FORUMA főiskolai hallgatók olvasásiszokásai— Eg/ mezőtúri vizsgálódás főbb tanulságai II. —

(A tanulmány első részét a Jászkunság előző számában, a 20—30.oldalon közöltük.)

Újságolvasási szokások

A főiskolai hallgatók összesen 28szakmai hetilap és folyóirat olvasásátjelölték meg az olvasóteremben. Ezekközül a leggyakrabban olvasottak: aMagyar Mezőgazdaság, az Autó-Mo-tor és a Mezőgazdasági Technika, akülföldi folyóiratok közül a PowerFarming. Ezek színvonala és szakmaitartalma eltérő. A Magyar Mezőgaz-daság átfogó jellegű, komplex szem-

léletű, gyakorlatcentrikus írásokatközöl. Az Mg-i Technikában kifeje-zetten gyakorlatcentrikus probléma-felvetéseket és megoldásokat lehettalálni a mezőgazdaság gépesítése té-maköréből. A Power Farming angolnyelvű mértékadó szakmai folyóirat,egyaránt közöl átfogó információkatés elemző tudományos szakcikkeket.A többi folyóirat olvasása lényegesenkisebb gyakorisággal fordul elő, mintaz említett folyóiratok.

. sz. táblázat

Legolvasottabb újságok a főiskolai hallgatokkörében

/Gyakorisági értékek - % - /

Újság megnevezése

Népszabadság

Szolnok megyeiNéplap

Népsport

Évfolyam

29

25

19

II.

30

24

lő

III.

33

30

15,5

A felmérés tényadatai valamelyesteltérést mutatnak az egyetemistákkörében végzett vizsgálatokhoz ké-pest. Az egyetemisták 44%-a olvassaa Hírek, rövid hírek témakört, 35%-

uk a sportot és 29%-uk pedig a poli-tikát (SZENTIRMAI, 1976.).

Gereben Ferenc a falusi lakosokkörében végzett és az ország 10 éven

23

felüli lakosságát reprezentáló kétsza-kaszos felmérésének legolvasottabbsajtótermékekre vonatkozó eredmé-

nyei alapján az első három hely azalábbiak szerint alakult: (8. sz. táb-lázat)

S, sz. táblázat

1971.

Sor-szám

1.2.

3.

Saitótermékek

Sajtótermékekcime

Népszabadság

Megyei napilapok/együtt/Nők Lapja

olvasottság:l adatai különböző időpontokbanvégzett vizsgálatoknál/GEREBEN, 1982./

197e.

%

34,630,0

26,1

Sajtótermékekcime

Nők LapjaNépszabadság

Megyei napilapok/együtt/

•ff

%

36,135,9

30,0

Az adatokból kitűnik, hogy azokeltérést mutatnak az általam végzettvizsgálat adataihoz képest. Ez termé-szetesnek is tekinthető, hiszen a me-zőtúri főiskolai hallgatók eltérő jel-lemzőkkel rendelkeznek, mint ame-lyek az előzőekben említett Gereben-féle reprezentációs felmérés adatbá-zisára vonatkoznak. (Gereben, 1982.)

Olvasóterem, szabadpolcszépirodalem

Az olvasóterem használatánál felme-rül a szabadpolc kérdése. A Karkönyvtárának 20 000 kötetes állomá-nyának gyűjtőkörébe szépirodalmiművek nem szerepelnek. A kölcsön-zést pulton keresztül bonyolítják le.Ebben a zárt kiszolgálási formábannem tudják a hallgatók „kiiktatni" akönyvtáros szerepét, és a válogatáslehetőségét is bizonyos szűkítő kere-tek között végezhetik el.

A korszerű olvasóteremben meg-találhatók — a folyóiratokon kívül— a szótárak, kézikönyvek, lexiko-nok és a helyben olvasásra szántegyéb állomány is, mert a folyóirat

és a könyv rendszerint együtt szere-pel az olvasó számára.

A szakkönyvtárakban — így a me-zőtúri Főiskolai Kar könyvtárábanis — nem a könyvek népszerűsítésevagy az olvasó tájékoztatása szabjameg a nyílt polc alkalmazásánakszükségszerűségét és módját, hanemaz. hogy az állomány csoportosításaa szellemi munka módszereinekmegfelel-e. A kézi könyvtár termé-szetes tartozéka a korszerű tudomá-nyos könyvtárnak. Sajnos a főiskolakönyvtára nem rendelkezik kézi-könyvtárral. Ez még jobban előtérbehelyezi az olvasóterem hatékony mű-ködésének fontosságát.

A könyvtár jelentősen fejlesztikönyvállományát, 250 féle hazai éskülföldi napilap és folyóirat találhatóaz olvasóteremben, de hiányoznak aszabadpolcok, s azokról pedig az ösz-szefoglaló, enciklopédikus és biblio-gráfiai kézikönyvek — bár a lexiká-lis munkák ezt megkívánnák — araktárhelyiségben találhatók mind-ezek, pedig a tudományos olvasó (eb-ben az esetben a főiskolai hallgató)igényei egyrészt szerteágazóak ésegyediek, tehát raktárszerűen kezelt

24

és katalógus közvetítésével használtgyűjteményt tételez fel, másrésztmegkívánja az állomány (legalábbisegy részének) közvetlen használatát.Ezek nélkül az olvasóterem kihasz-náltságát, funkcióját nem tartommegfelelőnek.

A Főiskola könyvtára lehetőségei-től függően a szakkönyvtári funkci-óknak igyekszik megfelelni.

A hallgatói igények alapján felme-rül azonban a nem szakmai jellegűművek iránti kereslet is. A hallga-tóknak csak egy kisebb részarányanem tartja szükségesnek a szépiro-dalmi művek beszerzését (az első év-folyamos hallgatók 33%-a. a II. éve-sek 38%-a és a III. évfolyamosok37°/o-a). Ez az igény egyébként ért-hető, hiszen hasonló jellegű tenden-ciát mutat V. Kulcsár Júlia és MándiPéter országos felméréseinek eredmé-nye is.

A többi hallgató (különböző érvek-kel indokolva) egyértelműen szüksé-gesnek ítéli meg a szépirodalom és

egyéb más művekkel történő kibőví-tést. A válaszok között a szépirodal-mi témák mellett a kalandregények,történelmi regények, a tudományosfantasztikus irodalom, s a művészetitémák szerepelnek.

Ügy tűnik, hogy a főiskolai hallga-tóknál olvasáskor elsősorban az ér-zelmi jelleg dominál. (Ezt támasztjaalá az újraolvasás késztetés indoklá-sai is.) A hallgatók egy kisebb részenem elégszik meg csak az érzelmihatással, a mű mélyebb gyökerei, azírói szándék — etikai megfontoltsá-ga, a mű keletkezésének társadalmi-történelmi meghatározottsága stb. isérdeklik. Mindezt azért tartottamszükségesnek megjegyezni, hogy netévesszük szem elől a dolgozatom ele-jén bemutatott és a főiskolai hallga-tókat jellemző sajátosságokat.

A válaszok statisztikai elemzésealapján a 10 legkedveltebb magyarírót, költőt a 9. sz. táblázatban muta-tom be, összehasonlításban Szentir-mai László 1968. évi vizsgálatai alap-ján összeállított rangsorral.

9. sz. táblázat

A fSiskolai hallgatók által megjelölt 10 lenkedveltebb magyar szerzS és az

1968. évi országos felmérés adatai

Sorsz.

1.

2.

3.

4.

5.

É-7.

í-7.

8.

9.

10.

10 legkedveltebb magyar szerző

I. évfolyam

Petőfi Sándor

József Attila

Ady Endre

Arany János

Jókai Mór

Radnóti Miklós

Szilvási Lajos

Móricz Zsigmond

Moldova György

Juhász Gyula

Sorsz.

1.

2.

3.

A.

5.

6.

7.

8.

9.

10-11.

10-11.

II. évfolyam

Karinthy Frigyes

Jűkai Mór

Moldova György

Móricz Zsigmond

Ady Endre

József Attila

Radnóti Miklós

Arany János

Szilvási Lajos

Mikszáth Kálmán

Berkes! András

Sorsz.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8-9.

10.

III. évfolyam

Petőfi Sándor

Jókai Mór

Arany János

Móricz Zsigmond

Szilvási Lajos

József Attila

Moldova György

Radnóti Miklós

Ady Endre

Mikszáth Kálmán

Sor- 196B. évi felmérés

szám /SZENTIRMAI szerint/

1. Németh László

2. Jókai Mór

3. Mikszáth Kálmán

4-5. József Attila

4-5. Berkesi András

é. Móricz Zsigmond

7. Ady Endre

8-9. Váci Mihály

8-9. Karinthy Frigyes

10-11.Kosztolányi OezsS

10-11.Móra Ferenc

25

Szentirmai László féle rangsor azáltalam végzett felméréssel hat szer-ző esetében mutat azonosságot, a töb-bi esetben azonban eltérés tapasztal-ható. Ez egyfelől a felsőoktatásbantanuló hallgatók közös vonásaira ésegyidejűleg eltérő sajátosságaira isenged következtetni.

Első könyvélmény

Első könyvélményként a 244 főisko-lai hallgató 50 különféle művet jelöl,ami azt jelenti, hogy egy mű átlago-san 4,88-szor szerepel. A véleményekösszesítése alapján a következő hétmű alkotja az első könyvélmény leg-többek által olvasott csoportját:

1. Kari May: Winetou2. Gárdonyi Géza: Egri csillagok3. Budó Béla: Sicc4. Varga Katalin: Mosó Masa mo-

sodája5. Cooper: A nagy indiánkönyv6. Varga Katalin: Gőgös Gúnár

Gedeon

7. Fekete István: Tüskevár

A legutóbb olvasott szépirodalmimű válaszainak az értékelése az ed-digi elemzéseket megerősíti. Ebben acsoportban 85 különféle művet jelöl-nek meg a hallgatók. (Egy mű átla-gosan 2,8-szor szerepelt.) A legna-gyobb gyakorisággal az alábbi mű-vek szerepelnek:

1. Róbert Merle: Védett férfiak2. J. R. M. Tolkien: A gyűrűk ura3. Gyurkó László: Arcképvázlat

történelmi töltéssel4. D. H. Lawrence: Lady Chaterly

szeretője5. Hemingway: Akiért a harang

szól

A válaszok gyakorisága alapjánképezett rangsor egy bizonyos számúegybeesést mutat a legnagyobb szép-irodalmi élményt nyújtó felmérésé-nek eredményével. Az értékelés alap-ján kialakult rangsor első öt szerző-jét és művét mutatom be a 10. sz.táblázatban.

lit, sz. -táblázat

A főiskolai hallgatok számára legnagyobb szépirodalmi élményt ielentfi

müvek rangsorának els8 öt helyezése

Sor- I. évfolyamszán

Szerző Mü címe

1.

2.

3.

4.

5.

Róbert

Merle:

Solohov:

Jókai Mór:

James

Jones:

Védett

férfiak

Emberisors

Aranyember

Most és

mindörökké

Shakespeare: Rómeó és

Júlia

Sor-szám

1.

2.

3.

4.

5.

II.

Szerző

Róbert

Merle;

Holdova

György:

Victor

Hugó:

Madách

Imre:

Voltaire

évfolyam

Mü cime

Védett

férfiak

Magyar

atom

Nyomorultak

Az ember

tragédiája

: Candide

Sor-SZálT

1.

2.

3.

"4.

5.

III.

Szerző

Róbert

Merle:

Balzac:

Victor

Hugó:

Oúkai

Mór

Solohov:

évfolyam

Mü cime

Védett

férfiak

Goriot apó

Nyomorultak

Aranyember

Emberi sors

A legnagyobb szépirodalmi élménytjelentő művek és szerzők rangsoraévfolyamonként eltérő. Ez a változa-

tosság egyébként utal a főiskolai hall-gatók jelentős mértékű személyiség-változására is.

26

Mindhárom évfolyam válaszaibanaz első öt mű rangsorában RóbertMerle: Védett férfiak c. műve egysé-ges első helyen szerepel. A másod- ésharmadéves hallgatók egyaránt kö-zösen jelölték Victor Hugó: Nyomo-rultak c. regényét a harmadik he-lyen. Az első és harmadévesek vála-szaiban egységesen jelentkezik Solo-hov: Emberi sors és Jókai Mór: Azaranyember c. alkotása.

Már lényegesen nagyobb ' eltéréstmutat évfolyamonként, mint az alegkedveltebb magyar szerzőknél, il-letve könyvélményeknél tapasztalha-tó volt. A hallgatók összesen 210 kü-lönböző művet jelöltek meg. Egymás-hoz legközelebb az I. és a III. évfo-lyamos hallgatók véleménye állt, hi-szen két mű közösen szerepel a ran-gos első öt kiválasztottja között (Jó-kai Mór: Az aranyember, Solohov:Emberi sors.).

Az 1968. évi szegedi egyetemistákkörében végzett felméréshez képest(Szentirmai László végezte) nagy el-térés tapasztalható. Áz 1981. évi sze-gedi egyetemi szintű felmérés leg-kedveltebb öt külföldi szerzőjénekrangsora az alábbiak szerint alakult:

1. Merle, R.2—5. Greenc, G.2—5. Margulz, G. G.2—5. Sartre, J-P.2—5. Steinbeck, J.

A főiskolai hallgatók öt legkedvel-tebb külföldi szerzőjének rangsoraaz alábbiak szerint alakul:

I. évfolyamMerle, R.Hemingway, E.Tolsztoj, L.Balzac, H.Hugó, V.

II. évfolyamMerle, R.Hemingway, E.Dumas, A.Tolsztoj, L.Solohov, M.

III. évfolyamMerle, R.Hemingway, E.Balzac, H.Dumas, A.Hugó, V.

Az évfolyamok válaszaiban több-nyire egységes megítélés tükröződik.Legkialakultabbnak a III. évfolya-mos hallgatók véleménye látszik. Eztmutatja a gyakorisági elemzés is,ahol az egyes rangsorbeli értékekmeglehetősen eltérnek egymástól. Aválaszokban megadott különféle szer-zők előfordulását variációs értéknektekintettem, s miután az öt legked-veltebb szerző megnevezését kértema válaszadóktól, így a potenciális va-riációs lehetőségek számát ez meg-határozta. A gyakorisági indexet apotenciális variációs érték és a tény-leges variációs érték hányadosa adtameg. Ez a III. évfolyam esetében 3,6;II. évfolyam esetében 4,3; az I. évfo-lyamnál pedig 4,2.

Az ismételt olvasás élménye

Meg kell jegveznem, hogy az össze-hasonlító értékelésekkel nem a téte-les összevetés volt a célom (a külön-böző vizsgálati körülmények és fel-tételek miatt ez nem is lehetséges),hanem egy tájékoztatási jellegű ori-entáció megfelelő biztosítását szeret-tem volna nyújtani, ezért is adomközre azokat a válaszokat is, melyekegy mű megismételt elolvasásánakhatására születtek.

27

Mint tudjuk, egy könyvben az írósajátos művészi eszközökkel tükröziaz objektív valóságot. Az írott doku-mentum időtől függetlennek tekint-hető, e dokumentum azonban az em-bertől, az olvasótól nem független.

Egy könyv olvasása, a könyvbenleírt valóság és az olvasó kölcsönha-tásának mint egy folyamat részénektekinthető. A könyv olvasó által tör-ténő befogadása egy olyan élmény-ben realizálódik, amely az olvasókszemélyiségétől, környezetétől rend-kívül sokrétű lehet, s ennek tudhatóbe, hogy ugyanazon könyvben olva-sottak az olvasókban igen különbözőhatásokat válthatnak és váltanak iski. Amennyiben egy könyvnek olva-sóra kifejtett hatását vizsgáljuk, azmár nem tekinthető az időtől, vagyisaz idő függvényében az olvasót érthatásoktól — öröm, bánat, szerelem,házasság, halál stb. — függetlennek.Ennek tudható be. hogy ugyanazonolvasó ugyanazon könyvet esetleg el-térő időben eltérő módon éli át.

Itt azonban nem arról van szó,hogy a mű mondanivalója — a való-ság — változik, hanem az átélés mi-nősége (kölcsönhatása) módosul.Vizsgálatomban a kiválasztás és amegkérdezés csak részben történtspontán módon, bizonyos esetekbenelőre kiválasztottam az alanyomat, —pl.: tudtam, hogy sokat olvas.

Az első és másod évfolyamos hall-gatók esetében az önálló feldolgozástkértem, viszont a végzős hallgatókmindegyike az én személyes jelenlé-temet igényelve válaszolt a kérdé-sekre.

Ez a két módszer természetesenugyanazt a célt szolgálta, de külön-böző lehetőségekre adott módot, aszemélyiség tulajdonságainak, a be-állítódás, az attitűdök különbözőmegnyilvánulásaira.

Meg kell jegyeznem, hogy nagyobbkibontakozásra az interjú módszeradott lehetőséget, bár riporteri kér-dések, maga a kérdező személye isvalószínűleg befolyásolta a kérdezet-teket, de pusztán objektivitásra szo-rítkozni szinte felelőtlenség lenne,mivel maga a témakör is a legmé-lyebb (legszemélyesebb) érzelmekigvaló kitárulkozásra adhat és adottlehetőséget, nem beszélve arról, hogyaz élő kapcsolat mindig sikeresebb.

Az első olvasáskor szinte mind-egyiküknél a véletlen játszott szere-pet (unatkozott, nem volt más dolga,olvasni akart valamit). A könyv ha-tása nem minden esetben volt pozi-tív. A másodszori, illetve többszöriolvasás ezt az élményt magasra ível-te, felejthetetlenné tette. A vágyak-ban meglelhető a valóság elemei éstermészetesen — hiszen fiatalokrólvan szó — az illúziókeresés, a szere-lem megléte, de az önmagára való is-merés is.

A megkérdezettek többsége nemegyetlen — a közölt — könyvből tu-dott volna választani, ez mindenkép-pen értékelendő, amikor tudjuk,hogy napjainkban csökken az olva-sottsági szint.

Arra a kérdésre, hogy mit jelen-tett számukra az olvasott könyv,hogy eljutottak-e a katarzis élmé-nyig, s hogy miért volt egyáltalánszükségük erre a műre, az alábbikiemelések adnak választ:

FARMOSI TIBOR I. évf.A könyv szerzője:

címe: A MOSOLYGÓ HÁZ

Ez a könyv nem tartozik a nagyklasszikus művek sorába. Az írórólsem tudok semmit (életrajz stb.), nemtartozik a „nagy írók" közé. Tulaj-

28

donképpen a „ponyva regény" elne-vezés illenék rá, ahogy azt a hozzá-értő kritikusok mondanák.

A könyvet nagyanyám könyvei kö-zül választottam ki, s elolvasására,ahogy emlékszem, csak az olvasásivágy hajtott, nem valamiféle különö-sebb indíttatás. (PL: ajánlás, kritikaa műről.)

A cselekmény romantikus, közpon-ti témája a szerelem, az ideális, melymindent ad és mindent kér.

A regényt nem egyszer vagy két-szer olvastam. Azért vettem elő több-ször, mert egyéni ábrándozásaimat,az ezek által átélt vágyaimat, boldog-ságkeresésemet a könyv valóra vált-ja, elérhetőnek nyilvánítja. Ha nemsikerült egy hatalmasnak induló kap-csolatom, ha nagyon vágytam a sze-relem után, akkor vettem elő akönyvet és újraolvasva mindig átél-tem az általa okozott katarzist.

CSEMÁNY BÉLA II. évf.A könyv szerzője: J. F. Cooper

címe: NAGY INDIÁN KÖNYV

A könyvet azért olvastam el másod-jára is, mert gyerekfejjel nem tud-tam beletörődni, hogy a főhős a tör-ténet végén meghal. így amikor újrakezdtem olvasni a történetet, az ösz-szes kedves hős úgymond „feltáma-dott" és ez engem nagy örömmel töl-tött el. Olyan is volt, hogy másodjá-ra csak addig olvastam a könyvet,amíg a főhős életben van. Az élő hő-sök mindig jobban tetszettek mint ahalottak.

BOLYÓS ANDRÁS II. évf.A könyv szerzője: Pólya György

címe: A GONDOLKODÁS ISKO-LÁJA

Másodjára 1984. januárjában olvas-tam el, illetve tanulmányoztam át.Ekkorára a stílust megszoktam, hi-szen azóta sok régi könyvet olvas-tam el. Most már főleg a tartalomérdekelt. A könyv olvasása közben aszokásosnál többet gondolkodtam amondanivaló lényegén és értelmén.A könyvben levő feladatokat előszörönállóan készítettem el, majd a meg-oldás logikáját összehasonlítottam akönyvben leírttal. Sok új dolograjöttem rá ezek közben, amit tanulmá-nyaim során kamatoztatni tudok.Most úgy érzem, hogy a mű olyantömör, hogy a harmadszori átolvasá-sa is indokolt lesz. Természetesenaddig várok még egy félévet, hogy amásodik olvasás közben szerzett ta-pasztalataim, illetve tudásom meg-erősödjék és általánosan is beigazo-lódjon.

TEMESVÁRI LAJOS III. évf.A könyv szerzője: Erich Sagal

címe: LOWE STORY

Középiskolás koromban nem olvas-tam egy könyvet sem. Csak a kötele-zőket. Viszont amióta a főiskolán va-gyok, folyamatosan olvasok. 1981-ben egy haverom olvasta, ő ajánlottanekem. A végén sírtam. Elgondolkod-tam rajta. Engem otthagytak, de azén szerelmem nem halt meg, a srácéviszont igen. Az tetszett a legjobban,hogy kemény amerikai dumával fo-galmaztak. Drukkoltam értük, hogysikerüljön minden nekik. Én is sze-retek vezetni, a srác is. Én is min-dent megtettem a kislányért, a fő-hős szintén. Végül is szórakoztatott,de a tartalma fogott meg. Eddig há-romszor olvastam, de még bizonyáratöbbször is el fogom. Sajnos nem va-gyok elég sikeres, mint más fiúk, ésszükségem van valamire, amit ebbőla könyvből kapok meg. Talán azegyetlen, amely változatlan hatással

van rám. Szükségem van rá, mertnem arról van szó, hogy nincs barát-nőm, de azóta „ö" óta nem voltamszerelmes igazából, és szerelemrevágyom: arra, hogy én szeressek va-lakit, s engem is viszont szeressenek,s addig a könyv vigasztal.

FARKAS GÁBOR III. évf.A könyv szerzője: Erich Sagal

címe: LOWE STORY

Barátaim ajánlották ezt a könyvet.Fiatalokról, egyetemistákról szól, énis az vagyok, gondoltam elolvasom.Ez 1981-ben történt és igen rövid időalatt olvastam el. Megmondom őszin-tén, nem ezt vártam a könyvtől. Azillúziókat döntötte meg bennem. Azamerikai egyetemisták életét, férfi—nő kapcsolatát és az amerikai men-talitást mutatja ez a mű. Az első ol-vasáskor nem voltam szerelmes, túl-zottan nem rázott meg, sajnáltam aférfi szereplőt. A másodszori olvasás-kor — jó két év után — már szerel-mes lettem és teljesen megrázott atörténet és elérzékenyültem. Tudniillik sokan kritikusak voltak velemszemben, mert nálam jóval idősebbhölggyel kezdtem járni.

Sokszor magamra ismertem. Pl. afiúnak kórházba kellett menni láto-gatóba és hasonló eset velem is elő-fordult. Másodszori olvasáskor tud-tam mi lesz a könyv vége, mégis na-gyon megrázott, arra gondoltam,hogy én is kerülhetnék ilyen hely-zetbe, s akkor mit csinálnék, tettemfel a kérdést.

Építő jellegű volt ez a könyv. Sok-kal másképp csinálok bizonyos dol-gokat, mint azelőtt — sokkal gyen-gébb lettem, figyelmesebb és meg-próbáltam gondolkodni a nő fejével.Azt még egyszer hangsúlyozom, hogy

rám csak a másodszori olvasás hatott.Nekünk műszakiaknak az a bajunk,hogy az első olvasást szinte csak át-daráljuk magunkon, nem figyelünka stílusra, a dialógusokra, nagy lé-péssel mérjük a történetet is, ezértén is csak a másodszori olvasáskorfigyeltem fel ezekre a belső finom-ságokra, a mondatok közti tartalom-ra.

HAJDÜ TIBOR III. évf.A könyv szerzője: Dallos Sándor

címe: A NAP SZERELMESEAZ ARANYECSET

1979-ben olvastam először. Egyikszomszédomnál láttam, kérdeztem,miről szól, mondta Munkácsy életé-ről, de a cím is megragadott. Háromnap alatt olvastam el. Hallatlanulszép könyvnek tartottam olvasásközben is, utána is. Ami nagyon tet-szett, oda-, visszalapoztam, s több-ször is elolvastam.

Sokáig a parasztok között éltem,megismertem, megszerettem őket ésbizony sem a nénikém, sem pedig abácsikám nem beszéltek mellé, min-dig a lényegre törtek. Az igazi pa-raszt ember véleményem szerint:tiszta gyöngyszem, és fáj, amikor bi-zonyos viselkedési formára használ-ják ezt a szót. Harmadszorra 1983.nyarán olvastam. Kórházban voltam,ráértem olvasni. Másfél nap alatt ki-olvastam. Olyan lelki állapotban vol-tam, úgy éreztem szükségem van egyolyan témájú könyvre, mint ez,amely jelen helyzetemben leköt éshosszú ideig kikapcsol: tehát céltuda-tosan választottam. Először is nagyonalaposan, figyelmesen, aprólékosanolvasok, minden mondatot szintemegrágok. A többszöri olvasás amegkapott benyomások, érzelmekújra való felidézése már.

30

Nagyon szeretem a falut, a tanya-világot, összességében szeretem eztaz országot, úgy, ahogy van. De anagyváros, attól függetlenül, hogy énis ilyenben élek, nem vált ki belőlemfelemelkedő érzelmeket, s Munkácsyis úgy érzem így vallott.

NÉMETH LÁSZLÓ III. évf.A könyv szerzője: Remargue

címe: NYUGATON A HELYZETVÁLTOZATLAN

Körülbelül hat évvel ezelőtt olvas-tam először. Unatkoztam, keresgél-tem otthon a könyvespolcon, s ezakadt a kezembe. Nem tudtam mirőlszól. Egy hét alatt olvastam el, deközben párhuzamosan másik köny-vet is olvastam, ugyanis ez nem ra-gadott magával. Először nem volt él-mény. Nem hozott nekem semmiújat, semmi szépet. Teljesen olyanvolt, mint bármelyik másik könyv, steljesen el is feledkeztem róla. Má-sodjára akkor olvastam, amikor azNDK-ba utaztam, s könyvet is akar-tam vinni magammal ki. Kettő közülaz egyik ez volt.

Azóta az írótól több könyvet is ol-vastam, az I. világháborúról, az aztmegelőző korról, s a hiba bennemvolt, hogy először nem fogott meg.Az újraolvasásra már csak két napravolt szükségem. Én nem azonosultamegyetlen szereplővel sem, nem éltembele magam az ő életébe, de megér-tettem őket, elfogadtam őket. A fő-hősről pozitív volt a véleményem, akülvilágról viszont negatív.

Választhattam volna bármilyen má-sik könyvet, amiről szívesen beszél-nék. Talán az motivált, hogy úton-útfélen sajnos találkozunk — köny-vekben, napilapokban, tv-ben — há-borúkkal, amelyekről azt tájékoztat-

nak, hogy a „helyzet változatlan",valójában ott is történnek minden-nap események, amelyek befolyásol-ják, viszik az „ügyet", így Iránban,vagy Libanonban mindennapos a lö-völdözés, de ez a katasztrófa nem jutel igazándiból érzelmeinkhez, mertközvetlenül nem vagyunk érdekeltekbenne, s az nem Európa. Ez a könyv,Remargue abban segít, ezzel viszbennünket előbbre, hogy ezt az érzel-met kivetíti bennünk az egész embe-riség feszültségére, igazságtalan éskilátástalan vérengzéseire, önpusztí-tására. Amit én tudok, érzek, azt sze-retem megosztani, átadni. Ha ajánlokegy könyvet kíváncsi vagyok, hogyugyanazok a hatások érik-e őket,mint engem. Jó dolog megbeszélni,a gondolatokat kicserélni, s talánjobb lesz mindenhez, mindenkihez, stalán fogékonyabb lesz a saját és akülvilág örömeire, bánataira is.

Olvasási jellemzők, könyvtáriigények

A mezőtúri főiskolai hallgatók olva-sással kapcsolatos elemzésének leg-nagyobb értékét abban látom, hogyannak az önálló sajátosságokkal ren-delkező hallgatói csoportnak (mező-túri főiskolai hallgatók) a könyvtár-ral, annak használatával, időbeosztá-sával, fő olvasási jellemzőivel kapcso-latos tényadatokat megismerhettük,s a könyvtári munka szempontjábólmeghatározó összefüggéseket feltár-hattuk. '

A statisztikai kontrollvizsgálatoktulajdonképpen megerősítik az elem-ző és értékelő fejezetrészben leírta-kat. A végzős hallgatók körében vé-geztem el, s értékelése egyértelműenutal arra, hogy ebben a körben a tu-dományos tevékenység erősödik, in-tenzívebbé válik, összesen 21 féle

31

témacsoportba sorolhatók azok a té-mák, melyeket a hallgatók különbö-ző szintű elmélyüléssel művelnek.

E kontrollcsoport 70%-a úgy látja,hogy a könyvtár szolgáltatásai tudo-mányos célkitűzésük igényeit csakrészben tudja kielégíteni. Ugyancsakjellemzője a csoportnak, hogy könyv-tári munkájukhoz meghatározó rész-arányban (70%) veszik igénybe akönyvtárosok szakmai tanácsait.

A könyvtári szolgáltatás fejleszté-sére vonatkozó javaslatok is ezt afelvetést kívánják megoldani.

A fejlesztésre két fő területet fo-galmaztak meg a hallgatók:

-1. A kurrens szakkönyvekből na-gyobb példányszámot kell bizto-sítani.(A potenciális érdeklődők létszá-mával szinkronban.)

2. A szakanyagbeszerzésekkel dina-mikusnak, és gyorsan kell követ-ni a reális igényeket.

Az általam vizsgált téma egyik sa-játossága az, hogy viszonylag kevésszakmai mű foglalkozik e területtel.A fellelhető néhány forrásmű közülis kiemelkedő a szegedi egyetemistahallgatók körében végzett felmérés.(SZENTIRMAI, 1976.) amely orszá-gos analízis tükrében vizsgálja ahallgatók tevékenységének alakulá-sát, a munkaidő elemeit és arányait,valamint a művelődés szerkezetét.E témakör országos szintű felméré-sét „V. Kulcsár Júlia és Mándi Pé-ter: Könyvek otthon" c. művében vé-gezte el.

Ugyancsak az olvasási szokásokváltozásairól, de egy szűkebb kör-nyezetre, Bácsalmásra vonatkozóvizsgálatot közöl Bácskai István —

Gereben Ferenc — Nagy Attila 1983-ban kiadott művében. A jelzett ta-nulmányok megállapításainál, ill.azok alkalmazásánál természetesenfigyelembe kell venni a vonatkozta-tási környezetet, mely a vizsgálatoksorán fennállt. Amennyiben a komp-lexen értelmezett vizsgálati körülmé-nyek eltérő sajátosságot mutatnak,úgy az említett tanulmányok meg-állapításai is megfelelő korrekcióvalértelmezhetők.

A vizsgálat beindítását külön is in-dokolta az a tény, hogy az agrárfel-sőoktatási intézményekben hasonlójellegű elemzés meg nem készült. Etémával különösen kiemelten kellfoglalkozni, hiszen az innen kikerülődiplomások többnyire falusi környe-zetben „élik meg" hivatásukat. Mun-kájuk gyakorlása közben vagy ahhozkapcsolódóan töltik be kultúraközve-títő szerepüket — amennyiben errefelkészültek.

Vizsgálataim alapján a főiskolaihallgatók olvasási szokásait és akomplexen értelmezett könyvtárikapcsolatait elemezve eddig még nemismert adaptációkra és összefüggé-sekre adtak lehetőséget.

Átfogó és belső elemzések tapasz-talatai alátámasztották azt a vélemé-nyemet, hogy a mezőtúri főiskolaihallgatók sajátos, részben más felső-oktatási intézmények hallgatóitól, el-térő jellemzőkkel rendelkeznek, me-lyet a könyvtári szolgáltatások kiala-kításánál, illetve fejlesztésénél figye-lembe kell venni. Ezzel egyidejűleg ahallgatói igényeket — többek közötta könyvtári szolgáltatások bővítésé-vel — tudatos olvasói igényekké kellfejleszteni.

32

A könyvtári szolgáltatásokat azegyes évfolyamok differenciált igé-nyeinek szabadidő struktúrájuknak,olvasási szokásainak, valamint tanul-mányi feladataik figyelembevételévelkell továbbfejleszteni. Ezzel összefüg-gésben a könyvtári szolgáltatásokhatékonyságfokozására megfontolan-dó a szabadpolcos rendszer bevezeté-se, különös tekintettel a fontosabbkézikönyvek és szakanyagok elhelye-zésére.

Újszerű, hatékony információszol-gáltatás lehetőségét hordozza magá-ban a Főiskolai Karon egyébként

már működő videorendszer olvasó-teremben való működtetése. Nehezenmegszerezhető (pl. csak rövid ideigkölcsönözhető szakmai anyagok vi-deokazettán történő rögzítése) forrás-művek, videokazettán rögzített szak-mai anyagok, egyedi példányok in-formációáramlásának hatékonyságátelősegítő technikai feltételt biztosít-hatna ez a megoldás.

(Vége)

SINÓROS-SZABÓ BOTONDNÉ

IRODALOMBartos É.—Mándy G.: Tematikus érdeklődésvizsgálat közművelődési könyvtárakban. Buda-

pest. Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. 1981.21—23. p., 80—86. p.

Bácskai I.—Gereben F.—Nagy A.: Az olvasási szokások változásai Bácsalmáson. (Többlépcsősvizsgálat fiatalok körében.) Budapest. Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományiés Módszertani Központ. 1983. 16. p.

Bereczky László: Könyvtártípusok és a szabadpolc. Könyvtáros, 19S7. 6. sz. 409—410. p.Bóday Pál: Vita a szabadpolcról. Elvi tisztázás. Könyvtáros, 1957. 3. sz. 183—184. p.Déri Miklósné—Maróti M.: Igényvizsgálatok módszertana. Budapest. Népművelési propa-

ganda Iroda. 1968. 102. p.Frich M.: Egyetemi hallgatók olvasási kultúrája. Könyvtárosok a fiatal olvasókról és a nem

olvasó fiatalokról. Budapest. 1983. 11—41. p.Gereben F. : A falusi lakosok olvasási és könyv beszerzési szokásai. Egy kétszakaszos felmérés

eredményei. Budapest. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. 1982. 18. p.Gereben F.—Katsányi S.—Nagy A.: Olvasásismeret. Olvasásszociológia, olvasáslélektan, olva-

sáspedagógia. Bölcsészettudományi Karok, Tanárképző Főiskolák jegyzete. Budapest. Tan-könyvkiadó. 1983. 408. p.

Időmérlegen. 12 ország városi és városkörnyéki népességének napi tevékenységei a Nemzet-közi összehasonlító Időmérleg Kutatómunkálat tükrében. Vál. szerk. és bev. Szálai Sán-dor. Budapest. Gondolat. 1978. 507. p.

Katsányi S.—Könyves—Tóth L.: Fölfedezem a könyvtárat. Budapest. Tankönyvkiadó. 1976.143. p.

Könyves Tóth L.: A könyv és a könyvtár az oktatási folyamat korszerűsítésében = Ped.Szemle 1976. 7. sz. 598—607. p.

Köpeczi B.: A magyar kultúra harminc éve. Budapest. Kossuth Könyvkiadó, 1975. 199—299. p.V. Kulcsár J.—Mándl P . : Könyvek otthon. Egy országfelmérés eredményei a könyvvásárlásról

és a családi könyvtárakról. Budapest. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü-lése 1983. 183. p.

Mándi P . : A könyv és közönsége. Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1968. 294. p.Mit olvasunk? Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1965. 2—7. p. Statisztikai Időszaki

Közlemények.Sallai I.—Sebestyén G.: Könyvtárban a Tanítóképző Intézet II. évfolyama számára. 2. rész.

Alkönyvtár használata. Budapest. Tankönyvkiadó, 1975. 275. p.

Szentirmai L.: Egyetemi hallgatók Szegeden. Budapest, Gondolat. 1976. 306. p.Szentirmai L.: Az olvasó egyetemi hallgató. Budapest. NPI. 1981. 147. p.A Túri Alma Mater. Emlékkönyv a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola

fennállásának 450. évfordulójára. Budapest. 1980. 5—7. p.

33