KONSTRUKTÍV GONDOLKODÁS KÉRDŐÍV...
Transcript of KONSTRUKTÍV GONDOLKODÁS KÉRDŐÍV...
-
KONSTRUKTÍV GONDOLKODÁS KÉRDŐÍV (CTI) A KÉRDŐÍV HAZAI ADAPTÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELSŐ TAPASZTALATOK
MÉSZÁROS VeronikaEötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola
1064 Budapest, Izabella utca 46.Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék
1083 Budapest, Tömő u. 25–[email protected]
CSIGÁS ZoltánEötvös Loránd Tudományegyetem
Pszichológiai Doktori Iskola1064 Budapest, Izabella u. 46.
ÁDÁM SzilviaSemmelweis Egyetem, ÁOKMagatartástudományi Intézet
1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. XX. emelet
HEVESI KrisztinaEötvös Loránd Tudományegyetem
Pszichológia Doktori Iskola1064 Budapest, Izabella u. 46.
OLÁH AttilaEötvös Loránd Tudományegyetem
Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék1064 Budapest, Izabella u. 46.
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88. 73
ÖSSZEFOGLALÓ
Háttér és célkitűzések: a vizsgálat célja a Konstruktív Gondolkodás Kérdőív hazai adaptá-ciója volt. Módszer: a kérdőívet 1 000 fő bevonásával feltáró és megerősítő faktoranalízis-sel elemeztük, illetve részleteztük a skálákon mutatott nemi különbségeket és a depresszióstünetekkel való kapcsolatot. A vizsgálat során a Konstruktív Gondolkodás Kérdőív és a CES-Dkérdőív (Center for Epidemiological Studies Depression Scale) került felvételre. Eredmények:eredményeink alátámasztják az amerikai mintán pszichometriai szempontból kimunkált öt-faktoros struktúrát, ahol elkülönült faktort alkot az érzelmi és viselkedéses megküzdés,
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 73
-
74 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila
BEVEZETÉS
A kérdőív elméleti háttere – a kognitív-tapasztalati énelmélet
A tanulmány célja a Konstruktív Gondolko-dás Kérdőívvel kapcsolatos első hazai ta-pasztalatok bemutatása, valamint a kérdőívpszichometriai szempontú elemzése. Ennekmegalapozásaként a kérdőívet elsőként elmé-leti keretbe ágyazzuk, majd ismertetjük pszi-chometriai kimunkálását, végül sorra vesszüka hazai validálása során kapott eredménye-ket. Tanulmányunkat a hazai tapasztalatokbólkövetkező gyakorlati megfontolásokkal ésa vizsgálat előnyeinek és korlátainak elemzé-sével zárjuk.
Az Epstein (pl. 1998, 1999, 2003) általmegfogalmazott kognitív-tapasztalati énel-mélet erőssége, hogy mind a személyiség fel-építéséről, mind az alkalmazkodás sajátossá-gairól integratív képet ad, támpontokat kínálvaezáltal azokról a személyiségtényezőkről,amelyek fontosak lehetnek az adaptivitásszempontjából. További előnye, hogy ötvözia pszichodinamikus, a tanuláselméleti, a fe-nomenológiai és a modern kognitív informá-ciófeldolgozással kapcsolatos hagyományo-kat, így integratív modellnek tekinthető.
Az elmélet szerint a személyiség hierar-chikusan szervezett sémákból épül fel, melyekközül egyesek tágabb, mások szűkebb ható-körrel rendelkeznek. A tágabb hatókörrel ren- delkezők stabilabbak, nehezebb őket meg-kérdőjelezni. A szűkebb tartományúakmegkérdőjelezése kisebb intenzitású kör-nyezeti változásokkal is lehetséges. A sémákolyan kognitív-érzelmi egységek, melyekegy része a világ leképezését segíti (leíró sé-mák), a másik része a gördülékenyebb alkal-mazkodást teszi lehetővé (motivációs sé-mák). A kétféle séma lehetővé teszi a világrólalkotott kép folyamatos újrakonstruálását, ez-által pedig elősegíti a személyiség dinamikusalkalmazkodását a környezethez. A legtágabbleíró sémák korai életkorban alakulnak ki, azént, az egyénnel érintkező más embereket,valamint a világot írják le. Amennyiben cse-csemőkorban az alapvető szükségletek kielé-gülnek, az egyén a világot jó szándékú és ki-számítható helynek; másokat segítőkésznek,elfogadónak; önmagát pedig kompetensnek,jónak és értékesnek látja. Szintén a legkoráb-bi életkortól jelen vannak olyan motivációs sé-mák (alapvető szükségletek) is, melyek a ko-herens értékkészlet és a magas önbecsüléskialakítását és fenntartását, a másokkal valószoros kapcsolat létrehozását, valamint az
a kategorizáló és ezoterikus gondolkodás, valamint a naiv optimizmus. Nem támasztható vi-szont alá az apriori feltételezésen alapuló babonás gondolkodás faktor. Emellett kiemelhető,hogy a férfiak jobb érzelmi, a nők pedig jobb viselkedéses megküzdők. Illetve a nőket erő-sebben jellemzi a kategorizáló gondolkodás és a naiv optimizmus hite is. A depressziós tüne-tek gyakorisága az érzelmi és viselkedéses megküzdéssel közepes negatív (rendre: r = –0,57,p < 0,01 és r = –0,35, p < 0,01), a kategorizáló gondolkodással pedig gyenge pozitív kap-csolatban áll (r = 0,29, p < 0,01). Következtetések: következtetésként levonható, hogy a Konst-ruktív Gondolkodás Kérdőív ötfaktoros formában hazánkban is alkalmazható.Kulcsszavak: Konstruktív Gondolkodás Kérdőív, feltáró és megerősítő faktorelemzés, nemikülönbségek, depressziós tünetek
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 74
-
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 75
öröm maximalizálását és a fájdalom minima-lizálását célozzák, elősegítve ezáltal az életbenvaló sikeresebb boldogulást (Epstein, 1998;Epstein és Pacini, 1999). Ha a szükségletekmentén frusztráció lép fel, az egyén érzékennyéválik a külső, illetve a belső világból érkezőingerek bizonyos konstellációira. Az elméletszerint a személyiség szerveződésében így ki-alakuló érzékeny pontokat félig tudatos, dön-tően automatikus kompulzív viselkedés védi,illetve tartja távol a hasonló ingerkonstellá -cióktól (Epstein, 2003).
A személyiségfejlődés során szerzett él-mények segítségével a leíró és motivációs sé-mák egyre differenciáltabbakká válnak. Fel-épül a tapasztalati elme, mely holisztikus,érzelmekkel, gondolatokkal és emlékekkelátszőtt képet alkot a különböző szituációkról,és az egyén alapvető szükségletei mentén cse-lekszik. Ebből következik, hogy ritkán dol-gozik logikus érvekkel, az új információk rakevésbé érzékeny, de tanítható. Gyorsan cse-lekszik, és kevésbé rugalmas. Rugalmatlan-sága főként akkor tapasztalható, ha a szemé-lyiség érzékeny pontjait védi. A szocializációsorán, kvázi a realitáskontroll részeként épüla személyiségbe a racionális elme. A logi-kus, előzményeket és következményeketszisztematikusan elemző, integrált, flexibilisés tudatos működésmóddal jellemezhető ra-cionális elme a helyzetek minél adekvátabbleképezésére törekszik, ezáltal segítve azegyén adaptációját. Epstein a két rendszerfejlődését Freud és Piaget énfejlődés-elméle-tével hozza párhuzamba. Freud énfejlődésielméletében az ösztönénből származó ösz-tönkésztetések valósággal való összeegyez-tetését a külvilággal szoros kapcsolatban állóego segíti. Hasonlóan a pszichoanalitikus én-fejlődési elmélethez a tapasztalati énben meg-jelenő alapvető késztetések szocializált kife-jezését is racionális én segíti, azonban
a pszichoanalitikus elméletben megjelenőösztönén kezdetlegessége, differenciálatlan-sága ellentétben áll a tapasztalati én potenci-ális differenciációs lehetőségeivel. A racio-nális és tapasztalati elme együttes, egymásraható differenciálódása Piaget kognitív fejlő-déselméletéhez hasonlítható, ahol a külvilág-gal való interakció hatására a nem racionálisrendszerek szofisztikálódása, racionális és ta-pasztalati információk együttes, mindent fi-gyelembe vevő mérlegelése jön létre serdü-lőkorra, a formális műveletek időszakára(Epstein és Pacini, 1999).
Ahogy azt az előbbiekben kiemeltük,a modell a helyzetekhez való alkalmazkodás-ról is képet ad. Az alkalmazkodásra kevésbévan lehetőség a személyiség érzékeny pontjaimentén. Ha a szituációhoz kapcsolódó inge-rek érzékeny pontokat, azaz sémasérüléseketérintenek, a tapasztalati elme rigid, kompul-zív választ ad, hogy elkerülje a stresszteli szi-tuációt. Így például a „félelmetes, elutasító má-sokkal” kapcsolatos elképzelésekből levontgyors, szélsőséges következtetések hozhatjáklétre a kategorizáló gondolkodást. A „világ bi-zonytalanságával, kiszámíthatatlanságával”kapcsolatos biztonságra törekvése felerősíthetia babonás és az ezoterikus gondolkodást. Az„énnel kapcsolatos bizonytalanság” kompen-zálásaképp pedig túlzott mértékű (naiv) opti-mista gondolkodás jöhet létre. A stabilanszerveződő alapsémák mentén viszont az al-kalmazkodást kívánó helyzetekre adott vála-szok is adaptívabbak. Ha az énről alkotott képkompetens, szerethető, az egyén képes ön-magát elfogadni, és pozitív, megfontolt választadni a környezet kihívásaira. Ha a másokrólalkotott képe elfogadó, támogató, nincs szük-sége arra, hogy kategorizálja, címkézze az em-bereket. Ha a világ jó és kiszámítható,lehetővé válik az aktív, cselekvésorientált vi-selkedés, hiszen nem kell félni a váratlan
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88.
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 75
-
76 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila
következményektől. Tehát az ép és differen-ciált sémákra épülő tapasztalati elme lehető-vé teszi a helyzetekben mutatott konstruktívgondolkodást, azaz a megfelelő adaptációt.A sémák sérülései mentén ellenben a konst-ruktív gondolkodás sérülhet, így a helyzetek-hez való alkalmazkodás is nehezítetté válik(Epstein, 2003).
A tapasztalati elme alkalmazkodásánakmérésére szolgáló
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív
A tapasztalati elme alkalmazkodásának mé-résére Epstein és munkatársai (2001) a Konst-ruktív Gondolkodás Kérdőívet (CostructiveThinking Inventory, a továbbiakban: CTI)fejlesztették ki. A kérdőív kialakításához a szer-zők kognitív pszichoterapeuták által írt köny-veket – Beck (1976), Ellis (1962), Meichen-baum (1977) – elemeztek, melyek segítségévelaz alkalmazkodás maladaptív formáinak szé-les skáláját tudták vizsgálni. Barátok, ismerő-sök segítségét kérték, hogy hozzanak életük-ből saját példákat a konstruktív és destruktívgondolkodásra. Emellett egyetemisták megfi-gyeléseire is támaszkodtak, akik azt az inst-rukciót kapták, hogy harminc napon keresztülírják le a legkellemesebb, illetve a legkelle-metlenebb élményeikből származó gondola-taikat (Epstein, 1998; Epstein és Meyer, 1989).Az elemzések során nyert információkból, va-lamint a hallgatók által adott válaszokból 4 740érzelmileg érintett helyzetből származó pozi-tív és negatív automatikus gondolatot szedtekössze. A többértelmű, a bizonytalan és a re-dundáns állításokat eltávolítva 200 itemet al-kottak, melyek megfogalmazását ötfokú ská-lához illesztették. Az itemeket függetlenszakértők kategóriákba sorolták, ezt követőentörölték azokat, amelyek nem egyértelműen egykategóriához tartoztak. Valamint azok a skálákis kikerültek a kérdőívből, amelyek kevesebb
mint három itemet tartalmaztak. A folyamateredményeként 18 kategóriát és 108 itemet ta-láltak elfogadhatónak. A kategóriákat feltárófaktorelemzésnek vetették alá, melynek ered-ményeként öt faktor bontakozott ki. Az öt fak-torból kettő a konstruktív gondolkodást, hároma differenciálatlan, merev gondolkodást méri.Teoretikus alapokra hivatkozva a szerzők utó-lag a babonás gondolkodás skálát a merev, dif-ferenciálatlan gondolkodási módok közé il-lesztették. Így a konstruktív gondolkodást azérzelmi és viselkedéses megküzdési módok,a differenciálatlan, merev gondolkodást pediga kategorikus, a babonás és az ezoterikusgondolkodás, valamint a naiv optimizmus rep-rezentálja (Epstein, 2001).
Az elmélet a konstruktív gondolkodásta kihívásokhoz, nehéz szituációkhoz való ru-galmas alkalmazkodásként írja le. A konstruktívgondolkodók képesek a személyiségükből fa-kadó problémamegoldási stratégiák flexibilishasználatára, és ezáltal kiegyensúlyozott in-terperszonális kapcsolatok és magas munka-helyi teljesítmény elérésére. Továbbá kevesebbpszichés problémáról és több egészség meg-őrzésére tett erőfeszítésről számolnak be (Eps-tein, 2001; Scheuer és Epstein, 1997; Stacci-arini és Troccoli, 2004). A konstruktívangondolkodó, érzelmi megküzdést gyakranhasználó emberek önmagukat elfogadják, ke-véssé érzékenyek az elutasításra, a kudarcra. Jel-lemző rájuk a pozitív gondolkodás és az örö-mökre érzékeny, elfogadó attitűd. Azok,akiknek a viselkedéses megküzdés az erőssé-gük, gyakran gondolkodnak azon, hogy milyenkonkrét lépéseket lehetne tenni az egyes prob-lémák megoldása érdekében. Gyakran opti-misták, extrovertáltak, energikusak és maga-biztosak. Elfogadnak másokat, s nem ítélkeznekfelettük. Míg a jó érzelmi megküzdéssel jelle-mezhető emberek elsősorban önmaguk elfo-gadásában és az érzelmi információk hatékony
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 76
-
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 77
kezelésében jeleskednek, addig a viselkedésesmegküzdők elsősorban mások elfogadásáraés a(z interperszonális) problémahelyzetekhatékony kezelésére törekszenek.
A kérdőív másik pólusán a differenciá-latlan, merev gondolkodás áll. Ennek egyikmegnyilvánulása a babonás gondolkodás,mely azt méri, az egyén mennyire hajlamosarra, hogy egymástól független eseményeketok-okozati kapcsolatba hozzon egymással.Egy másik formája a kategorizáló gondolko-dás, mely annak mércéje, hogy az egyénmennyire hajlamos fekete-fehéren látni a vi-lágot, és mennyire hajlik az előítéletes gon-dolkodásra, a mások feletti ítélkezésre. To-vábbá a differenciálatlan gondolkodás vonzzaa mágikus, természetfeletti, tudományosanmegkérdőjelezhető dolgokban való hitet. Ígyaz ezoterikus gondolkodással jellemezhető em-berek sokszor nem rendelkeznek a kritikaielemzés képességével, inkább az első be-nyomásaikra hagyatkoznak. Végül idetarto-zik a naiv optimizmus, vagyis a túlzott pozi-tivitással és a valóságtól elrugaszkodottgondolkodással járó irreálisan pozitív gon-dolkodás (Epstein, 2001).
A CTI faktorstruktúráját német, francia éstörök kutatók is vizsgálták. Hoyer és munka-társai (1998) 439 egyetemi hallgatón és 187 bőr-gyógyászati problémával küzdő betegenfőkomponens-elemzéssel, ortogonális rotációthasználva tesztelték a kérdőív német változa-tának faktorstruktúráját. A két legstabilabb ská-lának az érzelmi megküzdés és az ezoterikusgondolkodás skála bizonyult, a babonás gon-dolkodás pedig nem különült el önálló skála-ként. Ennek indoka, hogy a babonás gondol-kodás skála tételei inkább elméleti, mintpszichometriai megfontolásból maradtak ben-ne a kérdőívben. A viselkedéses megküzdés, anaiv optimizmus és a kategoriális gondolkodásesetében több tétel nem a megfelelő skálán sú-
lyozódott, kereszttöltéssel rendelkezett, vagynem érte el az adott skálán a 0,3-as faktorsúlyt.Ezeket a tételeket a kérdőív német változatá-ból kiemelték. Pihet és munkatársai (2011) 777fős, serdülőkből és fiatal felnőttekből állómintán tesztelte a kérdőív francia változatánakvaliditását. Eredményeik szerint a francia és azEpstein által eredetileg közölt amerikai válto-zat faktorstruktúrája megegyezik mindkétvizsgált korcsoport esetében, tehát a kérdőívfaktorstruktúrája megbízható. Tosun és Karadag(2008) a kérdőív török változatát 362 tanár be-vonásával, feltáró faktorelemzéssel, varimax ro-tációt használva vizsgálta. A nem megfelelőenilleszkedő tételeket eltávolította, ezáltal érve ela tételek optimális illeszkedését.
Fontos azonban kiemelni, hogy az előző-ekben leírt kutatásoknak több gyenge pontja isvan. Maga Epstein (Epstein, 2001; Epstein ésMeyer, 1989) is hangsúlyozza, hogy a CTI ská-lái korrelálnak egymással, emellett a skálák bi-zonyos tételeinek kiemelésével egy összesítettkonstruktív gondolkodás skála is alkotható. Ezpedig arra utal, hogy az eddig alkalmazott or-togonális rotáció helyett a faktorok korreláció -ját lehetővé tévő oblique rotáció alkalmasabba struktúra elemzésére. Emellett a vizsgálatbabevont egyének száma is kevés a kérdőív 108itemének adekvát elemzéséhez, amely szinténmegkérdőjelezi a kapott eredmények érvé-nyességét, tehát szükségessé válik a kérdőív fak-torstruktúrájának újbóli elemzése.
Jelen vizsgálat célkitűzése tehát a CTIfaktorstruktúrájának szisztematikus vizsgá-lata volt. Mivel az eredeti koncepcióbana hatfaktoros kérdőív kimunkálása nem kö-vetett egységes elveket, a babonás gondol-kodás skála pedig apriori feltételezésen ala-pult, és pszichometriai értelemben nem voltalátámasztható (Epstein, 2001; Epstein ésMeyer, 1989), ezért feltételeztük, hogy a CTImagyar változata ötfaktoros.
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88.
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 77
-
78 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila
MÓDSZER
Minta
Az országos szintű felmérésben 1 000 embertkérdeztünk meg. A vizsgálatban részt vevőktöbbsége a fővárosban él (501 fő, 50,1%), ke-vesebben az ország különböző városaiban(241 fő, 24,1%), megyeszékhelyeken (123fő, 12,3%), illetve különböző községekbenvagy falvakban (117 fő, 11,7%). A résztvevőkháromnegyede nő (750 fő, 75,0%), egyne-gyede férfi (250 fő, 25,0%). Átlagéletkoruk35,75 év (minimum = 17 év, maximum 69 év,szórás = 10,9 év). Legtöbben egyetemet/fő-iskolát (272 fő, 27,2%), illetve gimnáziumotvégeztek (257 fő, 25,7%). Legkisebb az ál-talános iskolát végzettek aránya (4 fő, 0,4%).347 fő (34,7%) házasságban él, 333 fő(33,3%) az egyedülállók száma. A résztvevőktöbbsége nem nevel gyermeket (456 fő,45,6%), de többen vannak olyanok is, akikkét gyermeket nevelnek (244 fő, 24,4%).A minta jellemzőit – a könnyebb áttekinthe-tőség érdekében – az 1. táblázatban is kö-zöljük.
A mintaválasztás elérhetőségi mintavé-telezéssel történt. 328 ápoló és 145 egyetemihallgató töltötte ki a vizsgálathoz használtkérdőívcsomagot. Valamint 527 főt egy elekt-ronikus kérdőív felületre való meghívás se-gítségével értünk el.
Elemzés céljából az SPSS 20.0 program„random sample of cases” funkciójának se-gítségével a mintát 60–40% arányban szét-választottuk (melynek indokát részleteseb-ben a későbbiekben fejtjük ki). A kétmintafélbe kerülők egyetlen vizsgált demog-ráfiai paraméter mentén sem különböznekszignifikánsan (lásd 2. táblázat).
Mérőeszközök
Konstruktív gondolkodás: A konstruktív gon-dolkodás mérésére szolgáló CTI-kérdőívetSeymour Epstein és kollégái (2001) alakítottákki, a kihívásokhoz, nehéz szituációkhoz valórugalmas alkalmazkodás mérőeszközeként.A kérdőívet munkacsoportunk adaptálta ma-gyarra. A nemzetközi standardok mentén a for-dítást, illetve a visszafordítást két az angoltanyanyelvi szinten beszélő fordító végezte. Azeredeti, a visszafordított angol és a magyar
1. táblázat. A vizsgálati minta leíró jellemzői
*Megjegyzés: A mintában az egyes demográfiai paramétereknél vannak hiányzó adatok – nem = 12 fő; életkor =25 fő; családi állapot = 15 fő; gyermekek száma = 31 fő; lakóhely = 18 fő; iskolai végzettség = 10 fő
Családiállapot
Egyedülálló (%)
333 (33,3)
Házas (%)
374 (37,4)
Elvált, özvegy(%)113 (11,3)
Élettársikapcsolat (%)165 (16,5)
Hiányzó adat (%)
15 (1,5)
Gyerekekszáma
Nincs (%)
456 (45,6)
Egy (%)
214 (21,4)
Kett (%)
244 (34,4)
Három vagytöbb (%)55 (5,5)
Hiányzó adat (%)
31 (3,1)
LakóhelyBudapest vagyPest megye (%)501 (50,1)
Megyeszékhely (%)123 (12,3)
Város (%)241 (24,1)
Község, falu(%)117 (11,7)
Hiányzó adat (%)
18 (1,8)
Iskolaivégzettség
Általános iskola,szakmunkásképz (%)57 (5,7)
Szakközépiskola (%)
229 (22,9)
Gimnáziumiérettségi (%)
257 (25,7)
OKJ s képzés(%)
161 (16,1)
F iskola, egyetem,illetve magasabbvégzettség (%)286 (28,6)
Hiányzóadat (%)
10 (1,0)
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 78
-
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 79
kérdőívet pedig egy az Egyesült Államokbanélő kétnyelvű fordító vetette össze. Emellett azeredeti és a visszafordított angol változat ösz-szevetésével a CTI magyar változatát SeymourEpstein is jóváhagyta. Ezt követően a tételekérthetőségét egy 10 fős pilotcsoport tesztelte.
A kérdőív eredeti változata 108 ötfokúLikert-skálán megválaszolható tételt tartalmaz.9 skálából áll, melyből kettő a konstruktív, négya differenciálatlan, merev gondolkodást méri,három pedig a kérdőív használhatóságát vizs-gálja. A konstruktív gondolkodás mérőeszközeaz érzelmi és a viselkedéses megküzdés:– Az érzelmi megküzdést használó emberekelfogadják önmagukat, s kevéssé érzékenyekaz elutasításra, illetve a kudarcra. Jellemzőrájuk a pozitív gondolkodás, és az örömökreérzékeny, elfogadó attitűd. Az eredeti kérdő-ívben a skálát olyan – pszichometriai tekin-tetben kevésbé kimunkált – alskálákra bon-tották, mint az önelfogadás, a rágódás hiánya,valamint a túlérzékenység és túláltalánosításhiánya. A skálához 25 tétel tartozik.– A viselkedéses megküzdéssel jellemez-hető emberek szeretnek konkrét lépéseket
tenni a problémák megoldása érdekében. Op-timizmus, extroverzió, energizáltság és ma-gabiztosság jellemzi őket. Az eredeti kérdő-ívben a viselkedéses megküzdést a szerzőktovább bontották a reális pozitív gondolatokmegfogalmazásának képességét mérő pozitívgondolkodásra; a helyzetekre adott konkrétcselekvési tervek alkalmazását mérő cselek-vésorientációra; valamint a lelkiismeretes ki-vitelezést mérő lelkiismeretességre. A skálát14 tétel méri.
Differenciálatlan, merev gondolkodás jel-lemzi: – A babonás gondolkodókat, akik legfőbbjellemzője, hogy hajlamosak egymástól füg-getlen eseményeket ok-okozati kapcsolatbahozni egymással. A skála szorosan kapcso-lódik a pesszimizmushoz. Emellett fontos ki-emelni, hogy pszichometriai értelemben nemilleszkedik a kérdőívbe, a szerzők teoretikusindokokra hivatkozva tekintik a CTI részé-nek. A skála 7 itemből áll.– A kategorizáló gondolkodókat, akik hajla-mosak fekete-fehéren látni a világot, messze-menő következtetéseket levonni apró infor-
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88.
2. táblázat. A minták összehasonlítása demográfiai jellemzők mentén
1. mintafél (60%) 2. mintafél (40%) t/ 2(df) P
Nem(férfi:n ) 143:449* 95:301
0,004(1) 0,952
Életkor(átlag, szórás) 36,5 (10,5) 34,5 (11,4)
–2,44(973) 0,075
Családi állapot(egyedülálló:házas:elvált/özvegy:élettársi kapcs.)
191:231:67:100 142:143:46:65 6,46 (6) 0,373
Gyermekek száma(átlag, szórás) 1,0 (1,1) 0,9 (1,1)
–1,43(967) 0,153
Lakóhely(f város:megyeszékhely:város:község) 290:73:147:78 211:50:94:39 6,19 (4) 0,186
Iskolai végzettség(általános:szakiskola:szakközépiskola:gimnázium:OKJ:f iskola/egyetem:magasabb végzettség)
3:38:143:149:94:156:10 1:15:86:108:67:116:4 6,72 (7) 0,459
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 79
-
80 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila
mációkból, és általánosítani azokat. A kate-gorikus gondolkodás lehetővé teszi a gyors dön-téseket, viszont merevsége gátolja a rugalmasalkalmazkodást. A skála 16 itemet tartalmaz.– Az ezoterikus gondolkodókat, akik hisz-nek a mágikus, természetfeletti, tudományo-san megkérdőjelezhető dolgokban. Túlzottjelentőséget tulajdonítanak megérzéseiknek,ezért sokszor nélkülözik a kritikus gondol-kodást. A skálát 13 tétel méri.– Végül a naiv optimista módon gondolko-dókat, akik egyfajta túlzott optimizmussal,a valóságtól való elrugaszkodottabb gondol-kodásmóddal, túláltalánosítással jellemezhe-tők. A naiv optimizmus skála 15 tételből áll.
A kitöltött CTI használhatóságát két skálaméri:– Validitásskála: megmutatja, hogy a ki-töltő mennyire figyelmesen és gondosan töl-tötte ki a kérdőívet (8 item).– Ellenállásskála: annak mérőeszköze, hogyaz egyén mennyire mutat magáról a realitás-tól elrugaszkodott, szociálisan kívánatos ké-pet (8 item).
A CTI jogdíjas kérdőív, ezért tételeinekazonosítására a továbbiakban rövidített cím-kéket alkalmaztunk.1
Depresszió: A depresszió mérésérea CES-D kérdőívet (Center for Epidemiolo-gical Studies Depression Scale; Radloff,1977) használtuk. A konstruktív gondolkodásdepresszióval való összehasonlítását azértláttuk indokoltnak, mert a CTI kialakításasorán a szakirodalmi kutatás elsősorbana maladaptív kognitív sémák és negatív au-tomatikus gondolatok feltérképezésére tá-maszkodott (Epstein, 2001), melyek prototí-pusos mintáját adhatja a depresszió.
A CES-D kérdőív elsősorban a depressziónormál populációban való felmérésére hiva-tott, de képes elkülöníteni a klinikai szintűproblematikát is. Húsz tételt tartalmaz, ame-lyeket a kitöltő egy négyfokú skálán pontozaszerint, hogy az elmúlt egy hétben milyengyakran érzett az állításban olvasható módon.A kérdőív a depresszív tünetek négy nagy cso-portját fedi le – a kognitív, az érzelmi, a vi-selkedéses, valamint az interperszonális kap-csolatok változására vonatkozóan –, azonbana depressziós tünetek mennyiségének feltér-képezésére csak a skála összpontszáma alkal-mazható (Tompor és Urbán, 2009).
Adatelemzés
Mintánkon elsőként megerősítő faktorelem-zést végeztünk. Ezután a résztvevőket két rész-re osztottuk, és a minta egyik felén feltáró,a másik felén pedig újra megerősítő faktor-elemzést végeztünk. A feltáró faktorelemzéstSPSS 20.0 programmal készítettük el, és te-kintettel arra, hogy a CTI faktorai korrelálnakegymással, az elemzés során maximum like-lihood módszert és oblique rotációt alkal-maztunk. A megerősítő faktorelemzéseketMplus 6.1-es programmal végeztük. Mivela kérdőív egyes tételei nem normál eloszlá-súak (lásd 3. táblázat), ezért a maximum like-lihood módszer egy robusztus változatát al-kalmaztuk (MLR-módszer; Muthen ésMuthen, 1998–2010). Modellünk illeszkedésimutatóit a nemzetközi standardok alapjána CFI (Comparative fit index) és TLI (Tucker-Lewis index) érték 0,900 feletti, az RMSEA(Root mean square error approximation)0,050 és az SRMR (Standardized root meansquare residual) 0,080 alatti, valamint a nem
1 A kérdőívvel kapcsolatos jogokat a Psychological Assessment Resources Inc. birtokolja. A kérdőív üzleti, klinikaiés kutatási célokra más-más árfolyamon rendelhető meg, a további részleteket lásd a www.parinc.com weboldalon.
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 80
-
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 81
szignifikáns Satorra–Bentler χ2 segítségévelhatároztuk meg.
EREDMÉNYEK
A kérdőív faktoriális validitása
A faktorelemzéseket az Epstein és Meyer(1989), valamint a Hoyer és munkatársai(1998) által leírt szempontok figyelembevé-telével készítettük el. Első lépésben megerő-sítő faktorelemzés segítségével elemeztük azEpstein által leírt eredeti faktorstruktúrát. Mi-vel az illeszkedési mutatók többsége nem érteel az optimális tartományt (Satorra–Bentler
χ2 = 11427,196, df = 3636, p < 0,001;RMSEA = 0,046 [0,045 – 0,047]; CFI = = 0,687; TLI = 0,678; SRMR = 0,080), ezértolyan elemzési módszert választottunk,amely a nemzetközi gyakorlatban elterjedt-nek számít (pl. Conners et al., 1998; Lyden etal., 1999; Petrides és Furnham, 2000); a min-tánkat kétfelé osztottuk, hogy egyik felénfeltáró, a másik felén megerősítő faktor-elemzést végezzünk.
A kérdőív hat fő skáláját 87 tétel alkotja,ezért a faktorelemzés szabályait figyelembevéve a minta nagyobb részét (60%-át) a fel-táró faktorelemzésre fordítottuk. A kezdetirossz illeszkedés miatt feltételeztük, hogya kérdőívből bizonyos tételeket el kell majd
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88.
3. táblázat. A CTI tételeinek eloszlásvizsgálata
Megjegyzés: a szignifikáns (p < 0,01) Kolmogorov–Smirnov Z-értékeket kiemeltük
Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték
1. 7,91 11. 6,72 21. 7,07 31. 7,36 41. 7,36 51. 9,15
2. 6,36 12. 6,15 23. 6,07 32. 6,84 43. 6,84 52. 6,45
3. 7,44 14. 8,22 24. 6,90 34. 7,90 44. 7,90 53. 6,98
4. 5,83 15. 5,51 25. 8,81 35. 6,76 45. 6,76 54. 7,04
5. 6,81 16. 8,74 26. 6,33 36. 6,88 46. 6,88 55. 6,06
7. 5,21 17. 7,04 28. 5,52 37. 8,65 47. 8,65 56. 6,58
8. 7,31 18. 8,46 29. 6,80 38. 7,14 48. 7,14 57. 7,64
9. 7,98 20. 8,23 30. 7,86 39. 7,16 49. 7,16 59. 6,73
10. 6,14 60. 5,83
Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték Tételszáma
Z érték
62. 9,99 71. 6,54 81. 6,22 91. 7,59 100. 8,02
63. 5,99 73. 8,36 82. 8,79 92. 8,84 101. 9,45
65. 8,56 75. 6,23 83. 6,87 93. 6,49 102. 8,72
66. 7,57 76. 8,20 85. 7,10 94. 5,54 103. 4,94
68. 6,58 77. 6,34 86. 5,68 95. 8,46 104. 6,36
69. 5,72 78. 7,04 88. 7,58 96. 7,89 105. 9,70
70. 7,86 79. 8,50 90. 9,32 97. 6,16 107. 6,72
98. 8,51 108. 6,36
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 81
-
82 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila4.
tábl
ázat
.A C
TI fa
ktor
struk
turá
ja m
agya
r min
tán
1.Érzelm
imegküzdés
2.Ezoterikus
gond
olkodás
3.Kategorizálógond
olkodás
4.Na
ivop
timizm
us5.Viselkedéses
megküzdés
Item
Faktor
súly
Item
Faktor
súly
Kereszt
töltés
Item
Faktor
súly
Item
Faktor
súly
Item
Faktor
súly
Item
Faktor
súly
Kereszt
töltés
91.„nem
fogla
lkoztatják
akellemetlen
dolgo
k”–0,720
18.„nehezen
viselia
kurdarcot”
0,617
0,349
(5.f)
94.„úgy
gondolja,
vannak
jövbelátó
emberek”
0,782
107.„úgy
gondolja,
aöd
rossze
mberek
léteznek”
–0,727
52.„úgyg
ondolja,ha
jólteljesít
azem
ber,
sikeres
éssokra
viheti”
0,735
102.„a
legtöbb
dologban
alehet
legjo
bbteljesítményt
nyújtja”
0,669
21.„több
idt
fordítah
ibákon
való
gondolkodásra,
minta
sikerekre”
0,685
29.„az
elkövetett
ostobaságot
eggyeltöbb
élettapasztalat
naktudjabe”
–0,524
53.„hisza
szellemekben”
0,721
55.„úgyg
ondolja,
hogy
vannak
sikeresek
ésvesztesek”
–0,618
56.„sikeres
állásinterjú
kapcsán
általá
nos,sikeres
ségrevonatkozó
következtetéseket
vonle”
0,678
37.„ha
hibázik,
igyekszik
kijavítani”
0,582
78.„sokatgondol
amúltbeli
hibákra”
0,680
57.„ha
nem
teljesít
jól,
vesztesnek
érzi
nagát”
0,491
28.„úgy
gondolja,
acsilla
gokh
atnak
agondolatokra”
0,708
77.„úgyg
ondolja,
hogy
egyféle
módon
leheta
dolgo
katjól
csináln
i”
–0,588
48.„úgyg
ondolja,a
sikeres
vizsgas
ikeres
embertjelent”
0,574
41.„ha
nehéz
felad
atel
ttáll,íg
yekszik
alegtöbbet
kihozni”
0,523
36.„aggodalmas
kodikm
ások
véleménye
kapcsán”
0,680
73.„érzékeny
acsúfolódásra”
0,490
0,301
(5.f)
43.„úgy
gondolja,
vannak
emberek,akik
elérik,
hogy
rájuk
gondoljan
ak”
0,648
46.„úgyg
ondolja,
hogy
mindenkér
désreegyh
elyes
ésegyh
elytelen
válas
zvan”
–0,563
24.„úgyg
ondolja,
hogy
sikeres
állásinterjú
valaz
emberb
ármiko
rállástkap”
0,517
47.„alegtöbb
helyzetbena
dolgo
kpozitív
oldalát
nézi”
0,420
65.„magárav
eszi
adolgokat”
0,679
45.„atettek
embere”
–0,484
15.„úgy
gondolja,
azasztrológia
nem
admagyarázatot
semmire”
–0,614
26.„úgyg
ondolja,
hogy
amiben
reménykedikaz
ember,általá
ban
nemkövetkezikbe”
–0,556
11.„ha
viszontszeretik,
csodála
tos
embernek
érzi
magát”
0,509
105.„kellemet
lenhelyzet
elttigy
ekszik
részletesen
átgondolni”
0,410
108.
„szerencsétlenség
kapcsánrossz
dolgo
kjutnak
eszébe”
0,654
85.„gyakrabban
gondolkodik
kellemes
esem
ényeken”
–0,474
4.„ú
gygondolja,
vannak
emberek,akik
mások
goldola
taiban
olvasnak”
0,580
75.„úgyg
ondolja,
haajöv
beli
sikerekrlbeszél,
azok
nem
következnekb
e”
–0,526
59.„úgyg
ondolja,ha
valam
ijótörté
nik,
több
jófogja
követni”
0,447
51.„kellemet
lendologhoz
igye kszik
pozitíva
nhozzáállni”
0,372
54.„sikertelenség
kapcsán
csdtöm
egnek
érzimagát”
0,630
3.„nem
sokidt
vesztegetaz
aggodalmakra”
0,468
86.„hiszajóés
rosszó
menben”
0,540
103.„úgy
gondolja,
hogy
alegtöbb
emberben
nem
lehetm
egbízni”
–0,523
88.„úgyg
ondolja,ha
valak
itszeretnek,az
bárm
itelérhet”
0,423
34.„annyira
megviselia
kudarc,hogy
csak
ritkán
nyújt
maximális
teljesítményt”
–0,368
0,317
(1.f)
14.„nemhagyja,
hogy
kisdolgo
kmegzavarják”
–0,611
79.„ha
hibázik,
nemtekin
titra
gédiának”
–0,461
101.„hisz
arepül
csészealjakban”
0,524
81.„úgyg
ondolja,
hogy
haaz
ember
megbízik,rendsze
rintcsalódik”
–0,511
100.„úgy
gondolja,
haaz
emberjót
csinál,
jódolgo
ktörté
nnek
vele”
0,419
82.„ha
fontos
intézniva
lója
van,tervet
készít”
0,362
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 82
-
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 83
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88.
1.Érzelm
imegküzdés
2.Ezoterikus
gond
olkodás
3.Kategorizálógond
olkodás
4.Na
ivop
timizm
us5.Viselke
désesm
egküzdés
Item
Faktor
súly
Item
Faktor
súly
Kereszt
töltés
Item
Fakto r
súly
Item
Faktor
súly
Item
Faktor
súly
Item
Faktor
súly
Kereszt
töltés
63.„ha
visszautasítják
,lehangoltlesz”
0,595
104.„újhelyzet
benhajlamos
alehet
legrosz
szabbkim
enetet
elképzelni”
0,452
97.„nemhisza
babonákban”
–0,473
71.„úgyg
ondolja,
hogy
azem
bercsak
magában
bízhat”
–0,459
44.„sokszorelka
landozik
múltbeli
kellemetlen
emlékekfelé”
0,591
30.„ha
sok
munkájagy
likfel,legszíve
seb
benfelad
ná”
0,438
–0,327
(5.f)
39.„úgy
gondolja,
amit
kíván,az
megtörté
nhet”
0,456
93.„úgyg
ondolja,
hogy
akib
ntkövetettel,b
nöz
ismarad”
–0,427
32.„ak
ritiká
tól
levertlesz”
0,590
31.„úgy
gondolja,
arosszatm
égtöbb
rossz
követi”
0,432
–0,329
(3.f)
7.„úgy
gondolja,
vannak
emberek,akik
képesekm
ások
fejébe
ültetnia
gondolataik
at”
0,392
2.„úgy
gondolja,
havm
itszeretne,hogy
bekövetkezzen,az
úgysem
fog”
–0,406
49.„am
innem
tudválto
ztatni,
azon
nem
aggódik”
–0,587
60.„elnéz
asaját
hibáiva
l”–0,386
20.„úgyg
ondolja,a
rossz
gondolatok
befolyá
solják
más
jóllétét”
0,359
35.„úgyg
ondolja,
hogy
alegtöbb
embertcsak
saját
magaé
rdekli”
–0,391
25.„rosszulérin
tiav
isszautasítás”
0,568
16.„ak
ihívá
sokatlehet
ségnek
tekin
ti”–0,362
0,351
(5.f)
66.„van
szerencse
kabalája”
0,342
12.„úgyg
ondolja,
ajótörté
néseka
szerencsének
tudhatók
be”
–0,359
83.„ha
visszautasítják
,jelentéktelennek
érzimagát”
0,561
92.„ha
rosszul
teljesít,nem
gondolja
magáról,hogy
inkompetens”
–0,358
0,356
(5.f)
69.„úgyg
ondolja,
akérdésekreegy
helye
sése
gyhelytelen
válas
zvan”
–0,357
38.„ha
rosszul
teljesít,
csdtöm
egnek
érzimagát”
0,536
70.„kerülia
kihívásokata
kudarcok
lehet
sége
miatt”
0,350
23.„úgyg
ondolja,
jobb
ahatározott
döntés,m
inta
komprom
isszum”
–0,353
68.„saját
értékét
nemateljesítmé
nyévelméri”
–0,330
5.„úgy
gondolja,
ajóután
rossz
következik”
0,344
–0,342
(3.f)
96.„úgyg
ondolja,
hogy
akinem
lusta,
aztalál
magának
állást”
–0,309
98.„ah
ibáih
ozkonstru
ktíva
náll
hozzá”
–0,341
Meg
jegyz
és: A
skálá
khoz
tarto
zó, k
eres
zttö
ltéss
el n
em re
ndel
kező
, 0,3
-nál
nagy
obb,
szign
ifiká
ns (p
< 0
,01)
fakt
orsú
lyoka
t kie
mel
tük.
Mive
l a ké
rdőí
v jog
véde
lem
alat
táll
, a tá
bláz
at a
kérd
őív t
étel
eine
k röv
idíte
tt m
egfo
galm
azás
át ta
rtalm
azza
. Az e
gyes
téte
lek e
lőtt
meg
jele
nő sz
ámok
az e
rede
ti sk
ála té
telé
nek s
orsz
ámai
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 83
-
84 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila
távolítani, és így a megerősítő faktorelem-zésre kisebb elemszám is elég lesz. A min-tát így az SPSS random mintaszelekcióseljárásával 60–40%-ban két részre bontot-tuk, és a nagyobbik mintafélen feltáró, a ki-sebbik mintafélen pedig megerősítő faktor-elemzést végeztünk.
A feltáró faktorelemzés során figyelembevettük, hogy a CTI faktorai korrelálnak, ezérta faktorelemzést maximum likelihood mód-szerrel és ferdeszögű faktorforgatással (obli-que rotáció, direkt oblimin módszer) végez-tük. A KMO-index és a Bartlett-féleszfericitásteszt alapján a felvett adatok fak-torelemzésre alkalmasnak bizonyultak(rendre: KMO = 0,894; χ2 = 18318,80; df =3741; p < 0,001). A scree-plot segítségével 5faktor rajzolódott ki, melynek sajátértéke je-lentősen nagyobb volt, mint az utána követ-kező faktoroké (1.: 14,47; 2.: 7,18; 3.: 3,96;4.: 3,56; 5.: 3,00 vs. 2,20; 2,02; 1,80 stb.). Azöt faktor a tételek összvarianciájának 33,3%-át magyarázta. Epstein és Meyer (1989) aján-lása alapján, a 0,3-nál nagyobb sajátértékű té-teleket tekintve, az érzelmi megküzdés, azezoterikus gondolkodás, a naiv optimizmus,a kategoriális gondolkodás és a viselkedésesmegküzdés faktor különült el. Az eredeti 87tételből 21 tétel az érzelmi megküzdés, 13tétel az ezoterikus gondolkodás, 8 tétel a naivoptimizmus, 11 tétel a kategoriális gondol-kodás és 7 tétel a viselkedéses megküzdésskálán súlyozódott. A babonás gondolko-dáshoz tartozó tételek döntő többsége (7 té-telből 6) a kategoriális gondolkodás faktorárakerült, azonban sajátértékeik többségében el-maradnak a kategoriális gondolkodáshoz tar-tozó itemek sajátértékeitől. Elmondható ezenfelül, hogy 14 tétel nem az Epstein és mun-katársai által meghatározott faktorokon sú-lyozódott (2., 3., 5., 12., 16., 26., 30., 31., 45.,69., 70., 75., 98. és 104. tétel), 9 tétel egyik
faktoron sem érte el a 0,3-as faktorsúlyt (1., 8., 9., 10., 17., 62., 76., 90. és 95. tétel),4 tétel pedig jelentős kereszttöltéssel rendel-kezett (18., 34., 73. és 92. tétel), ezért Hoyerés munkatársai (1998) ajánlása alapján eze-ket a tételeket a továbbiakban eltávolítottuka skálákból.
Emellett teszteltük a babonás gondolko-dás faktor elkülönülését is. Ennek érdekébena feltáró faktorelemzés során hat faktort kér-tünk. Az előzőekben elemzett öt faktor a hat-faktoros megoldás során is kirajzolódott,azonban a hatodik faktoron nem különültekel a babonás gondolkodás tételei. Így a to-vábbi elemzés céljából optimálisabbnak ítél-tük a kérdőív ötfaktoros változatát, mely dön-tést az is megerősítette, hogy a babonásgondolkodás faktor instabilitását Hoyer ésmunkatársai (1998) német mintán is leírták.
A kérdőív magyar változata tehát abból az58 tételből áll, mely tételek csak a saját fak-torukon súlyozódnak, 0,3-nál nagyobb faktor-súllyal (lásd 4. táblázat). Emellett a kérdőívmagyar változatába a 8 tételes ellenállás ésa 8 itemes validitásskálát is integráltuk, ígya végső változat 74 tételes lett.
A randomizált minta másik – kisebbik –felén megerősítő faktorelemzést végeztünk,melynek illeszkedési mutatói megfelelőnekbizonyultak: Satorra–Bentler χ2 = 2850,855,df = 1676, p < 0,001; RMSEA = 0,042 [0,039 –– 0,044]; CFI = 0,926; TLI = 0,916; SRMR == 0,075.
A CTI magyar változatának jellemzői,valamint kapcsolata a depresszióval
A faktoranalízissel kapott skálák leíró jel-lemzőit is vizsgáltuk. Elemeztük az egyesskálákon mutatott nemi különbségeket,a belső reliabilitást, valamint a depresszióvalvaló kapcsolatot (lásd 5. táblázat).
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 84
-
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 85
A nemek közötti különbség leginkább azérzelmi és a viselkedéses megküzdés terénmutatkozik meg. A férfiak jobb érzelmi, a nőkjobb viselkedéses megküzdők.
Emellett a nők magasabb átlagpontszá-mot érnek el két a differenciálatlan, merevgondolkodást mérő skálán is. Erősebben jel-lemzi őket a kategorizáló gondolkodás, il-letve a naiv optimizmus hite. Az ezoterikusgondolkodásban viszont nem találtunk ne-mek közötti különbséget.
A depresszióval három skálának van szig-nifikáns kapcsolata. A depressziós tünetekgyakorisága az érzelmi és viselkedéses meg-küzdéssel közepes negatív (rendre: r = –0,57,p < 0,01 és r = –0,35, p < 0,01), a kategori-záló gondolkodással pedig gyenge pozitívkapcsolatban áll (r = 0,29, p < 0,01).
ÖSSZEFOGLALÁS
Vizsgálatunkban a CTI faktorstruktúrájátteszteltük magyar mintán. Eredményeink aztmutatják, hogy az 1989-ben kialakított kér-dőív, bizonyos feltételek mellett, hazai kö-
zegben is alkalmazható. Megállapításainkösszhangban vannak Hoyer és munkatársai(1998) eredményeivel, miszerint a kérdőívkét legstabilabb skálája a nehéz helyzetekbenvaló adekvát érzelemkezelést mérő érzelmimegküzdés, valamint az ezoterikus gondol-kodás. A babonás gondolkodás skálával kap-csolatos eredményeink szintén összhangbanvannak a korábbi kutatásokkal, miszerinta skála pszichometriai tekintetben nem alátá-masztható (Epstein és Meyer, 1989; Hoyer etal., 1998). A faktorstruktúra alkalmazhatósá-gát továbbá az optimális Cronbach-alfa érté-kek is alátámasztják, emellett az egyes skálákdepresszióval mutatott kapcsolata is meg-egyezik az Epstein (2001) által leírtakkal.
Nem meglepő eredmény, hogy a nők ér-zelmi megküzdésben alacsonyabb átlagpont-számot érnek el. Több szakirodalmi adat tá-masztja alá, hogy a nők az érzelmi megküzdésolyan maladaptív módjait, mint a helyzetekkelkapcsolatos katasztrofizáció, valamint azegyes problémákon való rágódás, gyakrabbanalkalmazzák a férfiakhoz képest (Garnefskiet al., 2004; Keogh és Herdenfeldt, 2002; Me-zulis et al., 2002; Nolen-Hoeksema és Harrell,
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88.
5. táblázat. A CTI-skálák nemi különbségei, reliabilitása, valamint kapcsolata a depresszióval
Megjegyzés: A szignifikáns értékeket (p < 0,01) vastag betűvel jelöltük
Skála Cronbachalfa
N k(N = 750)
átlag, szórás
Férfiak(N = 250)
átlag, szórás
Teljes minta(N = 1 000)átlag, szórás
Nemek közöttikülönbség
t (df)
Depresszióvalvaló kapcsolatPearson r
Érzelmimegküzdés 0,81 67,0 (10,7) 70,4 (10,4) 67,9 (10,7) 17,9 (887) –0,57
Viselkedésesmegküzdés 0,73 28,8 (3,8) 27,6 (4,0) 28,5 (3,7) 19,4 (936) –0,35
Kategorizálógondolkodás 0,79 31,5 (7,5) 30,0 (7,1) 31,1 (7,5) 6,4 (927) 0,29
Ezoterikusgondolkodás 0,78 33,8 (8,1) 33,4 (9,2) 33,7 (8,4) 0,4 (927) 0,04
Naiv optimizmus 0,81 26,1 (5,1) 25,2 (5,6) 25,9 (5,9) 4,7 (938) –0,06
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 85
-
86 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila
2002; Sullivan et al., 2000). Érdekes ered-mény ellenben, hogy a viselkedéses megküz-dést gyakrabban és hatékonyabban alkal maz -zák a férfiaknál. Ez alátámasztható példáulazzal, hogy Garnefski és munkatársai (2004)kimutatták, hogy nők körében gyakoribb a vi-selkedéses megküzdéshez kapcsolódó pozitívátkeretezés. Tehát Epstein és Meyer (1989)szavaival élve a férfiak az önelfogadást faci-litáló érzelmi típusú megküzdést, a nők pediga mások elfogadását facilitáló viselkedésesmegküzdést alkalmazzák hatékonyabban. Ér-dekes eredmény, hogy a nők ezen felül mégkét merev, differenciálatlan gondolkodástmérő skálán – kategorizáló gondolkodás ésnaiv optimizmus – magasabb átlagot mutatnak,ami arra utal, hogy több negatív érzelmet él-nek át, sérülékenyebbek a pszichés betegségekszempontjából, és kevésbé érzik jól magukata bőrükben (Epstein, 1998).
A vizsgálat előnyei és korlátai, valamint a kérdőív gyakorlatialkalmazásának lehetőségei
A CTI vitathatatlan előnye, hogy ötvözi a teo-retikus és pszichometriai megfontolásokat.A kérdőív minden skálájának megvan a helyea kognitív-tapasztalati énelméletben, funkci-ója tisztázott az alkalmazkodás szempontjá-ból. A kérdőív pszichometriai értelembenkimunkált, így kiválóan alkalmazható önbe-számolós empirikus vizsgálatokban is. Emel-lett a CTI kiváló kiegészítője lehet a pszi-chológiai tanácsadó, illetve pszichoterápiásmunkának, valamint a coaching folyamatok-nak. Alkalmazható a személyiség vizsgála-
tában, az önismeret és az egyéni alkalmaz-kodási képességek fejlesztésében. De hasznosrészévé válhat önismereti csoportoknak ésa csoportos stresszkezelő tréningeknek is.
A magyar változat pszichometriai kiala-kításának gyenge pontjai közé tartozik, hogyaz adatfelvétel nem egységesen történt. A vá-laszadók egy része a kérdőívet internetes fe-lületen keresztül, másik része papíralaponkapta meg. A kitöltés különböző körülményeipedig a válaszadásban is különbségeket ered-ményezhetnek. Emellett a minta összetételeis korlátozza az eredmények általánosítható-ságát. Mivel a mintában nagy számban je-lentek meg a magasan kvalifikált emberek,valamint a kérdőívet háromszor annyi nő töl-tötte ki, mint férfi, eredményeink inkább csaktámpontokkal, mint biztos következtetések-kel szolgálhatnak a magyar populáció szem-pontjából. Mindazonáltal reméljük, hogya kérdőívvel kapcsolatos hazai tapasztalatokhasznosak lehetnek a további kutatásokszempontjából.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondania kérdőív fordításában részt vevő Csigás Gá-bornak, Komlósi Saroltának, Amy Kovács-nak, illetve Seymour Epstein professzornak.A Psychological Assessment Resources Inc.-nek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a kér-dőívet, valamint a kérdőívet kitöltőknek,hogy idejüket nem kímélve hozzájárultaka kérdőív magyar adaptációjához.
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 86
-
Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 87
SUMMARY
VALIDATION OF THE HUNGARIAN VERSION OF CONSTRUCTIVE THINKING INVENTORY– FIRST EXPERIENCES
Background and aims: The aim of the study was the Hungarian adaptation of the ConstructiveThinking Inventory. Methods: The data of 1000 respondents were analyzed by exploratory andconfirmatory factor analyses. Gender differences on the specific scales and associations withdepressive symptoms were also examined. The Constructive Thinking Inventory and the CES-DScale (Center for Epidemiological Studies Depression Scale) were administered by the par-ticipants in this study. Results: Our results confirmed the five-factor structure of thequestionnaire suggested by former psychometric studies on samples form the US. These fivefactors were emotional and behavioral coping, the categorical and esoteric thinking and naiveoptimism. However, we could not confirm the personal superstitious thinking factor, whichhad no prior psychometrical foundation and was based on an a priori assumption. Additionalresults of this study demonstrated that men have better emotional coping strategies, whilewomen have better behavioral coping strategies. Women also used the categorical thinking andnaive optimistic coping strategies more often. The frequency of depressive symptoms showeda moderate negative correlation with emotional and behavioral coping strategies (r = -0.57,p
-
88 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila
EPSTEIN, S., PACINI, R. (1999): Some basic issues regarding dual-process theories from theperspective of cognitive-experimental self theory. In CHAIKEN, S., TROPE, Y. (eds): Dualprocess theories in social psychology. Guilford Publishers, New York. 462–482.
GARNEFSKI, N., TEERDS, J., KRAAIJ, V., LEGERSTEE, J., VAN DEN KOMMER, T. (2004): Cognitiveemotion regulation strategies and depressive symptoms: differences between males andfemales. Personality and Individual Differences, 36. 267–276.
HOYER, J., AVERBECK, M., HEIDENREICH, T., STANGIER, U., POHLMANN, K., ROSSLER, G. (1998):The constructive thinking inventory: Factorial structure in healthy individuals and patientswith chronic skin diseases. European Journal of Psychological Assessment, 14. 226–233.
KEOGH, E., HERDENFELDT, M. (2002): Gender, coping and the perception of pain. Pain, 97. 195–201.
KESSLER, R. C., BIRNBAUM, H. G., SHAHLY, V., BROMET, E., HWANG, I., MCLAUGHLIN, K. A.,SAMPSON, N., ANDRADE, L. H., DE GIROLAMO, G., DEMYTTENAERE, K., HARO, J. M.,KARAM, A. N., KOSTYUCHENKO, S., KOVESS, V., LARA, C., LEVINSON, D., MATSCHINGER, H.,NAKANE, Y., BROWNE, M. O., ORMEL, J., POSADA-VILLA, J., SAGAR, R., STEIN, D. J.(2010): Age differences in the prevalence and co-morbidity of DSM-IV major depressiveepisodes: Results from the Who World Mental Health Survey Initiative. Depression andAnxiety, 27. 351–364.
LYDEN, P., LU, M., JACKSON, C., MARLER, J., KOTHARI, R., BROTT, T., ZIVIN, J. (1999):Underlying structure of the National Institutes of Health Stroke Scale. Stroke, 30. 2347–2354.
MEICHENBAUM, D. (1977): Cognitive-behavior modification: An integrative approach. PlenumPress, New York.
MEZULIS, A. H., ABRAHAMSON, L. Y., HYDE, J. S. (2002): Domain specificity of genderdifferences in rumination. Journal of Cognitive Psychotherapy, 16. 421–434.
NOLEN-HOEKSEMA, S., HARRELL, Z. A. (2002): Rumination, depression, and alcohol use:Tests of gender differences. Journal of Cognitive Psychotherapy, 16. 391–403.
PETRIDES, K. V., FURNHAM, A. (2000): On the dimensional structure of emotional intelligence.Personality and Individual Differences, 29. 313–320.
RADLOFF, L. S. (1977): The CES-D scale: A self-report depression scale for research in thegeneral population. Applied Psychological Measurement, 1. 385–401.
SCHEUER, E., EPSTEIN, S. (1997): Constructive thinking, reaction to a laboratory stressor andsymptomes in everyday life. Anxiety Stress and Coping, 10. 269–303.
STACCIARINI, J. M., TROCCOLI, B. T. (2004): Occupational stress and constructive thinking:health and job satisfaction. Journal of Advanced Nursing, 46. 480–487.
SULLIVAN, M. J. L., TRIPP, D. A., SANTOR, D. (2000): Gender differences in pain and painbehavior: The role of catastrophizing. Cognitive Therapy and Research, 24. 121–134.
PIHET, S., SUTER, M., HALFON, O., STEPHAN, P. (2011): Psychometric properties of the Frenchtranslation of the Constructive Thinking Inventory in a sample of adolescents and youngadults. Schweizer Archiv Für Neurologie Und Psychiatrie. 162. 127–131.
TOMPOR I., URBÁN R. (2010): A nikotinfüggés motivációs alapú megközelítésének (WISDM-68)elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 321–341.
APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 88