Készitette: Cammisa Matteo

Afrika őserdeiben él a világ legnagyobb főemlőse, a gorilla.

A gorilla nem fejlődési vonala mintegy 7 millió éve vált külön az emberekétől (és a csimpánzokétól).

Két fajuk a nyugati gorilla (Gorilla gorilla) és a keleti gorilla (Gorilla beringei).

Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia)Törzs: Gerincesek (Chordata)Osztály: Emlősök (Mammalia)Alosztály: Elevenszülők (Theria)Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)Öregrend: EuarchontogliresRend: Főemlősök (Primates)Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)Család: Emberfélék (Hominidae)Nemzetség: GorilliniNem: Gorilla (Gorilla)

A gorillák száma aggasztóan alacsony.

A nyugati gorillák Nyugat- és Közép-Afrika trópusi esőerdőiben élnek Nigériától Kongóig, míg a keletiek Közép- és Kelet-Afrika egyes területei (Kelet-Kongó, Ruanda, Uganda) esőerdeiben.

A hegyi gorillák, amelyeket Dian Fossey a Gorillák a ködben című film tett híressé, a keleti gorillák egyik alfaja.

A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a hímek elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 300 kilót.

A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 100 kg-osak. A hímek nemcsak nagyobbak a nőstényeknél, de a koponyájukon végighúzódó csonttaréj miatt ábrázatuk is jelentősen eltér azokétól.

A keleti gorillák testesebbek a nyugatiaknál. Szőrzetük fekete; az idősebb hímek hátán ez ezüstösre fakul.

Testsúlyukat hátsó lábaik hordozzák, de mivel járás közben erősen előredőlnek, ezért menet közben két öklükre támaszkodnak.

A gorillák az esőerdőkben, hegyi köderdőkben élnek; akár 4000 méter magasságig is felhúzódnak. A talajszinten mozognak, csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára.

Előszeretettel tartózkodnak az emberi települések közelében növő bozótosban, mivel ott a sűrűbb aljnövényzetben több a táplálék.

Természetes ellenségük nincs, még a fiatalokra is csak a krokodilok és a leopárdok lehetnek veszélyesek.

A gorillák táplálékában sok a gyümölcs, leveleket, rügyeket is esznek. Állati eredetű táplálékként ritkán egy-egy rovart esznek meg. Napjuk nagy részét táplálkozással töltik.

Hajnaltól délig esznek, majd pihennek, délután folytatják, aztán alkonyatkor a földön fészket építenek gallyakból, és abban töltik az éjszakát.

Naponta egy-két kilométert vándorolnak táplálék után kutatva. Mivel nincs vadászterületük, területfoglaló ösztönük sokkal gyengébb, mint a csimpánzoké.

A nőstények 251–289 napos vemhesség után 1, ritkán 2 kölyöknek adnak életet. Az újszülött gorilla 1,5–2 kilós és teljesen magatehetetlen, az anyja a karjában hordozza.

Néhány hónaposan már anyjuk hátán lovagolnak, és itt is maradnak 3–4 éves korukig. 2–4 éves korukig szopnak.

Ivaréretté 7 évesen válnak. Egy nőstény élete során 3–6 utódot nevelhet fel.