Jegyzőkönyvvezetési előgyakorlat · 2 Nyelvhelyességi gyakorlatok Alapvető követelmény,...
Transcript of Jegyzőkönyvvezetési előgyakorlat · 2 Nyelvhelyességi gyakorlatok Alapvető követelmény,...
Jegyzőkönyvvezetési előgyakorlat
Összeállította: Veres Gabriella
Nyíregyháza
2012
2
Nyelvhelyességi gyakorlatok
Alapvető követelmény, hogy a jegyzőkönyvvezető jó helyesíró legyen, ismerje a magyar nyelv
szabályait, emellett az átlagosnál jobb stilisztikai készséggel rendelkezzen. Ezeknek a
képességeknek, készségeknek a fejlesztése történhet a nyelvi, nyelvhelyességi feladatokkal.
1. Gyűjtsön szinonimákat!
Ennek a feladatnak a célja a szókincsbővítés, de egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy elkezdjük
összeállítani az áthidaló kifejezések gyűjteményét, amelyet a tanulók majd a jegyzőkönyvek
készítésekor használhatnak. Kiadhatjuk a feladatot úgy is, hogy előre meghatározzuk, milyen
jelentésbeli, hangulati, fokozati stb. összefüggés legyen a szavak között, de ezt megbeszélhetjük
utólag is, amikor a tanulók felolvassák megoldásaikat.
megy, .....
elmond, .....
elad, .....
azonnal, .....
megnyerő, .....
tájékoztat, .....
hibás, ..... stb.
2. Egészítse ki!
Az állandó határozók helyes használatának gyakorlására alkalmas ez a feladat: egészítsük ki a
megfelelő vonzatokkal a szavakat és gyűjtsünk még hasonlókat!
aggódik ..... figyelembe ..... gondolkodik .....
bízik ..... gondoskodik ..... hatályba .....
bizalmatlan ..... hűséges ..... ragaszkodik .....
büszke ..... tisztában van ..... védekezik .....
3. Találja ki a jelentését!
Néhány jelentéssűrítő szóösszetételt körülírtunk, helyettesítse őket a megfelelő összetett szóval!
(Lényeglátó és tömörítő képesség fejlesztése.)
Fémpánttal a fejre helyezhető hallgatókészülék .........................
Fülbe helyezhető apró hallgatókészülék .........................
Lábszárközépig érő nadrág, melyet csizmába dugva viselnek .........................
Olyan személy, aki előszeretettel gyűjti a híreket, s adja is tovább .......................
Egybeszabott, hosszú ujjú, nadrágos ruhadarab .........................
Táskához hasonló alakú és nagyságú rádió .........................
Munkára fordított idő .........................
Boréhoz hasonló ízű .........................
Lakásért fizetett bér .........................
3
4. Keressen minél több elő- és utótagot a szavakhoz!
Például:
eszmény — — mutató
fény — — zavar
arc — kép — regény
helyzet — — ernyő
város — — magnó stb.
Tető, hír, írás, pénz, áru stb.
5. Mondja meg a következő idegen szavak magyar jelentését!
monumentális diszkont
alternatív pluralizmus
szuverén szubjektív
objektív kooperáció
monetáris datál
inkasszál frakció
6. Oldja fel a rövidítéseket, mozaikszavakat!
ÁVÜ MNB KRESZ
MÚOSZ KDNP ENSZ
MSZOSZ MTI MÁV
MTA MTV APEH
7. Írja le a következő jelzős szószerkezetek ellentéteit!
Száraz idő ..............................
Száraz stílus ..............................
Száraz bőr ..............................
Száraz kenyér ..............................
Száraz ember ..............................
Száraz malom ..............................
Száraz ruha ..............................
Száraz bor ..............................
8. Helyettesítse a mondatok kötőszavait más kötőszavakkal!
Megsütöttem a tortát, noha sok dolgom volt.
Mind a cipőm, mind a ruhám drága volt.
Kirándulni akartam menni, azonban esni kezdett.
4
9. Fogalmazzon egy-egy mondatot a következő szavakkal!
A hangalak – jelentés összefüggés és a jelentéskülönbségek fontosságának beláttatására alkalmas
ez a feladat.
áru - árú helység - helyiség
egyenlőre - egyelőre híres - hírhedt
egyhangúan - egyhangúlag interpellál - interpretál
élenjáró - élen járó íztelen - ízetlen
fáradság - fáradtság másolat - másodlat
10. Javítsa ki a képzavart!
Beledőlt a csávába.
Túljutottak a munka oroszlánrészén.
Majd csak zöld ágra jut ő is.
Figyelmeztettem, hogy megüti a lábát.Fogához veri a krajcárt.
Túlságosan hosszú lére hagyta a mondandóját.
Nem szabad félkézről vennie a betegségét.
Nehéz fába vágta a fejszéjét.
Nem enged a 21-ből.
11. Javítsa ki a következő mondatok terpeszkedő kifejezéseit!
Köteles intézkedni a kár megállapítása iránt.
A tervező nyilatkozott a szabályszerű működés tekintetében.
Az igazolás csak a következő feltételek mellett adható ki.
Hűtlenség miatt váddal illette.
A vezetőség részéről már történt intézkedés.
Döntésüket megfontolás tárgyává tesszük.
12. Pótolja a hiányzó írásjeleket a szövegben!
A kijelentő mondat végére pontot a kérdő mondat végére kérdőjelet a felkiáltó a felszólító és az
óhajtó mondat végére felkiáltó jelet teszünk az összetett mondat tagmondatait vesszővel
bizonyos esetekben kettősponttal pontosvesszővel gondolatjelekkel választjuk el egymástól az
alárendelt mondat végére a főmondat jellegének a mellérendelt összetett mondat végére pedig
az utolsó tagmondat jellegének megfelelő írásjel kerül.
13. Szüntesse meg a fogalmazás egyhangúságát!
Még mindenütt sötétség és csönd van. A víz nyugalomban van. Egy ember van csak a parton,
horgászbot van a kezében. Hideg van, mert ilyenkor hajnalban még harmat és nedvesség van a
füveken. A horgász előtt a végtelen víztükör van, jobbra van a nádas. Abban van a halak
tanyája. Onnan lehet várni őket, ha már nem lesz olyan sűrű a sötétség. De most még nincs
kapás, csak remény, hogy később jó lesz a fogás.
5
14. Szólás- és közmondás-hívogató!
A megadott szavakhoz gyűjtsön minél több szólást vagy közmondást, amely tartalmazza az alapszót,
és sztenografálja is!
Például:
FEJ: Töri a fejét. Fején találta a szeget. Fej-fej mellett haladnak. Fejjel megy a falnak. A
fejéhez verték a liszteszsákot (vagyis megőszült). A fejére nő. A fejemet teszem rá. Csak a
fejét, hogy meg ne sántuljon!
Kutya, macska, víz, zsák, szív, stb.
15. A tagolatlan alapmondatot tördelje szavakra és alkosson mondatokat!
Kiazahíreskortársfestő?
Apapírcsúszdánérkezettaraktárba.
Nelőjerrebolondembervanittlátod.
16. Mit jelent a szó és mely tulajdonnévből származik?
Boszton, zserbó, manzárd, panama, jéger, stb.
17. Kétféleképpen lehet központozni a következő szövegeket. Próbálja ki!
„A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem.”
(Az esztergomi érsek Bánk bánhoz írt levelében fellelhető, klasszikussá vált mondat.)
Felhasznált irodalom:
Hernádi Sándor: Szópárbaj
Helyesen, szépen magyarul
Helyesírási önképző
Észtekergető
Szende - Szabolcs: Helyesírás lépésről-lépésre
6
Címadási gyakorlatok
A cím: Szellemi alkotásnak a tartalomra utaló rövid megjelölése.
A cím legyen rövid, találó, utaljon a tartalomra, de legyen figyelemfelkeltő is. Természetesen más
címet adunk irodalmi, tudományos, népszerűsítő cikkeknek, egyrészt témájukból következően,
másrészt attól függően, milyen profilú, stílusú újságban, folyóiratban stb. kívánjuk megjelentetni.
Adjunk a cikkeknek több címet, és beszéljük meg, milyen újságban jelenhetne meg.
Adjon címet a cikkeknek!
1. “Bár már sok ezer éve halott, elmondható, hogy a jelek szerint csöppet sem rajong a
látogatókért. Tut-Anch-Amon (Tutenkámen) fáraóról van szó, akinek sírját századunk húszas
éveiben fedezték fel, és akinek megtalálói - állítólag - különféle rémes halállal vettek búcsút a
földi léttől. Bár a “fáraó átkát” tudományos kutatások nem erősítették meg, a mostani
események ennél sokkal egyértelműbbek. A fáraó sírboltját ugyanis 1991-ben be kellett zárni.
Kiderült, hogy nem bírja el a napi háromezer(!) látogatót. A sírbolt felbecsülhetetlen értékű,
háromezer éves falfestményei kifakultak, sok helyütt sötét folt jelent meg rajtuk. Kiderült, hogy
inkább a turisták átkától kell tartani, mintsem a fáraóétól: a napi több ezer ember kilégzése
tönkre teszi a sírbolt mikroklímáját. A restaurálás után napi néhány százra korlátozzák a
látogatók számát.”
2. "Ujjal nem szabad belenyúlni, ostyát osztogatnak, azt lehet belemártani a világ első
csokoládémúzeumának szökőkútjába, amelyben természetesen nem víz, hanem 200 kiló langyos
csokoládé bugyborékol. A kölni Stollwerck gyár birtokosa, Hans Imhoff 53 millió márkát
áldozott a Rajna-parti, tengeri torpedót formázó épületre és tárgyaira. A hét végén megnyílt
múzeum a kakaóültetvénytől kezdve az árusító automatákon át a csokoládékülönlegességekig
mindent bemutat, amit érdemes tudni a csokoládéról. A különleges tárgyak közé tartozik például
egy gramofon, amelyen csokoládélemezt lehet lejátszani."
3. "Szekrényben lévő ruháinkat többféle módon védhetjük meg. Az egyik: kisebb fedeles
dobozokat töltsünk meg faszénnel, és a dobozok tetejét lyukasszuk ki, így tegyük a szekrény
aljára. A faszén magába szívja a nedvességet. A másik: néhány krétarudat összekötve akasszunk
fel a szekrényben úgy, hogy ne érjenek a ruhákhoz. A molyok ellen a molyirtón kívül tegyünk a
gyapjúkabátok zsebébe néhány szem szegfűszeget, a kisebb gyapjúholmit pedig csomagoljuk
alufóliába."
4. “Ma már a szakemberek körében is terjed az a nézet, hogy a fejlődő országoknak nem
feltétlenül a legfejlettebb technikára van szükségük. E felismerés jegyében született meg a
lábbal hajtható vízemelő szerkezet ötlete, melyet a Fülöp-szigeteken hoztak forgalomba. A
szivattyú majdnem minden eleme bambuszból készült. Percenként százötven liter vizet lehet
segítségével három méter magasba “pedálozni”, viszonylag csekély fáradsággal. S ami legalább
ilyen fontos, a gép mindössze harminc dollárba kerül.”
5. "Három huszonéves bolgár fiatalasszony - páratlan merészséggel - labdarúgó játékvezetőnek
jelentkezett. Mi több, számos férfikollégájuknál jobb eredménnyel le is vizsgáztak. Így ők adták
fel a leckét a Játékvezetői Testület vezetőinek, akik szerint valóságos forradalom kellene ahhoz,
hogy a futball férfi-centrikus világában egy nő akarjon kordában tartani 22 mindenre elszánt
fickót."
Címadási gyakorlat
7
6. "John Massis a világ legerősebb fogú embere. Helikopter felszállást akadályozott meg,
elvontatott egy 140 tonnás vasúti kocsit, úgy, hogy a drótkötél végébe beleharapott és csupán a
fogai erejében bízott. Négy éve 230 kilót emelt fel ilyen módon, tizenöt centiméter magasra."
7. "Negyvenegy német iskolában dohányzásellenes tantárgyat vezettek be. Az órákat orvosok
tartják négy héten át a tizenhárom éves korosztálynak, mert ők a leghajlamosabbak arra, hogy
dohányozni kezdjenek. A tananyagban előadások szerepelnek, videofilmek a nikotin és a
kátrány káros hatásáról, viták az utánzási hajlamról, a dohányzás megítéléséről. Az orvosok fe l
szeretnék mérni, hogy a tantárgy hatására hány tanuló állt ellen a dohányzás csábításának."
8. "A közhiedelem szerint Pompeit időszámításunk 79. évében lávaömlés pusztította el. Állítólag a
megkeményedett lávaréteg konzerválta a lakóházakat, villákat, középületeket, az áldozatok
holttestét is. Ez azonban nem így van! Már a 63. évben földrengés pusztította a várost, és a
lakosság még az újjáépítésen fáradozott, amikor a Vezúv 79. évi kitörésének mérges gázai
megölték Pompei kb. kétezer polgárát, azokat, akik nem menekültek el idejében. Az áldozatok
testét a vulkáni hamu konzerválta."
9. "Aki nehezen tud megjegyezni nevet vagy telefonszámot, annak a rövid távú memóriáját kell
fejlesztenie. Az erlangeni egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a rágógumi használata - miként az
ujjal való ideges dobolás is - javítja a koncentrálóképességet, a memóriát. A rágás ugyanis az
agykéreg mozgató sejtjeit aktivizálja, így javul az agy oxigénellátása és működése."
10. "Koronázási jelvényeink Európa egyik legépebben megmaradt középkori együttese. Ez a
megkülönböztetett tiszteletnek köszönhető, amellyel az egész nemzet évszázadokon át a koronát
és a többi jelvényt: a jogart, a palástot, az országalmát és a kardot körülvette. A koronázási
jelvények a magyar történelemben különös jelentőségre tettek szert. A közvélemény csak akkor
tekintette valóban érvényesnek a koronázást, legitimnek az uralkodót, ha a hagyományosan
használt jelvényeket állította az államiság középpontjába. A jelvényeket ugyanis az államalapító
Szent István király örökségének tartották és tartják."
11. "Aki úszni tanul, biztosan tamáskodva fogadná, hogy van a világon egy olyan tenger, amelynek
a vizében holtbiztos, hogy nem süllyedne el. Pedig ez csak egy az Izrael és Jordánia határán
fekvő Holt-tenger sok-sok csodája közül. Történelmi emlékekben, régészeti leletekben,
szépségekben is gazdag ez a táj."
12. "Kézfogás alkalmával először a nő nyújtja a kezét vagy az idősebb, a magasabb rangú. A nevét
viszont az mondja elsőnek, akinek kezet nyújtottak. A kézfogás legyen határozott, de nem
ujjpercropogtató. A kesztyűt le kell venni, legfeljebb a leheletvékony estélyi vagy nyári kesztyű
maradhat."
13. "Múzeumokban sokan csodálkoznak a rövid ágyak, a kisméretű páncélöltözetek láttán. Ekkorák
voltak az elődök? Nos, 1880-ban 165 centiméter volt az átlagmagasság. 1972-ben már 172. Egy
mai gyerek átlagosan 2 centiméterrel növi túl a szüleit. A városlakók magasabbak, mint a
falusiak, a sivatagban és a sarkokon élő nagyobbak, mint a mérsékelt égövi emberek. A miértre
még nincs válasz."
14. "A számítógép képernyője előtt végzett többórás munka megerőlteti a szemet. Aki hosszabb
időt tölt számítógép előtt, jól teszi, ha sokat pislog, mert így fokozódik a szem
nedvességtartalma, s ez mérsékli a szem megerőltetését. Hasznos lehet az is, ha a számítógéppel
dolgozó időnként lehunyja a szemét."
Címadási gyakorlat
8
Találjon ki történetet az alábbi címek alapján!
1. Rovarszerű robotok
2. Figurák a kazettában
3. Kit szeretnek a cápák?
4. A világ legkisebb lovai
5. Coca-cola a Vörös téren
6. Iszákos méhek
7. Mutasd a kezed, megmondom, ki vagy !
8. Csipkés, fodros, rojtos
9. Fényűző fészkek
10. Feleségfalazó
11. A tizennegyedik vendég
Kulcsszó keresése
9
Kulcsszó keresése
Ez a feladat hasonló a címadáshoz, azzal a különbséggel, hogy a kulcsszó a szövegben
megtalálható. A kulcsszó a szövegben a legkisebb olyan értelmes egység, amely megjelöli a teljes
szöveg vagy a bekezdés mondanivalójának lényegét. Lehet egyetlen szó, összetett szó, szókapcsolat.
Elhelyezkedhet a szöveg elején, közepén vagy végén.
Keresse meg a kulcsszót!
1. “A vízjel onnan kapta a nevét, hogy vízbe áztatott papíron látható marad, ha valódi. A hamis
vízjel a vízbe áztatott papírról ugyanis eltűnik. Az írópapírok többsége ma is tartalmaz vízjelet.
Az iskolai füzetek lapjait fény felé fordítva gyakran fedezhetjük föl rajtuk a Fűzfői Papírgyár
vitorlás hajóit, a Diósgyőri Papírgyár cserfaágát vagy egyéb gyárak rajzolatait.”
2. “A tenyéren látható vonalak, jelek nem a véletlen művei. Több ezer éve bizonyított tény, hogy
legbensőbb, sokszor még általunk sem ismert, vagy be nem vallott, netán elleplezett
intimitásaink ott rejtőznek a tenyerünkön, amelyek a tenyér-jellemrajz segítségével
kimutathatók.”
3. “A repülés történetében és jelenében igen sok, a szokásostól eltérő, gyakran meghökkentő
külsejű repülőgépet ismerünk. Az emberek fantáziáját különösen megmozgatja az azonosítatlan
repülő eszközök léte, időnkénti tömeges megjelenése. Valójában az UFO-eseteknek vélt
észlelések többsége jól meghatározható légköri-fizikai jelenségekre vezethetők vissza.”
4. “Az embernek ez a mozdulata a tetszés, a meglepő és jóleső élmény szülte érzés hangos
kifejezésére szolgál. A tetszésnyilvánítás e módja az emberiség történetével egyidős. Az ókori
Rómában háromféle tapsot különböztettek meg a színházi előadások, szónoklatok nagysága
szerint: kis tetszés: ujjcsattintás, nagyobb siker: jobb kéz ujjaival bal tenyérbe csapkodás,
legnagyobb siker: mindkét tenyér összecsapása.”
5. “Oslo környékén katonák szállásaként szolgál az az épületegyüttes, melynek 4 kapuja van,
minden évszakra egy. Tizenkét kéménye, ahány hónap van az évben, 52 szobája, amely a hetek
számával azonos. Minden napra jut egy ablak a 365-ből. Valamennyi ablak 24 részre van osztva,
amely a napi óraszámot jelképezi. Ez a világ legfurcsább kaszárnyája.”
6. “Sokak közkedvelt eledele a gomba, amit szinte egész évben beszerezhetünk. Akik azonban nem
ragaszkodnak a frissen szedett alapanyaghoz, egy-egy gombaszezonban nagyobb mennyiséget
vásárolva, azt tartósítva, egész idényre biztosíthatják a család gombaszükségletét. A
gombatartósítás egyik legegyszerűbb és legrégibb módja a sózás. Arra azonban ügyelni kell,
hogy csak teljesen egészséges gombát szabad így tartósítani.”
7. “Az 1700 négyzetméternyi vászon - a hátára vasalt üvegszálas japán anyaggal - négy tonnát
nyom. Nem csoda, ha szigorú kezelési, tárolási szabályok vonatkoznak rá. No, persze, nem az
üres vásznat kell ily módon védeni, sokkal inkább a látványt, amely a hatalmas vászonról tárul
elénk: Feszty Árpád Körképe: A magyarok bejövetele.”
8. “Tudományosan bizonyított, hogy a csók éltet. Tulajdonképpen érzelmi jelbeszéd ez: a
gyengédség, a rokonszenv, a szerelem kifejezője. Minden hiedelemmel ellentétben még
egészséges is, mivel csókolózáskor a szervezet olyan kémiai anyagot állít elő, ami erősíti az
immunrendszert. Ezenkívül egy szenvedélyes csók több kalóriát fogyaszt, mint 15 pernyi úszás
vagy hegymászás. Még egy érv mellette: ránctalanít, ugyanis 29 arcizmunkat mozgatja meg (a
nevetés csak tizenhetet). Így lehet ránctalanítani és egészségesen élni olcsón és élvezettel.”
Kulcsszó keresése
10
9. “Mivel az árvíz sok ezer négyzetkilométer trópusi esőerdőt elárasztott, szokatlan új iparág jött
létre Brazíliában: a víz alatti fakitermelés. A hátukon oxigénpalackot viselő favágók ötven méter
mélységbe is lemerülnek. Nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk dől a fa, mivel azok a víz alatt
"felfelé zuhannak". A fatörzseket ezután fűrésztelepekre úsztatják. Azért a vízi favágásnak is van
veszélye: 1990-ben az egyik favágót piranha harapta meg, ez a kicsi, de annál veszedelmesebb
ragadozó halfajta.”
10.“A világ hét csodája az ókorban készült hét legcsodálatosabb és leghatalmasabb művészi alkotás
összefoglaló neve. Ezek: az egyiptomi piramisok, a Nagy Sándor által épített világítótorony,
Apollón napisten 34 m magas szobra, egy görög mauzóleum, a babiloni függőkert, Artemisz
vadászisten temploma és Pheidiász Zeuszt ábrázoló alkotása.”
11.“Először kitalálták a kereket, majd variálni kezdték a dolgot. Egymás mellé tették, ez lett a
kordé. Összeszedtek négyet, ez lett a kocsi. 1817-ben egy német erdőmester elunta a gyalogos
erdőkerülést, és bajára gyógyírként feltalált egy járgányt: egymás mögé szerkesztett két kereket .
Így született meg a drótszamár, vagyis a kerékpár.”
Írjon cikket a következő kulcsszavak alapján!
1. Stracciatella
2. Jégember
3. “Spártai” óvodás
4. Vízicross-verseny
5. Óriástojás
6. Pótkérdés
11
Tételmondat keresése
A tételmondat az adott írásmű központi gondolatát fejezi ki. A kulcsszóhoz hasonlóan állhat a
bekezdés vagy a szakasz elején, közepén vagy végén. Mindhárom esetben más-más funkciót tölt be.
Ha a bekezdés elején áll a tételmondat, megjelöli a központi gondolatot, elindítja a mondanivalót. A
további mondatok kifejtik, részletezik vagy alátámasztják a tételmondat megállapítását.
A bekezdés közepén álló tételmondat mintegy összefoglalja az addig elhangzottakat, leírtakat, de
tartalmaz valami olyan új információt, amellyel továbblendíti, továbbviszi a gondolatot.
A bekezdés végén álló tételmondat összefoglalja a szakaszban részletezett gondolatokat, mintegy
megerősítve a mondanivaló fontosságát.
Keresse meg a tételmondatot!
1. “A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat. Egyáltalán nem vagytok hasonlóak a
rózsámhoz - mondta nekik. Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki,
és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan
közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már
egyetlen az egész világon. ....
Azzal visszament a rókához.
Isten veled mondta.
Isten veled mondta a róka. Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az
ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan ismételte a kis herceg, hogy jól az
emlékezetébe vésse.”
(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)
2. “A téli tücsök szomorúan üldögélt az ablakpárkányon. Igazán nem is tudta, hogy mitől szomorú,
csak szomorú volt, és nem volt semmihez kedve. Még az írógépet is kikerülte, annyira szomorú
volt, mikor felugrott az ablakpárkányra, még az írógép billentyűjét lenyomni sem volt kedve. Ült
szemben a fehér világgal, a behavazott háztetőkkel, ágakkal, villanydróttal, csak ült szemben, és
nagyokat sóhajtott. Nem tudott beletörődni, hogy téli tücsök lett, magányos téli tücsök. Mikor
már eleget sóhajtozott, törni kezdte a fejét, hogy mit csináljon. - Mit csináljak, hogy ne legyek
szomorú? Mit is csináljak? ... Mégis lenyomok egy billentyűt! - határozta el magát a téli tücsök
Az is valami, ha ugrok egyet! ... És a téli tücsök odament az írógéphez, s lenyomott egy
billentyűt.”
(Csukás István: A téli tücsök meséi)
12
3. Képzeljük el, milyen volt a kőkorszakbeli ősemberek élete. A férfiak vadásztak, az asszonyok
gyűjtögetéssel foglalkoztak. Összeszedtek minden, ami csak ehető volt. A növények termését,
gyökereket, gumókat, hagymákat. Gyűjtögetés közben bizony elpotyogtattak belőlük a tábor
körül. Így vették észre, hogy az elhullajtott magból tavasszal növény kelt ki és termést hozott.
Hosszú ideig tartott ugyan, amíg erre rájöttek, de akkor aztán maguk is megpróbálkoztak a
dologgal. Néhány magot a földbe dugtak. És valóban, kinőtt belőlük a növény - egy magból sok
mag termett! Így tehát a ház körül gazdálkodó asszonyok fedezték fel a földművelést.
4. Kolumbusz Kristóf nevéről mindannyiunknak Amerika felfedezése jut eszünkbe. Pedig
felfedezett ő mást is. Nevéhez fűződik ugyanis egyik szóláshasonlatunk keletkezése. A látszólag
nehéz, voltaképpen azonban igen könnyű feladatok jellemzésére azt szoktuk mondani:
“Egyszerű, mint Kolumbusz tojása”. A mendemonda szerint sok tudós ember törte már a fejét
azon, hogyan lehetne egy sima asztalra rátenni egy tojást, hogy a tojás megálljon a hegyén.
Állítólag éppen Kolumbusz Kristóf jött rá a megoldásra: gyengén hozzáütötte a tojást az asztal
lapjához.
5. Az Egyesült Államok lakóinak - hivatalos adatok szerint - már csak 28 százaléka dohányzik. A
dohányzásellenes kampányok már eddig is jelentős eredményeket hoztak, hiszen 30 év alatt 20
százalékkal csökkent a nikotinélvezők száma. Azonban gyorsítani szeretnék a folyamatot. Éppen
ezért soha nem látott méretű dohányzás elleni programot jelentett be az amerikai kormány. Az
egészségügyi és szociális miniszter szerint a 135 millió dolláros program 4 és fél millió
felnőttnek segít majd abbahagyni a dohányzást, kétmillió fiatalt pedig megóv attól, hogy
rászokjon.
6. Amikor 1797-ben megérkezett Londonba az első példány bőre, a biológusok eleinte azt hitték: a
kacsacsőrű emlős csak tréfa, biztosan egy ügyes kezű kínai balzsamozó járatja velük a bolondját.
Azonban rá kellett jönniük, hogy az állat valóban létezik. A kacsacsőrű emlős Ausztrália
különleges állatvilágának egyik leghíresebb képviselője. Az állatvilág “különcének” nevezik.
Emlősállat, de ugyanakkor tojásokat rak, kicsinyeit szoptatja, pedig nincs is emlője, ezenkívül a
külseje is rendkívül furcsa: a lába úszóhártyás, a csőre meg olyan, mint a kacsáé, a farka széles
és lapos, puha barna szőre a hódéhoz hasonlít. Nagyon jó úszó, folyóban él. Csőre segítségével
tájékozódni is tud, ugyanis ez amolyan radarféle, amely felfogja a rákok által kibocsátott
elektromos impulzusokat.
7. A Levi Strauss cég alapjait egy bajorországi méteráru-kereskedő legkisebb fia, Levi Strauss rakta
le a múlt század ötvenes éveiben. 1849-ben kitört a kaliforniai aranyláz, a gyors meggazdagodás
reményében a vidéket ellepték a kalandorok. Levi 1853-ban San Franciscóba utazott. Ő azonban
sátorponyvát akart eladni az aranyásóknak, hogy ezzel alapozza meg a jövőjét. Ám hamarosan
kiderült, hogy az aranyásóknak nem sátorponyvára, hanem olyan erős nadrágra volt szükségük,
amely ellenáll az aranyásással járó viszontagságoknak. Levinek mentőötlete támadt: a nyakán
maradt több végnyi ponyvával felkeresett egy szabót, s vászonoverallt készíttetett vele. A Levi's
- amelyet viselői kezdettől ezzel a névvel illettek - óriási sikert aratott, s ez a siker máig tart.
13
8. "Olyan fényes, mint Salamon töke" - szokták mondani arra, amit úgy kisuvickoltak, hogy
ragyog. E sokat emlegetett mondás, amelyet olykor a bibliai Salamon királlyal hoznak
összefüggésbe, már számos tévedésre is okot adott, noha története roppant egyszerű. Midőn
Salamont - nem a bibliait, hanem a kétszer is megkoronázott, hányatott sorsú magyar királyt -, I.
László bezáratta a ma éppen róla Salamon-toronynak nevezett visegrádi toronyba, minden este
töklámpást tétetett a börtönéül rendelt toronyszoba ablakába, hogy hívei, azaz a kunok lássák, él
még a királyuk. El is zarándokolt pár kun minden áldott este a torony lábához ellenőrizni,
fénylik-e odafönt Salamon töke. S mivel minden este fénylett, békésen hazatértek. Így ment ez
egészen István szentté avatásáig, mikor is Salamon kiszabadult. De hát a mondások a királyoknál
is jóval hosszabb életűek. Így élte át ez az egykor sok jelentésben szerepelt mondás is Salamont.
9. Már-már kipusztulás fenyegette az emberi fajtát, amikor Prométheusz lelopta számukra az égből
a tüzet, amely idáig csak az olümposzi istenek tulajdona volt. A tűz segítségével azután az
emberek megtanulták a mesterségeket, az agyag megmunkálását és a fémek feldolgozását, téglát
égettek, és házat építettek, mindenféle hasznos szerszámot készítettek maguknak, s amint munka
közben fokról fokra ügyesedett a kezük, egyre világosabb lett az értelmük is. A tűz használata
során az emberi öntudat szikrája is fellobbant bennük, megfigyelték az évszakok váltakozását, s
ahhoz alkalmazkodva művelték meg a földet. Prométheusz ajándékának, a tűznek köszönhette
tehát az ember, hogy kiemelkedett az állatok sorából, sőt a természet más erőivel együtt az
állatokat is a maga szolgálatába kényszeríthette.
10. Az első igazi parlamenti gyorsíró hazánkban Hajnik Károly volt. 1830-ban Temes vármegye
követének kancellistájaként jutott el a pozsonyi országgyűlésre. Itt ismerkedett meg Kovács Imre
gyorsírókönyvével, ebből tanulta meg a gyorsírást, az angol Taylor rendszerét. 1832-ben már az
alsótábla üléseit jegyezte: 1840-ben szerződéses megbízást kapott a felsőtábla üléseinek
gyorsírására. Mivel ebben az időben Hajnik Károly volt az egyetlen gyorsíró, gróf Zichy Ödön
felemelte szavát a gyorsíróképzés mellett és Fejér vármegye közgyűlésén verseny kiírását
indítványozta, amelynek jutalmazására 100 aranyat ajánlott fel. 1841-ben ki is írták a pályázatot,
kétéves határidőt adva a felkészülésre. A gyorsírók kiképzésére, tudásának átadására Hajnik
Károlyt kérték fel.
11. Egyes játéktörténészek szerint a biliárdot egy Billynek becézett angol szatócs találta fel. Úgy
történt volna a nevezetes eset, hogy egyszer, midőn a vevők éppen elkerülték a boltját,
unalmában kiállt az üzlet elé, és nem lévén jobb dolga, rőfjével bökdösni kezdte a cégéréül
kiakasztott csontgolyókat. Azok a lendülettől összeütköztek, s ez annyira tetszett neki, hogy a
mutatványt többször is megismételte. Addig-addig, amíg a járókelők is felfigyeltek rá, és
különböző fogadásokat kötve maguk is próbálkozni kezdtek. Így született meg az azóta
világszerte népszerűvé vált játék, amelyet feltalálójáról neveztek el biliárdnak (Billy’ yard - Billy
rőfje).
12. "Egykoron úgy tartotta a néphit, hogy a nálunk ádámcsutkának nevezett pajzsporc annak
emlékét őrzi, hogy a tiltott fáról tépett alma megakadt a bibliai Ádám torkán. A legtöbb nyelv
Ádám almájának nevezi e porcot: angolul Adam's apple, németül Adamsapfel, franciául pomme
d'Adam, stb. Hogy nem egész almáról, hanem almacsutkáról van szó, az valószínűleg színtiszta
magyar lelemény, de logikusan hangzik. Mert egy egész alma nem akadhat meg az ember torkán,
csak egy csutka."
14
13. “Róka koma a szőlőhegyre tartott. A farkas megkérdezte: – Mit akarsz ott? – A róka így felelt: -
A tyúkpecsenye után jólesnék egy kis csemege. És fölment a szőlőhegyre. A szőlőben a lugasok
léceiről dúsan lógott a sok finom fürt. De a fürtök magasan voltak. Rókánk lábujjhegyre állva
ágaskodott utánuk, de hiába, egyetlen fürtöt sem tudott elérni. Bánatosan kullogott hazafelé. Az
első, akivel találkozott, a farkas volt. – Nos, ízlett? – kérdezte a farkas. – Mi? – adta az ártatlant a
róka. – A csemege. – Miféle csemege? – Hát a szőlő! – Ja, vagy úgy? Nem kellett. Utálom a
savanyút – mondta a róka. Aki nem tudja elérni azt, amire vágyik, annak savanyú a szőlő.
14. Az első hamburgereket a Hamburgból Amerikába kivándorló németeknek szolgálták fel,
azokon a hajókon, amelyeken annak idején az újvilágba indultak munkát keresni. Hogy ne
kerüljön sokba az ellátásuk, kitalálták számukra a szárított húsból és kenyérmorzsából készült,
hagymával ízesített vagdalékot. De ez az eledel olyan silány volt, hogy mire a hajó kikötött,
teljesen legyengült emberek szálltak ki belőle. Erre felfigyelt néhány újságíró, s cikkeik nyomán
közbeléptek a hatóságok is. Előírták, hogy az akkor már hamburgernek nevezett fasírt azután
csak tápláló marhahúsból készíthető. A botrány miatt mindenki a hamburgerről beszélt. Egy
ügyes üzletember árulni kezdte az utcán, fennen hirdetve, hogy nála meg lehet kóstolni, milyen a
kivándorlóknak készülő hajós-fasírt. Az ötlet bevált. Így lett a kezdeti hajós-fasírtból jellegzetes
amerikai étel: hamburger.
15
Távirat készítése
Fogalmazzon táviratot az alábbi idézetek alapján!
1. “Kedves Gyula!
Tudatlak, hogy azt sem tudom, hol a fejem, olyan örömben vagyok. Mamát a doktor beutalta
fürdőre, nem kerül semmibe, még össze is szidta, hogy mért nem szólt eddig. Aztán képzeld!
Száz forint jött nekem, hátul a feladó helyén írva: ”Gyere Bütyök, Tutajos barátod megették a
szúnyogok, és meg is sült, egyébként jól érzi magát.” - aláírás: István bácsi; hát mit szólsz
hozzá? Mama mos és vasal most már magunknak, és nem haragszik Géza bácsira se, azt mondja,
olyan szép ember, mint apám volt. Találkoztam Kengyellel, megint azzal a szép lánnyal volt, azt
mondta: “Mit szólsz hozzá Bütyök, a jövő héten megesküszünk ezzel a hölggyel!” - hát mit
szóljak, a hölgy meg olyan szépen nevetett, hogy ki van zárva, hogy számtantanár. Mához egy
hétre érkezünk azzal a vonattal, amivel Te is mentél. Mama továbbmegy a fürdőre a lábaival, de
én kiszállok és várjál. Szombaton. Szüleid csókolnak és Piri mama és én is, és a mama is. István
bácsi kezét csókolom, és köszönöm a százast, majd megadom.
Ölel hű barátod, Bütyök.”
(Fekete István: Tüskevár)
2. “Tisztelt Uram!
Kívánok neked minden jót Istentől. Azért háborgatlak ezen alázatos írásommal, mert az én
kedves szolgám, Zéta, elhagyott engem, és hozzátok utazott. Mind e mai napig vissza nem tért.
Én ezt a fiút gyermekkorától fogva neveltem s tanítottam. Az volt vele a célom, hogy a császári
palotában szerzek neki hivatalt, amit meg is érdemel, mert az elméje kitűnő, s becsületessége
páratlan. De annak a szerencsétlen fiúnak valami megzavarta az eszét. Elszökött tőlem, s most
valahol Attila országában kóborol. Kérlek, kerestesd őt meg, és küldd vissza ezekkel a
követekkel. Ha pedig valaki elfogta volna, s rabságban sínylődne, izend meg: kinél van, s hogy
mennyiért válthatom ki? Ha nem nagy a váltság, mindent megteszek érte, amit csak tehetek. A
követek egy aranyozott ezüstből való vázát visznek neked. Az én csekély ajándékom ez. Fogadd
szívesen.
Tisztelő szolgád Priszkosz rhétor”
(Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember)
16
3. “Komban csak egy napot töltöttünk. Miután elvégeztük ájtatosságunkat annak a szűznek a
sírjánál, aki 12 prófétát szült e világra. Folytattuk utunkat, és tegnap, 25 nappal azután, hogy
Iszpahánból elindultunk, megérkeztünk Tauriszba. Alighanem mi vagyunk az első perzsák, Rika
meg én, akiket a tudásszomj hazájuk elhagyására késztetett, s akik lemondtak a nyugalmas élet
örömeiről, hogy a bölcsesség keresésének fáradságos vándorútjára keljenek. Virágzó országban
születtünk, de nem hittük, hogy határai egyben ismereteinknek is határt szabnak, s hogy egyedül
csak Kelet fényének kell megvilágosítania bennünket. Írd meg, hogyan vélekednek utazásunkról.
Ne kímélj: nem számítok sok helyeslésre. Leveledet küldd Erzerumban; egy darabig ott időzöm
majd. Ég veled kedves Rusztán. Légy biztos benne, bármely táján járok a világnak, van egy hű
barátod. Tauriszban, Szafár holdjának 15. napján, 1711-ben.”
(Montesquieu: Perzsa levelek, 1. levél)
4. “Kedves barátom, ugyebár azt mondotta, hogy minden tekintetben számíthatok magára? Nos, egy
igen keserves szolgálatot kell kérnem öntől - jöjjön segítségemre, ne hagyjon egyedül a haldokló
Charles utolsó pillanataiban. Meglehet, hogy ezt a hetet sem éli túl, ámbár még fel szokott kelni,
de az orvos figyelmeztetett. Se testi, se lelki erőm nincs, hogy éjjel-nappal nézzem a haláltusáját.
Borzalommal gondolok a közelgő utolsó pillanatokra. Csak önt kérhetem ekkora szívességre,
mert férjemnek már nincsen családja. Ön katonapajtása volt; ő juttatta be az újságokhoz.
Könyörgöm önnek: jöjjön. Senki mást nem hívhatok. Őszinte, ragaszkodó barátja: Madeleine
Forestier”
(Guy de Maupassant: A szépfiú)
5. “Azon az éjszakán, amikor az Igazgató úr akváriuma leesett, valaki átvizsgálta a tanulók iratait,
és kiemelte azoknak az okmányait, akiknek származásuk egy erkölcstelen rendelet értelmében
hátrányt vagy veszedelmet jelenthet. Ha észreveszik, hogy az irattár nem teljes, és az érintett
tanulóktól újra kérik okmányaikat, ezeket kell benyújtaniok a régiek helyett. Juttasd el őket
azokhoz, akiket illet, és mondd meg Bánkinak, hogy a szünet végén térjenek ide vissza mind, ez
az egyetlen hely, ahol biztonságban vannak, sokkal nagyobban, mint a szülői házban, és mondd
meg azt is, hogy azok, akik ezeket az új iratokat szerezték nekik, gondoskodnak majd a
szüleikről is. Úgy vigyázz, ha nem leszel elég ügyes, veszedelembe sodrod Bánkit, Kriegert,
Kunt meg Zelemért, és még egyszer nem bizonyos, hogy tudok majd segíteni. Abigél.”
(Szabó Magda: Abigél)
6. "Üdvezlem Önt! Ma olvastam a Toldit, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm ... minél
hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet
műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük
uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is
uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már
látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a
népet, pokolba az arisztokráciát! Írjon Ön nekem, ha nem fogja restellni: írjon magáról, akármit,
mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magos-e vagy alacsony ... minden
érdekelni fog. Isten önnel, isten Önnel. Őszinte barátja: Petőfi Sándor.”
(Petőfi levele Aranyhoz)
17
Tömörítés - fésülés
Tömörítéskor egy adott szöveget úgy rövidítünk meg, hogy sem a mondanivaló lényege, sem a
stílusa nem változik meg. Azokat a szövegrészeket hagyjuk el, amelyek nem hordoznak – addigi
ismereteinkhez képest – új információkat. Tömörítéskor csak akkor változtatunk a mondatok
sorrendjén, ha az feltétlenül szükséges a megértés szempontjából.
Fésüléskor kijavítjuk a szövegben előforduló (helyesírási) hibákat, pongyola vagy terpeszkedő
kifejezéseket, elhagyjuk az ismétléseket, a felesleges szavakat, szövegrészeket, az üres frázisokat.
Fésüléskor lehetőség van arra is, hogy a könnyebb megértés érdekében megváltoztassuk a szavakat,
mondatrészeket, esetleg ezek sorrendjét, vagy kihagyjunk a szövegből, esetleg beleírjunk egy-egy
szót.
Tömörítse-fésülje a következő szövegeket!
A kenyérsütés
Régen a kenyérsütés igénybe vett hetente legalább két napot. Ahol nagy volt a család, 7-8 fő, ott sok
kenyér kellett. Eljött a nap, hozzá kellett készülni, de nemcsak a kenyérsütéshez kellett készülni,
hanem a lisztszitáláshoz is, meg a kovászkészítéshez is. Előző nap le kellett hozni a padlásról a
sütőteknőt. Abba bele kellett mérni nyolc kenyérhez 8 véka lisztet. A liszt közepébe egy mélyedést
kellett csinálni, abba rakták bele a kovászt. Elővették a gazdasszonyok a főzőkanalat, ami igen
nehéz volt, és megkeverték a kovászt. Megsózták, öntöttek bele langyos vizet. Megdagasztották a
kenyér tésztáját, és az másnap reggelig kelt. Nyolc darab kenyérformát szakítottak ki a kenyér
tésztájából. Ezt megint kelesztették egy ideig. Fenyőhasábokkal jól befűtöttek a kemencébe. Meg
kellett várni, amíg elég a fa, és már csak az izzó parázs van a kemencében. Ekkor belevetették a
kenyeret, aminek két óra alatt meg kellett sülnie.
A szendvicskészítés
A háziasszonyoknak gyakran nagy gondot okoz, hogy mivel várják vendégeiket, milyen finomságot
készítsenek számukra. A legegyszerűbb és leggyorsabban elkészíthető étel a szendvics. Ehhez
először a boltban meg kell vásárolnunk a hozzávalókat: kenyeret, vajat, sonkát, szalámit, sajtot,
tojást. A tojást feltesszük forró vízben főni a tűzhelyre és kb. 10 percig főzzük. Közben a kenyeret
vékony szeletekre vágjuk és mindegyik szeletet vékonyan megkenjük a vajjal. A sonkát és a
szalámit felszeleteljük. A megvajazott kenyerek felére sonkát, másik felére szalámit teszünk. A már
keményre főtt tojást víz alatt lehűtjük, héját levesszük, karikákra vágjuk és egy-egy szelettel
díszítjük a szendvicseket. Ezután elővesszük a sajtreszelőt és lereszeljük rajta a sajtot. A
szendvicsek tetejét egyenletesen megszórjuk a sajttal. Ha azt akarjuk, hogy még esztétikusabb,
ízletesebb és fűszeresebb legyen a szendvics, akkor a tetejét meghinthetjük egy késhegynyi
pirospaprikával, borssal. Ezután begyújtjuk a sütőt és megvárjuk, míg felforrósodik. Addig az
elkészített sonkás illetve szalámis szendvicseket tepsibe rakjuk és a már előmelegített sütőbe
helyezzük. Körülbelül 6-8 percig sütjük a forró sütőben, addig, amíg a sajt el nem kezd olvadni a
kenyér tetején. Ekkor kivesszük és ki-ki ízlése szerint melegen vagy hidegen fogyaszthatja.
18
Kinek köszönhetjük a csokoládé felfedezését?
A csokoládéval az ember ital formájában ismerkedett meg először, s meglehetősen hosszú időre volt
szüksége, hogy a mai különlegességekig eljussunk. A világ talán legkedveltebb csemegéjét minden
bizonnyal a dél-amerikai indiánoknak köszönhetjük. Dél-Amerika trópusi vidékein a kakaófa - sok
más fatársával együtt - vadon nőtt, s különféle adatok azt bizonyítják, hogy a különböző indián
kultúrák jól ismerték e fa különleges erényeit, de a majákról jegyezték fel először, hogy tudatosan
termesztették. Ennek eredményeként már a hetedik században virágzó kereskedelmet bonyolítottak
le a kakaóültetvényeken. Állítólag az indián törzsek az egymás közti csere során még fizetési
eszközként, pénzegységként is használták. Európa nem másnak, mint Kolumbusznak köszönheti,
hogy megismerkedett a kakaóbab termésével, ugyanis 1502 táján Kolumbusz hajói
kakaószállítmánnyal kötöttek ki Spanyolország partjain. Ekkor azonban a spanyolok még nem
nagyon tudtak mit kezdeni a kakaóbabbal. Úgy húsz év múlva azonban a véletlen érdekes fordulatot
hozott. Nevezetesen Hernando Cortes spanyol hódítót, aki elfoglalta az aztékok birodalmát. Az
utolsó azték uralkodó, II. Moctezuma egy alkalommal Cortest egy ismeretlen, hideg és
meglehetősen kesernyés itallal kínálta, amelyet így neveztek: xocotlatl (csokolalt), ennek jelentése:
gyümölcsös víz. Ez a xocotlatl volt mai csokoládénk őse.
A titkárnők háziasszonyi teendői
Igen sokrétűek a titkárnők, adminisztrátorok, irodai asszisztensek háziasszonyi teendői: fogadják a
vendégeket, lefoglalják a szállásukat, megszervezik programjaikat, gondoskodnak az alkalomnak
megfelelő vendéglátásról, stb. A mindennapi vendéglátás megoldásához be kell szereznie mindent,
ami szükséges lehet, tehát: 8-10, de legalább 6 személy részére legyen azonos mintájú tányér,
csésze, pohár, szalvéta. Feltétlenül legyen az irodában mindig többféle ital, tároljunk kávét, tehát,
cukrot, mesterséges édesítőszert, többféle üdítő-, illetve szeszes italt. Mivel az aprósütemény csak
frissen jó, ezért a látogató érkezése előtt célszerű megvásárolni. Rendkívül fontos a terítés, tálalás
módja. Nem mindegy, hogyan tálaljuk a vendég elé az ételt vagy italt. Ez tulajdonképpen nemcsak a
cégről alkotott benyomást változtatja meg, hanem a titkárnő igényességét, ízlését is tükrözi, jól
mutatja. Ünnepélyesebb vendéglátásra kerül a sor az állófogadások, díszebédek, díszvacsorák, záró
megbeszélések, vállalati rendezvények alkalmával. Állófogadás esetén feltétlenül ajánlatos
forgatókönyvet készíteni. A vendégeket az érkezéskor aperitiffel illik megkínálni. Természetesen
csak olyan ételeket kínáljunk, illetve tálaljunk, amelyek állva, egy evőeszközzel fogyaszthatók. Az
italokat természetesen az ételeknek megfelelően választjuk ki. Az ültetéses étkezéseknél
körültekintően készítsük el az ülésrendet, az ültetőtablót. Ezt tegyük ki a bejárat mellett elhelyezett
asztalra. A teríték kiválasztásakor a titkárnő kérje az étterem vezetőjének tanácsát.
19
Az elektromos palacsintasütő használata
A palacsinta készítésére szolgáló elektromos készülék használata oly egyszerű, hogy akár egy
nyolcéves gyerek is könnyűszerrel képes vele bánni, ha a palacsinta tésztáját előre elkészítjük. A
sütés folyamán semmiféle szag sem keletkezik, ellentétben a hagyományos palacsintasütők
esetében, amikor a lakást elárasztja az égett olajszag. Az elektromos palacsintasütő használatával
jelentősen csökkenthetjük az olaj vagy a zsír használatát, sőt, lehet anélkül is készíteni az oly
kedvelt tésztát. A készüléknek nincs korlátozott üzemideje, vagyis olyan mennyiség készíthető
egyszerre, amennyi csak szükséges. Tisztán tartása semmiféle pluszmunkát nem igényel,
egyszerűen csak le kell törölni egy nedves, majd száraz ruhával, természetesen kizárólag kikapcsolt
és teljesen kihűlt állapotban.
Egyetlen fontos dolgot kell csak megjegyezni ahhoz, hogy az elektromos géppel készült palacsinta
minősége megegyezzen a hagyományos palacsintasütőben készült palacsintáéval: a megsült
tésztalapokat azonnal tűzálló tálba kell csúsztatni, mihelyt levesszük a lapról, és le kell fedni a tálat,
nehogy a palacsinta kiszáradjon.
Nemcsak a hagyományos, egyszerű palacsintát lehet a géppel megsütni, hanem a megszokottól
kissé eltérő, finom falatokat is készíthetünk segítségével. A hagyományos palacsintareceptek
mellett az olvasó talál majd újfajta palacsintákat, melyek ezzel a géppel készültek.
Környezetszennyezés
Környezetünk egyik legveszélyesebb szennyezője az ásványolaj, illetőleg ennek a feldolgozás után
hasznosított származékai. Évente mintegy körülbelül hárommilliárd tonna ásványolajat termelnek
ki, s a világ nyersolaj-tartalékait - csak a 148 legnagyobb olajtároló zónát számítva - négyszáz
milliárd tonnára becsülik. Ekkora tömegű mennyiség a kitermelés hatékonyságától függően ötven-
száz évre elegendő, tehát még hosszú ideig számolnunk kell vele, mint környezetszennyező
forrással. Gyakorlatilag megállapítható, hogy nincs olyan, a kőolajjal kapcsolatos művelet, amely
ne idézhetne elő környezeti katasztrófát. Már a kitermelés, a szállítás - akár csővezetéken, akár
tartályhajón, vasúton vagy közúton történik - és a feldolgozás során a szabadba kerülhet az olaj. A
feldolgozás közben veszélyes technológiai hulladékok: szennyeződött tömény savak, lúgok, szilárd
derítőanyagok, gőzök, gázok juthatnak a környezetbe. A feldolgozott termékek tárolásakor és
felhasználása közben adódhatnak ipari balesetek, amelyek során ásványolaj-származékok juthatnak
a talajba, a vizekbe és a levegőbe is. Meglehetősen pontos felmérések szerint a tankhajók
gyomrában szállított kőolajnak 0,5 százaléka, tehát évente mintegy 12 millió tonna kerül a tengerek
vizébe. Talán mondani sem kell, milyen súlyosan károsítja ez a tenger élővilágát. A nyers és a
finomított kőolajban is jelen levő rákkeltő és mutációt okozó anyagok már igen csekély
mennyiségekben valamennyi esetben elpusztíthatják az egysejtű algákat, a nagyobb tengeri
élőlények szaporítósejtjeit és fiatal ivadékait. A táplálkozási láncon keresztül ezen anyagok
feldúsulva kerülhetnek az ember szervezetébe és az egészségét is veszélyeztetik. A szárazföldi
szennyezések talán még ennél is alattomosabbak, mert ezek hosszú ideig rejtve maradhatnak,
közben tönkreteszik a talaj élővilágát és az édesvízkészletet.
20
Az alvásszükségletről
Eddig úgy tudtuk: napi nyolc óra alvásra van szükségünk ahhoz, hogy kipihenjük magunkat. Így
azonban életünk egyharmadát átalusszuk, értékes időt rabolunk el a munkánktól, családunktól,
hobbinktól. Amerikai tudósok állítják, hogy a felnőtteknek napi öt óra alvás is elegendő.
Véleményüket több európai tudományos intézet vizsgálatai is igazolják. Az alvás legfontosabb
fázisa az ún. mélyalvás, ekkor megy végbe a sejtek regenerációja, a növekedési hormonok napi
termelődésének 90 százaléka. A mélyalvást periodikusan az álomfázisok váltják fel. Mindez lezajlik
öt óra alatt. Az, hogy ennél többet alszunk, nagyrészt társadalmi szokásokra és lustaságra vezethető
vissza. Hogyan rövidíthetjük meg a napi alvásszükségletet? Semmiképp sem egyik napról a
másikra. Ennek olyan káros következményei lennének, mint a gyenge koncentrációs képesség,
fokozott ingerlékenység és hajlam a megfázásra. Lassan és fokozatosan kell edzenünk magunkat, a
nyolc órát alvóknak körülbelül másfél hónapra van szükségük ahhoz, hogy alvásigényüket
leszorítsák öt órára. Segít a napközbeni ellazulás is, ha nincs mód az ebéd utáni fél-egyórás
szundikálásra, becsukott szemmel, elernyedt testtel pihenjünk legalább tíz percet. Fontos az elalvási
rituálé is, senki sem tud elaludni közvetlenül valamilyen feszültséget követelő tevékenység után.
Iktassunk be a házimunka vagy a szórakozás és az elalvás közé levezető szakaszt, tegyünk például
kiadós sétát, olvassunk, hallgassunk megnyugtató zenét. Némileg több az alvásigényünk télen,
amikor jóval rövidebbek a nappalok, és a világosság nem ösztönöz ébrenlétre. Ugyancsak több
alvásra van szükségük a betegeknek, és azoknak, akiket a munkahelyükön vagy a magánéletben
különösen sok stressz ér.
Miért április elseje?
A művelődéstörténészek szerint a franciák a ludasok abban, hogy április elseje az ugratások napja.
Náluk sokáig akkor kezdődött az új év, s mint számos országban, itt is szokás volt újévkor (tehát
április elsején) megajándékozni egymást. 1564-ben azután IX. Károly elrendelte, hogy az
esztendőnek azontúl a franciáknál is januárban kell kezdődnie, s így az ajándékozás napja áttolódott
január elsejére. Csakhogy a megszokást, a beidegzettséget nem lehet rendeletekkel egy csapásra
megszüntetni. Így mind többen akadtak, akik január elsején is, április elsején is küldözgettek újévi
ajándékokat. Ez viszont dupla költséggel járt. Hogy segítsenek magukon - és elfogadva az újat, de a
régihez is ragaszkodva -, azt találták ki a franciák, hogy január elsején küldik a szabályos újévi
ajándékot, a régi újév napján pedig valami szellemes bolondsággal lepik meg ismerőseiket. A
bolondos ajándékokból fejlődött ki a többi bolondozás, az álújév tiszteletére rögtönzött sok vidám
móka, amelyet más országokban később helyi receptek szerint továbbfejlesztettek.
A cigaretta
Csak a második világháború után vált világszerte járványszerűen "közszükségleti cikké" a cigaretta. Még
az ötvenes években is rossz erkölcsűnek tartották azt a nőt, aki nyilvános helyen rágyújtott, a kölykök
kezéből pedig az utcán az arra járó felnőttek habozás nélkül kiverték a "spanglit". Napjainkra látványos
karriert csinált a nikotin, többségünk rendíthetetlenül füstöl. És a nemdohányzók hiába füstölögnek, az
orvosok hiába mondják a magukét, aki rászokott, nemigen képes lemondani róla. Akkor sem, ha érti az
ember, hányféle betegség okozója a nikotin, a kátrány, a szénmonoxid, meg mindaz a nyomelem, amivel a
tüdejét öblögeti, nyálkahártyáját pusztítja, akkor sem, ha érzi is már a "mellékhatást", ha kapar a torka,
szúr a tüdeje, fáj a feje, zsibbad a lába. Nehéz leszokni. A gondok sokasága, életünk rohanó tempója,
százféle mindennapi konfliktusunk nem alapozza meg a bizonytalan fogadkozások, az erőtlen
próbálkozások sikerét. A nikotinmentes cigaretta, a gyógytea, a leszoktató tapasz sem csodaszerek. A
különféle füstölnivalókat reklámozó óriás plakátokkal, hirdetésekkel szemben pedig nem versenyképes az
ellenpropaganda.
21
Kell-e sétáltatni a káposztát?
Természetesen nem kell. De viszont a régi rómaiak ezt még nem tudták. Ők csak arra a dologra
jöttek rá, hogy a savanyított káposzta ízletesebb, mint a friss káposzta, pedig igencsak ízletes a friss.
Ha hinni lehet a krónikásoknak, a káposztasavanyítás története úgy kezdődött, hogy a rómaiak az
egyik légiónak káposztát szállítottak, és a hosszú, hepehupás úton a faedényben zötykölődő,
rázkódó káposzta összenyomódott, majd utána erjedésnek indult. Mivelhogy a katonák nagyon
éhesek voltak, mit sem törődtek azzal, hogy romlott-e a káposzta vagy sem, nekiestek, és jóízűen
bekebelezték. Még dicsérték is, hogy milyen finom. Annyira dicsérték, hogy az eset híre Rómába is
eljutott és mindenki meg akarta kóstolni a savanyított káposztát. De mivel azonban azt hitték, hogy
a káposzta úgy savanyodik meg, ha rázatják és zötyögtetik, a szekereket kímélendő, rabszolgák
hátára kötözték a káposztásputtonyokat azzal, hogy rohangáljanak vele naphosszat a ház körül, de
ha mégsem bírnák a rohanást, legalább mászkáljanak, vagy sétáltassák a káposztát. A krónikások
szerint az egyik káposztasétáltató rabszolga vette észre, hogy ha erősen benyomkodja a káposztát a
puttonyba, idővel magától is megsavanyodik. Hogy fáradt volt-e ez a rabszolga, vagy csak a dolog
könnyebbik végét akarta megfogni, ma már mit sem számít. A lényeg, hogy a krónika szerint ő
találta fel az utókor számára a sétáltatás nélkül savanyodó káposzta receptjét.
Ki hol sebezhető?
Egy átlagos ember testének minden pontja sebezhető, sőt többnyire a lelke is. A mitológiai hősök
között azonban akad néhány kivételezett. Így Akhilleusz is, aki gyerekkorában az alvilági Sztüx
folyó sebezhetetlenné tevő vizébe lógatott be fejjel lefelé a mamája, ekként minden porcikája
sebezhetetlenné vált, kivéve a sarkát, amelynél fogva anyja a vízbe lógatta. A germán Siegfried
viszont sárkányvérrel "kezelte" bőrét, hogy sebezhetetlen legyen. Hatott is a módszer, ám mivel a
szabad ég alatt pancsolt a sárkányvérben, egy falevél észrevétlenül a hátára esett, és lapockája táján
megtapadt. E levél alatt nem érte bőrét elegendő vér, így ő testének e pontján vált sebezhetővé. Még
érdekesebb a görög Antaiosz esete, aki voltaképpen nem volt sebezhetetlen, mégis
legyőzhetetlennek tűnt, mivel a földanya, Gaia fia lévén, valahányszor az anyafölddel érintkezett,
nyomban új erőre kapott. A szomorú csak az, hogy végül mind Akhilleuszt, mind Siegfriedet, mind
Antaioszt egyaránt megölték. Az előbbi kettőnek éppen a sebezhető pontját találták el, az utóbbit a
bivalyerős Héraklész, azaz Herkules a magasba emelte, hogy a földanya ne segíthesse, és a
levegőben fojtotta meg.
Mit tudott a füvesasszony?
A füvesasszony, ha mestere volt a szakmájának, sok mindent tudott. Ismerte erdő-mező titkait, a
gyógynövényfőzetek hatását, s ha ma meg is mosolyogjuk a nemegyszer hókuszpókusszal kísért
kuruzslásait, gondoljunk arra, hogy amit ma a népi gyógyászatról tudunk, főleg tőle tanultuk. A
tudós füvesasszonyt többnyire az orvosok is becsülték és tisztelték. Egy angol orvos például egyszer
hírét vette, hogy a környék egyik javasasszonya húszféle fűből főzött gyógyteával kezel
szívbetegeket, méghozzá eredményesen. Nyomban elzarándokolt az asszonysághoz, nem restellt
tanácsot kérni tőle. A jótanácsok mellé egy csupornyi gyógyfűkeveréket is kapott tőle. Az orvos
hazavitte, analizálni kezdte, s meglelte benne a digitalis purpureát, a piros gyűszűvirágot. Régóta
ismert gyógynövény volt ez. Egy bajor orvos már 1542-ben ismertette egyik könyvében. Nevet is ő
adott neki. A piros gyűszűvirág szerepelt egy londoni gyógyszerkönyvben is 1650-ben, de csak egy
külsőleg használt kenőcs adalékanyagaként. Azt, hogy ez a növény a szívbetegségek gyógyszere is,
az említett füvesasszony fedezte fel, és az ő nyomán írta le az angol orvos ezt először 1785-ben.
Ma, éppúgy, mint régen, ebből készül az egyik legfontosabb szívgyógyszerünk.
22
Az úszás
Úszás alatt a mindennapi életben tágabb értelemben valamely élőlénynek a vízben való
előrehaladását értjük. Szűkebb értelemben az embernek azt a céltudatos tevékenységét jelenti,
amelyet saját erőinek igénybevételével a vízben, általában a víz felszínén történő fennmaradása,
illetve a vízben való helyváltoztatása, de elsősorban előrehaladása érdekében végez. Az úszás
elengedhetetlenül fontos és hasznos testgyakorlati ág. Nélkülözhetetlen a fejlődő szervezet
egészségessé való nevelésében, az egészség megőrzésében, az általános és a fizikai erőnlét
fenntartásában. Az úszás jelentőségét növeli az a tény a többi sportággal szemben, hogy
életfontosságú, saját és más emberek életének megmentésére is felhasználhatják. Az úszni tudó
ember nyugodtan, veszélymentesen űzheti a vízisportokat is. Egészségügyi szempontból vizsgálva
az úszást, megállapítható az, hogy valamennyi sportág közül egyike a legegészségesebbeknek.
Harmonikus fejlesztő hatása következtében az egész test arányosan fejlődik, erősíti a szívet és a
tüdőt. A tényleges úszómozgásoknak a szervezetre gyakorolt hatása: az úszás, mint
sporttevékenység. Két fő megnyilvánulási formája a fizikai és a pszichikai hatáskiváltás, amely a
sporttevékenységek hatására komplex formában jelentkezik. Szembetűnő változások jönnek létre a
sportoló alkatában, de jelentőségében azonban nagyobb fontossággal bírnak a különböző fiziológiás
és pszichés átalakulások. Az úszómozgás hatására tehát növekszik a szervezet működési szintje és
edzettségi állapota, mely a képességek és a készségek együttes, magasabb szintű megnyilvánulását
jelenti. Meg kell még említeni itt az esetleges sportsérüléseket és sportártalmakat. Számuk aránylag
ugyan csekély, leginkább rendetlenségből, figyelmetlenségből és hanyagságból származhatnak az
uszodai balesetek. Saját és mások testi épségének megóvása érdekében tehát feltétlenül szükséges
betartani az úszással kapcsolatos írott és íratlan szabályokat.
Környezetvédelem a Balatonon
A Környezetvédelmi Bizottság a Balaton vidékének fejlesztésével kapcsolatosan vizsgálatokat
végzett, többek között a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatosan. E felmérések során
megdöbbentő adatok birtokába jutott. Ezekről feltétlenül beszélni kell, az illetékesek felé jelzéseket
kell továbbítani. Ugyanis e felmérések nem csak az üdülőket érintik, hanem komolyan
veszélyeztetik a környék élővilágát, a tó természeti egyensúlyát. Fel kell figyelni a Tihanyi
Biológiai Kutatóintézet kutatási eredményeire, amelyek azt igazolják, azt támasztják alá, miről már
évek óta szó van, történetesen a tó vizének szennyeződését igazolják. E megállapítások
közérdekűek és megdöbbentőek. Ugyanis a parti szennyvízderítők elavultak és korszerűtlenek, nem
megfelelőek. Ennek következtében a szennyvíznek több mint háromnegyed része, 75%-a,
közvetlenül a Balatonba ömlik, s ez a szennyvízmennyiség állandóan növekszik, aminek
következtében állandóan nő a tó szennyezettsége, a víz minőségi romlása. Szükségszerűen adódik
mindezekből az a követelmény, hogy rendkívül jelentős, sürgős feladatként kell megoldani a
szennyvíztisztító berendezéseknek az eddiginél gyorsabb ütemű átépítését, korszerűsítését, valamint
a korszerű csatornarendszer kiépítését is.
23
A tájékozódásról
Egy régi görög monda szerint a kék színű tenger partján állt egy nagy fehér épület. Mindenki
eltévedt, aki oda betette a lábát, annyi ágas-boga, girbe-gurba folyosó tekergett benne. A folyosók
kusza szövevényének közepén élt egy szörny, aki aztán karmaiba kerítette az áldozatot, s nem is
engedte ki többé. Egyszer végre akadt egy királyfi, aki bejárta a ház útvesztő folyosóit, és
elpusztította a szörnyet is. De csak azért nem tévedt el, mert egy szépséges királylány nagy
gombolyag fonalat adott neki, s annak egyik végét a kapuhoz kötötte, a többit pedig maga után
eregette; visszafelé aztán a fonál mutatta, merre kell jönnie.
Az indiánoknak még a nagy erőségek útvesztő sűrűjében sem kellett a királylány fonala, hogy a
kivezető utat megtalálják. Megfigyeltek maguk körül mindent, még a nyomokat is a földön. A
pusztaságokon a magányos fák, bokrok, távoli dombok, hegyek vagy a nap állása tájékoztatta őket
arról, hogy merre járnak. Útközben pedig letörtek egy-egy kicsi gallyat, megmozdítottak itt is, ott is
néhány követ, jelet tettek az útra, s ezek biztosan vezették az utánuk jövőket. Akármilyen elhagyott
helyen, nagy erdőségben, óriás hegyek között vagy akár a kietlen sivatagban járunk is, az égtájak
irányát mindig megállapíthatjuk, és akkor sohasem tévedünk el; csak azt kell megjegyeznünk, hogy
milyen irányból jöttünk, vagy melyik irányba kell mennünk. Kelet ott van, ahol hajnalban pirkad a
nap, nyugat pedig arra, amerre este az ég alja vöröslik. Ha jobb kezünkkel keletre mutatunk, a ballal
meg nyugatra, akkor előttünk lesz észak, a hátunk mögött pedig dél. Ha nem látjuk a napkeltét vagy
a napnyugtát, akkor reggel és este az árnyékok iránya tájékoztat bennünket, mert reggel az árnyékok
nyugatra, este pedig keletre mutatnak. Ha borult az ég, akkor sem kell megijedni, a fák és a sziklák
elárulják az északi irányt. Az az oldaluk, amely az északi irányba néz, mindig mohos. Ezt pedig
könnyű felfedezni.
Éjszaka a csillagok jelzik az égtájak irányát. A Göncölszekeret mindenki megtalálja az égen.
Tavasszal, nyáron, télen, ősszel, minden évszakban másként áll, de ha hátsó két csillagát
gondolatban egy vonallal összekötjük, aztán körülbelül ötszörösére meghosszabbítjuk, a képzelt
egyenes végén mindig ugyanazt a fényes csillagot, a Sarkcsillagot találjuk. Ha a csillag felé
fordulunk, velünk szemben lesz az északi irány, jobbra kelet, balra nyugat, s a hátunk mögött dél.
A kínaiak már nagyon régen észrevették, hogy vannak olyan kicsi vasdarabkák, amelyek könnyű
kis fadarabokon vízre téve mindig ugyanabba az irányba fordulnak, s az észak-déli irányt mutatják.
Igen jelentős volt ez a felfedezés, mert ennek segítségével az éjszaka sötétjében, ködben, esőben
vagy erdőben is tájékozódhattak. A kínaiak ősi találmánya alapján szerkesztették meg a mai
iránytűt, amely a legbiztosabban jelzi az égtájakat.