Készítette: Szénási Eszter 5. a.

Készítette: Szénási Eszter 5. a.

2014.02.09.

Tartalom

- A Körös Maros Nemzeti Park (KMNP) elhelyezkedése- A Körös Maros Nemzeti Park részei- A Kis-Sárrét elhelyezkedése- Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten- A Kisvátyoni tanösvény- Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten

A KMNP ELHELYEZKEDÉSE

1. Kis-Sárrét2. Bélmegyeri Fáspuszta3. Mágor-puszta4. Dévaványai-Ecsegi puszták5. Kígyósi-puszta6. Körös-ártér7. Cserebökény8. Kardoskúti Fehértó9. Csanádi puszták10. Maros-ártér11. Tompapusztai löszgyep12. Tatársánci ősgyep 13. Csorvási löszgyep I. Szarvasi Arborétum Természetvédelmi

Terület II. Szarvasi Történelmi Emlékpark

Természetvédelmi TerületIII. Dénesmajori Csigáserdő

Természetvédelmi Terület

A KMNP RÉSZEI

A KIS-SÁRRÉT

• A túraútvonal Zsadány község Szeghalom-Vésztő felől közelíthető meg közúton.

• A túra javasolt igénybevételi időszaka április 1-től október 30-ig.

• A túra hossza 24,6 km.• A Bihari Madárvártán kerékpárok

kölcsönözhetők (kerékpárkölcsönzés felnőtteknek 820 Ft/fő/nap, diákoknak 610 Ft/fő/nap).

Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten

• A túra Zsadány község központjából, a templom mellől indul.

• A falu főutcáján K felé tartunk, majd jobbra, D-nek fordulunk a Mezőgyán felé vezető útra.

• A házak közt kanyargunk a kék jelzést követve, majd elhagyjuk a falut.


• A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Kisvátyoni-pusztán tanösvényt alakított ki, ahol közel hat kilométeres kijelölt útvonalon szinte valamennyi élőhely, sok-sok állat és növényfaj megfigyelhető, akár egész napos programot biztosít a szakmai látogatók és kirándulni indulók számára egyaránt.

• A tanösvény Geszt és Zsadány községek határában található. Zsadány községből Biharugra felé haladva a kereszteződéstől száz méterre, jobbra fordulunk, ahol egész évben járható, szilárd burkolatú bekötőúton jutunk el az induló állomáshoz.

• Az ösvény utolsó állomása a Zsadány-Biharugra közúton tovább haladva a nemzeti parkot jelölő hatósági táblától 1 km-re, az út jobb oldalán található.


Állomások:

1. Az erdő élővilága

2. Rétek, legelők élővilága

Kisvátyoni-tanösvény

Állomások:

3. Mocsár, mocsárrét élővilága

4. Halastavak élővilága

5. Vízfolyás élővilága


Állomások:

6. Nagy-Zsombokos, élőhely-rekonstrukció

- A tanösvény gyalogosan járható.

- A teljes bejárás időtartama: kb. 3óra.


• A kéktúrán tovább haladva Geszt községbe érünk, ahol mindenképpen érdemes megtekinteni a Tisza-kastélyt.


• Gesztről Biharugra felé a kék jelzésen tovább haladva először a Begécsi víztározót, majd a Biharugrai halastavakat érjük el.

• A táj mai arculatának kialakulásában nagy változást jelentett a XX. század első évtizedében Biharugra környékén megindult halastóépítés, amely mára közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere, melynek legjelentősebb értékét kétségkívül a gazdag madárvilága képviseli.


Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten

Öldöklő aszat (Cirsium furiens)- Neve ógörög eredetű, eredetileg „tüskés növényt” jelölt;- Lágyszárú, de általában magas termetű, szúrós levelű növények;- Felálló száruk gyakran fél méteren is túlemelkedik; a fölső részén ágas, sűrűn leveles. Változatos alakú, többnyire tövisesen fogas levelei általában igen szúrósak;-Tarackos gyökerük akár három méter mélységbe is lehatolhat, abból a vegetatív szaporulat az eredeti tőtől akár több méterre hajthat ki.


Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)-Délkelet-Európából származó, a világon sokfelé elterjedt növényfaj;- Kétéves növény, első évben tőrózsát alkotó tőleveleket fejleszt, dús füzért alkotó virágait a második évben hozza;- Magassága kb 50–130 cm;- Erősen mérgező növény, levelei gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, ezért a növényt termesztik is.- Szárított levelét használják fel szívelégtelenség kezeléséhez.


Fátyolos nőszirom (Iris spuria)- A nősziromfélék családjába tartozó, pusztulóban lévő védett, mérgező növényfaj;- 30–80 cm magas;- A levelek a szárnál jóval rövidebbek, keskenyek, 5–10 mm szélesek;- A szár rendszerint több virágú;-Májusban szép látvány kékes virágmezője.


Szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus)- Közép-Európa egész területén mindenütt megtalálható, de száma fokozatosan fogyatkozik;- Feltűnően nagy termetű vadászpókfaj, fogóhálót nem készít;- A nőstény testhosszúsága 15-20 milliméter is lehet, a hím általában feleekkora;- Vízpartokon, nedves réteken él;- A víz felszínén tud szaladni, sőt a víz alá is merülhet;- Ebihalakat vagy apró halakat zsákmányol, melyeket méreganyagával másodpercek alatt megöl;-A nőstény a petéit egy csomóba rakja le, majd, vízparti növények levelei, szárai közé rögzíti.


Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila)- A nagy tűzlepke nedves rétek és lápok lakója;- A nagy tűzlepke elülső szárnya 1,8-2,4 centiméter hosszú;- A hátulsó szárnyakra fekete szegély jellemző, fonákjuk világos kékesszürke.;-A nőstény lényegesen sötétebb színű, elülső szárnyain számos fekete pont, hátulsó szárnyain egy-egy sötét mező található.


Lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata)- Európai elterjedésű-Tavakban, lassan áramló folyókban, csatornákban él;- Héja vékony, törékeny.

Túzok (Otis tarda)


Kakas

Tojó

- A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata;- 2014 Év Madara;- Európa legnagyobb termetű röpképes madara; - A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg;- Fészekalja általában 2, ritkábban 3 tojásból áll;-A kakasok 4–6, a tyúkok 4 éves korukra válnak ivaréretté;-A kifejlett állatok táplálékában magvak, levelek, hajtások, bogarak, egyenesszárnyúak, hernyók, esetenként kisemlősök, gyíkok, madárfiókák is megtalálhatóak;-A Kárpát-medencében élő túzokpopuláció általában nem vonul.


Rétisas (Haliaeetus albicilla)- Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő;- A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg;- Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket;-Gyakran kisebb facsoportokban, fasorokban, magányos fákon is költ;- A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk;-Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter; -A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú;- Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek.


Darázsölyv (Pernis apivorus)- Európában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul; - A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő;- Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó;- A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen;-Darazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik. Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket;- Tölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét;- Fészekalja 2 tojásból áll.


Fekete gólya (Ciconia nigra)- Nyugat-Európától egészen Észak-Kínáig fordul elő;- Testhossza 90-100 cm, szárnyfesztávolsága 145-155 cm, tömege 3000 gramm. - Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös;- Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli;- A mederben gázolva szedegeti össze az apró halakból, békákból, rovarokból álló táplálékát;- A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek;- Közép- és Dél-Afrikában telel ki, majd április elejére érkezik vissza Európába.


Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus- Dél-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Jáván és Borneóig honos;- Testhossza 45-55 centiméter, szárnyafesztávolsága 80-90 centiméter, testtömege 560-870 gramm;- Víz alá bukva keresi a 10-15 centiméteres nagyságú halakat, de elfogyasztja a vízirovarokat és piócákat is;-Nagy nádasokban, ártéri erdők faira rakják fészkeiket;- Fészekalja 4-6 tojásból áll;-Afrikában telel ki.


Nagy goda (Limosa limosa)- Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul;- Átlagos testhossza 40-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-82 centiméteres, testtömege 250-390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím;- Csőre hosszú, keresgéléshez kiválóan használható;-Tücskökkel, lótetűvel, vízipoloskákkal, az árvaszúnyog lárvájával, csigákkal és magvakkal táplálkozik;- A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét;- Fészekalja 3-5 tojásból áll.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten Vidra (Lutra lutra)

- Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiában, a Himalája régiójában, Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában él;- A szabad természetben ritkán lehet látni, mert szinte kizárólag éjszakai életet él; - Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő;-Testtömege: 3-14 kg, Testhossza: 46-82 cm;-Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti;-Tápláléka halakból,kétéltűekből, rákokból, rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból áll;-Körülbelül 10 méter mélységbe és 1-2 percig merül maximálisan.

KÖSZÖNÖM A

FIGYELMET!

Készítette: Szénási Eszter 5. a.

Documents

Transcript of Készítette: Szénási Eszter 5. a.