Kémiai technológia I. A kémiai technológia általános jellemzése
Kémiai BSc
description
Transcript of Kémiai BSc
Kémiai BScKémiai alapismeretek
"Félig sem fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk -, amit az iskolában tanultunk, annak nagyobbik részét elfelejtjük, de a hatást, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.„ (Eötvös József)
"Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel
visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyen lehetne, ezzel előre segíted őt életútján." (Goethe)
A kémiai alapismeretek tárgy ismeretanyaga szervesen beépül a társ természettudományokba.
Kémia nélkül nem érthetnénk meg az elemi élettani, geológiai, meteorológiai folyamatokat, nem gyógyulhatnánk fel sok-sok betegségünkből. Kémiai átalakításokkal tudunk előállítani új használati anyagokat, tárgyakat, vagy fel tudjuk ismerni az egészségünket, környezetünket károsító anyagokat.
A kémia az atomok, molekulák tudománya. Ezekből a parányi részecskékből épül fel a minket körülvevő világ, a mindennapjainkat meghatározó legtöbb anyag.
Az alapvető kémiai fogalomrendszer használata az anyagok tulajdonságainak megismerésénél és a közöttük lejátszódó folyamatok leírásánál nélkülözhetetlen.
/pl.: vegyjel, képlet, mól, moláris térfogat, anyag-, energia-, és töltésmegmaradási törvények,változázokat leíró egyenletek, periódusos rendszer, szerkezet, fázisok, stb./
A kémia az anyag felépítésénak, tulajdonságainak, az anyagfajták egymásba alakulásainak tudománya.
Természettudományok
Csillagászat Matematika Fizika Kémia Biológia
BSc Biológia (Fizika) Földrajz Kémia Környezettudomány Informatika Matematika
EKF TTK
Technoszféra – BioszféraEmberi tevékenység - Természeti környezet produktuma
Környezetvédelem, környezeti kémia Táplálkozás. Gyógyszerek hatása Energiaellátás
Az ember tevékenysége révén természeti környezetét állandóan alakítja, változtatja. A Föld, mint e tevékenység színtere évezredeken át gyakorlatilag korlátlan kapacitású puffernek bizonyult, azaz az emberi tevékenységet úgy tűrte el, hogy eközben alapvető változást nem szenvedett. Ám az elmúlt néhány évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség létszámának és ezzel együtt az ipari termelésnek ugrásszerű növekedése, az élővilág egyes fajtáinak visszaszorulása, illetve kihalása maradandóan megváltoztatja a környezetet. A levegő, a víz, a talaj egyre több idegen anyagot, olyan kemikáliákat tartalmaz, amelyeket még 100 évvel ezelőtt sem ismert az emberiség.
A civilizációs fejlődés eredményeként a két globális rendszer: a technoszféra és a bioszféra egyensúlya megbomlott. Technoszférán azoknak az objektumoknak az összességét értjük, amelyek emberi tevékenységgel jöttek létre, és nem a természetben keletkeztek. Bioszférának a természeti környezetet, vagyis a Föld biológiai és geológiai rendszereinek együttesét nevezzük. Hosszú ideig a technikai fejlődés nyersanyag- és energiaigényének kielégítése szinte korlátlannak látszott, másrészt a technoszférából származó hulladékot a bioszféra képes volt maradéktalanul befogadni.
Ez a kép jelenleg kedvezőtlen változást mutat: 1950 és 1990 között a világ népessége megkétszereződött, a világgazdasági termelés pedig közel négyszeresére nőtt. Ezért a nyersanyag- és energiaforrások végessége és a környezet hulladéktűrő képessége egyre határozottabban kirajzolódott az utóbbi évtizedekben.
A kutatások eredményeként eddig több, mint ötmillió kémiai vegyületet állítottak elő. A világ vegyipara évente mintegy százötven millió tonna vegyi anyagot termel. Ezek jelentős része ún. természetidegen vegyület. Másként fogalmazva, az emberiség ma az addig csak a természetben előforduló vegyületek sorát technikai méretekben állítja elő, továbbá olyan természettől idegen anyagok millióit szintetizálja, amelyek speciális tulajdonságokkal és alkalmazási területtel rendelkeznek.
Mindez természetesen nem maradhatott hatás nélkül a természeti környezetre, hanem elvezetett a kémiai elemek körforgásának felgyorsulásához, a legkönnyebben kitermelhető nyersanyagtelepek kimerüléséhez. Közben a hulladékok hatalmas mennyisége keletkezik, amelyek elhelyezését és hatását a biológiai rendszerekre nem tudjuk egyértelműen megoldani, illetve megítélni.
A világgazdaság mai szintje azt kívánja meg, hogy a Föld rövid idő alatt nem regenerálódó erőforrásaiból évente mintegy 105 Mt = 1011 tonna = 1014 kg anyagot használjunk fel. Ennek a roppant anyagmennyiségnek egy része hulladékként jelenik meg. Felmerült az a veszély, hogy ha a biokémiai körfolyamatokban működő ellenőrző és átalakító mechanizmusok kapacitását – ezzel a körfolyamatok kompenzáló képességét – túllépjük, az ökológiai rendszerek működése irreverzibilisen is megváltozhat. A környezetszennyezést tehát úgy is definiálhatjuk, mint az ökológiai rendszerek dinamikus egyensúlyának megzavarását vagy megszüntetését.
A légkör kémiájához Az, hogy a Földön kialakulhatott az élet, a Naptól
való kedvező távolságnak, a héliumnál nehezebb elemek képződésének, valamint a vízburok és a légkör kialakulásának köszönhető. Hiszen gondoljunk arra, hogy az ember táplálék nélkül öt hétig is élhet, de víz nélkül kb. öt napot, levegő nélkül pedig kevesebb, mint öt percet bír ki. A felnőtt ember normális életműködéséhez naponta 15 kg (kb. 13 m3) levegő szükséges. Az anyagcsere-folyamatokon kívül a levegő alapvető feltétele a látásnak, a hallásnak és a szaglásnak is.
Hogyan változik a tengerszint feletti magassággal a légnyomás? A tengerszintnek megfelelő magasságban kis ingadozásoktól eltekintve – amit a változó páratartalom okoz – jó közelítéssel 101 kPa a légnyomás. 1000 méter magasságban (pl. Kékestetőn) már csak 89 kPa, 2000 méteren 79 kPa, 3000 méter magasságban 70 kPa, 4000 méter magas hegycsúcson 61 kPa, 5000 méter magasságban (közel ennyi a Monc Blanc csúcsa) csak 54 kPa a légnyomás, ami igen nagy megterhelést okozhat az ilyen körülményekhez nem szokott hegymászóknak.
A légkör főbb kémiai alkotói: 78% N2
21% O2
Kb. 1% Ar 0,035% CO2 (350ppm)
vízgőz
C + O2 → CO2 CO2 + H2O ↔ H2CO3
Szén és széntartalmú anyagok tökéletes égésekor keletkezik. Hosszú ideig egyensúlyban volt a Föld szén-dioxid-háztartása, mert a növények fotoszintézisük során jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg és oxigént bocsátanak ki. Száz évvel ezelőtt a légköri szén-dioxid-koncentráció még csak 290 ppm volt, jelenleg 350 ppm. Az utóbbi évtizedekben viszont a trópusi erdők területének csökkenésével a szén-dioxid megkötése jelentősen csökkent, az iparosodás és a közlekedés fejlődése viszont azt eredményezte, hogy a kibocsátás állandóan és gyors ütemben nőtt. A szén-dioxid-molekula stabilis, átlagos tartózkodása a légkörben mintegy 10–15 év. Ez a háromféle hatás együttesen okozza azt a tényt, hogy az egyensúly megbomlott, és évről évre rohamosan nő az ún. nettó kibocsátás. Ez Magyarországra vonatkoztatva évi 30–35 millió tonna. A teljes kibocsátás a Földön jelenleg 25 milliárd tonna/év.
Szén- dioxid (CO2)
Szén-monoxid (CO) Színtelen, szagtalan, vízben kevésbé oldódó
gáz. Széntartalmú anyagok tökéletlen égésekor keletkezik. Rendkívül mérgező emberre, állatra egyaránt. A vér hemoglobinjával stabilisabb komplexet képez, mint az oxigén, így megakadályozza annak a megkötését és szállítását, azaz a gázcserét, ezért fulladásos halált okoz.
Jelöljük az oxigénnel képzett komplexet Hem.O2-nel, a szén-monoxid-komplexet pedig Hem.CO-dal. Felírhatjuk a következő egyensúlyi folyamatot:
CO + Hem.O2 O2 + Hem.CO A folyamat egyensúlyi állandójának értéke: 200.
A folyamat egyensúlyi állandójának értéke: 200.
K =
Az egyensúlyi állandó nagy értéke azt jelenti, hogy már kis szén-monoxid-koncentráció is leköti a hemoglobint.
Ha pl. a [CO] eléri az [O2] 200-ad részét, akkor
Ez azt jelenti, hogy a hemoglobin fele a szén-monoxiddal képez komplexet az oxigén helyett. Így kevés Hem. O2 komplex marad ahhoz, hogy ellássa a szervezetet oxigénnel. Ha 20%-ban átalakul a Hem. O2 Hem.CO-dá, az már végzetes lehet.
.
2
2
Hem CO200
Hem O
O
CO
.
.22
Hem CO 1200 200 1
200Hem O
CO
O
Tételezzük fel, hogy a benzin főleg C8H18 összetételű oktánból áll, a levegő 1 molja pedig 0,21 mol O2-ből és 0,79 mol N2-ből, átlagos moláris tömege 29 g/mol. Ha a benzin égése nem tökéletes a robbanómotorban, akkor a következő folyamat megy végbe:
C8H18 + 8,5 O2 = 8 CO + 9 H2O
A benzin tökéletes égésének reakcióegyenlete:C8H18 + 12,5 O2 = 8 CO2 + 9 H2O
12,5 mol O2 mellett a levegő összetételének megfelelően 47,0 mol N2 is jelen van. A reakcióegyenlet alapján kiszámíthatjuk, hogy 1 mol, azaz 114 g (8*12 + 18) benzin elégéséhez 1725 g (59,5*29) levegő szükséges. Tehát az elméleti levegő: üzemanyag tömegarány =
1:1,15114
1725
Benzin égése
Szénhidrogének A legegyszerűbb szénhidrogénből, a metánból (CH4) 6–7
milliárd tonna van a légkörben. Ennek jelentős része természetes forrásokból, a szerves anyagok anaerob bomlása révén kerül a levegőbe.
Nagy mennyiségű metán keletkezik pl. a vízzel elárasztott rizsföldeken. Az állatok, különösen a szarvasmarhák emésztése is jelentős metánforrás. A kőzetekből is számottevő mennyiségű metán szabadul ki a bányaművelés és a földgázkitermelés során. Évente globálisan kb. 1 milliárd tonna metán jut a levegőbe, ennek 70%-a antropogén eredetű. A magyarországi kibocsátás 700–800 ezer tonnára becsülhető.
Az utolsó 100 évben a metánkoncentráció is jelentős növekedést mutat: a többszáz évig állandó 0,77 ppm értékről hirtelen 1,7 ppm-re nőtt. (1ppm=1cm3/m3)
Légköri átlagos tartózkodási ideje 5–10 év. A teljes troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba.
és: halogénezett szénhidrogének
aromás szénhidrogének policiklusos
szénhidrogének
Metán (CH4)
A víz körforgása (1000 km3/év)
O2
CO2
4
Az üvegházhatás
Az üvegházhatást szemléltető kísérlet
Az élelmiszerek és a szervezet sav-lúg egyensúlya Az anyagcsere-folyamat során a felvett táplálék
számos kémiai változáson megy keresztül, s vagy beépül a szervezetbe, vagy energiaként használódik fel. Megfelelő közegben ezek a folyamatok optimálisan működnek. A vérplazmában enyhén lúgos kémhatásnak (pH~7,1) kell lennie az egészség fenntartása és a betegségek megelőzése érdekében. A savas kémhatás felé való eltolódás számos betegség előidézője lehet, különösen izületi és reumatikus problémák jelentkezése várható.
Az anyagcsere folyamán rengeteg savas kémhatást okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.
A szervezet sav-lúg egyensúlyának megóvása érdekében igen fontos táplálékunk összetételének megválasztása. Az ételek egy részéből savas, más részéből lúgos és igen kis részéből semleges kémhatást okozó anyagcseretermékek keletkeznek. Nagyon fontos a megfelelő arány a lúg- és a savképző ételek között. Egyes kutatások szerint a természetes arány 4 : 1, azaz 80% lúgos, 20% savas. Ennek betartásakor legerősebb a szervezet ellenálló képessége. 3 : 1 aránynál a lúgtartalék kimerül, a szervezet többet nem tud kompenzálni, és savasodás következik be.
Savképző ételek: az összes húsok, hal, baromfi, tojás állati zsír, növényi zsiradék (margarin) az összes gabonaneműek (kivéve a köles) dió, mogyoró, mandula fehérliszt, fehérkenyér, rozskenyér hüvelyesek rizs, savanyú gyümölcsökLúgképző ételek: gyakorlatilag minden zöldség és gyümölcsSemleges ételek: tej, tejtermékek, növényi olajok
Civilizációs fejlődésünk
Technoszféra
Technoszféra
Technoszféra
Technoszféra
Bioszféra
XXI. század
XX. század
XIX. század
Technoszféra
ELEMEK azonos atomok:Jelölése: VEGYJEL-lel He, CaElnevezés: H hidrogén: vízképző (Wasserstoff) O oxigén: savképző (Sauerstoff) P foszfor: fény hordozó I jód: ibolya színű He – Nap Se – Hold U, Np, Pu bolygók Es, Md, Cm tudósok Ge, Fr, Eu, Ga földrajzi nevek
VEGYÜLETEK alkotórészek aránya állandó Molekulák: (százalékos összetétel) Jelölése: KÉPLET-tel
H2O, C6H12O6, NaCl(sz) CO, CO2, CaCO3
De: Elemmolekulák: H2, O2… P8 Moláris tömeg – Móltömeg – Relatív
/atom/moltömeg Mól fogalma 6.1023 db ATE, (u) Na
11
23 C6
12 Unh106
263 .UnheptNs
107
265107
„Kémiai” anyag / –Csoportosítás/
1. Elemek, Vegyületek, Keverékek
2. ANYAG /szerkezete sz./ DISZKONTINUUS KONTINUUS
„részecske” j. korpuszkuláris folytonos „mező” Nem abszolút! (Pl. atomok, molekulák
töltésfelhői)
KÉMIA fogl. FIZIKA fogl.
Kémiai” anyag / –Csoportosítás/
3. Szervetlen – Szerves4. Szilárd – Cseppfolyós – Légnemű /Halmazáll./ Kristályos a. Folyadékok Gázok és /amorf/ és/plazma á./
egykomponensű többkomponensű OLDATOK /Kolloidok/
Az ATOM-ok szerkezete
Atommag és Elektronhéj p+, no, e–
Nukleonok Rutherford kísérlete: 10–10 m; 10–15 m Rendszám: p+ száma Tömegszám: no száma + p+ száma
/146n+92p/
P15
31H
1
1
U92
235
IZOTÓP-ok /izotóp elemek/ Ugyanazon kémiai elem változatai – rendszám
azonos, tömegszám különbözik Természetes –Mesterséges/”Tiszta” elemek/ és
35,5 súlyozott átl. 75% – 25% gyógyászat Radioaktív – és nem radioaktív izotópok Pl. Au …
H1
1 D1
2T
1
3Cl
17
35Cl
17
37
Energia
Eredete: görög szó, munkát jelent (Arisztotelész) E = m x v2 / E = m x c2 / Joule = kg x m2 x s-2
Minden kémiai változás ENERGIA változással jár
/Energiafajták / Termokémia/
Kőolaj, földgáz, kőszén, atomenergia Megújuló energiaforrások (Nap – Szél – Víz –
Geotermikus energia --Bioenergia)
Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve
Égetett mész CaO Kalcium-oxid
Oltott mész, mésztej Ca(OH)2 Kalcium-hidroxid
Timsó KAl(SO4)2 Kálium-aluminium-szulfát
Dolomit CaMg(CO3)2 Kalcium-magnézium-karbonát
Pirit FeS2 Vas-szulfid
Hypo NaOCl Nátrium-hipoklorit
Mészkő, márvány CaCO3 Kalcium-karbonát
Vízüveg Na2SiO3 Nátrium-szilikát
Szódabikarbóna NaHCO3 Nátrium-hirogén-karbonát
Fixirsó Na2S2O3*5H2ONátrium-tioszulfát (kristályvizes)
Választóvíz HNO3 Tömény salétromsav
Barnakő MnO2 Mangán-dioxid
Chilei salétrom NaNO3 Nátrium-nitrát
Pétisó NH4NO3 Ammónium-nitrát
Szóda, sziksó Na2CO3 Nátrium-karbonát
Trisó Na3PO4 Nátrium-foszfát
Hamuzsír K2CO3 Kálium-karbonát
Gipsz CaSO4 Kalcium-szulfát
Keserűsó MgSO4*7H2OMagnézium-szulfát (kristályvizes)
Glaubersó Na2SO4 Nátrium-szulfát
Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve
Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve
Kálisó KCl Kálium-klorid
Kősó NaCl Nátrium-klorid
Ónkő SnO2 Ón-dioxid
Rézgálic CuSO4*5H2O Réz-szulfát (kristályvizes)
Mohr-só Fe(NH4)2(SO4)2*6H2OVas(II.)-ammónium-szulfát (kristályvizes)
Patina [Cu(OH)2]2CO3 Bázisos réz-karbonát
Kémiai kötések összefoglalása
Elsőrendű és másodrendű kötések
1. Anyagi részecskék
Atomok Ionok Molekulák
Kémiai kötés: Azonos vagy különböző részecskék kölcsönhatása.
2. Kémiai kötések1. Ionkötés
Ionok
Ionkristály
Ionvegyület
NaCl(Na+Cl-)
2. Kovalens kötés
Molekulák Atomok
Molekulakristály Atomkristály
Nemfémes elem Vegyület
O2, Cl2, I2 H2O
3. Fémes kötés
Fémkristály
Fémes elem
Fe, Al
+-
---
-- -
+ + +
+++
--
- - -
--
Delokalizált elektronok
Fém atomtörzsek (ionok)
3. Kémiai anyagok – a.) Elemek
Példák:Cl + Cl Cl-Cl Cl2
O + O O=O O2
N + N N N N2
Apolárismolekulák
Elemek: azonos atomok kapcsolódása
Kovalenskötés
Fémes kötés
Molekula(apoláris)O2, Cl2, N2
AtomkristályC(gyémánt)
FémkristályFe, Al
3. Kémiai anyagok – b.) Vegyületek
Példák:C+O2CO2 O=C=O apoláris
H2+Cl22HCl H-Cl poláris (dipol)
2H2+O22H2O O H H
molekulák poláris (dipol)
Mg+Cl2MgCl2 Ionok
Mg2+ 2Cl-
1 : 2
Vegyületek:Különböző atomok
kapcsolódása
Kovalens kötés Ionkötés
MolekulaAtomkristály
SiO2
apolárisCH4, CO2
polárisH2O, HCl
IonkristályMgCl2
+ -
-+
-
+
Másodrendű kötések
Van der Waals Hidrogén(híd)kötés
Felhasznált irodalom: 1. Náray-Szabó Gábor: Kémia (Akadémiai kiadó, Budapest, 2006.)
2. Bodonyi–Pitter: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.)
3. Rózsahegyi Márta–Vajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol! (Nemzeti
Tankönyvkiadó, ELTE Eötvös Kiadó Budapest 1995.)
4. Gergely–Erdődi–Vereb: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis Kiadó, 1997.)
5. Dr.Kiss Attila: Kémiai ismeretek (Oktatási segédanyag) EKF
6. Papp Sándor–Ralf Kümmer: Környezeti kémia (Tankönykiadó Bp.1992.)
7. Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia I. (Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1994.)
8. Simándi Péter: Alkalmazott kémia (Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas, 2003.)
Megjegyzés: A konzultáción megismert anyag egyéni feldolgozására bármilyen más
kémiai jegyzet, tankönyv, kiadvány felhasználható.
A konzultáción feldolgozott anyag: A kémia tárgya, a kémia és a természettudományok, a kémia és a társadalom
kapcsolata. Kémiai alapfogalmak. Sztöchiometria: atom- és molekulatömeg, a kémiai anyagmennyiség fogalma – mól, elemek, vegyületek jelölése. A kémiai reakciók, a kémiai változás paraméterei. Egyszerű sztöchiometriai számítási feladatok megoldása. Az atomok elektronszerkezete, az atommodellek. Az elemek periódusos rendszere. Molekulák képződése, a kémiai kötések. Halmazok szerkezete.Halmazállapotok és változásaik. A víz fázisdiagramja. Oldatok, elegyek, koncentrációszámítás. Termokémia alapjai. Reakciósebesség. Homogén és heterogén egyensúlyok. Sav-, bázis egyensúlyok, pH. Redoxi reakciók. Standard potenciál. Galvánelemek. Elektrolízis. Kolloidok. Legfontosabb szerves kémiai vegyületcsoportok.
A konzultáción bemutatott kísérletek:1. A szén-dioxid üvegházhatásának szemléltetése
2. CO2 fejlesztő Kipp készülék3. A hidrogén előállítása (Kipp k.), égése, sűrűsége, oldhatósága,-durranógáz4. Oldhatósági kísérletek5. Extrakció (Megoszlás)6. Kolloid oldatok előállítása
7. Elektrolízis (H2, O2 kimutatása)8. Galvánelem készítése, Kapocsfeszültség, Elektromotoros erő
Dr. Rácz László
Tantárgy neve: Kémiai alapismeretek
Kredit:2
Félév:1
Heti óraszám:2
Óratípus:Előadás xSzeminárium �Gyakorlat �
Értékelés:Kollokvium xGyakorlati jegy
Tantárgy leírása:
A kémia tárgya, a kémia és a természettudományok, a kémia és a társadalom kapcsolata. Kémiai alapfogalmak. Sztöchiometria: atom- és
molekulatömeg, a kémiai anyagmennyiség fogalma – mól, elemek, vegyületek jelölése. A kémiai reakciók, a kémiai változás
paraméterei. Egyszerű sztöchiometriai számítási feladatok megoldása.
Az atomok elektronszerkezete, az atommodellek. Az elemek periódusos rendszere. Molekulák képződése, a kémiai kötések. Halmazok
szerkezete.
Halmazállapotok és változásaik. A víz fázisdiagramja. Oldatok, elegyek, koncentrációszámítás. Termokémia alapjai. Reakciósebesség.
Homogén és heterogén egyensúlyok. Sav-, bázis egyensúlyok, pH. Redoxi reakciók. Standard potenciál. Galvánelemek.
Elektrolízis. Kolloidok. Legfontosabb szerves kémiai vegyületcsoportok.
Tantárgyfelelős: Dr. Rácz LászlóOktatók: Dr. Rácz László