Kanizsay Dorottya ájaszerver4.kanizsay.sulinet.hu/KDESZIG/pp_2014.pdf · „Az egészség nagy...

Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum

Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 5 1043 Budapest Kassai u. 24/a

A Budapesti Vendéglátóipari és Szakképzési Centrum Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája

Pedagógia programja

2015.



Bevezető rész



„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

/Szent-Györgyi Albert/

„Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az

életünket is kockára tegyük a nyomában: nélküle az élet csak szánalmas botrány.

Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed…”

/Montaigne: Bölcsességek könyve/



Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai

program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú-, illetve középtávra – az

intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési

ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait,

feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola

szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának

biztosítéka is.

A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha

évente meg vannak határozva az aktuális célok, és az ahhoz kapcsolódó feladatok

teljesülnek.

A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola egy-egy

tanévre szóló, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének

elkészítése és végrehajtása.

A pedagógiai program tartalmát meghatározzák:

- Magyarország Alaptörvénye,

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; és a módosításáról szóló 2012.

évi CXXIV. törvény

- 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

- 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról

- A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

- 11/2012. (VII.30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

- 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének

kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek

kiadásának és jogállásának rendjéről, és a

- rendelet mellékletei

- 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról

- 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet,

- a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet, valamint az érettségi vizsga

- részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

szóló 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet módosításáról

- A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény



- A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (ill. az ezt

módosító, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és

törvénymódosításokról szóló 2012. évi XXXVI. törvény,

- A szakképzésben szerzett egyes szakképesítések felsőoktatásba történő

beszámításához szükséges feladatokról szóló 1232/2012. (VII.12.) Korm.

határozat

- A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Magyar Közlöny 2011.

évi 160. szám); és módosításáról szóló 2012. évi LXXI. törvény

- • Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet

- Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm.

- 16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

- 326/2013. Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról



Az iskola bemutatása

1. Iskolánk története

Az iskolaépületet a vallás- és közoktatásügyi miniszter építtette a község által ingyen

átengedett területen, a Ferenc József téren. Újpest város az állami polgári iskolák

fenntartásához 1919 végéig minden évben 3600 koronával járult hozzá. 1902

szeptemberében négy új elemi iskola épülete készült el, s vették használatba – többek

között a Ferenc József téren (ma Tanoda tér) –, mindet a modern pedagógiai

követelményeknek megfelelő felszereléssel és berendezéssel. Az elemi iskola mellett

ide költözött az I. számú Polgári Fiúiskola is. A fiú- és a leányiskolában összesen kb.

900 tanuló végezte tanulmányait. Az iskola ekkor kétszintes volt, nem volt II. emelete.

Az I. világháború évei után átmenetileg rendkívül megfogyatkozott az iskolakötelesek

száma. Lassanként azonban a tanulók létszáma ismét nőtt, így az állam átvette az elemi

iskolákat. Iskolánk Újpest város tanácsának kezdeményezésére 1919. szeptember 28-án

nyílt meg négy osztállyal, 201 növendékkel az I. számú állami polgári leányiskolában,

délutáni tanítás mellett. Ez az ideiglenes áldatlan helyzet 6 évig tartott, úgy, hogy a

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium több ízben foglalkozott a megszüntetés

gondolatával. Különösen a Polgári Leányiskola lett egy idő után túlzsúfolt. Az iskola

betöltötte hivatását, a község fejlődése folytán annyira benépesedett, hogy a leány

polgári iskola tantermeit meg kellett növelni. Az állandó veszedelmet véglegesen dr.

Zibolen Endre igazgató hárította el a város támogatásával, s az 1925/26. tanévben

Újpest város vezetősége gondoskodott a leánygimnázium új helyiségéről: a Ferenc

József téri polgári és elemi iskola épületére ráépítéssel létesített helyet iskolánk

számára. A magyaros szecessziós épület íves attika falait és a falvégek díszeit 1925-ben

veszíthette el, hogy a Kanizsay Dorottya Leánygimnázium osztályait elhelyezhessék. A

gimnázium épületének kérdése így véglegesen megoldódott, s oda az iskola 1925

szeptemberében beköltözött.

Az iskola az 1923/24. tanévben teljes nyolcosztályúvá fejlődött, s a tanév végén

megtartották az első érettségi vizsgákat. Az 1925/26. tanévben a magyar királyi állami

Kanizsay Dorottya Leánygimnázium nevet kapta. Az 1926. évi XXIV. Törvénycikk

kétféle leány-középiskolát szervezett, mely egyetemre képesít: leánygimnáziumot és

leánylíceumot. Iskolánk az 1927/28. tanévtől leánylíceum lett. Az átalakulás évről évre

osztályonként ment végbe.

1943 februárjában a katonai hatóság hadikórház céljaira lefoglalta az épületet, így a

tanítás 2 évig szünetelt. 1944-ben hadikórházat rendeztek be a termekben, az épület

több lövést kapott, a berendezése elpusztult, a további iskolai létet veszély fenyegette. A

háború utáni évek az iskolareform évei voltak, az 1946-47-es tanévtől újra fejlődésnek

indult a Kanizsay, 202 tanuló járt a gimnáziumba. Az 1948. évi tanügyi reform

megszüntette az elemi és polgári iskolákat, így az 1948/49-es tanévtől teljes

nyolcosztályos általános fiú és leányiskolaként működött az intézmény. A

fiúosztályokat az északi, a lányosztályokat a déli épületrészben helyezték el.



1950. január 1-jén lett a főváros IV. kerülete Újpest, és az újpesti iskolarendszer

rohamosan fejlődött a lakótelepi építkezésekkel megnövő gyereklétszám miatt. 1956-

ban az iskola másodszor is átépült, folytatódott a gimnáziumi oktatás. Az 1961-62-es

tanévtől szakközépiskolai osztályok is indultak. A tanulmányi eredményekről érdemes

megemlíteni, hogy a 60-as években a tanulók egynegyede jeles, illetve kitűnő

eredménnyel érettségizett, s az egyetemre jelentkezettek közül 25%-ot vettek fel a

választott szakokra.

1970/71-ben a fiú- és leányiskolát összevonták, a koedukált iskolában már 1968-tól

kezdve az egyéb típusok megszűntek, 1972-re egészségügyi szakközépiskolává vált a

régi gimnázium. Kezdetben évfolyamonként 2 osztály indult, s ez az évek folyamán 800

fős, 24 osztályos iskolává alakult. A humánum, a tisztesség, becsület, az általános

műveltség és a szakmai felkészültség jó színvonalú elsajátítása lettek a fő alapelvei

iskolánknak. Jól felszerelt szaktantermekben, valamint szakmai gyakorlóterületeken

sajátították el tanulóink mindazokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, melyek a

beteg emberek ápolásához, a kisgyermekek gondozásához szükségesek. Az

egészségügyi ápolási program átgondolt és tervszerű volt: a tanulóknak heti egy napon

– amely a szakmai napot jelentette –, át kellett öltözniük fehér ruhába és a fejükre

fityulát kellett tenni. A diákok rá voltak szoktatva 14 éves kortól a fegyelemre, a rendre:

nem késhettek, nem beszélgethettek, s míg néhányan tevékenykedtek, amíg elvégezték a

kijelölt feladatot, a többieknek figyelniük kellett a konkrét munkavégzést (injekciózás,

ágyazás, a beteg mozgatása, különböző ápolási feladatok). Tehát négy közismereti és

egy szakmai napból állt össze a hét, ezen kívül évfolyamonként évközi és nyári

gyakorlatok is kötelezők voltak. Az első évben a szakmai latint sajátíthatták el a

tanulók, a második évfolyam végén ezt alkalmazták a bölcsődei szakmai feladatok

során, s anatómiai gyakorlatuk is volt (2-2 óra elmélet illetve gyakorlat). A harmadik

évfolyam után sebészeti és belgyógyászati gyakorlaton vettek részt, s az utolsó évben a

tanulók a gyógyszertan, kórtan, járványtan, mikrobiológia, sebészet, belgyógyászat és

kisklinikum témákban szereztek ismereteket. Ugyancsak ebben az időszakban

szombatonként iskolai szinten besegítettünk takarítani a Károlyi Kórházban: egy-egy

osztályra húsz-húsz tanuló ment, s fertőtlenítési munkát végeztek tanári felügyelet

mellett.

A 70-es években Tímár tanár úr vezetésével az iskolai énekkar szép sikereket ért el: az

énekkarok budapesti versenyén I. helyezést szereztek, ezen kívül a kórus többször

szerepelt a rádió nyilvánossága előtt. Sportoló tanulóink Bodnár Ágota vezetésével

arattak sok sikert, sőt többen az Egyesült Izzóban NB II-es játékosokként erősítették a

csapatot. Az országos egészségügyi versenyeken több alkalommal, több tanítványunk is

bekerült az első 10 helyezett közé, s Székesfehérvárott a Kossuth Zsuzsa, Kállai Éva és

Kanizsay Dorottya diákjai együttesen mindig jól szerepeltek. Végzős tanulóink 80%-a

helyezkedett el az egészségügyben, a 20-25% továbbtanuló pedig az Egészségügyi

Főiskolán, az Orvostudományi Egyetemen, vagy tanárképző intézményekben szerzett

diplomát. A 70-es, 80-as években az orvostudományi karra felvett tanítványok ma is

gyakorló orvosok, s több volt tanítvány is tanít ma nálunk, az egykori alma materében.



Az iskola történetében 1990-től, a rendszerváltást követően nagyarányú változás

következett be. Az 1990-es évek gazdasági, társadalmi változásai, a szabályozási

rendszer teljes körű megújítása rendkívüli feladatok elé állította az oktatási

intézményeket. A kihívás többirányú volt, s az oktatás ügye ekkor sem volt

problémamentes. Az iskolarendszer fellazulása, az oktatási törvény megjelenése, annak

módosítása, a közoktatási és a szakképzési törvény újfajta szemlélete, az OKJ és annak

módosításai, a racionalizálási program és annak végrehajtása jellemezte az akkori

feszültségekkel, gondokkal teli időszakot. Az eligazodás az oktatáspolitikában, az

oktatási rendszeren igen nehéz volt, az ok a sokféle vertikális szerkezet, az ennél még

több oktatásirányító "hatóság", s az aktív-inaktív népességarány megbomlása volt. A

helyzetet csak súlyosbította, hogy a "tudás érték" társadalmi presztízse csökkent.

Az oktatás, a képzés jövőjét úgy kellett meghatározni, hogy tekintettel legyünk a

társadalmi fejlődésre, a gazdasági környezetre, a munkaerőpiac változó igényeire.

Ezeket az igényeket össze kellett hangolni a lehetőségekkel. Nem utolsó sorban

figyelembe kellett venni az oktató nevelői munka tartalmi változtatásait. A változás igen

átgondolt tervezési, szervezési munkát igényelt a szaktárca oktatásirányítóitól, és

megfeszített munkát az iskolák szakembereitől, vezetőitől, tanáraitól. Ebben a

munkában iskolánk a kezdeti lépésektől vállalt feladatokat.

1990-től tantestületünk ismét vállalkozott - évtizedek után – a gimnáziumi képzésre, és

az országban először egy 4+1-es egészségügyi technikusképzésre, mellette felmenőben

a hagyományos egészségügyi szakközépiskolai képzés befejezésére. Hogy a tantervek

megírása, egyeztetése, tartalommal való megtöltése, a tanmenetek, a tananyag megírása

mennyi időt vett el a kollégáktól és az iskola vezetőségétől, nem tudjuk pontosan.

Alapos, szakszerű és gyors munkájuk meghozta eredményét: teljesítményük lehetővé

tette, hogy higgyünk a jövőben. Azt gondoltuk, hogy iskolát teremtünk, amely csak a

miénk, jogaival, kötelességeivel, feladataival, eredményeivel és kudarcaival együtt.

Nagy erőpróba volt, a feladatok megoldása naponta új és új problémák elé állította a

testületet. Negyedévente mértünk, összehasonlítottunk. Amikor tanulóink harmadikban

az első "tömbös gyakorlatról" visszajöttek, beszámoltak élményeikről, a

gyakorlóterületek vezetői elmondták pozitív tapasztalataikat, a betegektől kapott

köszönő levelek adtak erőt a folytatáshoz, a kudarcok fiziológiás "megéléséhez". Hitet,

hogy érdemes újat akarni.

1994-ben sikerrel pályáztunk a Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett "Emberi

erőforrások fejlesztése" II. ütem világbanki program bevezetésére Humán és

Informatika szakmacsoportban. A magyar kormány 1991 márciusában hitelszerződést

kötött a Világbankkal, forrást teremtve ezzel új iskolai és munkaerőpiaci oktatási

formák bevezetésére. A kölcsön teljes összege 150 millió dollár volt, ebből 63 millió

dollár az emberi erőforrások fejlesztése program megvalósítását célozta. Ezt a projektet

a Munkaügyi Minisztérium vezette és koordinálta, és nemcsak a világbank támogatta,

hanem a szociális partnerek, munkaadók, munkavállalók is. Jóval harmonikusabb



foglalkoztatást biztosított és a munkanélküliségből adódó feszültségeken enyhített. Az

iskola 1996-ban tíz új tanteremmel bővült, ahol elindulhatott az új rendszerű képzés.

Nagy jelentőségű volt az érettségit adó középfokú szakképzés modelljének kifejlesztése,

amely széleskörű, konvertálható szakmai alapozást nyújtott a felsőfokú képzéshez, a

gyors munkaerőpiaci változásokhoz, az életpályán többször szükséges szakmaváltáshoz.

Lényeges célja volt, hogy a pályaválasztás kényszerét 14 évesen a tanulók ne érezzék

egy életre szóló döntésnek. Nyújtott képzési időt, horizontális mozgást tett lehetővé,

árjárhatóságot biztosított a kezdeti közös alapozás után 13 szakmacsoportban, közel 100

szakmában. A közismereti képzés a megfelelő műveltségi szint elérését biztosította,

lehetőséget adott egy idegennyelv-tudás megszerzésére.

A Népjóléti Minisztérium 1992-ben döntést hozott az egészségügyi szakképzés

strukturális és tartalmi megváltoztatásáról. Magyarországon az egészségügyi

szakképzés tanterveit át kellett dolgozni az Európai Unió ajánlásainak megfelelően.

Ennek a programnak fontos eleme volt, hogy az egészségügyi szakembereket képző

intézmények tananyaga közelítsen az európai normákhoz. A minisztérium felkérésére

több kolléga részt vett a tantervek kidolgozásában, ugyanis a hagyományos szakképzés

nem tette lehetővé az életkornak megfelelő pályaválasztást. A következő feltételeknek

kellett megfelelni:

- a képzésnek érettségire kell épülnie,

- a világon mindenütt elismert, felkészült, kész szakemberekre van szükség,

- 4600 óra (50 % szakmai elmélet, 50 % szakmai gyakorlat) szakmai képzés

kötelező, amelyből 1200 óra lehetett irányított egyéni felkészülés,

- az 1994-ben megjelent OKJ már csak azon humán szakmákat szerepeltette,

amelyek ezen elvárásoknak megfeleltek.

Az érettségire épülő egészségügyi szakmai képzések felvállalását tantestületünk

részéről átgondolt, többéves előkészítő munka előzte meg. 1989 óta részt vettünk

azokon a nyilvános és testületi vitákon, amelyeken egyre világosabbá vált, hogy

amennyiben 1976-hoz hasonlóan csak foltozgatunk, javítgatunk egy elavult, a

munkáltatók elvárásainak nem megfelelő tartalommal megtöltött tantervet, a képzés

lassú és rendkívül költséges halálának lehetünk tanúi. Munkánk lényeges célja tehát az

volt, hogy egész Európában fogadják el a magyar ápolók szakmai végzettségét,

feleljünk meg a nemzetközi regisztrálás kritériumainak. Ennek érdekében szakmailag

felkészült, önálló ápolásra képes, felelősségre vonható ápolószemélyzetet képeztünk.

1995 szeptemberétől érettségire épülő egészségügyi képzést indítottunk az OKJ-ban

meghatározott előírásoknak megfelelően ápoló és csecsemő- és gyermekápoló

szakmákban.



Azonban a változások itt nem értek véget, ahogyan az ország szinte valamennyi

területén folyamatos átalakulás volt megfigyelhető, mire elértük a 2000-es éveket, újabb

kihívások elé néztünk. Fejlett demokrácia, modern piacgazdaság nem képzelhető el az

oktatás fejlesztése nélkül. A mindennapok követelte versenyképesség erősítésében

meghatározó szerepe van a jól képzett, szakmailag kvalifikált munkaerőnek, és ennek

egyik lényeges meghatározója a nevelés, az oktatás, a képzés, a szakképzés

hatékonysága. Iskolánk is igyekezett lépést tartani a körülötte zajló fejlődéssel,

válaszolni a külvilág, a szakma kihívásaira.

Először is éltünk a lehetőséggel, és a nyelvi és az informatikai kompetenciák fejlesztése

érdekében felvállaltuk a nyelvi előkészítő osztályok elindítását, amelyek rövid időn

belül nagy népszerűségnek örvendtek a hozzánk jelentkezők körében. A BME

Nyelvvizsga Központtal szerződve biztosítottunk nyugodt körülményeket a

nyelvvizsgázni szándékozó tanulóink számára. Kollégáink nagy számban vettek részt a

különböző módszertani és szaktárgyi továbbképzéseken, ezzel is felkészülve az előttük

álló újabb kihívásokra. Pedagógiai Programunkat többször átdolgoztuk, alkalmazkodva

a jogszabályi változásokhoz és a fenntartó döntéseihez, de mindig előtérben tartottuk,

hogy a hangsúly a humánumon legyen, hogy tanulóink személyisége harmonikusan

fejlődhessen. Egyaránt figyelmet fordítottunk a tehetséggondozásra és a

felzárkóztatásra, a korszerű tanulási módszerek elsajátíttatására, hogy diákjaink

képességeiket a lehető legszélesebb körben tudják kibontakoztatni. A kétszintű érettségi

bevezetése, a képzési rendszer, az OKJ újabb átalakulása ismét nagy munka elé állította

a tantestületet, de összefogtunk, és megőrizve iskolánk hagyományait, elveit,

alkalmazkodtunk az új körülményekhez.

Időközben azt is tapasztalnunk kellett, hogy a hozzánk kerülő tanulók képzettségi és

neveltségi szintje, szociális háttere egyre nagyobb problémák elé állít minket, sokszor

kellett a szülők, a család szerepét átvállalnunk. Egyre több olyan tanulónk lett, aki

valamilyen tanulási, vagy viselkedési problémával küzdött, és szívesen jöttek hozzánk a

testi, vagy érzékszervi adottságaik miatt sajátos nevelési igényű gyerekek és szüleik is.

Folyamatos feladatunk volt a kilencedikesek beilleszkedésének segítése, a bukások,

lemorzsolódó tanulók, a mulasztások számának csökkentése. Sajnos egyre inkább

előtérbe került a veszélyeztetett, hátrányos szociális helyzetű tanulókkal való

foglalkozás, valamint szükségessé vált az egészséges életmódra nevelésen kívül a drog-

és alkoholproblémák, az AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítás, amelyet egészségügyi

iskolaként szakmai kötelességünknek is tekintünk. A lemorzsolódás ellen a szakiskolai

képzés elindítása, a felnőttoktatás megerősítése jó útnak látszott, több diákunk kapott

így lehetőséget a tanulmányai befejezésére. A prevenciós tevékenységben komoly

szerepet vállaltak diákjaink is, akik kortárssegítőként az iskola falain kívül is végezték

munkájukat. A klasszikus értelemben vett oktatás mellett közös kulturális programokkal

próbáltuk tanulóink általános műveltségét fejleszteni, igyekeztünk a klasszikus és

kortárs művészeteket, múzeumlátogatásokat becsempészni a szabadidős tevékenységbe.



A problémák mellett azonban nem feledkezhetünk meg, azokról a tanulóinkról, akik a

szakmai, tanulmányi és sportversenyeken, kulturális rendezvényeken elért

eredményeikkel öregbítették iskolánk hírnevét.

Újabb fordulópont következett be 2007-ben, amikor a fenntartó Fővárosi Önkormányzat

átszervezte a szakközépiskoláit. Létrejöttek a Térségi Integrált Szakképző Központok

(TISZK), ahol a központi iskolákba került a szakképzés, a többi iskola – köztük mi is –

a szakmacsoportos alapozó képzést kapta feladatául. Az ezt megelőző iskola-

összevonások után megmaradt hat, az egészségügyi képzésben érdekelt iskolából jött

létre a Humán TISZK, amelynek jelenleg is tagjai vagyunk, és az informatikai

szakmacsoportos osztályaink révén kerültünk a Petrik TISZK-be. Mindkét TISZK

tagiskoláival együtt kidolgoztuk a közös szakmai alapozó tanterveket a későbbi szakmai

tanulmányokba való beszámíthatóság érdekében. Részt vettünk a TÁMOP

projektekben, amelyeknek jelenleg a fenntartási szakaszát éljük, és amelyek keretében

pedagógusaink számos továbbképzésen vehettek részt. Tanulóink közös programokon,

versenyeken, vetélkedőkön, kulturális- és sportrendezvényeken ismerkedhettek meg

egymással. A tananyagfejlesztés mellett bővült az eszközállományunk is, ezek

jelentősen megkönnyítik a munkánkat. A szakiskolai képzésben is változás következett

be, az iskolában a kétéves alapozó képzés maradt, erre épülően újabb két év alatt a

súlyponti iskolában szerezhetnek szakmát a tanulók. A szakképzést iskolánk csak az

iskolarendszeren kívüli keretek között folytathatta tovább, igaz ennek köszönhetően

országos hírnevünket továbbra is fenn tudtuk tartani. Ezekben a képzési formákban

tanulnak a jelenlegi diákjaink, a 2012/13-as tanévben induló nyelvi előkészítős osztály

kivételével.

Az átszervezés mellett egyfajta profiltisztítás is elindult, ennek következtében először

elvesztettük a gimnáziumi képzés lehetőségét, majd 2012 szeptemberétől már nem

iskolázhattunk be az informatikai szakmacsoportba tanulókat. A változások az iskola

egyéb feladatait is érintették, 2011 szeptemberétől létrejött a Humán TISZK GSZ, ami

átvette az iskola működtetetését, és gazdasági ügyeinek intézését, így az iskola már nem

gazdálkodhatott önállóan. Szintén ekkor jött létre a Koordinációs Iroda, amelynek

munkatársai (szabadidő-szervező, pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

projektmenedzser) a hat iskolában látták el feladataikat. Ez a fajta együttműködés az

iskolák és a GSZ vezetőit állította komoly kihívások elé, a közös programok

szervezésétől, a gazdálkodás kérdésein át a szakmai munka összehangolásáig.



A „helyi viszonyok” átalakulása mellett azonban az iskola életét még jelentősebben

befolyásoló, törvényi szintű változások is bekövetkeztek, amelyek 2012 szeptembere

óta folyamatosan alakítják át intézményünket. Megjelent és hatályba lépett a nemzeti

köznevelésről szóló törvény (a hozzákapcsolódó végrehajtási rendeletekkel együtt),

megújult az OKJ, a szakképzési törvény, a NAT, utóbbiakhoz kapcsolódóan

megjelentek a kerettantervek. Iskolánk 2013. január 1-jén átkerült a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába és működtetésébe, annak

intézményegységévé vált. Mindezek tükrében került sor a Pedagógiai Programunk

jelenlegi felülvizsgálatára, és átdolgozására.



2. Iskolánk jelene

2.1. Az intézmény adatai

Név: Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum

Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája

Cím: 1043 Budapest, Kassai utca 24/a

OM azonosító: 203078

Telefonszám: (06-1) 369-2237

Fax: (06-1) 369-28-07

E-mail: [email protected]

Honlap: www.kanizsay.sulinet.hu

2.2. Iskolánk képzési kínálata

Kifutó képzések:

- Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-13.

évfolyam (az utolsó évfolyam a 2015/16-os tanévben végez);

- A felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam

(az utolsó évfolyam a 2015/16-ös tanévben végez);

2014 szeptemberétől indítható, új kerettantervre épülő képzések:

- Egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12.

évfolyam;

- Felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam;

- OKJ: 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, nappali rendszerű, 1/9-3/11.

évfolyam;

- OKJ: 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, esti tagozatos, felnőttképzés,

1/9-3/11. évfolyam;

- OKJ: 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr, esti tagozatos, felnőttképzés,


- OKJ: 52 723 01 Gyakorló ápoló, esti tagozatos, felnőttképzés,


2014 szeptemberétől indítható, beszámításos OKJ képzés:

- OKJ: 54 723 01 0010 54 01 Ápoló, nappali rendszerű, 2/14-3/15. évfolyam

mailto:[email protected]

http://www.kanizsay.sulinet.hu/



2.3. Az iskola szociológiai, gazdasági környezete

Egy volt munkáskerületben, az újpesti lakótelep közepén található az iskola. Az itteni

gyárak, üzemek az 1980-as évek végétől egyre másra megszűntek, több család

fenntartói munkanélkülivé váltak, s mindezek következményei erősen meghatározták

tanulóink szociális helyzetét, s meghatározzák ma is. Az anyagi ellehetetlenülés, a

szociálisan elembertelenedő körülmények, az egyik napról a másikra kialakuló

létbizonytalanság miatt sokadrangúvá válik a társadalom követelte normák betartása, az

emberi értékek reális számbavétele, az embert motiváló hosszú távú célok kitűzése.

Ezek nélkül az emberi élet elszürkül, adott esetben a családok vegetálnak. Az elsődleges

szocializáció során így a gyerekek sokszor lépéshátránnyal kezdik életüket, s ilyen

közegből jőve kell életüket irányítani tudó, igényes középiskolássá válniuk.

Tanulóink döntően a magyar társadalom alsó középrétegéből hozzák tapasztalat- és

élményanyagukat. Szemléletüket a kisvállalkozói és alkalmazotti lét és egzisztencia

határozza meg. Minden 2-3. tanuló él csonka családban. A szülők nagy átlagban igen

keveset tudnak segíteni gyermeküknek a középiskolai tanulmányokban. Sokszor

nehezen kezelik serdülő, kamasz gyerekeiket. Többször kérnek módszerbeli, nevelési

segítséget kollégáinktól. Szenvedélybetegségekkel (kábítószer- és alkoholfogyasztás)

iskolánk eddig csak preventív módon foglalkozott, de most már elvétve konkrét

eseteink is vannak. A dohányzás azonban komoly feszültséget teremt az iskola és a

tanulók kapcsolatában. Sajnos ebben a szülők támogatására is csak kis mértékben

számíthatunk.

Tanulóink 40-50%-a újpesti, 25-30%-a a környező kerületekből (III., XIII., VI.), 25-

30%-a távolabbi kerületekből illetve Pest megyéből érkezik. Ebből következően

neveltségi szintjük, szociális és pszichés adottságaik, felkészültségük, szociális hátterük

igen eltérő, ezt alapul véve kellett nevelési programunkat újragondolnunk.

A hozzánk érkező 9. évfolyamos tanulók egy része alapvető neveltségi normákkal sem

rendelkezik. Többen a közösségben élés alapvető feltételeit nem ismerik, a felnőttekhez

és egymáshoz való viszonyukból hiányzik a tisztelet, a szeretetadás képessége, mások

megbecsülése. Szenvednek a sikerélmény hiányától, sokan a kudarcélmények okozta

frusztrációtól. Fontosnak tartjuk, hogy a kortársaikat is bevonva igyekezzünk

kompenzálni ezeket a kamaszkorukat még nehezebbé tevő, számukra hátrányt jelentő

jellemzőket.

A tanulók sokszor nem rendelkeznek helyes tanulási szokásokkal, munkafegyelemmel,

nem fejlesztették koncentrálóképességüket. Többeknek nincs jövőképük, majdani

foglalkozásukra irányuló céljaik. Felsőoktatási intézménybe reális továbbtanulási

szándéka a tanulók kisebb hányadának van, diákjaink többsége az OKJ-s

tanfolyamokon szeretne és tud is helytállni. Ugyanakkor azok, akik jól tanulnak,

sikereket érnek el tanulmányi, sport, kulturális illetve művészeti területen,

példaértékűek a diáktársaik számára, ezzel is növelve tanévről tanévre a szorgalmas,

önmagukhoz képest jól, sőt kiválóan teljesítő tanulóink táborát.



Fontosnak tartjuk, hogy valamennyi rászoruló diákunknak segítsünk elsajátítani azokat

a tanulási technikákat, amelyeket alkalmazva képességeikhez mérten tudnak teljesíteni.

Törekszünk arra, hogy diákjaink személyisége harmonikusan fejlődjön, hogy kellő

önismerettel rendelkezzenek, megtalálják a számukra legmegfelelőbb utat ahhoz, hogy

sikeres felnőttekké váljanak. Hiszünk abban, hogy munkánkkal, pedagógiai és szakmai

elkötelezettségünkkel mindehhez hozzájárulunk, és valamennyi diákunk erkölcsi,

érzelmi és értelmi többlettel felvértezve hagyja el az iskolánkat. Ennek szellemében

fogalmaztuk meg nevelési, illetve szakmai programunkat, készítettük el helyi

tanterveinket.



A Nevelési Program



Iskolánk a XXI. századi Magyarországon akkor tud életképes lenni, ha a képzési

feladatok megvalósításakor figyelemmel követjük azokat a folyamatokat, amelyek a

jövőben kialakítják és meghatározzák a követendő értékeket.

Büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi évek társadalmi változásai, a demográfiai hullám

és az iskola képzési kínálatának folyamatos átalakulása ellenére iskolánk tanulói

létszáma ha kis mértékben is, de nőtt. Tudjuk, hogy ez nem tehet elbizakodottá

bennünket, mivel a világ az ipari-informatikai fejlődés újabb szakaszához érkezett, s

globális verseny részesei lettünk, ezért az összehasonlításkor továbbra is

versenyképesnek kell lennünk.

Ezért a következő területekre kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk:

- az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésre,

- az egyenlő bánásmód preferálására,

- a kompetencia alapú oktatásra,

- az esélyegyenlőség biztosítására,

- a differenciált foglalkozás előtérbe helyezésére,

- a tanulók kulturált véleményformálásának elősegítésére,

- a szülői kötelezettségek és jogok érvényesítésére,

- a munkaerő-piac terén fellépő igényekhez való alkalmazkodásra.

A társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy a nyugati államok közösségében nekünk

magunknak kell megfogalmaznunk a „kis ország” feladatait, hogy versenyképesek

legyünk. A helyi érdekeket kell képviselnünk és vállalnunk a nemzetközi érdekekkel

szemben. Ugyanakkor tudni kell szellemileg és erkölcsileg is integrálódni,

modernizálódni, a mérhető teljesítményt megbecsülni. Ebben a szemléletben kívánjuk

tanulóinkat is felkészíteni az iskola utáni „felnőtt” életre.

Alapvető kérdés ma az oktatásban, hogy milyen tudást kell az iskolában elsajátítani. A

tudás alapú társadalomban ez az anyagi, szellemi boldogulás alapja. Ma már a tanult

anyag nem érvényes generációkon keresztül, hanem más minőségű tudásra van szükség,

az állandóan megújuló versenyképes tudás képességére, az élethosszig való tanulásra.

Diákjainkat arra neveljük, hogy legyenek nyitottak az őket körülvevő világra, ne csak az

iskolától várják el az ismeretanyag átadását, hanem tudatosan keressék az

információkat. A lexikális tudás mellett fontosnak tartjuk megismertetni a lehetséges

források használatát, az önképzés módszereit. Tanulóinkat arra készítjük fel, hogy az

iskolából kilépve nem fejeződik be a tanulás folyamata, ahhoz, hogy az életük során

érvényesülni tudjanak, szükségük lesz az állandó fejlődésre, ebben igyekszünk őket

motiválttá tenni.



I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

„A tanár egyetlen eszköze a szája. Ha nem tanulod meg becsülni, akkor

a pokol fenekén fogsz vergődni. Jó lett volna, ha valaki már akkor szól:

Ide hallgass, Mac, az életedből – világos? –, az egyetlen életedből

harminc évet fogsz lehúzni az iskolában, világos?, iskola, iskola, iskola,

gyerekek, gyerekek, gyerekek, dolgozat, dolgozat, dolgozat, olvasni és

javítani, olvasni és javítani, dolgozathegyek gyűlnek össze az iskolában

és otthon, éjjel-nappal olvashatod a történeteiket, verseiket,

naplójukat, búcsúleveleiket, gyalázkodásaikat, bocsánatkéréseiket,

színdarabjaikat, tanulmányaikat, sőt regényeiket, az évek során…”

„Aki mindennap a tanteremben tölti az idejét, az egy másik világban él,

Mac.”

/Részletek Frank McCourt: A tanárember című művéből/

I.1. Az iskolai oktató-nevelő munka kiemelt területei

- a személyiség komplex fejlesztése, értékekre nevelés,

- az önművelésre, önismeretre alkalmas iskolai légkör biztosítása,

- hatékony, beszédközpontú idegen nyelvi képzés,

- a kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló oktatás,

- a nevelő-oktatói munka értékelési rendszerének megszilárdítása.

I.2. Értékek

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti

értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,

érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos

alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé

és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat:

- az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása,

- az ember testi és lelki egészsége, a megőrzésének fontossága, a testmozgás iránti

igény,

- az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés,

önbizalom),

- fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra,

- a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete,



- kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben,

- a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, a nemzeti

kultúra ápolása,

- igény a világ megismerésére, a folyamatos önművelésre, az értékelés és

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására,

- a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség– és közösségvállalás,

- az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári és kisebbségi jogok

tisztelete.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek

elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben

később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek,

valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

I.3. Alapelvek, célok, feladatok

Célunk a mai társadalom meghatározta értékek átadása, alapértékeinek megőrzése.

- Az egyetemes emberi jogokat tiszteletben tartjuk, hazánk értékeit megbecsüljük.

- Az igényesség – szellemi és erkölcsi téren – kialakítása és megőrzése az iskolai

munkában is nagyon fontos, így a szabad gondolat, a kreativitás, az

eredményesség elismerése, illetve elfogadása, önmagunk művelése, a

folyamatos munka megbecsülése. A sokoldalú műveltség, mint érték elismerése

a cél.

- A nyitottság az új iránt fontos szempont, ugyanúgy, mint a társas kapcsolatok

értékeinek, szabályainak elfogadása, tisztelete, a tolerancia. Ugyanakkor

felelősséggel tartozunk önmagunk tetteiért; e kettősség megértése nagy

feladatunk.

I.3.1. Általános pedagógia elveink, céljaink

- iskolánkban a legfontosabb, hogy jó iskolai légkört biztosítsunk,

- korrekt magatartásra törekszünk a tanár-diák kapcsolatban,

- a szakmai feladatok megoldásához, a személyiség fejlődéséhez a tanuló számára

megfelelő motivációt alakítunk ki,

- oktató munkánkban a változatos tartalmi tevékenység a célunk, ennek érdekében

pedagógusaink folyamatosan továbbképzik magukat és alkalmazkodnak a kor

kihívásaihoz,

- munkánkra jellemző a tervszerűség, a rendszeresség, a megbízhatóság és a

folyamatosság,

- a nevelőtestület által kidolgozott, elfogadott és alkalmazott egységes

szemléletmód kiszámíthatóságot eredményez, biztonságot nyújt,

- a gyermekközpontúság,



- a személyiségfejlesztés alapja a tanulók önismerete mellett egyéni

képességeikhez, készségeikhez mért célok kitűzése, korrekt követelmények

támasztása, a közösség személyiségformáló erejének felhasználása,

- a sajátos nevelési igényű tanulóink számára az igényeikhez igazodó feltételek

biztosítása az esélyegyenlőség jegyében,

- prevenciós tevékenységet folytatunk a tanulóinkat fenyegető, veszélyeztető

káros hatások mérséklésére, lehetőségeink szerinti kizárására,

- pedagógiai munkánk során vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek

maradunk, ugyanakkor tanulóink számára lehetőséget teremtünk ezek minél

szélesebb körben való megismerésére.

I.3.2. Készségek, képességek fejlesztése

Hatékonyan kívánjuk fejleszteni a logikai készséget, a kommunikációs készséget, az

empátiát és a felelősségtudatot. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás

tanítására, az eredményes tanulás segítésére, az önismeret fejlesztésére, az egészséges

énkép kialakítására. Célunk, hogy segítségünkkel valamennyi tanulónk megtalálja

önmagában azokat a készségeket, és képességeket, amelyeket fejlesztve sikeres és

boldog felnőtté, harmonikus személyiséggé válhat. Ezért támogatjuk törekvéseiket a

tehetségük kibontakoztatására, hiszen sikerélményeik motivációul szolgálhatnak

azoknak a területeknek a fejlesztésére, ahol elmaradásaik vannak, felzárkóztatásra van

szükségük. Hisszük, hogy minden gyermek jó valamiben, csak meg kell találni azt

tevékenységet, kifejezési formát, és segíteni kell őt annak minél magasabb szintre való

emelésében. Ugyanakkor segíteni kell diákjainkat abban, hogy az oktatás-nevelés

valamennyi színterén önmagához mérten a lehető legjobb teljesítményt nyújthassa,

ennek megfelelően alakítottuk ki a pályaorientációs tevékenységünket is.

I.3.3. Közéletiségre nevelés

Erősítjük a tanulókban az alapvető értékeket, a jogok és kötelességek összhangját, a

demokráciára törekvést, a toleranciát, a másság tiszteletét s a szabatos

véleménynyilvánítást, a független gondolkodást. Törekszünk az életszerű, példákon és

példamutatáson alapuló erkölcsi nevelésre, a tanulók felelősségtudatának elmélyítésére.

A társas kapcsolati kultúra elsajátíttatása, a harmonikus családi életre való nevelés az

alapja a tudatos állampolgárrá válás folyamatának. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink

megismerjék a nemzeti kultúránk értékeit, ápolják hagyományait, erősítsük nemzeti

öntudatukat, megismerjék hazafias, állampolgári kötelességeiket. Arra neveljük őket,

hogy tudatosan gyakorolják az állampolgárságukból adódó és a demokrácián alapuló

jogaikat, ugyanakkor ne feledkezzenek meg az ezekkel járó kötelezettségeikről sem, az

iskola, Magyarország és az Európai Unió polgáraiként egyaránt.



I.3.4. A munka, az egészség megbecsülése, a környezettudatosság

Ki kell alakítanunk a tanulókban a munkafegyelmet, fejlesztetnünk kell az

állóképességüket, fel kell készítenünk őket a rájuk váró gazdasági és pénzügyi

problémák, helyzetek kezelésére. Igyekszünk felismertetni az egészséges életmód

elemeit, felkészíteni őket a szenvedélybetegségek elleni küzdelemre. Egészségügyi

szakképző iskolaként, a több évtizedes hagyományainkhoz híven kiemelkedő

feladatunknak tartjuk a testi és lelki egészségre, ezek összhangjára való nevelést, nem

csak a szakmai órákon, de az iskolai mindennapjaiban is.

Külön figyelmet fordítunk arra, hogy megerősítsük bennük az önkéntesség, a másokért

való felelősségvállalás fontosságát, hiszen az életkori sajátságaiknak megfelelően talán

a nálunk töltött időszakban legfogékonyabbak erre. Mindezekhez szükséges

megismertetni velük a hasznos, kellemes, kulturált szabadidős tevékenységeket is.

Tanulóink számtalan káros hatásnak vannak kitéve a média, az internet korlátlan

lehetőségeinek köszönhetően, ezért kell a médiatudatosságra való neveléssel kiemelten

is foglalkoznunk. A globalizáció, az ember által okozott környezeti hatások egyre több

természet-, illetve környezetvédelmi problémát vetnek fel. Diákjain

környezettudatosságra való nevelése kulcsfontosságú nemcsak a jelenük, de a jövőjük

szempontjából is. Hiszen az ő feladatuk is, hogy óvják-védjék, megőrizzék a közvetlen

és a tágabb környezetüket, hogy saját maguk és utódaik számára is egy élhető világot

biztosíthassanak.

I.4. Eszközök, eljárások

A nevelési feladataink megvalósításában a felnőttek által közvetített értékekre,

példamutatásárára, a kitűzött feladatok nevelőerejére és a kortársak pozitív irányba

befolyásoló hatására támaszkodunk. Igyekszünk elkerülni a tevékenységek és a

magatartás túlszabályozását, amely végeredményben önállótlansághoz, a

kezdeményezőkészség csökkenéséhez, végső soron a pedagógiai irányítással szembeni

ellenálláshoz vezethet. Ugyanakkor törekednünk kell arra is, hogy a kellő intenzitású

pedagógiai irányítás elemét kikapcsolva nehogy bizonytalanságot, rendszertelenséget

váltsunk ki, mint mindenben, itt is az arany középutat kell megtalálnunk.

Hiszünk a közösen kialakított szabályrendszer, az önként vállalt kötelezettség és a

közösségi szellem nevelő hatásában, szem előtt tartva a készségekhez, képességekhez

differenciáltan igazodó egyéni bánásmód elvét. Valljuk, hogy az elismerés, a dicséret, a

jutalmazás ösztönző, motiváló erőként hat az általunk tanított korosztály esetén is a

hatékonyabb, eredményesebb munkára. Indokolt esetben az előre meghatározott

szabályok szerint és mértékben alkalmazzuk a büntetés módszerét, előtérbe helyezve

annak várható pedagógia-nevelő hatását a tanuló viselkedésére.

Ha szükséges - a diákok érdekeit szem előtt tartva - az oktató-nevelői feladataink

elvégzéséhez speciális szakemberek (pl. gyógypedagógus, gyógytornász,



fejlesztőpedagógus, szakorvos), illetve szakmai szolgáltató intézmény (pl. nevelési

tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat) segítségét is igénybe vesszük.



I.4.1. A közvetlen (direkt) nevelési módszereink

A beidegzés közvetlen módszerei:

- a követelés módszere;

- a gyakoroltatás módszere;

- a segítségadás módszere;

- az ösztönzés módszere;

A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei:

- az elbeszélés módszere;

- a tények és jelenségek bemutatásának módszere;

- a műalkotások bemutatása;

- személyes példaadás;

A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei:

- előadás, magyarázat, beszélgetés;

- a tanulók önálló elemző munkája;

I.4.2. A közvetett (indirekt) nevelési módszereink

- a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezésének módszerei,

- a kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának módszerei,

- a beidegzés közvetett módszerei,

- a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei,

- a meggyőződés-formálás közvetett módszerei.

I.4.3. Nevelési eszközrendszerünk

A tanítás-tanulás folyamatához kapcsolódó, illetve a szabadidős tevékenységek

változatosságával teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy tanulóink képességeiknek,

érdeklődési körüknek, fejlettségi szintjüknek és az igényeiknek megfelelően

fejleszthessék személyiségüket. Iskolánkban a tanulóknak nincs lehetőségük a tanítási

órákon a pedagógusok szabad megválasztásra, de a nevelőtestület által elfogadott közös

elvek betartásával igyekszünk a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítani

számukra.



A tanítási órákon, tanítási időn kívüli, de a tanításhoz kapcsolódó eszközök:

- kötelező órák órarendbe építetten, osztálykeretben, illetve csoportbontásban,

- felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, kiscsoportos és egyéni keretben,

- sajátos nevelési igényhez igazodó fejlesztő foglalkozások,

- felkészítés a kétszintű érettségire, a különböző versenyekre,

- sportköri illetve tömegsport foglalkozások,

- demonstrációs termek, a média, az informatikai és a nyelvi szaktermek

használata,

- könyvtár használata,

- tanulmányi versenyek.

Szabadon választható, a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó eszközök:

- szakkörök, önképzőkörök, énekkar,

- délutáni osztályprogramok,

- hagyományőrzés, iskolai ünnepélyek,

- vetélkedők, kulturális rendezvények,

- a diákönkormányzat által szervezett programok (pl. diákközgyűlés, diáknap, az

iskolarádió működtetése),

- szülői kezdeményezésre, a szülők által vállalt költségek terhére közreműködést

vállalunk a különböző iskolán kívüli programok (pl. tanulmányi kirándulás,

mozi- színházlátogatás, illetve szalagavató bál) megszervezésében,

lebonyolításában.



II. A személyiség- és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos

pedagógiai feladatok

II.1. Személyiségfejlesztési feladatok

II.1.1. Szükségletek

A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő

differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal,

fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel,

szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben

bontakoztathassák ki személyiségüket.

Intellektuális-művelődési szükségletek:

- az intellektuális aktivitás szükséglete,

- az új információk és ismeretek iránti szükséglet,

- a teoretikus kutatás és konstruálás szükséglete.

Esztétikai szükségletek:

- az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye,

- az esztétikai jelenségek reprodukálásnak igénye, az ember saját

megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényesség.

Az egészséges életmód iránti szükségletek:

- a rendszeres testmozgás és testedzés szükséglete,

- az egészséges életritmus és a higiéniai szabályok betartásának szükséglete.

II.1.2. A pedagógiai válaszok, eszközök

A szükségletcsoport fejlődésére a következő tényezők hatnak bizonyíthatóan a

legkedvezőbben:

- a pedagógus személyiségbeli és magatartási sajátosságai, valamint tudatosító

hatása,

- az oktatás szervezeti formái,

- az oktatás módszerei,

- az oktatás eszközei.

A pedagógus személyiségének sajátosságai közül a felkészültség és a pedagógiai

szakismeret, magatartási sajátosságai közül pedig mindenekelőtt az igazságosság, a

humánus és partneri bánásmód alkalmas a tanulással kapcsolatos nyitottság

megalapozására. A tanulók idegenkednek a tanítási órán alkalmazott sablonos

megoldásoktól, a monotóniától.



Erre utal a csoportmunka, illetve minden egyéb, együttműködésre lehetőséget adó és a

hagyományos frontális megoldástól eltérő munkaszervezési mód iránti szimpátia, ezek

tanulási kedvet fokozó hatása.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi

tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

- az informatika, a matematika, a szakmai tárgyak egy része, és az idegen nyelvek

tanítása - létszámtól függően- csoportbontásban folyik, angol nyelvből a

csoportokat a nyelvtudás szintje szerint igyekszünk megszervezni,

- a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi

problémákkal küzdő tanuló részére fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, igény

szerint pszichológusi segítséget nyújtunk, szükség esetén külső szakemberek

bevonásával,

- pedagógusaink az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál,

ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak,

- a tantárgyi óraszámemelések lehetővé teszik, hogy több időt tudjunk fordítani a

gyakorlásra, az ismeretanyag elmélyítésére, a szövegértésre, valamint, hogy

tanulóinkkal megismertessük a különböző tanulási technikákat,

II.1.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek

Az iskolában a nevelési és oktatási célok, ezen belül a személyiségfejlesztési feladatok

– ugyanakkor a közösségfejlesztési feladatok - megvalósítását az alábbi tanítási órán

kívüli tevékenységek segítik:

Az iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a

tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli

sportversenyekre. Évente több iskolai egyéni, vagy osztályszintű versennyel,

megmozdulással igyekszünk erősíteni tanulóink mozgásiránti igényét, ilyenek:

- őszi, tavaszi sportvetélkedő (ősszel a TISZK iskoláinak bevonásával),

- suli olimpia,

- iskolai bajnokságok (röplabda, falmászás, foci, kosárlabda, asztalitenisz,

tollaslabda, floorball stb.),

- a „Kihívás napja”

- a karácsonyi foci.



Röplabdacsapataink leányai évek óta sikeresen szerepelnek a fővárosi bajnokságban, sőt

országos szinten ötödik helyezést is elértek. Tanulóink rendszeresen vesznek részt a

kerületi, fővárosi szintű sportrendezvényeken, akár versenyről, akár tömegspotról van

szó. Sok tanulónk tagja valamilyen sportegyesületnek, többen válogatott szinten

versenyeznek.

Hagyományőrző tevékenységek

Fontos feladat névadónk emlékének ápolása. Kanizsay Dorottya XVI. századi

tevékenységét, humánus jellemét, embersegítő tetteit, kitartását hangsúlyozzuk az

osztályfőnöki órák keretében, vetélkedőkön, érettségi témakör formájában. Évenkénti

megemlékezéseinken - október 23-án a 9. évfolyamosok avatásával egybekötve,

valamint a ballagási ünnepélyen - tanulóink megkoszorúzzák emléktábláját.

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő

alkalmakkor:

- az aradi vértanúk napján (október 6.),

- nemzeti ünnepeinken október 23-a, és március 15-e alkalmából,

- február 25-én a kommunista diktatúra áldozatairól, április 16-án a holocaust

áldozatairól emlékezünk meg,

- a nemzeti összetartozás napján (június 4.),

- karácsonykor az iskola udvarán tanár-diák együtt köszönti a karácsonyt, az

énekkar karácsonyi dalainak kíséretében egy pohár meleg tea és a tantestület

által készített sütemények elfogyasztása közben,

- a végzős évfolyam szalagavató bálján, ballagásakor.

Igen jelentősnek hagyományőrző és iskolatudatot erősítő szimbólumnak tartjuk iskolai

ünneplőruha kiegészítőjét, a KD monogramos nyakkendőt.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli

tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások segítik. A gyenge

teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére elsősorban matematikából és

helyesírásból, de igény szerint más tantárgyakból is felzárkóztató foglalkozásokat

szervezünk. A tanulás tanítása, a különböző tantárgyak speciális tanulási módszereinek

elsajátítatására az osztályfőnöki órákon, és a szaktárgyak tantervébe beépítetten kerül

sor. A jó szövegértés valamennyi tantárgy tanulásánál elengedhetetlenül szükséges,

ennek a területnek a megerősítését a magyar nyelv és irodalom tantárgyba beépítetten

végezzük. A szövegek értelmezésével, a fogalmi, logikai problémákkal küzdő

tanulóknak a fejlesztő foglalkozásokon tudunk külön is segítséget nyújtani. Valamennyi

sajátos nevelési igényű, illetve tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulónk

számára fejlesztőpedagógusi, pszichológusi, gyógytestnevelői és szaktanári segítséget

nyújtunk, szükség esetén külső szakembereket vonunk be a munkába.



A tehetséges tanulóink versenyekre, nyelvvizsgára, emelt szintű érettségire való

felkésztésen vehetnek részt. A foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az

iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola

nevelőtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedő, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők,

melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulóink

képviselik iskolánkat a kerületi, fővárosi, illetve országos szintű megmérettetéseken, a

TISZK-ek közös rendezvényein. Eredményeikre rendkívül büszkék vagyunk, a

sportolók trófeáival együtt kiemelt helyen található vitrinekben helyezzük el

okleveleiket, emléklapjaikat. Az iskolarádión keresztül minden alkalommal

tájékoztatjuk az iskola valamennyi dolgozóját és tanulóját diákjaink sikereiről, elért

helyezéseiről, valamint az iskola honlapján, és a fő faliújságon, az „Akikre büszkék

vagyunk” táblán jelenítjük meg a neveket és az eredményeket. Tanulóink az utóbbi

években kiemelkedő eredményeket értek el:

- a különböző szintű vers-, és prózamondó, illetve íróversenyeken,

- a különböző művészeti kategóriákban (fotó, képzőművészet, zene, tánc, ének)

kiírt pályázatokon, vetélkedőkön, kiállításokon,

- a TISZK-eken belül szervezett kulturális rendezvényeken, tudományos

diákkonferenciákon,

- szakmai tanulmányi versenyeken (egészségfejlesztés, csecsemőgondozás,

elsősegélynyújtás, komplex szakmai verseny), kiemelten az országos a

„Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak” versenyen (2012-

ben első helyezés, a 2013-ban négy tanulónk jutott be az áprilisi döntőbe, első,

ötödik, nyolcadik és tizenegyedik helyen),

- közismereti tanulmányi versenyeken, kiemelten az Implom József helyesírási

versenyen.

A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a versenyekre a

szakmai munkaközösségek munkaterve alapján az iskola pedagógusai végzik.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, szaktárgyiak, de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Kiemelkedő az

énekkar, a kulturális szakkörök tevékenysége. A szakkörök indításáról – a felmerülő

igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az

iskola nevelőtestülete dönt.



Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését

szolgálják a különféle közművelődési intézményekben illetve művészeti előadásokon

tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is

jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

II.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

II.2.1. A közösség személyiségformáló ereje

Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,

felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem

választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A tanulók közösségben, illetve

közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató

munkájának alapvető feladata.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban

egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg,

másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A kortárs csoport:

- lehetőséget ad az ön-érvényesítésre,

- biztosítja a valakihez tartozás érzését,

- emocionális biztonságot nyújt.

Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be.

Nemcsak a szokásformáló, beidegző-begyakorló hatások forrása, hanem egyúttal alapja

olyan közösségen belüli kölcsönhatásoknak is, amelyek a tanulók között játszódnak le.

Nagy hatékonysággal járul hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és

tevékenységformák mintáinak, modelljeinek közvetítéséhez, valamint a konstruktív

aktivitást megalapozó meggyőződések kialakításához is.

II.2.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon,

morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek.

Az iskolába bekerülő tanulók otthonról, a környezetükből igencsak változatos

szokásokkal, értékrenddel, kommunikációs megnyilvánulásokkal érkeznek, ezek

összehangolása, közös megegyezésen alapuló elfogadása az alapja minden iskolai

tevékenység eredményességének.



A személyiségfejlesztési feladatoknál felsoroltakon túl, de azokhoz szorosan

kapcsolódva a következő tanulói közösségeknek van kiemelkedő szerepe, feladata:

- az osztályközösségnek, azon belül a tanulói csoportoknak,

- a tanórán kívüli foglalkozási csoportoknak,

- az iskolai diákönkormányzatnak,

- a tanítási időn kívüli programok köré szerveződött csoportoknak,

- az iskola területén kívüli, de az iskola képviseletében szerveződött

csoportoknak.

Az osztályközösség, a tanulási, foglalkozási csoportok feladatai

- valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,

- az egyéni értékek felismerése,

- egymás tiszteletben tartása,

- mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,

- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,

- a másság elfogadása, a tolerancia.

Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol

az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a

közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét

az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége,

hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe.

Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a

szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a

tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az

osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és

találja meg a problémák megoldásához a helyes utat vagy azokat a személyeket, akik a

probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

Az osztályközösségen belül oktatásszervezési okokból különböző csoportok jöhetnek

létre, esetenként más osztályok tanulóival vegyesen (nyelvi csoportok, testnevelésórák,

fejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató tanulási csoportok). Fontos, hogy ezeken a

kisebb csoportokon belül is kialakuljanak a csoportszabályok, egyes esetekben (pl.

kommunikációs, önismereti foglalkozások) elengedhetetlen a csoporttitok megőrzése.

Ezek a közösségek teret adnak a személyiség kibontakoztatására, ugyanakkor

alkalmasak a közösségi szabályok betartatására, az egyéni és a csoportérdek

egyensúlyának kialakítására, az érdekképviselet, az egyéni és a közösségi

felelősségvállalás-tudat megszilárdítására.



A diákönkormányzat

Az iskola akkor jó és szerethető, ha a tanulás mellett a diákélet is színes és változatos,

ezért a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán

kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat

működik. Az érdekképviselet gyakorlása nem csak a közösséget építő, formáló erővel

rendelkezik, de rendkívül fontos a tanulók állampolgárságra, demokráciára való

nevelése szempontjából is. Erről a nevelési program VII. fejezetében írunk

részletesebben.

Közösségformáló ereje van az iskolai papírgyűjtésnek is. Az osztályok lelkesen vesznek

részt a munkában, többek saját testsúlyukon felüli papírmennyiséget gyűjtenek össze,

így egyénileg is versenyeznek. A bevétellel a diákönkormányzat rendelkezik, amelyet

egyrészt az iskolai diákrendezvényekre, másrészt a díjazásokra fordítanak.

A tanulók igényei alapján szerveződik az iskola tanórákon kívüli élete, s ez hozzájárul

ahhoz, hogy aktív résztvevői legyenek a programoknak, és igazán magukénak érezzék

az iskolát. Az IDB igyekszik ápolni az iskolai hagyományokat, s próbál évrőlévre

megújulni; a kulturális rendezvényeket új, a kor szellemének megfelelő tartalommal

megtölteni. A programokról színes és változatos, kreatív faliújságokon, plakátokon és

az iskolarádión keresztül értesítik tanulótársaikat. Több közösségformáló

rendezvénynek is a házigazdái, szervezői, lebonyolítói (természetesen a pedagógusok

irányításával, közreműködésével), ilyen:

- a kilencedikesek gólyaavatója,

- a Mikulás-napi és a Valentin-napi rendezvények,

- a szalagavató bál, a ballagás,

- a március 15-i műsor (11. évfolyam),

- a diáknap.

II.2.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek szerepe

Egy egészségügyi szakképző iskola közössége programjain keresztül hatékonyan tudja

formálni tanulói egészséges életmóddal kapcsolatos személyiségjegyeit. Ennek

jegyében az év utolsó, vagy azelőtti tanítási napján kerül sor a szakmai nap

(egészségnap) megrendezésére, amelynek a programja igen változatos: poszter-,

fotókiállítások, előadások, kvízjátékok, filmvetítések, vetélkedők, szakmai bemutatók

váltogatják egymást. A tanév során folyamatosan kiemelt szerepet kap a prevenció, az

egészség és annak megőrzése, a káros szokások elleni küzdelem, nem csak a szakmai és

osztályfőnöki órákon, de külső előadók közreműködésével szervezett programsorozatok

keretében is. Ezek témája igazodik a korosztályi igényekhez, a tanulók fejlettségi

szintjéhez, megvalósulási formájukra jellemző a sokféleség: a kiállítástól kezdve, a kis

csoportos foglalkoztatáson át a kortárssegítő programokon keresztül az előadásokig

minden megtalálható.



Tanulóink szociális érzékenységét, a másokon való segítés örömének megismerését

szolgálják azok a programok, amelyekben segítőként, szereplőként működnek közre.

Ilyenek:

- a gyermekkórházak betegeinek, óvodásoknak adott Mikulás-műsor, a számukra

készített Mikulás-csomagok, illetve húsvéti ajándékok átadása,

- az ajándékozás a „Mikulásgyár” illetve a „Cipős doboz” karitatív programok

keretében

- a kupakgyűjtés a „Daganatos gyermekekért Alapítvány” számára,

- a kortárssegítés.

Felmenő rendszerben, a 2012/13-as tanévben először 9. évfolyamos osztályaink kezdték

el az érettségi feltételeként előírt közösségi szolgálat teljesítését.

A szeptember elején megrendezett osztályszintű tanulmányi kirándulások, a tavaszi

szünet programjaként felkínált külföldi utazások a szabadidő hasznos eltöltése mellett,

az iskolán kívül kötetlenebb formában biztosítanak lehetőséget a közösségek

formálásra. Az utóbbi programok sajnos csak a szülők önként vállalt hozzájárulásával

valósíthatók meg, az iskola nem tudja fedezni a felmerülő költségeket. Az

osztálykirándulásokat igyekszünk úgy megszervezni, hogy azok ingyenesek legyenek a

tanulóink számára, de ha a szülői közösség úgy dönt, hogy vállalja a költségek

fedezését, akkor ezt figyelembe véve állítjuk össze a programot. Azoknak a tanulóknak,

akik indokolhatóan nem tudnak részt venni a tanulmányi kiránduláson, az adott napon

iskolai elfoglaltságot szervezünk.

Igyekszünk az iskola és a családok között folyamatosan kapcsolatot tartani, különösen

azon tanulóink esetében, akik szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetűek. Szükség

esetén – rendezetlen, bizonytalan családi háttér miatt – igénybe vesszük a gyermekjóléti

szolgálat, illetve a gyámhatóság segítségét. Szociológiai felméréssel, helyzetelemzéssel

az osztályfőnökök a tanév során folyamatosan feltárják a tanulók körülményeit, majd

meghatározzák az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.



III. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

„Egészségedre mindazonáltal ügyelj, mert anélkül dolgodban el nem

járhatsz.”

/Apáczai Csere János/

„A társadalom és az egészségügy jelentős erőfeszítéseket tesz a

betegségek gyógyítása terén, de szerény marad az eredmény, ha a

lakosság életmódjában, életvitelében nem következik be változás. A

gyermekek alkotják a társadalom azon rétegét, amely leginkább

védelemre szorul. Egy új, egészséges generáció felnövekedése

elképzelhetetlen a hatékony egészségügyi megelőzés és egészséges

életmódra nevelés nélkül.

Az „egészségi jólét” állapotának megtartása az egészségmegőrzés-

egészségfejlesztés szemléletének erősítésével valósítható meg.

Feladatunk az, hogy az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk; hiszen

életmódunk, így természetesen életvitelünk döntő jelentőségű,

meghatározó az egészségünk alakulása szempontjából. Ismereteken

alapulhat minden felelősség. Ismeretek hiányában nem várható el sem

pozitív attitűd, sem kívánt magatartás, sem öntevékenység.”

/Ottawai Egészségügyi Karta, 1986/

Iskolánk fő profilját tekintve egészségügyi szakképző iskola, ebből adódóan mindig is

kiemelt feladatunknak tekintettük az egészségnevelést és egészségfejlesztést. Az iskolai

egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, ami a

pedagógusok és tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére,

korszerűsítésére irányul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása

szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt,

hogy az iskola, az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az iskola a

szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást –a iskola

fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával-, az iskola-egészségügyi

ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő

munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, kiterjed az

egészséges táplálkozás lehetőségének biztosítására, a mindennapos testmozgás

megszervezésére, a testi és lelki egészség fejlesztésére, a prevenciós tevékenységre

(különösen a szenvedélybetegségek, függőségek kialakulása, az iskolai balesetek,

bántalmazás, erőszak elkerülése tekintetében), a személyi higiénére, a szexualitással

kapcsolatos felvilágosításra, az elsősegélynyújtás alapvető ismereteire.



Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés (részletesebben helyi

tantervben), az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő

szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi

az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.

Ismeretes, hogy az egészséget és életminőséget meghatározó tényezők:

- a biológiai adottságok (20%);

- a környezeti hatások (33%);

- az egészségügyi ellátás (15%);

- az életmód (32%);

Így az egészség megőrzésében a felelősség megoszlik az egyén, a közösségek és a

társadalom között. A mi feladatunk az, hogy az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk,

hiszen az életvitelünk döntő jelentőségű az egészségünk alakulása szempontjából. A

másodlagos prevenciónál a kiindulópont a megbetegedés korai jegyeinek azonosításán

múlik, tehát nem az egészség fenntartása a cél, hanem a betegség vagy a hajlamosító

tényezők korai észlelése, majd az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás. A másodlagos

prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező

szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő

gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált

testi nevelés.

A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető

magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására,

hatására jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség, az első illegális

droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az

"ifjúsági kultúra" - vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok

számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal

jelentékenyebb véleményformáló hatással is van rá.

Iskolánkban több éve működik igen hatékonyan kortárssegítő csoport. Képzett

kortárssegítő tanítványaink a főváros iskoláiban eredményesen vezetnek kortárssegítő

csoportokat, kortárssegítő klubokat. Tanévenként 5-10 alkalommal kapnak meghívást

az ország különböző városainak középiskoláiba, egy-egy csoportfoglalkozás

megtartására, vagy kortárscsoport hívja meg őket kölcsönös tapasztalatcserére.

Példamutatásuk nélkülözhetetlen. A kortárssegítők meggyőzéssel hatnak társaik

gondolkodására, érzelmeikre, akaratukra és viselkedésükre. A kortárssegítő tanulók

közül többen az iskolai diákönkormányzat vezetői is. Az IDB fontos feladatának tekinti,

hogy az iskola tanulóit aktívan bevonva közvetítsen ismereteket, illetve kialakítson

egészségvédő készségeket, szokásokat. A családi nevelés hiányosságainak pótlása is

segítségükkel történik meg.



IV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

Az egészségügyi szakmacsoportos szakközépiskolai osztályokban a kifutó képzéseknél

önálló tantárgyként, a 2013/14-es tanévtől bevezetendő helyi tantervben a

szakközépiskolai osztályokban a klinikumi ismeretek szakmai követelménymodul

tantárgyai között szerepel az Elsősegélynyújtás-első ellátás ismeretanyaga (9. évfolyam

heti 1 óra). A szakiskolai osztályokban a megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlatok

tantárgy keretében, az 1/9. évfolyamon sajátíthatják el tanulóink az ide tartozó

ismereteket.

Ezen tantárgyak keretében tanulóinkat megismertetjük a baleseti veszélyforrásokkal és

azok elkerülését szolgáló intézkedésekkel, magatartásformákkal. Tudniuk kell a

leggyakoribb sérülések okait, következményeit, valamint ezeknek a sérüléseknek az

elsődleges ellátását. Célunk, hogy a tanuló képes legyen önmagában tudatosítani az

egyén kockázati magatartásának jelentőségét a balesetek következtében, valamint

tudatosítani az egyéni felelősség szerepét veszélyhelyzetek illetve a balesetek

megelőzésében. Kiemelt feladatunk, hogy tudatos állampolgárként is képesek legyenek

a mindennapi gyakorlatban a leggyakrabban előforduló sérüléseket felismerni, és a

balesetek helyszínén történő tájékozódás után – az elsősegélynyújtás szabályainak

alkalmazásával – a sérülteket elsődleges ellátásban részesíteni. Tanulóink rendszeresen

kiemelkedő eredménnyel vesznek részt a Vöröskereszt, illetve egyéb szervezetek által

meghirdetett elsősegélynyújtó versenyeken.

Az informatika szakmacsoportos szakközépiskolai osztályokban az osztályfőnöki órák

keretében nyílik lehetőség az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek alapszinten

történő elsajátítására. Ezen túlmenően kortárssegítő diákjaink is vállalnak

foglalkozásokat ebben a témakörben. A téma minden évben bekerül az iskolai

egészségügyi szakmai nap (egészségnap) programjába, ahol tanulóink kipróbálhatják a

különböző eszközöket, elméletben (tesztek formájában) és gyakorlatban is

megmérettethetik elsajátított tudásukat. Ilyenkor olyan kuriózumok is bemutatásra

kerülnek, mint például egy teljesen felszerelt mentőautó, vagy egy újraélesztő készülék.



V. A nevelőtestület feladatai

„A középiskolai tanár egyszerre jutasi őrmester, rabbi, váll (amelyre a

diák ráborulhat, hogy kisírja magát), fegyelmező erő, énekes,

másodrangú tudós, irodai adminisztrátor, bíró, bohóc, tanácsadó,

divatdiktátor, karmester, apologéta, filozófus, kollaboráns,

sztepptáncos, politikus, terapeuta, tökfej, közlekedési rendőr, pap,

apa–anya–testvér–nagynéni-nagybácsi, könyvelő, kritikus, pszichológus,

az utolsó csepp a pohárban.”

/Részlet Frank McCourt: A tanárember című művéből/

V.1. A pedagógusok intézményi feladatai

A pedagógusok munkaköri feladatait az SZMSZ mellékleteként megtalálható

munkaköri leírás tartalmazza, itt a pedagógus meghatározó szerepét emeljük ki

(személyiségét, szaktudását, rátermettségét). A feladatok a következők:

- a véleménynyilvánítási és a döntési jogkör gyakorlása,

- aktív részvétel a munkaközösség(ek) munkájában,

- a helyi tantervek meghatározása, a tananyag és taneszközök kiválasztása,

- a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése, lebonyolítása, vezetése,

- a tanulók megismerése, „ráhangolódás” a személyiségükre (neveltségi szint,

szociológiai mérések alapján),

- a tanulók aktivizálása, dicséretek, jutalmazások,

- az érdeklődés felkeltése, motiválása,

- a helyes tanulási szokások kialakítása, jegyzetelési, vázlatkészítési, adatgyűjtési

gyakorlatok, önálló tanulás segítése, differenciált feladatok,

- a képességek és adottságok fejlesztése az eredményesség érdekében,

- az életkori sajátosságok figyelembevétele,

- az adott feladatnak, szituációnak megfelelő pedagógiai módszerek

megválasztása,

- a tanulók teljesítményének ellenőrzése, mérése, értékelése,

- felzárkóztatás, felzárkóztató programok kialakítása,

- tehetséggondozás,

- az iskola szereplőivel - pedagógus és nem pedagógus kollégákkal, az iskola

vezetőségével, a szülőkkel - való együttműködés (értekezletek, fogadóórák,

egyéb konzultációs alkalmak formájában),

- az éves munkatervhez kapcsolódóan vállalhat és végezhet egyéb feladatokat is.



V.2. Az osztályfőnökök speciális feladatai

„Minden osztályra jut egy szószóló, egy panaszkodó, egy bohóc, egy

eminens, egy szépségkirálynő, egy mindenre önként jelentkező, egy

mindenért lelkesedő, egy értelmiségi, egy anyámasszony katonája, egy

misztikus, egy síró-picsogó fiú, egy hősszerelmes, egy kritikus, egy

kétbalkezes idióta, egy vallási fanatikus, aki mindenben csak a bűnt

látja, egy merengő, aki hátul ül és csak a padot bámulja, egy boldog

meg egy szent, aki mindenkiben megtalálja a jót. A szószóló feladata,

hogy feltegye a kérdéseket, mindegy, hogy mit, csak sikerüljön a

tanárt eltéríteni az unalmas órától.”

/Részlet Frank McCourt: A tanárember című művéből/

Az osztályfőnök tevékenységében kiemelt szerepet tölt be a közösségfejlesztés, a

közéletiségre nevelés. Olyan megbízásokat ad az osztály tanulóinak, amelyekért

felelősséget lehet és kell vállalni, feladatokat tűz ki számukra, amelyekkel értéket lehet

megmutatni. Mindenkinél jobban kell ismernie a rábízott diákok személyiségjegyeit,

képességeit, szociális hátterét, a tanulók közötti kapcsolatokat. Vezeti és irányítja a

közösséget, ugyanakkor segíti is őket az önállósági törekvéseikben, jogaik

gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében. Bizalmasuk, példaképük, sokszor a

családjuk helyett is, de társuk is egy-egy közös feladat elvégzésében, velük együtt örül

és szomorkodik. Szakmai tudásán túl, viselkedésével, példamutatásával erkölcsi

normákat, a különböző programok segítségével értékeket közvetít. Szükség esetén

segítséget nyújt, ha kell, szakember bevonásával. A tanulók teljesítményét

összességében értékeli (magatartás, szorgalom), jutalmaz és büntet is, ha kell.

A következőkben a speciális szerepköréből álló feladatokat emeljük ki, a teljesség

igénye nélkül:

- a tanulók tanulmányi előmenetelének, személyiségfejlődésének figyelemmel

kísérése,

- a tanulók adatainak kezelése a személyiségi jogok és az adatvédelem

figyelembevételével,

- a naprakész, pontos adminisztráció vezetése,

- az önismeret, önértékelés, önbecsülés segítése,

- az ODB munkájának kialakítása, felelősségének erősítése,

- a helyes viselkedés, az etikett szabályainak elsajátítatása a társas

kapcsolatokban, a véleménynyilvánításban,

- a faji, nemzetiségi és vallási kérdésekben törekvés a toleranciára

- az osztályszintű megemlékezések, ünnepségek koordinálása,

- változatos osztályprogramok kezdeményezése,



- a tanulókat veszélyeztető élethelyzetek bemutatása, az okok feltárása,

- ösztönzés a kreativitásra (pl. osztályterem dekorálása), a közösségi programokon

való aktív részvételre,

- a fegyelem és önfegyelem kialakítása az osztályon belül, késések, hiányzások,

fegyelmezetlenségek csökkentése,

- az élet tiszteletére tanítás, a karitativitás, a humanista értékek középpontba

állítása, az egészség megbecsülése, a fizikai állóképesség fejlesztése,

- a környezeti kultúra szerepének hangsúlyozása,

- az aktív és passzív pihenés összhangjának megteremtése, a hobbi szerepének

hangsúlyozása az egyén életében,

- a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a gyermekek

harmonikus fejlődése érdekében,

- segítség a pályaválasztásnál.

V.3. A tantestületi munka hatékonysága

A nevelőtestület munkája csapatmunka, ennek feltétele az alapelvek, értékek és célok

mindenkori egységes értelmezése, a feladatok arányos felosztása. Folyamatos feladat a

tanár-diák kapcsolat fejlesztése, a különböző neveltségi szintű osztályok, csoportok

kezelését célzó egységes stratégiák kidolgozása és betartása. A munkaköri illetve a

megbízás alapján ellátandó feladatok pontos megfogalmazása, a különböző szintű

vezetői tennivalók tisztázása szolgál kiindulásként a pedagógiai munka és a teljesítmény

ellenőrzésen alapuló értékeléséhez. A hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen a

folyamatos pedagógus-továbbképzés, amely irányulhat a tanári személyiség, a

módszertani kultúra, illetve a szaktudás fejlesztésére.

Munkánk hatékonysága egyrészt tanulóink viselkedésének, neveltségi szintjének

folyamatos figyelemmel kísérésével, másrészt a különböző területekre irányuló mérések

eredményeivel mérhető. Ezeket a tapasztalatokat a nevelőtestület tagjai különböző

szintű fórumaikon tudják egymással megosztani, az eredmények, az értékelés alapján az

éves munkatervekben kerülnek kitűzésre az újabb feladatok, célok. Az értékelésekhez

széles alapot nyújtanak a különböző mérőmódszerek a tanulók tudásának tanórai

értékelésétől kezdve, a különböző vizsga illetve versenyeredményeken át a külső

mérésekig, valamint az esetmegbeszélések, a különböző szintű vezetői ellenőrzések.



VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos

feladatok

Iskolánk szellemiségéből adódóan hosszú évek óta vállalja fel olyan tanulók fogadását,

akik az átlagostól eltérő odafigyelést, törődést, speciális ellátást igényelnek. A velük

kapcsolatos feladataink a következők szerint csoportosíthatóak:

- a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatása-nevelése,

- a beilleszkedési, tanulási és magatartási (BTM) problémákkal rendelkező

tanulók fejlesztése,

- gyógytestnevelési igények felmérése, szakköri formában való kisegítés,

- a szociális hátrányok leküzdésére irányuló tevékenységek,

- gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása.

A problémák egy része pedagógiai módszerekkel és eszközökkel enyhíthető, illetve

megoldható, de vannak olyanok, amelyekhez más szakemberek segítségére, bevonására

van szükség. Ezért az itt leírtak szorosan kapcsolódnak a helyi tantervben megtalálható,

a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket tartalmazó fejezethez.

VI.1. Az SNI-s és a BTM-es tanulók

Törekednünk kell arra, hogy az ide tartozó tanulóink semmilyen formában ne

szenvedjenek hátrányt sajátos igényeik miatt. Ezért nevelésük-oktatásuk

intézményünkben integráltan folyik, fejlesztő foglalkozásaik órarendjükbe beépítve

jelennek meg. A diákokkal, kiemelten az osztálytársakkal megbeszéljük, hogy a

helyzetükből adódó másfajta bánásmód (tantárgyi értékelés alóli mentesség, többletidő

kedvezménye) nem jelent kivételezést, ugyanakkor nem adhat alapot a gúnyolódásra, a

lekicsinylésre. Hangsúlyozzuk, hogy az állapotuk számukra hátrányt jelent, ezért

segíteni kell őket abban, hogy ezt leküzdhessék. A testi, illetve érzékszervi adottságaik

miatt kiemelt figyelmet érdemlők esetén külön is hangsúlyt fektetünk a tolerancia, az

empátia, a másokon, másoknak való segítés okozta öröm érzésének fontosságára.

Az ilyen tanulóknál még nagyobb a jelentősége annak, hogy megtaláljuk azt a területet,

ahol a gyermek sikerélményt érhet el, hiszen ezzel is motiválhatjuk őt a hátrányt hozó

képességek, készségek fejlesztésére. Tapasztalataink azt mutatják, hogy akár a sport,

akár a művészetek, akár a közösség érdekében végzett tevékenységekben elért kisebb-

nagyobb sikereik, az általuk szerzett elismerés megerősíti önbizalmukat, erőt adva nekik

az egyéb akadályok leküzdéséhez.



VI.2. A gyógytestnevelés

Azoknak a tanulóknak, akik szakorvosi vélemény alapján rászorulnak, heti három

órában biztosítunk lehetőséget az egyéni igényekhez igazodó gyógytestnevelésre,

szakköri formában. Ezek a alkalmak csak kiegészítik a szakszolgálatok által

működtetett gyógytestnevelés foglalkozásokat, amelyeken a tanulóknak az iskola orvos

javaslatára, az intézmény vezető által hozott határozatban foglaltak szerint kötelesek

részt venni. Az utóbbi évek alatt pályázati forrásokból szereztünk be korszerű

eszközöket, illetve szakképzett pedagógusokat alkalmaztunk az órák ellátására.

Utóbbinak azért is lényeges szerepet tulajdonítunk, mert a kollégák a normál

testnevelésórákon és a sportköri foglalkozásokon is találkoznak a tanulókkal, így ki

tudják szűrni a rászorulókat, fel tudják mérni az igényeiket. A megfelelő fejlesztés után

vissza tudják integrálni a tanulókat a normál testnevelés órákra, ahol továbbra is

figyelemmel kísérhetik őket, szükség esetén azonnal reagálni tudnak a fellépő

problémákra. Testnevelőink arra törekednek, hogy a gyógytestnevelésre járó tanulókat

az adottságaikhoz mérten bevonják a sportköri foglalkozásokba, rábírják őket a

tömegsport-rendezvényeken való aktív részvételre.

VI.3. A szociális hátrányok leküzdésére irányuló, illetve a gyermek-, és

ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az utóbbi évek során a körülöttünk zajló társadalmi, gazdasági változásoknak

köszönhetően egyre nagyobb mértékben nő azoknak a tanulóinknak a száma, akik

valamilyen okból ebbe a csoportba sorolhatóak. Sajnos a szemérmesség, a szégyenérzet

még mindig elég nagy hátráltató tényező ezeknek az eseteknek a feltárásában, ezért

pedagógusainknak, különösen az osztályfőnököknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk

az árulkodó jelek felismerésére. A tanár-diák kapcsolat bizalmi viszony, ezért

különösen óvatosan kell megközelíteni ezt a témakört, hiszen közbeavatkozásunkkal a

céljainkkal ellenkező hatást is elérhetünk, és az őszinte bizalmat a teljes bezárkózás,

hárítás válthatja fel. Oda kell figyelnünk a személyiségjogok tiszteletbe tartására, a ránk

bízott információk bizalmas kezelésére. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amelyek nem

engedik meg a mérlegelést (pl. gyermekbántalmazás, a tanuló egészségét, testi épségét

veszélyeztető körülmények, káros szokások), de ezekben az esetekben is a lehető

legkörültekintőbben kell eljárni, meggyőződni a helyzet valódiságáról. Az iskolának

forrás hiányában kevés lehetősége van a konkrét segítségre, de a lehetőségek

feltárásában, ismertetésében, a külső segítők bevonásában közreműködést vállal.



VII. A tanulók érdekképviselete

A diákmozgalom működésének alapját az osztály-diákbizottságok (ODB) jelentik, akik

az osztályok igényeit, problémáit viszik tovább az iskolai diákbizottságba (IDB), s az

ott hallottakat közvetítik osztályuknak. Az IDB év elején felelősen dönt személyi

kérdésekben, megújítja a diákbizottság elnökének, egyéb tisztségviselőinek

mandátumát, megválasztja az új évfolyam osztályaihoz a patrónusokat.

A diákközösség minden olyan estben, ahol véleménynyilvánítási joggal rendelkezik,

osztályszinten, majd a képviselőikkel kibővített IDB ülésén megtárgyalja, megvitatja az

aktuális anyagot. Az IDB ülésére meghívhatják az iskola igazgatóját, helyetteseit, és

azon pedagógusait, akiktől segítséget, válaszokat várnak a (megtárgyalandó

dokumentum kapcsán) felvetődő problémáikra, kérdéseikre. Megfogalmazzák

javaslataikat, véleményüket, amelyet írásba foglalnak, és azt képviseletükben az IDB

elnöke illetve helyettese írja alá. Az IDB mindenkori elnöke tagja az iskola intézményi

tanácsának.

A tanulók legfontosabb fórumai a diákparlament és a diákközgyűlés. Ezeket

osztályközgyűlések előzik meg, ahol a tanulók megfogalmazzák a kisebb közösségek

problémáit. A parlamentben az iskola életével kapcsolatos vélemények hangzanak el, a

megfogalmazott kérdésekre illetve kérésekre az igazgató válaszol. Az IDB-tagok nem

csak az érdekeik érvényesítésében, de a kötelezettségeik megtartatásában is részt

vállalnak, képviselőik részt vesznek a szülői értekezleteken, beszámolnak az osztály

tanulmányi, közösségi munkájáról, fegyelmi problémáiról, közvetítik kéréseiket a szülői

szervezet felé. A kötelességszegésből adódó (pl. igazolatlan mulasztások, a házirend

szabályainak megszegése) megbeszéléseken, fegyelmi tárgyalásokon az ODB, illetve az

IDB elnöke is jelen van. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által

megbízott nevelő és a nevelési igazgatóhelyettes segítik.

VIII. Az intézmény és partnerei kapcsolattartásának formái

Az intézmény szervezeti egységei, a tanulók, a szülők és az intézmény külső

partnereivel való kapcsolattartás részletes szabályait az SZMSZ és a házirend

tartalmazza, ezért itt csak a formák felsorolására térünk ki.

VIII.1. A pedagógusok közösségein belüli és a vezetőséggel való

kapcsolattartás formái

Az iskola pedagógusai a nevelőtestületen belül kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak,

amelyek egy-egy feladat köré, vagy valamilyen közösen megfogalmazott cél

megvalósítása érdekében szerveződhetnek. Munkájukat hosszabb-rövidebb ideig

végezhetik, de általában tanévenként újraszerveződnek.

A nevelőtestület egészét érintő kérdéseket először a munkaközösségek vitatják meg,

kialakítják véleményüket, megteszik javaslataikat a jogszabályok által meghatározott

esetekben. A munkaközösség-vezetők írásban összefoglalják, és a tantestületi



értekezleteken szóban előterjesztik az egész nevelőtestület elé az általuk

megbeszélteket.

Itt kerül sor az egyeztetésekre és a közös álláspont megfogalmazásával gyakorolják a

véleményezési illetve döntési jogkörüket. A pedagógusok munkájuk során

természetesen számos alkalommal kerülnek kapcsolatba egymással, ezek leggyakoribb

formái:

- spontán kialakuló beszélgetések;

- az aktuális problémák megoldására összehívott megbeszélések, értekezletek,

- egy adott osztályban, csoportban (pl. nyelvi, vagy gyakorlati csoport) tanítók

megbeszélése,

- az osztályfőnökök vagy egy évfolyam osztályfőnökeinek megbeszélése,

- egy adott tanulót tanítók megbeszélése,

- munkaközösségi, tantestületi értekezletek,

- belső továbbképzések, nevelési értekezletek, előadások,

- óralátogatások, és megbeszélésük,

- vetélkedők, versenyek, vizsgák, egyéb programok szervezése, lebonyolítása,

- személyes megbeszélések,

- írásbeli beadványok, kérelmek, és az azokra született válasz, határozat,

- írásbeli utasítások, megbízások, munkaköri leírások,

- vezetőségi értekezletek.

VIII.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartásának formái

Mivel a tanulók az iskolában töltött idejének jó részét a tanórák, és a tanórán kívüli

foglalkozások teszik ki, alapvetően ezek keretében tartják egymás között a kapcsolatot.

Ezen felül kapcsolatba kerülhetnek:

- a tanítás előtt vagy után, illetve az óraközi szünetekben

- négyszemközti beszélgetésekben,

- kiscsoportos beszélgetésekben,

- a szabadidős tevékenységek során,

- rendezvények, ünnepélyek alkalmából

- vizsgaszituációban,

- a diákönkormányzat érdekképviseletéhez kapcsolódó és egyéb rendezvényein,

- az iskola által szervezett külső programokon,

- az iskola képviseletében mások által szervezett rendezvényeken.



VIII.3. Az iskolavezetés és a tanulók kapcsolattartásának formái

- a hivatalos ügyek intézésekor személyes megbeszélés formájában,

- a diákönkormányzat érdekképviseletéhez kapcsolódó és egyéb rendezvényein,

- a belső és külső mérések, vizsgák alkalmával,

- az iskolai versenyek, vetélkedők eredményhirdetésekor, egyéb jutalmazáskor,

- a fegyelmi ügyekben tartott megbeszéléseken, tárgyalásokon, a fegyelmi fokozat

kiszabásakor,

- a tanulók különböző szintű közösségei által megfogalmazott kérések

megbeszélésekor, a felmerülő problémák kivizsgálásakor,

- írásban benyújtott beadványok esetén írásban történő válasz, határozat.

VIII.4. A pedagógusok, illetve a vezetőség szülőkkel való

kapcsolattartásának formái

Az iskolába járó tanulók szülei osztályszinten választják meg a szülői munkaközösség

képviselőit, akik a szülők nevében szükség esetén eljárnak, illetve képviselők őket az

iskolai szülői szervezetben. A szülői szervezet maga határozza meg a működését, de

évente legalább két alkalommal találkozik az iskola vezetőségével. A szülői szervezet

minden tanévben megválasztja a vezetőjét, aki a szülői szervezet képviselőjeként aláírja,

és az igazgatónak átadja a véleménynyilvánítás jogának gyakorlásakor a szülői

szervezet által megfogalmazottakat. A szülői szervezet egy fővel képviselteti magát az

iskola intézményi tanácsában. A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

- az e-naplón, az ellenőrző könyvön keresztül írásbeli tájékoztatás, tájékozódás,

- az iskola honlapja,

- hivatalos írásbeli beadvány, kérvény, az arra adott írásbeli válasz, határozat,

- telefonbeszélgetés, e-mail,

- hivatalos fogadóóra,

- egyéni kérés alapján, egyeztetett időpontban személyes beszélgetés,

- a pedagógus vagy igazgató által kezdeményezett személyes beszélgetés,

- fegyelmi tárgyalás,

- szülői értekezlet,

- az igazgató és a szülői szervezet képviselőinek megbeszélése,

- az iskolai ünnepségek, rendezvények, különösen a tanévnyitó, tanévzáró

ünnepély, a szalagavató bál és a ballagás.



VIII.5. Az Intézményi Tanács

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 121.§ (3) bekezdése alapján 2013

decemberében megalakult az iskola intézményi tanácsa, amelyet az Oktatási Hivatal

2014. március 19-én nyilvántartásba vett. Az intézményi tanács a saját maga által

készített ügyrend szerint működik, képviseletében az elnök jár el. Az intézmény

vezetője évente két alkalommal (félévkor és a tanév végén) beszámol az intézmény

helyzetéről, a beszámolási időszak eseményeiről, tevékenységeiről az intézményi tanács

ülésén. Az intézmény vezetője kikéri az intézményi tanács véleményét minden, a

jogszabályokban meghatározott kérdében.

VIII.6. Az intézmény és egyéb partnerei közötti kapcsolattartás

- szóbeli és írásbeli tájékoztatás kérése, adása, adatszolgáltatás,

- e-mail, telefonkapcsolat, hagyományos úton való levelezés,

- személyes találkozók, megbeszélések, értekezletek, tárgyalások,

- az intézmény honlapja,

- beiskolázási börzék, nyitott kapuk programja,

- intézménylátogatások, konferenciák, kulturális és sportrendezvények.

IX. A felvétel és az átvétel szabályai

IX.1. A felvétel

A tantestület döntése alapján 2000 óta az általános iskola nyolcadik osztályának

elvégzése után hozzánk jelentkező tanulóknak nem kell felvételit tenniük. A

meghirdetetett tanulmányi területekre (tagozatokra) való besoroláskor a diákok által

kapott osztályzatok átlagát vesszük figyelembe. Az átlagot a magyar nyelv és irodalom,

a történelem, a matematika, az idegen nyelv, és a biológia tantárgyak 7. osztályos év

végi és 8. osztályos félévi jegyeiből számítjuk. Elutasítjuk azokat a tanulókat, akik 8.

osztályban félévkor bármilyen tárgyból elégtelen osztályzatot kaptak.

Valamennyi BTM-es, és SNI-s tanulót és szüleit arra kérjük, hogy még a jelentkezés

előtt keressék fel az iskolát. Erre azért van szükség, hogy kölcsönösen fel tudjuk mérni,

alkalmas-e az iskola a gyermek fogadására, tudjuk-e biztosítani számára a szükséges

feltételeket. A gyermek jövőbeni fejlődése érdekében fontosnak tartjuk, hogy

felelősséggel hozhassuk meg döntésünket, és esetleges elutasítása esetén is ezt a

szempontot tekintjük elsődlegesnek.

A felnőttek középiskolájába jelentkezők, az előző tanulmányaikat beszámítva magasabb

évfolyamon is folytathatják tanulmányaikat. Az érettségi utáni szakképzés belépési



feltételeit alapvetően a szakmai kerettanterv, illetve a képzési program határozza meg,

ezzel részletesebben a szakmai programról szóló fejezetben foglalkozunk.

IX.2. Átvétel

A Humán TISZK iskoláival a megalakuláskor egyeztettük a jelenlegi, egészségügyi

szakmacsoportos kifutó képzéseink helyi tanterveit. Erre részben az átjárhatóság,

részben pedig az OKJ-s képzéseknél a beszámíthatóság biztosítása miatt volt szükség.

Ennek alapján a társiskolákból a tanulókat akár tanév közben is át tudjuk venni, ha ezt

az adott osztály létszáma és összetétele megengedi. Osztályozó- illetve különbözeti

vizsgára nincs szükség, de az esetleges lemaradások pótlását a tanulóknak vállalniuk

kell.

Azok a tanulók, akik költözés miatt kényszerülnek iskolaváltásra, az addig tanult

szakmacsoportnak és képzési formának megfelelő osztályainkba a létszám

figyelembevételével felvételt nyerhetnek. Esetükben felmérjük, hogy az addigi

tanulmányaik a zökkenőmentes csatlakozáshoz elegendőek-e, és ha hiányosságokat

tapasztalunk, akkor írásos, egyéni tervet készítünk azok pótlására, és a beszámoltatás

formájára, határidejére.

Más szakmacsoportból, iskolatípusból jelentkezők esetén először sor kerül a tanuló

addigi tanulmányainak felmérésére, ezt követően javaslatot teszünk az átvétel

lehetséges módjára, feltételeire. Tanév közben csak nagyon indokolt és megalapozott

esetben veszünk át tanulót, mert úgy véljük, hogy a lehetséges különbözeti, illetve

osztályozóvizsgák terhe gátolhatja az aktuális évfolyam tananyagának elsajátítását. A

tanítási év végén jelentkezőknek. a felmérést követően augusztus végére adunk

időpontot a megbeszélt vizsgák letételére.

Az átvett tanulók osztályba, csoportba sorolásánál figyelembe vesszük a szóba jöhető

osztályok, csoportok létszámát, összetételét, az angol nyelv esetén a tanuló nyelvi

szintfelmérő eredményét. Ha ezek a feltételek megengedik, akkor figyelembe vehető a

tanuló, illetve a szülő azon kérése, hogy ismerőseivel egy osztályba, csoportba kerüljön.

Minden átvétel esetén szükséges a szülő írásbeli kérelme, és határozat születik az átvétel

feltételeiről.

IX.3. Átjárhatóság az iskolán belül

Indokolt esetben a szülő és a tanuló írásbeli kérelme alapján lehetőség van csoport-

illetve osztályváltásra azonos képzési formán és szakmacsoporton belül. A

szakmacsoportok között átjárhatóság csak a szakmai tárgyakból sikeresen letett

osztályozóvizsga után, írásbeli szülői és tanulói kérésre van lehetőség.

A szülő és a tanuló együttes kérése alapján bármilyen vizsga letétele nélkül lehetőség

van a nyelvi előkészítő évfolyammal indult osztályból azonos szakmacsoporton belül,

hagyományos osztályba való átkerülésre.



A nem tanköteles tanuló a szülő és a tanuló együttes kérése alapján az esti tagozatos

képzés keretében, azonos évfolyamon folytathatja tanulmányait, ha annak fegyelmi

vagy egyéb akadálya nincs.



X. A tanulmányok alatti vizsgák

X.1. Vizsgafajták

Iskolánk a 9. évfolyamos tanulók számára a beiratkozáskor angol nyelvből szintfelmérő

vizsgát tart a csoportok kialakításának érdekében. Az első tanítási héten matematikából,

és helyesírásból szintén szintfelmérő dolgozatot íratunk, a felzárkóztatási feladatok

felméréséhez. Ezeknek a szintfelmérőknek a tanuló továbbhaladására nincs és nem is

lehet befolyása.

Minden év áprilisában (a tanév helyi rendjében meghatározott napon) matematikából és

idegen nyelvből a végzős évfolyam diákjai próba érettségi dolgozat feladatsort oldanak

meg. A kapott osztályzat egy-egy témazáró dolgozat jegyének felel meg és így kerül be

a naplóba. Idegen nyelvből az előrehozott érettségire jelentkezők osztályozó

vizsgájának része a próba érettségi, így ők szintén megírják a feladat sort.

Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

1. felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl.

magántanuló),

2. engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott

érettségi esetén),

3. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott

időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát

tehet,

4. a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozóvizsga – az előző bekezdés 2. pontjában meghatározott kivétellel – egy

adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A

tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell

megszervezni. Osztályozóvizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések

szerint szervezett beszámoltató vizsga is.

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott

tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, az iskola magasabb évfolyamán vagy

évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:

- a tanórákat látogatni kell,

- a tanórákon egyéni feladatot kap, amellyel tudását elmélyítheti, magasabb

szintre helyezheti,

- az értékelés alól felmentést kap.



Különbözeti vizsgára IX. fejezetben az átvételnél leírt esetekben és módon kerülhet sor.

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást

befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt

gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó

szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az

adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető

legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei

megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott

válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

- a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

- az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik,

távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője

azt engedélyezte. A tanév helyi rendjében különbözeti és a beszámoltató vizsgákra

tanévenként legalább két időpontot, javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől

augusztus 31-éig terjedő időszakban kell vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozóvizsgát

az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, ha az azt megelőző három hónapon

belül a vizsgaidőszakot kijelölte. A tanuló javítóvizsgát, illetve osztályozó-, különbözeti

és beszámoltató vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időpontban tehet,

amelyről a tanulót a vizsgára való jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. A szabályosan

megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

X.2. A javítóvizsgákra illetve az osztályozó-, különbözeti és beszámoltató

vizsgákra vonatkozó szabályok

X.2.1. A vizsgabizottság

Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független

vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a

vizsgázó az X.2 alfejezet szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen

vizsgát.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

Amennyiben az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége alapján erre

lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki

jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a

független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza

meg.



A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek

keretében

- meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e

a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a

szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

- vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

- átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint

aláírja a vizsga iratait,

- a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A

kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete

szerint taníthatja.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az

igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek

megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során

- dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő

ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más

jogkörébe,

- írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a

helyettesítésről,

- ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

- minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát

szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

X.2.2. A független vizsgabizottság

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal

szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak

esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben

meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a

vizsgabizottság tagjának.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját

megelőző harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7)

bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül

jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt

kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból

kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a

kormányhivatalnak. A hivatal az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében

szervezi meg a vizsgát.



A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt

napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították,

akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon

belül továbbítja a kormányhivatalnak.

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a

pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít,

amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

X.2.3. Az írásbeli vizsga

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az

írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,

amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga

befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – így különösen rajz,

festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.

Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató

pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne

segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus

jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga

szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez

segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott

lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni.

A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A

feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, melyet az iskola biztosít. Az

íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges

segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem

cserélhetik.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett

feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot,

jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli

feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan

perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett

idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

Az SNI-s, a BTM-es tanuló szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott

kérésére az igazgató engedélye alapján az SNI-s, a BTM-es vizsgázó

- számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt

legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

- számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott

segédeszközt használja,

- írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

- a szóbeli vizsgát írásban teheti le.



Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön

helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére

harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a

vizsgáztató tanár felolvassa.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet

megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc

pihenőidőt kell biztosítani.

Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a

vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel

pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A

vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti

az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul

kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója

a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a

vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden

olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének

kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a

vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a

feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a

kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket

aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat,

tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával

megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató

pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg

nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a

feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és

két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló

háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és

- a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek

nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán

nyújtott teljesítményt,

- az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára

utasítja.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell

foglalni.



X.2.4. A szóbeli vizsga

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A

vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak

legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely

időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli

vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben

szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak

szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell

biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. Kivételt képez az idegen nyelv tantárgy, ahol

az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően a tétel kihúzása után a feleletet rögtön

meg kell kezdeni. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait

szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a

feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A

vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja

folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a

vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel

kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a

vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét

önhibájából nem tudta folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai

hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi,

logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel

anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az

elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli

minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért

pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot

ennek alapján kell kiszámítani.

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt

legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget

elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke

rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

Az SNI-s, a BTM-es tanuló szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott

kérésére, az igazgató engedélye alapján az SNI-s, a BTM-es vizsgázó

- számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,

- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.



Ha a vizsgázó engedélyt kapott, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen

vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből

áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A

felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani.

A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell

adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét

zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát

befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a

vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a

vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre

vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

X.2.5. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben

meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati

vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója

hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság

elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi

feltételek meglétéről.

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a

gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi,

tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál

helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok

ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész feladatait a végrehajtásra

rendelkezésre álló idő szerint meg lehet osztani. Nem számítható be a vizsgafeladatok

végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel

kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és

idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a

javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A

vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga

helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott

gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.



X.2.6. A vizsgára való felkészítés

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz

eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A

magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója

köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A

magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb

foglalkozásokon.

Ha az SNI-s, BTM-s tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági

feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként

folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és

osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői

véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói

jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról

- a BTM-es tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó

intézménynek,

- az SNI-s tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat

keretében

kell gondoskodni.

Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és

osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás

keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja

tanulmányait.

X.3. Vizsgakövetelmények

A különbözeti és a beszámoltató vizsga követelményeit egyénenként kell meghatározni,

figyelembe véve az addigi tanulmányokat, és az adott tantárgyra vonatkozó osztályozó

vizsga követelményeit. Az osztályozóvizsgák követelményeit félévenként kell

meghatározni, évfolyamokra, tantárgyakra lebontva, valamennyi tanulmányi területre. A

javítóvizsgák követelményei megegyeznek az egész tanévre vonatkozó

osztályozóvizsga követelményekkel. Az osztályozóvizsga követelmények megegyeznek

a helyi tanterv tantárgyankénti követelményeivel, amelyeket az adott tanévre

vonatkozóan részletesen, félévekre lebontva, október hónap utolsó tanítási napjáig kell

közzé tenni az iskola honlapján.



A tantestület a tanulmányok alatti vizsgák típusairól és az értékelésekről a következő,

általánosan érvényes döntést hozta:

A magyar nyelv, az irodalom, a történelem, az idegen nyelv és az egészségügyi

szakmacsoportos tantárgyakból:

- kötelező az írásbeli vizsga, aki ezen nem éri el a 25%-ot, az nem szóbelizhet,

elégtelen osztályzatot kap,

- aki az írásbelin 25 % és 50 % között teljesít, annak kötelező szóbeli vizsgát is

tennie, aki az 50 %-ot meghaladja, az kap egy megajánlott jegyet az írásbeli

teljesítménye alapján, de ha szeretne, akkor szóban javíthat.

A matematika, fizika, kémia és informatika tantárgyakból:

- kötelező az írásbeli (gyakorlati) vizsga, aki ezen nem éri el a 15 %-ot, az

elégtelen osztályzatot kap,

- aki az írásbelin 15 % és 25 % között teljesít, annak szóbeliznie kell, 25 % felett

az írásbeli eredménye lesz a javító vizsgán szerzett osztályzat.

Földrajz és biológia tantárgyakból csak szóbeli vizsga van. Az értékelés a témazáró

dolgozatoknak megfelelően történik.

Ének, rajz, és testnevelés tantárgyakból szóbeli és gyakorlati vizsga van, a két

vizsgarész együttes értékelése adja a végső osztályzatot, a tantárgyaknál szokásos elvek

szerint.



Iskolánk helyi

tantervei



I. A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott

pedagógiai feladatok

A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai

alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a

pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, iskolánk esetében

döntően az egészségügyi, illetve a szociális ágazathoz tartozó szakképesítések

megszerzéséhez szükséges kompetenciák.

Iskolánkban a 2013/14-es tanévben induló, négy évfolyamos szakközépiskolai

képzésünk keretében a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, a szakirányú

felsőfokú iskolai továbbtanulásra, a szakirányú munkába állásra készítjük fel

tanulóinkat. A szakiskolai képzésünk keretében folyó nevelés-oktatás az iskolai

alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva

felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó

hátrányok leküzdését.

A Nat a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek

kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az

erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. További

feladatok:

- a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek,

attitűdök együttes fejlesztése,

- az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,

- a közjóra való törekvés megalapozása,

- a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése,

- a családdal együttműködve a cselekvő elkötelezettségre való nevelés az igazság

és az igazságosság, a jó és a szép iránt,

- a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi,

erkölcsi, társas és testi képességfejlesztése.

A kijelölt feladatok iskolánkban történő megvalósításának részletes szabályait a

Pedagógiai Program különböző fejezetei tartalmazzák.



II. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek

II.1. Az iskolai egészségnevelés célja

„Mert tudás és ismeret kell ahhoz a joghoz is, hogy ki-ki saját élete feletti beleszólással ellenőrizhesse mindazokat a dolgokat, amelyektől élete, egészsége függ.”

/Ottawai Egészségügyi Karta, 1986./

A cél az egészséges életvitel, életszemlélet megvilágítása és a jó példa mutatása. Az

iskola pedagógiai rendszerébe be kell épülnie az egészséges életszemléletnek. Ezek

közé tartoznak:

- az egészségi állapotunk ismerete;

- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága;

- az egészség mint érték ismerete;

- az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe;

- a betegségek megelőzése;

- a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat;

- a párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája;

- a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete;

- az egészséges tanulási környezet alakítása;

- a szenvedélybetegségek elkerülése;

- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége;

Az egészségnevelési program témakörei:

- az egészséges táplálkozás témái;

- a szenvedélybetegségek megismerése és megelőzése;

- a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció;

- a betegség és a gyógyulást segítő magatartás, a testi higiénia;

- a környezeti ártalmak és megelőzésük;

- a személyes biztonság, és mások biztonságának biztosítása;

- a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás;

- mentális állapot védelme;

A tanulók egészségkulturáltságának fejlesztése iskolánk főbb nevelési célkitűzései

között szerepel. Ezt minden pedagógus kiemelt feladatának tekinti tanórán és tanórán

kívül egyaránt. Fontosnak érezzük már a 9. osztályosok körében az egészségtudatos

magatartás kialakítását.



Munkánk lényeges eleme annak hangsúlyozása, hogy az élet és az egészség az ember

alapvető értékei, nélkülük nem létezik civilizáció. Közismert tény, hogy az egészség

megőrzése sokadrangú kérdéssé vált napjaink értékrendszerében. Az

egészségmegőrzésnek prioritást kell biztosítani. Élet és egészség nélkül se társadalom,

se termelés, se jólét nem képzelhető el!

II.2. Az egészségnevelési célok megvalósulását segítő tevékenységek

II.2.1. Intézkedések az egészséges étkezés érdekében

A nyugodt, kulturált étkezés lehetőségét két hosszabb (tízórai és ebéd) óraközi szünet

beiktatásával igyekszünk biztosítani. Nem csak a tanórákon kerül sor az egészséges

étkezéssel kapcsolatos ismeretek átadására, az óraközi szünetekben is odafigyelünk

tanulóinkra, hogy betartsák az alapvető higiénés szabályokat. Fokozott figyelmet

fordítunk azokra a tanulókra, akiknél az étkezés vagy a kellő folyadékmennyiség

fogyasztásának hiányát, illetve az ebből adódó rosszullétet már megtapasztaltuk, illetve

akiknél felmerült az egészségre káros italok (energiaital, alkohol, nagy mennyiségű

kávé) fogyasztásának lehetősége. A folyosókon, a szaktermekben a tanulóink által

készített plakátok hívják fel a figyelmet az egészséges életmód, ezen belül az étkezés, a

testmozgás fontosságára.

Az iskola és a büfét üzemeltető vállalkozó közötti megállapodás alapján a büfé

kínálatában nagy arányban találhatóak egészséges ételek és italok:

- teljes kiőrlésű pékáru,

- salátafélék,

- gyümölcsök,

- Tündérmix aszalt gyümölcskeverékek,

- diákcsemege és egyéb magvak,

- müzliszeletek (Cerbona, Fittness,

- rizs-medál, hajdinával,

- Ham-let,

- bio kölesgolyó (többféle ízesítés),

- Jó reggelt!-kekszek;

- magas gyümölcstartalmú italok,

- tejtermékek.

Néhány évvel ezelőtt egy közösen benyújtott pályázat eredményeként a büfénk

gyermekbarát minősítést kapott.



A közétkeztetés 2013. január 1-től a Fővárosi Önkormányzat feladata, aki az

iskolánkban vállalkozó közreműködésével biztosítja az ebédelés lehetőségét.

Igyekszünk hetente egyeztetni a menü összeállítását, ebben az ételt szállító cég

rendkívül rugalmas, azon felül, hogy törekszik az egészséges ételek biztosítására,

alkalmazkodik a helyi igényekhez is.

II.2.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás

Iskolánkban a 2012/13-as tanévben kezdtük meg felmenő rendszerben a mindennapos

testnevelés bevezetését, először a 9. évfolyamos tanulók számára. Az iskola többi

tanulójának tanórai keretben heti két nap van testnevelésórája, számukra a mindennapi

testmozgás lehetőségét a sportköri foglalkozások biztosítják. Bár csak egy tornatermünk

van, de tornaszoba kialakításával, a sportudvar lehetőségeinek kibővítésével, a Halassy

Olivér Sportközponttal kötött együttműködési megállapodással igyekszünk minél jobb

feltételeket teremteni a rendszeres testmozgás biztosítására. Az utóbbi években

pályázati úton sikerült korszerű sportfelszereléseket beszereznünk, ezzel is bővítve a

kínálatot sportolni vágyó tanulóink számára. Rendszeresen szervezünk

sportprogramokat, diákjaink számos külső rendezvényen vesznek részt. Szép

eredményeket érnek el a különböző versenyeken, különösen a röplabdás lányok, sokan

sportolnak különböző egyesületekben, ezzel is példát mutatva többieknek.

Természetesen minket sem kerülnek el az országosan tapasztalható problémák, a

hozzánk kerülő tanulók nagy százaléka nem szeret, és nem akar mozogni. Ezért nagy

hangsúlyt fektetünk arra, hogy a körülményeinkhez mérten vonzóvá tegyük számukra a

rendszeres testmozgást. A tornateremben mászófalat létesítettünk, egyszerűen

használható, de népszerű sporteszközöket (floorball, görkorcsolya, korcsolya,

tollaslabda, illetve asztalitenisz-felszerelés stb.) szereztünk be. Igyekszünk a tanórák

programját változatossá tenni, zenés tornával, tánctanítással, játékórák beiktatásával.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása iskolánkban az Nkt. 27.§ (11)

bekezdésében meghatározottak szerint történik.

II.2.3. Prevenciós előadások, foglakozások, bemutatók, versenyek

Az egészségügyi szakórák tananyagát, az osztályfőnöki órák témaköreit kiegészítve és

megerősítve, külső előadók, illetve kortárssegítők közreműködésével évek óta

szervezünk prevenciós előadásokat, foglalkozásokat, bemutatókat. A legfontosabb

témakörök:

- dohányzásellenes kampány, „Egyél inkább egy almát!” program;

- drogprevenció, Kronodrog program;

- az alkoholfogyasztás káros hatásai;

- bűnmegelőzési program;

- szexuális felvilágosító programsorozat;

- családi életre nevelés programsorozat;



Filmvetítésekkel, kiállítások látogatásával is igyekszünk nagyobb hangsúlyt adni a

megelőző tevékenységnek. A tanév utolsó, vagy utolsó előtti szakmai napján

vetélkedők, előadások, egészséges étel- és italkóstoló, és még számos program

segítségével próbáljuk felhívni tanulóink figyelmét az egészséges életmód

jelentőségére.

A dohányzási törvény betartatásával, ellenőrzéssel igyekszünk az iskolai dohányzást

megakadályozni, de ezen a területen akad még bőven tennivalónk. Eszközök híján nincs

könnyű dolgunk, csupán a meggyőzésben, a viszonylag enyhe büntetés visszatartó

erejében bízhatunk. Nehezítik a helyzetünket a családból hozott rossz szokások, a

kortársak negatív hatása (ezek jelenleg sajnos nagyobb arányúak, mint a pozitív

példamutatás), iskolán kívül és belül.

Tanulóink minden évben szép eredménnyel vesznek részt az egészségfejlesztés,

egészségmegőrzés témakörében meghirdetett versenyeken. Többen készítettek előadást,

prezentációt, plakátot ebben a témakörben, amelyeket TISZK-en belüli, kerületi,

fővárosi, sőt országos szintű rendezvényeken is bemutattak.

II.2.4. Az iskolaorvos és a védőnő tevékenysége

Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el,

szerepkörükből adódóan aktívan vesznek részt az iskolai egészségnevelési program

megvalósításában is. Feladataik – a teljesség igénye nélkül – a következők:

- a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, ami magában foglalja a

testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát.

Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus

betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder

prevenció);

- tanácsadás, illetve közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-

egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában;

- felvilágosító előadás, prezentáció tartása az osztályfőnöki órák keretében;

- javaslat készítése a testnevelés alóli felmentésre, gyógytestnevelésre való

utalásra;



II.3. Az iskola környezeti nevelési elvei

Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és

hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés

kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között. Az iskolai

környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a tanulókat felkészítjük

környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen

természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés átfogó célja,

hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását

annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság

elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a

társadalmak fenntartható fejlődését.

Iskolánkban arra törekszünk, hogy tanulóinkat környezettudatos szellemben neveljük,

ennek érdekében nem csak a tanórák és az osztályfőnöki órák anyagában jelenik meg

visszatérően a téma, de a mindennapi működés során is igyekszünk példamutatással

ösztönözni tanulóinkat. Ezt szolgálja a következő néhány példa is:

- egész éven át tartó papírgyűjtési verseny (egyéni és osztály szintű is);

- elemgyűjtő kihelyezése a portánál;

- az iskola teljes területén szobanövények, az ablakokban muskátlik elhelyezése;

- plakátverseny a környezetvédelem, a környezettudatosság témakörében;

- energiatakarékossági intézkedések;

- a tisztaság megőrzésének folyamatos ellenőrzése;

- osztályok közötti verseny az osztálytermek esztétikus dekorálására;

- újrahasznosított alapanyagok felhasználása, többször felhasználható dekorációs

kellékek készítése, pl. ballagáskor;

- környezetvédelmi versenyeken, pályázatokon való részvétel;

- a témához kapcsolódó előadások szervezése, kiállítások látogatása;



III. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

III.1. Az iskolában használatos tankönyvek, taneszközök

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak a hivatalos

tankönyvjegyzékben szereplő nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép

stb.) használják a tananyag feldolgozásához. Ezeken túl több tantárgynál egyéb

eszközökre is szükség van (pl. CD, hanglemez, videokazetta, térkép, demonstrációs,

illetve laboratóriumi eszköz, audiovizuális eszköz), amelyek a könyvtárban, a

szertárakban, a demonstrációs termekben, egyéb szaktermekben állnak a pedagógusok

illetve a tanulók rendelkezésére. A szükséges eszközök beszerzését, a jogszabályban

előírt és a fenntartó által biztosított kötelező felszerelésen és eszközökön kívül,

pályázati támogatásból oldjuk meg. Több alkalommal kaptunk külső szervezetektől

olyan adományokat, amelyek korszerű eszközökkel, segédanyagokkal bővítették

taneszközeink körét.

Pedagógusaink egyénileg és munkaközösségen belül is készítenek tanulmányi

segédleteket, egyszerűbb demonstrációs eszközöket, ezzel is színesítve a tanórákat, és

segítve a tanulók munkáját. A gyakorláshoz, elmélyítéshez készült feladatbankok, a

sokszor megfizethetetlen árú szakkönyvek pótlására összeállított összefoglalók,

prezentációk, tananyagok a tanulók számára elektronikusan hozzáférhetőek, tanulás

céljára szabadon felhasználhatóak. A Humán TISZK és a Petrik TISZK TÁMOP

pályázatának keretében is sor került tananyagfejlesztésre, ezek egyrészt papír alapon,

másrészt elektronikusan állnak a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére.

A könyvtárunkban azokat a tankönyveket, amelyek már nem használhatóak teljes

egészében, de gyakorlásra, egyes tananyagrészek feldolgozására, a tanulók egyéni

feladatainak elkészítésére még alkalmasak, megőrizzük, és pedagógusaink valamint

tanulóink rendelkezésére bocsátjuk. Évek óta törekszünk arra, hogy a könyvtárunkat

úgy fejlesszük, hogy az ingyenes tankönyvek biztosításán túl legyen mód a szociális

alapon rászorulók támogatására is. Azok a tanulóink, akik tanulmányaikat iskolánkban

befejezték, rendszeresen adják át könyveiket az iskola könyvtárának. Régi és jelenlegi

diákjaink, pedagógusaink, és egyéb támogatóink adományaival (főleg szépirodalmi

művekkel) is folyamatosan bővül a könyvtár kínálata. Pályázati támogatás útján

fejlesztettük kézikönyvtárunkat, és az oktatási segédletek számát is így tudtuk növelni.

Az új kerettanterveknek megfelelő tankönyveket felmenő rendszerben szerezzük be, és

a 2013/14-e tanévtől kezdődően partneriskolaként bekapcsolódtunk az Oktatáskutató és

Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti tankönyvfejlesztési programjába.



III.2. A tankönyvek kiválasztásának elvei

A tanulók számára kötelezően előírt tankönyvek munkafüzetek kiválasztása több

lépcsőben történik. Elsőként az adott tárgyat tanító tanárok mérik fel a kínálatot, majd

munkaközösségi szinten készítik el a javaslatukat. Végül a munkaközösség-vezetők és

az iskola vezetősége összehangolja a különböző javaslatokat, és osztályonként,

tanulmányi területenként összeállítja a tankönyvcsomagokat. Az így kapott

tankönyvlistát véleményezésre megkapja a szülői szervezet, és az IDB. A tankönyvek

kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- fedje le az adott tárgy ismeretanyagának, követelményének megfelelő tartalmat;

- tartalmában feleljen meg a helyi tanterveink elvárásainak;

- tanítható és tanulható legyen, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz,

értve olvasható legyen

- tartalmát tekintve több éven át használható legyen;

- technikai kivitele szempontjából tartós, alkalmas legyen több évfolyam

kiszolgálására

- árát tekintve a szülők részéről megvehető legyen;

- az egy tanuló számára előírt tankönyvcsomag értéke férjen bele a normatív

támogatás összegébe, hogy a rászorultsági alapon járó ingyenes tankönyv ellátás

biztosítható legyen;

A szaktanároknak, a munkaközösség-vezetőknek folyamatosan figyelemmel kell

kísérniük, hogy a használatban lévő taneszközök állapota megfelelő-e, illetve a helyi

tanterv változása után alkalmazható-e tovább. Amennyiben valamilyen okból új

taneszköz beszerzése szükséges, akkor a taneszközök kiválasztásánál a szakmai

munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

- pótlás, az eszközállomány bővítése esetén előnyben kell részesíteni a már

kipróbált és bevált eszközöket;

- a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

- azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül

használhatóak;

- új taneszköz használatát csak az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben

vezetjük be;



III.3. A tanulók saját tulajdonú eszközei, felszerelései

A tanulók személyes taneszközeivel (füzetek, íróeszközök, számológép, körző,

vonalzók, tornafelszerelés stb.) szemben az iskola különösebb minőségi, vagy formai

követelményt nem támaszt. De az iskolával tanulói jogviszonyt létesítő tanulók és

szüleik a beiratkozással elfogadják, hogy a következőkben felsoroltakat a tanuló iskolai

tanulmányaihoz biztosítaniuk kell:

- minden testnevelésórára az időjárási viszonyoknak megfelelő felszerelés

(tornacipő, póló, rövid vagy hosszú, sportolásra alkalmas nadrág (sort, vagy

melegítő), melegítő felső, törölköző, szappan a tisztálkodáshoz)

- valamennyi tanórára, ahol a jegyzetelés szükséges, külön füzet, a tanár kérése

alapján dolgozatfüzet, idegennyelv-órára külön szótárfüzet is, matematikára

négyzetrácsos füzet,

- valamennyi tanórára, ahol a jegyzetelés szükséges, kék színű golyóstoll

(javasoljuk a tartalék tollbetétet vagy tollat);

- matematikaórára számológép (az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelő),

körző, két darab derékszögű vonalzó, grafit és színes ceruza;

Az idegen nyelv tanulásához javasoljuk a kétnyelvű középszótár, matematikához a

négyjegyű függvénytáblázat beszerzését. A házi dolgozatok, beadandó feladatok

elvégzéséhez szükség lehet dekorációs kartonra, ragasztóra, stb., de igyekszünk ezekkel

anyagilag nem terhelni a családokat. Az otthon elkészített beadandó feladatokat

ugyanakkor kérjük igényes formában elkészíteni, például A4-es fénymásolópapíron.

Ezek - ha erre a szaktanár más utasítást nem adott - készülhetnek kézírással, vagy

gépelt, nyomtatott formában, illetve elektronikus adathordozóra elmentve is. Az előírt

kötelező olvasmányokat megvenni nem kell, de elolvasni igen, ezért javasoljuk az

iskolai, vagy a lakóhely szerinti könyvtár használatát. Ha a tanuló emelt szintű

érettségire vagy nyelvvizsgára való felkészítésre jelentkezik, további tankönyvek

beszerzése válhat szükségessé, erről az adott szaktanár ad tájékoztatást. A kötelezően

előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, beiratkozáskor, vagy az előző tanév

tanévzáróján, illetve az e-naplón keresztül tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a

tanév kezdetére a szülők kötelessége.

Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések alkalmával, illetve az iskola képviseletében a

tanulóknak ünneplőruhában kell megjelenniük. Ez fehér ing/blúz, sötét nadrág/szoknya

és az iskola KD monogramos nyakkendője, amelyet a szülőknek a beiratkozást

követően kell megvásárolniuk. Az ünneplőruhával és az iskolában hétköznapokon viselt

ruházattal szemben egyaránt elvárás, hogy visszafogott, a jó ízlésnek és az időjárásnak

megfelelő legyen. Kerülni kell a feltűnő smink, a balesetveszélyes testékszerek

használatát. Az iskola tanulóinak ápoltan kell az iskolában megjelenniük, és ott

tartózkodniuk.



IV. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének

elvei

A finanszírozott órakeret terhére, az óratervekben feltüntetett tantárgyaknál

alkalmazunk csoportbontást az ismeretanyag könnyebb elsajátíttatása, a begyakoroltatás

érdekében. A csoportok szerevezésénél figyelembe vesszük az adott osztály létszámát,

és az adott tantárgy specialitásait. Az angol nyelv esetén szintfelmérő dolgozat és

szóbeli meghallgatás után soroljuk a tanulókat kezdő, középhaladó és haladó szintű

csoportokba. Ez lehet osztály vagy évfolyam szintű bontás is. A csoportok összetételét

folyamatosan nyomon követjük, a szaktanárok javaslata vagy szülői kérés alapján

indokolt esetben lehetőség van a csoportváltásra. Matematikából, valamint a szakmai

tárgyakból létszám alapján végezzük el a csoportbontást, az osztályok (vagy az adott

évfolyam) tanulóit arányosan elosztva. A szakmai gyakorlati csoportok szervezésére a

jogszabályi előírások alapján kerül sor, általában maximum 12 fős csoportok

alakíthatóak így ki.

Szintén a finanszírozott órakeret terhére az előzetes igények felmérésért követően

alakulnak ki az egyéb foglalkozási csoportok, amelyek lehetnek:

- felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások;

- sportköri foglalkozások;

- énekkari foglalkozások;

- szakköri, önképzőköri foglalkozások;

- érettségire, nyelvvizsgára, versenyre felkészítő, tehetséggondozó foglalkozások.

A csoportok a szaktanárok, a szülők és a diákok kezdeményezése alapján egyaránt

létrejöhetnek, a létrehozási szándékot szeptember 10-éig kell jelezni, a potenciális

résztvevők létszámával (minimum 6 fő) együtt. A feltételek mérlegelése után az

igazgató ad engedélyt az adott csoport működésére, amely legkésőbb október elsején

megkezdi működését. A foglalkozásokat tartó tanár a foglalkozásokról csoportnaplót

vezet, melyet minden hónap utolsó munkanapján ad át elszámolásra az általános

igazgatóhelyettesnek.

Ezen kívül az SNI-s és a BTM-es tanulók esetében az egyéni fejlesztést a

szakvéleményben előírt óraszámban és formában, az erre a célra megállapított órakeret

terhére biztosítjuk. Igény szerint, és ha a finanszírozott órakeret megengedi,

kiscsoportban (3-5 fő) is biztosítunk tanulóinknak konzultációs lehetőséget, pl. a

versenyfelkészítés, az emelt szintű érettségire való készülés, illetve a magántanulói

jogviszony keretében.



V. Szabadon választható foglalkozások

Iskolánkban szabadon választható tantárgyak nincsenek, a tanulók számára kötelezően

előírt foglalkozásokat az órarendjük tartalmazza. A tanulók a kötelező tantárgyaik

tanulásához nem választhatják ki a tanáraikat.

Az előző pontban felsorolt egyéb foglalkozások az iskola tanulói számára szabadon

választhatóak, kivéve, ha az adottságai (pl énekkar, sportkör esetén) nem teszik lehetővé

a részvételt. Azonban ha a tanuló viselkedésével, fegyelmezetlenségével zavarja a

csoport munkáját, akkor megtagadható a további részvétele. A foglalkozást a jellegének,

rövid programjának ismertetésével és a foglalkozást tartó tanár megnevezésével kell

meghirdetni, így választásakor a tanuló döntésével elfogadja a pedagógus személyét is.

VI. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

VI.1. Az SNI-s, és a BTM-es tanulókkal kapcsolatos feladatok

A fejlesztőpedagógusunk az iskolánkba járó valamennyi SNI-s tanuló számára az

osztályfőnök, a szaktanárok bevonásával, a szakértői vélemény alapján elkészíti a

rászabott fejlesztési tervet. Ehhez kapcsolódóan minden tanév elején a tanulók

órarendjének ismeretében kialakítja a fejlesztő foglalkozások (egyéni, illetve

kiscsoportos) rendjét. Megbeszéli az osztályban tanító pedagógusokkal a tanórákra

vonatkozó feladatokat (speciális eszközigények, különleges bánásmód, az értékelésnél

figyelembeveendő szempontok stb.), kitűzik a tanévre vonatkozó fejlesztési célokat.

Szükség esetén, speciális esetben felkeresi a megfelelő szakembert, tanácsot kér,

és/vagy bevonja a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztőpedagógus feladata, hogy

figyelemmel kísérje a felülvizsgálat esedékességét, arra időpontot kérjen, és összeállítsa

hozzá a megfelelő dokumentációt. A tanulókról folyamatosan vezeti a fejlesztési

dokumentációt, igény szerint konzultál, esetmegbeszélést tart. Félévkor és év végén

értékeli a tanuló fejlettségi állapotát, javaslatokat tesz a további munkára, tájékoztatja a

szülőket.

A BTM-es tanulók esetében a tanulással kapcsolatos nehézségek esetén a feladatok

megoszlanak a fejlesztőpedagógus (kiscsoportos fejlesztő foglalkozások) és a

szaktanárok (felzárkóztató foglalkozások, hatékonyabb tanulási módszerek

elsajátíttatása, szövegértési és egyéb kompetenciák erősítése a tanórákon) között. A

beilleszkedési, magatartási problémák esetén az osztályfőnök, az iskola pszichológusa,

lehetőség szerint a szülőkkel együttműködve nyújt segítséget a tanulóknak. Az ő

esetükben hatékonynak bizonyulnak a már említett prevenciós előadások,

foglalkozások, illetve a kortárssegítők bevonása. Sajnos azonban többször előfordul,

hogy ha a folyamat nem kezdődött el a kamaszkort megelőzően, akkor „elkéstünk”

azzal, hogy a pedagógiai módszerek segítségével hathatós eredményeket érjünk el,

különösen, ha a család nem működik ebben közre, vagy nincs is megfelelő szülői háttér.

Ilyenkor kénytelenek vagyunk kérni a gyermekjóléti szolgálatok, a gyámhatóság,

nevelési tanácsadók és egyéb szakmai szolgáltatók, illetve hatóságok segítségét is.



VI.2. Gyógytestnevelés

Az iskola testnevelő tanárai jelzésére, szakorvosi javaslat alapján, vagy a szűrővizsgálat

eredményeként az iskolaorvos a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, könnyített

testnevelésre vagy gyógytestnevelés órára utasítja. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve,

ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni, a következő

tanévre vonatkozóan. Az új tanulóknak beiratkozásukkor be kell mutatniuk a szakorvosi

véleményt. A tanulóról az iskola védőnője nyilvántartást vezet, ebben feltünteti a

felvétel állapotát és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. Az iskola igazgatója

határozatba foglalja a könnyített testnevelésről, vagy a gyógytestnevelésre való

utasításról szóló döntést. A határozatban kell megjelölni azt is, hogy a könnyített

testnevelést a testnevelésóra, vagy külön foglalkozás keretében biztosítja az iskola.

Tanulóink számára helyben biztosítunk heti két alkalomra elosztva, összesen három

tanítási órában lehetőséget a gyógytestnevelési foglalkozáson való részvételre, a

szakszolgálat által biztosított kötelező foglalkozások kiegészítésére. Ennek pontos

időpontját és helyét, a tanuló beosztását a tanuló órarendjéhez igazítva, a határozatban

kell megnevezni. Amennyiben a tanuló állapota a szakorvosi javaslat alapján lehetővé

teszi, hogy a normál testnevelésórán is részt vegyen, akkor ez a lehetőség adott a

számára. Az iskola igazgatója határozatban menti fel a tanulót a testnevelésórán való

részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által

megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való

részvételét sem.

VI.3. A szociális hátrányokkal küzdő, vagy gyermek- és ifjúságvédelemre

szoruló tanulók

Ennél a csoportnál sokszor az iskolán túl mutatnak a szükséges intézkedések, de

valamennyi pedagógusunk, különösen az osztályfőnökök elsődleges feladata a tanulók

fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megelőzése. Ennek érdekében tett

intézkedéseink:

- felmérések, kiscsoportos, egyéni beszélgetések, problémafelvetéssel,

szerepjátékkal;

- a családdal való szoros kapcsolattartás;

- prevenciós tevékenység (drog, dohányzás, alkoholizmus, szexualitás,

bűnmegelőzés, fogyasztóvédelem, tudatos gazdálkodás);

- tájékoztatás a tanulók részére szervezett szabadidős programokról;

- rászorultsági alapon az állam által biztosított ingyenes tankönyv, illetve étkezési

támogatás;

- az ingyenes tankönyvre nem jogosultak szociális alapon való tankönyvellátása

(házirendben szabályozva);



- a könyvtár, az iskola eszközeinek ingyenes használata a tanulmányokhoz és

egyéb iskolai elfoglaltságokhoz kapcsolódó egyéni feladatok elvégzéséhez;

- segítségnyújtás ösztöndíjak megpályázásában (pl. továbbtanulás, táborozás,

külföldi út);

- segítségnyújtás pályázati, önkormányzati és egyéb támogatások igénylésénél;

- segítségnyújtás a kollégiumban, átmeneti otthonban való elhelyezés

igénylésénél;

- a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak;

A veszélyeztető okok megléte esetén:

- a gyermekjóléti szolgálat értesítése;

- közreműködés a megoldáskeresésben, folyamatos kapcsolattartás és a

gyermekjóléti szolgálat tevékenységének nyomon követése;

- a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapításának kezdeményezése, egyéb támogatási lehetőség felkutatása;

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

- nevelési tanácsadóval;

- gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálattal;

- lakóhely szerinti polgármesteri hivatallal;

- gyermekorvossal, védőnővel, iskolai pszichológussal;

- a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal;



VII. A tanulmányi munka értékelése

VII.1. A beszámoltatás, számonkérés formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók

tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények

teljesítését a tanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók

szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az

ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A

számonkérések típusát, időpontját és témáját minden esetben fel kell tüntetni az e-

naplóban.

VII.1.1. A szóbeli és gyakorlati számonkérés

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször

ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében

minden tanuló minden tantárgyból félévente legalább kétszer szóban felel, kivéve, ha

számára a szóbeli beszámoltatás alól az igazgató határozattal mentességet állapított

meg. Kivételt képez továbbá az ének-zene, a rajz, az informatika, az informatikai

gyakorlat és az informatikai alapismeretek gyakorlat, ezekből a tantárgyakból félévente,

valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva kell szóban feleltetni.

A szóbeli felelet általában az egyik óráról a másik órára való felkészülést méri, ilyenkor

nem kell előre bejelenteni, az óra elején zajló, rendszeres számonkérés, a rá kapott

osztályzat egyszeres súlyozású. Előre bejelentetten lehet nagyobb témából (pl. érettségi

témakörök, javító felelés) is szóban feleltetni, akár az óra teljes idejében, de a felelet

tanulónként 10 percnél ekkor sem tarthat tovább, és a rá adott osztályzatot kétszeres

súlyozással kell a naplóban feltüntetni. Egy tantárgyból félévente két alkalommal lehet

jelenteni - az ok megjelölésével - ha a tanuló nem tudott készülni, és nem tud szóban

lefelelni, Ebben az esetben a tananyagból a következő órán be kell számolni, nem kap

elégtelent, és a pótlást sem osztályozzuk.

A gyakorlati jellegű tantárgyak esetében a számonkérés valamilyen gyakorlati

tevékenységhez kötődően történik, de lehetőség van az adott tantárgy elméleti

követelmény részének szóbeli, illetve írásbeli számonkérésére is, amennyiben az a

tanórákon elhangzott. Ide tartoznak a testnevelés és a szakmai gyakorlatok.



VII.1.2. Az írásbeli számonkérés

Az írásbeli számonkérés kétféle formában történhet. A kisdolgozat egyik óráról a másik

órára való felkészülést mér, nem kell előre bejelenteni, az óra elején zajlik, a rá kapott

osztályzat egyszeres súlyozású. A témazáró dolgozat megíratását rendszerezés,

összefoglalás előzi meg, időpontját a dolgozatírás előtt legalább egy héttel előre be kell

jelenteni. A dolgozat megíratására minimum egy teljes tanórát kell szánni, és egy

tanítási napon háromnál több témazáró dolgozat nem íratható. A témazáró dolgozat

osztályzatát dupla súlyozással kell a naplóban szerepeltetni. Hiányzás esetén a témazáró

dolgozatot előre kijelölt időpontban pótoltatni kell. A kisdolgozatot egy héten, a

témazáró dolgozatot két héten belül kell kijavítani és a tanulók számára megtekintésre

vagy a szülőnek való bemutatásra kiosztani. A témazáró dolgozatot a tanulók legkésőbb

a kiosztást követő tanórán mindennemű belejavítás, megjegyzés, átírás nélkül a

szaktanárnak visszaadják, aki azokat összegyűjtve a tanév végéig megőrzi.

VII.1.3. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok

A tanulók számára a tanórán elhangzott, megbeszélt tananyag begyakorlására,

elmélyítésére, rögzítésére házi feladat adható. Törekedni kell arra, hogy a házi feladat, a

megtanulandó tananyag mennyisége, és az ehhez szükséges idő ne csökkentse az őt

megillető pihenésre, regenerálódásra fordítandó időt. A témazáró dolgozatok előtti

összefoglaláshoz, rendszerezéshez, minta feladatok, gyakorló feladatsorok kiadása

javasolt, de ezek elkészítését nem lehet a tanulótól számon kérni. Ha a tanuló nem

készíti el a házi feladatát, akkor figyelmeztetni kell a kötelességének betartására, a

feladat pótlására. A tanuló minden harmadik alkalom után, amikor nem készíti el a házi

feladatát, elégtelen osztályzatot kap, amely a szóbeli felelettel, illetve a kisdolgozattal

egyenlő súlyú.

Házi dolgozat formájában (pl. fogalmazás, prezentáció, kiegészítő anyagból beszámoló

készítése) is kiadható feladat. Ez minden esetben önálló információgyűjtést, a

tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretek feldolgozását igénylő egyéni, vagy

kiscsoportos, időigényes, a tanórán nem elvégezhető munkát jelent. Az ilyen jellegű

feladatot - előre meghatározott és ismertetett szempontok alapján - minden esetben

értékelni kell, az osztályzatot egyszeres súlyozással kell szerepeltetni.



VII.2. Az értékelés elvei

A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul

az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. A tanulók munkájának,

előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy

témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a

témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, a tanulók munkáját érdemjeggyel úgy kell

értékelni, hogy a tanuló osztályzatainak száma félévente megegyezzen a tantárgy heti

óraszámával, illetve minimum három jegye legyen, amiből legalább egy dupla súlyú.

Kivételt képez ez alól az ének-zene, a testnevelés és a rajz, ahol az osztályzatok

lehetnek azonos súlyúak, és félévente legalább három osztályzat elegendő a záró

értékelés megállapításához.

Az osztályozásnál a hagyományos 1-5 fokozatú skálát használjuk valamennyi tantárgy

esetében. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése

érdekében a témazáró dolgozataiknak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)

érdemjegyekre történő átváltását - az idegen nyelv tantárgy kivételével - a következő

arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító tanárok:

Teljesítmény Érdemjegy

0-34% elégtelen (1)

35-54% elégséges (2)

55-74% közepes (3)

75-89% jó (4)

90-100% jeles (5)

Idegen nyelvből és a szakmacsoportos tantárgyakból az átszámítás a következőképpen

történik:

Teljesítmény Érdemjegy

0-49% elégtelen (1)

50-64% elégséges (2)

65-79% közepes (3)

80-89% jó (4)

90-100% jeles (5)

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az e-naplón keresztül értesítjük. Ha a

szülő nem tudja, vagy nem akarja használni az e-naplót, írásban kérheti, hogy a tanuló

érdemjegyeiről hivatalosan, az e-naplóból kinyomtatott, hitelesített formában havonta

értesítsük, de ebben az esetben a postaköltségeket neki kell vállalnia. A szülők továbbra

is tájékozódhatnak az ellenőrző könyvön keresztül is, de ennek vezetése a tanuló

kötelessége. Bejegyzéseit az osztályfőnök a szülő írásbeli kérése alapján kéthavonta

ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását – az eredeti bejegyzés

színétől eltérő tollal – pótolja.



A szülőt kérésére a tanuló érdemjegyeiről a hivatalos fogadóórán, a szülői értekezleten,

illetve előre egyeztetett időpontban, szóban is tájékoztatjuk, ilyenkor lehetősége van az

e-napló hitelesített másolatának személyes átvételére is.

Az érettségi tantárgyakból a munkaközösségek szervezésében próba érettségit (belső

vizsga) végzünk a 11. évfolyamon, melyem a szerzett jegy hármas súlyozással kerül

beírásra az e-naplóba.

magyar nyelv és irodalomból,

történelemből,

matematikából

szakmai érettségi tantárgyból.

A számonkérés rendje

Számonkérés típusai

szóbeli

írásbeli

írásbeli felelet: egy óra tananyagából történő számonkérés

röpdolgozat: kisebb tematikus egység anyagából történő számonkérés

témazáró dolgozat: egy-egy nagy tematikus egység anyagából való

számonkérés

VII.3. Záróértékelések

A tanuló tanulmányi előmeneteléről, az évközi teljesítményérre kapott osztályzatai

átlaga alapján, vagy az osztályozó vizsgán elért eredményét figyelembe véve félévkor és

a tanítási év végén tájékoztatjuk a szülőket. Az osztályzatok megállapítása a szaktanár

feladata, az évközi jegyek mellett figyelembe veheti azt is, hogy a tanuló képességei,

eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

Az osztályzatokat az osztályban tanító tanárok, illetve vitás esetben a nevelőtestület

tagjai hagyják jóvá, a félév illetve a tanítási év befejezését követő

osztályozóértekezleten.

A féléves osztályzatokról az e-naplóból kinyomtatott és aláírt, lepecsételt értesítő

készül, amely tartalmazza a tanuló hiányzásainak kimutatását is, és amelynek tudomásul

vételét a szülő aláírásával igazolja. A félévi értesítők kiosztásának idejét a tanév helyi

rendjében határozzuk meg, és az első tanítási napon, illetve az első szülői értekezleten

hirdetjük ki, valamint megjelentetjük az iskola honlapján. A tanítási év végén az

osztályzatok a törzskönyvbe és a bizonyítványba kerülnek, ha a tantárgy félévkor

fejeződik be, akkor a féléves jegy kerül a bizonyítványba, illetve a törzskönyvbe. A

bizonyítványok kiosztására – az érettségizők kivételével – a tanévzáró ünnepély

alkalmával kerül sor. A végzősök az érettségi megkezdése előtt betekintésre megkapják

a bizonyítványukat, majd az érettségi eredményhirdető értekezletén vehetik át.



VII.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt

tananyag követelményeit a továbblépéshez elégséges mértékben teljesítette, vagyis az

év közbeni tanulmányi munkája, érdemjegyei alapján az osztályozó értekezleten

megállapított, vagy osztályozó vizsgán elért osztályzatai valamennyi tárgyból legalább

az elégséges (2) szintet elérték.

Ha a tanuló a tanítási év végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot

kapott, illetve az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból

elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, javítóvizsgát tehet. A

javítóvizsga tényét, eredményét záradék formájában kell a bizonyítványba illetve a

törzskönyvbe bevezetni.

Ha a tanuló háromnál több tárgyból kapott a tanítási év végén elégtelen osztályzatot,

nem tehet javítóvizsgát. Ebben az esetben, illetve, ha a javítóvizsgán elégtelen

osztályzatot kapott valamelyik tantárgyból, nem léphet magasabb évfolyamra. A

tanköteles tanuló az évfolyamot megismételni köteles, a nem tanköteles tanuló

évismétlési kérelemmel élhet. Az évismétlési kérelemről a tanuló, a szülők, az

osztályban tanító pedagógusok meghallgatása után az igazgató dönt. A szülő kérésére a

tanulmányai alatt egy alkalommal a tanuló az eredményesen befejezett évfolyamot is

megismételheti.

A szakképzési kerettantervben szereplő tantárgyakon belüli témakörök önálló

tudományterületeket foglalnak magukba. Ezek a témakörök/tudományterületek

korábban tantárgyként szerepeltek. Az értékelési rendszerünk alapján a témaköröket,

mint tantárgyakat osztályozzuk. A tantárgyi követelmények teljesítésének feltétele,

valamennyi témakörből az elégséges osztályzat megszerzése. Amennyiben valamely

témakör osztályzata elégtelen, úgy a tanuló az adott témakörből a tanév végén

javítóvizsgát tehet. A tantárgyi érdemjegyek kialakítása a témakörök osztályzatainak

matematikai átlaga alapján történik.

Amennyiben a tanuló évismétlésre kötelezett, úgy az előző évben teljesített gyakorlatok

beszámításra kerülnek.

A szakképző évfolyam utolsó évében félévkor minden tanuló modulzáró vizsgára

kötelezett, melynek sikeres teljesítése a komplex vizsgára való jelentkezés feltétele.



VIII. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei

VIII.1. Az iskolai jutalmazás formái

„Mindennap megszűnik valami, amiért

az ember szomorkodik;de mindennap

születik valami, amiért érdemes élni

és küzdeni.”

/Herakleitosz/

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret;

- igazgatói dicséret;

- nevelőtestületi dicséret;

Osztályfőnöki dicséretben részesülnek az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön,

illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Igazgatói dicséretben

részesülnek az iskolán kívüli kerületi szintű, illetve a TISZK-en belüli versenyeken,

vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók.

Nevelőtestületi dicséretben részesülnek a fővárosi, illetve országos szintű versenyeken,

vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók

a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben

részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a 4 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet

és a „Tudás érték” alapítvány könyvjutalmát kapják, melyet a tanévzáró ünnepélyen az

iskola közössége előtt vehetnek át. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát,

az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és a „Tudás

érték” alapítvány jutalmában lehet részesíteni. A kiemelkedő tanulmányi és közösségi

munkát végző tanulók a „Tudás érték” alapítvány Kanizsay-díjára, illetve Kanizsay-

ösztöndíjára pályázhatnak.



VIII.2. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái

Kisebb súlyú, vagy egyszeri fegyelmezetlenségből, illetve a Házirend viselkedésre

vonatkozó szabályainak megszegéséből eredő vétségek esetén a következő büntetések

szabhatók ki:

- szóbeli szaktanári figyelmeztetés

- írásbeli szaktanári figyelmeztetés

- szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés

- írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés

- írásbeli osztályfőnöki intés

- szóbeli igazgatói figyelmeztetés

- írásbeli igazgatói fegyelmeztetés

- írásbeli igazgatói intés

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt

esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell

foglalni, és azt az e-naplón és az ellenőrzőn keresztül is a szülő tudomására kell hozni.

Súlyosabb fegyelmi vétség, szándékos, vagy véletlen károkozás esetén fegyelmi eljárás

indítható, melynek részletes szabályait a Házirend és az SZMSZ tartalmazza. A tanulók

igazolatlan mulasztásaival kapcsolatos fegyelmező intézkedéseket a Házirend

szabályozza. A mulasztások miatt, illetve az egyéb fegyelmezetlenségből adódó

fokozatokat külön kell vezetni.



A magatartás és szorgalom értékelése

A magatartás, szorgalom értékelésére iskolaközösségünk által elfogadott normákat

alkalmazzuk. A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a

közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, a közösség érdekében

végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A szorgalom minősítése pedig az egyéni

képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való

viszonyt (rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat).

A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti

a tanulókkal és a szülőkkel. Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom

minősítésére az osztályfőnök az ODB véleményének meghallgatásával tesz javaslatot, a

végleges jegyet az osztályban tanító tanárok állapítják meg. A javaslat alapján a

minősítések az osztályban tanító tanárok, illetve vitás esetben a nevelőtestület tagjainak

megegyezésével kerülnek megállapításra, a félév, illetve a tanítási év befejezését követő

osztályozóértekezleten.

A magatartásjegyek elbírálása során figyelembe kell venni:

- a tanuló személyiségének előző félévhez viszonyított pozitív vagy negatív

változását;

- a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét;

- a közösség érdekében végzett tevékenységet;

- az igazolatlan mulasztásainak számát;

Minősítés Feltételek

Példás (5)

betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon

kívül is példamutató, a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja,

legfeljebb 1-2 igazolatlan órája, illetve maximum osztályfőnöki

figyelmeztetése van

Jó (4)

a Házirend követelményeit általában megtartja, a tanórai és azon

kívüli viselkedése jó, a közösség érdekében vállalt feladatait

ellátja,

3-6 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van

Változó (3)

a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be, tanórai és azon

kívüli viselkedése kifogásolható, a rábízott feladatok ellátásában

nem megbízható,

maximum 20 igazolatlan órája, és legfeljebb igazgatói intője van

Rossz (2)

rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei

ellen, hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a

közösségnek,

20-nál több igazolatlan órája, tantestületi megrovása van



A szorgalomjegyek elbírálása során figyelembe kell venni:

- a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel;

- a tanuló otthoni körülményeit;

- a tantárgyi bukások számát;

Minősítés Feltételek

Példás (5)

képességeihez és körülményeihez képest a maximális

teljesítményt nyújtja, az órákon aktív, rendszeres munkát végez,

teljesítménye egyenletes, céltudatos, önellenőrzésre képes

Jó (4) az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi, egyenletesen,

megbízhatóan dolgozik, önellenőrzése jó

Változó (3)

ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen,

önellenőrzése fejletlen, az órákon passzív;

vagy képességeihez és körülményeihez képest általában jó

teljesítményt nyújt, az órákon aktív, rendszeres munkát végez,

de egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott

Rossz (2)

képességeihez és körülményeihez képest rossz teljesítményt

nyújt, feladatait nem végzi el, egy vagy több tárgyból elégtelen

minősítést szerzett



IX. A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a

testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal október, illetve április-május hónapban.

A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. (Lásd: „Mozdulj Budapest

Mozgásprogram 2011, Mini hungarofit fizikai fittséget mérő egységes

mozgásprogram”.)

A mérés eredménye alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró

képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A tanulók fizikai

állapotának mérését szolgáló feladatokat az alábbiakban mutatjuk be, az elért

eredményekhez tartozó pontszámokat tartalmazó táblázatok a testnevelőtanároknál

megtekinthetők.

Az aerob fittség (állóképesség) mérése:

Előre meghatározott időtartam alatt megtett távval mért aerob állóképesség (m),

Cooper-teszt, 12 perc folyamatos futás/kocogás, cél az adott időtartam alatt a lehető

leghosszabb táv megtétele.

Előre meghatározott táv teljesítésének időtartama (perc, mp), 2000 m-es síkfutás, cél az

adott táv lehető legrövidebb időtartam alatti megtétele.

Általános testi erő, erő-állóképesség mérése:

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás, páros lábbal (m)

A gyakorlat végrehajtása:

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal/elugródeszka mögött

oldalterpeszben áll, (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb.:

20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipő orrával a vonalat

nem érinti.

Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartás helyzetéig), majd (páros karlendítéssel előre) páros lábú

elrugaszkodás és elugrás előre, talajfogás páros lábbal.

Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti

legrövidebb távolságot mérjük 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő

ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség

megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a

pontértékre történő átszámításkor.

A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés

folyamatosan, kifáradásig (db), maximális

időtartam: 3 perc.




Kiinduló helyzet: hason fekvés torna-, vagy egyéb nem puha szőnyegen, kezek a

tarkón, tekintet a szőnyegre néz. A hasizom és a farizom egyidejű

megfeszítésével a medence középhelyzetben rögzül, ami a

gyakorlat során végig tartva marad! A lábakat nem kell

leszorítani!

Feladat: 1. ütem: törzsemelés hátra,

2. ütem: könyökleengedés és -összeérintés az áll alatt,

3. ütem: karemelés vissza kiinduló helyzetbe,

4. ütem: törzsleengedés hason fekvésbe (kiinduló helyzet).

A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.

Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott

ismétlések száma.

A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés

folyamatosan, kifáradásig (db), maximális

időtartam: 3 perc.


Kiinduló helyzet: hanyatt fekvés torna-, vagy egyéb nem puha szőnyegen, térdek 90

fokos szögben behajlítva, talpak a talajon, kezek a tarkón. (A

próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.)

Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat

fokozatosan emelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali

(előrenéző) könyökeivel érintse meg, a derék indításával a

gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza.



A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és

nyújtás folyamatosan, kifáradásig

(db), maximális időtartam: nők

1.5 perc, férfiak 3 perc.


Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz, tenyerek vállszélességben a talajon előre néző

ujjakkal, a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában, a

térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges.



Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást

végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás

ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar

vízszintes helyzetbe nem kerül.



A mini Hungarofit motorikus teszt-rendszer pontértékelési rendszere

Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelési rendszere 7–19 éves korig, 1 + 4

motorikus próbában elért teljesítmény értékelése esetén, a megszerezhető maximális

pontszám:

Aerob állóképesség területén: 77 pont

Helyből távol ugrás páros lábbal: 21 pont

Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: 14 pont

Hason fekvésből törzsemelés hátra: 14 pont

Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel: 14 pont

Az elérhető maximális pontszám 140 pont, a motoros tesztekben elért teljesítmények

pontértékeinek összege ismeretében ki-ki saját maga minősítheti az általános fizikai

teherbíró képességét. A motorikus próbák elvégzése után az egyes próbákban elért

teljesítmény pontértékei alapján azonnal felszínre kerülnek a mindennapi tevékenység

során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok területén mutatkozó esetleges

hiányosságok, és azok mértéke.

Az általános fizikai teherbíró-képességre utaló Hungarofit minősítő kategóriák

pontértékben és százalékban kifejezve

Hungarofit 1985. F. Mérey Ildikó

Minősítő

kategóriák

Az elért teljesítmény

pontértékei

Az elért teljesítmény

százalékban kifejezve

Igen gyenge 0.0 - 20 pont 1- 14 %

Gyenge 20.5 - 40 pont 15 - 28 %

Kifogásolható 40.5 – 60 pont 29 - 42 %

Közepes 60.5 – 80 pont 43 - 56 %

Jó 80.5 –100 pont 57 - 70 %

Kiváló 100.5 -120 pont 71- 85 %

Extra 102.5 -140 pont 86 – 100%



Hungarofit minősítő kategóriákkal kapcsolatos egészségi kockázat F. Mérey Ildikó

HUNGAROFIT

minősítő kategóriák

megnevezése

Egészségi

kockázati

veszélyeztetettség

FELADAT

Igen gyenge

(0-20 pontig)

nagyon erős

kockázat

Az egészség/terhelhetőség szempontjából

leglényegesebb kondicionális képességek

területén meglévő hiányosságok

feltérképezése. Az egyes területeken

mutatkozó hiányosságok mértékének

feltárása, és tudatos, fokozatos felszámolása,

heti négy-öt óra rendszeres testedzéssel.

Gyenge

(20.5-40 pontig)

erős

kockázat

Az egészség/terhelhetőség szempontjából

leglényegesebb kondicionális képességek

területén meglévő hiányosságok és azok

mértékének feltárása. Az egyes területeken

mutatkozó hiányosságok mielőbbi tudatos

felszámolása, heti négy-öt óra rendszeres

testedzéssel.

Kifogásolható

(40.5-60 pontig) átlag feletti kockázat

A kondicionális képességek területén még

meglévő kisebb-nagyobb hiányosságok

tudatos felszámolása, heti négy óra rendszeres

testedzéssel.

Közepes

(60.5-80 pontig)

átlagos

kockázat

Az egészséges létezés stabil megtartásához a

szinten tartásra kell törekedni, minimálisan

heti három óra egyénre szabott testedzéssel.

Amatőr szintű versenyszerű sportoláshoz az

általános fizikai teherbíró képességet

magasabb szintre kell fejleszteni, heti négy-öt

óra rendszeres, tudatos testedzéssel.

Jó

(80.5-100 pontig)

alacsony

kockázat

Az átlagosnál jobb fizikai állapot, amatőr

szinten versenyszerűen sportolók zónája. Az

egészséges létezés stabil megtartásához a

szinten tartásra kell törekedni, minimálisan

heti három óra egyénre szabott testedzéssel.

Versenyszerű sportolás esetén a javasolt

edzések száma: heti négy-öt óra, egyénre

szabott optimális terheléssel.

Kiváló

(100.5-120 pontig)

igen alacsony

kockázat

Kitűnő fizikai állapot. Az egészséges létezés

stabil megtartásához heti három óra testedzés

szükséges. Versenyszerű sportolás esetén a

sportágtól függően fejlesztést, vagy

folyamatos szinten tartást igényel. Heti hét-

heti nyolc óra tudatos testedzéssel

biztosítható.

Extra

(120.5-140 pontig)

igen alacsony

kockázat

Kitűnő fizikai állapot. Az egészséges létezés

stabil megtartásához heti három óra

testedzésre van szükség. Versenyszerű

sportolás esetén valamennyi sportágban

folyamatos szinten tartást igényel, amely

minimálisan heti tíz óra tudatos testedzéssel

biztosítható.



X. Az érettségi vizsga

Az érettségi vizsga szabályait, a vizsgatárgyak általános és tartalmi követelményeit a

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet előírásai alapján iskolánk a

kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett a következő tantárgyakból és szinten vállalja az

érettségire való felkészítést:

A vizsgatárgy neve A vizsga szintje

Biológia közép és emelt

Egészségügyi alapismeretek közép és emelt

Ember- és társadalomismeret, etika közép

Fizika közép

Földrajz közép

Informatika közép

Kémia közép

Testnevelés közép

Az érettségire - idegen nyelvként - az angol vagy a német nyelvből vállaljuk a

felkészítést.

A középszintű szóbeli vizsga témakörei vizsgatárgyanként

Magyar nyelv és irodalom

Irodalom

Teljes életművek

Ady Endre

Arany János

Babits Mihály

József Attila

Kosztolányi Dezső

Petőfi Sándor

Témakörök a világirodalomból

Az antikvitás korából

A középkor korából

A reneszánsz korából

A barokk korából

A felvilágosodás korából

A romantika és a realizmus korából

20. század korából



Néhány alkotó látásmódjának bemutatása

Jókai Mór

Karinthy Frigyes

Örkény István

Portrék bemutatása néhány műfaji jellemző, korstílus alapján

Balassi Bálint

Berzsenyi Dániel

Csokonai Vitéz Mihály

Juhász Gyula

Kölcsey Ferenc

Márai Sándor

Mikszáth Kálmán

Móricz Zsigmond

Radnóti Miklós

Tóth Árpád

Vörösmarty Mihály

Egy kortárs szerző lírai/epikai művének értelmezése

Jókai Anna

Kertész Imre

Spiró György

Szabó Magda

Tar Sándor

Varró Dániel

A dráma értelmezése különböző korszakokban

Katona József

Madách Imre

Moliére

Shakespeare

Szophoklész

Az irodalom határterületei

Egy irodalmi mű megfilmesítése: pl. Örkény István: Tóték; Kertész Imre: Sorstalanság;

Móricz Zsigmond: Árvácska

A regionális kultúra megjelenése (művelődéstörténeti vonatkozások, múzeumok):

pl. A Petőfi Irodalmi Múzeum; József Attila szülőháza (emlékmúzeum)

Az olvasott művek motívum és téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. férfi-

nő, bűn-bűnhődés stb…)

Magyar nyelv

Ember és nyelv



A nyelv mint jelrendszer

A nyelvtípusok

A nyelv és a beszéd

A kommunikáció

A közlésfolyamat tényezői

A kommunikáció funkciói

A nonverbális kommunikáció

A magyar nyelv története

A magyar nyelv eredete és rokonsága

Fontosabb nyelvemlékeink művelődéstörténeti jelentősége

A nyelvújítás

Nyelv és társadalom

A mai magyar nyelvváltozatok

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezése

A magyar helyesírás jellemzői és alapelvei

A nyelvi szintek

A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei

A szóelemek

Az igenevek

A mondat szintagmatikus szerkezete

A toldalékok fajtái

A mai magyar nyelv szókészletének rétegei

A szöveg

A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői

A szövegtípusok

A szövegösszetartó erő fajtái és szerepei

Szóbeli és írásbeli szövegek alapvető különbségei

A retorika alapjai

A nyilvános beszéd

A szövegszerkesztés eljárásai

A szónoki beszéd felépítése

Stílus és jelentés

A stílus fogalma; a nyelv és a stílus viszonya

A társalgási stílus

A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

Hangalak és jelentés viszonya

A szóképek fajtái és jellemzői



Az állandósult szókapcsolatok

Matematika

A szóbeli vizsgára 20 tételt kell kitűzni, amelyek nem egy adott témakört fednek le,

hanem az egyes feladatok elemei más-más témakörből kerülnek kiválasztásra. A

tartalmi megoszlás aránya a következő:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%

Aritmetika, algebra, számelmélet 25%

Függvények, az analízis elemei 15%

Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%

Valószínűségszámítás, statisztika 15%

Egy tételen belül három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést

(definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását kívánó egyszerű

feladatot), valamint három számítási feladatot kell feltenni.

A témakörök

Halmazok (fogalma, megadási módjai, ábrázolás, részhalmaz, halmazműveletek és

tulajdonságaik)

Kombinatorika, gráfok (egyszerű sorbarendezési, kiválasztási feladatok, binomiális

együtthatók)

Statisztika (adathalmaz szemléltetése: oszlop, kördiagram, grafikon; gyakoriság, relatív

gyakoriság, statisztikai mutatók: számtani közép, módusz, medián,

terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás)

Valószínűségszámítás (egyenlő esélyű elemi események, Laplace-modell, visszatevéses

mintavétel, binomiális eloszlás)

Számelméleti alapismeretek (számfogalmak, abszolút érték, oszthatóság, oszthatósági

szabályok, prímszám, összetett szám, lkkt., lnko.,

számelmélet alaptétele)

Hatványozás (egész és racionális kitevő esetén, azonosságok)

Gyökvonás (négyzetgyök, n.gyök, azonosságok)

Logaritmus (fogalma, azonosságok, áttérés más alapú logaritmusra)

Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek (grafikus és algebrai megoldás,

elsőfokú, irracionális, abszolút értékes, exponenciális, logaritmusos,

trigonometrikus egyenletek)

Másodfokú egyenletek (megoldó képlet, diszkrimináns, gyöktényezős alak)

Számtani, mértani közép (fogalma, kapcsolatuk)

Függvények (fogalma, jellemzők: ÉT,ÉK, zérushely, monotonitás, szélsőérték, periódus,

paritás; egyenes és fordított arányosság; függvénytípusok: elsőfokú,

másodfokú (ax2+bx+c), négyzetgyök, abszolút érték, tört, trigonometrikus,

exponenciális, logaritmus)



Sorozatok (számtani, mértani, an, Sn; kamatos kamat)

Elemi síkgeometria (térelemek távolsága, szögek fajtái, szögpárok, térelemek

hajlásszöge, nevezetes ponthalmazok: szakaszfelező merőleges,

szögfelező, kör)

Háromszögekkel kapcsolatos tételek (oldalak és szögek kapcsolata, háromszög

egyenlőtlenség, belső, külső szögek, nevezetes vonalak, pontok,

körök: oldalfelező merőlegesek, szögfelezők, magasságvonalak,

középvonalak, súlyvonalak, beírt, köré írt kör, Pitagorasz-tétel,

Thalesz-tétel, magasság- befogó tétel, területszámítás)

Sokszögek (négyszögek: trapéz, rombusz, paralelogramma, deltoid; sokszögek: belső

szögek összege, átlók száma, szabályos sokszögek, területszámítás)

Kör és részei (érintő, középponti szög~körív~körcikk terület; kör körcikk, körszelet

területe)

Egybevágósági transzformációk (tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás,

elforgatás, háromszögek egybevágósági alapesetei, szimmetria)

Hasonlósági transzformációk (középpontos nagyítás, kicsinyítés, háromszögek

hasonlósága, hasonló háromszögek, síkidomok területe, hasonló testek

felszíne, térfogata)

Trigonometria (hegyesszögek szögfüggvényei, általánosítás, pótszögek, negatív szögek,

pitagoraszi összefüggés, nevezetes szögek, szinusz, koszinusz tétel)

Koordinátageometria (vektor fogalma, ellentett, összeg, különbség vektor, skalárszoros,

felbontás összetevőkre, 90o-os elforgatott, két pont távolsága,

felezőpont, harmadoló pont, súlypont, egyenes egyenlete, két

egyenes metszéspontja, egyenesek párhuzamosságának,

merőlegességének feltételei, kör egyenlete, kör adott pontjába

húzható érintő)

Térgeometria (felszín- és térfogatszámítás) (henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka

kúp, csonka gúla)

Történelem

Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten: az egyes civilizációk vallási és kulturális

jellemzőinek azonosítása

Az athéni demokrácia intézményei, működése

A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a római köztársaság korában

Az antik hitvilág, művészet, tudomány

A kereszténység kialakulása, főbb tanításai

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás



A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai

A világvallások civilizációformáló szerepe

A középkori város jellemzőinek bemutatása

A középkori kereskedelem sajátosságai

Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban

A román és gótikus stílus főbb jellemezői

A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme

A humanizmus és reneszánsz főbb jellemzői

Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai

Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép vándorlása

A honfoglalás

A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja

Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Az Aranybulla

A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején

Károly Róbert gazdasági reformjai

A magyar városfejlődés korai szakasza

Hunyadi János harcai a török ellen

Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján

Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai

Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás

A reformáció főbb irányzatai

A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása

A barokk stílus jellemzői

A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában

Az alkotmányos monarchia működése

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői



Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi vész és az ország három részre szakadása

Végvári küzdelmek

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke

Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Magyarországon a XVIII.

században

Mária Terézia és II. József reformjai

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása

A polgári átalakulás, a nemzetállamok é az imperializmus kora

Francia polgári forradalom: az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései

Az alkotmányos monarchia válsága és bukása

A XIX. század főbb eszmeáramlatainak jellemzői

A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak

Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya

Az ipari forradalom teremtette ellentmondások

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása

Németország nagyhatalommá válása

A balkáni konfliktusok okai

A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása

A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

A reformkor fő kérdései

Széchenyi és Kossuth reformprogramja

A reformkor kulturális életének főbb jellemzői

A pesti polgári forradalom eseményei

Az áprilisi törvények

A szabadságharc főbb hadjáratai, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai

A Függetlenségi Nyilatkozat

A kiegyezés megszületésének okai

A kiegyezés tartalma és értékelése

Gazdasági eredmények a dualizmus korában

Budapest világvárossá fejlődése

Társadalom a dualizmus korában

Nemzetiségek a dualizmus korában

Az életmód változásai a századfordulón

A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége



Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború: szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői

A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése

A modern életforma néhány jellegzetessége

A nők szerepének változása

Az 1929-33-as gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi

következményei

A náci Németország legfőbb jellemzői

A náci ideológia és propaganda

A bolsevik hatalomátvétel körülményei

A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői

A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai

A holokauszt

Az ENSZ létrejötte és működése

Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején

A szovjet blokk kialakulása és jellemzői

Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei

Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években

A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között

Magyarország második világháborúba lépése, és részvétele a Szovjetunió elleni

harcokban

Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel

A holokauszt Magyarországon

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás

Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége

A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban

Életmód és mindennapok

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei

A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

Életmód és mindennapok

A rendszerváltozás tartalma és következményei



A jelenkor

A közép-európai régió sajátos problémái

Az Európai Unió legfontosabb intézményei

A fejlődő országok főbb problémái

A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre

A tömegkultúra új jelenségei

A mai magyar társadalom és életmód

Emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása

Emberi és állampolgári jogok és kötelességek

Nemzetiségek a mai magyar társadalomban

A hazai romák helyzete. A diszkrimináció fogalma

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban

Idegen nyelv

SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

EMBER ÉS TÁRSADALOM

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

KÖRNYEZETÜNK

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

Időjárás



AZ ISKOLA

Iskolánk bemutatása (sajátosságok, pl. névadónk, szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományaink

A MUNKA VILÁGA

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

ÉLETMÓD

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

UTAZÁS, TURIZMUS

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben



Biológia

Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya

Az élet jellemzői

Fizikai, kémiai alapismeretek

Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és szerves alkotóelemek

Az anyagcsere folyamatai

Sejtalkotók

Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerek

Önálló sejtek

Többsejtűség

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

Az emberi szervezet

Homeosztázis

Kültakaró

Mozgás

Táplálkozás

Légzés

Anyagszállítás

Kiválasztás

Szabályozás

Szaporodás és egyedfejlődés

Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció

Életközösségek

Bioszféra

Ökoszisztéma

Környezet- és természetvédelem

Öröklődés, változékonyság, evolúció

Molekuláris genetika

Mendeli genetika

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

A bioszféra evolúciója



Egészségügyi alapismeretek

Egészségfejlesztés

Egészségkulturáltság

Az egészség értékjellege

Az egészséges életvitel

Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők

Egészségre káros szenvedélyek

Kábítószer

Anatómia

Az ember az ökoszisztéma része

Az emberi test főbb szerkezeti elvei

Mozgásrendszer

Keringési rendszer

Légzőrendszer

Emésztőrendszer

Vizeleti szervek

Szaporodás szervrendszere

Belső elválasztású mirigyek

Idegrendszer

Érzékszervek

Pszichológia

Az általános pszichológia fogalma, tárgya, jelentősége

Az érzékelés, és az észlelés

Figyelem, álom

Emlékezet, képzelet

Motiváció

Érzelem

Személyiség, temperamentum, jellem

A fejlődéspszichológia fogalma és törvényszerűségei

A szenzoros, és a kognitív mechanizmusok fejlődése

Az érzelmi, és akarati élet fejlődése

A szociálpszichológia fogalma, tárgya és jelentősége

Az előítélet

Szerep

Konfliktus



Gondozástan

Gondozás mint integrált tevékenység, és az egyedfejlődés testi és lelki szakaszai

Szülők leszünk

Újszülött a családban

Az életkori szakaszoknak megfelelő gondozás (az első év, a kisdedkor, óvodáskor, a

kisiskolás gyermek, a serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor)

Kommunikáció

A kommunikáció alapfogalmai, dinamikai alapelvei, törvényszerűségei

Kommunikációs zavarok

Verbális és nonverbális csatornák

Az érintkezés kultúrája

Állapotmegfigyelés

Alkat

A testtömeg, testkörfogat, testmagasság

Mozgás, járás

A bőr és nyálkahártyák

A tudatállapot, eszméleti állapot

Testtájankénti megfigyelés (az arc és a nyak, a mellkas, a gerincoszlop, érzékszervek

működése)

Váladék megfigyelés (köhögés, köpet, hányadék, széklet, vizelet)

Életjelenségek, alapvető életjelek megfigyelése (légzés, pulzus, vérnyomás,

hőmérséklet)

Gyermekbántalmazás

Elsősegélynyújtás

Az elsősegélynyújtás és a mentés kialakulásának története Magyarországon

Az elsősegélynyújtási kötelezettség

Az elsősegélynyújtás általános szabályai

Életveszélyes állapotok

Tájékozódás a helyszínen a beteg állapotáról

Sérülések

Testtájéki sérülések

Rosszullétek

Görcsökkel járó belgyógyászati balesetek

Mérgezések

Sokk

Újraélesztés

A sérült mozgatása és fektetése

A tömeges baleset, katasztrófa medicina



Ember- és társadalomismeret, etika

A szóbeli vizsgán a vizsgázónak be kell mutatnia a projektmunkáját, és válaszolnia kell

az azzal kapcsolatosan feltett kérdésekre. Emellett az alábbi témakörökből kerülnek

kitűzésre tételek, amit a vizsgázónak a szóbeli érettségire vonatkozó szabályok szerint

kell kifejtenie. A két feladat együttes értékelése adja a végső pontszámot.

A témakörök

Az ember mint természeti és társadalmi lény

Az ember mint értékelő-erkölcsi lény

Szokás, erkölcs, jog

Az ember közvetlen környezete

A mi kis ügyeink (a mindennapi élethez kapcsolódó ügyintézések)

A munka világa, pályaorientáció

Társadalmi rétegződés

A politika világa

A magyarság és Európa

Globális kihívások

Fizika

A sebesség

Az egyenletes körmozgás

Mozgást befolyásoló tényezők

A matematikai inga

A lendület és megmaradása

Olvadás - fagyás

Lineáris összefüggések az ideálisnak tekintett gázok állapotjelzői között

Ideálisnak tekinthető gázok nyílt folyamatai

Hőtágulás

Az egyenáramú áramkör

A mágneses mező jellemzése

Töltés – és energiatároló eszközök

A fény visszaverődése

A fény törése

Atommodellek

A radióaktivitás

Az anyag részecske – hullám természete

Az atommag felfedezésétől az első működő hasadásos reaktorig

Csillagok fejlődése

A Hold



Földrajz

Természetföldrajz

Univerzum, naprendszer

Tájékozódás a térképen

A Föld belső szerkezete

Lemeztektonika, vulkanizmus, földrengések

Gyűrődés, vetődés, nagyszerkezeti egységek

Kőzetburok, kőzetismeret

A légkör földrajza

A víz földrajza

Külső erők felszínformáló munkája

Éghajlati övezetesség

Társadalom és gazdaságföldrajz

Hazánk és a Föld népességföldrajza

Hazánk és a Föld településföldrajza

Hazánk és a Föld közlekedésföldrajza és idegenforgalma

Hazánk gazdasági térszerkezete

A világgazdaság térszerkezete

Transznacionális vállalatok

A globális pénzügyi világ és annak válsága

Az EU kialakulása, intézményrendszere és világgazdasági szerepköre

Földünket fenyegető globális problémák

Gazdasági és politikai rendszerváltás Magyarországon

Kémia

ÁLTALÁNOS KÉMIA

Atomszerkezet (az atom, elem, az elektronszerkezet, a periódusos rendszer, az atomok

mérete, ionok, az elektronegativitás)

A kémiai kötések (elsőrendű és másodrendű kötések)

Molekulák, összetett ionok (a molekula, a kovalens kötés, a molekulák térszerkezete,

összetett ionok)

Anyagi halmazok (az anyagi halmaz fogalma, állapotjelzők, halmazállapotok és

halmazállapot-változások, ionrácsos, atomrácsos, fémrácsos és

molekularácsos kristályok, diszperz rendszerek, kolloid rendszerek,

oldatok)

Kémiai átalakulások (kémiai reakció, kémiai képlet, kémiai egyenlet, a folyamatok

energiaviszonyai, reakcióhő, reakciósebesség, katalízis,

megfordítható reakciók, dinamikus egyensúly, sav-bázis reakciók,

vizes oldatok kémhatása, sav-bázis indikátorok, közömbösítés, sók

hidrolízise, redoxireakciók)



Elektrokémia (galvánelem, elektrolízis)

SZERVETLEN KÉMIA

Hidrogén

Nemesgázok

Halogénelemek és vegyületeik (fluor, klór, bróm, jód, hidrogén-halogenidek, kősó,

ezüst-halogenidek, hypo)

Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik (oxigén, dihidrogén-peroxid, víz, fém-oxidok, és

fém-hidroxidok, kén, kén-hidrogén, kén-dioxid, kén-trioxid,

kénessav, kénsav, fontosabb szulfátok, fixírsó)

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik (nitrogén, ammónia, nitrogén-oxidok,

salétromos sav, salétromsav, foszfor, foszfor-pentaoxid, foszforsav,

fontosabb nitrátok és foszfátok)

A széncsoport elemei és vegyületeik (szén, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav,

fontosabb karbonátok, szilícium, szilícium-dioxid, üveg)

Fémek (tulajdonságok, ötvözetek, előállítás, korrózió, alkálifémek és alkáliföldfémek,

alumínium, ón, ólom, vas, kobalt, nikkel, réz, arany, ezüst, cink,

higany, a hipermangán)

SZERVES KÉMIA

A szerves vegyületek általános jellemzői (a szerves anyag, a szerves molekulák

szerkezete, izoméria és annak típusai, homológ sor, funkciós csoport, a

szerves vegyületek csoportosítása, reakciótípusok a szerves kémiában:

szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció)

A szénhidrogének (alkánok, cikloalkánok, alkének, diének, poliének, alkinok

elnevezése, molekulaszerkezete, izomériái, fizikai és kémiai tulajdonságaik,

előfordulásuk, felhasználásuk; benzol, tuluol, sztirol, naftalin)

Halogéntartalmú szénhidrogének

Oxigéntartalmú szerves vegyületek (hidroxivegyületek, éterek, aldehidek, ketonok,

karbonsavak /szappanok/, észterek /zsírok, olajok, szervetlensav-észterek)

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (aminok, aminosavak, savamidok,

nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek)

Szénhidrátok (monoszacharidok: glükóz, fruktóz, ribóz, 2-dezoxi-ribóz; diszacharidok:

maltóz, cellobióz, szacharóz; poliszacharidok: cellulóz, keményítő)

Fehérjék

Nukleinsavak

Műanyagok



KÉMIAI SZÁMÍTÁSOK

Az anyagmennyiség (relatív atom- ill. molekulatömeg, mol, moláris tömeg, Avogadro-

állandó, sűrűség)

A gázok (Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége és relatív

sűrűsége)

Az oldatok, elegyek, keverékek (tömegszázalék, térfogatszázalék, mólszázalék,

anyagmennyiség-százalék, oldhatóság, hígítás, töményítés keverés)

Sztöchiometria (a kémiai képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatos számítások)

Termokémia (reakcióhő, képződéshő, Hess-tétele)

Kémhatás (pH, vízionszorzat)

Elektrokémia (standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis)

Informatika

Információs társadalom

A kommunikáció

Az információkeresés elektronikus formái

A magyar közhasznú információs források

Az adat és az információ fogalma

Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra

Az informatika fejlődéstörténetének legfontosabb lépései

Egészségvédelem, ergonómia

A hálózati szolgáltatások igénybevételének szabályai

Jogi kérdések az informatikában

Informatikai alapismeretek – hardver

Jelátalakítás és kódolás

A számítógép felépítése

A számítógép részegységeinek feladata, működése

A perifériák

A számítógép biztonságos üzemeltetése, karbantartása

A Neumann által megfogalmazott elvek

A hálózatok jellemzői



Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer fogalma, fajtái, feladatai

Az operációs rendszer működése

Az operációs rendszer és a hardver eszközök kapcsolata

Az operációs rendszer segédprogramjai

A szoftverek telepítése, beállításai

Lemezkezelési műveletek

A könyvtárszerkezet, és műveletei

Az állományok típusai, tulajdonságai, műveletei

A tömörítés

A számítógépes vírusok, és az ellenük való védekezés

A hálózatok működéséhez szükséges szoftverek

Információs hálózati szolgáltatások

Az internetes szolgáltatások és jellemzőik

Az elektronikus levelezés

Az állományátvitel lehetőségei

Egy böngészőprogram használatának bemutatása

Információ keresése az interneten

Távoli on-line adatbázisok használata

Könyvtárhasználat

A könyvtárak fejélődésének története

A könyvtári szolgáltatások

A könyvtári állomány, a kölcsönzés

Az Országos Széchényi Könyvtár mint nemzeti könyvtár

A digitális könyvtárak (Neumann János Digitális Könyvtár, MEK) használata

Az írás és a könyv története

A nyomtatott dokumentumok jellemzése

A nem nyomtatott dokumentumok sajátosságai

A tájékoztató eszközök típusai

A katalógus, az ETO

A számítógépes katalógusok (SZIRÉN, MOKKA)



Testnevelés

Sporttörténet

Az olimpia játékok eredete

Az ókori olimpiai versenyjátékok küzdőterei és az első versenyszámok.

Érdekességek az ókori olimpián történtekről

Az ókori olimpiai játékok hanyatlásának okai

Olimpiák nélküli korszak

Hellász öröksége. Az újkori olimpia kezdetei

A történelmi események hatása az olimpiák rendezésére

Magyarország szerepe az olimpiai mozgalomban

Magyar sportolók szereplése az olimpiai játékokon

Anatómia, sportélettan

A mozgás aktív szervrendszere

A mozgás passzív szervrendszere

A sima, a harántcsíkolt és a szívizom összehasonlítása

Az alsó végtag csontjai és a térd ízület

A felső végtag csontjai és a könyök ízület

Az izmok működése

Az izmok energiaforrásai és az energianyerés

A légzés szervrendszere. A tüdő. Vitálkapacitás

A rendszeres edzés hatása a légzőrendszer működésére

A vérkeringési rendszer. Erek, vérkörök

A szív működése. Pulzus, perctérfogat

A vér általános jellemzése. Vércsoportok.

Izommunka hatása a szív – vérkeringési rendszerre. Vérnyomás

Az alapanyagcsere

A kalorigén tápanyagok

Sportolók táplálkozásának alapjai. Ásványi anyagok, folyadékszükséglet

Vitaminok

A hőszabályozás folyamatai. A holtpont



Testnevelés elmélet, sportpszichológia

A testi nevelés és a játék összefüggései

Mozgásfejlődés szakaszai

Mozgásos cselekvés tanulásalapjai

Testnevelési játékok felosztása. Sportjátékok az iskolai testnevelésben

Az iskolai testnevelés mozgásanyaga. A sokoldalúság szükségessége

Szabadidősportok szerepe az egészséges életmód kialakításában

Testnevelés és a sportedzés közötti különbségek

Testgyakorlatok felosztása. Káros edzéseszközök.

Gimnasztika szerepe a testedzésben. Bemelegítés

A teljesítmény és a terhelés összetevői

Alkalmazkodási sajátosságok. Elfáradás

Kondicionális képességek. Erő, gyorsaság, állóképesség

Koordinációs képességek. Ügyesség, hajlékonyság, lazítás

Motiváció. Akarati erőfeszítés. Sport és agresszió

A testnevelés, sportolás balesetveszélyei

Sportszakmai kérdések

Atlétika

Hogyan rendszerezik az atlétikai versenyszámokat?

Hogyan történik a magasugrás holtversenyének eldöntése?

Mit jelent a pályaelőny és hogyan alkalmazzák a versenyeken?

Sportsikereink

Torna

A torna olimpiai versenyszámai

Milyen szabályokkal számolják ki a pontokat a versenyeken?

Példák az új elemekre

Sportsikereink

Labdarúgás

Mikor ítél a játékvezető leshelyzetet?

Mit jelent a közvetett és a közvetlen szabadrúgás, mikor ítéli meg a bíró?

A kapus játék és a „hazaadás” lehetőségei

Sportsikereink

Kosárlabda

Mit jelent a tiszta játékidő? Mikor állítják meg a mérkőzésórát?

Hogyan mérik a támadóidőt? Óra indítása, újraindítása, visszaállítása

Hogyan történik a büntetők végrehajtása és a pontok számolása?

Sportsikereink



Röplabda

Milyen szabály vonatkozik a játékosok helytartására?

Milyen elnevezésük van a játékosoknak, és milyen feladatokat jelentenek?

Hány pontig és milyen játszma arányig játsszák a mérkőzéseket?

Sportsikereink

Kézilabda

Mikor ítélhet büntetőt a játékvezető?

Mik a játékos cserék lebonyolításának szabályai?

Mennyi a játékidő és hogyan történik a mérése?

Sportsikereink

Egyéb sportágak

Az új asztalitenisz-szabályok és a változás okai. Sportsikereink.

Milyen extrém sportokat ismersz? Miért vonzó sok ember számára?

Az úszás szerepe a rehabilitációban. Sportsikereink.

A világ élvonalában. Kajak-kenu, öttusa, vívás, birkózás, ökölvívás. Beszélj egy általad

választott sportágról, eredményeiről!



XI. A kerettantervek alkalmazása

Iskolánk helyi tantervei

- a kifutó képzéseknél a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, valamint a 17/2004. (V.

20.) OM rendelet és módosításaik

- a 2013/14-ben felmenő rendszerben bevezetésre kerülő képzéseinknél a

23/2013. (III.29.) EMMI rendelet, illetve annak 1., 5. és 7. mellékletei (javítva a

6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1. és 3., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI

rendelet 7., 9. és 10. mellékletei szerint), valamint a szakképzési

kerettantervekről szóló 14/2013. (IV.05.) NGM rendelet és mellékletei

alkalmazásával készültek.

A nevelőtestület döntése alapján az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák

keretében tanított tantárgyak tananyaga és követelménye teljes egészében megegyezik

az alkalmazott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A

fennmaradó 10%-ot a tananyag begyakoroltatására, elmélyítésére kívánjuk felhasználni.

A tananyag megtanításához és elsajátítatásához szükséges tantárgyak megnevezését és

óraszámát a következő fejezetben található óratervi táblák tartalmazzák.



XII. Óratervek

XII.1. Kifutó képzéseink

XII.1.1. Informatika szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai

képzés, 9-13. évfolyam

(az utolsó évfolyam a 2014/15-ös tanévben végez)

tantárgy évfolyam 9./10.* 10./11.* 11./12* 12./13*

Magyar nyelv 1 1 1 1

Irodalom 3 3 3 3

Történelem, társadalmi ismeretek 2 2 3 3

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Tanulásmódszertan 0,5 0,5

Fizika 2 2 3

Biológia és egészségtan 2

Kémia 3

Földünk és környezetünk 2 1

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Testnevelés 2 2 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmacsoportos alapozó oktatás 6 6 10 10

Kötelező óra törvény alapján 27,5 27,5 30 30

Tantárgyi óraszámemelés

Matematika 1 1 1 1

Tanulásmódszertan 0,5 0,5

Történelem, társadalomismeret 1 1 1 1

Biológia és egészségtan 1

Szövegértés 1

Földünk és környezetünk 1

Fizika 1

Tanulói óraszám 32 32 33 32

Csoportbontás

Szövegértés 1

Szakmacsoportos alapozás 4 4 6 6

Matematika 4 4 4 4


Tanulásmódszertan 1 1

Szakmacsoportos alapozás

Informatikai alapismeretek 4 6 7 8

Informatika 2 3 2

Összesen 6 6 10 10

Összesenből elmélet

Informatikai alapismeretek 2 3 2

Informatika 2 1 2

Összesenből gyakorlat

Informatikai alapismeretek 4 4 4 6

Informatika 2

A *-gal jelölt évfolyam, ha a képzés nyelvi előkészítő évfolyammal indult.



XII.1.2. Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai

képzés, 9-13. évfolyam

(az utolsó évfolyam a 2015/16-os tanévben végez)


Magyar nyelv 1 1 1 1

Irodalom 3 3 3 3

Történelem, társadalmi ismeretek 2,5 2,5 3 4

Ember- és társadalomismeret, etika 1


Matematika 3 3 3 3

Informatika 2

Fizika 3

Biológia és egészségtan 1 2 2

Kémia 3

Földünk és környezetünk 1

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Testnevelés 2 2 2 2


Szakmacsoportos alapozó oktatás 6 6 10 10

Kötelező óra törvény alapján 27,5 27,5 30 30

Tantárgyi óraszámemelés

Testnevelés 1

Matematika 1 1 1 1

Tanulásmódszertan 1

Történelem, társadalomismeret 0,5 0,5 1

Földünk és környezetünk 2 1

Biológia 1 1 1

Szövegértés 1

Tanulói óraszám 32 32 33 32

Csoportbontás

Tanulásmódszertan 2 1

Szövegértés 1

Informatika 2

Matematika 4 4 4 4

Pszichológia 2

Szaknyelvi kommunikáció 1

Egészségfejlesztés 1

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 2

Ön-és társismeret 2

Egészségügyi pályák világa 1

Gondozástan 2 1

Elsősegélynyújtás 1

Állapotmegfigyelés 1

Anatómia 2

Mentalhigiéne 1

Egészségügyi alapismeretek 2 2





Szakmacsoportos alapozás

elmélet:

Tanulásmódszertan 2


Pszichológia 2


Szaknyelvi kommunikáció 1

Általános kórtan 2

Anatómia 2

gyakorlat:

Egészségügyi alapismeretek 2 2


Kommunikáció 2

Környezetkultúra 2

Ön-és társismeret 2

Egészségügyi pályák világa 1

Gondozástan 2 1

Elsősegélynyújtás 1


Anatómia 2

Mentalhigiéne 1

Összesen 6 6 10 10


XII.1.3. A felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12.

évfolyam

(az utolsó évfolyam a 2014/15-ös tanévben végez)

tantárgy évfolyam 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3

Művészetismeret 1 1 1 1

Társadalomismeret 1 1 1 2

Történelem 1 1 1 1


Matematika 3 3 3 3

Kémia 1 1 1

Fizika 1 1 1 1

Informatika 1 1

Biológia és egészségtan 1 1 1

Földünk és környezetünk 1 1 1 1



XII.2. A 2013/14-es tanévtől, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő

képzéseink

XII.2.1. Felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam

tantárgy évfolyam 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 2,5+0,5

Művészeti ismeretek 1 1 1

Történelem és állampolgári ismeretek 1 1 1 1+1

Idegen nyelv 2 2 2 2+2

Matematika 3 3 3 2+1

Kémia 1 1 1

Fizika 1 1 1 1

Biológia 1 1 1

Földrajz 1 1 1 0+1


Összesen 15 15 15 15

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 113 1043 Budapest Kassai u. 24/a

XII.2.2. Egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam

évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgy

heti óraszám (35 óra) nyári

össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat

heti óraszám (35 óra)

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 1 4

Idegen nyelv (angol/német) 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4

Matematika 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 3 3

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Biológia-egészségtan 2 2 1 1 2

Földrajz 2 1 1

Ének-zene 1

Informatika 1 1 2

Testnevelés és sport 5 5 5 5


Szakmai tárgyak 6 4 70 7 5 105 8 9 140 11 9

Összes heti tanulói óraszám: 35 36 35 35


A szakmai tantárgyak részletezése

évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

Egészségügyi alapismeretek 0,5 0,5

1 1 1,5

Szakmai jogi és etikai

ismeretek 0,5

Szociológia 0,5

Pszichológia 0,5 0,5

Pedagógia 0,5

Egészségügyi

ellátórendszer 0,5

Népegészségügy 0,5

Egészségfejlesztés 0,5

Környezetegészségügy 0,5

Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2 0,5 0,5

Kommunikáció 0,5 0,5 1

Orvosi latin 1 1

Speciális kommunikáció 0,5 0,5



évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

Ápolástan-

gondozástan 1,5 1 2,5 1 3 0,5 0,5 0,5

Egészséges ember

gondozása 0,5

Akadályozott ember

gondozása 0,5

Ápolástudomány 0,5

Ápoláslélektan 0,5 0,5

Csecsemő- és

kisgyermekgondozás 1 1

Betegmegfigyelés 1 0,5 1,5

Ápolási

beavatkozások 1 0,5 1,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat 70* 105*

Egészséges csecsemő és

gyermek gondozása 35 35

Gondozási feladatok

felnőttkorban 35

Ápolási-gondozási feladatok

felnőttkorban 70

* 60 perces órák



évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

Klinikumi ismeretek 1 1 2,5 2 2 1 2 4 1 1

Anatómia-élettan 1 1 1 0,5 1,5

Általános kórtan 0,5 0,5

Mikrobiológia-

járványtan 0,5

Gyógyszertani

alapismeretek 0,5

Belgyógyászat 1,5 0,5

Sebészet és

traumatológia 1

Gyermekgyógyászat 0,5

Diagnosztkai

alapismeretek 1 1

Terápiás

alapismeretek 0,5

0,5 0,5 0,5 1

Elsősegélynyújtás-

elsőellátás 1 1

Klinikumi gyakorlat 3,5* 7* 140* 3,5* 7*

Belgyógyászati gyakorlat 1,5 3 35 2 4

Sebészeti gyakorlat 1 2 35 1,5 3

Traumatológia 35

Csecsemő- és

gyermekosztályos

gyakorlat 1 2 35

* 60 perces órák


XII.2.3. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam,

(az utolsó osztály a 2017/2018-as tanévben végez)

évfolyam NYEK 9. 10. 11. 12.

tantárgy

heti óraszám (30

óra) heti óraszám (35 óra) nyári

össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

Magyar nyelv és irodalom 2 2 4 4 4 1 4 1

Idegen nyelv (angol) 18 18 3 2 5 3 2 5 3 3 3 3

Matematika 2 2 3 1 4 3 3 3 2 5 3 1 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 3 3

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Biológia-egészségtan 2 2 1 1 2

Földrajz 2 1 1

Ének-zene 1

Informatika 2 2 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Szakmai tárgyak 6 4 70 7 5 105 8 9 140 11 9

Összes heti tanulói óraszám: 30 35 36 35 35



évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás


Egészségügyi alapismeretek 0,5 0,5

1 1 1,5


ismeretek 0,5

Szociológia 0,5


Pedagógia 0,5

Egészségügyi





Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2 0,5 0,5

Kommunikáció 0,5 0,5 1

Orvosi latin 1 1

Speciális kommunikáció 0,5 0,5



évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

Ápolástan-

gondozástan 1,5 1 2,5 1 3 0,5 0,5 0,5

Egészséges ember

gondozása 0,5

Akadályozott ember

gondozása 0,5


Ápoláslélektan 0,5 0,5

Csecsemő- és

kisgyermekgondozás 1 1

Betegmegfigyelés 1 0,5 1,5

Ápolási

beavatkozások 1 0,5 1,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat 70* 105*

Egészséges csecsemő és

gyermek gondozása 35 35

Gondozási feladatok

felnőttkorban 35

Ápolási-gondozási feladatok

felnőttkorban 70

* 60 perces órák



évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport

-bontás

Klinikumi ismeretek 1 1 2,5 2 2 1 2 4 1 1

Anatómia-élettan 1 1 1 0,5 1,5

Általános kórtan 0,5 0,5

Mikrobiológia-

járványtan 0,5

Gyógyszertani

alapismeretek 0,5


Sebészet és

traumatológia 1

Gyermekgyógyászat 0,5

Diagnosztkai

alapismeretek 1 1

Terápiás

alapismeretek 0,5

0,5 0,5 0,5 1

Elsősegélynyújtás-

elsőellátás 1 1

Klinikumi gyakorlat 3,5* 7* 140* 3,5* 7*

Belgyógyászati gyakorlat 1,5 3 35 2 4

Sebészeti gyakorlat 1 2 35 1,5 3

Traumatológia 35

Csecsemő- és

gyermekosztályos

gyakorlat 1 2 35

* 60 perces órák


XII.2.4. OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, nappali tagozat 1/9.-3/11. évfolyam

évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

Magyar-Kommunikáció 2 1

Idegen nyelv (angol/német) 2 2 2 2 2 2

Matematika 2 1 3 1 1

Társadalomismeret 2 1 1

Természetismeret 3 1

Testnevelés és sport 4 4 4

Informatika 2,5 2,5

Osztályközösség-építő

Program 1 1 1

Szakmai tárgyak 17 10 140 25 15 140 25,5 17

Összes heti tanulói

óraszám: 35 36 35



évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás


Foglalkoztatás I.

(Szakmai idegen nyelv)

2

Foglalkoztatás II.

0,5

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 1,5*

3*

1,5*

3*

1*

2*

Tanulástechnikai gyakorlat 1,5

3

A reális énkép szerepe

a szociális segítésben

0,5

1

A szakmai együttműködés

és segítő kapcsolat

0,5

1

0,5

1

A veszteségek feldolgozása

gyakorlat

0,5

1

A kongruens kommunikáció

0,5

1

Szociálpolitikai, jogi

és etikai ismeretek 2,5

1,5

1

Szociálpolitikai alapismeretek 1

0,5

A szociálpolitika

intézményrendszere 0,5

Jogi és családjogi

alapismeretek

1

A jóléti nagyrendszerek

és lokális ellátások

0,5

Közigazgatási ismeretek

0,5

A szociális segítés etikája 1

* 60 perces órák



évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

Monitorozó gyakorlat 1,5*

3* 70* 1*

2*

A szociális ellátás intézményei 1

2

Az egészségügyi ellátás

intézményei 0,5

1

Egy intézmény részletes

megismerése

1

2

Pszichológiai alapismeretek 2,5

2

Pszichológiai alapismeretek 1

Szociálpszichológiai

jelenségek és folyamatok 1

Az életút pszichológiája 0,5

1

A személyiség pszichológiája

1

Egészségügyi alapismeretek 2 1,5

2,5 2

1,5 2,5

Az emberi test felépítése,

szerveződési szintjei

1,5 1

Kórok és kórokok

1 1

A betegségek tünetei,

a betegmegfigyelés szempontjai

1 1,5

A gyógyszerelés

0,5 1

A társadalmi helyzet

és az egészség 0,5 0,5

Közegészségügyi és

járványtani ismeretek 1 0,5

Egészségmegőrzés 0,5 0,5

* 60 perces órák



évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy


össze-

függő

gyakorlat


össze-

függő

gyakorlat


keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

csoport-

bontás

Ápolási, gondozási alapismeretek 2 1

1

Általános ápolási ismeretek 1 0,5

Gondozási alapismeretek 1 0,5

Az ápolás, gondozás

dokumentációja

1

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat 2*

4* 70* 2*

4*

Az ápolási folyamat megfigyelése

1

2*

A gondozási folyamat megfigyelése

1

2*

Elsősegélynyújtási gyakorlat 2*

4*

Társadalomismeret

1,5

Klinikai ismeretek

5

Ápolási gyakorlat

2*

4* 70*

Gondozási ismeretek

2

A gondozási szükségletek

felmérésének gyakorlata

1*

2*

Szociális munka elmélete

3,5

Szociális munka gyakorlata

1,5*

3*

Szociális gondozás

4,5

Szociális gondozás gyakorlata

70* 3*

6*

Mentálhigiéné

1,5

1,5

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlatban

1,5*

3*

A szociális adminisztráció

1,5

1,5

* 60 perces órák


XII.2.5. OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, esti tagozat 1/9.-3/11. évfolyam (felnőtt oktatás)

XIII. évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy

heti óraszám

(15,35 óra)

nyári

össze-

függő

gyakorlat

heti óraszám

(18,65 óra)

nyári

össze-

függő

gyakorlat

heti óraszám

(18,6 óra)

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Magyar-Kommunikáció 1 0,5 0,5

Idegen nyelv (angol/német) 1 1 1

Matematika 1 0,5 0,5

Társadalomismeret 1 0,5 0,5

Természetismeret 1,5 0,5

Informatika 1,25

Osztályközösség-építő

Program 0,5 0,5 0,5

Szakmai tárgyak 8,35 140 16,65 140 15,85

Összes heti tanulói

óraszám: 15,35 19,65 18,6



évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy

heti óraszám

(15,35 óra)

nyári

össze-

függő

gyakorlat

heti óraszám

(18,65 óra)

nyári

össze-

függő

gyakorlat

heti óraszám

(18,6 óra)

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés


Foglalkoztatás I.

(Szakmai idegen nyelv)

1

Foglalkoztatás II.

0,25

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 0,9*

0,9*

0,6*

Tanulástechnikai gyakorlat 0,9

A reális énkép szerepe

a szociális segítésben

0,3

A szakmai együttműködés

és segítő kapcsolat

0,3

0,3

A veszteségek feldolgozása

gyakorlat

0,3

A kongruens kommunikáció

0,3

Szociálpolitikai, jogi

és etikai ismeretek 1,25

0,75

0,5

Szociálpolitikai alapismeretek 0,5

0,25

A szociálpolitika

intézményrendszere 0,25

Jogi és családjogi

alapismeretek

0,5

A jóléti nagyrendszerek

és lokális ellátások

0,25

Közigazgatási ismeretek

0,25

A szociális segítés etikája 0,5

* 60 perces órák



évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy

heti óraszám

(15,35 óra)

nyári

össze-

függő

gyakorlat

heti óraszám

(18,65 óra)

nyári

össze-

függő

gyakorlat

heti óraszám

(18,6 óra)

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Monitorozó gyakorlat 1,5*

70* 1*

A szociális ellátás intézményei 1

Az egészségügyi ellátás

intézményei 0,5

Egy intézmény részletes

megismerése

1


1


Szociálpszichológiai

jelenségek és folyamatok 0,5

Az életút pszichológiája 0,25

0,5

A személyiség pszichológiája

0,5


1,25 1

0,75 1,25

Az emberi test felépítése,

szerveződési szintjei

0,75 0,5

Kórok és kórokok

0,5 0,5

A betegségek tünetei,

a betegmegfigyelés szempontjai

0,5 0,75

A gyógyszerelés

0,25 0,5

A társadalmi helyzet

és az egészség 0,25 0,25

Közegészségügyi és

járványtani ismeretek 0,5 0,25

Egészségmegőrzés 0,25 0,25

* 60 perces órák



évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

tantárgy

heti óraszám

(15,35 óra)

nyári

összefüggő

gyakorlat

heti óraszám

(18,65 óra)

nyári

összefüggő

gyakorlat

heti óraszám

(18,6 óra)

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Ápolási, gondozási alapismeretek 1 0,5

0,5

Általános ápolási ismeretek 0,5 0,25

Gondozási alapismeretek 0,5 0,25

Az ápolás, gondozás dokumentációja

0,5

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat 1,2*

70* 2*

Az ápolási folyamat megfigyelése

1

A gondozási folyamat megfigyelése

1

Elsősegélynyújtási gyakorlat 1,2*

Társadalomismeret

0,75

Klinikai ismeretek

2,5

Ápolási gyakorlat

2*

70*

Gondozási ismeretek

2

A gondozási szükségletek

felmérésének gyakorlata

1*

Szociális munka elmélete

1,75

Szociális munka gyakorlata

1,5*

Szociális gondozás

2,25

Szociális gondozás gyakorlata

70* 3*

Mentálhigiéné

0,75

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlatban

1,5*

A szociális adminisztráció

0,75

* 60 perces órák


XIII.2.1. OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló, esti tagozat 1/13.-2/14. évfolyam

(felnőtt oktatás)

évfolyam 1/13. 2/14.

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

nyári összefüggő

gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Osztályfőnöki óra 0,5 0,5

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,25



ismeretek 0,25

Szociológia 0,25


Pedagógia 0,25

Egészségügyi





Szakmai kommunikáció 1 0,25

Kommunikáció 0,25 0,25

Orvosi latin 0,5

Speciális kommunikáció 0,25

Ápolástan-

gondozástan 2,5 0,5 Egészséges ember

gondozása 0,25

Akadályozott ember

gondozása 0,25


Ápoláslélektan 0,25 Csecsemő- és

kisgyermekgondozás 0,5

Betegmegfigyelés 0, 5 0,25 Ápolási

beavatkozások 0, 5 0,25

Ápolástan-gondozástan

gyakorlat 2* Egészséges csecsemő és

gyermek gondozása 1 Gondozási feladatok

felnőttkorban 0,5 Ápolási-gondozási feladatok

felnőttkorban 1 * 60 perces órák



keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Klinikumi ismeretek 4,75 0,75

Anatómia-élettan 1

Általános kórtan 0,25 0,25 Mikrobiológia-

járványtan 0,25 Gyógyszertani

alapismeretek 0,25


Sebészet és

traumatológia 0,5

Gyermekgyógyászat 0,25 Diagnosztkai

alapismeretek 0,5 Terápiás

alapismeretek 0,5 0,25 Elsősegélynyújtás-

elsőellátás 0,5

Klinikumi gyakorlat 3,5* 160*

Belgyógyászati gyakorlat 1,5 40

Sebészeti gyakorlat 1,5 40

Traumatológia 40 Csecsemő- és

gyermekosztályos

gyakorlat 0,5 40

Foglalkoztatás I.

(szakmai idegen nyelv) 1

Foglalkoztatás II. 0,25

Diagnosztikus és

terápiás szakismeretek 2 0,875

Biofizika 0,25 0,125

Biokémia 0,25

Gyógyszertan 0,5

Fizikális vizsgálatok,

betegvizsgálat 0,25 0,25

Eszközös vizsgálatok 0,25 0,25

Terápiás eljárások 0,25 0,25

Perioperatív eljárás 0,25

* 60 perces órák



keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Diagnosztikus és

terápiás beavatkozások 1,25 0,625 Mintavétel laboratóriumi

és egyéb vizsgálatokhoz 0,25

Mindennapos beavatkozások 0,25 0,25

Ápolási feladatok

eszközös vizsgálatoknál 0,25 0,25

Az ápoló gyógyszereléssel

kapcsolatos feladatai 0,25

Ápolói feladatok

terápiás beavatkozásoknál 0,25 0,125

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés 1,75

Egészségnevelés 0,25

Mentálhigiéné 0,25

Táplálkozástan-dietetika 0,5

Betegoktatás 0,25

Rehabilitáció 0,5

Klinikai gyakorlat 9,75*

Belgyógyászat 2

Sebészet 1,5

Mozgásszervi sebészeti 0,75

Szülészet-nőgyógyászat 0,75

Neurológia 0,75

Pszichiátria 0,75

Urológia 0,75

Kisklinikum 1,5

Sürgősségi osztály 1

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés gyakorlat 1,5

Egészségnevelés 0,5

Edukáció 0,25

Rehabilitáció 0,75 * 60 perces órák


XIII.2.2. OKJ 52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, esti tagozat

1/13.-2/14. évfolyam (felnőtt oktatás)


keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés



biztonság 0,25



ismeretek 0,25

Szociológia 0,25


Pedagógia 0,25

Egészségügyi







Orvosi latin 0,5


Ápolástan-


gondozása 0,25

Akadályozott ember

gondozása 0,25













keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés





alapismeretek 0,25


Sebészet és

traumatológia 0,5




elsőellátás 0,5





gyermekosztályos

gyakorlat 0,5 40

Foglalkoztatás I.


Foglalkoztatás II. 0,25 Diagnosztikai ismeretek

csecsemő- és gyermekkorban 1,75 0,625 Diagnosztikai

alapozó ismeretek 0,375 0,125

Mintavételi ismeretek 0,5 0,125

Mindennapos beavatkozások 0,5 0,125

Eszközös/műszeres

vizsgálatok és beavatkozások 0,375 0,25

Terápiás ismeretek

csecsemő és gyermekkorban 1,75 0,5 Gyógyszereléssel kapcsolatos

feladatok csecsemő- és

gyermekkorban 0,375 0,125

Ápolói feladatok terápiás

beavatkozásoknál 0,5 0,125

Dietetika 0,5 0,125

Homeosztázis 0,375 0,125

* 60 perces órák



keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Egészséggondozás-

fejlesztés 0,75 0,375 Egészségmegőrzés,

egészségnevelés 0,25 0,25

Mentálhigiéné 0,25 0,125

Közösségi ápolás 0,25

Habilitáció, rehabilitáció a

csecsemő- és

gyermekápolásban 0,75

Harmadlagos megelőzés 0,25

Otthonápolás 0,25

Speciális nevelési igényű

gyermekek 0,25

Diagnosztikus beavatkozások

gyakorlata 4,25* Eszközös/műszeres

beavatkozások előkészítése 1,75

Mintavétel a gyakorlatban 1,25 Diagnosztikus vizsgálatokkal

összefüggő feladatok 1,25 Terápiás beavatkozások

gyakorlata 4,25*

Mindennapos beavatkozások 1,5

Gyógyszerelés a gyakorlatban 1,5

Speciális feladatok 1,25

Egészséggondozás-

fejlesztés gyakorlat 1,625*

Gondozástan 0,625

Fejlődés elősegítése 0,625


Habilitáció, rehabilitáció a

gyakorlatban 1,375*

Oktatás 0,625

Rehabilitáció eszközei 0,375

Az ápoló szerepe a

habilitációban/rehabilitációban 0,375 * 60 perces órák


XIII.2.3. OKJ 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr, esti tagozat 1/13.-2/14.

évfolyam (felnőtt oktatás)


keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés



biztonság 0,25



ismeretek 0,25

Szociológia 0,25


Pedagógia 0,25

Egészségügyi







Orvosi latin 0,5


Ápolástan-


gondozása 0,25

Akadályozott ember

gondozása 0,25













keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés





alapismeretek 0,25


Sebészet és

traumatológia 0,5




elsőellátás 0,5





gyermekosztályos

gyakorlat 0,5 40

Foglalkoztatás I.


Foglalkoztatás II. 0,25

Masszázs elméleti alapjai 2,5 0,25

Anatómia-élettan 1 0,25

Klinikum 1

Részletes kórtan 0,5

Masszázstechnikák és

kiegészítő terápiák 1 0,75

Elektroterápia 0,125 0,125

Fototerápia 0,1 0,125

Mechanoterápia 0,1 0,125

Termoterápia 0,1 0,125

Hidroterápia 0,25

Balneoterápia 0,3

Klímaterápia 0,025 0,25

Gyógymasszázs 1 0,375

Svédmasszázs 0,5 0,125

Reflexzóna masszázs 0,375 0,125

Különleges masszázs fajták 0,125 0,125

* 60 perces órák



keret-

tantervi

óraszám-

emelés


gyakorlat

keret-

tantervi

óraszám-

emelés

Sportmasszázs 0,75 0,125

Sportmasszázs elmélet 0,15

Sportélettan 0,15 0,125

Sportegészségtan 0,15

Edzéselmélet 0,15

Sportsebészet 0,15

Masszázstechnikák és

kiegészítő terápiák gyakorlata 4* Elektroterápia, fototerápia,

mechanoterápia, termoterápia 0,3

Hidroterápia 1

Balneoterápia 1

Klímaterápia 0,1

Klinikai gyakorlat 1,6

Gyógymasszázs gyakorlat 5*

Svédmasszázs 1,125

Betegségek kezelése 1,25

Reflexmasszázs kezelés 0,75

Kimozgatás 0,625


Sportmasszázs gyakorlata 2,5*

Sportmasszázs fogásai 0,125

Edzésciklusnak

megfelelő masszázs 0,375

Sportban előforduló

gyakori sérülések 0,375

A sportmasszázs

speciális területei 0,125


* 60 perces órák


XII.3. A 2014/15-es tanévtől, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő

képzéseink

XII.3.1. OKJ 54 723 01 0010 54 01 Ápoló 2/14.-3/15. évfolyam, nappali

rendszerű (beszámításos)

Évfolyam 2/14. 3/15.

Modulok/

Tantárgyak

Elméleti

óra/hét

Gyakorlati

összes

Elméleti

óra/hét

Gyakorlati

összes

Ko

nta

któ

ra

Dem

on

strá

ció

s

term

i g

ya

ko

rla

t

Irá

ny

íto

tt

gy

ak

orl

at

Ko

nta

któ

ra

Dem

on

strá

ció

s

term

i g

ya

ko

rla

t

Irá

ny

íto

tt

gy

ak

orl

at

Osztályfőnöki 0,5 0,5

3714-10 Diagnosztika-terápia modul

Diagnosztikai eljárások 2,5 0,5

Terápiás eljárások 2 1,5

Gyakorlat

Bölcsőde 40*

Újszülött osztály 80*

Szociális otthon, idősek napközi otthona 40*

Terhesgondozás 60*

Akadályozott személyek gondozása 40*

Sürgősségi ellátás 40*

Belgyógyászati osztály 270*

Sebészeti osztály 280*

Gyermekgyógyászati osztály 120*

Traumatológiai osztály

80*

Neurológia 40*

Pszichiátria 40*

Otthonápolási szolgálat 60*

Összefüggő nyári gyakorlat (Belgyógyászat) 50*

Egyéni felkészülés 5

3717-10 Szakápolás

Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 2,5 1,5

Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás 2 1,5

Szülészet-nőgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 1

Kisklinikumi ismeretek és szakápolás 2,5 0,5

Gyermekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 1,5

Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek és szakápolás 1,5 0,5

Onkológiai és hospice ellátás 1,5 0,5

Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria 1,5

Sürgősségi klinikumi ismeretek és szakápolás 2 1


Évfolyam 2/14. 3/15.

Modulok/

Tantárgyak

Elméleti

óra/hét

Gyakorlati

összes

Elméleti

óra/hét

Gyakorlati

összes

Ko

nta

któ

ra

Dem

on

strá

ció

s

term

i g

ya

ko

rla

t

Irá

ny

íto

tt

gy

ak

orl

at

Ko

nta

któ

ra

Dem

on

strá

ció

s

term

i g

ya

ko

rla

t

Irá

ny

íto

tt

gy

ak

orl

at

Gyakorlat

Belgyógyászati osztály

40*

Sebészeti osztály 40*

Traumatológiai osztály 40*

Szülészeti osztály 40*

Nőgyógyászati osztály 40*

Fül-orr gégészeti osztály 40*

Szemészeti osztály 40*

Urológiai osztály 40*

Gyermekgyógyászati osztály 120*

Neurológiai osztály 80*

Pszichiátriai osztály 80*

Otthonápolási szolgálat 170*

Szociális otthon 40*

Sürgősségi ellátás 80*

Egyéni felkészülés 2,5

* 60 perces órák


XII.3.2. Felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam

tantárgy évfolyam 9.

nyári

összefüggő

gyakorlat

10.

nyári

összefüggő

gyakorlat

11.

nyári

összefüggő

gyakorlat

12.

Anyanyelv/kommunikáció 1 1 1 1

Magyar irodalom 1 2 2 2

Matematika 2 2 2 2

Idegen nyelv (angol/német) 2 2 2 2

Történelem, állampolgári

ismeretek 2 2 1 1

Fizika 1 0,5

Biológia 1 0,5

Kémia 1 0,5

Földrajz 1 0,5

Informatika 1

Etika 1

Művészeti ismeretek 1


Szakmai tárgyak 4 6 7 9


biztonság 0,25

Egészségügyi alapismeretek 0,75 1 1 1,5


Ápolástan-gondozástan 1 2,5 0,5 0,5


gyakorlat 70 105

Klinikumi ismeretek 1 2,5 2 3

Klinikumi

gyakorlat 3,5 140 3,5

Összesen 15 15 15 15


XIII. Iskolánk szakmai programja

Ápoló OKJ 54 723 01 0010 54 01 (beszámítással)

Képzés előfeltétele:

Beszámítható: Humán TISZK alapozó iskolában, vagy egészségügyi szakmacsoportos

alapozó képzésben szerzett érettségi bizonyítvány,

be nem töltött 21. életév,

egészségügyi, szakmai alkalmasság,

nyári összefüggő szakmai gyakorlat (iskolánk szervezésében): 130 (60 perces) óra

o Belgyógyászat 40 óra

o Sebészet 40 óra

o Terhesgondozás 50 óra

Képzési idő: 2 év (előző tanulmányok beszámításával)

Képzés: iskolarendszerű, nappali.

Elméleti képzés idő aránya: 50%

Gyakorlati képzés idő aránya: 50%

Képzés célja:

Olyan ápoló képzésben továbbtanulni vágyó diákok képzése, akik még a régi OKJ

szerinti képzés alapján, előző tanulmányaik beszámításával válhatnak egészségügyi

szakemberekké. A képzés során a szakmai segítést a holisztikus szemlélet alapján, a

gyógyító team tagjaként magas szakmai tudás birtokában alkalmazni tudják.

Beszámítást az alábbi modulok esetén végzünk:

3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban

3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem

2327-10 Első ellátás – elsősegélynyújtás

3716-10 Egészséges ember gondozása

3713-10 Alapápolás

3715-10 Betegmegfigyelés/monitorozás

2323-10 Egészségnevelés-egészségfejlesztés

Értékelés, a továbbhaladás feltételei:

A központi program moduljait az óratervben található módon tantárgyakra bontottuk. A

tantárgyakon belüli oktatási tartalmak szerinti egységeket témazáró dolgozattal zárjuk. Ezek

átlagából képződik a tantárgyi osztályzat. A modulhoz tartozó valamennyi tantárgy

befejezése után kerül a modulzáró jegy megállapításra (átlagolással). A vizsgára bocsájtás

feltétele az évközi és nyári összefüggő gyakorlatok teljesítése, a modulok sikeres lezárása. A

szakmai vizsga előtt vizsgafelkészítő foglalkozásokat tartunk, az egyéni felkészülés

keretében. Az óraszámokat és az érdemjegyeket a tanulók tanulmányi könyvében vezetjük,

tanév végén kerülnek be a törzskönyvbe.


Gyakorló ápoló OKJ 52 723 01

Képzés feltétele:

érettségi,

egészségügyi alkalmasság

Képzési idő: 2 év

Képzés: iskolarendszerű, esti tagozat



Képzés célja:

Olyan holisztikus szemlélettel bíró egészségügyi szakemberek képzése, akik széles körű

elméleti tudás birtokában képesek a gyógyító team tagjaként elvégezni a rá bízott

betegek ápolását, gondozását. Saját kompetenciáján belül eszközös vizsgálatokat

előkészíteni és kivitelezni. Közreműködik az egészséges életmód kialakításában és

prevenciós tevékenységet is gyakorol. Munkája során a beteg szükségleteit felméri és

kielégíti, valamint kapcsolatot tart a beteg hozzátartozóival.

Gyakorló csecsemő és gyermekápoló OKJ 52 723 02


érettségi,

egészségügyi alkalmasság.





Képzés célja:

Olyan egészségügyi szakemberek képzése, akik korszerű szemlélettel,

gyermekszeretettel és magas színvonalú szakmai tudás birtokában vesznek részt a beteg

gyermekek ápolásában és gondozásában. Feladatuk kiterjed a koraszülött- újszülött- és

beteg gyermekek gondozására ápolására.


Gyógy-és sportmasszőr OKJ 54 726 01


érettségi,

egészségügyi alkalmasság.





Képzés célja:

Olyan egészségügyi szakkepésítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik

egészségügyi intézményekben, wellness központokban, sportlétesítményekben, vagy

egyéb fürdőhelyeken prevenciós, vagy therápiás célból különböző masszázstechnikákat

és kezeléseket végeznek.

Munkájuk során együttműködnek gyógytornásszal, szakorvossal. Sportmasszőrként

segítik a tréner munkáját, hogy a sportolókat jó fizikai állapotban tartsák, ezáltal

sportteljesítményüket fokozzák, és szükség esetén sérüléseikből mihamarabb

felgyógyuljanak.

Szociális gondozó és ápoló OKJ 34 762 01


8 általános.

Képzés formája: iskolarendszerű, nappali és esti tagozat




Képzés célja:

Olyan szakemberek képzése, akik felsőfokú végzettségű szociális vagy egészségügyi

szakember irányításával azon team tagjai lesznek, akik gondozási és alapápolási

feladatokat tudnak és képesek végezni, valamint tisztában vannak a szociális ellátó

rendszer működésével. A képzés folyamán intézményi gyakorlaton vesznek részt a

hallgatók, ahol majdani munkájukat közelebbről is megismerik, és az addig tanultakat

gyakorlatban is alkalmazzák.

A végzettség megszerzése után elhelyezkedhet szociális szakellátásban és

idősgondozásban.


Mellékletek

Kanizsay Dorottya ájaszerver4.kanizsay.sulinet.hu/KDESZIG/pp_2014.pdf · „Az egészség nagy...

Documents

Transcript of Kanizsay Dorottya ájaszerver4.kanizsay.sulinet.hu/KDESZIG/pp_2014.pdf · „Az egészség nagy...