ÓKORI RÓMAI MŰVÉSZET

   

   

   Forum Romanum

   

1. Jupiter temploma2. Juno temploma3. Staatsarchiv4. Saturnus temploma5. Vespasianus temploma6. Templum Concordiae7. Kerker8. Városháza9. Rednertribune10­11. piac­és vásárcsarnok=          Bazilika12. Castor és Pollux temploma13. Vesta­szüzek temploma14. Caesar temploma15. egykori királyi palota16. Caesar foruma17. Kaiserforen

   

   Dongaboltozat                                Római keresztboltozat

   Constantinus diadalíve, Róma

   Pont­du­Gard, Nimes, Dél­Franciaország

   Pantheon, Róma

   

   Veszta­szüzek temploma, Róma

   Traianus oszlopa

   

   

   

   Marcus Aurelius lovasszobra, Róma – viaszveszejtéses bronzöntés

   Augustus szobra

   

   

    Cicero szobra

   

PANNÓNIA provincia

   A Herkules­villa mozaikja, Aquincum

   Mithras­szentély, Aquincum

   

   

Összefoglalás – ókori római művészet, Kr.e. 6. sz. – Kr. u. 5. sz.

latin népcsoport – Tiberis menti 7 dombon – Róma, Kr. e. 753királyság kora, Kr. e. 510­igköztársaság kora (Kr. e. 510 ­ K. e. 31­ig)császárság kora (Kr. e. 31 – Kr. u. 476) – ebben az időben zajlott a kereszténység elterjedése és üldözése313 szabad vallásgyakorlás, Constantinus császára birodalom fővárosát Bizáncba helyezte át (Konstantinápoly)476 a Nyugat­Római Birodalom bukása

a római kultúrára 2 nép volt nagy hatással: az etruszkok (tőlük a boltívkészítés technikáját vették át) és a hellének (a templomaik külső formáját vették át, a római isteneket azonosították a görög istenekkel, a görög mitológiát hazai isteneikre is alkalmazták)Rómában a vallás szorosan összefonódott az állami élettel – a császárok istenként való tisztelete

   

ÉPÍTÉSZET

építészeti újítás: boltív – kődarabokból kialakított félkörív (pilléren vagy támfalon, legmagasabb pontja a zárókő) – a boltívvel nagyobb távolságokat tudtak áthidalni – hidak, vízvezetékek, csarnokok, pl. Pont­du­Gard, Dél­Fr. o., Nimes (híd és vízvezeték egyben)

Városi középületek: fórumok (közterek), cirkuszok, színházak, fürdők, paloták, levéltárak, vízvezetékek, díszkutak, utak, bazilikák (vásárcsarnokok), diadaloszlopok és diadalívek (a császár hatalmát hirdették)

Forum Romanum: Róma központja, nyilvános hely a városokban vásár, gyülekezés, törvénykezés céljára – Rómában 18 ilyen forum létezettépületei: levéltár, szenátus épülete, Juno temploma, Vesta szüzek temploma, bazilikabazilika: bírósági tárgyalások színhelye, vásárcsarnoka császárság korában itt állt a diadalív

Constantinus császár diadalíve – három boltozatos nyílás, a domborműveken a hadjárat dicsőséges jelenetei, a győztes hadvezér harci szekerével alatta ment át (később, a klasszicizmus korában Napóleon is építtetett magának diadalívet Párizsban, l'Arc de Triomphe – a római császárokhoz hasonlóan neki is birodalomépítő tervei voltak)

   

Traianus oszlopa – 38 méter magas, az oszlop törzsét a császár két daciai hadjáratát ábrázoló, kb. 200 méter hosszú, spirálisan felfutó domborműszalag díszíti 22 csigavonallal, huszonhárom márványtömbből rakták össze, az oszlop tetején Traianus szobra – cél: reprezentálás

Pantheon (Kr. u. 120 körül) – „az összes istenek temploma”, a templom építését Agrippa kezdte el, majd Hadrianus császár fejezte begörög stílusú előcsarnok – egyetlen kőből faragott korinthoszi oszlopokkal, tympanonnalutána kör alaprajzú, centrális tér következik, melyet egy 43,5 méter átmérőjű kupola fed le – máig a legnagyobb vasbetonszerkezet nélkül épült kupola – a kupolát 6­7 méter vastag fal tartja (kupoladob)a kupolát belülről kazetták díszítik, tympanonnal lezárt fülkékben az istenek szobrai sorakoznak – a kupola tetején 9 méter átmérőjű nyílás (opeion) – itt jön be a fény

Colosseum (Kr. e. 80) – amfiteátrum –cirkuszi játékok színtere volt ­ nevét a közelében elhelyezett hatalmas Néró­szoborról, a kolosszusról kaptaállatviadalok, gladiátorjátékok, „tengeri csaták” színtere volt A nézőtér  50 ezer ember befogadására volt alkalmascolosseum­motívum: kétoldalt féloszlopokkal keretezett pilléres­boltíves szerkezet4 szintes épület – árkádos nyílások, amelyeket dór, ión, korinthoszi oszlopok díszíteneka boltívekben egykor szobrok álltaknyáron vászontetővel védekeztek a tűző nap ellen

   

SZOBRÁSZAT

Kr. e. 3­4. század – ekkor kezdtek el az államférfiaknak szobrot emelni, majd a győztes hadvezéreknek is

portrészobrászat: egy régi szokás hozta létre, mely szerint az emberek elhunyt rokonaikról arcmásokat készítettek és ezeket nagy becsben tartották – követelmény volt a minél élethűbb mintázásjellemzők: szépítés, idealizálás nélküli ábrázolás, az arcvonások pontos visszaadása, az emberi tulajdonságok, az egyéniség élethű ábrázolása, erő, nemes öntudat – realisztikus ábrázolás – pl. Julius Caesar portrészobra, Cicero szobra

Marcus Aurelius lovasszobra – az egyetlen fent marad római kori lovasszobor (azt hitték, hogy Constantinus császárt ábrázolja, ezért nem döntötték le)Rómában, a Capitolium téren láthatóméltóságteljes, emberséges arcvonások – a ló és lovasa egységben vanviaszveszejtéses bronzöntéssel készültA reneszánsz korában Donatello és Verrochio (Gattamelata és Colleoni lovasszobra) is követendő mintának tekintette ezt a szobrot

   

RÓMAI LAKÓHÁZAK – FESTÉSZET

Pompeii, Herculaneum – Kr. u. 79­ben a Vezúv kitörése elpusztította a térségetA 18. században kezdték el feltárni a városokat ­ a régészeti felfedezés nagy hatással volt a klasszicizmus művészetére

a római lakóház: az utca felé zárt épületrészei: 1. előcsarnok, 2. átrium – csarnokszerű, középen, felül nyitott belső tér, itt volt a családi tűzhely, középen egy medencében az esővizet gyűjtötték, 3. középen, felül nyitott,  oszlopokkal körülvett udvar – perystilium, 4. az átriumból és a perystiliumból nyíltak a lakóterekaz épületeket mozaikokkal, freskókkal díszítették –magas szinten kivitelezett, gazdagon részletezett témák – emberi alakok, növények, állatok, épületek

Mozaikművészet: főként mitológiai témák, Europé elrablása, Nagy SándorFreskók:  a freskókra jellemző a bíborvörös szín – ezt a színt úgy érték el, hogy bíborcsiga váladékához krétaport kevertek, és ezzel festetteka freskókra jellemző volt, hogy építészeti tereket, elképzelt szobákat, ajtókat ábrázoltak – illuzionisztikus térélmény – a térbeliség látszatát takarással, árnyékok jelölésével, rövidüléssel (!) és egyre halványabb színek alkalmazásával érték el ­ pl. Boscoreale­i villa freskói

pl. Vettiusok háza, Faun háza, Misztérium­villa, Boscoreale­i villa

   

POMPEII, HERCULANEUM

   

   

   

   

   

   

Atrium

Perystilium

   Átrium

   

   Vettiusok háza – perystilium

   

   

   Boscoreale­i villa egyik szobája

   

   

   

   

   

   Faun háza

   

   Misztérium­villa – a dionüszoszi misztériumokba történő beavatási jelenetek

   

   

   

   

   Villa Livia Prima Porta