Kandó Kálmán munkássága Stósz István MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vontatójármű mérnökség...

12
Kandó Kálmán munkássága Stósz István MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vontatójármű mérnökség vezető

description

Kandó Kálmán munkássága Stósz István MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vontatójármű mérnökség vezető. Kandó Kálmán életpályája. Gépészmérnök (1892-től), a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Kandó Kálmán munkássága Stósz István MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vontatójármű mérnökség...

Kandó Kálmán munkássága

Stósz István

MÁV-GÉPÉSZET Zrt.Vontatójármű mérnökség vezető

Kandó Kálmán (1869-1931)

• Gépészmérnök (1892-től),• a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál,• a fázisváltó kidolgozója, • a vasút-villamosítás úttörője.

Kandó Kálmán életpályája

Kandó Kálmán életpályája

• A GANZ & Társa gyárban kezd el dolgozni az egyetem után• Előtte Párizsban szerez tapasztalatokat az indukciós motorok gyártásában• 1894-től a GANZ gyárban szerkesztési osztályvezető – bevezeti a hazai 3 fázisú indukciós motor gyártását• 1897-1898 között külföldi tanulmányokat folytat (pl. Amerika Baltimore vasút), felkészülés a vasúti mozdonyok gyártására, és a vasút villamosításra,• 1898-1902 között Olaszországban a Val Tellina vasút villamosítása fűződik a nevéhez• Az első világháború után a Ganz-Danubius gyár műszaki-, majd vezérigazgatója.

Valtellina vasútvonal

- 3000 V 3 fázisú, 15 Hz frekvenciájú- Kétvezetékes rendszer, 3. fázis a sín- A világ első váltakozóáramú, nagyfeszültségű vasútvonala- Kandó Kálmán első önálló fejlesztése

• 1919-ben kidolgozza a fázisváltós rendszert

• 1926-ban nagyteljesítményű gyorsvonati mozdonyt tervez a francia vasút részére (2BB2 400 sorozat)

• Részt vesz 1930-ban a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosításában (16 kV/50 Hz) csatlakozva az országos egyfázisú elosztó hálózathoz

• 1895-1929 között megadott szabadalmainak száma 69: a szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsoló berendezések, felsővezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatók

• Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el

Kandó Kálmán életpályája

Kandó mozdonyok

V40 sorozatú mozdony

Gyártó: Ganz Villamossági Művek

Sebesség: 100 km/h

Teljesítmény: 1620 kW

Áramnem: 16 kV, 50 Hz

Gyártási év: 1932-1940

Darabszám: 29 darab

Kandó mozdonyok főáramköri kialakítása

A hazai 50 Hz-es Kandó-rendszer

1. hazai villamosítás: 16 kV, 50 Hz Bp.Nyugati-Dunakeszi Alag (1923.X.1)

Budapest – Komárom Hegyeshalom vasútvonal (1930) Fázisváltós mozdonyok (V40, V60) Fázis-és periódusváltós mozdonyok (V44, Cav motorkocsi, V55)

Kandó-rendszer

A Kandó-rendszer alapja: az országos periódusú (50Hz) energia elosztó hálózathoz való kapcsolódás

A háromfázisú vontatómotorok szabályozási problémái miatt a vasutak átmenetileg inkább az egyenáramú motorokat alkalmazzák (XX. század 2. fele)

A teljesítmény elektronika (GTO, IGBT) jelentős fejlődésének köszönhetően a vasutak a XX. század végére visszatérnek a háromfázisú vontatómotorok alkalmazására

25 kV, 50 Hz

15 kV, 16 ⅔ Hz

3 kV DC1,5 kV DC

Európai vasútvillamosítási rendszerek

Kandó Kálmán olyan maradandót alkotott, amely bekerült a világ történelmébe.

Szabadalmait, rendszerét a világ több vasúttársasága alkalmazza Nagy-Brittániától, Franciaországon és számos európai országon át egészen Japánig.

A vasúti és műszaki társadalom egyik kiemelkedő egyénisége, példaképe.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!