Környezetvédelmi Jelentés MOL Nyrt. Logisztika

2016

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ......................................................................................................................... 2

2. Logisztika tevékenységének bemutatása ....................................................................... 3

3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése ..................................................................... 4

3.1. Levegőtisztaság-védelem ......................................................................................................... 4

3.2. Vízminőség-védelem ................................................................................................................ 8

3.3. Talaj- és talajvízvédelem ........................................................................................................ 10

3.4. Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 14

3.5. Környezeti zaj ......................................................................................................................... 17

4. A KIR működtetése ........................................................................................................ 18

5. Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése .................................................... 19

6. A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése .................................................... 19

7. A 2016. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése .................................. 20

8. A 2017. évi környezetvédelmi akciók meghatározása ................................................. 21

9. A 2016. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése ......................................... 22

10. A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése ................ 22

11. A 2016. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek .................................................... 23

12. Összefoglalás ................................................................................................................. 24

2

1. Bevezetés

A Logisztika MOL szervezet 2006. óta működtetett sikeresen Környezetközpontú Irányítási Rendszert

(KIR). A KIR működtetésével fő cél a folyamatos fejlődés. Ennek megfelelően 2015 évtől rendszeresen

készítünk „Környezetvédelmi Jelentés”-t, melyben teljes körűen bemutatjuk a MOL Nyrt. Logisztika

szervezet környezetvédelmi teljesítményét.

Az évenként elkészülő környezetvédelmi jelentésekben az évek óta folyó tudatos környezetvédelmi,

ill. a környezetterhelés csökkentésére irányuló tevékenységünk eredményeit mutatjuk be.

Működésünk során folyamatosan törekszünk a környezetterhelő anyagok kibocsátásának

csökkentésére, és – számos beruházást megvalósítva – biztosítjuk a jogszabályi előírásoknak való

megfelelést. Mindezek mellet a múltbeli tevékenységünkből származó talaj-, és talajvízszennyezések

felszámolását folyamatosan végezzük.

A jelentés környezeti elemenként tartalmazza az elért környezeti eredményeket, valamint a

megvalósított projekteket és akciókat, melyeknek köszönhetően évről évre csökkent a Logisztika

szervezet által okozott környezetterhelés, ezzel biztosítva a jogszabályi megfelelést is. A

környezetvédelmi jelentés készítésével a Logisztika szervezet a környezet védelme, a

környezetterhelés csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit kívánja évről évre számba venni és

értékelni.

Az évről évre elkészített, környezetvédelmi teljesítményünkről szóló környezetvédelmi jelentésünket

minden belső és külső érintett fél számára elérhetővé tesszük, belső hálózaton, illetve a MOL Nyrt.

honlapján is elérhető.

Készítette: Jóváhagyta:

FF és EBK MOL szervezet

Szalay Zsolt

Logisztika MOL vezető

Százhalombatta, 2017. június 08.

3

2. Logisztika tevékenységének bemutatása

A MOL Nyrt-n belül a Logisztika szervezet felel a termékértékesítéshez kapcsolódó teljes körű

disztribúció megszervezéséért, a termelő üzemek alapanyaggal-, és félkész termékkel történő

ellátásáért összhangban az elfogadott stratégiai- és üzleti tervvel.

A Logisztika végzi az üzemanyagok telepi tárolását, ide értve az állami készletek stratégiai tárolását is,

működteti az elsődleges és másodlagos szállítással összefüggő folyamatokat minden szállítási

módban (csővezeték; uszály; vasút és közút). A szervezet legfontosabb dimenziói: évente

megmozgatott mennyiség 21-22 millió tonna, létszám 750 fő, bruttó eszköz érték 146 mrd Ft,

veszélyes üzemek száma több, mint 20, 2200 km vezetékhálózat, vasúti kocsik száma több, mint

1800, rendelkezésre álló 1 725 000 m3-estároló kapacitás.

A Logisztika MOL felelős a tárolt termékek mennyiségének és minőségének megőrzéséért a teljes

ellátási folyamatban. Az ellátási folyamat logisztikai feladatai:

• A finomítói alapanyag ellátás biztosítása érdekében a kőolaj távvezetékek üzemeltetése, a

kőolaj szállítási feladatok ütemezett végrehajtása.

• A finomítókban gyártott félkész- és késztermékek mennyiségi és minőségi átvétele-átadása,

nyilvántartása, elszámolása, szállítása csővezetéken, vasúton, közúton és uszályon.

• Cseppfolyós gáztermékek mennyiségi és minőségi átvétele termelésből, feldolgozásból, az

átvett gáztermékek tárolása valamint kiszállítása közúton, vasúton és csővezetéken.

• A Logisztika telepeinek hatékony működtetése az üzemeltetési feladatok irányítása, tárolási

és a vevő kiszolgálási feladatok ellátása.

• Optimális üzemanyag készletek biztosítása a MOL Nyrt. töltőállomásain.

• A logisztikai rendszer üzemfenntartási feladatainak optimális megvalósítása a műszaki

biztonság és a megtérülési követelmények alapján.

• A logisztikai termékkészletek nyilvántartása a jövedéki törvény előírásainak megfelelően,

vámügyeinek intézése.

• Az állami készletek tárolása, kezelése.

• Az egységes logisztikai rendszer működési feltételeinek kialakítása.

Logisztika főbb telephelyei:

• Csepel

• Hajdúszoboszló

• Komárom

• Pécs

• Tiszaújváros

• Százhalombatta

• Székesfehérvár

• Kecskemét

• Csurgó

• Fényeslitke

• Zalaegerszeg

• Szajol

• Algyő

4

3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése 3.1. Levegőtisztaság-védelem

A Logisztika területén működő pontforrások (levegőterhelést okozó légszennyező forrás) érvényes, a

környezetvédelmi felügyelőségek által kibocsátott pontforrás működési engedéllyel rendelkeznek. A

kibocsátó forrásokra vonatkozó éves jelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a

környezetvédelmi hatóságokhoz.

A pontforrások kibocsátási határértékeknek való megfelelését mérésekkel ellenőrizzük a működési

engedélyekben előírt gyakorisággal. 2016-ban határérték feletti mérés nem volt a Logisztika

területén.

A Logisztika tevékenysége során a légszennyező anyagok közül a VOC (Illékony Szerves Vegyületek)

kibocsátás a legmeghatározóbb. VOC kibocsátás az alábbi tevékenységekből származik:

• Töltési folyamatok során a

gőzvisszanyerő rendszerekből (VRU)

kibocsátott VOC. A kibocsátott VOC

mennyiségét mérés útján határozzuk

meg.

• A tárolási folyamatokból származó

VOC kibocsátás, mennyiségileg ez a

legmeghatározóbb. A tárolás során

kibocsátott VOC mennyiségét Tanks

4.0 szoftver segítségével határozzuk

meg, melynek alapja a tartályok

kialakítása és az éves tartályforgalom.

• A technológiai rendszerek

tömítetlenségéből (karimák,

tömítések, stb.) származó fugitív

(szivárgásos) VOC emisszió a legkisebb

részt teszi ki a teljes logisztikai VOC

kibocsátásból. A fugitív emisszió

meghatározását az LDAR (Leak

Detection and Repair) program

segítségével végezzük.

5

A következő ábra mutatja a Logisztika szervezet 2016. évi tevékenységére vonatkozóan a teljes VOC

kibocsátást, illetve a kibocsátott VOC mennyiségét az egyes tevékenységek szerinti bontásban.

Az elmúlt három évben elkészített Logisztika szervezet VOC leltárai alapján nincs jelentős változás az

egyes tevékenységek közötti megoszlásban, a tárolási tevékenység a legnagyobb VOC kibocsátó.

A benzintároló-tartályok mindegyike belső-úszótetős konstrukció, mely hosszú távon kielégíti az

emissziós követelményeket.

Mindhárom területen a kibocsátott VOC mennyiségét csökkenteni tudjuk a rendszerek megfelelő

üzemeltetésével, a rendszeres karbantartással, illetve a berendezések megfelelő műszaki állapotban

tartásával.

Energiafelhasználás és ezáltal a kibocsátott CO2 mennyiségének csökkentését egyik fő kihívásunknak

tartjuk a tevékenységünk során. 2012 óta módszeresen vizsgáljuk a folyamatainkhoz tartozó energia

felhasználásokat, az ezeket befolyásoló tényezőket és keressük azon alternatívákat, amellyel

csökkenést érhetünk el. Mindennapi munkánk folyamán célul tűztük ki a folyamatos és fenntartható

energia felhasználás csökkentését. Programok, projektek

• Fényeslitkei szivattyúállomás 20001-es tartály felújítása során az úszótetőbe beépített új

zárszerkezet mérsékli a levegőbe jutó szerves gázok, gőzök mennyiségét.

• PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a 200 l-es hordókba történő pentán töltés nyitott töltési folyamat

volt, mely során a pentán gőzök a hordók töltése közben a szabadba jutottak. Ilyen

hordótöltésre nincs zárt rendszer forgalomban, ezért egyedi megoldással kellett a zárt

hordótöltést megvalósítani. A hordók töltése a töltő nyílására csatlakoztatott, tömlővel

ellátott adapteren keresztül, adagvezérlő segítségével történik, a gőzelvezetésre szolgáló

tömlő a hordó másik csonkjára van felszerelve.

6

• PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a cseppfolyós gázokkal töltött vasúti kocsik és tankautók mintázása

a laboratórium által biztosított nyomástartó mintavevőkbe történik. A felcsatlakoztatott

mintavevőknél - a megfelelő minta vételhez szükséges – az átöblítéshez használt kis

mennyiségű gázok a szabadba kerültek. A gázok környezetbe kerülésének csökkentése,

illetve elkerülése érdekében minden mintavétel esetén az átöblítéshez használt gáz

elvezetése a mintavevő kilépő oldali szerelvényére felszerelt gyorscsatlakozó és tömlő

segítségével a fáklya vezetékbe történik.

• A Logisztika 1350 km nagynyomású termék és 800 km kőolajvezetéket üzemeltet

Magyarországon. A DRA (Drag Reducing Agent/Súrlódáscsökkentő adalék) alkalmazása 3 éves

múltra tekint vissza. Leegyszerűsítve a súrlódáscsökkentő adalékok hatásmechanizmusát a

DRA „kisimítja” a csőben turbulens áramlást, csökkenti az energiaveszteséget a szállítás

során. A DRA alkalmazásának kettős előnye van: rugalmas kapacitásnövelés (35-40 %-ig)

beruházási költség nélkül, illetve azonos szállítási teljesítmény biztosítása alacsonyabb

villamos energia felhasználásával. Egyes vezetékszakaszokon rendszeresen alkalmazzuk a

DRA-t, ennek következtében jelentős költségcsökkentést érünk el.

7

• A pécsi telep területén 40 db hárs és 58 db egyéb fa telepítésével javítottuk a közvetlen

környezetünk látványát és a levegő tisztaságát.

• A zalaegerszegi vasútüzemhez tartozó iparvágányon a vasúti tartálykocsik átadás átvételére

szolgáló vágányok közül a II. és III. vágányok között 13db kandeláber volt 26db világító

testtel. A régi kandelábereket körülbelül a 60-70-es években telepítették az akkori kor

színvonalának megfelelő kivitelben, de az idő során elöregedtek és ebből kifolyólag a

lámpatestekbe rakható égők mára drágává, energiapazarlóvá váltak és a gyártásukat is

beszüntették. A 13db kandeláberen lévő 26db lámpatest mindegyikét kicseréltük, ennek

eredményeként a világítótestek energiafelhasználása 72%-al csökkent és a fényérzet

érezhetően javult. A megtakarítás a régi világítótestekhez képest éves szinten kb. 10 104

kWh, ami kb. 3,5 t CO2 kibocsátás csökkenést jelent.

• A Százhalombatta-Ferihegy DN150 vezetéken Alsónémedi térségében a 2016-os év során 5

db napelem került telepítésre a nyomástávadó működtetéséhez, melynek következtében

megújuló energiát használunk, csökkentve a CO2 kibocsátást.

• A 2016-ban elkezdődött projekt keretében a mozdonyok teljes körű felújítása és motor

cseréje 20%-kal alacsonyabb üzemanyag felhasználást eredményez 2018-ig, ami jelentős CO2

kibocsátás csökkenést fog eredményezni.

8

3.2. Vízminőség-védelem A Logisztika telephelyek érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A szükséges

Vízminőség-védelmi éves (VÉL) bejelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a

hatósághoz. Az önellenőrzésre kötelezett telephelyek az engedélyükben meghatározottak szerint

végzik a kibocsátott szennyvizekre vonatkozó ellenőrző vizsgálatokat.

A szennyvíztisztítók hatékonyság javítása és a szennyvíz rendszer átalakítása folyamatban van az

alábbi telephelyeken, az átalakításokkal biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítók optimális terhelését,

illetve a megfelelő szennyvízkezelést.

• Székesfehérváron a tisztított csapadék, illetve kármentesítési víz átkötése közcsatornáról

élővízi befogadóra,

• Pécsi telepen a feltételesen olajmentes csapadékvíz leválasztása az olajos

csatornarendszerről, ezzel jelentősen csökkentve a szennyvíztisztító fizikai terhelését és

biztosítva a tisztító hatékony működését.

• Fényeslitke szivattyúállomáson megvalósult a szennyvíztisztító teljes körű felújítása és

intenzifikálása.

Tárolótereinken található tartályok műszaki kialakítása teljes mértékben megfelel a vonatkozó

környezetvédelmi előírásoknak így biztosítva környezetünk teljes körű védelmét, kizárva az esetleges

talaj-, talajvízszennyezéseket.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében tartályainkat túltöltésvédelmi rendszerrel láttuk

el. Számos tartályudvarunk betonozott benzin-, és olajálló HDPE fóliaréteggel szigetelt. Az

állóhengeres tartályok mindegyike kettős fenékkel ellátott, így a tartályudvarral együtt ezeken

gyakorlatilag három szintű védelem akadályozza meg a környezeti károkozást. Ezen felül a

tartályudvarok kettős tolózárral folyamatosan zártak, esetleges szennyezés esetén a leeresztésük a

telepi víztisztítókon keresztül történik.

Programok, projektek

• Fényeslitke szivattyúállomáson a keletkező olajos szennyvíz és csapadékvíz tisztítását szolgáló

szennyvíztisztító mű korszerűsítése 2016-ban teljes körűen megvalósult, ennek köszönhetően

teljes biztonsággal történik a tisztított szennyvíz kibocsátása. Mind a kommunális, mind az

olajos szennyvíz és az esetlegesen szennyezett csapadékvíz tisztítása teljes körűen

megvalósul. A próbaüzem 2017. első felében történik, és a második félévtől várható a

rendszer teljes működése.

9

• PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a csapadékvíz tisztító műtárgy ülepítő részébe, szintkapcsolókkal

védett, új kis teljesítményű szivattyú került beépítése a tisztítóba beérkező szilárd

szennyezőket tartalmazó víz átemelésére a gyűjtő akna részbe. Ez által a műtárgy további

részébe beépített szűrőegységeknek kevesebb szennyezőt anyagot kell leválasztani és ezzel

teljes körűen biztosított megfelelő minőségű víz kibocsátása a nyílt szelvényű csatornába.

• Pécs telepen 2015-ben megtervezésre került, majd 2016-ban megvalósításra került a

csapadékrendszer szétválasztása, melynek eredményeképpen lényegesen csökken a

tisztítandó víz mennyisége. Ez közvetlenül szennyvíz, környezetterhelési, villamos energiadíj

csökkenést, kisebb vegyszerfelhasználást eredményez. Ezen felül tehermentesíti az amúgy is

túlterhelt befogadó hálózatot és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez. 2016-

ban megvalósult az olajos csapadékvíz tisztító rekonstrukciója is, így korszerű műszaki

megoldással – flokkulálás és flotálás – történik a víztisztítás. A beruházással teljes körűen és

biztonsággal történik a tisztított szennyvíz határértéken belüli kibocsátása.

• A Százhalombatta-Szajol DN150 vezetéken valamennyi, a tervben szereplő folyókeresztezés

kiváltása irányított fúrással lezajlott a harmadik negyedévben (pl. a Tisza átfúrásra került).

Ennek segítségével megszüntettük annak a veszélyét, hogy a mederből szénhidrogén termék

10

kerülhessen a vízbe horgonyzás vagy meder kotrás során. Az alábbi képeken a fúrási

munkálatok láthatóak:

3.3. Talaj- és talajvízvédelem A Logisztika kiemelt környezetvédelmi céljai között szerepel a múltbeli tevékenységekből származó

szennyezettségek felszámolása. Folyamatosan zajlik a kármentesítési projekt (CAKK), melynek

működése során a hatósági határozatokban előírtak teljesítése érdekében rendszeresen

felülvizsgáljuk a projekt műszaki tartalmát, és ennek megfelelően tervezzük a szükséges pénzügyi

forrásokat.

Logisztika felelősségi körbe tartozó kármentesítést a 2016. évben 11 működő logisztikai telepen, 38

bezárt telepen, 26 vezetéksérüléses (4 kőolajvezeték, 22 termékvezeték) kárhelyen, összesen 75

helyszínen végeztünk.

A kármentesítési tevékenység folyamata jellemző szakaszokra tagolható (zárójelben a Logisztika

kármentesítési program keretében, 2016-os év során folyamatban lévő szakaszok száma):

• Tényfeltárás (12 db): A kármentesítés felderítő, illetve részletes vizsgálatokból álló első

szakasza. Célja a szennyezettség lehatárolása, szennyezőanyagok mennyiségének becslése

(talajban, talajvízben), a szennyezettség humán-egészségügyi és környezeti kockázatainak

felmérése, ennek alapján javaslattétel a további intézkedésekre.

• Tervezés (8db)

• Műszaki beavatkozás (23 db): A kármentesítés második szakasza, melynek során a

tényfeltárás alapján elkészített műszaki beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerül a

kármentesítési tevékenység

• Monitoring (kizárólag monitoring tevékenység: 46 db): talaj-, illetve talajvíz-mintavételek a

szennyezettség nyomon követésének céljából olyan esetben, amikor a szennyezettség

kockázatainak alapján aktív beavatkozás nem indokolt.

A kármentesítés szakaszai megismételhetők, bizonyos körülmények fennállása (változása) esetén

kötelezően megismétlendők, így a kármentesítések során nyert eredmények figyelembevételével a

kockázatokat, a beavatkozások műszaki tartalmát, a beavatkozási lehetőségeket rendszeresen

(ütemezetten, vagy indokolt esetben) értékeljük, aktualizáljuk!

A környezettudatos viselkedés jegyében a kármentesítési feladatok teljesítése mellett kiemelt

hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. A megelőzés jegyében a következő két feladat emelhető ki:

11

• A tartály felújítási projekt keretében folyamatban van a kőolajtároló tartályok dupla

fenekűvé alakítása, mely jelentősen hozzájárul a talaj és felszín alatti vizek

szennyeződésének megelőzéséhez. 2016-ban az Adria tartályparkban, illetve

Fényeslitkén történt meg egy-egy tartály átalakítása. A projekt 2018-ig történő

megvalósulásával a Logisztika területén teljes körűen biztosított lesz a környezetvédelmi

jogszabályi megfelelés a tartályok műszaki kialakítására vonatkozóan.

• Jelentős azoknak a helyszíneknek a száma, ahol illegális vezeték megfúrások miatt folyik

kármentesítés. A hosszú és költséges kármentesítési feladatok elkerülése érdekében a

kárelhárítási feladatokba már a káresemény bekövetkezésekor környezetvédelmi

szakértő cég kerül bevonásra. A környezeti kárelhárítás sikerességét a gyorsaság és a

szakértelem befolyásolja. 2016-ban Újhartyán közelében történt termékvezeték

megfúrás, mely helyszínen a kárelhárítási feladatok teljes körűen megvalósultak, így

további kármentesítési feladatokat nem írt elő az illetékes hatóság.

Logisztika felszín alatti szennyezettségek kialakulásának megelőzését célzó tevékenység

A csővezeték szivárgások elfolyások elődleges oka hosszú éveken keresztül a vezetékek korróziós

elhasználódása volt. Ezt a világon mindenütt a mind fejlettebbé váló vezeték diagnosztika módszerek

(a különböző elveken működő intelligens görényezés) kiküszöbölték. Összhangban a nemzetközi

gyakorlattal a MOL is 5 évente végezteti el ezeket a vizsgálatokat ugyanazon vezetékszakaszokon. Az

utóbbi években azonban az illegális vezeték megfúrások vették át a vezető szerepet a szivárgások

kiváltó okaként nem csak nálunk, hanem Nyugat-Európában is. A MOL a 90-es évek végén egy addig

máshol még nem használt, részben saját fejlesztésű szivárgásérzékelővel tudott gátat vetni az akkor

rohamosan terjedő beavatkozási kísérleteknek. Három éve egy teljesen új rendszer implementálását

kezdtük meg, modulszerűen felépítve. 2015-ben megkezdtük a szivárgás érzékelő modul

implementálását is. Az új rendszer is a nyomáshullámok érzékelésén alapul, de az eddiginél több

helyen építettünk be a jelenleg hozzáférhető legérzékenyebb nyomásérzékelőket.

Szivárgás esetén a rendszer azonnal osztályozza a riasztást a szivárgási mennyiség, természetvédelmi

terület közelsége, vízforrás közelsége és lakott terület közelsége szerint. Azokat az eseményeket,

amelyek során 3 mp alatt 20%-ot esik a vezetéknyomás, a rendszer csőtörésnek érzékeli, ezért

riasztáskor lezárja a szakaszolóállomásokat is. Az új rendszer üzemeltetésével az esetleges

szivárgásokat, üzemzavarokat, illetve harmadik fél által okozott beavatkozásokat rövidebb idő alatt

észleljük, ezért a környezetbe jutó szén-hidrogén szennyezés minden esetben a lehető legkisebb.

12

Az elmúlt 20 év alatt műszaki meghibásodás miatti környezetkárosítás nem történt, az üzemelést

felügyelő irányítástechnikai rendszernek köszönhetően az évi 1-2 vezetékmegfúrás környezetkárosító

hatása is csekély. A hazai távvezetékes üzemeltetési gyakorlatban természeti okokra visszavezethető

vezeték meghibásodás nem fordult elő.

A 2016. év egy-egy jelentősebb eredménye, jellemző mérőszáma

A 2016. év során is számos helyszínen végeztünk szakértői munkát: 11 helyszínen folytattunk

tényfeltárás keretében végzett új, vagy aktualizáló felméréseket, kockázatértékeléseket, valamint 7

db helyszín vonatkozásában készítettünk el és nyújtottunk be felszín alatti szennyezettség kezelését

célzó beavatkozási tervet. A tervezett műszaki megoldások között pump&treat technológiák,

valamint különböző kivitelű mikrobiológiai kármentesítések is helyet kaptak.

Tiszaújvárosban megvalósult az ipartelepen, illetve környezetében kialakult szennyezettség komplex

kezelését célzó kettős védvonal koncepció első ütemének teszt rendszere. A telep határán, mintegy

200 m hosszban kialakított, csepegtető csővel bélelt horizontális injektáló kút, illetve az azon

kijuttatott mikrobiológiai lebontást segítő tápanyagok segítségével a telep területéről kijutó oldott

szénhidrogének mennyisége várhatóan jelentősen lecsökken. Emellett a beavatkozás második

védvonalának kiépítése is megkezdődött, a Tiszapalkonya határában húzódó csóvafronti hidraulikus

gát talajvíz-kitermelő kútjainak, illetve a vízelvezetés létesítményeinek kiépítése folyamatban van.

Orosháza bezárt telepen a szennyezettség lokalizációját, valamint a szénhidrogén eltávolítását

lehetővé tevő, gyűjtő- és szivárgó drénekből, víztisztító berendezésből álló kármentesítő rendszer

kiegészítésre került egy, a területen el nem nyelethető, tisztított vízmennyiséget elvezető

csatornával. A vízelvezető csatornával kiegészített rendszer beüzemelése megtörtént, a próbaüzemi

tapasztalatok alapján a rendszer üzembiztosan működtethető.

Amennyiben a kármentesítés (beavatkozás, vagy akár monitoring) során a talajvíz felszínén önálló

fázisú szénhidrogén található, az minden esetben eltávolításra kerül. A 2016. év során végzett

fölözésekkel mintegy 172 m3 szénhidrogén került kitermelésre a felszín alatti közegből.

Mezőcsát régi elnevezésű vezetéksérüléses kárhelyen, illetve Eger bezárt vasúti kőolajtöltőn a

korábban elvégzett beavatkozások eredményeképpen a kármentesítés 2016-ban lezárásra

kerülhetett, a kármentesítés létesítményei felszámolhatóak.

Programok, projektek

• Fényeslitkei szivattyúállomáson a talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a 20001-es

jelű külső úszótetős, állóhengeres kőolaj tároló tartály felújítása során kettős fenék

kialakítása történt, ahol a kettős fenék között un. vákuumromlásos módszeren alapuló

szivárgásfigyelő rendszer beépítésére került sor.

• A Tiszaújvárosi Üzemközpont és a Szajoli Szivattyúállomás területén szükségessé vált a

földalatti technológiai (be és kitároló) vezetékek felszínre hozatala, hogy az esetleges

szivárgások, elfolyások ellenőrizhetősége biztosított legyen. A megvalósulással potenciális

13

veszélyforrásokat szüntetnénk meg, mivel ezek a vezetékek mindkét helyszínen közel 40 éve

vannak a föld alatt. Az állapotuk felmérése a jelenleg használatos vizsgálati módszerekkel

nem megoldható. Az átalakítás tervezése megtörtént, a megvalósulása 2018-ra van tervezve.

• Százhalombattán a 211. j. szivattyútéren a szloprendszer átalakítása, valamint a szlopvezeték

javítása valósult meg, így hogy a korszerűsítéssel elkerülhető a szénhidrogén termékek

esetleges talajba jutása.

• 2016. harmadik negyedévben szerelvények földfelszínre hozatalára került sor a

Kápolnásnyék, Mezőszentgyörgy, Iregszemcse szakaszoló állomásokon. Mivel az évtizedekkel

ezelőtt telepített szerelvényekről nem állt rendelkezésre minden információ, így potenciális

szennyező forrást jelentettek az elföldelt szerelvények. Az esetleges szennyeződések talajba

jutásának elkerülése érdekében a szerelvényeket felhoztuk a felszínre. A fotókon látható a

korábbi, elföldelt szerelvény, és az új, felszínre hozott szerelvény Mezőszentgyörgyön.

Felszínre hozott szerelvény Mezőszentgyörgyön

• Mezőszentgyörgy, illetve Iregszemcse szakaszolón kármentesítő tálcák is elhelyezésre

kerültek, továbbá Újhartyán és Tószeg szakaszoló állomáson a korábban elföldelt

szerelvények aknába kerültek elhelyezésre.

• A talaj- és talajvízvédelmi célok megvalósulását jelentettek a Százhalombatta-Szajol DN150

vezetéken lezajlott rehabilitációs munkálatok is, melyek szintén 2016. harmadik

negyedévben valósultak meg.

• Százhalombatta Telepen az Alsó Vasúti Töltő 213 jelű tankautó lefejtő betonozása,

fejtőállások vízzáró műgyantázása valósult meg, így fokozottabb talaj- és talajvízvédelmet

megvalósítva. A lefejtő területéről az olajos csapadék megfelelő módon az olajos

csapadékrendszerbe került elvezetésre.

14

3.4. Hulladékgazdálkodás A Logisztika működése során törekszünk a termelődő veszélyes hulladékok minimalizálására, a

gyűjtés, ártalmatlanítás során pedig a jogszabályi előírások betartására.

A 309/2014. (XII.11.) sz. „A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási

kötelezettségekről” szóló kormányrendelet értelmében a nem veszélyes és a veszélyes hulladékokat

a MOL Nyrt. teljes területén 2016-ban bevezetett HMR (Hulladékkezelés Monitorozó Rendszer)

információs rendszerben tartjuk nyilván.

„HMR” Hulladékkezelés Monitorozó Rendszer

2016 utolsó negyedévében került bevezetésre egy új, korszerű és minden jogszabályi követelményt

kielégítő hulladékkezelés monitorozó rendszer.

A rendszer az alábbi követelményeknek felel meg:

• Egységes rendszerben történő nyilvántartás MOL Nyrt. szinten,

• Auditálhatóság,

• Teljes körű riportálási lehetőség biztosítása,

• A MOL magyarországi telephelyein keletkező hulladékok nyomon követése,

• Minden a MOL-ban keletkező hulladékfajta pontos naprakész nyilvántartása,

• Minden MOL-ban végzett tevékenység eredményeként keletkező hulladék nyomon

követése,

• Bevallási kötelezettség teljesítése a MOL összes magyarországi telephelyére vonatkozóan,

• Keletkezések, szállítások, kezelések, begyűjtések adminisztrációja,

• A kiszállításokhoz tartozó szállítójegyek, ADR fuvarlevél elkészítésének támogatása,

A létesítmények területén folyó tevékenységeket a MOL csoport hulladék politikájával összhangban,

a hulladékgazdálkodási hierarchia („4 R”) figyelembe vételével végezzük.

A hulladékgazdálkodási tevékenységeinket úgy tervezzük és hajtjuk végre, hogy annak a lehető

legkisebb hatása legyen a környezetre, csökkentve a környezet igénybevételét, biztosítsa a hulladék

keletkezés megelőzését, csökkentse a keletkező hulladékok mennyiségét és veszélyességét (Reduce),

biztosítsa a hulladékok újrafelhasználását/újrafeldolgozását (Reuse/Recycle) és/vagy a hulladékok

környezetbe történő biztonságos elhelyezését (Responsible disposal).

Ennek megvalósítása érdekében az alábbi szempontok szerint végezzük hulladékgazdálkodási

tevékenységünket:

• Szelektív gyűjtést valósítunk meg a hulladékok veszélyességének, a rendelkezésre álló szabad

területeknek, gyűjtő edényzeteknek és a termelő és az ártalmatlanító technológiák

figyelembevételével.

• Külön gyűjtjük a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat.

• Megakadályozzuk, hogy a hulladékok szétszóródjanak, elcsöpögjenek, egészségkárosító

hatás, tűz- és robbanásveszély alakuljon ki a gyűjtés során.

15

• A finomítói területeken keletkező égethető hulladékok esetében előnyben részesítjük a MOL

tulajdonban lévő hulladékégetőkben történő égetést, amely során a hulladékok energetikai

hasznosítása valósul meg.

• A munkatársaink folyamatos képzéséről gondoskodunk, külön kiemelve az adott létesítmény

tevékenysége során keletkező hulladékok kezelésével összefüggő információkat, helyi

specialitásokat.

• A veszélyes hulladékokkal való tevékenységek végzése során szigorúan betartjuk a

munkavédelmi, egészségvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.

A Logisztika működési területen megközelítőleg 100 db munkahelyi és 9 db üzemi gyűjtőhely

található.

A jogszabályi változások következtében hatályba lépett az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények

kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet, amelybe

átültették a munkahelyi- és üzemi gyűjtőhelyek kialakításának és üzemeltetésének követelményeit,

azonban új követelményeket is megfogalmaztak.

Logisztika szintű projekt megvalósításával biztosítottuk a teljes jogszabályi megfelelést a

hulladéktárolók kialakításának vonatkozásában:

• Fényeslitke üzemi gyűjtőhelyen kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat, valamint zárható

kerítés kialakítása

• Komáromban új üzemi gyűjtőhely kialakítása

• Pécs üzemi gyűjtőhelyen kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat kialakítása

• Algyő vasúti töltő-lefejtőn nem veszélyes hulladékok tárolására szolgáló üzemi gyűjtő

kialakítása: betonozott tér és zárható kerítés

• Algyő vasúti töltő-lefejtőn veszélyes hulladékok tárolására szolgáló üzemi gyűjtő kialakítása

erre a célra tervezett konténerekkel

• Algyő E10 tartálypark veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtő átalakítása

• Algyő E10 tartálypark nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtő

átalakítása

• Csepel üzemi gyűjtőhelyen kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat kialakítása

• Csepel nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtő átalakítása

• Szajol üzemi gyűjtőhelyeken kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat, illetve zárható kerítés

kialakítása

16

A Logisztika működési területén 2016-ban keletkezett hulladékok mennyisége:

A Logisztika telephelyek területén 2016-ban képződött veszélyes- és nem veszélyes hulladékok mennyiségét, illetve azok kezelési módját a 2016. évi hulladék bevallásunk alapján a következő táblázat tartalmazza.

Hulladék típus Leírás Mennyiség

(tonna)

Veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan

hulladékok, melyek összetevőik kapcsán veszélyes hulladéknak minősülnek

1720

Nem veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan

hulladékok, melyek nem tartalmaznak veszélyes összetevőket

161

Lerakott/lerakóba kerülő hulladék

D' kezelési kóddal történő kezelés 975

Újrahasznosított hulladék R' kezelési kóddal történő újrahasznosítás 906

17

Programok, fejlesztések:

• Pécsett 2016-ban az üzemi hulladékgyűjtő, illetve munkahelyi gyűjtők kivitelezése elkészült,

így a hulladéktárolók kialakítása biztosítja a teljes jogszabályi megfelelést.

• Algyő Vasúti Töltő-lefejtőn új üzemi hulladékgyűjtő hely került kialakításra kereskedelmi

forgalomban kapható fényezett felületi kezelésű, zárható ajtókkal, acélrácsos padlóval, tűzi

horganyzott feljáróval és gyűjtőkáddal ellátott konténer telepítésével. A konténer veszélyes

hulladékok tárolására alkalmas, önhordozó. A keletkező nem veszélyes hulladékok gyűjtésére

pedig egy kerítéssel és zárható kapuval ellátott betonozott tér került kialakításra.

3.5. Környezeti zaj A Logisztika telephelyeire vonatkozóan projekt keretében 2010. és 2011. között elkészültek a létesítmények környezeti zaj kibocsátásának felmérései, illetve zajtérképei.

Az elkészített dokumentációk alapján Komárom telep rendelkezik érvényes zajkibocsátási

határértékekkel. Komárom telep esetében maradéktalanul megfelelünk az engedélyben előírt

határértékeknek.

Szajol telep vonatkozásában 2015-ben teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot

kezdeményeztünk a telep környezetvédelmi működési engedélyének megszerzése céljából. Ennek

keretében a telephelyet érintő számos környezetvédelmi jellegű engedély - 3 db pontforrás

üzemelési engedély, két hulladékkezelési engedély, - összevonásra kerül a környezetvédelmi

engedélyben, ezzel biztosítva a könnyebb áttekinthetőséget, illetve határidők nyomon

követhetőségét. A felülvizsgálat során fény derült rá, hogy a távvezetéki szállítás szivattyúinak

zajkibocsátása a korább zajvédelmi fal megépítése ellenére is környezeti zaj határérték túllépést

18

okoznak, ezért a jogszabályi megfelelés, illetve a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében

zajvédelmi intézkedési terv készül, melyet hatóság 2016-ban elfogadott. Az intézkedési tervben

meghatározott feladatok 2017-ben és 2018-ban valósulnak meg.

4. A KIR működtetése A szervezet vezetése a környezetvédelem ügyét kiemelten kezeli, ezért 2006. évben az ISO

9001:2008 Minőségirányítási rendszerek, Követelmények és az OHSAS 18001:2007 A munkahelyi

egészségvédelem és biztonságirányítási rendszer szabványokkal integráltan ISO 14001:2004

szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be.

A Logisztika MOL elkötelezett környezetközpontú irányítási rendszere (továbbiakban KIR) és

környezetvédelmi teljesítményének folyamatos fejlesztése mellett, aminek kinyilvánítására

megfogalmazta az alapelveit és kötelezettség vállalásait tartalmazó környezetvédelmi politikáját

(címe Vezetői Nyilatkozat). A politikában foglaltak elfogadását a szervezet minden munkavállalójától

és partnerétől elvárja.

A Logisztika MOL környezetközpontú irányítási rendszerének célja a szennyezés megelőzése és a

folyamatos fejlődés!

A környezetvédelmi teljesítmény és a KIR fejlesztése érdekében a szervezet vezetése a politikában

foglaltak alapján célokat, elérésük érdekében közép- és rövidtávú programokat határoz meg. A célok

és programok teljesítését folyamatosan nyomon követjük. A környezeti teljesítményünket mutatók

alkalmazásával mérjük és felügyelet alatt tartjuk.

A rendszer folyamatos fejlesztésének jegyében a szervezet felkészítette környezetirányítási

rendszerét az ISO 14001-es szabvány 2015-ben kiadott, egyes területeken magasabb elvárásokat

meghatározó módosított változata alapján történő tanúsítására.

Ennek keretében a szervezet azonosította a környezeti teljesítményében érdekelt feleit, és

elvárásaikat. A Logisztika MOL KIR aspektusból legfontosabb érdekelt feleinek a szakhatóságokat, a

telephelyei környezetét alkotó települések önkormányzatait és lakosságát azonosította.

Elvárásaik alapvetően a jogi szabályozók – vagy közvetlen ellenőrzések, lakosság részéről

bejelentések – formájában jelentkeznek. A szervezet vezetése elkötelezett a jogszabályi

kötelezettségeket maradéktalanul kielégítő működés mellett, aminek alapjaként folyamatosan

azonosítjuk a szervezet tevékenyégére követelményeket tartalmazó jogszabályokat, rendeleteket, és

egyéb külső elvárásokat.

A KIR-ben meghatározott elveink és elvárásaink megismerését és elsajátítását, minden kollégára és

minden, a szervezet telephelyein munkát végző partnerünkre kiterjedő rendszeres környezetvédelmi

oktatásokkal biztosítjuk.

KIR folyamataink működését minden telephelyünkre és folyamatunkra kiterjedő belső audit

rendszerrel mérjük. Az auditok során feltárt eltérések helyesbítésére, illetve ismételt előfordulásának

megakadályozására minden esetben intézkedést határozunk meg és annak teljesülését ellenőrizzük.

A belső auditok eredményeit a szervezet vezetése rendszeresen értékeli, illetve felhasználjuk a

képzéseink fejlesztésére.

A Logisztika MOL KIR megfelelő működését független harmadik fél - SGS Hungária Kft. - által

kibocsátott tanúsítvány bizonyítja.

19

5. Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése A környezeti tényezők a Logisztika tevékenységének és termékeinek olyan elemei, amelyek

kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel. Jelentős az a környezeti tényező, amelynek környezeti

hatása jelentős, vagy azzá válhat. Környezetvédelmi eljárásainknak megfelelően rendszeresen

felmérjük tevékenységünk környezeti tényezőit, és azok hatását folyamatosan értékeljük.

Az új ISO 14001:2015 szabvány követelményeivel összhangban a szervezet folyamataihoz és

termékeihez kapcsolódó környezeti tényezők azonosítását és hatásának értékelését az életciklus

szemlélet alkalmazásával végzi a szervezet. Ezek alapján környezeti tényezőként kezeljük a szervezet

folyamatai során (tárolás, szállítás, töltés és lefejtés) felhasznált energiákat is.

A felmérés és értékelés során azonosított jelentős környezeti tényezők alapján feladatokat és

projekteket határozunk meg, azonban egyes környezeti tényezők hatásának csökkentése érdekében

új folyamat bevezetése szükséges.

A fényeslitkei szennyvíztisztító esetében projektet indítottunk és valósítottunk meg a rendszer

átalakítására és intezifikálására, annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a

szennyvíztisztítás megfelelő hatékonyságát, illetve hogy semmilyen körülmények között se

fordulhasson elő határérték túllépés.

Hasonló módos szintén átalakítottuk a pécsi telep szennyvízkezelési rendszerét, melynek keretében a

technológiai területen összegyűjtött tiszta csapadékvíz leválasztásra kerül a rendszerről, ezzel

csökkentve a szennyvíztisztító terhelését és így biztosítva a mindenkori határértéknek történő

megfelelést.

Kiemelten foglalkozunk a szivattyúink üzemelése során keletkező zajterheléssel is, így projektet

indítottunk a szajoli szivattyúállomás zajkibocsátásának csökkentése érdekében, hogy minden

időpillanatban határértéknek megfelelő legyen a tevékenységünk által okozott zajterhelés.

Tevékenységünk során az üzemanyagok tárolásából származik a legnagyobb mértékű levegőbe

történő szén-hidrogén kibocsátás. Annak érdekében, hogy ezt a környezeti hatást minimalizáljuk,

körültekintően végezzük a tárolási műveleteket, és nagy hangsúlyt helyezünk a karbantartási

folyamatainkra.

Esetleges szén-hidrogén elfolyás esetén a kárelhárítási folyamatba azonnal környezetvédelmi

szakértő cég kerül bevonásra, aki szakszerű irányítja a környezetvédelmi kárelhárítási feladatokat, így

biztosítjuk, hogy semmilyen szennyeződés nem marad a környezetben.

Idén először az összhangban az életciklus szemlélettel az energia felhasználásunkhoz

(épületüzemeltetés, villamos energia, gőz és gázolaj felhasználás) kapcsolódó közvetlen és közvetett

szén-dioxid kibocsátásból származó hatást értékeltük. Működésünkből adódóan kiemelten kell

foglalkoznunk a szivattyúk villamos energia felhasználásával, illetve a mozdonyaink gázolaj

fogyasztásával. Ennek megfelelően a projektjeink tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet

fordítunk az energiahatékonyságra.

A fentiek értelmében környezetvédelmi céljaink és programjaink meghatározása során minden évben

a meghatározott jelentős környezeti tényezőket vesszük figyelembe.

6. A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése 2015. évben a környezetvédelem iránti elkötelezettség szellemében fogalmaztuk meg

környezetvédelmi céljainkat a 2015-2020. évekre:

20

• A Logisztika működése által okozott légszennyező anyag kibocsátás csökkentése (VOC).

• A Logisztika működése során kibocsátott szennyvizek által okozott környezetterhelés

csökkentése, szennyvíztisztítók biztonságos működésének biztosítása.

• A Logisztika múltbeli tevékenysége által okozott környezetszennyezés folyamatos

felszámolása, további szennyeződések keletkezésének megakadályozása.

• Logisztika energiafelhasználásának csökkentése, az energiafelhasználás hatékonyságának

növelése.

• A Logisztika működése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok

mennyiségének csökkentése, környezetkímélő kezelésük folyamatos fejlesztése.

2016-ban is, hasonlóan a korábbi évekhez sok környezetvédelmi feladatot megvalósítottunk.

Az új ISO 14001:2015 szabvány követelményeivel összhangban, illetve a szervezet előtt álló

környezetvédelmi feladatok alapján kiegészítettük a szervezet hosszú távú környezetvédelmi céljait:

• Logisztika működési területén a jogszabályi megfelelés és a folyamatos fejlődés biztosítása.

A célok elérése érdekében 2017. évre is EBK akciótervet készítettünk, amelynek teljesítését

folyamatosan nyomon követjük. 7. A 2016. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése A kitűzött környezetvédelmi célok teljesítése érdekében minden évben akciókat fogalmazunk meg,

melyek teljesülését folyamatosan nyomon követjük, és az elért eredményeket értékeljük.

A 2016. évi akciók a környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a

tervezett projektek alapján kerültek összeállításra.

• „Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken.” A hatósági határozatokban

előírtak szerint folyamatosan végezzük a múltban keletkezett szennyezések felszámolását,

valamint tervezzük a jövőbeni feladatokat.

• „Algyő Logisztika létesítményekre teljes körű környezetvédelmi vizsgálat elvégzése.” A teljes

körű környezetvédelmi felülvizsgálat elkészült, és a továbbiakban az algyői logisztika

létesítmények részét képezik a Gázüzem Egységes Környezethasználati Engedélyének. Algyőn

üzemelő létesítmények egy technológiai egységet alkotnak, műszakilag összetartoznak,

indokolt a létesítmények egy technológiai egységként történő kezelése.

• „Új hulladék monitoring szoftver bevezetése a hulladékok hatékony nyomonkövetése és a

jogszabályi megfelelés érdekében.” Az új hulladék monitoring szoftver 2016. október 01-vel

bevezetésre került, a Logisztika teljes körű hulladéknyilvántartás valósul meg a használatával.

• „Üzemi hulladékgyűjtő helyek kialakítása a megváltozott jogszabályi követelmények

teljesítése érdekében.” A korábban megfogalmazott műszaki tartalom alapján teljes körűen

megvalósult az üzemi és munkahelyi gyűjtők átalakítása és létesítése, így maradéktalanul

biztosított a jogszabályi megfelelés.

• „Program bevezetése a talaj és talajvíz szennyezés kockázatának csökkentése érdekében.”

Logisztika szinten felmértük a potenciális talaj-, és talajvíz szennyező forrásokat, és felmérve

műszaki állapotukat és védelmüket további feladatokat határozunk meg a védelem növelése

érdekében.

21

• „Logisztika VOC kibocsátás leltár aktualizálása.” A tárolási, töltési és lefejtési tevékenységből,

illetve a szivárgásokból (fugitív) származó VOC kibocsátás meghatározásával elkészült a

Logisztika tevékenységéből származó VOC kibocsátás leltár. Az elkészített emissziós leltárt

évről évre aktualizáljuk. A leltárt felhasználjuk a karbantartási munkák tervezésekor, illetve

projekt feladatok meghatározásakor.

• „Üzemviteli Felügyeleti Rendszer (ÜFR) korszerűsítése a Termék Távvezeték Rendszeren.” Az

ÜFR rekonstrukció során a szivárgásérzékelő modul került fejlesztésre. Szivárgás esetén a

rendszer azonnal osztályozza a riasztást a szivárgási mennyiség, természetvédelmi terület

közelsége, vízforrás közelsége és lakott terület közelsége szerint, ezzel megelőzve a súlyos

környezetszennyezéseket.

• „Szennyvíztisztító létesítése Fényeslitkén a hatékony működés biztosítása érdekében.” A

hatékonyabb szennyvízkezelés érdekében új szennyvíztisztító létesült Fényeslitkén, 2017.

első felében a próbaüzem zajlik.

• „Biodiverzitás érintettség vizsgálata a Logisztikánál.” A távvezetékek által érintett

NATURA2000 területek teljes körűen azonosításra kerültek, bármilyen a rendszeren végzett

tevékenység során maradéktalanul figyelembe vesszük a természetvédelmi

követelményeket.

• „Környezetvédelmi jelentés készítése a Logisztika 2016. évi környezetvédelmi

teljesítményéről.” A Logisztika környezetvédelmi teljesítményéről minden évben jelentést

készítünk, amit az érdekelt felek számára elérhetővé teszünk.

• „Felkészülés a KIR szabvány változásaira.” 2017-ben Logisztika Környezetközpontú Irányítási

Rendszerének harmadik fél általi auditja már az ISO 14001:2015 szabvány alapján történik,

2016-ban felkészültünk a szabványváltozásból adódó új feladatokra.

• „Környezetvédelmi témák kidolgozása a Logisztika EBK Hírlevélben.” Évente 6-8 alkalommal

megjelenő EBK Hírlevélben minden alkalommal szerepel környezetvédelemmel, a Logisztika

környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatos írás, melyet minden munkavállalónk számára

elérhetővé teszünk.

• „Környezetvédelmi üzemeltetői ellenőrző lista elkészítése a környezetvédelmi szempontú

szemlék hatékony végrehajtásának érdekében.” Az üzemeltetést végző kollégáink számára

környezetvédelmi szempontú ellenőrző listát készítettünk, melynek segítségével ellenőrizni

tudják környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységük megfelelőségét, illetve kiváló

felkészülés egy estleges hatósági ellenőrzésre.

8. A 2017. évi környezetvédelmi akciók meghatározása A környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek

alapján összeállításra meghatározásra kerültek a 2017. évi környezetvédelmi akciók szem előtt tartva

a folyamatos fejlődés elvét is.

• A még nem felmért telephelyek listájának elkészítése a környezeti és technológiai kockázatok

bemutatásával. Prioritáslista készítése a jövőbeni tényfeltárásokhoz.

• Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken.

• Logisztika VOC kibocsátás leltár aktualizálása.

22

• Környezetvédelmi jelentés készítése a Logisztika 2016. évi környezetvédelmi

teljesítményéről.

• Felkészülés a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) szabvány változásaira.

• Környezetvédelmi témák kidolgozása a Logisztika EBK Hírlevélben.

2014. második felében indítottuk útjára a Csoport Logisztikával közösen a „Program Zérót” a

Logisztika Munkabiztonsági Kultúra Fejlesztési projektjét.

A projekt célja egy egymásra épülő, kölcsönösen egymástól függő munkabiztonsági kultúra

megteremtése a Logisztika szervezetben azzal a céllal, hogy folyamatos legyen a szervezet EBK

teljesítményének fejlődése és 2020-ra teljesüljön a víziónk, az eseménymentes működés.

A program alapgondolata, hogy az eseménymentes működés lehetséges! A víziónk:

ZÉRÓ halálos baleset • ZÉRÓ személyi sérüléssel járó baleset

• ZÉRÓ folyamatbaleset

• ZÉRÓ súlyos közlekedési baleset

• ZÉRÓ környezeti károkozás

• ZÉRÓ tolerancia a nem biztonságos viselkedéssel és cselekedettel szemben

A program egyik alapgondolata, hogy lehetséges az olyan működés, melynek során nem okozunk

környezetszennyezést, illetve minimalizáljuk a tevékenységünk által okozott környezetterhelést. A

program maradéktalan megvalósítása érdekében évről évre akciókat fogalmazunk meg, mely szerves

része az éves EBK akciótervünknek.

9. A 2016. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése 2016. évben 23 db KIR auditot folytattak le a belső auditorok. A felülvizsgálati ciklus során

valamennyi a Logisztika MOL szervezet KIR rendszeréhez tartozó, a KIR szempontjából fontos terület

felülvizsgálatra került. A felülvizsgálatokat a folyamatok, illetve az auditált terület által üzemeltetett

technológia környezeti kockázata alapján tervezzük.

A felülvizsgálati ciklus folyamán 8 eltérést és 10 fejlesztési javaslatot jegyeztek fel, illetve állapítottak

meg a felülvizsgálatot végzők.

Feltárt hiba típusok a hulladékkezeléssel, elszállítással és a telepi engedélyekkel kapcsolatban

merültek fel. A feljegyzett eltérések saját hatáskörben javíthatók voltak.

10. A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése Környezetvédelmi hatósági ellenőrzés a Logisztika területén 2016-ban három alkalommal történt:

• Zalai Finomító IPPC (Egységes Környezethasználati Engedély) ellenőrzés során a finomító

területén működő logisztika létesítményeket is ellenőrizte a környezetvédelmi hatóság, nem

megfelelőség nem került rögzítésre.

• Komárom telepen az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ellenőrizte az árvízvédelmi

töltésekbe épült műtárgyakat, hiányosságot nem tapasztaltak.

23

• Pécs telepen a Baranya Megyei kormányhivatal ellenőrizte „A felszíni vizek védelméről” szóló

219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet alapján a műszaki beavatkozást. Az ellenőrzés során nem

megfelelőség nem került rögzítésre.

Az év során a lakosság részéről nem érkezett panasz vagy bejelentés a Logisztika környezetvédelmi

tevékenységével kapcsolatban, illetve más érdekelt féltől sem érkezett észrevétel.

11. A 2016. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek

2016-ban a Logisztika üzemeltetése alatt álló területen 3 db környezetbe szénhidrogén elfolyással

járó esemény történt.

• 2016. februárban a Füzesgyarmati kőolaj töltőn a töltés alatt lévő egyik vasúti tartálykocsiból

annak 65%-os töltöttségi fokánál kőolaj szivárgott ki a fűtésre beépített DN 50-es csőkígyó

egyik külső pereménél. A tartálykocsiból kb.: 500 liternyi kőolaj került ki a kármentő

területre. A kőolaj egy része átjutott az olajleválasztó gáton, ahonnan egy hibásan záró

szerelvény miatt a telephelyhez tartozó nyílt vízelvezető árokba jutott. A vízelvezető árok kb.:

50 m hosszban nyersolajjal szennyeződött. Szivattyús tartályautóval az úszó szénhidrogén

eltávolításra került a víz felszínéről, a vízelvezető árok olajos partfala is eltávolításra került. A

kárenyhítési munkák teljes körűek voltak, így szennyezés nem maradt vissza, a végzett

kárelhárítási tevékenységet az érintett hatóság elfogadta. A további események megelőzése

érdekében szükséges műszaki intézkedések azonosításra kerültek.

• 2016. márciusban a Dunai Finomító kerítésén kívül lévő távvezetéki csomóponton normál

üzemi körülmények között egy technológiai szerelvény karima tömítés hibája miatt kb. 50 m3

kőolaj került a szabadba. A kifolyt mennyiség közel kétharmadát a kármentő felületről

sikerült összegyűjteni, illetve a talajon szétterült olaj nagy részét is sikerült összegyűjteni,

azonban a szennyezett területen a talaj felső rétegének cseréje szükséges volt. A szükséges

mértékű talajcsere elvégzése után végzett talaj mintavételezés alapján a kárelhárítás sikeres

volt. Az esemény kivizsgálása során javító intézkedések kerültek meghatározásra a jövőbeni

hasonló események elkerülése érdekében.

24

• 2016. novemberében Százhalombatta - Szajol DN150 termék-szállítóvezetéken illetéktelen

megfúrás történt. A riasztást követően a csővezetéket kiszakaszolták, valamint a havária

elhárításban érintett szervezetek haladéktalanul megkezdték a hibaelhárítást. Az esemény

során kb. 10,1 m3 gázolaj került a környezetbe. A vezetékszakasz feltárását és helyreállítását

követően haladéktalanul megkezdődött a környezeti kárelhárítás környezetvédelmi cég

bevonásával. A kárelhárítás teljes körű volt, a végrehajtott feladatokról záródokumentáció

készült, melyet a környezetvédelmi hatóság elfogadott és további beavatkozásra nincs

szükség.

12. Összefoglalás A környezetvédelmi jelentés harmadik alkalommal történő elkészítésével mutatjuk be a Logisztika

szervezet a környezetvédelem iránti elkötelezettségét, a környezetterhelés csökkentése, illetve

minimális szinten tartása érdekében tett erőfeszítéseit. Évről évre programokat és akciókat

fogalmazunk meg környezetvédelmi céljainknak elérése, illetve maradéktalan teljesülése érdekében.

2016. évben is azzal a céllal valósítottuk meg környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainkat, hogy a

Logisztika szervezet teljes körűen megfeleljen a környezetvédelmi jogszabályi elvárásoknak, illetve a

belső és külső érdekelt felek elvárásainak is.

Elért eredményeink fenntarthatóságát a továbbiakban is munkavállalóink környezetvédelmi

tudatosságára, vezetőink környezetvédelem iránti elkötelezettségére, az alkalmazott technológiák

korszerűségére, a jó gyakorlatok széles körű elterjesztésére, kitűzött programjaink és akcióink

végrehajtására alapozzuk.