A mentori munka alapjai és lehetőségei a tanítási gyakorlat során – a szakmai és a szociális kompetencia fejlesztésének irányelvei

Kasik László

kasik@edpsy.u-szeged.hu

2011. november 18. és 19. – december 8. és 10.

2011. 11. 18. és 12. 8. (14–17)

Bemutatkozás

A szakmai gyakorlat rendszere

A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során

2011. 11. 19. és 12. 10.

10–13: A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása tevékenységi körök egy lehetséges gyakorlat a portfolió funkciója

13.30–17: Esetmegbeszélés, elemzés

A szakmai gyakorlat rendszere

ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI

GYAKORLATOK

CSOPORTOS GYAKORLAT (SZAKTERÜLETI MODUL)

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI (EGYÉNI) GYAKORLAT

Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet által meghirdetett kurzus(ok)Alapozó jellegű:• hospitálás• részvétel a tanítási-tanulási folyamatban• tanítás nélkül

Előfeltétel: két módszertani kurzus sikeres teljesítése. Közoktatási intézményben (gyakorló), vezetőtanárok irányításával.A gyakorlat ideje szakképzettségenként 60 óra: hospitálás; órák tervezése, előkészítése, órák/foglalkozások megtartása (min. 15 óra); órák megbeszélése, reflektálás, elemzés, értékelés. Helye: az egyik szak tanítási gyakorlata az 5–8. évfolyamon, a másik a 9–12. évfolyamon.Lezárás: közoktatási tanári szakok esetében zárótanítás.

ÉrtékelésA szakvezető tanár gyakorlati (ötfokú) jeggyel értékeli. Az egyéni fejlődés és a fokozatosság figyelembevételével az értékelés alapja:szaktárgyi, pedagógiai felkészültségtanítási tevékenység, tanulókkal való bánásmódmunkafegyelem, felelősség- és hivatástudat

Az elégtelen oka: alapvető tárgyi tájékozatlansága tanítása elégtelentervezetet, vázlatot sorozatosan nem készíti el időre; azok nem felelnek meg az elvárásoknak

Elégtelen gyakorlati jegy azonos félévben nem javítható!

Előfeltétel: valamennyi kurzus teljesítése (kivéve a szakdolgozatot) – levelezősök esetében a szakmai zárószigorlat (két szak esetén legalább az egyik) teljesítése.Ideje: 5. félévben/10 hétKözoktatási intézményben (gyakorló): vezetőtanár (intézményi mentor) segítségével, együttműködve a gyakorlatvezető tanárral (felsőoktatási szakember, módszertanos). A gyakorlat teendői: hospitálás; a tanári kompetenciák fejlesztési terve alapján megtervezett, szakképzettségenként heti 3-5 óra (maximum heti 10 óra) tanítás/foglalkozás; a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása; adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálása (portfolió).

MinősítésAz egyenlő súllyal szereplő részérdemjegyek összesített, átlagolt érdemjegye:• hospitálás (dokumentálása, elemzése)• 1. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, ön/reflektív elemzése)• 2. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, elemzése)• a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása (dokumentálása, ön/reflektív elemzése)• a tanítást kísérő szeminárium értékelése

Az első négy pontban foglaltak teljesítésének értékelője a mentor, az utolsó értékelője a szeminárium vezetője. Az összesítést a mentor végzi.

A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során

PIRAMIS: Mentor vagyok, aki…

7

A mentor… …minta, a szakértő konzultáns és a tanácsadó

szerepét tölti be (Lesznyák, é. n.)

…munkája akkor eredményes, ha

komolyan veszi feladatát (hisz abban, hogy tud segíteni a jelölteknek)

képes saját tapasztalatairól, nézeteiről, elképzeléseiről, fejlődéséről beszélni (nyitottság, őszinteség)

sok, részletes – kritikus – visszajelzést ad (kritikai gondolkodása és problémamegoldása nagyon jó)

képes saját és a jelöltek munkáját elemezni (reflektív és önreflektív képessége átlagon felüli)

(Borko és Mayfield, 1995)

Minden jó mentor jó tanár, de nem minden jó tanár jó mentor! (Calderhead, 1995) a teljes személyiség (jelölt) változását figyeli pozitívan viszonyul a személyekhez, helyzetekhez reális célokat fogalmaz meg (önmagának és a jelöltnek) következetes naprakész ismeretekkel rendelkezik aktív hallgatásra képes

Metaforák és kapcsolatuk más területekkel

Modell (ösztönöz, demonstrál) Kultúraközvetítő (kapaszkodókat

mutat, segít hozzászokni az adott szakmai környezethez)

Szponzor („ajtókat nyit meg”, bemutatja a „megfelelő embereknek”, a jelölt érdekében használja befolyását)

Támogató (a szakmai segítség mellett biztonságos lehetőségeket teremt az érzelmek kifejezésére)

Nevelő (lehetőségeket teremt a gondolatok, érzelmek kifejezéséhez, szakmai tanulási célokat ér el)

NÉZETEK

nevelés

érzelmek

értékelés

tekintély

motiválás

oktatás

gondolkodás

gyermek

módszerek

differenciálás

A mentori munka (Boudreau, 1999)

irányítás (tanításra koncentráló) középpontban a tanítási folyamat és a szerepeknek való

megfelelés áll tevékenysége: a hallgató munkáját elemzi, kritizálja, korrigálja

– konkrét tanácsokat és javaslatokat ad a jelölt mint őt helyettesítő vesz részt a folyamatban

reflektálásra késztetés (kapcsolatra koncentráló)

középpontban a mentor és a jelölt közötti interperszonális kapcsolat áll

tevékenysége: megerősítést ad, bátorít, kérdez, elemez és elemzésre késztet a jelölt saját tapasztalatai analizálása alapján alakítsa saját

stílusát

A mentori munka általános alapelvei 1.

ismerje meg és ápoljon jó kapcsolatot a jelölttel nem szakmai tárgyú beszélgetés a gyakorlat elején,

illetve közben is a szakmai beszélgetések mellett kötetlenebb beszélgetések

kezelje leendő kollégaként a jelöltet alapvető a bizalom, a segítségkérés és a kölcsönös

tisztelet kialakításában segítse a jelölt beilleszkedését

a mentor kapocs a kollégák és a diákok között

A mentori munka általános alapelvei 2.

beszéljen saját nevelési-oktatási nézetéről koherens gondolkodást nyújt ezzel a jelölt számára

(szubjektív nevelés- és oktatáselmélet, mely jó alap egy saját rendszer kialakításához)

mutassa be munkája összetettségét segít ezzel reális képet nyújtani a

pedagógusmunkáról

A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők

PROBLÉMA

A szakértők viselkedése (Szivák, 1998)

nagyfokú automatizálódás (kognitív és döntési folyamatok nagyon gyorsan és a rövid távú memória megkerülésével – nem tudatosan – mennek végbe)

sémákban gondolkodnak nagyon nehezen tudják megindokolni, mit és miért

csinálnak

A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők

ELŐNYA mentori munka két kulcsfogalma: HOGYAN és MIÉRT ezt adja át a jelöltnek

ehhez önreflexió szükséges saját automatizálódását írja felül

információforrás a jelölt számára tudását pontosítja, a sémákat átgondolja

a jelölt gyakorlatlansága miatt irányító: mire kell figyelni mentori tevékenységét monitorozza, indokol, elemez

A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása

A tevékenységi köröket meghatározzák

a jelölt tevékenységi körei (KKK)

az elsajátítandó tanári kompetenciák (KKK)

A jelölt tevékenységi körei 1.

A) A szaktárgy tanításához kapcsolódó tevékenységek

• Szakképzettségenként heti 3-5 óra tanítás.• Hospitálás a mentor óráin és más szakórákon.• Felkészülés az órákra, az órákat követő önelemzés-önértékelés, gyakorlatvezető

mentori megbeszélés.• Tanítási órán kívüli, ám a szaktárgy tanításához szorosan kapcsolódó iskolai

feladatok ellátása (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás; szakköri jellegű, illetve fakultatív foglalkozások hospitálása és levezetése; sajátos nevelési igénylő tanulókkal, hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmód megismerése; egyéni foglalkozáson, projektmunkában való részvétel, a művészeti tanárképzésben kották gyűjtése, darabok kiválasztása).

• A tárgy oktatását segítő pedagógiai tevékenységek, szolgáltatások megismerése és végzése (pl. ellenőrző feladatsorok összeállítása, tanulási segédletek, szemléltetőanyagok készítése, összegyűjtése, szaktárgyi versenyek szervezésében való részvétel).

A jelölt tevékenységi körei 2.

B) Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek

• Hospitálás nem szaktárgyi órákon.• Osztályfőnöki jellegű tevékenységek.• Iskolai rendezvényeken való részvétel, illetve közreműködés azok szervezésében,

lebonyolításában (versenyek, ünnepélyek, a művészeti tanárképzésben tanszaki hangversenyek, szaktárgyi versenyek; kirándulások, szülői, tantestületi, munkaközösségi értekezletek).

• Egy-egy tanuló életútjának, családi hátterének, iskolai pályájának mélyebb megismerése.

• Mérés, értékelés, minőségbiztosítás a gyakorlatban (országos kompetenciamérés, belső mérések, vizsgarendszer).

• Az ifjúságvédelem, drogprevenció, mentálhigiéné, agresszió, konfliktuskezelés, helyi gyakorlatának megismerése, segítése.

• Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű tanulókkal, kisebbségi csoportokkal való bánásmód megismerése.

A jelölt tevékenységi körei 3.

C) Az iskola mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése

• Az intézmény működését meghatározó legfontosabb törvényi, rendeleti háttér, a fenntartói irányítás és az intézményi belső szabályozás dokumentumainak megismerése.

• Az iskola szervezeti felépítése, működési rendje (SZMSZ, házirend, munkaterv).• Az iskola pedagógiai programja, a fejlesztési irányok, pályázatok, a szakmai

munka tervezésének tanévi elemei (munkaközösségi munkatervek, továbbképzési program stb.).

• Az intézmény minőségirányítási rendszere.• Az iskola, a család és a helyi közösségek kapcsolata, az együttműködés formái

(pl. iskolaszék, szülői munkaközösség).• Támogató, segítő rendszerek, szakmák megismerése (pl. nevelési tanácsadó,

fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, helyi és regionális szakmai szervezetek).

Elsajátítandó 9 tanári kompetencia

(1) a tanulói személyiség fejlesztése(2) a tanulói csoportok alakulásának segítése, fejlesztése(3) a pedagógiai folyamat tervezése(4) a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók

műveltségének, képességeinek és készségeinek fejlesztése

(5) az egész életen át tartó tanulás megalapozása(6) a tanulási folyamat szervezése és irányítása(7) pedagógiai értékelés(8) szakmai együttműködés és kommunikáció(9) elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés

Egy folyamat lehetséges keretei, feladatai, kapaszkodói

Idő- és témabeosztás

Mentorral töltött idő (megbeszélés) 1–4. hét: heti 2 óra 5–7. hét: 1–1,5 óra 8. héttől: minimum ½ óra

Téma személyes (mentor és jelölt részéről egyaránt) közösségi (diákokról, pedagógusokkal való együttműködésről) szaktárgyi (tanítási órával kapcsolatos) órán kívüli tevékenységekről egyéb

Fejlődési napló

önmagáról a jelölt és róla a mentor 2., 4., 6., 8. héten beszélgetés, ennek keretén belül a

két napló összevetése személyes kompetencia

erősségek, gyengeségek (min kell és hogyan változtatni), félelem, szorongás, siker, sikertelenség

szakmai és kognitív kompetencia műveltség (pl. a tantárgyi koncentrációban megnyilvánuló),

tantárgyi ismeretek alkalmazásának színvonala szociális kompetencia

kommunikáció diákokkal, tanárokkal, érdekérvényesítés (együttműködés, segítés, versengés, vezetés), szervezés

A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – személyiségvonások (BFQ) mentén való elemzés

Energia Barátságosság Lelkiismeretesség Érzelmi stabilitás Nyitottság

Pl. Milyen vagyok?

(1., 5., 10. héten)

Milyen vagyok? Nagyon meg volnék elégedve, ha… Arra vágyom, hogy… Nekem az a legfontosabb… El sem tudnám képzelni az életemet anélkül, hogy… Jó lenne… Örülnék... Megpróbálom… Boldoggá tenne… Szeretném, ha képes volnék… Az a kívánságom… Nem szeretném, ha… Félek, hogy… Nem szeretek arra gondolni, hogy… Bántana… Nagyon sajnálnám, ha…

A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – problémamegoldás elemzése (D’Zurilla, 2004; Kasik, 2010)

Problémamegoldás és szerepátvétel – Mit tenne a mentor, ha a jelölt…?

A jelölt nem készíti el határidőre az óravázlatát.

Mit kellene tennie a mentornak?

Haladékot adni. Elmarasztalni. A lehető leggyorsabban pótoltatni. Hangsúlyozni, hogy a mentor is szokott hibázni,

így nincs nagy gond.

SzemélyiségfejlesztésA. a jelölt egy diákról esettanulmányt

készít – mintának a mentor is készít egyet

B. készítenek ugyanarról a diákról, összevetik probléma alapú nevelés-oktatás egyik alapja

középpontban: csoport-egyén viszonya, hátrányos helyzet, fegyelmezetlenség, tanulmányi teljesítmény, tehetség

értelmezés kerete: iskolai és iskolán kívüli környezet (iskola, család, kortársak), viselkedés és pszichikus jellemzők multidimenzionális értelmezés, felhasználva a pedagógiai-pszichológiai ismereteiket

Személyiségfejlődés értelmezése – problémamegoldás – Mit tennél, ha egy diák…? Szituációelemzés – heti 1 (1–5. hét) a

mentor meríthet korábbi esetekből

motivációfeltáró (pozitív, negatív orientáció) viselkedését elemző (elkerülés, érzelem alapján,

racionális) folyamatértelmezésről ad képet (rész-egész és

ezek viszony) pedagógus-diák kapcsolatáról való nézetet mutatja

meg (tekintélyhangsúlyos, gyermekközpontú, demokratikus)

csoport (szerkezet, funkció), csoportfejlődés (fázisok), egyén és csoport kapcsolata (státusz, szerep) csoport mint rendszer rajz készítése (tagok bejelölése

naiv szociometria) a szociális kompetencia valamelyik összetevőjét

mérő eszköz alkalmazása „kutatótanár” szociometria készítése és kiértékelése (érzelmek) megfigyelés (2-3 szempont, 2-3 héten át)

önismereti gyakorlatok végzése osztályfőnöki órán pl. Jámbori és Varga (2010)

szabadidő-szervezés az osztály számára pl. Jámbori és Varga (2010)

Tanulói csoportok alakulásának segítése

Szociometria

csoportok rejtett hálózata

kommunikációs, információs és hatalmi viszonyok végiggondolása az eredmények alapján

Önismereti játékok, szabadidő-szervezés

A foglalkozásokat az osztályfőnök és/vagy iskolapszichológus vezesse. Az igényelt foglalkozási időtartam 90 perc hetente egyszer.

A foglalkozásokat mindig előre pontosan meg kell tervezni. Azonban fontos a rugalmasság is.

A foglalkozások anyagai ne egy tanóra követelményének részét képezzék.

A foglalkozások egy részét lehet az egész osztállyal végezni, de vannak kiscsoportos feladatok is. Ezeket ideális esetben 10-12 fővel végezzük (például az énkép erősítése).

A gyakorlatok befejeztével mindig érdemes közösen megbeszélni az élményeket, gondolatokat.

Megfigyelés

előtte óravezetési stílus, módszerek (miért, hogyan), fegyelmezés,

értékelés, kommunikáció – abban segítség, mit és miért nézzen, majd mi alapján elemezze a látottakat

közben nincs a mentornak feladata (óratartás modellóra)

utána az előtte megadott szempontok alapján elemezni a látottakat a jelölt más észrevételeinek megbeszélése kérdések megfogalmaztatása és közös megbeszélése javasoljon a hallgató, beszéljék meg, miért jó vagy nem jó ötlet

Tervezés, szervezés mentorral közös terv készítése a hospitálásokra (mit,

mikor, mire fókuszálva) a hospitálás elemzése – Ez volt/ez lenne jó (kritikai

elemzés) – 4. hétig közösen, egyre önállóbban tanóra közös és egyre önállóbb tervezése, elemzése

– Ez volt/ez lenne jó (kritikai elemzés)

OSZTÁLYFŐNÖK VAGY osztálybuli osztálykirándulás városnézés, múzeumlátogatás …

egy szervezési feladat elvégzése

hetente (fiktív és valós)

Szervezeti tevékenységekkel kapcsolatos feladatok

a teljes tantestület megismerésének, a kollégákkal való kapcsolattartás segítése (helyzetkép a tantestületről) ez jó alkalom a helyi pedagógiai program elemzésére is

a szülőkkel való kapcsolattartás formái és céljai etikai kódex, törvény

Tanulói produktumok értékelése szummatív (átfogó) formatív (fejlődés követése korrigálás, adaptáció) diagnosztikus (elmaradások okai tervezés, innováció)

A mentor és más kollégák értékelési szokásainak megfigyelése (hospitálás), összehasonlítása, elemzése interjú készítése e témában a kollégákkal

Az Országos kompetenciamérés adott intézményben való értelmezése a mentor és az igazgató segítségével

Pedagógiai értékelés

Önművelés, ön/reflexió

cél – folyamat – eredmény elemzése a tanítási-tanulási folyamat különböző területein minden 2. héten téma

az első héten felépített piramis (Tanár vagyok, aki…) folyamatos értékelése, elemzése (piramis: 7 fő jellemző, fontossági, erősségi és választott szempont szerinti sorrendben)

a jelöltek munkájának megbeszélése, tanácskozás, vita szervezése

valós szituáció és tanultak összevetése

Szakmai együttműködés, kommunikáció

más kollégát és intézményt is érintő feladat esetén a jelölt bevonása

minél több valós esetben legyen része (érdekérvényesítés, kommunikáció gyakorlása)

helyzetgyakorlatok alkalmazása 2-3 kolléga és jelölt bevonásával (pl. fegyelmi tárgyalás, szülői értekezlet, fogadóóra)

Hatás – portfolió A portfolió dokumentumok gyűjteménye, megvilágítják

valakinek egy adott területen szerzett tudását, hozzáállását (Barton és Collins, 1993. 203.).

A tanári portfolió a pedagóguspálya megismerésére irányuló, a mentor irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött; illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak összegzése. A portfolióban a szakképzettség képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott, a fejlesztendő kilenc kompetencia elérésének adott színvonalát kell bemutatnia.

Hatás – portfolió

A portfolió célja annak bizonyítása, hogy képes a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és

azokat a tanári munkájában alkalmazni; a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi

eredményeket összegyűjteni, ezek alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és megszervezni;

a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni; a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanítási-

tanulási folyamatról tapasztalatokat gyűjteni; a tényszerű adatokat elemezni; a tanítási-tanulási folyamatról, a tanulók és saját munkájáról

következtetéseket megfogalmazni; az eredményeket tanári munkájában alkalmazni.

Esetmegbeszélés, elemzés

Esetek

fegyelmezés motiválás órai munka tanítás – értékelés kommunikáció

diákokkal kollégákkal

Fegyelmezés

Az óra 5., 15. percében és a vége felé szólt közbe a tanár. Először csak kacsintott, ciccegett, majd rászólt a gyerekekre, végül odament és megmondta nekik, hogy miattuk nem tudok tanítani. Kértem őt az óra után, hogy ne tegye, azt mondta, hogy nekem tesz ezzel szívességet, így az anyagra koncentrálhatok. A következő órán előre szóltam a diákoknak, hogy most legyenek jók. Nem voltak azok, s a tanárnő megint beleszólt. Végig így ment, én szinte semmit nem fegyelmeztem, ő pattogott mindig.

Motiválás

Azt mondta, mindent szabad használnom motivációs célra, de legfőképpen ügyeljek arra, hogy dicsérjek folyamatosan, jutalmazzam őket (9. o.). A gyerekeken látszott, hogy élvezik, de a 3. héten már nem nagyon akartak semmit csinálni, csak várták a képeket, ajándékokat. Én nem akartam adni, de a tanárnő szerint hosszú távon ez nagyon hatékony, de én nem nagyon láttam értelmét.

Órai munka

Egy gyerek az osztályból (10. o.) nem akarta azt a játékot játszani, amit kitaláltam. Azt mondtam, hogy jó, de akkor majd utána mindenképpen számítok arra, hogy ő is bekapcsolódik a munkába. Le is ment a játék, utána a gyerek dolgozott is, de azért nem a legjobban. A szakvezető azt mondta, hogy ilyet nem lehet, mindenkinek játszani kell, erre ügyeljek majd, mert lehetőséget adok a fegyelmezetlenségre.

Tanítás – értékelés

Amikor bementünk a tanáriba, hogy megbeszéljük, akkor dühösen levágta a naplót és azt mondta, hogy így nem lehet csinálni, nem tudok tanítani, nem tudtam elmondani mindent és a táblakép is borzasztó volt. Ez a 2. héten volt, elsírtam magam. Erre azt mondta, hogy mit sírok, egyáltalán nem vagyok tanárnak való. Sorolta a tanár úr a hibáimat és egyetlen szót sem mondott, ami jót jelentett volna. Nagyon alázó, lenéző, nagyképű volt. Ezt minden héten eljátszotta.

Kommunikáció – diákkal

Azt kérte a vezetőm, hogy egyáltalán ne tegeződjek a diákokkal. Egyik nap kint voltunk a párommal a játszótéren, amikor ott voltak a kis lurkók is – és az egyik hellózott. És aztán másnap is. Kértem őket az óra előtt (amikor még nem volt ott a szakvezető), hogy itt ne tegezzenek, de sulin kívül ok. A gyerekek ezt elmondták a vezetőnek, aki nagyon pipa lett rám. Szerintem ez egyáltalán nem gáz, én még nem vagyok tanár.

Kommunikáció – kollégával

Nem mehettünk be a tanáriba, mert mi még nem vagyunk tanárok, mondta az igazgató. A szaktanárunk is félt tőle, nemhogy mi. Amikor értekezletre készültünk, egy kis félkört raktak ki nekünk a tanári sarkában székekből és oda ülhettünk le. Azt mondta az igazgató, hogy hospitálásnak fogjuk fel, ugye, amibe nem lehet beleszólni. A szakvezetőnk utána azt mondta, hogy kár volt bemenni, ebből nem profitálunk. Másnap az igazgató arra kért minket, takarítsuk ki a szertárat, abból tanulunk, a tegnapi értekezletből nem.

Egyéni esetek

Javaslatok papírra