Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

1

BP_2_1

JÓKEDVŰ ÜNNEPEK II. – BUSÓJÁRÁS

A modul felhasználási területe: 2. évfolyam

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A gyerekek ismereteinek bővítése a népi hagyományokkal (farsang) kapcsolatban.Tartalmi fókusz: Szabadidőhöz köthető tevékenységek, illetve tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek.Fejlesztési fókuszok: verbális-nyelvi, zenei memória fejlesztése, művészeti tudatosság, esztétikai ismeretek.A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: FarsangÉvfolyam: 1., 3., 4. osztály

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Olyan pedagógus, aki rendelkezik kezdeményezőkészséggel, jártas a népi hagyományokban, megfelelő kézügyességgel rendelkezik.

1. Busójárás 2. Kit rejt a maszk? 3. Készület a busójárásra 4. FelvonulásCélok: A gyerekek megismertetése a mohácsi busójárással, eredetével, népszokásokkal.

Célok: Manuális tevékenység által a vizuális kifejezőkészség fejlesztése.

Célok: A busójárás kellékeinek megismerése, eredete.

Célok: Hagyományőrzés.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: anyanyelvi kulturális tudatosság és

kifejezőkészség

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: kulturális tudatosság és

kifejezőkészség

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: kreativitás térbeli-vizuális

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: szociális anyanyelvi kulturális tudatosság

Tartalmi egységek bemutatásaA busójárás eredetének

Tartalmi egységek bemutatásaBusómaszk elkészítése.

Tartalmi egységek bemutatásaElőzetes kutatómunka

Tartalmi egységek bemutatásaA monda megismertetése. Az

2

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

megismerése. segítségével jelmezek, eszközök gyűjtése,zajkeltő eszközök, plakátok készítése a felvonulásra.Szalmabáb készítése, melyet a felvonulás végén el lehet égetni.

előzetesen gyűjtött jelmezekbe öltözve a busójárás megelevenítése.

A részmodul időkerete:1 óra

A részmodul időkerete:1 óra

A részmodul időkerete:1 óra

A részmodul időkerete:2 óra

A modul összóraszáma: 5 óra

3

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

1. RÉSZMODUL – BUSÓJÁRÁS

A részmodul célja: A gyerekek megismertetése a mohácsi busójárással, eredetével, népszokásokkal.

Mohács

Mohács Magyarország déli részén, a Duna partján fekvő kisváros. Csak néhány kilométer választja el a hazánk szomszédságában található Horvátország határától. Mohácson a magyar lakosság mellett sokféle nemzetiség él: horvátok, szerbek, németek.A magyarországi nemzetiségek több száz év alatt más-más okok miatt különböző időkben vándoroltak Magyarországra, ezért hazánkban is, mint szerte a világon, sokféle nép, kultúra él egymás mellett egyetértésben és kölcsönhatásban egymással.Mohácson élnek a sokácok, akik a hazánkban található sokféle déli szláv eredetű nép egyik jellegzetes csoportja, és magyarországi horvátokként tartják számon őket. Sok más Magyarországon élő nemzetiséghez hasonlóan ők is őrzik régi hagyományaikat, ünnepnapokon felveszik jellegzetes viseletüket, a magyar nyelven kívül pedig beszélnek az eredeti hazából hozott nyelven, horvátul is.A mohácsi sokácoknak díszes, jellegzetes ruhájuk volt: a nők bütykös harisnyát, vászonból szőtt csipkeujjú blúzt, színes selyemszoknyát és az idősebbek egyedi fejkötőt, kapicát hordtak. A férfiaknak és nőknek is télen gyönyörű kézzel hímzett, virágmintás, birkabőrből készült bundájuk és mellényük volt.A sokácok táncai is hasonlítanak a balkáni körtáncokhoz, legjobban a kólót szeretik. A táncot ma jellegzetes pengetős hangszerekből álló tamburazenekar kíséri, de 50 évvel ezelőtt még éltek Mohácson az utolsó híres dudások, akik minden ünnepen és a busójáráskor is hangszerükkel kísérték a vidám mulatságokat.

4

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

Mohácson tehát sokféle kulturális hagyomány él, ezek közül a busójárás a leghíresebb, melyet 2009-ben felvették az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Ezen a listán 200 közösségi szokás, kézműves hagyomány, ünnep szerepel a világ minden részéről. (www.szellemiörökség.hu)A busójárás a mohácsi sokácok télűző ünnepe. Horvátul poklade a neve, ami szó szerint magyarul átöltözést, átváltozást jelent.A farsang idején a feje tetejére áll a világ: mindenki maskarát húz, a férfiak női jelmezt, a szegény ember királyi ruhát ölt. Mohácson a férfiak busónak öltöznek, a nők sokác ruhát és álarcot hordanak, de sokan vicces jelmezbe bújnak. Nagyon régen, amikor a kisvárosokban is hagyományos módon éltek, és a falvakban még szántottak, vetettek, petróleumlámpával világítottak, sok olyan szokás létezett, amiben az egész település részt vett.A mohácsi busók a farsang utolsó napjaiban farsangvasárnaptól húshagyókeddig házról házra jártak (ezrét nevezik ezt a szokást busójárásnak), bekopogtattak a kapukon, nagy zajjal, vidáman bementek az udvarokra. Az volt a dolguk, hogy félelmetes álruhájukban elűzzék a telet, a hideget és sötétséget okozó gonosz szellemeket, hogy egészséget és bőséget (jó termést sok újszülött állatot) varázsoljanak a háziaknak.Ezért jelképes cselekedeteket végeztek: a hamus zsákkal megütögették a ház sarkait, az istállók, ólak ajtaját, megölelgették az asszonyokat, vagy játékból megütögették őket a botjaikkal, és bekormozták a férfiak arcát. Táncoltak egy kicsit a háziakkal, akik viszonzásul megkínálták őket mindenféle farsangi finomsággal, s útravalót is tettek a tarisznyájukba. Három napon keresztül egész nap járták a portákat, este pedig összegyűltek a Kóló téren, ahol hatalmas máglyát raktak, és megették, megitták a sok finomságot. Utána a zenekar kíséretével táncra perdültek, amihez csatlakoztak az ott lakó, kíváncsi fiatalok is. Sokszor hajnalig ropták a kólót.Ha manapság farsangfarkán Mohácsra utazunk, még most is sok busóval találkozhatunk.Az évnek ezeken a napjain egész Mohács megszokott élete fenekestül felfordul. Az utcákon tömegek hömpölyögnek, busócsoportok vonulnak, csacsifogatokat, felöltöztetett traktorokat látni mindenfelé, amiket vicces feliratokkal, érdekes tárgyakkal (lopótök, boroshordó, kukoricaszár, hurka-kolbász) díszítenek.

5

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

Minden busócsoportnak más a dolga és az elnevezése. Vannak, akik favillát visznek a kezükben (Favellások), vannak, akik a Dunán csónakkal kelnek át a szigetről (Csónakos csoport), van, aki régi ágyút húz maga után, amiből meg-megállva nagy zajjal rongyokat lőnek ki (Ágyús csoport).A busók a bámészkodó járókelőkkel viccelődnek, ijesztgetik őket. Farsangvasárnap nagy felvonulást rendeznek a városban, és egész nap szól a zene. A főtéren este hatalmas máglyát gyújtanak, amit a busók és a látogatók együtt táncolnak körbe.A feldolgozás során alkalmazott módszerek:

A feladat leírása: A feldolgozáshoz szükséges eszközök:

Film megtekintése a busójárásról, (youtube.com: mohácsi busójárás 2013)

Beszélgetés a filmben látottak és személyes élmények alapján.

A film megtekintése után beszélgetés a farsang és a busójárás közötti különbségekről, hasonlóságokról.

Beszélgetés irányított kérdésekkel:- Látott-e már valaki ilyen felvonulást?- Milyen érzéseket keltett benned ez a látványosság?- Miért volt félelmetes, esetleg érdekes?- Mire emlékeztettek a maszkok, jelmezek?- Kik a sokácok? (Délszláv népcsoport, Magyarország déli részén, főleg Mohács környékén) Hallottatok-e már róluk?- Milyen hangokat figyeltél meg, hallottál a filmben?- Mi volt a zajongás célja?- Mit csináltak a busójárók? Miért?- Mi volt a kezükben?

A film ismételt megtekintése a következő szempontok szerint:

papírrajzeszközökkereplőképek a busójárárólzenehallgatás (balkáni eredetű sokác zene),filmrészlet (youtube.com).

6

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

- Figyeld meg, milyen ruhákban voltak a busók!- Milyen volt az arcuk (maszkjuk)?

Rajzold le az egyik busót!

Értékelés: hozzászólások, elkészített produktumok alapján.A tanulók által létrehozott produktum: élményrajzok a film alapján.A modul várható eredménye: Átfogó képet kap a gyermek a busójárásról.

7

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

2. RÉSZMODUL – KIT REJT A MASZK?

A részmodul célja: Manuális tevékenység által a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Busó maszk elkészítése.

A feldolgozás során alkalmazott módszerek:

A feladat leírása: A feldolgozáshoz szükséges eszközök:

Busó maszk bemutatása képről

Beszélgetés irányított kérdésekkel (10 perc)

A busó maszk elkészítése (50 perc)

Miből készítették eredetileg a maszkot?A maszk eredetileg fűzfából faragott, leggyakrabban állati fejet formázó, szarvakkal (kos, kecske, marha) díszített, három színnel (fekete, piros, fehér) festett álarc, valamint báránybőr csuklya. Az arc vörös, a bajusz és a haj fekete, a fogak fehérek.A mintadarab bemutatása után a szükséges eszközök összegyűjtése, munkafolyamat megbeszélése.

A munka menete: A szükséges eszközök előkészítése A maszk előrajzolása, kartonra Az álarc kinyírása, festése, díszítése temperával

1. számú melléklet

rajzlapzsírkrétatemperaollóragasztógyapjúkarton a szarvakhozgumi az álarc rögzítéséhezképek maszkokról

8

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

Szarvak elkészítése fotókartonból Díszítés A gumi rögzítése a maszkra A maszkok felpróbálása A munkadarabok értékelése

Értékelés: Minél ijesztőbb maszkok készítése.A tanulók által létrehozott produktum: busó maszk.A modul várható eredménye: a gyerekek képesek legyenek hangulati elemeket megjeleníteni a maszk elkészítése által.

9

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

3. RÉSZMODUL – KÉSZÜLET A BUSÓJÁRÁSRA

A részmodul célja: a busójárás kellékeinek megismerése, eredete.A feldolgozás során alkalmazott módszerek:

A feladat leírása: A feldolgozáshoz szükséges eszközök:

Gyűjtőmunka, kutatás könyvtárban, bemutatás

Beszélgetés a busókról irányított kérdésekkel (30 perc)

Előzetes feladat: A gyerekek keressenek képeket az internet és a

könyvtár segítségével a busókról, a felvonulásról! Hozzanak üres üdítős és konzerves dobozokat,

madzagot, kavicsot! Készítsenek néhány egyszerű zajkeltő eszközt! Készítsenek plakátot, amellyel a felvonulásra

toboroznak közönséget! Nézzük meg a tanulók által hozott képeket!(képek

megtekintése, amelyeken busókat láthatunk) Figyeljük meg, milyen öltözetük van ezeknek az

embereknek!

Kik a busók? (A busók állati szőrökbe öltözött, fából faragott maszkot viselő emberek.)

Mikor és hol találkozhatsz busókkal? (Farsangvasárnap, Mohácson a busó felvonuláson)

Milyen ünnephez kötődik ez a népszokás?

A felvonuláshozbocskor, csizma, harisnya;fehér vászongatya;szőrével kifordított, hímzett báránybőr bunda;marhakötél, lánc;kolomp;kereplő, duda, dob, konzerves dobozok madzagra kötve;fakürt, favilla, vízhordó fa, halászháló, buzogány;vászontarisznya;szalmabáb;az előző részmodulban elkészített maszk

1. számú melléklet

10

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

Készítsünk mi is néhányat! (30 perc)

(Farsanghoz) Hogyan öltözködtek a busók? (lábukon bocskor, fehér

vászonnadrág, vállukon állati szőrme, tarisznya, arcukon fából faragott maszk)

Milyen ruhadarabokat tudunk mi ezekből összegyűjteni? (A gyerekek felsorolják, mit tudnak hozni a szükséges eszközökből.)

Megjelöljük azt a napot, amikorra be kell hozni a felvonuláshoz szükséges ruhákat, eszközöket.

Milyen eszközökkel keltettek zajt? (kereplő, lánc, duda)

Mi milyen eszközöket tudunk összegyűjteni ezekből? (A gyerekek felsorolják, mit tudnak behozni a felsorolt zajkeltőkből.)

Csoportokat alakítunk ehhez a feladathoz.1. csoport: Az üres konzerves dobozokat, amit hoztatok, lyukasszuk ki egy szög és kalapács segítségével, és fűzzük madzagra!Ezt, ha a földön húzzuk, nagyon nagy csörömpölés lesz.2. csoport: Az üres üdítős dobozokat töltsétek meg kaviccsal, majd a lyukat ragasszátok le szigetelő szalaggal!

A feldolgozáshozképek és film a busókról;fehér vászongatya, csizma;báránybőr bunda;kolomp;kereplő;kürt, buzogány, favilla;

11

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

3. csoport: Készítsetek pakátokat, melyen szerepeljen a felvonulás helye és ideje! Minél több plakát legyen, hogy sok helyre el tudjuk juttatni!4. csoport: Készítsetek seprűnyél és szalma felhasználásával egy szalmabábut, amely a telet jelképezi, és amelyet a felvonulás végén elégetünk!

lánc, kötél, konzerves és üdítős dobozok, apró kavics, szigetelő szalag;seprűnyél, szalma, madzag;papírok, filctollak a plakátokhoz;az előző részmodulban elkészített maszk

Értékelés: Együttműködés a gyűjtés során.Kreatívitás a zajkeltő eszközök, a szalmabáb és plakátok készítésénélA modul várható eredménye: a gyerekek átfogó képet kapnak a busó öltözetekről, a busójárás eszközeiről.

12

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

4. részmodul – Felvonulás

A részmodul célja: hagyományőrzés.A feldolgozás során alkalmazott módszerek:

A feladat leírása: A feldolgozáshoz szükséges eszközök:

Előkészületek: szervezés, barkácsolás

A felvonulás menete:

A felvonulást megelőző feladat: közönség tobozása a felvonulásra.Plakátokat készítenek a tanulók, amelyeket a település több pontján kitesznek. Ha van iskolarádió, bemondják a felvonulás idejét.A felvonulás előtti napon busó ruhába beöltözve körüljárják az iskolát, és kihirdetik a felvonulást.Az előző részmodulokban elkészített maszkokba és összegyűjtött jelmezekbe beöltöznek a gyerekek, majd felvonulnak az iskola területén vagy az iskola közelében lévő utcákon.

A felvonulást a sötétedés idejére érdemes szervezni, hogy minél ijesztőbb legyen.A gyerekek a tantermekben beöltöznek az általuk gyűjtött és készített jelmezbe. (30 perc)Kezükbe veszik a zajkeltő eszközeiket (lánc, kereplő, kaviccsal töltött üdítős dobozok, dudák, madzagra fűzött üres konzerves dobozok, dobok stb)

plakátok: rajzeszközök, kartonlap

jelmez,maszkkereplő és más zajkeltő eszközökszalmabábú

13

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

Sorba állnak, kimennek az iskola udvarára, vagy az iskola környékén lévő utcákra, ahol már várják őket az iskola többi osztályába járó tanulók, pedagógusok, szülők.Hangos csörömpöléssel, zajongással ijesztgetik a közönség soraiban álló társaikat, így sétálnak a kijelölt útvonalon. A menet vége lehet az iskola udvara, vagy a falu központja.Mire a felvonulók megérkeznek, valaki meggyújtja a tüzet, amire rádobják a szalmabábut, és elégetik azt.

14

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

„A busó viselete nagyon jellegzetes, sok állattartással kapcsolatos ruhadarab és kellék tartozik hozzá.Lábukon bőrből készült bocskor és színes kötött harisnya van. Sokszor az asszonyok viseletének darabját, a bütykös harisnyát hordják. fölötte fehér, bőszárú vászongatyát viselnek, éppen olyat, amilyet a sokác férfiak hordtak régen.Sokszor kitömik szalmával és megkötik a térdük alatt, hogy még nagyobbnak, félelmetesebbnek tűnjenek, lábukon bocskort, csizmát viselnek. Felsőtestükre szőrével kifordított (régen hímzett) bundát öltenek, amit a derekukon marhakötéllel vagy lánccal kötnek össze. Erre aztán mindenfélét fölakasztanak: marhakolompokat, amik a járás közben állandóan szólnak (így mindig lehet tudni, merre jár a busó), vagy lopótököt, kulacsot. A vállukon sokszor vászontarisznya lóg, amibe pálinkás üveget, fánkot, pattogatott kukoricát tesznek, amivel a járókelőket kínálgatják.De amitől igazán busó lesz valaki, az a jellegzetes busómaszk. Ez mindig fából készül, piros, fekete vagy barna színű rendszerint nagy orra, kenderkóc bajusza, keskeny szemei, vicsorgó fogai vannak.Az álarc tetejére kos vagy marhaszarvakat csavaroznak, az álarc köré pedig csuklyaszerű birkabőrt rögzítenek, így abba belebújva nem esik le a fejről. Nagyon sokféle álarc van Mohácson, nincs két egyforma közöttük. Ügyes faragók készítek őket, akik egész évben dolgoznak a műhelyükben.

Sok híres mohácsi maszkfaragó kézműves vált ország-, sőt, világszerte híressé.A busóknak többféle kézben hordott kelléke van, de legfontosabb a fából készült kereplő. ezzel – mint sok más szokásunkban is – nagy zajt keltenek, hogy elűzzék a telet, a gonosz szellemeket. Ilyenkor az egész város a kereplők zajától harsog. A busó kelléke lehet még a sok apró fadarabból készült buzogány, mely a törököket elűző harci fegyverre emlékeztet, vagy a szintén fából készült több méter hosszú fakürt, amellyel egymást hívogatják.

15

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

Sok busó visz magával botot, favillát, vagy vízhordófát, de van, akinél halászháló van, amit a járókelőkre dob, hogy játékból elfogja őket.Gyakori még a díszesen kifestett mosósulyok, a vízhordófa és teknőben busóbaba hordozása is. A „szép busók” a sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok.”(Skanzen, Magyar népszokások és népmesék 12–13. o.)

A sokácok délszláv népcsoport. Magyarország déli részén, főleg Mohács környékén, Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein) élnek.A sokácok szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. A sokác népviselet keleties jellegű, inkább a kifejezetten balkáni népek viseletére emlékeztet, mintsem a horvátok hagyományos ruházatára. A sokác nyelvjárás azonban közelebbinek tűnik a horvát nyelv bizonyos változataihoz, mint a szerbhez. Római katolikus vallásuk pedig egyértelműen a horvátsággal való azonosuláshoz vezetett a XIX. század végétől kezdődően .

A mohácsi sokác lány viselete: két-három alsószoknya, bütykös harisnya, hímzett, selyem vagy bársony felsőszoknya, hímzett kötény, hímzett vagy flitteres fehér blúz, beliner vállkendő, bocskor, hajában piros selyemszalag.

16

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

A baranyai sokác asszony viselete fején fekete hátrakötött gyapjúkendő, inge fehér fodorvászon, ujjain teljes felületet kitöltő flitterdíszítés, a szoknyával a blúz derékban egybe van építve, a szoknya függőlegesen csipkebetétekkel tagolt, köténye is csipkével tagolt és keretezett, teljes felületét flitter, gyöngy díszíti, derekán széles, színes szövött öv.

A mohácsi busójárás eredete a török időkre vezethető vissza. A monda szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohácsi-szigetre menekültek. Ezen a mocsaras, nádas vidéken kerestek menedéket. Egyik este, amikor a tűznél melegedtek megjelent előttük egy öreg sokác ember. Megjövendölte nekik, hogy sorsuk hamarosan jóra fordul, és sikerül majd kiűzni a törököket egy viharos éjszakán. Nem sokkal ezután megjelent egy álarcos legény a menekültek között. Utasítására megkezdődött a készülődés. Fegyvereket, álarcokat, maszkokat készítettek, majd magukra öltötték ezeket a jelmezeket és áteveztek a folyón. Fából készült fegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csaptak a török táborában. Amikor azok meglátták az álarcos, ördögarcú szörnyeket, fejvesztve menekültek el a városból…

A legelterjedtebb magyarázat szerint a busójárásnak is a téltemetés, a télűzés volt a célja.Ma is azért bújnak ijesztő ruhákba az emberek, mert várják, hogy a tél majd megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén nyilvánosan elégetik a tél jelképét, a szalmabábut is.

17

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

2. számú melléklet (képek)

18

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

19

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

20

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

21

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

22

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Tárgyi eszközök: magnó, kazetta, cd, laptop, projektor, nyomtatott képek, kolomp, lánc, kereplő, vászongatya, maszk, filmkonzerves dobozok, üdítős dobozok,madzag, szög, kalapács, szigetelő szalag, kavicsszalma, seprűnyél

2000–3000 Ft abban az esetben, a nem tudnak mindent össezgyűjteni a gyerekek

Anyagigény: olló, ragasztók, rajzlap, karton, fekete, piros, fehér festék, gumi 2000 Ft

Egyéb, speciális igényAhol a felvonulás véget ér, egy kis tűzrakás, ahol a szalmabábot, amit a menet hoz, el tudják égetni.

23

Jókedvű ünnepek II.– Busójárás BP_2_1

Felhasznált irodalom:Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Magyar népszokások és népmesék 12-13.o.Pelyhe Andrásné: Tanító. XXXVIII. évf. 2000 február. Farsang, a közelgő tavasz örömünnepe. 24. o.Szivárvány újság: Apáczai Kiadó, Bp., 2007. február (26–27. o.)Király Lajos: Somogyi népszokások. 39. oldalCzárán Eszter: Virágnak virága/ Magyar műveltségünk napról napra kicsiknek és nagyoknak. A téli napfordulótól (dec. 21.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 21.)

http://www.mohacsibusojaras.hu//2013.12.15.www.kreativhobby.huwww.praktikak.huwww.atliga.eoldal.huwww.aldasegyuttes.huwww.skanzen.huwww.szellemiorokseg.huwww.wikipedia.huyoutube.com: mohácsi busójárás 2013

24