FIGYELŐ.

A magyar irodalomtörténet a kolozsvári egye temen Imre Sándortól Széchy Károlyig. (1872—1904.) A kolozsvári egyetem mega lap í t á sának gondola ta báró Eötvös József nagy elméjében fogamzott meg . Eötvös ugyan n e m érte meg, hogy kedves terve tes tet öltsön, de u tóda m á r 1872 szeptember 29.-én őfelsége elé ter jeszte t te az ú j egyetem 34 rendes és 5 rendkívül i t anárának kinevezését. Október 19-én esküdtek fel a kolozsvári egye temi tanárok gróf fylikó I m r e k i rá ly i biztos jelen-létében.

A magyar i rodalomtör ténet és m a g y a r nyelvészet első professzora Imre Sándor volt. 'A debreczeni kollégiumból jö t t s Trefor t meghívására foglal ta el ú j tanszékét . . Az első évben m é g csak 19 bölcsésznek hirdet te n a g y tudománnya l és for ró hazafias érzéssel a m a g y a r i rodalomtör ténet és nye lv tudomány tan í tása i t , de később a hal lgatók száma megnövekedett . Taní tványa i nagyon szerették és sokat t anu l tak tőle. Előadása világos volt, tősgyökeresen magya r , szóvirágoktól t iszta. A haladó életkor azonban ki-mer í t e t t e erejét — 52 éves volt, mikor egyetemi tanszékhez ju tot t — s m i n t ő maga mond ta rek tor i székfogla lójában: «animus non destituit , sed vires ! — Az életkor m a g a egy részről nem érdem, másrészrő l valóságos há t r ány» . Nem ta r tozo t t az előkelő pozíciókat kiharcoló tudósok közé, s az a sok intr ika és ap ró támadás is, me ly egyik-másik nyelvész-társa ré-széről érte, kisebbítet te munkakedvét . Hozzá já ru l t elkedvetlenedéséhez az, hogy egyik hal lgatója meg nem engedhető módon a m a g a neve alatt adta ki va lamely előadását, melyet , némi módosí tásokkal , t udományos érteke-zéssé dolgozott át. Ez a csalódás még jobban elkeserí tet te s végre családja kérésére 66 éves korában , 1886 márc iu s 16-án, nyuga lomba vonult Hód-mezővásárhelyre. Rendes tag ja volt a M. T. Akadémiának s a Kisfaludy -Társaságnak . Erdély azzal bizonyítot ta szeretetét és t iszteletét i ránta , hogy a kolozsvári Erdélyi I roda lmi Társaság s a marosvásárhe ly i Kemény Zsig-mond-Társaság t isztelet i tagjai közé választot ta . Hódmezővásárhe lyen hal t m e g 1900 december 21-én. Gyászjelentésében a következő pá r sor jellemzi életét : «A nemes ha rco t megharcol tam, fu tásomat elvégeztem, h i temet meg ta r to t t am». Az Akadémia a haláleset bejelentésekor fe lhívta az I. osz-tá ly t emlékbeszéd t a r t á s á r a ; ez azonban mindezideig n e m je lent meg !

Az árván m a r a d t i rodalomtör ténet i ka tedrán félévig Szász Béla, a filozófus, helyet tesí te t t ; a következő félévben Széchy Károly és Ferenczi

Irodalomtörténet. 28

434 FIGYELŐ.

Zoltán magántanárok ta r to t tak irodalomtörténeti előadásokat. Az 1886—87. tanév I I . felében i f j . Szinnyei József lett Imre Sándor utóda, kinek iro-dalomtörténeti előadásait ugyancsak Széchy és Ferenczi egészítették ki.

1890 augusztus 9-én Széchy Károlyt nevezték ki a magyar irodalom-történet ny. r. tanárának s ezáltal az eddig egységes magyar tanszék két-felé oszlott. Szinnyei tovább folytatta a magyar nyelvészet előadását Bnda-postre való távozásáig (utána jött Halász Ignác, majd Szilasi Móric, végül Zolnai Gyula) ; Széchy irodalomtörténetet adott elő.

Széchy Károly I m r e Sándor taní tványa volt. 1880-ban nevezték ki a kolozsvári állami felsőbb leányiskolához tanárnak ; 1885-ben kezdte meg egyetemi előadásait, m i n t magántanár . Öt év múlva már rendes tanár . 1894-ben az esztétikának is jogosított t anára lett. Kiegészítette esztétikai előadásait Ferenczy József magántanár, k i 1897-től 1900-ig működött a kolozsvári egyetemen, amikor Budapestre került a műegyetemhez.

Széchy tizenötéves tanár i működése megszabta a magyar irodalom-történet kolozsvári taní tásának fejlődését.

Működésének két főirányelve volt. Az egyik : hazafias érzéssel s a legaprólékosabb irodalomtörténeti részletezéssel tanítani az if júságot ; a másik : feltárni ifjú hallgatói előtt a tudományos kutatás módszereit. Tanári működésének ' maradandó hatása ez utóbbiban nyilvánult . Tanít-ványai közül csak a magya r szakos hallgatókat engedte közel magához. A többit — úgy gondolta — a vizsgaszabályzat kényszeríti a magyar irodalom-ból vizsgára s ezek nem mélyednek annak tanulmányozásába. Előadásait szónokias páthosz jellemezte. Hangja erőltetett , átható volt. Beszéde színes, minden mondat után szünetet tartó, hatást váró. Előadását élénk taglejtésekkel kísérte. Egy alkalommal a régi guberniális egyetemi épület előadói ter-mébe belépve megállt a kathedra előtt ; feltette csíptetőjét körülnézett s a XVL század irodalmának bevezető előadását a következő szónokias mon-dattal kezdte meg : «Szolimán - - a nagy — a hatalmas, a dicső. Szolimán diadalszekere rohanva robogott előre — Budára !» s ebben a tónusban folytat ta tovább. Mindig állva beszélt s mindig szabad előadást tar tot t , kivéve a gyakorlati órákat . Kedvenc taní tványai igyekeztek kedvében já rn i s nem r i tkán lepték meg a kolozsvári lapokba írt tudósításaikkal, melyek-ben előadásairól dicsőítő tudósításokat í r tak. Működésének eredménye, hogy felkeltette az if júságban a becsvágyat az irodalmi munkálkodásra, de is-kolája, követői nem maradtak , mert az ő bámulatos emlékező tehetségét, vasszorgalmát, széles ismeretei t csodálták, de követni nem merték. 1904 decemberében elérte régi vágyát : Budapestre került, Gyulai Pál örökébe. A folytonos szellemi m u n k a már 1905 október 26-án sírba vitte.

1901 óta Széchy vei együtt működött Erdélyi Pál magántanár , akit többen Széchy utódaként emlegettek, bár ekkor Erdélyit már teljesen ma-gához hódította a kolozsvári egyetemi könyvtár ujjáalkotásának terve. Széchy utóda l!)05-ben Dézsi Lajos lett, akivel líj munkásság kezdődött az irodalomtörténet taní tásában,

Talán nem lesz érdektelen, ha közöljük az irodalomtörténeti elő-adások sorozatát az egyetem alakításától Széchy Károly távozásáig. (1904.)

FIGYELŐ. 4 3 5

1872—73. I. félév. Imre Sándor r. t. : A magyar irodalom története a XVI. században. Het i 3 óra. — II . félév. Imre: A magyar irodalom tör-ténete a XVI I I . század végétől kezdve. 3 ó.

1873—74. I. Imre : A magya r irodalom története a XVI—XVII. század-ban. 3 ó. Meltzl Hugó r. t. : Petőfi élete, müvei és helyzete a világiro-dalomban. l ó . — II. Imre : A magyar eposz története. 2 ó.

1874—75. I . Imre: A magyar lírai költészet története, kivált az újabb időben. 3 ó. — II. Imre : A legújabb magyar irodalom története. 3 ó. Arany János és az úgynevezett népiesek elbeszélő költeményei. 1 ó. Meltzl : A magyarokról emlékező ó-német hősköltemények. 1 ó.

1875—76. I. Imre : A középkori magyar irodalom. 3 ó. — I I . Imre : A magyar irodalom története a XVI. században. 3 ó.

1876—77. I. Imre: A XVII . századbeli magyar irodalom története. 3 ó. A legújabb magyar líra. l ó . — II. Imre : A magyar irodalom a XVII I . század végén. 3 ó.

1877—78. I. Imre : A XIX. század irodalma. Kazinczy és társai . 3 ó. — I I . Imre : A magyar irodalom legújabb történelme, kivált 1830 óta mos-tanig. 3 ó. Meltzl : Petőfi, min t az egykori német költészet, névleg Lenau antagonis tá ja . 1 ó.

1878—79. I. Imre: A középkori magyar irodalom történelme. 3 ó. — I I . Imre : A magyar irodalom a XVI. században. 3 ó.

1879—SO. I. Imre: A magyar irodalom történelme 1606—1711-ig. 3 6. A magyar népköltészet összehasonlítva más népekével, l ó . — I I . Imre : A magyar irodalom történelme a XVIII . században 1711—1790. 3 ó.

1880—81. I. Imre: Kazinczy F. és társai költészete. 3 ó. — II . Imre : A magyar irodalom történelme Kisfaludy Károlytól fogva a legutóbbi időkig. 3 ó.

1881—82. I. Imre: A középkori magyar irodalom története. 3 ó. A magyar prózai irály kifejlése kezdettől legújabb időkig. 1 ó. Meltzl : A magyar-német antagonizmus krit. tör ténelme a legrégibb időktől fogva Petőfiig. 1 ó. Ferenczi Zoltán m. t. : A népies irányú műköltészet kora. 2 ó. — II . Imre : A középkori magyar irodalom története. 3 ó. Ferenczi : A népies műköltészet kora. 2 ó.

1882—83. I. Imre: A XVI. század magyar irodalma. 3 ó. A magyar próza kifejlése. 1 ó. Meltzl : Petőfi helyzete a világirodalomban. 1 ó. Fe-renczi : A regényírók és regényirodalom 1821-től. 2 ó. — II . Imre: A ma-gyar irodalom történelme folytatva. A XVI. óvszáz irodalma. 3 ó. Ferenczi : Magyar regényírók és regényirodalom 1821-től. 2 ó.

1883—84. I. Imre: Magyar irodalom története folytatva. A XVIII . századbeli irodalom történelme. 3 ó. Ferenczi : Széchenyi Is tván irodalmi müvei s adalékok a magyar prózai styl történetéhez. 2 ó. — II . Imre : A magyar irodalom a X V I I I . század végén. 3 ó. Ferenczi : Arany János némely munkái . 2 ó. Pesszimizmus az újabb magyar költészetben. 1 ó.

1884—85. I. Imre: A magyar irodalom története, Kazinczy és kora. 3 ó. Ferenczi: Arany János némely munkái . 2 ó. Pesszimizmus az újabb magyar költészetben, l ó . — II . Imre : A magyar költés Kisfaludy Károly-

2 8 *

4 3 6 FIGYELŐ.

tói kezdve. 3 ó. Petőfi és némely külföldi költők összehasonlítása. 1 ó. Ferenczi : Pesszimizmus az újabbkori magyar költészetben. 1 ó.

1885—86. L Imre : A magyar irodalom története. Középkor. 3 ó. Meltzl: Petőfi ée Goethe lírája. 2 ó. Ferenczi: A magyar költészet törté-nelme 1820-tól. 2 ó. — II . Szász Béla r . tanárhelyettes : A magyar iro-dalom története a XVI . évszázban. 3 ó. Ferenczi: A magyar regényiro-dalom történelme, 1872-től. 2 ó. Széchy Károly m. tanár : Döbrentei Gábor élete és művei (Születésének százados évfordulója alkalmából). 1 ó.

1886—87. I . Ferenczi : Népies i r ányú műköltészetünk kora (Tompa, Petőfi, Arany). 2 ó. Széchy: Kazinczy Ferenc és követői. 2 ó. Meltzl: Petőfi jelszava (A Kant-Schopenhauer-féle metafizika alapján). 2 ó. — Szinnyei József rk. t . : Irodalmunk újjászületésének kora. A magyaros iskola. 2 ó. Ferenczi : A népies i rányú műköltészet kora. 2 ó. Széchy : Kazinczy Ferenc és követői. 2 ó.

1887—88. I . Szinnyei : A középkori magyar irodalom. 2 ó. Ferenczi : Arany János élete és főbb müvei. 2 ó. Széchy : Az epikai költészet fejlő-dése a XIX. században. 1 ó. A harmincas évek elbeszélői, l ó . — I I . Szinnyei : Válogatott fejezetek a magyar irodalomtörténetből. 1 ó. A ma-gyar irodalomtörténet-írás. 1 ó. Ferenczi : Gr. Széchenyi István élete és munkái . 2 ó. Széchy : A magyar epikai költészet kifejlődése a XIX. szá-zadban. 2 ó.

1888—89. I . Szinnyei: A középkori magyar irodalom. 2 ó. Ferenczi: Arany János élete és főbb müvei. 2 ó. Széchy : Az epikai költészet fejlő-dése a XIX. században. 1 ó. A harmincas évek elbeszélői, l ó . — I I . Szinnyei: Nemzeti i rodalmunk a XVI. században. 2 ó. Ferenczi: A Jósika u táni regényirodalom (Eötvös és Kemény). 2 ó. Széchy : A magyar költé-szet ú j ra ébredése. 2 ó.

1889—90. I . Szinnyei: Nemzeti i rodalmunk a XVII . században. 2 ó. Ferenczi: A magyar drámai irodalom és színészet történelme 1772—1820-ig. 2 ó. Széchy: Költői iskolák 1772—1801-ig. 2 ó. — II . Szinnyei: Nemzeti i rodalmunk a XVII I . században. 2 ó. Ferenczi : A regényirodalom törté-nete 1772-től. 2 ó. Széchy: Vajda Péter élete és művei. 2 ó. A mai ma-gyar líráról. 1 ó.

1890—91. I. Ferenczi : A népies i r ányú műköltészet kora. 2 ó. Széchy : Kazinczy és kora. 2 ó. — II . Széchy: Kazinczy és köre 1801—1831. 3 ó. A magyar epikai költészet fejlődése. 2 ó. Ferenczi : Petőfi élete és művei. 2 ó.

1891—92. I . Széchy : A XVI. század magyar költői elbeszéléseiről. 3 ó. Kazinczy triásza : Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Horvá t István. 2 ó. Ferenczi: A regényirodalom története 1820-tól. 2 ó. — I I . Széchy: A ka-thol ikus visszahatás kora. 3 ó. A magyar krit ika 1849-ig. Kölcsey, Bajza, Erdélyi . 2 ó. Ferenczi : A magyar regényirodalom története 1820-tól. 2 ó.

1892—93. I . Széchy: A magyar lírai költészet tör ténete 1526—1711. 3 ó. Vallási és történeti irodalom a XVII I . században. 2 ó. Ferenczi : A Jósika utáni regényirodalom. 2 ó. — II . Széchy: A nemzetietlen kor. 3 ó. Vallási és történeti irodalom a XVII . században. 2 ó. Ferenczi : Arany János és főbb munkái . 2 ó.

FIGYELŐ. 437

1893 — 94. I. Széchy : A megújhodás irodalma. 4 ó. Vörösmarty epikai elbeszélései. 1 ó. Fercnczi : A magyar drámairodalom és színészet törté-nete 1772—1820. 2 ó. — I I . Széchy: A megújhodás irodalma. A deákos és népies iskola. 4 ó. A Halotti Beszéd és Könyörgés. 1 ó. Ferenczi : A magyar drámai irodalom és színészet története 1772—1820. 2 ó.

1894—95. I. Széchy: A megújhodás korától az általános felvirágzás koráig. 4 ó. Nemzeti epikánk fejlődése a XIX. században. 1 ó. ferenczi : A magyar regényirodalom 1772-től Jósika Miklósig. 2 ó. — II . Széchy: Zrínyi Miklós élete és művei. 4 ó. Bevezetés az esztétikába. 2 ó. Ferenczi : A magyar regényirodalom 1772-től Jósika Miklósig. 2 ó.

1895—96. I . Széchy: A XVI. század költészetének története. 4 ó. Bimai János élete és művei. 1 ó. Ferenczi : A magyar regényirodalom története 1820-tól. 2 ó. — II. Széchy : A XVI. század irodalma. 4 ó. A Kazinczy triásza. 1 ó. Ferenczi: A magyar regényirodalom története 1É 20-tól. 2 ó.

1896—97. I. Széchy : A katholikus visszahatás kora. 4 ó. Kazinczy Eerenc működése és hatása. 1 ó. Ferenczi : A Jósika utáni regényirodalom, kiváló tekintettel br. Eötvösre és Kemény Zsigmondra. 2 ó. — II . Széchy : A katholikus visszahatás irodalma. 4 ó. Kazinczy közvetlen követői. 1 ó. Ferenczi: A magyar drámairodalom és színészet története kezdettől Kis-faludyig. 2 ó.

1897—98. I. Széchy: A nemzetietlen kor irodalma. 4 ' ó . Kölcsey Fe-renc élete és munkái . 1 ó. Ferenczi : A népies irányú műköltészet kora. 2 ó. — I I . Széchy : Nemzeti irodalmunk története 1526-ig. 4 ó. Vörös-mar ty Mihály költészete. 1 ó. Ferenczi : Arany János élete és főbb müvei. 2 ó. Ferenczy József m. tanár : Poétika, a költői műfajok elmélete. 2 ó. A komikum elmélete. 1 ó.

1898—99. I. Széchy: Zrínyi Miklós élete és művei. 4 ó. A Halotti Beszéd és Könyörgés irodalomtörténete. 1 ó. Ferenczi: A magyar lírai költészet története a XVI—XVII . században. 2 ó. Ferenczy József : Poétika. Az epikus műfajok elmélete. 2 ó. A fenséges eszméje az irodalomban és a művészetekben, l ó . — I I . Széchy : A megújhodás kora. I. Franciás iskola. 4 ó. Vitkovics Mihály pályája. 1 ó. A magyar líra. 2 ó. Ferenczi: Petőfi Sándor l írai költészete. (A költő halála 50 éves évfordulója emlékére.) 2 ó. Ferenczy József : Poétika. A lírai költészet. 2 ó. A natural izmus a művé-szetekben. 1 ó.

1899—1900. I. Széchy : A megújhodás kora. I I . Deákosok iskolája. 4 ó. Szemere Pál működése és hatása. 1 ó. Ferenczi : A magyar regényiro-dalom története Jósika Miklósig. 2 ó. Ferenczy József: A lírai költészet elmélete. 2 ó. — II . Széchy : A megújhodás kora. I I I . Népies iskola. 4 ó. Ferenczi : A magyar regényirodalom története Jósika Miklósig. 2 ó.

1900—Ol. I. Széchy : A XVI. század verses elbeszélései. 4 ó. Ferenczy József: A költői és népszínművészeti alkotások stílusáról. 2 ó. — II . Széchy: A XVI. század verses elbeszélései. 4 ó. Ferenczy József: A tra-gikum elmélete. 2 ó.

1901—02. I. Széchy : A katholikus visszahatás irodalma. 4 ó. — II .

4 3 8 FIGYELŐ.

Széchy : A katholikus visszahatás irodalma. 4 ó. Erdélyi Pál m. t a n á r : Vörösmarty pályája. 2 ó.

1 9 0 2 — 0 3 . I. Széchy : Gróf Zrinyi Miklós pályája. 4 ó. Erdélyi : Lírai költészetünk 1772 u tán. 2 ó. Gyalui Farkas m. tanár : A könyvnyomtatás története, fő tekintettel a magyar könyvnyomtatásra. 2 ó. — II. Szcchy : Gróf Zrinyi Miklós pályája. 4 ó. Erdélyi: Lírai költészetünk 1772 után. 2 ó. Gyalui : A könyvnyomtatás története, főtekintettel a magyar könyv-nyomtatásra. 2 ó.

1 9 0 3 — 0 4 . Széchy: A nemzetietlen korszak. 4 ó. Erdélyi: Csokonai és Horváth Ádám. 2 ó. Gyalui : A könyv története. 2 ó. — II. Széchy : A megújhodás kora. I. A franciások iskolája. 4 ó. Gyalui : A könyv tör-ténete. 2 ó.

1 9 0 4 — 0 5 . I. Széchy: A megújhodás kora. II . A deákosok iskolája. 4 ó. Erdélyi: A magyar népdal irodalmunkban. 2 ó. Gyalui: A könyv-tárak története és fejlődése. 2 ó. — I I . Széchy : A magyaros iskola. 4 ó. Erdélyi : A magyar népdal története. 2 ó. Gyalui : A könyvtárak törté-nete és fejlődése. 2 ó. ' PERSIAN KÁLMÁN.

T i s z t e l e t b e l i d o k t o r o k . A budapesti tudomány-egyetem a mult iskolai év végén a bölcsészettudományi kar tiszteletbeli doktoraivá avatta Lévay Józsefet és Bayer Józsefet. A «honoris causa» doktorrá avatás az egyetem legszebb kitüntetéseinek egyike. Kiváló férfiakat ért ez az el-ismerés : a költőt, akit Szász Károllyal és Gyulai Pállal egy sorban emle-getünk ; s az irodalomtörténetlrót, akinek neve kitörülhetetlen a magyar irodalomtörténetírás történetéből. Bayer Józsefet dicsérni meddő dolog volna egy irodalomtörténeti folyóirat lapjain. A magyar dráma történeté-ről, a magyar színészet fejlődéséről és Shakespeare magyarországi hatá-sáról írt kötetei el nem évülő, nagy alkotások. A köztiszteletben álló tudós kitüntetése általános örömet keltett, de ez az öröm nem volt zavartalan. Valóban lehangoló, hogy akkor, midőn annyi terméketlen törtetés és jogosulatlan becsvágy talál meg nem érdemelt elismerést, ilyen nagystílű munkás életnek jutalma egy középiskolai katedra.

S z o b r o k é s e m l é k t á b l á k . Az utókor kegyelete a folyó év nyarán több kiváló magyar író emlékét újította fel nagyobb ünnepség keretében. Az aradiak egy-egy mellszobrot állítottak Criky Gergelynek és Fábián Gábornak ; a szarvasiak márvány-emléktáblát helyeztek Inczécly László szülőházának falába ; a borsodmegyei Tardonán emléktáblát lepleztek le annak emlékére, hogy Jókai Mór a szabadságharc után a bükki rengete-gekben bujdosott ; s az ungvári Gyöngyösy Irodalmi Társaság emléktáblát állított Darmay Viktornak a költő szülőhelyén, az ungmegyei Ordarma községben.

A Margit-sziget tölgyei alatt is nemrégiben tűnt fel az az Arany János-szobor, melyet József főherceg állíttatott Arany János emlékére. A szobrot, Stróbl Alajos művét, a főherceg kívánságára minden leleplező ünnepély nélkül adták át a nyilvánosságnak.

FIGYELŐ. 439

A M. Tud. A k a d é m i a j u t a l o m l é l e l e i közül magyar irodalom-tör ténet i vonatkozásúak:

I . Kívántatik a jeliemrajz története a magyar szépirodalomban. J u t a l m a a Lévay-alapból 1000 korona. Határnap : 1914 szeptember 30.

I I . Kívántatik a magyar kritika története. Ju ta lma Halmos Izor adományából 1000 korona. Ha tá rnap : 1914 szeptember 30.

I I I . Petőfi János Vitézének hatása Arany Toldijára. Ju ta lma a L e h r -alapítványból 200 korona. Ha tá rnap : 1912 szeptember 30.

IV. Kívántatik báró Eötvös József «A XIX. század uralkodó eszméi» című müvének kritikai méltatása szociális, politikai és történetbölcseleti szempontból. Ju ta lma a Sztrokay-alapból 200 arany. Ha tá rnap : 1912 szep-tember 30.

A pályamunkák idegen kézzel, lehetőleg géppel, t isztán és olvashatóan másolva, bekötve, lapszámozva, a szerző valódi nevét, állását és lakóhelyét re j tő lepecsételt jelmondatos levél kíséretében a M. Tud. Akadémia fő-t i tkár i hivatalába küldendők. A ju ta lom csak önálló becsű műnek ítél-te t ik oda.

A M. Tud. Akadémia még lS96-bau elhatározta, hogy 8000 korona ju ta lomban részesíti azt a szerzőt, aki akár kéziratban, akár kinyomatva benyúj t j a gróf Széchenyi István tudományos becsű életrajzát. A kéziratban benyúj tot t munka kiadását az Akadémia készséggel vállalja.

A szerkesztőhöz beküldött könyvek jegyzéke. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület hatodik vándorgyűlésének emlékkönyve.

Szerkesztette Erdélyi Pál főtitkár. Kolozsvár, 1912. 100 1. Tar ta lma: Kelemen Lajos: A vajdahunyadi 1911 okt. 7—9. nap ján

ta r to t t vándorgyűlés története. Kristóf György : A piski emlék előtt. Csánki Dezső: A Hunyadiak tör ténelmi jelentősége. Kadlik Rudolf A hunyadmegyei vasbányászat múl t j a és jelene. Márki Sándor: A törté-nelem magyar szelleme. Balázs Béla : A tanítóképzők és tanítók szerepe a rendszeres régészeti gyűjtés terén. Konrádi Dániel : A koleráról. Szi-lády Zoltán : A legrégibb földművelők. Gaál István : Széntelepek és szén-kuta tások Erdélyben. Roska Márton: A tűz. Cholnoky Jenő: A csoklo-v ina i barlang.

Щ Balassa Imre: Színpadi problémák. B u d a p e s t , 1912 . 87 1. M o l n á r -

nyomda, Szekszárd. Tar t a lma : Színészeti jegyzetek, szereptanulmányok, színpadi impresz-

sziók. A szerző dramaturgia i készültsége és rendező-ötletessége szembetűnő. Különösen érdekes Bánk Bán újjászületése c. tárcája, melyben Gál Gyula mes ter i Bánk-alakítását s eredeti felfogású Bánk Bán-rendezését elemzi.

Dávid Ferenc művei. I. Rövid magyarázat. K o l o z s v á r , 1910. Az e r e d e t i kiadás fac-similéjével. Ellenzék-nyomda. Ara 10 korona.

Néhány évvel ezelőtt a magyarországi unitárius egyház főtanácsa

4 4 0 FIGYELŐ.

elhatározta, hogy az egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferencnek müvei t kiadja. A sorozat a fenti kötet tel indult meg. Első ré-szében Dávid Ferenc egyik munkájának hasonmása foglal helyet (Rövid magyarázat, miképpen az Antikrisztus az igaz istenről való tudományt meghomályosította .. . Albae Juliae, 1567) ; ezt követi a hasonmás mai helyesírású szövege (Pálfi Márton átírásában és jegyzeteivel) ; s Dávid Fe-renc teológiájának ismertetése. (Boros György tanulmánya) . E becses ki-advánnyal egyidejűleg jelent meg — szintén két évvel ezelőtt — Dávid Ferenc életrajza, melyet Kiss Ernő írt meg a magyar uni tár ius egyház pályázatára. (Dávid Ferenc. Kolozsvár, 1910. 97 1. Gámán-nyomda. Ára 2 kor.) Egyik kötetnek sem volna szabad hiányoznia középfokú iskoláink könyvtáraiból. «Dávid Ferenc emlékezete immár fényesen világít előttünk és nagyságával helyet foglal nemzetünk igazi értékes emberei között. Büszkesége nemcsak az uni tár ius egyháznak, hanem a magyar nemzeti történetnek is.»

Erdélyi Történelmi Értesítő. Szerkeszti és k iadja Veress Endre. I. évf. 1—2. szám. Kolozsvár, 1912 április 1. 64 1. Stief-nyomda.

Veress Endre negyedévi folyóirata a mos t megindult Erdélyi Törté-nelmi Forrásokkal (Fontes Berum Transylvanicarum) van kapcsolatban. Mutatványokat közöl az ötven kötetre tervezett kútfőkiadványból s helyet ad kisebb tör ténet i cikkeknek, adatközléseknek, bírálatoknak is. Előfizetési ára egész évre 4 korona ; a Fontes Berum Transylvanicarum megrendelői ingyen kapják.

Gonda József : Semper idem. B o v á s o k . F e l j e g y z é s e k . M e g l á t á s o k . Impressziók. Krit ikák. Előszót írt hozzá : Ignotus. Békéscsaba, 1912. 261 1. Tevan-nyomda.

Gonda Józsefnek, a Hódmezővásárhelyen megjelenő Jövendő c. poli-tikai, társadalmi és kri t ikai havi szemle szerkesztőjének összegyűjtött tanulmányai t a Huszadik Század és a Nyugat írói nagy elismeréssel fogadták. Az érdekes könyvben az Ady Endréről szóló fejezet közelebbről is érdekel bennünket , mer t világos képet nyú j t arról, miért t a r t j ák a nyu-gatos esztétikusok a legnagyobb magyar költők egyikének Ady Endrét, aki, min t l írikus, a maga nemében kétségtelenül feltűnő jelenség. Ady néhány verses kötetével költői forradalmat te remte t t s bámulatos gyorsa-sággal került az irodalmi érdeklődés középpontjába. «Megrázó, eredeti, hatalmas embertömegek fantáziáját izgató líra az Ady Endre l írája . . . a kifejezhetetlen kifejezésére, a még meg nem látot tak meglátására, meg-rettenések, víziók, várakozások, akarások, kísértések megérzékítésére és visszaadására tör ez a különös elme, felettébb különös formában és mó-don . . . a r i tmussal , a szórend harmóniájával , ú j szavak csengésével, új képek pazar színeivel akar olvasóiban hangula to t kelteni, érzéseket fakasztani.»

FIGYELŐ. 441

Közlemények Dunántúl Történetéhez. Szerkeszti Rexa Dezső, Fejér-vármegye főlevéltárnoka. 1911. évf. I . köt. 1—4. füz. Székesfejérvár. Deb-reczenyi-nyomda.

Ez a változatos tartalmú, negyedévi folyóirat , mely a m u l t évben indult meg, számos kiadatlan kéziratot és kisebb terjedelmű feldolgozást közöl a dunántúl i megyék történetéhez. Irodalomtörténeti vonatkozású cikk is van benne Rexa Dezsőtől : tLaurat. Egy komárommegyei folyóirat 1824-ből. A Laurá t Gödör József szendi evangélikus prédikátor indította meg 1824-ben ; a szépirodalmat akarta fejleszteni, de vállalata m á r a má-sodik füzettel elakadt. Munkatársai tehetségtelen kezdők voltak ; közle-ményei esetlen szárnypróbálgatások.

Kozma Andor: Gyulai Pál az ember és a költő. B u d a p e s t . 51 1. Á r a 30 fill. (Magyar Könyvtár. 667. sz.)

A füzetben Kozma Andornak egy rövidebb tárcáját (Az Újság) s egy hosszabb emlékbeszédét (Kisfaludy-Társaság) talál juk. Kozma mély szere-tettel s a meggyőződés lelkesedésével jellemzi Gyulait. (Emlékbeszédéről 1. folyóiratunk 150—151. 1.)

Mitrovics Gyula: Egyházi szónoklattan. 2. k i a d . D e b r e c z e n , 1 9 1 1 . 3 6 8 1. Hegedűs ós Sándor könyvkiadóhivatala. Ára kötve 7 kor. (Mitrovics Gyula összegyűjtött papi dolgozatai. Közrebocsátja fia : ifj. Mitrovics Gyula. VI. köt.)

E református homiletikának első kiadása 1878-ban jelent meg Sáros-patakon. A néha i szerző gondosan át tanulmányozta a régebbi magyar egy-házi beszéd-irodalmat, példáit nagyobbára innen merítette, s ennyiben műve az irodalomtörténetírók érdeklődésére is számot tar that .

Malártsik Lajos: Kemény János «Gileád Balsamuma». S á t o r a l j a ú j h e l y , 1911. 38 1. Zemplén-nyomda. (Bölcsészetdoktori értekezés.)

Kemény János erdélyi fejedelem krimi fogságában írta a Gileád Balsamumát. Nem eredeti munka , még csak n e m is eredeti fordí tás és ezért irodalomtörténetíróink figyelmen kívül hagyták . A rabságban síny-lődő hadvezér kiszedegette Károl i Gáspár biblia-fordításából a zsoltárokat s tar ta lmuk szeriut csoportosította őket ; azután hozzácsatolta a Szentírás legszebb könyörgéseit ; végül leírta a tatár-rabságbeli magyarok imádsá-gát, melyet ótestamentomi szövegek felhasználásával ő maga készített. Malártsik részletesen ismerteti az 1659-ben kinyomatot t kötet beosztását , tar talmát, forrásait , s megjelöli az eddigi Kemény-irodalom vonatkozó helyeit.

Olcsó Jókai. 44—70. szám. Bévai-kiadás. A Nap nyomdája. Egy-egy szám fűzve 40 fill.

A Bévai Testvérek népszerű Jókai - kiadásának újabb számai : 44—46. Az északi pólusig. 47. A jedikulai rab. Vanderguld úr . 48. Az

442 FIGYELŐ.

utolsó mór királyok. 49. Kassári Dániel. 50. Száz legény egy r a k á s o n . Két léghajós. 51. Anekdotakönyv. 52. Kalandos históriák. 53. A jó öreg asszony. 54—55. A három királyok csillaga. 56—60. Egetvlvó asszonyszív. 61. Anekdotakönyv. 62. Életképek. 63. Házasság éhségből. 64—66. A fekete-vér. 67—70. A Damokosok.

Reviczky Gyula: Apai örökség. E l b e s z é l é s . B u d a p e s t . 110 1. W o d i a n e r -nyomda. Ára 60 fill. (Magyar Könyvtár . 665—666. sz.)

• Be akar tam muta tn i egy semmi tetthez erővel nem bíró, a m u n -kától elszoktatott, tét lenül szemlélődő jellemet» : í r ja hőséről Reviczky a regény első kiadása elé csatolt előszavában (1886), s hosszadalmasan, sok naivsággal s hatás nélkül elemzi egy könnyelmű i f j ú pályájának apró-emelkedéseit és nagy zuhanásait. Ez önéletrajzi regény hőse — Fe jé rházy Tibor — tulajdonképen maga Reviczky.

Stiegelmár Róbert: George Meredith komikum-elmélete. B u d a p e s t , 1 9 1 2 . 73 1. Németh József könyvkereskedése. Buzárovits Gusztáv nyomdá ja , Esztergom.

A sokat emlegetett angol regényíró (1828—1909) filozófiájának i smer-tetése, különös tekintettel vígjáték-elméletére. Meredith szerint az igazi fensőbb vígjáték a művelt férfiiak és nők harmonikus társas együttélésé-ből nőhet csak ki, s mint ilyen, lényegében az összesség szellemének in-terpretálása. A vígjátékírónak t ípusokat kell rajzolnia s nem egyéneket jellemzési módja idealisztikus s nem realisztikus. A vígjáték komikumá-ban a szociális szempont érvényesül s nem a morális.

Szarka Gyula: Váci domokos konvent története. B u d a p e s t , 1912. 127 1. Élet-nyomda.

Nagy szorgalommal írt művelődéstörténeti értekezés. Szerző igen sok kiadott és kiadatlan forrás alapján dolgozta fel a váci dömés kolostor történetét s a XVII I . századi szerzetesek életére számos érdekes adalékot szedett össze. Két középkori dömés íróról, Magyar Pálról (XII. század) és Váczi Pálról (XV. század), a m á r ismert források alapján bőveb-ben szól.

Thienemann T ivadar : Német és magyar nyelvújltőtörekvések. A b u d a -pesti egyetem bölcsészeti karától jutalmazott pályamunka. Budapest, . 1912. 63 1. Frankl in-nyomda. Ára 1 kor. 50 fill.

Thienemann értekezése a következő új vál lalatban jelent meg : Német philologiai dolgozatok. Szerkesztik: Petz Gedeon, Bleyer Jakab y Schmidt Henrik. Tulajdonképen különlenyomat az Egyetemes Philologiai Közlöny 1912. évf.-ból. (Ismertetését 1. folyóiratunk 141. lapján.)

Világkönyvtár. Ostwald : Feltalálók, felfedezők, nagy emberek. F o r -dította Kósa Miklós. Budapest, 1912. 318 1. Révai-kiadás. Budapesti H í r -lap nyomdája. Ára 1 kor. 90 fill. — Strindberg : Történelmi m i n i a t ű r ö k .

FIGYELŐ. 4 4 3

Fordította Bálint Lajos. Budapest , 1912. 324 1. Bévai-kiadás. Budapesti Hi r lap nyomdája. Ára 1 kor. 90 fill. — Dumas : Napoleon élete. Fordí tot ta Bölöni György. Budapest, 1912. 333 1. Révai-kiadás. Budapesti Hir lap nyomdája. Ára 1 kor. 90 fill.

Vincze Frigyes : Az oszmán irodalom főirányai. B u d a p e s t , 1912 . 142 1. A Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottságának ki-kiadása. Stief-nyomda, Kolozsvár.

Magyar nyelvű oszmán-török irodalomtörténet a művelt nagyközön-ség számára. A kis kötetet, mely néhány értékesebb külföldi kézikönyv nyomán készült, Yámbéry Ármin előszava vezeti be.

Wlassics Gyula : Deák Ferenc. B u d a p e s t . 7 4 1. W o d i a n e r - n y o m d a . Á r a 60 fill. (Magyar Könyvtár. 663—664. sz.)

Deák Ferenc vezető eszméinek, uralkodó érzésének, lelki és értelmi jellemének, államférfiúi és szónoki kiválóságának ismertetése.

Oláh Imre : Tubero Lajos mint magyar történetíró. ( P o d o l i n i k e g y e s r e n d i gimnázium értesítője. Podolin, 1912. 5—40. 1.)

Tubero Lajos benedekrendi szerzetesnek (1459—1527), a raguzai szü-letésű dalmát történetírónak latinnyelvű tör ténet i műve II. Ulászló és I I . Lajos korára nézve elsőrangú kútfő. Oláh I m r e részletesen ismertet i a 11 könyvre terjedő kortörténet magyar vonatkozású részeit s — az eddigi irodalom felhasználásával — iparkodik megállapítani a nevezetes m ű kút-fői értókét. Bizonyos, hogy Tubero műve nagyobb figyelemre ta r tha tna számot történetíróink részéről, akik —• egyet-kettőt kivéve — sohasem becsülték és hesználták érdeme szerint az éleseszű, igazságszerető dalmatát .

Thúry Zsigmond : A szombatos kódexek bibliográfiája, különös tekintettel azok énektartalmára. (Mezőtúri ref. főgimnázium értesítője. Mezőtúr, 1912. 2 3 - 8 4 . 1.)

Időrendi egybeállítása és könyvészeti leírása a hazai szombatos kéz-iratoknak, a szombatos i rodalom megindulásától kezdve 1720-ig. A 14 régibb kódexet most ismerteti az értekező, a 43 ujabbkori kódex leírását pedig egyebütt igóri. Munkájával hasznos szolgálatot tett a szombatos irodalmi maradványokkal foglalkozó irodalomtörténetíróknak. A tárgyalt kódexek : 1. Péchi Simon énekes könyve. 2. Szenterzsóbeti Bogáthi-kódex. 3. Kissolymosi Mátéfi Pál énekes könyve. 4. Kissolymosi Mátéfi János énekes könyve. 5. Árkosi J ános könyve. 6—12. Péchi Simon fordí tásai hét kötetben. 13. Pál András imádságos könyve. 14. Pál András énekes könyve. Szerző kilátásba helyezi, hogy a különböző helyeken szétszórt 57 szom-batos kódex irodalomtörténeti és nyelvészeti feldolgozását is e l fogja végezni, ami igen kívánatos, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy Kohn Sámuel-nek még csak kb. 30 szombatos kézirat állott rendelkezésére a szombatosok-ról szóló kötete megírásakor. (1890.)

4 4 4 FIGYELŐ.

Pásthy János : Részletek a magyar nyelvtudomány történetéből. ( K e c s -

kemét i ref. főgimnázium értesítője. Kecskemét, 1912. 3—15. 1.) Tanári székfoglaló értekezés. Szenczi Molnár Albert magyar nyelv-

tanának és Szőnyi Nagy István Magyar Oskolájának ismertetése a m ű -velt közönség számára.

Csura Miklós : Árgirus feldolgozásai a magyar irodalomban. ( G y u l a i róm. kath. püspöki főgimnázium értesítője. Gyula, 1912. 3—60. 1.)

Folytatása és befejezése az előző évben megkezdett programmérteke-zésnek (1. folyóiratunk 138. 1.) Gyergyai Albert Argirus-meséjének feldol-gozásait fejtegeti a következő í róknál : Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde, Munkácsy János : Tündér I lona, Nagy Ignác : Árgirus királyfi, Szigligeti Ede : Árgyil és Tündér I lona, Madách Imre : Tündérálom, Dózsa Dániel : Tündér Hona, Versényi György : Árgirus, Balog István : Tündér I lona, Jakab Ödön : Árgirus királyfi, Bernáth La jos : Árgirus királyfi-Áz öt első drámai feldolgozás, a h a t utolsó verses elbeszélés. Amint m á r e sorozatból is látható, a népszerű széphistóriának több kiváló sikerű fel-dolgozása van szépirodalmunkban Csura Miklós bőven ismerteti ta r ta l -muka t , összeállítja ú j motívumaikat, s elemzi a szerkezet, jellemfestés, nyelv és verselés szépségeit és hibái t . Inkább dicsér, m i n t gáncsol. Befe-jezésül ismerteti azokat a magyar népmeséket, melyeknek hősei Árg i rus és Tündér Hona. A dolgozat gondos anyaggyűjtése, áttekinthető feldolgo-zása és világos előadása elismerést érdemel.

Schöner Fèrenc: Kőszeghy Pál. (Budapesti X. ker. kőbányai áll. főgim-náz ium értesítője. Budapest, 1912. 3—34. 1.)

Már előzőleg különlenyomatban is megjelent. (Ismertetését L folyó-i r a t u n k 329-330 . 1.)

Pinzger Ferenc: Hell és Sajnovics vardői útja. ( K a l o c s a i j é z u s t á r s a s á g i érseki kath. főgimnázium értesítője. Kalocsa, 1912. 3—53. 1.)

Sajnovics J ános levelei és napló ja alapján ismerte t i az 1768—1769. évi nevezetes expedíciót. Elég bőven szól a két jezsuita-tudós csillagászati eredményeiről s a külföldi tudományos közfelfogással szemben iparkodik bizonyítgatni, hogy Hell Miksa «nem csalt és n e m hamisított», mikor észleleteit közreadta. Hellnek ugyanis már az egykorúak (Lalande stb.) szemébe vágták, hogy a Vénusz átvonulására vonatkozó adatok egy részét koholta és utólagosan meghamisí tot ta . (Hell hiú ember volt ; vágyott a legjobb megfigyelő hírére ; s mindaddig, míg hamisí tásának nyomára n e m jöt tek, mindenfelé ünnepeltette magát . ) Szerző szerint Hell és Sajnovics n e m követhettek el hamisítást, m e r t kiváló tudósok voltak s feddhetetlen jelleműek. Papi ál lásuk is döntő erővel szól becsületességük mellett. «Vagy szabad-e oly férfiakról, akik élvezetről, dús vagyonról lemondva, szigorú szerzetes-rend kötelékében önzetlenül Istennek és egyházának szentelték életüket, szabad-e — mondom — ilyen fenkölt szellemű férfiakról fölté-

FIGYELŐ. 445

telezni, hogy hiúságuk kielégítésére az egész világot félre akarták volna vezetni ?» Ezek u tán szerző bebizonyítottnak hiszi, hogy az irigy külföldi csillagászokkal szemben «visszaszerezte Hell becsületét» ; csak attól fél, hogy sorait nem veszik figyelembe ; panaszkodik végül a magyar irodalom-történetírás ellen, mely Körösi Csornáról, Begulyról vagy «akárki másról» beszámol a tanuló i f júság előtt «csak Hellről, a szegény Hellről» hal lga t . Az irodalomtörténetírás, íme, tudomásul veszi ezt az értekezést, de a szerző által felhozott érvek alapján n e m lá t ja igazolva Hel l Miksát. (Alapos gyanú merülhet fel arra nézve is, vájjon Sajnovics, aki szintén mér ték-telenül szomjazott a hírnév után s szemet húnyt He l l lelkiismeretlensége előtt, nem javítgatta-e a maga lapp nyelvi adatait ?) Az ellen pedig h a t á -rozottan tiltakozunk, hogy Hell, aki a külföld előtt szégyenletesen kompro-mit tá l ta a hazai tudományosságot, az if júság elé példányképül tűzessék s egy sorban és egy rangban említtessék nemzetünk büszkeségeivel, Körösi Csorna Sándorral és Beguly Antallal I Az ilyen törekvést a történeti igaz-ság és a tudományos lelkiismeret nevében a leghatározottabban vissza-utasí t juk.

Dávid László : Az elégia magyar mestere. ( L é v a i k e g y e s r e n d i f ő g i m n á -zium értesítőja. Léva, 1912. 23—37. 1.)

Ányos Pál költészetének nyugatos-stí lű dicsőítése a következő «for-rások» alapján : Abafi-Endrődi : Ányos költeményei ; Horvá th Dezső : Ányos Pál ; Toldy Ferenc : Bacsányi művei. Ányost így képzeli a szerző : «Sápadt, magas homlokán szép szőke ha j alkotja a világ egyetlen hívsá-gos koronáját . Fekete papi ruhában, kissé lehajtott, szomorú szép arcával, melyre a keserűség korán rászántotta barázdás képemását : fehér rózsá-val, fehér liliommal ékes nagy mezőben áll egyedül, min t a tündérmesék virágoskertjébe tévedt hazátlan, imbolyogva járó fekete holló, m i n t a mennyasszonyi r u h a fehér selymére öntött fekete pont , mint az élet köze-pére ásott sírkereszt.» Ányos költészetét pedig így je l lemzi : «Olyan ez a rokonlelkeket megillető, bánatos szerelmi költészet, m i n t a nárciszok me-séje, olyan ez a világ, mint a legendák tündérvilága, ahol fehér galambok napsugarat hoznak az Isten házába és csodás virágok fakadnak a m o h o s kősziklák f ö l ö t t . . . Odakünt háborog a tenger. Véres viharának, fôlkor-bâcsolt hullámainak zajgása, tomboló fergetegének félelmes dühöngése idebent már csak úgy hallatszik, m i n t a szférák zenéje. Fagyasztó h ideg lehet odakünt, hólavinák gördülnek nagy hegyekről, gyilkos csatában hörög az emberek moraja . . . » stb.

Sallay Géza : Döbrentei Gábor élete és működése. ( M á r a m a r o s s z i g e t i kir. kath. főgimnázium értesítője. Máramarossziget, 1912. 3—51. 1.)

D. G. életének első fele. Lelkiismeretes adatgyűjtésen alapuló élet-rajz, mely nyomon kíséri D. G. pályájának minden mozzanatát, körül -belül 1831-ig. Kár, hogy az idevonatkozó eddigi irodalommal nem foglal-kozik behatóbban a szerző ; értekezésének jövő évi folytatásában és befe-jezésében, remélhetőleg, megkapjuk e hiány pótlását. Sohasem elég pusz tán

460 FIGYELŐ.

az egykorú adatokat felkutatni és jelezni, h a n e m szükséges — a jegy-zetek során —• annak beigazolása is, hogy a szerző figyelemmel kíséri, felhasználja és kiigazítja az előbbi irodalomtörténetírók állításait, eredmé-nyeit és hibáit . Leghelyesebb minden monográfiát olyan bevezető fejezettel kezdeni, mely időrendi sorozatát és bírálatát adja a kérdésre vonatkozó régebbi irodalomnak. Jelen esetben ez az összefoglaló fejezet a dolgozat végére is csatolható.

Király György : Szép Ilonka. ( B u d a p e s t i I V . k e r . k ö z s é g i f ő r e á l i s k o l a értesítője. Budapest , 1912. 3—16. 1.)

Adalék a magyar irodalomtörténet tanításához. Egyike a legtartalma-sabb olvasmánytárgyalásoknak. Szerző a Szép I lonkára vonatkozó eddigi irodalom felhasználásával (Gyulai Pál, Eiedl Frigyes, Király György, Gálos Rezső, Zolnai Béla) elemzi a bájos elbeszélő költemény alapelemei-nek összeforrását s kijelöli helyét és rokonságát az egykorú irodalom ter-mékei között. H e v e s e n muta t rá arra, hogy az írói eredetiség kérdése nem a ki találásban, hanem a kifejezésben van. Nem az a fő dolog, hogy a költő olyan tá rgyat találjon, amely teljesen ú j és semmiféle más költői alkotással nem áll rokonságban, hanem az, hogy a különböző eredetű alkotó-részekből minden elődénél megragadóbb módon forrassza össze az ú j műalkotást . A költői fantázia és nyelvi erő a Szép Ilonkából romant ikus műremeket alkotott.

Веке Boldizsár : Petőfi hazafias lírája. ( N a g y v á r a d i p r e m o n t r e i f ő g i m -názium értesítője. Nagyvárad, 1912. 23—69. 1.)

Folytatása és befejezése az előző évben megkezdett programm-érteke-zésnek (1. folyóiratunk 137. 1.) : Petőfi demokrata elveinek és köztársasági költészetének népszerű ismertetése.

Kováts Antal : Petőfi véleménye magyar [rőkről. ( N a g y k a n i z s a i k e g y e s -rendi főgimnázium értesítője. Nagykanizsa, 1912. 3—39. 1.)

Hogyan gondolkodott Petőfi a magyar í rókról : e kérdés megvilágí-tására K. A. gondosan egj-behordta és feldolgozta a Petőfi műveiben talál-ható összes adatokat. Petőfi a magyar írók egy részéről nagy szeretette] szól (Gvadányi, Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Szemere Pál, Vajda Péter, Czakó Zsigmond, Kazinczy Gábor, Kerényi Frigyes, Vörösmarty, Arany, s egy ideig Tompa és Jókai) ; némelyikről azonban igen rossz a véleménye. (Kisfaludy Károly, Toldy Ferenc, s az egykorú kritikusok.)

Leffler Béla : Petőfi Svédországban. ( N y í r e g y h á z i á g . ev. f ő g i m n á z i u m értesítője. Nyíregyháza, 1912. 3—19. 1.)

A Petőfi-Könyvtár 27—28. köt.-ben Vikár Béla részletesen ismertet te a svéd Petőfi-fordításokat. Ehhez nyújt néhány adalékot Leffler. Bővebben szól Schöldström Birgerről, Petőfi lelkes svéd fordítójáról.

FIGYELŐ. 4 4 7

Sziklay Ferenc: Arany János magyar verselése. ( F e h é r t e m p l o m i á l l . f ő -

gimnázium értesítője. Fehértemplom, 1912. 3—23. 1.) • Egy fejezet a magyar r i tmus fejlődéstörténetéből». Helyesebben :

verstani példatár Arany János költői műveiből, annak igazolására, hogy Arany legművészibb érzékű költőink egyike volt.

Haltenberger Mihá ly : Természettudományi gondolatok Madách «Az em-ber tragédiájá»-ban. (Miskolczi kir. ka th . főgimnázium értesítője. Miskolcz, 1912. 3—21. 1.)

Az Ember Tragédiája azon részeinek népszerű ismertetése és idézése, melyekben valamiféle természetrajzi, földrajzi vagy fizikai vonatkozás van.

Országh József: Vas Gereben és a népnyelv. ( M a g y a r ó v á r i k e g y e s r e n d i gimnáz ium. Magyaróvár, 1912. 3—27. 1.)

Vizsgálja Vas Gereben prózájának népies elemeit a magyar mondat-f a n szempontjából. (Mellérendelés alárendelés helyett, kötőszó nélküli szer-kezetek, mondatkihagyás, népies szólások, stb.) Bő példatár Vas Gereben népies gondolkodásának és beszédének megvilágítására.

Barna János: Reviczky Gyula vallásos költészete. ( S z a t m á r n é m e t i k i r . k a t h . főgimnázium értesítője. Szatmárnémeti, 1912. 3—17. 1.)

Beviczky Gyula vallásos verseinek egybeállítása és rövid ismertetése az if júság számára.

Nemes Béla: Inczédy László versei. ( S z a r v a s i á g . ev . f ő g i m n á z i u m -értesítője. Szarvas, 1912. 3—14. 1.)

Inczédy László (1855—1902) szerelmi költészetének, hazafias l í rá jának ;S néhány elbeszélő költeményének meleghangú ismertetése. Eredménye : «Inczédiben van érzés és költői alakító-készség, de nem tar tozik a legjobbak közé. Longfellow a csekélyebb dalnokok tisztes csoportjához osztaná.»

Agárdi László: A modernek és az iskola. (Az e r d é l y i r ó m . k a t h . s t á t u s kolozsvári kegyesrendi főgimnáziumának értesítője. Kolozsvár, 1912. "9—68. 1.)

Bírálatát 1. folyóiratunk 404—407. 1.-án.

Huszti József: Adalékok az irodalomtörténeti módszer kérdéséhez. ( B u -'dapestí I I . ker. érseki főgimnázium értesítője. Budapest, 1912. 3—16. 1.)

Lanson módszertanának rövid ismertetése. A kiváló francia irodalom-történetíró súlyos érvekkel küzd az erudíció jogáért s a komoly, lelki-ismeretes filológiai m u n k a szükségességéért. Lanson szerint az irodalom-történetet nem szabad a természettudományok paródiájává sülyeszteni. Még kevésbé szabad teret engedni a felfuvalkodott dilettantizmusnak s az üres impresszionizmusnak. Minden erővel arra kell törekedni, hogy m u n -kánka t filológiai pontossággal végezzük s szubjektivizmusunkat, pártszem-

448 FIGYELŐ.

pontjainkat, rokonszenvünket háttérbe szorítsuk. A szellemeskedés nem pótolja a pozitív tudást. A módszeres kutatás mellőzése a felületes, lusta «szépszellemek» szokása. Ma mindenki h iva to t tnak érzi magá t az iro-dalomtörténetírásra, ha ellenszenvet vagy rokonszenvet érez egyik vagy másik íróval szemben, s ha képes arra, hogy meddő frázisokkal mulat-tassa a közönséget. Nem elég valakinek azt h i n n i magáról, hogy művészi érzékű és szellemes ; a stílkészsóg és szerénytelenség sohasem pótolhatja a tudományos lelkiismeret és módszeres előkészülés hiányosságait .

Pitroff Pál : Az esztetika módszertanához. (Győri áll. főreáliskola érte-sítője. Győr, 1912. 43—52. 1.)

Néhány lapra terjedő jegyzetsor a következő beosztással : 1. Az esz-tetika és az oki rendszer. 2. Az értelem és ér ték összefüggése az esztétiká-ban. 3. A cél az esztetika módszerében. 4. A szemléleti forma. 5. Az oki és ideális rendszer kapcsolata. Források : W u n d t , Ostwald, Münsterberg, Ribot, Stein, Gelb, Pikler.

Új könyvek és füzetek. — Gigante Silvino : Canti Popolari Ungheresi. Milano-Palermo-Napoli, 1912. 203 1. (Biblioteca Dei Popoli. Diret ta da Giovanni Pascoli. XII.) — Hangay Sándor : Szemirámisz csodakertje. Gyoma, 1912. 208 1. Kner-nyomda. Ara 3 kor . (Száznégy vers Hangay Sándor eddig megjelent l írai köteteiből.) — Keleti Arthur: A kámzsás festő strófái. Budapest, 1912. 63 1. Benkő Gyula kiadása. Jókai-nyomda. Ara 2 kor. (Lírai költemények.) —- Marczali Henrik: Báró Eötvös József. Budapest, 1912. (Felolvasás. Y. ö. folyóiratunk 345. 1.) — Vilner Ferenc r Az európai diplomácia állásfoglalása a kettős királysággal szemben. Buda-pest, 1912. 40 1. Anglo-nyomda. (Bölcsészetdoktori értekezés.) — Loisch János: Buda Haláláról. II. Hasonlatok. Budapest , 1912. 251. Athenaeum-nyomda. (Különlenyomat az Irodalomtörténeti Közleményekből. Ismerte-tését L folyóiratunk 423. 1.) — Payr Sándor: Magyari István és Báthory Erzsébet. Budapest , 1912. 21 1. Hornyánszky-nyomda. (Különlenyomat a Protestáns Szemléből. Ismertetését 1. folyóiratunk 343. 1.) — Weber Arthur : Kleist. Budapest , 1912. 48 1. Hornyánszky-nyomda. (Különlenyomat az Urániából.) — Perényi József: Jánosi Gusztáv. Veszprém, 1912. 192 1. Egyházmegyei könyvnyomda. (Öt képmelléklettel.) — Kreszta Riza : A ma-gyar verses legenda története. Kolozsvár, 1912. 177 1. Szent Bonaventura könyvnyomda.

m j s %