KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS ...KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS...
Transcript of KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS ...KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS...
KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GYOMAENDRŐD
INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ A 2007/2008. TANÉV
NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATELLÁTÁSÁRÓL
TARTALOM:
1. Gazdálkodás 2. Tanügyigazgatás 3. Neveltségi helyzetkép 4. Versenyeredmények, nyelvvizsgák, sikerek 5. Mérések eredmények 6. Kapcsolatok
1. Gazdálkodás Feladatellátás általános értékelése:
Statisztikai adatok ( 10.01 )
Megnev/év Gimnázium Szakközép Technikum kollégium 2005 229 114 25 55 2006 234 98 23 58 2007 243 103 0 51 A nappali rendszerű gimnáziumi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók létszámának éves átlagállomány 2007 évben 9 fővel növekedett, a csoportszám változatlanul 8. A szakközépiskolai tanulók éves átlaglétszáma viszont 18 fővel csökkent, 4 tanulócsoportban. Az 1 tanulócsoportra jutó tanulók száma a 2007/2008 statisztikai adatok alapján: 28,83 fő. A kollégiumi elhelyezés lakhatási körülményei javultak , de a tanulók egy része inkább a bejárást választja, így kollégiumban lakók létszáma évek óta 50 és 60 fő között mozog, igy a kihasználtsága a 2007/2008 statisztikai adat alapján : 56,67 %. A kollégium esetében a fiúk létszáma csökkent. A közétkeztetést vizsgálva a 37498 élelmezés napból 6894 élelmezési nap(23 fő/átlag) vendég és felnőttétkezés, 30604 élelmezési nap a diákellátás. Éves átlagban 170 diák étkezik, igy a konyha kihasználtsága összességében 96,5% –os. Foglalkoztatottak ellátása: 44 fő engedélyezett létszámmal láttuk el a feladatot, 40 fő főállású foglalkoztatottal, és 6 fő óraadóval, akiknek átszámított órájuk 3,34 fő álláshelyet érint. Felújítások, beruházások alakulása: Az elmúlt tanévben az alábbi gépek, berendezések, felszerelések fejlesztése történt: Érettségi terembe klíma szerelés : 96 e/Ft + ÁFA 20 db Notebook digitális naplóhoz: 2159 e/Ft+ÁFA Fénymásoló: 425 e/Ft+ÁFA Digitális tábla szereléssel: 915 e/Ft+ÁFA 2. Tanügyigazgatás
Tanuló létszámok 2007/2008 tanév
Kezdő létszám Záró létszám Osztályok gimn. szakk. elment gimn. szakk. 9/A 28 1 27 9/B 42 5 37 9/C 33 5 28 10/A 32 1 31 10/B 32 2 30 10/C 30 1 29 11/A 32 - 32 11/B 35 5 30 11/C 25 - 25 12/A 30 - 30 12/B 20 - 20 12/C 17 - 17 Össz: 251 fő Össz: 105 fő Össz: 237 fő Össz: 99 fő Kezdett: 356 fő Befejezte: 336 fő 3. Neveltségi helyzetkép magatartás, szorgalmi statisztika
Osztály Magatartás átlag Szorgalom átlag Hiányzási átlag/óra 9/A 4,25 4,14 65,5 10/A 4,48 3,7 80 11/A 4,03 3,28 99,6 12/A 4,5 3,8 76,5 9/B 3,7 2,85 89 10/B 3,38 2,64 80,29 11/B 3,75 2,91 92,63 12/B 3,1 3,25 82,8 9/C 3,7 2,83 90,38 10/C 3,93 2,90 74,93 11/C 4,4 3 80,52 12/C 4,2 3,1 70,25 A tanév során azokkal a tanulókkal szemben, akik a Házirendben elfogadott előírásokat, szabályokat megszegték, (dohányzás, emberi együttlét, hiányzás, stb.) a törvényekben előírt fokozatokban és módon jártunk el. A tanév során fegyelmi tárgyalásra nem került sor. A kívülállók (érettségi elnökök) iskolánkra, tanulóink külső megjelenésére, viselkedésére vonatkozó pozitív megállapításai az érettségi jegyzőkönyvekből nyomon követhetők. 4. Nyelvvizsga eredmények 2007/2008. tanév
N é v oszt. minősítés nyelv szaktanár Medve Barbara 11/C közép C angol Hüse Julianna Maráz Alíz Kovács Endre 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Uhrin Éva 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Oltyán Lajos 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Baráth Beáta 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Botos Zsanett 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Kovács Csilla 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Paróczai Rebeka 10/A közép A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Szakálos Mónika 12/A alap A francia Kohn Zita
Szakálos Zsuzsa 12/A alap A francia Kohn Zita Elek Krisztina 12/A alap A francia Kohn Zita Farkas Dóra 12/A közép C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Vtáris Róbert 9/A alap A német Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Zsombok Imre 9/A alap A német Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Csordás Ádám 11/A Közép C német Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Kéri Katalin 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Uhrin Csenge 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Putnoki Viktória 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Knap Ilona 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Juhász Attila 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Fodor István 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Csőke Richárd 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Fülöp Gergő 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Liziczai Csaba 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Csicsely Dávid 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Beinschróth Ádám 9/A alap A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tarsoly Tamás 9/A alap A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Lehóczky Norbert 9/A alap A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tóth Gellért 12/A közép A német Pappné Nagy Katalin Csapó Zsolt 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Gábor Viktor 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Simon Balázs 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Zdusek Erika 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Tóth Katalin 12/A közép C német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Imre Georgina 12/A közép C német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Molnár Dániel 11/B közép C német Tímár Marianna Tóth Gellért 12/A közép A német Pappné Nagy Katalin Dinya Krisztián 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Kovács Csilla 11/A közép B német Pappné Nagy Katalin Gyuricza Gergő 11/C közép A német Pappné Nagy Katalin Tímár Marianna Deliné Dobó Tünde
Versenyeredmények 2007/2008. tanév
2007. szept. 25. Diákolimpia megyei döntő: atlétika verseny leány: Távolugrás I. súlylökés I. Bujdosó Éva Farkasinszki Zita Farkasinszki Zita Farkasinszki Mariann Farkasinszki Mariann Tokai Gréta Kiss Kitti Cser Nikolett Cser Nikolett Gonda Barbara Gerelyhajítás I. svédváltó II. Farkasinszki Mariann Kiss Kitti Farkasinszki Zita Bujdosó Éva Cser Nikolett Cser Nikolett Botos Zsanett Farkasinszki Zita Tokai Gréta Diszkoszvetés: III. 4 x 800 m váltó IV. Botos Zsanett Feuerwerker Daniella Tokai Gréta Nagy Bianka Gonda Barbara Cserenyecz Dóra Bárkai Bianka Dávid Ivett Bujdosó Éva Iskolák közötti I. a megyében 2007. okt. 4. Országos Diákolimpia megyei döntő: atlétika egyéni + váltó II. Farkasinszki Marianna gerelyhajítás II. Farkasinszki Zita távolugrás Csorba Máté III. V. Bárkai Bianka súlylökés VI. Tokai Gréta diszkoszvetés I. Kiss Kitti 100 m II. Cser Nikolett 200 m Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 400 m V. Uhrin Csenge 800 m IV. Dávid Ivett 1500 m Czeglédi Dávid IV. I. Farkasinszki Zita 4 x 100 m Kovács Endre II. I. Farkasinszki Mariann Megyeri István II. I. Kiss Kitti Farkas Kristóf II. I. Cser Nikolett Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 4 x 400 m Cserenyecz Dóra Uhrin Csenge Tokai Gréta 2007. okt.11. Országos Diákolimpia Budapest országos döntő súlylökés II. távolugrás V. Farkasinszki Zita Bujdosó Éva Farkasinszki Marianna Farkasinszki Zita Tokai Gréta Farkasinszki Marianna Fekécs Fruzsina Kiss Kitti Bárkai Bianka Cser Nikoletta Gerelyhajítás V. Diszkoszvetés X. Farkasinszki Zita Bujdosó Éva Farkasinszki Marianna Fekécs Fruzsina Tokai Gréta Bárkai Bianka Bárkai Bianka Botos Zsanett Cser Nikoletta Tokai Gréta Svédváltó XI. Kiss Kitti Cser Nikoletta Bujdosó Éva Farkasinszki Zita
Iskolák közötti összetett országos V. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2007. november 20. Körzeti Diákolimpia úszóverseny 50 m gyors 1. Kovács Endre 2. Gyarmati Balázs 100 m mell 1. Kovács Endre 2. Kondor Balázs 3. Tóth Péter 50 m gyors 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Farkasinszki Zita 100 m mell 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Cser Nikoletta 2007. nov. 27. Polgár Lajos Emlékverseny – környezet és természetvédelmi szekció 9-10. év Szerető Zoltán 10/B 7. Helyezés Felkészítő tanár: 2007. október „Ki mondja szebben?” – német prózamondó verseny Gyula Uhrin Éva 11/A I. helyezett Baráth Beáta 11/A III. helyezett Felkészítő tanár: Pappné Nagy Katalin 2008. február 14. Megyei elődöntő kosárlabdában 2. helyezés és február 22-én megyei döntő Mezőberényben 3. helyezés Tímár Ádám Kovács Endre Lukács Béla Farkasinszki Attila Czikkely Csaba Csicsely Balázs Farkas Kristóf Werb József Kovács Gergő Csordás Ádám Forgács Ádám Megyeri István 2007. október a Középiskolai Matematikai Lapok országos pontversenyében Gele Viktóris dicséretben részesült a 10. évfolyamon B feladatok megold. 37. helyezett Csúvár Andrea „ „ 71. „ Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. márc. 4. Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny II. forduló Szerető Zoltán 10/B megosztott 4. hely a 10. Évfolyamon Felkészítő tanár: 2008. márc. 11. „Szép Magyar Beszéd” megyei verseny Szurovecz Nóra 5. helyezett Benga Nikolett 8. helyezett Felkészítő tanár: Bernáthné Butsi Erika 2008. április 25. Nemzetközi Sportverseny (Békéscsaba-Kétegyháza) iskolák közötti összetett I. leány összetett I. fiú atlétika I. leány atlétika I. fiú Kézilabda I. leány Kispályás labdarúgás III. fiú 100 m 1. Kiss Kitti 1. Kovács Endre 2. Farkasinszzki Zita 2. Megyeri István 400 m 1. Pintér Ágnes 2. Farkas Kristóf 2. Tokai Gréta 1500 m 2. Kurucz Zsolt Súlylökés 1. Farkasinszki Marinna 4. Kovács Endre 2. Tokai Gréta Magasugrás 2. Mag Binka 2. Csorba Máté 5. Farkasinszki Zita 4. Czikkely Csaba 800 m 2. Dávid Ivett
1. Nagy Bianka Távolugrás 1. Farkasinszki Zita 1. Csorba Máté 2. Kiss Kitti 4. Kurilla László
4 x 100 1. Tokai Gréta 1. Kovács Endre Kiss Kitti Megyeri István Farkasinszki Marianna Farkas Kristóf Farkasinszki Zita Dávid Balázs Kézilabda I. Botos Zsanett Kispályás III. Polányi Zoltán Dávid Ivett Kurilla László 11/C Varga Emese Csicsely Dániel Pintér Ágnes Megyeri István Nagy Bianka Farkas Kristóf Bárkai Bianka Orsós Zoltán Andor Amelita Kurilla László 12/A Farkasinszki Marianna Dávid Balázs Gonda Barbara Szabó Márkó Földi Emese Csorba Máté Mag Bianka Csicsely Balázs Fekécs Fruzsina Rácz Gergő Dinya Anna Kurucz Zsolt Tokai Gréta Farkasinszki Zita Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2008. április 29-30. Megyei döntő atlétika 100 m Kiss Kitti 1. Megyeri István Farkasinszki Zita Kovács Endre 4. Pintér Ágnes 6. Farkas Kristóf Cser Nikolett 200 m Kiss Kitti Dávid Balázs 5. Pintér Ágnes 3. Kovács Endre 6. Tokai Gréta 4. Farkas Kristóf 8. Cser Nikolett 5. 400 m Pintér Ágnes 1. Kurilla László Kocsis Tünde 6. Földesi Csaba Tokai Gréta Békési Norbert Kovács Ágnes Földi László 800 m Nagy Bianka Csőke Zsolt Kocsis Tünde 5. Békési Norbert Uhrin Csenge 6. 1500 m Uhrin Csenge 5. Czeglédi Dávid 2. Nagy Bianka 8. Kurucz Zsolt 3. Orsós Zoltán 4. Folytán Tamás 6. 300 m Czeglédi Dávid 2. Orsós Zoltán Folytán Tamás Magasugrás Cser Nikolett 2. Czikkely Csaba 6. Tímár Adrienn Tóth Péter Mag Bianka 5. Csorba Máté Földesi Csaba Távolugrás Kiss Kitti 2. Csorba Máté 3. Cser Nikolett 5. Kurilla László Farkasinszki Marianna Csőke Zsolt Súlylökés Tímár Adrienn Farkas Kristóf Bárkai Bianka Kovács Endre Botos Zsanett Kurilla László Fekécs Fruzsina Diszkoszvetés: Botos Zsanett 3. Oltyán Lajos Tímár Adrienn 5 Kovács Endre Bárkai Bianka 7. Tokai Gréta Gerelyhajítás: Farkasinszki Marianna 2. Megyeri István
Tokai Gréta 3. Bárkai Bianka 4. Botos Zsanett 5. 4 x 100 m: I. Cser Nikolett III. Kovács Endre Kiss Kitti Megyeri István Farkasinszki Marianna Farkas Kristóf Tokai Gréta Dávid Balázs 4 x 400 m: III. Pintér Ágnes V. Békési Norbert Nagy Bianka Folytán Tamás Tokai Gréta Csőke Zsolt Kocsis Tünde Czeglédi Dávid Összetett leány II. Összetett fiú IV. Összetett megyei III. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor Megyei csecsemőgondozási vetélkedőn IV. helyezett (május) Oláh Lilla Szurovecz Nóra Szakálos Mónika Hegedűs Margit 2008. május Gordiusz matematika tesztverseny megyei forduló Hornok József 12/c Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. május 19. ECL Országos Nyelvi Verseny 12. Helyezés (az országos döntőbe 20 versenyző jutott be). Békés megyéből: Békéscsaba 1 fő, Gyomaendrőd 1 fő. 2008. április Országos Tolkien Levelező Verseny országos döntő Hobbit kategóriában as gimnázium csapata 1. helyezést ért el Tagjai: 1. Imre Georgina 12/A 2. Uhrin Csenge 9/A 3. Csordás ádám 11/A 4. Valuska Sára (ő még ekkor ált. iskolás) 2008. április „Keresem ősöm udvarát …” megyei nyelvi –irodalmi kommunikációs verseny Szeghalom I. helyezett: Fülöp Cintia, Cserenyecz Dóra, Uhrin Éva 11/A oszt. 5. Mérési eredmények:
A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium mérési-értékelési feladatai 2007-2008
Az éves munka értékelése
A Kner Imre Gimnáziumban a méréssel-értékeléssel kapcsolatos munka a 2007-2008-es tanévben is az
Intézményi Minőségirányítási Programban foglaltaknak megfelelően, a Minőségirányítási Csoport éves ütemterve szerint zajlottak. A tanév első jelentős feladata a bejövő kilencedik osztályok felmérése volt. A 9.-es osztályfőnökök segítségével feltérképeztük az intézményünkbe érkező tanulók háttértényezőit. Az adatgyűjtéshez a már hagyományosan bevált Adatlapot használtunk a hagyományoknak megfelelően. Az eredmények értékelése a Mellékletben olvasható (1. sz. melléklet). Szintén a bejövő tanulók körében történt a teljes tanulólétszámon az olvasás-megértési és a matematikai kompetencia felmérése. A felméréshez standardizált, illetve belső fejlesztésű teszteket használtunk, melyeknek validitása és reliabilitása jónak mondható, így mindegyik alkalmas arra, hogy reális képet kapjunk a beérkező tanulók képességeiről. A kompetencia-felmérések eredményét összevetettük a tanulók nyolcadik év végi eredményeivel, illetve azzal a háttérváltozóval, hogy a tanuló melyik iskolából érkezett hozzánk. A részletes elemzést a 2. sz. mellékletben közöljük. Minden tantárgyból megtörtént a tanulók tudásszintjének felmérése is. A feladatlapokat a szaktanárok, szakmai közösségek dolgozták ki az általános iskolás törzsanyag figyelembe vételével. A feladatlapok végleges formába öntése mérés-értékelési szakértő irányításával történt. A feladatlapok jóságmutatói mindegyik tantárgy esetében megfelelőek, így – a tapasztalatok és a szükséges javítások után – továbbra is alkalmasak lesznek a tanulók tudásának feltérképezésére. A tantárgyi felmérések eredményét a 3. sz. mellékletben közöljük.
A szintfelmérők eredményének ismeretében kezdődött meg a szakmai munka a különböző tantárgyakból a szakmai közösségek értékelő munkájának eredményeként.
A témazáró dolgozatok minden évfolyamon a tanmeneti ütemezésnek megfelelően, a középszintű érettségi követelményeket hangsúlyozva lettek íratva, a munkaközösségek és szaktanárok együttműködésének eredményeképpen. A dolgozatok fejlesztése és a követelmények egységesítése folyamatos.
A 11. évfolyam esetében megtörtént az alapkompetenciák folyamatmérése olvasásértésből és
matematikai kompetenciából. Mindkettőnél tapasztalat, hogy fejlődést mutatnak az eredmények. Ennek a mérésnek − szinkronban az Országos Kompetenciaméréssel – diagnosztikus szerepe van az oktató-nevelőmunka további alakításában. Az 4. számú mellékletben a folyamatmérés eredménye olvasható.
2007 májusában a 10. osztályos tanulók megírták a központi kompetenciamérést független mérőbiztos felügyeletével. Miután az összes feladatlapot tovább kellett küldeni, a mérés eredménye majd 2009 februárjában várható.
A 10. évfolyam végén a fő érettségi tárgyakból (magyarból, matematikából, angol, német és francia nyelvből, illetve történelemből) megtörtént az úgynevezett szakaszmérés – ezt a diákok nemes egyszerűséggel csak kisérettséginek nevezik. Minden tantárgy az érettségi követelményeinek tükrében, az érettségi feladattípusait felhasználva alakította ki a két év anyagából a követelményt. A 5. sz. mellékletben az eredményeket tantárgyanként közöljük.
1. sz. melléklet
A 2007 – 2008. tanév 9. osztályai
Az Adatlap statisztikai feldolgozása
A 2007 – 2008-as tanévben iskolánkban 97 diák kezdett tanulni, közülük 66-an gimnáziumi, 31-en
szakközépiskolai képzésre járnak. A tanulók közül 43 fiú és 54 lány. A tanulók a környék 19 iskolájából érkeztek hozzánk, legtöbben − 37-en − a Kis Bálint Általános Iskolából, 13 tanuló a dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskolából, Szeghalomról 7 tanuló, a Szent Gellért Általános Iskolából 6, a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolából 5 tanuló. Talán figyelemre méltó a helyi iskolák részvétele a gimnázium beiskolázásában: a 2006-07-es tanévben a Kis Bálint Általános Iskolából 42 tanuló, a Rózsahegyiből 16, a Szent Gellértből 7 tanuló folytatta tanulmányait gimnáziumunkban, ez a tanulók 70 %-a volt. Az idén ez csupán 50 %. A tanulók 88 %-a lakik városban, 7,5 százalékuk érkezett községből. A szülők iskolai végzettségét tekintve azt mondhatjuk, hogy az apák között 16 % azok aránya, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, 58 %-uk rendelkezik szakmunkás végzettséggel, 18,5 %-nak van érettségije, és csupán hét olyan apa van, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik – ebből 2 egyetemi végzettségű. Az elmúlt tanévben ez a szám 14 volt.
Az anyák esetében 22% csak általános iskolai, 38% szakmunkás, 24% érettségi végzettséggel rendelkezik, 13 anyának van főiskolai, és egynek egyetemi végzettsége. A elsőfokú végzettségűek aránya tavaly is hasonló volt, azonban az érettségivel nem rendelkezők aránya 47% volt az idei mintegy 60 %-kal szemben. Miután tudjuk a nemzetközi vizsgálatokból, hogy a tanuló teljesítményét nagy mértékben befolyásolja az anya iskolai végzettsége, a diákoktól alacsony teljesítményszintet prognosztizálhatunk a szülők végzettsége tükrében.
Az apák 47 %-a dolgozik szakmunkásként, 11%-uk betanított munkás, 3% írta azt, hogy munkanélküli, és 20% jelölte be az egyéb foglalkozású kategóriát.
Az anyák közül 21% szakmunkásként, 11 % betanított munkásként dolgozik. Nagyon sok, 13% a munkanélküli, és további 21 % jelölte az egyéb foglalkozású kategóriát.
A diákok 68%-a él a két édesszülővel, 20 %-ukat egyedül nevelő anya, 3%-ukat egyedül nevelő apa neveli. Mintegy 7%-ban édesanya és nevelőapa a gondozó.
A tanulók 10 %-ának nincs testvére, 50%-uk kétgyermekes, 25%-uk háromgyermekes családban él. A diákok 12 %-ának van három, vagy ennél több testvére.
A diákok 91% él kétgenerációs családban. Arra a kérdésre, hogy milyen legmagasabb végzettséget szeretne elérni, a diákok 60%-a válaszolta,
hogy felsőfokú végzettséget kíván elérni, 23 % csak érettségit akar, a maradék 17% technikusi képesítést szeretne.
A tanulók 91 %-ának van saját szobája, 79 %-uk rendelkezik számítógéppel, viszont csak 16%-uk jár rendszeresen könyvtárba.
A családok 25%-ánál 50-nél kevesebb könyv van otthon, 48%- uknál 50 és 200 között, 18 %-nál 200 és 1000 között, és hét diák jelölte, hogy 1000-nél több könyvük van. Tudjuk azonban a nemzetközi és hazai kutatásokból, hogy ezeket az adatokat nem lehet teljesen pontosnak tekinteni.
Annál is inkább, mert a diákok közül csak 7 % olvas rendszeresen, 5% egyáltalán nem, 32% csak újságot olvas. Csak a kötelezőket veszi kézbe 28%, és alkalmanként regényeket olvas további 28 %.
A tanulók 45 %-a közepesen elégedett eddigi iskolai teljesítményével, 35%-uk elégedett, és 6,5%-uk nagyon elégedett. Csak 14%-uk gondolja úgy, hogy az eddigi teljesítményével nem lehet elégedett.
Itt érdemes megnézni az általános iskolai átlagokat, hiszen számunkra a felvételi eljárásban elsősorban ez a mérvadó. Az alábbi táblázatban az átlagok az összes tanulóra nézve olvashatók. (A tavalyi átlag 3,66 volt.)
Átlag 3,55 Szórás ,66 Szórás 18,59%
Az alábbi hisztogramon láthatjuk, hogy a görbe balra tolódott, jó eredménnyel kevesen, 3,5 alattival viszont annál többen érkeztek.
ISKÁTL
5,004,504,003,503,002,502,001,50
ISKÁTL
Freq
uenc
y
40
30
20
10
0
Std. Dev = ,66 Mean = 3,55
N = 90,00
A tantárgyankénti átlagok a következő táblázatban olvashatók:
irodalom nyelvtan törté-nelem matema-tika
fizika földrajz biológia kémia ének idegen nyelv
Átlag 3,84 3,52 3,67 3,41 3,37 3,55 3,56 3,26 4,23 3,82 ,75 ,85 ,94 ,91 ,95 ,92 ,90 ,87 ,77 ,99 Szórás
19,53% 24,14% 25,61% 26,68% 28,18% 25,91% 25,28% 26,68% 18,2% 25,91% Láthatjuk, hogy – hasonlóan a tavalyi évhez − a matematika, a fizika és a kémia tantárgyak átlagai a legalacsonyabbak, míg azonban a szórás az elmúlt évben csak a matematikából volt túl a 25%-os határon (26,14%), most az irodalom , a nyelvtan és az ének kivételével mindenütt átlépi ezt a küszöböt, sokat elárulva az évfolyam homogenitásáról. Érdemes osztályokra levetíteni ezt az eredményt. 9. A osztály − nyelvi előkészítő irodalom nyelvtan törté-nelem matema-
tika fizika földrajz biológia kémia idegen
nyelv Átlag 4,12 3,81 4,27 4,00 3,88 4,15 3,92 3,88 4,48
,65 ,69 ,67 ,85 ,82 ,78 ,80 ,86 ,65 Szórás 15,77% 18,11% 15,69% 21,25% 21,13% 18,79% 20,4% 22,16% 14,5%
Láthatjuk, hogy egyetlen egy esetben sem haladja meg a szórás a 25%-ot, tehát a csoport teljesítménye – legalábbis a kapott osztályzatok tükrében – viszonylag homogénnak mondható. 9. B osztály – normál gimnázium irodalom nyelvtan törté-nelem matema-
tika fizika földrajz biológia kémia ének idegen
nyelv Átlag 3,74 3,43 3,60 3,34 3,23 3,51 3,49 3,20 4,16 3,60
,78 ,88 ,88 ,80 ,88 ,85 ,98 ,76 ,86 ,98 Szórás 20,85% 25,6% 24,44% 29,94% 27,24 24,21% 28,08% 23,75 20,67 27,22%
Itt már más a helyzet: A szórás szinte mindegyik tárgynál közelíti vagy meghaladja a 25% küszöbértéket, azaz sokkal szórtabb a csoport, mint az A osztályban. 9. C osztály – kereskedelmi
irodalom nyelvtan törté-nelem
matema-tika
fizika földrajz biológia kémia ének idegen nyelv
Átlag 3,70 3,37 3,23 2,97 3,10 3,07 3,33 2,80 4,33 3,53 ,75 ,89 ,97 ,81 ,99 ,83 ,80 ,66 ,62 1,01 Szórás
20,27% 26,4% 30,03% 27,27% 31,93% 27,03% 24,02% 23,57% 13,41% 28,61% A C osztály a kapott jegyek alapján a leggyengébb teljesítményű, ráadásul a szórás is náluk a legjelentősebb, tehát a legtöbb tárgyból a legkevésbé homogén összetételűek – legalábbis a hozott jegyek alapján… A három osztályra nézve homogenitás-vizsgálatot, úgynevezett variancia-analízist alkalmaztunk, amely megmutatja, hogy a három osztály teljesítménye alapján homogén csoportról beszélhetünk-e. Az analízis azt mutatja, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől.
Az általános iskolai jegyek átlaga Subset for
alpha = .05
milyen betűjelű osztályba jár
1 2
Tukey HSD a C osztályba jár 30 3,2333 a B osztályba jár 35 3,4603 az A osztályba jár 25 4,0711 Sig. ,292 1,000
Tukey B a C osztályba jár 30 3,2333 a B osztályba jár 35 3,4603 az A osztályba jár 25 4,0711
Ezt a próbát elvégezve minden tantárgy esetében azt tapasztaljuk, hogy az irodalom és a nyelvtan tantárgy kivételével minden tárgyból szignifikánsan különbözik az A osztály teljesítménye a többiekétől. Az eredmény természetesen nem meglepő, hiszen a nyelvi előkészítő osztályba a jobb tanulókat vártunk. Az osztály átlaga 4,07, míg a másik kettőé 3,46 és 3,23. A tanulóknak a tantárgyakhoz fűződő attitűdjét is megvizsgáltuk. A következő táblázatban ezt láthatjuk. irodalom nyelvtan történelem matema-
tika fizika földrajz biológia kémia idegen nyelv
Átlag 3,53 3,18 3,51 2,90 2,95 3,21 3,41 2,90 3,78 ,68 ,84 ,98 1,16 ,92 ,84 ,87 ,96 ,91 Szórás
19,26% 26,41% 27,92% 40% 31,18% 27,1% 25,51% 33,1% 24,07% Látható, hogy a tantárgyak kedveltsége és a rossz tantárgyi teljesítmény együtt jár: a matematika, a fizika és a kémia a legkevésbé kedvelt tárgy, és ezeknek a szórása a legnagyobb.
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
iskolai átlag
attit
űd
Látható, hogy a teljesítmény és az attitűd együtt mozog, és ez így természetes is. A három osztályt külön nézve azonban már árnyaltabban láthatjuk az összefüggést.
Az A osztály jegy-attitűd ábrája
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
iskolai átlag
attit
űd
A B osztály jegy-attítűd ábrája
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
iskolai átlag
attit
űd
A C osztály jegy-attitűd ábrája
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
iskolai átlag
attit
űd
A látvány arra ösztönzi az elemzőt, hogy megvizsgálja az osztályok homogenitását az attitűd szempontjából is.
N Subset for alpha = .05
milyen betűjelű osztályba jár
1 2
Tukey HSD a C osztályba jár 31 3,1254 a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342 Sig. ,830 1,000
Tukey B a C osztályba jár 31 3,1254 a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342
Azt látjuk, hogy itt is az A osztály „lóg ki” a sorból, az attitűd szempontjából is szignifikánsan különbözik a másik két csoporttól. Megvizsgáljuk, hogy mi befolyásolhatja a diákok iskolai teljesítményét illetve attitűdjét. Correlations
az anya iskolai végzettsége
az apa iskolai végzettsége
a tanuló állandó lakhelye
szokott-e olvasni valamit a
tankönyvön kívül
ISKÁTL ATTÁTL
az anya iskolai végzettsége
1,000
az apa iskolai végzettsége
,664 1,000
a tanuló állandó lakhelye
-,110 -,067 1,000
szokott-e olvasni valamit a
tankönyvön kívül
,091 ,067 -,175 1,000
ISKÁTL ,304 ,208 -,008 ,300 1,000 ATTÁTL ,301 ,354 ,086 ,257 ,559 1,000
Látjuk, hogy az iskolai teljesítmény és az attitűd az anya iskolai végzettségével 0,3-as szinten korrelál, az iskolai teljesítmény összefüggése az apa végzettségével kisebb, de az attitűd összefüggése itt erősebb. Az olvasás gyakoriságával is 0,3-as kapcsolatot mutat a teljesítmény. Az pedig természetes, hogy az attitűd és a teljesítmény 0,56-os, erős korrelációt mutat. Az viszont elgondolkodtató, hogy a szülők iskolai végzettsége semmilyen kapcsolatban nincs a gyerek olvasási szokásaival.
Az alábbi grafikon is ezt igazolja: jól látható, hogy a cask általános iskolát végzett anyák gyermekei nem teljesítettek sokkal rosszabbul, mint a felsőoktatásban végzetteké.
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
0 1 2 3 4 5
Az anya v égzettsége
isko
lai t
elje
sítm
ény
Ezek tehát azok a mutatók, amelyeket a diákok adatlapja alapján, az általuk beírt információk
segítségével meg tudtunk állapítani. Ezekre az adatokra semmilyen befolyásunk nincs, viszont ezek alapján/segítségével került be a gyerek az intézményünkbe, az itteni teljesítményét is ezek tükrében tudjuk vizsgálni.
2. sz. melléklet A bemeneti mérések eredményei Az olvasási kompetencia mérése
Az olvasásértést a kilencedikes évfolyamon nagymintán bemért, jól működő tesztlappal végezzük. A feladatlap négy szöveget tartalmaz: ismeretterjesztő, dokumentum, publicisztikai, leíró jellegű szöveget, követve ezzel a hazai (Monitor, Orsz. Kompetenciamérés) illetve a nemzetközi (PISA) mérési gyakorlatot. A feladatlap esetében fontos, hogy jó mutatókkal rendelkezzen. Ez elsősorban a reliabilitást jelenti, azaz azt, hogy a feladatlap azt méri, amit mérni szeretnénk vele, s ezt jó biztonsággal teszi. A másik, nehezebben megfogható mutató a validitás, amelynek jóságát úgy próbáltuk biztosítani, hogy a tanulók azonos feltételek mellett, egyazon időpontban,, megfelelő körülmények között írták a feladatlapot. A reliabilitás 0 és 1 közötti érték, a képességmérő tesztek esetében 0,75 –ös Cronbach-α értéktől már megbízhatónak számít a feladatlap. A mi mérőlapunk Cronbach-α-ja 0,8248, ami igen jónak mondható. Azt látjuk, hogy a teljesítmény viszonylag homogén, a szórások a küszöbértéken jóval belül vannak, viszont a teljesítmény rendkívül alacsony: 10 %ponttal maradnak el a tavalyi 9.-esek teljesítményétől, és így majdnem 30%-kal a standardtól, és ez már szignifikáns különbséget jelent. A menetrend dokumentum olvasása okozta a legnagyobb problémát a diákoknak: a 36 %-os átlag azt jelenti, hogy szinte semmit nem értettek belőle. (A PISA vizsgálaton a legalsó sáv határa 25%, s ez már gyakorlatilag funkcionális analfabetizmust jelent.)
leíró ismeretterjesztő menetrend dokumentum
szépirodalmi recept dokumentum összesen
Átlag 48,6801 36,8789 40,0725 43,3333 42,2226 Szórás 20,3944 14,4138 20,2185 14,7424 12,1310
A következő hisztogramon látjuk, hogy a görbe erősen balra tolódott, jó illetve kiugró teljesítményt alig találhatunk.
OLVÖSZÁZ
80,075,0
70,065,0
60,055,0
50,045,0
40,035,0
30,025,0
20,015,0
Az olvasásértés végeredménye
Freq
uenc
y
30
20
10
0
Std. Dev = 12,13 Mean = 42,2
N = 92,00
Érdemes megnézni, hogy a három osztály teljesítménye bármelyik szövegen, illetve összességében mutat-e különbséget. A Variancia-analízis elvégzése után elmondhatjuk, hogy a menetrend dokumentum szöveg esetében az osztályok között nincs szignifikáns különbség, a többi szöveg esetében viszont van. A teljesítményt megvizsgáltuk a nyolcadikos év végi átlag, illetve az irodalom és történelem jegyek tükrében.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5irodalom jegy
olva
sásé
rtés
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
történelem jegy
olva
sásé
rtés
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
év végi átlag
olva
sásé
rtés
Ha lebontjuk iskolákra a teljesítményt, a következőt tapasztaljuk:
Kis Bálint Általános Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
év végi átlag
olva
sásm
egér
tés
Rózsahegyi Általános Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
év végi átlag
olva
sásé
rtés
Szent Gellért Általános Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
év végi átlag
olva
sásm
egér
tés
Ványai Ambrus Általános Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
év végi átlag
olva
sásé
rtés
Szeghalmi Műv észeti Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
év végi átlag
olva
sásé
rtés
Meg kell természetesen jegyezni, hogy az alacsony elemszám miatt az iskolákra vonatkozóan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, az egyes tanulók teljesítményére vonatkozóan azonban igen. Nézzük, hogy a különböző iskolákból jött gyerekek részteljesítménye milyen volt az olvasásértés teszten: Kis Bálint Általános Iskola
ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen Átlag 52,97 37,69 42,96 44,44 44,49 Szórás 19,57 15,42 20,24 13,98 12,58
Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola
ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen Átlag 51,42 42,85 33,33 57,33 46,20 Szórás 27,84 13,36 24,94 16,05 14,08
Szent Gellért Általános Iskola
ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen Átlag 63,09 44,04 60,00 53,33 55,17 Szórás 18,3 17,15 24,22 11,15 13,61
Ványai Ambrus Általános Iskola
ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen Átlag 43,95 36,26 37,94 45,12 40,84 Szórás 15,93 12,52 18,73 15,19 10,44
Szeghalmi Művészeti Iskola ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen
Átlag 32,14 32,14 32,22 41,11 34,48 Szórás 21,06 10,83 14,85 6,55 6,63
Ahhoz, hogy megtaláljuk az olvasásteljesítmény okait, készíthetünk egy dendrogramot. Elvégeztünk egy összefüggés-vizsgálatot, az úgynevezett Cluster-analízist, ami megmutatja, hogy a megadott változók közül mi mivel függ össze a legszorosabban. A beírt változókról feltételezzük leginkább, hogy hatnak az olvasásteljesítményre. Az ábráról leolvashatjuk, hogy az, hogy melyik iskolába járt a gyermek, hat a legjobban a teljesítményére C A S E 0 5 10 15 20 25 Label Num +---------+---------+---------+---------+---------+ IRODJEGY 4 NYELVTAN 5 NYELVATT 8 TORTJEGY 6 TORTATT 9 IRODATT 7 OLVSZOK 10 APAISK 2 ANYAISK 3 VOLTISK 1 OLVÖSSZP 11
Az alábbi korrelációs táblázat adatai is igen tanulságosak: láthatjuk, hogy az olvasásértés eredménye nem elsősorban az irodalom és nyelvtan eredményétől, hanem sokkal inkább a történelem eredményétől függ. Az oka ennek nyilván az, hogy az irodalom és a nyelvtan (de főleg az irodalom) elsősorban szépirodalmi szövegekkel dolgozik, a szövegértési kompetencia fejlesztését azonban sokkal inkább szolgálja az új, forrásközpontú történelemoktatás, ahol a diákok változatos tartalmú és formájú szövegekkel találkoznak. Correlations
Volt iskola az apa végzetts
az anya végzetts
Irodalom jegy
Nyelvtan jegy
Történ. jegy
Irodalom attitűd
Nyelvtan attitűd
Tört. attitűd
Olv. szok Olv. értés
Volt isk. 1,000 az apa
végzetts -,116 1,000
az anya végzetts
-,224 ,664 1,000
Irod. jegy -,063 -,040 ,019 1,000 Nyelvjegy -,021 -,052 -,020 ,678 1,000 Tört. jegy -,098 ,140 ,238 ,457 ,423 1,000 Irod. att ,099 -,078 -,091 ,149 ,170 -,149 1,000
Nyelv att. ,040 -,124 -,167 ,313 ,532 ,036 ,317 1,000 Tört. att -,133 ,307 ,327 ,165 ,083 ,634 -,137 -,035 1,000
Olv. szok ,214 ,067 ,091 ,064 ,143 ,303 ,006 -,031 ,142 1,000 Olv értés -,307 ,071 ,167 ,353 ,383 ,423 -,185 -,112 ,261 ,152 1,000
Így talán érdemes megnézni azt is, hogy a többi tantárgy teljesítménye mennyire befolyásolja az olvasásértést – vagy fordítva: az olvasásmegértés hogyan befolyásolja a tantárgyi teljesítményt. Láthatjuk, hogy az irodalom jegy minden tantárgy eredményével erősen korrelál, de az olvasási szokásokkal kevésbé. Az olvasásmegértés minden tárgy eredményével jó közepes korrelációt mutat. Nyilvánvaló, hiszen minden tantárgy tanulásához szükség van az olvasásmegértésre. Ha ez azonban így van, akkor sokkal erősebb korrelációt kellene mutatniuk. Így nyitva marad a kérdés: Mi befolyásolja a tantárgyi eredményeket?
Correlations iroda-lom nyelv-tan történe-
lem matema-
tika fizika földrajz biológia kémia idegen
nyelv olv. szok
olv. értés
irodalom 1,000 nyelvtan ,693 1,000
történelem ,466 ,428 1,000 matem. ,456 ,538 ,441 1,000 fizika ,460 ,430 ,671 ,652 1,000
földrajz ,461 ,399 ,413 ,549 ,449 1,000 biológia ,419 ,335 ,660 ,448 ,564 ,420 1,000 kémia ,411 ,470 ,581 ,601 ,672 ,545 ,549 1,000 Idegen nyelv
,404 ,381 ,494 ,478 ,440 ,210 ,418 ,445 1,000
olv. szok ,088 ,149 ,309 ,244 ,356 ,100 ,225 ,323 ,223 1,000 olvasás-
értés ,362 ,379 ,433 ,320 ,282 ,278 ,402 ,387 ,381 ,151 1,000
A matematikai kompetencia mérése
A matematikai kompetencia felmérését a tavaly már bevált, jó eredményeket mutató feladfatsorral végeztük. A feladatsor reliabilitása 0,8317, ami igen jónak mondható, tekintve, hogy képességet mérünk. A tanulók egyidőben írták a feladatsort, azonos körülmények között, így biztosítottuk a megfelelő validitást.
Statistics
MKSZÁZ97
032,623131,111115,4678
239,2537
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
A táblázatban látható, hogy az évfolyam átlaga nagyon alacsony, mindössze 32,62%. A szórás viszonylag kicsi, tehát az évfolyam nagyjából homogénnek tekinthető.
MKSZÁZ
70,060,050,040,030,020,010,00,0
MKSZÁZ
Freq
uenc
y
30
20
10
0
Std. Dev = 15,47 Mean = 32,6
N = 97,00
A hisztogram görbéje nagyjából normál eloszlást mutat, de a görbe erősen balra tolódott Viszont a hozott teljesítmény azt mutatta, hogy az A osztály szignifikánsan jobb a másik kettőnél. Nézzük, igaz-e ez a matematikai kompetencia teljesítményükre is? Variancia-analízissel nézzük meg a csoportok teljesítményét.
A matematikai kompetencia eredményei
Subset for
alpha = .05
Tukey HSD a B osztályba jár 29,3889 a C osztályba jár 29,6774 az A osztályba jár 41,1111 Sig. ,997 1,000
Tukey B a B osztályba jár 29,3889 a C osztályba jár 29,6774 az A osztályba jár 41,1111
És íme, azt látjuk, hogy ezen a teszten is jobban teljesítettek az A osztályba járók. A különbség szignifikáns. Az osztályonkénti teljesítmény a következőképpen alakult:
A osztály B osztály C osztály Összesen Átlag 41,11 29,38 29,67 32,6 Szórás 16,9 12,92 15,00 15,47
Látjuk az osztályok közötti különbséget, viszont minden osztály külön teljesítménye homogénnak mondható a kis szórás miatt. Vizsgáljuk meg a teljesítményt befolyásoló tényezőket osztályonként.
matematika A osztály
matematika B osztály
matematika C osztály
melyik iskolából érkezett -,075 -,202 -,342 az anya iskolai
végzettsége ,235 ,139 ,179
olvasásértés ,503 ,412 ,177 matematika jegy ,533 ,367 -,110
matematika attitűd ,390 ,139 ,184 Azt látjuk, hogy a volt iskola egyáltalán nem befolyásolja a gyerek matematika kompetencia teszten nyújtott teljesítményét. Az anya iskolai végzettségével a korrelációt mindenütt alacsony, az A osztályosok esetében egy kicsit erősebb. Ennél érdekesebb az olvasásértés hatása: az A és B osztálynál erős a kapcsolat, míg C osztálynál gyenge. A matematika jeggyel való kapcsolat az A osztályosoknál erős, a B osztályosoknál közepes, a C osztálynál viszont negative korrelációt látunk. Így hát érdemes megnézni az osztályok jegy-kompetencia ábráját.
Az A osztály matematika kompetencia - év végi j egy ábrája
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
A B osztály matematika kompetencia - év v égi j egy ábrája
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
A C osztály matematikai kompetencia - év végi jegy ábrája
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
A grafikonok is igazolják a táblázatban látottakat: Míg az A és B osztály trendvonala némi meredekséget mutat, a C osztálynál majdnem vízszintes, azaz valóban nem magyarázza a teljesítményt. Vizsgáljuk meg iskolánként a teljesítmény – jegy ábrát:
Kis Bálint Általános Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
Rózsahegyi Általános Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
Szent Gellért Általános Iskola
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
Dév av ánya
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
Szeghalom
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év v égi j egy
kom
pete
ncia
Csárdaszállás - Köröstarcsa
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
kom
pete
ncia
A teljes évfolyam teljesítménye
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év v égi j egy
kom
pete
ncia
Miután a matematikai kompetencia és az olvasásértés korrelációja erős volt, érdemes megvizsgálnunk a kettő viszonyát. Azt feltételezhetjük, hogy ugyanazok a tanulók teljesítenek jól illetve rosszul mindkettőn.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
matematikai kompetencia
olva
sásm
egér
tés
Feltételezésünk beigazolódott: valóban együtt mozog a két teljesítmény.
3. sz. melléklet A tantárgyi felmérések eredményeinek feldolgozása
Matematika
A matematika tudásszint mérést nem a kollégák által kidolgozott, hanem kívülről kapott feladatsorral oldotta meg a matematika munkaközösség. A teszt megbízhatóságát vizsgálva azt kell mondanunk, hogy a feladatsor mindenképpen javításra szorul, ugyanis a reliabilitás-mutatója alacsony, 0,6704, ez tudásszint méréseknél kevés, komoly esély van arra, hogy a teszt nem megbízható, vagyis nem azt méri, amit szeretnénk vele vizsgálni. Persze oka lehet az alacsony reliabilitásnak az is, ha a hozzánk bekerült diákok nem tanulták azokat a dolgokat, amelyekre a kérdések vonatkoztak. A jövőben mindenesetre érdemes lenne elgondolkodni egy sajkát kidolgozású, megbízható tesztrendszer kidolgozásán. Annál is inkább, mivel a teszt reliabilitás vizsgálata kimutatta, hogy ha ki is hagyjuk a teszt leggyengébb feladatát, akkor sem lesz jobb a Cronbach α 0,704-nél, ez pedig még mindig alacsony érték. Nézzük tehát, hogyan teljesítettek a tanulók matematikából. Látjuk, hogy az átlag rendkívül alacsony, 17, 97%, a szórás is kicsi, tehát az évfolyam homogénnak mondható. A hisztogram nagyon erősen balra tolódott görbét mutat.
Statistics
MATSZÁZ94
317,978715,000013,8700
ValidMissing
N
MeanMedianStd. Deviation
MATSZÁZ
80,070,060,050,040,030,020,010,00,0
MATSZÁZ
Freq
uenc
y
40
30
20
10
0
Std. Dev = 13,87 Mean = 18,0
N = 94,00
Ha megnézzük az osztályok teljesítményét külön, a következőt látjuk:
A osztály B osztály C osztály Összesen Átlag 29,32 14,34 12,75 17,97 Szórás 17,48 10,17 7,75 13,87
Az eredményt látva variancia-analízist alkalmazunk:
Subset for alpha = .05 milyen betűjelű osztályba jár 1 2
Tukey HSD a C osztályba jár 12,7500 a B osztályba jár 14,3421 az A osztályba jár 29,3269 Sig. ,864 1,000
Tukey B a C osztályba jár 12,7500 a B osztályba jár 14,3421 az A osztályba jár 29,3269
Azt látjuk, hogy az A osztály teljesítménye bár rendkívül alacsony, mégis szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől. Vizsgáljuk meg osztályonként, hogy az általános iskolából hozott érdemjegy milyen összefüggésben van a teljesítménnyel.
Az A osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
A B osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
A C osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év v égi j egy
felm
érés
Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az általános iskolai év végi osztályzatok nem tükröződnek a felmérés eredményében – egy-két tanuló kivételével. Az összesített korrelációs tábla azt mutatja, Hogy közepesen erős összefüggés van a diákok teljesítménye és az év végi jegy között. Mutatja valamint az együttjárást az olvasásértéssel és a matematikai kompetenciával Árnyalhatjuk az eredményt, ha megnézzük osztályokra bontva az összefüggést. A C osztálynál látható, hogy a matematika felmérés eredménye kevésbé függ a matematika jegytől, az olvasásértéstől és a matematikai kompetenciától. Összesített korrelációs tábla
VOLTISK az anya végzettsége
MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ
VOLTISK 1,000 az anya
végzettség -,224 1,000
MATJEGY -,119 ,278 1,000 OLVÖSZÁZ -,307 ,167 ,323 1,000 MATSZÁZ -,287 ,310 ,582 ,577 1,000 MKSZÁZ -,317 ,287 ,357 ,458 ,522 1,000
Az A osztály
VOLTISK az anya végzettsége
MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ
VOLTISK 1,000 az anya
végzettség -,363 1,000
MATJEGY -,122 ,045 1,000 OLVÖSZÁZ ,230 -,119 ,411 1,000 MATSZÁZ -,117 ,213 ,539 ,584 1,000 MKSZÁZ -,075 ,235 ,533 ,503 ,603 1,000
A B osztály
VOLTISK az anya végzettsége
MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ
VOLTISK 1,000 -,014 -,034 -,115 -,017 -,202 az anya iskolai
végzettsége
-,014 1,000 ,098 -,061 ,049 ,139
MATJEGY -,034 ,098 1,000 ,254 ,540 ,367 OLVÖSZÁ
Z -,115 -,061 ,254 1,000 ,493 ,412
MATSZÁZ -,017 ,049 ,540 ,493 1,000 ,344 MKSZÁZ -,202 ,139 ,367 ,412 ,344 1,000
A C osztály
VOLTISK az anya iskolai végzettsége
MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ
VOLTISK 1,000 -,262 ,184 -,299 -,348 -,342 az anya
végzettség -,262 1,000 ,176 ,228 ,112 ,179
MATJEGY ,184 ,176 1,000 -,161 ,365 -,110 OLVÖSZÁZ -,299 ,228 -,161 1,000 ,161 ,177 MATSZÁZ -,348 ,112 ,365 ,161 1,000 ,285 MKSZÁZ -,342 ,179 -,110 ,177 ,285 1,000
Irodalom
Az irodalom szintfelmérő megíratásával – mint minden szintmérő esetében – arra keresünk választ, hogy a hozzánk érkező tanulók alapvető irodalmi alapfogalmakkal, értelmező és elemző készséggel rendelkeznek-e, illetve milyen szinten. Az elemzés során először a tesztátlagot tekintve vizsgálódunk, majd megnézzük, hogy az egyes feladatokon milyen teljesítményt nyújtottak a tanulók. A feladatsor reliabilitása 0,84, ami megfelelőnek mondható, vagyis a feladatlap nagy biztonsággal méri a diákok tudását. Az irodalom feladatsoron elérhető pontszám 44 volt, az egyszerűség és a jól követhetőség érdekében azonban az eredményeket %pontban számoljuk. Nézzük tehát az évfolyam, illetve az osztályok átlagát és szórását. A osztály B osztály C osztály Évfolyamátlag Átlag 24,90 20,42 23,27 22,58 Szórás 12,45 15,60 15,58 14,77 Az osztályok teljesítménye nem tér el egymástól túlságosan, így érdemes variancia-analízissel megvizsgálni, van-e különbség a csoportok között.
Subset for alpha = .05
milyen betűjelű osztályba jár 1 Tukey HSD a B osztályba jár 20,4261
a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084 Sig. ,462
Tukey B a B osztályba jár 20,4261 a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084
Amint az ábra mutatja, nincs szignifikáns különbség az osztályok teljesítménye között.
Vizsgáljuk meg a teljesítményt a kapott év végi jegyek tükrében:
Az évfolyam teljesítménye az irodalom jegyek tükrében
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegyek
felm
érés
Az A osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
A B osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
A C osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
Látható, hogy a trendvonal a C osztály esetében majdnem vízszintes, az ötösök és a kettesek ugyanúgy teljesítettek. A B osztályban van egy kiugró teljesítmény, ez az egy tanuló teljesített a tőle elvárható módon.
Nyelvtan
A nyelvtan szintfelmérő megíratásával arra keresünk választ, hogy a hozzánk kerülő diákok rendelkeznek-e a megfelelő helyesírási és leíró nyelvtani alapismeretekkel. Annál fontosabb ez, hogy a középiskolának már nem feladata a leíró nyelvtani ismeretek újratanítása, csupán az ismeretek bővítésével foglalkozik a tananyag, körülbelül az első év nyelvtanóraszámának felében – gimnazista osztályoknál ez 16-18 óra, szakközepeseknél a kétszerese. Így nagyon fontos feladat hárul az általános iskolai alapozó képzésre. A nyelvtan szintfelmérő Cronbach – α értéke 0,94, így a feladatlap reliabilitása igen jónak mondható. Nézzük meg tehát a teszten elért átlageredmény táblázatát.
Statistics
NYÖPSZÁZ95
230,789530,434812,7091
161,5212
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
NYÖPSZÁZ
65,060,0
55,050,0
45,040,0
35,030,0
25,020,0
15,010,0
5,0
NYÖPSZÁZ
Freq
uenc
y
30
20
10
0
Std. Dev = 12,71 Mean = 30,8
N = 95,00
A görbe ez esetben is erősen balra tolódik, rendkívül alacsony teljesítményeket látunk.
A osztály B osztály C osztály Összesen Átlag 38,50 30,32 24,89 30,78 Szórás 13,50 11,29 10,44 12,70
Az osztályok teljesítménye között nagy az eltérés, vizsgáljuk meg, van-e különbség a teljesítményük között.
NYÖPSZÁZ
31 24,894838 30,320426 38,5033
,167 1,00031 24,894838 30,320426 38,5033
milyen betűjelűosztályba jára C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba járSig.a C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba jár
Tukey HSDa,b
Tukey Ba,b
N 1 2Subset for alpha = .05
Means for groups in homogeneous subsets are displayed.Uses Harmonic Mean Sample Size = 30,917.a.
The group sizes are unequal. The harmonic mean of the groupsizes is used. Type I error levels are not guaranteed.
b.
Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan eltér a másik két osztályétól. Magyarázzák-e a hozott jegyek az alacsony teljesítményt?
az évfolyam nyelvtan teljesítménye
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év v égi j egy
felm
érés
Az A osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi j egy
felm
érés
A B osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
A C osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
Úgy tűnik, hogy a kapott osztályzatok itt sincsenek összhangban a nyújtott teljesítménnyel.
Történelem A történelem szintfelmérést a kollégák által kidolgozott teszttel végeztük. A teszt Cronbach-α- ja igen jó, 0,8387. Az item-analízisből kiderül, hogy a feladatsor jól javítható, a reliabilitása még emelhető. Azt mindenképpen kimondhatjuk, hogy a teszt megbízhatóan méri a diákok tudását. A diákok teljesítménye a következőképpen alakul:
Statistics
TÖRÖSZSZ95
242,286839,655213,8157
190,8722
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
TÖRÖSZSZ
100,090,080,070,060,050,040,030,020,0
TÖRÖSZSZ
Freq
uenc
y
30
20
10
0
Std. Dev = 13,82 Mean = 42,3
N = 95,00
Itt is egy erősen balra tolódott görbét láthatunk, tehát nézzük meg a teljesítményt a hozott jegyek tükrében.
Az A osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
A B osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
A C osztály
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 1 2 3 4 5
év végi jegy
felm
érés
Az A osztály trendvonala mutat némi meredekséget, a másik két osztálynál a kapott osztályzatok alig magyarázzák a teljesítményt. Variancia-analízissel megnézzük az osztályok közötti homogenitást.
TÖRÖSZSZ
38 38,384831 38,487226 52,5199
,999 1,00038 38,384831 38,487226 52,5199
milyen betűjelűosztályba jára B osztályba jára C osztályba járaz A osztályba járSig.a B osztályba jára C osztályba járaz A osztályba jár
Tukey HSDa,b
Tukey Ba,b
N 1 2Subset for alpha = .05
Means for groups in homogeneous subsets are displayed.Uses Harmonic Mean Sample Size = 30,917.a.
The group sizes are unequal. The harmonic mean of the groupsizes is used. Type I error levels are not guaranteed.
b.
Az derült ki, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztályétól. Milyen háttérváltozók befolyásolják a teljesítményt? Végezzünk el egy korreláció-vizsgálatot: Correlations
voltisk az anya végzettség
Tört. jegy Tört. att olvszok olvértés törtteszt
voltisk 1,000 az anya
végzettség -,224 1,000
törtjegy -,098 ,238 1,000 törtatt -,133 ,327 ,634 1,000
olvszok ,214 ,091 ,303 ,142 1,000 olvértés -,307 ,167 ,423 ,261 ,152 1,000 törtteszt -,232 ,543 ,445 ,389 ,227 ,664 1,000
Látható, hogy ebben az esetben az anya végzettsége, a történelem osztályzat és az olvasásértés eredménye a közepesnél erősebb korrelációt mutat a történelem teszten nyújtott teljesítménnyel. Különösen figyelemre méltó az összefüggés az olvasásértéssel, hiszen a történelemoktatás új szemléletét igazolja az eredmény.
Informatika Az informatika felmérést is belső kidolgozású feladatsorral végeztük, így mindenképpen fontos megvizsgálni a teszt jóságmutatóit. A teszt megbízhatóságát jelentő reliabilitás ebben az esetben 0,7726, azaz elfogadható, ám javításra szoruló tesztről van szó. Az itemkihagyásos vizsgálat azt mutatja, hogy néhány feladat itemeinek javításával a teszt Cronbach-α-ja lényegesen jobbá tehető. A tanulók teljesítménye a következőképpen alakult:
Statistics
INFSZÁZ92
545,260944,000016,2608
264,4147
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
INFSZÁZ
90,085,0
80,075,0
70,065,0
60,055,0
50,045,0
40,035,0
30,025,0
20,015,0
INFSZÁZ
Freq
uenc
y
20
10
0
Std. Dev = 16,26 Mean = 45,3
N = 92,00
Látható, hogy a teljesítmény itt közepes, 45,26 az átlag , a szórás 16,26, vagyis a tanulók homogén módon teljesítettek. Érdemes ismét osztályonként vizsgálni az eredményeket:
A osztály B osztály C osztály Összesen Átlag 59,23 45,52 31,92 45,26 Szórás 13,56 13,75 9,45 16,26
Megfigyelhetjük, hogy az egyes osztályokon belül kisebb a szórás, mint a szórásátlag: ez a teljesítmény széles skálán elterülését fogja jelenteni. Az átlagok nagyon messze vannak egymástól, így homogenitás-vizsgálatot végzünk.
INFSZÁZ
28 31,928638 45,526326 59,2308
1,000 1,000 1,00028 31,928638 45,526326 59,2308
milyen betűjelűosztályba jára C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba járSig.a C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba jár
Tukey HSDa,b
Tukey Ba,b
N 1 2 3Subset for alpha = .05
Means for groups in homogeneous subsets are displayed.Uses Harmonic Mean Sample Size = 29,853.a.
The group sizes are unequal. The harmonic mean of the group sizes isused. Type I error levels are not guaranteed.
b.
Az átlagok és szórások alapján az eredmény nem meglepő: Mindhárom csoportnak a másiktól való különbözése szignifikáns, azaz olyan, mintha a gyerekek nem egy azonos, hanem három különböző populációból kerültek volna az iskolába. Az ok nyilván a háttérváltozók között keresendő: melyik lehet az a háttérváltozó, amelyik ilyen mértékben befolyásolja a gyerekek teljesítményét? Próbálkozzunk a korreláció-analízissel: Correlations
az apa i végzett
az anya végzett
MATJ FIZJEGY saját gép OLVÖSZ TÖRÖSZ INFSZÁZ MATSZ MKSZÁZ
az apa végzett
1,000
az anya végzett
,664 1,000
MATJ ,225 ,278 1,000 FIZJEGY ,148 ,300 ,634 1,000 van-e gépe -,354 -,391 -,224 -,138 1,000 OLVÖSZ ,071 ,167 ,323 ,268 -,117 1,000 TÖRÖSZ ,350 ,448 ,398 ,350 -,271 ,662 1,000 INFSZÁZ ,394 ,397 ,455 ,292 -,422 ,577 ,534 1,000 MATSZÁ ,280 ,310 ,582 ,316 -,316 ,577 ,588 ,589 1,000 MKSZÁZ ,240 ,287 ,357 ,112 -,281 ,458 ,503 ,452 ,522 1,000
Az eredmény érdekes: A szülők iskolai végzettségének mérsékelt hatása van az informatika teljesítményre. Erős korrelációt mutat viszont a matematika jeggyel, a matematika felméréssel (0,589) , a matematika kompetencia mérésével és az olvasásértéssel. Semmilyen összefüggést nem találunk viszont azzal, hogy van-e otthon számítógépük. Miután az adatlapon láttuk, hogy a tanulók 79%-ánál van otthon számítógép, ez az adat meglepő. Az egész csoportra nézve az ábra szépen emelkedő trendvonalat mutat, ha azonban megvizsgáljuk osztályokra vetítve, az eredmény már árnyaltabb lesz.
matematika - informatika
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
matematika
info
rmat
ika
4. sz. melléklet Folyamatmérések
Folyamatmérésen az iskolánkban tanuló gyerekek nyomon követését értjük. Kilencedik osztályba lépéskor megmérjük az alapkompetenciákat (olvasásértés és matematikai eszköztudás), majd két év elteltével, a középiskolai folyamat derekánál a kutatási gyakorlatnak megfelelően átdolgozott tesztekkel ismét felmérést készítünk ezekről a területekről. Az olvasásértésről tudjuk, hogy ebben az életszakaszban még jól fejleszthető, ráadásul minden tantárgy kisebb-nagyobb mértékben részt is vesz a fejlesztésben, viszont a matematikai kompetencia középiskolás korban már kevésbé vagy alig fejleszthető. Ennek a típusú készségnek a fejlesztésére legalkalmasabb a kisiskolás kor. Ahhoz, hogy a matematikai eszköztudás még ebben az életszakaszban is fejlődjön, speciális eszközökre, feladattípusokra lenne szükség, ez rendkívül komoly, időigényes fejlesztőmunkát kívánna. Az ilyen típusú fejlesztésre az iskolánkban a kollégák felkészültsége adott, viszont ez olyan rendkívüli megterhelést jelentene, amit nem várhatunk el ingyen és bérmentve senkitől. Annál is inkább, mert ez a típusú fejlesztőmunka nem elsősorban a matematika tantárgy keretein belül folyna, hanem minden más tantárgyat tanítónak kellene részt venni a fejlesztésben.
Az olvasási kompetencia mérése
A 11. osztályban a korábban már jól bevált képességmérő feladatlapot használtuk. A feladatlap reliabilitása 0,82, ez jónak mondható, a feladatlap alkalmas képességmérésre. Az évfolyam teljesítményét a következő táblázat mutatja:
Statistics
TELJ11.O82
574,120574,5550
9,964999,2985
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
Látjuk, hogy a feladatlap megoldottsági átlaga 74, 12 %-os, és a szórás mindössze 9, 96 %pont, ez azt jelenti, hogy homogén csoporttal van dolgunk. Az eloszlás görbéje a következő ábrán látható:
TELJ11.O
90,085,080,075,070,065,060,055,050,045,0
TELJ11.O
Freq
uenc
y
20
10
0
Std. Dev = 9,96 Mean = 74,1
N = 82,00
Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyaltabb képet kapunk:
Statistics
TELJ11.O29
281,240382,4500
6,665944,4348
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
A 11. A osztály teljesítménye
Statistics
TELJ11.O29
269,604171,9200
9,677193,6462
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
A 11. B osztály teljesítménye
Statistics
TELJ11.O24
170,974670,1700
9,035681,6428
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
A 11. C osztály teljesítménye
Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye lényegesen magasabb, mint a másik két osztályé. Érdemes a csoportok közötti homogenitást megnézni a teljesítményük alapján.
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 29 69,6041
3,00 24 70,9746 1,00 29 81,2403 Sig. ,825 1,000
Tukey B 2,00 29 69,6041 3,00 24 70,9746 1,00 29 81,2403
A variancia-analízis alapján azt mondhatjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a B és C osztály teljesítményétől, amelyek viszont homogén csoportot alkotnak. A folyamatmérés lényege persze nem az eredmények önmagukban való vizsgálata, hanem összevetése a korábbi hasonló eredménnyel. Talán legcélszerűbb és leglátványosabb a grafikus megjelenítés:
A 11. B osztály teljesítménye
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24tanulók
telje
sítm
ény
9. osztályos teljesítmény11. osztályos teljesítmény
A 11. C osztály teljesítménye
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24tanulók
telje
sítm
ény
9. osztályos teljesítmény11. osztályos teljesítmény
Mindhárom grafikonon láthatjuk, hogy a 11. osztályos teljesítmény – kevés kivételtől eltekintve – jobb, mint a 9.-es. Azt is látjuk, hogy a 9.-ben gyengébben teljesítők fejlődése nagyobb, mint a már akkor jól teljesítőké. Néhány tanulónál figyelhetünk meg csökkenést, náluk azonban egyéb külső okok is közrejátszottak a teljesítményük hanyatlásában.
Az évfolyam teljesítménye
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75
tanulók
telje
sítm
ény
9. o.11. o.
Látjuk, hogy a tanulók többsége a 70 és 90 %pont közé esik. Az országos kompetenciamérés eredménye szintén azt mutatja, hogy diákjaink olvasásértésben az országos standardhoz képest a tőlük a CSH-index alapján elvárható teljesítménytől jobb eredményt értek el. Miután a diákok háttere lényegesen nem változott az elmúlt évek alatt, a fejlődést mindenképpen az iskola munkájának lehet tulajdonítani. A két eredmény , illetve a fejlődés mértékének megállapítására a pedagógiai kutatásban használt, ugyanannál a csoportnál a fejlesztés előtti és utáni állapotot összehasonlító úgynevezett páros t-próbát (Paired Sample T-test) alkalmazzuk. Ez a módszer alkalmas, hogy megvizsgálja, két adatsor, ebben az esetben a 9.-es mérés és a 11.-es mérés átlaga szignifikánsan különbözik-e egymástól. A következő táblázat a próba eredményét mutatja:
Paired Samples Test
-16,9963 11,3632 1,3121 -19,6107 -14,3818 -12,953 74 ,000TELJ9O - TELJ11.OPair 1Mean Std. Deviation
Std. ErrorMean Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
Paired Differences
t df Sig. (2-tailed)
Látjuk, hogy a két mérés átlaga szignifikánsan különbözik egymástól. A szórás 11,36, ami azt jelenti, hogy acsoport teljesítményének növekedése is homogén mintát mutat.
Megerősítésképpen végezhetünk egymintás t-próbát is. Ez esetben a 11.-es átlagot elosztjuk a 9.-es átlaggal, azt feltételezve, hogy az eredmény 1 lesz, vagyis ugyanazok a diákok ugyanazt a tesztet ugyanúgy írják meg. Ha egynél nagyobb értéket kapunk, a második mérés jobb lett, ha egynél kisebbet, akkor rosszabb. A táblázatban látjuk, hogy a mérőszám 1,3305, azaz a 11.-es feladatmegoldás 33,05 %-kal jobb lett, mint a 9.-es. Ez szignifikáns különbséget jelent.
One-Sample Test
45,214 74 ,000 1,3305 1,2718 1,3891EGYTt df Sig. (2-tailed)
MeanDifference Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
Test Value = 0
Érdekes az is, hogy a három osztálytekintetében a növekedést nézve homogén csoportról beszélhetünk EGYT
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 Tukey HSD 2,00 24 1,2995
1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821 Sig. ,493
Tukey B 2,00 24 1,2995 1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821
matematikai kompetencia folyamatvizsgálata
A 11. osztályban használt matematika kompetencia-feladatsor is jól bevált a korábbi mérések során, igazodik az országos kompetenciamérés feladatsorához, vagyis nem a megszerzett matematikatudást, hanem a gondolkodási képességet vizsgáló feladatokból épül fel. A feladatsor reliabilitása 0,83, ez képességmérő teszteknél jónak mondható. Látjuk, hogy a feladatok megoldottsága nem éri el az 50 %-os küszöböt, csupán 43,74 %pont. A szórás is viszonylag alacsony, határértéken belüli: 17,13%
Statistics
MATÚJ8610
43,744239,000017,1328
ValidMissing
N
MeanMedianStd. Deviation
Az osztályok egyenkénti vizsgálatával árnyalhatjuk a képet:
Statistics
MATÚJ31
151,225852,000017,9234
ValidMissing
N
MeanMedianStd. Deviation
Az A osztály teljesítménye
Statistics
MATÚJ31
838,903236,000016,0818
ValidMissing
N
MeanMedianStd. Deviation
A B osztály teljesítménye
Statistics
MATÚJ24
140,333339,000014,4664
ValidMissing
N
MeanMedianStd. Deviation
A C osztály teljesítménye
Látjuk, hogy a három osztály mindegyike viszonylag kicsi, 20% alatti szórással, de egymástól gencsak eltérő eredménnyel oldották meg a feladatokat. Variancia-analízissel megnézhetjük, az évfolyam homogenitását.
N Subset for alpha = .05
milyen betűjelű osztályba jár
1 2
Tukey HSD a B osztályba jár 31 38,9032 a C osztályba jár 24 40,3333 az A osztályba
jár 31 51,2258
Sig. ,942 1,000 Tukey B a B osztályba jár 31 38,9032
a C osztályba jár 24 40,3333 az A osztályba
jár 31 51,2258
A táblázatból láthatjuk, hogy a B és C osztály együtt homogén csoportot alkot, tőlük viszont szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtott az A osztály. Most is a növekedés kimutatása az érdekes. Nézzük meg grafikusan a 9.-es és 11.-es teljesítményt:
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26tanulók
telje
sítm
ény
9.-es teljesítmény11.-es teljesítmény
A 11. A osztály teljesítménye
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27tanulók
telje
sítm
ény
9.-es teljesítmény11.-es teljesítmény
A 11. B osztály teljesítménye
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20tanulók
telje
sítm
ény
9.-es teljesítmény11.-es teljesítmény
A 11. C osztály teljesítménye
Ha egy ábrában ábrázoljuk, a különbség szembetűnő.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73
tanulók
telje
sítm
ény
9.-es átlag11.-es átlag
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73
tanulók
telje
sítm
ény
9.-es átlag11.-es átlag
Az évfolyam teljesítményének összehasonlító ábrája
Az ábrán látható, hogy a tanulók többségének javult a teljesítménye, de jónéhányan a 9.-es szint alatt teljesítettek. A növekedés mértékét itt is egymintás, illetve páros t-próbával vizsgálhatjuk. Az osztályokra nézve ez a következőt jelenti:
One-Sample Test
18,046 25 ,000 1,2028 1,0656 1,3401EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)
MeanDifference Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
Test Value = 0
11. A
One-Sample Test
17,176 26 ,000 1,0949 ,9639 1,2259EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)
MeanDifference Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
Test Value = 0
11. B
One-Sample Test
13,909 19 ,000 1,1630 ,9880 1,3381EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)
MeanDifference Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
Test Value = 0
11. C
Vagyis az A osztály növekedése 20,28%-os, a B osztályé 9,49 %-os, a C osztályé pedig 16,3 %-os. Nagyon érdekes, hogy a fejlődés tekintetében az évfolyam homogén csoportnak mutatkozik: EGYMINTT
N Subset for alpha = .05
milyen betűjelű osztályba jár
1
Tukey HSD a B osztályba jár 27 1,0949 a C osztályba jár 20 1,1630 az A osztályba
jár 26 1,2028
Sig. ,531 Tukey B a B osztályba jár 27 1,0949
a C osztályba jár 20 1,1630 az A osztályba
jár 26 1,2028
A páros t-próba a következő eredményt mutatja:
Paired Samples Test
5,1050 12,1027 1,4165 2,2813 7,9288 3,604 72 ,001MATÚJ - MATRÉGIPair 1Mean Std. Deviation
Std. ErrorMean Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
Paired Differences
t df Sig. (2-tailed)
Látható, hogy a különbség ez esetben is szignifikáns, azaz kimutatható növekedés történt. Az egymintás t-próbával a növekedés mértékét is megnézhetjük:
One-Sample Test
28,555 72 ,000 1,1520 1,0716 1,2324EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)
MeanDifference Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
Test Value = 0
A táblázat alapján 15,2%-os növekedést látunk. Itt meg kell jegyezni, hogy a 9.-es mérés alapján prognosztizálható volt, hogy a tanulók matematikai gondolkodásának fejlődése lassabb ütemű lesz, mint az olvasásértésé. Mint említettem, a matematikai gondolkodás alapjait a korai kisiskolás korban kell lerakni, és főleg az általános iskolában fejleszteni, hiszen 16-17 éves korban ez a képesség már nem, vagy csak alig fejleszthető. Miután tanulóink a környék tizenhét általános iskolájából kerültek intézményünkbe, már belépéskor nagy különbségeket regisztrálhattunk. Ez persze nem csupán az általános iskolák hibája, hanem a képzési rendszernek arra a hiányosságára utal, amelyben a kompetencia-fejlesztés nem kapott kiemelt szerepet. Napjainkban azonban kitűnő programok segítik az általános iskolákat abban, hogy képesek legyenek tanulóik fejlesztésére. 5. sz. melléklet
10. évfolyamos szakaszmérések A 10. évfolyamos szakaszmérésben a nyelvi előkészítős 11. A osztály, a 10. B osztály és a 10. C osztály tanulói vettek részt. A mérés célja, hogy a tanulóknak és a tanároknak egyaránt jelzést adjon a diákok felkészültségének állapotáról. Miután a felmérés eredménye hangsúlyos jegyként számított az év végi osztályzatban, arra lehetett számítani, hogy a diákok komolyan veszik a felkészülést. A tanuláshoz szükséges tételeket időben megkapták, irodalomból, nyelvtanból és történelemből az iskola honlapjáról is letölthették. Az idegen nyelvekből az aktuális tudást mérték az írásbeli érettségi feladatsornak megfelelően.
Irodalom A feladatlap célja nem a tárgyi tudás mérése volt, hanem annak vizsgálata, hogy a tanulók tudnak-e térben és időben tájékozódni, ismerik-e a tanult irodalomtörténeti korszakok jellemzőit, rendelkeznek-e alapfokú stilisztikai ismeretekkel, illetve képesek-e motívumokat összehasonlítani az első két évben olvasott kötelező olvasmányokból. A feladatlap jól mér, a Cronbach értéke 0, 9219, ez nagyon jó érték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:
Statistics
ÖSSZP90
244,955642,500015,4672
239,2340
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
Látjuk, hogy az évfolyam átlaga 44, 95 %pont volt, a szórásérték is megfelelő, mindössze 15, 46 %, ezzel a 25 %-os határértéken bőven belül található. A következő hisztogramon azt látjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlású, de kissé balra tolódott:
ÖSSZP
85,080,0
75,070,0
65,060,0
55,050,0
45,040,0
35,030,0
25,020,0
15,0
ÖSSZP
Freq
uenc
y
16
14
12
10
8
6
4
2
0
Std. Dev = 15,47 Mean = 45,0
N = 90,00
Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyalhatjuk a képet:
Statistics
ÖSSZP32
054,562552,000016,2400
263,7379
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
11. A
Statistics
ÖSSZP292
34,310332,00009,8238
96,5074
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. B
Statistics
ÖSSZP29
045,000042,000012,2095
149,0714
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. C
Az osztályátlagokból látható, hogy nagyon különbözik a teljesítményük. Variancia-analízist használva megnézzük az évfolyam homogenitását: ÖSSZP
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 2 3 Tukey HSD 2,00 29 34,3103
3,00 29 45,0000 1,00 32 54,5625 Sig. 1,000 1,000 1,000
Tukey B 2,00 29 34,3103 3,00 29 45,0000 1,00 32 54,5625
Az évfolyam a teljesítmény alapján egyáltalán nem homogén: mindhárom osztályról azt mondhatjuk, hogy úgy teljesítenek, mintha három különböző populációból származnának, azaz mindhárom osztály teljesítménye között szignifikáns különbséget tapasztalunk. Látjuk, hogy a B osztály teljesítménye a legalacsonyabb: egy tanuló sincs, aki 50 %-nál jobb teljesítményt ért volna el, és csak náluk van olyan (két tanuló), aki a ketteshez szükséges 20 %-ot sem érte el. Jobb teljesítményt vártunk az A osztálytól, de ők sem a megfelelő komolysággal készültek a megmérettetésre. Elégedettek lehetünk viszont a C osztállyal, mert ők valóban a képességeiknek megfelelően teljesítettek, talán a három osztály közül a legkomolyabban vették a munkát.
Magyar nyelvtan A nyelvtan feladatlapban a középszinten az érettségi anyagban szereplő leíró nyelvtani ismereteket, szövegtani ismereteket, jelentéstani alapismereteket, kommunikációs alapismereteket, szövegszerkesztési és érvelő képességet mértünk. A feladatlap reliabilitása 0,8998, ez jónak mondható, illetve néhány item javításával 0,9 fölé emelhető. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:
Statistics
ÖSSZSZÁZ91
144,794044,705914,3966
207,2610
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
Az eredmény hasonló az irodaloméhoz: az átlag 44,79%pont, a szórás 14,39 %, ez határértéken belüli szórás. A következő hisztogramon azt láthatjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlást mutat, de némiképpen balra tolódik.
ÖSSZSZÁZ
80,075,0
70,065,0
60,055,0
50,045,0
40,035,0
30,025,0
20,015,0
ÖSSZSZÁZ
Freq
uenc
y
16
14
12
10
8
6
4
2
0
Std. Dev = 14,40 Mean = 44,8
N = 91,00
Vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét:
Statistics
ÖSSZSZÁZ31
153,776154,117612,5436
157,3420
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
11. A
Statistics
ÖSSZSZÁZ31
036,046137,000012,2847
150,9127
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. B
Statistics
ÖSSZSZÁZ29
044,543642,352912,7205
161,8116
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. C
A helyzet ugyanaz, mint az irodalom esetében: A legjobb teljesítményt az A osztály nyújtotta, a leggyengébbet pedig a B osztály. A C osztályosok a tőlük elvárható módon teljesítettek. Ez esetben is elvégezhetjük a homogenitás-vizsgálatot:
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 2 3 Tukey HSD 2,00 31 36,0461
3,00 29 44,5436 1,00 31 53,7761 Sig. 1,000 1,000 1,000
Tukey B 2,00 31 36,0461 3,00 29 44,5436 1,00 31 53,7761
Látjuk, hogy most is mindhárom osztály teljesítménye szignifikánsan különböző, három csoportot alkotnak: ez az A és C-B osztály esetében jól prognosztizálható volt, azonban további gondolkodást kíván a B osztály rendkívül alacsony teljesítménye: három tanuló nem ért el 20 %-ot, és csak négyen kerültek 50 % fölé (a legjobb 62,5% - egy tanuló érte el).
Történelem A történelem feladatlap az érettségi feladatlap mintájára készült, ugyanolyan feladattípusokat tartalmaz, természetesen csak a 10. osztályos anyaggal bezárólag. A feladatlap reliabilitása 0, 8729, ez jónak mondható. A teszt tehát alkalmas a mérésre. A tanulók − az érettségihez hasonlóan − használhatták a történelem atlaszukat is, ezzel tulajdonképpen a térképolvasási kompetenciájukat is bizonyíthatták. Az évfolyam eredménye a következő volt:
Statistics
ÖSSZPSZZ89
351,312050,833314,5989
213,1267
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
Látjuk, hogy az évfolyamátlag és a szórás itt is az irodalom és nyelvtan átlaghoz hasonló: 51,31 az átlag, a szórás pedig 14,59 %-os. Ismét vizsgáljuk az osztályok teljesítményét:
Statistics
ÖSSZPSZZ31
163,198962,5000
9,911998,2452
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
11. A
Statistics
ÖSSZPSZZ29
240,948343,333312,4716
155,5419
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. B
Statistics
ÖSSZPSZZ29
048,969050,000011,6471
135,6553
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. C
A három osztály közötti különbség itt is szembetűnő: Az A osztályosok 63,19%pontot értek el, a B-sek 40,94-et, a C osztályosok pedig 48,96%pontot. Ha a szórás számokat megnézzük, azt látjuk, hogy nagyon alacsonyak, vagyis minden osztály külön-külön homogén csoportot alkot, az egyes osztályok tanulói kis szórással, szűk határok között teljesítenek. Az osztályok sorrendje tehát ugyanaz, mint az előző két feladatlap esetében. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következőt látjuk: ÖSSZPSZZ
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 2 3 Tukey HSD 2,00 29 40,9483
3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989 Sig. 1,000 1,000 1,000
Tukey B 2,00 29 40,9483 3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989
Ismét azt tapasztaljuk, hogy az évfolyam nem homogén, az osztályok teljesítménye szignifikánsan különbözik.
Matematika Matematikából is az első két évben tanultakat mérte a feladatlap. Változatosan érintette a matematika különböző területeit, az érettségi feladatlapnak megfelelően két szubtesztből állt, és bizonyos esetekben választást engedett a tanulóknak. Így a diákok megismerkedhettek az érettségi feladatlap feladattípusaival. Mindenképpen hasznos volt a teszt megírása. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult.
Statistics
ÖSSZP89
323,191020,000016,3045
265,8381
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
A teljesítmény rendkívül alacsony, alig haladja meg a továbblépéshez szükséges minimumot, és a szórás is homogén évfolyam-teljesítményt mutat: mindössze 16,3%-os. A teljesítmény görbéje erősen balra tolódott.
ÖSSZP
80,075,0
70,065,0
60,055,0
50,045,0
40,035,0
30,025,0
20,015,0
10,05,0
0,0
ÖSSZP
Freq
uenc
y
14
12
10
8
6
4
2
0
Std. Dev = 16,30 Mean = 23,2
N = 89,00
Az osztályokat külön vizsgálva a következőt látjuk:
Statistics
ÖSSZP30
237,200037,500016,2977
265,6138
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
11. A
Statistics
ÖSSZP30
115,200014,0000
8,615974,2345
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. B
Statistics
ÖSSZP29
016,965516,000012,8327
164,6773
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. C
Láthatjuk, hogy külön-külön sem jobb a kép: az A osztály átlagteljesítménye sem érte el a 40%-os értéket, a másik két osztály pedig még a 20 %-ot sem éri el. A szórás az A osztályban a legnagyobb, 16,29%, a B osztályban alig lépi túl a 8 %-ot. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következő eredményt kapjuk:
Descriptives
ÖSSZP
30 37,2000 16,2977 2,9755 31,1144 43,2856 1,00 80,0030 15,2000 8,6159 1,5730 11,9828 18,4172 2,00 40,0029 16,9655 12,8327 2,3830 12,0842 21,8468 1,00 56,0089 23,1910 16,3045 1,7283 19,7564 26,6256 1,00 80,00
1,002,003,00Total
N Mean Std. Deviation Std. Error Lower Bound Upper Bound
95% Confidence Interval forMean
Minimum Maximum
A variancia-analízis leíró táblázatában megfigyelhetjük az egyes osztályon belüli szélső értékeket: Az A osztály nagy szórását az eredményezte, hogy 1 ponttól 80 pontig terjedt a skála. A C-ben 1-56 között mozogtak a pontok, a B-ben pedig 2 és 40 pont közé esett mindenki, ami azt jelenti, hogy a legjobban teljesítő tanuló éppen a hármas alsó határát súrolta. ÖSSZP
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 30 15,2000
3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000 Sig. ,860 1,000
Tukey B 2,00 30 15,2000 3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000
Látjuk, hogy az A osztály ismét elszakad a másik két csoporttól, teljesítményük szignifikánsan különbözik, a B és a C osztály homogén csoportot alkot.
Idegen nyelvek Angol
Az angol tesztek is az érettségi követelményeknek megfelelően készültek, négy részterületet: az olvasott szövegértést, a nyelvhelyességet, a hallott szöveg értését és az íráskészséget mérték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:
Statistics
SZÁZALÉK55
146,941546,150015,3716
236,2852
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
Az átlag 46, 9 %pont, a szórás 15,37%-os. Ez évfolyamviszonylatban elfogadható. Nézzük meg az osztályok teljesítményét.
Statistics
SZÁZALÉK17
055,806951,282117,7280
314,2820
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
11. A
Statistics
SZÁZALÉK17
142,182038,461515,5380
241,4294
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10.B
Statistics
SZÁZALÉK21
043,617641,9500
9,784695,7388
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. C Az A osztály teljesítménye itt is lényegesen jobb. A másik két osztály egyformán teljesített. Ezt támasztja alá a homogenitás-vizsgálat is: SZÁZALÉK
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 17 42,1820
3,00 21 43,6176 1,00 17 55,8069 Sig. ,952 1,000
Tukey B 2,00 17 42,1820 3,00 21 43,6176 1,00 17 55,8069
A B és C osztály egy homogén csoportot alkot, tőlük szignifikánsan különbözik az A osztály átlagteljesítménye.
Descriptives
SZÁZALÉK
17 55,8069 17,7280 4,2997 46,6920 64,9218 26,50 86,3217 42,1820 15,5380 3,7685 34,1931 50,1709 22,22 76,0721 43,6176 9,7846 2,1352 39,1637 48,0715 30,76 62,9355 46,9415 15,3716 2,0727 42,7860 51,0970 22,22 86,32
1,002,003,00Total
N Mean Std. Deviation Std. Error Lower Bound Upper Bound
95% Confidence Interval forMean
Minimum Maximum
Érdemes megvizsgálni az osztályokon belüli szélső értékeket: az A osztálynál 26,5 és 86,32 % között mozgott a teljesítmény, a B osztályban 22,22 és 76,07% között, a C osztályban pedig 30,76 és 62,93 között, így a C osztálynál figyelhető meg a legkisebb szórás.
Angol mint második nyelv Az angol második idegen nyelvként a 11. A és a 10. B osztályokban szerepel. A szakközépiskolás osztályok (mint a 10. C) egy idegen nyelvet tanulnak. A második idegen nyelv óraszáma alacsonyabb (heti 3 óra), mint az első nyelvé. A két osztály teljesítménye a következő módon alakul:
Statistics
ÖSZSZÁZ30
246,139040,112820,1381
405,5448
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
Látjuk, hogy az átlag 46,13, ami majdnem pontosan ugyanannyi, mint az angol első nyelv átlaga (46,94), a szórás viszont nagyobb, 20,13%, ami még benne van az elfogadható értékben, de nyilvánvalóan kisebb homogenitásra utal. A teljesítmény görbéje nem mutat jó eloszlást: a Gauss-görbe lapos, normál eloszlásról nem beszélhetünk.
ÖSZSZÁZ
85,080,0
75,070,0
65,060,0
55,050,0
45,040,0
35,030,0
25,020,0
ÖSZSZÁZ
Freq
uenc
y
7
6
5
4
3
2
1
0
Std. Dev = 20,14 Mean = 46,1
N = 30,00
Itt a teljesítmény inkább kétmóduszúnak tűnik. Ezért vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét külön:
Statistics
ÖSZSZÁZ13
164,923164,0000
39,20a
13,9402194,3303
ValidMissing
N
MeanMedianModeStd. DeviationVariance
Multiple modes exist. The smallest value is showna.
11. A
ÖSZSZÁZ
85,080,075,070,065,060,055,050,045,040,0
ÖSZSZÁZ
Freq
uenc
y
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
,5
0,0
Std. Dev = 13,94 Mean = 64,9
N = 13,00
11. A Statistics
ÖSZSZÁZ17
131,774829,0598
23,93a
9,131983,3913
ValidMissing
N
MeanMedianModeStd. DeviationVariance
Multiple modes exist. The smallest value is showna.
11. B
ÖSZSZÁZ
55,050,045,040,035,030,025,020,0
ÖSZSZÁZ
Freq
uenc
y
7
6
5
4
3
2
1
0
Std. Dev = 9,13 Mean = 31,8
N = 17,00
11. B
A táblázatokból és a hisztogramokon is jól látható, hogy a 11. A teljesítménye több, mint kétszerese a 10. B-sek teljesítményének. Az A osztályból egy tanuló kerül 45% alá, a B-ből csupán kettő kerül 45% fölé. Homogenitás-vizsgálatot (kétmintás t-próbát) végezve beigazolódik a feltételezés: a két osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik egymástól:
Independent Samples Test
3,014 ,094 7,863 28 ,000 33,1483 4,2159 24,5123 41,7843
7,439 19,586 ,000 33,1483 4,4558 23,8411 42,4555
Equal variancesassumedEqual variancesnot assumed
ÖSZSZÁZF Sig.
Levene's Test forEquality of Variances
t df Sig. (2-tailed)Mean
DifferenceStd. ErrorDifference Lower Upper
95% ConfidenceInterval of the
Difference
t-test for Equality of Means
Német nyelv A német nyelv, az angolhoz hasonlóan, az érettségi mintájára készült feladatlapot használt a 10. évfolyamosok felméréséhez. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:
Statistics
SZÁZALÉK380
47,503447,00858,6700
75,1691
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
SZÁZALÉK
65,060,055,050,045,040,035,030,0
SZÁZALÉK
Freq
uenc
y
14
12
10
8
6
4
2
0
Std. Dev = 8,67 Mean = 47,5
N = 38,00
Az átlagteljesítmény 47,5%pont, a szórás 8,67 %, így az évfolyam teljesítménye homogénnek látszik. Az osztályok teljesítményét külön vizsgálva a következő képet kapjuk:
Statistics
SZÁZALÉK17
050,125748,7179
5,405129,2152
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
11. A
Statistics
SZÁZALÉK13
046,614146,153812,7806
163,3447
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
10. B
Statistics
SZÁZALÉK80
43,376143,5897
3,590012,8883
ValidMissing
N
MeanMedianStd. DeviationVariance
11. C
Látjuk, hogy az osztályok teljesítménye közel jár egymáshoz, 43 és 50 % közé esik mindhárom csoport. A homogenitás-vizsgálat eredménye alátámasztja feltevésünket: az évfolyam átlagteljesítménye homogénnek mondható.
N Subset for alpha = .05
OSZTÁLY 1 Tukey HSD 3,00 8 43,3761
2,00 13 46,6141 1,00 17 50,1257 Sig. ,151
Tukey B 3,00 8 43,3761 2,00 13 46,6141 1,00 17 50,1257
6. Kapcsolatok Iskolánk számos intézménnyel munkakapcsolatban áll. A Kis Bálint Általános Iskola és a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola minden évben lehetővé teszi, hogy a két helyi Középiskola képviselői összevont szülői értekezlet keretében találkozhassanak a végzős tanulók szüleivel. Itt bőven van lehetőség a helyi képzési programok, az iskola arculatának bemutatására. Rendszeresen eljárunk a környező települések általános iskoláiba is beiskolázni. Ott már a megjelenő 25-30 középiskolai igazgatóval együtt csak 2-3 perc lehetőség adódik iskolánk bemutatására. A Kner Nyomda támogatásával szórólapokat készítünk a beiskolázáshoz, ami jól szolgálja a tájékozódást. Változatlanul kapcsolatban állunk a szlovákiai Vrutky gimnáziumával. Idén tavasszal egy 30 fős diákcsoport volt nálunk, több sportágból vettünk részt a békéscsabai és kétegyházi helyszínen megrendezett nemzetközi sportversenyen, majd a Sajt és Túró fesztiválon. A helyi családsegítővel is együttműködünk egy-egy speciális ügyben ami tanulóinkat érinti. Az idei tanév jelentős előrelépést hozott az úszásoktatás terén. Az önkormányzat kezdeményezésére pedagógiai programunkba betettük a rendszeres úszásoktatást. Mára tanulóink igen nagy számban, rendszeresen vesznek részt a helyi Liget Fürdőben ezen a foglalkozásokon. Még kollégista csoportjaink is egy-két hetente szervezetten élnek ezzel a lehetőséggel.