Kampányelemzés A 2009. évi Európai Parlamenti választások kampányvideói 2011.11.02. Mező Anita (E5XGQG)

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

2

Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................... 3

Módszertan ................................................................................................................................. 3

Cél .............................................................................................................................................. 4

Eszközök .................................................................................................................................... 5

Üzenet ..................................................................................................................................... 5

Arcok és témák ....................................................................................................................... 7

Értékek ................................................................................................................................... 9

Ellenfél ................................................................................................................................. 10

Sikeresség-eredményesség ....................................................................................................... 13

Összegzés ................................................................................................................................. 14

Ábrák jegyzéke ......................................................................................................................... 18

Hivatkozásjegyzék.................................................................................................................... 18

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

3

Bevezetés Elemzésemben a 2009-ben megtartott Európai Parlamenti választások magyar

kampányvideóit vizsgálom. Először ismertetem a módszertan, melyet az összehasonlíthatóság

miatt dolgoztam ki. Ezek után az itt felvázolt és a következő részben ismertetett keretet

követem. Nem pártok, hanem elemzési szempontok szerint tagolom a dolgozatot. Célom a

kampányvideókban fellelhető közös tendenciák megfigyelése, új struktúrákba való helyezése

és értelmezése. Így sokkal inkább a kampány teljességére, és közös pontjaira, mint az egyes

pártok jellegzetességeire koncentráltam.

Végül pedig elemzem, hogy mennyire érték el céljukat a pártok, mennyire voltak

alkalmasak a videók.

Módszertan Dolgozatomban a 2009. évi Európai Parlamenti választások magyarországi

kampányvideóit vizsgálom. Elemzésemben hat párttal (Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP-HP,

MDF, MSZP, SZDSZ) foglalkozok. A nagyszámú párt miatt szűkítettem le az elemzési

keretet, így nem rekonstruálom a teljes kampányt, csak a videók sajátosságait emelem ki. Az

elemzés három részre osztható. Első a cél meghatározása. Ezek után következik a legnagyobb

rész: milyen eszközöket használt ehhez a párt? Végül pedig az eredmények és közvélemény-

kutatások tükrében értékelem az eredményességet.

Az összehasonlíthatóság miatt azonos szempontrendszer alapján vizsgálom mindegyik

párt filmjét. A hangsúlyt a videók eszköztárára helyezem, az alábbi kérdések

megválaszolásával.

I. Cél: Mi volt a párt célja? Mennyire jelenik ez meg a videóban?

II. Eszközök

a. Üzenet: a párt által használt szlogen, tételmondat, amire az egész videó

felépül.

b. Arcok: kiket jelenít meg a kampány? Vezető politikusok, vagy átlagemberek?

Milyen társadalmi státuszúak a szereplők? Image vagy issue kampány? Miért

az adott típusú kampányt választották a pártok?

c. Értékek: Milyen értéket képviselnek a megjelenített csoportok, események, az

üzenet? Megjelennek-e benne valamely politikai ideológiához világosan

köthető fogalmak?

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

4

d. Ellenfél: Ki a rivális? Mely értékek mentén különül el az ellenfél? Hogyan

konstruálódik meg, milyen eszközökkel?

III. Eredmény: Mennyire volt sikeres a kampány? Mennyiben érte el célját?

Cél Először tehát megvizsgálom a pártok céljait, amit a kampányokkal el akartak érni.

Mielőtt azonban kitérnék az egyes pártokra, röviden szót ejtek az EP választások

sajátosságairól. Először is a részvételi adatok csökkenő tendenciát mutatnak Európában

jelentős részében: az 1979. évi 61,99% EU átlag, 2009-re 43%-ra

csökkent.(Europarl.europa.eu,2011) Ezen túlmenően elmondható, hogy a választási részvétel

mind az európai átlaghoz, mind az országgyűlési választások részvételéhez viszonyítva

alacsony. Egy évvel később, az országgyűlési választásokon az első forduló (64,38 %), de

még a kisebb részvételi arányú második forduló (46,66%) is elmaradt az EP választásokhoz

(36,31%) képest1. (OVB,2010)

Mindez következik abból, hogy a pártok is kisebb hangsúlyt fektetnek ezekre a

kampányokra. Időközi megmérettetés, melynek eredménye nem változtatja meg, csak egy

külső parlament erőviszonyait. A másik probléma, hogy az állampolgárok tájékozatlanok az

EP eljárásával kapcsolatban,2 vagyis kevésbé érzik értékesnek a szavazatukat, ami szintén

alacsonyabb részvételt produkál. Látható tehát, hogy mind választói, mind pedig pártoldalról

kisebb a befektetett energia. De egy ilyen környezetben mégis mi lehet a célja a politikai

pártoknak? Hogyan utalnak előre már a 2010-es országgyűlési kampányokra?

A Fidesz értelmezi leginkább az országgyűlési választások előtti megmérettetésként

ezt a választást. Célja, az akkori kormánypárt, az MSZP visszaszorítása. Illetve már itt a

lehető legtöbb mandátum megszerzése, és ezzel belpolitikai fölényének igazolása.

Az MSZP szintén észlelte gyengülését, illetve a jobboldal előretörését. Ezért célja az

volt, hogy a baloldali szavazókat egy táborba tömörítse, és a lehető legkevesebb szavazatot

veszítse. Hiszen, ha itt jelentős szavazatokat veszít, az amúgy is ingatag belpolitikai

helyzetének további romlásához vezet. Célja tehát, a Fidesz-KDNP és a közte lévő

szavazatbeli különbség minimalizálása.

1 Ugyanez igaz az előző választásokra is. 2004-ben az EP választásokon 38,5% (Europarl.europa.eu, 2011)

választópolgár jelent meg, míg az utána következő választásokon az arány az első fordulóban 67,8%, a

másodikban pedig 64,39%.(Eropaparl.europa.eu, 2011) 2 2004-ben még a megkérdezettek mindössze 57%-a tudta az EP választásának pontos menetét, de még 2009-ben

is csak 68% volt tudatában ennek. (Medián, 2009)

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

5

Az SZDSZ, MDF ugyanazt a célt kívánja elérni: elérni a bejutási küszöböt. Bár az

MDF kampányában még reflektál a két nagy pártra (Fidesz-KDNP, MSZP), egyértelmű

azonban, hogy nem velük kíván versenyezni. Az SZDSZ ennek fényében videóját is úgy építi

fel, hogy egy kisebb pártra, a Jobbikra utal, ennek ellenében határozza meg magát. Reális

céljuk tehát az újonnan érkező pártokhoz képest több szavazatot szerezni, vagy legalább

mandátumot kapni.

Az LMP-HP és a Jobbik új pártként célként szintén a belépési küszöböt kívánta

átlépni. A különbség azonban az, hogy míg az előbbi két kispárt a politikai életben akartak

bennmaradni továbbra is, addig ők be akartak jutni, egy előttük zárt térbe.

Összefoglalva tehát a Fidesz-KDNP minél több szavazatot kívánt szerezi, az MSZP

háttérbe szorításával. Az MSZP veszteségeit kívánta minimalizálni, a többi négy párt pedig

legalább egy mandátum megszerzését célozza meg.

Eszközök A célok áttekintése után következik a kampányvideók valódi elemzése, az eszközök

felsorolása. Először megnézem a kampány által közvetített üzenetet és értékeket, valamint az

ezeket megjelenítő arcokat. Miután így a párt egészéről képet kapunk, áttérek az ellenségkép

megkonstruálására is, vagyis, hogy az üzenete és értékek ki(k) ellen szólnak.

Üzenet Először a videók főüzenetét, vezérfonalát vizsgálom meg. Mindegyik videó tartalmaz

egy olyan tételmondatot, melyre a további mondanivaló és jellemző fölfűzhető. Ezekek a

tételmondatok erős állítások, melynek alátámasztására szolgál minden további eszköz. A

tételmondatok elemzése után megvizsgálom, hogy mennyire felelnek meg ezek a valódi

célnak, vagyis az Európai Unió parlamentjébe való reprezentálásnak.

Az első részbe azok a pártok taroznak, melyeknek az üzenete a változás. Ez alapján

egy csoportba tartozik a Fidesz-KDNP, a Jobbik és részben az LMP-HP. A Fidesz-KDNP

videója, és üzenete a legegyszerűbb: elég! A váltást az aktuális kormány két

miniszterelnökéhez kapcsolódó rossz politikára irányul. A videó felépítésében végig csak

kulcsfogalmakat (munkanélküliség, hazugság) használ, melyek segítségével egyszerűen tudja

leírni a kormány korrigálásra szoruló hibáit. A videóban nem hangzanak el teljes mondatok,

végig ezekre a kulcsszavakra fókuszál, megoldási javaslatnak is csak a szavazást említi.

Mindezek mellé hozzárendeli a két miniszterelnök arcképét, vagyis azt sugározza, hogy a

megjelenített bajokról e két személy tehet, és ebből kell, hogy elég legyen, erre megoldás a

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

6

szavazás. Mindezek azonban belpolitikai problémák, vagyis az Európai Unióra nem reflektál:

egyértelműen már az országgyűlési választások előtti utolsó megmérettetésre készül. Maga a

videó tehát bármely választásra készülhetett volna, üzenete nem kapcsolódik szorosan az

Európai Parlament választásához.

A Jobbik kampánya ennél összetettebb. A párt magát új erőként határozza meg, mely

így képes változást hozni a politikába. Az új erő a felborult közéletet akarja újradefiniálni,

rendet és biztonságot teremtve. Ábrázolása erősen szimbolikus, a dolgozó és tanuló piros-

fehér-zöld ujjak által elért eredményeket az Uniót jelző kék kisujj ellopja. Ezen akar

változtatni a párt, megvédeni a magyar tulajdont és értékeket. Tételmondata a Magyarország a

magyaroké, amit csak egy új, eddig politikán kívüli erő tud megvalósítani. Vagyis az EU-ra

való utalás negatív érelemben jelenik meg. A nemzeti értékek felülreprezentálódnak az

Unióhoz képest, protekcionista jelszavakat használ az Uniós politikákkal szemben.

Összefoglalva tehát azt üzeni, hogy egységesülő Európában is képes a magyar érdekeket

képviselni, és az eddigi politikai erőkkel szemben új programot folytat, aminek

eredményeként Magyarország tényleg a magyaroké lehet Európai Unió keretein belül is.

Az LMP-HP szintén az újdonság erejét használta fel. Lehet más a politika, vagyis ő is

az eddig regnáló politikai pártoktól független, új értékeket mutat be. A hangsúly a „zöld”

célokra helyeződik, vagyis a környezetvédelem issueként megjelenik a kampányban. A videó

tulajdonképpen az Európai Zöldek (European Greens) kampányának a magyar változata.

Éppen ezért kevésbé kötődik a belpolitikához, egyetemes problémákat vet fel, melyeknek

megoldására egész Európát átfogó megoldásokat kínál. Azonban mégis ebbe a változást

ígérők csoportjába soroltam, az a már említett lehet más a politika mondata miatt. Továbbá

három jelszót használ, ami az eredeti videóból hiányzik: igazságosság, fenntarthatóság és

erőszakmentesség, mely már az egyszerű változáson túl mutat, és a párt programjáról, és

elveiről is beszél. Az üzenet tehát egy új ügy megjelenítése, mely közös ügyünk és

felelősségünk. A változást ígérő pártok csoportjából tehát ez a reklám a legrészletesebb, ez

reflektál leginkább az Európai Unióra.

A maradék három párt már nehezen köthető így össze, azonban az MDF áll

legközelebb az előző csoporthoz. A kulcsfogalom a szakértelem, mely így kíván az LMP-HP-

hez és a Jobbikhoz hasonlóan egy politikán kívüli térből előjönni, ahol nem a párthovatartozás

számít, hanem a puszta szakértelem itthon és egész Európában. Vagyis a belpolitikában

alkalmazható módszereket kívánja az Unióban is alkalmazni, így teremtve egységet

Magyarország és a nemzetközi színtér között.

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

7

Az SZDSZ tételmondata, hogy egy vagy, de nem vagy egyedül. A filmben olyan

csoportokat jelenít meg, akiket gyakran kiszorítanak a diskurzusból, és félreértelmezik

helyzetüket a társadalomban. Egyrészt üzen neki, hogy nincsenek egyedül, illetve, hogy azok

sincsenek egyedül, akik szintén helytelenítik az ilyen előítéleteket. Továbbá egyenlő, szabad

európai állampolgárnak tekint mindenkit. Így tehát reflektál az EU-ra, hiszen a párt

értékrendjét (szabadság, egyenlőség) összhangba hozza az európai értékekkel, az európai és

magyar fogalmak összemosódnak, nem válnak el, mint a Jobbiknál.

Az MSZP az a párt, amely nem köthető sehogyan az előbb említett pártokhoz. A

kormánypárt üzenete nem változás, vagy egy új csoport megszólítása. Azt üzeni, hogy vegyük

észre az eddigi fejlődést, amit a jobboldal elferdít. Fontos meglátni, hogy épül az ország, és a

megkezdett utat folytatni kell tovább. Igyekszik a jobboldalra, mint romboló erőre utalni, és

azt üzenni, hogy a további fejlődés csak a baloldallal mehet végbe. A reklám olyan

fejlesztéseket emelt ki, melyek az Unió által támogatott projektekből valósultak meg, így

helyezve európai kontextusba a belpolitikát. A bajokat (válság, adósság) is úgy jeleníti meg,

mint közös problémát, mely nem a kormány hibája, azonban megoldást tud rá kínálni.

Összességében tehát a fejlődő, épülő és jó úton haladó Európa képét vázolja fel.

Az üzeneteket összefoglalva tehát a változás a legerősebb motívum, az Európai Unióra

való utalás pedig nem elég domináns.

Arcok és témák Az üzenet mellett a pártok másik fontos eszköze a cél elérése érdekében, hogy kiket

jelenít meg a kampányban. Politikusok, vagy átlagemberek? Mennyire személyközpontú,

vagy személytelen a kampány? Issue vagy inkább image kampányról van szó? A

következőkben megnézem, melyik párt kiket vagy kiket nem használt fel a videókban, és őket

milyen összefüggésekben jelenítette meg.

Ezen szempont alapján is tipizálhatóak a pártok. Az első a személyközpontú (MDF,

Fidesz-KDNP), ezek után azok következnek, amelyekben a személy és a program egyaránt

hangsúlyos (Jobbik), a maradék pedig csak illusztrációként, háttérszereplőként jelenít meg

személyeket.

Az MDF épít legerősebben a képviselőkre, image kampány készítésével. A videó két

változatban készült el. Az egyik Bokros Lajos, míg a másik Habsburg György szemszögéből

mutatja be Magyarország és Unió kapcsolatát. Mindkettőjük esetében a szakértelemre helyezi

a hangsúlyt, arra, hogy ők miben tudnak hozzájárulni az ország Uniós képviseletéhez.

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

8

Habsburg Györgyöt családja veszi körül, és dolgozószobájában láthatóak elismert európai

közszereplőkkel (pl.: II. János Pál pápa) készült fotóik, melyek tárgyalóképességét és

nemzetközi ügyekben való jártasság kívánják bemutatni. Bokros Lajos, mint közgazdász és

tanár szerepel, ezáltal igazolva hozzáértését a gazdasághoz. Így tehát a személyek olyan issuet

sajátítanak ki (gazdaság, európai értékek), melyeket személyes képességei tesznek lehetővé.

A Fidesz-KDNP szintén image kampányt folytatott, azonban sajátos negatív formában.

A videóban csak Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon jelenik meg, vagyis a rivális párt

miniszterelnökei. Hozzájuk kapcsolja a már korábban elemzett negatív kulcsfogalmakat, így

készítve negatív imaget nekik. A FIDESZ-KDNP kampányához hozzátartoznak olyan

videónévjegyek is, melyekben a képviselőjelöltek mutatkoznak be. Ezek hosszabbak,

interneten elérhetőek, de igazán jelentősekké nem váltak, televízióban nem mutatták be.

A Jobbik jelenti az átmenetet. Míg a videó első részében egy szimbolikus kézfej

ábrázolja a magyarokat, illetve az Európai Uniót. Ők jelenítik meg a problémát, de a

megoldást már a Jobbik képviselői vezetik fel. Vagyis az átlag, közös problémák megoldása

nem csak, hogy a párttól, de annak képviselőitől várható. Ekkor a Jobbik képviselői kevésbé

ismertek,3 így szükség van bemutatásukra. Itt tehát szerepelnek a képviselők (Morvai

Krisztina, Vona Gábor, Balczó Zoltán) azonban nem ere épít a videó. A cél sokkal inkább az,

hogy megjelenjenek a párthoz köthető arcok, nem pedig kvalitásaiknak bemutatása. Egy új

pártról van szó, akinek szeretné egyszerre pártját és jelöltjeit is bemutatni, ezért alkalmazza

ezt a technikát. Az másik új párt, az LMP-HP ettől teljesen eltérő taktikát alkalmazott, erről

azokban a későbbikben írok.

Az MSZP két változatban készítette el szintén videóját, ez a két szereplő azonban az

átlagot testesíti meg, politikusokat nem szerepeltet. Apa és lánya a két szereplő, így testesítik

meg két generáció problémáit, és eltérő, de sok mindenben mégis azonos nézőpontját. A film

megjeleníti a jobboldal arcait is, a hangoskodó és romboló tüntetőket, negatív színben

tüntetve fel őket. Az MSZP ekkor nem rendelkezik olyan emberrel, akire fel tudná építeni a

kampányt. A hangsúlyt azonban mégsem a pártra, hanem a baloldalra helyezi. Így teremt

olyan értékeket, melyekhez párttól függetlenül, az egész baloldalt képviseli.

Az SZDSZ szintén nem szerepeltet politikusokat. Olyan csoportokat jelenít meg, akik

gyakran kiszorít a társadalom, általánosít és rosszul interpretál. A negatív leírások helyett

megmutatja, nevesíti és hozzánk közel állóvá teszi őket. Mindenki egyenlő, európai és magyar

3 A Medián kutatása alapján a választásokat megelőzően a megkérdezettek csupán 34%-a tudta, hogy Morvai

Krisztina Jobbik listavezetője. (Medián, 2009)

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

9

állampolgár, így a különbségtétel felesleges és bántó. Tehát valójában nem az egyes

csoportok és arcok lényegesek, hanem az állampolgár maga. Álláspontjuk szerint mindenki

egy állampolgár csak, de nincs egyedül, mert a közösség veszi körül. Összefoglalva tehát a

közösséget, az egységet és egyenlőséget helyezi előtérbe, az egyes arcok kiemelése helyett.

A leginkább személytelen az LMP-HP filmje. Ha meg is jelennek benne emberek,

azok gyerekek, akik csak szimbolikusan jelenítenek meg egy-egy issuet. Azonban olyan

egyetemes, közös értékeket jelenít meg, melyekhez szükségetlen is embereket szerepeltetnie,

hiszen mindenki azonosulhat velük, bárki képviselheti és magáénak tekintheti őket. A

gyerekek szerepeltetése pedig utal arra a jövő generációra, akinek az érdekében szükséges az

említett intézkedések meghozatala. Ez a kampány egy igazi issue kampány, melyben a

szereplők lényegtelenek, csupán az ügy, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés a

fontos.

Közös tendencia tehát, hogy inkább issue, mint image kampányokat látunk. Ennek

egyik oka, hogy mivel kevésbé tartják maguk a pártok is fontosnak ezt a választást, így nem

első vonalbeli politikusaikból állítják össze listáikat. Kevésbé ismert emberekre kampányt

építeni pedig nehezebb, így érdemesebb a hangsúlyt a párt egészére és annak programjára

fektetni.

Értékek Miután áttekintettem a pártok üzeneteit, és ismertettem az ezekhez rendelt arcokat,

megvizsgálom azokat az értékeket, amire a pártok felépítették a kampányt. Az értékek

szorosan összefüggnek az üzenettel, hiszen a tételmondat ezeken alapszik, és a kampány arcai

is ezt közvetítik. Ebben az aspektusban tendenciák nehezen felfedezhetők, hiszen az eltérő

pártok eltérő ideológiával és értékekkel rendelkeznek, hiszen így tudják magukat elkülöníteni

a vetélytársaiktól. Az értékek megkonstruálásának módszerében azonban vannak közös

pontok, melyek alapján rendszerezhetőek a pártok.

A pártok, az LMP-HP kivételével a többi párt értékeihez képest definiálják saját

értékrendszerüket is. Negatív utalásokat használnak a szerintük egy másik párthoz kötődő

értékre. Ezek jórészt a fogalmak újraértelmezéséből, általánosításából és eltúlzásából,

valamint korábbi politikai hibákra való reflektálásból állnak.

A Fidesz-KDNP saját rendszert nem is állít fel, csupán negatív jelentéstartalmú

szavakat sorol fel (hazugság, korrupció) és ezekre mondja, hogy elég. Mindezeket

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

10

természetesen, mint az MSZP érdemeit sorolja fel. Vagyis valódi értékeit nem ismerjük meg,

csak a közösség által egyébként is elítélt fogalmak elutasítására hivatkozik.

Az MDF szintén felsorol olyan hibákat (felelőtlen ígéretek, közpénzek kezelése),

melyekhez az ellenféllel szemben nem ért. A legnagyobb értéknek azonban mégis a

szakértelmet tartja. Habár a mostani „rossz” politikai módszerekhez nem értenek, az ország

érdekeinek megfelelő „jó” politikához igen. Vagyis így állítja kontrasztba a tudást, a

tudatlansággal, mely egyértelműen elítélendő részéről.

A Jobbik ugyanezt a módszert használja, de saját értékítéletét is megmutatja. A

munka, a rend, és a magyar érdekekkel szemben állítja fel az eddigi politikát, ami eddig

meglopva az állampolgárokat, bajt okozott.

Az SZDSZ állítja legerősebben kontrasztba saját értékeit más politikai pártokéval.

Ellentétpárokat használ, melyek egyik része negatív jelentéssel bír egy adott csoportra, míg ő

maga pozitívan írja le ugyanazt. Így mutatva be a rossz és a jó értelmezést. Továbbá

megjelennek benne olyan klasszikus liberális érékek, mint a jogegyenlőség vagy a szabadság.

Ebből a szempontból leginkább az MSZP-hez hasonlítható, aki szintén egy ideológiához jól

köthető értékeket kíván képviselni.

Az MSZP kontrasztja a jobb és baloldal ellentétén alapszik. A baloldalnak köszönhető

fejlődést állítja szembe a jobboldal pesszimizmusával. A tömeg véleménye és sodrása helyett

a saját utat, a haladást hangsúlyozza. Olyan univerzális értékrendszert állít fel, melynek

lényege nem változott 20 éven keresztül, és mely változatlanága mellett is képes a haladást

elősegíteni és reményt nyújtani a jövőben.

Végül pedig a sorba nem illő LMP-HP-vel zárok. Az üzenethez és az issuehoz

igazodva az értékek központjában a környezetvédelem, a jövő generációjának fenntartható

fejlődés, az igazságosság és az egyenlőség áll. Mivel a „zöld” fogalmakat más pártok nem

használják, így kisajátíthatta őket úgy, hogy nem kellett reflektálnia másokra. A másik két

érték pedig univerzális, vagyis ezek megkérdőjelezése is hasztalan.

Összefoglalva tehát a pártok, az LMP-HP kivételével másokhoz mérten értelmeztél

értékeiket is, így definiálva magukat. A következőkben áttérek az identifikáció utolsó

lépéséhez, az ellenségkép megkonstruáláshoz és megjelenítéséhez.

Ellenfél A politikai színtér mindig barát-ellenfél viszonylatában jelenik meg, így ebben a

részben megvizsgálom, mely párt kitől és milyen módszerekkel határolja el magát. Két

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

11

dimenzióban vizsgálom ezt a kérdést, mivel az ellenség definiálása nem minden esetben

kölcsönös. Így először megvizsgálom, hogy melyik párt kit nevez meg ellenfélnek, és őt ki

nevezi meg ellenfélnek. Ennek leírására egy skálát használok, melynek egyik végén állnak a

semleges pártok, másik végén pedig azok, akik a legtöbb esetben jelennek meg ellenfélként.

Fontos leszögezni, hogy nem azt vizsgálom, hogy ki lehetett reálisan a rivális. Ehhez ugyanis

az egész kampányt átfogóan kellene elemezni, hanem azt,hogy a videókban hogyan

konstruálják meg az ellenfelet, és milyen kontextusban jelenítik azt meg.

A hipotetikus skála nullpontja az LMP-HP. Hiszen kifejezett ellenség nem jelenik meg

a videójában, olyan értékeket jelenít meg, melyek nem zárnak ki senkit, bárki csatlakozhat

hozzájuk. Másik oldalról megközelítve, a lehet más a politika jelentheti minden eddigi

politikai erővel való szembenállást, de az issue jelleg miatt valódi ellenség nincs a

kampányvideóban. A többi párt filmjében sincs utalás rájuk, így ezen a téren is semlegesek

tudtak maradni. Ennek egyik oka lehetne a párt újszerűsége, azonban a Jobbik esetében

láthatjuk, hogy egy új politikai párt nem feltétlenül kell, hogy semleges erőként jelenjen meg.

Ezért az issue-jelleget nevezem meg okként, hiszen nincs olyan párt az akkori politikai

palettán, akik ezzel ellentétes issuet jelenítene meg.

A következő az SZDSZ, aki szintén nem jelenik meg a többi videóban. Illetve csak

akkor, ha a kezdetekben MSZP-SZDSZ kormányra történik utalás, azonban önálló pártként

nem hivatkoznak rá. Az SZDSZ ellenségképét a Jobbik testesíti meg, akik, mint

„árpádsávosok” a plakátokon is szerepelnek. Ennek az értékeitől határolja el magát, még ha a

valóságban nem is lehet rivális az eltérő értékekből következő élesen elkülönülő szavazótábor

miatt. Mivel azonban mindenkettőjük célja a belépési küszön átlépése, így ezen dimenzió

mentén válhatnak ellenfelekké. Az SZDSZ a Jobbik retorikájában megjelenő kirekesztett

csoportokat veszi védelmébe, így például a cigányságot. Ehhez ellentétpárokat használ,

melyik egyik fele a radikális kirekesztő beszédekből származik, és ehhez rendeli hozzá, a

befogadó és másképpen értelmezett interpretációját.

A skála következő pártja az MDF, aki szintén nem jelenik meg a kampányokban,

azonban ő már két ellenfelet is konkrétan meghatároz. Mivel az MDF a szakértelmet, mint

pártokon felüli erőt alkalmazza, így következhetne belőle egy valóban pártsemleges stratégia.

A videó két változata közül az egyik, amelyben Habsburg György szerepel, valóban nem

tartalmaz ilyen utalásokat, a szakértelemre és az európaiságra helyezi a hangsúlyt. A Bokros

Lajos-féle kampány ezzel szemben egyértelműen az MSZP-Fidesz-KDNP ellen határozza meg

magát. Olyan tevékenységekben való járatlanságot helyez előtérbe, mint a közpénzek

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

12

„eltapsolása” és a felelőtlen ígéretek. Mikor ezek a tevékenységek elhangzanak, megjelennek

a pártok logói a háttérben elhelyezett plakátokon, így biztosítva, hogy a szavazó a megfelelő

pártokra asszociáljon. Itt tehát nem értékek mentén való elhatárolódástól van szó, hanem a

kispárt félelméről a két oligarchikus pozícióban lévő párttól

A következőkben áttérek az utolsó kispártra, a Jobbikra. Ez a csoport a

legradikálisabb, ez folytatja a legagresszívebb retorikát, ebből következhetne, hogy a politikai

pártok mindegyiken erősen elhatárolódik tőle. Ezzel szemben azonban csak az MSZP, és az

SZDSZ utal rá. Az MSZP egyrészt a jobboldaliak jelzője, másrészt pedig a hangoskodó,

magyarkodó és rendbontó csoportokkal révén tesz említést. Ez a rendbontás, hangoskodás

éles ellentétben áll azzal a képpel, ahogyan a Jobbik saját magáról állít. Az ottani rend,

csendőrség helyett az MSZP rendbontó és hangoskodó Jobbik-képet mutat be. Az SZDSZ

szimbólumai is hasonlóak ehhez. Ott a Jobbik, mint a kirekesztő, megbélyegző és

szabadságellenes párt jelenik meg, akinek ezért veszélyes a politika egészére. Ami közös

mindkét jellemzésben, hogy a Jobbik egy olyan párt, amely közös kihívást jelent az egész

rendszer és a szabadság számára.

Annak ellenére, hogy a legesélyesebb pártkoalíció ekkor a Fidesz-KDNP4,

ellenségként csak az MSZP és az MDF említi meg. Az MSZP nem is közvetlenül a Fidesz-

KDNP-t nevezi meg, hanem a jobboldali sajtót és csoporttársakat. Ők azok, akik nem veszik

észre a fejlődést, és csak a bajokra koncentrálnak, így alkotva hamis képet az országról,

anélkül, hogy valóban érvelni tudnának és megoldással szolgálnának. Ezzel szemben

értelmezi magát az MSZP, mint aki látja a fejlődést, és a bajok ellenére reményt nyújt arra,

hogy megoldódjanak a fennálló problémák. Ez a viszony kétoldalú, hiszen a Fidesz-KDNP is

az MSZP-t jelöli meg vetélytársnak, erről azonban a későbbiekben kívánok szólni. Visszatérve

tehát a Fidesz, mint ellenfél megjelenítésére, az MDF említendő még. A már korábban

említett módon, a szocialistákkal egyenlőként kezeli a Fidesz-KDNP-t. Ebben a kontextusban

mindkét párt, a felelőtlen ígérgető, ami egyértelműen elitélendő érték. Annak ellenére tehát,

hogy a legnagyobb pártól van szó, nem közös ellenségként jelenik meg, hanem két eltérő

kontextusban. Az egyik a várható második helyezett esélyes legyőzője (MSZP), és mint a

politikai élet egyik felelőtlen irányítója (MDF).

Mintahogyan az EP választások megelőzték az országgyűlési választásokat, így

várható tendencia, hogy a kormánypártokra reflektálnak a szavazók: büntetik vagy továbbra is

4 A Medián felmérése alapján a választást megelőzően 60%-ot jósolt. (Medián, 2009)

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

13

támogatják őket. Ezért a legtöbb kritika a politikai pártok részről is ezt az oldalt érte. Az

MSZP-től legerősebben a Fidesz-KDNP határolódik el. Az MSZP a két kormányfő, Bajnai

Gordon és Gyurcsány Ferenc által jelenik meg, és hozzájuk kapcsolnak olyan negatív

jelenségeket, mint a hazugság. Ettől határolja el magát erősen a Fidesz-KDNP, és erre

mondja, hogy elég. Az MDF szintén közpénzek eltapsolásával vádolja, és a Jobbik is, a

jelenlegi helyzet felelőseként jeleníti meg. A közös ezekben a stratégiákban, hogy nem az

MSZP-vel mint párttal, hanem az MSZP-vel mint kormánypárttal szállnak szembe. Vagyis

nem az értékeit kérdőjelezi meg, hanem kormányzóképességét.

Mivel az ellenség konstruálásának tömör összefoglalása szövegesen nehéz volna, így a

főbb viszonyokat az 1. számú ábrán foglaltam össze. Ezáltal kívánom rendszerbe foglalni az

elmondottakat, illetve az ismétlések elkerülésre miatt, a kölcsönös viszonyokat.

1. ábra: Ellenség a kampányban, saját ábra

Sikeresség-eredményesség Az eddigiekben áttekinttettem a pártok célját, illetve hogy milyen eszközökkel

éltek ennek megvalósítása érdekében. Ebben a részben azt értékelem, mennyiben érték el a

kívánt eredményt. Természetesen más tényezők, mint például az alacsony részvételi arány is

hozzájárultak a végeredményhez, jelen dolgozatban azonban csak a kampány sikerességét

értékelem, és más külső tényezőkkel nem foglalkozom.

Az Fidesz-KDNP célja valósult meg a leginkább, hiszen szavazatok 56,36%-át

szerezte meg. (OVB,2009), amivel 14 mandátumhoz jutott. Ezzel párhuzamosan az MSZP

visszaszorult, 17,37 %-ra. (OVB,2009) Vagyis a Fidesz-KDNP és riválisa közötti különbség

megnőtt, a győzelem pedig tovább erősítette belpolitikai pozícióját. Az MSZP-nek nem

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

14

sikerült minimalizálnia a veszteséget, a Jobbik ugyanis csak egy mandátummal szerzett

kevesebbet nála. (OVB,2009). A kampányfilm azonban pont erre a két pártra fókuszált. Tehát

az eredményt tekintve nem voltak sikeresek az eszközök.

A Fidesz-KDNP sikeréhez hasonlót könyvelt el a Jobbik is. Célja volt, hogy

betörhessen a politikai életbe, és harmadik erőként valóban megjelent, alig elmaradva az

MSZP-től. A felmérések alulbecsülték a várható szereplését (Medián, 2009), ami a sikert még

inkább növelte. Ezzel szemben a másik új párt, az LMP-HP nem tudott mandátumot szerezni.

Mégsem tekinthető teljes kudarcnak, hiszen bekerült a politikai köztudatba, ezzel

megalapozva az országgyűlési választásokon való részvételt is. Vagyis célját részben elérte,

és új issuet is hozott a magyar belpolitikába.

Az MDF egy megszerzett mandátumával elérte azt a célját, hogy továbbra is

bennmaradjon. A várakozásokon felül teljesített, hiszen mandátumszerzése nem volt biztos.

(Medián, 2009) A sikeresség azonban mégis megkérdőjelezhető, hiszen ez az egy mandátum

nem biztosít jelentős befolyást, és politikai teret, nem tudta megalapozni ezzel az

országgyűlési választásokat.

A leginkább sikertelen az SZDSZ kampánya volt. Nem szerzett mandátumot, a vizsgált

pártok közül ő érte el legalacsonyabb eredményt, mindössze 2,16%-ot. (OVB, 2009) Nem

sikerült továbbá az újonnan érkező pártokkal előnyét sem csökkenteni, a Jobbik elleni

kampánya nem volt eredményes.

Összefoglalva tehát a Fidesz és a Jobbik érte el a kitűzött célt, az MDF és az LMP-HP

részsikert ért el, míg az SZDSZ és az MSZP kudarcot könyvelhetett el.

Összegzés Jelen esszében a 2009.évi EP választások kampányvideóit vizsgáltam, a közös

tendenciákra fókuszálva. A szöveges összefoglalás mellett az 1. számú táblázatban

összegeztem a dolgozat fő következtetéseit.

Először megvizsgáltam a pártok célját, melyek középpontjában már az országgyűlési

választásokra való előkészület állt. Ezek után áttekintettem a pártok üzeneteit, melyek

leginkább a változás köré csoportosultak. Az üzenetek mellett fontos a pártok értékeinek és

arcainak vizsgálta. A pártok inkább az issue kampányok felé hajlottak, a kisebb részük épített

csak egy konkrét személyre. Az értékeknél inkább egymással szemben határozták meg

magukat, mintsem, hogy saját értékrendszert vázoltak volna fel. A pártok többsége nem csak

az értékek szintjén, hanem konkrét események, emberek szintjén is megjelenítette az

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

15

ellenfelet, így definiálva önmagát. A kampányok eredményessége szintén eltérő,

összességében inkább sikertelenek a pártok céljainak tükrében.

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

16

2. ábra: A kampányok jellemzőinek összefoglalása

Cél Üzenet Arcok Értékek Eredményes

ség

Fidesz-

KDNP

Szavazatmaximaliz

álás, az MSZP

visszaszorításával

Elég! Bajnai Gordon

Gyurcsány

Ferenc

hazugság,

korrupció,

munkanélkülis

ég ellen

A kitűzött

cél elérése

Jobbik Bejutni a politikai

versenybe/átlépni a

bejutási küszöböt

Magyarország a

magyaroké!

Morvai

Krisztina,

Vona Gábor,

Balczó Zoltán,

EU-t

szimbolizáló

kéz

rend, munka,

tanulás

A kitűzött

cél elérése

LMP-

HP

Bejutni a politikai

versenybe/ átlépni

a bejutási küszöböt

Lehet más a

politika

gyerekek környezetvédel

em,

fenntartható

fejlődés

igazságosság

egyenlőség

Részsiker:

megjelenés

a

politikában,

mandátum

nélkül

MDF Bennmaradni a

politikai

versenyben/átlépni

a bejutási küszöböt

1.Új kiegyezés kell

Magyarországnak,

új kiegyezés kell

Európának.

2.Magyarországnak

szakértelem kell,

itthon és

Európában.

Habsburg

György

Habsburg

György

szakértelem Részsiker: 1

mandátum,

bennmaradá

s elérése

MSZP A Fidesz előnyének

minimalizálása

fejlődés, remény,

megoldjuk

Apa-lánya

hangoskodó,

romboló

tüntetők

baloldali

értékek,

fejlődés

Kudarc,

különbség

növekedése

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

17

SZDSZ Bennmaradni a

politikai

versenyben/átlépni

a bejutási küszöböt

Egy vagy, de nem

vagy egyedül

200.000 ember

jogaiért,

biztonságáért és

európai jövőjéért

kirekesztett

csoportok

(Árpi, Kati,

Lali)

biztonság,

európaiság,

egyenlőség

Kudarc,

mandátumot

nem szerez

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

18

Ábrák jegyzéke 1. Ábra: Ellenség a kampányban

2. Ábra: A kampányok jellemzőinek összefoglalása

Hivatkozásjegyzék I. Statisztikák

1. Europarl.europa.eu(2011): Részvételi arány az európai választásokon 1979-2009

Elérhető:http://www.europarl.europa.eu/parliament/archive/elections2009/hu/turno

ut_hu.html

Letöltve: 2011.11.01 15:37

2. Medián (2009): Ingerküszöb

Elérhető: http://median.hu/object.6a92e345-e56e-4c97-a967-3f10ef9b69ad.ivy

Letöltve: 2011.11.01. 18:31

3. OVB (2009): Az Európai Parlamenti választás összesített eredménye

Elérhető: http://www.valasztas.hu/hu/ep2009/7/7_0_index.html

Letöltve: 2011.11.02. 1:54

4. OVB (2010): Összehasonlító adatok a választáson 19:00 óráig megjelentek

arányáról

Elérhető:http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/352/352_0_index.html

Letöltve: 2011.11.01. 18:16

II. Kampányvideók

1. European Green Party (2009): Think Big - Vote Green European Green Party 2009

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=z4dk1x8e5xs&list=PL69734C197C9

A0931&index=9&feature=plpp_video

Letöltve:2011.11.02. 2:01

2. Fidesz-KDNP (2009): EP 2009- a Fidesz kampányfilmje

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=QLNn-

u8ErNk&feature=BFa&list=PL69734C197C9A0931&lf=mh_lolz

Letöltve: 2011.11.01. 22:01

3. Jobbik (2009): Jobbik kampányfilm-2009 EP-választások

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=8fgvA4G-

OWo&feature=BFa&list=PL69734C197C9A0931&lf=mh_lolz

Letöltve: 2011.11.01. 21:59

4. LMP-HP (2009): LMP-HP EP választási kampány

Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói

E5XGQG

2011.11.02.

19

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=Nd3X4OL4YYQ&list=PL69734C197

C9A0931&index=7&feature=plpp_video

Letöltve: 2011.11.02. 01:59

5. MDF (2009): Bokros Lajos nem ért a divathoz

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=fPwu9HlhVDk&list=PL69734C197C

9A0931&feature=mh_lolz

Letöltve: 2011.11.01. 21:57

6. MDF (2009): Habsburg Györgynél akadnak jobb focisták

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=M7h9xWGryYo&list=PL69734C197

C9A0931&index=8&feature=plpp_video

Letöltve: 2011.11.02. 01:57

7. MSZP (2009): MSZP EP kampányfilm-lány

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=aoMcQSua_i0&feature=BFa&list=PL

69734C197C9A0931&lf=mh_lolz

Letöltve: 2011.11.01. 22:03

8. MSZP (2009): MSZP EP kampányfilm-férfi

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=tHWWi8Np9ZU&list=PL69734C197

C9A0931&index=6&feature=plpp_video

Letöltve: 2011.11.02 02:03

9. SZDSZ (2009): Az SZDSZ kampányfilmje az Európai Parlamenti választásokra

Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=tTcFX8uga-

c&feature=BFa&list=PL69734C197C9A0931&lf=mh_lolz

Letöltve: 2011.10.01. 21:58