Klaszterek létrejöttének mozgatórugói

2012. 03. 19. Gyula

Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docensSZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok

Intézete

Tematika • Klaszteresedés alapjai (klaszterszemlélet lényege, mi a klaszter,

különböző megközelítések)• Klaszteresedés mozgatórugói (hálózati motivációk,

klaszteresedés okai)• Klaszteresedés sikeressége (klaszteresedés elősegítése, előnyök

felismertetése, „sikerességi faktorok” )

A klaszterek közös jellemzői

versenyképességvállalatok közötti együttműködés (hálózat, ellátási lánc)

különböző erőforrások/kompetenciák kombinációja

intézményi kapcsolatok

specializáció

identitástérbeli közelség

Klaszter

A klaszter „szegedi” modellje

Klaszter, mint a regionális gazdaságfejlesztés eszköze:• a rombusz-modell alapul vétele• a „mag” a nélkülözhetetlen klaszter-elemek (mint Porternél): rivális

vállalatok és hálózataik• a támogató és kapcsolódó determináns két részre osztható:- a „maghoz” tartoznak a tartós partnerek, beszállítók, a speciális iparági

intézmények- az „alsó lábakhoz” sorolhatók a „lazább” üzleti partnerek (eszközök

szállítása, beruházások finanszírozása stb.), kapcsolódó iparágak, nonprofit intézmények

• a modell „tetején” a klaszterek hatása a régió gazdasági fejlődésére: versenyképességére

A „szegedi modell”:• egy iparági klasztert ír le: a „mag” egy értéklánc-rendszer• ha térben koncentrálódik, akkor regionális klaszternek felel meg

A klaszter „szegedi” modellje (Lengyel 2001)

A klaszter általános fogalma (Enright szerint, itt nincs térbeli megkötés): - ugyanazon iparághoz tartozó,- független (versenyző) vállalatok és hálózataik,- valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan

halmaza,- amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és

szolgáltatásait,- ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak,- továbbá hasonló innovációkat tudnak hasznosítani.

Lényeg: a klaszter olyan helyi bázissal rendelkező húzóágazat (főleg traded szektorbeli), amelyiknek nő a kibocsátása (hozzáadott értéke), emelkedik a foglalkoztatottak száma, javulnak a vállalkozások túlélési esélyei

helyt tud állni a globális versenyben javítja a térség versenyképességét (jövedelmek, munkatermelékenység,

foglalkoztatottság) az adott tevékenységgel foglalkozók száma meghaladja a kritikus tömeget

Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan

• „leginkább egy tudás-intenzív (innovatív) hálózatra hasonlít, amely alapját képezi időszakosan változó dinamikus együttműködési formáknak”

• Általában kapcsolódnak tudományos aktorok is a kooperációkhoz

• Nincsenek tagok, nincsenek szerződések, nyitott szerveződés – pontosan azért, mert nem is szerveződés

• Innentől kezdve érdekes szakmai kérdés a hazai klaszteresedés támogatása…

A klaszteresedési folyamat lépcsői és szakaszai

Nemzetközi klaszteresedési trendek

• USA: 20 évvel ezelőtt 400 vezető klaszter: munkaerő 57 %-át foglalkoztatták, továbbá export 78 %-át állították elő domináns szereplő

• Európában inkább a fejlett országokban mutathatóak ki sikeres klaszterek

• EU klaszterfelmérése (2002): fejlett klaszterek döntően a fejlett térségekben vannak jelen, a klaszterek számának országonkénti összehasonlítása az eltérő definíciók miatt nehézkes

• Hagyományos és tudás alapú klaszterek kb. 50-50%

Mindegyik fejlett országban megfigyelhető a klaszteresedés:• az USA-ban a kilencvenes évek közepén egy felmérés szerint

380 vezető klasztert találtak, amelyek a munkaerő 57%-át foglalkoztatták és az USA exportjának 78%-át állították elő

• Olaszországban a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 42,5%-a, Norvégiában pedig 22%-a klaszterekben dolgozik

• A klaszterek az Egyesült Királyság különböző régióiban az összes foglalkoztatottak 15–40%-át alkalmazzák

• Hollandiában ugyanakkor a nemzeti össztermék kb. 30%-a képződik a klaszterekben.

+ A klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4%-kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengő cégek esetében

Lényeg: a globális verseny miatt megfigyelhető globális-lokális paradoxon miatt a fejlett országokban a klaszterek, mint globálisan versenyző húzóágazatok mindenütt szükségszerűen kialakulnak

Motivációk - mozgatórugókMotivációk - mozgatórugók

• az erőforrás-korlátok tágítása• költségelőnyök szerzése• jobb hozzáférés a piachoz• az „elfogadottság” növelése és elismertség

iránti vágy, illetve • valamilyen új tudás, ismeret megszerzése

Az erőforrás-korlátok tágítása

• Praktikusan az erős felső erőforrás-korlátok lebomlanak

• Közös kapacitáshasználat• K+F finanszírozása• Humán infrastruktúra, szakembergárda

Költségelőnyök szerzése

• Méretgazdaságossági hátrányok csökkentése• Különösen kkv-k esetén gyakori motiváció• Önmagában nem elégséges szintű motiváció

tényleges klaszteresedésre

Jobb hozzáférés a piacokhoz

• Klasztertagként oda is eljuthat ahová eddig nem

• Új piacokra történő együttes belépés• Mögöttes keresletek (üzleti partnereim

partnerei, beszállítóvá válás stb.)

Az „elfogadottság” növelése

• Maga a legnagyobb előny pontosan a tagság léte

• Klasztertagként elfogadnak• Elismertség iránti vágy

Új tudás, ismeret megszerzése

• Tudásáramlás a klasztereken belül• Közös K+F tevékenységek• Egymástól tanulás – tanulási kényszer• Tényleges szolgáltatások a klaszter részéről

Példák regionális klaszterekre:

• Emilia-Romagna (NUTS-2 olasz régió): ruházati, kerámiai, bútoripari, cipőipari

• Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész

• Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai• Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar),

Detroit (gépjárműipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia)

• Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tőke), Nashville (kórházi menedzsment) stb.

• Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari)

• Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus)

OECD javaslata (2001): fejlődő országok klasztereinek OECD javaslata (2001): fejlődő országok klasztereinek fejlesztésére (Lengyel 2008)fejlesztésére (Lengyel 2008)

• A valamilyen formában már megjelenő, legalább embrionális klaszter kezdeményezéseket célszerű támogatni

• A konkrét helyzeten alapuló tényeleges piaci gondokat kell orvosolni (a vállalatok érdekeivel megegyezőket)

• Mintaprojekteket kell kidolgozni (hitelesség!!, hogy a cégek számára hihető legyen)

• Be kell vonni a regionális/helyi kormányzatok képviselőit, célszerű, ha egy klaszter egy adott közigazgatási egységbe tartozik

• A helyi/regionális gazdaságfejlesztési partnerség (hálózatok) a döntő: magánszféra, kormányzatok és NGO-k együttműködése (+ brókerek a „négy lábhoz”)

• Legyen erős a monitoring, az átláthatóság a klaszter működésében, a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában

A klaszterek szervezésének fontos szempontjai(Lengyel 2008)

• az időbeliség: egy alulról szerveződő klaszter kialakulásához 6-8 év kell • a régió fejlettségi szintje: a fejlesztési stratégia igazodjon a reális helyzethez• a modern üzleti, piaci ismeretek széles körű elterjedtsége: azaz a kölcsönös előnyök

felismeréséhez és az innovációk adaptálásához szükséges vállalkozói felkészültség, alkalmazkodó készség

• a helyi vállalkozók közötti együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és menedzserei közötti bizalmi kapcsolat

• a vállalkozói szervezetek, önszerveződések aktív szerepe: a vállalkozók szövetségei, szakmai szervezetei, kamarái, klubjai stb. nagyon fontosak, főleg a KKV-k klaszteresedése múlhat rajtuk

• segítőkész helyi kormányzatok kellenek, akik a klaszterek igényei szerinti infrastruktúra és intézményi fejlesztéseket elvégzik, szervezéseket ellátják

• klaszter-alapú kormányzati gazdaságfejlesztést kell folytatni• decentralizált közigazgatás kell: a helyi önkormányzatok kellő önállósággal

rendelkezzenek a szükséges fejlesztésekhez, illetve hosszabb távon is tudjanak tervezni (forrásokat)

Mikroszinten

• az emberi tényező: kezdetben a klaszterbróker, aztán a klasztermenedzser, aki viszi a hátán az egész csapatot

• a klaszter részéről: tényleges előnyök biztosítása a tagság részéről

• a tagok részéről:• a helyi vállalkozók között a szükséges tudás az előnyök

felismeréséhez• elégséges üzleti, piaci ismeret a lehetőségek kihasználásához• együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és

menedzserei közötti meglévő bizalmi tőke• a klaszter tartalommal történő megtöltése, kezdve a konkrét

közös piaci tranzakcióktól , egészen a különféle klaszter-rendezvényekig

Köszönöm a figyelmet!