Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés

Készlet • a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum

különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket.

• A termelői készletek jellemző csoportjai:– késztermékek,– alkatrészek,– kiegészítő termékek,– termelési készletek,– anyagok

A készletelemzés célja • A készletezés általános célja: meghatározni, hogy

mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés.

• A készletezés céljai: – a termék iránti változó kereslet kielégítésére – az egyes műveletek függetlenségének fenntartására – a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására – biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó

csúszások kivédésére – a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök

kihasználására

Készletezési költségek• A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos

költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni:– készlettartási költségek– (termékváltás/átállítás költsége)– megrendelési költségek– hiányköltség

• A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

A készletezési rendszer 1.• A készletezési rendszer gondoskodik a készletek

fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek.

• A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből– mikor rendeljünk és– mennyit kell egy alkalommal rendelni

A készletezési rendszer 2.

• A rendelés időpontja lehet:– rögzített időközönkénti (T), – a készletszint meghatározott minimális szintjétől

függő (R)• A rendelési tétel lehet:

– rögzített mennyiségű (Q)– a készletezés maximális szintjétől függő (S)

A készletezési rendszer 3.

Rendelési idő Rögzített:

T Változó:

R

Rögzített: Q

TQ

RQ

Rendelési mennyiség

Változó: S

TS

RS

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

A készletenlévő termé-kek mennyi-sége

L L L idő

Q

R

Amikor a készlet R pont alá esik, akkor történik az újrarendelés. A rendelés L időszak végére érkezik be.

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

• A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk:– a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus

alatt változatlan,– az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó,– a termék egységára állandó,– a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul,– a rendelési és a termékváltási költség állandó– a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs

várakozás)

Készletezés összes költsége

ahol TC = teljes költségP = készlet egységáraD = éves készletigényH = készlettartás éves egységköltségeQ = rendelési tételnagyságS = egyszeri rendelés költségeQ/2 = átlagos készletszintD/Q = rendelések éves száma

Optimális rendelt mennyiség• Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél

az összes készletezési költség a legalacsonyabb• Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény

meredeksége zérus.

költség

K összköltség

Kt*Q/2 készlettartás költsége

D*kr/Q rendelési költség

QOPT rendelési

mennyiség

TC

H(Q/2)

S(D/Q)

QEOQ

Optimális rendelési mennyiség (EOQ)Tankönyvi (Polónyi 2007) jelöléssel:

K = D* ka + D*kr/Q + Q/(2/kt)

Munkafüzet jelöléseivel ugyanaz:TC=D*P+S(D/Q)+(Q/2)HTC’=0+(-DS/Q2)+H/20 = 0+(-DS/Q2)+H/2azaz QEOQ = (2DS/H)-0,5

Néhány példafeladat

D = 2,000 tS = 100 euró rendelésenkéntH = 25 euró/év/tonnaI induló = Q0 = 120 tL = 12 napN = 250 nap

EOQ = √ (2 2,000 t 100 euró) / 25 euró∙ ∙ = 126,49 td = 2,000 t / 250 nap = 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 tElső újrarendelés = 120 / 8 – 12 = 3. nap

Meghatározandó:EOQdROPelső újrarendelés időpontja

Biztonsági készlet

R

L

biztonsági készlet

idő

Q

készletenlévő

termékekszáma

B

egy lehetséges (de a kiszolgálásiszínvonalon kívül eső )

felhsználás, ami hiányt okoz

elvárt maximáliskiszolgálásiszínvonal

ROP

b

EOQ modell biztonsági készlettel

készletszint

Time

Q

Rendelési ciklus

Biztonsági készlet

b

Biztonsági készlet

b = z σ∙ahol

z = biztonsági faktor a normál eloszlásbólσ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt

Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L alatt, akkor:

b = 1,65 ∙ 200 = 330 egység

Példa• L = 10 nap• d = 30 tonna• Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna• Elfogadott kockázati szint: 5%• b = ? ROP = ?

b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna ROP = 300 + 33 = 333 tonna

További példák• Q0 = 600 t• Q = 200 t• d = 10 t/nap• L = 8 nap• b = 33 t

ROP = 8 * 10 + 33 = 113

Q0 = Q = 400 t d = 16 t/nap L = 20 nap b = 66 t

ROP = 386

Optimális termelési mennyiség modellje

L

készletépítés =

beérkezési ráta - felhasználási ráta

= p - d felhaszná-lási

ráta = d

termelés folyik

nincs termelés csak felhasználás

készleten lévő termékek száma

idő

Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell

• Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad.

• MP > ML - ahol – MP = az N-edik termék eladásából származó haszon– ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség

• A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze.

• P(MP) > (1 - P) ML - ahol – P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják,– 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el

• Azaz: P > ML / (MP+ML)

• Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze:

A keresett egységek száma

Az adott szintű kereslet valószínűsége (p)

Az adott egység eladásának valószínűsége (P)

35 0,10 1 - 35. egység 1,00 36 0,15 36. egység 0,90 37 0,20 37. egység 0,75 38 0,25 38. egység 0,50 39 0,15 39. egység 0,25 40 0,10 40. egység 0,10 41 0,00 41. egység 0,00

MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ML= 70 $ - 30 $ = 40 $P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELLA KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE:P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $

ABC analízis• A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak

nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk:

• A: magas értékvolumen• B: közepes értékvolumen• C: alacsony értékvolumen

Atermé-

kekB termékek C termékek

100

80

60

40

20

20 40 60 80 100

A készlet összértéke

(%)

Az összes készletezett termékfajta (%)

Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)

• Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP) – a termelési tervből származtatott – termelési vezérprogramra támaszkodva – meghatározza a végtermék előállításához szükséges – speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, – a szükséglet pontos mértékét és – a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, – beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)

• Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki.– A vezérprogram megadja az adott időszakban

előállítandó végtermékek számát. – Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához

szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét. – A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett

végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

Terme-lési

vezér-prog-ram

= azt mutatja be, hogy az egyes termékekből

mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

Aggregálttermelés-tervezés

Termelésivezérprogram

Anyagszükséglettervezési program

rendelés-állomány

kereslet-előrejelzés

terméktervváltozások

anyag-jegyzék

készlet-mozgások

készletnyilvántartás

Elsődleges jelentésekTervezett rendelésütemezés

készlet- és termelésirányításhoz

Másodlagos jelentésekJelentések a kivételes esetekrőlTervjelentésekJelentések a teljesítményről

Anyagjegyzék

• az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)

A

B(2) C(3)

D(1) E(4) F(2) G(5) H(4)

Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék

Tagolt anyagjegyzék .A

.B(2) .D(1) .E(4)

.C(3) .F(2) .G(5) .(H(4)

A tagolt anyagjegyzéket a számítógépesítés elterjedése előtt használták.

Egyszintes anyagjegyzék .A

.B(2)

.C(3) .B

.D(1)

.E(4) .C

.F(2)

.G(5)

.H(4)

Az egyszintes anyagjegyzéket számítógépes feldolgozás nyomán kezdték el alkalmazni.

Köszönöm a figyelmet!