Ez megerősíti véleményünket, miszerint a holland egy környezettudatos

nemzet.

Tömegközlekedés

Hollandia tömegközlekedése fejlett és magas színvonalú. A legnépszerűbb

tömegszállításra alkalmas eszközök a buszok és a villamosok. Az ország két nagy

városában, Amszterdamban és Rotterdamban metrók is igénybe vehetők utazás céljából.

A nagyobb városaiban és a környező településeken kiépített éjszakai buszhálózat

működik.

Vasúthálózat

Hollandia vasúthálózata jelentősen kiépített és fejlett, de nem minden területen. Ugyanis

egyes kerületekben ritka a vasúti szolgáltatás, ezért ún. „Interline” buszjáratok segítik a

közlekedést.

Adatok a belföldi és külföldi turisták közlekedéséről12

A turisták keveset költenek a közlekedésre, mivel sokan inkább a kerékpározást

választják, illetve a válság miatt kevesebbet is utaznak, ugyanis jobban meg kell

gondolniuk, mire költik pénzüket. 2009-ben a turisták 5,1 billió eurót költöttek

közlekedésre, ez 9,3%-kal kevesebb, mint 2008-ban.

A gazdasági válságnak köszönhetően az emberek ritkábban mennek nyaralni, és

próbálnak az otthonukhoz közelebb maradni. Ennek következtében többen mennek

nyaralni autóval. A „légi” adó bevezetése Hollandiában fontos tényező volt, hozzájárult a

11 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16 Hollandia – közlekedés (Letöltve:2010.11.11.) 12 http://www.cbs.nl/ (Letöltve: 2010.11.11.)

20

repülővel utazó turisták számának csökkenéséhez. A holland utasok száma csak a

Belgiumba és Németországba repülő járatokon nőtt.

4.2. Szálláshely lehetőség13

Szállodák

Hollandiában a szállodák osztályozása teljesen önkényes. A holland turistairoda hivatalos

listája szerint a választék az egyszerű egycsillagos szállodáktól az ötcsillagos

luxushotelekig terjed. Ügyelni kell arra is, hogy az osztályba sorolás nem vonatkozik a

konyhára. Szállodákban és panziókban árkedvezményt adnak hosszabb ott-tartózkodás

esetén a fél- és teljes ellátásnál. A szállásfoglalás Hollandiában ingyenes szolgáltatáson

keresztül történik, a Nemzeti Reservierungzentrum-on keresztül (NRC). Ez egy fejlett és

jól kiépített rendszer, mely meggyorsítja és egyszerűbbé teszi a szállásfoglalást. A

Holland Turistairoda külföldi kirendeltségeinél nem lehet szállást foglalni, viszont

hasznos információkkal látják el az utazókat. Sok családi panzió is megtalálható az

országban.

Kemping

Kb. 2600014 kempingezésre alkalmas hely van az országban, s ezek közül jó néhány a

tengerparton, illetve a természetvédelmi területeken található. Komfortfokozattól függően

különböző minőségi besorolásúak (egycsillagostól ötcsillagosig). Tiltott a

vadkempingezés, sátorozni csak az arra kijelölt helyeken szabad.

Nyaralók, apartmanok

Nyaralók bérlésére is számos lehetőség szolgál. Különböző kategóriájú szállások

léteznek, ez azonban csak a belső komfortra vonatkozik, az épületek fekvésére nem.

Diákszállók

Hollandiában 3800 diákszálló van. Valamint a fiatalok és diákcsoportok számára

készültek azok a táborhelyek, amelyeket egykori istállókban rendeztek be, emeletes

ágyakkal, s a szabadban nagy sátrak felállítására is van lehetőség.

13 Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia 14 A szálláslehetőségek számadatainak forrása egyéni szerkesztés alapján: http://www.cbs.nl/en-GB/menu/home/default.htm (letöltve: 2010.11.11.)

21

Eltöltött vendégéjszakák száma szálláshelyek típusa szerint

05000

10000150002000025000300003500040000

Szállodák, panziók, ifjúsági szál lások

Kempingek

Apartmanok

Csoportos szálláshelyek

szálláshelyek típusa

x 10

00 fő

2007

2008

2009

5. ábra Eltöltött vendégéjszakák száma szálláshelyek típusa szerint

Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján (2009)

Ahogy a 6. ábra is mutatja, a turisták által látogatott legkedveltebb szálláshelyek a

szállodák, hotelek és panziók. Az apartmanok és a kempingek látogatottsága

középkategóriás, míg legkevesebben a csoportos szálláshelyeket választják.

Táblázatunkból kiderül, hogy a legforgalmasabb év a 2009-es év volt, amikor is a

szállodák, panziók és ifjúsági szállások látogatottsága közel 35000 ezer fő volt, míg ezzel

ellentétben a csoportos szálláshelyek számadatai az 5000 ezer fő nagyságot sem érte el.

22

4.3. Utazás a 12 holland tartományban15

Szélmalmok, tulipánföldek, facipő- ez csupán három dolog ami Hollandiára jellemző.

Továbbá jellemzi még a pompa a vidámság és a művészet is.

Azért tartjuk fontosnak Hollandia tartományainak, és azon belül természeti tájainak

bemutatását, mert ezzel próbáljuk felfedni Hollandia rejtett szépségeit, elnyomva negatív

képeit és előrehozva igazi kincseit.

A tudnivágyók célpontja a Rajna vidéke. Jóllehet, itt nincsenek magas csúcsok, ahonnan

lélegzetelállító kilátás nyílik, ám ez a sík vidék számos lehetőséget kínál a

kikapcsolódásra és új felfedezésekkel ajándékoz meg. Itt minden együtt van: víz, föld,

erdő. A természeti szépségek elérhetők gyalog, biciklivel vagy autóval. Érdemes

megszakítani az utazást, hogy megnézzük ezt az egyedülálló rónaságot és lápvidéket.

Groningen tartomány

Itt különleges sportnak számít a

hullámlovaglás. Szakképzett vezetők

túrákat szerveznek apály idején

Pieterburenból és Uithuizenből.

Groningenben ugyanis nincsenek

szabaidőközpontok, ezért ide a

csónakját mindenki magával hozza. A

tartományt sűrűn behálózzák a vízi utak,

csatornák. A hajózás kedvelőinek

számára a Lauwer-tengeren, Leek,

Paterswolde és Zuidlaaren tavain,

valamint Észak-Groningen csatornáin

kiváló alkalom kínálkozik, hogy vízi

túrákra induljanak. A románkori

templomokat és parasztházakat gyakran

6.ábra:Tartományok Hollandiában

Forrás: http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=Hollandia

15 Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia

23

csak csónakból lehet megtekinteni. A csatornákon lassan, zsiliptől zsilipig haladva jut

elég idő a nézelődésre. Kár lenne azonban azt gondolni, hogy csak a vízen érkezőknek

nyílik meg ez a táj. Az autós turista is szívesen látogat el ide. Groningen városa ideális

kiindulópont a környéken tett kirándulásokhoz.

Friesland

A Groningen tartománnyal szomszédos Friesland ideális vidék a szabadidő eltörlésére.

97,5 km2 összterületű, vízesésekkel tagolt tórendszer, 40 km hosszú partszakasszal, 110

jachtkikötővel, 14000 sátor és lakókocsi befogadására alkalmas 100 kempingjével, s nem

utolsó sorban 15550 szállodai férőhelyével a vízi sport kedvelőinek birodalma. A

csatornákon ott találjuk a szürke gémeket, érintetlenek maradta Gaasterland természeti

képződményei, s vannak még olyan falvak, ahol az utcák híd nélkül, egyszerűen a

csatornába torkollanak.

Drenthe

Míg Groningen és Friesland a vendégváró, vendégmarasztaló tartományok közé tartozik,

ugyanez nem mondható el Drenthéről. Nem csak azért, mert kevés szállás, strandokkal

keretezett kis tó, állatkert és minigolfpálya található, de az augusztustól sötétvörösen

virágzó mezők látványát sem mindenki kedveli. A táj rideg hangulatát csak fokozzák a

mocsaras tavak és a halomsírok. Ezen a területen parasztudvarokban vagy a természet

lágy ölén éjszakázhatunk. Az autópályától távol homokos gyalogutak vezetnek a vidék

belsejébe.

Overijssel

Ez a tartomány olyan, mint egy Hollandia jellemző tájegységeiből összeállított kollázs.

Keleti részén erdők, mezők, keskeny árnyékos partvölgyek húzódnak szorosan egymás

mellett. Salland dombos vidék, itt található az egykori Hanza-város, Deventer. Festői táj

többek között Vecht is. A tartomány nyugati fele bővelkedik látnivalókban: régi erőd,

egykori szigetek, melyekből „új föld” lett (Schokland), csöndes csatornák és festeni való

vízi falak, ahol minden ház külön kis szigeten áll. Amott egy lecsapolásra használt kis

szélmalom tükröződik a vízben, nem sokkal arrébb egy tőzegfejtő házikója előtt lapos

csónak áll, itt ezzel közlekedik ember és állat egyaránt.

24

Gelderland

A tartomány nemzeti parkjában védett természeti képződmény – a szél által összehordott

homokdomb-, a Venn látható. Ez a hangával és törpefenyővel gyéren benőtt vidék

természetvédelmi területekben rendkívül gazdag. Kellemes napokat, sőt heteket tölthetünk

itt ebben a térségben. Az erdő közepén fekszik a csendes Hoog Soeren, de a kis falvak is

vendégmarasztalók. Parasztházaik láttán felébred bennünk a vágy, hogy a kisosztásos

ablakok mögött, a nádfedeles tető alatt igazi otthonra leljünk.

Utrecht

Lassan hömpölygő folyók, régi városok, töltések, gyümölcsöskertek és dús zöld mezők-

ez állhatna a tartomány névjegyében. Aki nem akar autóval továbbutazni, célszerű, ha a

tartomány fővárosában lakik. Innen busszal és csónakkal lehet eljutni a „vizek földjére”, a

tőzegfejtés révén keletkezett csodálatos tóvidékre, valamint a hatalmas parkok közepén

álló kastélyokhoz és a régi városokba.

Noord-Holland

Ez a tartomány tökéletes üdülőparadicsom. Ha a nyaralást kultúrprogramokkal szeretnénk

változatosabbá tenni, itt az sem jelent gondot. Aligha van az Alpoktól északra még egy

olyan tengerpart, mely kultúrtörténeti szempontból ilyen gazdag. A vízi sportok kedvelőit

csábító kínálat várja az Ijsselmeernél. Több kilométer széles dűnéket csak a tengernél

találhatunk. Egyedülálló természetvédelmi területtel rendelkezik Zwanenwater, 11 hektár

területű, édesvizű tavakkal tarkított dűnés terület, ahol a világ legnépesebb kanalasgém

családja él, s nyár elején fülemülék énekelnek.

Zuid-Holland

Bőven van látnivaló ezen a vidéken is, de ha valaki pihenni akar, itt arra is kiváló

lehetősége nyílik. Noordwijk és Rockanje között dűnékre épült fürdőhelyek és strandok

váltakoznak. A két település között található az egykori szerény halászfalu, mely tetszetős

népviseletbe öltözött idős asszonyaival lassan feledésbe merül.

Zeeland

Legalább 100 km-t kell megtennünk a vidéken, hogy valamennyire megismerhessük ezt a

tartományt. A fotósok számára izgalmas lehet a parasztudvarok lakóépületeinek

25

téglavörös homlokzata, és a pajták, istállók fekete-fehér színe közötti kontraszt. Itt

mindenféle kategóriájú szállás rendelkezésünkre áll.

Noord-Brabant

A helybéliek 100km széles tartományukat „barátságosnak” tartják. Egészen más

hangulatú az 1421-ben, a St. Elisabeth-áradáskor keletkezett Biesbos tóvidék. Grote Peel

búskomor tavainál vidámabb az Oistrewijk környéki táj. Ha a tartomány szívében járunk,

ebben a faluban szálljunk meg. 1213-ban vrosjogot kapott, de barátságos zöld

környezetével máig megőrizte falusias hangulatát.

Limburg

Hollandia szerény kis darabja ez a Németországgal határos tartomány. A Maas folyó

sekély, ám néha meglepően meredek partszakaszaival a vidék arculatának fő

meghatározója. A tartomány déli részén találhatók Hollandia legmagasabb dombjai.

Thorn Hollandia egyik legszebb városa. Ez a festői hely a tartomány közepén fekszik. Itt

nyugodtan, békésen lehet élni és kerékpározni. Délies charme-jával egészen más

hangulatú hely Maastricht. Itt feltétlenül több időt kell hagynunk a városnézésre.

Flevoland

Hollandia legfiatalabb tartománya ez 145 000ha területével, mely a tenger szintjénél 0,5-

4,5 m-rel mélyebben fekszik. Kétségkívül a legérdekesebb látnivalók közé tartozik a

Lelystad partjainál zátonyra futott kelet-indiai kereskedőhajó, a Batavia, mely egykor itt

feküdt a mélyben.

Klasszikus üdülőterültnek számít Noord- és Zuid-Holland, ezen kívül Zeeland és

Friesland tó- és szigetvilága, de nem szabad megfeledkeznünk a 280 km hosszú

tengerparttól távolabb lévő természetvédelmi területekről sem. Aki nem szereti a vízi

közlekedést, annak az autó mellett nem marad más, mint a hagyományos nemzeti

közlekedési eszköz, a kerékpár. A 10 000 km-nyi kerékpárúton jut elegendő hely 10

millió kerékpáros és egymillió motoros mellett, hogy bárki két kerékre pattanjon.

Hollandiában a mozgássérültek segítésére, életük megkönnyítésére már rég óta figyelnek.

Évek óta szerveznek speciális kirándulásokat és üdülőprogramokat nekik. A

mozgáskorlátozottak alapítványa egyedülálló vízi-sportlehetőségeket teremtett. Több

26

átalakított vitorlást használnak, melyekbe például lifteket építettek, amik a tolószéket a

kormányrúd elé emelik.

4.4. Hollandia kulturális értékei

4.4.1. Top 10 turisztikai attrakciója16

A kulturális értékek bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert Hollandia számos olyan

kínálatot rejt magában, amely erősen turistacsalogató, és melyek javítják Hollandia

köztudatban való megjelenését. Hiszen próbálják elfeledtetni azt a köztudatban kialakult

képet, mely Hollandiát „a szex, a drogok és az eutanázia otthonának” tekinti.

1. Dam tér és a Királyi palota: A Dam téren található Királyi Palota Amszterdam

egyik gyöngyszeme, klasszikus holland stílusban épült, 1648 és 1655 között.

Ablakok díszítik, melyek felett Amszterdam városát bemutató szobrok láthatók

Neptunusz és más mítikus tengeri lények, például nimfák és tritonok,

társaságában. A palotát egy nyolcszögletű kupola és bástya díszíti.

2. Amszerdami csatornák: Sok látogató ámul el a tömérdek mennyiségű víz láttán.

Ennek oka, hogy Amszterdamot észak Velencéjének is nevezik. Nappali és esti

hajóutak garantálják a kivilágított házak és a hidak látványának élvezését. A

legtöbb hajótúra kb. 30 percig tart az idegenvezetés 4 nyelven folyik: angolul,

németül, franciául és hollandul. Vállalkozó kedvűek jobb idő esetén vizibiciklit és

bérelhetnek, és maguk fedezhetik fel a csatornákat.

3. Vondelpark: Hollandia leghíresebb parkja, Amszterdam déli részén található, és ez

a város egyik zöld pontja.

4. Van Gogh Múzeum: A múzeumban a világ legnagyobb Van Gogh festmény-

gyűjteménye található. Látjuk a festő fejlődésének szakaszait művein keresztül. A

múzeum lehetőséget nyújt több 19-dik századi kiállítás megtekintésére.

5. Holland élmény: Waterlooplein-nél található. Lásd, érezd és szagold Hollandiát

három dimenzióban! Lehetőséget ad a látogatóknak, hogy egyedi módon

tapasztalják meg Hollandiát. Egy repülőgép székben ülve háromdimenziós

szemüveg segítségével tárul a szemünk elé a hagyományos és örök fapapucs,

16 http://www.amsterdam.info/hu/latnivalok/ (Letöltve:2010.11.11.)

27

tulipán és szélmalmok, továbbá a rotterdami kikötő és maga a királynő is integet

nekünk az erkélyről.

6. Rembrandt ház: Amszterdamban található a híres holland festő lakóháza is, amely

ma múzeumként szolgál.

7. Albert Cuyp piac: Egy forgalmas holland piac,mely Európa egyik leghíresebb

szabadtéri piaca. Tárházának sokszínűségét is mutatja, hogy itt kaphatunk friss

zöldségektől kezdve a ruhákon keresztül számos elképesztő árucikket. Az egyik

hentes pultban még Gyulai kolbász és Pick szalámi is található.

8. Leidse tér: Amszterdam éjszakai életének egyik vibráló központja. Tipikus

turistaközpontnak tarják, mert utcáin rengeteg étterem, szórakozóhely, pub, mozi

és színház található. Utcazenészek, mutatványosok, előadóművészek és tűznyelők

szórakoztatják a tengernyi turistát, látogatót.

9. Virágpiac: Ezernyi turistát vonzó színes és látványos piactér, ahol virágok,

növények, virágmagok és egyéb szuvenírek sokasága lelhető fel Amszterdam

szívében,

10. Madurodam: Hágában található Hollandia mintájára kialakított Miniváros, 1:25

arányban való leképezése, ahol hagyományos holland épületek találhatók és itt van

a világ leghosszabb miniatűr vasútja.

A nevezetességek mellett röviden ismertetjük a holland gasztronómia rejtelmeit és

étkezési szokásait is, mert a holland turisztikai kínálat fontos elemei a top 10 attrakciókon

kívül a gasztronómiai termékek is.

4.4.2. Gasztronómia17

Hollandiában kiadós reggelivel kezdik a napot, s délig legalább egyszer elfogyasztanak

egy csésze kávét keksszel. Mivel a főétkezés az esti, az ebéd csupán egy „lunch”

szendvics, egy csésze borsóleves (helyi specialitás), vagy az úgynevezett „kávéasztal”

kenyérrel, felvágottal, sajttal esetleg valami szerény meleg előétellel.

17 http://www.hbmk.hu/eu25/holland/gasztronomia.html Hollandia - Gasztronómia (Letöltve:2010.11.11.)

28

Hollandiában a saját konyhájukon kívül közkedvelt számos nemzet gasztronómiája is,

elsősorban a nagyobb városokban. Itt a turisták kedvükre válogathatnak görög,

mexikói, indiai, olasz, és keleti éttermek között.

Indonéz éttermeik gyarmataiknak köszönhető. Ezek a vendéglátó egységek elsősorban

Amszterdamban és Hágában jelentek meg nagy számban.

A hollandok figyelnek az egészséges táplálkozásra. A hagyományos holland ételek

többségükben laktatóak, egyszerűek, kalóriaszegények és sok fehérjét tartalmaznak. Fő

alapanyaguk a marhahús, a csirke, és a hal.

Levesek

Leveseik változatos skálán mozognak, konyhájukban egyaránt megtalálható a püré - és

a krémlevesek is. Ünnepnapjaikon előszeretettel fogyasztanak teknősbékalevest,

ököruszálylevest és erőlevest. A jellegzetes két leves-specialitásuk: a borsóleves

(erwtensoep) és a vörös spanyolbableves (bruine bononsoep).

Főételek

Mivel Hollandia bőséges halállománnyal rendelkezik, legnépszerűbb főételei közé

sorolhatjuk halból készült ételeiket, mint pl. a füstölt és sóban pácolt hering, vagy a

pikáns füstölt angolna. Azonban aki szereti az ínyencségeket, figyelmébe ajánljuk a

puha és omlós zeelandi osztrigát és kagylót, amely júliustól áprilisig terjedő

időszakban az ország bármely táján megkóstolható.

Minden évszakban kiváló minőségű zöldségeket termelnek ( bab, borsó, kelbimbó,

spenót, sárgarépa), melyeket a hagyományos éttermekben a főétel mellé hatalmas

tálakon köretként kínálnak.

Mint tudjuk, Hollandiát a sajtok országának is szokás nevezni, - a világ legnagyobb

sajtexportálója - ennek ellenére nem fogyasztanak túl sokat belőle, azt is inkább

reggelire vagy uzsonnára. Legismertebb sajtfajtáik: Goudámi, Leydeni, Edami.

A holland emberek nagyon kedvelik az édességeket, megtalálunk különböző

fánkféléket, palacsintákat, ízletes és finom süteményeket, melyeknek töltelékei

egyaránt lehetnek édesek és sósak. A csokoládé- és marcipántermékekből óriási a

választék.

29

Italok

Kedvelik a kávéfajtákat és a teavariációkat, de ezek mellett igen kedvelt a sör.

Hollandia a 19. század végén több mint 1000 sörházzal rendelkezett, de mára ez a

szám 30-ra csökkent le. A leghíresebb típusú söreik a pilseni, közülük is az Amstel, a

Grolsch, és a Heineken emelkedik ki.

A sörfőzés mellett a pálinkafőzésnek van igen mélyre nyúló hagyománya. Aki igazi

hamisítatlan gabonapálinkára vágyik, mindenképp kóstolja meg az ország jellegzetes

italát a korenwíjnt.

4.5. A magyar – holland kulturális kapcsolat18

Több évszázados múltra vezethető vissza a magyar-holland kulturális kapcsolat. Az

elmúlt évtizedben elsősorban az intézményközi együttműködés vált aktívvá. Mindkét

ország szeretné kulturális örökségét, a kortárs kultúra eredményeit egymásnak

bemutatni. Magyarország EU-hoz való csatlakozása felkeltette Hollandia érdeklődését.

Kiemelt szerepet kapott a holland kulturális politikai irányelvek között a magyar

kapcsolatok és az együttműködés további fejlesztése. A „Hongarije aan Zee” (Partra

magyar!) nevet kapó hollandiai magyar kulturális évad 2004 szeptembertől 2004

decemberig tartott. Ezen a rendezvényen közel 250 magyar kulturális eseményre került

sor Hollandia 33 városában. A programokról és azok hatásairól elismerően

nyilatkoztak a hivatalos holland partnerek és a kulturális személyiségek is. Az

előadások jelentős része a kortárs művészetet képviselte. A program segített bemutatni

a modern, dinamikus Magyarországot. A kulturális együttműködés aktív szereplői a

testvérvárosok, melyek rendszeresen szerveznek magyar kulturális napokat, heteket.

Aktív szereplője a magyar-holland kulturális cserének a Budapesten megnyílt holland

kulturális központ, a Spinoza Ház.

18http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/__volt_ketoldalu_kapcsolatok/Europa/hollandia/hollandholl.htm Hollandia - Kulturális kapcsolatok (Letöltve: 2010.11.11.)

30

5. A POLITIKAI RENDSZER

Dolgozatunkban fontosnak tartottuk a holland politikai rendszer bemutatását is, mert a

drogkérdésben nagy szerepet játszik a politika, ugyanis mindig a hatalmon lévő

politikusok rendelkeznek a kábítószerkérdés felett. Fejezetünk során több véleménnyel

találkozhatunk, melyek nem könnyítik meg a megoldáshoz vezető utat.

5.1. Államszervezet és közigazgatás19

Az ország kormányzati és politikai rendszere az 1814-ben elfogadott alkotmányon

alapszik. 1815 óta alkotmányos monarchia, 1848 óta kormányformája parlamentáris

demokrácia, melyben a törvényhozásért felelős kormány kezében van a végrehajtó

hatalom.

Az államfő, vagyis Hollandia uralkodója az Orániai-Nassau házból származó Beatrix

királynő 1980. április 30. óta. Beatrix hercegnőt 18. születésnapján az Államtanács

tagjának is kinevezték. A kormányalakítások idején fontos szerepet tölt be,

befolyásolhatja a kormány politikáját a miniszterelnökkel folytatott heti találkozókon.

Fontos momentuma a politikai szereplésének a parlamenti ülésszakot megnyitó

trónbeszéde. Beatrix királynő az európai egyesítésben játszik kiemelkedő szerepet,

valamint több olyan társadalmi szervezetben is szerepet vállal, amelyek testi és szellemi

fogyatékosok helyzetével, a szociális problémákkal foglalkoznak. Magyarországon

utoljára 1996. május 21-23. között tett férjével hivatalos látogatást.

Végrehajtó hatalom

A kormány és az uralkodó együtt tartja kézben a hatalmat. Az uralkodónak nagykorúnak,

azaz 18 évesnek kell lennie ahhoz, hogy megkezdhesse jogai gyakorlását. Az uralkodó

feladatköre a választások után, a kormány megalakítása. A kormányalakítás egy több

részből álló folyamat. Első lépesben a királynőnek ki kell választania egy személyt a

„kormányalakító” címre, akinek a feladata az lesz, hogy kialakítson egy, az ország

19 Az államszervezet és közigazgatás számadatainak forrása: http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0823.htm (letöltve: 2010. 11. 11.)

31

számára megfelelő kormányt. A miniszterelnököt és a minisztereket az éppen hatalmon

lévő uralkodónak kell megnevesítenie.

A kormány

A kormány élén, az uralkodó által kinevezett miniszterelnök áll. A miniszteri pozíciókat,

a kormányt támogató pártok tagjai töltök be, előzetes megállapodásaik alapján. Őket is,

mint a miniszterelnököt, királyi rendelettel nevezik ki, vagy éppen mentik fel. A

miniszterek csoportjából áll össze a Minisztertanács, aminek a feladata a kormányzati

döntések meghozatala. Az miniszterek munkáját könnyítik a kinevezett államtitkárok,

akik tevékenységükért, hasonlóan a miniszterekhez, felelősséget vállalnak. Az

államtitkárok is részt vehetnek alkalmanként a Minisztertanács ülésein, felszólalhatnak

tanácsadóként, de az aktuális probléma megoldásában, a döntésekben, már nem vesznek

részt.

Törvényhozó hatalom

A kormány élén, az uralkodó által kinevezett miniszterelnök áll. A miniszteri pozíciókat,

a kormányt támogató pártok tagjai töltök be, előzetes megállapodásaik alapján. Őket is,

mint a miniszterelnököt, királyi rendelettel nevezik ki, vagy éppen mentik fel. A

miniszterek csoportjából áll össze a Minisztertanács, aminek a feladata a kormányzati

döntések meghozatala. Az miniszterek munkáját könnyítik a kinevezett államtitkárok,

akik tevékenységükért, hasonlóan a miniszterekhez, felelősséget vállalnak. Az

államtitkárok is rés betöltött, állampolgár szavazhat és egyaránt megválasztható is.

Igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltatásban nincs esküdtszék. Az igazságszolgáltatás egyik szerve az

Államtanács. Minden törvénytervezetre és törvényjavaslatra ennek a szervnek a

véleményét kell kikérni. Az Államtanács államigazgatási bíróságként is működik, azaz

elbírálhatja az államigazgatási intézkedéseket. Elnöke az államfő, tagjai pedig rajta kívül

32

az elnökhelyettes és legfeljebb még 28 tag. A tagoknak kinevezésük után hetvenedik

életévük betöltéséig kell tisztségüket viselni.

Jogrendszer

A holland jogrend hasonlóan a francia és német jogrendhez, a római jogon alapul.

A törvényeket nemzeti szinten hozzák. A független bíróságok jogkörébe tartozik az

igazságszolgáltatás. A bíróságoknak négy nagy csoportja van. Ezek a Kantongerecht

(elsőfokú bíróság), az Arrondisementsrechtbank (vagy Rechtbank - körzeti bíróság), a

Gerechtshof (vagy Hof - fellebbviteli bíróság) és a Hoge Raad (Legfelső Bíróság).

A Kantongerecht feladata a kis perértékű ügyek és egyes meghatározott követelések

elbírálása. A Kantongerecht elleni fellebbezéseket az Arrondisementsrechtbank értékeli.

A Rechtbank elsőfokú hatáskörrel rendelkezik, hozzá tartoznak polgári ügyek.

A Hoge Raad vizsgálja felül a Kantongerecht, a Rechtbank és a Hof határozatait. A Hoge

Raad csak jogi kérdésekben dönt.

5.2. Választási rendszer

A királyi cím, öröklődéssel birtokolható. A választásokon többséget szerzett párt vezetői

közül nevezik ki a miniszterelnököt és helyetteseit.

Négyévente és közvetlenül választják a regionális és helyi tanácsok tagjait. Tagjainak

száma a régió és a városok lakóinak számától függ. A helyi tanácsok megválasztásakor a

külföldi állampolgárok is szavazhatnak. A választójog korlátja itt is a 18. életév betöltése.

2010-es választás20

Balkenende miniszterelnök (Kereszténydemokrata tömörülés – CDA) a NATO kérésére

egy évvel meg akarta hosszabbítani a holland katonák misszióját Afganisztánban. Ennek

következményeként a szociáldemokraták kiléptek a koalícióból, amivel a

Kereszténydemokraták és a Munkapárt koalíciója az ország szerepvállalása miatt

20A 2010-es választási adatok forrása: http://index.hu/kulfold/2010/06/10/jobboldali_liberalisok_gyoztek_a_holland_valasztasokon/ (letöltve: 2010.11.11.)

33

februárban megbukott, ennek eredményeként Hollandia előrehozott választásra

kényszerült.

2010. június 9-én hihetetlenül szoros szavazati arány mellett a jobboldali liberális Néppárt

a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nyerte meg a parlamenti választásokat

legyőzve a 2007. február 22-én megválasztott Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA),

szociáldemokrata Munkapártot (PvdA) és a Keresztény Unió (CU) koalícióját. Fontos

megemlíteni, hogy Hollandia történetében először nyert liberális párt választást. A nyertes

párt miniszterelnök jelöltje Mark Rutte, programjának középpontjában a megemelkedett

államháztartási deficit leszorítását eredményező gazdasági szigor és a munkahelyteremtés

áll, továbbá a bevándorlók letelepedésére szolgáló szabályok szigorítása továbbá

érdekességként a muszlim viselet betiltása.

Hollandiában a politikai pártok fontosnak tartják a drogkérdés kezelését, és egy mindenki

számára megfelelő megoldás kidolgozását. Törvényekkel és szigorításokkal próbálják

szabályozni ezt a kérdést, de ahhoz, hogy ezeket megismerjük, az elejéről kell kezdenünk.

34

6. A HOLLAND DROGPOLITIKA TÖRTÉNETE 21 22

6.1. Bevezetés

A holland drogpolitikáról a közvélemény negatív képet alkot. Sokan gondolják, hogy a

hollandok elvesztették az irányítást a drogok felett. Kevesebben gondolják azt, hogy a

hollandok megoldották a kábítószerkérdést, csökkent a drogfogyasztók száma, és nincs

drogbűnözés.

A holland drogpolitika alapvetően eltér a világ legtöbb részén alkotott képtől. Az elmélet

lényege hogy a hatósági tiltások vagy engedélyezések ellenére mindig voltak, és mindig

lesznek drogfogyasztók. A drogmentes világ eszméje csupán illúzió. Az államnak kell

felmérnie az egyes drogok veszélyét, illetve azokat az ártalmakat, melyekhez tartósabb

használatuk vezethet. Ezeknek az ártalmaknak a csökkentését el lehet érni egy józan

drogpolitikával. Az ártalomcsökkentő drogpolitika több elemből tevődik össze: hatékony

ifjúsági prevenciós és rehabilitációs programok, metadon-program, tűcsere-program. A

drogpolitika célja a drogok által okozott ártalmas hatások minimalizálása. Ezt a könnyű

drogok legalizálásával akarják elérni.

6.2. Kezdetek

A 19. században Hollandia a többi gyarmatosító országgal együtt kivette a részét a

kábítószer kereskedelemmel elért jelentős haszonból. A mákonytinktúrákat, az ópiumot, a

kender és a kokacserje származékait a népi gyógyászatban használták, kereskedelmi

forgalomba hozták, használatukat azonban nagymértékben korlátozták. Az

ópiumkereskedelem a holland kincstári jövedelmek 10%-át tette ki. A kokain

kereskedelme is jövedelmező volt, 1900-ban megalakult a Holland Kokain Gyár, mely

elvileg gyógyászati célból termelt kokaintermékeket.

21 http://www.sababa.nl/hu/650/ Tiltás és legalizáció között:A holland drogpolitika. (Letöltve: 2010.11.11.) 22 http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kfea/0/12521/1 Drogtörvények az EU-ban (Letöltve:2010.11.11.)

35

A XX. század elején Amerikában már komoly problémákat okozott a lakosság

drogfogyasztása. Így 1909-ben hívták össze az első nemzetközi konferenciát a

drogkereskedelem szabályozására. Már ezen a konferencián egyértelmű volt a felfogásbeli

különbség az amerikaiak és a hollandok között, a hollandok ugyanis nem értettek egyet az

USA által javasolt szigorú intézkedésekkel. Azonban 1912-ben megszületett a Hágai

Ópium Konvenció, mely szerint az aláíró országokban az ópiumot csak gyógyászati

célokra írhatják fel az orvosok, egyéb használatát, forgalmazását büntetni kell.

A hollandoknál azonban sokkal kevésbé volt szigorú a büntetés és az üldözés, mint a

többi országban. Ez juttatta Hollandiát a rossz hírnév felé. 1930-ban megalakult a

rotterdami rendőrség kábítószer ügyosztálya. Ezzel intenzívebbé vált a dealerek és

drogfogyasztók üldözése. A Hollandiába bevezetett Ópium-törvény (melynek értelmében

betiltották az ópium nem gyógyászati célú használatát), és a szigorítások nem értek célt, a

feketepiacon az ópiumcsempészt továbbra is virágkorát élte. Az ópiumfogyasztókat a

hatóság legfeljebb pénzbüntetésekkel büntette. A kokain használata ekkor kezdett

népszerűvé válni a vöröslámpás negyedekben.

A kenderfogyasztást a swing zenei hullám hozta be Hollandiába. A kender fő vásárlói a

Németországból Hollandiába átruccanó amerikai katonák voltak. A kender egészen 1953-

ig legális volt, ekkor azonban az Ópium-törvényben a tiltott drogok listájára került. Az

amszterdami rendőrségen belül is megalakult a kábítószer alosztály az amerikaiak

segítségével, ugyanis az USA aggódott az amerikai katonák marihuána fogyasztása miatt.

A XX. század közepén a drogfogyasztás nem érte el a holland társadalom számottevő

rétegeit. Ez a helyzet az 1960-as években alapvetően megváltozott. A beat kultúra (A

"beat" az 1950-es években kialakuló nyugati mozgalom. A szegények, a társadalom

perifériáján élők lázadó kultúrája) és a hippi mozgalom elérte Hollandiát is, ami a fiatalok

tömeges lázadásához vezetett. A lázadás részét alkotta a marihuána szívás is, egyeseknél a

kemény drogok fogyasztása is fellépett. Új drogok kerültek a piacra: az amfetamin, majd

az LSD, és 1972-ben megjelent az első komolyabb heroin szállítmány is.

A holland állam reagálása ezekre a problémákra alapvetően eltért a világ legtöbb

országában bevezetett intézkedésektől. Nem a tiltások szigorításával és az üldözések

mértékének növelésével válaszolt, mint pl. Amerika. Hollandiában a marihuána

36

fogyasztás kérdésére kevésbé figyeltek, a hatvanas évek szigorú tiltó politikája csupán a

szabályozások betartása volt.

A holland társadalmat az egymás mellett élő, különböző vallású, kultúrájú, életfelfogású

csoportok kompromisszuma jellemezte. Ez a rendszer azonban a drogproblémák

megjelenésével a hatvanas években válságba került. Ebbe a helyzetbe lépett be a radikális

ifjúsági mozgalom, mely részben bekerült a politikai centrumba. Az ifjúsági (ellen)kultúra

képviselői nonkonformista viselkedésükkel próbálgatták a hatóságok és a nyárspolgárok

türelmét.

Két bizottságot jelöltek ki Hollandiában a droghelyzet vizsgálatára 1969 és 1970 között.

Az egyik állami, a másik civil kezdeményezésre alakult. A szakértői véleményeket a

politikai vezetők és a törvényhozás is figyelembe vette, és azoknak megfelelően hozott

politikai döntéseket.

1973-ban a holland parlamenti választásokon a baloldali kormány jutott hatalomra. Az

1975-ös törvényjavaslatnak 3 eleme volt: az amfetamin kereskedelme elleni korlátozások

és szigorítások bevezetése, a kenderszármazékok és a keménydrogok kereskedelme

közötti éles határvonal megerősítése, meghúzása, a kender saját használatra történő

birtoklását bűncselekményből szabálysértésé minősítette vissza. Ezt a törvényjavaslatot az

egészségügyi miniszter terjesztette be a parlament elé. Ezzel a kormányzat azt jelezte,

hogy a droghasználatot elsősorban egészségügyi, és nem büntetőjogi kérdésnek tekinti.

Az ellenzések ellenére a törvényjavaslatot elfogadták. Az engedélyezett mennyiség

határát 30 grammra tették, úgy vélték, ez egy átlagos használónak 2 hétre elegendő. Ez

megosztotta a véleményeket, sokan túl soknak tartották ezt a mennyiséget. Ez a döntés

alapozta meg hosszú évekig a holland coffeeshopok (marihuánát árusító kávéházak) és a

hatóságok közötti kompromisszumot. A törvény alapvetőn megkülönbözteti egymástól a

használót és a birtoklót: a használat ugyanis nem számít bűncselekménynek, ellentétben a

birtoklással.

A legfelsőbb bíróság rendelkezett a módosított ópium-törvény végrehajtásáról. Eszerint a

rendőrség elsőszámú és legfontosabb feladata a keménydrog-kereskedelem elleni

küzdelem. Az utasítás szerint a kender árusítókat is üldözni kell bizonyos körülmények

37

között: ha kiskorúaknak történik az árusítás, ha átlépik a megszabott mennyiségi limitet,

ha külföldieknek árulnak, vagy ha nyilvános botrányt vagy zavart okoznak.

A drogturizmus által elért piaci növekedésnek köszönhetően az 1980-as években a

coffeeshopok száma nagymértékben növekedett. Ez a növekedés a 1990-es évekig tartott.

1994. októberben bevezették az ún. AHOJG kritérium-rendszert a kávéházak

működésének szabályozására:

A = No Advertising. (A reklámozás tilalma)

H = No Harddrugs (Keménydrogok behozatala tilos)

O = No Overlast (nem okozhat zavart a környék lakosságának, pl. zaj)

J = No Youth (18 éven aluliakat nem szolgálhatnak ki)

G = No Big Quantities (max. 500 grammot tárolhatnak ugyanazon a napon)

Az előírásokat megszegő coffeeshopokat a hatóságok azonnal bezárták. Ugyanakkor a

központi szabályozás ellenére a helyi hatóságok elég széles hatáskörrel rendelkeznek a

coffeeshop kultúra szabályozásának területén. Egyes polgármesterek egyáltalán nem

tűrnek meg ilyen intézményt a településük területén (főleg kisebb vidéki városokban), míg

a nagyvárosokban még a központi szabályozásnál is toleránsabban kezelik a kérdést. Ez a

nagy nézetbeli különbség széthúzza az ország egyes régióit, ezért feltehetjük azt a kérdést,

hogyan várnak átfogó, egységes és közös megoldást a drogkérdéssel szemben, ha maguk

is más-más nézeteket vallanak.

6.3. Aktualitás23

Napjainkban az országnak számos előítélettel kell szembenéznie. Sokan úgy gondolják,

hogy ott könnyen drogfüggővé válhat az ember.

Három évtizeden keresztül sikerrel működött a hallgatólagos tolerancia drogpolitikája,

vagyis mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem helyes az ilyen nagymértékű

drogfogyasztás engedélyezése, de mégsem tettek ellene semmit, hiszen a becslések szerint

a coffeeshopok minden évben körülbelül 400 millió eurós adóbevételt hoznak.

A 2007-ben hatalomra kerülő Kereszténydemokraták (CDA) azonban felborították az

eddigi egyensúlyt, és a zéró tolerancia nevében hadat üzentek a coffeeshopoknak, ugyanis

a CDA hozzáállása szerint a coffeeshopok Hollandia igazi szégyenfoltjai. A kormány a

23 Sárosi Péter: Kereszteshadjárat a holland fűpolitika ellen, http://www.ckmagazin.info/megmentenek-ha-addig-%C3%A9lsz (Letöltve:2010.11.11.)

38

kannabisz veszélyesebbé nyilvánítása, a határ menti városok drogturizmus által való

tönkretételére és a közlekedésben és a közbiztonságban okozott zavarokra hivatkozva

moratóriumot hirdetett a coffeeshop rendszer átalakítására vonatkozva. Lépéseket tett a

már létező boltok bezárására: míg a 90-es évek végén még 1200 hasonló intézmény

működött az országban, jelenleg alig több mint 700. Rendeletet hozott arról, hogy az

iskolák 300 méteres körzetében lévő coffeeshopokat be kell zárni.

2008-ban megkezdődtek a coffeeshopok bezárásai és üzemeltetéseinek szigorításai. A

luxembourgi székhelyű Európai Bíróság döntése alapján ne szolgálják ki a városi

coffeeshopokba érkező turistákat, ha azok nem Hollandiában lakó személyek. A

statisztikák szerint, hetente akár 25 ezer, többségében belga és francia turista kereste a

könnyed kikapcsolódást a belga határ túloldalán.

Másfajta megoldást kezdeményeztek Dél–Hollandiában, azon belül Limburg

tartományában.24

2009. január 1-jétől csak külön igényelhető tagsági igazolvánnyal lehet napi 3 grammot

venni kizárólag hitelkártyával vagy bankkártyával. Ezzel próbálják visszatartani a spontán

drogturistákat, akik csak gondolnak egyet és meglátogatnak egy-egy coffeeshopot élvezet

és mámor reményében, hiszen ezeknek a tagsági igazolványoknak a kiállítása napokig is

eltarthat. Egy másik, a német határ mentén fekvő Venloo polgármestere például úgy

oldotta meg a drogturizmus problémáját, hogy a város határain kívül, a határ mellett egy

bekötőutat és egy hatalmas parkolót építtetett coffeeshopokkal és egyéb üzletekkel, így a

külföldiek úgy vásárolhatják meg a füvet, hogy közben nem zavarják a városka lakóinak

életét.

A holland drogturizmus ettől függetlenül még mindig valóban létező probléma: minden

hétvégén német és belga fiatalok ezrei veszik a határ felé az irányt, hogy bevásároljanak a

coffeeshopokban. Az igazi problémát nem is maga a fűszívás, illetve - vásárlás jelenti. A

baj az, hogy a fiatalok közlekedési baleseteket okoznak, szemetelnek és zajosak. Míg

azonban ez nem változik meg, a közbiztonság védelmében bezáratják a coffeshopokat

egyes területeken. A vélemények megoszlanak, hiszen el kell ismernünk, hogy a

droghasználat bűn és törvénybe ütköző cselekedet, de a fiatalok nemcsak zajosak, hanem

jelentős bevételt is hoznak a helyi boltoknak, éttermeknek, bároknak. Egy ebben az

24 http://kender.blog.hu/2009/05/13/hollandia_tovabb_harcol_a_drogturizmus_ellen Hollandia tovább harcol a drogturizmus ellen (Letöltve:2010.11.11.)

39

ügyben tárgyaló konferencián több mint harminc város polgármestere vett részt, és

megállapodott abban, hogy a coffeeshopok bezárása nem old meg semmit. Egy vizsgálat

szerint a 88 holland polgármesterből 54 (61%)25 reformálná meg a coffeeshop-rendszert –

de nem a tiltás, hanem a teljes legalizáció irányába. Tehát a polgármesterek és

városvezetők nem értenek teljesen egyet a kormány intézkedéseivel, és mindent próbáltak

megtenni annak érdekében, hogy a totális tiltás helyett szigorú törvényi keretek közé

szorítsák a fű nagybani termesztését és terjesztését.

A kormány elképzelése a zéró toleranciáról és a totális tiltásról csak részben valósult meg,

legfőképp a coffeeshopok lecsökkentésében, de további intézkedéseket nem sikerült

megvalósítaniuk, hiszen a 2010-es választás új pártnak adott esélyt a drogturizmus

megoldási kérdésében.

Néhány tényt azonban leszögezhetünk. Először is a coffeeshop-rendszer 30 éves

fennállásának eddigi legsúlyosabb krízisét éli. A lakosság jelentős része (49%)26 a teljes

legalizációt támogatja, és a legalizációt elutasítók sem feltétlen a coffeeshopok

bezárásának hívei, és nagy esély van arra, hogy ez az arány csak nőni fog. Akár évtizedek,

rosszabb esetben évszázadok fognak eltelni a drogpolitikában, míg a nemzetközi

drogkontroll rendszerről folytatott viták ésszerű és kialakítható megoldásra találnak és a

kannabisz végre megtalálja megfelelő helyét a társadalmakban. Egy dolog biztos: akár

bezárják a coffeeshopokat, akár nem, a fűfogyasztás nem fog varázs¬ütésre eltűnni,

hiszen immár a kultúra szerves része, főleg az európai ifjúság számára, ennek minden

pozitív és negatív hatásával együtt. A drogtermesztés, - árusítás, - fogyasztás egy mélyen

gyökerező, súlyos probléma, amin nem lehet csak úgy túllépni, azt gondolva, egyszer

majd elmúlik.

A nemrég megválasztott liberális pártnak még nem volt sok ideje a drogturizmussal,

drogtörvénnyel foglakozni, de tisztában vannak vele, hogy noha a holland hatóságok

megtűrik a könnyű drogok eladását a coffeeshopokban, a többi EU-tagországban ez tilos

és senki sem garantálja, hogy a külföldi vendégek nem viszik át a kannabiszt más

tagállamba, ahol emiatt büntetőeljárás indulhat ellenük. Európai Uniós szabályzat szerint

minden tagországnak, így Hollandiának is kötelessége fent tartani a rendet, megőrizni a

25 http://www.ckmagazin.info/megmentenek-ha-addig-%C3%A9lsz Kereszteshadjárat a holland fűpolitika ellen( letöltve: 2010.11.11.) 26 http://www.ckmagazin.info/megmentenek-ha-addig-%C3%A9lsz Kereszteshadjárat a holland fűpolitika ellen (letöltve: 2010.11.11.)

40

közbiztonságot és ehhez szükséges intézkedéseket kell hozniuk. Ezért a drogturisták

megfékezése érdekében, akik fenyegetik a közrendet és a közbiztonságot, a nem helyi

lakosokat akarják kitiltani a coffeeshopokból.

Annak ellenére, hogy a hollandok erőteljesen harcolnak a róluk kialakított negatív képek

ellen (szex, a drogok és az eutanázia otthona), mégis egyre népszerűbbek és

látogatottabbak ezekkel a képekkel kapcsolatos látnivalók. Nézzünk ebből néhányat

részletesebben.

41

7. LÁTVÁNYOSSÁGOK, RENDEZVÉNYEK AZ ÉLVEZETEKR ŐL Dolgozatunkban fontosnak tartottuk e témakört is bemutatni, mert a leírt helyszínek is

hozzájárulnak a turizmushoz. Kulturális értékek vagy sem, mégis rengeteg turistát

vonzanak,bár feltehetnénk a kérdést, vajon előnyére válnak e ezek a látványosságok

Hollandiának? Előnye származik a bevételekből, melyet e helyszínek hoznak, de

hátrányát adja, a holland képnek, melyet fel szeretnének virágoztatni.

Amszterdamban legrégibb részén jelentős területet foglal el a jól ismert Piroslámpás

negyed. Múltja ötszáz évvel ezelőttre vezethető vissza, kielégítve az idelátogatók igényeit.

E hely vonzereje közé tartozik még a piros fényáradaton kívül a csatornák melletti furcsa

szögben dőlő házak, a jó hangulatot szolgáló pubok, kávézók és coffeeshopok. Az egykor

koszos részt ma már kikövezett utcák, felújított épületek, és modern éttermek teszik

színesebbé. A turisták tömegesen keresik fel a Piroslámpás negyedet, 8-tól egészen 80

éves korig, nappal és éjszaka egyaránt. Ebben a negyedben találhatjuk az Erotika

múzeumot, a Cassa Rosso-t és a Hasis és Marihuána Múzeumot is, melyet most

részletesebben ismertetünk.

Erotika múzeum27

A Piroslámpás negyedben található erotika múzeum öt emeletével mutatja be a világ

minden tájáról és időszakából származó erotikus műveinek gyűjteményét. Itt az erotikáról

fejtik ki véleményüket régi festők és kortárs művészek, műalkotásaikon keresztül.

Cassa Rosso28

A Piroslámpás negyed legnagyobb és legnépszerűbb „szexszínháza”. Itt erotikus

előadásokat láthatunk a hét minden napján egy órás előadások keretében.

Hasis és Marihuána Múzeum29

Amszterdamban nagyon egyedi és érdekfeszítő Hasis és Marihuána Múzeum, melyet

1985-ben nyitottak meg. Itt megismerhetjük a kender palántát, annak feldolgozását,

felhasználását. A múzeum a Piroslámpás negyed szívében lelhető fel.

27 http://www.sababa.nl/hu/todo-full/2720/(letöltve: 2010.11.11.) 28 http://www.sababa.nl/hu/todo-full/2725/(letöltve: 2010.11.11.) 29 http://www.sababa.nl/hu/todo-full/2718/(letöltve: 2010.11.11.)

42

Gay Pride30

Az amszterdami Gay Pride vagy meleg felvonulás is a híres csatornákon történik minden

év augusztusában. Itt mutatja meg magát Hollandia vagy egyéb ország meleg közössége

színes ruhákkal és rikító, figyelemfelkeltő öltözettel, kamionokon, hajókon.

Canabis Cup31

A 23rd HIGH TIMES Canabis Cup is Amszterdamban van, minden év novemberében.

Lényege a marihuána „szépségének elemzése” és a díjazás. A bírói részvétel igen borsos

áron van, 250$ vagy 250 Euró a helyszínen.

30 http://www.amsterdam.info/events/ (letöltve: 2010.11.11.) 31 http://www.amsterdam.info/events/ (letöltve: 2010.11.11.)

43

8. HARC HOLLANDIA IGAZI ARCÁÉRT, HARC A NEGATÍV KÉP EK ELLEN

8.1. A felismerés32

Az 1990-es évek közepén jutott a turisztikai hivatal és a gazdasági minisztérium arra a

felismerésre, hogy a Hollandiáról kialakított negatív kép komoly bevételkiesést okozhat

abban az esetben, ha az állam kiszorul a nemzetközi turizmusból. Félelmük egy, a 90es

években végzett felméréshez vezethető vissza. A felmérés során amerikai és európai

potenciális turistákat kérdeztek meg Hollandiáról. A megkérdezettek még sosem jártak az

országban, ennek ellenére Amszterdamot koszos utcákkal, rossz közbiztonsággal,

drogokkal és piroslámpás negyedekkel kötötték össze. Kevesen hallottak a kulturális

létesítményekről, a múzeumokról és a történelmi jelentőségű épületekről. Annak ellenére,

hogy az elmúlt években sikerült javítani az állam imázsán, még mindig akadnak sötét

foltok a Holland idegenforgalomban.

Kevesen értenek egyet a kormány liberális drogtörvényével. Belátták, hogy ezt a

problémát teljesen nem tudják megszűntetni, ezért büntetések helyet kontrollálták a

drogfogyasztást. A többi ország szerint azonban nem lenne szabad legálissá tenni a

drogokat. A nézeteltérések több problémát is okoztak az országnak, elsősorban a

környező országokkal szemben. Az érintett országoknak azonban nem sikerült hatékony

módszert kidolgozni a drogturizmus ellen. A kábítószerek idegenforgalmának 2 típusa

alakult ki: egyre több turista utazik Hollandiába a coffeeshopok miatt, és az illegális

árusítóhelyek száma is nőtt. A szomszédos országok kritikáinak köszönhetően egyre

csökkentették a legálisan tartható drogok mennyiségét. A települések nagy részén a

coffeeshopok a hétvégi bevételeik kétharmadát a drogturizmusnak köszönhetik. A

probléma megoldására több ülést is tartottak a szomszédos országokkal, kevés sikerrel.

32 http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/kiadvanyok/mneekkotet/nagy_v.pdf Hollandia idegenforgalmának aktuális kérdései (Letöltve:2010.11.11.)

44

8.2. Kampány a kulturális értékekért, megoldás keresése33

Hollandia turisztikai kínálata 4 részre bontható: virágok, Amszterdam, a tengerpart és az

aktív turizmus – elsősorban a kerékpározás és a vízi sportok. Hollandia célja végleg

leszámolni a drogturizmussal és a coffeshopokkal, és az ezekkel kapcsolatos

előítéletekkel. Fő céljuk az emberek tudatában elültetni, hogy Hollandia egy kellemes

hely, ahol az emberek nyitottak, barátságosak, közvetlenek és toleránsak. Látogatói

elsősorban német, amerikai, francia, belga és angol turisták. A turisztikai hivatal minden

évben több tíz millió eurót költ reklámokra, promóciókra, aminek a felét a gazdasági

minisztérium, másik felét a kereskedelem ipar szektor teremti elő.

Ennek a kampánynak az alapja a tulipán, mint nemzeti szimbólum, mely megjelenik

posztereken, csomagolásokon, utazási kiadványokon narancssárga színben. A reklámok,

szimbólumok és poszterek célja, hogy a vendégek, fejében egy lenyűgöző hely maradjon

meg, amit bátran tudnak ajánlani más érdeklődő számára is.

A Holland Turisztikai Hivatal aktívan kampányol városai mellett. Különböző

országokban kampányolva mutatják be városaikat (pl.: Amszterdam, Rotterdam, Utrecht,

Maastricht), ezen kívül még hangsúlyozzák az építészetet, múzeumlátogatásokat, bárokat

és kávézókat, vásárlási lehetőségeket és városnézést.

8.3. A harc eszközei34

Szimbólumain kívül, mint a tulipán, szélmalom, a fapapucs vagy a sajt, Hollandia

szeretné megismertetni kulturális örökségeit is, hírességeket, mint Van Gogh Vermeer

vagy Rembrandt és legfontosabb célpontjuk az Egyesült Államok, Japán és Kína.

A holland tengerpart még mindig az egyik leglátogatottabb célpont, melynek oka a

természetességéből fakad. Találhatóak itt különböző élményparkok és múzeumok, melyek

látogatását gyakran kötik össze tengerparti programokkal. Az ide látogató turisták óriási

kitörési lehetőséget nyújtanak a part menti kis településeknek, melyet próbálnak minél

kedvezőbben kihasználni.

Marketingtevékenységként említhető meg, hogy a gyermekes családoknak kínálja a

vidámparkok, látványparkok kombinációját kerékpározással, túrázással, illetve

33 http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/kiadvanyok/mneekkotet/nagy_v.pdf Hollandia idegenforgalmának aktuális kérdései (Letöltve:2010.11.11.) 34 http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/kiadvanyok/mneekkotet/nagy_v.pdf Hollandia idegenforgalmának aktuális kérdései (Letöltve:2010.11.11.)

45

kempingekben elhelyezett szállásokkal. Igazi eseménydús és változatos programsorozat,

mely reményeik szerint turistákat vonz a területre.

Több fronton csábították külföldről a turistákat. Amerikában például 2000 nagyvállalatot

kerestek meg azzal, hogy a legkiválóbb dolgozóknak egy-egy hollandiai utazást

ajánljanak. Ez természetesen marketing szempontból is fontos volt, hiszen egy piackutatás

is lezajlott ez által. Olaszországban és Angliában érdekes módon Hollandia legnevesebb

virágkertészettel foglalkozó városait (Aalsmeer, Biesbosch) mutatták be egy-egy

kertészeti szaklap, illetve neves napilapok mellékleteként.

Kampányt indítottak „Európa Virága” címmel, ezzel hívták fel magukra a figyelmet.

A sikeresnek mondható kampány célja az lett, amit vártak a turisztikai hivatal vezetői.

Hollandiáról a malmok, tulipánok, csatornák és fapapucsok jutnak az ember eszébe. A

következő célpont az ország image építésében a sport (kerékpározás, futball) lett.

Érdekes, hogy a homoszexuális emberekhez is szól a turisztikai hivatal, melyben hirdeti,

hogy az emberek toleránsak és nem ítélik el a megszokottól eltérően érző embereket, sőt

külön szórakozóhelyek vannak számukra.

Fontos szempont az odalátogató turisták érdeklődésének fenntartása, hiszen Hollandia

célja, hogy visszajöjjenek a külföldi - és belföldi vendégek, így több információs

csatornán (internet, prospektus, tourinfopontok) hirdetik az országban megtalálható

programokat (pl.: White Senstaion) illetve kulturális örökségeket, nem csak a fővárosra és

a tengerpartra koncentrálva. Több mint fele a turistáknak nem először tölt el időt a

mélyföldön. A Turisztikai Hivatal évente majdnem 1000 újságírót hív meg az országba,

hogy több 100 millió emberhez eljussanak a cikkek, illetve hogy folytassák a negatív

image leépítését. De ha Amszterdam vörös lámpás negyedéről beszélünk elkerülhetetlen

tény, hogy az angol, spanyol, francia turisták közel fele ellátogat oda, valamint fő

célpontja a fiataloknak a coffeshop rendszerük. Ebben is szeretne előrelépni az ország és

nyitott a 30 év feletti turistákra, akik többet költenek fiatalabb társaiknál, ezért is

rendeznek fesztiválokat, kulturális rendezvényeket többször az évben, visszatérő jelleggel.

Ilyen például a Sajtfesztivál, mely minden korosztály számára szórakozást nyújt.

További rendezvényekről a következő oldalakon olvashatunk.

46

8.4. Fontosabb rendezvények Hollandiában35

8.4.1. Aktuális Programok:

Holland Art Cities az ország 4 legnagyobb városában és 10 múzeumában zajló kiállítás

sorozat 2009-2010-ben. Ezen a 2 éves program sorozaton a Holland Turisztikai Hivatal a

rég múlt és kortárs művészeket mutat be a látogatóknak. Természetesen előtérbe helyezve

a hazai művészeket.

Most tekintsük meg néhányat a fontosabb rendezvények közül városokra bontva.

Rotterdam

• Boijmans Van Beuningen Museum, ahol többek között Rembrandt, Degas, Monet,

Dalí, Picasso és Van Gogh képei találhatók.

• Kunsthal: évente 25 kiállítás kerül bemutatásra, nemcsak a festmények világából

Amsterdam

• Hermitage: a szentpétervári Ermitázs „anya” Múzeum képeit élvezhetik a

látogatók 2004-től

• Rijksmuseum: Hollandia Arany Korának legszebb képei találhatóak itt

• Stedelijk Museum: a modern művészetek képviselőinek gyűjteménye, mint De

Kooning, Malevich, Matisse, Mondriaan, Picasso

• Van Gogh Museum: minden amit Van Goghról nem mertél megkérdezni

Utrecht

• Centraal Museum: az iparművészet és a divat témában találhatnak a látogatók

műveket

• Museum Catharijneconvent: Páratlan gyűjtemény a keresztény kultúráról, ezüst

illetve arany szobrokkal, valamint Rembrandt képeivel

35 Az alábbi fejezet: http://www.holland.com/ és http://www.hollandfestival.nl/page.ocl?pageid=112 (letöltve: 2010.11.11.) forrás alapján készült.

47

Hága

• Gemeentemuseum Den Haag: a Hágai Iskola tanítványainak(Picasso, Kandinsky,

Van Gogh, Monet, Toorop, Willink) művei mellett Piet Mondriaan életének művei

találhatóak itt

• Royal Picture Gallery Mauritshuis: Vermeer, Rembrandt és Jan Steen műveit

láthatja a nagyérdemű

Egyéb rendezvények

• Múzeumok Éjszakája – Hasonló az itthoni testvér programhoz, azzal a kivétellel,

hogy hajnal 2-kor nem áll meg az élet, a diszkókban folytatódik, illetve, az éjszaka

felhasznált múzeum jegyedet, a későbbiekben még egyszer felhasználhatod.

• Deventeri Dickens Fesztivál elhozza az író által kitalált karaktereket, hangulatot,

ételeket, italokat és környezetet decemberben.

• Karácsonyi Csatorna Parádé (dec.9-jan.1) amely 40 kivilágított hajón történik,

amit a karácsony szelleme leng körbe.

• Nemzetközi Film Fesztivál Rotterdamban

8.4.2. Hagyományteremtő Programok

Hollandia számos hagyományteremtő programot is indított az utóbbi években, melyek

által még tovább növelheti a kulturális értékeinek nemzetközi ismertségét.

• Amszterdamban a Nemzetközi Színművészeti Iskolák Fesztiválján 200 ifjú színész

és rendező mutatja be a több mint 70, hosszabb-rövidebb produkcióját. Továbbá

workshopok és esti programok színesítik a fesztivált.

• Április 30.-a Királynő Napja vagy más néven az Amszterdami Narancs Fesztivál,

ahol a narancsszín elengedhetetlen kelléke az ünnepnek. Az eredeti ünnepet már 50 éve

tartják a királynő tiszteletére, ám ezt a napot a szabad kereskedelem napjának is hívják,

ami inkább szimbolikus jelleggel kereskedelem, mint inkább a szórakozás napja. Az árak

jelképesek és inkább a bulin van a hangsúly a csatornákon.

48

• A Holland Fesztivál 64. alkalommal kerül megrendezésre 2011 júniusában. Zenei,

tánc, művészeti, opera és színházi fesztiválként jellemezhetjük leginkább, de pop zene és

világ zene is képviselteti magát. Látogatóinak száma évek óta 70000 fő környékén van.

• A Grachtenfestival vagy más néven Csatornafesztivál egész Hollandiában zajlik

augusztus 12-21-ig. Kulturális, művészeti és zenei rendezvény, komolyzenei koncertekkel

(több mint 80), és körtúrákkal a csatornákon, így népszerűsítve azokat. Rengeteg látogatót

vonzz, inkább az idősebb korosztályból.

• Nincs is ékesebb bizonyíték arra, hogy mennyire nyitott Hollandia, mint a Keti

Koti Festival maga. Multikulturális program, afrikai előadókkal, afrikai érzéssel. Idén

Július 1.-én került megrendezésre Amszterdamban.

• A PICNIC egyedi fesztivál, ahol bárki képviseltetheti magát. Mindenki elhozza a

saját gondolatait, ötleteit és valamit az asztalra is letesz, mint egy pikniken. A téma lehet

tudományos, üzleti, de akár a kreativitását is csillogtathatja az ember származásától

függetlenül, 3 napig szeptemberben.

• 1970 óta kerül megrendezésre a PINKPOP nevű popfesztivál minden év nyarán

Landgraaf városában. Rengeteg érdeklődőt vonz a 3nap és a 140 Eurós bérlet ár valamint

a 75 Eurós napjegy ellenére is. Az utóbbi években elkelt az összes jegy, ami 70000 főt

jelent évente. A fesztiválon olyan híres előadók is fellépnek mint…Nagyobb nevek a

fesztiválon: Red Hot Chilli Peppers, Rasmus, Pink, Bruce Springsteen, Dire Staits.

• Open Tuinen Dagen, az az a Nyitott Kertek Napjai minden év júniusának 3.hetén

kerül megrendezésre. Ezeken a napokon betekintést nyerhetünk közel 30 kertre, amit a

hétköznapokban nem látnánk a kerítések miatt. 2011. év mottója: „Színek a csatorna

kertjeiben.”

• A Dominó Nap is Holland „találmány” Európában. 1986 óta vesznek részt az újabb

és újabb rekord kísérletben, ami 2009-ben a 4.491.863 db ledöntött dominót ért el. 2010-

ben a válság miatt elmaradt, de jövőre újult erővel vág bele a holland csapat(amelyben

magyarok is részt vesznek)

49

• A Zomercarnaval 1984-ben került megrendezésre Rotterdamban először, azért

hogy leutánozza a híres dél-amerikai fesztiválokat, amikhez hasonlót az időjárás miatt

nem nagyon lehet Hollandiában rendezni, ezért néha télen tartották, természetesen a jó

hangulat elengedhetetlen. Azóta Kortrijk, Bentelo és Arnhem is indított magának egy

hasonló fesztivált. A rotterdami közel 1 millió látogatót vonzott 2010-ben, így nem

kérdéses, hogy 2011-ben is megrendezésre kerül július 29-30.-án.

• A Sail Amsterdamot 1975-ben rendezték meg először Amszterdam 700.

évfordulójára. Azóta minden 5. évben Európa több pontjáról hajóznak Amszterdam régi

kikötőjébe, hogy pár napig csak a hajókról szóljon minden, még az őket körül vevő

komoly zenei koncert-és programsorozat is. Részben a hajókon, részben a parton vannak a

programok.

• Az ADE, azaz Amszterdami Tánc Esemény (tükörfordításban) 1996 óta kerül

megrendezésre a városban. Míg az elején mindössze pár száz látogató volt, 2009-ben már

90000 fős tömeg tombolt a 700 Dj által kevert elektronikus zenére 41 helyszínen.

• Mint, minden nagyobb városban, így Amszterdamban is van marathoni futás. Itt

1975 óta futják a 42 kilométereket a versenyzők. 2011-ben október 16.-a lesz az időpont

A holland sajtoknak világhírük van. Ezért is híresek a holland sajtpiacok. A holland

sajthoz számos rendezvény kapcsolható szerte az országban. Öt központi piac van az

országban:

• Alkmaaron nevű városban 1593-tól kerül megrendezésre a Sajt Piac. Április 2-től

szeptember 3-ig minden pénteken kinyit a piac, hogy a sajt iránt érdeklődők és a

sajtgyártók találkozzanak, eszme cserét futtassanak kedvenc tejtermékükről. Célszerű

reggel 9 órára ott lenni a hivatalos be/felvonulásra.

• Gouda városában közel 3 évszázada a Goudse kaasmarkon kerül megrendezésre a

piac, ami időpontjában megegyezik az alkmaarival. Különlegessége, hogy a tej

feldolgozásának folyamatait bemutatják a piac területén, a vajköpüléstől kezdve a

sajtkészítésig.

50

• Edam városában nem meglepően az edami sajtot készítik a termelők, amit lovas

szekéren vagy hajón szállítanak a Jan van Nieuwenhuizen térre. A piac júliusban és

augusztusban van nyitva szerda délelőttönként.

• Hoorn városában 2007-ben nyílt a piac, ahol angol és holland kommentárral

színesítik a Roode Steen téri sajtmérést. Csütörtökönként reggel, keddenként este nyitnak

a látogatóknak.

• Woerden-i piac egy modern, kereskedelmi és működő piac. Több mint 100 éve

szerda reggel 9 órakor nyit a piac, ahol először a marktmaaster (piacmester) eldönti a

különféle sajtok árát. Természetesen ezen a piacon is van hagyományos sajtkészítés, ami

jóval ízletesebb a gyárinál. Az utolsó vakációval töltött augusztusi szerdán egy

tradícionális piacot tart a város, ahol a farmerek és feleségeik hagyományos ruhákban

szolgálják ki a vevőket.

51

9. BEFEJEZÉS

Dolgozatunk során megpróbáltuk feltárni Hollandia kincseit, megőrzendő kulturális

értékeit, rendezvényeit. Véleményünk szerint az ország képes talpon maradni ezekkel az

értékekkel és nemzetközi színvonalba emelni magát. Látható, hogy mennyire sokféle

kulturális kínálattal rendelkezik. De erős visszahúzó erő a drogkérdés.

A drogturizmus mélypontját éli az országban, ami ellen tenniük kell. Hollandia harcol, de

vajon eléggé harcol e cél érdekében? Nehéz úgy küzdeni, hogy a holland állampolgárok

különböző állásponton vannak. Még a politikai pártok is vitába szállnak egymással. Nincs

könnyű dolguk a megoldások kialakításával kapcsolatban, de próbálják megváltoztatni a

róluk kialakult negatív képet a szélmalmokat és tulipánokat éltető képekkel. Hiszen az

ország megannyi lehetőséget rejt magában, melyeket hagyni kárba veszni bűn lenne. Amit

tud, megtesz, tehát kampányol és hirdeti magát más országokban remek előadásokkal és

reklámokkal. A nemzetközi turisztikai kiállításokon bemutatja nevezetességeit,

hagyományait és kulturális értékeit, amelyeket a külföldiek érdeklődéssel hallgatnak.

Véleményünk szerint kiváló megoldási terv megmutatni magukat más országokban. Egyet

értünk azzal, hogy Hollandia számos lehetőséget rejt magában, melyet meg kell mutatniuk

a „nagyközönség” számára. Imponáló a marketingtevékenységük, és kampányhadjáratuk.

Összefoglalva Hollandia küzd az értékeiért, hagyományaiért, bízva abban, küzdelmük

sikeres lesz, és vívja talán legnagyobb harcát a drogok ellen mely régre visszanyúlik és

talán még sokáig elhúzódik. A drogkérdést egészségügyi problémaként kezelik, nem

hatósági ügyként, tehát még inkább fontos lenne megoldást találni erre a súlyos

problémára A sikerhez nem ezernyi vélemény és még több különféle megoldás kell,

hanem összefogás és egyetlen egy megfelelő megoldás, ami mindenki számára kielégítő

lenne. Reméljük valamikor a jövőben sikerül véglegesen megfékezniük a drogfogyasztást

és kialakítani egy jobb kilátásokból álló jövőképet.

52

Irodalomjegyzék

1. http://www.amsterdam-dance-event.nl/about-ade (letöltve:2010.11.11.)

2. http://www.amsterdam-dance-event.nl/about-ade (letöltve: 2010.11.11.)

3. http://www.amsterdam-holland-travel.com/ (2010.11.11.)

4. http://www.amsterdam.info/events/(letöltve: 2010.11.11.)

5. http://www.amsterdammarathon.nl/home/index.php(2010.11.11.)

6. http://balog.hu/amszterdam/index.php?page=Holland_Drog_Politika

(letöltve:2010.11.11.)

7. „Mainly Dutch guests” című cikk alapján http://www.cbs.nl/en-

GB/menu/themas/handel-horeca/publicaties/artikelen/archief/2010/2010-3063-

wm.htm (letöltve:2010.11.11.)

8. www.cbs.nl (letöltve:2010.11.11.)

9. „Spending in hotels and restaurants under pressure” című cikk alapján

http://www.cbs.nl/en-GB/menu/themas/macro-

economie/publicaties/artikelen/archief/2009/2009-2829-wm.htm

(letöltve:2010.11.11.)

10. http://www.cheesemarket.nl/content/content.asp?lang=0&menu=2&submenu=16

(letöltve:2010.11.11.)

11. http://www.2camels.com/festivals/netherlands.php(letöltve:2010.11.06.)

12. http://dominonap.uw.hu/ (letöltve:2010.11.11.)

13. http://europa.eu(letöltve:2010.11.11.)

14. http://eusab.mti.hu/euegyrec.cgi?azon=hir2_2239533&milesz=2

(letöltve:2010.11.11.)

15. www.eurostat.com cikkei (letöltve:2010.11.11.)

16. http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=16

(letöltve:2010.11.11.)

17. Országismeret című cikk alapján www.euvonal.hu (letöltve:2010.11.11.)

18. http://www.grachtenfestival.nl/gf/2010/index.vm?mainpage=festival

(letöltve:2010.11.11.)

19. http://www.hbmk.hu/eu25/holland/orszagism.html(letöltve:2010.11.11.)

20. http://www.holland.com/(letöltve:2010.11.11.)

21. www.holland.com/cultural holland (letöltve:2010.11.11.)

22. http://www.hollandfestival.nl/page.ocl?pageid=112(letöltve:2010.11.11.)

53

23. http://www.iamsterdam.com/en/whats-on/events/december/saintnicholas-

sinterklaas(letöltve:2010.11.11.)

24. http://www.itsfestivalamsterdam.com/2010/en/home/news/(letöltve:2010.11.11.)

25. http://kender.blog.hu/2009/05/13/hollandia_tovabb_harcol_a_drogturizmus_ellen

(letöltve:2010.11.11.)

26. http://www.opentuinendagen.nl/(letöltve:2010.11.11.)

27. http://www.origo.hu/utazas/20100722-drog-es-partiturizmus-ket-kontinensen.html

(letöltve:2010.11.11.)

28. http://www.picnicnetwork.org/about/about-picnic.html(letöltve:2010.11.11.)

29. http://www.sababa.nl/hu/650/ (letöltve: 2010.11.11.)

30. http://www.sail2010.nl/ (letöltve: 2010.11.11.)

31. http://statline.cbs.nl/StatWeb/publication/?DM=SLEN&PA=7194eng&D1=0-

45&D2=(l-9)-l&LA=EN&VW=T(letöltve:2010.11.11.)

32. „Tourist spending dramatically down” című cikk alapján, http://www.cbs.nl/en-

GB/menu/themas/macro-economie/publicaties/artikelen/archief/2010/2010-3160-

wm.htm (letöltve: 2010.11.11.)

33. Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia 1990 Pegazus Rt. Budapest

34. www.unwto.org/netherlandstourism (letöltve:2010.11.11.)

35. http://www.zomercarnaval.nl(letöltve:2010.11.11.)