IPA CHEE Masterplan
-
Upload
mihaeltomich -
Category
Documents
-
view
199 -
download
1
Transcript of IPA CHEE Masterplan
IPA CHEE Masterplan
(HUHR/0901/2.1.3)
Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület
Készítette:
Euro Ultra Bt, Gyermán István 2.3. fejezet,
Sanus Bt, Mátrai Árpád 1.5.6.7. fejezet,
Szerkesztés, lektorálás:
IME, Somogyvári Márta, Hardicsay Gizella
2
Tartalom IPA CHEE Masterplan ............................................................................................................... 1 Ábrajegyzék ............................................................................................................................... 4 Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................... 4
Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 5
Bevezető ................................................................................................................................. 5
A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása ........................................................................ 6
I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia ...................................................................................... 9
1. Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei ...................................................... 9
Az energiastratégia kidolgozásának folyamata .................................................................... 11
1.Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése...................................... 11 2. Energetikai trendek előrejelzése ................................................................................... 14 3.Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok közötti
célkonfliktusok ................................................................................................................. 18 4. A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei......................... 21
5. A participatív döntéshozatali módszerek ..................................................................... 21
II. Önkormányzatok energiafelhasználása ............................................................................... 25
A tipikus önkormányzati energiafelhasználási területek ...................................................... 26
Fogyasztási helyszínek jellemző energia felhasználásai ...................................................... 27
A tipikus primer energiahordozók .................................................................................... 29
Az önkormányzati energia beszerzés optimalizálása ........................................................... 29
Primer energiahordozó váltás ........................................................................................... 29
Energiaszolgáltató váltás és tarifaváltás ........................................................................... 30
Az önkormányzat mint energiatermelő .................................................................................... 31
Geotermia ............................................................................................................................. 31 Napenergia ........................................................................................................................... 32 Biomassza ............................................................................................................................. 33
Szélenergia ........................................................................................................................... 35
Egyéb energiatermelési lehetőségek .................................................................................... 36
III. Önkormányzatok energiahatékonysága .............................................................................. 36
3
Termikus szanálás ................................................................................................................ 36
Az önkormányzati energiahatékonysági beavatkozás területei: ........................................... 38
1. Felhasználói szokások megváltoztatása ....................................................................... 38 2. Épület héjazatának a szigetelése, épületszerkezeti beavatkozások .............................. 39
3. Energiafogyasztó berendezések cseréje ....................................................................... 40
IV. Az önkormányzatok energetikai tervezésével kapcsolatos korlátozó tényezők ................ 41
Pályázati rendszer ................................................................................................................. 41
Projektkockázati tényezők .................................................................................................... 43
A kockázatok az egyes projektfázisokban........................................................................ 44 Technológia működése ..................................................................................................... 49
Input energia kockázata .................................................................................................... 50
V. Baranya energiastratégiájának útiterve................................................................................ 51
Energetikai vízió .................................................................................................................. 51
Baranya megyei energiastratégia kidolgozásának útiterve .................................................. 52
1. Környezetelemzés ........................................................................................................ 53 2. Energetikai stratégiai célok megfogalmazása .............................................................. 54 3. Regionális energiainformációs rendszer létrehozása ................................................... 55
4. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések és azok hatásvizsgálata .......... 58
5. Finanszírozási terv ........................................................................................................ 60 6. Végrehajtási terv .......................................................................................................... 61 7.Kommunikációs terv ..................................................................................................... 61
8. Stratégiai kontroll kiépítése és folyamatos működtetése ............................................. 62
VI. Beruházás-gazdaságossági megfontolások ........................................................................ 63
Klasszikus önkormányzati beruházás-gazdaságossági megfontolások ................................ 63 Externális költségek ............................................................................................................. 63 Társadalmi hasznosság ......................................................................................................... 64
VII. Baranya energiastratégiájának javasolt fejezetei .............................................................. 67
Irodalomjegyzék: ...................................................................................................................... 69
4
Ábrajegyzék
1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata 10. oldal
2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra 17. oldal
3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra 18. oldal
4. ábra. Az energetikai projektek ciklusa 46. oldal
5. Ábra: A beruházások társdalmi hasznossága 67. oldal
Táblázatok jegyzéke
1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei 24. oldal
1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei 27. oldal
3. Táblázat. A biomassza felhasználási lehetőségei 34. oldal
4. Táblázat- Energetikai projektek működési kockázatai 51. oldal
5
Vezetői összefoglaló
Bevezető
A Baranya megye energetikai és energiahatékonysági Master plan-ja egy olyan időszakban
íródott, amikor a magyar közigazgatás változásai miatt már nem lehetett tudni, hogy ki is lesz
a célcsoportja ennek a munkának. Az útiterv ennek ellenére elkészült, s úgy gondoljuk, olyan
általános útmutatást ad, amit fel lehet használni mind az egyes települések, mind a kisebb
vagy nagyobb régiók energiastratégiájának kidolgozásához. Ugyanakkor tartalmazza azokat a
Baranya megyére érvényes specifikumokat, amiket mindenféleképpen be kell építeni egy
megyei vagy régiós energiastratégiába.
Ez a tanulmány végigvezet a stratégiaépítés legfontosabb lépésein és elvein, s mindezt az
energiastratégiára adaptálva teszi meg. Sajnos a stratégiai ismeretanyag elsajátítása és a
stratégiai gondolkodás kifejlesztése mostohagyerek mind az oktatásban – és ezelől sajnos a
gazdasági oktatás sem kivétel – mind a tervezésben. A legtöbbet hangoztatott érv szerint
olyan gyorsan és hektikusan változnak a külső körülmények, hogy lehetetlen hosszú távú
stratégiákat kifejleszteni, vagy azokat amint kifejlesztettük, már meghaladja az idő. A
stratégia már elméletileg is arra készít föl – ha azt jól műveljük – hogy miképpen lehet a
változó környezethez sikeresen alkalmazkodni. Az energetikában csak hosszú távra szabad
tervezni, hiszen egy energetikai intézkedés, beruházás élettartama és hatása 20-40 vagy a
legmodernebb technológiák esetében akár 60 év is lehet.
6
A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása
A bevezető fejezet összefoglalja a stratégiai folyamatot, bemutatja, hogy az energiastratégia
kidolgozása mennyiben hasonló és mennyiben tér el a gazdasági stratégiák megalkotásától.
Külön kitér arra, hogy milyen módon kell egy adott régió energiaellátási lehetőségeit
feltérképezni, s milyen gazdasági és lakossági szektorok bevonása és fogyasztás elemzése
szükséges ahhoz, hogy energetikai trendeket tudjunk előre jelezni. Az önkormányzati
energiastratégia sem kerülheti meg azt, hogy kitűzzön bizonyos célokat, ennek a
célrendszernek a keretét az általános energetikai célok, mint ellátásbiztonság,
környezetvédelem, gazdaságosság, innováció energiaszegénység mérséklése jelentik. A
fejezet különleges része felhívja a figyelmet a Magyarországon még nem elterjedt participatív
döntéshozatali módszerek előnyeire.
A II. fejezet az önkormányzatok energiafelhasználásának néhány sajátosságára hívja fel a
figyelmet, s felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyekkel az energia-beszerzést optimalizálni
lehet (energiahordozóváltás, energiaszolgáltató- és tarifaváltás), valamint felhívja a figyelmet
arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok során milyen kényszerpályákra kerülhetnek az
önkormányzatok egy-egy rossz szerződéssel. Az önkormányzatok egyre inkább érdeklődnek a
saját energiatermelési-, illetve megújuló energiával történő energiaátalakítási lehetőségek
iránt, ezért bemutatjuk azokat a megújuló energiára alapozott energiatermelési lehetőségeket,
amelyek elérhetőek az önkormányzatok számára.
7
A III. fejezet az önkormányzatok energiahatékonyságát tárgyalja. Bevezetjük a termikus
szanálás fogalmát, ami az épületek teljes héjazatának a szigetelését és a hűtést-fűtést
kiszolgáló gépészeti berendezések szükség szerinti újratervezését, újrainstallálását jelenti.
Kitérünk az energiafogyasztó berendezések cseréjére is, s csak érintőlegesen tekintjük át
azokat a területeket, amelyek nem voltak ennek a projektnek a céljai között, így a
közvilágítás, közlekedés, infrastruktúra fenntartása.
A IV. fejezetben azokat a korlátozó tényezőket vesszük számba, amelyek mind az
energiatermelési mind az energiahatékonysági beruházások esetén felmerülhetnek. Az egyik
legfontosabb korlátozó tényező a finanszírozásban és a pályázati rendszerben keresendő.
Miután az önkormányzatok nincsenek felkészülve az energetikai projektek lebonyolítására,
ezért részletezve felsoroljuk, hogy az energetikai projektek megvalósítása során az egyes
fázisokban milyen típusú kockázatokkal kell számolni és azok mennyiben befolyásolhatják a
projektek sikerességét.
Az V. fejezet bemutatja Baranya energiastratégiájának útitervét, azokat a lépéseket, amelyek a
stratégiai tervezés lépései a misszió megfogalmazásától a környezetelemzésen át a konkrét
stratégiai célok megfogalmazásáig és a beruházásokra lebontott intézkedésekig vezetnek.
Felsoroljuk, hogy milyen terveket kell ahhoz elkészíteni, hogy sikeres legyen a stratégia
implementációja.
A VI. fejezet a beruházás-gazdaságossági megfontolások esetében kitágítja a horizontot, s
nem elsősorban a konkrét kalkulációkra összpontosít, hanem azt mutatja be, hogy milyen - a
8
szoros pénzügyi kalkulációkon felüli - tényezőket is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a köz
és a régió polgárai és közössége szempontjából is gazdaságos legyenek az energetikai
stratégia alapján létrejövő beruházások.
A VII. fejezetben Baranya energiastratégiájának javasolt fejezeteit adtuk meg, külön is
kibontva azokat a részeket, amelyek a stratégiaalkotástól és a helyi sajátosságoktól
függetlenül felhasználhatók bármilyen regionális energiastratégia megírásához.
9
I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia
1. Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei
Az energiastratégia kidolgozása nem különbözik alapvetően az általános stratégia
megalkotásától. A stratégiai előrelátás folyamatát mutatja be a következő ábra:
1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata (saját szerkesztés Voros alapján):
Az energetikai stratégiák megalkotásakor sem kerülhetjük el ezeket a lépéseket. Az általános
települési stratégiák (pl.: területfejlesztési stratégia, kulturális stratégia, gazdasági stratégia,
stb.) megalkotásától annyiban tér el az energiastratégia tervezésének a folyamata, hogy itt
látszólag elsősorban műszaki szakemberekre van szükség, akik átlátják az energiarendszerek
10
dinamikus összefüggéseit és képesek a különböző energiafajták és az energiahatékonyság
technológiai összehangolására. Miután az energia átszövi az egész életünket, s a modern
társadalom működésének és fejlődésének megkerülhetetlen, ám magától értetődő tényezője,
ezért nagyon nehéz olyan területet találni, ahol nincsenek az energiapolitika és az
energiastratégia által érintett célcsoportok. A települési és regionális energiastratégiák
esetében az ő meglátásaikat, érdekeiket, kívánságaikat is figyelembe kell venni, s be is kell
építeni a stratégiába.
A műszaki és technológiai területről jövő szakemberek a fentebb vázolt stratégiai folyamatban
elsősorban az inputok és az analízis terén tudnak nagyon sokat hozzátenni a munkához. A
stratégiai előrelátás azonban már inkább a stratégiával és a rendszertervezéssel szélesebb
körben foglalkozó településfejlesztési és gazdasági szakemberek sajátja. A stratégiai opciók
kidolgozásához és az egyes stratégiák megvalósításához pedig elkerülhetetlen mind a politikai
döntéshozók, mind a főbb érintett csoportok és végső soron az egész érintett lakosság
bevonása. Nem csak a stratégia megvalósításának folyamatába, hanem már a stratégiai opciók
kidolgozásába is be kell vonni azokat a társadalomtudományi és médiaszakembereket, akik
értenek az adott érintett társadalmi csoport nyelvén, ismerik a kommunikációs szokásaikat és
el tudják érni azt, hogy az energiastratégiát mindenki magáénak érezze és így végrehajtásra is
kerüljön.
11
Az energiastratégia kidolgozásának folyamata
1.Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése
Elméleti energiapotenciál
Az egyes régiók energiaellátási lehetőségeit az elméleti potenciál kiszámításával kell kezdeni.
Az elméleti potenciál azt adja meg, hogy milyen energia-sűrűségűek azok a végső soron a
Napból érkező energiaáramok (felszínre jutó globálsugárzás, szélerősség, vízenergia kinetikus
energiája); mennyi biomassza terem az adott területen, s mekkora a Föld hőjéből táplálkozó
geotermikus energia, valamint milyen fosszilis és nukleáris energiahordozók találhatók a
felszín alatt.
Gyakorlati energiapotenciál
A gyakorlati maximális energiapotenciál még mindig csak egy számított adat, azt mondja ki,
hogy mennyi energia lenne hasznosítható, ha az adott energiaforrás kihasználáshoz szükséges
valamennyi területet felhasználnánk, például, ha valamennyi mezőgazdasági területen
energianövényt termelnénk, vagy minden háztetőre napkollektorokat, napelemeket és minden,
arra alkalmas területre szélerőműveket telepítenénk.
A gyakorlati reális potenciál már figyelembe veszi azokat a korlátozó tényezőket, amelyek a
kínálat és kereslet akár szezonálisan, akár naponta jelentkező eltérő jellegéből adódnak. A
napkollektorok méretezése és telepítése a legjobb példa erre, hiszen hiába fedek be egy tetőt
teljesen napkollektorral, ha a meleg vizet nem tudják kihasználni az adott épületet használók.
12
Különösen jellemző ez az iskolákban, ahol meleg víz iránti igény pont akkor közel nulla,
amikor a napkollektorok a legtöbb meleg vizet tudják szolgáltatni, vagyis nyáron.
Technológiai potenciál
Az energiahordozóban és az energiaforrásban rejlő maximális elméleti potenciál kiaknázására
szinte soha nem vagyunk képesek a mai technológiánkkal. Az egyes áramtermelő
berendezések hatásfoka nagyon eltérő. Ha egy napelem a beeső sugárzás 10-15%-át
hasznosítja, akkor annak már örülni kell, hiszen maga a Napsugárzás különösebb
erőfeszítések nélkül is elérhető. Egy biomassza kazán esetében azonban már nagyon rossz
érték a 40-50%-os hatásfok, hiszen az energiahordozó manipulálása (kitermelés, szállítás,
szárítás, előkészítés) is sok energiát emészt föl, nem is szólva arról a visszavonhatatlan
tényről, amit az jelent, ha elégetjük az erdeinket. Miután egy energiastratégia hosszú távra
készül, ezért számolni kell a technológiai fejlődéssel, de figyelembe kell venni azt is, hogy
különösen az energetikában ez a fejlődés korántsem akkora, mint pl.: a számítástechnikában.
A múltbeli technológiai váltások azt mutatják, hogy az az időszak, ami alatt egy technológia
piaci részesedése eléri az 1%-ról a 10%-ot, körülbelül 50 év. (Marchetti- Nakicenovic, 1979;
Marchetti, 1980). Ugyanez a tendencia ma ugyan látszólag felgyorsult az Európai Unió
államaiban, hála a megújuló energia támogatására hozott intézkedéseknek, de még mindig 15-
20 évre becsülhetjük az újabb technológiák elterjedését.
13
Gazdasági - társadalmi potenciál
Az energiastratégia inputjainak feltérképezéséhez figyelembe kell venni a gazdasági-
társadalmi potenciált is. Az, hogy egy modern technológia mennyiben válik be, attól is függ,
hogy milyen társadalmi környezetben, milyen kulturális viszonyok közt szeretnénk azt
alkalmazni (Somogyvári 2008). A napenergia elterjedése Magyarországon még mindig
gyerekcipőben jár, pedig annak felhasználása Nyugat-Európában már magától értetődő. Egy
olyan technológia alkalmazása egy periférikus területen, ami magasabb technológiai
műveltséget, adott esetben informatikai eszközök használatát is feltételezi, szükségszerűen
vezethet a csődhöz. Nem csak az aprófalvas, nehezen elérhető területeken, de egyes nagyobb
városokban is problémát okozhat akár egy napkollektor, vagy egy pelletkazán
meghibásodásának azonnali javítása, s a nagy távolságok miatt sokba kerülhet a karbantartás
is.
A magyar jogi-engedélyezési környezet nagyon bonyolult és a változásai szinte
követhetetlenek. Magyarországon korábban egy geotermális beruházáshoz több mint 40
engedélyt kellett beszerezni, de valamennyi engedélyezési folyamat átláthatatlan és nagyon
nehezen teljesíthető (Energiaklub 2010). A bányatörvény szerint a nagy entalpiájú
beruházásokhoz ma már meg kell szerezni a koncessziós jogot, a kötelező átvételi rendszer
helyébe lépő támogatásról hivatalosan még semmit nem lehet tudni, ami megakadályozza a
megfelelő projektek, de a regionális stratégiák tervezését is.
14
A gazdasági tényezők azok, amelyek regionális és települési szinten elsősorban mozgatják az
energiahatékonysági és megújuló energetikai beruházásokat. Az önkormányzati szektor
elsősorban a pályázatokhoz igazítja a tervezett beruházásait, s csak annak lehet sikere, aki
sikeresen pályázik - illetve csak olyan témában tudnak előrelépni a települések és a régiók,
amelyekre éppen pályázatot írnak ki. Ez megnehezíti a koherens energiastratégia kiépítését,
amelynek tartalmaznia kell azt is, hogy milyen sorrendben érdemes megvalósítani az egyes
beruházásokat ahhoz, hogy maximális nyereséget lehessen elérni mind energia megtakarítás,
hatékonyságnövelés, mind költségmegtakarítás tekintetében.
2. Energetikai trendek előrejelzése
Az energia árának változása
A fosszilis energia ára a trendek szerint emelkedni fog, ám ennek az emelkedésnek a mértékét
senki nem tudja előre jelezni, hiszen egy ilyen előrejelzés azt feltételezné, hogy ismerjük a
jövőbeli gazdasági trendeket, az ipar energiaigényét, s tudjuk azt is, hogy mikor érjük el az
olaj-csúcsot, bár ezt egyesek szerint már el is értük. A megújuló energia esetében is nagyon
nehéz az előrejelzés, bár a nap- és szélenergia látszólag ingyen van, de a karbantartási és
pótlási költségek, illetve a technológia árváltozása, valamint a támogatási rendszerek
meglehetősen hektikus változásai miatt nagyon nehezen prognosztizálható. A Magyar
Energiahivatal felkérésére készült Pylon tanulmányok a múltbeli költségekre viszonylag jó
benchmarkként szolgálnak, amit az egyes projektek tervezésénél érdemes figyelembe venni
(Pylon 2010).
15
A biomassza esetében nagyon fontos megjegyezni, hogy ahogy azt később bemutatjuk, nem
az energetikai felhasználás az egyetlen haszonvevése a biomasszának, legyen az erdei
hulladék, melléktermék vagy energianövény, úgyhogy a regionális energiastratégia
tervezésénél nagyon gondosan számba kell venni mind a mezőgazdaság, mind a
feldolgozóipar, mind az egyéb ipari hasznosítás által gerjesztett keresletet.
Az energiarendszerek jellegének változása
A fosszilis energiagazdálkodás alapvető technológiai és gazdasági struktúrái a 20. század
elején alakultak ki, s a mai napig nem sokat változtak (Mautz, 2006). Az energiát a
felhasználás helyétől távol, centralizáltan állítják elő, vagy az energiahordozót valahol nagy
távolságban termelik ki, s különféle vezetékeken illetve egyéb transzport segítségével juttatják
el a fogyasztókhoz. Az energetikai szektor centralizált technikai és gazdasági szervezetek
kezében van, piaci hatalmuk egy világméretű oligopolisztikus piaci struktúrát hozott létre, ami
a jövőben biztosan változni fog. Walder (2006) nyomán felvázoljuk, hogy milyen hatást
gyakorol a centralizált fosszilis energiatermelés, illetve a decentralizált megújuló energián
alapuló energiatermelés az egyes régiók gazdaságára.
16
2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra
A centralizált fosszilis technológiák a szén, kőolaj, gáz, urán felhasználását jelentik, s ez
kiegészül a centralizált megújuló energiák közül a nagyvízi erőművekkel és az onshore,
illetve offshore szélerőművekkel. Az a gyakorlat, ami szerint a biomasszát nagy, akár 40-
50MW-os erőművekben égetik el, kifejezetten Kelet-Európára jellemző, a pécsi Pannonpower
biomassza blokkja a legnagyobb Európában, s természetesen a centralizált
energiafelhasználáshoz tartozik és osztozik a centralizált rendszerek minden hátrányában.
17
3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra
A decentralizált megújuló energiatermelés kiterjed a kisvízi erőművekre, a szélerőművekre, a
különböző alapanyagokra (fára, lágyszárú növényekre, ipari és mezőgazdasági
melléktermékekre) alapozott biomassza hasznosításra, a biogáz nyerés különböző
lehetőségeire a depóniagáztól az állati trágyán keresztül a szénáig, a növényi alapanyagokból
és az állati melléktermékekből gyártott bio-üzemanyagokra (biodízel, etanol), de a
napenergiát hasznosító különböző napkollektoros és napelemes rendszerekre és a geotermia
hasznosítására is. A decentralizált megújuló energiatermelés legnagyobb gazdasági előnye a
variabilitásban rejlik, s ez lehetővé teszi, hogy a különböző régiókra egy-egy specifikus
energia-mixet dolgozzunk ki.
A decentralizált energiatermelés során az energiát a felhasználás helyén, vagy annak
közelében állítjuk elő. Ez a gyakorlatban a villamosenergia-termelés és/vagy a hőenergia,
18
illetve hűtési energia előállításának innovatív útjait jelenti gázmotorokkal, gázturbinákkal,
mikro turbinákkal, tüzelőanyag cellákkal, napkollektorokkal és napelemekkel, kis biomassza
fűtőművekkel. Így a hálózati veszteségek drámaian csökkennek, vagy el is tűnnek, s a
transzformációs és elosztási veszteségek is jóval kisebbek, mint a centralizált energiatermelés
során. Miután egész Európában az energiaigény növekedésével számolnak, különösen az
áramfelhasználás terén, a decentralizált energiatermelés egyik legnagyobb előnye, hogy nincs
szükség nagyon nagy beruházásokra a távvezetékekbe. A villamosenergia-termelést hőenergia
termeléssel is össze lehet kötni, hiszen a megtermelt hő helyben, vagy kis távolságra szállítva
felhasználható, így a decentralizált energiatermelés hatásfoka akár a 90%-ot is elérheti, s
csökken a CO2 kibocsátás is (McDonald, 2004).
A fosszilis energia árának növekedése mellett a legfontosabb jövőbeli trend minden bizonnyal
a decentrális energiatermelés előtérbe kerülése lesz, amire a magyar önkormányzatoknak és
régióknak is fel kell készülniük, s érdemes azoknak az úttörő magyar projekteknek a
tanulmányozása, mint a MIKROVIRKA.
3.Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok
közötti célkonfliktusok
Az energiapolitika klasszikus céljai közé a gazdaságosság, a biztonság és a környezetvédelem
tartozik. A gazdaságosság ebben a megfogalmazásban a piacgazdasági értelemben vett
gazdaságosságot jelenti, a minél költséghatékonyabb energiatermelést és felhasználást. A
környezetvédelem, vagyis az energiatermelés környezetterhelésének csökkentése ezzel a
19
céllal konfliktusban van. Az energiahordozók mai árstruktúrája oda vezet, hogy villamos
energiát legolcsóbban a környezetet leginkább terhelő erőművek tudnak termelni, ezek a
szénnel működő erőművek. Ne tévesszen meg bennünket, hogy Magyarország már lassan
minden szenes erőművét bezárta, hiszen a magyar áramimport a külföldi részben szenes
erőművekből származik, s részaránya 2011-ben a téli hónapokban elérte a 15%-ot (MAVIR).
Az ellátási biztonság problémája az 1970-es évek olajválsága óta folyamatosan a politikai
diskurzus középpontjában van. A világ egyes régiói távoli, politikailag instabil országok
energiahordozóira van utalva, s ezek közül az energiahordozók közül az eddig feltárt és
működő olaj és gázmezők kimerülőben vannak. Az ellátási biztonságot veszélyezteti ezen
felül az is, hogy a nagy komplex energetikai ellátórendszerek egyre sérülékenyebbnek
bizonyulnak, egy-egy kisebb hiba akár egész országok elsötétüléséhez vezethet. Ha
végignézzük a Wikipédia áramszünetekkel foglalkozó oldalát, akkor látjuk, hogy a „nagy”
legalább egymillió fogyasztói órát érintő áramszüneteket felsoroló bejegyzések 2000-től
sokasodnak. Az ellátási biztonságot a jövőben nem csak az energiahordozók és a hálózat
karbantartásából illetve komplexitásából adódó tényezők csökkentik, hanem a hiányzó
kapacitások is. Az ellátási problémák rendszeresen jelentkeznek a baranyai aprófalvas,
dombos területeken is, ahol a rosszul karbantartott hálózatok egy-egy vihar után vagy a
ráfagyott jég miatt gyakran megsérülnek, s akár napokig is kell várni a javításukra.
Magyarországon 2020-ig kb. 6000-6500 megawattnyi, új áramtermelő-kapacitás kiépítésére
lenne szükség ahhoz, hogy fedezhető legyen az évente 1,5-2 százalékkal növekvő hazai
20
áramigény és ki lehessen váltani a régi, műszakilag és környezetvédelmi szempontból elavult
erőműveket. Az önkormányzatok számára ez a tény azt is jelentheti, hogy érdemes a
decentralizált áramtermelési megoldásokban gondolkodni legyen az a hálózatra visszatápláló
fotovoltaikus napelem, vagy biogázon alapuló gázmotor.
A klasszikus energiapolitikai célok mellett megjelenik a hozzáférési jog, mint alapjog, vagy
emberi jog is az energiapolitikában. Egész Európában találkozunk a szociális tarifával, ami
egy olcsóbb tarifát és így a szegényebb rétegek szubvencionálást jelenti. A magyar
Villamosenergia törvény (VET) a védett fogyasztók körébe sorolja azokat, akiket nem lehet
akkor sem kikapcsolni a rendszerből, ha nem fizetik a számlát, számukra egy korlátozott
szolgáltatást kell mindenképpen nyújtani. Sok önkormányzatnál, különösen az Ormánságban
nem elég, ha a szorosan vett közszférára terjed ki az energiastratégia. Az energiaszegénység
elterjedése miatt a kártyás mérők felszerelése mellett meg kellene gondolni bizonyos
minimális elektromos teljesítmény kiszolgálására napelemek felszerelését a szociálisan
rászorulók házaira, illetve olyan low-tech megoldások elterjesztését, ami a napenergia és a
biomassza jobb hatásfokú felhasználását teszi lehetővé.
Az ilyen programok összhangban lennének a Német Szövetségi Köztársaság kormánya
mellett működő, a globális környezeti változásokkal foglalkozó tudományos tanács (WBGU)
által megfogalmazott célkitűzéssel, miszerint a jövőben mindenki számára alanyi jogon
biztosítani kell bizonyos energiamennyiséget (WBGU 2008).
21
Ezeknek a céloknak a hosszútávú megvalósítása csak folyamatos innovációval lehetséges, így
az innovációt is felvehetjük az energetika célrendszerébe, mint ahogy az például
hangsúlyosan megjelenik a svájci energiapolitikában (Gutzwiller 2005). Az, hogy az
energetikai innovációnak milyen hatása lehet egy térség fejlődésére, nagyon jól példázza az
ausztriai Mureck és Güssing esete, ahol az Európai Unió, Burgenland és az osztrák kormány
segítségével, de elsősorban helyi kezdeményezéseket kihasználva indították el azt a megújuló
energetikai programot, amivel sikerült a településeket energiafüggetlenné tenni, s a biztosan
és stabil áron elérhető energia a térségbe csábított jó néhány gazdasági szereplőt is.
4. A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei
Egy régió számára csak akkor lehet egy végrehajtható és hosszútávra szóló stratégiát
kialakítani, ha a régióban lakók magukénak érzik a területet és közösségként tekintenek
önmagukra. A közösségi energiarendszerek kialakítása nem csak azokban a kisebb falvakban
jelenti a járható utat, ahol az emberek ismerik egymást és megbíznak egymásban (Rosenbaum
2005), hanem az energiastratégia kilapítása önmagában is közösségépítő erejű lehet. Az
energiastratégiák kialakításában nagyon nagy szerepet játszhatnak a jövőben a ma még csak
ritkán, alkalmazott közösségi tervezési módszerek.
5. A participatív döntéshozatali módszerek
A részvételi tervezés a kormányzat és a közösség közötti folyamatos párbeszédre épülő, ún.
deliberatív demokrácia egyik módszere, ami azt jelenti, hogy a tervezési folyamatban aktívan
részt vesznek a társadalom széles rétegei. Ha egy energiastratégia részvételi tervezését
22
szeretnénk megtervezni, akkor nagyon sok apró, technikainak látszó, ám a végeredményt
annál jobban befolyásoló kérdésre kell választ adnunk. A következő táblázatban kicsit
leegyszerűsítve azt mutatjuk be, hogy a ma Magyarországon alkalmazott energiastratégiai
tervezési folyamatokban hogyan vesznek részt az egyes szereplők. Az ábrából világosan
látszik, hogy a települési energia stratégiák tervezésének mai formájában a legnagyobb
ellentmondás a különböző szerepek aszimmetriájában van: más dönt – direkt vagy indirekt
módon a döntéshozók elé tálalt információk segítségével - a stratégiáról és más viseli annak
következményeit.
23
1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei
Szereplők Az
információk
elérhetősége
Információk
megértésének
képessége
Döntési
kompetenciák
Döntés
hatásának
elszenvedése
Kontroll
lehetősége
Stratégiai
folyamat
újraindításának
lehetősége
Választott vezetők Korlátozott Korlátozott Van Korlátozott Korlátozott Korlátlan
Hivatalnokok Korlátozott Korlátozott Nincs Korlátozott Van Korlátozott
Szakértők Korlátlan Korlátlan Nincs Nincs Korlátozott erősen korlátozott
Érintett csoportokat
reprezentáló lakosok
Erősen
korlátozott
Erősen
korlátozott
Nincs Korlátlan Nincs Nincs
Érintetteket
képviselő civil
szerveződések
Korlátozott Korlátozott Nincs Korlátlan Erősen
korlátozott
Nincs
Érintett
csoportokból
jelentkező
önkéntesek
Erősen
korlátozott
Erősen
korlátozott
Nincs Korlátlan Nincs Nincs
Teljes lakosság Erősen
korlátozott
Erősen
korlátozott
Nincs Korlátlan Nincs Nincs
Bár a településfejlesztési és energetikai szakértők azok, akik optimális esetben a legnagyobb
mértékben hozzáférnek az információkhoz, illetve ők azok, akik képesek is megérteni ezeket
az információkat, a döntés joga a választott vezetőké. A vezetők általában nem energetikai
szakértők, sokszor fogalmuk sincs arról, hogy mi a következménye egy- egy döntésnek. Nem
beszélnek egy nyelvet a szakértőkkel, s azt sem tudják megállapítani, hogy a szakértők jó
munkát végeztek-e, de a döntés terhe mégis az övék. A kontroll a hivatal és a hivatalnokok
24
feladata lenne, de ennek a személyi feltételei általában nem adottak: csak néhány esetben van
a településnek energetikusa, sok kisebb (és nagyobb) településen nem is létezik ez a poszt.
Az energiastratégiát megíró, rendszerint külső megbízott szakértők a döntések
megvalósításával és a kontrollal már nem foglalkoznak, elképzelhető, hogy nem is tudják meg
mi valósult meg abból a tervezetből, amit letettek az asztalra. A döntések hatását teljes
egészében a lakosságnak és az egyes lakossági érintett csoportoknak kell elszenvedniük, ami
az új beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási terhektől egészen az energetikai tarifák
változásán át a különböző energiatermelő üzemek környezetterhelésének elviseléséig terjed.
Ezekből az aszimmetriákból szükségszerűen adódnak a települési stratégia végrehajtásának
nehézségei, a lakosság érdektelensége vagy elégedetlensége, s azokban az esetekben, amikor
a lakosságot az általában alkalmazott egyoldalú kommunikációval nem sikerül megnyerni,
szinte kódolva van a stratégiai tervek csődje.
A részvételi tervezés igénye az eddigi módszerek hiányosságaiból, az egész rendszer
szuboptimális működéséből adódik. Egy stratégia akkor működik jól, ha mindazok részt
vesznek a tervezésben, akiket érint, azok döntenek, akiknek viselni kell a döntés
következményeit, s folyamatosan lehetőségük van a végrehajtás kontrolljára.
A részvételi tervezés gyakorlati megvalósítására tesznek kísérletet Szent István Egyetem
kutatói Szadán (Kohlheb-Mátyás).
25
II. Önkormányzatok energiafelhasználása
A település mérete befolyásolja az önkormányzatokat terhelő energiaköltség mértékét is.
Egységes kimutatás sajnos jelenleg nincs, de az önkormányzatoknak éves költségvetésük 6 –
15 %-át kell energia felhasználásuk finanszírozására fordítaniuk. Amennyiben nem
változtatnak energiafelhasználási profiljukon, akkor éves költségvetésük tervezésénél az
energia költségek folyamatos emelkedésével kalkulálhatnak. Ezen a ponton problémát jelent
az is, hogy az önkormányzatok döntő többsége a normál – idősoros – könyvelésen kívül
semmilyen nyilvántartást nem vezet az energia fogyasztásáról, energia költségeiről. Az IPA
CHEE projekt keretében tartott workshopok, megbeszélések, konferenciák alkalmából
megkérdezett polgármesterek, önkormányzati vezetők töredéke tudta azt, hogy mennyi az
éves energiaköltségük, de még kevesebben tudták azt lebontani az egyes energiafajtákra. Az
éves költségvetési terv, vagy zárszámadás elkészítésekor is alig akad önkormányzat, amelyik
százalékosan kimutatná az energiára fordított összegeket. Még a nagyvárosok esetében is ritka
az önkormányzati energetikus foglalkoztatása. Több esetben található energetikus nagy
önkormányzati intézménynél, mint önkormányzatnál. A konkrét energiafogyasztási
nyilvántartás és megfelelő szakember hiánya nem teszi lehetővé felelős energiagazdálkodás
folytatását. Ennek következménye, hogy gyakorlatilag alig történik veszteségfeltárás az
önkormányzati szférában.
Talán a legpéldamutatóbb kivétel Tata, ahol szinte legelőször készült Magyarországon olyan
önkormányzati energiastratégia, ami a veszteségfeltárást és az arra alapozott intézményi
26
rehabilitációt helyezte a központba, s ez az energiastratégia is évről évre aktualizálásra is
kerül. Az energiafelhasználás nagyban függ az adott intézményi épületek korától,
karbantartottságától. Egyértelműen megállapítható, hogy minél kisebb egy település, annál
öregebbek, korszerűtlenebbek az épületei, aminek következtében fajlagosan több energiát
fogyasztanak. A korszerűtlenség sok esetben az energia átalakító rendszerek esetében áll fenn.
Nem egy önkormányzat esetében találkozhatunk parapet konvektoros fűtéssel, amely az egyik
legalacsonyabb hatásfokú gázfűtés, de a Dél-Dunántúli régió apró falvaiban láthattunk már
olyan óvodát is, ahol a drága gázkazán helyett barnaszénnel, majd fával fűtötték a hivatalosan
már kiselejtezett, s meglehetősen rozoga állapotú, átrakásra érett cserépkályhákat, hogy
valamiféleképpen kijöjjenek a szűkös költségvetésükből.
A tipikus önkormányzati energiafelhasználási területek
A következő táblázatban bemutatjuk azokat az energiafogyasztó intézményeket, amelyek
tipikusan önkormányzati kezelésben vannak:
2. Táblázat: Az önkormányzati kezelésben levő energiafogyasztó egységek
Önkormányzati
funkciók
Intézmények
Igazgatás Irodaépületek: polgármesteri hivatalok, bíróságok, jegyzői hivatalok okmányirodák,
egyéb igazgatási intézmények
Oktatás Bölcsődék, óvodák, iskolák, gimnáziumok, szakképző intézmények, kollégiumok,
ifjúsági táborok,
Egészségügy Rendelőintézetek, orvosi rendelők, kórházak, szanatóriumok, laboratóriumok
Szociális szféra Nyugdíjasházak, szociális intézmények, szociális foglalkoztatók, napközik, hajléktalan
ellátás intézményei, anyaotthonok, szociális lakások
Turisztikai
szolgáltatások
hotelek, motelek, fürdők, kempingek, táborok
Kulturális szféra Múzeumok, művelődési házak színházak, kiállítótermek, könyvtárak,
sportlétesítmények, stadionok, tornacsarnokok, sportpályák, nyaralók, táborok,
Infrastrukturális Közvilágítás, útkezelés, kommunális szemét összegyűjtése és lerakása, vízszolgáltatás,
27
szolgáltatások temetők üzemeltetése, piacterek üzemeltetése
Közlekedési
szolgáltatások
Tömegközlekedés,
Forrás: MEP Guide p.12 alapján saját szerkesztés
Ez a táblázat arra mutat rá, hogy milyen széles körű, csaknem minden szektort átívelő terület
energiagazdálkodási feladatait kell megoldania az önkormányzatoknak, s ez a sokszínűség
csak fokozódik, ha egy egész régiót szeretnénk egységes energiastratégia keretében kezelni.
Fogyasztási helyszínek jellemző energia felhasználásai
Az önkormányzati energiafelhasználás, annak gyakorisága, egyenletessége alapján,
többféleképen csoportosítható a felhasználás folyamatossága, illetve a hőtermelési
energiahordozók/energiaforrások, illetve a villamosenergia felhasználás szerint. Folyamatos
felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind villanyáram terén pl.: a szociális
otthonok, a folyamatos üzemű egészségügyi ellátóhelyek, a nevelőotthonok, a közétkeztetési
konyhák. A fenti intézmények általánosságban folyamatos üzeműek. Az energiaigény
ezekben az esetekben dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás függvényében fűteni,
vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak, elektromos
berendezéseket üzemeltetnek.
Egyműszakos munkahelyszerű felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind
villanyáram terén a Polgármesteri Hivatal, a különböző igazgatási funkciót kiszolgáló irodák
és hivatalok. A fenti intézmények általánosságban nem folyamatos, hanem normál
munkarend szerinti üzeműek. Általában heti 4,5 - 5 munkanapon van bennük tevékenység. Az
28
energiaigény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás
függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak,
elektromos berendezéseket üzemeltetnek.
Többműszakos munkahelyszerű felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind
villanyáram terén történik a kulturális intézményekben. A fenti intézmények általánosságban
vegyes üzeműek. A kisebb települések esetében az sem jellemző, hogy minden nap van
bennük tevékenység, azonban a tevékenység többször előfordulhat hét végén, munkaszüneti
napon is. Nagyvárosok esetében akár folyamatos üzem is lehet. Működési rendjükre az is
jellemző, hogy egyes napokon a tevékenységi időtartam meghaladja az egy műszakot (8 órát).
Az energiaigény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás
függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak,
elektromos berendezéseket üzemeltetnek. Időszakosan többlet energiaigényt jelenthet a
rendezvényekkel kapcsolatos többlet melegvíz igény, illetve a szcenikai, hangtechnikai
eszközök, esetenként jelentős többlet áram igénye.
Nem egész évben üzemelő intézmények, mind hőtermelési energiahordozók, mind
villanyáram terén a bölcsőde, óvoda, iskola. A fenti intézmények általánosságban nem
folyamatos, hanem a tanrendnek megfelelően, egyfajta szezonális munkarend szerinti
üzeműek. Általában heti 5 munkanapon van bennük tevékenység, de elsősorban az iskolák
esetében előfordulhat hétvégi program is. A bölcsőde és az óvoda esetében sokkal rövidebb az
évközi szünet, mint az iskoláknál. A napon belüli üzemidő általában 1,5 műszaknak vehető.
29
Az energia igény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás
függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak,
elektromos berendezéseket üzemeltetnek.
Egész éves villanyáram felhasználás jellemző a közvilágításnál. A település önkormányzati
tulajdonú utcáit és tereit, jogszabályi előírás alapján minden éjszaka meg kell világítani. A
szezonális változások következtében a közvilágítás üzemideje 6 és 14 óra időtartam között
változik.
A tipikus primer energiahordozók
Ma Magyarországon elsődleges energiahordozónak számít hőtermelés szempontjából a
vezetékes földgáz, és amennyiben a közvilágítást és az elektromos berendezések működtetését
is számba vesszük akkor a villanyáram. A tömegközlekedés esetében a gázolaj, a
személygépkocsik üzemeltetésénél a gázolaj/benzin az uralkodó. Ezek az energiahordozók
ma még megkerülhetetlenek.
Az önkormányzati energia beszerzés optimalizálása
Primer energiahordozó váltás
Nyugodtan állítható, hogy mostanra viaszfordíthatatlanul elindult az a folyamat, amely az
önkormányzatoknál a fűtés/távhőszolgáltatás esetében az elsődleges energiaforrások terén
előtérbe helyezi a megújuló energiaforrásokat. Ezek a megújuló energiaforrások elsősorban a
biomasszát jelentik a téli fűtés esetében az egyre drágábbá váló gáz kiváltására, s megjelenik
30
az igény a villamos áram termelés és a hőtermelés kombinációjára is mind biogázra (esetleg
depóniagázra), mind fára alapozva. Ugyancsak a fűtési igény kielégítését szolgálhatja a
termálvíz-kincs kiaknázása is.
Energiaszolgáltató váltás és tarifaváltás
Az Európai Unió célja az energiapiacok liberalizációjával az volt, hogy a kvázi-monopol
helyzetben levő energiaszolgáltatók piaci túlhatalmát megtörje és a verseny segítségével
csökkentse az energiaárakat. Az önkormányzatok tárgyalóképessége az egyes
energiaszolgáltatókkal szemben azon alapul, hogy mekkora a fogyasztásuk és mennyire
likvidek. Az áram és gázszolgáltatási tarifák között sok önkormányzat nem tud és nem is akar
eligazodni, az IPA CHEE projekt keretében találkoztunk olyan energiaszámlával egy kisebb
településen, amin mindenki számára ismeretlen és megmagyarázhatatlan tételeket számlázott
ki évek óta a szolgáltató, s senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy miért kell ezt a
tételt fizetnie. Azok a vállalkozások, amelyek az áram és gázszámlák utólagos átvizsgálást
sikerdíj fejében vállalják, jónéhányszor találnak rosszul kiállított számlákat, ez egyébként a
Dél-Dunántúli területen nem annyira jellemző, ahogy egy ilyen cég képviselőjétől
személyesen megtudtuk.
A Dél-Dunántúl kisebb falvai, de gyakran nagyobb városai is a 200-as években hosszútávú
szolgáltatási szerződést kötöttek a helyi villamosenergia illetve a távhő biztosítására. Ezek a
gyakran 10-15 éves szerződések, amelyek fejében bizonyos ígéreteket tett a szolgáltató arra,
hogy nem, vagy csak kisebb mértékben emeli a távhődíjat, vagy végrehajtott néhány
31
energiahatékonysági beruházást az önkormányzati épületeken, melyek lassan futnak ki, s
amíg ezek érvényben vannak, addig ezen önkormányzatok nem cserélhetnek sem szolgáltatót,
s nem indulhatnak el az önálló energiatermelés útján sem (Stemler 2010).
Az önkormányzat, mint energiatermelő
Az önkormányzatok és az önkormányzatokat összefogó régiók helyzetüknél, nagyságuknál
természeti és gyakorlati potenciáljuknál, s tőkeerősségüknél fogva egymástól nagyon eltérő
helyzetben vannak, de valamelyik megújuló energiafajta azonban mindenütt elérhető.
Természetesen nem mindegyikkel lehet azonos szintű költségcsökkentést elérni. A
következőkben végigvesszük azokat a főbb tényezőket, amelyek meghatározzák az egyes
megújuló energiára alapozott energiatermelési módokat.
Geotermia
A megújuló energiaforrások egy része helyfüggő. Nem mindenütt gazdaságos geotermál
energiában gondolkodni, mert amíg a Dél-alföldön már 1000 m-es mélységben fűtéshez
megfelelő hőmérsékletű termálvíz áll rendelkezésre, addig a közép Dunántúlon 3000 m-re
vagy mélyebbre kell hasonló hőmérsékletért lefúrni. Azoknak az önkormányzatoknak,
amelyek valamilyen “forró pont” fölött vannak, s különösen ott, ahol az előző
szénhidrogénfúrások már megalapozták a kutatásokat, a nagyon nagy, milliárdos
nagyságrendű beruházási összegek ellenére érdemes a geotermia kiaknázásában gondolkodni.
Ez ugyanis nem csak az önkormányzatok energetikai gondjait oldja meg. Amikor egy
32
kaszkád rendszerben a helyi termálfürdő, a lakások fűtése és az üvegházi termelés is
összeköthető, ezzel az egyes hőlépcsőkben leadott energia nem csak közvetlen fűtési célt
szolgál, hanem értékteremtő gazdasági tevékenységet tesz lehetővé, s munkahelyeket is
teremt.
Napenergia
Magyarország földrajzi elhelyezkedése, a napsugárzási jellemzők, szezonális hatások
figyelembe vételével egy jól megtervezett, gondosan kivitelezett rendszer esetében a
használati melegvíz 75 – 80 %-ban, a fűtés 25 – 30 %-ban, a klimatizálás 100 %-ban
megoldható napenergiával. Mind használati melegvízellátás (HMV), fűtés rásegítés,
klimatizálás esetén szóba jöhet a napkollektor. Amit nagyon meg kell fontolni, az a fentebb
leírt csoportosítás aszerint, hogy az egyes önkormányzati intézmények milyen
egyenletességgel és milyen szezonalitással tudják kihasználni a napsugárzás energiáját. Amíg
egy iskolában általában nem éri meg napkollektorokkal kielégíteni a melegvíz igényt, s ha
napkollektort szerelnek fel, akkor az elsősorban csak síkkollektor lehet, hiszen a
vákuumcsöves kollektoroknak árt, ha nem vezetik el a nyári hulladék hőt, addig egy olyan
intézményben, ahol folyamatosan konyha is működik, s netalántán egy kisebb panziót illetve
néhány vendégszobát is találunk, mint Véménden, már nagyon jó befektetés a vákuumcsöves
kollektor.
Mindenütt, ahol megfelelő tetőfelület áll rendelkezésre fel lehet szerelni a fotovoltaikus
napelemeket, amelyek elsősorban a saját igények kiszolgálást végzik, de azokban az
33
időszakokban- így nyáron egy oktatási intézményben, amikor nincs saját fogyasztás,
betáplálnak a hálózatra, s megfelelő méretezés esetén akár nullára is kihozhatják az
energiaszámlát.
Biomassza
Magyarországon a megújuló energia felhasználás legnagyobb arányban biomasszával
történik, s miután ez érhető el a legkönnyebben, a legkisebb beruházással, ez térül meg
leggyorsabban, s ez az az energiahordozó, amivel szemben mindenkinek pozitív az attitűdje,
az önkormányzatok és a régiók, de az ország számára is a biomassza tűnik a jövő
energiahordozójának. Ezeket a terveket azonban nagyon sok minden keresztül húzhatja,
hiszen a biomasszáért nagyon sok szektor verseng az energetikán kívül, ahogy ezt a
következő ábra is mutatja.
3. Táblázat. A biomassza felhasználási lehetőségei (saját szerkesztés Kamm et al. 2006 nyomán)
Biomassza fajtái
Gabonanövények,
széna, szudáni fű
Mg-i melléktermékek:
szalma, kukoricaszár,
Fa
Átalakítási folyamatok
Fermentáció
Biogáz
Olajpréselés
Poligeneráció
Elégetés
Szén-fa együttégetés
Termékek
Hajtóanyagok: bioethanol,
biodízel, biogáz, biometán
Energia
Elektromos energia. Hőenergia
Vegyi anyagok: műanyagok,
oldószerek, ragasztók,
zsírsavak, orvosságok, festékek,
pigmentek, tenzidek
Élelmiszer és állati takarmány
Ipari nyersanyagok és
építőanyagok
Talaj tápanyagtartalmát fokozó
termékek és melléktermékek
Állattenyésztéshez szükséges
alomanyag
34
Ahogy látjuk már magában a mezőgazdaságon belül is versengés folyik a biomasszáért –
különösen igaz ez a szalmára, amelyet ha visszadolgozunk a talajba, akkor az hosszú távon is
fenntartja a kívánt talajszerkezete és csökkenti a műtrágya-igényt, de ha évről évre elviszünk,
akkor az a talaj kimerüléséhez vezet. A biomasszáért a mezőgazdaságon k ívül is nagyon sok
iparág verseng, s megindultak a kutatások, sőt már az első kísérleti gyárakat is tervezik, ahol a
biomasszából műanyagot szeretnének gyártani.
Ma az önkormányzatok számára a biomassza népszerűsége az elérhetőségéből és a gáznál
olcsóbb árából adódik, de hosszú távon, ha valamennyi fent felsorolt szektor nagyobb
volumenben is megjelenik, akkor a biomassza ár radikálisan emelkedni fog. Erre ékes példa a
pécsi Pannonpower fatüzelésű blokkjának megjelenése, ami egekbe röpítette a tűzifa árát.
A biomassza égetés két megoldatlan problémája az adott esetben nagy mennyiségben
keletkező, s valójában veszélyes hulladéknak számító hamu elhelyezése, hiszen azt a
káliumban, ámbár gazdag, de erősen lúgos anyagot talajjavító anyagként csak ellenőrzött
körülmények között talajvizsgálat után nagyon óvatos technológiával szabadna kijuttatni a
földekre. A másik probléma biomassza égetés levegőterhelése, hiszen a szerves anyagok
elégetésénél keletkező aromás szénhidrogének és finom por jelentősen rontja a kibocsátás
környékének levegőminőségét.
Az egyetlen biomassza felhasználási módszer, ami kielégíti a mezőgazdaság és az energetikai
kereslet igényeit is, a biogáz termelés. A biogáz termelés után keletkező anyagok ugyanis
35
trágyaként kiszórhatók a földekre. A biogázzal történő áramtermelés csak akkor mondható
energetikailag és gazdaságilag is indokoltnak, ha nem csak az áramot, hanem a hőt is
felhasználják egész éven át. Ehhez vagy a település közepébe kell telepíteni az üzemet, amit
nagyon sok osztrák és német településen látunk, vagy a hőt nagyon drága szuperszigetelt
vezetéken kell a hőfogyasztókhoz vezetni. A biogáz termelés technológiája nagy fegyelmet
kíván a működtetőktől az input anyagok tekintetében, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell
venni a társadalmi potenciál által meghatározott tényezőket is, nem szabad olyan területre
telepíteni, ahol a beszállítók nem tudják garantálni az egyforma input anyagot, illetve a
kezelők nincsenek felkészülve az ezzel járó követelményekre. .
Szélenergia
A szélenergia kihasználást Magyarországon elsősorban a településrendezési tervek és a
tájvédelmi intézkedések teszik szinte lehetetlenné (Munkácsy et al), másrészt nem lehet
kvótához jutni, s nem tudni, mikor ír ki újabb tendert a koncessziós jogok megszerzésére az
állam.
A szél az energiafajta, ami a megújulók közül már nem szorul támogatásra, annyira
versenyképes, s Dániában már nem csak a támogatásokat szüntették meg, hanem már
energiaadót is kivetettek a szélenergiára.
A magyar önkormányzatok számára a megfelelő helyeken meg kellene fontolni a közösségi
tulajdonú szélerőművek telepítését azért, hogy amikor megnyílik a lehetőség a széltendereken
36
való részvételre, már megfelelő tervek és adatok (legalább egy éves hitelesített szélmérés a
kiválasztott helyen) birtokában indulhassanak a tenderen.
Egyéb energiatermelési lehetőségek
Részben a múltbeli támogatási anomáliák (kapcsolt hő és áramtermelés gázmotorokkal),
részben az általános társadalmi attitűdök miatt nem várható, hogy az önkormányzatok más
energiatermelési lehetőségeket is figyelembe vegyenek
III. Önkormányzatok energiahatékonysága
Az energiahatékonysági intézkedések esetében a közvélemény nem igazán különíti el az
energia megtakarítást és az energiahatékonyságot. Az energia megtakarítás azt jelenti, hogy
kevesebb energiát használunk föl, vagyis nominálisan csökkentjük az
energiafelhasználásunkat, az energiahatékonyság növelése “az adott és indokolt szolgáltatási
igény okosabb technológiai megoldással való kielégítése”. (Jászay 2009)
Termikus szanálás
Az önkormányzati tulajdonú, és az általuk üzemeltett ingatlanvagyon rendkívül heterogén.
Ma még megtalálhatóak a több mint 100 éve épült, jelentős korszerűsítés nélkül működő
iskolaépületek, 100 éves, vagy idősebb épületekben működő hivatal, egészségügyi ellátás.
Ezekkel az épületekkel nem is statikai állaguk szempontjából van probléma, esetenként még
általános állapotuk is jónak mondható. Általános energetikai jellemzőjük azonban rendkívül
gyenge. Az utóbbi probléma a 40 – 50 éve épülteknél is fenn áll. Az építés időszakában
37
használatos anyagok és technológiák jelentősen meghatározzák az adott épület energetikai
jellemzőit. Sajnos az ország több településén is található még (nem egyszer 200 – 250 m2-es)
nagy belmagasságú bálterem, amelynek falazata, nyílászárói alacsony hőszigetelési
kapacitásúak, és 20 – 24 db Pa rapet konvektorral fűtik.
Egy épület energia hatékonyságának javítása, amit a német nyelvterületen “termikus
szanálás”-nak hívnak, összetett feladat és jelentős költséggel jár. Ahhoz, hogy a hazánkban
jellemző 400 – 500 kWh/m2/év energiafogyasztási értékről el lehessen jutni a 40 kWh/m
2/év
értékre, HIV rendkívül sokat kell tenni. Nem elég csak az épületek homlokzati nyílászáróit
kicserélni 1,6 W/m2K értékűre, illetve a külső falakat leszigetelni 0,45 W/m
2K értékűre vagy
ennél is jobbra. Szigetelni kell a tetőket, födémeket, padlókat is, meg kell szüntetni a
vizesedést. Nem csak a hőszigetelésre, a légtömörség biztosítására kell gondolni. Ide tartozik
a fűtési-, hűtési-, használati melegvíz ellátó rendszerek korszerűsítése ugyanúgy, mint az
elektromos hálózat, világítási rendszer, egyéb villamosenergiát használó technológiák
korszerűsítése is.
Az épületek megfelelő energia racionalizálása 50 % körüli energia felhasználás, ezzel együtt
energiaköltség megtakarítást jelenthet. Itt is érvényes az a furcsa mondás, hogy minél
rosszabb annál jobb. Azaz, minél rosszabb egy épület kiinduló hőszigeteltségi állapota annál
magasabb energia felhasználást megtakarítást lehet elérni.
38
Az önkormányzati energiahatékonysági beavatkozás területei:
1. Felhasználói szokások megváltoztatása
Minden energiamenedzsment legelső lépése a felhasználók energiatudatosságának fokozása
és az energiával kapcsolatos felhasználói szokások megváltoztatása. Ez a két lépés együtt jár.
Az IPA CHEE projekt keretében tartott workshopokon óriási különbséget tapasztaltunk a
kisebb falvak, városok és a nagyvárosok között. Amíg a kisebb településeken, ahol az
intézményvezetők és polgármester között kapcsolatok szorosak, az intézményvezetők
tudatában voltak annak, hogy globálisan éves vagy havi szinten mennyit költenek energiára, a
nagyobb városokban, így Pécsett, kaptunk olyan visszajelzést, hogy az intézmények vezetői
soha nem látták az energiaszámlákat, nem tudják, hogy az mennyi, s azt a GESZ úgyis
kifizeti. Különben sincs semmiféle jogosultságuk a beszerzéseket tekintve, hogyan tudnának
akkor energiamenedzsment programokat bevezetni.
Az a felhasználói szokások változtatása megfelelő energia-monitoring rendszer kiépítését (pl.:
iskolák esetében a víz, áram- gázóra heti kétszeri leolvasását, az energiafogyasztás grafikus
ábrázolását és az egyes kiugró fogyasztással járó események és az energiafogyasztást mutató
görbe párosítását jelenti. Eszéken a városi önkormányzat valamennyi intézményét egy ilyen
közös nagy rendszerben tartják nyilván, ami már önmagában is nagy számítástechnikai
teljesítmény, de a központ számára is nagyon nagy feladat a nagy adattömegek folyamatos
figyelése, aminek az a célja, hogy meghatározzák, melyek azok az intézmények, ahol a
39
legrosszabbak a mutatószámok, s ahol a legnagyobb energetikai és pénzügyi hasznot hozhatja
az épületek termikus szanálása és/vagy világításkorszerűsítése.
Az IPA CHEE programban dolgozó magyar szakembereknek az a véleménye, hogy az
energiafelhasználás helyi nyomon követése sokkal jobban szolgálhatja a felhasználók
szembesítését az esetleges rossz szokásaikkal, s könnyebb erre alapozva bevezetni egy
hatékony energiamenedzsment rendszert is, amivel akár 15-20%-kos megtakarítást lehet
minden különösebb technológiai beruházás nélkül elérni. Olyan egyszerű intézkedések
tartoznak ide, mint a világítás, illetve nem működő berendezések, eszközök lekapcsolása, ha
nincs rájuk szükség, az épületek helyiségeinek a használattól függő fűtése vagy hűtése, a
különböző konyhai berendezések teljes kapacitással történő működtetése, stb.
2. Épület héjazatának a szigetelése, épületszerkezeti beavatkozások
A termikus szanálás első lépése minden esetben az épület héjazatának szigetelése, ahol a
legnagyobb megtakarításokat a legköltségkímélőbb módon, ahogy az a Building Evaluation
szoftver kifejlesztése során kiderült, a födém és az aljzat szigetelésével lehet elérni. Az
önkormányzati épületek esetében a termikus szanálást meg kell előznie egy részletes
auditnak, ezt egyébként az energetikai és energiahatékonysági pályázatoknál a pályázati
részvétel feltétele. Miután egy ilyen audit egy bonyolultabb és nagyobb épület esetében akár
milliós nagyságrendű tételt jelenthet, az általunk kifejlesztett szoftver iránymutatást ad ahhoz,
hogy a külső héjazat szigetelésével, illetve a nyílászárók cseréjével mekkora
40
energianyereséget és ezzel, illetve a primer energiahordozó váltásával mekkora fűtési
költségcsökkentést lehet elérni.
3. Energiafogyasztó berendezések cseréje
Az energiafogyasztó berendezések cseréje esetéven a legkézenfekvőbb és nagyobb épületek,
illetve a közvilágítás esetében már akár néhány éven belül is megtérülő intézkedés a LE D-es
világításra való áttérés. A különböző elektromos energiával működő gépek, berendezések,
számítástechnikai eszközök esetében a cserével érdemes megvárni a természetes avulást, vagy
az amortizációs időszak végét, amikor a lehető legenergiatakarékosabb berendezésbe érdemes
beruházni – de csak akkor, ha egy egyszerű számítással ellenőrizzük, hogy mennyi idő alatt
térül meg az esetlegesen drágább berendezés felára a használat függvényében. Egy
folyamatosan működő berendezés, pl.: egy hűtőgép vagy szerver esetében ez a megtérülés
nagyon gyors lehet, míg egy csak évente néhány alkalommal használt berendezésnél talán
soha nem térül meg az alacsonyabb energiafelhasználás által generált többletjövedelem.
41
IV. Az önkormányzatok energetikai tervezésével kapcsolatos
korlátozó tényezők
Az önkormányzatoknak eredetileg az a feladata, hogy biztosítsa a települések működését, a
lakosság hozzáférését a közjavakhoz, mint oktatás, egészségügy, biztonság, illetve szétossza s
szociális transzferek egy részét. Az energiatermelés, az energiastratégiák elkészítése és
implementációja gyakran meghaladja az önkormányzatok kompetenciáját és
teljesítőképességét. Az ezzel kapcsolatos nehézségek közül kettőre, a pályázati rendszerre és
a projektkockázati tényezőkre szeretnénk kitérni.
Pályázati rendszer
Miután a magyar önkormányzatok az energetikai intézkedéseiket a pályázati rendszerekhez
igazítják, fel kell hívni néhány a pályázatokkal kapcsolatos problémára. Minden érintettnek,
így az önkormányzatoknak is több lépcsőben szükséges előkészíteni energia költségeiknek
csökkentését. A mai pályázati rendszerben nagyon fontos első lépés a pályázhatóság
eldöntése. A pályázaton való részvétellel kapcsolatban vannak, un. belépő feltételek, amelyek
elég szerteágazóak. Ez igaz úgy a pályázóra, mint a pályázat tárgyára. Nagyon fontos
szelekciós kérdés az, hogy a beruházással érintett épület megfelel-e az un. „C” energia
osztálynak. Amennyiben megfelel, akkor lehetséges olyan beruházással való pályázat
benyújtása amivel „csak” megújuló energia felhasználás a cél. Amennyiben a beruházással
érintett épület nem elégíti ki a „C” szintet, akkor csak olyan pályázati kiírásra lehetséges
pályázni, ahol épületenergetikai beavatkozások is támogathatóak.
42
Nagyon fontos előzetes kalkuláció, akár pályázati forrással, akár anélkül akarunk egy
energetikai beruházást megvalósítani, a beruházás megtérülése. Mind az energiahatékonyság
növelő, mind a megújuló energia felhasználást célzó beruházások költségesek. Amikor egy
energiahatékonyság növelő beruházással megtakarítható az addigi energia felhasználás 50 %-
a, viszonylag jó megtérülést lehet elérni. Pályázati támogatás nélkül, a beruházás volumenétől
függően 5-9 év, pályázati támogatással 1,5 – 3 év.
Igaz, hogy a pályázatok szempontjából legfontosabb indikátor az igazolható kvóta alapot
jelentő környezetterhelés csökkenés, azonban jogosultsági szempont a gazdaságosság.
Amennyiben a pályázott beavatkozás megtérülési rátája a negatív tartományba esik, akkor
nem kaphat támogatást. Ilyen esetben az elkészült beruházás nem termel eredményt – nem
csökken általa az energiaköltség – és a fenntartásához további támogatásra lenne szükség.
Egy önkormányzat esetében azért is előnyös jól átgondolni, hogy milyen sorrendben hajtják
végre az energiaköltség megtakarítást eredményező beruházásaikat, mert a már elkészült
beruházások megtakarításai, pénzügyi alapot biztosíthatnak a következők előkészítéséhez.
Amennyiben nem a nagyobb arányú, hanem a nagyobb összegű energiaköltség megtakarítást
eredményező beruházások valósulnak meg hamarabb, akkor már az első ütem
eredményeképpen nagyobb összegű források képződnek. A környezettel is könnyebb egy
nagyobb hasznot hozó beruházást elfogadtatni, mint egy szerényebb eredménnyel járót.
43
Projektkockázati tényezők
Mind tervezését, mind megvalósítását és finanszírozását tekintve az egyes
energiaracionalizálási, energiahatékonysági és energiatermelési beruházások egyediek, vagyis
csak projektszinten lehet végigkövetni az azokkal kapcsolatos folyamatokat. Miután az
önkormányzatoknak nincs túl nagy gyakorlatuk a projektszempontú menedzsmentben, ezért
felsoroljuk azokat a kockázati tényezőket, amelyekre figyelni kell egy energetikai beruházás
megvalósításánál.
Az energetikai projektek esetében ugyanaz a folyamatábra vonatkozik a megújuló és a
hagyományos beruházásokra, s gyakran hasonló lefutásúak az energiahatékonysági projektek
is, bár ezek esetében a kockázatok általában sokkal kisebbek. Ami különbözik, az az egyes
fázisokban fellépő kockázatok jellege és mértéke. A projektkockázatok olyan faktorok,
amelyek befolyásolhatják a projekt menetrendjét, a technológia működését és a különböző
költségeket.
Az energetikai projekteket három fázisra oszthatjuk, ezeket a következő ábra mutatja be:
44
4. ábra. Az energetikai projektek ciklusa (CD4CDM)
A kockázatok az egyes projektfázisokban
Tervezési fázis kockázatai
A projekt tervezési időszakában felmerülő kockázatok tartoznak ide, így például a
hatástanulmányok, az építészeti és gépészeti tervek elkészítésével kapcsolatos kockázatok.
Ebben a fázisban az is kiderülhet, hogy a beruházást nem lehet megvalósítani, ami azt jelenti,
hogy a befektetők elveszítik a projekt-előkészítésbe fektetett pénzüket. Viszonylag kevés
megújuló energetikai projekt esetében sikeres az előkészítés, a legtöbbről már a tervezési
fázisban kiderül, hogy nem, vagy még nem érdemes megvalósítani (Jager).
Az előkészítés során a legnagyobb kockázat az idővel kapcsolatos. Az előkészítési fázis
elhúzódása nagyon nagy hatással lehet a projekt összköltségére, azt akár 10%-kal is
Megvalósíthatósági
tanulmányok,Projekt
tervezés,
Műszaki, pénzügyi
tervezés
Üzleti terv,
partnerek
felkutatása,
projekt elindítása
Szerződések
előkészítése
Engedélyeztetés
Finanszírozás
Infrasturktúra,
építkezés
Berendezések
felszerelése és
próbaüzem
Folyamatos működés
és karbantartás
Tervezési fázis Építési fázis Működési fázis
45
megnövelheti. Amíg egy hagyományos energetikai projekt esetében mind a
hatástanulmányok, mind a tervek elkészítése viszonylag jól ütemezhető, az ezzel kapcsolatos
adatok rendelkezésre állnak, a megújuló energia esetében ez gyakran nem jellemző.
Az információk megszerzése elég időrabló folyamat, hiszen sokszor hiányoznak azok az
adatbázisok és validált adatok (pl.: részletes széltérkép, a geotermikus potenciál felmérése,
stb.), amelyekre szükség lenne az adott technológiával kapcsolatban. Különösen
problematikus a jövőbeli keresletre, piaci árakra és a működési költségekre vonatkozó
becslések elkészítése, illetve a technológia működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok
hiánya. Ezért számolni kell azzal is, hogy a terv és a tényadatok között nagy eltérés lehet.
Miután a megújuló energetikai projektek mérete kisebb, mint a hagyományos energiafajták
esetében, ezért az itt jelentkező tranzakciós költségek jelentősek lehetnek.
A megújuló energetikai projektek esetében az egyik kulcskérdés és a versenyképességet a
piaci szereplők szerint leginkább befolyásoló momentum a különféle engedélyek megszerzése
és az engedélyezési folyamat transzparenciája, illetve az engedélyezési idő. Ez utóbbi jócskán
meghaladhatja az építési időt. Míg egy szélerőművet akár néhány hét alatt is fel lehet építeni,
a szükséges engedélyek megszerzése évekig is elhúzódhat. A Komlói Fűtőmű biomassza
blokkjának felépítés 4 hónapig tartott, az engedélyezési időszak azonban több mint 2 év volt.
A befektetések előkészítésénél nagy szerepe van annak, hogy milyen környezetvédő és helyi
civil nyomásgyakorló csoportok látókörébe kerül a létesítmény. A nagy fosszilis, főleg gázra
épülő erőművek rendszerint a lakott területektől távol, ipari területen valósulnak meg. A
46
megújulók esetében nem csak a mérhető környezetterhelésnek van jelentősége (ilyen pl.: zaj a
szélerőművek, szag a biogáz-erőművek esetében), hanem a technológia attraktivitásának
illetve elutasításának is. Magyarországon például a vízi energia politikai okok miatt szinte
tabu, a szélenergia kihasználását a tájvédelmi és madárvédelmi aggályok nehezíthetik.
Egy energetikai projekt megvalósítása nagyban függ attól, hogy ki és milyen konstrukcióban
valósítja meg. Az energiafajták versenyképességét ugyan nagyon jól jellemzi a fajlagos
beruházási költség, mint ahogy azt a 6.2. ábra bemutatja, de a finanszírozók számára a
legnagyobb kérdés mégis a beruházás volumene, a realizálható Cash Flow és a finanszírozás
módja. A megújuló energiaprojektek finanszírozási kockázatai Lindlein (2005) szerint a
következők:
- nagyon magasak lehetnek a tervezési és építési költségek, amit ugyan ellensúlyoznak az
alacsony működési költségek, de a kezdeti magas költségek nagy kockázatot jelentenek,
- viszonylag hosszú ideig magas kockázatokkal kell számolni (hosszú a tervezési fázis,
kiforratlan technológiánál még a sikeres próbaüzem sem garantálja a további sikeres
működést, stb.)
- a működés során az input energia kockázata bizonytalanná teszi a Cash Flow-t és a
megtérülést
- a finanszírozásnak illeszkednie kell a Cash Flow viszonyokhoz, így csak a hosszú lejáratú és
alacsony kamatozású eszközök jöhetnek szóba.
47
Ezek a feltételek a hagyományos befektetésekhez és a fosszilis energetikai beruházásokhoz
képest ugyancsak rontják annak az esélyét, hogy megfelelő finanszírozási eszközöket
találjunk ezekhez a projektekhez. Az önkormányzatok esetében, ahol az ilyen beruházásokat
rendszerint pályázati forrásból finanszíroznak, az önrész előteremtése jelenti a legnagyobb
problémát még akkor is, ha a beruházások különösen az energiahatékonysági intézkedések
esetében nagyon rövid idő alatt, szinte azonnal megtérülnek.
Építési fázis kockázatai
Ezek az erőmű építése az erőművi berendezések felszerelése során felmerülő különféle
kockázatok, amelyeknek a két legfontosabb hatása az lehet, hogy a projekt később készül el,
és/vagy többe kerül a tervezettnél. Az építés során felmerülő kockázatok nem különböznek
különösebben a hagyományos és a megújuló energia esetében. Az innovatív technológiák
esetében a műszaki problémák komolyan befolyásolhatják mind az építési időt, mind a
költségeket, s a tengeren vagy a folyókon végzett építési és szerelési tevékenység ki van téve
az időjárás szeszélyeinek – de ezek a faktorok ugyanúgy vonatkoznak a fosszilis és a
megújuló energiával kapcsolatos munkákra is. Az energiahatékonysági beruházások és a
kisléptékű energiatermelő berendezések telepítése esetében az építési fázis kockázatai –
amennyiben megfelelő beszállító és alvállalkozó kiválasztására került sor, elhanyagolhatóak.
Az “innovatív”, illetve nálunk még nem túlságosan elterjedt építészeti és gépészeti
megoldások esetében sokszor fordul elő, hogy a tervező által „megálmodott”
energiatakarékossági megoldások, aktív és passzív építési elemek nem valósulnak meg, ami a
48
kivitelező számára ugyan költségmegtakarítást jelent, de az épület működtetése során
jelentősen megemeli az energiaszámlát.
Működési fázis kockázatai
Hasonlóan a tervezési fázishoz, a működési fázis során is nagyon sok olyan tényezőt találunk,
amelyek technológiaspecifikusak, vagyis lényeges különbségek vannak a fosszilis és a
megújuló, illetve az egyes megújuló technológiák között. A következő ábra foglalja össze a
működés során fellépő lehetséges kockázatokat.
49
4. Táblázat- Energetikai projektek működési kockázatai ( Lindlein 2005 nyomán saját szerkesztés):
Technológia működése Input energia kockázata Üzleti környezet
kockázatai
Társadalmi – politikai
kockázatok
Finanszírozási
kockázatok
elvárt teljesítmény,
karbantartási igény
meghibásodások
vagyonbiztonság
(lopás, rongálás)
szükséges szaktudás
hiánya
havária, természeti
csapások
Időjárási viszonyok
változása (nap, szél,
víz)
geotermikus rezervoár
kimerülése
- biomassza ellátás
elégtelensége
értékesítés
(kereslet, árak)
karbon kvóta
kiosztása, kvótaár
volatilitása
beszállítói lánc
zavarai
fizetési morál
gazdasági
szabályozás
változása
támogatási politika
változása
környéken lakók
panaszai,
ellenállása
- környezetvédelmi
előírások változása
elvárt Cash Flow
biztosítása
hitelezési
kockázatok
(feltételek
szigorítása)
Technológia működése
Az energiatermelés során a fosszilis energia esetében általában kipróbált és bevált
technológiát alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a berendezések képesek az elvárt
teljesítményre, s rendelkezésre áll az a szaktudás, amivel mind a működtetés, mind az
esetleges meghibásodások kijavítása, mind a karbantartás magas színvonalon elvégezhető. A
megújuló energia esetében ez általában csak a nap, víz és a szélenergia esetében mondható el,
hiszen ezek a technológiák távfelügyelettel is nagyon jól működnek.
50
Az energiahatékonysági beruházások esetében Magyarországon szinte rendszerhibaként
jelentkezik az, hogy részben a rendelkezésre álló keret szűkössége, részben a megfelelő
műszaki-technológiai ismeretek hiánya miatt a héjazat szigetelését nem az optimális
vastagságú szigeteléssel végzik el, illetve nem veszik figyelembe a szigetelő anyagok
páradiffúziós tulajdonságait. A megfelelő szellőztetés biztosítása nélkül az épületekben túl
magas lesz a páratartalom, ami penészesedéshez, s az épület állagának romlásához vezet. Az
így előálló belső klíma egészségtelen, fokozza a légzőszervi megbetegedéseket.
Miután a megújuló energiára épülő erőművek rendszerint kiserőművek és lakott területekhez
közel, sokszor belterületen helyezkednek el, csak akkor lehetnek sikeresek, ha a helyi
lakosság is eltűri és/vagy elfogadja azok működését. A biogáz üzemek Németországban
gyakran a falvak közepén vannak, Ausztriában szinte minden arra alkalmas folyón találunk
kisvízi erőműveket, sok szélerőművet közvetlenül a dán falvak mellett építettek föl. Ez
Magyarországon a lakossági ellenállás, illetve a szabályozások miatt elképzelhetetlen lenne.
A közösségi, participatív energiatervezés ezekre a helyzetekre nyújt hosszú távú megoldást.
Input energia kockázata
A technológiai kockázatokat a megújuló projektek esetében még tetézi az input energia
kockázata, hiszen az időjárási viszonyok változása egyaránt negatívan befolyásolhatja szél- és
napenergia kihasználását. A biomassza és a biogáz esetében számolni kell azzal, hogy
valamilyen kártevő vagy a rossz időjárás miatt jelentősen lecsökken a rendelkezésre álló
biomassza, sőt az is lehetséges, hogy elpusztulnak az erdők vagy ültetvények, illetve, ahogy
51
arra már előbb kitértünk, a kereslet diverzifikálódása miatt egyre nehezebben egyre drágábban
lehet biztosítani az alapanyagot.
V. Baranya energiastratégiájának útiterve
Energetikai vízió
Minden stratégia egy vízióval kezdődik. A vízió egy önkormányzat esetében nem egyetlen
ember, hanem egy egész közösség víziója. Egy víziót nagyon nehéz úgy megalkotni, hogy
annak kidolgozásában minden érintett csoport részt vegyen, illetve azt mindenki magáénak is
érezze (McCann 2001).
Mi lehetne Baranya energiastratégiájának víziója? Kapcsolódnia kell a múlthoz, amikor a
helyi szén és később az uránvagyon kitermelése határozta meg nem csak Pécs és Komló
52
arculatát, de azoknak a falvaknak is az életmódját, ahonnan a munkaerő nap mint nap bejárt a
különböző bányákba illetve a felszíni üzemekbe. Kapcsolódnia kell az ökováros, ökorégió
koncepciójához, ami egy új fenntartható pályára szeretné helyezni a várost. Kapcsolódnia kell
a Pécsi Egyetem hagyományaihoz és kultúrájához, ami technológiai téren az építészetben,
gazdasági téren a „kék gazdaság“ koncepcióján keresztül köthető be a megye
energiastratégiájába.
A víziónak tartalmaznia kell azoknak az embereknek az igényeit, vágyait, érdekeit, akik az
Ormánságban, a sellyei, sásdi, szentlőrinci kistérségben az energiaszegénységgel küzdenek.
Az, hogy ez a vízió kiterjed-e a teljes energiafüggetlenség megteremtésére, az
energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot, vagy az energiafüggetlenséget veszi-e célba,
hogyan viszonyul a megye ásvány és hévízvagyonához, illetve a megújuló
energiapotenciálhoz, mit kezd a biomassza nagyarányú felhasználásával a Pannonpower
erőművi blokkjában, s hogyan viszonyul az új szalmatüzelésű blokk megépítéséhez, nem
adható meg előre, ezt az itt élő polgárokkal történő párbeszéd során kell kialakítani.
Baranya megyei energiastratégia kidolgozásának útiterve
Ennek a tanulmánynak nem célja a Baranya megyei energiastratégia kidolgozása, hiszen az
több éves munkát és nagyon sok erőforrást igényelne. A master plan, az útiterv azokat a fő
lépéseket mutatja meg, amelyeket be kell járni a regionális energetikai tervezés során.
53
1. Környezetelemzés
A világban várható energetikai és gazdasági változások elemzése és annak felmérése, hogy
ezek milyen hatással lehetnek Magyarországra, a régióra és Baranyára. A javasolt elemzési
módszer a STEEPLE (Social-Technological-Economic-Environment-Political-Legal
Educational) elemzés, ami kiterjed a jövőt befolyásoló társadalmi-kulturális, technológiai,
gazdasági, környezeti, politikai, jogi, és oktatási tényezőkre, megpróbálja ezek közül
feltérképezni azokat, amelyek fontosak az energetikai és energiahatékonysági intézkedések és
folyamatok számára. A régió és Baranya szempontjából nagyon nagy kérdés, hogy milyen
gazdasági folyamatok várhatóak, lesz e jelentős fordulat a régió egyre jobban visszaeső
gazdasági potenciáljában.
Ahhoz, hogy a Baranya megyére kiterjedő energetikai és energiahatékonysági stratégiai
tervezés valóban sikeres legyen, ismerni kell azt, hogy milyen országos stratégiák vannak,
vagyis hogyan lehet csatlakozni a Nemzeti Energiastratrégiához, ami 2030-ig meghatározza
az ország pályáját. Emellett a megyei energiastratégiának a megye általános jövőképéhez és
gazdasági stratégiájához kell csatlakoznia, hiszen az energetika egyrészt kiszolgálja a
társadalom és gazdaság igényeit, másrészt alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú
gazdasági tevékenységet lehet a rendelkezésre álló infrastruktúra és energiatermelési
lehetőségek mellett folytatni. Egy ezeket a faktorokat figyelembe vevő, a lehetséges
szinergiákat kihasználó jövőkép nélkül nem lehet energiastratégiát felállítani.
54
2. Energetikai stratégiai célok megfogalmazása
Az energetikai stratégiai célok a megye energetikai víziójának konkrét területekre lebontott
céljait jelenti, amit meghatároznak az energetikai célrendszerek egyes elemei között
súlyozások és prioritások. Külön fel kell hívni itt a figyelmet arra, hogy az energetikai
célkitűzések során nem szabad kihagyni az energiához való hozzáférés biztosítását és az
energiaszegénység csökkentésének az igényét, hiszen Baranyában találhatók az ország
legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozó települések is. Konkrét
energiapolitikai prioritások lehetnek a következők:
Energiafüggőség csökkentése
Decentralizált energiarendszerek kialakítása
Energiahatékonysági intézkedések a közintézményekben és a lakásokban
Az energiastratégia prioritásai által érintett célcsoportok kiválasztása
Az energiastratégia célterületeinek kijelölése
Az energiaigény minimalizálása,
Az egyéb (nem külön földterületet igénylő) energianyerési módok maximalizálása,
Az így fennmaradó energiaigényre a minimális területigényű megoldás kialakítása
(Kiss 2007).
Ezeket a célokat számszerűsíteni is kell és meg kell adni azokat az időtávokat, amelyeken
belül azokat teljesíteni kell. Ilyen tipikus célok pl.: az európai Uniós direktívákban
meghatározott 20-20-205-os célok, amelyek 2020-ra előírják az üvegházhatású gázok 20%-os
55
csökkentését, az energiahatékonyság 20%-s növelését, és a megújuló energiák arányának20
százalékos növelését a teljes energia-mixben (Horváth 2011).
3. Regionális energiainformációs rendszer létrehozása
A helyi adottságok felmérésére egy GIS alapú rendszert érdemes kifejleszteni, ami minden
egyes település esetében adatokkal szolgál a természeti, technológiai és társadalmi
potenciálról mind az energiatermelés, mind az energiahatékonyság tekintetében. Egy ilyen
rendszer kiépítésére a DDRFÜ koordinációjával megvalósuló MANERGY projektben kerül
sor.
3.1. Energiatermelés
Részletesen fel kell mérni a helyi természeti és technikai potenciálokat, vagyis azt, hogy
milyen energiaforrások és energiahordozók állnak rendelkezésre, milyen az energetikai
infrastruktúra, milyen szükségleteket kell kielégíteni a lakossági és az ipari, mezőgazdasági,
illetve a szolgáltatási szektorokban. Külön fel kell deríteni a megújuló energiapotenciálját,
hiszen a jövő fenntartható energiatermelésének a helyi lehetőségeken kell alapulnia. Baranya
különleges helyzetben van Magyarországon a Mecsekben fellelhető szén és uránérc
előfordulások miatt, de ennek ellenére meg kell vizsgálni annak a természeti-technikai és
gazdasági lehetőségét, hogy a megye milyen formában képes, illetve képessé válhat-e csak
megújuló energiából ellátni magát.
56
Baranya természetes energiapotenciáljának felméréséhez mind a statisztikai módszereket,
mind az eddigi méréseket, és potenciálbecsléseket mind az ezen alapuló számításokat fel kell
használni.
A napenergia tetőn elhelyezett napkollektorokra és napelemekre vonatkozó
potenciálbecsléséhez már létezik egy számítási módszertan (Fülöp 2004a, 2004b), de ezeket a
becsléseket érdemes lenne légi felvételeken alapuló konkrét felmérésekkel is kiegészíteni
ahhoz, hogy kistérségre és településre lebontva is rendelkezésre álljanak.
A szélenergia esetében nem lehet elkerülni azt, hogy pl.: a megyére vonatkozó széladatokat az
energiastratégia kidolgozói megvegyék az OMSZ-től, hiszen ennek alapján lehetne eldönteni
azt, hogy milyen konkrét telepítési helyszíneken érdemes elvégezni a telepítés feltételéül
szabott legalább egy éves mérés-sorozatot.
A megye ásványvagyonáról nagyon részletes kimutatások és felmérések vannak, amelyek
megszerezhetők a geológiai szolgálattól, illetve a bányakapitányságtól.
A geotermikus potenciál becslésére is történtek már kísérletek (Szederkényi 2007), de a
szisztematikus, különböző gyakorlati potenciált jelentő felmérések (külön a hőszivattyús, a
kis mélységű termálvízi és a nagy entalpiájú, mély rezervoárok) csak az utóbbi időben
indultak meg. A már meglevő kúthálózat által szállított adatok összegzése és az egyes
kutatásokat végző leander szervezetek (MÁFI, Kaposvár városa PTE, stb.) adatainak
összegzése elengedhetetlen egy geotermikus potenciál térkép felvázolásához.
57
A biomassza potenciál megállapításához nem elég a különböző statisztikák összegzése,
hanem azt is meg kall határozni, hogy ezek a potenciálok mennyire elérhetők az energetika
számára. Ez az elérhetőség függ egyrészt az elméleti potenciáltól, de attól is, hogy melyek,
illetve mekkorák azok a területek, amelyeket mindenképpen élelmiszertermelésre kell
fenntartani, s mekkora az a potenciál, amit lekötnek akár hosszú távra is a már meglevő
biomassza hasznosítások, mint a biomassza erőmű, biomassza fűtőművek, biogáz
létesítmények, illetve az intézményi fűtésre használt kazánok, lakossági igények. Figyelembe
kell venni a biomassza hasznosítás ipari igényeit (fűrészüzemek, farostlemezgyártás,
vegyipari igények), s valamiképpen, ha máshogy nem lehetséges, akkor egy a mezőgazdasági
termelők és kereskedők között végzett felméréssel meg kellene tudni, hogy milyen
nagyságrendben kell számolni az energetikai célra is felhasználható biomassza „exportja”. Az
export ebben az esetben a régión kívüli értékesítést jelenti. A biomassza ilyen típusú
felmérése nagyon nehéz és külön módszertan kifejlesztése nélkül csak elnagyolt, nem
validálható, a tervezéshez csak nehezen felhasználható becsléseket kaphatunk.
3.2. Energiahatékonyság
Fel kell mérni a teljes épületvagyont, külön az önkormányzati, külön a lakossági és a
gazdasági szektorban. Ez a felmérés több éves munka: először a közösségi épületeket kell
számba venni, s meg kell határozni, hogy milyen energetikai jellemzőkkel rendelkeznek,
milyen az energiafelhasználásuk. Az épületvagyon felmérésének és energetikai szempontú
értékelésének az önkormányzati épületeken felül ki kell terjednie lakossági, ipari,
58
mezőgazdasági létesítményekre is, hiszen az energiatermelés és az energiahatékonyságot
egyaránt tartalmazó energiastratégiában nem elég csak az önkormányzati energiakeresletet
számba venni, annak át kell fognia a mind a közszférát, mind a lakosságot, az ipart és a
mezőgazdaságot.
3.3. Folyamatos monitoring rendszer kialakítása
Az épületek esetében be kell vezetni egy olyan monitorozási rendszert, ami lehetővé teszi,
hogy mind az épületek használói, mind az üzemeltetők és a tulajdonosok folyamatosan
megismerjék az épületek energiafogyasztását. Ez az energiamenedzsment rendszerek egyik
alapvető eleme, de egyben stratégiai jelentősége is van, hiszen olyan adatokat szolgáltat,
amelyek lehetővé teszik az energiahatékonysággal kapcsolatos döntések megalapozását és a
rendelkezésre álló források optimális allokációját.
4. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések és azok hatásvizsgálata
4.1. A megcélzott kvantifikálható eredmények kitűzése
A 2. pontban kitűzött célokat le kell bontani kvantifikálható eredményekre. Bár minden
energetikai és energiahatékonysági beruházás tervezése és értékelése projektszintű, de ennek
ellenére ki lehet, sőt ki kell dolgozni egy olyan elméleti keretet, ami a nagy tömegben
alkalmazott technológiákra (pl.: házgyári technológiával épített épületek, vagy a 70-es évek
végén hasonló technológiával épített iskolák, stb.) kidolgoz egy általános hatásvizsgálati
keretet.
59
Az IPA CHEE projekt során kidolgozott Building Evaluation c. szoftver tesztelése során és a
különböző településeken elvégzett előzetes épületfelmérések azt mutatták, hogy vannak olyan
általánosan használható technológia-csomagok, amelyek jó szívvel ajánlhatók a hasonló
épületek esetében. Az ilyen csomagok esetében meg lehet határozni, hogy azok milyen típusú
épületekre alkalmazhatók, hány százalékos energia megtakarítás várható az alkalmazásukkor,
ez mennyiben csökkenti a fenntartási költségeket.
Az energiatermeléssel összefüggésben olyan intézkedések és mutatószámok adhatók meg,
mint pl.: az energiafüggőség mértékének csökkentése, a megújuló energiák részarányának
növelése egy bizonyos értékre – s itt regionális szinten meg kell határozni azt is, hogy a
megújuló energiamixben az egyes energiafajtáknak mi lenne a kívánatos aránya.
Megfontolandó, hogy a biomassza hasznosítást a társadalmi potenciál szűkössége miatt (az
égetéssel kapcsolatos társadalmi ellenérzések, illetve a többoldalú kereslet növekedése, a
talajok termőképességének fenntartásának igénye), a megújuló energiamixben vissza kell
szorítani, illetve meg kell határozni az egyes technológiák (égetés, gázosítás, biogáz, stb.)
kívánt arányát.
4.2. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések lebontása konkrét
beruházásokra
Az energiastratégia és a régiós településfejlesztési koncepció kidolgozásának az a
legfontosabb hozadéka, hogy a potenciális magán és közösségi beruházók számára
megmutassa, melyik területen milyen típusú energetikai beruházást érdemes létrehozni. A
60
konkrét beruházások helyének és típusának kijelölése – amennyiben a stratégia kidolgozása a
lakosság részvételével, nota bene participatív módszerekkel történik, meggyorsíthatja a
beruházási döntéseket és a beruházások megvalósításának idejét is.
4.3. Környezeti hatások
A nagyobb beruházások és a nagyobb volumenben használt technológiák esetében életciklus
elemzéssel kell megállapítani a környezeti hatásokat. Ezekhez az életciklus elemzésekhez
nagyon sok módszertani anyagot találunk és van jónéhány informatikai alkalmazás, ami
megkönnyíti az adott helyen telepítendő üzem és technológia hatásainak a felmérését. Az
energiastratégiát kidolgozó és utána a stratégia megvalósításán dolgozó csoport számára
érdemes egy ilyen alkalmazás beszerzése és annak következetes alkalmazása (Notten 2002).
4.4. Költséghatékonyság
Az egyes technológiák alkalmazásának, költséghatékonyságának a vizsgálatára sztenderd
módszerek vannak, az IPA CHEE projekt keretében született egy módszertani elemzés az
önkormányzatok számára.
5. Finanszírozási terv
A finanszírozási tervnek tartalmaznia kell azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyekkel a
különböző önkormányzati beruházások finanszírozhatók, ezek a következők lehetnek: saját
finanszírozás, hitelfelvétel, pályázati finanszírozás, illetve finanszírozás egy ESCO,
energetikai szolgáltató cég segítségével, amikor a cég átvállalja a beruházási költségeket
annak fejében, hogy az önkormányzat egy meghatározott ideig a beruházás előtti
61
energiaszámlát fizeti, s a megtakarításból finanszírozza az ESCO cég a saját költségeit.
Magyarországon még nem terjedt el, de különösen a német nyelvterületen, sok helyen
találkozunk a közösségi finanszírozási formákkal, amikor a lakosság száll be pénzügyi
befektetőként egy-egy napfarm vagy szélerőmű finanszírozásába (v.ö. Waldviertel). Egy ilyen
rendszer kiépítéséhez Magyarországon nagyon gondos előzetes tervezésre van szükség, mert
az ilyen típusú finanszírozási formák sikeréhez hozzátartozik a társadalom egyes polgárai
közötti bizalom magas foka, ami Magyarországra nem jellemző.
6. Végrehajtási terv
A végrehajtási tervnek tartalmaznia kell a végrehajtás személyi és intézményi feltételeinek
megteremtését. Az intézményi feltételek között mindenképpen szerepelnie kell egy regionális
energiaügynökség megteremtésének, mert a közigazgatás a mostani és folyamatosan átalakuló
formájában nem alkalmas egy energiastratégia megtervezésére és véghezvitelére.
A végrehajtási terv része a határidők kijelölése a nem teljesítés esetére az esetleges szankciók
kidolgozása is.
7.Kommunikációs terv
A kommunikációs terv kidolgozása egyszerre nehéz és könnyű. Azért könnyű, mert hála a
médiából érkező folyamatos híreknek, a lakosság Magyarországon tudatában van az
energiamegtakarítás és a megújuló energiák használatának, fontosságának, de ugyanakkor az
a nézet is elterjedt, hogy ez túl költséges és a „gazdag országok” kiváltsága. Ezt a nézetet csak
62
erősítik azok az árajánlatok, amelyeket a különböző cégek adnak pl.: egy-egy napkollektoros
rendszer beüzemelésére.
A kommunikációs tervnek célcsoportokra lebontva kell tartalmaznia a kommunikációs
üzeneteket, a használt kommunikációs csatornákat, az alkalmazott kommunikációs
eszközöket (filmek, brosúrák, internetes alkalmazások, események, stb.) Amennyiben a
stratégiai tervezés participatí módszerekkel történik, akkor a kommunikációs tervnek
kulcsszerepe van a stratégiai tervezés folyamatában.
8. Stratégiai kontroll kiépítése és folyamatos működtetése
Az energiastratégia megvalósítása folyamatos monitorozást tesz szükségessé. Erre ideális
esetben egy GIS alapú rendszer, illetve az egyes energetikai részpiacokra (pl.: áram, hő,
távhő) kifejlesztett, a szükséges adatokkal folyamatosan feltöltött energiamodell adhatna
lehetőséget, ami mutatná egyrészt aggregáltan a megye energiafelhasználást és annak
változását, illetve az egyes települések energiamérlegét is. A stratégia kontrollja megadja a
lehetőségét annak, hogy szükség esetén gyorsan és hatékonyan be lehessen avatkozni
sikeresen reagálva a külső környezet és/vagy a belső igények változására.
63
VI. Beruházás-gazdaságossági megfontolások
Klasszikus önkormányzati beruházás-gazdaságossági megfontolások
Az önkormányzati beruházások gazdaságossági számításai alapvetően eltérnek a vállalati
pénzügyi szemlélettől. Az önkormányzatok, mint energiafogyasztók abban érdekeltek, hogy a
beruházásokkal csökkentsék az energiaszámláikat, a beruházás eredménye nem konkrét
nyereség, hanem a költségek csökkenése lesz. Miután a beruházások a legritkábban történnek
az önkormányzatok saját erejéből, a beruházás megtérülését drámai módon meggyorsítják a
vissza nem térítendő pályázati támogatások. Az önkormányzatok nem a teljes beruházási
összeget, hanem csak az általuk fizetett önrész, rosszabb esetben a beruházás
előfinanszírozására és/vagy az önrész biztosítására felvett banki hitelek költségének
megtérülését számolja, így nyugodtan megvalósíthat olyan beruházásokat is, amelyek egy
vállalat számára nem hoznák a megfelelő pénzügyi mutatószámokat.
Externális költségek
Az externális költségeket a vállalati beruházások esetében a beruházó nyugodtan ráterhelheti a
társadalomra. Ezek azok a költségek, amelyeket a vállalat nem fizet meg, viszont a társadalom
egyes tagjai elszenvedik, mások pedig finanszírozzák az így keletkező károkat, amelyek
kiterjedhetnek a levegőminőség romlásából adódó egészségkárosodásra, az épületek
károsodására, a természeti értékek veszélyeztetésére, stb. Bár ezeket a többletköltségeket már
számszerűsítette az ExternE Európai Uniós kutatási projekt a különböző energiatermelési
64
módokra, de ennek a kutatásnak az eredményeit nem veszik figyelembe a politikai döntések
során. Ha ugyanis ezeket a költségeket ráterhelnénk pl.: a szenet vagy olajat használó
erőművek által termelt áramra, akkor például az áram árát meg kellene duplázni (ExternE,
2002). Ennek a kutatásnak az egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az energetikai
technológiák által okozott externális költségek jelentősen különböznek az egyes régiókban és
országokban. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a technológia a természeti, geográfiai és
klimatikus, valamint a társadalmi adottságoktól függően más- más externális költséget okoz.
Ezt a tanulságot fel kell használni a regionális energiastratégiák tervezése során is. Az
externális költségek minimalizálása valójában az önkormányzati és állami szféra legfontosabb
feladatainak egyike, hiszen ezeket a költségeket ugyan látszólag valamennyien fizetjük, de
ezek a kiadások közvetlenül az állami, önkormányzati költségvetést terhelik meg.
Társadalmi hasznosság
Az energiahatékonysági és a megújuló energetikai beruházások kihatnak az egész helyi
társadalomra és gazdaságra. Ezeket a hatásmechanizmusokat a következő ábrán mutatjuk be:
MEP ábrája alapján saját szerkesztés
65
5. Ábra: A beruházások társdalmi hasznossága
Mind az energiahatékonysági, mind a megújuló energetikai beruházások hatására csökken az
energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiafelhasználás. Ez ideális esetben (ha
eltekintünk a biomassza égetés levegőszennyező hatásától) csökkenti a környezetterhelést. Ez
természetesen csökkenti a szennyezés következményeinek elhárítására felhasználandó pénz
mennyiségét (amit az adóbevételeinkből fedezünk). A jól megtervezett energiastratégia
előnyben részesíti a helyi input energiát és a helyi gazdasági szereplőket mind a
készülékgyártás, mind a szerviz és egyéb szolgáltatások szintjén. Ezért is kell harmonizálni a
terület- és gazdaságfejlesztési stratégiákkal az energiastratégiát. Nagyon nehéz elkerülni azt,
hogy ne külföldi – jellemzően kínai – gépgyártók legyenek az elsődleges nyertesei egy
energiastratégia által indukált beruházásoknak. Ezért kell előre megtervezni a beruházások
ütemezését és az egyes technológiák iránti igényt – amivel párhuzamosan ki lehet építeni a
66
helyi gyártási kapacitásokat. Magában az energetika nagyon kevés munkahelyet teremt,
hiszen mind a nagy- mind a kisléptékű energiatermelő beruházások a működési fázistól csak
néhány embernek adnak munkát, hiszen szinte minden automatizált távfelügyelettel működik.
A munkahelyteremtés nagyobb számban csak az erdészeti tisztítás során valósítható meg,
hiszen ez az egyetlen olyan input anyag, aminek a termelése, összegyűjtése nem gépesíthető.
Az építőipar és az épületgépészetben dolgozók számára a termikus szanálás teremthet
munkahelyet. A gépiparban a készülékgyártói kapacitás és a szervízkapacitás kiépítése az,
ami jelentősen hozzájárulhat a régió gazdasági potenciáljának erősítéséhez.
67
VII. Baranya energiastratégiájának javasolt fejezetei
0. Baranya energetikai víziójának megfogalmazása
1.Bevezetés
1.1. Az energiastratégia szükségessége
1.2. Az energiastratégia kidolgozásához használt módszertan bemutatása
2. Új kihívások előtt az energetika
2.1. A klímaváltozás és az energetika kapcsolata
2.2. A fosszilis energia és a megújuló energia elérhetőségével és felhasználásával
kapcsolatos jövőbeli trendek
2.3. Az Európai Unió energetikával és energiahatékonysággal kapcsolatos direktívái
2.4. Magyarország nemzeti energiapolitikája és energiapolitikai célkitűzései,
intézkedései
3. A régió energetikai helyzetét meghatározó stratégiai környezet elemzése
3.1. Természeti környezet
3.2. Környezetterhelés
3.3. Népmozgalom
3.4. Gazdasági környezet
3.5 Oktatás és felsőoktatás
3.6. Innovációs környezet
3.7. Politikai-igazgatási környezet
4. Baranya energiapolitikai célrendszere
4.1. Az energiapolitika általános céljai és az azok közötti célkonfliktusok
4.2. A Baranyában releváns általános célok
4.2.1. Ellátásbiztonság
4.2.2. Környezetvédelem
4.2.3. Gazdaságosság
4.2.4. Energiaszegénység megszüntetése
4.2.5. Innováció
4.3. A Baranyában követendő specifikus célok kitűzése
4.3.1. Energiahatékonysági célok
4.3.2. Energiatermelési célok
4.3.2.1. Fosszilis energiatermelés
4.3.2.2. Megújuló energiatermelés
4.3.3. Környezeti célok
4.3.3.1. Emissziós célkitűzések
4.3.3.2. Klímavédelmi célkitűzések
68
5. Megyei (regionális) energiainformációs rendszer kifejlesztése
5.1. Az lehetséges energiainformációs rendszerek áttekintése
5.2. A választott energiainformációs rendszer bemutatása
5.3. A rendszer geográfiai specifikumainak bemutatása
5.4. A rendszeradatbázis felépítésének bemutatása
5.5. A rendszer kiépítésének lépései
5.6. A rendszer és az adatbázis folyamatos működtetésének minőségbiztosítása
6. Energiatermelés
6.1. Jelenlegi energiatermelési egységek, erőművek felmérése energia-fajtánként
6.2. A fosszilis és megújuló energia energiapotenciáljának részletes felmérése
7. Energiahatékonyság
7.1. A köztulajdonban és önkormányzati tualjdonban levő épületvagyon felmérése
7.2. A megye (régió) lakóházainak felmérése
7.3.A szolgáltató, ipari és mezőgazdasági funkciójú épületvagyon felmérése
8. Energiafogyasztás
8.1. Az önkormányzati intézmények, épületek, infrastruktúra, gépjárműpark és
tömegközlekedés energiafogyasztása
8.2. Lakossági energiafogyasztás
8.3. Gazdasági szereplők energiafogyasztása szektorok szerint.
9. Energetikai hálózatok és energiaszolgáltatók
10. Megyei energiamérleg felállítása
11. A megyei (regionális) energetikai és energiahatékonysági cselekvési tervek
10.1. Energiatermelési beruházási akciótervek
10.2. Energiahatékonysági akciótervek
10.3. Energiatudatosság növelésével kapcsolatos nevelési-oktatási akciótervek
10.4. Energiastratégia végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs akciótervek
10.5. Akcióterv az energiastratégiával kapcsolatos koordinációs és menedzsment
feladatok ellátására
12. Minőségbiztosítási stratégia
12.1. Elterjeszteni kívánt technológiák környezeti hatásainak előzetes értékelése
életciklus elemzéssel
12.2. A megyei (regionális) energiastratégia végrehajtásának folyamatos monitorozása
12.3. Az energetikai stratégia felülvizsgálatának és módosításának a folyamata
69
Irodalomjegyzék:
Antal József, Grasselli Gábor 2006:Komplex biomassza hasznosítás lehetőségei az
Erdőspuszták térségében In: VIA FUTURI 2006 Fenntartható fejlődés a gyakorlatban.
Pécs, Magyarország, 2006.11.16-2006.11.18.Pécs: pp. 111-119.
Borenstein, S. (2002): “The Trouble with Electricity Markets: Understanding California’s
restructuringdisaster”, Journal of Economic Perspectives vol. 16 no. 1. 2002, p191
Borenstein, S. (2002): “The Trouble with Electricity Markets: Understanding California’s
restructuringdisaster”, Journal of Economic Perspectives vol. 16 no. 1. 2002, p191
Büki G. 2001.: Áttörések az erőműtechnikában. In.: Magyar Tudomány. 2001. november
CD4CDM:http://cd4cdm.org/Publications/ImplementingCDM_GuidebookHostCountryLegalI
ssues.pdf
Energiaklub 2010: Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyeztetési eljárása.
http://energiaklub.hu/sites/default/files/energia_klub_megujulo__energia_engedelyeztetes_
1.pdf
EEG 2006: Energiesteuergesetz. BGBl. I S. 1534. Bundesgesetzblatt 2006. Teil 1. Nr. 33
Eurosolar 2006: http://209.85.135.104/search?q=cache:NowuE-
pgP2wJ:www.eurosolar.de/de/index.php%3Foption%3Dcom_content%26task%3Dview%
26id%3D647%26Itemid%3D+Eigenversorgung+2006+Mureck&hl=hu&ct=clnk&cd=3&g
l=hu&client=firefox-a
ExternE 2002: Die versteckten Kosten der Energie. http://ec.europa.eu/research/news-
centre/de/env/02-10-env02.html
Foltin,R. (2004): Und wir bewegen uns doch : soziale Bewegungen in Österreich.Wien : Ed.
Grundrisse, 2004. - 352 S. : Ill., graph. Darst. (Bewegung) ISBN 3-9501925-0-6
Fülöp L. 2004a: AZ AKTÍV SZOLÁR POTENCIÁL BECSLÉSE. In: Megújuló
energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi Eszék-
Baranya területén. IME 2004
70
Fülöp L. 2004b BARANYA MEGYE FOTOVILLAMOS POTENCIÁLJÁNAK
BECSLÉSE. In: Megújuló energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye
és a horvátországi Eszék-Baranya területén. IME 2004
Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról. Nyolcadik, átdolgozott kiadás.
Budapest: HVG-ORAC
Jászay,T. 2009 : Az energiahatékonyság és a megújulók versenye a klímavédelemben.
http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/02_Jaszay_ENERGIAHATEKONYSAG.pdf
Joseph Voros: A generic foresight process framework In.:Foresight 5,3 2003 p. 10-21
Kamm, B.; Gruber, P.R.; Kamm, M. (2006). Biorefineries – Industrial Processes and
Products. Wiley-VCH, ISBN: 3-527-31027-4, Weinheim, Germany.
Kiss Tibor 2007: Természetvezérelt biomassza-hasznosítás. In.:Via Futuri 2007- Biomassza-
alapú energiatermelés konferenciakötet, Pécs, Interregionális Megújuló Energiaklaszter
Egyesület (2007)
Kohlheb, N., Mátyás, I., 2011 :Szada energiastratégiájának bemutatása és vitája.
www.szada.hu/index.php?option=com_docman&task...6
Lindlein, Peter & Wolfgang Mostert, Financing Renewable Energy, Instruments,
Strategies,Practise Approaches, Discussion Paper 38, KfW Development Bank,
Frankfurt December 2005,: http://www.kfw-
entwicklungsbank.de/DE_Home/Service/Online_Bibliothek/PDFDokumente_
Diskussionsbeitraege/38_AMD_Renewable_Energy.pdf
Marchetti, C., 1980: Kurzer Ausblick auf die vorprogrammierte Gesellschaft: Gedanken zu
Energiefragen, Innovation und anderen Themen (Glimpses into the Pre-Programmed
Society: On Energy, Invention, Innovation and Other Things), in I. Hauptmann (ed.),
Ausblick in die 80er Jahre -- Wirtschaft und Gesellschaft, pp.55--63, Sperry Univac, Wien,
Austria
71
Marchetti, C., and Nakicenovic, N., 1979: The Dynamics of Energy Systems and the Logistic
Substitution Model,RR-79-13, International Institute for Applied Systems Analysis,
Laxenburg, Austria
Mautz, R. (2006 ): Der Ausbau der regenerativen Energien – Chancen und Barrieren.
Göttingen. SOFI-Mitteilungen Nr. 34. Dezember 2006
Mautz, R. (2006): Der Ausbau der regenerativen Energien – Chancen und Barrieren.
Göttingen. SOFI-Mitteilungen Nr. 34. Dezember 2006
MAVIR: http://www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok
McCann, E 2001: “Collaborate Visioning or Urban Planning as Therapy? The Politics of
Public-Private Police Making. The Professional Geographer 53:2 pp. 201-218
McDonald, M 2004: System Integration of Additional Micro-Generation (SIAM),
commissioned by DTI /
MEP: Municipal Energy Planning.An Energy Efficiency Workbook.Version 1.0 .University
of Wisconsin-Cooperative Extension
MVM 2002: A magyar Villamosművek Közleményei XXXIX. Évolyam 3. szám, 2002.
október
Notten, P, Norris G: Current Availability of LCI Databases in the World.
http://www.sylvatica.com/unepsumm.htm
OFGEM Distributed Generation Programme, 2004
MIKROVIRKA: http://www.bukkmakleader.hu/14_mikrovirka_projekt.html
Munkácsy Béla , Kovács Gábor , Tóth János:Szélenergia-potenciál és területi tervezés
Magyarországon.
http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/telkonf/dokument/munkacsy_b_et_al.pdf
Pylon 2010: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók,
adatbázis.
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=meh%20pylon%20&source=web&cd=1&ved=0
CCIQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.eh.gov.hu%2Fgcpdocs%2F201006%2Fmeh_pyl
72
on_a_1.pdf&ei=d_iST_3CM9Ce-
QaEkbGhBA&usg=AFQjCNHP5xHQsX7cV2aXONtbBGJHPcSnOQ
Reichmuth, M Bohnenschäfer, W. Daniel, J. Fröhlich, N. Lindner, K. Müller, M. Weber,A.
Witt J. 2006: Auswirkungen der Änderungen des Erneuerbare-Energien-Gesetzes
hinsichtlich des Gesamtvolumens der Förderung, der Belastung der Stromverbraucher
sowie der Lenkungswirkung der Fördersätze für die einzelnen Energiearten. Prognos.
Leipzig
Rosenbaum, W. 2005.: Die soziale Dynamik der regenerativen Energien –am Beispiel der
Fotovoltaik, der Biogasverstromung und der Windenergie.DFG-Projekt RO 465/8-1:
Soziale Dynamik der Energiewende. SOFI Göttingen
Somogyvári Márta 2008: A napenergia felhasználásával kapcsolatos társadalmi attitűdök
Pécs, Magyarország, 2008.09.03-2008.09.04. 2008. 12 p. In.:(Via futuri): A napenergia-
hasznosítás
Somogyvári Márta 2009: Energia és profit:In: Kiss Tibor,Somogyvári Márta (szerk.) Via
futuri 2009: Közösségi tulajdonú energiarendszerek. Pécs,
Stemler, M 2010: Bebetonozott multi, előnytelen szerződés Pécsett: a helyi Fidesz szerint
minden rendben
http://hirszerzo.hu/hirek/2010/9/15/166516_bebetonozott_multi_elonytelen_szerzodes_pec
Szederkényi Tibor :Délkelet-Dunántúl ismert és reménybeli termálvíz készleteiIn.: Megújuló
energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi Eszék-
Baranya területén. IME 2004
UCTE (2006) UCTE - Final Report on the disturbances of 4 November
2006http://www.ucte.org/pdf/Publications/2007/Final-Report-20070130.pdf
UNDP Guide of Municipal Energy Planning. En Effect. Sofia 2004
WADE 2006a: WADE/ Greenpeace, WADE Economic Model: Application to the UK, March
2006
73
WADE 2006b: World Survey of Decentralised Energy 2006, World Alliance for
Decentralised Energy May 2006.
http://www.localpower.org/documents_pub/report_worldsurvey06.pdf
Walder, S.(2006) Chancen und Hindernisse einer regionalen Energieversorgung am Beispiel
Südtirols und der Steiermark. Eine politische Analyse.TIS Südtirol K.A.G.; Renertec
Waldviertel: http://www.rm-waldviertel.at/index.php?channel=3&content=9974
WBGU 2008: Future Bioenergy and Sustainable Land Use.
http://www.wbgu.de/fileadmin/templates/dateien/veroeffentlichungen/hauptgutachten/jg20
08/wbgu_jg2008_en.pdf