Kempelen Farkas (1734-1804) · nik. Az emberi hangon beszélõ robotok, azaz Kempelen...

Kempelen Farkas (1734-1804)

A világ elsõ sakkozó, és beszélõgépe,avagy

a mesterséges intelligencia kezdetei

A pozsonyi születésû Kempelen Farkas (1734-1804) éppen 1 éves volt,amikor II. Rákóczi Ferenc meghalt. Akkor még nem sejtette senki, hogyõ lesz az a magyar polihisztor, akinek alkotásaira máig felnéz a világ, ésaki lõfegyverek, kardok, csaták és háborúk nélkül, alkotó szellemévelkápráztatta el a 18. századi Európát és Amerikát egyaránt. Apja, Kempelen Engelbert, császári és királyi udvari tanácsos, anyja,Spindler Anna patríciuslány (polgárlány) volt. Amíg bátyja, János a ka-tonai pályát választotta, õ Pozsonyban, Gyõrben, Bécsben, Rómábantanult jogot, filozófiát és rézmetszést. Nyelvtehetsége korán kiderült,nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott (többek között: németül, magyarul,franciául, latinul, olaszul és angolul). Tanulmányait kiegészítendõ,megszerezte kora alapvetõ természettudományos, nyelvészeti és techni-kai könyveit. 21 évesen már fogalmazó volt a bécsi udvarban, 23 évesenudvari kancellár lett, majd Mária Terézia és II. József tanácsosa. Elsõfeleségét fiatalon elvesztette, második felesége, Gobelius Anna Márialett két gyermekük, Teréz és Károly, édesanyja. Példás családi életet él-tek, amirõl e költõi vénáját megcsillantó néhány sora is tanúskodik,melyet nyugodtan tekinthetünk Kempelen Farkas ars poeticájának:

Igazi reneszánsz polihisztor volt, a tudomány, a technika, a mûvészet ésa társadalom minden rezdülése érdekelte, és mindezeken a területekenszerteágazó tevékenységet folytatott. Munkásságának ismertetése

5. Kempelen Farkas

59

„A boldogsághoz nem kell sok biz’ám,Sõt nagyon kevés, kettõ kell csupán:

A kenyér és a lélek nyugalma.A munka adja meg a napi kenyeret,

S ki uralkodik vágyai felett,Lelkének nyugalmát megtarthatja.“

05_Kempelen11.qxd 2005.11.11. 6:55 Page 59

köteteket tenne ki1, ezért itt csak példaszerû felsorolásra vállalkozha-tok, tartogatva a helyet azokra a korszakos rejTényeire, amelyek a tu-domány és technikatörténet máig ható új útjait jelölték ki.Az emberi beszéd szerkezetérõl írt tanulmányt, ami a fonetika tudo-mányos megalapozásának tekinthetõ és amely kutatásai eredmé-nyeként huszonkét évi munkával, a világon elsõként megszerkesztettebeszélõgépét (errõl e fejezet további részében részletesen lesz szó). Õ te-kinthetõ az elsõ magyar logopédusnak is, miközben a vakok elsõ író- ésnyomtatógépüket köszönhetik neki. A világ egyik legnagyobb mechanikus zsenije volt, vízemelõ géppel láttael a pozsonyi és a budai várat, tökéletesítette a gõzgépet, illetve meg-szerkesztette a gõzturbina õsét (utóbbi munkáival felülmúlta JamesWattot is, akivel tárgyalt angliai utazása során). Építészként is jelen-tõset alkotott. Megtervezte a schönbrunni szökõkútrendszert, a budaiVárpalota átépítésének irányítása, a pozsonyi hajóhíd és a budai kar-melita kolostor színházzá alakítása fûzõdik a nevéhez (mai Várszínház),ahol 1800-ban Beethoven is hangversenyt adott. E színház 17 alapdísz-letét tervezte és rövid ideig a pest-budai német színházak fõfelügyelõjeis volt. A Száva és az Adriai-tenger között húzódó csatornarendszerépítésének is tevékeny részese volt. Akárcsak a reneszánsz polihisztorok, a mûvészetek széles skálájában isalkotott, verseket, epigrammákat, színdarabokat, drámákat, sõt zene-mûveket is írt, amelyeket saját korában sikerrel adtak elõ.Legismertebb színpadi alkotása Perseus és Androméda címen jelentmeg. Foglalkozott rézmetszéssel is, olyannyira, hogy 1789-tõl a bécsiMûvészeti Akadémia tagjává választotta. Pár száz rajza a kassaimúzeumba került. A bölcsész-jogász diplomával rendelkezõ Kempelen mint vezetõ hivatal-nok sem maradt középszerû. Mária Terézia pártfogoltjaként szolgálta amagyar ügyet a királyi Kamaránál, majd kancelláriai tanácsosként,rábeszélése hatására csatolta Mária Terézia Magyarországhoz a ha-tárõrvidéket, csellel szállt szembe a délvidéken hatalmaskodó törökkel,megszervezte az elnéptelenedett Bánátba az új népesség betelepítését.Az õ vezetésével költözhetett Budára Nagyszombatról az elsõ magyaregyetem 1777-ben. Bánsági Kormányzóként is bizonyította ráter-mettségét, mint a sóbányák igazgatója.Mindezek mellett még maradtenergiája vállalkozásokra is (téglagyár, vászongyár, mintagazdaság),hogy így segítsen a szegény csallóközi magyarokon. Kempelen felvilágosult,racionális, az egész társadalomért felelõs gondolkodásával messze kortársai elõtt járt.

5. Kempelen Farkas

60

1. Ezek a kötetek szép számmal és több nyelven születtek meg a halála óta eltelt 200 évben. Az érdeklõdõ olvasó többhivatkozást talál jelen kötet irodalomjegyzékében.


Szabadkõmûvesként szimpatizált a magyar jakobinus mozgalommal,amiért I. Ferenc császárnál kegyvesztetté vált, megvonta járadékait, ésnem tartott igényt szolgálataira, így aztán szegényen halt meg 1804-ben.

A világ elsõ beszélõgépe

Kempelen Farkast a világ elsõ fonetikusának is tartják, mivel õ alkottameg az elsõ olyan mechanikus szerkezetet, amely az emberi beszédheznagyon hasonló hangokat tudott kiadni. Beszélõgépét 22 éven át töké-letesítette, 1773-ban mutatta be, majd a többszörösen módosított, javí-tott végleges változat 1788-ban készült el. Ez az akkor egyedülálló szer-kezet egy 4-5 éves kisgyerek hangján szavakat és mondatokat tudott ki-mondani, akár más és más európai nyelveken. Kempelen az olasz és alatin esetében tartotta legegyszerûbbnek a hangképzést, de még a fran-ciát is könnyebbnek vélte, mint például a sok mássalhangzó-torlódásmiatt nehézkes német nyelvet. E gép minden részletét jól ismerjük,fonetikai elveit, mechanikáját Kempelen pontosan leírta Mechanismusder menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechendenMaschine (Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerzõbeszélõgépének leírása) (Bécs, 1791) címû könyvében2, amely 456nyomtatott oldalon, 27 gyönyörû rézmetszetben kidolgozott rajzzal, részletesen számol be felfedezésének törté-netérõl. Kempelen könyve annyira szemléletes ésközérthetõ, hogy máig új és új kiadásokban ismegjelentetik. Ezek alapján pontosan meg-érthetõ beszélõgépének felépítése. A hang-képzést egy dudára hasonlító szélzsákkal se-gítette, az egyes hangokat viszont nem egyen-ként hozta létre, hanem a mai ismereteinkszerint is korszerû megoldással, a „fonetikaimegkülönböztetõ jegyek rendszerének” megfelelõen, hétféle hangmódo-sító rezonátor vagy csõ egyenkénti vagy együttes beiktatásával. A han-gok nyomatékát nem utánozta, az egyes hangok hosszúságát, egymás-hoz való kapcsolódását a fúvós hangszerek hangképzési elveit utánozvahozta létre. Könyvében maga utal arra, hogy az általa kidolgozott mecha-nizmust billentyûzettel tovább lehetne fejleszteni.

5. Kempelen Farkas

61

Kempelen Farkasbeszélõgépének dudaszerû

szélzsákja

2. A magyar nyelvû változat az eredeti kiadás után majdnem 200 évvel, a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg 1989-ben.


Kempelen tulajdonképpen megalkotta amesterséges tüdõt, gégefõt és szájüreget,azaz az emberi hangképzés szimulációsmodelljét. Íly módon az eszközfonetika ésa fonológia klasszikusa, mondhatjuk nyu-godtan, hogy úttörõje volt.Minthogy valódi beszédet kívánt utá-nozni, természetesen foglalkozott az írottés a beszélt nyelv, pontosabban a hang ésa betû összefüggéseivel. De még ennél isérdekesebb az a fejtegetése, amelyben anyelv „isteni adomány” vagy „emberi al-kotás” voltát tárgyalja3. Õ az elsõ, aki nemcsupán elméletben tette le voksát az „em-ber által csinált nyelv” mellett, hanem eztegy géppel is rekonstruálta. Nyilván azértillesztette könyvének mechanikai részeielé ezt a nyelvre és a nyelv keletkezésére

vonatkozó fejtegetést, mivel a nyelv egészét is szinte „gépesíthetõ” pro-duktumnak tartotta, gondolván, hogy ha a hangokat géppel hozhatjuklétre, ezek kombinációi (a szavak) is géppel produkálhatók, sõt a szavakkombinációi, a mondatok is. Érdemes elidõzni egy kicsit eme egyszerû-nek tûnõ, mégis óriási ívû gondolatsor mellett. Hiszen mai ismereteinkbirtokában tudjuk, hogy a nyelv maga az agytevékenységünk és társa-dalmi környezetünk kölcsönhatásának eredménye, így a beszéd nemcsupán mechanikus hangképzési probléma, hanem ennek az agyte-vékenységnek, azaz a gondolatoknak az akusztikus megjelenése4.Napjainkban válik ez egyre világosabbá, amikor multimédiás kép éshang információk tömegeit tudjuk elraktározni hatalmas kapacitásúadattárolóinkon és tetszõleges idõpontban hallgathatjuk, nézhetjükmeg azokat. Kempelen Farkas gondolatmenete tehát látnoki módon ér-zett rá az akkor még pontos ismeretekkel alá nem támasztott mester-séges intelligencia és kibernetika 200 évvel késõbbi jövõképére.Beszélõgépe valóban mondatokat produkált, amelyek még a társadalmietikett és a célszerûség szempontjait is figyelembe vették. Könyvénekutolsó lapjain arról panaszkodik, hogy mivel gépének „fújtatója” korlá-tozott terjedelmû, csak rövidebb kifejezéseket tud utánozni, mint

5. Kempelen Farkas

62

Kempelen Farkas beszélõgépénekés egyes alkatrészeinek

eredeti vázlata

3. Ezt a máig élõ problémát járja körül a titok, a titkosítás nézõpontjából, a Kódtörõ ABC 2. fejezete, amelynek címe: Anyelv maga a Titok.

4. Magának a nyelv struktúrájának, a nyelvtannak a gépek számára alkalmas leírásával foglalkozik a 20. század másodikfelének újszülött tudománya, a matematikai nyelvészet, amelynek gyakorlati alkalmazásait kutatja a számítógépesnyelvészet. Mindezekrõl több forrásmunkát talál a kedves Olvasó jelen kötet irodalomjegyzékében.


például: Vous etes mon ami - Je vous aime de tout mon Coeur - Leopol-dus Secundus – Romanorum Imperator – Semper Augustus.Magát a beszélõgépet Kempelen könyve alapján késõbb többször újra-építették, elõször egy Posch nevû mechanikus 1821-ben Berlinben. 150évvel késõbb az MTA Nyelvtudományi Intézetében, könyvének magyarkiadása, valamint a müncheni Deutsches Museumban és a bécsi Hoch-schule für angewandte Kunstbanvégzett tanulmányok felhasználásávalkészült egy tökéletes rekonstrukció,amelyet az „In memoriam KempelenFarkas” multimédiás mûködésû alkal-mazás mutat be5. Így több mint 200éves idõutazást tehetünk a múltba, éstanulmányozhatjuk a barokk kor egyiklegértékesebb szerkezetét, annak mû-ködését, kipróbálhatjuk azokat a hangelõállítási formákat, amiket Kempelena könyvében leírt.

„Szó kimondó” gépek vagy beszédfelismerés?

Késõbb többen igyekeztek Kempelen nyomdokába lépni, és építettekhasonló elven mûködõ gépeket, azonban az emberi hang utánzásában amikrobarázdák, a mágneses, majd optikai adathordozók, de alapvetõena számítógépek és a digitális technika megjelenése jelentette az igaziforradalmat.A számítógépek nem csak a hang utánzásában játszottak nagy szerepet,hanem a nyelvészeti kutatásokban is. Magyarország elsõ számí-tógépeinek egyike nyelvstatisztikai analizis céljait szolgáló célgép volt,melyet a Nyelvtudományi Intézet használt 1964-tõl. Különösen érdekesez az alkalmazás témánk, a titkosítás szempontjából, hiszen a TitokTaneddigi köteteibõl egyértelmûen kitûnik, hogy a klasszikus rejtjelzés ésrejtjelfejtés alapvetõen a nyelvstatisztikák ismeretére épült. A monoal-fabetikus (egy ABC-s) rejtjelzés tökéletesen megtartotta a nyílt szövegnyelvstatisztikai tulajdonságait a rejtjeles szövegben, míg a polialfa-betikus (több ABC-s) rendszerek igyekeztek a nyílt szöveg nyelvsta-tisztikai jellemzõit mindjobban eltorzítani, hogy a rejtjeles szövegbenminél kevésbé lehessen ezeket felismerni.

5. Kempelen Farkas

63

Kempelen beszélõgépének rekonstruáltváltozata (Nyelvtudományi Intézet)

5. A multimédiás alkalmazás elérhetõ a http://fonetika.nytud.hu/kempelen Internet címen.


Ma már az emberi hangot utánzó számítógépek, mikroprocesszoros cél-berendezések egyáltalán nem jelentenek szenzációt. Magyarországon istöbb kutatócsoport fejlesztett és fejleszt olyan szoftvereket, amelyek aszámítógép billentyûzetén begépelt szöveget kimondják. Ezen progra-moknak egy része a vakok számára készült, és jelentõsen javítja életmi-nõségüket és munkalehetõségeiket. A beszélõ vagy inkább „szó ki-mondó” szoftverek annyira mindennapossá váltak napjainkban, hogymár az általánosan használt Windows XP operációs rendszerben is meg-találjuk egy egyszerû verzióját. A 21. század igazán nagy problémája tehát már nem annyira a beszédszintetizálása, a szavak, mondatok gépesített kimondása, hanem az em-beri hang, majd az emberi beszéd megértése és feldolgozása. A közel-múlt számítástechnikai és hangtani kutatásai egyre közelebb jutottak ecélhoz, azonban az emberi beszéd olyan sok jellemzõvel írható le (hang-tónus, dialektus, hangszín, hangerõ stb.), hogy akár egyetlen nyelven ésegyetlen embertõl származó beszéd gépi megfejtése is komoly gondot

5. Kempelen Farkas

64

Az f, o, n, ö, t, l, s,... hangok elektronikus képei egyedi jellegzetességeket mutatnak,akárcsak az ujjlenyomat (Forrás: Nyelvtudományi Intézet)

5.1. ábra A gépi beszédfelismerés problémáinak összefoglaló táblázata

05_Kempelen11.qxd 2005.11.11. 6:55 4

okoz. A problémák egy része az emberi beszédbõl, az egyéni beszéd-képzésbõl fakad, másik része a gépi hardver és szoftver környezet gyen-geségeibõl (lásd az 5.1. összefoglaló táblázatot).A beszéd gépi megértéséhez tehát többre van szükség, mint az elek-tronikussá alakított hangjelek szótár adatbázisból való kikeresése. Hatudunk olyan rendszert alkotni, amely a kimondott szöveget írottá tud-ja alakítani, akkor egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz. A szöveg gépi megértése, feldolgozása, egy feladat végrehajtása, vagyegy kérdésre a válasz megadása azonban még nagyon távoli célnak tû-nik. Az emberi hangon beszélõ robotok, azaz Kempelen beszélõgépénekkései utódai, már nem csak fikciók, a beszédet igazán megértõk azon-ban, olyan mesterséges intelligenciát igénylõ eszközök, amelyek még ajövõ elképzelései. Talán éppen ezek lesznek a 21. század e-társadalmá-nak kényelmét, de ami ennél is fontosabb, biztonságát biztosító eszkö-zök, amelyekbõl a személyazonosítás ma már csíráiban mûködõ rend-szereit felépítik.

Kempelen mint elmés „mekhánikus”,avagy az elsõ sakkozógép rejTénye

Kempelen Farkas legjelentõsebb találmánya a beszélõgép volt, amitsüketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, mégsem errõl váltigazán híressé, hanem sakkozógépérõl, holott azt csak Mária Teréziakérésére készített szellemes játékszernek szánta. Abban az idõben ki nehallott volna Kempelen Farkas híres sakk-automatájáról? Hiszen szinte az egész világon akkora volt a visszhangja, hogy különirodalma keletkezett, újságcikkek és tanulmányok százai foglalkoztakvele, tíz nyelven írtak róla könyveket. „A sakktábla a kasznyira volt lesrófolva, és azon a fafigura szemeitmindég rajta tartotta. Kempelennek, mint elmés mekhánikusnak, igennagy híre lett, úgyhogy néki párja a maga nemében nem találtatott. Úgylátszik, hogy a kultúrának géniusza lobogó szövétneket gyújtott ennek anevezetes férfiúnak számára, hogy hazafi társai felett a homályból fel-repülhessen egy olyan nemzetnek közepette, amely felõl a külsõ országiakazt hitték, hogy bárdolatlan, durva, és a mesterségek iránt nincs semmivonzódása. Most már felnyílt, figyelmetes szemekkel nézték a magyarnemzetet.“ (Újságcikk, 1769)

Bizony, ezek voltak azok az évtizedek, amikor a magyar felvilágosultgondolat az elsõ ipari forradalom szellemének szárnyán versenybe szállta legfrissebb európai és amerikai fejlõdéssel. Sõt, bizonyos területeken

5. Kempelen Farkas

65


éppen Kempelen Farkas munkái mutatták a napjaink e-társadalmáigvezetõ új irányt.A kor szemében tehát Kempelen legnevezetesebb gépe az 1769-benelkészített „sakkozó automata” volt, amelynek legfontosabb része,amint azt a fenti újságidézet is tanúsítja, egy ládaszerû asztal (kasznyi)tetejére erõsített sakktábla volt. Ezen az ellenfél játékos úgy játszott,hogy az általa megtett lépéseket a sakkfiguráknak a táblán mozgatásá-

val jelezték. Az asztal másik oldalán egy dí-szes török ruhába öltöztetett ember nagy-ságú bábú ült, aki kezével mozgatta a magabábuit, a mai manipulátorokhoz hasonlómegoldással. Kempelen a megrendelõre valótekintettel, természetesen elõször a bécsicsászári udvarban mutatta be gépezetét,majd évek múlva, 1782-1784 között Párizs,London, Drezda és Berlin is ilyen bemutatókszínhelye volt. A gép az osztrák uralkodóház tagjai utánjátszott Napóleonnal, Nagy Frigyessel, II.Katalin cárnõvel, számos uralkodóval, ki-rállyal és hírességgel, s csaknem mindegyi-ket megverte. Méltán mondhatjuk, a koregyik szenzációja volt az „automata”.A csodálkozó közönség közül sokan arragyanakodtak, hogy valahol ember ül a ládá-

ban, ám még ez esetben sem volt nyilvánvaló, honnan és hogyan vehetiészre az ellenfél lépéseit, és milyen mechanizmussal irányítja a magakarját a válaszlépések megtételére. Azonban a gondosan végigolvasott elsõdleges beszámolókból kitûnik,hogy több ízben is javította Kempelen a sakkozógépet, amely néha „lát-ványosan nem mûködött”, vagy félbe kellett szakítani a bemutatót. Arraazonban nincs adatunk, hogy valaha is lényegesen átalakította volna,vagy új gépet készített volna. Egyértelmûen hatásvadász részei is voltak

a bemutatásoknak: a gépezet ajtainak kinyitoga-tása (akárcsak a mai illuzio-nisták mûsoraiban), a törökbábu pipázott, bólogatott, ahibás lépéseket figyelmeztetõmozdulatokkal kísérte stb.

5. Kempelen Farkas

66

Kempelen Farkas sakkozógépe


Csak elismeréssel illethetjük azt a mechanikaimegoldást, amelynek eredménye a bábuk moz-gatása, illetve az ellenfél bábui mozgásánakmegfigyelése volt. Ellentétben a majd 500 ol-dalas könyvében részletesen dokumentáltbeszélõgépével, Kempelen sosem írta le sak-kozógépe mûködését. Ezért még sajnálato-sabb, hogy az egyetlen példánynak, amelyetegy Maelzel nevû bécsi vállalkozó világkö-rüli bemutató körútra vitt, a több évtizedessikeres szereplés során nyoma veszett. Egyesadatok szerint 1854-ben Philadelphiában azottani Gép Múzeummal együtt égett le. Így vi-szont örök titok marad az „automata” belsõszerkezete és a legizgalmasabb kérdésre ad-ható válasz, hogy „hogyan sakkozott” a gép. Vagyis, miként tudott ez a neves tudós, gondolkodó gépet készíteni, s hafortély volt a dologban, amelyet Kempelen nem is titkolt, miért vál-lalkozott a szemfényvesztõ szerepére?Mindenesetre Kempelen Farkas sakkozógépe óta a számítógépek szelle-mi kapacitásának tesztelésére használják a sakkprogramokat. Ilyenkorneves sakkozókat kérnek fel, hogy játsszanak a gépi programmal. 1998-ban történt elõször, hogy a számítógép megverte a világbajnokot.

Érdekesség

Ahogy Antoine Rossignol, a francia krip-tológia atyjának neve „álkulcs”-kéntvonult be a francia nyelvbe6, úgy a németnyelvben ma a „getürkt” szó, amely „oda-csalt”-at jelent, Kempelen Farkas „sak-kozó” törökjére, az automata részét alkotóés a sakkfigurákat mozgató, törököt min-tázó bábura vezethetõ vissza.

5. Kempelen Farkas

67

Napjaink marok sakkozógépe,amelyben már bizonyosan

nem ül ember

6. A pontos leírás megtalálható a Klasszikus RejTények 148. oldalán.


Kempelen Farkas a mesterséges intelligencia atyja, avagy „tudnak-e a gépek gondolkodni?”

Az elsõ ipari forradalom korában az „embergép” fogalma már ismertvolt, Julien Offray de Lamettrie7 (1709-1751) nevezetes könyve, aL’homme machine (Az embergép, 1747) révén. Kempelen gépei mégisinkább a mai robotok, kibernetikai gépek elõzményeinek tekinthetõk,mivel korának elterjedt felhúzható óramûvekkel mûködõ eszközeitõl, atetszés szerinti szavakat vagy mondatokat produkáló beszélõgép, vagyaz ellenfél tetszés szerinti lépéseire „válaszoló” sakkozógép kiber-netikája lényegesen különbözik. Kempelen gépei már a mesterségesintelligencia programjainak elõfutárai és nem a verklik mechanizmusáttestesítik meg. E szempontból fejlettebbek akár Pascal és Leibniz szá-mológépeinél8 is.Kempelen elõremutató gondolatainak igazi jelentõségét úgy érthetjükmeg, ha legalább másfél évszázadot ugrunk elõre az idõben. A 20.században a logikai gépek, majd az emberi funkciókat modellezõ auto-maták már elkerülhetetlenné tették a programnak mint matematikaifogalomnak a definiálását. Alan Mathison Turing9 (1912-1954) volt az,aki az 1930-as években elsõként adta meg a program és a programoz-ható számítógép matematikai modelljét, a róla elnevezett Turing-gépdefinícióját. Ez a gép tulajdonképpen egy absztrakt automata, amelyreteljesül az a meghökkentõ tétel, amelyet Alonzo Church amerikai ma-tematikus 1936-ban állított fel, és amely szerint minden programhoztalálható egy azzal ekvivalens Turing-gép és fordítva, minden Turing-gép egy programot (algoritmust) valósít meg, azaz a Turing-gép töké-letes modellje a program fogalomnak. A Turing-gép, mint minden iga-zán zseniális elképzelés, könnyen leírható:Képzeljünk el egy olyan automatát, amely véges sok szimbólumot (jelet)képes feldolgozni úgy, hogy egy adott idõpillanatban egyetlen szimbólu-mot képes leolvasni, vagy felírni egy elvileg végtelen szalagra. A feldol-gozást egy speciális jel, a STOP jel feldolgozásakor fejezi be.Ebben az absztrakt definícióban valóban benne van a jelek hosszabb jel-sorozatokká való összeláncolásának, és így tetszõleges bonyolultságúutasítások létrehozásának és tárolásának, a végrehajtás közben

5. Kempelen Farkas

68

7. Lamettrie francia orvos és materialista filozófus. Az embergép és A lélek természetrajza címû könyveiben arra a maiszemmel nézve is korszerû következtetésre jutott, hogy az emberi és állati szervezet olyan gép, amely önmaga húzza felrugóit. Az önmûködés irányítója pedig az idegrendszer.

8. Ezekrõl részletesen szól jelen szerzõ Titkos-számítógép-történet címû kötete (Aranykönyv Kiadó, 2003.)9. Angol matematikus és kriptográfus. Londonban született 1912-ben. A Cambridge-i King’s College-ban tanult, majd

1938-ban az USA Princeton Egyetemén doktorált matematikából. A II. világháború ideje alatt az angol rejtjelfejtõ szol-gálatnál dolgozott, a ma már múzeumként mûködõ Bletchley Park-beli bázison. E létesítményhez fûzõdik a II.világháború leghíresebb rejtjelfejtõ sikere, az ENIGMA német rejtjelzõgép megfejtése, amelynek szellemi vezetõjeTuring volt. Mindezeket a RejTények köteteinek egy Turingról szóló fejezetében részletesen tárgyaljuk.


keletkezett jelek (adatok) tárolásának lehe-tõsége. A programok, az automaták, a számí-tógépek számtalan elméleti kérdést vetettek fel,amelyek megválaszolására részben a matema-tikai logika, az absztrakt algebra és más mate-matikai területek segítségével kerestek vála-szokat, részben egészen új tudomány területekszülettek, mint például az automata elmélet, akibernetika, a számítógép tudomány vagy azinformációelmélet.

Mindezek után A. M. Turing vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mitis jelent a „gépi intelligencia”. Az elsõ megválaszolásra váró kérdéspersze az volt, hogy létezik-e ilyen, hiszen a máig létezõ többségi fel-fogás szerint intelligenciával csupán az ember rendelkezik, ezért a „gépiintelligencia” szóösszetétel értelmetlen. Turing azt is jól látta, hogy az

intelligencia és a gondolkodás fo-galmak egymástól elválaszthatat-lanok, ezért fogalmazta meg 1950-ben megjelent, klasszikussá váltcikkében10, egyetlen mondatba sû-rített kérdését: „Szeretném, ha el-gondolkoznának azon, hogy tud-nak-e a gépek gondolkodni.“ Majdnem pontosan 200 évvelKempelen Farkas sakkozógépénekelkészítése és az „ember által csi-nált nyelv” gondolatmeneténekmegfogalmazása után, szinte az õszellemi reinkarnációjaként, ezzel

a kérdéssel és az ezt követõ elméleti tevékenységével indította útjáraTuring a napjainkban egyre aktuálisabb mesterséges intelligencia ku-tatást. Szerinte a „gondolkodni” szó inkább érzelmi kérdéssé teszi eztaz egész kérdéskört, ezért el is vetette, mint túlságosan bizonytalan(szubjektív) fogalmat. Ugyanakkor az 1950-es években sokan úgy gon-dolták, hogy Kurt Gödel (1906-1978) nemteljességi tétele a mesterségesintelligencia lehetetlenségét is bizonyítja: A mesterséges intelligencia mindig „egy program”, azaz egy Turing-gép(Church-tézis). Az ebben a gépben tárolt axiómarendszer meghatároz egy„nyelvet”, amely nyelven megfogalmazható olyan kérdés, amelyre ebben

5. Kempelen Farkas

69

Turing klasszikussá vált cikkének címoldala(„... tudnak-e a gépek gondolkodni?“)

10. Computing machinery and intelligence, Mind, 9., 1950., 433-460.


az axiómarendszerben nem vezethetõ le igen-nem jellegû válasz (Gödel-tétel). Tehát e mesterséges intelligencia számára érthetõ nyelven megfo-galmazható olyan kérdés, amelyre nem tud sem igennel, sem nemmel vá-laszolni! Bár ez az érvelés több sebbõl vérzik, témánk szempontjából csupánegyet emelek ki ezek közül: Ha a mesterséges intelligenciát, mint az em-beri intelligenciát utánzó konstrukciót fogjuk fel, akkor ennek megvaló-síthatatlanságát nem bizonyítja az az érv, hogy bizonyos kérdésekre nemtud felelni, hiszen ez az emberi gondolkodásnak is jellemzõje.

Turingot az ellenvetések és fõleg a „gépi intelligencia” fogalmánakbizonytalansága csak inspirálta egy új megközelítés felvetésére. Enneklényege, hogy e szubjektív, és ezáltal tudományosan megfoghatatlanfogalmak helyett egy olyan módszert kell konstruálni, amelyet jóldefiniált technikai fogalmakkal lehet leírni. Javaslata szerint ez az álta-la „utánzási játéknak” nevezett módszer, amelyet manapság Turing-teszt vagy Turing-próba néven ismerünk. A Turing-teszt lényege (lásd5.2. ábra):Képzeljük el, hogy egy C számítógép és egy E ember két külön helyi-ségben van elkülönítve, és mindketten elektronikus kapcsolatban van-nak egy harmadik helyiségben levõ K személlyel, aki elektronikus útonkérdéseket tehet fel mindkettejüknek. K-nak az a célja, hogy a kérdéseireérkezõ válaszokból meg tudja különböztetni, hogy mely válasz származikC-tõl és melyik E-tõl.

A teszt egyik óriási elõnye, hogy az intelligenciáról, gondolkodásról valóelmeélesítõ gondolatkísérletek síkjáról gyakorlatban kivitelezhetõ és aprobléma lényegét megragadó eszközt kaptunk a kezünkbe. Hiszenmost már az eredeti kérdés helyett azzal a jól kezelhetõ kérdéssel állunkszemben, hogy: „Van-e olyan gép, amely ezt a játékot jól tudja játszani?“Vegyük észre, hogy Kempelen sakkozógépe pontosan ilyen gép, hiszenha az 5.2. ábra K dobozát a sakkozógép belsejével, C-t a török bábuvalés E-t az ellenféllel azonosítjuk, akkor a sakkozógép éppen egy Turing-tesztet játszik. Az persze Kempelen mérnöki képességeit dicséri, hogy

5. Kempelen Farkas

70

5.2. ábra A Turing-teszt vázlata


ilyen sikeresen tudta álcázni, hogy sakkozógépe belsejében nem„mesterséges intelligencia” van! Turing eme korszakos cikkében kife-jezte meggyõzõdését, hogy a 20. század végére a gépek már elég jólfogják játszani ezt a játékot ahhoz, hogy egy átlagos kérdezõnek nemlesz 70%-nál több esélye az azonosításra 5 percnyi kérdezés után.

Ha Turing megérte vol-na, 2002-ben esedékes90. életévét, vajon hogyértékelné saját ötven év-vel azelõtti elképzeléseita mesterséges intelligen-ciáról? Valószínûleg elismerné,hogy nem volt elegendõfantáziája ahhoz, hogyelõre lássa azt a techni-kai robbanást, amely aszámítástechnikában,elektronikában, kommu-nikáció-technológiában bekövetkezett, s amelynek eredményeként min-dennapjaink részévé, napi gyakorlattá vált a Turing-teszt. A mai infor-mációsnak nevezett, információ alapú, vagy inkább e-kommunikációstársadalom ugyanis egy „FEKETE DOBOZ“ modellt valósít meg.Ebben a modellben (lásd 5.3.ábra) egy óriási információ tárolóval (ez a„fekete doboz“) kommunikál minden felhasználó úgy, hogy a fel-használók EGYMÁS SZÁMÁRA valójában ISMERETLENEK, és csak a„fekete doboz”-hoz való csatlakozás követel meg egyszerûbb vagy szigo-rúbb azonosítást („bemutatkozást”), fordítva ez ellenõrizhetetlen. Ma azInternet egyik fõ vonzereje éppen a „globális névtelenség”, ami egyúttalszámos visszaélés és bûncselekmény forrása is.A modell tehát úgy mûködik, hogy mindenki egy közös dobozba („feketedoboz”) helyezi be az információit (lehet az személy, cég, intézménystb.), és ebbõl mindenki annyit vehet ki, amennyire a „fekete doboz”engedélyt ad. De hiszen ez a modell már egészen pontosan „rímel” Kem-pelen Farkas sakkozó „automatájára”, amelynek fekete dobozában isvalószínûsíthetõen egy igazi természetes intelligencia lapult, ám a külsõszemlélõ számára úgy tûnt, mintha mesterséges intelligenciával

5. Kempelen Farkas

71

5.3. ábra Globális kommunikáció modellje

Turing-teszt és e-kommunikáció


(automatával) állna szemben! A globális modell tehát tömören leírhatóArkagyij Rajkin szavaival: „Én vagyok itt (K). De ki van odaát?!”A válasz, mint látni fogjuk az információs társadalom kulcskérdéséhezvezet. Turing fent idézett 1950-es cikkében tesztjét így fogalmazta meg:„Azt állíthatjuk, hogy egy gép gondolkodik, ha tetszõleges kérdésekettehetünk fel neki, és az úgy válaszol, hogy ha nem ‘nézünk oda’, nemtudjuk, hogy a felelet géptõl, vagy embertõl származik-e.“

Turing gondolatmenete látnoki volt, ugyanis tökéletesen illeszkedik ajelen e-társadalmának 5.3.ábrán felvázolt globális kommunikációs há-lózataira. A kommunikációs hálózat minden felhasználója (E1, E2,…,K)valóban egy monitor elõtt ül és kérdéseket tesz fel. A monitoron megje-lenõ válaszok tartalmából azonban, ha odanézünk sem dönthetõ el biz-tosan a válaszoló „személye”, így annak valódi vagy virtuális volta sem!A válaszoló személyének bizonytalansága tehát felveti az ÁLTALAKÉPVISELT INFORMÁCIÓK VALÓDISÁGÁNAK, A VIRTUÁLISINFORMÁCIÓKNAK a problematikáját. Így válik ez az elektronikuskommunikációs rendszerek és ezáltal az információ alapú társadalomkulcskérdésévé.Azt már Turing is látta, sõt elméletileg bizonyította, hogy ha egy géptökéletesen játssza az „utánzási játékot”, akkor a Turing-teszt kérdés-feltevése („Mesterséges vagy természetes intelligenciával állunk szem-ben?“) eldönthetetlen. A globális kommunikációs modellben ugyan-akkor a C gép igazából nem a saját, hanem a sok-sok E

1, E

2 , E

3,… fel-

használó intelligenciájával „játszik”, így K-val szemben emberi intelli-genciák sokasága áll. Ez a modell tehát kísértetiesen hasonlít KempelenFarkas 200 évvel ezelõtti „sakkozó automatájához“, amelynek sajátkorában csodájára jártak. Pedig Kempelen „automatájában” csupánegyetlen pici, ámde zseniális emberke rejtõzködött!A globális e-kommunikációs rendszerekben elhelyezett gépek mintinformációgyûjtõ fekete dobozok túl jól játsszák az „utánzó játékot”, ígysajnos a mesterséges és természetes intelligencia megkülönböz-tetésének problematikája hosszú idõre a titkos kutatólaboratóriumokbaszorult, míg eme e-kommunikációs rendszerekben a „Valódi vagy vir-tuális információ?“ alapkérdés váltja fel. Ez egy egészen új kihívás!Amíg Turing elképzelése szerint a K kérdezõhöz a két féltõl jövõ vála-szok (E, C) összehasonlítása fogódzót adhat a „gép vagy ember?” kérdéseldöntésére, addig az e-kommunikációban ilyen fogódzó nincs, hiszenminden válaszoló: gép által leképezett ember. Az e-modellben tehát(Kempelen sakk-automatájával ellentétben) világos, hogy az „auto-matában ember ül”, de a kilétét és állításainak valódiságát éppen a

5. Kempelen Farkas

72


„tökéletes utánzás” fedi el. Egy olyan társadalomban, amely az informá-ciók szabadon áramló, tömeges áradatára épül (információ alapú tár-sadalom), reménytelen vállalkozás minden információ valódiságát eg-zakt módon ellenõrizni, így egyre nagyobb jelentõséggel bír az informá-cióforrások „beolvadása” a „fekete dobozba”, amellyel az információ ígyszinte teljesen személytelenné válik. A K kérdezõ számára tehát márnem az a kérdés, hogy emberi vagy gépi intelligenciával áll szemben,hanem azt kell eldöntenie, hogy a kérdéseire érkezõ válaszok valódi,vagy virtuális személytõl származnak-e, azaz döntéseket építhet-erájuk, vagy sem. A K kérdezõ így teljesen kiszolgáltatott helyzetbe ke-rült, ami döntései szempontjából is jelentõs bizonytalanságot jelent.

Az információ alapú társadalom kulcsfogalma tehát az információ biz-tonság, azaz a titkos11 és nyilvános információk jó elkülönítése, tárolása,továbbítása, hiszen az e-kommunikáció dominanciája egyre jobban ki-zárja a hagyományos értelemben vett személyes azonosítást, a tapasz-talatokon nyugvó ellenõrzést, így a legkülönbözõbb mesterséges azo-nosító eszközöket kell alkalmaznunk. A mesterséges azonosításhoz egyre több titkos kód, jelszó, kulcs meg-õrzésére, tárolására kényszerülünk, hiszen ezek mindegyike számunkravagy más közös érdekeltségû csoportok számára, értékes információkattakar (hitelkártyák, telefonkártyák, igazolvány kártyák, PIN kódok ésjelszavas azonosítók stb.). A titkolódzás az e-kommunikációbanáltalánossá válik, kilép a titkosszolgálatok szûk világából és minden-napjaink része lesz. Így egyre nyilvánvalóbb a „nyíltan titkolódzás”szükségessége, amely „paradox játék” nagyon hasonlít a Turing-tesztre,de a titkosítás egészen új módszereinek alkalmazását teszi szükségessé.

5. Kempelen Farkas

73

11. Szeretném felhívni a figyelmet a „titok” relativitására. Azaz hagyományosan a „titkos” alatt valamiféle állam, vagykatonai titkot szokás érteni. Az információ alapú társadalomban a titkok hierarchiája sokkal árnyaltabb, mivel a szemé-lyes, illetve kisebb-nagyobb csoportok (cégek, intézmények), azaz a magán szféra adatai is hasonló módon tárolódnak,mint a legtitkosabb hagyományos titkok.


Kempelen Farkas (1734-1804) · nik. Az emberi hangon beszélõ robotok, azaz Kempelen...

Documents

Transcript of Kempelen Farkas (1734-1804) · nik. Az emberi hangon beszélõ robotok, azaz Kempelen...