Kitöltési útmutató a 1071. számú bevalláshoz · Kitöltési útmutató a 1071. számú...
Transcript of Kitöltési útmutató a 1071. számú bevalláshoz · Kitöltési útmutató a 1071. számú...
Kitöltési útmutató
a 1071. számú bevalláshoz
E bevallást kell benyújtani a tevékenységét 2010. évben megszüntető, az átalakuló
adózónak a társasági adóról, a különadóról, a hitelintézeti járadék
kötelezettségről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, a szakképzési
hozzájárulás különbözetéről valamint az energiaellátók jövedelemadójáról.
Jogszabályi háttér
A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
(továbbiakban: Csődtörvény)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
(továbbiakban: Tao. tv.)
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006.
évi LIX. törvény (továbbiakban:Kjtv.)
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.)
2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról (továbbiakban: Szh. tv.)
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi XXXIX. törvény
(továbbiakban: Mód. tv.)
A bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke
alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (a továbbiakban:800/2008/EK
általános csoportmentességi rendelet)
A bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de
minimis támogatásokra való alkalmazásáról(továbbiakban:1998/2006/EK
rendelet)
A bizottság 70/2001/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő
alkalmazásáról (a továbbiakban:70/2001/EK csoportmentességi rendelet)
A mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás alkalmazásáról szóló
1857/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1857/2006/EK mezőgazdasági
csoportmentességi rendelet)
Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami
támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
2
szóló 85/2004. (IV. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 85/2004. (IV.
19.) Korm. rendelet).
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII.
Törvény (továbbiakban:Thtv.)
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI.
törvény (továbbiakban:2008.évi LXXXI. tv.)
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban:Mód. tv. II.)
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról
szóló 2009. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Mód.tv. III.)
Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel
és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló
2009. évi CXVI.törvény
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: Püt. tv.)
A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi
LXXXIII. törvény (továbbiakban:Sportm.tv.)
A bevallásra kötelezettek
Soron kívül1 jelen bevallást kell benyújtani az adózónak, ha
a) felszámolását rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző
nappal, 30 napon belül,
b) végelszámolás kezdetekor a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal,
a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül;
c) végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe
helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való
megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a
végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró
beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon;
d) felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy a
társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli
megszűnés szabályainak hatálya alá kerül, a soron kívüli bevallást kiváltó
eseményt követő 30 napon belül;
e) átalakul, a megszűnés napjával, 90 napon belül.
Az előtársaságnak, ha a kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta, vagy
ha a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet jogerősen elutasította, nem ezen,
hanem az erre rendszeresített külön nyomtatványon kell az adóbevallását
benyújtania. (Például, ha a 2010-ben benyújtott cégbejegyzési kérelem – 2010-
ben, vagy 2011-ben – elutasításra kerül, a 1029EUD számú nyomtatványon kell a
bevallást teljesíteni.)
1 Art.33. § (3)-(6) és (8) bekezdés
3
A munkáltatói és kifizetői minőségben keletkezett személyi jövedelemadó és
járulék-kötelezettség bevallására a 1008-as bevallás szolgál.
Általános tudnivalók:
Az Art.2-ban meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e
kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő
valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton
teljesíti.
A bevallás borítólapból és bevallási lapokból áll.
A bevallás részei:
1071 Borítólap,
1071-NY Nyilatkozatok,
A társasági adó összegének bevallása (1071-01-01),
Kiegészítő adatok (1071-01-02),
A társas vállalkozások különadó összege, hitelintézeti járadék
kötelezettségének bevallása, a jövedelem- (nyereség-) minimum
megállapítása, a szakképzési hozzájárulás különbözetének, valamint az
energiaellátók jövedelemadójának bevallása (1071-01-03),
A társasági adókülönbözet valamint a külföldi szervezettől levont társasági
adó bevallása (1071-01-04),
A társasági adó megállapítása az adóalap megosztását alkalmazó adózók
részére (1071-01-05),
Adatok a csekélyösszegű (de minimis), valamint az általános, illetve
mezőgazdasági csoportmentességi támogatásokról (1071-02),
Önellenőrzési melléklet (1071-03-01),
Nyilatkozat ( 1071-03-02),
Az Art. 91/A. § szerinti bevallás kiegészítő nyilatkozat (1071-04).
A borítólap (B) blokkjának kitöltése
A megfelelő rovatban kérjük, jelölje székhelye/ fióktelepe címét.
Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük szerepeltetni, aki
a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a
bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás
javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az
esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell aláírnia, e nélkül a bevallás
érvénytelen.
A bevallás javítása
2 Art. 31. § (2) bekezdés
4
Azoknak az adózóknak, amelyek bevallásukat elektronikus formában teljesítik, a
B) blokkban kell jelölést alkalmazniuk az elektronikusan benyújtott bevallás
javítása esetén az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódjának
feltüntetésével. A vonalkódot az adóhatóságtól kapott, a hibás bevallásról (1071)
szóló kiértesítő levél tartalmazza.
Javító bevallás beküldésekor ügyelni kell arra, hogy a bevallás jellege, típusa,
fajtája kódkockákban (borítólap C) blokk) ugyanazokat a megjelöléseket kell
alkalmazni, mint az eredetileg benyújtott, javítandó bevallásban.
A nem elektronikus bevallást benyújtók ebben a rovatban nem szerepeltethetnek
adatot.
Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM
rendelet 17/A §. (2) bekezdés c ) pontja értelmében az adózó jogosult a papír
alapon benyújtott bevallása esetén annak a NAV Ügyintéző Contact Center
útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes
jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító
számmal. A NAV Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon
munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig
hívható.
Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 10UK30-as
kérelem benyújtásával igényelheti meg.
Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja, pótolja, vagy
adókedvezményt jogutódként vesz igénybe, kérjük tüntesse fel a (B) blokkban a
jogelőd adószámát.
A borítólap (C) blokkjának kitöltése
A bevallási időszak kezdő időpontja a naptári év szerint működő adózók
esetében 2010.01.01., illetve a 2010. adóév első napja. Végelszámolás esetén -ha
az adózó az eljárást befejező bevallást nyújtja be (a bevallás típusa/fajtája V3) és
a végelszámolása 2003.01.01. után kezdődött - a bevallási időszak kezdő
időpontja a végelszámolás lezárása miatti utolsó (2009-ben vagy 2010-ben
kezdődő) adóév első napja.
A Számv.3 tv.-ben foglaltak szerint – ha a tulajdonos(ok) úgy dönt(enek) – az
üzleti év a naptári évtől eltérhet.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónál a bevallási időszak kezdő
időpontja ugyancsak a 2009-ben vagy 2010-ben kezdődő adóév első napja.
A Számv. tv. 135. § - 2008. január 1-jétől hatályos (6) bekezdése alapján nem kell
az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha
3 Számv. tv. 11. § (2) bekezdés
5
ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte
meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2)
bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első
üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának
napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart. Tehát, ha
adózó az előtársasági időszakában a tevékenységét nem kezdte meg és a
bejegyzést követő első üzleti éve végelszámolási, vagy felszámolási eljárás
megkezdésével, vagy átalakulással fejeződik be, akkor a D) blokk erre kialakított
kockájában jelölheti adózó, hogy a bevallási időszaka előtársasági időszakot is
tartalmaz és ez esetben a bevallási időszak kezdő időpontja a létesítő okirat
ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának a napja.
Ebben az esetben a bevallás típusa „V”, „F”, vagy „A”, a bevallás fajtája
kódkockában pedig (V vagy F típusú bevallás esetén) ,,1’’-et kérünk jelölni.
A borítólap C blokkjában a megfelelő kódkockában kérjük ,,1’’-es számmal
jelölni, hogy mely részletező lap(ok) kerülnek benyújtásra.
A borítólapot és a 01-01. és 01-02 lapot minden esetben ki kell tölteni és
benyújtani.
A bevallás önmagán önellenőrizhető, pótolható. Amennyiben a nyomtatvány
önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 03-01.
lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adó kötelezettség változását.
Amennyiben alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába
ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 03-02. lapot is be kell
nyújtani. Önellenőrzés esetén – tekintettel arra, hogy ez esetben teljes
adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt – minden lapot, amely adatot
tartalmaz, a kódkockában történő jelölés mellett be kell nyújtani.
Amennyiben az adóalap4, vagy az adózás előtti
5 eredmény közül a magasabb
összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot6, akkor az adóalany
választása szerint dönthet, hogy az adókötelezettségét a jövedelem-(nyereség-
)minimum alapján állapítja meg, vagy az adóalapját7 veszi figyelembe. Utóbbi
esetben a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja alapján a társas vállalkozásoknak ki
kell tölteniük a 04. lapon a bevallást kiegészítő nyilatkozatot8.
A bevallás jellegének meghatározása
A 1071. bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak
figyelembevételével önmagán helyesbíthető, önellenőrizhető és pótolható. Ezt
a szándékot a bevallás jellege elnevezésű kódkocka kitöltésével jelölni kell.
A kódkockát üresen kell hagyni, ha a bevallást alapbevallásként (pótlásként)
4 Tao. tv. 6. § (1) bekezdés
5 Tao. tv. 6. § (2) bekezdés
6 Tao. tv. 6. § (7) bekezdés
7 Tao. tv. 6. § (1) bekezdés
8 Art. 91/A. § (1) bekezdés
6
nyújtja be. A kódkockába ,,H’’ betűt kell jelölni, ha adózói javításként
(helyesbítésként), ,,O’’ betűt, ha önellenőrzésként, ,,I’’ betűt, ha ismételt
önellenőrzésként nyújtja be bevallását.
Alapbevallás:
Ha még nem nyújtott be az Art.-ban meghatározott soron kívüli esemény9
miatt azonos bevallási időszakra a bevallási időszakban felmerült
kötelezettségeiről 1071. sz. bevallást, akkor a bevallás jellege alapbevallás, a
kódkockát kérjük üresen hagyni. Ha az alapbevallást az esedékesség után,
késve –mintegy azt pótolva- nyújtja be, a bevallás jellege kódkockát akkor is
üresen kell hagyni.
Adózói javítás (helyesbítés)10
:
Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok
tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja
be ismételten a bevallást, akkor az adózói javítás során (helyesbítéskor) lehetőség
van az adóbevallás adóalapot és adót nem érintő adatainak helyesbítésére (pl.:
1071-01-02 lap adatai). Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor
az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás
tájékoztató adata (pl.:1071-01-02 lap adatai) téves, vagy valamely tájékoztató adat
az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljeskörű. Ebben az
esetben a 1071-03-01 és 1071-03-02 lapokat nem kell kitölteni és a borítólapon a
bevallás jellege kódkockában ,,H’’ betű jelölést kell alkalmazni.
Ha az adózói javítás(helyesbítés) eredményeként az adóalap és az adó is változik,
az önellenőrzést kell jelölni a borítólapon.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén a módosított, „új” adatokkal valamennyi – a
helyesbítéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni! Azokat az
adatokat, amelyeket a helyesbítés nem érint, az eredeti bevallásban feltüntetett
módon meg kell ismételni.
Önellenőrzés:
Önellenőrzés esetén a bevallás jellege kódkockába ,,O’’ betűt, ismételt
önellenőrzés esetén (ha előzőleg már nyújtott be önellenőrzésként megjelölt
1071. sz. nyomtatványt) ,,I’’ betűt jelöljön.
Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell
elvégezni. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt
határidőt követően helyesbítheti. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a
vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem
helyesbíthető.
9 Art.33.§ (6) bekezdés
10 Art.34.§ (7) bekezdés
7
A bevallást csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A bevallás elévülési
időn belül történő helyesbítésére – önellenőrzésére – az Art. 164. § (1)
bekezdésében foglaltak irányadók. Az adó megállapításához való jog annak a
naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az
adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés
hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás
igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári
évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak
igényléséhez való jog megnyílt. Az önellenőrzés bevallása az elévülést
megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik11
.
Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén a módosított, „új” adatokkal
valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell
tölteni! Azokat az adatokat, amelyeket az önellenőrzés nem érint, az eredeti
bevallásban feltüntetett módon meg kell ismételni.
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása
Az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot sem
felszámítani, sem megfizetni nem kell12
.
Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a
1071-03-01 lap „c” rovatában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az
önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete.
Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell
kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján
időintervallumokra kell bontani.
Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, kitöltésével vagy csak önellenőrzést
vagy csak eredeti (alap)bevallást vagy csak adózói javítást (helyesbítést), vagy
csak ismételt önellenőrzést lehet teljesíteni.
A bevallás típusa kódkockában az alábbiak szerint kérjük jelölni, hogy az
adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, vagy egyéb
megszűnés miatt nyújtja be:
„F” felszámolás
„V” végelszámolás
„A” átalakulás
„M” egyéb megszűnés
11
Art. 164. § (2) bekezdés 12
Art. 51. § (2) bekezdés
8
A borítólapon a bevallás fajtája kódkockába, ha –az adózó az eljárás
megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújtja be, úgy írjon „1”-t,– az eljárást
befejező adóbevallást nyújtja be (például a végelszámolás lezárul), úgy írjon „3”-
t. Ha a bevallás típusa átalakulás (,,A’’) vagy egyéb megszűnés (,,M’’). a bevallás
fajtája kódkocka nem lehet kitöltött.
A borítólap (D) blokkjának kitöltése:
Végelszámolás befejezése esetén (a bevallás típusa/fajtája V3) kérjük írja be
azt az időpontot, amelyet a végelszámoló a végelszámolás befejezésének (a
végelszámolást lezáró beszámoló záródátumának) meghatározott. Más
adózó ezt a dátumot ne töltse ki.
Ha a bevallás előtársasági időszakot is tartalmaz, kérjük a megfelelő
kódkockában jelölje.
A Számv. tv. hatályos rendelkezései13
alapján nem kell az előtársasági időszakról,
mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a
vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti
év naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott
mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat
ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság
üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart. Tehát, ha adózó az előtársasági
időszakában a tevékenységét nem kezdte meg és a bejegyzést követő első üzleti
éve végelszámolási, vagy felszámolási eljárás megkezdésével, vagy átalakulással
fejeződik be, akkor a D) blokk erre kialakított kockájában jelölheti adózó, hogy a
bevallási időszaka előtársasági időszakot is tartalmaz és ez esetben a bevallási
időszak kezdő időpontja a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba
foglalásának a napja.
Átalakulás esetén, ha az kedvezményezett átalakulásnak14
minősül, akkor a
borítólapon a megfelelő kódkockába kérjük jelölje
-1-gyel, a Tao. tv. szerint,
- 2-vel, a Kjtv. szerint,
-3-mal, ha a Tao. tv., illetve Kjtv.szerint egyaránt,
-4-gyel, ha a Tao. tv., a Kjtv.szerint valamint a Thtv. szerint egyaránt él a
vonatkozó szabályokkal.
Amennyiben kedvezményezett eszközátruházás15
valósul meg, akkor a
borítólapon a megfelelő kódkockába kérjük az alábbiak szerint jelölje.
Ha a kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása
szerint – él az adózás előtti eredménye csökkentésével, e választását a borítólapon
erre szolgáló kódkockában jelölje.
13
Számv. tv. 135.§ (6) bekezdés 14
Tao. tv. 4. § 23/a. pontja 15
Tao. tv. 4. § 23/b. pontja
9
- 1-gyel, a Tao. tv. szerint,
-2-vel, a Kjtv. szerint,
-3-mal, ha a Tao tv, illetve Kjtv. szerint egyaránt,
-4-gyel, ha a Tao. tv., a Kjtv.szerint valamint a Thtv. szerint egyaránt él a
vonatkozó szabályokkal.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő közös nyilvántartás
készítésének választását kérjük „X-szel” jelölni a vonatkozó kódkockában. Más
esetben kérjük hagyja üresen a kódkockát.
A társasági adó sávos kulcs alapján történő meghatározásának alkalmazását a
borítólap megfelelő kódkockájában jelölje „X”-szel. Más esetben kérjük, hagyja
üresen a kódkockát. Amennyiben az adózó bejelölte a sávos adókulcs
alkalmazását és megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek 2010.01.01. és
2010. 06. 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó
része után 10%, az e fölötti adóalapra 19% adót számolhat el.16
A 2010.07.01 és
2010.12.31 közötti időszakra a sávos jelöléstől független az adókötelezettség
megállapítása.
A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában az alábbi jelölések szerint
nyilatkoznia kell a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásáról17
:
Ha az adózó adózás előtti eredménye18
vagy a Tao. tv. 6.§ (1) bekezdés szerinti
adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot,
akkor választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés
rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység
révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-) minimum
nélküli jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.
A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában jelölje:
- „1” -gyel, ha nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimum
megállapítását;
- „2” –vel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye
vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték
eléri a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)
minimumot;
- „3” –mal, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye
vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték
nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-)
minimumot, és úgy dönt, hogy nem tesz az Art. 91/A.§ (1) bekezdés
16
Tao .tv. 29/K.§ 17
Tao.tv. 6.§ (7) bekezdés 18
Tao. tv. 6.§ (2) bekezdés
10
szerinti nyilatkozatot, és a jövedelem- (nyereség-)
minimum alapján határozza meg fizetendő adóját;
- „4” –gyel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye
vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték
nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-)
minimumot, és úgy dönt, hogy az Art. 91/A. § (1) bekezdése szerinti
nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján
határozza meg fizetendő adóját.
A borítólap (E) blokkjának kitöltése
Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett meghatározott
képviselője, meghatalmazottja19
írja alá.
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében
a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal
rendelkező személy, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát
igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda,
európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó,
könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult
gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja.
Amennyiben a bevallást a meghatalmazott20
írja alá, ─ a vonatkozó bevallás
aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást
csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevalláson a kódkockában „X”-szel kell
jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás
érvénytelen.
Amennyiben a bevallást 21
, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás
aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás
megfelelő kódkockájában „X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak
személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az
adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó
meghatalmazott által aláírt adóbevallás – meghatalmazás csatolása nélkül –
érvénytelen, csak az adóhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon
bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott
esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni.
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a
meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a
meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható illetve
a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is.
19
Art. 7. § (1)-(2) bekezdés 20
Art. 7. § (3) bekezdés 21
Art. 7. § (3), (5) bekezdés
11
Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot az
adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti22
. Az
ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat
esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő,
okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell
megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, okleveles adószakértő
nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát.
Az a külföldi vállalkozás23
, amely belföldi gazdasági tevékenységével
összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi
adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi
képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő
jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási
kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.
Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá,
úgy ezt a tényt a bevallás borítólapjának megfelelő kódkockában „X”-szel kérjük
jelölni.
A bevallásba az adatokat – az előnyomott „ezer” forint szöveg
figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános
szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával.
Az Art.24
speciális rendelkezései nem érintik az adózó általános szabályok szerinti
bevallási kötelezettségét. Abban az esetben például, ha az adózó felszámolását,
végelszámolását rendelték el, a felszámolási, végelszámolási eljárás alatt az
általános szabályok szerint kell az adókötelezettségekről az adóbevallást
benyújtani.
A borítólapot valamennyi adózónak ki kell töltenie.
A kitöltési útmutató további részei az egyes adóbevallási lapoknál találhatók.
Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra
kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a bevalláshoz szükséges nyomtatvány a NAV
honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető.
22
Art. 31. § (14) bekezdés 23
Art. 9. § (1) bekezdés 24
Art. 33. § (3) bekezdés
12
NYILATKOZATOK
(1071-NY)
A 1071-NY jelű lapot valamennyi adózónak be kell nyújtania.
A) blokk 01 sorában jelölni kell a nyomtatványt benyújtó adózó könyvvezetését, a
blokk kitöltése kötelező. A kódkockába egyszeres könyvvitel esetén 1-et, kettős
könyvvitel esetén 2-t kell írni.
A B) blokkban jelölni kell, hogy a társasági adóalap meghatározásánál milyen
különleges szabályok vonatkoznak az adózóra. A blokk kitöltése nem kötelező, de
ha az adózó megfelel valamelyik sorban meghatározottaknak, kérjük jelölje a B)
blokk 02-06 sorában. A 02.-06. sorokhoz tartozó kódkockákban a jelölés X vagy
üres lehet.
A C) blokk a külföldi vállalkozóra illetve arra vonatkozik, hogy a bevallást
benyújtó adózó kifizetőként társasági adót vont le külföldi szervezettől25
. A blokk
kitöltése nem kötelező, de ha az adózó megfelel valamelyik sorban
meghatározottaknak, kérjük, hogy jelölje. A C) blokk 07-08 soraihoz tartozó
kódkockákban a jelölés X vagy üres lehet.
Figyelem! A D) blokkot csak azok az adózók töltsék ki, akik a blokkban
megjelölt időszakban könyvviteli zárlat alapján teljesítették bevallási
kötelezettségüket és arról nyilatkoznak, hogy a könyvviteli zárlattal lezárt
időszakokat tekintve társasági adókülönbözetük nem keletkezett.
Ilyen adózó lehet:
az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és
az egy éven túl végelszámolás alatt álló adózó, ha 2006. július 1-je előtt
került végelszámolás alá.
A Tao. tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az adózó az adóévre vonatkozó
beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem
kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat
alapján állapítja meg.
Ha az adózó valamely adóévre vonatkozóan könyvviteli zárlat alapján
állapította meg adózás előtti eredményét, de később kötelezetté válik az
adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére, akkor az egyes adóévekre utólag
külön-külön elkészített beszámolója részét képező eredménykimutatás alapján
ismét el kell készítenie adóbevallását, és a két adóbevallás alapján
megállapított adókülönbözetéről kell jelen bevallásban számot adnia. Ha
nem keletkezett társasági adókülönbözete, ezt a D) blokk kitöltésével
jelölheti.
Kérjük, hogy ez esetben a D) blokkban adja meg azt a bevallási időszakot,
amely alatt könyvviteli zárlat szerint számolt el. A bevallási időszak kezdete
25
2009.évi LXXVII.tv. 10. sz. melléklet 4.pont
13
1996.01.01 és 2006.június 30. közé eső dátum lehet, záró dátuma pedig
azonos a jelen bevallás borítólapján feltüntetett záródátummal.
A D) blokk kitöltése egyenértékű a nulla értékadatú bevallást kiváltó
elektronikus űrlap (Nyilatkozat) kitöltésével. 2010. évtől a könyvviteli zárlat
alapján elszámoló adózó a nulla értékű társasági adókülönbözetről nem
nyújthat be külön nyomtatványon Nyilatkozatot.
Ha a D) blokkot kitöltötte kérjük, ne írjon 0 adatokat a 1071-01-04 lap K)
blokkjába.
A 1071-NY nyilatkozat pontos kitöltése annak érdekében szükséges, hogy a
nyomtatvány további adatai értelmezhetőek, ellenőrizhetőek,
feldolgozhatóak legyenek.
A társasági adó összegének bevallása az egyszeres és a kettős könyvvitelt
vezető valamint külföldi vállalkozó megszűnő adózók részére
(1071-01-01-es lap)
Ezt a bevallási lapot kell benyújtania annak a Tao. tv. 2. § (2)-(4) bekezdése
hatálya alá tartozó adózónak – figyelemmel az általános tudnivalóknál leírtakra –,
amely 2010. év közben vagy 2010. december 31-én tevékenységét megszüntette.
Figyelem! A bevallás adatait ezer Ft-ban kell megadni, a kerekítés általános
szabályait figyelembe véve.
A) A társasági adó levezetése
01. sor: Ennek a sornak a c) rovatában az adózás előtti26
eredményt kérjük
feltüntetni. Ennek megfelelően ide kerül az egyszeres könyvvitelt
vezetők és a kettős könyvvitelt vezetők esetén a beszámoló részét képező
eredmény-levezetésben, eredmény-kimutatásban, e címen szerepeltetett
összeg.
Az MRP szervezet az Számv. tv., valamint az egyes egyéb szervezetek
beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
rendelkező jogszabály alapján kimutatott tárgyévi eredményét állítsa be
ebbe a sorba.
Iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén ebbe a sorba
állítsa be a beszámolóban megállapított adózás előtti eredményét a
nyilvántartásban szereplő adómentesen képződött eredménytartalék
összegével növelten. (Ebben az esetben a 02. sorban nem szerepelhet
adat.)
26
Tao. tv. 6. § (2) bekezdés
14
Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, a „-” előjelet kérjük az
összeg rovatba beírni.
02. sor: Iskolaszövetkezet átalakulás miatti megszűnése esetén ennek a sornak
a c) rovatában kell feltüntetni27
az iskolaszövetkezetnek az adóévi
eredményből és az eredmény kiegészítésére adómentesen képződött –
külön nyilvántartott – eredménytartalékból a tagok részére jóváhagyott
osztalék, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony
megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek
együttes összegét. A megállapított osztalék hiányában kérjük a „0”-t
beírni.
(Adat vagy a 01., vagy a 02. sorban szerepelhet.)
03. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt csökkentő
tételek28
együttes összegét kell – az előjel feltüntetése nélkül – beírni.
04. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt növelő tételek29
együttes összege kerül.
05. sor: Ennek a sornak a c) rovatába a külföldön fizetett, fizetendő adó30
adóévi
ráfordítások között elszámolt összegét kérjük beírni.
Amennyiben e sorban negatív összeg kerül feltüntetésre – például azért,
mert a tárgyévben végrehajtott (külföldi) önellenőrzés a korábbi
év(ek)ben fizetett adó visszaigénylését eredményezte, s annak összege
nagyobb, mint az adóév fizetett, fizetendő adója –, úgy a c) rovatban
kérjük a „–” előjel kiírását.
06. sor: Ennek a sornak a c) rovatában a külföldről származó jövedelemnek a
05. sorba beállított, külföldön megfizetett adó összegével növelt adatát
kell szerepeltetni. Itt adat csak akkor szerepelhet, ha a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmény szerint a külföldről származó
jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell31
.
A külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. 28. § (4) bekezdés
rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről
származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel
megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat,
adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó
árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel együttes
összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó
27
Tao. tv. 10. § (1) bekezdés 28
Tao. tv. 7. §, 9. §, 10. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 14. §, 16. §, 18. §, 29. §, 29/B. §, 29/C. §, 2008. évi
LXXXI.tv.276§, 2009.évi XXXV.tv.19.§, 2009. évi LXXVII. tv.31.-36.§, 29
Tao. tv. 8. §, 9. §, 10. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 14. §, 16. §, 18. §, 28. §, 29. §, 29/B. §, 29/C. §,2009.évi
XXXV.tv.19.§, 2009. évi LXXVII.tv.32.-36.§ 30
Tao. tv. 28. § (1) bekezdés, 2009.évi LXXVII.tv. 43.§ 31
Tao. tv. 28. § (2) bekezdés, 2009.évi LXXVII.tv.43.§
15
jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de
nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült -
költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő és csökkentő
tételeket.
Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor kérjük a
„-„előjelet az összeg rovatba beírni.
07. sor: Ennek a sornak a c) rovatába a [(±01. vagy +02.) –03. +04. ±05.-(±06.)]
sorok előjelhelyes tényleges egyenlegeként képzett társasági adóalap
összege kerül, amennyiben:
- az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a magasabb
érték eléri vagy meghaladja a Tao. tv. 6. § (7) bekezdés
szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot vagy nem köteles a
jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására. Ezekben az
esetekben az a) oszlopot nem kell kitölteni és a borítólap „D”
blokkjában lévő kódkockában 1-es vagy 2-es kerül
megjelölésre; vagy
- az adózás előtti eredmény vagy az adóalapja közül a nagyobb
érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, és az
adózó azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja
szerint kitölti a 1071-04 jelű bevallás kiegészítő nyilatkozatot.
Ebben az esetben az a) rovatba a jövedelem(nyereség)-
minimum értéke kerül, és a borítólap ,,D’’ blokkjában
elhelyezett kódkockába 4-est kell írni.
Ennek a sornak a c) rovatába a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti
jövedelem-(nyereség-)minimum kerül, ha az adózás előtti eredménye
vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-
(nyereség-)minimumot, és azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5)
bekezdés b) pontja szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján
állapítja meg az adóalapját. Ekkor az a) rovatba az adóalap kerül és a
borítólap ,,D’’ blokkjában elhelyezett kódkockába 3-ast kell
megjelölni.
Ennek a sornak az a) rovatát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az adózás
előtti eredmény, illetve az adóalap nem éri el a jövedelem-(nyereség-)
minimumot.
Tehát az a) rovatba:
- a [(±01. vagy +02.) –03. +04. ±05.-(±06.)] sorok előjelhelyes
tényleges egyenlegeként képzett társasági adóalap összege
kerül, ha a c) rovatba a jövedelem- (nyereség-) minimum
összegét írta,
- a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét kell beírni, ha a c)
rovatba a [(±01. vagy +02.) –03. +04. ±05.-(±06.)] sorok
előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összegét
írta.
Figyelem! Nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján
megállapítani az adóalapot
16
- az alapítványnak,
- a közalapítványnak,
- a társadalmi szervezetnek,
- a köztestületnek,
- az egyháznak,
- az előbb felsorolt szervezetek alapszabályában, illetve alapító
okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeknek
- a lakásszövetkezetnek,
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak,
- a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak,
- a vízitársulatnak,
- az MRP-nek,
- a felsőoktatási intézménynek, ideértve az általa létrehozott intézményt
is
- a diákotthonnak,
- a szociális szövetkezetnek,
- az iskolaszövetkezetnek,
- a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági adóévében és az azt
követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági
időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett,
- ha az adózót az adóévben, vagy a megelőző adóévben a Tao. tv. 6. §
(6) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően valamint ugyanezen
szakasz (10) bekezdése szerinti elemi kár sújtotta.
A felsorolás szerinti adózóknak, illetve a jelölt esetekben tehát nem kell
kitölteni az a) rovatot; adatot (az előző sorok alapulvételével) csak a c)
rovatban kell szerepeltetni! A borítólap D) blokkjának jövedelem-
(nyereség-) minimumra vonatkozó blokkjában pedig 1-est kell jelölniük.
A 07.sorban kell kimutatnia adóalapját32
a külföldi vállalkozónak.
Külföldi vállalkozó a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye
alapján külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási
tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem
tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi
vállalkozó)33
.
Amennyiben Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az
adózás előtti eredmény közül a nagyobbik érték eléri a jövedelem-
(nyereség-)minimumot, akkor a borítólap D) blokkjába „2”-es jelölés
kerül. Ekkor -a jövedelem-(nyereség-)minimum figyelembe vétele nélkül
- csak a c) rovatot kell kitölteni.
Amennyiben Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az
adózás előtti eredmény közül a magasabb érték nem éri el a jövedelem-
32
Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdés 33
Tao. tv. 2. § (4) bekezdés, 2009.évi LXXVII.tv. 27.§
17
(nyereség-)minimumot, akkor a Tao. tv. 6. § (5) bekezdést alkalmazni
kell és a külföldi vállalkozó választása szerint vagy a jövedelem-
(nyereség-) minimum összegét tekinti adóalapnak [ekkor a borítólap D)
blokkjába „3”-as jelölés kerül], vagy az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatot tesz és kitölti a 1071-04 számú adatlapot [ekkor a
borítólap D) blokkjába „4”-est jelöl]. Bármelyik esetben az a) és c)
rovatot is kérjük kitölteni.
Egyezmény megléte esetén, ha a Tao. tv.14. § (2) bekezdése szerinti
adóalap, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobb összeg eléri a
jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor a borítólap D) blokkjában „2”-
est kell jelölni. Ekkor csak a c) rovatot kell kitölteni és a jövedelem-
(nyereség-) minimumot nem kell figyelembe venni.
Ha a Tao. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adóalap, vagy az adózás előtti
eredmény közül a nagyobb összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-
)minimumot – és a Tao. tv. 6. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni
kell -, akkor a külföldi vállalkozó választása szerint, vagy a jövedelem-
(nyereség-)minimum összegét tekinti adóalapnak és a borítólap D)
blokkjában „3”-ast jelöl, vagy az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti
nyilatkozatot tesz és kitölti a 1071-04 számú adatlapot. Ekkor a
borítólapon „4”-est jelöl. Bármelyik esetben az a) és c) rovatot is ki kell
tölteni.
Amennyiben a 07.sorban szereplő összeg(ek) bármelyike negatív, a „-”
előjelet kérjük a rovatba beírni.
08. sor: Ebben a sorban az egyház és az országos érdekképviseleti szervezet,
valamint a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú besorolással
rendelkező alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület,
felsőoktatási intézmény, európai területi együttműködési csoportosulás
adóalapját kell feltüntetni.
a) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke34
a közhasznú
szervezet esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20
millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes
bevételének a 15 százaléka.
Amennyiben az adózó vállalkozási bevétele az előzőek szerinti
kedvezményezett mértéket nem lépte túl, ebben a sorban „0”
adóalapot kell szerepeltetnie.
Ha az előzőekben említett szervezet adóévi vállalkozási
tevékenységének bevétele meghaladta a kedvezményezett vállalkozási
tevékenység mértékét, akkor a 07. sor c) rovatában szereplő
adóalapnak a következők szerint meghatározott részét állítsa be ebbe
a sorba.
A 07. sor c) rovata szerinti adóalapot meg kell szorozni a
kedvezményezett mértéket meghaladóan elért vállalkozási bevétel és
34
Tao. tv. 9. § (7) bekezdés
18
az összes vállalkozási bevétel hányadosával (amelyet két
tizedesjegy pontossággal kell számolni).
b) Az egyháznak és az országos érdekképviseleti szervezetnek (amely
nem lehet közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású)
ugyancsak az előzőek szerint kell meghatároznia a mentes, illetve
kedvezményezett adóalapját, amelynek során a közhasznú szervezetre
vonatkozó kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét kell
irányadónak tekinteni.
Az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége –
választása szerint – az egyházakkal azonosan, vagy -ha vállalkozási
tevékenységének meghatározásakor élt az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben biztosított
választási lehetőséggel- a Tao tv. 9. § (1)-(5) bekezdésben foglaltak
szerint állapítja meg az adóalapot.
Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, a „-„ előjelet kérjük az
összeg rovatba beírni.
09. sor: Ebbe a sorba a 07. sor c) rovatában, vagy a 08. sorban szereplő pozitív
adóalap után kell a Tao. tv. 19. § vagy a 29/K. § szerinti adó összegét
beírni. Azoknak a naptári évtől eltérő üzleti évet (beleértve a
végelszámolásukat lezáró adózókat is) választó adózóknak, amelyeknek
az adóéve 2009. évben kezdődött és 2010-ben végződik, 16 százalékos,
illetve 10/16 százalékos mértékkel számított társasági adó összegét kell
ebbe a rovatba beírni.
Ha a 08. sorban – az erre jogosult szervezet – „0”-t tüntetett fel, akkor e
sorba is „0”-t kell írni, függetlenül a 07. sor szerinti adóalap összegétől.
A közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező (be
nem sorolt) szervezetnek akkor is fel kell tüntetnie a 07. sor alapján
számított társasági adó összegét, ha teljes adómentességre35
jogosult.
Figyelem! Ha az adózó bevallási időszaka 2010. június 30.-ig
befejeződött, a társasági adót az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú
törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC.
törvény hatályba lépése előtti szabályok szerint kell megállapítani. Ha a
bevallási időszak kezdete 2010. július 1-je vagy azt követő dátum a
társasági adót az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények
megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által
módosított szabályok szerint kell megállapítani. Ha az adózó bevallási
időszaka 2010. július 1-je előtt kezdődött és 2010. július 1-jét követően
zárult a Püt. tv. 14. §-a szerinti adóalap megosztást kell alkalmazni az
eltérő üzleti évet választó és a végelszámolás alatt álló adózók
kivételével, amelyhez a 1071-01-05 lap kitöltése nyújt segítséget. A
2010. évi adókötelezettsége megállapításakor a Tao tv. 29/K. § (9)
35
Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont
19
bekezdése alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választó,
valamint a végelszámolás alatt álló adózó nem veheti figyelembe a 2010.
évi Püt. tv. 14. §-ának előírásait. A naptári évtől eltérő üzleti évet
választó vagy végelszámolás alatt álló adózó aszerint számol el
adókötelezettségével, hogy a bevallási időszak kezdőnapján milyen
szabályozás volt hatályos.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, a végelszámolásukat befejező
adózókat, a bevallási időszakukat 2010. év július 1-je előtt befejező,
vagy a bevallási időszakukat 2010. június 30 után kezdő adózókat,
azoknak az adózóknak akik nem rendelkeznek pozitív adóalappal nem
kell a bevallás 1071-01-05 lapját kitölteni.
Ha az adózó bevallási időszaka 2010. július 1-jét megelőzően kezdődött
és befejezése 2010.július 1-jét követő dátum, a társasági adótörvény
2010. augusztus 16-tól hatályos módosítása szerint a Tao. tv. 29/K. §
alapján a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot
meg kell osztani 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010.
július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai
alapján arányosítva. 2010. január 1. és június 30 közötti időszakra a
pozitív adóalap 19 %-a az adó mértéke, 2010. július 1. és december 31
közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó
része után 10 %, az e feletti összegre 19 % az adó mértéke. Ha az adózó
a 2010.01.01 és 2010. június 30. közötti időszakra is alkalmazni szeretné
a 10%-os adókulcsot 50 millió forintig, a törvényben meghatározott
feltételeknek kell megfelelnie, amit a borítólapon a sávos adókulcs
alkalmazásával jelölhet. Az adó kiszámításához azok az adózók, akiknek
a bevallási időszaka 2010. január 1. és 2010. június 30. között kezdődött
és 2010. július 1. és 2010. december 31. között fejeződött be, töltsék ki a
1071-01-05 számú táblát. A 1071-01-05 lap 35. sorának adata egyezik
meg a 1071-01-01 lap 09. sor c) rovatával. Azoknak az adózóknak,
akiknél a bevallási időszak még 2010. június 30. előtt befejeződött vagy
bevallási időszakuk 2010. július 1. után kezdődött, nem rendelkeznek
pozitív adóalappal, naptári évtől eltérő üzleti évet választanak vagy
végelszámolás alatt állnak a 1071-01-05 lapot nem kell kitölteniük.
10. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni meghatározott szervezetnek36
az
adómentesség összegét.
11. sor: Ez a sor az igénybe vehető társasági adókedvezmények összegét
tartalmazza, pozitív értékként (előjel nélkül). Az összes igénybe vehető
adókedvezményből a visszatartható kedvezmény összegét a következők
szerint kell megállapítani.
a) A társasági adó 100 százalékáig veheti igénybe az adókedvezményt a
Tao. tv. 21. § (7), (10) és (11) bekezdései szerinti beruházási és egyéb
címen, valamint a 29. § (5) bekezdésének d) pontja alapján, a külföldi
36
Tao. tv. 20. § (1) bekezdés
20
részvételű gazdasági társasági jogosultsága és
befektetési adókedvezménye alapján az adóévben 100 százalékos
kedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a Tao. tv.
29. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti kárpótlási jegyhez,
utalványhoz kapcsolódóan jogosult a kedvezményre37
, továbbá a Tao.
tv. 2003. december 31-én hatályos 22/B. § alapján adókedvezményre
jogosult adózó.
b) A Tao. tv. 23. § (1) bekezdése szerint igénybe vett
adókedvezménnyel csökkentett társasági adó legfeljebb 80
százalékáig érvényesíthető a 22/B. § szerinti fejlesztési
adókedvezmény38
.
c) Az előző a) és b) pontban meghatározott adókedvezménnyel
csökkentett társasági adó legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető
összességében a Tao. tv.-ben meghatározott minden más
adókedvezmény39
. Itt érvényesíthetők a Tao. tv. 22. §-a alapján a
sporthoz kapcsolódó adókedvezmények is. Figyelem! A Tao tv. 22.§
(4) bekezdésében meghatározott, sporttal kapcsolatos kedvezménnyel
az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját
követő 15. naptól élhet az adózó, az ettől a naptól nyújtott
támogatások tekintetében.
12. sor: A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó
megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a
külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így
rendelkezik40
.
Az előzőekben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a
külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában
levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő
adót, melyet jövedelemként kell meghatározni. Az egyes jövedelmek
alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő),
illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó
közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában – a
jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként
elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az
adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az
átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó,
osztva az adóalappal; e hányadot két tizedesre kerekítve kell
meghatározni41
.
37
Tao. tv. 23. § (1) bekezdés 38
Tao. tv. 23. § (2) bekezdés 39
Tao. tv. 23. § (3) bekezdés 40
Tao. tv. 28. § (2) bekezdés 41
Tao. tv. 28. § (3)-(5)
21
13. sor: Ebbe a sorba a fizetendő társasági adó42
összegét kell beállítani
(09.-10.-11.-12. sor). Ez az összeg „-„ előjelű nem lehet!
14.-15. sor: Ezekben a sorokban csak az építkezés miatt létrehozott fióktelep,
valamint a be nem jegyzett telephellyé váló építkezés 2008., 2009. évi
adókötelezettsége szerepeltethető. Ide adat akkor kerül, ha az építkezés
időtartama meghaladja a nemzetközi szerződésekben meghatározott
időtartamot, illetve annak hiányában a három hónapot és az építkezés
miatti fiókteleppé válás a 2010. évben következett be és a tevékenység a
megszűnésig fióktelepként folytatódott.
Ez esetben az adózónak a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással
érintett időszakban (a 2008, 2009. évben) hatályos előírások szerint kell
az adót megállapítani, bevallani és megfizetni43
.
16. sor: E sor c) rovatában kell feltüntetni a Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében
foglaltak szerinti kamatkedvezmény visszafizetendő összegét. E sor
fehéren hagyott b) rovatában a késedelmi pótlék összegét kell
szerepeltetni.
A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevétele és a visszafizetés
közötti időtartamra kell számítani.
17-18. sorok: E sorok c) rovatában kell feltüntetni a , 2006., illetve 2007., 2008.
és 2009. években képzett fejlesztési tartaléknak44
, illetve egy részének a
2010. évben nem beruházási célra feloldott, illetve a beruházásra fel nem
használt része után – a Tao. tv. 19. § (1) bekezdésének a lekötés
adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel – megállapított
társasági adó összegét.
A b) rovatban kell feltüntetni a feloldott, illetve a beruházásra fel nem
használt rész után megállapított késedelmi pótlékot, mely összeget a
kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása
esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő
feloldás, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző
nappal lezáruló adóév (amennyiben végelszámolás, felszámolás nélkül
történik a jogutód nélküli megszűnés, az utolsó adóév) utolsó napjáig
kell felszámítani. A feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal
növelten a feloldást, illetve az említett adóév utolsó napját követő 30
napon belül kell megfizetni. Az a) rovatban kell feltüntetni a képzett
fejlesztési tartaléknak a nem beruházási célra történő felhasználásának az
időpontját. Egyszeri felhasználás esetén csak a 17. sorban
szerepeltetendők adatok.
42
Tao. tv. 24. § 43
Art. 33. § (7) bekezdés 44
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont
22
19. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az önkormányzattal kötött
bérleti szerződés 60 hónapon, a jelen bevallás tárgyidőszakán belül – az
adózó érdekkörében felmerült okból – történő megszűnés miatt, az
adóévet megelőző adóév(ek)ben az adózás előtti eredmény
csökkentéseként elszámolt összeg után, az eredmény csökkentésének
évében hatályos rendelkezés szerint előírt mértékkel számított adót és
késedelmi pótlékot. Az adó és késedelmi pótlék együttes összegét meg
kell szorozni a szerződésből nem teljesült időtartam egész hónapjainak
száma és a 60 hónap két tizedes jegyre kerekített hányadosával. Az így
kapott összeget a szerződés megszűnését követő 30 napon belül kell
megfizetni.
A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó
adóbevallás benyújtása esedékességét követő naptól a bérleti szerződés
megszűnésének napjáig kell felszámítani45
. Az a) oszlopban a bérleti
szerződés megszűntetésének az időpontját kell közölni.
20.-21. sor: Tao. tv. 19. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint a (4) bekezdés
alkalmazása esetén az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem
haladó részének - ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az
adóalap - 9 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az
eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles
kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben
a) megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt
beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy
b) a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli
személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű
munkavállaló vagy a 22/B. § (11) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak
megfelelő pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi
jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007.
december 31-ét követően kezdődött, és/vagy
c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a
pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel,
kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem a (4) bekezdés
szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül
megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti
továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév
utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés
adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó
napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt
részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő
30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A
45
Tao. tv. 7. §
23
késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését
tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól
a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig
kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő
első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.
A sor „c” rovatában a visszafizetendő adót a „b” rovatban a késedelmi pótlékot az
„a” rovatba a felhasználás/ rendelkezésre állás időpontját kérjük feltüntetni.
Kiegészítő adatok
(1071-01-02-es lap)
B) Kiegészítő adatok
Figyelem! Ezt a táblarészt MRP szervezet ne töltse ki!
Az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház,
lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a közhasznú,
kiemelkedően közhasznú felsőoktatási intézmény az összes tevékenységével
kapcsolatos bevételt (alaptevékenység + vállalkozási tevékenység bevételét) a 22.
és 24. sor a) oszlopának fehéren hagyott mezőiben tüntesse fel! Más adózó ide
nem írhat adatot! A felsorolt szervezetek a vállalkozási tevékenységgel
kapcsolatos adatokat – az általános előírásokat figyelembe véve – a c) oszlopban
szerepeltetik.
A kiegészítő adatok egyes sorait a számvitelről szóló 2000. évi C. tv.
(továbbiakban:Sztv.) vagy a felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletek
szerinti, a megszűnéshez előírt beszámolók alapján kell kitölteni.
22. sor: E sor c) rovatába az értékesítés adóévi nettó árbevételének összegét
kell beírni46
.
23. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 22. sorban levő összegből az export
értékesítés nettó árbevételét47
.
24. sor: E sorban a kettős könyvvitelt vezető adózónak az egyéb bevételek
összegét kell szerepeltetnie. Az egyéb bevételek az értékesítés nettó
árbevételének részét nem képező olyan bevételek, amelyek a rendszeres
tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a
pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek48
.
46
Sztv. 72. §-75. § 47
Sztv. 74. § (2)-(3) bekezdés 48
Sztv. 77. §
24
E sorba az egyszeres könyvvitelt vezető adózó esetében az
Sztv. 77. §-a szerinti egyéb, a Sztv. 84. §-a szerinti pénzügyi és az Sztv.
86. §-ának (3) bekezdése és a (4) bekezdésének b) pontja, valamint az
Sztv. 109. §-a szerinti rendkívüli bevételek együttes összege kerül. Itt az
összes adóköteles egyéb bevételt kell szerepeltetni tekintet nélkül arra,
hogy pénzmozgással vagy anélkül keletkezett.
25. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni – csak a kettős könyvvitelt vezető
adózónak – a saját előállítású eszközök naptári évben aktivált (az
eszközök között állományba vett) értékének és a saját termelésű
készletek állományváltozásának együttes összegét49
.
Negatív adat esetén a „-„ előjelet az összeg rovatba kell beírni.
26. sor: A kettős könyvvitelt vezető adózónak ebben a sorban kell kimutatni a
felhasznált anyagok beszerzési értékét, az igénybe vett (teljesített)
szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az egyéb és
közvetített szolgáltatások együttes – előzetesen felszámított általános
forgalmi adót nem tartalmazó – összegét50
.
Az egyszeres könyvvitelt vezető adózónak e sorba az adóévi anyag, és
árubeszerzés költségként könyvelt összegét kell beállítani. Ide tartoznak
mindazok a végleges pénzkifizetések, amelyek a társasági
adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető kiadásokat
jelentenek.
A további 27.-35. sorokat csak a kettős könyvvitelt vezetőknek kell kitölteniük.
27. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 26. sorban szereplő összegből az
anyagköltség összegét51
.
28. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 26. sorban feltüntetett összegből az
igénybe vett szolgáltatások költségeként, azok számlázott, fizetett,
szerződésben meghatározott – a le nem vonható általános forgalmi adót
is magában foglaló – ellenértékét52
.
29. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 26. sorban szereplő összegből az eladott
áruk beszerzési értékét53
.
30. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 26. sorban szereplő összegből az egyéb
és közvetített szolgáltatások értékét54
.
49
Sztv. 76. § 50
Sztv. 78. § (7) bekezdés 51
Sztv. 78. § (2) bekezdés 52
Sztv. 78. § (3) bekezdés 53
Sztv. 78. § (5) bekezdés
25
31. sor: E sor tartalmazza a személyi jellegű ráfordítások összesen adatát.
A részletezést (32.-34. sorokat) csak a kettős könyvvitelt vezetőknek
kell kitölteniük.
32. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 31. sorban szereplő összegből a
bérköltségként elszámolt összeget55
.
33. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 31. sorban szereplő összegből a személyi
jellegű egyéb kifizetés címen elszámolt, a magánszemélyek részére nem
bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett összegeket, valamint
a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadót is56
.
34. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 31. sorban szereplő összegből a
bérjárulék címen elszámolt összeget57
.
35. sor: A kettős könyvvitelt vezető adózónak ebben a sorban kell kimutatni az
Sztv. szerint az adóévben költségként elszámolt értékcsökkenési leírás
összegét. Itt kell szerepeltetni az immateriális javak és a tárgyi eszközök
terv szerinti, illetve terven felüli – költségként elszámolt –
értékcsökkenési leírásának összegét, valamint – döntés szerint – a 100
000 forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű
jogoknak, szellemi termékeknek, tárgyi eszközöknek a
használatbavételkor egy összegben, értékcsökkenési leírásként elszámolt
összegét. (Egyszeres könyvvitelt vezető adózó itt nem tüntethet fel
adatot).
36. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a kettős könyvvitelt vezető adózónak a
rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült az előző jogcímek
egyikébe sem tartozó ráfordításokat58
.
Az egyszeres könyvvitelt vezető adózónak a pénzforgalmi nyilvántartás
alapján kimutatott egyéb költségeket és ráfordításokat kell ide beírnia.
Ennek a sornak kell tartalmaznia a pénzügyi műveletek ráfordítását és a
rendkívüli ráfordításokat is.
Az egyszeres könyvvitelt vezető adózó nem töltheti ki a 37.- 44. sorokat.
37. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a (22+24±25-26-31-35-36) sorok c)
rovatok összevonásával képzett üzemi (üzleti) tevékenység
eredményének összegét.
54
Sztv. 78. § (4), (6) bekezdés 55
Sztv. 79. § (2) bekezdés 56
Sztv. 79. § (3) bekezdés 57
Sztv. 79. § (4) bekezdés 58
Sztv. 81. §
26
Amennyiben az adat negatív, úgy kérjük az összeg rovatban a „-” előjel
feltüntetését.
38. sor: E sor c) rovatában a pénzügyi műveletek bevételeként kell szerepeltetni a
kapott (járó) osztalék és részesedés, a kapott kamatok és kamatjellegű
bevételek, valamint a pénzügyi műveletek bevételeinek egyéb összegét.
39. sor: Itt kell kimutatni a 38. sorban szereplő adatból a beszámoló készítéséig
ismertté vált kapott (járó) osztalék és részesedés összegét59
.
40. sor: Ebben a sorban a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell kimutatni a
fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések összegét, a pénzügyi
befektetések leírását, valamint a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításait60
.
Amennyiben az adat negatív, úgy kérjük az összeg rovatban a „-” előjel
feltüntetését.
41. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 38. és 40. sorok c) rovatának
különbségeként képzett pénzügyi műveletek eredményének összegét.
Amennyiben az adat negatív, úgy kérjük az összeg rovatban a „-” előjel
feltüntetését.
42 sor: E sor c) rovatában kell kimutatni az üzleti évben rendkívüli bevételként
kimutatott tételeket61
.
43. sor: Ebben a sorban kell kimutatni az üzleti évben rendkívüli ráfordításként
kimutatott tételeket62
.
44. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 42. és 43. sorok c) rovatának
különbségeként megállapított rendkívüli eredmény összegét.
Negatív érték esetén a „-” előjelet az összeg rovatban fel kell tüntetni.
C) Építkezés telephellyé válásának időpontja
45. sor: Ebbe a sorba a telephellyé válás időpontját kell beírni. Visszamenőleges
adókötelezettség (építkezés) esetén, a borítólapon az adókötelezettség
59
Sztv. 84. § (1) bekezdés 60
Sztv. 85. § 61
Sztv. 86. § (3)-(5) bekezdés 62
Sztv. 86. § (6)-(7) bekezdés
27
kezdetének időpontjához 2010. január 1-jét megelőző dátumot
kell beírni.
A társas vállalkozások különadó összege, a hitelintézeti járadék kötelezettség
bevallása, a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározása,a szakképzési
hozzájárulás különbözetének, valamint az energiaellátók jövedelemadójának
bevallása az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető, és külföldi vállalkozó
megszűnő adózók részére
(1071-01-03-as lap)
D) Társas vállalkozások különadó összegének bevallása
Figyelem! Tekintettel arra, hogy a 2009. évi LXXVII. törvény 189.§-a a
társas vállalkozások különadó kötelezettségét hatályon kívül helyezte, ezt a
blokkot kizárólag azok a naptári évtől eltérő üzleti évet (beleértve a
végelszámolásukat lezáró adózókat is) alkalmazó adózók töltsék ki,
akiknek/amelyeknek az adóéve 2009. évben kezdődött, bevallási időszakuk
kezdő dátuma 2009. évi.
2006. szeptember 1-jétől az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és
járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) szerinti különadó
fizetési kötelezettség terheli a 7. § 3. pont szerinti társas vállalkozásokat. A
naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó (ideértve a naptári év szerint működő,
de 12 hónapnál rövidebb adóévet alkalmazó adózókat is) társas vállalkozások a
különadó kötelezettséget az adóévük első napján hatályos szabályok szerint
teljesítik63
.
A külföldi vállalkozó a különadó kötelezettségét kizárólag a belföldi telephelye
útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg64
.
46. sor: E sor a) rovatában szerepeltetendő az adóévi beszámolóban kimutatott
adózás előtti eredmény, mely – ha nemzetközi szerződés így rendelkezik –
nem tartalmazza a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén
keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a Kjtv. szerinti
különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet65
.
Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–„ előjel
kiírását.
47. sor: Ebben a sorban az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes
összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni66
.
48. sor: Ebben a sorban az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes
összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni67
.
63
Kjtv. 5. § (3) bekezdés 64
Kjtv. 5. § (1) bekezdés 65
Kjtv. 3. § (1) bekezdés 66
Kjtv. 3. § (3), (12) bekezdés 67
Kjtv. 3. § (2), (12) bekezdés
28
49. sor: E sor a) rovatában a [±46- 47+48] sorok előjelhelyes
egyenlegeként képzett különadó alap összege kerül.
Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–„ előjel
kiírását.
Különadó-fizetési kötelezettség csak pozitív adóalap után áll fenn.
50. sor: Ebbe a sorba kérjük beírni az előző, 49. sor szerinti pozitív adóalap
utáni 4 százalékos mértékű adó összegét.
Amennyiben az 49. sor adata nulla, vagy negatív érték, úgy ebben a sorban
nem szerepeltetendő adat.
51. sor: E sor a) rovatában kérjük szerepeltetni a külföldön fizetett (fizetendő)
adó68
– amennyiben nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik
– összegét. A különadóból adókedvezmény nem érvényesíthető, de a kettős
adóztatást elkerülésére vonatkozó egyezmények szerinti adómentesség, vagy
beszámítás lehetősége fennáll. E beszámításra a megállapított különadó
összegéig van mód.
Amennyiben az 49. sor adata nulla, vagy negatív szám, úgy ebben a sorban
nem szerepeltetendő adat.
52. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni 50. sor, valamint 51. sor
különbözeteként keletkezett különadó-fizetési kötelezettség összegét.
E) A különadó összege
53. sor: Itt kérjük feltüntetni a fizetendő különadó (52. sor adata), valamint a
megfizetett különadó előleg összegének különbözetét. A megállapított
különbözetet – a Kjtv. 6. § (4) bekezdése szerint – az Art.-ban a társasági
adóra előírt határidőben kell bevallani és megfizetni, illetve ettől az
időponttól lehet visszaigényelni.
Visszaigénylés esetén kérjük az a) rovatban a „–„ előjel kiírását.
A túlfizetés visszaigényléséhez az adott évben erre szolgáló „átvezetési és
kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű „17-
es” számú nyomtatványt is ki kell tölteni, illetve be kell nyújtani.
A különadóval kapcsolatos pénzforgalmat a következő számlaszámon kell
bonyolítani:
10032000-01076112
NAV Társas vállalkozások különadója bevételi számla
F) A hitelintézeti járadék összegének bevallása
68
Kjtv. 6. § (1), (5), (6) bekezdés
29
A Kjtv. 4. § alapján járadékfizetési kötelezettség terheli a 7. § 4. pont
szerinti hitelintézeteket.
54. sor: Ebbe a sorba kell beállítani azon összeget69
, amely a hitelintézetnél az
adóévben az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül
vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján az adóévben kamat és
kamatjellegű bevételként elszámolt - külön jogszabály előírása szerint - a
fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kimutatott, a Magyar
Állammal szembeni kamatkülönbözet fizetési kötelezettséggel csökkenetett
összeg. A jelzálog-hitelintézetnél bevételként elszámolt állami
kamattámogatás után a járadékot a finanszírozásban részesülő hitelintézet
köteles megfizetni, ha a jelzálog-hitelintézet annak összegéről a hitelintézetet
írásban tájékoztatja70
. A járadékalap megállapításához a hitelintézet
elkülönített nyilvántartást vezet71
.
55. sor: Ebbe a sorba kérjük beírni az előző, 54. sor szerinti pozitív járadékalap
utáni 5 százalékos mértékű járadék összegét. Amennyiben az 54. sor adata
nulla, úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat.
G) A járadék és az üzleti évre megfizetett járadékelőleg különbözete
56. sor: Itt kérjük feltüntetni a járadékfizetési kötelezettség (55. sor adata),
valamint a megfizetett járadékelőleg összegének különbözetét. A
megállapított különbözetet72
– az Art.-ban a társasági adóra előírt
határidőben – az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a kikerülést követő
90. napig – kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az
időponttól lehet visszaigényelni.
Visszaigénylés esetén kérjük az a) rovatban a „–„ előjel kiírását.
A túlfizetés visszaigényléséhez az adott évben erre szolgáló „átvezetési és
kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű „17-
es” számú nyomtatványt is ki kell tölteni, illetve be kell nyújtani.
A járadékkal kapcsolatos pénzforgalmat a következő számlaszámon kell
bonyolítani:
10032000-01076136
NAV Hitelintézeti járadék bevételi számla
H) A jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítása
69
Kjtv. 4. § (1) bekezdés 70
Kjtv. 4. § (2) bekezdés 71
Kjtv. 4. § (3) bekezdés 72
Kjtv. 6. § (4) bekezdés
30
Amennyiben a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap, vagy a Tao.
tv. 6. § (2) bekezdése szerinti adózás előtti eredmény közül a magasabb összeg
nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-)
minimumot, akkor az adóalany választása szerint dönthet, hogy az
adókötelezettségét a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján állapítja meg, vagy
a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalapját veszi figyelembe. Utóbbi esetben
a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja alapján a társas vállalkozásoknak ki kell
tölteniük az Art. 91/A. § (1) bekezdés szerinti 1071-04 jelű, bevallást kiegészítő
nyilatkozatot.
Ha az adózónak külföldön van telephelye, és a telephelye szerinti állam és a
Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás
elkerülésére, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum nem tartalmazza a külföldi
telephely korrigált bevétele alapján számított jövedelem- (nyereség-) minimumot.
57. sor: Itt kell feltüntetni a bevételt73
.
58. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bevételt csökkentő74
tételeket összesen.
59. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a bevételt növelő75
tételeket összesen.
60. sor: Itt kell szerepeltetni a jövedelem-(nyereség-)76
minimum összegét, amely
a korrigált bevétel 2%-a.
I) A szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása
61. sor: Ebben a sorban kell beállítani a megállapított éves szakképzési
hozzájárulás különbözetének az összegét.
J) Az energiaellátók jövedelemadójának bevallása
Az energiaellátó77
– ide nem értve azon adózót, amely adóbevallását a
cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be – jövedelemadó fizetési, bevallási
kötelezettségét az adóév utolsó napját követően az Art. rendelkezései szerint
teljesíti78
. A külföldi vállalkozó jövedelemadó kötelezettségét kizárólag a belföldi
telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.
Jövedelemadó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka, melyet adóvisszatartás
formájában csökkent a nemzetközi szerződés külföldön fizetett (fizetendő) adó
beszámítására vonatkozó rendelkezése.
Az energiaellátót az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kiegészítési
kötelezettség terheli, melyet a fenti időpontig kell bevallani és megfizetni a
várható jövedelemadó 90 százalékának összegéig. Ez a kötelezettség nem
vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves
szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
73
Tao. tv. 4. § 29 pont 74
Tao. tv. 6. § (8) bekezdés 75
Tao. tv. 6. § (9) bekezdés 76
Tao. tv. 6. § (7) bekezdés 77
Thtv. 10. § 1. pont 78
Thtv. 8. § (3) bekezdés
31
A naptári évtől eltérő üzleti (adó-) évet alkalmazó adóalany a jövedelemadó
kötelezettségét az adóéve első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.
62. sor: E sor a) rovatában szerepeltetendő az adóévi beszámolóban kimutatott
adózás előtti eredmény79
.
Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–” előjel
kiírását
63. sor: Ebbe a sorba az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes
összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni. Itt
kérjük szerepeltetni a külföldi telephely útján végzett tevékenység réven
keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a
jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelem összegét is80
.
64. sor: Ebbe a sorban az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes
összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni81
.
65. sor: E sorba - általános esetben - a [±62-63.+64.] sorok előjelhelyes
egyenlegeként képzett jövedelemadó alap összege kerül. A több engedéllyel
rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végző
adóalanynál az adóalap a Thtv. 6.§ (1)-(9) bekezdése alapján meghatározott
összegnek az arányos része, amely összeget az a) rovatban kérjük
szerepeltetni. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek
beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított
árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két
tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.
Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–” előjel
kiírását.
A jövedelemadó-fizetési kötelezettség csak pozitív adóalap után áll fenn.
66. sor: Ebbe a sorba kérjük beírni az előző, 65. sor szerinti pozitív adóalap utáni
8 százalékos mértékű adó összegét. Amennyiben a 65. sor adata nulla, vagy
negatív érték, úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat.
67. sor: E sorban kérjük szerepeltetni a külföldön fizetett (fizetendő) adó82
–
amennyiben nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik –
összegét.
A jövedelemadóból adókedvezmény nem érvényesíthető, de a kettős
adóztatást elkerülésére vonatkozó egyezmények szerinti adómentesség, vagy
beszámítás lehetősége fennáll. E beszámításra a megállapított jövedelemadó
összegéig van mód. Amennyiben a 65. sor adata nulla, vagy negatív érték
úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat.
68. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni a 66. sor, valamint 67. sor
különbözeteként keletkezett jövedelemadó-fizetési kötelezettség összegét.
69. sor: Itt kérjük feltüntetni a fizetendő jövedelemadó (68. sor adata), valamint
az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható jövedelemadóra tekintettel
kiegészített összegének különbözetét.
79
Thtv. 6. § (1) bekezdés 80
Thtv. 6. § 81
Thtv. 6. § 82
Thtv. 9. § (3) bekezdés
32
Visszaigénylés esetén kérjük az a) rovatban a „–” előjel kiírását.
Az adózónak túlfizetése visszaigényléséhez az adott üzleti évben erre
szolgáló, „átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó
túlfizetéshez” elnevezésű „17-es” számú nyomtatványt is ki kell tölteni. A
visszaigénylési jogosultság összegét akkor is be kell írni, ha az adózó úgy
dönt, hogy nem él, vagy nem élhet a visszaigénylés lehetőségével.
A társasági adókülönbözet valamint a külföldi szervezettől levont társasági
adó bevallása
(1071-01-04)
K) blokk A társasági adókülönbözet bevallása a társasági adókötelezettségét
könyvviteli zárlattal megállapító adózó részére
A 1071-04 lap K) blokkját csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár illetve
azok a 2006. július elseje előtt kezdődött végelszámolásukat lezáró adózók
töltsék ki, akik a végelszámolásuk ideje alatt társasági adókötelezettségüket
könyvviteli zárlat alapján állapították meg.
A Tao. tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az adózó az adóévre vonatkozó
beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem
kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat
alapján állapítja meg.
Ha az adózó valamely adóévre vonatkozóan könyvviteli zárlat alapján
állapította meg adózás előtti eredményét, de később (végelszámolása
lezárásakor) kötelezetté válik az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére,
akkor az egyes adóévekre utólag külön-külön elkészített beszámolója részét
képező eredménykimutatás alapján ismét el kell készítenie adóbevallását, és a
két adóbevallás alapján megállapított adókülönbözetét kell a jelen bevallás
1071-01-04 lapjának K) blokkjában bevallania.
Ha a könyvviteli zárlat alapján bevallott és a tényleges társasági
adókötelezettség között különbözet nem keletkezett arról a 1071-Ny lapon
nyilatkozhat az adózó a bevallási időszak megjelölésével. (Ez esetben a 1071-
01-04 lap K) blokkját 0-val kitölteni nem kell.)
A lap L) blokkjában meg kell határozni azt az időszakot, amikor az adózó
társasági adóját könyvviteli zárlat alapján állapította meg.
A bevallási időszak kezdő dátumaként 1996. 01. 01. és 2006. június 30.
időszak közötti időpontot lehet megadni.
Figyelem! A 2006. július 1-je után kezdődő végelszámolásokat a Ctv.
szabályozza. Ezen végelszámolások esetén a számviteli feladatokat a 72/2006.
33
(IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg, melynek 5. § (1) bekezdése szerint a
beszámolót a számviteli törvény által meghatározott üzleti évenként el kell
készíteni. Mivel az adókötelezettség megállapítása az éves beszámoló alapján
történik – könyvviteli zárlat, illetve adókülönbözet megállapítása esetükben nem
értelmezhető, a 1071-01-04 lap K) blokkját ne töltsék ki.
Az egyes évekre vonatkozó társasági adókülönbözet összegét a lap K)
blokkjában lévő tábla b) oszlopának megfelelő sorába kell beírni. Az adóalap
különbözetét az a) oszlopba kell beírni. Negatív különbözet esetén a mínusz
előjelet kérjük az összeg előtt feltüntetni.
Az összesen (15.) sorban a 01-14. sorok előjelhelyesen összevont összegét kell
szerepeltetni. Az évek adóéveket jelentenek, amelyekre a különbözeteket meg kell
állapítani, így tehát az adóév töredék év is lehet.
A bevallás nem a pénzügyi teljesítést, hanem az adott adóévre vonatkozó
jogszabályok alapján megállapított kötelezettségek különbözetét tartalmazza. A
különbözet összegét az adózónak a bevallás beadásával egyidejűleg kell
befizetnie, vagy ettől az időponttól igényelheti vissza.
M) Bevallás a külföldi szervezettől levont társasági adóról
Az Art. 4. számú mellékletének 1.-4. pontjaiban83
foglaltak szerint a külföldi
személy (külföldi illetőségű magánszemély, külföldi szervezet) adóköteles
bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a
kifizetést követő hó 12-éig megfizeti. A levont társasági adót a kifizető a
társasági adóbevallásában vallja be.
Külföldi szervezetnek minősül, a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés,
egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet
(juttat) számára, feltéve, hogy a külföldi személy, illetve külföldi illetőségű
székhelye, illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos
egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén.
17-28. sorok: A levont társasági adó havi bontásban.
29. sor: A külföldi szervezettől levont társasági adó összesen. A 17.-28. sorok a)
és b) oszlop adatai összesen.
Kitöltési útmutató
A társasági adó megállapítása az adóalap megosztását alkalmazó adózók
részére laphoz
( 1071-01-05)
A lapot a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő, a végelszámolás alatt álló
valamint a negatív vagy nulla adóalappal rendelkező adózóknak nem kell
kitölteniük.
83
2009. évi LXXVII. törvény 10. sz. melléklet
34
Továbbá a 1071-01-05 lapot csak abban az esetben kérjük kitölteni, ha az
adózó bevallási időszakának kezdete 2001.01.01 és 2010.06.30 közötti időpont, a
bevallási időszakának vége pedig 2010. 07. 01. és 2010.12.31. közötti időpont és
az adózó pozitív adóalappal rendelkezik.
A 2010. évi társasági adó megállapítása a pozitív adóalap megosztásaként.
30. sor: Ebbe a sorba a 2010. adóévre megállapított adóalapot kell feltüntetni,
akár a Tao. tv. 6.§ (1) bekezdés szerint határozza meg az adóalapot, akár a
Tao. tv. 6.§ (7) bekezdés szerinti jövedelem nyereség minimumot tekinti
adóalapjának.(A sorban szereplő összeg azonos a 1071-01-01 lap 07. vagy
08. sorában szereplő összeggel.)
31. sor: A 2010. adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első
napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi
naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával
meghatározott részt kell ebben a sorban feltüntetni. Az a) rovatban lévő
kódkockába kérjük a naptári napok arányát feltüntetni.
32. sor: A 31. sorban meghatározott adóalap szerint számított adó, ami a sávos
kulcs bejelölése esetén 50 millió forintig 10%, 50 millió forint feletti rész
19%-a. Ha a sávos kulcsot nem jelöli be az adózó az adóalap 19%-a.
33. sor: A 2010. július 1-jétől az adóév végéig megállapított arányos adóalap,
amely a 30. sor és 31. sor különbsége.
34. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni a 33. sorban megállapított (2010. július
1-jétől az adóév végéig tartó időszak) adóalapjára vonatkozó társasági adót,
amely 250 millió forintig 10%, az efeletti összegre 19%.
35. sor: A 2010. adóévi adókötelezettség (32. és 34. sor) összege, egyezően a
1071-01-01 lap 09. sorával.
Példa a pozitív adóalap megosztás szerinti megállapítására:
Feltételezzük, hogy adózó 2010. 09. 15-én szűnik meg (16-án kezdi a
végelszámolási eljárást).
30.sor: A 2010. adóév egészére megállapított adóalap
1600 e Ft
31.sor a) rovat:(181 nap/258 nap) 0,70
31. sor b) rovat:1120 e Ft
32. sor :213 e Ft
33.sor: (1600-1120) 480 eFt
34.sor: 48 eFt
35.sor: (213+48) 261 e Ft
35
Adatok a csekély összegű (de minimis) valamint az általános,
illetve mezőgazdasági csoportmentességi támogatásokról
(1071-02-es lap)
Itt kérjük feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában a csekély összegű, de minimis84
támogatásnak minősülő
kedvezményeket, továbbá itt kérjük jelölni az adott támogatás
igénybevételének Tao. tv. szerinti jogcímét általános csoportmentességi85
illetve a mezőgazdasági csoportmentességi,86
csoportmentességi87
támogatások vonatkozásában.
1) Csekély összegű (de minimis) támogatás
Ilyen támogatásnak minősülnek a 1998/2006/EK rendelet szerinti egy
vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli
(közvetlen) támogatások, amelyek együttes összege bármely 3 egymást követő
a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja
meg a 200 ezer eurót, illetve a közúti szállítás terén működő vállalkozás (ide nem
értve azt a vállalkozót, aki saját magának szállítja a terméket, illetve vevőjének a
saját áruját) részére odaítélt támogatás összege a 100 ezer eurót. Abban az
esetben, ha a vállalkozás egyéb tevékenységei mellett akár csak részben is végez
szállítási szolgáltatási tevékenységet kizárólag a 100 ezer eurós értékhatárig
részesülhet de minimis támogatásban. A 1998/2006/EK rendelet csak az ún.
transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak abban az esetben, ha
előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve
adóalap kedvezmény).
A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások88
igénybevétele
esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra mely szerint a 2008. január 1-je
és 2010. december 31. között odaítélt csekély összegű támogatás
támogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem
haladhatja meg az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ez azonban azt
is jelenti, hogy a de minimis támogatások vonatkozásában is figyelemmel kell
lenni a 200 000 ezer eurós küszöbön kívül ezen új, halmozott értékre is.
Hiába felel meg az adózó a 200 000 ezer eurós értéknek, ha az átmeneti
támogatással és a csekély összegű támogatással együtt már átlépné az 500 000
ezer eurónak megfelelő forintösszeget.
84
1998/2006/EK de minimis rendelet 85
800/2008/EK rendelet 86
1857/2006/EK rendelet 87
70/2001/EK rendelet 88
85/2004. (IV. 19) Korm. rendelet 23/A §
36
Az 1998/2006/EK rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai
részére odaítélt de minimis támogatásra alkalmazni kell figyelemmel az 1.
cikk 1. pont a)-h) alpontjai szerinti kivételekre.
Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az
esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati
program, támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten de minimisként
nevesíti.
Amennyiben egy de minimis támogatás érvényesítésével 3 adóévben együtt
túllépné a vállalkozás a megengedett összeghatárt ez esetben ez a támogatás
részben sem érvényesíthető.
A közvetlen támogatás támogatástartalmát a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet,
illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabály alapján kell meghatározni.
Az adórendszer keretében érvényesített támogatások támogatástartalmának
megállapítására vonatkozó tudnivalókat az egyes soroknál részletesen
ismertetjük.
Figyelem, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy
olyan beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is
részesült, ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja
meg az adott régióra meghatározott intenzitást (nem kumulálható).
Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások
érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-alföld és Dél-Dunántúl
esetében 50 %; Közép-Dunántúl esetében 40 %; Nyugat-Dunántúl és Pest megye
esetében 30 %; Budapest esetében 2007. január 1-jétől 25 %, 2011. január 1-jétől
10 %.
A fenti besorolás kisvállalkozások beruházásai esetében – kivéve a szállítási
ágazatot és nagyberuházást – 20 % százalékponttal, középvállalkozások esetében
10 százalékponttal növekszik89
Példa: Egy kisvállalkozás 2010. évben egy 15 millió Ft értékű gép beruházást
valósít meg, és ehhez kapott 10 millió Ft – nem de minimis – támogatást, amely
25,34 ezer euró. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap
csökkentés – amelyre szintén jogosult lenne a támogatási program alapján –
támogatástartalma 2,4 millió Ft (9,47 ezer euró). Az adott régióban a beruházás
támogatási intenzitása 50 százalék, amely kisvállalkozásnál 20 százalékponttal
növelhető, azaz a lehetséges támogatás 70 százalék, amely 15*0,7=10,5 millió Ft.
A vállalkozás dönthet, hogy csak az adóalap-kedvezményt, vagy csak a közvetlen
támogatást veszi igénybe, mivel a két jogcímen igénybevett támogatás együtt
89
85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §
37
nagyobb támogatástartalmat jelentene, mint 70 százalék [(2,4+10)=12,4,
12,4/15,0=82,7%].
Minden egyes új, de minimis támogatásra való jogosultságnál vizsgálni kell az
érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett,
igénybe veendő de minimis támogatások együttes összegét.
A számításnál figyelembe veendő adatok:
Jelen adóbevallásban érvényesíteni kívánt de minimis támogatásnak
minősülő kedvezmények szempontjából – a 3 egymást követő adóévre
figyelemmel – a korábbi;
- adórendszeren belüli támogatások közül a 2010-ben benyújtott (jelen
bevallás tárgyidőszakát megelőző 1071 vagy 0929 vagy 0928) 2009-ben
benyújtott adóbevallásban (0828 vagy 0829 vagy 0971), és a 2008-ban
benyújtott adóbevallásban (0728 vagy 0729 vagy 0871) érvényesített de
minimis támogatások összegét, valamint
- az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások közül a 2008-ban, a
2009-ben, és a 2010-ben a jelen adóbevallás benyújtásáig odaítélt
támogatások összegét
kell összeszámítani figyelemmel a 100 ezer/200 ezer eurós összeg korlátra.
Jelen bevallásban szerepeltetendő támogatások
A fentiekben ismertetettek szerint megállapított támogatások közül jelen bevallás
e tábla részében időrendi sorrendben a bevallás benyújtásának napjával bezárólag
kérjük feltüntetni az alábbiakat:
- valamennyi tárgyidőszaki (2010 adóévi) adórendszerbeli kedvezményt,
- a jelen bevallást megelőző bevallás (amelyen társasági adóról adott számot,
ez lehetett például 0928 vagy 0929 vagy 0971 vagy 1071 számú bevallás)
benyújtását követő naptól kezdődően a jelen 1071-es számú bevallás
benyújtása napjáig igénybe vett adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás
időpontját (az év, hónap, nap megjelölésével) és összegét.
A forintban megállapított támogatástartalom euróra történő átváltása:
közvetlen támogatás esetén: a forintérték az adott támogatás megítélése
adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározott
összeg, amelyet a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra
átszámítani,
adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja
az adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti
Bank által jegyzett devizaárfolyam.
38
2) Csoportmentességi támogatások90
A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kedvezmények a 70/2001/EK
csoportmentességi, illetve a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletek
alapján érvényesíthetők, figyelemmel a kivételekre. Az adórendszer keretében (a
bevallás benyújtásának napjával) igénybevehető kedvezmények tekintetében az
általános csoportmentességi rendelet tekintendő irányadó szabályozásnak. A
közvetlen támogatások igénybevétele esetén a támogatás odaítélésének napja
dönti el, hogy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet, vagy a
70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók.
2/a ) A 70/2001/EK rendelet szerinti csoportmentességi támogatás
Nem érvényesíthető e rendelet szerinti támogatás
- a halászati akvakultúra területén,
- a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységre,
- az exporttal kapcsolatos tevékenységhez,
- az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzéséhez,
- a széniparban.
A támogatás intenzitás
- kisvállalkozásoknál 15 százalék,
- középvállalkozásoknál 7,5 százalék.
Amennyiben a beruházás regionális támogatásra jogosító területen történik, akkor
a támogatás – kivéve, ha a beruházás az EK Szerződés I. mellékletében
meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozását vagy forgalmazását
szolgálja – a 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30 §-ában jóváhagyott támogatási
térképen meghatározott felső határ 15 százalékponttal növelt értéke (ide nem értve
a Közép-Magyarországi régiót, ahol legfeljebb 30 százalék az érték).
Mezőgazdasági termék feldolgozása, forgalmazása esetén Közép-Magyarországi
régió 40 százalék, többi régiónál 50 százalék.
A regionális támogatási térkép szerinti magasabb mérték alkalmazásának további
feltétele, hogy az adózó a beruházást öt évig üzemelteti és a beruházást 25
százalékban saját forrásból valósítja meg.
Elszámolható költségnek minősülnek:
- ingatlanok (telek, épület),
- gépek, berendezések, felszerelések,
- szállítási ágazatban a vasúti járművek.
A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a támogatás
tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de minimis
támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival.
90
800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet, 70/2001/EK csoportmenteségi rendelet
39
2/b) A 800/2008/EK rendelet szerinti általános csoportmentességi támogatás
A Tao. tv. 4.§ 23/d pontja értelmében az általános csoportmentességi rendelet
alkalmazása vonatkozásában az 1.-13. cikk rendelkezései az irányadók.
A támogatás mértéke a 85/2004 (IV.19.) Korm. Rendelet 30.§-ának vonatkozó
szabálya szerint alakul.
A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a
támogatás tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de
minimis támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival.
3) Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet91
A mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozások számára nyílik lehetőség e támogatás igénybevételére
beruházásaikhoz, figyelemmel az 1. cikk (2) bekezdés szerinti kivételekre. Az
adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások együttes összege, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40 százalékot és
bármely 3 egymást követő pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja meg
a 400 ezer eurót.
A beruházásnak, melyhez a támogatás igénybe vehető az alábbi célt kell
szolgálnia:
- a termelési költségek csökkentése,
- előállítás javulása, vagy átcsoportosítása,
- a minőség javítása,
-a természeti környezet megóvása és minőségének javítása vagy a higiéniai
körülmények vagy az állatjólét színvonalának javítása.
Elszámolható költségnek minősülnek többek között a következők:
- ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése,
- gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása
vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig,
- olyan, nem építkezési célra szánt föld vásárlására, amely a beruházás
elszámolható költségének legfeljebb 10 százalékába kerül.
A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a támogatás
tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de minimis
támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival.
Nem tekinthető többek között elszámolható költségnek, nem támogatható
91
1857/2006/EK rendelet
40
- a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem
- közös piacszervezések létrehozásáról szóló tanácsi rendeletekben
megállapított tiltások vagy korlátozások megszegését jelentő célokhoz még
akkor sem, ha ilyen tiltások és korlátozások csak a közösségi
támogatásokra vonatkoznak,
- víztelítő- vagy öntöző berendezések megvásárlása, kivéve, ha a beruházást
a korábbi vízfelhasználást korábbi szint legalább 25 százalékával csökkenti,
- a termelési jogok és állatok vásárlása,
- egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházás.
A) A támogatás igénybevételének jogcíme a Tao. tv. alapján
A Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyei alapján az adózónak lehetősége nyílik az
alábbiakban felsorolt támogatások esetén választania, hogy az adott kedvezményt
de minimis támogatásként, vagy általános csoportmentességi kedvezményként
kívánja érvényesíteni:
- a 10 százalékos adómértékkel adózott adóalap 9 százaléka92
,
- a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye93
,
- adóalap-kedvezmény a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek,
települések valamelyikében üzembe helyezett beruházások értékcsökkentési
leírása94
,
- kis- és középvállalkozások adókedvezménye95
Abban az esetben, ha az adózó mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával
foglalkozó kis- és középvállalkozás, a Tao. tv. alapján kizárólag a mezőgazdasági
csoportmentességi rendelet alapján vehet igénybe támogatást. Esetében választási
lehetőség nincs.
I. sor: Itt kérjük a vonatkozó kódkockában – e) és/vagy g) és/vagy i) és/vagy k) –
„1”-gyel jelölni, ha az adózó a kedvezményt mezőgazdasági
csoportmentességi támogatásként veszi igénybe.
Figyelem, ha ebben a sorban adat szerepel, akkor az II. sor adatot nem
tartalmazhat.
II. sor: E sor megfelelő oszlopában – e) és/vagy g) és/vagy i) és/vagy k) – kell
feltüntetni a de minimis támogatásként történő igénybevétel esetén, „2”-
vel jelölni, illetve általános csoportmentességi támogatásként való
igénybevétel során „3”-mal jelölni a támogatás figyelembevételének
módját. A c) oszlop e sorában kizárólag „3”-mal jelölhető általános
csoportmentességi támogatásként igénybe vehető kedvezmény
tüntethető fel.
92
Tao. tv. 19. § (4) bekezdés 93
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont 94
Tao. tv. 1. sz. melléklet 14. pont 95
Tao. tv. 22/A. §
41
Az I., II. sorok egyidejű kitöltésére nincs lehetőség.
B) Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról
Ebben a táblában a csekély összegű (de minimis) támogatások összegét kérjük
(euro/ezer Ft-ban) szerepeltetni.
a) oszlop:
Az igénybevétel napjaként [a) oszlop] a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél az
adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli
támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a
támogatás megítélését) kell figyelembe venni.
b) és c) oszlopok:
A közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a jelen bevallást megelőző
társasági adóról számot adó bevallás (ez lehetett például 0928 vagy 0929 vagy
0971 vagy 1071 számú bevallás) benyújtását követő naptól kezdődően a jelen
1071 számú bevallás benyújtása napjáig igénybe vett – összegét egyenként,
külön-külön sorokban a c) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, és az
euróban meghatározott összegét a b) oszlopban kérjük szerepeltetni.
d) és e) oszlopok:
A Tao. tv. szerinti csökkentő tételek – kivéve a Tao. tv. 1. számú melléklete 14.
pontja alapján érvényesített kedvezmény – együttes összegének
támogatástartalma, ha az adózó üzleti éve a 2010-es adóév első felére esik, illetve
a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén üzleti évének első napja
2010. július 1-jét megelőző napra esik, az adózás előtti eredményt csökkentő
tételek jelen bevallásban szerepeltetett adatai együttes összegének 19%-a, vagy –
a sávos adófizetési kötelezettség alkalmazása esetén – az 50 millió forintot meg
nem haladó összegének 10%-a, az e feletti összeg 19%-a (2010. június 30-ig
hatályos Tao tv. 19.§ (7) bekezdés a) pontja).
A Püt. tv. 13. és 14. §-ai rendelkezéseinek értelmében 2010. adóévben az első,
illetve második félévben alkalmazandó eltérő szabályok miatt az adózás előtti
eredmény csökkentéseként érvényesített csekély összegű(de minimis)
támogatások összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 2010. július 1-jét megelőző
időszakra jutó adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékéből – ha
alkalmazásra kerül a 10%-os adókulcs, akkor az 50 millió Ft-ot meg nem haladó
rész 10%-át, a meghaladó rész 19 %-át, míg a 10 %-os adókulcsot nem alkalmazó
esetén – a 19 %-át kell támogatásként figyelembe venni. A 2010. 07.01-jét követő
42
időszakra jutó adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékéből a
250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %-a, az azt meghaladó résznek pedig
19 %-a minősül állami támogatásnak.
Ha az adózó üzleti éve 2010. június 30-át követően kezdődik az adózás előtti
eredmény csökkentéseként érvényesített csekély összegű (de minimis)
támogatások összegét úgy kell kiszámítani, hogy az adóalap terhére e bevallásban
érvényesített kedvezmények értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész
10 százaléka, az azt meghaladó résznek pedig 19 százaléka minősül állami
támogatásnak.
Amennyiben az adózó a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a
kedvezményt
- 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi
támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor e)
oszlopában vonatkozó kódkockában „1”-gyel kérjük jelölni.
- 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti,
akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó kódkockában
„2”-vel kérjük jelölni.
-a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően
érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó
kódkockában „3”-mal kérjük jelölni.
De minimis támogatásnak minősülő adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek
és támogatástartalmuk:
a) oszlop csökkentő jogcímek e) oszlop
2010. adóévi bevallás
benyújtásának napja
7.§ (17) 7.§ (1) zs 7.§ (1) y támogatástartalom a
fentiekben
meghatározottak
szerint számítandó
Az adatokat a d) oszlopban euróban, az e) oszlopban ezer Ft-ban kell kitölteni.
f) és g) oszlopok:
A Tao. tv. szerinti adókedvezmények összege oszlop-párban (euró/ezer Ft-ban)
kérjük, az az adózó tüntessen fel adatot, amely a Tao. tv. 22/A. § alapján , illetve a
Tao. tv. 22. § (10), (14) bekezdése alapján (a jelen bevallásában) vesz igénybe de
minimis támogatást. Az adókedvezmény(ek) összegét a g) oszlopban – az
előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét az f)
oszlopban kérjük szerepeltetni.
Figyelem! Amennyiben az adózó él az un. sávos adómegállapítás lehetőségével
[adatot szerepeltet a j) és k) oszlopokban], úgy ebben a Tao. tv. szerinti
adókedvezmények oszlop-párban adatot nem tüntethet fel, és nem érvényesíthet a
bevallásban más adókedvezményt sem.
43
Amennyiben az adózó a Tao. tv. 22/A. § alapján a kedvezményt a
- 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti,
akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó kódkockában
„2”-vel kérjük jelölni.
-a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően
érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó
kódkockában „3”-mal kérjük jelölni.
- 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi
támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor e) oszlopában
vonatkozó kódkockában „1”-gyel kérjük jelölni.
h) és i) oszlopok:
A Tao. tv. 1. számú mellékletének 14. pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-
párban (euró/ezer Ft-ban) kérjük szerepeltetni a hivatkozott törvényhely alapján
az új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében adózás előtti eredmény
csökkentéseként (100 %-os értékcsökkenésként) figyelembe vett bekerülési értéke
1 %-át, illetve jármű esetén 3 %-át. Ennek összegét az i) oszlopban – az
előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét a h) oszlopban
kérjük megadni.
Ha az adózó e jogcímen a kedvezményt a
- 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti,
akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó kódkockában
„2”-vel kérjük jelölni.
-a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően
érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó
kódkockában „3”-mal kérjük jelölni.
- 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi
támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor e) oszlopában
vonatkozó kódkockában „1”-gyel kérjük jelölni.
j) és k) oszlopok:
A Tao. tv. 19. § (4) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban kérjük
szerepeltetni – a 2010. adóévről benyújtott bevallásban (2010.01.01 és
2010.06.30. közötti időszak vonatkozásában ), a 10/19 %-os sávos adófizetés
választása esetén – a kedvezményes kulcs (a pozitív adóalap 50 millió Ft-jáig 10
%-os mérték) alkalmazása következtében kieső 9 % adó összegét (amely
legfeljebb 4,5 M Ft lehet).
Ezt az összeget kérjük a k) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, a j)
oszlopban euróban feltüntetni.
44
Ha az adózó e jogcímen a kedvezményt a
- 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti,
akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó kódkockában
„2”-vel kérjük jelölni.
-a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően
érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó
kódkockában „3”-mal kérjük jelölni.
-1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi
támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor e) oszlopában
vonatkozó kódkockában „1”-gyel kérjük jelölni.
Figyelem! Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop
adata is lehet kitöltött; meghatározó az igénybevétel napja szerinti tételes
időrendi felsorolás.
Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Tao. tv. szerinti kedvezmény [a
d)-k) oszlopok mindegyikében] egy sorban jelölendő. Ez azt is jelenti, hogy az
adórendszeren kívüli (közvetlen), valamint az adórendszer keretében igénybe vett
de minimis támogatások összege egy sorban (egymás mellett) nem
szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet, ha a kettő igénybevételének a
napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kap az adózó
adórendszeren kívüli támogatást is.
Példa a kitöltésre:
Egy 2005. év óta változatlan formában, naptári év szerint működő társaság az
alábbi de minimis támogatásokat vette igénybe:
- 2008. május 31. 55 ezer euró összegű csökkentő tétel a Tao. tv. 7. § (1)
bek. y) pontja alapján (a 2007. évről benyújtott bevallásban)
- 2008. július 8. 10 ezer euró összegű közvetlen támogatás
- 2009. május 31. 25 ezer euró összegű csökkentő tétel a Tao. tv. 7. § (1) bek.
zs) pontja alapján (a 2008. évről benyújtott bevallásban)
- 2009. november 6. 35 ezer euró összegű közvetlen támogatás
A társaság végelszámolásának megindítása miatt 2010. február 5-én benyújtja
V1 típusú/fajtájú 1071 számú bevallását, melyben – a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés
sz) pontja alapján – 58 ezer eurónak megfelelő összegű kedvezményt kíván
érvényesíteni. A társaság a sávos adófizetést nem alkalmazza és a 1071 sz.
bevallással egyidejűleg benyújtja a 0929 sz. bevallást. Annak megítéléséhez, hogy
e csökkentő tételt beállíthatja-e a bevallásába, meg kell vizsgálnia, hogy a
megelőző 3 adóévben, a jelen bevallás benyújtása napjával bezárólag a már
érvényesített de minimis támogatások összege a jelen bevallásban érvényesíteni
kívánt összeggel együtt nem haladja-e meg az előírt 200 ezer eurós összeghatárt.
45
Tekintve, hogy a társaság az irányadó időszakban 125 ezer euró összegű
támogatást érvényesített, ezért a jelen bevallásában az 58 ezer euró összegű Tao.
tv. szerinti kedvezmény igénybevételére jogosult.
A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő:
01. sor a) oszlopban 2010. 02. 05.
01. sor d) oszlopban 58 ezer (euró) és az e) oszlopban az ennek megfelelő
(e Ft)
(A 2009.11.06-i közvetlen támogatást az adózó a 0929. sz. bevallásában
érvényesíti.)
A nem jelölt adathelyek üresen maradnak.
Önellenőrzési melléklet
(1071-03-01-es lap)
A) A bevallás önellenőrzése
A 1071-os bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak
figyelembevételével önmagán önellenőrizhető és pótolható.
Önellenőrzés esetén a nyomtatványt a módosított adatokkal, de teljes
adattartalommal ki kell tölteni abban az esetben is, ha ismételt önellenőrzés
esetében kizárólag önellenőrzési pótlék helyesbítése miatt kerül benyújtásra
a bevallás. Az eredeti illetve a módosított adatok összegének a különbözetét a
1071-03-01-es lap „a” rovatában kell kimutatni, ha az adóalapot érint, a ,,b’’
rovatban ha az adókötelezettség változik. Adózó terhére történő önellenőrzés
estén az önellenőrzési pótlék alapját a „c” rovatba kell feltüntetni a kiszámított
önellenőrzési pótlék a „d” rovatba kerül.
Amennyiben az önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék önellenőrzésére
irányul, akkor a nyomtatvány borítólapján (C) blokkban az ismételt önellenőrzést
jelölni kell, valamint a 1071-03-01 nyomtatvány B) blokkjában az önellenőrzési
pótlék önellenőrzése kódkockát is be kell jelölni. Önellenőrzési pótlék
önellenőrzése esetén kizárólag a 1071-03-01. lap 7. sorának „d” rovatába kerülhet
adat. Ha a korábban benyújtott bevallásban kiszámított önellenőrzési pótlék
csökkentése az önellenőrzés célja, akkor az érték negatív szám is lehet.
Ha az ismételt önellenőrzés csak az önellenőrzési pótlék helyesbítésére irányul,
akkor az egyéb adónemekre vonatkozó önellenőrzés külön bevallás benyújtásával
történik.
Ha az ismételt önellenőrzés során az önellenőrzés nem az önellenőrzési pótlékra
irányul, hanem egyéb adónemekre vonatkozik, az önellenőrzési lapon az
önellenőrzéskor érvényes adatokat kell közölni, a bevallás többi lapját teljes
adattartalommal, tehát az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott
adatokra is tekintettel, a helyes adatokkal kell kitölteni.
46
A késedelmi pótlék önellenőrzésére, akkor kerülhet sor, ha az
önellenőrzés a bevallás 1071-01-01. lapjának 16, 17-18, és 20-21 soraiban írt
adatok helyesbítésére irányul.
Figyelem! Különadó kötelezettség önellenőrzése csak akkor lehetséges, ha a
2009. évi kezdődátummal benyújtott 1071. számú bevallását önellenőrzi.
A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Ez
az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó adó- és járulék-
folyószámláján
Kérjük jelölje a 1071-03-01 lap B) blokkjában, ha a társasági adó önellenőrzése
kizárólag a könyvviteli zárlat alapján megállapított adókülönbözetre vagy
kizárólag a külföldi szervezettől levont társasági adóra vonatkozik.
A 1071-03-02-es lap kitöltése
E lapot kell kitöltenie, ha az önellenőrzésének96
oka, hogy az adókötelezettséget
megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusába ütközik.
A lapot csak a 1071-es bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet
benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság
nem tudja figyelembe venni.
A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni.
Ugyancsak itt jelölje a 1071-03-02-es lap sorszámát, mely minden esetben
kitöltendő (kezdő sorszám: 01).
Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka,
hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik.
A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig
az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-
ellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
A (C) blokkban lévő 4-24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy
a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel
kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá
b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező
jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint
c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek
Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát.
E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki
kell fejtenie az előzőekben leírtakat.
Az Art. 91/A. § szerinti bevallást kiegészítő nyilatkozat
96
Art. 124/B. §
47
Kitöltési útmutató a 1071-04-es Nyilatkozat laphoz
Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevalláshoz mellékelni a társasági adóalany, abban
az esetben, ha az adózó97
az adóbevallásában a Tao. tv 6. § (5) bekezdése a)
pontja alapján az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatételi
kötelezettséget választotta, a bevallás borító lapjának „D” blokkjában választását
jelölte.
A nyilatkozat üresen, adat feltüntetése nélkül nem nyújtható be.
A Nyilatkozat 1-35. soraiban szereplő adatokat a társaság az adóévről, illetőleg az
azt megelőző két adóévről szóló nyilvántartásai alapján tölti ki. Az értékadatokat
ezer forintra kerekítve kell megadni.
Az 1. és 2. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a
válasz nem, úgy „2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni.
Figyelem, a nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni, amennyiben a
szerepeltetendő érték nullától eltérő szám, illetve az 1. és 2. sor esetén a jelölés
„1” és/vagy „2”. Az 1. sor b) oszlop kitöltése kötelező.
Abban az esetben, ha a bevallást papíralapon nyújtják be, kérjük a nyilatkozat
aláírását.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
97
Tao. tv 6. § (5) bekezdés a) pont