Koós Bálint A földből élők – a Gyöngyösi kistérség gazdálkodói
Kistérség és területi hátrány (Krémer Balázs)
-
Upload
jozsef-attila-alapitvany -
Category
News & Politics
-
view
245 -
download
2
description
Transcript of Kistérség és területi hátrány (Krémer Balázs)
Kstérség és hátrány
Krémer BalázsJózsef A. Alapítvány - Kesztyűgyár2012. December 4.
Három kérdésről lesz szó:
Mi az az „izé” a megye és a település között?
Mi az a kistérségi hátrány? Na és, akkor mi van, milyen politikai
következtetések származnak az okoskodásunkból?
Mi az az izé?
Közigazgatási egység? „Organikus” társadalom- és gazdaságszerveződési
szint? Statisztikai aggregációs szint? Fejlesztési kooperációs és konzorciális egység? Térségi autonómia? Izé???? Miről beszélünk?
Közigazgatási szint? Járás? Kistérség? Kismegye?
„Nemesi vármegye” és a megyei nemességnek alárendelt „szolgabírói járás”
„Polgári-hivatalnoki megye” és „járás” – nemesi autonómia nélkül, de, nagyon kontinuusan, így, nagyon „dzsentrisen”
Trianon után: akár „város nélküli”, mesterséges járások Felszabadulás után: Bibó-i kismegye-terv helyett –
tanácsrendszer OTK: városhálózat – városkörnyék „funkció nélkülivé”
lefokozásával Rendszerváltás: hierarchiák helyett települési autonómiák,
térségi szerveződés nélkül A „túl-decentralizáltásgot ellensúlyozó kacskaringók” után:
fülkeforradalmi járás
Két, gyakran összemosott,
pedig egymásnak radikálisan ellentmondó „térségi reformer” hagyomány
A „társadalom-mérnöki”, totalitariánus hagyomány
Teleki, Magyary, és követőik Akkurátus tervezők, avagy, a „hatékony
térszerkezet” mítoszai Az egész társadalmat bürokratikus irányítás alá kell
vonni, Nagyon nagy nagyvállalatként kell megszervezni, Az emberek akaratát, törekvését épp csak annyira
kell figyelembe venni, mint a vállalati vezetésnek A járás az a szint, amit „nagyvállalati fiókként” még
jól lehet igazgatni
A demokratikus hagyomány: város és környéke, mint organikus szerveződési szint
Erdei: a megkettőződött (rendies, falusias paraszti és kapitalista-urbánus) társadalom
A társadalmi szakadék áthidalása: az összetartozó város és környéke
A túlhangsúlyozott remény: a mezőváros, ami egyszerre paraszti és város
Bibó: Erdei politikai-filozófiai álmainak igazgatásszervezésre való átváltása
A járás a demokratikusan kontrollálható és életképes, fejlődésképes egység
Statisztikai kistérség?
Igen, az…ezt hívjuk kistérségnek Nem tételez fel semmilyen érintkezést,
kapcsolatot: aggregálási és elemzési szint Annak hasznos: a növekvő területi
egyenlőtlenségek jól „kijönnek” 1994-ben „bele lett látva” a „fejlesztési
kistérség”, mint leendő Uniós pénzek lehívhatóságának „alanya” – nem jött be
Fejlesztési kistérség?
Ez volt a statisztikai kistérség létrejöttének az oka Az Unió a legalacsonyabb kistérségi szintet (NUTS4, később
LAU1) nem tekinti támogatási egységnek A hazai források elosztásában mégis azzá vált De, az LHH elvetélt kísérleteit leszámítva nem a „kistérség”
maga, hanem, a kistérségből összeálló konzorciális partnerek, Így a „kistérség” tartalma és jelentése is projektenként más és
más Azaz: a kistérség nem vált „város és környékévé” így
„fejlesztési egységgé” sem
Térségi autonómia?
A szolgabírói járás – a nemesi vármegye autonómiájának kulcsintézménye volt
Önálló kistérségi hatáskörök sohasem jöttek létre Valódi választásokon alapuló önrendelkezés soha
nem jött létre Mindig erősebb volt a centralizált
hatalomgyakorlásban betöltött szerep, mint az autonóm szerep
Mára meg pláne…
A kistérségi hátrány
A szokásos megközelítésekben: „mennyiségi elmaradások”, rosszabb mutatók
Valójában, a mélyben: szerkezeti elmaradottság, fejletlenség
Ami nem is annyival rosszabb:
Ami sokkal rosszabb…
A szerkezeti problémák érzékeltetéséhez
Politikai konklúziók…
A kistérségek státusza
A települési önkormányzatok „mérethatékonysági” problémája
A kistérség, mint a helyi demokrácia lehetséges és mérethatékony szerveződési lehetősége
Technikai esély: a járási hivatal főnöke ne a kormány, hanem a választott testületek legyenek
Illetve: a „hatóság” és a „közszolgálat működtetés” kettéválasztása
A kistérség és a középszint (a megye…)
A „várostalan” kistérségek… A „város és környéke” koncepció korlátai és túlhaladottsága Enyedi: nem a város, hanem a dinamikus térségtől való
távolság a probléma A megye, mint a „közszolgálati maradék” működtetője – és
ennek fenntarthatatlansága A városi, és különösen a „megyei jogú városi” privilégiumok
fenntarthatatlansága Azaz: a központnak valóban térségi központként kellene
működnie Mind kistérségi, mind regionális középszinten
A kistérségi fejlesztés korlátai
Nincs, és nem is lesz elég pénz, tőke a mennyiségi szakadékok betöltésére
Pusztán a mennyiségi hiányok pótlása: reménytelen és az elmaradottságot konzerváló igyekezet
A „minőségi” kistérség-fejlesztés lehetőségei
A rövidtávú feladat „szociális” – a nyomor és annak koncentrációja mindent tönkretesz
A középtávú feladat: gazdasági szerkezeti fejlesztés
A hosszútávú fejlesztés: a humántőke fejlesztése
Nyomorenyhítés
Mindenekelőtt pénzkérdés Mondjuk: ma a rendszeres segélyek
költségvetése 30-50 milliárd Ft. A költségvetés 0,03%, a szociális kiadások
nem egészen 0,1%-a, a háztartások jövedelmének 0,06%-a
Ebből nem lehet jövedelmi egyenlőtlenségeket érdemben javítani…
Gazdasági szerkezet-fejlesztés
Üzemméretek növelése: kellően nagy mennyiség a kistérség határain túli értékesítésre is
Érintkezés (idegen szóval: kommunikáció…): kapcsolatba kell keveredni a távolabbi piacokkal
Mobilitás: az embereknek is, az áruknak és szolgáltatásoknak is – el kell jutniuk a fizetőképes piacokig
Ágazati fejlesztés: piaci résekben magasabb hozzáadott érték, nemcsak áru, hanem mellé üzleti szolgáltatás is
Humántőke fejlesztése
Ami számít: érettségi és diploma Ennek alárendelni az oktatás fejlesztését:
bölcsődétől (gyerekháztól) a felső tagozatig A gyerekeknek is el kell jutniuk (fizikai értelemben)
a középiskolákba meg az egyetemekre Hosszú távú cél nem valósulhat meg a rövid és
középtáv nélkül: csak akkor lesz tanulási igyekezet, ha megtapasztalható az, hogy megéri tanulni…
Tessék továbbgondolni! Volna mit…
Köszönöm a figyelmet!