Kőbányai Aprók Háza Óvoda Hagyományőrző Pedagógiai Programja · kek az óvodás évek...

Kőbányai Aprók Háza Óvoda Hagyományőrző Programja Budapest, X. Újhegyi sétány 5-7.

1

Kőbányai Aprók Háza Óvoda Ügyiratszám:……………… Tehetségpont 1108 B u d a p e s t Újhegyi sétány 5-7.

Kőbányai Aprók Háza Óvoda

Hagyományőrző Pedagógiai Programja

OM-AZONOSÍTÓ: 034428


2

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető I/1. Az óvoda szerkezetének bemutatása 4. o. I/1. Az óvoda adottságai, szociokultúrális környezete 4 o. II. A pedagógiai program célrendszere II/1. Gyermekképünk 6. o. II/2. Óvodánk sajátos arculata 6. o. I/3. Óvodai nevelésünk célja 7. o. III. Az óvodai nevelés keretei, alapfeladatok III/1. Egészségmegőrző program, egészséges életmódra nevelés 9.o. III/1.1. Az egészséges óvodai környezet kialakítása 10.o. III/1.2. Egészségre nevelés, gondozás 12.o. III/1.3. Egészségre neveléssel kapcsolatos programok, tevékenységek 14. o. III/2. Érzelmi erkölcsi nevelés 17.o. II/3. Közösségi nevelés, szocializáció 19. o. III/4. Értelmi nevelés 23.o. III/5. Anyanyelvi nevelés 25.o. IV. Az óvodai élet tevékenység formái IV/1. Hagyományőrzés a nevelés folyamatában 28.o. . IV/2. Hagyományőrző jeles napjaink 29.o. IV/3. Játék 33.o. IV/4. Mozgás 37.o. IV/5. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 42.o. Környezetvédelem, környezettudatos magatartás alakítása IV/6. Külső világ tevékeny megismerésére nevelés és matematikai tapasztalatszerszerzés 42.o. IV/7. Munka jellegű tevékenységek 50.o. IV.8. Esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek 53.o. IV/8.1. Verselés mesélés 53.o. IV/8.2. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc 56.o. IV/8.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka (vizuális tevékenységek) 59.o.


3

V. Differenciált bánásmód az óvodában, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése

V/1. Tehetséggondozó program 64.o. V/2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja 71.o. V/3. A fejlesztő pedagógus tevékenysége 76.o. V/3. Az óvodapszichológus tevékenysége 80.o. V/4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, gyermekvédelmi feladatok 81.o. VI. Az óvodai élet megszervezésének elvei VI/1. Személyi feltételek 85.o. VI/2. Tárgyi feltételek 86.o. VI/3. Tervezés, szervezeti keretek 93.o. VI/3. 1. Hagyományőrző szemléletű tervezés 93.o. VI/3. 2. Heti rend, napirend 94.o. VI/3. 3. Három hetes tervezés 95.o.

VI/3. 4 Tervezőmunka elvei, követelményei, kötelezően használt dokumentumok 96.o.

VII. Az Óvoda kapcsolatai VII/1. Nevelőtestület és a többi munkatárs 97.o. VII/2. Óvoda és a család 98.o. VII/3. Óvoda és Bölcsőde 102.o. VII/4. Óvoda és Iskola 103.o. VII/5 Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel 103.o. VII/6 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal 103.o. VII/7. Kapcsolat az egészségügyi intézményekkel 103.o. VII/8. Egyéb kapcsolatok 104.o. VIII. Legitimációs záradék 105.o. IX. Irodalomjegyzék 106.o. X. Mellékletek 108.o. 1. számú melléklet: Alapító okirat


4

2. számú melléklet: Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve 3. számú melléklet: Szülői munkaközösségi értekezlet jegyzőkönyve

“Az ember is úgy nő, mint a fa,

gyökérzetével, kapcsolatai szerteágazó rostjaival. Minél több, épebb kapcsolattal

szívja a világot, annál nagyobb lombot vethet.” (Németh László)

I. BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012.(XII.) Kormány rendelet) - a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatá-sok eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alap-elveit. Programunk a néphagyományok szellemében a kézműves tevékenységre alapozódik, közép-pontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést. Ez komplex gondolkodásmódot igényel mind a tervezésben, mind a megvalósításban. Bízunk abban, hogy programunk szeretetteljes, biztonságot adó, érzelmekben és tevékenysé-gekben gazdag óvodai életet nyújt az intézménybe járó gyermekeknek. I/1. ÓVODÁNK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA Óvodánk a X. kerületben, az Újhegyi lakótelepen helyezkedik el. Fenntartónk a Budapesti Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete, amely működésünk finanszírozását biztosítja. Az Alapító Okirat szerint óvodánk 13 csoporttal, 331 engedélyezett férőhellyel működik. 8 csoport az újhegyi sétány 5-7 sz. főépületünkben, 5 csoport a szomszédos Széchenyi István Általános Iskola egyik épületrészében (telephely) üzemel. A gyermekek csoportbeosztásánál homogén csoportok kialakítására törekszünk. Szükség ese-tén szervezünk vegyes életkorú csoportokat. A főépület és a telephely belső környezetének kialakításakor, az egységes és esztétikus környe-zet megteremtésére törekeszünk. A nevelés folyamata a pedagógiai programnak megfelelően, egységes szellemben történik minden óvodai csoportban. Óvodánk szakmailag teljesen, gazdaságilag részben önálló intézmény.

I/2. AZ ÓVODA ADOTTSÁGAI, SZOCIOKULTURÁLIS KÖRNYEZETE A lakótelepi közeg egy sajátos életteret jelent az itt élő embereknek. Jellemző az elszigetelő-dés, sokszor az egy lépcsőházban élő szomszédok sem ismerik egymást. Nem működnek azok a hagyományos (falun még élő) erkölcsi, viselkedési normák, melyek az emberek közötti kap-csolatteremtés alapjai. (pl. köszönés minden lakónak, egymásra figyelés, fokozott tisztelet az


5

időseknek stb.). A lakótelepen, nincsenek olyan intézményes formák, ahol lehetőség lenne az embereknek közösségi élményekre. Hiányoznak azok a hagyományok, ünnepek, melyek egy közösség összetartó erejét jelenthetik. (Falun, vagy kisvárosban ilyen alkalmak a falunapok, fesztiválok, bálok). Sajátos programjainkon lehetőség nyílik az embereknek a kapcsolatépítés-re, közösséghez tartozás élményének megtapasztalására, egy nyitottabb életforma kialakítására. Ezért pedagógiai programunkban fontos szerepet kapnak a családoknak felkínált, nyitott, ha-gyományos ünnepek, rendezvények. A családok életében a rendszerváltás óta eltelt évek társadalmi, gazdasági átalakulásai is óriási változást hoztak. A szülők egyre kevesebb időt tudnak teljes odafigyeléssel, gyermekükkel tölteni. Megszűntek a többgenerációs családok, ahol nagymama, nagypapa várja haza a gyer-mekeket. A közös élmények, családi kirándulások, az ünnepek szertartása, vagy az esti mese és meghitt beszélgetések egyre kevesebb teret kapnak a mindennapokban. A gyerekek már 1-2 évesen bölcsődébe kerülnek. A szülők sokat dolgoznak, féltik a munka-helyüket, a gyerekek egyre több időt töltenek el naponta az intézményben (8-10 óra). A család pedig pótolhatatlan érték, mert a gyermek viselkedése, szokásai, érzelmi élete a csalá-di minta szerint alapozódik meg. Óvodánk évek óta igen magas létszámmal működik. Épületünk közelében egy új lakópark épült. Ez pozitív hatással van intézményünkre a gyermeklétszám tekintetében. Jórészt fiatal gyermekes családok költöznek ide. A Telephely kialakítása óta két alkalommal volt szükség újabb óvodai csoport nyitására. Óvodánkban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok, gyermekek száma az országos és a kerületi átlaghoz képest is kevés. Az alapító Okiratban meghatározottak szerint fogadjuk a körzetünkbe tartozó sajátos nevelési igényű gyermekeket.


6

“Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős,

jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket,

akik meg tudják érteni és élni a szépet, és nagyot minden téren,

akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit,

akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon,

és jóakaraton épülhet.” (Szent-Györgyi Albert)

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLRENDSZERE

II/1. GYERMEKKÉPÜNK . Óvodánk a családi nevelés kiegészítője. Feladatunk a 3-7 (8) éves gyermekek fejlődésének elősegítése és személyiségjegyeinek alakítása. Célunk olyan gyerekek nevelése, akik megtalálják a helyüket közösségben, egymással szem-ben toleránsak, elfogadják a különbözőséget. Egészséges kíváncsisággal és szeretettel, és tisz-telettel fordulnak embertársaik és környezetük felé. Kreatívak, fogékonyak az őket körülvevő szépségek meglátására, formálására. Mernek kérdezni, bíznak önmagukban, társaikban, nevelő-ikben. A mindennapi élet gyakorlatában sikeresen, kompetensen tudják alkalmazni a megszer-zett ismereteiket. Fontosnak tartják a hagyományok ápolását.

II/2. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA A lakótelepi közeg nagyban befolyásolja a családok életmódját. Fontos megjegyeznünk, hogy a valóságtól, az adott környezeti sajátosságoktól nem szakadhatunk el. Minden új elem csak kritikus szűréssel építhető be programunkba. Környezetbarát programunk, a hagyományok tükrében a kézműves tevékenységekre alapozó-dik. Nagy hangsúlyt kapnak benne az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, ünnepkörök, népszo-kások, melyek nem idegenek a városi gyerekeknek sem. A kisgyermekek elsődleges és alapvető tevékenysége a szabad játék és mozgás. A nyugodt játékába épülnek be a hagyományőrző tevékenységek, és a foglalkozási ágak. A régen feledés-


7

be merült – a mai óvodások számára ismeretlen – játékok, népszokások, játékeszközök (készí-tésére) felelevenítésére törekszünk. Népi mondókák, versek, mesék, dalok, énekes játékok képezik a foglalkozások anyagának jelentős részét. A gyerekek megismernek népi hangszereket (köcsögduda, doromb, furulya, citera, hegedű, cimbalom). Hagyományos verseny és mozgásos játékokat, népi sportjátékokat is játszunk a testnevelés és a mozgásfejlesztés során. Életkori szintnek megfelelően, különféle kézműves tevékenységeket sajátíthatnak el a gyere-kek az óvodás évek alatt (szövés, fonás, gyöngyfűzés, agyagozás, nemezelés, textil-és bőr-munkák stb.). A napirendbe jól beépülnek a hagyományokat idéző tevékenységek. Előtérbe helyezzük az ünnepek, hagyományőrző és „zöld” jeles napok hangulatos megszerve-zését, melyek egy részét nyitottá teszünk a családok felé is. Ezek az élmények hatnak a családok szemléletmódjára és így óvodánk megteremti a velük való együttműködés sajátos formáit. Koncepcionális feladataink A gyermekek esztétikai fogékonyságának alakítása segítése a komplex művészeti terü-

letek kihangsúlyozásával. Az emberi és természeti környezet értékeinek megszerettetése és azok védelmére neve-

lés. A kognitív kompetenciák fejlesztése a semmi mással nem helyettesíthető játék eszközé-

vel. Az iskolás korba lépéshez szükséges pszichikus funkciók megalapozása. A gyermekek szociális kompetenciáinak megalapozása, az egymás iránti tisztelet, tole-

rancia, a különbözőség elfogadása. Differenciált bánásmód alkalmazása a nevelés, fejlesztés minden területén. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyénre szabott fejlesztése, a hátrányok csök-

kentése, az erősségek támogatása. Az óvoda - család kapcsolatának az eredményes együttműködése érdekében a szülők

reális óvodaképéhez igazodó, sajátos óvodai arculat kialakítása. I/3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA A gyermek nyugodt, élmény gazdag harmonikus fejlődésének elősegítése, az alapvető

kompetenciák (személyes, szociális, kognitív) fejlesztése az életkori és egyéni sajátos-ságok (érési ütem) figyelembevételével.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyénre szabott nevelése, fejlesztése, a hátrá-nyok kiegyenlítése.

A gyermekek következő életszakaszba (iskolás korba) való átlépéséhez szükséges kés-zségek, képességek, kompetenciák (szomatikus, kognitív, szociális) megalapozása az egyéni sajátosságok, érési ütem figyelembe vételével.

A gyermekekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság kialakítása.


8

A hagyományápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a csalá-dok aktív együttműködésével.

A nevelés folyamatában a szabad játék kiemelt szerepének biztosítása Óvodai nevelésünk feladatai a személyiségfejlesztés terén Gondozás és egészséges életvitelre nevelés, a személyes szükségletek kielégítését szol-

gáló motívumok és készségek, képességek (szociális és személyes kompetenciák) fej-lesztése, az egészség megőrzése, védelme.

Érzelmi és közösségi nevelés, a szociális és személyes kompetenciák fejlesztése Értelmi nevelés, a kognitív kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi nevelés, az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése.

A hagyományőrzés érzelmeket kiváltó hatásából fakadóan, a nevelés minden területét áthatja. A gyermek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése az anyanyelvi neveléstől szintén elvá-laszthatatlan. Az óvodánkban kialakított inkluzív környezet a hátrányokkal induló, kiemelt fi-gyelmet igénylő gyermekek számára is megfelelő alapot jelent az egyéni fejlődéshez és fejlesz-téshez. Az óvodai hagyományőrző programok és tevékenységek érzelmi hatás többlete, az örömökkel átélt aktivitás, az egészségnevelés, a szocializálódás, az értelemfejlesztés mozgató ereje. Ez vonul át az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztés területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszert. Hagyományőrzést szolgáló feladatok A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra

örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása kulcs-fontosságú feladat, különös figyelmet fordítva a kiemelt figyelmet igénylőgyermekekre is.

A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőt-tek és gyermektársak megbecsülését állítják előtérbe.

A jeles napok közül azok kerülnek a programba, amelyek eddig is jelen voltak és van-nak az óvodai nevelésben, (karácsony, farsang, húsvét stb.). Mindezek új tartalommal egészülnek ki. Továbbá beépítésre kerülnek azok, amelyek a hétköznapok népszokás-őrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel ünnepire emelik, (szüret, advent, Luca-nap, májusfa állítása stb.).

A népi kismesterségeket felelevenítő vizuális tevékenységek programba történő beépí-tése fontos feladatot képez.


9

“Szeresd egészségedet, mert az a jelen. Védd a kisgyermeket, mert az a jövő.”

(Bárczy Gusztáv)

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETEI ALAPFELADATOK

III/1. EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ PROGRAM, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az óvodáskorú gyermek egészségfejlesztése, valamint az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység, kiemelt nevelési feladata programunknak. Mindkét egés-zségfejlesztési feladat vonatkozik a testi (szomatikus), lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és a szo-ciális (társas, közösségi) nevelő tevékenységekre, az óvodai élet valamennyi szakaszában. A veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, valamint a környezet hatásai (emberi, földrajzi) a gyermek pszichikus fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők. A gyermek szá-mára az óvodai pozitív érzelmi légkör alapját képezi a családban (bölcsődében) kialakult biz-tonságérzet, valamint a nevelő részéről közvetített szeretetteljes elfogadás, odafigyelés. A ki-egyensúlyozott, derűs, egészséges gyermek, aki biztonságban érzi magát, és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmonikusan fejlődik. Cél, feladat Fontos feladatunk a családok életvitelének, életmódbeli szokásainak megismerése, elfo-

gadása, mely alapját képezi a gyermekek egészséges életmódra nevelés feladatainak. Célunk olyan biztonságot nyújtó, befogadó, egészséges, balesetmentes környezet kiala-

kítása, mely alapvető fontosságú (különösen a kiemelt figyelmet igénylő) a gyermekek egyéni fejődéséhez és fejlesztéséhez.

A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során alapozódjanak meg azok a készsé-gek, szokások, személyes kompetenciák, amelyek az egészséges életvitelhez szüksége-sek: önellátó- önvédő- önszabályozó- és önfejlesztő motívumok képességek.

A megvalósítás feladatai: egészséges óvodai környezet kialakítása, egészségre nevelés, gondozás, egészségre neveléssel kapcsolatos programok, tevékenységek.


10

II/1. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÓVODAI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA Cél: Az egészséges, befogadó és barátságos környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére. Az óvoda épülete Óvodánk épületének adottságait figyelembe véve alakítjuk belső környezetünket. Az óvoda külső megjelenése, arculata is tükrözi egyediségünket, a helyi programunk szellemiségét. Igyekszünk megteremteni az egyensúlyt a régi és a mai világ között. A csoportszobák és a közterületek berendezése természet közeli, természetes anyagok, pasz-tell, meleg színek jellemzik. A berendezési tárgyak gyermek életkori igényeihez alkalmazkod-nak. A csoportokban a jobb helykihasználás érdekében egyedi galériákat készíttettünk. A búto-rok a gyermekek számára könnyen mozgathatók. Formai kivitelezésük, elhelyezésük kizárja a balesetveszélyt (pl. lekerekített sarkú sejtasztalok). A gyermekek által használt eszközök, játé-kok elérhető magasságú polcokon nyernek elhelyezést, hogy bármikor hozzáférhetőek legye-nek. A hagyományos és szükséges berendezéseken túl külön figyelmet igényel a kézműves és ter-mészetsarok helyének megválasztása. Az egyes hagyományápoló tevékenységekhez (gyertya-öntés, írókázás, batikolás) a különleges eszközök beszerzése is fontos feladatunk. Mindenna-pos használati eszköz a homok-víz asztal, korongozók, gyümölcsaszaló és a gyümölcsprés. A játékok vásárlásánál az életkori sajátosság és a fejlesztő hatás mellett fontos szempont a biztonság és a jó minőség, kizárva a balesetveszély kockázatát. Az óvoda minden területét igyekszünk hasznossá tenni. A közterületen kialakított polcrend-szereken kiállítjuk a gyermekek és a felnőttek alkotásait. Állandó kiállítás működik a régi hasz-nálati tárgyakból, melyet folyamatosan bővítünk. Az óvoda hangulata, külső dekorációja (csoportszobák, irodák és közterületek) mindig tükrö-zi az aktuális évszakot és ünnepkört. Sajnos nincs tornatermünk, ezért az udvart igyekszünk minél többféle mozgásra alkalmassá tenni. Maximálisan kihasználjuk az udvari ovi-foci pályát. A környezeti higiénia megteremtése fontos feladatunk. Magába foglalja az óvoda tisztaságá-nak megóvását, a csoportszobák, egyéb helyiségek takarítását, rendszeres átszellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, valamint az udvar gondozását, tisztán tartását. . Az egészséges óvodai környezet megteremtése érdekében óvodánk egész területén tilos a do-hányzás!


11

A gondozási folyamathoz szükséges egyéb helyiségek Az öltözőben a gyermekek ruhaneműi, tornafelszerelése jellel ellátott szekrényben található. A családoknak szóló információs tábla az öltözőben kapott helyet. A mosdóban a gyermek jellel ellátott törülközője, fésűje, fogmosó-felszerelése számára elér-hető helyen van. A WC helyiségeket válaszfal és függöny határolja. Minden csoportban a bale-setek ellátása érdekében elsősegélynyújtó láda áll rendelkezésre. Az óvoda udvara Udvarunk természeti adottsága programunk tartalmi lehetőségeit behatárolja. Elsődleges a gyermek természetes mozgásigényének kielégítését szolgáló terek, berendezések kialakítása. Ezen belül teremthető meg az egészségvédelem, hagyományőrzés, a kismesterségek és termé-szetvédelem feltételrendszere. Az udvar változatos felületű (füves, aszfaltos). A homokozás, az udvari tevékenységek egyik fontos része, mert a földdel való játék, sarazás a gyermek elemi, ősi szükséglete. A gyermek egészségének védelmében fontos a homok évenkénti cseréje, valamint naponkénti lazítása és locsolása. A homokozók tetővel fedettek, ezáltal védelmet nyújtanak a napsugárzás káros hatásai ellen. A nagyobb méretű, szilárd burkolatú felületet úgy alakítottuk ki, hogy azt a gyermekek speciá-lis mozgások gyakorlására használják (kerékpározás, rollerezés, görkorcsolyázás, labdajáték-ok). Szükséges az udvari mozgásfejlesztő eszközök átvizsgálása (szakember), folyamatos cseréje. Az udvari mozgásfejlesztő játékok az EU-s szabványoknak megfelelőek és biztonságosak. A mobil mozgásfejlesztő eszközöket a csoportszobán kívül az udvaron is rendszeresen használ-juk. Az udvari zuhanyzó használata a gyermekek testének felfrissítésére szolgál. A kerti tavacska és a sziklakert kialakításával a gyermekek megfigyelhetik a növény- és állatvilágot. Az udvaron lévő nyitott foglalkoztató ház lehetőséget teremt a szabadban megvalósítható foglalkozások, kézműves tevékenységek megszervezéséhez. Ennek kialakításával biztosított a gyermekek számára az udvaron töltött időszak alatt is a megfelelő mennyiségű folyadék bevi-tel. Az ivókút használata megkívánja az egészségóvó magatartásszokások alakítását. Az udva-ron a gyermekek figyelemmel kísérhetik a természet változásait, növények fejlődését. A műfüves ovi-foci pálya kiválóan alkalmas mozgásos tevékenységek megszervezésére. Összegzés Nagyon fontos az óvodai környezetben az összhang megteremtése, amely tükrözi az óvoda hagyományőrzéséből fakadó sajátos arculatát. Az egészséges, balesetmentes élettér így szolgál-


12

ja a program célkitűzéseinek megvalósítását, benne a gyermek egészséges testi, lelki, szociális fejlesztésének, egészségvédelmének lehetőségét, feltételeit. II/1. 2. EGÉSZSÉGRE NEVELÉS, GONDOZÁS Az egészség fejlesztése kisgyermekkortól kezdődik így az óvodai egészségnevelés megala-pozó jelentőségű a személyiségfejlődésben. A gondozás segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését. Elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó köz-érzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához. A napi életritmus, a rendszeresen, megszo-kott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Az óvodapedagógus a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan, élettani szükségleteik figyelembevételével ter-vezi és szervezi. Különös figyelmet fordít a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális szükségleteire. A hagyományőrző szemléletű nevelés olyan életrendet kínál a gyermekeknek, amely figye-lembe veszi fejlődésük egyéni ütemét. Lehetőséget teremt a gyermekek személyes kompetenci-áinak fejlődésére. A gyermek testi szükségletének kielégítése során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a felnőtt gondoskodása, egyénre szabott bánásmódja. Az óvodapedagógus az egészséges életmód szempontjából mintaadó személy, felelőssége az egészség megőrzésére és fejlesztésére is kihat. Cél: A testi, lelki, szociális egészség gondozásához szükséges készségek, személyes kompe-tenciák alapozása. Szomatikus nevelés A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás. Nagy előnyt jelent számunkra, hogy az intézményünkkel egy épület-ben működő Bölcsőde konyhája biztosítja a napi étkezést. Az ételek összeállítása, megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek. Sok kisgyermek az óvodában találkozik először bizonyos ételekkel (főzelékfélék). Naponta kapnak a gyermekek friss zöldséget vagy gyümöl-csöt, melyet tízóraira fogyasztanak el. A csoportokban gyümölcsöt aszalunk, zöldség és gyü-mölcssalátát készítünk a gyermekekkel közösen. A közös csemegézés formálja a gyermekek szemléletét. Őszi időszakban a zöldségeket, gyümölcsöket tartósítjuk (cukormentes savanyú-ság és lekvárkészítés). A téli vitaminpótlás érdekében almát, sütőtököt sütünk a gyermekekkel. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres étkezés különösen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Szülői értekezleteken felhívjuk a szülők figyelmét az egészséges táplálko-zás élettani hatásaira, az egészséges étrend fontosságára (rendszeres gyümölcs és zöldségfo-gyasztás, változatos étrend, főzelékfélék fogyasztása). A Bölcsődei konyha lehetőséget biztosít egyéni étrend kialakítására is a speciális étkezési szük-ségletű gyermekeknek (ételallergiák, cukorbetegség, fehérje diéta stb.). Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg. Nagy hangsúlyt fektetünk az esztétikus terítésre, és a kulturált étkezési szokások betartása. A megjelölt időkereten belül a gyermek az étkezés időpontját a reggelinél maga választja meg, a déli étkezést és az uzsonnát is egyéni tempóban fejezi be.


13

A gyermekek számára igény szerint az egész nap folyamán biztosítjuk a friss ivóvizet, a cso-portszobában és az udvaron egyaránt. Minden udvarrészen ivó kutak állnak a gyermekek ren-delkezésére. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és erre való igényük kialakítását szolgálja. Az óvodapeda-gógus átérzi ennek jelentőségét, és maga is közreműködik az ápolási szokások kialakításában, különös figyelmet fordít a különleges gondozást igénylő gyermekek segítésére. A kézmosás, szokássá fejlesztése, fontos feladatunk. Minden gyermek számára saját személyi felszerelés áll rendelkezésre: törölköző, fésű, torna felszerelés, fogmosó felszerelés. Nagy gondot fordítunk a mindennapos fogápolásra. A WC, WC papír használat begyakorlásában a felnőttek segítséget nyújtanak a gyermekeknek. Fontosnak tartjuk a személyes intimitás tiszteletben tartását (bevi-zelés, beszékelés esetén). A gyermek WC-ket válaszfal különíti el és függöny takarja. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Fokozottan felhívjuk a szülők fi-gyelmét erre, különösen őszi és tavasz időszakban a réteges öltözködés fontosságára. Nyáron napvédő sapka használata szükséges. A gyermek ruházata sokféle tevékenység gyakorlásához igazodjék, kényelmes, könnyen fel- és levehető legyen. Minden gyermek számára javasolt egy garnitúra tartalék fehérnemű. A pizsama, tornaruha, szabadidőruha, játszóruha, cserecipő hasz-nálatát javasoljuk, amelyet a szülők biztosítanak gyermekeik számára belátásuk szerint. A jó cipő nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását. A cipő helyes megválasztásának szempontjaihoz javaslatot adunk a szülőknek (megfelelő méretű legyen, tart-sa a gyermek lábfejét, csúszásmentes, kényelmes, sportolásra alkalmas legyen). A mozgás belső szükséglet, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, jó kedvűen, örömmel végez. A gyermek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégí-tését programunkban változatos tevékenységek szolgálják. A hagyományápolás által a mozgás-anyagban helyet kapnak a népi sportjátékok is. (részletesen a Mozgás c. fejezetben) Az edzés fontos az egészség megőrzéséhez. Elsősorban az óvoda udvara, kertje kínál e tekin-tetben jó lehetőségeket: levegőzés és tornaruhában végzett tevékenység, séta, játék. A jó leve-gő, a napfény és a víz a gyermekek edzését segítik. Az óvodai nevelést kiegészítő térítéses kü-lön foglalkozások (úszás, torna, néptánc, ovi-foci) nyújtanak lehetőséget a gyermekek edzésé-hez. Szervesen kapcsolódnak az óvoda napirendjéhez és az életkornak megfelelő fizikai terhel-hetőséghez. A pihenés, az alvás az óvodás gyermek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A gyermekek a pihenéshez otthonról hozott pizsamába öltöznek. Az óvodapedagógus mesével, énekkel altat, gyermekek alvási szokásait tiszteletben tartja. Ahol a gyermekek pihennek fontos, hogy csend, nyugalom legyen. Függönnyel sötétítjük el a csoportszobát. Lelki egészségvédelem (pszichohigiénés nevelés): A lelki egészségvédelem, a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készsé-gek és képességek, megalapozását öleli fel. Az egészséges napirend kialakítása és gyakorlása során a gyermekek elsajátítják a társas beilleszkedéshez való készségeket. A felnőtt személyes példamutatása nagyon fontos minta a gyermekek számára.


14

A beilleszkedési képességek kialakítására, gyakorlására a mindennapi csoportos tevékenysé-gek adnak módot a gyermekeknek. A társas kapcsolatok erősítése, a másik személy elismerése, elfogadása, szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben, nagyon fontos elvek az óvodai cso-portok életében. (Részletesen az érzelmi, erkölcsi nevelés c. fejezetben) Az alkalmazkodó képesség, önismeret fejlesztése magában foglalja az egészségvédő, bale-setmegelőző, szabályt követő készséges magatartás kialakítását, valamint a napirend, a szabá-lyok elfogadását és betartását. A tevékenységekhez kapcsolódó szabályoknak igazodniuk kell a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaihoz. Igazodási pontot és biztonságot jelentve szá-mukra a környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, az udvarias, segítő viselkedés kialakítása lehetővé teszi a gyermekek számára a szociokultúrális normákhoz való alkalmazkodást. Az óvodapedagógus elfogadó érzelmi viszonyulása, a gyer-mekek pozitív tulajdonságainak kiemelése (dicséret, buzdítás) révén megerősödnek az önisme-rethez szükséges képességek. A gyermekek kompetensé válnak a mindennapi problémahelyze-tek megoldására, mernek tévedni, segítséget kérni. Biztonságban érzik magukat megtapasztal-va én- határaikat. Napjaink globalizációs környezete megfelelő alkalmazkodóképességet igényel a jövő polgárai-tól. Szociális egészség fejlesztése: Az óvoda a család mellett a kisgyermek első szervezett közössége. Az óvodában elsajátított szociokultúrális nevelő hatások kihatnak a gyermekek későbbi életére is. Az egészséges pszichés fejlődéshez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott légkör, a harmonikus csoportmiliő. Ez a környezet alkalmas arra, hogy feloldja a gyermekekben az együttműködés során keletkezett feszültségeket, baráti kapcsolatok alakuljanak ki és elfogadják a másságot, a különbözőséget a gyermekcsoporton belül. (Részletesen a „Közösségi nevelés és szocializá-ció”c. fejezetben) Az esélyegyenlőség biztosítása magában foglalja a különbözőségek elfogadását. (Részletesen „A differenciált bánásmód az óvodában” c. fejezetben). Minden kisgyermeket származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére tekintet nélkül, ugyanazok a jogok illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában. Az inkluzív nevelés követelményeinek teljesítése programunk egyik fő pillére (Részletesen A differenciált bánásmód az óvodában, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése c. fejezet-ben) II/1. 3. Egészségre neveléssel kapcsolatos programok, tevékenysé-gek Az óvodai egészségnevelés széles körűen készíti fel az óvodás gyermeket az egészség védel-mére: edzi testi erőnlétét, gondozza lelki (érzelmi, akarati) funkcióit, szociális együttműködési képességeit. Ennek érdekében a gyermekeknek és a szülőknek egészségmegőrző programokat szervezünk. Cél: Az egészséges életvitel alapvető szokásainak, normáinak megalapozása.


15

Egészségmegőrző, az egészséges életmód alapvető szokásait megalapozó programjaink: Gyermekek részére: Évente egy alkalommal a Kőbányai Egészségügyi Szolgálat közreműködésével, egés-

zségügyi vizsgálat megszervezése az óvodában (ortopédia, fogászat, szemészet, hallás, általános vizsgálat). Probléma esetén a gyermek speciális szakrendelésre irányítása.

Gyümölcs és zöldségsaláta készítés és fogyasztás, savanyúság és lekvárkészítés, gyü-mölcsaszalás a mindennapok során, az évszakokhoz és környezeti témákhoz igazodva.

Mindennapos mozgás, testnevelés biztosítása. Heti egy alkalommal a délelőtt folyamán mozgásfejlesztő délelőtt szervezése a csopor-

tok részére (jó idő esetén, az udvaron). Rendszeres sportprogramok (délelőttök) szervezése a gyermekeknek az udvaron. Ovi foci pálya használata órarend szerint. Óvodák közötti sportversenyeken való részvétel. A nevelési évben több alkalommal, séták, kirándulások szervezése (az utazás esetleges

költségét a szülőkkel egyeztetjük, írásban nyilatkoznak gyermekük részvételéről). Egészséges életmóddal kapcsolatos pályázatokon való részvétel.

Családi programok: A családoknak szervezett közös programokat nagyon fontosnak tartjuk. A közösen átélt tevé-kenységek, élmények erősítik a szülő és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatot, mely a lelki egészség szempontjából meghatározó jelentőségű. Szüreti családi délelőtt játékos sportvetélkedőkkel. Őszi zöldségdélután. Húsvéti családi délelőtt játékos sportvetélkedőkkel. Föld napja családi délelőtt. Aprók napi családi nap.

Az óvónő feladatai Az egészséges életmódra nevelés hatékonysága érdekében az óvónő megkeresi a családdal az együttműködés formáit. Egyénileg segíti a gyermekek táplálkozási, tisztálkodási és öltözködési szokásainak alakulását, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket fokozottan segíti. Figyelemmel kíséri az egészséges étrend összeállítását, (rendszeres visszajelzés az óvodaveze-tőnek az ételek minőségéről). Az egészséges étkezési szokások kialakítása érdekében naponta friss zöldséggel, vagy gyümölccsel kínálja a gyermekeket (tízórai), melyet a bölcsőde konyhája biztosít. Rendszeresen készítenek a gyermekekkel közösen gyümölcs-és zöldségsalátát, befőt-tet, lekvárt, gyümölcsöt aszalnak és fogyasztanak.


16

A csendes hangvétel, kedvenc alvójáték, az otthonhoz kapcsolódó tárgy erősítik a gyermek biztonságérzetét. A nem alvó, korábban ébredő gyermeknek lehetőséget nyújt a csendes tevé-kenykedéshez. Figyelemmel kíséri a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség stb.). Együttműködik a szülőkkel, egészségügyi szak-emberekkel a betegségek megelőzése céljából. Biztosítja a gyermekek számára a rendszeres mozgás (mindennapos testnevelés, testedzés, mozgásfejlesztés) feltételeit, lehetőségét. Tudatosan tervezi és szervezi az egészséges életvitel szokásait megalapozó tevékenységeket, programokat. Az egészségre nevelés, gondozás személyiségfejlesztő hatása A nyugalmat árasztó, védő, óvó környezet, a szeretetteljes bánásmód a gyermek biztonságér-zetét erősíti. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak az egészséges életmód készségei, jártasságai. Testi szükségleteinek felismerése, kielégítése hozzájárul a derűs, félelemmentes közérzetéhez. Testileg megfelelően edzett, teherbíró, mozgása összerendezetté válik. Megtanul önállóan tisztálkodni, öltözködni, ismeri, alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokáso-kat. Képessé válik önmaga és társai segítésére. Megtalálja a helyét a közösségben, erősödnek társas kapcsolatai, fejlődik önismerete. Megalapozódnak az egészségvédő, balesetmegelőző, szabályt követő magatartáshoz szükséges képességei. Alkalmazni tudja a mindennapokban a személyes kompetenciáit. Vigyáz környezete tisztaságára, alakul igénye a maga körüli rend megteremtésére. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek saját képességeiknek megfelelő

önállósággal tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan

használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek a kancsóból. Készség szinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. A kulturált étkezés csoportban kialakított szokásait, szabályait betartják. Képességeikhez mérte, önállóan öltöznek. Igényükké válik az esztétikus külső megjelenés Környezetük rendbe tarására törekszenek. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képe-

sek. Összegzés Az egészségre nevelés, gondozás folyamatában elsődleges a prevenció és az egyéni adottsá-gokat figyelembe vevő testi, lelki, szociális fejlesztés. Az óvodapedagógus és a család együtt-


17

működése a gyermek testi szükségleteinek kielégítésére, az egészég megőrzésére és az egés-zséges életmód alapvető szokásainak megalapozására irányul. Az egészséges gyermek a biz-tonságos, derűs környezetben jól működő életfunkciókkal rendelkezik: vidám, érdeklődő, ak-tív, teherbíró, edzett. Az óvodapedagógus a helyi sajátosságok figyelembe vételével mindent megtesz a biztonsá-gos, egészséges környezet kialakítása érdekében. Minden tevékenység előtt felhívja a gyerme-kek figyelmét a veszélyforrásokra, a kívánatos szabályokat ismerjék meg, a saját és társaik testi épségének megóvása érdekében. III/2. ÉRZELMI ERKÖLCSI NEVELÉS Az óvodáskorú gyermek érzelmi állapotát, fejleszthetőségét nagymértékben az a családi at-moszféra határozza meg, amelyben él. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl.: a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai légkör, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatához, és ezzel együtt a másik megérté-séhez. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különösen sok odafigyelést és megértő nevelői maga-tartást igényelnek. Cél, feladat A gyermek biztonságérzetének megalapozásával erősödjön önbizalmuk. A gyermekben alakuljon az érzelmi beleélés, empátiás készség, a mások iránti tisztelet,

megbecsülés érzése, a különbözőségek elfogadása. Alakuljanak erkölcsi érzelmei: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség- érzésének

megtapasztalása, az őszinteség, igazmondáshoz való helyes viszonyulás. Az érzelmek feletti - az életkorban elvárható kontroll erősödjön a gyermekben. A gyermekben alapozódjon meg az aktív érzékenység az emberi és természeti környe-

zet hatásaira, és a hagyományőrzés szépségeire. Az óvónő feladatai Egészséges óvodai környezetet teremt, nyugodt, szeretetteljes óvodai légkört alakít ki. A napi rendet úgy tervezi, hogy a testi szükségletek kielégítését, az érzelmi biztonság kialakítá-sát tartja szem előtt. Az óvónő tudatosan törekszik saját érzelmi kifejezésmódját sokszínűvé tenni. A jó nevelés és fejlesztés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak.


18

A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. Az óvodapedagógus a mindennapok során olyan gazdag, változatos tevékenységeket, szitu-ációkat teremt, ahol a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tá-jékozódása során, megtanulja irányítani saját érzelmeit. Teret enged a gyermek önkifejező tö-rekvéseinek, ehhez feltételeket teremt.

A gyermek intellektuális érzelmeit, - a kíváncsiságot, rácsodálkozást, felfedezést, a sikert, az aktivitást - a hagyományőrzés és természet szeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartja, fejleszti. Az esztétikai érzelmek alakításában, a harmonikus környezet, a népművészeti alko-tások nyújtotta, élményekre épít.

Az érzelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása

A tevékenység, a megismerés és a felfedezés öröme gazdagítja a gyermek érzelmeit, ezáltal állandóan aktivitásra készteti. A valós világ jelenségeihez, a társakhoz és önmagához való vi-szony kapcsolatrendszerében megtanulja érzelmeinek kifejezését, kezelését. Erkölcsi érzelmei, tulajdonságai alakulnak, erkölcsi értékrendszere megalapozódik. Az ér-zelmi élete kiegyensúlyozottá válik, amely alapul szolgál testi, értelmi, szocializációs fejlesz-téséhez, fejlődéséhez. A befogadó környezet megteremtésével, a gyermekek megtanulnak, kölcsönösen alkalmaz-kodni egymáshoz, elfogadják a különbözőségeket, segítséggel fordulnak társaik felé.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettek-

ben hozzák nyilvánosságra. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Tisztelik a különbőzségekben rejlő egyéni sajátosságokat. Érzelmi fogékonyságuk megalapozódik a környezet és a hagyományok szépsége iránt. Megtanulják irányítani saját érzelmeiket. Késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. Összegzés

A hagyományőrzés az érzelmi nevelés hatékony eszközeként vonul végig a programon. A változatos cselekvések gyakorlása során a gyermeket érzelmi életvitelében megerősíti, fejlőd-nek személyes és szociális kompetenciái. Mindez az óvoda és a családok együttműködésében és kölcsönhatásában valósul meg.


19

III/3. KÖZÖSSÉGI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ Az együttesség, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a közösség tagjainak. A gyermekcsoportban kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, normái, amelyekhez igazodik a gyermek. Ugyanakkor minden gyermek sajátos tulajdonságokkal rendelkező, egyedi szemé-lyiség, aki egyéni kompetenciáival járul hozzá a csoport alakulásához. A közösségi létben alka-lom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, az én-határok megtapasztalásához. A gyermekek egymás közötti kapcsolatában természetessé válik, hogy minden gyermek más, egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, és így mássá-gával együtt elfogadható és szerethető. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű em-ber. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, a különbözőségek elfogadását, egymás segítését. A hagyományápoló nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi, kommunikációs kapcsolatrendszerét. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. Így a játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit. A közös élmények hatására va-lamit megérez a közösség ősi összetartó erejéből. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek személyes példa és tudatos nevelés által megtanuljanak olyan magatartásformákat, viselkedési szabályokat, melyek alkalmával saját és társaik testi ép-ségét megóvják (biztonságos óvoda megteremtése). A gyermek ebben az életkorban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékenyebb. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztá-volság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára. Cél, feladat

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör kialakítása a beszoktatás-

tól az óvodáskor végéig. A gyermek, az óvodában dolgozó felnőttekben társra, természetes támaszra találjon. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítá-

sa. A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor legyen le-

hetősége egyedül is tevékenykedni (az egyén is alkalmazkodik a közösséghez, ugya-nakkor a közösség is az egyéhez)

A szociális készségek, tulajdonságok megalapozása: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, segítőkészség, önzetlenség.

A családokkal való együttműködés a hasonló értékeken alapuló együttnevelés érdeké-ben

A szocializáció alakulásának színterei a beszoktatás időszaka együttlét a mindennapokban, a biztonságra törekvés


20

óvodai ünnepnapok A beszoktatás időszaka A program a beszoktatási időszakot tekinti a családdal való együttműködés kiindulópontjának. A gyermekek az óvodába a családból vagy a bölcsődéből érkeznek. Ebből adódóan mások a beszoktatás feladatai. A bölcsődéből érkező gyermekek, már rendelkeznek elemi szokás és szabályrendszerrel, melyre alapozhatunk. Az otthonról érkező gyermekek számára az átmenet sokkal tapintatosabb szülői és nevelői bánásmódot igényel. Az óvodakezdés első benyomásai meghatározzák a gyermeknek és a szülőnek egyaránt az óvodához való viszonyát és a létrejövő kapcsolat minőségét. Az első találkozás az óvodával, annak emberi, érzelmi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően be-folyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. Minden évben a beiratkozást megelőzően nyitott napokat szervezünk a leendő óvodásoknak és szüleinek. Három napon keresztül, lehetőség van óvodánk külső és belső környezetének közvetlen megismerésére. A szülők általános tájékoztatást kapnak az óvoda sajátosságairól, választ kapnak felmerülő kérdéseikre. Megismerkedhetnek a leendő kiscsoportos óvó nénikkel és a csoportszobákkal. A gyermek óvodai beilleszkedése, későbbi szokásainak kialakítása nagyfokú nevelői tapaszta-latot igényel. Bármely életkorban történik is a beszoktatás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás nemcsak a csoport két óvodapedagógusával, hanem az óvoda minden dolgozójá-val szemben követelmény. A befogadás időszakában fontos elv a folyamatosság és a fokoza-tosság. Cél: A kisgyermek számára megkönnyítsük a szülőtől való elválást. A gyermek az új környe-zetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. Az óvónő feladatai A gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal, informálódik a gyermek családban betöltött helyéről.

Az óvónő meghívja a szülőket a gyermekekkel együtt az óvoda “Aprók napi” programjára. A gyermek az együttlétből pozitív élményeket visz magával.

A bölcsődéből érkező gyermekeket az óvónő meglátogatja, majd meghívja, hogy a gondozó-nőkkel együtt ismerkedjenek meg leendő csoportszobájukkal. Fontos a kölcsönös meg-egyezés, a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában és menetében. Az anyás és apás be-szoktatás lehetőségét egyéni igények szerint biztosítjuk.

A dajkával együtt gondosan előkészítik a beszoktatási időszakot, beszoktatási tervet készít. A gyermekek megismerése és a beilleszkedés megkönnyítése érdekében az első napokban mind-két óvónő és a csoport dajkája egész napot együtt tölti a gyermekekkel.


21

Az első napon a gondozónő is a csoportban tartózkodik. A nevelők szeretetteljes magatartá-sukkal, elfogadó odafordulással segítik az átállás nehéz folyamatát. Együttlét a mindennapokban, a biztonságra törekvés A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Le-gyen lehetőségük minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így lehetséges, hogy egy időben, egymástól függetlenül, különböző motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és cso-portosan is. A balesetveszély-mentes, biztonságos környezet a közös tevékenységek fontos feltétele. A megfelelő szokások, szabályok ismeretével és betartásával a gyerekek is hozzájárulnak a kör-nyezet és saját testi épségük megóvásához. Tudatosan összegyűjtöttük azokat a veszélyforrásokat, (Biztonságos Óvoda Program, mely a csoportnapló mellékletét képezi) melyek a gyermeki tevékenységekből adódhatnak. Átgondol-tuk azon elsajátítandó ismeretek tartalmát, melyekkel megteremthető a biztonságos óvodai környezet. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenység a csoport és óvoda hagyományrendszerébe épül, és mélyíti az összetartozás élményét. Az óvónő feladatai Az óvodapedagógus első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Ő szerve-zi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kap-csolatok alakulnak. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek gyakorolják azokat a viselkedé-si, udvariassági formulákat, szokásokat, szabályokat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez, valamint a saját és társaik testi épségének megóvásához nélkülözhetetle-nek. Az óvodapedagógus tudatosan és átgondoltan tervezi és szervezi meg a gyermekek tevé-kenységeit, programjait. Felhívja a figyelmet a tevékenységekből adódó veszélyforrásokra (ba-lesetvédelmi oktatás). Óvodai ünnepnapok A program tartalmából fakad, hogy a néphagyomány őrzés erősíti az óvodai élet hagyomá-nyait, a népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyermekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. Különösen fontos ez a sokszínű tevékenységrendszer a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A közös élmények a gyermek szociális kapcsolatrendszerét bővítik, erősítik. Jeles napok, ünnepnapok


22

népszokásőrző jeles napok természetóvó jeles napok hagyományos ünnepek

Népszokásőrző jeles napok Programunkban minden tevékenységnek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. A gyermekek előre tudják, hogy mire készülnek és várnak. A nagyob-bak már a készülődés során felidézik emlékeiket Az évről évre visszatérő hagyományok bizton-ságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermekek életében, erősödik a valahova tartozás érzése. Természetóvó jeles napok A gyermek érzelmein át, ismerkedik az élővilággal, a madarak, a fák, a föld számára “társ”. Természetes a folyamatos gondozáson, törődésen túl az “ünneplésük”. (Madarak, fák napja; Föld napja; Környezetvédelmi Világnap) Hagyományos ünnepek A programban hagyománya van a gyermekek születésnapi köszöntésének. Számukra ez várva várt esemény. A vidám ünneplés, az érzelmi élet gazdagodását teszi lehetővé. A gyermekek számára fontos ünnep az Anyák napja. A gyerekek az ünnepre süteményt süt-nek. A csoport egyik félre eső sarkában megterítenek egy asztalt, a vázába virágot tesznek, így várják az Anyukájukat, Nagymamájukat ezen a délutánon. Verssel, saját készítésű ajándékkal kedveskednek. Az Anya köszöntésére a gyermek érzelem teli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza, az ajándékkészítésre és nem a szereplésre koncentrál. Az óvónő feladatai Az óvónő megteremti azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szer-ves része a hagyományápolás. Változatos tevékenységek biztosításával teszi tartalmassá az ünnepre készülődés folyamatát, melynek során a gyermek szociális viselkedését, szokásait, gazdagítja, kompetenciaérzését erősíti. Egyes ünnepek előkészületeibe bevonja a szülőket is. A szocializálódást segítő nevelés személyiségfejlesztő hatása A szocializáció folyamatában, a gyermek teljes személyisége fejlődik, megtanulja figyelembe venni a másikat, alakul felelősség- és kötelességtudata, toleranciája. A másság elfogadási fo-lyamatában formálódik segítő és empátiás készsége. Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat gyakorolja. A gyermekben megalapozódnak azok a készségek, egyéni és szociális kompetenciák (nyitottság, fogékonyság), amelyek további fejlődésének feltételei. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén


23

Kialakul a gyermekekben a szociális érzékenység, annak igénye, hogy a közösség tagjai

legyenek - a kapcsolatteremtés képessége. Együtt éreznek a közösség tagjaival, a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak. Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak saját képességeikben, kompetenciaérzésük

erősödik Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni. Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására. Igényükké válik a viselkedés és a he-

lyes cselekvés, szokás - szabályainak betartása. A szociális képességek területén alkalmassá válnak az iskolai életre

Összegzés A családokkal való közös készülődések fokozzák a gyermek örömérzését. A hagyományápo-lásból fakadó együttélés, olyan biztonságérzetet sugárzó légkört teremt, amely védelmet nyújt, és alapul szolgál a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatásához.

“A tudás kívánása eredeti vágy a lélekben, csak fel kell serkenteni.”

(Bolyai János) III/4. ÉRTELMI NEVELÉS A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermekeknek a vál-tozatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit. Cél, feladat A gyermek értelmi képességeinek (kognitív kompetenciák) alapozása, fejlesztése. Aktív cselekedtetéssel az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a ta-

pasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése,

másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, beszéd) és a kreativitás fejlesztése.

A gyermekek egyéni fejlődési ütemük, és képességeik szerint, önmagukhoz képest fej-lődjenek, különös tekintettel, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális szükség-leteire

Az óvónő feladatai


24

Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. A hagyományőrzés tevékenységeinek szervezése, beillesztése nagy körültekintést kíván, mert az ingerekkel elárasztott gyermek, könnyen passzivitásba vonul. A játéktevékenységen keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait, képes-ségeinek szintjét. A differenciálás módszereivel és eszközeivel fejleszti a gyermekek kognitív képességeit. Élményekkel, a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeinek megteremtésével biztosítja a gyermekek számára a komplex képességfejlődést. A családdal együttműködve alakítja ki az egyes gyermekhez igazodó differenciált módszere-ket, amellyel az érintett gyermeket elindítja a fejlődés útján. Az értelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása A gyermek érzékszervein keresztül, közvetlen tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot. A hagyományápolás során átélt közös alkotótevékenységek fejlesztik a gyermek értel-mi képességét. A sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősebb, és újra átélésre ösz-tönzi a gyermeket. Az érzelmi többlet fokozza értelmi fogékonyságát. A közös tevékenységek, alakul kifejező- és problémamegoldó készsége, kreativitása. Fejlődik gondolkodása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek egyre pontosabban, valósághűen észlelik a világot. Érzékelésük, észlelésük, tovább differenciálódik (különös jelentősége van a téri észlelés

fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának).

Kialakul a figyelemösszpontosításra való képességük. Képzeleti működésük valósághoz közelítővé válik. A gyermekek emlékezeti funkciójában megjelenik a szándékos bevésés és felidézés,

megnő a megőrzés időtartama. A cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van. A pszichikus funkciók fejlettsége alkalmassá teszi őket az iskolai életre.

Összegzés A gyermek értelmi fejlődésének feltétele a környezet nyújtotta érzelmi biztonság. A hagyo-mányőrző szemléletű nevelés az aktív cselekedtetéssel fejleszti az értelmi képességeit. A gyer-mek a differenciált bánásmód hatására jut el, a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjé-re.


25

III/5. ANYANYELVI NEVELÉS Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek anyanyelvi kompeten-ciájának, önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak alakítását és elősegíti a gyermek iskolára való alkalmasságát. A szocializáció folyamatában a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkife-jezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a biztonságérze-te, bővül tájékozottsága, gazdagodik ismerete. A helyes és szép beszéd segíti érzelmei kifejezését, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti az irodalmi élmények befogadására. A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, verselés, az éneklés, a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzívebben része-sül az anyanyelv élményeiben. A hagyományőrző anyanyelvi közeg különösen alkalmas a hát-rányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek nyelvi képességeinek fejlődésére, fej-lesztésére. Cél, feladat Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya,

kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. A gyermek anyanyelvi képességeinek (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, kommunikáció

stb.) fejlődése. A beszédhibák felismerése, logopédiai segítségnyújtás.

Az óvónő feladatai Az óvónő szereti, ismeri anyanyelvét, önképzéssel fejleszti anyanyelvi kultúráját. Fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermek egyéni képes-ségeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvónő nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben, hagyományőrző és természetszerető tevékenységekben kommunikációs helyzeteket teremt, mellyel lehetőséget nyújt a gyermek anyanyelvi képességeinek fejlesztésére. Példamutató, szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Tudatosan figyel beszédstílusára, hanglejtésére, dinamikájára. Beszédével kifejezi ragaszkodását a gyermekhez, hangvétele kedves, meleg. Semmiféle türel-metlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. A gyermek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan nyomon követi. Figyel arra a gyermekre, aki beszédhibával, beszédgátlással, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén szakember segít-ségét kéri. Együttműködik a logopédussal. Az óvónő anyanyelvi és drámajátékokat szervez, amelyet beilleszt a mindennapi tevékenysé-gekbe. A gátlások oldásához a báb nagy segítséget nyújt.


26

Az anyanyelvi nevelés személyiségfejlesztő hatása A gyermek szabadon fejezi ki magát, közlési vágya érvényesül. Élményeit képes elmondani, mondatokban kifejezni. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt sza-vak tartalmát. Figyelme, koncentráló készségének időtartama hosszabbodik, gondolkodása fogalmi szintre fejlődik. A mindennapok szokásőrző tevékenységeihez fűződő kifejezések a gyakorlás során valódi tartalmat kapnak. A jeles napokat kísérő hangulatfokozást, érzelemmé-lyítést kifejező szavak átkerülnek a gyermek mindennapi szóhasználatába. Csoportos és páros beszédhelyzetekben részt vesz, beszédfordulatai és viselkedési formái a kapcsolattartást fenntartják. Helyesen használja a névmásokat, névutókat, a jövőidejű igeidőt és az igemódokat. Beszéde jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyú, hanglejtésű, hangerejű és sebességű. Beszédében és mimikájában megjelenik az érzelem. Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél. A gyermeki biztonságérzet megerő-södik, a gyermek teljes lényével érzi, hogy elfogadják. Ez a megerősítés, a létrejövő kapcsolat indítja el a nyelvi kifejezőképességének további fejlődését. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek érthetően és folyamatosan kommunikálnak, beszélnek; gondolataikat, ér-

zelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hang-súllyal tudják kifejezni.

Minden szófajt használnak, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak, tisztán ejtik a magán és mássalhangzókat.

Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét. Rendelkeznek azzal a szókinccsel, amely elősegíti környezetükben a valósághű, bizton-

ságos tájékozódásukat és lehetővé teszi gondolataik érthető kifejezését. Összegzés Az anyanyelv a hagyományőrző programban kiemelt helyet foglal el. A mindennapok egysze-rű szóbeli közlésének megértésén túl hozzájárul, hogy a népi életmód szavai ne merüljenek feledésbe. A szókincsfejlesztés, a praktikus intelligencia-alakítás egyedi jegyeket hordoz. A gyermek a nyelv elsajátítása során teljes személyiségében fejlődik.


27


28

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

“A múlt a jövendőnek tüköre...” (Kossuth Lajos)

IV/1. HAGYOMÁNYŐRZÉS A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN Az óvodánkban folyó nevelést olyan szemléletmód szabályozza, amely tekintettel van a gyer-mek egyéni fejlettségére, és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szokáso-kat. Ennek keretét a hagyományok ápolása is képes megteremteni. Programunk sok lehetősé-get kínál nemcsak a népművészet és a szokásőrző jeles napok terén, hanem a mindennapi élet-hez kapcsolódó tevékenységekben is. A hátrányos helyzetű gyermekek számára olyan lehető-ségek nyílnak a fejlődéshez, melyet az otthoni közeg nem tud biztosítani számukra. A hagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja. Ennek összefoglaló keretét évszakonkénti rendezésben az évkör adja. A hagyományőrzés célja az óvodai nevelésben is a múlt értékeinek átörökítése, éltetése. Hagyományőrző tevékenységek tartalma Játékidőben a természetes anyagok közelsége motiválja a gyermeket. Kíváncsiságából faka-dóan nyúl a természetes anyagokhoz. Az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz, bőrhöz és fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre készteti, fejleszti az alkotóképességét. Az elkészült tárgyak, népi gyermek-játékszerek tovább motiválják a tevékenységét, gazdagít-ják a játékát, alkotásra kész emberré teszik. A napirendbe jól beépíthetők a hagyományokat idéző tevékenységek. Az udvari játékok a hagyományápoló tevékenységekkel bővülnek. A természetes anyagokkal való műveletek mellett a dalos játékok, a népi sportjátékok játszására is sor kerül. A dalos játé-kok a zenei fejlesztésben és az érzelmi nevelésben, a népi sportjátékok az állóképesség, az egészséges küzdőszellem alakulásában kapnak fontos szerepet. Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások jó lehetőséget biztosítanak a természet, a környezet megszerettetésére, a szülőföld szépségének megláttatására, a környezet alakítására, amelyben a gyermek közvetlenül részt vesz. A népi kultúra tárgyai, a népköltészet alkotásai a gyermek érzelmein áthatva épülnek be a gyermek ízlésvilágába. Zenei, irodalmi és vizuális nevelés is e gyökerekből táplálkozik, amely-nek anyaga a népművészet értékes és szép alkotásai. A mindennapi élet tevékenységei és a jeles napok a néphagyományokban szorosan összetartoznak. Az óvodában megünnepelt jeles na-pokkal színesebbek lesznek a hétköznapok.


29

Az óvónő feladatai Az óvónő az elméleti és gyakorlati néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti. Az óvodai nevelés folyamatában megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit. Ezál-tal a gyermekek és a szülők a természethez, a hagyományokhoz való kötődést egyénileg és együttesen is átélhetik, és azokat ön-maguk számára újrateremthetik. A helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan alkalmazza az évkörös rendezési elvet. Kivá-lasztja a jeles napokat a mindennapos hagyományőrző tevékenységeket, technikájukat és a kapcsolódó irodalmi és zenei alkotásokat. Az óvónő egyrészt a folyamatos napirendben, a játéktevékenységbe ágyazottan tervezi és szervezi a hagyományőrző cselekvési formákat. Másrészt az “Aprók napján”, munkadélutáno-kon a családok együttműködő részvételével teremt erre megfelelő alkalmakat. Minden esetben felhívja a gyermekek figyelmét a tevékenységekből adódó veszélyforrásokra (balesetvédelmi oktatás). A hagyományőrzés személyiségfejlesztő hatása A hagyományőrző szellemben nevelkedett gyermek megismeri a közös alkotás örömeit, a múlt értékeit, a környezetért érzett felelősséget. Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogéko-nyabbá válik. Fejlődnek alapkompetenciái, kibontakoznak képességei. Összegzés A hagyományőrzés a teljes nevelési folyamatot áthatja, a gyermek személyiségét gazdagítja. Beépül a gyermek, a felnőtt teljes tevékenységrendszerébe. A családokkal való együttműködést kiteljesíti. IV/2. HAGYOMÁNYŐRZŐ JELES NAPJAINK ŐSZ Mihály nap (szeptember 29.) 3-4 évesek Megfigyelik a nagyok, őszi tevékenykedését az óvoda udvarán és kertjében. Kirándulások, séták alkalmával megtapasztalják a természet változását, hemperegnek az avarban. Termések gyűjtenek, figyelik, hogyan történik tárolásuk. Válogatnak, fűznek, építenek, rakosgatnak a termésekből, levelekből, kavicsokból stb. Népmeséket, szép őszi népdalokat, mondókákat hall-gatnak, tanulnak. Népi mozgásos játékokat játszanak. Ismerkednek a népzenével, a népi hang-szerekkel.


30

4-5 évesek Gyűjtik a természet kincseit. Elrendezik, díszítik velük csoportszobájukat. Figyelik az állatok viselkedését, megfigyelik a termések betakarítását, befőttet, savanyúságot készítenek az óvónő segítségével. Segítséggel, termésbábokat készítenek, kukoricát morzsolnak, gyümölcsöt aszal-nak, mézeskalácsot sütnek. Népzenét hallgatnak, egyszerű (esetleg maguk által készített) népi hangszereket használnak a zenei nevelés során. Népi mozgásos játékokat játszanak. 5-6-7 évesek Figyelik, igazak-e a népi jóslások. Megismernek néhány találós kérdést, közmondást, mesét, verset, dalt. Befőzik a megvásárolt vagy betakarított gyümölcsöt, zöldséget. Őszi munkákat végeznek az udvaron (virágmagok gyűjtése, gereblyézés). Népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal táncolnak. Énekes népi játékokat játszanak, megismernek néhány ügyességi- és sportjátékot. Termésbábokat készítenek. Szüret (szeptember - október) 3-4 évesek Énekeket, mondókákat hallgatnak és tanulnak az almáról, szőlőről, szüretről. Szemezik a szőlőt, megfigyelik a must készítésének módját. Népi játékokat játszanak. 4-5 évesek Egyszerűbb énekes játékokat ismernek meg. Gyűjtik, válogatják, aszalják az ősz gyümölcseit. Népi játékokat játszanak. Szőlőt préselnek, nép-zenére táncolnak. 5-6-7 évesek Verset, mondókát, dalt tanulnak meg az őszi gyümölcsökről, szüretről. Táncolnak, énekel-nek, népi játékokat játszanak. Szemezik, préselik a szőlőt, gyümölcsöt aszalnak. Termésekből egyszerű hangszereket, bábokat készítenek. TÉL Advent (november 30. utáni első vasárnaptól, a negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Mindhárom korcsoportba ellátogat a Mikulás. A gyermekek kitisztítják a csizmájukat, életkor-nak megfelelő dallal, verssel köszöntik a Mikulást. Megtekintik az óvó nénik erre az alkalomra írt és szervezett drámajátékát. Karácsony (december 24-25-26.) 3-4 évesek Megismerik az advent jelképeit (koszorú, naptár). A naptár alapján minden nap egyszerű feladatokkal készülnek a Karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset ismernek meg, a Mi-


31

kulást és a Karácsonyt várva. Egyszerű fenyődíszeket és ajándékot készítenek szüleiknek. Fi-gyelik a Luca-napon (december 13.) elvetett búzát. Ismerkednek a karácsonyi népszokások-kal, részt vesznek a mézeskalács sütésében. Az óvoda udvarán a madaraknak „karácsonyfát” díszítenek (madarak fája) madáreleségből. A felnőttek által készített betlehemet meglátogatják az udvaron. 4-5 évesek Segítenek az adventi naptár és a koszorú elkészítésében. Naponta megnézik, melyek a továb-bi feladatok. Luca-búzát ültetnek. Megfigyelik a gyertya mártását, öntését, almát fényesítenek, mézeskalácsot sütnek, fenyődíszt készítenek. Verset, dalt és mondókát tanulnak Mikulásra és Karácsonyra. Almát és mézes diót esznek, gyertyát gyújtanak. Természetes anyagokból az óvónő segítségével karácsonyi jelképeket készítenek. Az óvoda udvarán a madaraknak „kará-csonyfát” díszítenek (madarak fája) madáreleségből. A felnőttek által készített betlehemet meg-látogatják az udvaron. 5-6-7 évesek Az óvónő segítségével adventi naptárt és koszorút készítenek. Az adventi naptárban fellelhe-tő feladatokból naponta megoldanak egyet-egyet. Luca-napján másik csoportban “kotyolnak”, “kotyoló mondókákat” tanulnak. Luca-búzát ültetnek. Figyelik az időjárást, bevált-e a Kata-lin-napi jóslat? Asztaldíszt készítenek, gyertyát öntenek. Mézeskalácsot gyúrnak, sütnek és díszítenek. Verset, dalt és mondókát tanulnak Mikulásra és Karácsonyra. Az óvoda udvarán a madaraknak „karácsonyfát” díszítenek (madarak fája) madáreleségből. A felnőttek által készí-tett betlehemet meglátogatják az udvaron, verssel köszöntik. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) 3-4 évesek Egyszerű technikával papírálarcot díszítenek, jelmezbe öltöznek, ha kedvük van, táncolnak, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. A hagyományos óvodai farsangi mulatságon élő nép-zenére “táncolnak” - több csoporttal együtt -, eközben megismerik a népi hangszereket. 4-5 évesek Farsangi álarcot díszítenek, részt vesznek a farsangi játékokban, egyszerű dalokat, mondóká-kat tanulnak. Tréfás mesét, verset, élőzenét hallgatnak. 5-6-7 évesek Farsangi dalt, bálba hívogató mondókát tanulnak. Segítenek jelmezük, maszkjuk elkészítésé-ben. Társaikat mulatságba hívják. Részt vesznek a táncban a hagyományos farsangi mulattsá-gon. Bekapcsolódnak az ügyességi játékokba, a csoportszoba feldíszítésébe, átrendezésébe.


32

TAVASZ Húsvét 3-4 évesek Tanulnak locsolóverset, mondókát, dalt. Különféle egyszerű technikákkal tojást díszítenek. Locsolkodnak, és részt vesznek a tojásjátékokban az udvaron, Húsvéti süteményt (kalácsot) sütnek. 4-5 évesek Tanulnak locsolóverset, mondókát, dalt. Különféle egyszerű technikákkal (írókázás, karcolás, berzselés) tojást díszítenek. Locsolkodnak, és részt vesznek a tojásjátékokban az udvaron, húsvéti süteményt (kalácsot) sütnek. 5-6-7 évesek Tanulnak locsolóverset, mondókát, dalt. Különféle egyszerű technikákkal (írókázás, karcolás, berzselés) tojást díszítenek. Locsolkodnak, és részt vesznek a tojásjátékokban az udvaron, húsvéti süteményt (kalácsot) sütnek. Május Közösen készítenek, díszítenek májusfát, és tavaszi dalokat énekelve, körbejárják. NYÁR Aprók Napja A családok megismerkednek az év folyamán óvodánkban felkínált népi kismesterségekkel. Különböző technikákat tanulnak meg (szövés, fonás, batikolás, agyagozás, gyapjúzás, nemeze-lés, gyertyaöntés, bábkészítés, gyöngyfűzés, stb.) gyermekeikkel közösen. (ld. szülőknek felkí-nált programok)


33

“Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek: a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét.”

(Bolyai János)

IV/3. JÁTÉK A játék a kisgyermek életkori sajátosságából adódóan létfontosságú, mással nem helyettesít-hető tevékenysége. A gyermek számára a fejlődés alapja, személyiségének tükrözője és a fej-lesztés eszköze. A játék örömforrás. Lényegéből adódik, hogy önmagáért való. Azért kitűnő talaja a fejlesz-tésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, fel-dolgozhatja élményeit, tapasztalatait és a maga kedve szerint alakíthatja át a megfigyelt és átélt valóságot. A gyermek nyugodt játékába épülnek be a hagyományőrző tevékenységek is. A közös játék olyan bonyolult, kölcsönös kapcsolatokra, együttműködésre készteti a gyerme-ket, melyre a játékon kívül még nem képes. Megtanulja a társas érintkezés egyszerű szabályait, formáit. A játékban fejlődnek az értelmi képességei. Az Én-tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Olyan motiváló erő ez, amelynek hatására a gyermek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék a későbbi tevékenységi formákat is megalapozza, így a munkát és a tanulást is. A játék olyan komplex tevékenységi forma, mely a gyermeki kompetenciák fejlődésének leg-fontosabb színtere. A játék és a hagyományőrzés kapcsolata Egy családias légkörű, nyugalmas életrend alkalmas csak arra, hogy a hagyományőrzést az óvodai nevelés keretein belül is alkalmazni tudjuk. A programunk erre vállalkozik. A régen feledésbe merült, a mai óvodás gyermekek számára ismeretlen játékok, népszokások, hagyo-mányok, hagyományőrző tevékenységek, játékeszköz készítések felelevenítésére törekszünk. Ezzel színesedik, gazdagodik a gyermekek játékvilága, és bővül a nevelés eszköztára. A játék feltételrendszere A hagyományőrző tevékenységek beiktatásának a tartalmas, elmélyült, szabad játék az alapja, ezért szükséges a feltételrendszer biztosítása. Hely A gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeli kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba. A csoportszobában állandó (galéria) és ideiglenes játszóhelyek, “kuc-kók” kialakítására került sor, ahol a gyermekek zavartalanul, szabadon játszhatnak. Az építőjáték lehetőség szerint állandó helyet kap, így a nagyméretű elemekkel, textíliákkal az építkezés több napon át is tarthat és gazdagodhat. A csoportszoba kisebb, mozgatható bútora-it, térelválasztó elemeket a gyermekek saját elgondolásaik alapján variálhatják játékukban (pl.: bábozásra, dramatizálásra való hely). A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek gya-korlására kialakított kézműves sarokban helyezhetik el a játékgazdagító természetes anyago-kat, “kincseket”.


34

Az udvar szintén fontos szerepet kap a játéktevékenységekben. Az udvarrészek átjárhatóak, alkalmasak a mindennapi játékok mellett a népi játékok játszására, kézműves tevékenységek gyakorlására is. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók (pl.: kézműves tevékenységek). Játékidő A napirend sajátosságából fakadóan folyamatos. A gyermekek a délelőtt elkezdett játéktémát nemcsak délután, hanem több napon és héten keresztül is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg az a gyermekek számára érdekes, élményt és örömet adó. A napi-rendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen megsza-kítják, de nem tördelik szét. Körültekintő szervezéssel a hagyományőrző kezdeményezések, foglalkozások helyének és idejének megválasztása az elmélyült játékot nem boríthatja fel! A konkrét szervezést igénylő, kötött időpontú foglalkozások, programok kivételt képeznek (torna, ének-zene, bábszínház, kirándulások). A játék eszközei A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokol-dalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, kreativitásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsenek. A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki a népi játékeszközök, rongybabák, ter-ménybábok, agyagból készült kiegészítők, stb. Értékük abban rejlik, hogy hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásnak, mert természetes anyagokból készültek, s kapcsolódnak a természeti környezethez. A gyerekek saját maguk is készítenek játékeszközöket a kézműves tevékenységek során, melyeket a játékukba használnak. Játékeszközök lehetnek még a környe-zetben fellelhető dolgok is (kavics, falevél, bot, ágdarab). Az esztétikus textíliák, színes leplek, az ízlésesen elkészített korona, palást, tarisznya mind elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak, mesedramatizálásnak, drámajátékoknak, spontán “mintha” játéknak. A gyermeki önkifejezésmódokat a bábozás és a dramatizálás eszközei telje-sítik ki. Fontos a bábok és a dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye. Igényesen válogatott, a különböző fejlettségi szintekhez igazodó képességfejlesztő játékok találhatók minden csoportban, melyek a differenciált fejlesztést szolgálják, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Légkör A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat. Önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben köny-nyebb egymás elfogadása. A toleráns óvónői minta fontos, példaértékű. Élmények Meghatározó szerepük van a játékban. Az otthonról hozott élményeket az óvoda kiegészíti közösen átélt tevékenységekkel, amelyek élménnyé válnak, és tükröződnek a gyermekek játé-kában. Az élmények teszik sokszínűvé a gyermekek játékát. Meghatározó élményszerepük van azoknak az évszakonként szervezett sétáknak, kirándulásoknak, melyeken visszatérően részt vesznek a gyerekek évről évre (alma-szőlőszüret, állatkert, medvefarm, vadas park, gyermek-


35

vasút, Királyrét, Visegrád, Dobogókő, Öregerdő, repülőtér, piac). A kirándulásokon a gyer-mekek természetes anyagokat gyűjtenek, amiket felhasználnak a játék során. A játék tartalma A hagyományőrző életmódban is a gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint játsza-nak. A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermekeket, amely örömet jelent számukra. A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális. Az építő, konstruáló játéktevékenység közben a gyermekek különböző játékszerekből össze-raknak, létrehoznak valamit. Eleinte spontán építenek, de később az átgondolt, meghatározott céllal végzett építés dominál. A szerepjáték a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki. A gyermekek a szerepjátékban a tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, s az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözik. A környezet benyomásait a gyermekek egyénien, szubjektív mó-don jelenítik meg. Játékukban azonosulnak szerepükkel, s utánoznak. Gyakorolják a másokkal való együttműködést, átélik az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon dramatizálják. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak és a bábozás-nak. Saját elgondolásuk alapján utánozzák a szereplők hangját, mondanivalóját, mozdulatait. A dramatizáláshoz különböző kész vagy általuk elkészített eszközt használnak. A szerepjátékban élethelyzeteket alkotnak újra, ehhez számos eszközre van szükségük. A barkácsolás a játék igényéből indul ki, kötetlen. Fontos, hogy ne legyen öncélú. Az elkészített eszközökkel játsz-hassanak, legyen azoknak funkciója. Barkácsolásnál sok és sokféle eszközre van szükség, ezért fontos a folyamatos gyűjtőmunka és az eszközök megfelelő elhelyezése, hogy a gyerekek bármikor hozzáférhessenek. A szabályjáték lehet mozgásos és értelemfejlesztő. Lényeges eleme a szabályokhoz való iga-zodás igénye. Minden szinten, minden formában szabály-tanulás folyik. A játék “klasszikus” tartalma kiegészül népi játékokkal. Ezek közé sorolhatók: az énekes-táncos játékok (szembekötősdi, párcserélő játékok, fogyó-gyarapodó játé-

kok, leánykérő játékok, lakodalmas játékok, vásáros játékok, furfangos és szórakoztató játékok)

a mozgásos és küzdő játékok (versengő, váltást tartalmazó játékok, vár körüljárás, sor-játékok, hidas játékok)

a népszokásőrző, dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok) a népi játékszerek készítésére a csoporton belül és az átjárhatóság keretén belül is (bá-

buk, játékbútorok, rongybabák, napraforgószár lovacskák, csutkababa, töklámpás ké-szítése stb.)


36

Mindezek új tartalommal töltik meg a játékot. Az óvónő feladatai Az óvónő megteremti a szabad játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz, élmény). Ötleteket ad, lehetőségeket, helyzeteket biztosít a sokszínű játék kialakításához. Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségeket teremt a játék fejlesztése érdekében (kirán-dulások, séták szervezése). Tiszteletben tartja a gyermeki játék önállóságát. Közvetlen beavatkozás általában csak a szomorú, a magányos és a társakat rendszeresen zak-lató gyermekek esetében szükséges. A társak jó példájának kiemelésével felhívja a figyelmet az együttműködési megoldásmódokra. Az óvónőnek a játékidőben megfigyelési és fejlesztési (dif-ferenciált képesség) feladata is van. A szabad játék során figyelhető meg legjobban a gyermek személyisége, képességeinek fejlettségi szintje (az esetleges lemaradások vagy kiemelkedő ké-pességek). Érdemes huzamosabb ideig figyelemmel kísérnie egy-egy játszócsoportot, hogyan közelednek egymáshoz, hogyan bővítik a játéktémát, hogyan rendezik a felmerülő konfliktuso-kat. A szabályok nélkülözhetetlen elemei a játékszabadságnak. A csoportban csak annyi szabályt vezet be, ami segíti a nyugalmas, biztonságos, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, sok-féle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. Az egész napos játéktevékenység során felhívja a gyermekek figyelmét a veszélyforrásokra, saját és társaik testi épségének védelmére. A játékhoz az eszközök helyes használatával, elrakásával mintát ad. Az udvaron is biztosítja a játék feltételeit. Alkalmat teremt a népi játékok megtanulására, ami feltételezi a felnőtt és a gyermek közös tevékenységét. A színvonalas óvónői bábjáték hatására a gyermekek kedvelt tevékenységévé válik a bábozás. Tudatosítja a szülőkben az önfeledt, szabad játék személyiség-fejlesztő hatásának fontosságát. A játék személyiségfejlesztő hatása A játékban a gyermek teljes személyisége fejlődik, az értelmi képességre gyakorolt hatása is jól megfigyelhető, mivel a pszichikus funkciók fejlődése, a biológiai érés folyamata ebben a korban a legintenzívebb. Fejlődik az észlelés, a megfigyelőképesség, az önkéntelen és szándé-kos figyelem, az emlékezet a képzelet, a gondolkodás és a beszéd. A szituációk létrehozása megmozgatja a gyermek alkotóképzeletét, fantáziáját. Fejlődik szellemi aktivitása, beszédkészsége, problémamegoldó és helyzet-felismerő képessé-ge. Újfajta mozgásokat tanul, amelyeket a szabadban és a teremben egyaránt gyakorol. Alakul térérzékelése, téri tájékozódó képessége fejlődik nagymozgása és a finommotoros koordináció-ja.


37

Formálódik a gyermek erkölcsi ítéletalkotása, alakul illembeli viselkedése. Az átélt játékörö-mök, sikerélmények vagy kudarcok erős érzelmeket váltanak ki. A gyermek tanulja érzelmei-nek kezelését, kifejezését. Feszültség levezető hatása a gyermeket oldottá teszi. A siker újra átélési vágya kitartásra ösztönzi. A játék felerősíti a szocializálódás folyamatát. A játékban a gyermek felfedezi a másikat, és más képet alakít ki önmagáról is. A közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát. Megjelenik az együttérzés, tolerancia, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. Kommunikációs készsége fejlődik. A játékkörnyezet derűs harmóniája biztonságot adó légkö-re, áttekinthető rendje ösztönzi a gyermeket a játékrend betartására. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt ven-

ni. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek alkotni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető. A játékban fejlődnek kognitív, érzelmi, akarati, szociális képességeik, kompetenciáik A játék eljuttatja a gyermekeket a tanuláshoz szükséges képességek megalapozásához.

Összegzés A jó légkörű játékban a néphagyományőrző tevékenységek érzelmi többletükkel a gyermekek élményeit gazdagítják. A tartalmi gazdagítás kiteljesíti a felszabadult játék személyiségfejlesztő hatását. Ebben a folyamatban a gyermek személyisége a legteljesebb mértékben fejlődik és fej-leszthető. IV/4. Mozgás A mozgás és a néphagyományőrzés A mozgás az óvodás gyermek életében, fejlődésében jelentős szerepet tölt be, mely a legter-mészetesebb megnyilvánulási formája. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. A mozgás nem szűkül le a mindennapos torna, mondókás, énekes játékok körére, jelen van az óvodai élet minden területén. Fontos, hogy megismerkedjen a gyermek sok, mozgásos játékkal, régi népi játékokkal is (labdajátékok, ugrókötelezés, ugróiskola, stb.). Cél, feladat


38

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, egészséges életvitel kialakítása.

Családi szemléletformálás. Egészségóvás megelőzéssel, rendszeres egészségfejlesztő testmozgás biztosítása. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése (önérté-

kelés, önbizalom). A nagy- és finommozgások fejlesztése. A gyermek téri tájékozódásának fejlesztése. A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása. A testséma kialakítása, (lateralitás fejlesztése és dominancia megerősítése [kezesség]). Mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolható szókészlet fejlesztése, relációs

szókincs bővítése. A gyakorlati problémamegoldás fejlesztése. Koordinációs és kondicionális készség fejlesztése. A mozgásos feladatok végrehajtása során a társakhoz való alkalmazkodás képességé-

nek fejlesztése. Mozgás tartalma szabad, spontán mozgás, sportprogramok irányított mozgásos tevékenységek

Szabad, spontán mozgás, sportprogramok Szabad, spontán mozgás A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekkel, mert erre állandó belső késztetést érez. Örömmel és természetes módon gyakorolja azt. A mozgásformák gyakorlására lehetősé-get nyújt a csoportszoba és az udvar (fogók, gurulások, bújócskák, futások, járások, labdajá-tékok különböző terepeken). Hetente egy alkalommal a csoportszobában mozgásos délelőtt szerveződik. Mobil eszközök (ugráló asztal, egyensúlyozó eszközök, ösvények, karikák stb.), akadálypályák állnak a gyermekek rendelkezésére a természetes mozgásformák gyakorlására. Az udvaron EU-s szabványoknak megfelelő, többfunkciós mozgásfejlesztő játékok kerültek kialakításra. A sokféle szabad mozgáslehetőség által a gyermek természetes mozgásigénye kie-légül. A rendelkezésre álló mobil mozgásfejlesztő eszközöket az udvari játék során is használ-juk. Ezek az eszközök lehetőséget nyújtanak a differenciált mozgásfejlesztésre. Sportprogramok A sporttevékenység feladata a gyermek mozgáslehetőségeinek szélesítése, mozgáskoordiná-ciója és egészsége érdekében a rendszeres, aktív mozgáshoz való szoktatás. Ezzel elődleges célunk az egészséges életvitel megalapozása. Ennek érdekében rendszeres sportprogramokat tarunk az udvaron a jeles napokhoz kapcsolva (hagyományőrző napok, „zöld” napok, sportdélelőtt). Számos programot a szülők számára, nyitottá teszünk. Irányított mozgásos tevékenységek A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendsze-res, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembevevő, kellő aktivitást és terhelést biz-tosító testnevelés nélkül.


39

A játékos mozgást (tornát) kétféleképpen szervezzük az óvodában: A mindennapokban, 15-20 percben: sok játékkal, a tornafoglalkozásokon már kipróbált

gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával, pergő ritmusú, frissítő mozgással, tartásjaví-tó és lábtornával.

A tornafoglalkozásokon, amit az óvónő heti 1-2 alkalommal, kötelező jelleggel szervez, meghatározott napokon.

A foglalkozások tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések, hordások, egyensúlyozások és a mozgásos játékok alkotják.

1. Járás a/ kis-és nagylépésekkel (Óriás, törpe, külső talp él, sarok, indián) b/ különböző irányokba fordulással c/ változó szélességű sávok, vonalak között, egyensúlyozó ösvényen d/ különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával

2. Futás a/ különböző tempóban, majd tempóváltással b/ különböző irányokban, majd irányváltoztatással c/ változó szélességű sávok között d/ különböző tárgyak megkerülésével,

3. Ugrás a/ “távolugrás” (páros lábbal szökdelés), ugrás előre, hátra c/ ugróiskola kicsiknél, a legegyszerűbb formában d/ különböző alakzatú térbe beugrás, kiugrás (kör, négyszög stb.) e/ szökdelés páros és egy lábon, különböző irányba

4. Csúszás-kúszás, mászás, különböző tempóban a/ különböző irányokba, majd irányváltoztatással b/ különböző szélességű és formájú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa) c/ különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával Egyensúlygyakorlatok 1. Állás a/ állás lábujjon - sorban állás b/ állás egy lábon

2. Egyensúlyozó járás padon, földre helyezett szivacson stb.

3. Kúszás egyenes padon 4. Különböző sportok (roller, bicikli, görkorcsolya, stb.) 5. Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások


40

Szem- kéz koordináció fejlesztése 1. Babzsák célba dobása, változó nagyságú körbe, változó távolságról; különböző tárgyak alatt babzsák csúsztatás két vonal közé, babzsák dobás vízszintes és függőleges célra.

2. Karikadobás változó irányokba, vízszintes vagy függőleges célra, változó távolságról. 3. Kugli - játék.

4. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal, változó távolságokból, labda célba ütése bottal.

Szem - láb koordináció fejlesztése 1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal

2. Karikába belépés, kilépés, beugrás és kiugrás

3. Lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen, homokba, padlóra 4. Ugróiskola egyszerűbb és nehezített formában 5. Függeszkedés, átforgással tovahaladás

Az óvónő feladatai Megfigyelése során tapasztalatokat gyűjt a gyermekek mozgás-fejlettségi szintjéről. Hogyan végzik az egyszerű “nagymozgásokat”, milyen a szem-kéz, szem-láb koordináció, a finommo-toros mozgások szintje, a testséma fejlettsége, a jobb-bal irány, a tér észlelése. A megfigyelések az egyes gyermek értelmi képesség-szintjének megállapításához szolgálnak adalékul, ez az egyéni, differenciált fejlesztés kiinduló alapja. A mozgásszükséglet kielégítéséhez olyan feltételeket teremt, amelyben a gyermek testi épsé-gének védelme mellett mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. A gyermek napirendjét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint egész nap biztosítja számára a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és az udva-ron egyaránt. A gyermek testi épségének megóvása érdekében mozgásos tevékenységek előtt felhívja fi-gyelmét a veszélyforrásokra. A mozgásos tevékenységeket úgy tervezi és szervezi, hogy figyelembe veszi a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és a csoport összetételét. Bemutatja, vagy bemutattatja a helyes gyakorlatvégzést, mert csak ezután várhatja el a pontos és helyes feladat-végrehajtást. Ügyel a gyermekek testi épségére, felhívja figyelmüket az eszközök helyes használatára és a különböző mozgásokban rejlő veszélyforrásokra. Hetente több alkalommal szervez láb- és tar-tásjavító tornát.


41

A jó hangulatú testnevelés fontos feltétele a körültekintő szervezés, játékos hangvétel, rövid érthető utasítások, kevés várakozási idő. A mozgás személyiségfejlesztő hatása A mozgás, kedvezően befolyásolja a gyermek anyagcseréjét, fokozza a teljesítőképességét. Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását, a mozgásszervek fejlődését. Alakul “nagymozgása”, kondicionális, koordinációs és téri tájékozódó képessége, testsémája, önma-gához és környezetéhez való viszonya. A mozgásos játékok erősítik az egymásra figyelést, az együttműködési képességet. A tornagyakorlatok erősítik az egymásra figyelést, fejlesztik az együttműködés képességét, a szabálytartást és az önuralmat. Alakul az egészséges versenyszel-lem, fejlődik kitartása, kondicionális és koordinációs képessége. A gyermek harmonikus mozgása hat a gondolkodására, értelmi képességinek fejlődésére, talá-lékonyságára, kombinatív, valamint szociális képességeire. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

A testileg egészségesen fejlődő gyermekek hat éves korukra eljutnak az első alakválto-

záshoz. Megváltoznak testarányaik, megkezdődik a fogváltás. Testük arányosan fejletté, teherbíróvá válik.

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, mozgáskoordinációja ki-

alakult. Mozgásuk összerendezettebb, harmonikusabb lesz. A gyermekeknél erőteljesen fejlődik

a mozgáskoordináció, és a fínommotorika. Mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képe-

sek. Szomatikus képességeinek fejlettsége alkalmassá teszi a gyermeket az iskolai életszakasz

megkezdésére.

Összegzés A gyermek mozgásán keresztül ismeri meg a világot. A programban a mozgásfejlesztés tartal-ma bővül a népi sportjátékok nyújtotta mozgásformákkal. A nap folyamán a gyermek állandó “mozgásban van”. A tapasztalatok hiányában még nem látja minden mozgásának következmé-nyét. A felnőtt a gyermek próbálkozásának teret ad, türelemmel kivár, csak balesetveszély ese-tén lép közbe. A torna, játékos mozgás fontos szerepet játszik az egészség megóvásában és az erőnlét fej-lesztésében. Fejleszti a gyermek nagy- és finomkoordinációját, ezáltal mozgása összerendezetté válik. Megismeri az irányokat, tud a térben tájékozódni, kialakul feladat- és szabálytudata.

“Mutassátok meg mindenkinek, hogy képesek vagytok

felfedezni utánzás helyett alkotni, biflázás helyett határozni,


42

engedelmeskedés helyett... szóval, ceruzával, filccel, festékkel rajzoljatok, rajzoljatok... mártsátok bele kezeteket

a gipszbe, ragasszatok papírt, mintázzatok agyagból, vágjatok, hímezzetek, varrjatok, szögeljetek, építsetek...

Képzelődjetek! Találjatok fel! Alkossatok! Éljetek!” (B. Monthuber)

IV/5. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak és általa fejlődnek. Ennek elsődleges területe a játék, majd ehhez kapcsolódnak a kü-lönböző foglalkozási ágak. A tanulás szervezése történhet kötetlen (egyéni, mikro csoportos) vagy kötött formában. A tanulás hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, emlékezetük, tartósabb lesz figyelmük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk. A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenység-rendszerében jön létre. A Program a hagyományos tevékenységformákat a hagyományőrzésből, a természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel gazda-gítja. A tanulás szervezése történhet kötetlen (egyéni, mikro csoportos) vagy kötött formában. A tanulás témaköreit az évkörhöz kapcsolódva projektekbe rendezzük. A projekt időtartama, témától és motivációtól függően több hetet is felölelhet. Cél, feladat A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégí-

tése. Minden érzékszervre ható, sokoldalú, játékos tapasztalatszerzés, felfedezés. Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gon-

dolkodás, beszéd), melynek kiindulási pontja a gyermekek aktuális fejlettségi szintje. Készségek, jártasságok, alapvető kompetenciák kialakítása a tevékenységeken keresz-

tül. A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatá-

nak fejlesztése. Az óvónő feladatai Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyermekek számára az önkéntelen és után-zásos tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösz-tönöz a kívánt viselkedés elsajátítására. Sikerélményhez juttat, amelynek motiváló hatására, tudatosan alapoz. A környezet megismerésére építi a tanulási anyagot, amelyet komplexen ter-vez. Lehetőséget kínál a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás, kísérletezés örömét. A hagyományőrzés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzások tanulására. A tervezőmunkájában figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességeit. Megfelelő kérdések-kel, magyarázattal irányítja az ismeretszer-zést. Természetes környezetben lehetőséget kínál a sokoldalú tapasztalatszerzésre. Az alkotá-


43

sokhoz és kreatív tevékenységekhez eszközöket biztosít. Segíti a gyermekeket a dolgok, jelen-ségek legszembetűnőbb közös jegyeinek felismerésében. Olyan módszereket alkalmaz, amelyek a nem érdeklődő gyermekeket is elvezeti a megismerés élményeihez. Sokrétű tapasztalatok szerzéséhez nyújt segítséget, melyek során a gyermekek megismerhetik saját teljesítőképességüket. Családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatja a gyermeki tanulás sajátosságait. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Kialakulóban van a szándékos figyelmük, melynek időtartama eléri a 20-30 percet. Megadott szempontok szerint önálló megfigyeléseket végeznek, és képesek egyszerű ok-

okozati összefüggések felfedezésére. Megjelenik az elemi-fogalmi gondolkodás szintje. Kialakul a látott, hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadá-

sa. Vizuális és verbális információt képesek tárolni. Az emlékezeti funkciónál megjelenik a

szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Képesek összetartozó részeket értelmes egészként észlelni. Azonosulnak az óvónő által meghatározott feladatokkal, és kialakul bennük azaz igény,

hogy a kapott feladatokat sikerrel megoldják (feladattudat - feladattartás). Megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása. Képesek a csoporton belüli együttműködésre. Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni. Képről egyszerű összefüggéseket meglátnak, és erről tudnak összefüggő mondatokban

beszélni. Összegzés A program tevékenységrendszerében a tanulás a gyermeki tevékenység vele-járója. A “vala-mit megtanulás” a gyermek részéről spontán folyamat, a “valamit megtanítás” az óvónő részé-ről tudatos, célszerű tevékenység, a tanulási képesség megalapozása. A gyermek a tevékeny-ségformák gyakorlása során sokoldalú ismeretekhez jut, tanul. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája. IV/6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS, ÉS MATEMATIKAI TAPASZTALATSZERZÉS A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket körülvevő természeti, társadalmi környezetükről olyan tapasztalatokat sze-reznek, melyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkü-


44

lözhetetlenek. A környezet megismerése során matematikai tapasztalatok birtokába jutnak, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Fejlődik tér-, síkbeli tájékozódásuk és mennyiségfogalmuk. A program tudatosan épít a gyer-mekek életkori jellemzőire, a természetben gyökerező és népi hagyományápoló tevékenységek érzelemfokozó hatásaira. A következő nemzedék jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlé-lettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkezik, hogyan viszonyul természeti és társadal-mi környezetéhez. Ennek alapozása már kisgyermekkorban megkezdődik. Cél, feladat A természethez, a szűkebb és tágabb lakókörnyezethez való pozitív érzelmi viszony

megalapozása Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése A gyermekekben a környezet harmonikus viselkedéséhez szükséges készségek, jártas-

ságok megalapozása Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagysági, tér- és sík-

beli szemléletének alakítása IV/6. 1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. A projektek kiinduló pontját adják. A családot, óvodai környezetet, az emberi foglalkozásokat, a közlekedést, az emberi testet, a napszakokat és évszakokat, az állatokat, a növényeket stb. egy sajátos hatásrendszerben ismerik meg. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex projektek él-ményanyagát jelentő felfedező tevékenységek, lehetőség szerint a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire, szépségeire és védelmére. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetének, természet-védelmének és óvásának. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán, kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenysé-gek, kísérletek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. Az önálló és csoportos megfigyelések, kísérletek révén a gyermek értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben vég-bemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet, és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A környezet-védelem kérdése már az óvo-dás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. Ezt a folyamatot segítik elő a különböző környezetvédelmi világnapok (Madarak és fák napja, Föld napja, stb.) megünneplése is. A természet- társadalom- ember egymástól függő, egymást felté-telező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodás korban is megérthető, megéreztethető. 3-4 évesek


45

A gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után megismerkednek annak közvetlen környezetével, és megóvásával. Megtanulják saját és társaik nevét és jelét. A velük foglalkozó felnőtteket nevükön szólítják. Tapasztalják és megfigyelik az évszakok változásait és természeti jelenségeit. Érzékelik kör-nyezetük esztétikumát, hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. Évsza-konként félnapos kirándulásokon vesznek részt, ahol felfedezik az időjárás - öltözködés össze-függéseit, terméseket, leveleket gyűjtenek, majd azokat felhasználják. Séták, kirándulások al-kalmával gyakorolják az alapvető közlekedési szabályokat. Megfigyelik az óvoda udvarán található növényeket és azok gondozását. Megismernek és fogyasztanak többféle gyümölcsöt és zöldségfélét. Megismerik az óvoda környezetében és környékén lévő állatokat, bogarakat, madarakat. Éven-te egy-két alkalommal visszatérő látogatást tesznek az Állatkertbe, vadasparkba. Beszélgetnek a közvetlen családtagokról, apa - anya - gyermek kapcsolatáról. Cselekvés közben felismerik és megnevezik a főbb testrészeket. Beszélgetnek a környezetükben található dolgokról, azok tulajdonságairól (nagyság, szín, forma, mennyiség, stb.). Egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat végeznek az élő és élettelen környezetükkel. 4-5 évesek Megismerik az évszakok jellemző növényeit. Terméseket gyűjtenek, és azokat felhasználják. Rügyeztetnek, hajtatnak és magvakat csíráztatnak. Közösen albumot készítenek az évszakok-ról gyűjtött képekből. A gyermekek fényképek segítségével beszélnek családtagjaikról, otthonukról. Cselekvések során felfedezik a testrészek és azok funkciója közötti összefüggéseket. Figyel-mük ráirányul a testrészek tisztántartásának fontosságára, beszélgetnek az orvos gyógyító munkájáról és az egészséges életmód fontosságáról (táplálkozás, testápolás). Az eddig megis-mert zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatos tapasztalatuk köre szélesedik. Bővülnek a közlekedéssel kapcsolatos ismereteik. Megismernek néhány személy- és teher-szállító járművet. Egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat végeznek az élő és élettelen környezetükkel. Megismerik az óvoda környezetében és környékén lévő állatokat, bogarakat, madarakat. Évente egy-két alkalommal visszatérő látogatást tesznek az Állatkertbe, vadasparkba. Évszakonként kirándulásokon vesznek részt, melyen megismerkednek a természet változása-ival és felfedezhetik a környezetvédelem fontosságát. 5-6-7 évesek A gyermekek megismerik az óvoda tágabb környezetét. Megfigyelik az évszakok szépségét, változásait, a színek árnyalatait. Bővülnek az évszakokkal, napszakokkal kapcsolatos ismerete-ik (időjárás, évszakok jelenségei, öltözködés). Osztályozzák és elhelyezik a séták során össze-


46

gyűjtött anyagokat, a természet kincseit az élősarokban és különböző tevékenységek során felhasználják azokat. Közvetlen módon megtapasztalják a növények fejlődésének feltételeit. A gyümölcsök és zöldségek feldolgozása közben bővülnek ismereteik, gyakorlatban megtapasztalják felhasználá-si módjukat (befőzés, aszalás, stb.). A gyermekek kirándulások során megismerkednek a mezei virágokkal, vadon élő növények-kel. Beszélgetnek a környezetvédelem fontosságáról és a környezet szennyeződéseiről (víz, levegő, talaj). Egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat végeznek az élő és élettelen környeze-tükkel. Közvetlen és tágabb környezetükben lévő állatokkal kapcsolatos ismereteik bővülnek. Ellá-togatnak középületekbe (múzeum, színház, kiállító terem), felkeresnek iskolát, vasútállomást, repülőteret, állatkertet. Információkat gyűjtenek a szárazföldi-, vízi-, légi közlekedésről. A családdal kapcsolatos ismereteiket rendszerezik és bővítik, tudják személyi adataikat. Be-szélgetnek a környezetükben élő felnőttek munkájáról és azok fontosságáról. Megnevezik saját testrészeiket, érzékszerveiket és azok funkcióját. IV/6. 2. MATEMATIKAI TAPASZTALATSZERZÉS A környezet változásainak megfigyelése el sem képzelhető matematikai alapismeretek nélkül. Minden matematikai fejlesztő tevékenység integrálható a megfigyelésre szánt jelenség, illetve tárgy tapasztalati rendszerébe. A matematikai tapasztalatszerzés tehát természetes környezetben a legeredményesebb. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés ezekre a korai tapasz-talatokra épít. A matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölünk meg, de a matematikai készségek megalapozása már a kiscsoportban elkezdődik. 3-4 évesek Játékba ágyazott matematikai tapasztalatszerzés a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatása játéktevékenységek közben. Az óvodai élet tevékenységei során adódó lehetőségek tudatos kihasználása a matematikai tapasztalatszerzés érdekében. 4-5 évesek A matematikai nevelés hozzájárul a gyermekek környezetükről szerzett tapasztalatainak fel-dolgozásához. A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával ész-reveszik, hogy a tárgyak, személyek, halmazok össze-hasonlíthatóak, szétválogathatóak tulaj-donság szerint, illetve saját szempontok alapján. Sorba rendezést végeznek, megneveznek mennyiségi tulajdonságokat, felismert szabályosság szerint. A számfogalom, számképzet megalapozása érdekében mérési, összemérési feladatokat


47

végeznek mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb - rövidebb, alacsonyabb - magasabb, stb.). Cselekvéseik során hatos számkörben számlálnak. Képesek két különböző mennyiséget ugyanannyivá tenni. Környezetükben a párosával jelentkező dolgokat, tárgyakat keresnek, és maguk is próbálnak párokat létrehozni. A gyermekek tapasztalatokat szereznek a geometria körében. Eljutnak a geometriai formák felismeréséig. A tükörrel való tevékenység - mozgás tükör előtt - fontos feltételét képezi a testséma, a téri percepció kialakításának. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésénél kemelten fontos ez a tevékenység. 5-6-7 évesek Összehasonlítanak mennyiségeket,(több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, maga-sabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb). Megfelelő szöveget alkotnak a mennyiségi viszo-nyokat ábrázoló képekről. 10-es számkörben számlálnak, egyéni képességek szerint tovább is. Sokféle cselekvés közben megismerik a tő- és sorszámneveket. Válogatnak mértani alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket különböző megadott szempontok szerint. Másolnak alakzatokat síkban és térben, síkidomokat válogatnak tulajdonságaik szerint (kör, négyzet, háromszög). Megismerik a térbeli alakzatok közül a kockát, gömböt és a tégla-testet. Egyszerű méréseket végeznek becsléssel és egységgel. Tudnak igaz - hamis állításokat mon-dani. Tájékozódnak a térben, biztonsággal használják az irányok elnevezését (jobb - bal, előtt - mögött, alatt - fölött, mellett - között). Megismerik a pár fogalmát. Játszanak fordított játékot, adott utasításnak mindig az ellenke-zőjét teszik (ellentétpárok keresése). Tevékenykednek tükörrel, előállítanak szimmetrikus alakzatokat. Külső világ tevékeny megismerése és hagyományápolás A környezet minél átfogóbb megismertetése azért szükséges, mert általa közvetítjük az egye-temes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, melyek az adott tájra jellemzőek. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a követ-kező tevékenységek őrzik, erősítik: A különböző évszakokhoz kapcsolódó tevékenységek (szüret, búza-ültetés, csírázta-

tás). Beszélgetés az évszakok időjárásáról és az egyes jeles napokhoz kapcsolódó népi, ter-

mészeti megfigyelésekről (vénasszonyok nyara, Katalin nap, Medárd nap). Jeles napok előtti készülődések.


48

IV/6. 3. Környezetvédelem, környezettudatos magatartás alakítá-sa A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védel-méhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását (locsolás, kertészkedés, udvargondozás). A gyermekek természethez való kötődé-sét és az élőlények meg-szerettetését szolgálják azok a valódi történetek is, amiket az óvónő a meg-figyelések során elmond. Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység eredményeként, a gyer-mekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok “közelsége” és a velük való tevé-kenykedés sajátos élményt és érzelemtöbbletet jelent a gyermekeknek. Séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, magatartásformák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kultúrált viselkedést eredményezi. A mindennapok során arra neveljük a gyermekeket, hogy takarékosan bánjanak a rendelkezés-re álló energiaforrásokkal. A helyiségekben (mosdó, öltöző, csoportszoba) kapcsolják le a vil-lanyt, ha a fényviszonyok megfelelőek. Bánjanak takarékosan az ivóvízzel mosakodásnál. A szabályok betartására, életkoruknak megfelelő, vizuális táblák, folyamatábrák figyelmeztetik a gyermekeket. Játékos formában neveljük a gyermekeket a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. A közeli hulladékgyűjtő tartályokhoz elsétálunk, és közösen kiválogatva a megfelelő konténerbe helyez-zük a szelektív hulladékot. Környezetvédelemre nevelés nem csupán az óvónő kizárólagos feladata. Az óvoda minden dolgozójától, és a szülőktől is példamutatást kíván. Az óvónő feladata Az óvónő környezethez, természethez fűződő viszonya, alap beállítottsága, értékrendje minta a gyermek és a szülők számára. Az óvodapedagógus megfigyeli a gyermekeket, megismeri érdeklődésüket, képességeiket, előkészíti és megteremti az egyénekre szabott fejlesztési területeket. Változatos problémahely-zeteket hoz létre, ezzel aktivizálja a gyermekeket a problémafelismerő-megoldó és logikus gondolkodásra. A környezet megismerésére nevelés során nem szorítkozhat csupán didaktikai helyzetekre, hanem fontos feladata, hogy a kisgyermek természetes környezetben gyűjtse élménybe ágya-zott tapasztalatait. A tapasztalat szerzések során (séták, kirándulások, kísérletezések, stb.) az óvónő felhívja a gyermekek figyelmét az eszközök helyes használatára, a szabályos közlekedésre és az egyéb veszélyforrásokra saját és társaik testi épségének megóvása érdekében. Minden olyan eset előtt (séták, kirándulások) balesetvédelmi oktatást tart, amikor a gyermekek elhagyják az óvoda területét. Tudatosan törekszik a játékból és egyéb tevékenységekből adódó tanulási helyzetek kihaszná-lására a matematikai tapasztalat szerzés érdekében is.


49

Az óvónő megteremti és ötvözi a környezeti nevelés és a hagyományápolás olyan feltétel- és tevékenységrendszerét, amelyben a gyermek egyénileg és közösen éli át a változatos ingereket. Egyben megtalálja a kapcsolódási pontokat más tevékenységekkel. Törekszik az élővilág sokoldalú megismertetésére, az évszakonként gyűjtött természeti kin-csek elhelyezésével a „természetsarokban”. A természetben való eligazodást a különböző esz-közök (nagyító, földgömb, speciális képes könyvek, folyóiratok, stb.) is segítik, melyet szintén itt találhatók. Az óvónő kezdeményezője minden, olyan családokkal együtt történő munkálkodásnak: amely alakítja, neveli a környezet iránti érzékenységét felelősségét (udvar gondozása), valamint a harmonikus környezet létrehozására (sziklakert, dísztó kialakítása az óvoda

udvarán) ösztönöz. Erősíti a hovatartozás érzését (pl. jeles napokhoz fűződő szokások közös gyakorlása,

hazánk nevezetességeit megismerő közös családi, óvodai kirándulások), amely tevékenységekbe integrálva felfedezteti a környező világ matematikai összefüg-

géseit, mennyiségi, formai, nagyságbeli, és térbeli viszonyait. A környező világ tevékeny megismerésének személyiségfejlesztő hatása A tevékenységek során a gyermekek tapasztalatokat szereznek a növények, állatok életéről, az ezekhez kapcsolódó emberi munkálatokról. Ez a tapasztalat évszakonként más és más, de évről évre visszatérő. A különböző tevékenységek során a gyermekek megismerkednek a “kül-ső” világgal, és ezzel megalapozódik a szülőföldjükhöz való kötődés. A külső világ megismerésére nevelés meghatározó a gyermek képességeinek fejlesztésében, elsősorban az alábbi területeken: tapasztalás, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség. Képessé válnak elemi problémák (ok-okozati összefüggések) felismerésére, megoldására. Te-vékenykedések során fejlődik a szóbeli kifejező képességük. A közös tevékenységek során kapcsolatot teremtenek társaikkal, erősödik akaratuk, önfegyelmük. Felébred bennük a felfede-zés, tudás öröme. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről: tudják

nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják a saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik az öltözködés és az időjárás

összefüggéseit. Rácsodálkoznak a környezetük szépségeire, ismerik környezetük növényeit, állatait,

azok gondozását és védelmét. Ismernek zöldség- és gyümölcsféléket, azok fontosságát, felhasználási módjukat. Tudják csoportosítani az élőlényeket (ember, állat, növény). Megnevezik saját testrészeiket, érzékszerveiket. Felismerik a napszakokat. Ismerik a közlekedési eszközöket, a gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés

alapvető szabályait.


50

Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, vigyáznak önmaguk és társai testi épségére.

Évszakokhoz kapcsolódó legjellemzőbb népi hagyományokat, és a hozzájuk kapcsolódó eszközöket ismerik.

Szívesen vesznek részt az ünnepeken és a népi hagyományőrző napokon. Képessé válnak mennyiségek összehasonlítására, sorba rendezésére. Szóban is kifejezik

egymáshoz való viszonyukat. Tő- és sorszámneveket a 10-es számkörben helyesen használják. 10-es számkörben tudnak két vagy többfelé bontani, elvenni, hozzáadni, és ugyanannyivá

tenni. Térben és síkban tájékozódnak ismerik és megnevezik az irányokat (jobb - bal, előtt -

mögött, stb.). Képesek a síkbeli alakzatok megnevezésére és válogatására (kör, háromszög, négyzet). Különféle elemekből szabadon és másolással építenek. Síkbeli alkotásokat hoznak létre színes pálcikák, mozaik, logikai készlet segítségével. Építőelemeket és építményeket összehasonlítanak különféle geometriai tulajdonságok

szerint. Felismerik a térbeli alakzatok közül a gömböt, kockát és a téglatestet. Tudnak sorozatokat alkotni, megkezdett sormintát folytatni.

Összegzés A külső világ megismerési folyamatában a gyermek cselekvésein, érzelmein keresztül szerzi környezetéből a tapasztalatokat, és a mindennapi életben hasznosítható, alkalmazható tudásra, kompetenciákra tesz szert. A hagyományőrzésből és a természetközelségből fakadó élmények eljuttatják a gyermeket a természettel való együttélés harmóniájához és a hagyomány tisztele-téhez. IV/ 7. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Az óvodáskorú gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki. Elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. A hagyományőrző életmód tevékenységei gazdagítják a gyermek cselekvési lehetőségeit. Természetközelségben, a természetes anyagok használata során, a rendszeresen visszatérő munkálatok ráébresztik a gyermeket arra, hogy az emberi élet velejárója egy-egy adott cselek-véssor. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti munkamozzanatokat játékában utánozza. A tevékenység munkajellegű cselekvéssé válik, ha az egyén, a közösség és a környezet javát szolgálja. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, di-csérő értékelése. Célja és feladatai A gyermek elsajátítja azokat a készségeket, jártasságokat, személyes és szociális kom-

petenciákat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. A hagyományőrző tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységek

megszerettetése.


51

Feladattudat, felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés. A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményezőkészségének kihaszná-

lása. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakí-

tása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességtel-jesítését

Munkajellegű tevékenységek tartalma Önkiszolgálás Saját képességei, és szükségletei szerint munkajellegű feladatokat végez (étkezés, testápolás, öltözködés, környezet rendben tartása). Közösségért végzett tevékenységek A naposi tevékenység vállalásában az önkéntesség dominál. A gyermek a közösség érdeké-ben étkezéssel kapcsolatos feladatokat végez. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkákhoz tartoznak: az udvar- és teremrendezés, az egyéni megbízatások, az ünnepi készülődés (ajándékkészítés, díszítés), a házimunka jellegű tevékenységek (étkezések utáni teremrendezés, sütés, stb.). A növénygondozás munkálatai közben a gyermek megismerkedik egyes munkafolyamatokkal (ültetés, vetés, locsolás, gereblyézés, stb.). Az óvónő feladatai Minden gyermeknek lehetőséget teremt arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai ér-dekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítja, bővíti a munkatevékenységekhez szükséges, gyermek számára meg-felelő munkaeszközöket, melyeket úgy helyez el, hogy a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják azokat. Megtanítja a gyermekeket az eszközök biztonságos használatára, és fel-hívja figyelmüket saját és társaik testi épségének megóvására (balesetvédelmi oktatás). Lehetőséget és segítséget ad a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munka-tevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek össz-hangban. Törekszik arra, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek, és teljes önállósággal végezhesse azokat. Személyiségfejlesztő hatása Önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, amelyek az egyéb munka-jellegű tevékenységek végzésére alkalmassá teszik. Megbecsüli saját és mások munkáját. Kitar-tása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. Az együtt-munkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. Megtalálja helyét a csoport-ban, a közösség hasznos tagjává válik és társai segítségére lesz. Óvja, védi, gondozza a kör-nyezetében élő növényeket, ezzel alapozódik meg a másról való gondoskodás igénye is.


52

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek közösen társaikkal együtt tevékenykedni. A munkajellegű tevékenységeket örömmel végzik, és sikerélményként élik meg azt. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát, szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások

elvégzésére. Munkajellegű tevékenységek során erkölcsi tulajdonságaik alakulnak (kitartás, felelős-

ség-, és feladattudat, segítőkészség). Szívesen közreműködnek a növények gondozásában.

Összegzés A hagyományőrzés munkajellegű tevékenységeinek gyakorlása során a gyermek tapasztalato-kat, jártasságokat szerez. Az érzelmi hatások révén feladattudata, ön-értékelése, önbizalma fejlődik. A közösen végzett munka, erősíti a baráti, az egymást segítő kapcsolatok alakulását. A környezetében élő felnőttek kedvvel végzett munkája mintául szolgál, s egyben meghatáro-zója a későbbi munkához való viszonyának.

“Csakis művészi élmény való a gyermeknek! Minden más árt neki.”

(Kodály Zoltán) IV./ 8. AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK


53

Az óvodai esztétikai nevelés területei: Az irodalom: mese, vers A zene: ének-zene, énekes játék A vizuális tevékenységek: rajzolás, mintázás, kézimunka

IV/8. 1. VERSELÉS, MESÉLÉS A természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti és művészeti alkotások vé-gigkísérik a gyermekkort. Programunk ezt az irodalmi élményt kívánja őrizni. Cél, feladat A gyermek érzelmi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiség-jegyek megala-

pozása a mágikus csodákkal teli meseélmény segítségével, a versek zeneiségével, a rí-mek csengésével.

A gyermek szívesen hallgassa a verset, mesét, mondókát, váljon az irodalmi élmények aktív befogadójává.

A gyermekek nyelvi és kommunikációs képességeinek fejlesztése. Az irodalmi anyag tartalma A mese, vers, mondóka anyaga zömmel a népköltészet tárházából származik. A természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások végigkísérik a gyermekkort. Az óvodások verse elsősorban a népi mondókák gyűjteményéből származik, melynek nagy része mozgással is eljátszható. A mondókák, versek, mesék a mindennapi élet hagyományaihoz, szo-kásaihoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódnak. A népköltészeten túl klasszikusok és mai magyar költők, írók gyermekeknek szánt versei, elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. Az óvodai mese- és versmondás lényege a spontán, játékos jelleg. 3-4 évesek A korosztály versanyagát elsősorban népi mondókákból, rigmusokból, valamint klasszikus költők ritmikus, zenei hatású, egyszerű stílusú, játékos verseiből állítjuk össze (10-12 vers, mondóka). A gyermek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapad. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élményt jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt közelsége teljes biztonságérzetet ad. Ez a többször átélt fizikai kontaktus a gyermek és a felnőtt pozitív érzelmi kapcsolatának megalapozója lehet. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismételgessék az állathívogató-kat, altatókat, kiolvasókat. A mese anyagát a tréfás állatmesék, népmesék, gyermekek minden-napjairól szóló történetek adják (10-14 mese). Olyan meséket, verseket tervezzünk, melyek dramatizálással, bábozással,


54

árnyjátékkal és mímes játékkal is eljátszhatók. A bábozás lehet a gyermekek első színházi él-ménye. A kicsiknél még paraván nélkül, közvetlenül érzékelhető módon bábozzunk. A minden-napokba beépülnek a drámajátékok elemei, ehhez egyszerű, kreativitást fejlesztő kellékeket biztosítunk (kendők, leplek, stb.) 4-5 évesek A középsős korú gyermekek mondókaanyagát a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsaszö-vegű kiolvasók alkotják (5-6 mondóka). Szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikus és mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmus-élményt nyújtó művei (5-6 rövid vers). Az új ver-sek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulataihoz. A verseket kísérje játékos mozgás, mozdulatsor. Olyan mondókát, verset is válogassunk, amelyek az év-szakok, napszakok nevét rímbe foglalják, hogy ezzel is segítsük a gyermekek időben való tájé-kozódását. Életkornak megfelelő drámajátékokat játszunk, kelléket biztosítunk. A korosztály meséi már lehetnek több fázisos szerkezetű népmesék, állatmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék, klasszikusok és mai magyar írók meséi is (10-14 új mese). Az óvónő segítségével játsszák el a meséket, valamint a gyermekek egyéb élmé-nyeit. Az önálló bábozásra, dramatizálásra nagyszerűen alkalmasak a kiscsoportban sokszor hallott és rögzült egyszerű mesék. 5-6-7 évesek Nagycsoportban a gyermekek mondókaanyaga gazdagodik különböző típusú népi mondó-kákkal, kiolvasókkal. (4-5). Megismernek közmondásokat, amelyeket a környezetükben gyak-ran hallanak. Minden adódó alkalmat felhasználnak a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Bátran tervezhetők lírai versek, mert a gyermekek már ebben az életkorban is megérzik a köl-tői képek lírai szépségét (15-20 új vers). Ez az életkor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb nép-meséken, novellisztikus, realisztikus meséken át beépülnek a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, műmesék a gyermekek mesetárába. Ebben az életkorban alakul ki az úgynevezett mese-tudat a gyermekeknél (15-20 új mese). Életkornak megfelelő, összetettebb drámajátékokat játszunk, kelléket biztosítunk. Helyet kapnak a folytatásos mesék, melyeket több napon, héten át mesélünk. A hallott mesé-ket önállóan is dramatizálják, bábozzák paravánnal vagy a nélkül. Témájukkal komplexen il-leszkednek az egyéb tervezett tevékenységekhez. Az óvónő feladatai A módszerek és eszközök tudatos megválasztása lehetővé teszi az óvónő számára az egyéni képességek fejlesztését. Megismeri a gyermek, otthonról hozott irodalmi élményeit és beszéd-fejlettségének fokát. Biztonságot adó, oldott, szeretetteljes légkört biztosít, ahol bátran kezde-ményezhet beszélgetést, verselést a gyermekek számára. Állandóan visszatérő hangulati elemekkel (gyertyafény, furulyaszó) teremti meg a mesélés családias légkörét. Előadása hiteles, összhangban áll metakommunikációs jelzéseivel, így hat a


55

mesélés, verselés a gyermek produktív képzeletére. Drámapedagógiai módszerekkel segíti a gyermekek bábos, dramatikus kezdeményezéseit. A mese cselekményének eljátszásában van a hangsúly, nem a szöveg betanításán. A vers, mese dramatikus és drámajátékokhoz kellékeket, helyet biztosít. A mesélést, verselést átgondolt - a gyermek egyéni és életkori sajátosságaihoz, beszédfejlett-ségéhez igazodó - anyagválogatás és az irodalmi anyag tudatos, időrendi ütemezése (évkör figyelembe vétele) előzi meg. Igényesen választja és tervezi az elalvás előtti mesét is. Az új mesét a gyermekeknek több alkalommal meséli. A különböző tevékenységeket hangulatába hozzáillő mondókák és versek felidézésével tesz színesebbé (komplexitás). A mese-vers személyiségfejlesztő hatása Az óvónői beszédminta alapján a befogadás, a gyakorlás által a gyermek kiejtése csiszolódik, szókészlete gyarapodik. Anyanyelve, irodalmi szépérzéke tökéletesedik. A népmesék, mondó-kák, az irodalmi művek hallgatása, mondogatása közben erősödik az egymás iránti figyelem és az összetartozás érzése. Az irodalmi élmény érzelmeket vált ki a gyermekben. Az ismétlések, a dramatikus játékok, a bábozások lehetőségeket nyújtanak az irodalmi élmény újra átélésére, az önálló fantáziadús alkotásra. A népmesék cselekménye állásfoglalásra készteti a gyermeket, ami erkölcsi érzéke alakulását segíti. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesét. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak társaik és a maguk szórakoztatására. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, a hallott meséket saját szavaikkal elmondani és

azt mozgással, mimikával megjeleníteni, kifejezni. A mese hatására fejlődik erkölcsi ítéletalkotásuk. A szabad önkifejezés eredményeként drámajátékokat játszanak. A mesék segítik a gyermekeket a világ dolgaiban való eligazodásban, alapvető kérdések-

re találnak választ életkoruknak megfelelő, sajátos, képi szimbolikus formában. Szívesen forgatják, óvják, becsülik a könyveket.

Összegzés Az óvodában szerzett esztétikai, irodalmi élmények és a népköltészet értékközvetítő hatásai a fejlődő személyiség irodalomhoz való későbbi viszonyát befolyásolják. Fontos, hogy az óvónő a mindennapokban az irodalom nyújtotta érzelmeket, természetes viselkedésmódjával közvetít-se.


56

IV/8. 2. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK GYERMEKTÁNC A mondókák, népi énekes játékok hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz, fennmaradni-uk is ezért sikerült. Érzelmeiket, örömüket, bánatukat dallal fejezték ki. Minden alkalomnak megvolt a saját dal- és szokásrendszere. Cél, feladat A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre szoktatás A közös játék, a közös éneklés örömének megéreztetése A játékok mozgásanyagával a mozgáskoordináció fejlesztése Az esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra formálása, a zenei anyanyelv megalapozása A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése

A zenei nevelés tartalma: Népi mondóka: ölbe vevő, cirógató, csiklandozó, tapsoltató, ujj és tenyérjátékok, lova-

goltató, csúfolódó, kiszámoló stb. Pentaton terjedelmű, népi dalos játékok: állathívogató, naphívogató, esőváró, sípkészí-

tő, játékra hívogató, leánykérő, kifordulós játékok, ludas játék, kapus játék, küzdő- és sorjáték stb.

Énekes népszokások: azok a népszokások fordulnak elő, melyek megfelelnek a gyer-mekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok váltakozásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék öröme indukálja ezek-nek az énekes népszokásoknak az éltetését.

Készségfejlesztés zenei elemei: tiszta, csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dal-lamok, a ritmusmotívum visszaadása, a tempó (gyors - lassú), a hangmagasság (magas - mély) érzékeltetése, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül megfi-gyelhetők a természet hangjai, emberi és állathangok, a hangszerek hangjai és a környe-zet zörejei.

A zenehallgatás anyaga: lehetőleg élő hang, népdal, hangszeres muzsika. 3-4 évesek A gyermekek megismerik a felnőttel közösen játszható ölbeli játékokat (ölbe vevős, cirógató, csiklandozó, tapsoltató, ujj- és tenyérjátékok, lovagoltatók). A kicsik olyan 4-5 hangból álló énekes játékokat ismernek meg, amelyek játéka álló helyzet-ben, játékos mozdulatokkal eljátszható. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok vannak (10-15 énekes játék, 6-8 mondóka). A gyermekek a jóízű játékok közben szerzik meg a zenei készségeket, ismernek meg zenei fogalmakat. Tudnak halkabban és hangosabban beszélni, mondókákat mondani, és dalt énekel-ni. Megfigyelik a csendet, a környezet hangjait, zörejeit és a dallamjátszó hangszerek hangszín-ét. Megérzik az egyenletes lüktetést mondókában, dalban, érzékeltetik különböző játékos moz-dulattal. Hallanak az óvónő előadásában népdalokat, melyek végigkísérik a kézműves tevé-kenységeket is.


57

4-5 évesek A középsős korosztálynak tervezhetünk 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat (12-15 gyerekdal, 4-5 mondóka). Ismételgetik a kiscsoportban tanult dalokat is. Énekelnek egyénileg, kisebb csoportban halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben. Megismerik a csigavonalat, hullámvonalat, a szerep-cserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmuson túl, a csoport fejlettségének függvényében megjelenhet már a szinkópa is. A dalokat úgy választjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, mozgásos játékokat lehessen kitalálni. Megismerkednek többféle népi ritmushangszerrel és a ritmusérzék fejlesztése érdekében, használják azokat. Megérzik és visszaadják az egyenletes lüktetés, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Kedvvel hallgatják a napi tevékenység hangulatát szolgáló népda-lokat (óvónő éneke, népzene, hangszeres muzsika). 5-6-7 évesek A nagycsoportos korosztálynak tervezhetünk 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt, hat hangterjedelemben. Olyan dalok is szerepelnek, melyekben már szünet, szinkópa is előfordul. Az életkorból faka-dó szabálytartó képesség megengedi, hogy bonyolultabb párcsere, kapus, hidas sorgyarapító-fogyó játékok is tervezhetők legyenek. Az énekes játékok mozgásanyaga bővül olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak (gyermektánc). A hallásfejlesztő fogalom párokat, például a halkabb, hangosabb éneklést összekapcsolják a tempó változtatásával vagy dallambújtatással. A ritmus fejlesztés eredménye, hogy a gyerme-kek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést a mondókák, dalok ritmusától. Megismerik a népi hangszereket (köcsögduda, doromb, furulya, citera, hegedű). A gyerme-kek egyre gyakrabban játszanak zenei formaérzék fejlesztő játékokat. A gyermekek mondókák-ra, rövid mondatokra, történetekre dallamot komponálnak (énekbeszéd), s ezzel fejlődik zenei alkotókészségük. Az óvónő feladata Az óvónő megteremti a zenei nevelés alapvető feltételeit (nyugodt légkör, hely, idő, eszköz) és felhívja a gyermekek figyelmét a mozgásos játékokban rejlő veszélyforrásokra saját és társai testi épségének védelme érdekében. Szeret, és tisztán tud énekelni. Folyamatosan bővíti a gyermekek számára énekelhető népdalanyagát. A zenei élményre mindennapos lehetőséget teremt, minél többféle tevékenységhez kapcsolja. Gyakran énekel népdalokat, melyek hangu-lathordozói egy-egy hagyományőrző tevékenységnek. A zenei képességfejlesztő játékokat egyéni, páros vagy kiscsoportos formában szervez. Figyelembe véve a gyermekek egyéni ké-pességeit. Ezt tartja szem előtt a zenei anyag összeállításában is. Törekszik az esztétikus moz-gás kialakítására, egyszerű utánzással követhető tánclépéseket mutat (táncház). A zenei anyagot a mindennapi tevékenységekhez és az ünnep körökhöz elsősorban a népzene világából meríti. Néhány ismert komolyzenei mű hallgatását is beépíti a mindennapokba. A


58

mondókák, dalok megfelelő megválasztásával fejleszti a gyermekek zenei képességeit (hallás, ritmus). Az ének foglalkozások végén olyan népdal csokrokat tervez, melyre a gyermekek utánzással követhető egyszerű tánclépésekre mozoghatnak (előkészítés a táncházra). Példaadással és di-csérettel buzdítja tiszta éneklésre a gyermekeket. Improvizációs törekvéseiket észreveszi, azo-kat ötleteivel tovább lendíti, fejleszti. Ének-zene énekes játékok, gyermektánc személyiségfejlesztő hatása A zenei nevelés hat a gyermekek érzelemvilágára, esztétikai fogékonyságára. Megalapozza a zenei befogadás képességét, emléknyomai fellelhetők a gyermekek improvizációiban. A lelassí-tott mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejté-sét. A mondókák, énekek hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. A gyermekek élvezettel játsszanak énekes játékokat, gátlások nélkül, egyedül is énekelnek. Élvezettel figyelik a zenehallgatást, megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat (halk – han-gos, gyors – lassú, magas – mély). A zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik a gyermek, mozgás összerendezettségét, fegyelmezettségét. Ez a tánc alapja, mely a gyermek harmonikus, ritmikus mozgásán alapul. A hangszeres játék, amely egyszerű mondó-kákat, dalokat ritmushangszerrel kísér, felkelti a gyermekek érdeklődését. A zene, mint esztéti-kum felfedezése, átélése és létrehozása, szükségletként épül be a gyermeki személyiségbe. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek élvezettel játsszák az énekes játékokat. Tudnak természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. Képesek cselekvéssel kifejezni az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát. Ismernek az évszakokhoz és ünnepkörökhöz kapcsolódó mondókákat, dalokat, dalos já-

tékokat. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Tudnak differenciálni és megnevezni zenei és zörejhangokat. Megismerkednek néhány tér-formaalakítási lehetőséggel, tudnak egyszerű táncos mozgá-

sokat végezni helyes testtartással. A gyermekek gátlások nélkül, egyedül is szívesen énekelnek. Kitalálnak dallamhoz mozgást, játékot, próbálkoznak dallam rögtönzésekkel. Megismernek néhány egyszerű népi hangszert, ritmus hangszert és azokat tudják hasz-

nálni. A gyermekeknél megalapozódik a zenei befogadás képessége.

Összegzés A gyermek zenei képességeinek alapozását sokrétű zenei eszközrendszer segíti. A zenei anyag igényes válogatás hatására válik a fejlesztés céltudatos eszközévé. A zene érzelmekre hat, élményt nyújt, aminek hatásara a zene iránti fogékonysága.


59

IV/8. 3. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA (VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK) A gyermek ábrázoló tevékenysége, a vizuális nevelés legfontosabb része, mely az óvodai ne-velés egészét áthatja. Az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újra alkotását teszi lehetővé a gyermek számára. A nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazásával a gyermek felismerheti, hogy vala-mely élményt, eseményt, érzést több úton is ki lehet fejezni. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi kismesterségek gyakorlása által is gazdagodnak. Cél, feladat A tevékenység célja, az örömteli cselekvés. A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése különböző technikák alkalmazásával valósul meg. A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet fejlesztése, segíti a gondolkodás fejlődését. A gyer-mekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használ-ják a népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket. Alakuljon vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei iránt. Váljanak fogékonnyá a természeti szépségek meglátására. Alakuljon kézügyességük, fejlődjön tér-forma- színérzékelésük. A vizuális tevékenységek tartalma A tevékenységek tartalmi lebontása a gyermek életkori és egyéni képességeire épül. Plasztikai munka papírhajtogatás

papírplasztikák síkban és térben

textilplasztikák

plasztikák a természet kincseiből

agyag, plasztilin

gipszöntés

Képalakítás firkálgatás, nyomhagyás nagy felületen

nagyméretű rajz az udvaron

rajz, festés

nyomatkészítés

viaszkarc dekopázs gyapjúzás


60

terménykép ragasztással Építés nagy terek alakítása

építés homokból és hóból

térbeli alakzatok építése

sorakoztatás, rakosgatás a térben

makettek készítése

térrészek berendezése

Tárgyformálás és játékkészítés báb-és játékkészítés természetes anyagokból, papírból, fából, vegyes anyagból

gyermek hangszerek természetes anyagokból

figurális játékok természetes anyagokból

fonás, sodrás, szövés, körmöcskézés, fűzés

textilfestés

tojásfestés

üvegfestés

gyögyözés

papírmasé

zöldség-és terményfigurák

A vizuális nevelés sokszínű összetett nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, min-tázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést, mo-dellezést. Ezeket az óvodában használt és ismert tevékenységformákat, a hagyományőrző, dí-szítő művészet technikáival vagy a népi kismesterségeket őrző elemekkel bővítjük ki. A kézimunka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei sodrások, fonások, szövések. A gyapjú anyaga szárazon, nedvesen - nemezelés - többféle technikát kínál. A méhviasz, a tojás írókázás mellett a batikolásra is alkalmas. Az agyagozás ösztönszerűen hat, ha az elkészült alkotásokat a gyermekek felhasználhatják a játéktevékenységükben. A játékeszköz készítések technikáit a gyermekek képesek elsajátítani: rongybaba, csutkababa, különböző terméseszközök, stb. A jeles napi készülődések során a gyermekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek közös készítésében. Pl.: adventi koszorú-készítés, mézes-kalács gyúrás, díszítés, karácsonyi gyertyaöntés, farsangi maszkkészítés, húsvéti tojásdíszítés. Ezekhez, a tevékenységekhez év-szakonként gyűjtjük és beszerezzük a különböző természetes anyagokat (kukorica, makk, gesztenye, csuhé, gyékény, szalma, vessző, gyapjú, méhviasz, bőr, textíliák, spárgák, agyag, kavics). Az óvónő feladatai


61

Az egész nap folyamán biztosítja az óvónő a vizuális tevékenységek lehetőségét a gyerme-keknek (hely, eszköz, idő). Kézműves sarkot alakít ki, ahol a vizuális tevékenységekhez, népi kismesterségekhez szüksé-ges eszközök és a közösen gyűjtött anyagok is megtalálhatóak. Fontos az egyéni és közös él-mény nyújtása a gyermekeknek, mert ez pontosabbá teszi a vizuális bevésődést. Ezzel segíti, hogy a gyermek saját szintjén, saját elgondolása szerint, egyéni élményeit újraalkossa. Az óvónő megmutatja a tevékenységek helyes technikáját, munkafogásait. Minden esetben tudatosan és átgondoltan tervezi és szervezi meg a gyermekek tevékenységeit, és egyben fel-hívja figyelmüket saját és társaik testi épségének védelmére (balesetvédelmi oktatás). Hagyományápoló tevékenységformákat időrendben kapcsolja az évkörben be-mutatottakhoz, de a technikák gyakorlására ezen időszakon kívül is az egész nap folyamán lehetőséget biztosít. A szépre való rácsodálkozással, az alkotások létrehozásával erősíti a gyermekek ízlésvilágát. Tavasztól őszig időjárás függvényében a vizuális tevékenységeket az udvarra tervezi. A vizuális tevékenység személyiségfejlesztő hatása A gyermek a vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átéli az alkotás örömét. Formálódik alkotóképzelete, ábrázolókészsége, önkifejezésének módja, önbizalma. A természetes anyagok sokrétű lehetőséget nyújtanak a manuális tevékenységek gyakorlására, melyek hozzájárulnak a finommotorikus készségek, képességek fejlődéséhez. A természet látványa segíti a szín, a forma, az alak-háttér észlelésének fejlődését. A téralakí-tás során fejlődik tér- és formaérzéke és tájékozódási képessége. A változatos cselekvések so-rán a gyermek alkotókészsége, fantáziája csiszolódik, amely hat értelmi képességeinek fejlődé-sére is. A gyermek képessé válik arra, hogy megfigyeléseit átértelmezze, azokat új kombinációkban alkalmazza. Alakul képszerű gondolkodása. Az elkészült tárgyak további tevékenységre moti-válják, amely gazdagítja játékát, és ennek segítségével alkotó képes emberré válik. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran, biztonsággal hasz-

nálják az ábrázolás eszközeit. Alkotásaik során, szabadon választott technikákat alkalmaznak, örömmel, saját kedvükre

ábrázolnak. Rendelkeznek a koordinált szem- és kézmozgással, biztonsággal használják a ceruzát. Díszítenek tárgyakat, képesek a sorminta folytatására és létrehozására. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színeket megnevezik,

és egyénileg alkalmazzák. Emberábrázolásnál megjelennek a részformák, esetleg egyszerű mozgások.


62

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a szép látványára, megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak

az alkotásokról.

Összegzés A megerősítő légkörű környezetben a gyermek jó kedvvel, szívesen alkot. A téri észleléssel, a térbeli - formai képzetek gazdagításával, a mintázó, rajzoló esz-közök használatával szerzett tapasztalatok - az arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlásával - előkészítik a gyermek írás-olvasás tanulását. Tevékenységének, alkotó munkájának eredményei személyiségének fej-lődését tükrözik.

„Felfedezni az egyes gyermek egyéni érdeklődését és lehetővé tenni számára, hogy szabadon követhesse.”

(C. Rogers)

V. DIFFERENCIÁLT BÁNÁSMÓD AZ ÓVODÁBAN, KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK


63

NEVELÉSE

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja minden vonatkozásban kiemeli a differenciált nevelés szükségességét.

„Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajá-tosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. (ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket is).” OAP 2012.

Célja és feladatai: Minden kisgyermek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, stabil,

személyes kapcsolat megteremtése. Az óvodába járó gyermekek saját képességeikhez mérten, egyéni ütemben önmagukhoz

képest fejlődnek. Az élmény dús tapasztalatok, tevékenységek által a bennük rejlő egyedi képességek, tu-

lajdonságok (tehetség) kibontakoznak, a hátrányok csökkennek. A differenciált nevelés segítségével a gyermekek személyisége a maga útját bejárva fej-

lődik, és így válik alkalmassá, éretté az iskolai életre. Az óvodai nevelésben minden gyermek számára biztosítanunk kell, hogy a maga módján, egye-di ütemben, egyéni képességei szerint tudjon kibontakozni személyisége. A differenciált bánásmód a nevelés valamennyi területére vonatkoztatva azt jelenti, hogy min-den kisgyermeket az egyéni adottságaihoz, képességeihez, saját lehetőségeihez, és aktuális fejlettségi szintjéhez mérten nevelünk és fejlesztünk. Az azonos életkorú gyermekek között is nagy egyéni különbségek vannak. A differenciált nevelés legfontosabb feltétele a demokratikusan nevelő, toleráns, a különböző-ségeket elfogadó, befogadó környezetet teremtő pedagógus személyisége. Az óvónő feladata Az óvónő feladata a gyermek sokoldalú megismerése családi környezetben, a játék, mozgás és egyéb tevékenységek során. Az óvodai nevelés minden területén a gyermek egyéni képességeihez igazodva tervezi meg a nevelési feladatait, céljait, eszközeit, módszereit. A gyermekek számára egyértelműen körvona-lazódott és követhető szabályokat tűz ki. Feltárva azokat az okokat, hatásokat melyekből a gyermekek közötti egyéni különbségek adódnak. A nevelési feladatokat egyénre szabottan tervezi (nevelési terv). A fejlesztés alapja mindig a gyermek aktuális fejlettségi szintje. Egyéni fejlettség mérő lapot vezet minden gyermekről. Jó minőségű, megfelelő fejlesztő hatású eszközöket, játékokat biztosít a gyermekeknek, egyéni képességei szerint.


64

V./ I. Tehetséggondozó program

„A tehetség is a természet azon értékei közé tartozik, amely gondozást kíván. Nem kapálást, nyírást, permetezést, csak dús termőtalajt, odafigyelést és szabadságot a növekedéshez.

/Gyarmathy Éva/

A tehetséggondozás folyamata Nevelőmunkánk során találkozunk olyan gyermekekkel, akik produktívabbak, mint kortársa-ik. A korán megnyilvánuló képességek kibontakoztatása sajátos ütemű haladást feltételez min-den vonatkozásban. Ha ezt nem kapja meg a gyermek, személyisége problematikussá válhat. A tehetség megjelenése lehet specifikus, amikor egy-egy területen mutat többet, pl.: szociális kompetencia, mozgás, zene, matematika, valamint általános, amikor minden területen előbbre jár a gyermek. Az óvodáskor „alapozó” korszak, elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődés biztosítása a legfon-tosabb feladatunk, a szabad játékon keresztül. Minden kisgyermek egyedi és megismételhetet-len személyiség, erős és gyenge képességterületekkel. A jó képesség, viszont nem azonos a tehetséggel. Minden kisgyermek esetében az erősségekre építő készség- és személyiségfejlesz-tésre törekszünk az óvodai élet változatos tevékenységtárházán keresztül. Óvodánk a maga kiegyensúlyozott légkörével, akarva-akaratlanul felszínre hozza a többet mutató gyermekek adottságait, képességeit is. A tehetségre utaló jelek: Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb a tehetség azonosítása. Óvodás korban inkább tehet-ségígéretről, tehetségcsíráról beszélünk. A tehetségígéretet mutató gyermek viselkedésének, ismeretszerzésének jellemzői a következők:

A tehetséges gyermek nagyon sokat tud a legkülönbözőbb dolgokról. Gyorsan tanul, igen mo-tiváltak az ismeretekre. Jó megfigyelő. Általában folyamatos és kifejező a beszéde. Előfordul-hat hadarás, dadogás, mert előbbre jár a gondolkodása, mint a beszéde. Szeret választékos fogalmakat használni, gyakran maga is alkot különleges kifejezéseket. Gondolkodási műveletekben előbbre jár a kortársainál, nagyon erős a kritikai érzéke. Szíveseb-ben dolgozik önállóan, kevésbé igényli a felnőtt segítségét. Hamarabb kezd el felnőtt problé-mák iránt érdeklődni (születés, halál, háború, stb.). Általában hamarabb megtanul olvasni. Az ismeretek feldolgozásában gyors, fantáziája színes, eredeti. Nem értékeli a sablonos megoldá-sokat, semmit sem vesz késznek, kutat az eredeti után. Ami őt érdekli, azzal nagyon intenzíven foglalkozik, elsősorban nem a jutalomért dolgozik. Kíváncsiságkésztetése nagyon erős. Krea-tív, kedveli az újszerű tevékenységeket, alkotókedve kimeríthetetlen. Sokoldalúság, széles körű érdeklődés jellemzi a tehetségcsírát mutató gyermeket. A tehetséges gyermekek egy részénél már óvodás korban megfigyelhetőek lehetnek az átlagot meghaladó speciális képességek: ze-nei, képzőművészeti, vagy matematikai. A tehetség jellemzői közül (az azonosítás szempontjából) négy összetevőt emelhetünk ki: átlag feletti általános képességek,


65

átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség.

A tehetséghez társuló esetleges problémák, gyenge oldalak: A tehetséges gyermekre jellemző a naiv fogékonyság a dolgok iránt, ebből adódhat esetleges hiszékenység. Alkalom adtán megfigyelhető szembe helyezkedés a pedagógus irányításával, a részletek elhanyagolása. A tehetséges gyermek a logikátlan dolgokat nehezen fogadja el. Új rendszereket talál ki és ebből időnként konfliktusok származhatnak. Nem szereti a rutinmunkát, túl hamar akar szert tenni az alapkészségekre, lehet, hogy ehhez még éretlen az idegrendszere. A korai otthoni, vagy óvodai ösztönzés hiánya elnyomhatja intellektuális kíváncsiságát. Fejlett kritikai érzéke miatt bizalmatlanok lehetnek mások iránt. Gyakran az ismert dolgokat elutasítja, mert igénye van az újbóli feltalálásukra. A félbe szakítást rosszul tűri. A siker elismerésére erős vágyat érez, ugyanakkor kritika esetén megsértődik. A tétlenséget nehezen viseli. Gyakran figyelhető meg a csoportbeli együttműködés hiánya, az egyéni bánásmód állandó elvárása, se-gítség igénylése az alapvető kompetenciák kialakításában és fejlesztésében. A pszichikus funk-ciók területén lehetnek szembe tűnő lemaradások és különbségek az egyes képességek között. Például kiemelkedően magas intellektuális képességek, ugyanakkor gyenge szociális kompe-tenciák, vagy ügyetlen, esetlen nagymozgások. Cél, feladat: Megfelelő lehetőségek, tevékenységek, érzelmi légkör kialakítása, biztosítása a kiemel-

kedő képességek kibontakoztatásához. A gyermek kiemelkedő adottságainak, képességeinek erősségeinek felfedezése, önbi-

zalmának, önértékelésének fejlesztése. A leghatékonyabb tehetségazonosítás, minél több kisgyermekben vegyük észre a tehet-

ségre utaló jegyeket. Az érdeklődésnek, kiemelkedő képességeknek megfelelő tehetséggondozás. Inger gazdag környezet és komplex helyzetek teremtése az óvodai mindennapokban, a

gyermek önkifejezésének és együttműködésének segítése. A gyermek teljes személyiségfejlődésének segítése az önkifejezésen keresztül. Az alulteljesítő gyermek tehetségének felismerése, az alulteljesítés okainak feltárása. A tehetségígéret erős oldalainak fejlesztése, gyenge oldalak kiegyenlítése. Gazdagító programok, projektek kidolgozása, megvalósítása, értékelése. Óvodán kívüli lehetőségek, programok felkutatása. Szülők bevonása, folyamatos tájékoztatása gyermekük fejlődéséről, az otthoni fejlesz-

tés lehetőségeiről. Folyamatos konzultáció a fejlesztést végző szakemberek között (óvodapedagógus, fej-

lesztő pedagógus, logopédus, pszichológus).

A tehetségazonosítás folyamata:


66

Az óvodavezető az első, bemutatkozó szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket az in-tézmény tehetséggondozó programjáról.

Az óvodapedagógusok a középső csoport második félévében szerveződő szülői érte-kezleten részletes tájékoztatást adnak a szülőknek az óvodai tehetséggondozás módjá-ról, a szűrésekről, a munkaközösség által elkészített segédanyag szerint.

Az első és a második óvodai életévben a csoportok óvodapedagógusai megfigyelik a gyermekek általános, és speciális, kiemelkedő képességeit és rögzítik a személyiség la-pon. A nagycsoport csoport év elején, már a tulajdonságlista szempontjai alapján azo-nosítják a „tehetségígéreteket”.

A tehetségazonosítás folyamatába bekapcsolódik a fejlesztő pedagógus (MSSST szű-rések), valamint a logopédus, pszichológus (pszichológiai módszerek alkalmazása).

A szülőkkel az óvodapedagógusok, egyéb szakemberek, fogadóórák keretében célzott beszélgetéseket folytatnak gyermekük erős és gyenge oldalainak, képességeinek fejlesz-téséről.

Az MSSST mérés alapján történik a kimagasló rész- vagy általános képességek rögzíté-se, valamint az óvodapedagógus pedagógiai megfigyeléseinek összevetése. A szakem-berek konzultációja után történik a pszichológiai tesztek felvétele a kiválasztott gyer-mek/ek/nél.

A pedagógusok és a pszichológus által egyaránt kimagasló képességeket mutató gyer-mekeknél konzultáció keretében történik az egyéni fejlesztési programok megtervezése, otthoni gazdagító lehetőségek átgondolása.

A nagycsoportos korosztálynál a kiemelkedő, speciális képességet mutató gyermekek esetében programszerű egyéni fejlesztés történik, valamint óvodán kívüli lehetőségek keresése, felkutatása a tehetség kibontakoztatása érdekében (művészeti pályázatok, versenyek stb.).

A szülőkkel folyamatos a kapcsolattartás a gyermek fejlődéséről, az otthoni tapasztala-tokról és az óvodán kívüli programok lehetőségéről.

A tehetségazonosítás módszerei: Általános megfigyelés

Személyiség megfigyelés tulajdonságlista alapján

Tehetségdiagnosztikai mérések / pedagógiai, pszichológiai / kreativitás, motiváció, in-telligencia területén

A tehetséggondozás módja az intézményben

1. Gyorsítás, léptetés: melynek lényege, hogy a nevelő, aki ismeri a gyermek képességeit,

az adott területen magasabb szintű feladatokat ad. Hagyományőrző programunk gazdag lehetőségek tárházával áll rendelkezésre e mód-szer alkalmazásához.


67

2. Gazdagítás, dúsítás: A gyermekek fejlesztése az óvodai tevékenységek során történik. A gyermekek felfedeznek, valódi problémákat oldanak meg, amihez interdisciplinális megközelítés szükséges. A pedagógus projekt-módszerrel valósítja meg, a tehetséggondozás ezen módját. Nagy hangsúlyt helyez a projekt kidolgozásakor a gondolkodás-kreativitás fejlesztésé-re, valamint az empátiás készség, társas-és vezetői készségek, a személyiség komplex fejlesztésére. A pedagógus, gazdagító programokat ajánl a középsős-és nagycsoportos korú, kiemel-kedő képességű gyermekeknek.

A tehetséggondozás területei: A csoportban az óvodai mindennapok során, a szabad játékban: A tehetségígéretet mutató gyermekek is elsősorban a csoportjukban élik óvodás életüket. El-sődleges tevékenységük a játék. A játékeszközök megválasztásakor ezért fontos, hogy olyan játékok, eszközök, könyvek stb. is jelen legyenek a csoportban, melyek kielégítik az intellektu-ális kíváncsiságukat, érdeklődésüket, tudásvágyukat. A csoportszoba „felfedező” polcán, melyhez a gyermekek bármikor hozzáférnek, helyet kapnak, olyan eszközök, játékok, melyek igazodnak a gyermekek kiemelkedő intellektuális igényeihez és érdeklődéséhez. A legváltoza-tosabb gondolkodást és kreativitást fejlesztő játékok, a sakk, térbeli társasjátékok, logikai játé-kok, atlaszok, könyvek, földgömb, térképek, nagyítók kerülnek elhelyezésre. Minden olyan játéknak helye van itt (akár gyermekek által készített), amely a gyermekek kutató érdeklődését, kíváncsiságát és átlag feletti intellektusát fejleszti, előre viszi és a gazdagító programok és pro-jektek anyagához is felhasználható. A játékokat, eszközöket az udvari tevékenységek, séták, kirándulások során is használhatják a gyermekek, például a természet megfigyeléseinél. A gyermekek számára kidolgozott gazdagító programok, projektek során: Az évszakok, jeles napok köré csoportosítható témaköröket projektek során dolgozzuk fel. A projektek témáit és anyagát úgy állítjuk össze, hogy a differenciált bánásmód feladatait meg tudjuk valósítani. A felzárkóztatástól a tehetséggondozásig minden gyermek egyéni képessége-ihez igazítva tevékenykedhet a sokszínű és sokféle lehetőséget kínáló feladatokban. A projek-tek során a kiemelkedő képességű, tehetségígéretet mutató gyermekek fejlesztése érdekében egyénre szabott gazdagító tevékenységeket tervezünk. A feladatokban, tevékenységekben min-den gyermek részt vesz az egyéni képességeinek megfelelően. A gazdagító programok tartalma minden esetben függ a projekt témájától, illetve a tehetséggondozás képességterületétől és az adott gyermek esetleges speciális kiemelkedő képességétől. A gazdagító programok területei lehetnek: 1 .Művészeti területek:

Kézműves tevékenységek, vizuális nevelés:


68

A tehetséggondozás lehetőségei közül, hagyományőrző programunkban kiemelkedő helyen kell számításba vennünk a vizuális nevelés területeit. A mindennapi kézműves tevékenységek a gyermekeknek állandó alkalmat adnak fantáziájuk, képzeletük, kézügyességük vizuális kifeje-zésére. A különböző tevékenységek során az egyes technikákkal ismerkednek, és lehetőségük van azok önálló alkalmazására (agyagozás, szövés, fonás, képalakítás, stb.) Fontos megfigyel-ni, hogy a gyermekek az alkotásukban mit ábrázolnak, hogyan bánnak a színekkel, anyagokkal, formákkal, mennyire kreatívak, érzelem gazdagok, kifejezőek a „műveik”. A legfontosabb, hogy vidám hangulatú, ötletgazdag alkotótevékenység alakuljon ki, ahol a gyerekek jól érzik magukat, szívesen vesznek részt a tevékenységekben, mely hozzájárul sze-mélyiségük harmonikus fejlesztéséhez. A gyermekek elkészíthetik a projektekhez tartozó esz-közöket, játékokat. Például a „közlekedés” projektnél közlekedési eszközöket, „állatok” pro-jektnél különféle állatokat, a Föld napjára készülve a bolygókat stb. A művészeti tevékenysé-gek gyakorlásához változatos, jó minőségű írószerek, rajzeszközök, festékek, különleges rajz- és kartonpapírok, agyag, fonalak, természetes anyagok állnak a gyermekek rendelkezésére. Látszólag haszontalan dolgokból alkotják a legkreatívabb eszközöket. Minden olyan anyagot behozhatnak és felhasználhatnak a vizuális alkotásokhoz, mely a kreatív ötleteiket kielégíti (pa-pírgurigák, parafa dugó, cserepek, dobozok, természet kincsei stb.). A gyermekek megtanulják alkotó szemmel nézni a dolgokat. A kézműves tevékenységek során azonban elsősorban a sza-bad alkotás, kreativitás, „én csinálom” élménye, öröme a legfontosabb cél.

Ének-zene, énekes játékok, zenei képességek fejlesztése:

A zenei tehetség már igen korai életkorban megmutatkozhat. Korán megállapíthatók a gyerme-kek adottságai, hallás és ritmusérzékük. Hagyományőrző programunk gazdag tárházában ez a terület is maximálisan alkalmat nyújt a kiemelkedő zenei képességű gyermekek felfedezésére és fejlesztésére. Elsősorban az improvizatív zenei, és ritmusjátékokra helyezzük a hangsúlyt, ha a kiemelkedő zenei képességeket fejlesztjük. Természetes anyagokból, saját készítésű ritmus-hangszerekkel, kreativitást fejlesztő játékokkal gazdagítjuk a zenei nevelés anyagát.

Mese, vers, bábozás, dramatizálás, drámajátékok, szociális kompetenciák fejlesz-

tése: A gyermeki fantázia egyik legproduktívabb színtere a mesék és a versek világa. Az élményeiket újra élhetik a bábozás, dramatizálás során, szabad teret engedve az alkotó képzeletnek. A me-sevilágban minden lehetséges. A gyermeki fantázia rugalmasságának fejlesztéséhez a legkülön-félébb kellékek felkínálása és az ezekkel való foglalatoskodás lehetőségének biztosítása fontos feladatunk. Az improvizációhoz, a dramatikus- és szerepjátékokhoz különböző (gyermekek által készített, vagy hozott) kellékeket vehetnek igénybe a gyerekek. Jelmezek, fejdíszek, bá-bok, paraván és egyéb kiegészítők segítik az átváltozást, az óvodai bútorok, sejtasztalok is mobilizálhatók, mozgathatók. Mindent lehet változtatni, alakítani, beépíteni az észszerűség határain belül, ha az alkotó tevékenység megkívánja. A gyermek kreativitásának kibontakozta-tásához gazdag kelléktárra van szükség. Maga a projekt is lehet egy több napon át tartó drama-tikus játék, keretbe foglalva az egyéb területeket (például hajós játék). Olyan eszközök is he-lyet kaphatnak, melyekkel a gyerekek a mindennapok során csak ritkán találkoznak (például régi használati tárgyak). A kiemelkedő szociális kompetenciák (szervezői hajlam, döntéshozó képesség, magas szinttű empátiás készség), valamint az anyanyelvi és kommunikációs képessé-gek fejlesztésére nyílik lehetőségünk. Az anyanyelvi képességfejlesztő játékok és a drámajáté-kok is ezt a célt szolgálják.


69

2. Természettudományos területek: A külső világ tevékeny megismerése (matematikai tapasztalatszerzés), intellektuá-

lis, matematikai képességek fejlesztése:

A különböző megfigyelésekre, természettudományos kísérletekre épülő tapasztalatszerzés ke-retében történik az intellektuális képességek fejlesztése. Így nyílik lehetőség gyermekek számá-ra a felfedezésre, a problémamegoldásra, a kreativitásra, új megoldások keresésére, rendezésre, csoportosításra, tartós koncentrálóképességre, jó rendszerező képesség fejlesztésére. A nagyvi-lág megismeréséhez, a természeti környezetükben való kutakodáshoz, kísérletezéshez elenged-hetetlen eszközök a nagyító, mikroszkóp, földgömb, térképek, érdekes könyvek, változatos logikai, matematikai játékok (mennyiségek, matematikai összefüggések megtapasztalására). A gondolkodás fejlesztésének nagyszerű eszközei a táblás játékok (pl. sakk, malom, labirintus stb.), melyek helyet kapnak a csoportban. Használatukkal fejlődik a gyermekek logikus gon-dolkodása, kreativitása, figyelme, türelme, problémamegoldó képessége. Edződik kudarctűré-sük térben és síkban való tájékozódásuk. A problémamegoldó, és divergens gondolkodás fejlesztésének nagyszerű eszközei a síkbeli és térbeli mátrix játékok. A gyermekek fejlettségétől és képességeitől függően nehezíthetők a szabályok, illetve a játékok tartalma, amely sokszínű és változatos. A projektekhez kapcsolódó táblás- valamint a mátrix játékokat, a gyermekek saját kezűleg is elkészíthetik fantáziájuk szerint. A játékok pedagógiai eredménye, hogy a gyermekek megtanulják az információk sokaságából a lényeget kiválasztani és hasznosítani. Szórakoztatóak, oldják a feszültséget, cselekvésre kész-tetnek. Megnöveli a gyermekek önbizalmát, önkritikára nevelnek. Ezek a tulajdonságok az élet más területeire is átvihetők, például az érzelmi stabilitás, vagy átlag feletti pszichikai terhelhe-tőség.

3. Mozgásfejlesztés (Testi ügyesség, tánc , a-harmonikus mozgás, versenysportra való alkalmasság) A tehetséggondozás e területét tágan értelmezzük - a nagymozgásoktól kezdve a finommozgá-sokig mindent magában foglal. Az egész személyiség fejlődését, elősegíti, kedvezően befolyá-solja az értelmi és szociális képességek alakulását. A pszicho motoros képességek mindenütt szerepet játszanak, könnyen felismerhetőek (testi ügyesség, kézügyesség, alkalmasság az egyes sportokban). Az improvizatív jellegű mozgásfejlesztésre kiváló lehetőséget nyújt a magyar népi hagyományok átörökítését is szolgáló néptánc. Hagyományőrző programunk számtalan lehető-séget nyújt egyszerű tánclépések elsajátítására, mozgásfűzésekre. Ez által kedvezően befolyá-soljuk a gyermekek zenei alkotókészségének, mozgásügyességének kibontakozását (például a farsangi időszakhoz kapcsolódó projektek során). Mindezek mellett a hagyományos sportjáté-kok fejlesztő hatását is kiaknázzuk a tehetséggondozás érdekében. Elsősorban az udvaron ki-alakított területeken játszhatnak hagyományos sportjátékokat a gyermekek (labdajátékok, ke-rékpározás, görkorcsolyázás, ügyességi játékok, régi népi sportjátékok). A mozgásügyesség fejlesztéséhez gazdag eszköztár (mozgásfejlesztő eszközök, játékok) áll rendelkezésünkre.

Óvodán kívüli programok, lehetőségek felkutatása: élményszerző séták, kirándulások, programok, múzeumlátogatások, Planetárium, kerületi sportrendezvények, pályázatok felkutatása (pl. rajzversenyek),


70

koncertek, hangversenyek látogatása, színházlátogatás, óvodai szolgáltatások (sakk, néptánc, külön torna).

Az időjárás függvényében tavasztól őszig a gyermekekkel sok időt töltünk az udvaron. Udva-runkat úgy alakítottuk ki, hogy sokféle játékra legyen lehetőség (mozgásos, énekes, sport- és szerepjátékok, kézműves tevékenységek, természettudományos kísérletek az udvari tónál, bá-bozás, dramatizálás). A tehetséggondozó tevékenységek nem érnek véget a csoportszobában, a felfedezésre az udvari élet során is mód van a gyermekeknek, szabadon és pedagógus irányítá-sával egyaránt.

A tehetséggondozás dokumentációja: szülői hozzájáruló nyilatkozat, szülői kérdőív, tulajdonságlista, pedagógiai, pszichológiai mérések dokumentumai, megfigyelések, mérések tapasztalatai a gyermek személyiséglapjában, a gyermek fejlődésének nyomon követése a személyiséglapon, egyénre szabott gazdagító programok a projektekhez kapcsolódóan,

A szülők tájékoztatása, bevonása a tehetséggondozó munkába

A tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek kibontakoztatásának legmeghatározóbb kulcsa a családi környezet, a szülők hozzáállása. A szülő ismeri a legjobban a gyermekét, mégis előfordulhat, hogy nem fedezi fel a benne rejlő kiemelkedő képességeket, vagy túlértékeli azo-kat, vagy csak a problémákat és a gyermek gyenge oldalait látja. Ezért nagyon fontos a peda-gógusok és szülők folyamatos párbeszéde, kapcsolattartása, a gyermek képességeinek reális megismeréséhez, fejlesztéséhez. A szülői kérdőív és a személyes beszélgetések során megis-merhetjük, hogy mit gondolnak a szülők gyermekükről, van- e speciális képessége, hobbija. A tehetséges gyermek nevelése, személyiségbeli különlegességei esetleg nehézséget okozhatnak a szüleiknek a nevelésben. Ebben is segítenünk kell a szülőket, bevonva a fejlesztő pedagógust, pszichológust. Folyamatosan lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyermek nevelésével kapcsolatos kérdéséket feltehessék, elmondhassák problémáikat, segítséget kaphassanak ezek megoldásában. A pedagógusnak segítséget kell nyújtania, és ösztönöznie kell a szülőket, hogyan egyengethe-tik a kiemelkedően tehetséges gyermekeik útját (sportolási, művészeti, egyéb lehetőségek kere-sése óvodán kívül). Az óvónő feladatai a tehetséges gyermekek gondozásában

Az óvónő a gyermeknek elfogadó légkört teremt. Sajátos tempójú, mélységű, többirányú megközelítéssel fejleszti a személyiség összetevőit. A gyermek igényeihez mérten tág cselekvési szabadságot biztosít. Sokféle, gazdag tapasztal-tatás mellett nyitott, különféle megoldási lehetőséggel rendelkező feladatokat ad. Változatos tevékenységek, felkínálásával segíti a gyermekek érdeklődési irányának megismerését. Felis-meri a tehetségcsírákat, és gondozza őket az óvodai keretek között.


71

Az egyéni bánásmód keretében célzottan fejleszti a gyermekek erős és gyenge oldalait egya-ránt. Elfogadó, bátorító, ösztönző pedagógiai, módszertani hozzáállásával erősíti a gyermekek ön-bizalmát, pozitív és reális énképének kialakulását. Tehetségfejlesztő programokat szervez, az óvodai élet mindennapi tevékenységeit gazdagítja sokszínű lehetőségekkel. A szülőket folyamatosan tájékoztatja, segíti gyermekük fejlesztésében, a megfelelő iskola ki-választásában. Folyamatosan együttműködik, konzultál a tehetséggondozást segítő szakemberekkel (fejlesz-tő pedagógus, pszichológus, logopédus). A tehetséggondozás témakörében képezi magát, keresi az óvodán kívüli lehetőségeket, prog-ramokat.

Fejlesztő pedagógus feladata: (Ld. A fejlesztő pedagógus tevékenysége c. fejezetben)

Pszichológus feladata: (Ld. Az óvodapszichológusi tevékenysége c. fejezetben)

V/2. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE A tehetséggondozás mellett a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, két területen valósul meg intézményünkben: A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése (ld. Gyermekvé-

delmi munka). A sajátos szükséglettel, segítséggel élők integrációja (enyhén értelmi fogyatékos, autis-

ta, SNI/b, BTM).

A fenntartó önkormányzat az óvoda feladataként határozza meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 363/2011. (V. 19.) határozatában döntött a nevelési-oktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellá-tásáról, az alapító okiratban történő átvezetéséről. Az Alapító Okirat módosítása alapján intézményünk a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, tartós és súlyos rendellenességgel küzdő sajátos nevelésigényű gyermekeket integrálja. Az integrált nevelés során a sajátos nevelési igényű gyermek a teljes idejét (illetve a szakértői bizottság által meghatározott idejét) együtt tölti a többi gyermekkel az óvodában, aktív részese az óvodai élet tevékenységeinek. Az intézmény által ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek 2011. szeptember 1-től: SNI „A”: integráltan nevelhető-oktatható autista, enyhén értelmi fogyatékos, és a megis-merő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása (Kt.121§ 29.a)


72

Kivétel: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége SNI „B”: A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejődésének súlyos rendellenességével küzdő integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a szakértői bizottság véleménye alapján. (Kt.121§29.b) Az óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzé-seinek megvalósítására törekszik. A sajátos nevelési igény szerinti inkluzív környezet kialakítá-sa, a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte biztosítja a nevelési célok megvalósulását. Az elvárások a súlyosság mértékéhez, és a gyermek fejlődési üteméhez igazodnak. A napirend során a gyermekek mindig csak annyi segítséget kapnak, ami a további önálló cse-lekvésükhöz szükséges. Hagyományőrző programunk gazdag, differenciált tevékenységrend-szerében a sajátos nevelési igényű gyermekek is hozzájutnak azokhoz a fejődési, lehetőségek-hez, melyek által sérülés-specifikus módon fejleszthetők. Nevelésükben fontos elv a diagnózis-ra épülő, játékba ágyazott, sokoldalú képességfejlesztés. A sajátos nevelési igényű gyermek: A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges, vagy teljes körű módosulását, a képességek részleges, vagy teljes kiesését, fejletlen-ségét, lassúbb ütemű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárás-beli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, vagy rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Enyhén értelmi fogyatékos gyermek (50-69 IQ ) Az értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer külön-féle eredetű, öröklött, vagy korai életszakaszban szerzett sérülésével, funkciózavarával függ össze. Az óvoda szerepe A spontán tanulás biztosítása, társakkal való együttműködés kialakítása, kommunikáció fejlesztése, élmények, tapasztalatok biztosítása, érzelmi, értelmi, motoros és szociális képességek fejlesztése.

Autista gyermek: Az autizmus-spektrumzavar lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondol-kodási képesség minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas viselkedés, kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egye-netlen képességprofil. Az óvoda szerepe: A viselkedés és gondolkodási készségek fejlesztése, kommunikáció, szociális és kognitív készségek fejlesztése, meglévő töredék készségek használata, egyéni motiváció megteremtése, egyéni, speciális módszerek alkalmazása.


73

SNI/b, BTM (részletesen a fejlesztőpedagógia fejezetben) Személyi feltételek: Lehetőség szerint fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai ismeretekkel, képesítéssel

rendelkező óvodapedagógusok. Gyógypedagógusi (oligofrénpedagógia-pszichopedagógia szak) végzettséggel rendel-

kező fejlesztőpedagógus. Szükség esetén utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus

Tárgyi feltételek: Az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez rendelkezésre áll a fejlesztőpedagógusi szoba,

nagysága, bútorzata, funkciói, felszereltsége alkalmazkodik és illeszkedik az SNI enyhe fokú sérüléséhez.

A tornaszobában megvalósulhat az SNI gyermek mozgásfejlesztése. Az SNI gyermek fejlesztéséhez szükséges eszközök (készség- képességfejlesztő játé-

kok, szemléltető eszközök, mozgásfejlesztő eszközök) rendelkezésre állnak az intéz-ményben, pótlásuk, beszerzésük folyamatosan történik.

Intézményünk könyvtári állománya folyamatosan bővül szakirodalommal, folyóiratok-kal, amely a pedagógusok és minden dolgozó rendelkezésére áll, segítve munkájukat.

Óvodakezdéshez szükséges dokumentumok: Pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények, vagy a vizsgálat

folyamatáról szóló igazolások. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye, javaslatai, a szakmai ellátásra, fej-

lesztésre vonatkozó vélemények, útmutatások. Orvosi igazolások (esetleg szükséges gyógyszerek szedéséről stb.).

Az integrált nevelés célja és feladatai: Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógype-dagógiai, és/vagy fejlesztőpedagógiai, logopédiai, pszichológiai megsegítésről.

Inkluzív, befogadó, környezet, pedagógia kialakítása, mely meghatározza a nevelési el-veket, módszereket, eszközöket.

Az elvárások igazodnak a gyermekek sajátos nevelési igényéből fakadó speciális szük-ségleteihez.

Befogadó gyermekközösség kialakítása, ahol a gyermekek megismerik és elfogadják egymást.

A gyermekek saját képességeik és készségeik adta lehetőségeikkel a kooperatív tevé-kenységekben aktívan, együtt vesznek részt.

A tevékenységformák közül az egyes kisgyermek számára a legmegfelelőbb kiválasztá-sa, melyet ő is meg tud valósítani, ez által sikerélményhez jut. Ennek alapján teljesítmé-nyének értékelése, a kompetencia érzés növelése.

A nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével a kompenzációs lehetőségek bővítése.


74

A gyermekekben rejlő egyedi, pozitív tulajdonságok felismerése, erősítése. A sajátos nevelési igényből következő hátrányok csökkentése. Szakember: gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus segítségével, irányításá-

val habilitációs és rehabilitációs fejlesztés. Folyamatos kapcsolattartás a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel a fejlődésről,

fejlesztésről. Támogató szülői közösség kialakítása az együttnevelés sikeressége érdekében. A nevelőmunkában az együttnevelés folyamatossága érvényesül, az óvodapedagógu-

sok, dajkák és segítő szakemberek (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszicholó-gus, logopédus) közreműködésével.

Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a különböző szakszolgálatok-tól.

A szülők segítése a megfelelő szakszolgálatok, lehetőségek elérésének bemutatásával, javaslatokkal.

A megfelelő iskolai életre való felkészítés, beiskolázás segítése. Lehetőség szerint egy csoportba maximum 1-2 fő SNI gyermek kerülhet.

A fejlesztés színterei: A csoporton belül, foglalkozás keretében: aktívabb odafigyelés, a fejlődést elősegítő le-

hetőségek keresése, kihasználása az egész nap folyamán (óvodapedagógus). Az erre a célra kialakított fejlesztő helyiségben (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő-

pedagógus irányításával), egyéni vagy kiscsoportos szervezési formában, tornaterem-ben, udvaron.

A Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének általános területei, felada-tai: Érzékelés észlelés fejlesztése. Figyelem (koncentráltsága, terjedelme, tartóssága, irányítása) fejlesztése. Megfigyelőképesség (pontossága, megbízhatósága) fejlesztése. Emlékezet (rövid és hosszú távú, vizuális-, auditív, térbeli, időbeli) fejlesztése Gondolkodási műveletek (alapvető fogalmak kialakítása, csoportosítás, osztályozás,

megkülönböztetés, azonosítás, kiegészítés, viszonyítás) fejlesztése Alapmozgások kialakítása, fejlesztése Testséma, téri orientáció fejlesztése Finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése Kommunikációs képességek- a kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbá-

lis kommunikáció fejlesztése. Beszédfejlesztés, - szükség esetén beszédindítás- a beszédmegértés fejlesztése, aktív

szókincs bővítése Alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása Adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztése. Szociális kompetenciák fejlesztése.

Az óvónő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében


75

Az óvónő a fejlődés szempontjából optimális, inkluzív nevelői légkört teremt, mivel a nevelés, fejlesztés alapja a kölcsönös szeretet és bizalom. A gyermek állapotának megfelelő, biztonsá-gos mozgás- és életteret alakít ki, szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Elfogadó, a különbözőséget toleráló és segítő gyermekközösséget alakít ki csoportjában. Az óvónő bizalmon alapuló kapcsolatot alakít ki a családdal, mert a családi nevelés légkör-ének, célkitűzéseinek meghatározó szerepük van nem csak a gyermek személyiségtulajdonsá-gainak kialakulásában, hanem értelmi fejlődésében is. Kiemelt szerepet szán a nevelés folyamatosságának, rendszerességének, utánzásnak, szem-kontaktusnak, a gesztussal kísért egyszerű verbális utasításnak, sok ismétlésnek, gyakorlásnak valamint a változatos tevékenységformáknak. A gyógypedagógus irányításával, vele együttműködve egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzi az SNI gyermek fejlesztését. Az óvónő figyelembe veszi a gyermek fizikai és pszichés terhelhetőségének korlátait, nagy hangsúlyt fektetet az önkiszolgálás elsajátíttatására, és a napirend állandóságára az önállóságra nevelésre. A részképesség- lemaradást illetve egyéb potenciális tanulási nehézségeket, viselkedési prob-lémákat időben észreveszi, jelzi az óvodavezetőnek és a megfelelő szakembernek. Folyamatos kapcsolatot tart (konzultáció, esetmegbeszélés) a fejlesztésben részt vevő szak-emberekkel (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus pszichológus, logopédus) Az óvónő demokratikusan nevelő, előítélet-mentes személyiség, aki elfogadja a különbözősé-get. A nevelési gondok gyakorisága, növekedése, a problémák súlyosbodása, összetettsége miatt a speciális fejlesztés területén is képzi magát és együttműködik a szakemberekkel. A sajá-tos nevelési igény megállapításához a szakemberekkel közösen a megfelelő szakszolgálathoz irányítja a gyermeket. Mivel a fejlődési lemaradásokat az óvónő ismerheti fel a legkorábban, segít a prevencióban és a korrekcióban is. Tudatosan készít és vásárol képességfejlesztő játékokat a következő szempontok figyelembe vételével: a játékok esztétikusak, jó minőségűek legyenek, igazodva a gyermekek életkori, egyéni sajá-

tosságaihoz a játékok használatával minél többféle képességet és funkciót fejleszthessünk lehetőség legyen a feladat nehézségi szintjét emelni, igazodva a gyermekek különböző fej-

lettségéhez egy azon területen a játékok alkalmazkodjanak a környezet megismerésére nevelés, matematikai-, anyanyelvi-,

zenei nevelés anyagához Dokumentáció: Az SNI, BTM gyermek létét, a probléma rövid leírását, az egyéni fejlesztési tervet a gyermek személyiséglapján kell rögzíteni. A felvételi-és mulasztási naplóban a szakvé-lemény számát kell nyilvántartani.


76

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Az integrált nevelés hatására, fejődik a gyermek alkalmazkodó készsége, akaratereje,

önállósága, érzelmi élete, együttműködési készsége, szociális kompetenciái. Közvetlen környezetében el tud igazodni (kompetenciaérzés). A gondolatait, érzéseit a felnőttek és a gyermekek felé ki tudja fejezni, fejlődnek nyelvi

és kommunikációs képességei (beszédészlelés, beszédértés, kifejező beszéd). Fejlődnek pszichikus funkciói (észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás,

beszéd, motoros készségek). Különös tekintettel azon képességekre, amelyek fejlődése részleges zavart szenvedett és/vagy késve jelentkezett.

Alakulnak alapvető kompetenciái, elsajátított ismereteit képességeihez mérten alkal-mazni tudja.

Egyéni kompetenciái alkalmassá teszik a gyermeket az iskolai életbe történő beilleszke-déshez.

Összegzés: A differenciált nevelési gyakorlat során a gyermekek egyéni adottságaikhoz, képességeikhez mérten fejlődnek az érési ütemnek megfelelően. Inkluzív környezetben, az enyhén értelmi fo-gyatékos, autista, SNI/b, BTM gyermekek, sérülés - specifikus fejlesztésben részesülnek. Ez által önmagukhoz képest fejlődnek, személyiségük kibontakozik. V/3. A FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS TEVÉKENYSÉGE Intézményünkben 2001 óta dolgozik fő állású fejlesztő pedagógus. 2008 szeptemberétől az új telephely kialakítása, emelkedő gyermeklétszám miatt 2 fő státusszal rendelkezünk (óvo-dapedagógus fejlesztési feladatokkal). A fejlesztő pedagógus feladatai a (munkaköri leírás alapján): a tanulási nehézségekkel küzdő ép intellektusú gyermekek problémáinak feltárása,

prevenciós és rehabilitációs célú foglalkoztatása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejődésének súlyos rendellenességével küz-

dő integráltan nevelhető gyermekek fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – ameny-nyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagó-gus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember - pl. pszicholó-gus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciá-kat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb.- is megbízható.

A Nevelési Tanácsadó által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beillesz-kedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztő fog-lalkoztatása.

Oligofrénpedagógusi végzettséggel rendelkező fejlesztőpedagógus foglalkozhat a szakértői vélemény javaslata alapján enyhe értelmi fogyatékos, autista gyermek habi-litációs és rehabilitációs célú ellátásával.


77

Tehetségazonosítás, a tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése.

V/3.1 A FEJLESZTŐ PEDAGÓGIAI MUNKA TARTALMA

PREVENCIÓ, FELZÁRKÓZTATÁS, HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ Az óvodai fejlesztő pedagógiai munka korrekciós területe három fontos folyamatban írható le: 1. A problémák feltérképezése, diagnosztizálás A fejlesztő pedagógus a fejlesztésre szoruló gyermeket saját megszokott környezetében fi-gyeli meg először. Hospitál a csoportban, megismeri a gyermeket, figyelembe véve az óvoda-pedagógus jelzéseit, megfigyeléseit. A szülőkkel egyeztetve (szülői nyilatkozat) diagnosztikus módszereket alkalmaz az aktuális fejlettségi színt felmérésére és a problémák pontos feltérképezése érdekében. A megfigyelé-sekről és az óvodapedagógus véleményéről (milyennek látja a gyermeket, miben látja a prob-lémát) feljegyzést készít. Egyeztet a logopédussal, óvodapszichológussal, gyógypedagógussal az egyes esetekről, be-tartva a kompetencia határokat. A fejlesztés folyamata csak akkor lehet eredményes, ha a ne-velést végző szakemberek team-munkára törekszenek. Középső csoport végén a fejlesztő pedagógus, az óvodapszichológussal megosztva, felméri a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét (MSST), az iskolai életre való felkészítés érdekében. A felmérés eredményéről tájékoztatja a szülőket. A fejlesztési feladatokat megbeszéli az óvo-dapedagógussal, szükség esetén más szakemberrel.

Fogadóórát tart a szülőknek.

2. A fejlesztés folyamata (terápia) A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, integráltan nevelhető gyermekek fejlesztő foglalkoztatását a szakértői véleményben foglaltak szerint végzi. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztő fog-lalkoztatását a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye szerint végzi. Oligofrénpedagógusi végzettséggel rendelkező fejlesztőpedagógus a szakértői vélemény ja-vaslata alapján végzi az enyhe értelmi fogyatékos, autista gyermek habilitációs és rehabilitáci-ós célú foglalkoztatását.

A pedagógiai vizsgálatok tükrében a kisgyermek szüleit egyéni beszélgetésre hívja, ahol fel-veszi az anamnézist. Tájékoztatja a szülőket a vizsgálatok eredményéről, a fejlesztés irányá-ról, esetleg bevonja őket a terápiába (pl. Sindelar).


78

A fejlesztésre szoruló gyermekek magas létszáma miatt súlyozni kénytelen a problémák kö-zött! Lehetőség szerint ezért megosztja a feladatokat az egyéb szakemberek között. Az óvo-dapedagógusoknak segítséget nyújt a fejlesztésben.

Abban az esetben, ha a probléma súlyossága indokolttá teszi, elirányítja a gyermeket egyéb szakszolgálatokhoz. Fejlesztő pedagógus egyénre szabottan készíti el a fejlesztési tervet a kisgyermek részére, kiválasztja a megfelelő terápiás módszert, egyeztetve a nevelést segítő egyéb szakemberekkel. Beosztja a gyermekeket a foglalkozásokra (órarend). Az órarendet igyekszik úgy elkészíte-ni, hogy figyelembe veszi a csoport hagyományait, aktuális programjait. Egyeztet a logopé-dussal, pszichológussal, ha a gyermek más foglalkozásokra is jár. A fejlesztés a terápiától függően folyhat, egyéni illetve mikro csoportos (3-4 fő) formában is. A foglalkozások időtartama (10-35 perc) függ a módszertől, a gyermek problémájától, terhelhetőségétől (figyelem jellemzői, motiváltság, fáradékonyság foka) stb. Fontos elv a rendszeresség! Súlyos problémák esetén akár napi fejlesztésben is részt vehet a gyermek (pl. Sindelar terá-pia napi 5-10 perc, Alapozó mozgásterápia).

3. Kontroll vizsgálat, a további feladatok meghatározása Az alkalmazott terápia végén a fejlesztőpedagógus kontrollvizsgálattal ellenőrzi a fejlesztési folyamat eredményességét, a gyermek aktuális fejlettségi szintjét. Ennek tükrében határozza meg a további feladatokat, fejlesztési módszereket. Legalább év végén minden esetben szükséges a kontrollvizsgálat!

A gyógypedagógus (oligofrénpedagógusi - pszichopedagógusi végzettséggel rendelkező fejlesztőpedagógus) feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus mód-szerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesz-tési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra. Meghatározza a fejlesztés kiindulópontját. Feltérképezi a gyermek képességeit (fejlettségi szint felmérése), melyek azok ahol eltérés vagy lemaradás tapasztalható, illetve melyek azok, amelyek biztos alapot nyújtanak a gyengébb területek fejlesztésekor. A vizsgálati eredmények alapján megtervezi az SNI gyermek fejlesztésének folyamatát, egyé-ni fejlesztési tervet készít. A fejlesztés tényét az erre a célra előírt nyomtatványon, rendszeresen vezeti. Az SNI gyermeket a Szakértői Vizsgálat során előírt óraszám alapján, rendszeresen fejleszti, kiválasztva a gyermek állapotához leginkább igazodó (sérülés specifikus) és hatékony terápiát,


79

fejlesztő eljárást, módszereket és eszközöket. A gyermek sérült területeit, képességeit fejleszti, kompenzálja játékos formában életkorhoz, terhelhetőséghez igazodó egyéni, vagy csoportos foglalkozási formában. Minden estben komplex fejlesztés történik. A fejlesztés megvalósítása során folyamatosan értékeli a módszerek, eljárások eredményessé-gét (a fejlődési folyamat nyomon követése), ha szükséges korrigálja azokat. Szükség esetén a gyermek további vizsgálatait javasolja, megszervezi, gyógypedagógiai véle-ményt készít. Rendszeres és szoros kapcsolatot tart a szülőkkel, tájékoztatja őket a gyermek állapotáról, a fejlesztés folyamatáról, szükség esetén tanácsokkal, fejlesztési, nevelési módszerekkel segíti őket gyermekük nevelésében. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, fejlesztőpedagógussal, logopédussal, pszicholó-gussal. Iránymutatásai során figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó pedagógusok tapaszta-latait, észrevételeit, javaslatait. Az óvodapedagógusokat megtanítja csoportban alkalmazható, speciális fejlesztési gyakorla-tokra. Dokumentáció: Egyéni fejlesztési tervek, foglalkozási napló vezetése, valamint az Egészség-ügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési lap (Tü.356.sz., Tü. 357.sz) vezetése A fejlesztő pedagógus feladatai a tehetséggondozás folyamatában:

Segítséget nyújt az óvodapedagógusoknak a tehetségazonosításban (megfigyelések, MSSST vizsgálat eredményei alapján). Közreműködik a tehetséges gyermekek egyénre szabott képességfejlesztésének tervezésében (gazdagító programok, tevékenységek). Fejlesztő foglalkozás keretében fejleszti a tehetséges gyermekek esetleges gyenge oldalait, képességeit. Folyamatosan konzultál az óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal és a szü-lőkkel a gyermekek fejlődésére, fejlesztésére vonatkozóan. Folyamatosan bővíti ismereteit a tehetséggondozás területén.

Egyéb fejlesztő pedagógusi feladatok A fejlesztő pedagógus lehetőséget keres egyéb szakszolgálatoknál azon kisgyermekek szá-mára, akik más irányú fejlesztésre szorulnak. Fejlesztésük kívül esik a fejlesztőpedagógus kompetenciahatárán, vagy az óvoda keretein be-lül nem valósítható meg.


80

Szükség esetén elirányítja a gyermeket. A tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, valamint a Budapest Főváros pedagógiai Szakszolgálat X. kerületi Tagintézmény vizsgálatait szükség szerint kezdeményezi, kapcsolatot tart. A gyermekekről szakvéleményt készít. Az iskolaérettségi vizsgálatban segítséget nyújt (fel-mérés, szakvélemény készítés).

A fejlesztés dokumentációja A fejlesztő pedagógus minden gyermekről fejlesztési-fejlődési, valamint regisztrációs naplót vezet. A napló tartalma:

- Szülői nyilatkozat - Megfigyelések, hospitálások jegyzetei, óvodapedagógus probléma megfogalmazása. - Pedagógiai vizsgálatok dokumentumai, eredményei. - Egyénre szabott fejlesztési terv: fejlesztendő területek, módszerek, - Célok feladatok, eszközök. - A fejlődés nyomon követése. - Kontroll-vizsgálatok dokumentumai, eredményei. - Szakvélemények másolata.

A fejlesztő pedagógus a fejlesztéssel kapcsolatos adatokat, dokumentációt, információkat bizalmasan kezeli, betartva az etikai követelményeket.

V/4. AZ ÓVODAPSZICHOLÓGUS TEVÉKENYSÉGE

Az intézményben dolgozó pszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a neve-lő – fejlesztő munkához. A gyermekekkel közvetlenül, egyéni, vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedésének, társas kapcsolatainak fejlesztésében. Az óvodapszichológus feladatai: Megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képesség-

vizsgálatok, szociometriai vizsgálatok vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehé-zségek megelőzése érdekében szükségesek.

Megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat az egyén, a csoport és az intéz-mény szintjén.

Megszervezi az egészségfejlesztéssel, a szexuális nevelés segítésével, az intézményben észlelt személyközi konfliktusok és erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos, pszichológiai témájú feladatokat.

Megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan, súlyos helyzetekben: kortárs ha-láleset, súlyos kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet.


81

Szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket szervezhet a gyermek, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek személyiségével összhangban a szü-lő számára is.

Az óvoda pszichológus feladatai a tehetséggondozás folyamatában:

Részt vesz az óvodapedagógusokkal a tehetségazonosításban (megfigyelések, pszic-hológiai diagnosztikai vizsgálat eredményei alapján).

Segítséget nyújt a tehetséges gyermekek esetleges pszichés nehézségei esetén. Folyamatosan konzultál az óvodapedagógusokkal, logopédussal és a szülőkkel a

gyermekek fejlődésére, fejlesztésére vonatkozóan.

Egyéb óvodapedagógusi feladatok: Szükség esetén a gyermeket és a szülőt továbbirányítja a pedagógiai szakszolgálat-

hoz, vagy más szakellátást biztosító intézményhez. Együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek pedagógiai szak-

szolgálati ellátás keretében történő gondozásában. Kapcsolatot tart a környezetében működő óvodákban dolgozó óvodapszichológusok-

kal. Kapcsolatot tart a kijelölt Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait

ellátó intézménnyel. V/5. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Az óvodák gyermekvédelmi feladatait a Nemzeti Köznevelési Törvény és „ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása (2012) sza-bályozza.

A Hagyományőrző program középpontba állítja a családokkal való kapcsolattartást, együtt-működést. Kiemelten kezeli az óvodába járó gyermekek egészséges fejlődésének nyomon kö-vetését, az esetleg felmerülő hátrányok, veszélyek feltárását, megszüntetését.

Az óvoda a Gyermekvédelem rendszerében a jelzőrendszer részeként szerepel. Általános pre-venciót végez, problémát érzékel, jelez, nyilvántartásba vesz, kapcsolatot tart fenn más gyer-mekvédelmi intézményekkel. Az óvodában gyermekvédelmi munka megszervezéséért az intézményvezetője a felelős. A gyermekvédelmi munkát a nevelőtestület és az intézményvezetője által kiválasztott óvodapeda-gógus (gyermekvédelmi felelős) végzi. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki ese-tében az alábbi körülmények közül egy fennáll: A szülő, vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket

együtt nevelő mindkét szülőről önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a


82

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai vég-zettséggel rendelkezik.

A szülő, vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi ked-vezmény igénylésekor, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántar-tott személy.

A gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó, integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvántartott lakókörnyezetben, vagy félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biz-tosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a).c) pontjaiban meghatározott körülmények küzül lega-lább kettő fennáll. Intézményünk elkészítette esélyegyenlőségi programját, mely részletes akciótervet tartalmaz a hátrányos-és halmozottan hátrányos gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. Cél, feladat Az óvoda kiemelt figyelemmel van a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyezte-

tett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik.

Tevékenységével az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja, enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését

A gyermekek számára biztonságot nyújtó intézményi légkör biztosítása A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk célja a preventív gyer-

mekvédelem megalapozása, a gyermeki jogok érvényesítése. A családi háttérből adódó hátrányok feltárása, valamint az egyenlő bánásmódot sértő

körülmények és azok kezelési módjának megválasztása az esélyegyenlőség megterem-tése érdekében

A gyermekek fejlődését veszélyeztető tényezőkből adódó hátrányok kompenzálása. Kapcsolattartás a szülőkkel és a helyi gyermekvédelmi társszervekkel.

Óvodavezető feladatai Ismertté és hozzáférhetővé teszi a teljes alkalmazotti kör számára a gyermeki jogokról

és azok védelméről szóló törvényt. Irányítja és szervezi a gyermekvédelmi munkát az óvodában. Biztosítja az egészséges, biztonságos, balesetmentes feltételeket a nevelőmunkához. Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremté-

séről. Ismertesse a szülők jogait és kötelezettségeit, majd az ezzel kapcsolatos intézményi fe-

ladatokat rögzítse. Segíti a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.


83

Figyelemmel kíséri az indokolatlan távol maradást és intézkedik annak megszüntetésé-ről.

Önkormányzati rendelet értelmében, saját hatáskörben intézkedik a szociális juttatások mértékéről, idejéről.

Megszervezi és biztosítja a feltételeket a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokhoz. Figyelemmel kíséri az adatkezelés és titoktartás rendjéről szóló szabályzat maradéktalan

betartását. A gyermekvédelmi felelős feladatai Az intézmény valamennyi gyermekére kiterjedő prevenciós tevékenységet végez és irá-

nyít. Éves munkatervet készít, melyben megtervezi a tanévre szóló feladatokat. Fejlesztési tervet készít a hátrányos helyzetű gyermekeknek. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvodapedagógu-

sokkal. Felméri az óvodapedagógusokkal együttműködve a hátrányos helyzetű és veszélyhely-

zetbe került gyermekeket, segítséget nyújt az óvónőknek és a szülőknek a gyermekek védelmében.

Szükség esetén környezettanulmányt, családlátogatást végez. Javaslatot tesz a további teendőkre, egyeztet az óvodapedagógusokkal, óvodavezetővel és szükség esetén csa-ládgondozóval.

Pedagógiai módszerekkel segíti a családok nevelési problémáinak megoldását. Rendszeres esetmegbeszélést tart a problémák kezelése és megoldása érdekében. Elkészíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztató, személyiségfej-

lesztő programját, melyet háromhavonta értékel. Képviseli a gyerekek érdekeit. Kapcsolatot tart a gyermekek érdekeit képviselő testületekkel. Részt vesz az óvodavezető azon munkájában, melyben megállapítják a kedvezményes

étkezésre rászorulók körét. A családok anyagi helyzetének megfelelően javasolja és segítse elő a különböző támo-

gatáshoz való hozzájutást. Számba veszi és nyilvántartja a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket. Rendszeres fogadóórát tart, ahol a szülők bizalommal fordulhatnak hozzá. Szükség esetén megbeszélésre hívja a szülőket. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását. Az óvoda balesetvédelmi szemléjén vegyen részt, ha kell, tegyen javaslatot a változta-

tásra. Az óvodapedagógus feladatai A csoportban olyan légkört teremt, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bárme-

lyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Feltárja mindazon körülményeket, mely a gyermek testi- lelki- értelmi fejlődését hátrá-

nyosan befolyásolja. Közreműködik a gyermekvédelemi feladatok megvalósításában, a gyermekek fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Szoros kapcsolatot tart a családokkal, környezettanulmányt, családlátogatást végez,

szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel.


84

Minden gyermek részére biztosítja a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket a képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

Pedagógiai eszközökkel és módszerekkel kompenzálja a hátrányokból adódó lemaradá-sokat (egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés).

Folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti a gyermek fejlődési ütemét, körülmé-nyeiben bekövetkezett változást, azok kompenzálására alkalmazott pedagógiai eljárása-it, eredményeit. Szükség esetén kéri a speciális feladatokat ellátó szakemberek segítsé-gét.

Prevenciós feladatokat végez (életvitel, életvezetés, egészséges életmódra nevelés- fel-világosító munka a szülők köreiben).

Lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy problémáikkal megkereshessék, illetve ösztönzi őket a felkínált együttműködési formák igénybevételére.

Észre veszi, ha a gyermek magatartásában, fejlődési ütemében indokolatlannak tűnő hanyatlás következik be.

Figyelmezteti a szülőt, ha a gyermek jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, és azt jelzi a gyermekvédelmi felelős felé.

Intézkedik, ha a veszélyeztető tényezők tartósan fennállnak, illetve ha a gyermek köz-vetlen veszélyben van.

Baleset megelőzés feladatai Tevékenységekhez kapcsolódóan megismerteti a gyermekeket testi épségük, egészsé-

gükkel, kapcsolatos szokásokkal, viselkedési módokkal. Megfigyeléssel meggyőződik a szokások kialakulásának eredményességéről. Rendszeresen dokumentálja a balesetvédelmi oktatás tényét és a megfigyelések tapasz-

talatait a csoportnaplóban.

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

V/1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodánk egész napos nyitva tartása alatt 600- 1800 óráig váltott műszakban történő munka-beosztással, főiskolát végzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Nevelőmunkájukat segíti 2 főállású fejlesztési feladatokkal megbízott óvodapedagógus (fej-lesztő pedagógus), óvodapszichológus, logopédusok, csoportos dajkák, pedagógiai assziszten-sek technikai dolgozók. Óvodavezető

1 fő főiskolai végzettségű óvodapedagógus


85

Óvodapedagógusok Csoportonként 2 fő, főiskolai végzettségű óvodapedagógus Ebből 2 fő óvodavezető helyettes (főépület, telephely) Óvodapszichológus

Nevelőmunkát segítő személyek:

Csoportonként 1 fő szakképzett dajka Pedagógiai asszisztens Konyhai dolgozók Kisegítő személyzet Óvodatitkárok Kertész Gondnok Speciális feladatokat ellátó szakemberek

2 fő fejlesztési feladatokkal megbízott óvodapedagógus /fejlesztő pedagógus/, (az intézmény alkalmazásában áll). Pszichológus Logopédus A pedagógiai asszisztens feladatai: A pedagógiai asszisztens az intézményben ellátja a felsőfokú végzettséget nem igénylő peda-gógiai feladatokat, a pedagógus irányítása mellett. A gyermekek segítése az étkezésnél, testápolásnál és az öltözködésnél. A pedagógus segítése a szabadidős tevékenységeknél, a gyermekek kísérése (séták, ki-

rándulások stb.). A fejlesztési eszközök előkészítése. Közreműködés a foglalkozások lebonyolításában a pedagógus irányítása mellett. Közreműködés a csoportszobák, közterületek díszítésében.

A pedagógiai asszisztens tartsa tiszteletben a gyermekek személyiségét, munkájával járuljon hozzá egészséges fejlődésükhöz. Rendelkezzen a megfelelő kommunikációs és együttműködési készséggel, munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a türelem, az együttérzés képes-sége. Rendelkezzen a megfelelő pedagógiai, pszichológiai, gondozási, egészségügyi, gyermek-és ifjúságvédelmi, gyógypedagógiai és oktatástechnikai ismeretekkel. Továbbképzés

A pedagógiai programunk eredményes megvalósítása érdekében fontos az óvodapedagógu-sok elméleti, módszertani és gyakorlati tudásának gyarapítása. A továbbképzések kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy szorosan kapcsolódjon prog-ramunk céljához és feladatához. Jelenleg is azokat a továbbképzéseket támogatja a nevelőtes-tület (továbbképzési programban foglaltak alapján) és a későbbiekben is arra törekszünk, hogy


86

a programunk kiemelt területeihez kapcsolódó továbbképzéseken vegyenek részt pedagógusa-ink. A továbbképzések megszervezésének elveit, konkrét ütemezését óvodánk Továbbképzési programja és az évenkénti beiskolázási terv tartalmazza. V/2. TÁRGYI FELTÉTELEK A tárgyi feltételeink alakulását az eszköz és felszerelési jegyzékben meghatározott alapfelsze-relések, helyi sajátosságaink és pedagógiai célkitűzéseink határozzák meg. Az óvodánk területe és annak helyiségei adottak. Az eszköz és felszerelési jegyzékben megha-tározott feltételek csak további területek kialakításával (lapos tető beépítése) valósíthatók meg.

Jegyzék az óvoda, kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

(2. sz. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez)

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés I. Helyiségek

Csoportszoba Gyermekcsoportonként 1 Rendelkezésre áll Gyermekágy/fektető tároló helyiség

Óvodánként (székhelyen és telephelyen valamennyi gyer-mekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1

Rendelkezésre áll

Tornaszoba Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nem áll rendelkezésre

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Rendelkezésre állé

Óvodapszichológusi helyiség Ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező (szék-helyen és telephelyen) 1

A főépületben ideiglenesen kialakítva a felnőtt öltözőből, telephelyen ideiglenesen ki-alakítva az elkülönítő helyi-ségből

Játszóudvar Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Intézményvezetői iroda Óvodánként 1 Rendelkezésre áll Óvodavezető-helyettesi iroda Óvodánként 1 Nem áll rendelkezésre Óvodatitkári iroda Óvodánként 1 Rendelkezésre áll Nevelőtestületi és könyvtár-szoba


Rendelkezésre áll

Általános szertár/raktár Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünne-pek megtartására alkalmas helyiség)



Orvosi szoba, elkülönítő szo-ba


A székhelyen nem áll rendel-kezésre, a telephelyen rendel-


87

kezésre áll. Gyermeköltöző Gyermekcsoportonként 1 A főépületben Rendelkezésre

áll (másik gy. csoporttal kö-zösen) A telephelyen a közös folyo-són került kialakításra.

Gyermekmosdó, WC Gyermekcsoportonként 1 (WC nemenként 1)

Rendelkezésre áll (másik gy. csoporttal közösen)

Felnőtt öltöző Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Amennyiben az óvodai cso-portok száma több mint hat, 2

A székhelyen nem áll rendel-kezésre A telephelyen rendelkezésre áll

Felnőtt mosdó Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Amennyiben az óvodai cso-portok száma több mint hat, 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintekén 1

Rendelkezésre áll

Felnőtt WC helyiség Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Amennyiben az óvodai cso-portok száma több mint hat, 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintekén 1

Rendelkezésre áll

Felnőtt zuhanyzó Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Mosó, vasaló helyiség Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A székhelyen rendelkezésre áll, a telephelyen nem áll ren-delkezésre

Szárító helyiség Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1


Felnőtt étkező Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1


Főzőkonyha Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nincs

Melegítő konyha Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Tálaló- mosogató Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Szárazáru raktár Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nincs (nem helyben főznek)

Földesáru raktár Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nincs (nem helyben főznek)

Éléskamra Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nincs

Ételhulladék tároló Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A székhelyen nincs kialakítva. A telephelyen rendelkezésre


88

áll II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

1. Csoportszoba Óvodai fektető Gyermeklétszám szerint 1 Rendelkezésre áll Gyermekszék (ergonomikus)

Gyermeklétszám szerint 1 Rendelkezésre áll

Gyermekasztal Gyermeklétszám figyelembe-vételével

Rendelkezésre áll

Fényvédő függöny Ablakonként, az ablak lefedé-sére alkalmas méretben

Rendelkezésre áll

Szőnyeg Gyermekcsoportonként, a padló 1/5-nek lefedésére al-kalmas méretben

Rendelkezésre áll

Játéktartó szekrény, vagy polc

Csoportszobánként 2, SNI gyermek esetén további 1

Rendelkezésre áll

Könyvespolc Gyermekcsoportonként 1 Rendelkezésre áll Élősarok állvány Gyermekcsoportonként 1 Rendelkezésre áll Textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény

Gyermekcsoportonként 1 Rendelkezésre áll

Edény –és evőeszköz tároló szekrény

Gyermekcsoportonként 1 Rendelkezésre áll

Szeméttartó Gyermekcsoportonként 1 Rendelkezésre áll 2. tornaszoba (nem áll rendelkezésre) Tornapad 2 Rendelkezésre áll Tornaszőnyeg 1 Rendelkezésre áll Bordásfal 2 Rendelkezésre áll Mozgáskultúrát, mozgásfej-lődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet

1 Rendelkezésre áll

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

Három gyermek egyidejű foglalkoztatásához, ha az óvoda SNI gyermeket nevel a pedagógiai programban fog-laltak szerint.

Rendelkezésre áll (bővítése szükséges)

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Tükör 1 Rendelkezésre áll Asztal 1 Rendelkezésre áll Szék 2 (egy gyermek, egy felnőtt) Rendelkezésre áll Szőnyeg 1 Rendelkezésre áll A fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képes-ségeket fejlesztő eszközök (a PP-ban foglaltak szerint)

Rendelkezésre áll (bővítése szükséges)

4. Óvodapszichológusi szoba Asztal 1 Rendelkezésre áll Szék 4 Rendelkezésre áll Szőnyeg 1 Rendelkezésre áll 5. Játszóudvar


89

Kerti asztal Gyermekcsoportonként 1 Rendelkezésre áll Kerti pad Gyermekcsoportonként 2 Rendelkezésre áll Babaház Gyermekcsoportonként 1 Kiegészítésre szorul Udvari homokozó Gyermekcsoportonként 1 Kiegészítésre szorul Takaróháló Gyermekcsoportonként 1 Pótlásra szorul Mozgáskultúrát, mozgásfej-lődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

Folyamatos bővítése szüksé-ges

6. Intézményvezetői iroda Íróasztal és szék 1-1 Rendelkezésre áll Tárgyalóasztal székekkel 1 Rendelkezésre áll Telefon 1 Rendelkezésre áll Fax 1 Rendelkezésre áll Könyvszekrény 1 Rendelkezésre áll Iratszekrény 1 Rendelkezésre áll Elektronikus adathordozó szekrény


Számítógép internet hozzáfé-réssel, perifériákkal


7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegység vezető-helyettesi, Óvo-datitkári iroda Íróasztal és szék 1-1 Rendelkezésre áll Iratszekrény 1 Rendelkezésre áll Számítógépasztal és szék 1-1 Rendelkezésre áll Telefon 1 Rendelkezésre áll Számítógép, hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés Rendelkezésre áll

8. Nevelőtestületi szoba (a felnőtt létszámhoz képest nagyon kis alapterületű, nem tölti be a funkcióját) Fiókos asztal, ami egyben eszköz-előkészítő munkaasz-tal is

Pedagógus létszám szerint 1 Rendelkezésre áll

Szék Pedagógus létszám szerint 1 Rendelkezésre áll Könyvtári dokumentum 500 Rendelkezésre áll Könyvszekrény 2 Rendelkezésre áll Tükör 1 Rendelkezésre áll Fénymásoló 1 Rendelkezésre áll 8. Orvosi szoba Nem áll rendelkezésre 9. Gyermeköltöző Öltözőrész, ruhatároló, fogas Gyermeklétszám figyelembe-

vételével Rendelkezésre áll

Öltözőpad Gyermeklétszám figyelembe-vételével

Rendelkezésre áll

9. Többcélú helyiség (nem áll rendelkezésre) Tárgyalóasztal székekkel 1 Nem 10. Orvosi szoba, elkülöní-tővel

Berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban

Csak a telephelyen áll rendel-kezésre


90

előírtak szerint 11. Gyermeköltöző Öltözőrész, ruhatároló fogas Gyermeklétszám figyelembe


Öltözőpad Gyermeklétszám figyelembe vételével

Rendelkezésre áll

10. Gyermekmosdó, WC helyiség Törölközőtartó Gyermeklétszám figyelembe-


Falitükör Mosdókagylóként 1 Rendelkezésre áll Rekeszes fali polc (fogmosó tartó)

Gyermeklétszám figyelembe-vételével

Rendelkezésre áll

III. Tisztálkodási felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek gyermeklétszám szerint 1 Rendelkezésre áll Tisztálkodó felszerelések Mosdókagylónként 1

Ruhakefe, körömkefe, szap-pantartó

Rendelkezésre áll

Fésűtartó Csoportonként 1 Rendelkezésre áll Törölköző Felnőtt és gyermeklétszám

szerint 3-3 Rendelkezésre áll

Abrosz Asztalonként 3 Rendelkezésre áll Takaró Gyermeklétszám figyelembe-

vételével 1 Rendelkezésre áll

Ágyneműhuzat, lepedő Gyermeklétszám figyelembe-vételével 1

Rendelkezésre áll

IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruha tároló Óvodánként (székhelyen,

telephelyen) 1 Rendelkezésre áll

Mosott ruha tároló Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Mosógép Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Centrifuga Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Vasaló Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Vasalóállvány Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Szárítóállvány Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Takarítóeszközök Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Kerti munkaeszközök, szer-számok

Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Hűtőgép Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Porszívó Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll


91

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség és eszköz fajtánként) Különféle játékformák (moz-gásos játékok, gyakorló, épí-tő-konstruáló játékok, sza-bályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszkö-zei

Gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %- ának meg-felelő mennyiségben, csoport-szobai és udvari eszközök külön-külön

Rendelkezésre áll, folyamatos bővítés szükséges

Mozgáskultúrát, mozgásfej-lesztést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

Gyermekcsoportonként, gyermeklétszám figyelembe-vételével, csoportszobai és udvari eszközök külön-külön


Ének-zene, énekes játékok eszközei

Gyermekcsoportonként, gyermeklétszám figyelembe-vételével, az óvoda pedagó-giai programja szerint


Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs készségek fejlesztésének eszközei

Gyermekcsoportonként, gyermekek 30 %-ának meg-felelő mennyiség, az óvoda pedagógiai programja szerint


Értelmi képességeket (érzé-kelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondol-kodás) és a kreativitást fej-lesztő anyagok, eszközök

Gyermekcsoportonként, gyermekek 30 %-ának figye-lembevételével, az óvoda pedagógiai programja szerint


Ábrázoló tevékenységet fej-lesztő eszközök

Gyermekcsoportonként, gyermeklétszám figyelembe-vételével, az óvoda pedagó-giai programja szerint


A természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését elő-segítő eszközök, anyagok

Gyermekcsoportonként, gyermeklétszám figyelembe-vételével az óvoda pedagógi-ai programja szerint


2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Televízió Óvodánként (székhelyen és

telephelyen) 1 Rendelkezésre áll,

Magnetofon/CD leját-szó/hangfalak

3 csoportonként 1 Rendelkezésre áll,

Diavetítő vagy projektor Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Rendelkezésre áll,

Vetítővászon Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1


Hangszer (pedagógusoknak) Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1


Hangszer (gyerekeknek) Gyermekcsoportonként, gyermekek 30 %-ának meg-felelő mennyiség, az óvoda pedagógiai programja szerint



92

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

Gyermekcsoportonként, gyermekek 30 %-ának meg-felelő mennyiség, az óvoda pedagógiai programja szerint


Projektor, vagy írásvetítő 1 Rendelkezésre áll VI. Egészség- és munkavédelmi eszközök

Étel-mintavétel készlet Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1


Elsősegélyláda Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll, tartalma folyamatos kiegészítésre szo-rul

Gyógyszerszekrény (zárható) Óvodánként (székhelyen, telephelyen) 1

Rendelkezésre áll

Amennyiben a betöltött mun-kakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha

Külön jogszabályban megha-tározottak szerint


Tűzoltó készülék Érvényes tűzvédelmi szabá-lyok szerint


A balesetmentes környezet feltételének megteremtéséhez elengedhetetlen az udvar burkola-tának biztonságosabbá tétele és a meglévő játékeszközök rendszeres átvizsgálása és szükség-szerinti cseréje. A meglévő helyiségek bútorzata, berendezési tárgyai, a tisztálkodási és egyéb felszerelések, a nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök a jegyzékben meghatározott mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezek folyamatos pótlása nélkülözhetetlen a természetes elhasználódás miatt. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő speciális eszkö-zök és felszerelések jegyzéke

Kézműves tevékenységekhez szükséges speciális eszközök

megnevezés megjegyzés gyermekméretű korongozók 3 db felnőtt korongozó 1 db égetőkemence 1 db ackrill festék Folyamatos beszerzés agyag Folyamatos beszerzés gyermek szövőkeretek, körmöcskék 40 db Felnőtt szövőszék 1 db Gyapjú, filc, celjuta, vászon Folyamatos beszerzés Felvető-gyapjú fonal Folyamatos beszerzés textilfesték Folyamatos beszerzés Viasz, kanóc, szinezék Folyamatos beszerzés üvegfesték Folyamatos beszerzés Fapác, toll Folyamatos beszerzés


93

Akvarellfesték, papír Folyamatos beszerzés Népi mondókák, énekes játékok, táncok

Népi kiegészítő ruhadarabok Folyamatos bővítés Tánchoz szükséges ruhadarabok Folyamatos bővítés Ritmus és népi hangszerek Folyamatos bővítés Népi használati eszközök Folyamatos bővítés Hangfelvételek /zenei/ Folyamatos bővítés Differenciált bánásmód megvalósításához, SNI, BTM gyermekek fejlesztéséhez szük-séges eszközök

Anyanyelvi Csoportonként több db Mozgásos Csoportonként több db Értelmi Csoportonként több db VI/3. TERVEZÉS, SZERVEZETI KERETEK VI/3.1 A HAGYOMÁNYŐRZŐ SZEMLÉLETŰ TERVEZÉS Óvodai nevelésünk céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a pedagógiai tevékenység célirányos megtervezése. A tervezés során tudatosan vesszük számba az óvoda céljait, feladatait. Időrendi és logikai sorrendet állítunk a feladatok között, tudatosan átgondolva a megvalósítás módját és feltételeit és a rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrásokat. A program sajátossága, hogy a tervezés igényli a közös gondolkozást, a tevékenységek ösz-szehangolását. A nevelési évben végigvonuló hagyományőrző tevékenységrendszer egyeztetett tervezést kíván. Tervezéskor számba vesszük feladatainkat, azokat időbeli sorrendbe állítjuk, meghatározzuk a végrehajtás módját és feltételeit. Az Évkörből kitűnik, hogy a testület mit és mennyit kíván beépíteni a hagyományőrző tevé-kenységekből. Az óvoda sajátosságai és törekvései alapján kialakított helyi “Évkör” csopor-tonkénti éves tervezés komplexitását teszi lehetővé. E mellett mindig szem előtt tartjuk az éves főfeladatokat az éves terv elkészítésekor. Ajánlott az évszakonkénti bontása a közösen terve-zett tevékenységeknek. Tevékenységformák tervezését az óvónő módszertani szabadsága határozza meg. Nálunk elfogadott a három hetes tervezés.

VI. 3 .2 NAPIREND (szeptember – május)

6.00 A gyermekek folyamatos érkezése. Gyülekezés az ügyeletes csoportban. Játék, szabadon választott tevékenységek.


94

7.00 A gyermekek folyamatos érkezése. Játék, szabadon választott tevékenységek: barkácsolás, kézműves-, mozgásos tevékenységek a csoportszobában. Egyéni, differenciált fejlesztések. Folyamatos mosdóhasználat. Folyamatos reggeli. Kez-deményezések, kötetlen, kötött foglalkozások. Mindennapos testnevelés, láb-torna. A gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, és a pszichológus órarendjének megfelelően foglalkozik a gyerekekkel.

10.30 Teremrendezés, készülődés az udvarra: mosdóhasználat, öltözködés. Séta az

óvoda környékén: helyszíni foglalkozások, visszatérő megfigyelések, látogatá-sok. Játék az udvaron: mozgásos tevékenységek, népi játékok, kézműves tevé-kenységek.

11.15 Készülődés az ebédhez: folyamatos mosdóhasználat. Önkiszolgálás. Naposok

munkája. Ebéd. 12.30 Önkiszolgálás. Naposok munkája. Készülődés a pihenőhöz: teremrendezés,

mosdóhasználat, fogmosás. Mesehallgatás. Csendes pihenő. 14.30 Folyamatos ébredés. Folyamatos mosdóhasználat. Teremrendezés. Önkiszolgá-

lás. Naposi munka. Uzsonna. 15.15 Játék, szabadon választott tevékenység a csoportszobában, jó idő esetén, az

udvaron: mozgásos tevékenységek, népi játékok, kézműves tevékenységek. Egyéni, differenciált fejlesztések. A gyermekek folyamatos távozása.

18.00 NAPIREND (június - augusztus)

6.00 A gyermekek folyamatos érkezése. Gyülekezés az ügyeletes csoportban. Játék, szabadon választott tevékenységek. 7.00 A gyermekek folyamatos érkezése a csoportba, jó idő esetén az udvarra. Játék,

szabadon választott tevékenységek: barkácsolás, kézműves-, mozgásos tevé-kenységek, népi játékok. Folyamatos mosdóhasználat. Folyamatos reggeli. Öl-tözködés. Játék az udvaron: mozgásos tevékenységek, népi játékok, kézműves tevékenységek, barkácsolás, homokozás, sarazás, frissítő zuhanyoztatás.

11.30 Öltözködés. Folyamatos mosdóhasználat, zuhanyozás. Önkiszolgálás. Ebéd.


95

12.30 Önkiszolgálás. Teremrendezés, mosdóhasználat. Mesehallgatás. Csendes-

pihenő. 14.30 Folyamatos ébredés. Mosdóhasználat. Teremrendezés. Önkiszolgálás.

Uzsonna. 15.15 Játék, szabadon választott tevékenység az udvaron, rossz idő esetén a csoport-

szobában: mozgásos tevékenységek, népi játékok, kézműves tevékenységek, barkácsolás, homokozás, sarazás. A gyermekek folyamatos távozása.

18.00 VI. / 3 .3 HÁROM HETES TERVEZÉS

KISCSOPORT Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Környezet meg-ismerésére neve-lés


Mozgás Irodalmi nevelés Zenei nevelés

Vizuális nevelés Vizuális nevelés Mozgás Irodalmi nevelés Zenei nevelés Környezet meg-ismerésére neve-lés (komplex)

Vizuális nevelés Mozgás Irodalmi nevelés Zenei nevelés (komplex)

KÖZÉPSŐ CSOPORT

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Környezet meg-ismerésére neve-lés Irodalmi nevelés


Matematikai nevelés

Zenei nevelés Irodalmi nevelés

Torna

Vizuális nevelés Irodalmi nevelés

Vizuális nevelés Matematikai nevelés

Zenei nevelés Irodalmi nevelés

Torna

Környezet meg-ismerésére neve-lés (koplex) Irodalmi nevelés

Vizuális nevelés Matematikai nevelés (komp-lex)

Zenei nevelés (komplex) Irodalmi nevelés

Torna

NAGYCSOPORT

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Környezet meg-ismerésére neve-lés Irodai nevelés Torna

Környezet meg-ismerésére neve-lés Zenei nevelés

Környezet meg-ismerésére neve-lés Matematikai nevelés

Környezet meg-ismerésére neve-lés Torna

Környezet isme-reti nevelés Zenei nevelés Irodalmi nevelés

Vizuális nevelés Torna Irodalmi nevelés

Vizuális nevelés Zenei nevelés

Vizuális nevelés Matematikai nevelés

Vizuális nevelés Torna

Vizuális nevelés Irodalmi nevelés


96

Környezet meg-ismerésére neve-lés (komplex) Irodalmi nevelés Torna

Vizuális nevelés

Matematikai nevelés (komp-lex)

Zenei nevelés (komplex)

Torna Irodalmi nevelés

VI/. 3. 4. A tervező munka követelményei, elvei, kötelezően használt doku-mentumok: Tudatosság, rendszeresség, fokozatosság, differenciálás elveinek betartása. Óvodapedagógus személyisége, képzettsége, módszertani kultúrája. A nevelőmunkához szükséges óvodai doku-mentumok ismerete (PP, SZMSZ, Intézményi munkaterv, gyermekcsoport fejlesztési tervei). Az óvoda adottságainak ismerete. A szülői háttér. Az általános pszichológiai és pedagógiai alapelvek ismerete.

Életkori és egyéni sajátosságok. Gyermekek fejlettsége. Hátrányos helyzetű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális szükségletei. Előzetes élményeik, ismereteik. Nevelési célok. Környezetünk sajátosságai. Tárgyi feltételek. Évszakok körforgása. Ünnepek, aktualitások, hagyományok. Komplexitás, koncentráció. Egyszerűbbtől az összetettebb felé haladás.

Az óvodapedagógusok, fejlesztő pedagógusok által vezetett dokumentumok

Mulasztási napló (óvodapedagógus). Csoport napló (óvodapedagógus). Egyéni megfigyelési lapok (óvodapedagógus). Fejlesztési tervek (fejlesztő pedagógus). Fejlesztési napló (fejlesztő pedagógus). SNI dokumentáció: fejlesztési terv, nyilvántartási lap (óvodapedagógus, gyógypedagó-

gus végzettségű fejlesztő pedagógus). A gyógypedagógus, pszichológus és a logopédus saját nyilvántartást és fejlesztési tervet vezet a gyermekekről, mely egyik alapja a szoros együttműködésünknek. Az óvodapedagógusok és a fejlesztési feladatokkal megbízott óvodapedagógus (fejlesztő pedagógus) által vezetett doku-mentumok formai és tartalmi elvárásait a nevelőtestület közösen határozta meg. Összegzés


97

A hatékony működési rend, a sajátos tervezés, a folyamatos segítő ellenőrzés hozzájárul a hagyományőrző program megvalósulásához, a gyermek személyiség sokoldalú fejlesztéséhez. A szemléletmód váltás hatására, a hagyományőrzés létrehozza az óvodai testület sajátos arcu-latát. Az óvodánkban szervezett speciális foglalkozások Hittan Az óvoda lehetőséget biztosít a hittan oktatás megszervezésére. A szülők belátásuk szerint élhetnek, ezen lehetőséggel. Heti egy alkalommal külső hitoktató pedagógus vezeti ezt a speci-ális foglalkozást.

VII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Hagyományőrző programunk lényegi sajátja, hogy újszerű kapcsolatrendszer alakul ki az óvodán belül a nevelőtestület és a többi munkatárs között. Közvetlen kapcsolatra törekszünk az óvoda és a családok között is. Ez a kapcsolatrendszer a program egyik éltetője. VII/1 NEVELŐTESTÜLET ÉS A TÖBBI MUNKATÁRS A szemléletmód-váltás hatására a hagyományőrzés létrehozza az óvodai testület sajátos arcu-latát. Az óvodavezető irányítása olyan testületi légkört teremt, amely nevelésen és az elfogadá-son alapul. Valamennyi csoportban egy dajka dolgozik, a nevelési folyamat részesévé válik. A csoport nevelési elveit, céljait megismeri, az óvodapedagógussal együttműködve részt vállal a nevelési feladatokban, betartva a kompetencia határokat. Az integráció alapvető feltétele a befogadó szemlélet kialakítása. A különbözőséget elfogadó, toleráns szemléletmód, az intézmény vala-mennyi dolgozója számára alapkövetelmény. A nevelési folyamat segítője a pedagógiai asszisztens, aki az óvodapedagógus irányításával látja el a felsőfokú végzettséget nem igénylő, pedagógiai, szervezési feladatokat. Az óvodapedagógusok a nevelés, fejlesztés során együttműködnek, a segítő szakemberekkel (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus), team-munkában dolgoznak. A hagyományápoló tevékenység összekovácsolja a közösséget, és igényes munkavégzésre készteti. Az együttműködés folyamatában az egymásra figyelés és a nevelőmunkához való vi-szonyulás minőségi változáson megy át. Az óvodai dolgozók egy folyamat részeivé válnak, ahol mindenkinek meg van a maga szerepe. Az évről évre visszatérő szokások, jeles napok, a gyermekeket körülvevő felnőttekben is elin-dítják a várakozás örömét, izgalmát, amely a gyermekek felé is érzelemgazdagító, motiváló hatású.


98

VII/2. ÓVODA ÉS A CSALÁD A SZÜLŐKKEL VALÓ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉS SAJÁTOS FORMÁI Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A szülő tud a legtöbbet gyermeké-ről, ő ismeri legjobban igényeit, szükségleteit. Az óvodapedagógusoknak van viszont olyan szaktudása, korosztályi tapasztalata, mely szakmai alapot nyújt a gyermek megfelelő fejleszté-séhez. A kettő összhangjára törekvés, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermek harmonikus fejlődésének feltétele. A szülők joga: A szabad óvodaválasztás. Megismerni, véleményezni az óvoda pedagógiai programját, szervezeti és működési

szabályzatát, házirendjét. Tájékoztatáshoz való jog gyermeke fejlődéséről, a gyermekek nagyobb csoportját érin-

tő bármely kérdésről. Véleménynyilvánítási, javaslattételi jog.

Az alapdokumentumok hitelesített másodpéldányban megtalálhatók az óvoda könyvtárában. Ezeket a szülő bármikor elkérheti. A dokumentumokról szóban is kérhet tájékoztatást. Az óvoda házirendjét minden szülő a beiratkozáskor kézhez kapja, illetve a csoportok faliújságán bármikor megtekinthető. Az óvoda alapdokumentumai az intézményből nem vihetők el, a szü-lők a honlapunkon is megtekinthetik ezeket.

1. A tájékoztatás, kommunikáció formái

A szülők legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, ta-pasztalatai. A gyermekek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoport-ról, a nevelőkről. Előfordulhat azonban, hogy ez a kép egyoldalú és így nem is lehet objektív. Ezért az óvodának törekednie kell a pontos tájékoztatás és folyamatos kommunikáció megte-remtésére. A szülőktől akkor várhatunk tartalmas együttműködést, ha elegendő információval rendel-keznek az intézmény tevékenységéről, működéséről, sajátosságairól. Számukra szükséges mér-tékben ismerik az intézmény hosszú és rövid távú céljait, feladatait. Ennek tükrében dönthetnek arról, hogy tudnak e azonosulni az intézmény által képviselt értékekkel. Ezért az óvoda fontos feladata a szülők széles körű, folyamatos tájékoztatása az intézményben folyó munkáról. Bemutatkozó napok: Minden évben a beiratkozást megelőzően nyitott napokat hirdetünk leendő óvodásainknak és szüleinek. Két napon keresztül, lehetőség van óvodánk külső és belső környezetének közvetlen megismerésére. A szülők általános tájékoztatást kapnak az óvoda profiljáról, választ kapnak felmerülő kérdéseikre. Megismerkedhetnek a leendő kiscsoportos óvó nénikkel és a csoport-szobákkal. A látogatóban járó gyerekek bekapcsolódhatnak a tevékenységekbe. Családlátogatás:


99

A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környe-zetében. Felmérje helyét a családban, tájékozódjon a szülők nevelési elveiről, értékrendjéről, a család szokásairól. Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős is elkíséri az óvodapedagógust. Beszoktatás: Beszoktatásra azért van szükség, mert a kisgyermek, számára teljesen idegen, ismeretlen, új környezettel, szokásokkal találkozik az óvodába lépéskor. Az első benyomások meghatározzák a gyermek későbbi közösségi életét, biztonságérzetét, mely a fejlesztés alapja. Ezért a szülők-nek lehetőséget adunk, hogy az első hetekben jelenlétükkel segítve, a gyermekek fokozatosan illeszkedjenek be az óvodai életbe. Szülői értekezlet: Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot és a gyermeket, szülőket érintő legfontosabb té-mákat, feladatokat, programokat, és problémákat beszéljük meg. Az új szülők a tájékoztató szülői értekezleten benyomásokat szereznek az óvodai kör-

nyezetről, ismerkednek az óvoda hagyományőrző nevelési programjával. Az évnyitó szülői értekezleten a hagyományos óvodai szokásrend, a nevelési célok be-

mutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az óvoda családdal együtt nevelő hagyomá-nyainak bemutatása.

A speciális témájú szülői értekezletek segítő szándékkal szerveződnek. Az aktuális in-formációk mellett az életkorra jellemző nevelési témákról is beszélünk, válaszolunk a szülői kérdésekre. A témának megfelelően szakembert is meghívunk (logopédus, fej-lesztő pedagógus, stb.).

Fogadóóra: A fogadóóra lehetőséget ad arra, hogy az óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus és a szülő kölcsönös bizalommal és nyíltsággal beszélgessenek a gyermek fejlődésével kapcsolatos ta-pasztalatokról. Ezek minden esetben egyéni, bizalmas megbeszélések. A nevelőnek abból kell kiindulnia, hogy a gyermek a szülő „meghosszabbított énje”. Probléma esetén is először mindig azokat a képességeket, területeket kell felszínre hozni, melyekben a gyermek ügyes, tehetséges. Tapintatosan, de egyértelműen, az úgynevezett célzott beszélgetés módszerével járhatjuk körül legeredményesebben a problémákat. Abban az esetben, ha a szülő elfogadó, belátó, közösen megbeszéljük a lehetőségeket a gyermek fejlesztése érdekében. Amennyiben elutasító, más módszerrel kell konszenzusra jutnunk, pl. meghívjuk, nézze meg gyermekét egy délelőtt, fela-dathelyzetben, utána újra beszélgetünk. Az intézmény és a szülői szervezet kapcsolattartási formái: Óvodánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében, szülői munkaközösségek hoznak létre. A szülői munkaközösség intéz-ményi szinttű vezetőivel az óvodavezető (illetve a helyettes), csoport szintű képviselőivel pedig az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvoda vezetője a szülői munkaközösség vezetőjét, képviselőit legalább félévente tájékoztat-ja az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről. A tájékoztatás formája, munkaközösségi értekezlet. Az itt elhangzott információkat a csoportok képviselői tovább adják a szülőknek a szülői értekezleteken.


100

A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: A helyi óvodai nevelési program elkészítésénél, felülvizsgálatánál, kiegészítésénél Az óvodai minőségirányítási program elkészítésénél (felülvizsgálatánál, kiegészítésé-

nél), éves értékelésénél A házirend megalkotásában A szervezeti és működési szabályzat elfogadásában A szülőket anyagilag is érintő ügyekben Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában A munkaterv, szülőket is érintő kérdéseiben Minden olyan kérdésben, amely a gyermekek nagyobb csoportját érinti.

2. Szülőknek felkínált programok:

Az óvodai nevelés csak akkor képes céljait elérni, ha kölcsönös bizalommal segíti a szülőket abban, hogy az óvodában már jól megalapozott fejlesztési eljárásokat a család átvegye, folytas-sa. Ennek legfontosabb kiindulási feltétele, hogy a nevelők ismerjék, és tiszteletben tartsák a család elsődleges nevelői szerepét. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, a nevelési elvek közelítésére.

Nyílt napok a csoportokban: Óvodánk a szülők részére mindig nyitott. A szülő az óvodapedagógussal egyeztetve bármikor megnézheti gyermekét, hogyan tevékenykedik a csoportban a délelőtt folyamán. Évente kétszer minden csoport nyílt napot tart a szülők számára. Ezeken a délelőttökön meg-nézhetik, milyen tevékenységek, feladatok, szabályok alakítják a kisgyermekek mindennapjait. Különösen fontosak ezek a szülői megfigyelések azokban az esetekben, amikor valamilyen probléma (viselkedési, képességbeli) kerül felszínre egy adott gyermeknél. Tapasztalataink alapján a szakembereknek könnyebb elfogadtatni a szülővel, hogy segítség kell a gyermekének, ha látja őt feladathelyzetben a többi gyerekkel összehasonlítva. A délelőtt folyamán látottakat általánosságban (nem térünk ki egy adott gyermekre) a szülők megbeszélik az óvodapedagógu-sokkal, választ kapnak felmerülő kérdéseikre.

Nyitott ünnepek: Szüreti mulatság az udvaron: a gyerekek ezen a napon egy fürt szőlővel érkeznek

az óvodába. A program helyszíne az udvar. A gyerekek tálkákba leszemezgetik a sző-lőt, majd szőlőprésen az óvónők és a szülők segítségével kipréselik a szőlőlevet, amit megkóstolhatnak. Őszi énekeket, mozgásos játékokat játszanak az udvaron, a részt ve-vő szülőkkel közösen.

Farsangi mulatság: Hagyományos jeles ünnepünk a Farsang, mely több napig tart. Egy hétig búcsúztatjuk el a telet. Többféle technikával álarcokat, jelmezeket készítünk a gyermekekkel. Beöltözünk különböző saját készítésű maskarákba. Farsangi mondó-kákat, verseket, dalokat tanulunk. Komatálat viszünk a szomszéd csoportba. A szülők is a farsang aktív résztvevőivé válnak az által, hogy részt vesznek a jelmezek készítésében, szükséges ruhadarabok gyűjtésében.


101

A farsangot a hét utolsó előtti napján rongyos bál, mulatozás, táncház zárja, mely a csa-ládok felé is nyitott. Ezt a rendezvényt helyhiány miatt a közeli iskola aulájában szer-vezzük. Ezt a rendezvényt azért tartjuk fontosnak, mert vidáman, játékosan belophatjuk a gyermekek és a szülők szívébe az élő népzene és a néptánc szeretetét. A farsangolás lezárásaként a következő napon a csoportokba jelmezes farsangolásra és játékos vetél-kedőre várják a gyerekek a szülőket.

Húsvéti ünnep: Az udvaron a gyerekek megkeresik az elrejtett húsvéti tojásokat,

majd játékos sportvetélkedőn vesznek részt a szülőkkel, nyers zöldségeket fogyaszta-nak.

Anyák napja: A gyerekek az ünnepre süteményt sütnek. A csoport egyik félre eső sarkában megterítenek egy asztalt, a vázába virágot tesznek, így várják az Anyukájukat, Nagymamájukat ezen a délutánon. Verssel, saját készítésű ajándékkal kedveskednek.

Évzáró ünnepség: a nevelési év során tanult versek, dalos játékok, mesék adják az évzáró tartalmát. A gyermekeknek nem válik kényszerré, nincs erőszakos készülődés, betanulás. Egy drámajáték keretein belül a gyerekek az óvó nénikkel szabadon, játéko-san mutatják meg szüleiknek mit sajátítottak el az év során.

Ádventi vásár: November utolsó hetében ádventi vásárt tartunk az óvodában. A vásárt a szülői munkaközös-ség szervezi délutáni időpontban. Az óvó nénik ádventi koszorút, mézes kalács díszeket, kará-csonyi, egyedi képeslapokat, ajtódíszeket, gyertyatartókat és egyéb kreatív ádventi dekorációt készítenek, melyeket az óvoda közterületén a szülői munkaközösségi tagok árulnak. Munkadélutánok A szülők számára szerveződnek délutáni időpontban, amikor a gyermekekért jönnek. Minden csoportban egyedi technikával haza vihető alkotást készíthetnek a szülők a gyerekekkel közö-sen. Az óvó nénik segítséget nyújtanak hozzá. Jó alkalom nyílik a szülőknek, hogy oldottan játszhassanak a gyermekükkel. Kötetlenül beszélgethetnek az óvó nénikkel, szülőtársakkal Őszi terményekből különböző technikával alkotások készítése Húsvéti munkadélutánon tojásdíszítési technikák bemutatása

Aprók napja: Hagyományos ünnepünk júniusban az Aprók napja. A tanévet ezzel a közkedvelt, közösség-formáló rendezvényével zárjuk le. Ezen a szombati napon az óvoda összes dolgozója színes, érdekes programokkal várja a régi és leendő óvodásainkat családjukkal együtt. Helyszín az óvoda udvara. A leendő kiscsoportosok és szüleik is meghívást kapnak, így a nyílt napon kívül még jobban megismerhetik az óvodában folyó munkát. Erre a programra folyamatosan, egész évben készülünk, minden szülőnek eljuttatjuk a meghí-vókat, amely részletesen tartalmazza programjainkat, illetve a 0. szülői értekezleten tájékoztat-juk leendő óvodásaink szüleit erről az eseményről. VII/3. ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE KAPCSOLATA


102

Az óvodába kerülő gyermekek nagy része a velünk egy épületben működő bölcsődéből érke-zik. Feladatunk a bölcsődéből való átmenet megkönnyítése a gyerekek számára. Ennek érdeké-ben kölcsönös kapcsolattartásra törekszünk. A két intézmény megismeri egymás elvárásait. A bölcsődéből érkező gyermekek már rendelkeznek elemi szokás-és szabályrendszerrel, elemi szociális érettséggel. Az átmenet idején az új körülményekhez hamarabb alkalmazkodnak. Az óvodai csoport összeállításánál figyelembe vesszük, hogy az egy bölcsődei közösségbe járó gyermekek ugyanabba a csoportba kerüljenek. A kisgyermeket erős érzelmi kötődés fűzi a gondozónőhöz, ezért az óvodába lépéskor szüksé-ges a befogadás előkészítése, a gondozónők az óvó nénik és a szülők együttműködése. Célok, feladatok: Célunk az átmenet zökkenőmentessé tétele Egymás munkájának megismerése Beszélgetések, hospitálások szervezése Látogatás a bölcsődei csoportokban Tájékoztatás a beiratkozásról a Bölcsőde által szervezett szülői értekezlet keretében A gondozónők részvétele a kiscsoportosok óvodai fogadásában (az első napon)

VII/4. ÓVODA ÉS ISKOLA KAPCSOLATA Óvodánk a szomszéd és a környezetünkben lévő iskolákkal kölcsönös partnerkapcsolat mű-ködtetésére törekszik. Közös pontokat keresünk, ezek mentén alakítjuk ki a kapcsolattartás formáit és kereteit. Szakmai programokon igyekszünk megismerni és közelíteni egymás nevelé-si elveit, elvárásait. Célunk, hogy az intézményből kikerülő gyermekeink iskolakezdése zökke-nőmentes legyen. Célok, feladatok: Célunk a gyermek iskolába lépésének megkönnyítése, zökkenőmentessé tétele Egymás munkájának megismerése, hospitálások, látogatások Szakmai programok szervezése Bemutató órák látogatása A gyermekek számára óralátogatás, ismerkedés az iskolával Kölcsönös részvétel egymás nyitott programjain

VII/5. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel: 1. Főváros Pedagógiai Szakszolgálat X. Kerületi Tagintézménye

a) nevelési, és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára,


103

b) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, c) beilleszkedési, tanulási, magatartás (BTM) zavaros gyermekek vizsgálata esetén, BTM-

es gyermekek fejlődésének nyomon követésekor, d) sajátos nevelési igény valószínűsítése esetén (továbbküldés a 3. Számú pedagógiai

Szakszolgálathoz). Kapcsolattartó személy az óvodapszichológus, fejlesztő pedagógus

2. Beszédvizsgáló Országos Pedagógiai Szakszolgálat:

a) beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára.

Kapcsolattartó személy a logopédus. VII/6. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal: Az óvoda gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart a Bárka Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központtal melyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol.

VII/7. Kapcsolat az egészségügyi intézményekkel: Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata.

VII/8. Egyéb kapcsolatok:

1. Szakmai Szolgáltató X. kerületi intézményegysége:

A szakmai szolgáltató programjain, továbbképzésein rendszeresen részt vesznek a kollégák. Kapcsolattartó személy a továbbképzés felelős

2. Egyházak képviselői: Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. A hitoktatás megszervezése az óvodában a nevelési időn kívüli időszakban történik.

3. Közművelődési intézmények: A Körősi Csoma Sándor Kulturális és Szabadidő központ rendezvényeit rendszeresen látogat-juk. A programokról az óvoda programfelelősei tájékozódnak és rendszeresen tájékoztatják az óvodavezetőt és a kollégákat.


104

VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Kőbányai Aprók Háza Óvoda pedagógiai programjának érvényességi ideje: 2013. szeptem-ber 1.-től visszavonásig szól. Felülvizsgálata, módosítása 2017. augusztus 31.-én illetve a jogszabályi változásoknak megfe-lelően válik esedékessé. Elfogadta: 2013. június 14.-én a nevelőtestület egyhangúan elfogadta a helyi nevelési programot (lsd. 2. számú melléklet Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve) Jóváhagyta: 2013. június 14-én az intézményvezető. ………………………………. óvodavezető Véleményét kinyilvánította: A Szülői Szervezet június 13.-án (lsd. 3. számú melléklet SZMK értekezlet jegyzőkönyve)


105

Véleményezte: 2013. június 13.-án …..................................……..

Szülői Szervezet elnöke Egyetértését fejezi ki: 2013…………………….

………..................................... fenntartó

Másolatot kapott:

Fenntartó Nyilvánosságra hozva: Az intézmény honlapján IX. IRODALOMJEGYZÉK 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról Budapest, 2012 Adventtől szép pünkösd napjáig Debrecen, 1994. Ének az óvodában (Forrai Katalin) Editio Musica - Budapest, 1991. Játék - Mozgás - Kommunikáció (Pereszlényi Éva - Porkolábné Dr. Balogh Katalin) Óvodai program, 1996. Jeles napok ünnepei, szokások (Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika) Planétás, 1997. Komplex Prevenciós Óvodai Program (szerkesztő: Porkolábné Dr. Balogh Katalin) Budapest, 1996.


106

Kötetlenül, komplexen, naponta mesével (Psenákné Gregor Klára) Nemzeti Tankönyvkiadó - Budapest, 1995. Kudarc nélkül az iskolában (szerkesztő: Porkolábné Dr. Balogh Katalin) Alex-typo Mesterségek bölcsője (szerkesztő: Pomothy Györgyné) Calibra kiadó, 1994. Néphagyományőrzés az óvodában (Dr. Bucherna Nándorné - Faust Dezsőné Zadravecz Teréz) 2. módosított kiadás, 1998. Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (választható óvodai program) (Nagy Jenőné) Szolnok, 1997. Óvodai zenei hagyományápolás - népszokások (Ludánszkiné Szabó Éva) Hajdúböszörmény, 1995. Színes Kalendárium (Gyárfásné Kincses Edit) Nemzeti Tankönyvkiadó - Budapest, 1996. Tevékenységközpontú óvodai nevelés program (Fábián Katalin) Miskolc, 1996. Zenehallgatás az óvodában (Törzsök Béla) Zeneműkiadó, 1982. Szabadon, játékosan, örömmel (Balázsné , Szaitzné) SZORT BT. 2003 Csepü, lapu, gongyola (Patyi Beáta) JEL kiadó 2005 Szájról szájra, kézről kézre I. kötet Barangoló (Papp Kornélia)


107

2002 Szájról szájra, kézről kézre II. kötet (Papp Kornélia) Barangoló 2006

VII. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Alapító okirat 2. számú melléklet: Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve 3. számú melléklet: Szülői Szervezet. értekezletének jegyzőkönyve, szülői vélemény 4. számú melléklet: A Kőbányai Egészségügyi Szolgálat véleménye az Egészségfejlesztési

Programról


108


109


110


111

2. számú melléklet


112


113



114



115


116

Kőbányai Aprók Háza Óvoda Hagyományőrző Pedagógiai Programja · kek az óvodás évek...

Documents

Transcript of Kőbányai Aprók Háza Óvoda Hagyományőrző Pedagógiai Programja · kek az óvodás évek...