Kıolaj Øs FöldgÆz 2007/3. szÆm - ombkenet.hu · BKLKıolaj Øs FöldgÆz 140. Øvfolyam...

A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg.

Kõolaj és Földgáz 2007/3. szám

TARTALOM

id. ÕSZ ÁRPÁD � SRÁGLI LAJOS � TÓTH JÁNOS:70 éves a magyar kõolaj- és földgázbányászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

Szakcikkek és közleményekA Dunántúl és Bükkszék szerepe a 70 év történetében . . . . . . . . . . . . . 15

A kezdetekrõlBuda Ernõ hozzászólása Srágli Lajos: Munkások a �fekete arany�birodalmában c. könyvének nagykanizsai bemutatóján . . . . . . . . . . . . . 17Trombitás István: Nagylengyel-mezõ szerepe a DKFV ésa KFV történetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Szénhidrogén-ipari évfordulók I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Szerkesztõbizottság:dr. CSÁKÓ DÉNES, CSERI TIVADAR, dr. FECSER PÉTER,dr. NAGYPATAKI GYULA, id. ÕSZ ÁRPÁD, TURKOVICH GYÖRGY

BÁNYÁSZATI ÉSKOHÁSZATI LAPOK

KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZAlapította: PÉCH ANTAL 1868-ban

Hungarian Journal ofMining and Metallurgy

OIL AND GAS

Ungarische Zeitschrift fürBerg- und HüttenwesenERDÖL UND ERDGAS

Címlap:Emlékkõ az elsõ zalai olajkutató

(B-0 jelû) fúrás helyén(Budafapusztai Arborétum)

Hátsó borító:Olajkibúvás � Peklenica

(Bányavár)

Kiadó:Országos Magyar Bányászati

és Kohászati Egyesület1027 Budapest, Fõ u. 68.

Felelõs kiadó:Dr. Tolnay Lajos,az OMBKE elnöke

Felelõs szerkesztõ:Dallos Ferencné

A lap aMONTAN-PRESS

Rendezvényszervezõ, Tanácsadóés Kiadó Kft.

gondozásában jelenik meg.

1027 Budapest, Csalogány u. 3/BPostacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18

Telefon/fax: (1) 201-8948E-mail: [email protected]

Belsõ tájékoztatásra készül!

HU ISSN 0572-6034

1BKL Kõolaj és Földgáz 140. évfolyam 2007/3. szám

A kezdetektõl 1937-ig

Akõolaj � a fekete arany � a földgázzal együtt aXX. század elejétõl napjaink legfontosabb ás-ványi nyersanyaga. A múlt század és napjaink

háborúiban is fontos szerepe volt a kõolajnak és lelõhe-lyeinek, több háború is kirobbant a kõolajmezõk bir-toklásáért.

Magyarországon (a mindenkori, ill. történelmi Ma-gyarországon) ugyanúgy, mint a világ legtöbb fejlettországában, a XIX. század közepére nyúlnak vissza azolajipar gyökerei. Az 1840-es, 50-es években több eu-rópai és tengerentúli országban már termeltek kõolajat� igaz, kis mennyiségben � ásott vagy fúrt kutakból.Történelmünk során az olajat, kõolajat, naftát, ill. szár-mazékait, mint pl. az aszfaltot évszázadok, sõt évezre-dek óta használták az emberek különbözõ célra, pl.: kõ-fal, téglafal kötõanyagának, gyógyszernek, világító-anyagnak, kenõanyagnak � sõt: hadászati célokra is.

Az iparszerû termelés beindítását a világítási célrahasznált petróleum- és kenõanyag-szükséglet kielégíté-se indokolta. Ebbõl is látható, hogy a kõolaj elsõ, kez-detleges feldolgozásakor (lepárlásakor) a petróleum éskenõzsír volt a fõ termék, míg a benzin és a gázolaj ak-kor még használhatatlan melléktermék volt. Késõbbegyre inkább ez utóbbiak és a szénhidrogének egyébfontos alkotóelemei váltak hasznosítható fõ termékké.

Magyarul 1075-ben írják le elõször a finnugor ere-detû �szurok� szót.

Kálti Márk Képes Krónikája Nándorfehérvár 1071-es bevételénél említi a görögtüzet, mint hadiszert,melynek egyik alkotórésze a kõolaj volt. A várvédõ gö-rög � bolgár � arab õrség �gépekkel fújta a tûzet a ma-gyar gályákra�, Salamon király, László (a késõbbiSzent László) és Géza (a késõbbi I. Géza) herceg gá-lyáira. Majd az 1127�1130 közötti magyar�bizánci há-borúban �a görög hadigépek kénes lángot szórtak a ma-gyar sajkákra, és a vízben gyújtották meg azokat�.A muhi csatában (1241) a tatárok naftával bekent tüzesnyilakkal harcoltak a magyarok ellen.

Az 1358. év egyik oklevele említ egy, a honti erdõ-kön át folyó szurkos olajszennyezésû patakot. Ilyenolajszennyezéses patak volt Eger mellett a Lahócapatak. Eger környékén már 150 méter mélyen kõolajattalálni. Az itt összegyûjtött � szivárgó � kõolajathasználhatta Dobó István 1552-ben Eger védelménél a�tüzes kerékben�. Evlia Cselebi útleírásában pedig azolvasható, hogy Szigetvár ostrománál 1566-ban �né-hány ezer török harcos a vár fáira szurkot, naftát és kát-rányt öntvén, azokat meggyújtotta�. A görögtûz utoljára1686-ban mint �Tüzes Gábor olthatatlan görögtüze�szerepel a magyar történelemben. A magyar �olaj� szópedig 1309-tõl ismeretes, köznévként a XIV. század vé-gétõl fordul elõ, a görögbõl szláv közvetítéssel � �olej�� került a magyar szókincsbe.

Magyarországi bitumen-elõfordulásról elsõ ízbenOláh Miklós számol be �Hungaria� (1536) címû mûvé-ben, és feltehetõen a Szilágy megyei elõfordulásról ír-ja: �Találnak még Magyarországon ezenkívül bizonyosviasznemû ragadós földet, amelybõl kellemetlen szag-gal égõ gyertyát és fáklyát csinálnak�. A külföldiek kö-zül elsõ ízben a velencei követ jelenti a XVI. századelején, hogy Erdélyben a tordai hegyekben kõsó, aranyés réz mellett szurkot is találnak. Georgius Agricola, aminerológia atyja és a középkori bányászat és kohászattechnikájának halhatatlan megörökítõje a �De naturafossilium libri X� (1546) címû mûvében azt írja, hogy

70 éves a magyar kõolaj- és földgázbányászat

Id. ÕSZ ÁRPÁDokl. olajmérnökokl. menedzser szak-mérnökMOL Nyrt. szakértõOMBKE- és SPE-tag

SRÁGLI LAJOStörténészOMBKE-, MTT-, MAMUTT-tagja

TÓTH JÁNOSokl. gépészmérnökMOIMaz OMBKE, az MFT, azOrszágos MúzeumiTanács tagja,szakfelügyelõ

ETO: 622.323 � 324

Bükkszéken 1937. április 28-án indult meg a rendszeres kõolaj-kitermelés. A Budafa�1. számú kút 1937. április 11-étõl termeltföldgázt, némi kõolajjal. A Budafa�2. számú kútból a rendszeres kitermelés 1937. december 16-án kezdõdött el, ezért a magyaror-szági ipari méretû szénhidrogén-kitermelés � és egyben a számunkra fontos iparág � kezdetének az 1937-es évet tekintjük.

BKL Kõolaj és Földgáz 140. évfolyam 2007/3. szám

Erdélyben természetes vízfolyás felszínén úszó bitu-men található. A híres �De re metallica libri XII�(1556) címû mûvében pedig beszámol ennek az olaj-nak a gyûjtésérõl és desztillálásáról is, ahogy azt a Da-ciában (Erdélyben) lakó németek és szászok csinálják,és errõl a mûveletrõl képet is közöl. Károli Gáspár, azelsõ bibliafordító 1590-ben a földiviaszt enyvnek, aföldiszurkot pedig tájékozatlanságból fenyõszuroknakfordítja. Szenczi Molnár Albert latin-magyar szótárá-ban (1604) azonban már ezt olvassuk: �petroleum: kõ-sziklából czöpögõ olay�. Comenius is így írja a �Látha-tó Világ� 1669-es kiadásához csatolt �Szókra való lay-strom�-ban, hogy �olay�.

Az erdélyi földgázömléseket, a �zúgókat� elõszörValentin Frank von Frankenstein nagyszebeni királybí-ró írja le 1690-ben. A természettudós Luigi Marsigli,hazánkat a török uralom alól felszabadító hadsereghadmérnök-tábornoka 1695-ben Erdélyben jár, és a�Danubius� (1726) címû nagy mûvében � hazánk ter-mészeti kincseinek elsõ tudományos leírásában � is-merteti a báznai földgázzal �égõ forrásokat�, és az elõ-fordulásról helyszínrajzot is közöl. Marsigli közli emûvében Magyarország ásványkincseirõl az elsõ térké-pet, és ezen is feltünteti a Kisküküllõ melletti báznaiföldgáz-elõfordulást, egy Galfata helységnév mellett.Ez azért érdekes, mert e szó a német �kalfaterm� szóváltozata lehet, amely a vízi jármûvek szurkozását �magyarul dugarozását � jelenti, és így bitumen elõfor-dulására utal. A magyarsárosi és báznai gázömléseknekMária Terézia idejében a bécsi császári udvarig is elju-tott a híre, mert a királynõ tudós bizottságot küldött azérdekes természeti jelenségek megvizsgálására. A bi-zottság vizsgálatait érdemleges kutatás nem követte.

Pápai-Páriz Ferenc latin�magyar szótárában (1708)ezt olvassuk: �Naphta Gr. Szurkos gyanta, mellyen a�láng mondhatatlanul igen kap. Item. Kõ-olaj.� BodPéter magyar�latin szótárában (1767) pedig így talál-juk: �Kû-olaj: Naphta, Petroleum, Stein-öl.�

Fúrószerkezetekrõl az elsõ hazai hír 1742-bõl isme-retes, amikor a selmeci bányászat fõtisztjei felterjesztik(Bécsbe) egy mélyfúrásra szolgáló szerkezet rajzát és aszerszámok leírását, hogy a máramarosi sóbányákhozküldött fúrószerkezet használatát jobban meg lehessenérteni.

Fridvaldszky János az �Erdély ásványkincseirõl�(1767) szóló könyvében ír részletesen az akkor még akének családjába sorolt petróleumról, naftáról és asz-faltról, azt írta, hogy a naftát a Közép-Medgyes mö-götti árokból meregetni lehet. Johann Ehrenreich vonFichte erdélyi kormányszéki tanácsos az Erdély ás-ványkincseirõl írt jelentésében (1780) az Ojtozi-szo-rosban fekvõ Sósmezõ melletti, forrásvízzel együtt fel-színre lépõ kõolaj-elõfordulásról számol be. Megem-

líti, hogy az olajat a román �dohot�-nak, a magyar �de-get�-nek nevezi, és hogy a terméket bécsi meszelyen-ként (7 liter) helyben 3, Nagyszebenben 5 garasért árul-ják. Bihar megyének a század végén készült térképén adernatatarosi aszfalthomok terület is �Dohot� névvelvan megjelölve. Benkõ Ferenc �Magyar Minerologia�könyvében (1786) kora tudományos szintjén foglaltarendszerbe a �Természet Harmadik Országának� javait,a �kövek és értzek� világát. Rendszerének III. szaka-sza, �az enyves és égõ matériákról� tartalmazza az elõ-forduló különbözõ kõolajok, ill. kõolaj-származékok(bitumen, petróleum, földbalzsam, földolaj, földszurokstb.) fajtáit és elõfordulásuk helyét.

Magyar tudósok is tudományos vizsgálat alá vetik abitumeneket és a kõolajokat a XVIII. század végén.Born Ignác, a kiváló mineralógus 1787-ben felfedezi aföldiviaszt, az ozokeritet.Winterl József Jakab, a budaiegyetem vegytan�botanika professzora 1790-ben elõ-ször vizsgálja desztillációval a muraközi fekete, visz-kózus kõolajat. Röviddel ezután, 1791-benMartinovicsIgnác, akkor még mint a lembergi egyetem fizikataná-ra, egy galíciai kõolajról ír értekezést. Ezeket a tudo-mánytörténet a kõolaj elsõ vizsgálatai közé sorolja.

Kitaibel Pál, a Magyarország növényvilágának párt-fogója, Franz Waldstein von Waldenstein-nel közösenkiadott munkájában (1806) növényi eredetûnek mond-ja a kõolajat, amely a muraközi Peklenicán (Bányavár)vízzel, a máramarosi Dragomérfalván kénes vízzel lépa külszínre, és itt is megismétli korábbi jelentésénekmegállapítását: a felhagyott parádi (recski) ércbányafalán is olaj csepeg le. Schönbauer Vince Magyaror-szág ásványvilágáról írt mûvében (1810) szerepel elõ-ször a �földiolaj� név, melynek elõfordulásai közül a�csáktornyai szigeten�, a Peklenica (Bányavár) ésMoslivana közötti területet, egy Sáros megyeit és az oj-tozi-szorosit említi. Felhasználásáról pedig azt mondja,hogy belsõleg és külsõleg gyógyszerként, éjjeli lám-pákban, templomok és otthonok világítására, kenõ-anyagként és hajók szurkozására használják. Ebbõl akorból van adat, hogy olajárus szlovák parasztok, az�olajkárok�, gyalog vagy kordéval messze országokonát házalnak, és saját készítésû fenyõ- és borókaolajmellett kõolajat is árulnak gyógyszerként. Ezt az õsikuruzsló gyógyászatot csak 1835-ben, egy kisebbszerûnemzetközi egyezménnyel lehetett megfékezni. ZisperAndrás Magyarország ásvány-elõfordulásait ismertetõmûvében (1817) a Bihar megyei Cigányfalvát (Tata-rost) említi, mint kõolaj-lelõhelyet, Peklenicáról (Bá-nyavár) pedig azt írja, hogy ott az olaj kristálytiszta for-rásvízzel együtt lép a felszínre. Francois Sulpice Beu-dant, a párizsi egyetem egyik elsõ ásványföldtani taná-ra, aki 1818-ban földtani és ásványtani tanulmányútonjárt hazánkban, a nálunk több helyen található bitumen-

2

rõl említi meg, hogy a nép régóta kocsikenõcsnek hasz-nálja. Jelentõsebb elõfordulásnak a parádi, cigányfalvi(tatarosi), sósmezei (Ojtozi-szoros) és a horvátországielõfordulásokat sorolja fel.

Az 1841-ben alapított Természettudományi Társulat1842-ben vegytani pályázatot hirdet: �Vizsgáltassanakmeg a muraközi és hagymádfalvi aszfaltok vegytani-lag, különös tekintettel a technikára� címmel, aholtechnika alatt az ipari felhasználást értették. A díjnyer-tes pályamunka Nendtwich Károlyé � a pesti egyetemvegytantanáráé � lett, aki 1838-ban járt Peklenicán(Bányavár). Pályamunkájában leírja a lelõhelyet,amely a Festetics birtokon fekszik, és ahol a felszíniolajkibúvás (forrás) ottjártakor egy gráci gyógyszerész-nek volt bérbe adva, �aki abból is tisztított kõolajat pá-rolt le, mely igen szépnek mondatik�. Az aszfaltot út-burkolásra, az olajat világításra és gázgyártásra java-solja felhasználni. A kémiai vizsgálatokat a Természet-tudományi Társulat 1841�45-ös évkönyveiben, vala-mint a német orvosok és természettudósok 1843-banGrácban tartott gyûlésén ismertette.

A muraközi olaj a szabadságharcban is szerephezjut. Dervarics Kálmán, az alsólendvai nemzetõrség fõ-hadnagya egy 1848 szeptemberi jelentésében ez olvas-ható: �Gyika õrnagy paripán a Murához lovagolt és aközelesõ Muraszerdahelyrõl és Peklenicáról (Bánya-várról) kátrányt rendelt és húzatott zsuppból köteletpörgetett és azokat igen sûrûn Mura hídjának két karfá-jára tekertette és azokat kátránnyal vastagon bekenette,végre híg kátrányt öntetett a híd padlóira és arra fölös-leges szalmát hintette��egész éjjel égett a híd�. Jella-sics seregének magyar földre lépését késleltették vele amagyar nemzetõrök. (Bányaváron a kõolajkibúvás mais aktív, a település egyik szélsõ háza melletti vízfolyásfelszínére szivárog az olaj gázbuborékok kíséretében.)A szabadságharc után 1852 õszén a Magyarhoni Föld-tani Társulat megbízásából Pettkó János selmeci geo-lógus professzor tanulmányozta elsõ ízben Magyaror-szágnak a Morva folyóval határos részén az egbelli(Gbely) olaj- és gáznyomokat. C. Zepharovich osztrákgeológus A. M. Rotschild báró megbízásából 1856 nya-rán behatóan tanulmányozza, majd leírja a peklenicai(bányavári) olaj-elõfordulást, ahonnan mintát küld abáró velencei aszfaltgyárába, a hajóépítésben tervezettfelhasználás céljából.

A XIX. század közepén Fényes Elek a következõketjegyezte fel: �Kõolajat vagy kulimászt lehet Peklenicakörnyékén (kép a hátsó borítón) találni, az olaj itt aszántóföldek árkaiban folyik, és a telektulajdonosévente 20�30 mázsányit is összegyûjthet belõle.�

Franz Hauer és Ferdinand Richtofen osztrák geoló-gusok 1858-ban készítették az elsõ geológiai felvétele-ket Dragomérfalva (Máramaros) határában. Jelentésük-

ben említik a helyi kõolajforrásokat. 1874-ben Hun-falvy János írt a dragomérfalvi petróleumról.

Még 120 évvel ezelõtt is a Lazescsina patak menténtöbb kút vize büdös, ihatatlan volt az átbuborékolóföldgáztól, valamint a Stebna patak felületén úszó olaj-foltok voltak. A hegyoldalak alján ásott kisebb lyukak-ban hamar összegyûlt több-kevesebb kõolaj.

A kõolajat gyógyszerként, kötõanyagként, világítás-ra és egyéb célra használták.

Az 1800-as évek közepétõl a világ számos helyén, afelszíni elõfordulások helyén és környékükön kutattakkõolaj után. Eleinte kutakat ástak, majd primitív eszkö-zökkel lyukat fúrtak. A kõolajat elsõsorban világításraés gépek kenésére, majd a benzin- és dízelmotor felta-lálását követõen a kõolaj-lepárlás általánossá válásávalmotorhajtóanyagként használták. Vegyipari alapanyag-gá a XX. század 20-as éveitõl vált.

Magyarországon 1850 táján kezdték az elsõ olajku-tatásokat a horvátországi Mikleuska térségében, vala-mint a muraközi Peklenicán és a háromszéki Sósme-zõn, majd 1860 után ugyancsak a horvátországi Bacin-dol és Petroveselo környékén, továbbá az 1898 utániévekben a Zemplén megyei Mikován, Máramaros me-gyében az 1870-es években. Dr. Posewitz Tivadarszakvéleménye alapján a �fõpetróleum-vidék� a Kár-pátok mentén van Sáros, Zemplén és Ung vármegyék-ben, majd Máramaros vármegyében az Iza folyó felsõfolyása mentén folytatódik. Így érthetõ, hogy a szom-szédos, sikeres galíciai olajkutatások nyomán is Má-ramarosban, Kõrösmezõ község határában kezdtek kõ-olajat kutatni (1. kép).

Az Iza völgyében, Dragomérfalván Karl Adler grácilakos kutatott 1875-ben. 20�30 méteres aknákat ástak.A kezdeti kõolajbeáramlás megszûnte után beszüntet-ték a munkát.

Kõrösmezõ elsõ földtani leírását Karl M. Paul ésEmil Tietze osztrák geológusok készítették 1876-ban.

1877-ben Siegmeth Károly az Iza völgyben csak egykutat említ. Mások szerint 1875�81 között több kisebbmélységû kutat fúrtak. A legmélyebb aknát 28 méteres-


1. kép: Kõrösmezõ a XX. század közepén


nek mérte Böckh János 1893-ban. Ezekbõl 500�1500kg olajat termeltek naponta. Feljegyzések szerint a vál-lalkozók eleinte nem tudtak elegendõ hordót szerezni akõolaj elszállításához, amit fõleg a helyi kincstári sóbá-nyák világítására használtak. A kutatási helyek leírásaazonban nem mindig alapos. Pl. kutatások nyomait em-lítik az Iza folyó völgyében Felsõszelistye mellett, azIza bal partján, Dragomérfalvától délre, Kelemenyászatelepülésen, Izakonyhától északnyugatra, az Iza jobboldalán, Izakonyha és Sajó községek között, valamint aSajó és Batiza patakok összefolyása felett.

Dr. Tietze 1877-ben a kõrösmezõi és a luhi kõolajrólír. 1878-ban �Das Petroleum-Varkommen von Drago-mér, in der Maramaros� címen értekezik a Dragomérkörnyéki petróleumról, és ehhez kapcsolódóan egy kö-zeli Pekure nevû helyet is említ. Miután Galíciában �Borgslaw környékén � is hasonló rétegekbõl termelnekkõolajat, ezért azt javasolja, hogy érdemes folytatni akutatást Dragomér környékén.

1850 és 1880 között a kisvállalkozók kezdetlegeseszközökkel, szakértelem és tõke nélkül 43 aknát mé-lyítettek, ástak 10�70 méter mélységig a felszíni olajki-búvások, szivárgások közelében. Jelentõsebb termelésisikert azonban ezekbõl csak az Ung megyei Luh köz-ségbõl jegyeztek fel, ahol a község határában, ReidlEde volt vasgyári felügyelõ irányításával 5 aknát mé-lyítenek a Kincstár megbízásából. A legmélyebb 70méter, hozamuk napi pár hordó olaj, és négy esztendõalatt 120 �vámmázsa� kõolajat sikerült vödrökkel ki-termelni. Recsk környékén 1885-ben vette kezdetét akõolajkutatás, amelynek során a Miklós-völgyben többkutatóaknát és -fúrást mélyítenek. Elvétve ekkor márkézi fúróval is kutatnak. A hozzáértés és az eredményazonban még kevés volt, és rendszeres, folyamatos ter-melés nem alakult ki. A hazai kõolajtermelés majdnemteljes egészét a Krassó-Szörény megyei stájerlakinaibitumenes palák lepárlásából (1860-tól 1882-ig) nyer-ték. Az osztrák-magyar államvasút-társaság állította felaz elsõ lepárlótelepeket, ahol évente 15�20 000 tonnapalából 900�1000 tonna nyersolajat nyertek, mûködésiidejük alatt összesen kb. 26 000 tonnát. Majd 1884-tõlkezdõdõen a Bihar megyei derna-tatarosi aszfalt-ho-mok lemûvelése, feldolgozása során 22 év alatt csak-nem negyedmillió mázsa kõolajat és félmillió mázsaaszfaltot termeltek.

A gépi kõolajbányászat kialakulásában alapvetõ szere-pet játszó módszerek és eszközök a XIX. század másodikfelében váltak ismertté. Ebben elméleti és gyakorlatimunkájával úttörõ szerepet játszott Zsigmondy Vilmosbányamérnök. Elsõsorban artézi kutak fúrásával fog-lalkozott, de 1868-ban � jó példával elöl járva �Orowmel-lett egy 215 méter mély fúrást is lemélyített kõolaj utánkutatva, amelyrõl egy tanulmányt is készített: �Elõrajz egy

társulat alakítására petróleumnak Gács országbanmélyfúrás útján való nyerésére� címmel (2. kép).

1880-tól kezdve az új vámtörvény nagyobb kedvez-ményben részesítette a hazai kõolajtermelõket és fino-mítókat, amely serkentõleg hatott a céltudatosabbmélyfúrással való kõolajkutatásra. Az 1881�1893 kö-zött lemélyített kutatófúrások ill. aknamélyítések szá-ma tekintélyes volt (137), amelyek közül 21 már 100méternél is mélyebb volt, sõt az egyik fúrás a 600 mé-tert is elérte. A kutatási tevékenységek színhelye:Zemplén, Luh, Körösmezõ, Szacsal, Szelistye, Drago-mérfalva, Gyimes, Putnavölgye, Sósmezõ, Zabola, Zsi-bó, Recsk, a muraközi és a horvátországi Peklenica(Bányavár), Peganec, Ludberg. Az elsõ amerikai fúró-gépet 1881-ben hozták be. A mélyebb fúrások egy ré-sze a fúrási nehézségek miatt volt sikertelen, de a kõ-olajkutatás szempontjából is elmaradt a várt siker, mertolajszivárgáson, rohamosan csökkenõ kezdeti termelé-sen kívül nem hozott eredményt. 1885-ben Zsolnay ésTársai mélyítettek le egy kutatóaknát, majd egy máso-dikat 1895-ben Recsk környékén, a Miklós-völgyben.Az elsõ akna 34 méterben adott �gazdag olajnyomo-kat�, a második 40 méterben. Az utóbbiból naponta né-hány liter kõolajat is termeltek.

1882-ben Fiumében (Rijeka) építeni kezdik a mo-narchia legnagyobb kõolajfinomítóját (Magyar Kõolaj-finomító Részvénytársaság). A finomító kezdetbenamerikai, majd 1854-tõl orosz (bakui) kõolajat dolgozfel. A kõolajat tartályhajókon szállították Fiuméba.

Herman Stavenov lovag és Winkler 1878-ban kezd-tek kutatni az Iza völgyében Lazescsina, Zimir, Repe-go, Stebna, Tiszcsova és Haurilecz térségében. A lemé-lyített 23 akna közül a legmélyebb 82 méter volt. Azaknák három kõolajtároló réteget harántoltak. 1883-ban kutatási jogát és eredményét eladta a Diener &Szarvasy bécsi cégnek. Õk 1889-ig öt fúrást mélyítet-tek. A két legmélyebbet � 220 és 224 méteres � mûsza-ki okok miatt nem fúrták tovább. 100 m-bõl napi200�300 kg olajat termeltek. Kisebb mélységbõl még

4

2. kép: A nyárádszeredai fúrótorony

kevesebb volt az olajtermelés. 1883-ban Okulus Antal�A petróleum elõfordulásának némely helyeirõl Ma-gyarországon� c. cikkében a dragoméri, felsõszelistyeiés izaszacsali petróleum-elõfordulásokról is ír (3. kép).1884-ig a Sarg & Co. cég � amely már Dargomérfalvánis próbálkozott � Szacsalon (Izaszacsalon) kutatott.A 20 és 25 méteres aknákból 150 kg-ot termeltek na-ponta. Az egyik aknát 50 m-ig mélyítették, de továbbieredmény nélkül beszüntették a munkát.

1884�87 között a már említett Stavenov lovag ésWinkler 23 aknával felújították Kõrösmezõ környéké-nek megkutatását. A legmélyebb aknájuk 60 métert értel, különösebb eredmény nélkül.

Stavenov 1887-ben a Sztebna patak jobb partján ispróbálkozott. Késõbb Móricz Pál máramarosi földbir-tokos is eredménytelenül folytatta a kutatásokat.

A kõrösmezõi és Iza völgyi kutatási területeket1886-ban megvette az akkor alakult Elsõ Magyar Pet-róleum Kutató Társaság. A Társaság a Lopusanka ésPletorva közötti átellenes területen Leo bányamérnökirányításával lemélyíti a 205 m-es �Ferencz József csá-szár és király� nevû kutatófúrást, amely három kõolaj-tartó rétegébõl rövid ideig néhány hordó olajat termel-tek naponta, mindösszesen 15 hordót. Mindezeket Szir-mai Jakab 1888-ban közzétett, a kõrösmezei petróle-umvidékrõl írt tájékoztatójából tudjuk.

A Magyar Általános Hitelbank Rt. szervezésében1878 elején megalakult a �Magyar Ásványolaj Rész-vénytársaság�, és megszerzi Csík vm. területére a kuta-tási koncessziós jogosultságot, de érdemi munkavég-zésre tõkehiány miatt még évekig nem kerül sor. Ké-sõbb a Fekete-Tisza bal partján 234 m mélyre fúrtak.A fúrás azonban csak gázt tárt fel, kõolajat nem, ezértabbahagyták a kutatást. A közelben lemélyítettek mégegy másik 150 méteres kutat, de ebben csak kõolajnyo-mokat találtak, ezért a társaság itt beszüntette tevé-kenységét. 1886�1889 között még egy eredménytelenkísérletet tettek � lemélyítve újabb három 100�234 m-es fúrást.

1893-ban új fejezet kezdõdött a hazai kõolajkutatástörténetében. Az addigi sikertelenségek következtében akormányzat elhatározta, hogy állami segélyben részesítia megbízható vállalkozókat, évi 100 000 koronát fordít-va erre a célra az állami költségvetés terhére. WekerleSándor miniszterelnök és pénzügyminiszter elrendelte akutatásoknak tudományos alapra való helyezését, ésazok irányításával és ellenõrzésével a Magyar KirályiFöldtani Intézetet, illetve annak igazgatóját bízta meg.Ezek után Böckh János és munkatársai elkészítették afontosabb elõfordulások kõolajföldtani feltérképezését.Ebben a szubvenciós idõszakban (1894�1905) 81 fúrást,ill. aknát mélyítettek le � amibõl 42 a kárpáti, 39 pedig amuraközi és horvátországi vonulaton � elsõsorban az is-mert lelõhelyek vidékén. A fúrások jelentõs része már100 méternél nagyobb mélységû volt, és ezek közt már16 fúrás 500 méternél is mélyebb volt, sõt egynek amélysége már az 1070 métert is elérte (Szuk). Turzófal-va, Zboró, Komarnik, Mikova-Rakitóc, Krivaolyka, Iz-bugyaradvány, Szuhó, Luh, Körösmezõ, Batiza, Szacsal,Zsibó, Gyimes, Regettó, a muraközi Szelence (Selnica)és a horvátországi Paganec, Mikleuska, Ivanic-kolostorés Pitomaca voltak ezen idõszak fúrótevékenységénekállomáshelyei. Eredmény azonban csak a Muraközbenvolt: 1905-ben a termelés Szelencén (Selnica) 470 tonnakõolaj. A rendelkezésre álló adatok szerint a kutatásokkezdetétõl 1905-ig 555 000 mázsa volt csak az országkõolajtermelése, s ennek 92%-át desztilláció útján nyer-ték egyrészt a stájerlaki bitumenes palából, másrészt adernatatarosi aszfaltból. Muraközben és Horvátország-ban az össztermelés 6,5%-át termelték, 1,3%-át pedigSáros, Zemplén, Ung és Máramaros megyékben. A ku-tatás eredménytelenségének okát egyrészt a bonyolultviszonyokkal, a rendszeresség, szakértelem hiányávaligyekeztek magyarázni. A fõ okát azonban az erõk szét-forgácsolásában látták, s ezért megoldásként az erõkösszpontosítását, a kutatás állami kezelésbevételét java-solták.

A mûtrágya- és emellett már a háborús hangulatmiatt kívánatos robbanószergyártás alapanyagát jelentõkálisó kutatására és feltárására 1908-ban telepítettNagysármás�1. számú fúrás ugyan 627 méteres talp-mélységnél az egyre növekvõ rétegomlás következté-ben elszerencsétlenedett, azonban sós vizet és éghetõgáznyomokat jelzett.

Még mindig a kálisó kutatására mélyíteni kezdettmásodik fúrásban, a Kissármás�2. számú kútban már22 métertõl jelentkeztek az éghetõ gázok (4. kép), és atovábbfúrás 114 méterben nagymennyiségû gázt tártfel, amikor nagy erejû � robbanásszerû � gázkitörés kö-vetkezett be. A kutat 1910. június 23-án a kolozsváriegyetem gépészprofesszora � Herman Miksa � általtervezett speciális �elzárófejjel� (kitörésgátlóval)


3. kép: Izaszacsali petróleumforrás

BKL Kõolaj és Földgáz 140. évfolyam 2007/3. szám6

próbálták elfojtani, de a mûvelet nem sikerült. A kutatugyan sikerült lezárni, azonban egyórai zárás után krá-terképzõdés veszélye miatt a gázkutat ismét megnyi-tották, és a kitörés folytatódott. A kúton a robbanás-szerû kitörés 27 hónapon keresztül folytatódott.A nagy mûszaki tudást és ismeretanyagot magába fog-laló mentési terv alapján, óriási bátorságot megkövete-lõ kockáztatással, Bõhm Ferenc bányamérnök irányítá-sával és az általa megtervezett �packeros termelõcsõ-vel� sikerült végre a kutat elfojtani és kitörésgátlóvallezárni. A kitörésgátlót Herman Miksa mûegyetemi ta-nár tervezte és a Schlick Gépgyár készítette. Ez a kis-sármási gázkút akkor a világnak a negyedik, Európá-nak pedig a legnagyobb hozamú gázkútja volt. Ez a kúttárta fel az Erdélyi-medence világviszonylatban is je-lentõs gázát. A kút 1911 és 1914 között zárva volt,majd 1914�1933 között a Sármás�Torda�Marosújvárgáztávvezetékre kapcsolva részt vett Erdély gázellátá-sában. Ez volt Európa elsõ jelentõs gáztávvezetéke,amit amerikai tapasztalatok alapján építettek.

A sármási váratlan felfedezés nyomán a kormányazonnal felismerte a kutatások mögött rejlõ hatalmasüzleti lehetõségeket, elrendelte a gázelõfordulás részle-tes vizsgálatát, a termeltetésnek és a gáz felhasználásá-nak tanulmányozását, valamint a földgáz bányajogihelyzetének tisztázását. 1909-ben a Pénzügyminiszté-rium a bányászati közigazgatás vezetõjét, WahlnerAladárt bízta meg a kõolaj- és földgáztörvény irányel-veinek kidolgozásával. Az elhatározás, valamint azirányelvek alapján kidolgozott kõolaj- és földgáztör-vény-tervezet, majd a törvény rendkívül jelentõs, mertez volt az elsõ kõolaj- és földgáztörvény Európában,amely kimondta az állam monopóliumát a szénhidro-génekre. Az állam részére fenntartott kutatási és terme-lési jog azonban a törvény szerint az országgyûlés tu-domásulvételével és jóváhagyásával meghatározottidõre és területre átruházható volt. Az elõterjesztett tör-vényjavaslatot az országgyûlés 1911 januárjában elfo-gadta, és mint 1911. évi VI. törvénycikket � �az ás-ványolajfélékrõl és földgázokról� � hirdették ki.

A törvény új helyzetet teremtett a kõolaj és földgázkutatása és termelése terén. Módot és lehetõséget adotta hazai és külföldi vállalkozók részére a kutatási és akitermelési jogosítványok megszerzésére. A zártkutat-mányok nagy része megszûnt, és csak kevesen éltek amoratórium jogával.

A kutatások terén ebben az idõben élénkebb magán-tevékenységet csak a muraközi Szelencén (Selnice) ésa Máramaros megyei Izaszacsalon fejtettek ki. Mura-közben a London and Budapest Oil Syndicate Ltd. vet-te át egy idõre a Singer-féle bányajogosítványokat. Bárnagyobb számú fúrást mélyített, azonban olyan gya-korlati eredményeket mégsem ért el, amely jövedel-mezhetõ vállalkozásnak képezhette volna az alapját.

Az állami kézben lévõ kissármási földgáz felfedezé-sével Erdélyben megindult földtani kutatások nyománnagy intenzitású fúrási tevékenység kezdõdött.1911�1918 között 42 fúrást (Kissármás, Mezõsám-sond, Magyarsáros, Bázna, Kiskapus, Mezõház) mé-lyítettek le 100�974 méter közötti mélységig. A kutakközül 37 bizonyult eredményesnek, napi 20�850 000köbméter gáztermelési kapacitással. Például Erdélyben1913-ban a 6 gázmezõ 20 kútjában összesen napi2 381 000 köbméter földgáz termelése állt rendelke-zésre.

1910-ben budapesti bejegyzéssel, angol tõkével ala-kult meg a Magyar Kárpáti Petróleum Rt., és a már ha-tályos 1911. évi VI. tc. alapján megvásárolta az izavöl-gyi bányajogosítványokat. Ez volt az új törvény elsõalkalmazása. A területet 1912-ben � a koncesszió geo-lógus szakértõjének, Böckh Hugónak javaslatára �Pávai-Vajna Ferenc térképezte fel. A részvénytársasághelyi igazgatója Picker Frigyes volt, aki gazdasági ta-nulmányait Párizsban végezte, majd Oroszországbanbúzával, majd Majkopban kõolajjal foglalkozott. Ha-zatérve a magyar olaj- és gázipar területén tevékenyke-dett. Az állam azért is szorgalmazta és támogatta a má-ramarosi kutatásokat, mert a legkiválóbb geológusok a�földolaj elõfordulás� szempontjából az �izavölgyiszacsalvidéki területet� ítélték legreményteljesebbnek.Tovább növelte az érdeklõdést, hogy az izaszacsali IV.számú fúrásból 1911 decemberében 459 m-rõl kitört azolaj. A kitörés ugyan hamarosan megszûnt, de kanala-zással még több hónapon keresztül termeltek a kútbólnapi 0,4�25 tonna olajat.

A román állam a két világháború között sem Kõrös-mezõn, sem az Iza völgyében nem kutatott, 1920�1926között csupán a térségben korábban lemélyített kutak-ból (5. kép) kanalaztak ki 517 tonna kõolajat.

A Magyar Kárpáti Petróleum Rt. nagy igyekezettelés szakértelemmel kezdett volna kutatni, de érdemimunkára nem kerülhetett sor a háborús eseményekmiatt. Kezdeti termelési eredményeik nem állandósul-

4. kép: A kissármási gázkút 1911-ben

tak, részben az elsõ világháború, részben a terület anya-országtól való elszakítása miatt.

A több kisebb, az 1911. évi VI. tc. alapján morató-riumot nyert zártkutatmány birtokosa (Körösmezei Pet-roleum Rt., Gr. Sztáray Sándor, Magyar Petroleum Rt.,Gr. Andrássy Gyula és angol társa által alapított Hun-garian Oil [Zemplén] Co., Soc. des. Gisement Petro-leum de Hongrie) azonban nem talált szénhidrogént.

1911-ben � az 1910-es erdélyi megbízását követõen� már az egész országra kiterjedõ hatáskörrel a kincstá-ri szénhidrogén-kutatások vezetésével Böckh Hugó sel-meci geológus professzort bízták meg. Ezzel megkez-dõdött a tudományos, földtani alapon végzett kutatásokkora. 1914-ben Böckh Hugót a Pénzügyminisztériumbányászati osztályának vezetõjévé nevezték ki, és eb-ben a funkcióban 1918-ig irányította az országos kuta-tásokat. Mint a kõolaj- és földgázkutatások legfõbb irá-nyítójának állandó mûszaki munkatársa, Bõhm Ferencbányamérnök a kincstári fúrási munkálatok vezetõjevolt, közvetlen geológus munkatársa volt még PappSimon, Pávai-Vajna Ferenc és Lázár Vazul.

A magyarországi kõolajkutatás terén az elsõ komolyeredményt az állam érte el a Nyitra megyei Egbellben(Gbely) (6. kép). A büdöskõi gázfeltörések � �ahol avíz forr� � rég ismeretesek voltak, sõt ezt a területetelõször Pettkó János selmeci professzor vizsgálta meg

1852-ben. 1911-ben az illetékes hatóságoktól egyjelentés érkezett a Pénzügyminisztériumhoz, miszerintegy Amerikából visszatért földmûves � Mendel János� Egbell község határában, a földjén talált földgázszi-várgást úgy hasznosította, hogy a földgázt egyszerûtéglacsatornában a konyhájába vezette és azzal fûtött,fõzött, majd ez felrobbant. A bejelentést követõen ittalkalmazták az Eötvös-féle torziós ingát a világon elõ-ször szénhidrogének tárolására alkalmas föld alattiszerkezetek kimutatására! A geofizikai mérésekkelmeghatározott területre 1913 októberében telepítettékaz Egbell�I. fúrópontra szerelt Trauzl Rapid fúróbe-rendezést, amely 166,5 méterbõl 15 t/nap kõolaj- és10�12 000 m3/nap földgáztermelést adó sikeres felfede-zõ fúrást mélyített le. A felfedezõ fúrást követõ feltárásütemére jellemzõ (a háborús érdekekre való tekin-tettel), hogy 1918-ban már 18 kincstári fúróberendezésdolgozott ezen a területen, és 1918 végéig 72 � átlag250 méter mélységú � fúrást (beleértve a környékentelepített kutatófúrásokat is) mélyítettek le. A mezõkapacitása ekkor 10�12 000 t/év kõolaj- és kb. 400 000m3/év földgáztermelés volt.

Az egbelli sikeres kõolajfeltárást követõen terjesz-tette ki a Kincstár kutatótevékenységét Horvátországrais. Ennek során a geológiai kutatómunkát követõen azelsõ fúrást 1918-ban mélyítették le Lipik közelében azúgynevezett bujavicai boltozaton. 360 méteren nagymennyiségû földgázt és 386 méteren kõolajtároló réte-geket találtak.

Az elsõ világháború befejezésével lezárult a magyarkõolaj- és földgázbányászat történetének hõskora. Az1920. június 20-ai trianoni diktátum miatt Erdély, aFelvidék, Délvidék és Horvát-Szlavónország leváltakaz ország testérõl, és velük 10 esztendõ munkájánakgyümölcse is odaveszett. Az 1925-ös párizsi kártérítésitárgyalásokon � a magyar szénhidrogénügyekbenBõhm Ferenc tárgyalt � az odaveszett vagyon kártéríté-seként 800 000 svájci frankot ítéltek meg. A történelmiMagyarország területén végzett kutatások eredményeia késõbbiekben jelentõsen befolyásolták az ország je-lenlegi területén folytatott kutatásokat is.

Az állami kutatások és az elsõ koncessziók jelentõseredményeinek kiaknázását az elsõ világháború esemé-nyei megakadályozták, majd a háborúnak Magyaror-szág számára tragikus kimenetele végképp lehetetlennétette azt. A háború emberéletben és anyagiakban egy-aránt óriási veszteséget okozott. Gazdasági következ-ményeinek gyors felszámolására a háborút lezáró tri-anoni békeszerzõdés esélyt sem hagyott.

A gazdaság kõolajigénye 1920-ban évi 70 000 tonnavolt, mely energiamérlegünkben ekkor még mindössze2%-ot képviselt, de a kõolaj és termékei részesedéseegyre növekedett: 1928-ban 3,72%, 1939-ben már


5. kép: Kõrösmezei petróleumforrás

6. kép: Egbell (Gbely)


4,62% volt. A kõolajszükséglet növekedésében megha-tározó szereppel bírt a gépjármûállomány gyarapodása.A forgalomban lévõ gépjármûvek száma 1923 és 1937között � bár a gazdasági világválság hatására nagy-mértékû visszaesés következett be � több mint hét-szeresére emelkedett.

Energiafejlesztõ telepeinken 1935-ben a gázolajjalhajtott erõgépek aránya 3,24%-ot tett ki. Jelentõsmennyiséget igényelt a mezõgazdaság is: itt használtákfel az 1930-as évek végén kõolajszükségletünk 35%-át.A világítási célú felhasználás ugyanekkor csökkent,ipari üzemeink energiaellátásánál a kõolaj szerepe in-kább csak a második világháború idõszakában növeke-dett, összefüggésben a felhasználási területek jelentõsátalakulásával.

Bár a kutatások folytatásáról nem mondtak le, mégistartós behozatalra kellett felkészülni. Kõolaj- és kõolaj-termék-behozatalunk az 1920. évi 70 000 tonnáról ro-hamosan emelkedett: 1929-ben 135 229, 1936-ban vi-szont már 238 276 tonna volt.

A Pénzügyminisztérium már 1919 októberében kon-cessziós lehetõséget kínált a világ egyik nagy olajválla-latának, az Anglo-Persian Oil Company-nak, de ebbenekkor még nem egyedül gazdasági, hanem politikaicélok is szerepet kaptak: azt remélték ugyanis, hogy azangolok a lehetõség fejében közbenjárnak a bé-keszerzõdés várhatóan hátrányos következményeinekenyhítése érdekében. Érdemi tárgyalásokra azonbancsak a békeszerzõdés aláírása után került sor: a60 000 négyzetkilométer terület kutatási jogának áten-gedésérõl szóló egyezményt 1920. október 20-án írtákalá Londonban. Az egyezményt 1924-ben még háromévre meghosszabbították. A cég a koncessziós jog gya-korlásával � a magyarországi kutatásokkal � leányvál-lalatát, a D�Arcy Exploration Co. Limited-et bízta meg,amely 1921-ben megalapította a Magyarországon be-jegyzett, a tényleges kutatási munkákat végzõ Hunga-rian Oil Syndicate Ltd.-t. 1921-ben elkezdõdtek a fú-rási munkák. Az elsõ fúrást a Zala megyei Budafapusz-

ta határában telepítették (7. kép). A nem kellõkörültekintéssel telepített fúrás eredménytelen volt.Hasonlóképpen nem talált kitermelésre alkalmas meny-nyiségben szénhidrogéneket a következõ két fúrás, akurdi és a Baja melletti sem. Az eredménytelenségbena Dunántúl földtani szerkezetének nem pontos ismeretemellett hibás pénzügyi döntések is szerepet játszottak:a kutatási célra szolgáló 120 000 fontsterlinget idõ elõttátváltották koronára, és az az infláció miatt elértéktele-nedett. Miután a D�Arcy Exploration Ltd. koncessziósszerzõdésének futamideje lejárt, és a kutatások ered-ménytelennek bizonyultak � az Anglo-Persian Oil Co.a koncessziós szerzõdését nem hosszabbította meg,koncesszióját végleg feladta, és kivonultak a területrõl.

Az elsõ világháború utáni depressziós idõkben, ami-kor a szindikátus sikertelensége is diszkreditálta a du-nántúli területeket, a magyar kutatók szétszéledtek. Azitthon maradtak folytatták a kutatásokat. Úgy gondol-ták, hogy az erdélyi sósformáció nagy vastagságbanmegvan a Nagyalföld belsejében is a fiatal rétegekalatt, és valószínû, hogy kedvezõ csapdák létezése ese-tén nagy mennyiségben tartalmaz kõolajat vagy föld-gázt.

A kutatást 1917-ben elindították. A gravitációs mé-rések Hortobágyon és Hajdúszoboszló közelében re-ményteljes szerkezetet mutattak ki, ezek párhuzamosmegfúrását határozták el. A Nagyhortobágy�1. számúfúrás lemélyítését 1918-ban kezdték meg, de csak1924-ben fejezték be, és ezzel elindult a nagyalföldiszénhidrogén-kutatás. Az 1115,4 méter mély kút csu-pán enyhén sós vizet tárt fel, gyenge gáznyomokkal.A sikertelen hortobágyi fúrás lemélyítése után a románmegszállás, majd a gazdasági problémák miatt a kuta-tómunka 1924-ig szünetelt, és csak azután tértek visszaa Nagyalföldre, ezúttal Hajdúszoboszló környékére. Az1924�25-ben mélyített Hajdúszoboszló�I. számú1090,87 méter mélységû fúrás 1600 liter/perc 73 °C-osjódos sósvizet tárt fel napi 3700 m3 földgáz kíséretével.A Hajdúszoboszló�II. számú fúrás 1931-ben lép üzem-be, és az ekkor 2032 méter tekintélyes mélységbõl (ak-kor ez volt az ország legmélyebb fúrása) 1250 liter/perc 78 °C-os jódos sósvizet és viszonylag kis mennyi-ségû, 3300 m3/nap földgázt termelt. A következõ éveknagyalföldi fúrásai (Karcag, Debrecen, Tiszaõrs, Tisza-berek, Tard, Õriszentmiklós) szintén csak melegvizetés kisebb mennyiségû földgázt tártak fel.

Összességében megállapítható, hogy az 1918�1935közötti években a magyar kincstár által végeztetett ku-tatások (az Alföldön és Budapest környékén lemélyített19 mélyfúrás és az 5�20 méter mélységû kézi fúrások)nem adtak egyértelmû választ arra, hogy találtak-egazdaságos termelést biztosító kõolajat és földgázt tar-talmazó rétegeket.

8

7. kép: Budafapuszta 1921�23

A reményt már csak a Mátra északi peremének, aBükkaljának, valamint a dunántúli területnek esetlegeredményes kutatása éltette.

A Nagyalföld északnyugati peremén Recsk�Sirokközött emberemlékezet óta ismeretesek voltak a besû-rûsödött olajnyomok. Különösen sok kõolajszivárgás-ról tudtak a Recsk melletti Miklós-völgyben, ahol az1885-ben Weiss és Társa cég által mélyített két aknából� az elsõ akna 34 méter mélységben adott �gazdag olaj-nyomokat�, a második 40 méter mélységben � és egykutatófúrásból, az olajjal átitatott andezittufából si-került mintegy 80 liter kõolajat összegyûjteni. Tard ésBogács környékén, a Bükk hegység elõterén 1908-banszénkutató fúrások aszfalttal átitatott homokrétegeketharántoltak. 1928-ban a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt.aszfaltra felújította a kutatásokat, és Bogács határában103,1�104,8 méter mélységben 10,53%-os aszfalttalátivódott kavicsos homokréteget tárt fel. Tard ha-tárában, 223,5�225,8 méter mélységben szelt át olyanhomokréteget, amelyben 6,2% aszfalt mutatkozott.A Kõszénbánya Rt. által lemélyített mátraderecskeifúrásban is jelentkezett fosszilis szénhidrogénnyom.

A terület földtani és geofizikai részletes vizsgálata1930-ban indult meg. Parád, Recsk és Mátraballa kör-nyékének részletes kõolaj-geológiai felvételét 1934-ben Rozlozsnik Pál végezte el, amelynek alapján a fia-talabb rétegekben (200�300 m) valószínûsített olajat,és ajánlotta fúrások segítségével azok megvizsgálását.A környék közismert és klasszikus olajszivárgásos te-rületén és az ajánlás alapján 1936-ban 3 fúrás mélyült.A Parád�I., �II. és �III. jelû kutatófúrások nem mutat-tak ki azoknál jelentõsebb olajnyomokat, mint ami-lyenek már a külszínen is megállapíthatók voltak.

A Mátra északi oldalának nyugati részén dr. SchréterZoltán végzett részletes földtani felvételt 1935-ben.A Recsk környékéhez északkelet felé csatlakozó vidék(Pétervására, Bükkszék) földtani feltérképezését 1936-ban kezdte el. A felvétel Bükkszék község környéké-nek földtani felépítésérõl oly biztató képet adott, amelymindenképpen indokolta itt egy kutatófúrás lemélyíté-sét. Mindezt alátámasztotta, hogy a bükkszéki boltozatkeleti, leszakadt szárnyában a Salgótarjáni Kõszénbá-nya Rt. egy 1936 februárjában lemélyített szénkutatófúrása 161 méter mélységben éghetõ földgázt tárt felolajnyomokkal.

Az észak-magyarországi kincstári kutatásokkal egyidõben folytak a kutatások a Dunántúlon is. Jelentõsszerepet játszott ebben, hogy a nagy, nemzetközi olaj-társaságok szolgálatában 1920 óta külföldön dolgozódr. Papp Simon geológus külföldi szolgálata alatt is ki-tartóan igyekezett külföldi kollégáit meggyõzni a ma-gyarországi olajkutatás értelmérõl. Tárgyalt azEUROGASCO-ban (European Gas and Electric Com-

pany) meghatározó szerepet vivõ Standard Oil Co. ofNew Jersey illetékeseivel is, hogy érdemes Magyaror-szágon befektetéseket eszközölni.

Az EUROGASCO-t 1931-ben angol és amerikai tõ-kével az Egyesült Államokban (Delaware állam Wil-mington városában) alapították meg. Feladatául szab-ták, hogy Közép-Európa olajban szegény országaibanolaj- és gázkoncessziókat szerezzen, valamint víz- ésgázüzemû villamos erõmûveket építsen. A vállalat elõ-ször Ausztriában kapott kutatási engedélyt, s a Bécsmelletti területen (Oberlaa) rövidesen eredményeketmutatott fel, jelentõs földgázmezõt talált.

Az EUROGASCO már 1931-ben érdeklõdött a ma-gyarországi lehetõségek iránt, majd 1932 elején kezdetttárgyalásokat a Pénzügyminisztériumban a cég két ve-zetõje. A tárgyalások azonban elhúzódtak, bár ausztriaikoncessziójuk feltételeinél kedvezõbb javaslatot tettek.A megállapodás csak 1933 júniusában született meg.Elsõ lépésként 1933. június 8-án Egyezmény-t (Egyez-mény a m. kir. pénzügyminiszter és az European Gasand Electric Company között) és Szerzõdés-t (Szerzõ-dés a m. kir. pénzügyminiszter és az European Gas andElectric Company között) írtak alá, amelyekben a Du-nántúl egész területére (32 375 km2) szénhidrogén-ku-tatási és -bányászati jogot szerzett az EUROGASCO.Ezen �Egyezmény� és �Szerzõdés� határozta meg a to-vábbiakban az EUROGASCO jogait és kötelezettségeitmagyarországi mûködése során.

1933. június 28-án az országgyûlés felsõháza is tu-domásul vette, és ezzel jogerõre emelkedett az�Egyezmény� és �Szerzõdés�, mint egyenrangú felekolyan korrekt megállapodása, amely messzemenõenfigyelembe vette a magyar állam érdekeit. Gazdaságivonatkozásban elegendõ csak arra utalni, hogy a költ-séges kutatás összes kockázatát és költségeit a már ki-alakult nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen azEUROGASCO és a megalakítandó magyar részvény-társaság viselte, és a termelésbõl az állam jelentõs ré-szesedést kapott. Ezen túlmenõen kellõ figyelembenrészesültek azok a szempontok is, amelyek a magyaripar támogatását és a munkanélküliség enyhítését cé-lozták.

A dokumentumoknak az Országgyûlés által történõelfogadása után az EUROGASCO körültekintõen, tu-dományosan megalapozott módszerekkel és a kor tech-nikai színvonalán álló, megfelelõen fejlett eszközökkelkezdte meg a kutatásokat. 1933 szeptemberétõl márrészletes felszíni geológiai kutatásokat folytattak, majdoktóberben elkezdõdtek a koncesszió egész területén ageofizikai vizsgálatok is. A geológiai és geofizikaimunkák megszervezésével Papp Simont � aki azEUROGASCO fõgeológusa lett � bízták meg (8. kép).Az elõkutatásokat jeles magyar geológusok, geofiziku-



sok végezték: dr. LóczyLajos geológus, egye-temi tanár, a Földta-ni Intézet igazgatója,dr. Vendl Aladár geoló-gus, mûegyetemi tanár,dr. Strausz László geo-lógus, dr. Kretzoi Mik-lós geológus, dr. VajkRaul, Oszlaczky Szi-lárd, Facsinay László,Scheffer Viktor geofizi-kusok. A geofizikaimérések elõször aFöldtani Intézettõl köl-csönzött Eötvös-Ry-bár-féle torziós ingával

történtek, majd ezeket egészítették ki graviméteres,mágneses és szeizmikus vizsgálatokkal. Magyarorszá-gon elsõ ízben az EUROGASCO végeztetett gravimé-teres méréseket, a szeizmikus mérések az amerikaiCarter Oil Company felszerelésével és négytagú cso-portja közremûködésével történtek. Ezek a vizsgálatoktöbb szerkezetet is kimutattak.

Ezt követõen érkezett 1935-ben Magyarországra azelsõ rotary (forgatva mûködõ, iszapöblítéses) fúróbe-rendezés, amely a szállítás�mozgatás megkönnyítéseérdekében részegységekre bontható, gõzüzemû, közép-nehéz, 1500�2500 m mélységhatárok között gazdasá-gosan volt használható, akkoriban a legkorszerûbb fú-róberendezés volt.

A fúrásos kutatások a Kisalföld peremén, Mihályiközség határában kezdõdtek meg a Mihályi�1. számúfúrás mélyítésével (9. kép) 1935. február 20-án, amelymindjárt eredménnyel is járt. A fúrásból 1150 m mély-ségbõl benzinszagú gáz, majd 1510�1557 m közöttmegnyitott rétegszakaszból nagynyomású, viszonylagtiszta szén-dioxidgáz tört fel. Az 1935. július 26-án1603,6 m mélységben befejezett fúrás nagy mennyisé-gû szénsavgázt tárt fel csekély szénhidrogén-szennye-

zéssel, azonban kõolajat és földgázt értékelhetõ meny-nyiségben nem találtak. A szénsavgázt már 1937-benfel is használták szárazjég készítésére.

A második kutatófúrás (Görgeteg�1.) helyét a gör-getegi vasútállomás mellett jelölték ki. A kutatás szem-pontjából eredménytelen fúrást 1935. október 14-énkezdték meg, és 1936. április 4-én fejezték be 2059 mmélységben. A fúrásnak eredménytelensége mellett isvan egy technikatörténeti érdekessége: itt alkalmaztakelõször elektromos fúrólyukvizsgálatot (Schlumberger-eljárás) az átfúrt kõzetrétegek megismerésére.

A Somogy megyei Inke környékén kimutatott föld-tani szerkezeten 1936. május 10-én Iharosberény köz-ség határában kezdték meg az Inke�1. jelû fúrást, me-lyet 2140,5 m-ig került lemélyítésre. A hosszadalmaskútvizsgálati eljárások nem jártak jelentõs eredmény-nyel: e fúrásban csupán 61% szénsavgázt és 36% me-tánt tartalmazó, nehezen éghetõ gázt találtak.

Elkeserítõ helyzet volt az, hogy a több mint három-évi munka ennyire eredménytelen legyen, erre senkisem számított. A geológusok azonban biztosra vették,hogy a Zala megyei Budafapuszta környékén � bár ittaz 1920-as években a Hungarian Oil Syndicate fúrásanem hozott eredményt � érdemes még próbálkozni,emellett ezen a területen az �Egyezmény� is kutatások-ra kötelezte az EUROGASCO-t.

Az EUROGASCO a magyarországi kutatásokba1933. július 28-tól 1936. május 31-ig 300 000 arany-dollárnak megfelelõ � tehát az egész kutatási tevékeny-ségre elõirányzott � összeget fektetett be. Amíg azEUROGASCO a budafapusztai szerkezet fúrásokkaltörténõ kutatásáig eljutott, a vállalat belsõ viszonyai isváltoztak: a kezdetben angol-amerikai tõkeérdekeltség-ben az amerikai tõke jutott túlsúlyba. Az angol tulajdo-nosok az eredménytelen kutatásokba nem akartak to-vábbi beruházásokat eszközölni, így az EUROGASCOkénytelen volt kölcsönt felvenni a magyarországi kuta-tások folytatására a New Yorkban székelõ Standard OilCompany of New Jersey-tõl. A Jersey mind több éstöbb részvényt vett át, így 1937 vége felé már kezébenvolt a részvények 90%-a.

A magyarországi kutatási lehetõségek pénzügyi fel-tételeinek bõvítésében kétségtelenül az is közrejátszott,hogy az EUROGASCO korábban Bécsben székelõ eu-rópai központját 1936 szeptemberében Budapestre he-lyezték át.

1937 � a felfedezés éve, BudafaA Papp Simon által kijelölt helyen 1936. július 13-

1936. december 2. között lefúrt elsõ budafapusztai �B�1. jelû � kút (10. kép) az 1066�1805 méter közöttihomokkõrétegekbõl jelentõs mennyiségû (15 mm-esfúvókán át napi 418 000 m3) földgázt, és eleinte heti

10

9. kép: Mihályi�1. sz. fúrás 1935-ben

8. kép: Dr. Papp Simon geológus, egyetemitanár, a MAORT vezérigazgatója (1947)

2,5 vagon jó minõségû kõolajat adott (11. kép). Ez volta trianoni Magyarországon az elsõ ipari jelentõségûtermelõ olajkút. A belõle termelt gázt használták fel a2. és a 3. fúrás gõzkazánjainak fûtéséhez.

A biztató eredmények alapján 1937. április 14-én meg-kezdték a Budafapuszta�2. számú fúrást, melynek mun-kálatai szeptember 29-én fejezõdtek be. Az iparszerûenmegindított termelés kezdetekor (november 21.) (12.kép) 10 mm-es fúvókán keresztül a kút napi 10 300 m3

gázt és 62�65 m3 jó minõségû, benzindús olajat adott(13. kép). Magyarországon ettõl az idõponttól szá-

míthatjuk az ipari méretû olajtermelés kezdetét, ésaz olajiparnak a gazdaságban meghatározóvá válását(14. kép).

1937 végéig az EUROGASCO a termelésre kikép-zett és üzemszerûen termelésbe állított Budafa�1., �2.,�3. sz. kutakból összesen 1360 t olajat termelt, és a kuta-tásokba 1937. december 10-éig összesen 806 300 dol-lárt fektetett be (15. kép).

Mindezek arra indították a céget, hogy éljen az�Egyezmény� 15. pontja által biztosított jogával, ésalapítsa meg a �Szerzõdés� 1. pontjában meghatáro-zott magyar részvénytársaságot. Ennek létrehozásaúgy az EUROGASCO, mint az Iparügyi Minisztériumrészérõl az eredeti elképzelések � a �Szerzõdés� egyespontjainak � módosítását igényelte. Az újonnan meg-fogalmazódott érdekek egyeztetése során jött létre a�Pótszerzõdés�. Kidolgozásakor az Iparügyi Miniszté-rium az eredeti szerzõdésben rögzítetteknél szigorúbbfeltételeket kívánt szabni. Követelték a beruházott ösz-szeg és az alaptõke emelését, a kutatások meggyorsítá-sát, a termelt olajból, gázból, gazolinból a magyar ál-lam részesedésének növelését. Az EUROGASCOkényszerhelyzetbe került, de elfogadta a feltételeket.


10. kép: A budafapusztai 1. sz. fúrás (1936)

11. kép: A budafapusztai 1. sz. fúrásból kiáramló olajos földgáz

12. kép: A Budafapuszta�2. sz. fúrásból feltörõ olaj 1937. november 21-én. (A képen elöl Mr. W. Convay és Mr. Paul Ruedemann, háttérben DindaJános bányamérnök)

13. kép: A Budafapuszta�2. sz. olajkút karácsonyfája. (Mr. GeorgeBannantine és Mr. Ray Walters)

14. kép: Az elsõ, magyar olajat szállító vonat feldíszített tartálykocsija azortaházi vasútállomáson (1937. december 16.)


BornemisszaGé-za iparügyi mi-niszter ekkormegadta az en-gedélyt a �Pót-szerzõdés� meg-kötésére, mely-re 1938. június24-én került sor,és július 6-án azOrszággyûlésjóváhagyásávaléletbe is lépett.

A �Pótszer-zõdés� ponto-san megfogal-mazta az újrészvénytársa-ság létrehozásá-nak körülmé-nyeit, alaptõké-jét, feladatait, abányamûvelési

jogok gyakorlásának feltételeit, az állam részesedésétstb. Leszögezte, hogy az új részvénytársaság létreho-zásával az EUROGASCO-nak az �Egyezmény�-benés a �Pótegyezmény�-ben rögzített kötelezettségeimegszûnnek. Kikötötték, hogy a termelt olaj 15%-át, aföldgáz 12%-át, a gazolin 15%-át köteles a társaság azállamnak természetben vagy készpénzben átadni.A részvénytársaság alaptõkéjét � az eredeti összeget azállam kívánsága szerint növelve � 14 357 000 pengõ-ben állapították meg, mely 14 357 darab, egyenkéntezer pengõ névértékû részvényre oszlott. Az alakulórészvénytársaság fõ feladatának az olajtermelést hatá-rozták meg, de kötelességévé tették, hogy jogelõdjé-hez, az EUROGASCO-hoz hasonlóan a koncessziósegyezményben megjelölt területeken legalább évi3000 méter kutatófúrást mélyítsen le. A megismertolajterületeken a termelõ fúrások számát addig kell gya-rapítani, amíg az gazdaságos. Az 1911. évi VI. t.c. alap-ján jogot kapott a kõolaj és a földgáz, ill. a belõlük elõ-állított termékek termelése mellett felhasználásukra,értékesítésükre, exportálásukra, építkezések végzésé-re, csõvezetékek, ásványolaj-finomítók építésére is.

Az új részvénytársaság alapszabályát 1938. június28-án terjesztették be jóváhagyásra az iparügyi minisz-terhez. A benyújtott alapszabály-tervezetet az iparügyiminiszter a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter-rel egyetértésben július 7-én hagyta jóvá. A �Pótszer-zõdés� értelmében így 1938. július 15-én megalakult aMagyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (rövidí-tett és közismert nevén: a MAORT), amelyet a buda-

pesti törvényszék 1938. július 18-án jegyzett be a ma-gyarországi társascégek jegyzékébe. A részvénytársa-ság alapítója az EUROGASCO volt, mely akkor máregyértelmûen a Standard Oil Company of New Jerseyérdekeltségi körébe tartozott. A MAORT részvénytõké-jének több mint 90%-a a Standard Oil Co. of New Jer-sey tulajdonába került.

Az EUROGASCO magyarországi tevékenységemegkezdésének idõszakában a magyar társadalom sú-lyos esztendõket élt át. Még nem tudta kiheverni az el-sõ világháború és a trianoni országcsonkítás következ-ményeit, és az 1929�1933. évi gazdasági válság társa-dalomra gyakorolt hatása is ekkor volt legerõteljeseb-ben érzékelhetõ.

Az országot óriási munkanélküliség jellemezte. Külö-nösen igaz volt ez Zala megyére. Az 1930-as évekbenZala megye az ország egyik gazdaságilag legelmara-dottabb területének számított. A zalai eredményes ku-tatások nyomán meginduló termelés azonban azt is ered-ményezte, hogy a munkások többsége a zalai falvaklakói közül került ki. Nagy jelentõségû volt ez az iparralalig, nagyiparral egyáltalán nem rendelkezõ megyében.

Az amerikai vezetõk szigorú munkafegyelmet köve-teltek, de az intenzívebb és jobb munkavégzés érdeké-ben rugalmas bér- és szociális politikát alkalmaztak.A magyar átlagnál magasabb fizetések mellett lehetõ-séget biztosítottak a dolgozóknak, hogy a szakma elsa-játítása után magasabb besorolásba kerülhessenek. AzEUROGASCO, majd a MAORT szociális intézkedéseitúlmutattak a magyar vállalatoknál alkalmazottakon,közelítettek az Egyesült Államokban már korábban be-vezetett � a magyarországinál demokratikusabb � szo-ciális politikához, bár az elsõ években az alacsonymunkáslétszám (1936-ban 114, 1937-ben 134, 1938-ban 513 fõ) és a bizonytalan termelési kilátások miattjelentõsebb jóléti beruházások még nem történtek.

Az EUROGASCO külföldi vállalatként jóléti intézke-déseit tekintve saját vállalati szociálpolitikát alakíthatottki. Az 1938-ban létrehozott MAORT viszont magyar il-letõségû, a budapesti cégbíróságon bejegyzett vállalatvolt, amelynek már figyelembe kellett vennie a magyarhatóságok elõírásait, rendelkezéseit. Ugyanakkor azamerikai részvénytöbbség lehetõséget adott arra, hogynémiképpen eltérhessenek azoktól, és a magyarországi-nál magasabb jóléti szintet garantáljanak alkalmazottaik-nak. Utak, hidak, lakótelepek, jóléti intézmények létesül-tek az olajmezõkön és a vidéken. 1940-ben a MAORTkõolajtermelése már fedezte az ország belsõ szükség-leteit, megszûnt a kõolajfinomítók 1920 óta tartó kapa-citás-kihasználatlansága (1. táblázat). Új technika, tech-nológiák jelentek meg a magyarországi kõolajbányá-szatban, megteremtõdtek a korszerû kõolajbányászat ha-zai szakmai, személyi feltételei (16. kép).

12

15. kép: A budafapusztai kõolajból készült ter-mékek az 1938. évi budapesti ipari vásáron

Bükkszék

A dunántúli munkálatokkal párhuzamosan a dr.Schréter által kimutatott bükkszéki összetört boltozatközepén 1936. december 6-án indította meg a Kincstáraz elsõ mélyfúrást. A Bükkszék�1. számú fúrásnál már135�138 méter mélységben jelentkeztek olajnyomok,ezeket azonban csakhamar elnyomta az utánuk tódulószénsavas sósvíz, amely kezdetben 2000 liter/percmennyiségben áramlott ki a fúrócsövön. A víz elzárásaután, a fúrás folytatásakor � 1937. február 21-én � 263méter mélységben vízmentes kõolajtartalmú szintjelentkezett, ebbõl kanalazással pár nap alatt 150 literolajat lehetett termelni. Továbbfúrást követõen a fúró-lyuk 326 és 388 méter közötti szakaszából már napi200�300 liter olaj volt pár napon át kanalazható, éshelyenként mélyebben is mutatkozott olajnyom.A fúrás 458 méter mélységben hatalmas szénsavassósvíztömeget nyitott meg, és 503 méterben elérte azalaphegységet. A fúrás teljes mélysége 654,2 métervolt. Az erõs olajnyomok minden esetben a tufászónákból származtak. A kutatófúrást 1937. szeptember

16-án fejezték be. Az elsõ fúrás biztató eredményeindokolta azt, hogy teljes erõvel indítsák meg abükkszéki boltozat megkutatását (17. és 18. kép).

1937. március 19-én indult meg a Bükkszék�2. szá-mú fúrás, amely 40 nap alatt 286,2 méter mélységbe ju-tott le, a viszonylag erõs olajszintig, és igazolta, hogyiparilag is hasznosítható a kõolaj-elõfordulás. A kõolajkitermelése 1937. április 28-án megkezdõdött, túlnyo-mórészt dugattyúzással és kanalazással, de kezdetben ahárom kút felszállva is termelt olajat. Figyelembe véve,hogy már a 2. számú fúrás is ipari méretû termelésre ér-demes olajszint feltárására vezetett, hamarosan 6 fúró-berendezés települt a területre. A munkákat a kincstárikutatások már régebb óta meglévõ berendezéseivel vé-gezték. A kis mélységû fúrásokat alkalmilag összeállí-tott, egyszerû felszerelésekkel mélyítették. A mélyebbfúrások ütõ-fúró, vízöblítéses berendezésekkel készül-tek. 1938. augusztus végéig 50 fúrást készítettek, és ke-reken 12 000 métert fúrtak. A továbbiakban 1946-ig(zömmel 1940-ig) összesen 69 kutató- és feltárófúrástmélyítettek le 24 425,3 méter összhosszban. A fúrások-nak kb. 60%-a termelõkút lett. A fúrások mélysége71�1545 méter között, a termelõkutak mélysége pedig


16. kép: Az elsõ olajvonat indulása Ortaházáról Budapestre 1937. decem-ber 16-án

17. kép: Bükkszék 1937.

18. kép: Bükkszék�27. sz. kút kitörése � 1938. június

ÉvLemélyített fúrások Kõolajtermelésdb méter tonna

1938 8 10 268 37 454,491939 23 28 946 141 849,441940 40 50 418 249 590,271941 53 66 175 421 660,421942 59 86 683 665 200,861943 60 87 589 837 710,721944 44 64 720 809 969,631945 11 17 489 655 567,541946 16 24 831 674 539,541947 30 43 484 569 347,521948 32 47 568 482 119,831949 48 70 754 502 421,16

A MAORT fúrási és kõolaj-termelési adatai 1. táblázat


71�462 méter között változott. A bükkszéki kõolajter-melés kezdetben napi 5�10 tonna között ingadozott,1938 februárjában napi 10 tonna körül állandósult, ésmájusban emelkedett fel 20�25 tonnára, azonban 1943-ban már napi 1 tonnára esett vissza. Bükkszéken1937�1947 között összesen 11 560 tonna kõolajat ter-meltek ki. 1947-ben az Iparügyi Minisztérium a mezõtvéglegesen be is zárta. Az akkori becslések szerint azeredeti készletnek csak 27,8 százalékát termelték ki,így a visszamaradt rész még 72,7 százalék, azaz kere-ken 22 000 tonna. Ennek kitermelése manapság gazda-ságtalan lenne.

Bükkszéken roppant érdekes és értékes az is, hogy ittpróbálkoztak meg mélymûveléses olajbányászattal.A kísérleti �olajbánya� 24 méter mély aknával kezdõ-dött, és ebbõl az aknából három vágatot is hajtottak kü-lönbözõ irányokban. Olajat azonban csak a fõvágat kö-zepe táján, valamint a III. jelû vágat elején és végén ta-láltak. Egy hónapi �csurgatással� 313,8 liter olajat ter-meltek, végül is ez a magyar szénhidrogén-bányászategyetlen kuriózuma maradt. A rendkívül egészségtelenés robbanásveszélyes munkát � gazdasági megfontolá-sok alapján is � beszüntették. Bükkszék hozama és je-lentõsége eltörpül ugyan a budafapusztai mellett, demivel értékesíthetõ volt, ipari mértékûnek lehet és kellis tekinteni.

Tehát Bükkszéken 1937. április 28-án indult meg arendszeres kõolaj-kitermelés, a Budafa�1. számú kút1937. április 11-tõl termelt földgázt némi kõolajjal, aBudafa�2. számú kútból 1937. november 21-én végzettrétegvizsgálat kõolajat adott, és a rendszeres kitermelésdecember 16-án kezdõdött el. A magyarországi ipariméretû szénhidrogén-kitermelés kezdetének éve 1937,de pontos dátuma az elmondottak alapján vitatható, va-lamint az is, hogy kit illet meg az �elsõ felfedezés� di-csõsége: az amerikai EUROGASCO-t vagy a MagyarKirályi Állami Földtani Intézetet? Ez nem is fontos.Gyermekded vetélkedés. Most már tudjuk, hogy szá-munkra egy fontos iparág indult el 1937-ben, és mind afelfedezés, mind pedig az azt követõ évek kemény csa-patmunka eredménye.

Irodalom:

[1] Benke István (fõszerk.): A magyar bányászat év-ezredes története. I. kötet, OMBKE, Bp., 1997.

[2] Böhm Ferenc:Ásványolaj- és földgázbányászat Ma-gyarországon 1935-ig. Bányászati és Kohászati La-pok, 72. évf., 9. szám, 1939. május 1., 153�188. p.

[3] Csíky Gábor: Az erdélyi kõolaj- és földgázkutatá-sok története. (Fejezetek a magyar kõolajkutatás tör-ténetébõl). Tóth Ferenc (felelõs szerk.): A MagyarOlajipari Múzeum évkönyve, I. kötet. 1969�1974.MOIM, Zalaegerszeg, 1974. 101�134. p.

[4] Fülöp István (szerkesztõ): Magyar Olajipari Mú-zeum, Zalaegerszeg, 1971.

[5] Németh András: A magyar kõolajbányászat törté-neti dokumentumgyûjteménye. Kézirat, OKGT.

[6] id. Õsz Árpád: Hatvan éve találták meg a bükk-széki kõolajmezõt. BKL Kõolaj és Földgáz, 30.(130.) évfolyam, 10. szám, 1997. 271�277. p.

[7] Papp Simon: A Magyar Amerikai Olajipari Rész-vénytársaság földolaj- és földgázkutatásai a Dunán-túlon. Bányászati és Kohászati Lapok, 1939. 9. sz.

[8] Papp Simon: A magyarországi kõolaj- és földgáz-kutatás az 1780-tól 1945-ig terjedõ idõszakokban.I�II. rész � a Magyar Tudományos Akadémia Mû-szaki Tudományok Osztályának Közleményei, 32.kötet, 1�4. szám. 1963. 449�465. p. és 33. kötet,1�4. szám, 1964. 421�437. p.

[9] Papp Simon: A Magyar Tudományos AkadémiaMûszaki Tudományok Osztályának Közleményei

[10] Papp Simon: A magyarországi földolaj- és földgáz-kutatás története az utolsó 60 év alatt. Kézirat /1965./a Magyar Olajipari Múzeum Archívumában.

[11] Papp Simon: Életem. 2. kiadás. Sajtó alá rendezte,a bevezetõt írta, jegyzetekkel ellátta: Srágli Lajosés Tóth János, Zalaegerszeg, 2000.

[12] Dr. Posewitz Tivadar: Petroleum és aszfalt Ma-gyarországon. Budapest, Franklin-Társulat Könyv-nyomdája, 1906. (Különlenyomat a Magyar Kir.Földtani Intézet évkönyve XV. köt. 4. füzetébõl.)

[13] Réthy Károly: Kõolaj- és földgázbányászat (kézirat).[14] Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén-bá-

nyászat 60. éve. Bányamunkás, 1997. július�augusztus 5. p.

[15] Srágli Lajos: A MAORT � olaj, gazdaság, politi-ka. Útmutató Kiadó, Bp. 1998. 128. p.

[16] Srágli Lajos: Magyar Olajipari Múzeum Múzeu-mi Kalauz, MOIM, Zalaegerszeg, 2000.

[17] Tomor János: A Muraköz kõolajkutatásai és azokhatása a dél-dunántúli kõolajbányászatra. TóthFerenc (felelõs szerk.): A Magyar Olajipari Múze-um évkönyve. I. kötet, 1969�1974. MOIM, Zala-egerszeg, 1974. 155�185. p.

[18] Tóth János: A magyar szénhidrogénipar kialaku-lásának és fejlõdésének dokumentumai az Olaj-ipari Múzeumban. BKL Kõolaj és Földgáz, 21.(121.) évfolyam, 3. szám, 1988. március.

[19] Tóth János: A kõolaj- és földgázkutatás történetea Kárpát-medencében. A magyarság szolgálatá-ban, �EURÓPA��CLUB, Bécs, 1999.

[20] Tóth János:Amagyar olajipar, gázipar és hévízfel-tárás rövid története. Mérnök Újság, 2003. július.

[21] Tóth János: Mérföldkövek a kõolaj- és gázipartörténetében. Környezeti ártalmak és a légzõrend-szer. XVI. kötet, Hévíz, 2006. 205�213. p.

14

A Dunántúl és Bükkszék szerepea 70 év történetében

�Magyarság� napilap, 1937. március 24.Olaj is mutatkozik a lispei gázfúrásnál!

�Ásványolaj� szaklap, 1938. július 18.1937. VII. évfolyam 13�14. szám

A bükkszéki ásványolaj-feltárás és az Alföld északiperemhegységeiben folyó kincstári geológiai kuta-tások (ifj. Lóczy Lajos)

1938. VIII. évfolyam július 18.A lispei kõolajok vizsgálata (Dr. Nyúl Gyula)

M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve34. k., 2. szám, 1940 � Budapest

A bükkszéki mélyfúrások (Majzon László)40. k., 2. szám, 1951 � Budapest

A bükkszéki ásványolaj-kutatás és -termelés föld-tani tanulságai (Telegdi Roth Károly Dr.)

Természet Világa folyóirat, 1971. 4. számBudafapusztától Algyõig (Csíky Gábor)

Kézirat (MOIM irattár, dr. Csákó gyûjtésébõl) 1984A dunántúli CH-bányászat vázlatos története (BándiJózsef)

Kézirat (MOIM irattárban) 1985Történeti visszapillantás a magyar szénhidrogén-bá-nyászat fontosabb eseményeire, adataira (BudaErnõ)

Kézirat (MOIM irattárban) 200465 éve történt, hogy a Budafa�2. sz. kúton 1937.november 21-én megjelent az olaj (Buda Ernõ)

MOL Hírlap1992. XIV. évfolyam 12. szám

Ötvenöt éves a budafai kõolaj- és földgáztermelés(Trombitás István)

1993. XV. évfolyam 1. számÉvforduló � a bázakerettyei mezõ termelésbeállításnak 55. évfordulója (dallos)

1997. XIX. évfolyam 8. szám50 éves a magyar fúrómesterképzés (Újhelyi György)

1997. XIX. évfolyam 9. számA jövõ záloga a folyamatos megújulás � központiiparági bányásznap Nagykanizsán � (B. E.)

1997. év XIX. évfolyam 12. számA múlt üzenete: igényesség és szakmai elkötelezett-ség � 60 éves a magyar szénhidrogénipar � (Stumpf)Ünnepi megemlékezés Bázakerettyén (Bakonyi)

Visszatekintés � 1937�1997. (Dr. Juratovics Aladár)A falu is ünnepel (B. E.)Szakmai nap, kopjafaavatás Bázakerettyén

2002. XXIV. évfolyam, 12. szám65 éves a dunántúli iparszerû kõolaj- és földgázter-melés (Várady Géza)

Dunántúli Olajbányász c. üzemi lap 1980. és 1987.októberi számai

Erdész�bányász találkozó Bázakerettyén (DallosFerencné)

Alföldi Olajbányász üzemi lapXXIII. évfolyam, 9. szám, 1987. szeptember

Bányásznap, az ötvenedik évforduló jegyébenXXIV. évfolyam, 9. szám, 1988. szeptember

Bányásznapi megemlékezések

Zalai Hírlap1987. szeptember 5.

A zalai olajbányászok köszöntése � Ünnepi megem-lékezés és emléktábla-avatásBázakerettyén � Emlékkõavatás

1987. október 2.Olajipari szoborparkot avattak Zalaegerszegen

Lenti és Vidéke, V. évfolyam, 2003. augusztusOlajipari emlékhelyek átadása

Kiadványok� Ötven éves a magyar kõolaj- és földgázbányászat �

KFV. 1937�1987 (Vállalati emlékkönyv, 1987., Kõo-laj- és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa)

� Kovács József dr.: �Olajbányászat � ez is a dunántú-li kõolaj- és földgázbányászat története� Nagyka-nizsa, 1991.

� Paczuk László � Trombitás István: Kõolaj- és föld-gázbányászat Zala megyében (Nagykanizsa, 1997.)

� Buda Ernõ: Budafa 65 éves (Szakmai nap elõadá-sainak gyûjteménye, 2002. MOL Rt. Nagykanizsa)

A Bányászati és Kohászati Lapok (BKL) szaklapközleményei1957. év (621�624. o.)

(Húsz) 20 esztendõs a magyar kõolajbányászat(Kertai György)

1960. év (190�194. o.)A nagylengyeli kõolajtermelés fejlõdése (SzankaIstván)

1960. év (635�645. o.)A budafai olajmezõ kútkiképzései (Juratovics Aladár)

1960. év (834�848. o.)A dunántúli olajkútfúrás 25 éves története �1935�1959 � (Alliquander Ödön)


Szakcikkek és közlemények


1961. év (775�778. o.)Új kõolajtároló szint a Budafa�Kiscsehi szénhidro-génmezõben (Bodzay István)

1963. év (654�664. o.)Huszonöt éves a magyar kõolajbányászat (Bese Vilmos)

1966. év (706�709. o.)A Zala�Mura sorozat kõolajtelepeinek másodlagosmûvelése szén-dioxid-besajtolással (Dudás József)

BKL Kõolaj és Földgáz szaklap közleményei(101.) évfolyam, 1. szám, 1968. január, 24. o.

Iparági hírek: Múlt és jövõ. Nevezetes kutak Dél-Zalában. (Németh Ede)

(101.) évfolyam, 12. szám, 1968. december, 382. o.A dél-zalai nagymélységû fúrásokról (Csaba József)

(103.) évfolyam, 1. szám, 1970. január, 91. o.A magyar olajpolitika 1938-tól a felszabadulásig(Németh András)

(103.) évfolyam, 1. szám, 1970. január, 104. o.A magyar szénhidrogén-kutatás és -feltárás 25 éve(Dank Viktor � Patsch Ferenc)

(105.) évfolyam, 5. szám, 1972. május, 137. o.A nagylengyeli fúrási tevékenység 20 éve (BarabásLászló)

(105.) évfolyam, 5. szám, 1972. május, 140. o.A nagylengyeli mezõ termelésének 20 éve (Bán Ákos)

(106.) évfolyam, 1. szám, 1973. január, 2., 5. o.35 éves a magyar olajtermelés (B. B. és T. I.)

(108.) évfolyam, 1. szám, 1975. január, 98. o.A kõolaj- és földgázipar harmincéves fejlõdése(Bán Ákos)

(106.) évfolyam, 1. szám, 1976. január, 5. o.A budafai olajmezõmûvelésének 35 éve (Bálint Valér)

(106.) évfolyam, 4. szám, 1976. április, 100. o.A lovászi kõolajmezõ termelésének 35 éve(Hangyál János)

(109.) évfolyam, 4. szám, 1976. április, 102. o.A lovászi mezõ mûvelési kérdései és a kihozatali té-nyezõ növelésének lehetõsége (Bálint Valér � Szit-tár Antal � Bíró Zoltán)

(109.) évfolyam, 12. szám, 1976. december, 368. o.A hazai szénhidrogén-termelés és -szállítás 25 évesfejlõdése (Antal Lajos � Trombitás István)

(112.) évfolyam, 1. szám, 1979. január, 21�23. o.40 éves a budafai olajmezõ (Udvardi Géza)

(114.) évfolyam, 11. szám 1981. november, 347�349. o.A magyar szénhidrogénipar történetének és a Ma-gyar Olajipari Múzeum tevékenységének rövidösszefoglalása (Tóth Ferenc)

(115.) évfolyam, 7�8. szám, 1982. július�augusztus, 249. o.40 éves az elsõmagyar kõolaj-távvezeték (Bándi József)

(115.) évfolyam, 12. szám, 1982. december, 346�347. o.A termelõberendezések rövid fejlõdéstörténete azalai mezõkön (Dallos Ferenc � Paczuk László)

(120.) évfolyam, 2. szám, 1987. február, 46. o.Hírek az iparágból: 50 évvel ezelõtt kezdõdött aziparszerû földgáztermelés (K. L.)

(120.) évfolyam, 11�12. szám, 1987. november�de-cember, 321�323. o.

Elõszó az OMBKE KFVSz 20. vándorgyûlésén(Keszthely, 1987. október 1�3.) elhangzott elõadá-sokhoz (Zsengellér István)

(120.) évfolyam, 11�12. szám, 1987. november�de-cember, 348�355. o.

A magyar kõolaj- és gázipar iparszervezeti fejlõdé-se az elmúlt 50 évben (Bándi József)

(121.) évfolyam, 2. szám, 1988. február, 53�57. o.A magyarországi kõolaj- és földgázbányászat félév-százados jubileumának ünnepi eseményei (DallosFerencné)

(121.) évfolyam, 2. szám, 1988. február, 54., 57�59. o.Olajipari szoborpark avatása a Magyar OlajipariMúzeumban (Tóth János)

(122.) évfolyam, 2. szám, 1989. február, 45. o.Az 1921�23-ban lemélyített elsõ budafapusztaimélyfúrás (Csath Béla)

(125.) évfolyam, 6. szám, 1992. június, 163�181. o.A magyar szénhidrogén-bányászat múltja, jelene ésjövõje (Szalóki István)55 éve termel a budafai olajmezõ (Dallos Ferencné)

(127.) évfolyam, 3. szám, 1994. március, 94�96. o.Baráti körök találkozója, Nagykanizsán, emléktáb-la-avatás Budafapusztán (Trombitás István)

(128.) évfolyam, 10. szám, 1995. október, 341. o.Hagyományõrzõ nap Bázakerettyén (Horváth Róbert)

(130.) évfolyam, 10. szám, 1997. október, 257�266. o.60 éves a magyar kõolajtermelés: 1937�1997.(dr. Dank Viktor)

(130.) évfolyam, 10. szám, 1997. október, 271�283. o.Hatvan éve találták meg a bükkszéki kõolajmezõt(Õsz Árpád)Hatvanéves a magyar kõolaj- és földgázbányászat.Megemlékezés Bükkszéken (Õsz Árpád)

(131.) évfolyam, 2. szám, 1998. február, 51�52. o.�60 éves a magyar kõolaj- és földgáztermelés�MOIM kiállítás (Kassai L.)

(131.) évfolyam, 4�6. szám, 1998. április�június, 51�52. o.60 éves a magyar kõolaj- és földgáztermelés (Jár-mai Gábor)

(133.) évfolyam, 5�6. szám, 2000. május�június, 63. o.II. Hagyományõrzõ Nap (Bázakerettye)

(136.) évfolyam, 1�2. szám, 2003. január�február, 12�13. o.65. éve üzemel a bázakerettyei olajmezõ (szakmai nap)

(136.) évfolyam, 10. szám, 2003. október, 132�134. o.Az �Olajipari emlékhelyek Zala�Mura térségben�magyar�szlovén projektrõl.

Dallosné � Csákó

16

Buda Ernõ hozzászólása SrágliLajos: Munkások a �feketearany� birodalmában c. könyvé-nek nagykanizsai bemutatóján

Kedves barátaim!Õszintén köszönöm, hogy a mai nap

folyamán errõl a könyvrõl beszélhetek.Kevés alkalommal olvastam eddig ennyi-re átgondolt közgazdasági és történelmijelentõségû könyvet. Gratulálok SrágliLajosnak azért, hogy megírta ezt a köny-vet.

1921-ben születtem Brennbergbá-nyán. Ebben az idõben � Trianon után �Sopron még nem volt átadva az osztrá-koknak, de az osztrák csendõrök már el-érkeztek a város széléhez. Azt a kicsi kisbányatelepet, ahol én születtem, a szüle-tésem után néhány héttel már birtokbavették az osztrákok, de Sopront még nem.Szeptember 8-án a Sopronba menekültselmeci fõiskolások sörétes puskával és alegkülönbözõbb apró kis fegyverekkelÁgfalvánál megállították az osztrákokat.Az ún. ágfalvai csata után, diplomáciaitárgyalások eredményeképpen születettmeg az a velencei szerzõdés, amelyikSopron hovatartozását népszavazásra bo-csátotta. Ennek eredményeképpen Sop-ron és körülötte 9 falu magyar maradt.

Magyarországnak akkor a beözönlöttromán és cseh csapatok következtébenminden energiatermelõ lehetõsége elve-szett. Erdély � arany- és ércbányáinkkalegyütt � elesett, és hasonló sorsra jutott aFelvidék is. Sóbányánk egyáltalán nemvolt, széntelepünk egy-kettõ maradt, mertaz oravicabányai vagy a felvidéki és erdé-lyi gyönyörû szénbányáink idegen kézbekerültek. Az Esztergom környéki területmaradt meg nekünk, meg ez a kicsi kisbrennbergbányai szénbánya. A háború ésa háborút követõ idõszakban a gazdaságszétzilálódása miatt a szén iránti igény isnagymértékben csökkent az országban.Késõbb a gazdasági válság már akkoralett, hogy ahelyett, hogy mindennap dol-goztak volna a szénbányákban, országosintézkedésre csak három nap termeltek,és négy nap üzemfenntartás volt. Schih-tenfeiernek nevezték ezt akkor. A dolgo-zók is csak 3 napi fizetést kaptak.

Akkor még a korona volt a fizetõesz-

köz, és emlékszem, hogy a piacokon azöldséget kínálva kiabálták, hogy �3 ezerkorona minden egyes darab�. Ha egy cu-korkát vagy egy stolverket akartunk ven-ni, sok százezer koronába került minden.Az infláció óriási volt.

Majd váratlanul bejött a pengõ.A pengõ igen értékes és hihetetlenül jó fi-zetõeszköz volt. Az országban azt hitték,hogy nagy gazdasági emelkedés követke-zik. 1929-ig valóban megindult az ún.�konszolidációs termelés�, de amikor avilággazdasági válság Magyarországra isbegyûrûzött, a magyar iparnak � és így azenergiatermelésnek is � hihetetlen nehéz-ségekkel kellett szembenéznie.

A XIX. század közepéig � lóápoló-szeren, kocsikenõcsön és hashajtón kívül� szinte semmire sem használták Ma-gyarországon a földfelszíni kibúvásokbólösszegyûjtött �földiolajat�. A XIX. szá-zad második felében � a lengyelek azt ál-lítják, hogy õk, mások azt állítják, hogynem õk � feltalálták a petróleumlámpát,mint világítóeszközt, ami lehetõvé tette,hogy éjszaka is dolgozzanak az emberek.Világszerte igen nagymértékben terjedt elez a világítóeszköz, hatalmas igény je-lentkezett a petróleumra, ami arra kész-tette a gondolkodókat, hogy a föld alattiolajkészleteket fúrással aknázzák ki. Ez-zel vette kezdetét � a korábban már víz-bányászatban alkalmazott fúrási rendsze-rek alkalmazásával � a szénhidrogén-bá-nyászati kutatás. Kezdetben persze csakkis 25�30 méteres mélységig, majd egyremélyebbre fúrtak le. A fúrásos olajbányá-szat a Kárpát-medencén belül azonbannem volt ismeretes. A Kárpátokon kívül,a galíciai területen és a Havasalföldönmár voltak fúrások. Csath Bélával ésTóth Jánossal voltunk nemrégen Len-gyelországnak és Ukrajnának azon a ré-szén, amelyik a Vihorláttól keletre ésészakkeletre terül el, és ott az emlékekközött a mi Zsigmondy családunktevékenységére is ráakadtunk. Az1870�1880-as években õk már kõolajután kutattak.

A kõolaj iránti igény a XIX. századvégén fokozatosan egyre jobban növeke-dett. Feltalálták a robbanómotorokat,megjelentek a dízelmotorok, majd gyár-telepek, az I. világháború elõtti idõbenmár a hadsereg jármûvei energiaigényé-nek kielégítése hatalmas lendületet adotta fejlõdésnek. Magyarországon ez a fino-mítók megjelenésével kezdõdött. 1882-

ben Fiumében üzemelt már egy finomító,majd Pesten és több más helyen is épül-tek kisebb-nagyobb kapacitású finomí-tók, ahol külföldrõl behozott különbözõfajtájú olajokat dolgoztak fel, és a finomí-tott termékeket hozták forgalomba Ma-gyarországon is.

A Kárpátokon belül a bányászkodás-sal különbözõ helyeken próbálkoztak, dea hozzá nem értés és a tõkehiány miattezek nem voltak nagyon sikeresek. Kivé-telt jelentett egy Singer nevû vállalkozó,aki � innen, Bányavártól nem is olyanmessze � Szelencén ért el eredményt. Ké-sõbb máshol is voltak kisebb �találatok�.

A világháború elõtt már Magyaror-szágon is rádöbbentek a kõolaj gazdaságijelentõségére, és éppen egy selmeci pro-fesszornak az édesatyja, Böck János � akia Földtani Intézet igazgatója volt � kész-tette a kormányt arra, hogy Magyaror-szág is foglalkozzék a kõolaj felkutatásá-val és kitermelésével. 1911-ben olyantörvényt hoztak, amelyik � a világon má-sodikként � állami monopóliummá tette akõolajkutatást és -termelést azzal a kité-tellel, hogy az állam idegen vállalkozók-nak is bérbe adhatja ezt a jogot.

Ennek alapján a kincstár létrehozottegy olyan kutatóüzemet, amelyik két ko-moly eredményt ért el. 1909�1914 közöttmegtalálták a Nagysármás térségében le-võ kissármási gázmezõt, amelyik lehetõ-vé tette Nagyszeben, Torda, Brassó gáz-ellátását, és mindmáig Bukarest gázellá-tásának egyik fontos központja. A másikjelentõs kutatási eredményt az északnyu-gat�magyarországi Nyitra és Pozsonymegyében levõ területen érték el, aholEgbell térségében magyar kutatók kõola-jat találtak, és ez az elsõ világháború elõtt� a háborús készülõdés körülményei kö-zött � rendkívüli jelentõséggel bírt. Az I.világháború alatt az Osztrák�MagyarMonarchiának 800 tankja volt, ennek azellátására az Egbellben bányászott kõolajnyersanyag és a belõle elõállított üzem-és kenõanyag elegendõ volt. A trianonibéke elõtti országmegszállás mindezt el-vette tõlünk. Nem volt semmink.

A Mura környékén végzett kutatásieredmények azt mutatták, hogy itt is le-hetnek reményeink, és a Budafa térségé-ben levõ területek geológiája is erre utalt,legalábbis elméletileg. A trianoni tárgya-lások elõtt volt egy olyan � a kormány ré-szérõl lebonyolított � bizalmas akció,amelynek során az angol�perzsa olajtár-


A KEZDETEKRÕL


saság által befektetett tõkét � amely 120ezer angol fontot tett ki � átváltották ko-ronára. A korona inflálódása következté-ben azonban ez a tõke tönkrement.A koncessziótulajdonos D�Arcy Explora-tion Ltd. részérõl alapított Hungarian OilSyndicate Ltd. kutatásai eredménytelen-nek bizonyultak, és így a vállalat 1926-ban megszüntette, majd befejezte mûkö-dését.

Ezt követõen igazán komoly kutatásieredmények a tõkehiány miatt nem vol-tak Magyarországon. 1931-ben az Ame-rikai Egyesült Államok egy államában �Delawareban � egy konzorcium alakultangol és amerikai tõkével, amely célultûzte ki Európában gázgyárak építését éselektromos energia termelését. Ehhez kõ-olaj- és földgázkutatásokra volt szükség.Ezek a kutatások Ausztriában kezdõdtek,majd az Imrédy-kormány egy Mr. Ban-nantine és egy Mr. Ruedeman nevû an-gol, ill. amerikai úrral tárgyalásokat kez-dett. Két évig tartottak a megbeszélések,ahol a magyar kormány meglehetõsenkemény feltételeket próbált állítani a kül-földi tõkésekkel szemben a kutatás elkez-désére. Végülis egyezmény született, ésennek értelmében egy EUROGASCOnevû vállalat jött Magyarországra. Ezmeglehetõsen ismert esemény. Innen kez-dõdik a mi történetünk.

A Standard Oil Company vállalatkülföldi tevékenységére vonatkozó alap-elveket Srágli Lajos könyve meggyõzõ-en idézi:� Ha külföldre mész, vedd tudomásul,hogy az érdekeid azonosak annak a kül-földi országnak az érdekeivel.

� Ha külföldieket alkalmazol, vedd tudo-másul, hogy azok is emberek, és legalábbannyit tudhatnak, mint a te embereid.

� Tanítsd meg õket és neked fognak szol-gálni, hû embereid lesznek.

� Becsüld meg az embereket és minõsítsdõket.Figyelemreméltó, hogy volt itt Kani-

zsán a KFV korszakában egy tanfolyam-sorozat, és ennek a tanfolyamnak a lénye-ge ugyanaz volt, amit az amerikaiak isrendszerbe állítottak.

A késõbbiekben az EUROGASCOmagyarországi tevékenységével párhuza-mosan több kisebb vállalat alapításávalelindult a hazai szénhidrogén-kutatás. Azegyik ilyen koncessziós jogot nyert cégegy olasz�német vállalat volt, ONÁRTnéven, egy másik magyar�olasz vállalat a

MOLÁRT néven mûködött, majd ezt kö-vetõen megalakult MANÁT néven egynémet�magyar vállalat is, ezek azonbanjelentõségükben � mivel kõolajat nemtermeltek � nem kaptak különösebbenmeghatározó szerepet a hazai kõolajbá-nyászatban.

Engedjétek meg, hogy itt visszatérjekSopronhoz. Az egyetemen a világgazda-sági válság idején nagyon sok fiatalembernem kívánta megszerezni az oklevelét,mert mérnökként nehezebben élt, mintdiploma nélkül, és ezért tanársegédkéntsokan bent maradtak az egyetemen olya-nok, akiknek egyébként a képességeik ki-válóak voltak. PéldáulGyulay Zoltán, akia mechanikának és a bányamûvelésneklett a tanársegédje, összesen 19 évet töl-tött el a tanulmányaival úgy, hogy a dip-lomája még nem volt a kezében. Vagy pl.a Temesvárról érkezett Dinda János ageológia tanszéken volt tanársegéd. Veleúgy kerültem személyes kapcsolatba,hogy a nõvéremnek udvarolt, több alka-lommal volt nálunk, és tõle hallottam,hogy 1934-35 körül a Hanság környékéngeofizikai méréseket kezdenek.

Én akkoriban a Szent Imre Intézetnekvoltam a kisdiákja és Binder Béla fiatalbányamérnök-hallgató teniszlabdaszedõ-je. Õ mesélt arról, hogy a Vitális- és aHornoch-féle geológia és a geodézia tan-szék õket kérte fel arra, hogy az Eötvös-ingával végzett méréseknél a Hanságbansegítségükre legyenek.

Több ilyen Sopronban lévõ, még nemvégzett mérnökember 1934�35-ben vál-lalta, hogy beáll segédmunkásnak azonamerikai, angol, német, majd magyarszakemberek mellé, akik a hansági méré-sek elvégzését vállalták. Akkor márAusztriában Schönkirchen térségében,Matzen és egyéb helyiségek közelébentaláltak olajat, és onnan egy fúróberende-zés tervezett áthozatala elõtt fel kellet tér-képezni a Hanságot. Szádeczky-KardosElemér professzor � aki akkor a Vendltanszéken volt tanársegéd � számos olyankavicsfeldolgozási térképet bocsátott ren-delkezésre, amely az üledékes kõzetsorokegymásutánját tanúsította, és ezek alapjána területrõl magyar segítséggel számosgeológiai-geofizikai térkép készült el.Ebben a csoportban dolgozott egyMaza-lán Pál nevû bányamérnök is, aki eztmegelõzõen a kerettyei/budafai fúrásnakvolt az üzemvezetõje, majd kikerültAmerikába, ahol nagyon sok új dolgot ta-

nult meg, korszerû hegesztési és csõgyár-tási technológiákat ismert meg. Visszajõ-ve Magyarországra, ugyanezen cégneklett az embere. Ugyanezen cég emberelett az akkor Óceániából hazatérõ PappSimon geológus, aki átvette a kutatás irá-nyítását. Ennek eredményeképpen 1935-tõl kezdve elindult egy kutatófúrásos te-vékenység a Hanság térségében. Kapu-várra érkezett a fúróberendezés vonaton,amit Sopron vármegye három olyan te-herkocsijával vittek tovább, amelynekmég lánchajtással meghajtott keménygu-mi-kerekei voltak. Mihályiban szereltékfel ezt a berendezést.

Engedjétek meg, hogy néhány végte-len kedves embernek (akik akkor, a kez-det-kezdetén dolgoztak) a nevét ismertes-sem, akik a mi generációnkhoz képestidõsebbek voltak, de Kiss László, JeschAladár meg én még ismerhettük õket.

A következõ mérnökök jöttek a társa-sághoz dolgozni: Gyulay Zoltán, PulaiFerenc, Dinda János, Gaál Antal, BõszeKálmán. Itt álljunk meg egy pillanatra,mertBõsze Kálmán erdõmérnök volt, akitaz elõbb említettek építkezési, útépítésifeladatokra választottak. Bõsze Kálmánakkor Füredi Oszkár soproni építési vál-lalkozónak volt a rajzoló-tervezõ pallérja,mégmindig oklevél nélkül. És folytatva afelsorolást, Angyal Ferenc, Pokker Ernõ,aki a pécsi bányateleprõl érkezett, Bene-dek Ferenc� és folytathatnám a sort to-vább.

Azokat a munkásokat, akik annakidején Amerikából érkeztek, különlegesjavadalmazásban részesítették. Ezek kö-zül megemlítem Harald Green fõfúró-mester, Debit Green fúrómester, BarberWilson, Pinsman, Fuller, Mac�smith,Moritz és Könighem fúrómesterek nevét,akiktõl a mi mestereink tanultak. Ezekközül amajdani �hazai� fúrómesterek kö-zül Papp Jenõ volt az �egyes számú� em-ber, akit akkoriban Mihályiban vettek fel.Õ egy kõmûvesmester volt. Kiemelem afúrómesteri �nagycsaládból� a Csörgitsfamíliát, és megemlítem Horváth Imre,Horváth Antal, Kalcher Ferenc, KovácsGyula (akit Ábel keresztnéven is említet-tek), Gyûrû József (aki eredetileg kanászvolt) nevét.

A felvételnél a fizikai erõ volt a kivá-lasztás elsõrendû szempontja. Fontos voltaz is, hogy legyen az illetõnek valamilyenszakértelme, ipari ismerete. Ilyen �mes-ter� volt a gépészkovács, a patkolóko-

18

vács, a mezõgazdasági gépész, a fûtõ, acséplõgépkezelõ, a molnár (hiszen õ mártudta, hogy kell rátenni a szíjat a lendítõ-kerékre), no és a hentes. Ezen nem kellcsodálkozni, hiszen ha õ el tudta vinni ahátán a fél marhát, úgy vélték, el fogjavinni a bentonitos zsákot is.

Késõbb a cég megállapodott a Ma-gyar Kincstárral, hogy az olajos szakmá-ban már járatos embereket küldenek aMAORT-hoz. Így dirigálták ide BalázsIstván, Széll Kálmán és Horváth Béla fõ-fúrómestereket, Bátor Ferenc, BujdosóLászló fûtõt, Urajda János és Bereczkifûtõket, valamint Brandhuber Istvánt, akiugyancsak fûtõ volt, mellette német�an-gol tolmácsot, továbbá Kolozsvári Józsefvillanyszerelõt, de lehetne tovább sorolnia neveket. Ezeket az embereket mi mégjól ismertük, személyes jó barátainkvoltak, akiktõl sokat lehetett tanulni.

A somogyi partiból említésre méltó aSopronból származó Molnár (õ volt az�1-es molnár�, Lovásziban csõszerelõ-mester), Péntek Lajos, Szép Lajos ésCsetkovics István, akik ugyancsak csõ-szerelõmesterek lettek különbözõ helye-ken. Soproni volt még Stiller Sándor,Stiller József, Ritter Ernõ, Nagy Miklósis. Somogyból származott Labecz Antal,Grehó, Nagy György, Krisztek György ésKrisztek István, Krénusz Pál, PintérFerenc, Krachun Tivadar, DomonkosIstván, Vangya és Fejér József, akit egyuradalomtól úgy vettek át, hogy hoztamagával a traktorját is, és aki késõbb fõ-fúrómester lett. Hogy hányan voltak ösz-szesen? 1936�37-ben legfeljebb százan.

A kutatás megkezdése után hamaro-san megtalálták a szén-dioxidot Mihályi-ban. A CO2 nem kellett akkor a kutyánakse, legfeljebb szárazjéggyártásra hoztaklétre egy kis üzemet.

A kutatás Somogy megyében folyta-tódott, és itt � Görgetegen és Inkén � mé-lyítettek kutatófúrásokat. A görgetegi ku-tatás eredménye lett a Lábodon megtaláltmelegvíz, az Inke-1. kúttal pedig a CO2-dal kevert metángázt találták meg1936�37-ben.

1937-ben � Papp Simon geológusmeggyõzõdése és erõsködése következ-tében � a fúrósok aztán visszamentek abudafai területre. A Budafa�1-ben ugyanmár olajat és gázt találtak, de a kút kiké-pezhetetlen volt. Végül aztán 1420 mmélységben a Budafa�2. sz. kúttal 1937.nov. 21-én megindulhatott a kõolaj- és

földgáztermelés. A vállalat hihetetlen jólés gyorsan szervezte a munkát, amit az ismutat, hogy november 21. és december16. között a B�2-tõl az Ortaháza vasútál-lomásig 13,5 km hosszan megépítettekegy 3�-os csõvezetéket és egy vasúti töl-tõállomást, aminek segítségével decem-ber 16-án elindult a finomítóba az elsõvasúti szerelvény.

Az elsõ idõszakban nem volt sok pén-ze a vállalatnak, annyira, hogy Mr. Bol-ton � amikor a 2. sz kutatófúrás még nemvolt eredményes � már a kutatás leállítá-sáról kezdett tárgyalni. Akkor történt az acsalafintaság � amit Dinda János, akkorifõnököm nekem elmesélt, és ezt le is írtaéletrajzában �, hogy a fúrási magot, amitkihúztak, Bolton látogatása elõtt dízel-vagy valamilyen kenõolajba beáztatták,és ezt mutatták meg. Ennek a kis �csala-fintaságnak� köszönhetõen a következõnapokban aztán megkapták azt a beruhá-zási összeget, amellyel folytathatták a ku-tatást. Amikor aztán a kutatás eredmé-nyei jelentkeztek, komoly fizetéseket ad-tak. Összehasonlításul: a herceg Eszter-házy az 1. sz. csatornát magánemberek-kel építtette. 1000 méter hosszú csatornakiásásáért 100 pengõt fizetett egy ember-nek. Ez akkor nagyon kevés pénz volt. Amezõgazdasági munkások napi 80 fillért,1 pengõt kaptak. Egy liter bor ára Zalá-ban 18 fillér volt, egy tojás ára 3�4 fillér,egy kiló zsír 80 fillér.

A MAORT-hoz segédmunkást 60 fil-léres órabérrel vettek fel, egy félév után,ha megfelelt és valamilyen betanítottmunkát is rábízhattak, 65 fillért kapott.A fúrómunkások 80 fillérrel voltak beál-lítva, a kapcsoló 1 pengõ 10 fillért kapott.Szûcs Laci mesélte nekem, hogy amikorfõfúrómester lett, 2 pengõ 50 filléres óra-bére volt. Ez az átlagmunkások béréhezképest 6�8-szoros bért jelentett.

Kezdetben nem voltak munkásszállá-sok. Ott aludtak az emberek, ahol a falu-ban szállást tudtak keríteni maguknak.Sokan laktak Lispeszentadorjánban, ideis kapták a postájukat, így terjedt el a�Lispe�-mezõ elnevezés. De nagyon ha-mar � már 1938�39-ben � elindult a szo-ciális gondoskodás. Elõször barakkokatépítettek, majd elkezdték építeni a mér-nöklakásokat Kerettyén, amelyet követ-tek a munkáslakások stb. A könyv ezt ki-tûnõen mutatja be.

Befejezésül néhány szót talán önma-gamról szólnék. 1941-ben, amikor még

harmadéves egyetemi hallgató voltam:Nagybánya már a miénk volt, és egynagybányai aranybányászati üzemgya-korlat után mentem vissza õsszel Sopron-ba. Esztó professzor � az akkori bánya-mûvelési professzorunk � megkérdezte,hogy ki akar fúrós lenni vagy mélyfúrás-nál dolgozni. Öten jelentkeztünk. SzilasPál, Várkonyi Richárd (aki késõbb Ke-rettyén volt a gazolintelepen), VargaJózsef (késõbb Lovásziban termelésimérnök), Horváth László és jómagam.A jelentkezés után Budapesten � aMAORT központjában � mai szóval úgymondanám, lekádereztek minket, ezt kö-vetõen pedig ösztöndíjasként vettek fel.Osztályfõnököm, aki latint és magyart ta-nított és egy zseniális ember volt, akkori-ban havi 113 pengõ 50 fillér óradíjas he-lyettes tanári fizetést kapott az állami re-álban. Az én ösztöndíjam 120 pengõ volt.

Ti azt el sem tudjátok képzelni, mi-lyen hihetetlenül jó anyagi helyzetbe ke-rültünk akkor. Az elõttem lévõ évfolyam-ból Zonda Pál, Patsch Ferenc, KassaiLajos ugyanezen vállalathoz kerültek.Mindenkit, aki akkor a vállalathoz került� fél évig, egy évig � fizikai munkakör-ben alkalmaztak. Én nagyon boldog va-gyok, hogy akkor iszapos lehettem.

Amunkámon keresztül megismertema fúrós munka minden fázisát, megtanul-tam azoktól a becsületes fúrómunkások-tól, akik akkor az ország több részérõl ke-rültek ide. Ezek az emberek igazán jócimboráim lettek, együtt mulatoztunk,népdalokat énekeltünk. Egy félévi fúrósmunka után termeléshez kerültünk, detartályokat is festettünk, árkot ástunk, ésmeg kellett ismerni az egész vállalati ésszakmai adminisztrációt. Amikor ezt a�praxis�-t végigcsináltuk, akkor kezd-tünk önálló munkát kapni. Igazán kiválóemberek közé kerültem, akik nagyon sze-rették a szakmájukat. A vezetõink na-gyon jól bántak velünk, szigorúak voltak.Fegyelmezetlenség nem volt, aki ehhez avállalathoz került, boldog volt, hogy ittlehetett, és mivel nem mindenki voltténylegesen zalai szakember, különbözõszakembereket � hegesztõket, csõszerelõ-ket � máshonnan is hoztak, akiknek aztánlakást is biztosítottak. Aki ehhez a válla-lathoz került, megbecsült ember volt, demegbecsülte õ is a vállalatot. Nagy elõnyvolt, hogy a katonai behívás alól a szak-munkások felmentést kaptak. Ez akkoróriási dolog volt.



Mai szemmel talán furcsa, amit mon-dok, de higgyétek el, hogy semmiféle�hovatartozást� (elsõsorban párthovatar-tozást) senki nem tanúsított. Sajnos a há-ború végén már felbolydult, felhígult atársaság.

1941-tõl kezdve Erdélybõl jöttek hoz-zánk szakemberek. Ezek az emberek márértettek az olajtermeléshez, a gépészetimunkához. Jesch Ali mesélt korábban aSchlumbergerrõl, ahonnan ugyancsakszámos kiváló szakember jött. Én talánkiemelném annak a Nagy úrnak a nevét,aki a vállalatnál az elsõ sofõr volt, és ké-sõbb a geofizikai csoport kiváló szakem-bere lett.

Engedjétek meg, hogy az egész társa-ság nevében a legõszintébb személyesköszönetemet kifejezhessem SrágliLajosnak, hogy a mérhetetlenül sok, cso-dálatosan gazdag irodalmat feldolgozta.

(A Nagykanizsai Olajos SzeniorokHagyományápoló Köre 2005. január 18-ai

rendezvényén elhangzott hozzászólástUdvardi Géza jegyezte le.)

Nagylengyel�mezõ szerepe aDKFV és a KFV történetében

Anagylengyeli olajmezõ hazánk má-sodik legnagyobb olajtermelõ terü-

lete, és az elsõ olyan szénhidrogén-elõ-fordulás, amelynek éves termelése elsõ-ként haladta túl az 1 millió tonnát. 1955-ben 1,2 millió tonnát, majd 1965-ben 1,3millió tonnát termelt (a szilvágyi és bara-básszegi, viszonylag kisebb mennyisé-gekkel együtt).

Az elsõ termelési csúcs elérése utánhirtelen vizesedés lépett fel, amely a túl-zott megcsapolás következménye volt.Ezt követõen visszaesett a termelés. 1957és 1961 között a további kutatások ered-ményeként a mezõ területe meghárom-szorozódott, így a termelés � a �régi�olajtelepek mérsékelt megcsapolása elle-nére � újra növekedett, és így érte el 10 évután az újabb termelési csúcsot. Ezt köve-tõen azonban a termelés fokozatosancsökkent.

A termelés csökkenésének mérséklé-se céljából természetesen elõtérbe kerül-tek a kihozatalnövelõ eljárások alkalma-zásai a nagylengyeli mezõben. A másod-lagos mûveléssel kapcsolatban ekkor márszéles körû tapasztalatok voltak a budafaiés a lovászi mezõkben. Az ottani homok-kõtárolókban alkalmazott módszerek

azonban nem mûködtek a nagylengyelirepedezett-karsztos kifejlõdésû mészkõ-és dolomittárolókban.

Hosszas vizsgálatok, elemzések és kí-sérleti próbálkozások vezettek arra a fel-ismerésre, hogy a mesterséges gázsapkalétrehozása jelentheti a sikeres termeléstovábbi alapját. Ez a kihozatalnövelõ mû-velési eljárás tette tehát lehetõvé a gazda-ságos termelés folytatását, és ennek ered-ményeként a mezõ még ma is termel.

A címben megjelölt idõszak 1991 vé-géig terjed. Eddig az idõpontig, Nagylen-gyel termelésbe állításától kezdve mind-végig, a vállalat (és a Dunántúl) meghatá-rozó termelõ területe volt.

Vállalatismertetés

ADKFV, azaz a Dunántúli Kõolaj- ésFöldgáztermelõ Vállalat 1964. január 1-jén alakult, a korábbi Nagylengyeli Kõ-olajtermelõ Vállalat és a Dél-dunántúliKõolaj- és Földgáztermelõ Vállalat ösz-szevonása által. (Ez utóbbi vállalat pedig1962-ben jött létre a hajdani Budafai Kõ-olajtermelõ Vállalat és a Lovászi Kõolaj-termelõ Vállalat egyesítése révén.)A DKFV székhelye 1 évig Bázakerettyevolt, majd 1965. január 1-jétõl Gellénhá-za székhellyel mûködött, 1977. december31-ig. (Természetesen a DKFV és jogelõ-dei az Országos Kõolaj- és GázipariTröszt szervezetébe tartoztak.)

A KFV, azaz a Kõolaj- és Földgázbá-nyászati Vállalat 1978. január 1-jén ala-kult meg, a DKFV, valamint a DunántúliKutató és Feltáró Üzem (DKFÜ � Nagy-kanizsa) és a Nagyalföldi Kõolaj- ésFöldgáztermelõ Vállalat (NKFV � Szol-nok) szanki üzemének egyesítése által,Nagykanizsa székhellyel. Ettõl kezdve �a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytár-saság megalakulásáig � a Dunántúl és aKiskunság kõolaj- és földgázkutatási (geo-lógiai, kútgeofizikai és mélyfúrási) tevé-kenysége és a kõolaj- és földgáztermelésegy vállalat keretein belül folyt.

A DKFV termelési helyzete az 1960-asévekben

A vállalatismertetés alapján kitûnik,hogy a teljes dunántúli kõolaj- és földgáz-termelést 1964-tõl a DKFV végezte, akorábbi három vállalat egyesítése után.Amellett, hogy így a vállalat látta el az1937-ben Budafapuszta mellett megtaláltBudafa�mezõ, az 1940-ben felfedezett

Lovászi�mezõ és az 1951-ben megismertNagylengyel�mezõ termelési feladatait,több kisebb kõolaj-elõfordulás (pl. Pusz-taszentlászló, Buzsák, Újfalu), valamintföldgáztermelõ területek (pl. Babócsa,Bajcsa, Hahót-Ederics) is hozzá tartoz-tak. A kõolaj döntõ részét azonban mind-végig a 3 nagy mezõ termelte.

Az 1960-as években a dunántúli kõ-olajtermelést az alábbi fõ tényezõk jelle-mezték:� A dél-zalai mezõk termelése az évtizedfolyamán jelentõsen csökkent: az 1960.évi 240 ezer tonna termelt mennyiség1970-re 100 ezer tonnára mérséklõdött.Ennek oka döntõen az volt, hogy azérintett mezõk lemûvelése egyre elõre-haladottabb állapotba került, és így amásodlagos mûvelési módszerek (gáz-és vízbesajtolás) hatása már egyre ke-vésbé érvényesült.

� A vállalat helyzetét alapvetõen megha-tározó nagylengyeli térség termelése1965-ben még 1 millió 300 ezer tonnátért el, ezt követõen azonban a gyors el-vizesedés következményeként rohamoscsökkenés kezdõdött, és 1970-ben már520 ezer tonnára esett vissza.

� Mindezek következtében a Dunántúlonaz 1960. évi több mint 1,5 millió tonnáskõolajtermelés 1970-ben már csupán620 ezer tonna volt.A termelés szinten tartása, vagy a

csökkenés mérséklése mind az érintetttrösztbeli, mind pedig a vállalati mérnö-köknek, szakembereknek folyamatos fe-ladata és törekvése volt. A dél-zalai me-zõkben alkalmazott kihozatalnövelõ, má-sodlagos mûvelési módszerek már eddigis jelentõs olajtöbbletet eredményeztek,de keresni kellett az újabb lehetõségeket.Nagylengyel-mezõben ilyen eljárás beve-zetése a kérdéses 60-as években mégnem került sorra, de a termeléscsökkenésparancsolólag írta elõ az alkalmazható ki-hozatalnövelés módjának megkeresését.

Budafa� és Lovászi�mezõkben a po-rózus tárolókõzet viszonyai között számí-tásba vehetõ újabbmásodlagos vagy har-madlagos (növelt hatékonyságú) mód-szer alkalmazhatóságának lehetõségétkellett meghatározni. Ennek érdekébenmûvelési modellkísérletek folytak atröszt nagykanizsai laboratóriumábanmár a 60-as években. A konkrét elemzé-sek a szén-dioxidos olajkiszorítás mód-szerére koncentrálódtak. A CO2 kiszorítóhatásának vizsgálatára már a 60-as évek

20

elején történtek próbálkozások füstgázzalLovásziban. E kísérletek reményteljeseredményeit a laboratóriumi vizsgálatokmeggyõzõvé tették. Így kerülhetett sor1969-ben Budafán a nagyüzemi kísérlet-re (a Felsõ-Lispe középsõ 2. sz. lencsé-ben). A siker a szakemberek által vártmértéket is túlhaladta. Kedvezõ adottságvolt, hogy a nagyüzemi kísérlethez márrendelkezésre állt a Budafa�mezõ köze-pén 1967-ben, az olajtelepek alatt megta-lált nagy mennyiségû, 81% CO2-t tartal-mazó földgáz. A készlet nagysága ele-gendõnek mutatkozott a nagyüzemi al-kalmazás várható gázigényéhez is.

Nagylengyel�mezõben a kihozatalnö-velés lehetõségét megteremtõmásodlagosvagy harmadlagos módszer azonban mégnem volt meghatározható az 1960-as évekvégén, a mezõ tárolómodelljének hiányamiatt. A termelési ütem növelése céljábólaz intenzív megcsapolás (erõltetett ter-meltetés) módszerét alkalmazták ugyankisebb-nagyobb mértékben és sikerrel, ezazonban nem biztatott tartósan jelentõ-sebb kihozatalnövelésre. Az optimálisolajkihozatal elérése érdekében tehát ha-laszthatatlan igényként merült fel a tár-o-lómodell felállítása.

1970-ben a DKFV-nél a vállalat szel-lemi kapacitásának bázisát jelentõ felsõ-fokú végzettségû mûszaki és gazdaságiszakemberekbõl (mérnökök, közgazdák)rendkívül kevés állt rendelkezésre.A 3100 fõt foglalkoztató vállalatnál pél-dául mindössze 11 bányamérnök, 3 köz-gazda volt, geológiai szervezet pedignem létezett. A DKFV vezetõ és másszakemberei közül ugyanis nagyon jelen-tõs számban távoztak el az alföldi válla-lathoz vagy a tröszt központi szervezeté-be. A szakember-átcsoportosítás maga-sabb szintû érdekbõl történt, mivel aNagyalföldön a 60-as években felfedezettszénhidrogénmezõk feltárásával és ter-melésbe állításával kapcsolatban megnö-vekedett � páratlan mértékû és ütemû �fejlesztés szakemberigényét másképpennem oldhatta meg a magyar szénhidro-gén-bányászat. A DKFV számára viszontez hátrányt jelentett, mivel a termelõ me-zõk mûködésének további megoldásáhozmegfelelõ nagyságú vállalati szellemierõre is szükség volt. Igaz, az OKGT ter-melési-mûvelési szervezete, valamint atröszti keretekben mûködõ OGIL, majd1980-tól ennek jogutódja, a Szénhidro-gén-ipari Kutató és Fejlesztõ Intézete

(SZKFI) jelentõs kapacitást fordított avállalat � vele együtt az egész iparág �ezen fontos feladatára.

A tennivalókmeghatározása 1971-ben

1971-re a DKFV fordulóponthoz ér-kezett. Halaszthatatlanná vált a termelésfolytatásához az adottságok és a lehetõsé-gek összevetése. A gyors termeléscsök-kenés, a termelés alacsony szintje tulaj-donképpen parancsolólag írta elõ a válla-lat fennmaradásához szükséges feltételekfelmérését és elemzését. A tét a jövõ, a létvagy nemlét meghatározásában voltösszefoglalható. A célkitûzés nem lehe-tett más, mint azoknak a teendõknek amegfogalmazása, tervbe öntése, amelyeksikeres megvalósítása esetén a továbbigazdaságos mûködés megteremthetõ.

A tennivalókat a vállalat a követke-zõk szerint foglalta össze:� Mivel a dél-zalai mezõk termelésénekeredményes folytatása az új CO2-osmûvelési eljárással már meggyõzõenbizonyított volt, meg lehetett és megkellett kezdeni a homokkõtárolók CO2-os harmadlagos mûvelési programjá-nak elkészítését, majd a mûvelési ter-vek kidolgozását. Mivel a mélyszintikutatás eredményeként megtalált szén-dioxid-gáz forrása �helyben� rendelke-zésre állt, kézenfekvõen az elsõ mûve-lési tervet a Budafa�mezõ kiválasztotttelepére (Budafa�Nyugat) kellett elké-szíteni.

� Halaszthatatlanná vált Nagylengyel�mezõ perspektívájának megalapozásaegy � az eddig alkalmazottnál � hatéko-nyabbmûvelési módszerrel. Mivel mégnem tisztázódott a mezõ, a telepek(blokkok) mûködési rendszere, elõszörezt kellett megismerni a fúrási tapaszta-latok birtokában, nagyszámú kõzettanivizsgálat által szerzett információk se-gítségével, valamint többféle mûvelésikísérlettel.

� Az 1. és 2. pontokban meghatározotttervezõ munkához egyrészt bõvítenikellett a vállalat mûszaki-gazdasági,szellemi potenciálját, másrészt gondos-kodni kellett arról is, hogy az új mûve-lési eljárásokhoz az érintett mezõrészekrekonstrukciója (építés-szerelés) meg-valósuljon.A szellemi kapacitás bõvítésére tett

azonnali intézkedések a következõket je-lentették:� egyetemekrõl, fõleg a bányász szakról

frissen végzett mérnökök �toborzása�(az 1972-ben végzett 19 fõ olaj- és gáz-ipari mérnök közül nyolcan helyezked-tek el a vállalatnál);

� gyakorlott mérnökök, közgazdák felvé-tele;

� geológiai szervezet létrehozása;� a közgazdasági, számviteli szervezetekbõvítése, megerõsítése, szerepük növe-lése.Az utolsóként felsorolt intézkedéshez

az is hozzátartozott, hogy kiemelt szere-pet szántunk a vállalat minden vezetõje,szakembere részére az ún. gazdálkodásiszemlélet fejlesztésében. A termelés gaz-daságos vitele általában véve egyre na-gyobb szerepet kapott a vállalatok életé-ben, a DKFV esetében pedig különösfontossággal bírt, a csökkenõ termelés ésaz új eljárások megvalósításával járó igenjelentõs beruházások miatt. (A vállalatnálmegtett intézkedések mellett kétségkívül�gazdálkodási elõnyt� jelentett az 1970-es évek elsõ felében bekövetkezett két-szeri olajárrobbanás is.)

Az új mûvelési eljárások beruházásai-nak kivitelezését a vállalat maga végezte� ami gazdaságilag is feltétlenül pozití-vum volt. A vállalat ugyanis � lévén azakkori körülmények között autarchiáraberendezkedett szervezet � jelentõs gépé-szeti, gépjármûves, csõszerelõ, technoló-giai szerelõ kapacitással rendelkezett.Vállalaton belüli átszervezéssel a koráb-bi, alig 200 fõs csõszerelõ részleget 500fõs szerelés-építési üzemmé fejlesztettük.Ez az üzem teljes egészében elvégezte aBudafa�, Lovászi�, késõbb Nagylen-gyel�mezõk rekonstrukciójához szüksé-ges valamennyi építési, csõszerelési,technológiai szerelési munkákat, és1977-tõl már Kiskunhalason is tevékeny-kedett.

Nagylengyel�mezõ szén-dioxid-gáz-sapkás mûvelése

Amint már az elõzõekben említettem:Nagylengyel�mezõ termelése az 1960-asévek második felétõl rohamosan csök-kent. A termelés folytatását lehetõvé tevõkihozatalnövelõ mûvelési eljárás megter-vezésének alapját a tárolómodell ismereteképezhette, amely azonban még tisztá-zásra várt. A mezõre alkalmazható mo-dell felállítása nem volt lehetséges aDunántúl területén már ez ideig megis-mert és sikeresen alkalmazott különfélekihozatalnövelõ eljárással mûvelt ho-



mokkõtárolókkal kapcsolatos ismeretekalapján � bár erre is voltak próbálkozások�, mivel a nagylengyeli kõolajtelepmész-kõben és dolomitban alakult ki.

A mezõre alkalmazható modell kiala-kítására irányuló szakmai munka 1971-tõl felgyorsult. Ekkor már � a rendkívülgazdag fúrási tapasztalat mellett � na-gyon sok kõzetfizikai vizsgálati ered-mény és hidrodinamikai mérések soroza-ta állt rendelkezésre, amelyek kétségtele-nül vitaalapot képezhettek a tárolók kõ-olajkészletének meghatározásához, denem lehetett ezek alapján a mezõ valóstárolószerkezetén alapuló készletbecsléstelvégezni. Márpedig bármely továbbimûvelési eljárás alapja csak az lehetett,hogy hol és milyenmódon helyezkedik ela kõolaj a nagylengyeli mészkõ-dolomitösszletben. Ennek tisztázása adhatta mega készletbecslés alapját.

A további tapasztalatszerzés érdeké-ben az eddigi információkat kiegészítet-ték kiszorítási kísérletekkel (felületaktívanyaggal, ammónium-hidroxiddal), éskõzetrobbantással is próbálkoztak. Fel-merült a vízszintes fúrás gondolata is.

Mindezek és a tároló �blokkos� szer-kezetének, hidrodinamikai jellegénekmegismerésére irányuló további elemzé-sek, a szakemberek sokszor szenvedélyesvitái, végül gyümölcsözõ eredményt hoz-tak. Megállapították, hogy a nagylengyelikõolajtelepek karszt jellegûek, ahol akõolaj a szabálytalanul jelenlévõ karszt-járatokban, a mészkõ-dolomitkõzet üre-geinek és kavernáinak olajcsapdáiban he-lyezkedik el, és maga a kõzetanyag (mát-rix) lényegében nem tárol olajat. E mo-dell helyességét igazolták az 1978-banmegkezdett szénhidrogéngázos, majd az1980-ban megindult CO2-gázos kisüzemikísérletek eredményei. Ezek alapján bi-zonyossá vált, hogy a tárolók karsztosdómjaiban elzárt és visszamaradt kõolajmennyisége még jelentõs készletnagysá-got képvisel. A boltozatokból ez a kõolajkisebb sûrûségû közeggel (célszerûengázzal) �leszorítható� és a termelési fo-lyamatba a rétegben létrejövõ áramlásbajuttatható, azaz a termelõkutakkal a fel-színre hozható. A kihozatalnövelés mû-velési technológiája ez esetben ún. má-sodlagos gázsapka létrehozását jelenti,mint harmadlagos (EOR) módszer.

A mesterséges gázsapka létrehozásá-ra a forrást itt is a Budafán rendelkezésreálló CO2-gáz képezte ugyanúgy, mint a

budafai és lovászi homokkõtárolók kiho-zatal-növelésénél.

Az elõzõekben csak vázlatosan be-mutatott ismeretanyagok birtokában el le-hetett készíteni Nagylengyel szén-dioxid-gázos mûvelési programját és az egyestárolóegységek � blokkok � mûvelési ter-vét. A program három ütemben határoztameg a végrehajtást. A jóváhagyott prog-ram a tárolórétegek (blokkok) közvetlenmûvelési tervein kívül a következõkettartalmazta:� Termelõ és besajtoló kutak kiképzése, ameglévõ kutak mûszaki állapotának fe-lülvizsgálata, új kutak fúrása.

� Az olajgyûjtõ rendszer rekonstrukciója,bõvítése, gázgyûjtõ- és kompresszorte-lep létesítése.

� Olajszállító vezeték építése a Zalai Fi-nomítóhoz.

� CO2-gázszárító technológia létesítéseBudafán, a gáztermelõ kutak körzeté-ben.

� CO2-gázszállító vezeték építése Bu-dafa�Nagylengyel között.

� A kitörésvédelem és a lakosság védel-mének megszervezése, különös tekin-tettel a veszélyes, kénhidrogént is tar-talmazó CO2-gázra.

A program kidolgozását és végrehajtásátpáratlan mértékben segítette az a tény,hogy idõközben � 1978. január 1-jével �a vállalat potenciálja (benne a szellemi is)megnövekedett azáltal, hogy létrejött aKõolaj- és Földgázbányászati Vállalat.Ebben a vállalatban a korábbi, különszervezeteket alkotó szakterületek integ-rálódtak. Például a szellemi kapacitásokösszeadódtak a fúrási és termelési szerve-zetekbõl, továbbá a minél eredménye-sebb kõolaj- és földgáztermelésben érde-keltté váltak a nem közvetlen termelésiszakterületeken tevékenykedõ vezetõk,szakemberek is.

A végrehajtás egyik legnehezebb éslegtöbb veszélyt is magában hordó terüle-te volt a kutak hibátlan mûszaki állapotá-nak megteremtése és a sérülések lehetõ-ségének kizárása. Ez jelentette a szén-di-oxidgáz használatának legfontosabb biz-tonsági, vagyon- és életvédelmi elõfelté-telét a CO2-gáz veszélyessége miatt.A feladat bonyolultságát különösen meg-növelte az a tény, hogy a nagylengyelimezõ kútjait gázmentes, nagy viszkozitá-sú kõolaj termelésére képezték ki. Ebbõla mûszaki adottságból következõen amélybeli vagy a felszíni szerelvények

egyetlen hibája, meghibásodása is vadki-törés, végzetes katasztrófa elõidézõje le-hetett volna a lakott települések környe-zetében. A több száz kút között is különö-sen annak a négy kútnak a helyreállításavolt nehéz, amelyek a fúrás folyamán el-szerencsétlenedtek, és a rétegek elzáratla-nok maradtak. A vállalati és a vállalatonkívüli, segítségül hívott szakemberek kö-zös team-munkáját és egyéni teljesítmé-nyeiket dicséri, hogy a feladatot tökélete-sen megoldották. A sikerben � a vállalatalkalmazottain kívül � az OKGT, a Szén-hidrogénkutató és Fejlesztõ Intézet, vala-mint aMiskolci Egyetem kiváló szakértõiis osztoztak. Hibátlan munkát végeztek akivitelezõ mûszaki és fizikai állományúszakemberek is.

A tervezõ és elõkészítõ, valamint akivitelezõ munkák megvalósításánakeredményessége alapján a program I. üte-mében tervezett termelés az I�IV. Rudis-tás blokkban 1988-ban, a II. ütem (továb-bi 3 blokk) termelésbe állítása 1995-benindulhatott meg, és sikeresen folyt, ill. fo-lyik ma is. (Az eddig elért mintegy 12%-os kihozatalnövelés önmagáért beszél.)

Természetesen a nagylengyeli mezõmesterséges gázsapkás mûvelési prog-ramjában nagyon sok olyan fúrási és ter-melési tapasztalatot is hasznosítottak aszakemberek (és a vállalat egésze), ame-lyeket a dél-zalai CO2-os mûvelés soránszereztek. Ezek segítették és gyorsítottákis a megvalósítást. Ilyen szempontból iselõnyt jelentett a KFV létrehozása, hiszenezáltal a fúrási, geológiai, kútgeofizikai,kútjavítási, mûvelési, termeléstechnikaiismeretek egy szervezeten belül, korlátla-nul integrálódtak. Ugyanígy jelentkezetta technikai, kivitelezõi potenciál koncent-rálási lehetõsége is.

A KFV létrehozásával kapcsolatbanazt is meg kell említeni, hogy a Kiskun-ság területén folyó kõolaj- és földgázter-melési tevékenység (az akkori SzankiÜzem) bekapcsolódása a vállalat szerve-zetébe nyilvánvaló jelentõs gazdaságielõnyt jelentett. Az ottani termelés volu-mene és az új � Kiskunhalas térségi �me-zõk termelésbe állítása jelentõsenmegnö-velte a vállalatnál megjelenõ termelést, ésezzel a vállalat gazdasági erejét. Ily mó-don a kihozatalnövelõ új mûvelési mód-szerek megvalósítása a vállalaton belülanyagilag megalapozottabbá vált. Azegyesítés elõnyeibõl a kiskunsági területis részesedett, egyebek között oly módon,

22

Szénhidrogén-ipari évfordulók I.

A 2007-ben 70. �életévét� betöltõmagyar olajipar története különös jelen-tõséget kap akkor, ha történetét egy �tá-gabban értelmezett� (kutatás � termelés �szállítás � feldolgozás � termékforgalma-zás � gázszolgáltatás � kapcsolódó háttér-ipari tevékenység) komplex szénhidro-

génipar történetébe illesztjük bele. A �tá-gabb értelmezésnek� többek között a 70éves évforduló is apropójául szolgálhat �mivel ennek a 70 évnek egy igen jelentõsidõszakát az egykori OKGT (OrszágosKõolaj és Gázipari Tröszt) mûködése ha-tározta meg. E tevékenység egy vertikáli-san és horizontálisan is teljes körû szén-hidrogén-ipari spektrumot fogott át. Nö-velheti az események értékét, ha idõnkéntegy-egy jelentõsebb nemzetközi szénhid-rogén-ipari dátumhoz lehet ezeket kötni.

E gondolatkört elfogadva, a követke-zõ számokban a többszázéves idõhori-

zontból 5 éves ciklusonként kerülnek ki-emelésre � természetesen a teljességrevaló törekvés nélkül � a legnagyobb ér-deklõdésre számot tartható események.Az egyes események, idõpontok figye-lembevételekor szükséges elfogadni azt atényt, hogy az igen szerteágazó forrásokidõpontokkal kapcsolatos meghatározá-sai egy és ugyanazon eseménynél is elté-rõek lehetnek. A közlésre kerülõ ese-mények és idõpontjaik 950 forrás-munkából a leggyakoribb idõpont vagylegautentikusabb forrás alapján kerültekbe az elkövetkezendõ összeállításba!

hogy a vállalat építés-szerelési kapacitásadöntõen hozzájárult a kiskunhalasi mezõ,majd a zsanai gázmezõ gyorsított terme-lésbe állításához, késõbb a szanki CO2-osmûvelési program megvalósításához.

Összefoglalás

A nagylengyeli mezõ a DKFV, majda KFV életében mindig meghatározómennyiségû kõolajat termelt. Amegvaló-sított mesterséges CO2-gázsapkás mûve-lés sikeressége megalapozta a mezõ to-vábbi kiemelkedõ szerepét a vállalatnál.E mûvelési eljárás eredményeként a me-zõ termelése 1991-ben elérte a 300 ezertonnát, azt követõen, hogy az 1980-asévekben 100 ezer tonna alá csökkent.

A mezõ különleges, repedezett-karsz-tos tároló jellege egyedi kihozatalnövelõmûvelési mód kidolgozását és alkalmazá-sát kívánta meg a szakemberektõl, gazda-gítva ezáltal a szakterületet. Továbbiszakmatörténeti �gazdagítást� jelentett,hogy számos új technikai-technológiaimegoldás született pl. a kútkiképzések, atermeléstechnika és a kitörésvédelem te-rén is.

A különleges feladatok példaszerûegyüttmûködést eredményeztek a válla-lati és vállalaton kívüli szakemberekszakszerû és kitartó munkája során, éshozzájárultak ahhoz, hogy a mezõ immártöbb mint 55 év óta termel.

Záró gondolatok

A DKFV és a KFV mûködése idejénigen nehéz éveket is átéltek a vállalatnáltevékenykedõ emberek. A termelés csök-kenése több esetben is bizonytalanná tette

a szervezet sorsát. A nagylengyeli mezõállapota különösen hatott az alkalmazottakhangulatára, hiszen a legnagyobb mezõfontosságát mindenki értette és értékelte.

A bizonytalanság érzését a többszörjelentkezõ sikertelenségek is fokozták.

A kitartó és hozzáértõ, szívós munkaazonban eredményes volt: a termelésfolytatását, a vállalat fennmaradásáthosszabb idõn át sikerült biztosítani, min-denkor az adott társadalmi, gazdaságikörnyezet által elõírt követelmények ki-elégítése révén.

A jelen tanulmányban leírtak a nagy-lengyeli mezõ termeléstörténetének egyszakaszán keresztül több vonatkozásbanelkerülhetetlenül érintik a vállalat életétlegjellemzõbben befolyásoló tényeket éshatásokat (például a felsõfokú szakem-berállomány adott szintjére többször ishivatkozás történik). Mégsem lehetettkellõen érzékeltetni, hogy a nagylengyelitermelés sikeres folytatásának megoldá-sához számos olyan általános vállalati in-tézkedés is hozzájárult, amely � ha köz-vetett módon is � alapjául szolgált a haté-kony mûködésnek.

A vállalat életének mindig jellemzõjevolt a folytonos megújulásra való törek-vés. A vállalati kultúra korszerûsítését je-lentette, hogy 1982-tõl fokozatosan beve-zettük és a vezetõi tevékenység alapjávátettük a Megegyezéses Eredménycélok-kal való Vezetés � MEV (eredeti nevén:Management by Objectives � MbO) �módszerét. Ennek kapcsán a vezetõketrendszeres vezetõi továbbképzésben ré-szesítettük a vállalatnál önállóan meg-szervezett tanfolyamokon. A továbbkép-zés lényege alapvetõen a magatartástudo-

mányi ismeretek megismerése és azoktréningek révén való begyakorlása volt.Kiemelt szerepet kapott a teljesítmény-centrikus mûködés, az eredményérde-keltség érvényesítése. A tanfolyamok ok-tatóinak a hazai vezetéstudomány leg-jobb ismerõit kértük fel, akik segítségévelkülföldi (NSZK-beli) szakértõket is meg-nyertünk az oktatásra. Az évtizedig tartórendszeres fejlesztés eredményeként be-vezettük a vállalatnál a stratégiai terve-zést, a vállalati tevékenység szerves ré-szévé tettük a controlling rendszert, és di-vizionális szervezeti felépítést és mûkö-dést valósítottunk meg.

A felsorolt intézkedések segítették avállalati vezetõk, szakemberek közösmunkájának hatékonyságát, együttmûkö-désük eredményességét. Végsõ soronalapvetõen hozzájárultak, hogy a DKFV,majd a KFV a nehéz körülmények közöttis fenn tudott maradni. A korszerû veze-tési módszerek, új szervezeti és gazdálko-dási lehetõségek megismerése bizonyárasegítséget adott a résztvevõk számára apiacgazdaság körülményeire való felké-szüléshez is.

(Trombitás István)

Irodalomjegyzék[1] Dedinszky János: Adatok a nagylen-

gyeli karbonátos kõzetek tárolóképes-ségérõl. BKL Kõolaj és Földgáz,132�136. o. (1972.)

[2] Bíró Zoltán � Pógyor Sándorné �Vass István: Széndioxid-gázsapkásmûvelés a Nagylengyel-mezõben.BKE XXIII. Vándorgyûlés és Kiállí-tás, B/14. elõadás, 1996. szept. 25�28.


ÉVFORDULÓK


1127 880 éveA krónikákban rögzítik, hogy az1127�1130. évi magyar�bizánci háború-ban Nándorfehérvár (Belgrád) ostromá-nál �a görög hadigépek kénes lángotszórtak a magyar sajkákra és a vízbengyújtották meg azokat�.

1517 490 éveLeonardo da Vinci megtervez és lerajzolegy kézi erõvel mûködtethetõ ROTARYfúrószerkezetet � ld. Amboisei Múzeum.A franciák használják is a késõbbiekbenezt az elvet és megoldást vízkutak fúrásá-hoz.

1522 485 éveII. Lajos király által szentesített �bányajo-gi végzés�-ben a bitumenbányászati tevé-kenységre vonatkozó I. Lajos idején ki-adott elõírást megerõsítik, és azt a �sza-bad ásványok� közé sorolják.

1552 455 éveDobó István az egri ostromnál vízrõlösszegyûjtött szurkot használ, amely fel-tehetõen a bükkaljai � esetleg talán a maiismereteink szerint nagy valószínûséggela Demjén környéki � olajszivárgásokbólvolt származtatható.

1722 285 éveHell Mathias, Kornél és fia József,Károly selmeci bányagépészekmegépítikés beüzemelik a Garam melletti Újbá-nyán a földrész második gõzgépét(Feuer-Machine) a bányavíz mechanikuskiemelésére (lényegét illetõen megalkot-ják a mélyszivattyú õsét!).

1732 275 éveAngliában egy 1730-as világítási bemu-tató alapján Carlise Spedding javaslatottett arra, hogy a szénbányából lecsapoltgázt vezessék Whitehaven városkába, ésazt az utcák kivilágítására használják fel.A korabeli konzervatív városatyák azon-ban ezt elutasították.

1742 265 évePéch Antal hírt ad arról, hogy a selmecibányászat fõtisztjei egy mélyfúrásra al-kalmas szerkezet és szerszámok rajzátterjesztik fel Bécsbe.

1762 245 éveOktóber 22-én Mária Terézia leirattalmegalapítja a Selmecbányai Bányászati

Akadémiát, amelyben és amelynek jog-utód szervezeteinél szervezõdikmeg a ha-zai kõolaj- és gázipari szakemberképzés.

1767 240 éve� Fridvalszky János Erdély ásványkin-cseirõl szóló könyvében (Minerologiamagni principatus Transsylvaniae) beszá-mol az akkor még kének csoportjába so-rolt petróleumféleségekrõl (és gyakorlatiszempontból az akkori felfogás szerintosztályozza is azokat!) a következõkép-pen: ��a petróleum a kõzetekbõl folyikki, erõs-szagú, gyúlékony, gyakran a for-rás vizén úszik. A naphta igen hasonló apetróleumhoz, de hígabb, világosabb és aKözép Medgyes mögött levõ gödörbõlgyûjteni lehet. Az asphalt a petróleumnálsûrûbb, tengelyek és kocsikerekek kené-sére kiválóan alkalmas, egykor a Csík-szék határain lévõ forrásokból merítetttengelykenõt � axungia � szekéren szállí-tották el eladás céljára. Medgyes székbenBasen falu mellett bugyog egy forrás bõ-séges sótartalommal, de annyira bûzlik akéntõl, hogyha fáklyát vagy égõ szalmátodatartanak, az lángra lobban.�� Ugyanebben az évben Pápai�PárizFerenc latin�magyar szótárában (Dictio-narium Latino-Hungaricum et Hungari-co�Latinum�Germanicum) azt írja: �Kõ-olaj: Petroleum, Naphta, Stein�Oel�.

1767 240 éveBod Péter latin-magyar szótárában (Dic-tionarium Latino�Hungaricum et Hunga-rico-Latinum) azt írja: �Kû-olaj: Petrole-um, Naphta, Stein-öl�

1787 220 éveBorn Ignác felfedezi és meghatározza/azonosítja az ozokeritet, azaz a földivi-aszt, és Mátyus István marosvásárhelyiorvos a Pozsonyban kiadott �Ó és új dia-etica� mûvében részletes ismertetést ad abáznai és a magyarsárosi �égõ vizek�-rõl.

1792 215 éve� Angliában Watt és Murdoch Cornwall-ban a Redruth házat világította ki bõrhó-lyagban tárolt széngázból mûködtetettlámpákkal.� Ez eseménynek külön magyar vonatko-zású érdekessége az, hogy 45 évvel ké-sõbb (ld. 170 éve!) a �történelem megis-mételte önmagát� a technikai-technoló-giai gyakorlatban is!

1797 210 éveKitaibel Pál vizsgálja a parádi ásványvi-zet, és jelentésében már olajnyomokról isbeszámol.

1807 200 éveMészáros György marosújvári sóbánya(Alsó-Fehér v.m.) felügyelõ ismételtenfelhívja a bécsi udvar figyelmét a báznaiés magyarsárosi gázkitörésekre.

1812 195 éveMegkezdõdik az az 1821-ig tartó vizsgá-lat, melynek során Berks Péter (PeterMaria Berks) pécsi kincstári bányaigaz-gató vizsgálja a mecseki liászkõszén kok-szolási lehetõségeit � döntõen a vasasikõszénnel, bizonyítva annak kokszolha-tóságát� ez a vizsgálat a késõbb beindu-ló városigáz-gyártás szempontjából rend-kívüli jelentõséggel bír!

1817 190 éveA hazai és nemzetközi vonatkozású szén-hidrogén-ipari események �sûrûsödnek�:� Zipser K. András a parádi forrásokkalkapcsolatosan földi olajról tesz említést,ill. megemlíti a Bihar megyei Cigányfal-vát (Tatarost) és Peklenicát (Bányavárt)feljegyzéseiben.� Sopronban a Városi Tanácsülésen fel-vetõdik a gondolat: ��van-e lehetõségéghetõ levegõvel � brennbare Luft � kivi-lágítani az utcákat?...� � és megbízták aváros 3 patikusát a koncepciós terv kidol-gozásával.� Párizsban megvalósítják a �Passage duPanorama� gázlámpás megvilágítását.� Baltimorebanmegépül és termelni kezdaz elsõ amerikai gázgyár, és megalakul aföldrész elsõ gázszolgáltató társasága, aBaltimore Gázvilágitó Co., melynek ala-pítója és elsõ elnöke Rembrandt Pealevolt.� Precht kísérletet tesz Bécs gázvilágítá-sos rendszerének kialakítására, de nemtalál a konzervatív uralkodó részérõl tá-mogató egyetértésre.

1822 185 éve� Jelentõs magyar vonatkozású esemé-nyek jelzik a szénhidrogének �nemzetkö-zi felbukkanását�, és figyelemkeltõ felhí-vások vetítik elõre egy új � egyre szerte-ágazóbb tevékenységû � iparág nálunk isvárható megjelenését.� A piacokon megjelennek az �olajká-rok� azaz az olajárus tót parasztok, akik


saját készítményû fenyõolajok mellettkõolajat is árulnak.� F. S. Beudant francia utazó, kutató ma-gyarországi útinaplójában beszámol a pa-rádi timsóval együtt elõforduló �földiolaj�-ról.� Kováts Mihály �Lexicon Mineralogi-cum Enneaglottum� c. mûvében azt írja:�Petroleum = kõolaj, kõsziklaolaj = Ge-meines Erdöl, Bergöl, Steinöl�.

1837 170 éve� Budapesten a Nemzeti Színház lóbõrtömlõkben odavitt gázzal oldja meg abelsõ és a külsõ világítást, amelynek ku-riózuma, hogy az állandó nyomás tartásátegy tûzoltó biztosította a tömlõkön ülve.Az eseményrõl Jókai Mór is beszámolegyik írásában: ��ennek a gáznak egykicsit áporodott, savanyú-káposzta szagavolt, de eltûrtük nemzeti büszkeségbõl�.� Baku városában Voszkobojnikov bá-nyamérnökök építik meg az elsõ korsze-rû európai kõolajfinomítót.� Romániában a 8000 t/év termelést adószakovai mezõ feltárásától kezdõdik a ro-mán kõolajipar története, amely az elkö-vetkezendõ, napjainkig is tartó évekbenszámos ponton és eseménnyel kerülkapcsolatba a magyar olajiparral.

1842 165 éve� Egy kis �késéssel� ugyan, de végre amagyar ipari érdeklõdésben is megjele-nik az olajipar � az 1841-ben alapítottTermészettudományi Társulat pályázatotírt ki: �...Vizsgáltassanakmeg amuraköziés hagymádfalvi aszfaltok vegytanilag,különös tekintettel a technikára� címmel,ahol technika alatt az ipari felhasználástértették. A vegytani pályázatot a pestiegyetem vegytantanára � Nendtwich Ká-roly � nyeri el, aki 1838-ban járt Pekleni-cán (Bányavár), és a muraközi olajjalfoglalkozó dolgozatában leírja a lelõhe-lyet, amely a Festetics birtokon fekszik,és ahol a felszíni olajkibúvás (forrás) ott-jártakor egy gráci gyógyszerésznek voltbérbe adva, �aki abból is tisztított kõola-jat párolt le, mely igen szépnek monda-tik�. Az aszfaltot útburkolásra, az olajatvilágításra és gázgyártásra javasolja fel-használni. A kémiai vizsgálatokat a Ter-mészettudományi Társulat 1841-45-ösévkönyveiben, valamint a német orvosokés természettudósok 1843-ban Grácbantartott gyûlésén ismertette.� A nemzetközi gyakorlatban ekkor már

óriási anyagi-technikai koncentrációkkalmûködõ mélyfúrási gyakorlatban Német-országban megjelenõ Kind-féle szalajtó-készülék jelentõsen tovább javítja a fúrástechnikai lehetõségeit.

1847 160 éve� A növekvõ hazai �olaj-iránti érdeklõ-dés� (ld. pl.Fényes Elek a �Magyarországleírása� c. munkájában említi a peklenicai� Zala v.m.-ei � földiolaj-elõfordulást)már a témában ekkor már �felgyorsult�nemzetközi eseményeket is jelzi:� A. Fabian bevezeti Németországban azütõfúrásnál a szabadonesõ-váltóollót,amely nemzetközi szinten rohamosan te-ret is hódít, mivel lehetõvé teszi a fúrásisebesség növelését;� Prágában magánvállalkozásban meg-építik és szept. 14-én üzembe helyezik azelsõ cseh gázgyárat � a Prazská Karlín-t�, amely 200 utcai lámpát mûködtet.Ugyancsak ez évben helyezik üzembe azelsõ kanadai gázgyárat Torontóban, ésmegalapítják a Torontó GázfogyasztóCo.-t, amely 140 évvel késõbb a világegyik legnagyobb gázszolgáltató társasá-gává növi ki magát.� Az USA-ban Királyi Bizottság rende-letben szabályozza az egymást átfedõközszolgáltató gáztársaságok mûködésifeltételeit, ami a világ elsõ gázipari ésgázkereskedelmi koncessziós szabályo-zása. A rendelkezés célja az volt, hogy afogyasztók és a vállalkozások érdekébenelõmozdítsa a versenyt, és növelje a vál-lalkozások hatékonyságát. A rendelkezéskimondja: �...nem gyakorolunk jótékony-ságot a fogyasztóval, hanem szolgáljukÕt. A társaságok közötti versengés nemhosszú életû, van aki közülük tönkre-megy, de a túlélõk folytatják a harcot afogyasztók pénzéért, vagy koalícióra lép-nek egymással és megosztoznak az ígyelérhetõ magasabb díjtételek árbevéte-lein...� Idõtálló gondolatok! �.ma, 160év után is, pl. az EU energiapoltikájánakegyik alapelve a �fogyasztó kiszolgálása�...és a �verseny�!

1852 155 éve� A Baèindolban lemélyített (Muraköz)1 db 40 m-es kutatóakna olajnyomokateredményezett. Az aknából azonban ér-demi olaj kitermelésére nem került sor,de mint �potenciális olajos lehetõség em-léke� átment a téma iránt érdeklõdõkköztudatába.

� Hauser Ferenc feljegyzésében-jelenté-sében a Tataros-Bodonos környéki asz-faltos homokról ad hírt.� Székesfehérvárott áttérnek a kandelábe-res�petróleumlámpás utcai megvilágítás-ra. Az Argand-lámpák fénye sokkal jobbvolt, mint az olajlámpáké. Ez igazi �áttö-rés� az olaj ipari felhasználásában, hiszenitt már feldolgozottermék-kereskedelemvan jelen a piacokon.� A szabadságharc után 1852 õszén aMagyarhoni Földtani Társulat megbízá-sából Pettkó János selmeci geológus pro-fesszor tanulmányozta elsõ ízben Ma-gyarországnak a Morva folyóval határosrészén az egbelli (Gbely) olaj- és gáznyo-mokat.

1857 150 éve� Budapesten üzembe helyezik a pesti,józsefvárosi és ferencvárosi gázközvilá-gítást, május 16-án kigyulladtak agázlámpák. A Gázgyár az elsõ évben1,7 Mm3 gázt szolgáltatott, és ezzel 838közcélú lámpa mellett 9146 magáncélúvilágító lámpát látott el. A folyamatosgázellátáshoz beüzemelésre kerül az5000 m3-es gáztartó is.� Megalakul aMagyar Gázgyárak Orszá-gos Szövetsége a városigázgyártás újra-élesztését célul kitûzve.� A Temesvár Városi Tanács és a Schwe-litzer és Swoboda cég között 1852-benmagyar tõke bevonásával november 1-jén megkötött és 1854-ben az OsztrákLégszeszvilágító Rt.-nek átadott szerzõ-dés értelmében megkezdõdött a gázszol-gáltatás a városban.� A nemzetközi életben � elsõsorban Eu-rópában és az USA-ban � olyan sorsdön-tõ ipartörténeti eseményekre kerül sor,amelyek több száz évre befolyással bír-nak a világ politikai�gazdasági esemé-nyeire � megkezdõdik a valódi szénhid-rogénkorszak.� Ez év áprilisában G. C. Hunäus a né-metországi Hannover-tartományban sike-res olajkutató fúrást végez, és ezzel meg-elõzi az amerikai Drake-t.� A Bajor Kormány megbízza ChristianHunäust olajkutató fúrások kivitelezésé-vel � erre sor is kerül, 13 kutat fúrnak lenem jelentõs eredménnyel. Különleges-ség: ezek voltak alighanem a világ elsõgeológus által kitûzött fúrásai.� A már a középkor óta ismert németor-szági pechelbronni olajra a Le Bel családegy jól mûködõ kis olajfinomítót is épít,


amely már világítási célra termel. Vélhe-tõen ez Európa elsõ kõolajfeldolgozó �desztillációs technológiát alkalmazó �üzeme!� Az �olajéhség� � vagy olajforrás-adott-ság? � egyik jele, hogy a németországiReuttingenben termelni kezd egy bitume-nes palafeldolgozó üzem.� Bukarest közvilágítására �photogén�(kõolajfeldolgozási termék!) lámpákathasználnak.� Az USA-ban G. H. Biessel megbízástad Drake �õrnagy�-nak egy tarentumbeliolajkút fúrására. James Townsend azon-ban kivásárolja társától a koncessziós jo-got, és megalapítja a Seneca Oil Com-panyt, amely aztán elindítja Drake ezre-des felfogadásával a kutatást�termelést ésa �pennsylvániai olajlázt�! �és megkez-dõdik az olaj, a szénhidrogének világ-karrierje! �mivel 1857-tõl már nemzet-közi szinten is �jegyzik� a kõolajtermelésalakulását.� Az �olajkorszak� beköszönte kegyetlenversenyt indít el a városigáz-iparral szem-ben, részben a világítástechnika terén,részben a fûtéstechnikai felhasználásban� amely versenyt hosszú távon a hagyo-mányos szén-alapú városigázgyártás nembírja, a szénhirogénipar új csillagakéntmegjelenõ földgáz végleg kiszorítja agazdaságból!� Dániában � Koppenhágában � felépülaz elsõ dániai gázgyár, és megkezdõdik aközvilágítás mellett a városigáz-szolgál-tatás.� Japánban a kagoshimai prefektúraKyusun városában kokszolómûbõl szár-mazó széngázt kezdenek használni.

1862 145 éve� Czuczor Gergely / Fogarasi János �Ér-telmezõ Szótár�-ban a kõolaj és a földi-olaj, valamint általában az olaj megkülön-böztetett magyarázatát adják � amimár azolajértékelés új elveinek a megjelenítése.� Hazai termelési lehetõségek � és ebbõladódóan feldolgozási/gyártási kapacitá-sok � hiányában az ipari-gazdasági fejlõ-dés igényeinek kiszolgálására megkezdõ-dik a petróleum vámmentes importjaOroszországból és Amerikából.� A hazai gázipar fejlõdése is gyorsul: pl.Tég Antal (Londonban élõ hazánkfia)légszesz fogyasztásmérõ órát szabadal-maztat; a Budai Városi Tanács megálla-podást köt Pesttel, hogy Budára is eljus-son a városigáz, így a világon elõször hí-

don (Lánchídon) átvezetik a gázvezeté-ket; a Londoni Világkiállításon SándorLászló �gázmotor� találmánya nagy ér-deklõdést vált ki, ennek lényege: a gáznem csak világításra használható, hanemerõkifejtésre és melegítésre is alkalmas �azaz kinyílik a gáz (és majdan a földgáz)ipari hasznosításának a kapuja! �meg-kezdhetõ a gázipar gazdasági felértékelõ-dése!� A hazai igények kielégítésére (hazaikõolaj-feldolgozás hiánya miatt � mégnincsennek finomítóink!) megkezdõdik avámmentes petróleumimport Oroszor-szágból és Amerikából.� Termelésbe állítják Nyugat-Európa elsõtermelõ olajkútját Hannover mellett.� Franciaországban Alphonse Bean deRochosmegtervezi az elsõ 4 ütemû és vá-rosi gázzal mûködtetett sûrítéssel dolgo-zó motort, amely a késõbbi valamennyigázmotor õsének tekinthetõ, és a gáz iparihódításának egyik fontos eseménye.� A földgáz is megjelenik az iparban � azUSA-ban felépül és beüzemelésre kerülaz elsõ koromgyár.

1867 140 éve� A hazai szénhidrogén-ipari események(gázgyárak�kõolaj-feldolgozók létesíté-se, kutatás, termékértékesítési rendsze-rek, ill. vállalkozások stb.) vizsgálatávalkapcsolatban szembetûnõ, hogy a fejlesz-tésekbe magyar tõke alig, vagy csak igenszerényen és fõleg áttételesen jelenikmeg!� Az elmúlt években felépült kisebb-nagyobb kapacitású hazai kõolajfeldol-gozók a nyersolaj költségkímélõ szállítá-sa érdekében megkezdik a dunai uszá-lyok használatbavételét, és megépülnekaz elsõ dunai olajátrakóhelyek.� A városigázgyártás és szolgáltatás ese-ményei közül legjelentõsebbként kellmegemlíteni, hogy Pécsett KlingmüllerHenrik prágai légszeszgyáros �verseny-ajánlatot� tesz egy 15 retortás komplettgázgyárra, a hozzá csatlakozó 450 lám-pás hálózat és 640m3-es gáztartó megépí-tésével, arra hivatkozva, hogy a Cukor-gyárban az általa épített gyár gazdaságo-san üzemelt � azonban a gyár kapacitását184 000 m3-re tervezte annak figyelem-bevételével, hogy a DGT gázával is szá-molni kell. Emiatt � és a városra hárulóüzemeltetési kockázat miatt � elutasítot-ták, holott ajánlata minden szempontbólgazdaságos lett volna.

� A Soproni Gázgyár fejlesztése elkerül-hetetlenné vált, megépítik és használatbaveszik az ország elsõ 700 m3-es gáz-tartóját. Az éves termelés ugyanis már200 Em3 � amelybõl 42%-ot közvilágí-tásra, 49%-ot magánvilágításra értékesí-tettek, a veszteség 8% volt!� A kiegyezést követõen a Selmeci Aka-démia felveszi a Magyar Királyi Bányá-szati és Erdészeti Akadémia nevet � ésezen a néven mûködik tovább 1904-ig.� Az USA a Cári Kormánytól megvásá-rolja Alaszkát � ami a jövõ olajiparánakegyik fellegvára lesz.� Az olaj, ill. termékei iránt megnyilvá-nuló hihetetlen gyors igénynövekedéstjelzi, hogy f. évben Baku térségében már23 korszerû kõolajfinomító üzemel, ame-lyek döntõen európai igényeket elégíte-nek ki. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy Euró-pa olajipari lehetõségei korlátozottak, hi-szen a kutatások nagy intenzitással foly-nak, de csak igen szolíd eredményekkeljárnak.

1872 135 éve� Az olajhoz kapcsolódó legjellemzõbbhazai esemény az, hogy az ország ener-giagazdálkodásának történetében elsõ íz-ben kell intézkedéseket hozni a dömping-szerûen beáramló amerikai és orosz fino-mítói termékekkel szemben, a hazai kõ-olajfeldolgozók és a hozzájuk kapcsoltértékesítési-piaci hálózat védelme érde-kében � ez a gyakorlatban a petróleumraimportvám kivetését jelenti. Alighanemez volt a világ elsõ �védõvámja�!� Az ezévi hazai események döntõen avárosigázgyártás területére jellemzõk,ami arra utal, hogy igen erõteljes az érin-tett városok fejlõdése.� Újpest községben a trieszti AllgemeineOesterrechische Gasgesellschaft alapítottés épített gázgyárat a Váci út és a Zsiliputca sarkán, és még ez évben � december22-én � termelni kezd a Váci-uti Gázgyár40 Em3/év kapacitással, és megkezdik agázszolgáltatást is.� A Székesfehérvári Kereskedelmi Bankjanuár 29-én megalapítja 150 eFt alaptõ-kével a Székesfehérvári LégszeszvilágítóTársulatot, és aláírják a város és a vállal-kozó közötti jogviszonyt szabályozómegállapodást, amely 30 évre biztosítottaa koncessziós jogokat a vállalkozó szá-mára. A városvezetés március 22-én épí-tési engedélyt adott ki a Langhammermajor melletti búzaföldön létesítendõ ga-


zométer megépítésére is. Az engedélyalapján a rövid idõ alatt felépített Gáz-gyárban december 8-án már meg is kez-dõdött a 4, egyenként 3 vízszintes elren-dezésû retortából álló Schilling-féle ros-télykemencében a próbaüzem, amely avárosi gázlámpák próbaüzemét is jelen-tette. A gáz mérésére Pintsch-gyártmá-nyú gázórát szereltek fel, és a termelt gázt720 m3 térfogatú, földbe sülyesztett 15 mátmérõjû gázharangban tárolták. A gáz-gyártáshoz kezdetben dombraui szenet,majd poltschachi és zsilvölgyi szénkeve-réket használtak.�Mendlik Alajos, a székesfehérvári fõre-áltanoda vegytantanára kiadja az ábrák-kal illusztrált, Európa elsõ gázzal kapcso-latos propagandaanyagát �A gázvilágításnépszerû ismertetése� címmel.� A Szombathelyi Légszeszvilágító Tár-sulat és a város között május 13-án meg-kötött szerzõdés szerint a társulat 50 évrekapott koncessziós jogot a várostól.A társulat sikeresen valósította meg agázgyári építkezést, és december 31-érefelépül és beüzemelésre kerül a Gázgyár1 db 3- és 1 db 2-retortás kemencéje, ésegy 300 m3-es földbe süllyesztett gázha-rang, valamint a technológia kiegészítõi:gázhûtõ és mosó, kéntelenítõ, továbbá azelosztóhálózat. A gyár a morvaországiOstrauból származó szénnel üzemelt.� A hazai gázszolgáltatás kiemelkedõ je-lentõségû eseménye: Sopronban bekap-csolják az elsõ �nagyüzemi fogyasztó�-t �a Városi Kaszinót � amely berendezkedikgázvilágításra. Ez jelentõsen megnöveliaz órai fogyasztási igényeket, azért dön-tés születik arra, hogy meg kell építeniegy 900 m3-es gáztartót, a már eredetilegis megépített 700 m3-es mellé � a már1640 m3/napossá megnövekedett fo-gyasztói csúcsok kiszolgálásához.� Fiuméban a Wiener Gasindustriege-sellschaft magyar tõke bevonásával léte-sített gázgyárat, és megkezdte a gázszol-gáltatást.� Nagyváradon a bécsi Guttmann testvé-rek magyar tõke bevonásával létesítettekgázgyárat és kezdték meg a gázszolgálta-tást.� A kaukázusi olajvidék kizárólagos álla-mi-cári monopóliuma megszûnik, azamerikaiak benyomulnak a területre.Megindul a fejlesztés� és megindul azEurópába irányuló dömping, az értéke-sítésben egyre nagyobb szerepet játszóolajkartellek kialakulása.

� Baku térségében, a �Fekete Városban�már 60 korszerû kõolajfinomító üzemel.� Az USA-ban üzembe helyezik a VA-DERLAND nevû elsõ gõzzel meghajtottés kifejezetten nagy tömegû nyersolaj, ill.termék szállítására kialakított speciálistankhajót, amelynek egyetlen tartályameglehetõs instabilitást adott.� Az olaj fokozódó ipari hasznosítási le-hetõségére utal Mengyelejev, aki látoga-tást tett a pennsylvaniai olajmezõkön, ésaz orosz kormánynak küldött jelentésébenazt írja: ��ez az anyag túl értékes ahhoz,hogy elégessék, ha kõolajat égetünk,pénzt égetünk el � vegyi alapanyagkéntkellene hasznosítani�� Ezt a felismeréstjoggal lehet �korszakalkotónak� tekinteni,hiszen ma már vitathatatlan az a tény,hogy valóban a lehetõ legrosszabb fel-használás a tüzeléstechnikai felhasználás!� Párizsban a városi forgalmú vasúti ko-csik üzeméhez sûrített világítógázt hasz-nálnak, amely a késõbbiekben a földgázfelhasználásának egyik igen elterjedt le-hetõségét teremti meg!� Afrikában � CapeTownban � is felépülés termelni kezd az elsõ afrikai gázgyár.

1877 130 éve� Jelentõs hazai technikatörténeti ese-mény fejezõdik be ez évben, ugyanisSopronban � a Monarchiában elsõként!� átállnak a �köbláb� alapú elszámolásróla metrikus m3 alapú elszámolásra, mely-nek jelentõs költségei is voltak.� A hazai kutatás eseményeként � kincs-tári finanszírozásban � 1 db 6 m mélysé-gû ásott kutatóaknát mélyítenek le Recs-ken, amely azonban ipari méretekbencsak elhanyagolható olajindikációt ered-ményezett. A mai határokon belül azon-ban sem a Kincstár, sem a külföldi tõkenem aspirál koncessziókra� és ez a Tör-ténelmi Magyarország területére is jel-lemzõ!� Emil Tietze osztrák geológus a kõrös-mezõi és a luhi kõolajról tanulmányt ír.� Siegmeth Károly az Iza völgyi kutatá-sokról szóló feljegyzésében csak egykutat említ. Mások szerint 1875�81 kö-zött több kisebb mélységû aknát ástak ill.kutat fúrtak, és ezekbõl 500�1500 kg ola-jat termeltek naponta.� Nemzetközi kitekintésben igen erõtel-jes �alap� kutatások vannak folyamatbanaz olaj keletkezési folyamatának megis-merésére, mivel ennekmegértése ésmeg-ismerése döntõ hatást gyakorolhat a kuta-

tás hatékonyságára. Az egyik speciális�keletkezési elméletet�Mengyelejev állít-ja fel, miszerint a kõolaj és földgáz szer-vetlen anyagokból (karbidokból) keletke-zik, amelyek a Föld mélyében magas hõ-mérséklet és nagy nyomás mellett a talaj-víz közremûködésével jöhetnek létre. Azelmélet különlegessége: a felvetés masem hagyható teljesen figyelmen kívül!� Igazi kuriózum az olajtermelés történe-tében: Japánban az echigoi mezõbõl 522kézzel ásott � átlagosan 223,5 m-es �kútból napi 4134 liter olajat termelnek

1882 125 éve� Az olaj iránti növekvõ és mindenkorbiztos kereslet és a termékek forgalmazá-sával elérhetõ haszon hatása �begyûrû-zik� a magyar gazdaságba, iparba � fel-gyorsul a kutatás, amelyben a Kincstár ésa magyar tõke azonban korlátozottanvesz részt! A kutatási célterületek: a Kár-pát öv (Zemplén, Luh), Mura-köz (Pekle-nica/Bányavár, Pagonec, Ludbrieg), Er-dély (Körösmezõ, Szacsal, Dragomérfal-va, Gyimes, Sósmezõ, Zsibó) és Recsktérsége lesznek. Ennek eredményekéntjelentõs mértékben nõmeg a szaktudás�és sajnos jóval kisebb ütemben bõvül afelhasználható pénzkeret! �aminekegyik döntõ oka az igen alacsony ered-ményesség!� Korábbi ígéretesnek tûnõ tapasztalatokalapján a Kincstár közremûködésével Luhtérségében 2 fúrólyuk kerül befejezésre,amelyek közül az egyik eredménytelennekbizonyult, a második kút 180 m mély-ségben fúrótörés miatt elszerencsét-lenedett � és a további kutatás abbamaradt.� A kutatás-termelés technikájának dina-mikus fejlõdése hazánkban is megjelenik,és ennek eredményeként a fúrásokkal tör-ténõ CH-kutatás és -termelés veszi át aszerepet az eddig �uralkodó� aknamélyí-tésekkel szemben, amely a kútmélységekjelentõs növekedését teszi lehetõvé �megjelennek az ezt követõ években a 100m-nél is mélyebb kutak.� Ez évben Szelistye térségében a koráb-bi olajindikációk alapján ismételten bein-dult a �fúrásos� kutatás, amelynek során1884-ig 5 kutat fúrnak le, de a kutak csakolajindikációkat adnak, termeltetésrenem alkalmasak.� Ez év során Sósmezõn a korábbi ásottaknák térségében intenzív �fúrásos� kuta-tás indul be, amelynek keretében 1885-ig18 fúrás mélyül le 80�180 m mélységtar-


tományban, de ezek érdemi ipari méretûolajtermelést nem adnak.� A hazai szénhidrogén-bányászati törté-nelem szempontjából kiemelkedõ jelen-tõségû esemény: az USA-ban megalakula Standard Oil of New Jersey, miután atrösztellenes törvény az óriási Rockefel-ler társaságot felbontani kényszeríti. Azújonnan alakult cég a késõbbiekben aMAORT idõszak fõszereplõje lesz!� A hazai kõolajfinomítók kizárólagimport nyersolajforrásokhoz igazodóantelepülnek.� Az 1882. évi XVIII. t. c. bevezeti a pet-róleumadót, pontosan meghatározva:�Adótárgy: a fínomított � tehát nem nyers� ásványolaj...� Talán ez volt a világ elsõtermékadója � amelynek jelentõsége túl-mutat az egyszerû adófajtán, ugyanis ezteremtette meg a hazai kõolajfeldolgozóipar kialakulásának anyagi-törvényi hát-terét, feltételrendszerét. A törvény tudato-san súlyos vámmal terheli a petróleum-importot azzal a céllal, hogy elõsegítse ahazai kõolajbányászat és -feldolgozás fej-lõdését. E törvény hatása szinte azonnaljelentkezett is!� Az olcsó román olajra alapozva kõolaj-feldolgozó üzemek épülnek Brassóban:Grünfeld S. Petróleumgyára (1887-igüzemel), Gmeiner Gyula Petróleumgyáraés Papp G. B. Petróleumgyár (1888-igüzemelnek); Csikmeggyesen: Lack A.Petróleumgyár (1889-ig üzemel); Maros-vásárhelyen: Baruch JeremiásKõolajfino-mító (1944-ig üzemel) és az Oravicai Bi-tumenfeldolgozó áttér a nagyobb gazda-sági eredményt biztosító román import-mûolaj feldolgozására.� Olcsó amerikai olajra alapozva Buda-pesten a Magyar Általános Hitelbank, abécsi Creditanstalt és a Rotschild Bank-ház 1,5 MFt-os alaptõkével megalapítja aKõolajfínomítógyár Rt.-t, és a cég fínomí-tót épít Fiuméban. Ez az elsõ külföldi ma-gyar olajipari vállalkozás, és ez a társasággyártatja le és üzemelteti késõbb azETELKA olajszállító tankhajót.� Galíciai és amerikai nyersanyagforrástfeltételezve Budapesten megalapítjákFreund Adolf és Naschauser Jakab bécsitõkések a Magyar Petróleum Rt.-t, ésmegkezdik egy kõolajfeldolgozó építését,amely a hozzá csatlakozó 760 magánke-reskedõvel kiépítve egy olyan értékesítõhálózatot jelent, ami nemzetközi mércé-vel is mértékadó új központosított elosz-tási koncepciót jelentett.

� Miskolcon Pipping Frigyes és BuddleSándor használt gázgyárat telepít át Né-metországból, és november 26-án meg-kezdik a városban a gázszolgáltatást, 4 dbLiegl-rendszerû 7 és 9 retortás kemencé-vel, gázhûtõvel és mosóval, kátránylevá-lasztóval, naftalinmosóval, kéntelenítõszekrényekkel egy központi mérõberen-dezéssel és 1 db 1000 m3-es gáztartóval.A gyárat kifejezetten utcai világítási cél-lal alapították meg � bár a város elõírta,hogyhamás igény jelentkezik, akkor azt acégtulajdonosoknak ki kell elégíteni.A megalakult cég neve: Miskolci Lég-szeszgyár Társaság. Induláskor 25 utcaigázlámpával kezdte el a mûködést, amelyaz év végére 222 lámpára bõvült.� A Soproni Gázgyárban megépül a kén-vegyületek kivonására szolgáló tisztító-massza részére egy �regeneráló szín�.

1887 120 éve�Az állam egyre inkább felismeri az olaj-ipari fejlõdés tendenciáit, és egyre erõtel-jesebben kíván annak hazai eseményei-ben részt venni� és nem utolsósorbanérdekeit érvényesíteni!� A szénhidrogének bányászatával kap-csolatos korábbi 1870. évi országbíróivégzések kiegészítéseként a �bitumen�fogalom hatályát kiterjesztik a földgázrais, azaz az állam fenntartja e természetikincsnél is a monopoljogát.� A petróleumra érvényes vámrendeletmegkerülésére meghonosodik a MÛ-OLAJ fogalom, amely a már lefinomítottpetróleumba kevert egyéb fínomítvánnyalrontja el aminõséget, így az nem esik vámalá. A �készterméknek� nem minõsülõkeveréket a hazai fínomítók jó hatásfok-kal és gyorsan bontják ismét a kívánt mi-nõségû komponensekre.� A mûködési hatékonyságra való törek-vés egybeesik a mind erõteljesebben ér-vényesülõ versenyhelyzet kihívásaival�és megindul a �tõke� (azaz a kapacitás!)koncentráció a kõolajfeldolgozásban,aminek egyik eredménye az, hogy a Ma-gyar Általános Hitelbank Rt. Brassóbanmegalapítja a Brassói KõolajfinomítóRt.-t, egyidejûleg a már korábban egyéb-ként is érdekeltségi körébe vont 5 kisüze-met felszámolva.� A kutatás nemzetközi jelentõségét jelzi:Krakkóban szeptember26-án rendezikmega II. Fúrótechnikusok Vándorgyûlését.� A kõolajkutatás-feltárás területén meg-kezdõdik a majdani nagy olajmonopóli-

umok kialakulása, amelynek �elõhírnö-keként� az USA-ban alakul meg a világelsõ olajtermelõ egyesülete Kõolaj-kiter-melõk Egyesülete névvel, amelynek céljaa termelés és a kereslet koordinálása, amiegyfajta �árkartellt� is jelentett.� Baján is megkezdõdik február 11-én agázgyártás, ill. a gázszolgáltatás 1 db5 retortás és 2 db 2�2 retortás kemencével,amely termelõkapacitása 150 000 m3/évvolt. Az év végére már 100 magánfo-gyasztó is bekapcsolódott a 120 + 82 db-os lámpával üzemeltetett közvilágító rend-szer mellett. Az új Gázgyárban kiegé-szítésként megépült még 1 db 10 elemescsõköteges hûtõ, 2 db 1 m átmérõjû és3,6 m magas ammóniamosótorony, 2 dbkéntelenítõ és 1 db 600 m3-es földbesüllyesztett kovácsoltvas haranggal ellátottgáztartó. A csõhálózat öntöttvas csõbõl �tokos kötéssel épült meg, ami a késõb-biekben gázveszteség problémák forrásalett! A gázmérésre saját készítésû gáz-mérõket használtak, amelynek hitelesí-tésére is berendezkedtek. A Gázgyár meg-építését követõen a beruházó�építõRiedinger L. A. cég december 31-én min-den szerzett joggal átadja a céget és a Gáz-gyárat az ugyancsak általa e célra alapítottVereinigte Gaswerke Augsburg cégnek.Ez a cég aztán az elkövetkezendõ évekbenszámos más városban is pozíciót szerez �azonban ebben az �alapítási� évében Ma-gyarországon ez volt az elsõ gyára.� Az innovációs készséget tükrözi az atény, hogy a Soproni Gázgyár a VárosiTanáccsal kötött utca-világítási szerzõ-désben elõírt fényerõsség ellenõrzésérebeszerez és használatba vesz az ország-ban elõször és soha többé meg nem is-métlõdõen egy fotométert!� Gyakorlatban megoldandó�ellátandó �eddig az energiaszektorban nem ismertfogalomként � új feladat jelenik meg agázszolgáltatásban: a csúcsgazdálkodás.Az új technológiai kihívásra adott válasz:Dél-Londonban Pease megépíti és üzem-be helyezi a világ elsõ teleszkopikus gáz-tartóját, amely szerkezetileg lényegesenkönnyebb és biztonságosabb megoldástjelent a gáztartók építésében.� A földgáz megjelenik � és egyre na-gyobb részt követel! � a gázszolgáltatás-ban: az USA-beli Pittsburg már napi 7Mm3 földgázt használ fel a kb. 800 km-eshálózaton, és ezzel ekkor a világ legna-gyobb földgázfelhasználója.

(Dr. Csákó Dénes)

Termékeink:� Feszítõperemes fém és mûanyag rosták

� Mûanyag rosta/rendszerek(CLIP�TEC, UNIPLANK, UNISTEP

Vibro�Elastic, Síkrosta)� Hárfa rosták, préshegesztett rosták, perforált lemezek

� Ipari drótszövet (vibrátor fonatok) osztályozó gépekhez, magaskopás- és rezgésálló rugóacélból, rozsdamentes kivitelben is

� Allgaier szitabetétek javítása, felújítása� Hullámrácsok tetszõleges rácsosztással, jól hegeszthetõ anyag-

ból, rozsdamentes kivitelben is� Mûszaki szövetek, szitaszövetek 0,04 mm-tõl rozsdamentes,

rugóacél, horganyzott és szénacél anyagokból� Szúnyoghálók szélein szegett, szõtt kivitelben (barna, fehér,szürke, zöld színekben; 1,0; 1,2; 1,5 m széles tekercsekben)

� Vadhálók tûzi horganyzott kivitelben� Kerítéselemek, kerítésmezõk3000 Hatvan�Nagygombos

Tel./Fax: 06-37/341-231; Közvetlen faxszám: 06-37/540-035Mobil: 06-20/3131-612

E-mail: [email protected] Weboldalunk: www.h-s.hu

Pályázat MOL Tudományos DíjraElõzmények:A MOL Rt. 1998-ban Tudományos Díjat alapított azon �szakemberek, kutatók jutalmazására, akik a magyar olajbá-

nyászat és feldolgozás terén végzett tevékenységükkel maradandót alkottak�. A díjat az MTA Vagyonkezelõ Szervezetekezeli. A díjat a MOL Nyrt. vezérigazgatója adja át a Magyar Tudományos Akadémián 2007 novemberében, a TudományNapján.

A pályázat feltételei:1. Évente a szakterületek felváltva kapják a díjat, 2007-ben az esedékes díj a bányászati szakterületet illeti meg.2. Alkalmanként egy díj kerül kiosztásra, a díj várható összege 500 ezer Ft.3. A díj összege indokolt esetben két vagy több személy között megosztható.4. A pályázatnak tartalmaznia kell:� a pályázó(k) személyi adatait (név, születési adatok, szakképesítés, cím stb.);� a téma megnevezését;� a téma (iparági) már bizonyított jelentõségét (hazai és nemzetközi visszhangját);� a pályázó(k) tudományos munkásságát és annak hazai és nemzetközi elismertségét;� amennyiben olyan pályázat kerül benyújtásra, amelyben más, de nem pályázó szakember tevékenysége is megállapít-ható, akkor a pályázónak a személye részvételi arányáról nyilatkozni kell, ellenkezõ esetben a pályázat elbírálásáranem kerül sor;

� a pályázat maximális terjedelme 5 oldal, melyet 3 példányban kell benyújtani.

A pályázatot a MOL Tudományos Díj Kuratóriuma bírálja el.A pályázat beadási határideje: 2007. június 15.A pályázatot az MTA Földtudományok Osztályára kell eljuttatni:

1051 Budapest, Nádor utca 7.Nagy Béla tudományos titkár címére.

A MOL TUDOMÁNYOS DÍJ KURATÓRIUMA

Nemzetközi Bányamérõ Egyesület (ISM)XIII. Kongresszusa

2007. szeptember 24-28., Budapest

Szervezõk:Nemzetközi Bányamérõ EgyesületOrszágos Magyar Bányászati és

Kohászati EgyesületBudapesti Mûszaki és

Gazdaságtudományi EgyetemMiskolci Egyetem Mûszaki

Földtudományi KaraA Kongresszus meghívója az ISM ésaz OMBKE honlapján található:

www.ism.rwth-aachen.de; www.ombkenet.hu

Kıolaj Øs FöldgÆz 2007/3. szÆm - ombkenet.hu · BKLKıolaj Øs FöldgÆz 140. Øvfolyam...

Documents

Transcript of Kıolaj Øs FöldgÆz 2007/3. szÆm - ombkenet.hu · BKLKıolaj Øs FöldgÆz 140. Øvfolyam...