Integrált vad-és élőhely- Fácán gazdálkodás I ... · – Galagonya, kökény, vadrózsa,...
Transcript of Integrált vad-és élőhely- Fácán gazdálkodás I ... · – Galagonya, kökény, vadrózsa,...
1
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I.
Apróvadgazdálkodás
Gazdálkodás a fácánnal
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
l Rend: Tyúkalakúakl Család: Fácánfélékl Faj: Fácán (Phasianus colchicus)l Felismerés
– kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak, tömege 1-1.5 kg;
– a sokféle telepített változat miatt színezete különböző;– tyúk: 53-62 cm, világosbarna, sötét foltozással, farka
rövidebb, tömege 0.8-1 kg
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
l ázsiai faj hat géncentrumban összesen 31 alfaja ismertl Európába, Észak-Amerikába (1730), Új-Zélandra (1842), Ausztráliába
(1864) is betelepítették.l A legendák szerint Európába először Krisztus előtt 1300 évvel az ókori
Görögországba telepítettékl A Római Birodalomban számos helyre telepítettékl Magyarországon - vadászfácán
– Közönséges fácán – örv nélküli– Kínai örvösfácán – éles, fehér gyűrű a nyakon, amely a toroknál kissé
megszakad– Mongol fácán – széles örv a nyakon ami határozottan megszakad– Japán fácán – fémes-zöld, sötét alapszín– Angol fácán – barna alapszín, nyakörv nincs– Törökfácán – félalbínó– Fehér fácán – albínó
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
l Elterjedés - állományhelyzet– a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét
kivéve egész Európában;l Mo.-on gyakori költő, nem vonul;l törzsállománya 1990-ben 1 millió pld. körül, 1.8 millió
pld.bocsájtottak kil Legnagyobb létszámú apróvad
– Teríték: 380-600 ezer pld – 377 704 2009-ben– Kibocsátás: 500-800 ezer pld – 465 894 2009-ben– Becslés: 700-900 ezer pld – 761 729 2010-ben
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
2
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
l Az országban mindenütt megtalálható– az állomány 2/3-3/4-e az Alföldön él– Mezőgazdasági térségekhez köthető– a mezgazdasági területeket erdőkkel ligetes,
bozótos erdőket kedveli– Nádas és bozótos területek
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán - becslés
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
l Élőhelye– Nem pusztai madár– Táplálék és búvóhely együtt kell, hogy meglegyen– Búvóhely: erdő, nádas bozótos jelleg– Táplálék: mg. terület
l A fácán a szegélyeket kedveli– Az erdős szegélyből max. 30-50 métert használ
l Táplálkozása– Gyommagvak, termesztett növények magjai– Pillangósok és más növények levelei, hajtásai– esetenként mezgazdasági kárt okozhat (magok kiszedése)– Rovarok (főleg csibekorban fontos)– mindenféle állat, amit le tud nyelni
3
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácánállomány csökkenésének okai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l Mezőgazdasági változások– Szegélyek felszámolása (biztonság, költôhelyek)– Táplálékok
l Herbicidek használata (tápláléklánc megszakítása)– Kétszikű gyomok– Rovartáplálék a csibenevelés kezdetén
l Inszekticidek és fungicidek– Táplálékrovarok létszámcsökkenése
l Nem csak a fácán, hanem a hasonló igény más madárfajok létszáma (fogoly és védettek) csökkent!
l A fácánnak végzett élőhelyfejlesztés a hasonló igény madarak számára is kedvező
A fácánállomány csökkenésének okai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l Ragadozók– Minden ragadozó madárfaj védett– A fészekrablók részben védettek, a vadászatuk alacsony
szintű– Az emlős ragadozók apasztása alacsony szintű
l A lőfegyveres vadászat nem sűrűségfüggől A csapdázást elfelejtettékl Róka
– Nem a megfelelő időszakban van az apasztás csúcsa– Veszettség elleni per os immunizálás– Növekvő állomány
A fácánállomány csökkenésének okai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l Nevelt fácánok kihelyezése– Természetes állomány szaporodási
képességének tönkretétele– Túlhasznosítás
l A “megtérülést” a természetes állomány biztosítjal Tyúkok lövése
– Ragadozókl A kibocsátott fácán vonzza a ragadozókatl A feldúsult ragadozó mennyiség a vad fácánokra is
több/nagyobb veszélyt jelent
A fácánállomány csökkenésének okai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
l Táplálkozás– csibék első hónapban: állati eredetű táplálék
(ízeltlábúak)– adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű)– Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%,– termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %,
kétszikűek: 2-8% ---– kevés energia dús természetes magtáplálék ---
etetés
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek
– 1-5 napig kizárólag rovar– 5-15 nap: domináns a rovartáplálék– 50 nap – mint az adult madár– Kisméretű, puhavázú rovarok– A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor– A kifejlett fácán fitofág– Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal
fogyasztanak
4
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálék-összetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983)
Táplálék nemek (%)Tavasz Nyár Ősz Tél Összes
n=292 n = 136 n = 310 n = 39 N=777
Magvak 82,60 83,14 98,09 98,21 92,52
Zöld növényi rész 9,86 4,48 1,24 1,60 3,90
Növényi anyag 92,46 87,62 99,33 99,81 96,42Rovarok 6,38 8,48 0,64 - 2,85Tojás + csigahéj 0,75 3,62 0,01 - 0,55Állati anyag 7,13 12,10 0,64 - 3,40Homok, kavics 0,41 0,28 0,03 0,19 0,18Összes 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Vadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988)
HónapNövényi rész Állati rész
(%) (%)
Január 99,95 0,05
Február 99,98 0,02
Március 99,97 0,03
Április 99,86 0,14
Május 96,23 3,77
Június 94,83 5,17
Július 99,92 0,08
Augusztus 98,40 1,60
Szeptember 99,06 0,94
Október 99,98 0,02
November 100,00 -
December 100,00
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Kedvelt növények– Gabonafélék, kukorica, bab, borsó– Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza– Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű,
lapulevelű keserűfű, fakómuhar
– Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást
Fácán
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán
Ø A fészkelőhely választásánál előnyben részesíti a fás, cserjés vegetációt
Ø A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta
Ø Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja
Ø Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre
5
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Ø Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok és a fás-cserjés vegetációk szerepe
Ø Betakarítási időszakban kedvelt hely a gabonatarló
Ø Kedveli a laza, könnyen melegedő homoktalajokatØ Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák,
füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex
Fácán
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán Anglia Hill 1985 5 átlag
9 maximum
488 maximum
Anglia Hill 1988 10 territórium nélküli
5 territoriális
Svédország Göransson et.al. 1991 0,017 költés alatt
0,056 nevelés alatt
A fácán területhasználata
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácán élőhelyhasználata a Lajta projektben (Faragó 1998)
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácán élőhely használata a biharkeresztesi mintaterületen, 1998-2002 (Szendrei 2005)
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Téli időszakban
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Téli időszakban
6
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Téli időszakban
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Téli időszakban
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Téli veszteségek
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Téli veszteségek
7
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l A kakas a dürgésen kívül külön éll A tojó és a csibék családi csoportokban
élnekl A csibéket a tojó vezeti a kakas nem vesz
részt az utódnevelésbenl Ősztől vegyes csapatokban gyűlnek összel A kakasok néha kisebb csoportokban
elkülönülnekVadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l Éjszaka lehetőség szerint felgallyaznakl Az átlagos csoportnagyság 2-5l A kakasok csoportjai kisebbek (2-3), mint a
tyúkoké (3-5)l A vegyes csoportok mindig nagyobbak mint
a homogénekl A kakasok viszonylag gyakran vannak
magányosan a tyúkok szinte soha
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l A csoportok ősszel-télen nagyobbak, mint tavasszall Megfelelő élőhelyen (jó takarásnál) a tojók általában
nagyobb csoportokat alkotnak, míg a kakasok inkább soliterek lesznek
l A tojó csapatokban általában vannak olyan öregebb tojók akik végig ugyanabban a csapatban vannak, míg a fiatal tojók gyakran csapatot váltanak
l A téli csapatok március-áprilisban bomlanak fell Télen a csoportok mozgás körzetei között nagy átfedés
van, a szaporodási időszakban azonban a mozgáskörzetek elkülönülnek
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l A csapatok öregebb tagjainak szaporodási időszakának mozgáskörzetei a téli mozgáskörzethez szignifikánsan közelebb vannak, mint a fiataloknak
l A szaporodási időszakban a tojók a téli fedettebb élőhelyekről nyitottabb területek felé mozdulnak el
l A szaporodási időszakban a kakasok a fedett (erdős) és a nyitott (mg.művelés) területek határán (szegélyén) foglalnak territóriumot
l Nem minden kakasnak lesz territóriuma, de egy adott területen belül a territóriumok száma közel állandó az évek között
l A nem territoriális kakasok száma erősen fluktuál
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l A nem territoriális kakasok a téli mozgáskörzettől messzebb foglalják el nyári mozgáskörzeteiket, mint a territoriálisok.
l A már előző évben is territoriális kakas foglal territóriumot legközelebb a téli mozgáskörzethez
l A territoriális kakasok többsége idősebb és nagyobb, mint a nem territoriális, átlagos mozgáskörzete viszont kisebb
l A tojók diszperziója a téli mozgáskörzetektől nagyobb, mint a kakasoké
l A kakasok szegélyekben foglalnak territóriumot a tyúkok keresik őket
8
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l Április elejéig a tyúkok cserélődése a csoportok között gyakori
l Ennek ellenére egy-egy hárem tagjai többnyire egy csoportban voltak a tél folyamán
l A tojó idejének 60-65%-át tölti a kakas territóriumában, és mozgáskörzete nagyobb, mint a kakasé
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l Általában a fészkelési hely is kívül van a kakas territóriumán
l A hárem nagyság változatos és nem bizonyítható, hogy függ az élőhely minőségétől.
l A már másodszor territórium gazda kakasok háreme nagyobb, mint az először territóriumot foglaloké
l A tojó aktivitása általában egy territoriális hím területéhez kötődik egy szaporodási időszakban
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csoportnagyság - szaporodás
l szaporodási időszaka a dürgésl a kakas territóriumot foglal és háremet gyűjt maga
köré (2-7 tojó)l a kakas territóriumát jellegzetes hangjával jelöli, a
kakasok a territóriumokért verekszenekl földön fészkel, az elpusztult első fészket
sarjúfészekkel pótolja– a tojásrakás 15-20 nap– átlagos fészekalj: 10-16 tojás– a csibék 24 nap költés után kelnek ki– a csibék fészekhagyók
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A territórium védelme
l Fenyegető séta: magasra tartott fejjel és farokkal. A behatoló általában lekuporodik, vagy elrepül.
l Csípés: ha a behatoló nem megy el, akkor megpróbál odamenni és csípni
l Oldalazó séta: a szárny a földet sepri a behatoló felé
l Elűzés a levegőben - rárepülés
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A territórium védelme
9
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Az udvarló viselkedés
l Rituális közeledés: a territoriális kakas elindul a tyúk felé magasra tartott fejjel
l Oldalazó mozgás: az oldalát mutatva halad el közvetlen közel a tojó feje előtt, szétterjesztett farok tollakkal, a szárnyak közel a tojóhoz.
l Táplálék kínálás: a kakas a fejét lent tartja és hívja a tyúkot
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A tojó választása
l Farokhossz– pozitív korreláció: súly, méret, kondició– a tyúkok a kondicióra, nem a farokhosszra
szelektálnakl Arcrózsa
– nem elônyösebb, ha nagyobb– territoriális és szatellita hímek: a hímek közti
dominanciát jelzi
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A tojó választása
l Arcrózsa fekete pöttyei– erősebb preferencia– hormonális összefüggés: tesztoszteron - melanin lerakódás
l Tollpamacsok hossza– rangsor & udvarlás: hormonális állapotot jelzi a tojók és a
versenytársak felé– megbízható jelzés a fizikai kondició/ tesztoszteron szintre nézve– nagyon sérülékeny: a dürgés végére az alárendelt hímek teljesen
elvesztikl Életképesség
– parazitákkal való fertőzöttség– az őrzött tyúkok többet táplálkoznak és kevesebbet figyelnek– Jobb a kondíciójuk és a túlélésük– Ezt a domináns erősebb kakasok biztosítják
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A tojó választása
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A tojó választása
l A táplálékforrások elérhetőségel A megfelelő fészkelőhely elérhetőségel A territórium gazda és korábbi tapasztalatal Védelem a szaporodási időszakbanl Ha a tojó először szaporodási (fészkelési) helyett
választ – a kakas szaporodási sikere a territórium minőségétől függ
l Ha a territórium minősége a szaporodási időszak alatt gyorsan változik (pl. új vetés megerősödése) a tyúk kakast válthat.
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fészkelés
l A kakas folyamatosan őrzi a tojót amíg az készül a szaporodásra – tápanyagot gyűjt
l A tojók mozgása intenzívebb addig míg meg nem találja a megfelelő fészkelőhelyet
l A fészkelési időszak elején a fészkek többsége fás-bokros részeken, a második felében többségükben a nyitott területeken találhatók
l A váltás a lágyszárú vegetáció növekedésének köszönhető
l A mezőgazdaságilag művelt területeken így pont az aratás/kaszálás időszakában lesz sok fészek
10
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fészkelés
l A fészkek általában a tojók mozgáskörzetének határán helyezkednek el.
l Átlagosan 1.4 nap kell egy tojás lerakásáhozl Ha az első fészekalj elveszik akkor sarjúfészkelés
figyelhető meg.l A korai fészkelés előnye, hogy nagyobb az esélye a
sarjúfészeknekl A sarjúfészek nagysága nem függ az első fészekalj
nagyságátólVadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fészkelés
l Átlagosan 10-12 tojás/fészekl A fészkelési időszak alatt az átlagos fészekalj
nagyság csökkenl A kotlási időszak alatt a tojók ritkán is rövid időre
hagyják el a fészketl Naponta 1-2 alkalommal általában a reggeli és az
esti órákbanl A fészkelési időszak elején és végén különösen
ritkán hagyják el a fészketl A táplálkozás a fészektől többnyire 50-150 méteres
távolságban történik
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
11
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán szaporulat és becslése
l Fészkek felkutatása és átlagos tojásszám meghatározása
l Felnevelt szaporulat becslése – augusztusbanl Az élőhely kedvező hatásal Kedvező élőhelyen 40-47%, kedvezőtlenen 79-80%
a szaporulatot nem vezető tyúkok arányal Kedvező élőhelyen 2.3-2.9, kedvezőtlenen 0.8-1.6 a
felnevelt szaporulatl Intenzív ragadozógazdálkodással a felnevelt
szaporulat látványosan (3.7-ig is) növelhetől Száraz években a szaporulat jobb (Farkas 1981)
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Ragadozók hatása a fészkelési időszak alatt
l A ragadozók veszélye a fészkelési időszak elején nagyobb mert akkor a takarás kisebb
l A sikeres fészkelések aránya általában alacsony: 10-51%
l A sikertelenség okai között egyaránt megtalálható a ragadozás, a zavarás, a fészek elhagyása
l A ragadozó madarak hatása a fészekrakási időszakban háromszorosa a költési időszaknak
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csibenevelés
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csibenevelés
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csibenevelés
12
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
7.1.
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l Veszteségek a kibocsátás után– A kibocsátás és a hasznosítás között jelentős
veszteségek– A kibocsátott madarak hasznosítás aránya
növelhető a kibocsátás és a vadászat között eltelő idő rövidítésével.
– Szélsőséges megoldás: kirakás közvetlen vadászat előtt (put and take release)
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l A közvetlen vadászat előtt kirakott fácánok vadászainak jellemzői (Peterle 1967):
– Nem tagjai egyetlen a természettel, vagy sporttal kapcsolatos civil szervezetnek
– Nem olvasnak szakirodalmat a vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatban
– Minden elé kerülő vadat lelő, ha a szabályok ezt engedik– Feladja a vadászatot ha jelentősebb erőfeszítést kell tennie
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l 446 kibocsátott és szárnyjelölővel ellátott fácán túlélését vizsgálták
l Kibocsátás hathetes korban – nyomon-követés 600 napon keresztül
l Az első 30 napba viszonylag kevés veszteség – a madarak többsége a védett (bekerített területen belül volt)
l 30 és 80 nap között kezdték el felfedezni a madarak a kerítéses kívüli részeket
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l A veszteség ebben az időszakban nagyon nagy
l Az összes veszteség 60%-a ebben az időszakban volt
l 80 nap után a halálozási arány lassult és nagyjából állandó lett
l Az egy évet megért madarak veszteségei a legalacsonyabbak
A fácántenyésztés és hatásai
13
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A veszteségek okai (n=446)
Ok n %Róka 166 64Karámon belüli veszteség 50 19Gázolás 12 5Vízbefulladás 11 4Macska 6 2Borz 5 2Héja 1 1Nem azonosított 8 3
Összesen 259Vadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l A veszteségek függenek:– Az élőhelytől– Az időjárástól– A nevelés és a kibocsátás módjáról– A genetikai háttértől
l Szelekció az agresszivitás ellen– Alfajok és azok adaptációs problémái– Imprinting hiánya– A kibocsátás ideje alatti gazdálkodástól– De a veszteségek arányos időbeni alakulása általánosnak
tűnik
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja l A fácán nem a legfontosabb tápláléka a
rókánakl De rá lehet szoktatni…
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l Tenyésztett fácánok télen és a szaporodási időszak előtt
– A felnőtt vad kakasok általában nehezebbek (február-márciusban) mint a kibocsátottak, a fiatalok és a tojók esetében nem volt különbség.
– A vad és a kibocsátott tojók téli élőhely használatában nem volt különbség
– A kibocsátott fácánok télen nagyobb csoportokban voltak, mind a vad egyedek
– A kibocsátott tojók kora tavaszi mozgáskörzete kisebb mint a vad egyedeknek
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l A tenyésztett madarak szaporodási sikere– A vad kakasok túlélése február 1 és május 1
között valamivel nagyobb, mint a tenyésztésből származóké
– A szaporodásban viszont majdnem kétszer annyian vesznek részt (96% és 57%) !!
– A vad kakasok háreme is nagyobb (4-5 az 1-3-al szemben
A fácántenyésztés és hatásai
14
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
l A tenyésztett madarak szaporodási sikere– Minél nagyobb a szaporodó állományban a
tenyésztésből származó tojók aránya, arányaiban annál kevesebb a felnevelt fióka
– A kibocsátott tojók esetében a ragadozó okozta veszteség szignifikánsan nagyobbl Fészekpusztulásl Tojópusztulás
– Szignifikánsan kisebb felnevelt szaporulat
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
15
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A fácántenyésztés és hatásai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán hasznosítás tervezés
l A vadon élő állomány populáció mérlege ésl A kibocsátott fácánok megtérülési aránya alapjánl Tavaszi törzsállomány (Fácán Létszám)= KL + TL
(Kakas Létszám + Tojó Létszám– Szaporulat nagysága– Természetes elhullás– Hasznosítás– Következő tavaszi létszám (FL1)
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácán hasznosítás tervezés
l A tojó állomány változása
– Elhullás tavasszal-nyáron - et1
– szaporulatot (SZ) aminek a fele tojó– Téli elhullás – et2 – természetes mortalitás + ha van
vadászat– TL1=/TL x (1-et1) + TL x (1-et1) x SZ x 0.5/ x (1-e t2)
l A kakas állomány változása– KL1=/TL x (1-ek1) + TL x (1-et1) x SZ x 0.5/ x (1-e k2)
l Hasznosítható mennyiség ha a KL1 > KL illetve az FL1 > FL
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l Ha a területen kibocsátás is van, akkor hasznosítás a kibocsátott madarak hasznosításával növekszik
l H(asznosítás)K(ibocsátás)= K(ibocsátás) x m(egtérülés)
l T(eljes)H(asznosítás)=KH+TH+HKl A tojók hasznosítása nem javasolt!
Fácán hasznosítás tervezés
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A kibocsátás hatásának modellezése
l Megtérülés– Mire vonatkoztassuk?
l H/B vagy H/Kl Mérni kell a tényleges
megtérülést!– Lábgyűrű– Szárnyjelölők– Ujjperc lecsípés
16
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A kibocsátás hatásának modellezése
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A kibocsátás hatásának modellezése
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A kibocsátás hatásának modellezése
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A kibocsátás hatásának modellezése
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
A kibocsátás hatásának modellezése
l Le lehet-e mondani a kibocsátásról?– Valószínűleg nem,– de át kell értékelni.
l Megváltoztathatók-e a módszerek?– Nincs tyúkkibocsátás.– A megtérülés ismerete.– Felnevelt szaporulat ismerete.– Tömeges kibocsátás elkerülése.
l Természetes módszerek:– Élőhely-javítás– Ragadozók szabályozása
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
17
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fás, cserjés vegetációk
l Menekülési lehetőségl Menedékl Nyugaloml Vadgazdálkodási berendezések elhelyezése
– Etetők– Lesek– Csapdák
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Erdősávok vadvédelmi berendezései
18
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Erdősávok vadvédelmi berendezései
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fás, cserjés vegetációk
l fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korban várható korona átmérőjének kétszeresénél;
l facsoport: 60%-ban záródó koronaszint időskorban és 1500 m2-nél kisebb területen;
l erdőterület: 1500 m2-nél nagyobb üzemtervezett terület;
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fás, cserjés vegetációk
l terület kiválasztás– “saját” tulajdon v. hosszú távú bérlet– Fa csoportok tervezése és telepítése ajánlott
l A fa és cserjefaj kiválasztás– maximális védőhatást jelentő sávszerkezet kialakítása– gyorsan és jól fejlődjenek– társulás képesek– ellenáll a betegségeknek– bírja a gyomkonkurenciát– nem vegyszer érzékeny– jó gyümölcstermésű– jó mézelő Vadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Csenderesek, vadrejtők
l Facsoport vagy ültetvényerdől létrehozható
– elhagyott, romos tanyahelyen;– szeles, porveréses dombhátakon;– erdők nagyobb tisztásain, ahol a talaj savanyú és erodált,
ezért hasznos takarmánytermelésre, gyepesítésre nem alkalmas;
– Duna-Tisza közi, nyírségi homokvidékeken, nagytáblák közötti szegletekben az Alföldön.
l Mérete és alakja a helytől függl Érdemes a sávszerű kialakítás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Mezővédő fásítás - erdősávok
l Zárt: áttörtségi tényező<0.35)l Hézagos: áttörtségi tényező 0.35-0.7 között)l nyitott: áttörtségi tényező >0.7)l széles - 21-30 m széles, 14-20 sorl közepesen széles - 12-20 m széles, 8-13
sorl keskeny - 6-11 m széles, 3-7 sor
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l az évi átlagos szélsebesség nagyobb, mint 2.5 m/sec,
l a tenyészidőszakban 340 mm-nél kevesebb csapadék
l a nyári napok száma (25 foknál melegebb) több, mint 75
l A főfafaj termőhelytől függő, a cserje kiválasztás a korábban javasoltak szerint,
Mezővédő fásítás - erdősávok
19
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l Erdősávrendszer: fő + melléksávok– a fősáv az uralkodó szélirányra merőlegesen, a
melléksávok párhuzamosanl fősávok távolsága:
– mezőségi talajon: 800-1000 m;– szikes talajon: 4-500 m;– homok, láp talajon: 400 m;
l melléksávok távolsága: a fősávok 1.5-2 X
Mezővédő fásítás - erdősávok
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l kedvező hatás– Vadgazdálkodási– szélsebesség csökkenés– párolgás és a defláció csökken– tárolt víz mennyiség növekszik.
l kedvezőtlen hatás– az erdősáv mellett nedvesség és tápanyag elszívás
l karógyökerű fákl szélen cserjesorl a sáv mellett árok és földút
– árnyékolás az északi oldalral áttört lombozatú fafajok alkalmazása
– Zárt, széles sáv esetén a déli oldalon kedvezőtlen hősugárzás is tapasztalható.
Mezővédő fásítás - erdősávok
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l sík terepenl Minimum 200-300 hal ökológiai szigetl természetes vízl ne legyen túlságosan nedvesl ne legyen kötött, agyagos, esetleg kövesl nyiladékokkal tagoljuk
– Közlekedési– vadföld gazdálkodási– vadászati célok
Apróvadas vadászerdő
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Apróvadas vadászerdő
l Minden feltétel az utóneveléstől a hasznosításig
l 10-15% vadföldl Ragadozógyérítésl Állategészségügyi feltételekl Vadászatszervezés
– Hajtásirány, lőállások, leállók
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
l az utónevelő és kibocsátó helyeket kerítéssel kell körülvenni
l 2-3000 csibére legalább 1 hektárl kibocsátó helyek felén mezőgazdasági, másik felén
bokros-fás vegetáció legyenl 3-400 fácánra egy fedett etető és itatól homokfürdőzésre, napozásra, szárítkozásra
alkalmas tiszta, száraz terület.
Apróvadas vadászerdő
20
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Apróvadas vadászerdő
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Apróvadas vadászerdő
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Az élőhelykezelés egy másik következménye
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Bodzafélék (Fekete bodza Sambucus nigra, Fürtös bodza S. racemosa)
l Búvóhely + táplálékforrás;l Síksági-hegyvidéki (FBD.), hegyvidéki
(FÜBD);l Melegkedvelő, árnyéktűrő (FBD.), hűvös
klíma, fényigény (FÜBD.), N-jelzők;l Tápanyagdús, üde talaj;l Sarjadzóképesség, növekedés kiváló;l Szaporítás →.dugvány, télen át rétegelt mag
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
21
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vesszős fagyal (Ligustrum vulgare)
l Búvóhely + táplálékforrás;l Síksági - dombvidéki;l Fényigényes, DE árnyéktűrő, meleg- és
mészkedvelő (savanyú talajon is!);l Tápanyagdús talaj → erdőtenyészet
optimuma az Alföldön;l Növekedés, sarjadzóképesség kiváló;l Szaporítás →.dugvány, gyökérsarj, magját
rétegezni kell.Vadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Galagonya (Egybibés galagonya C. monogyna, Cseregalagonya C. oxiacantha)
l Inkább búvóhely (kivéve a harmadrendű fa), kismértékben táplálékforrás;
l Síksági – hegyvidéki, EGA gyakoribb, CSG ritka az Alföldön;
l Nagy alkalmazkodóképesség → termőhelyigény csekély, hőmérséklet szélsőségeit jól tűri;
l Levegő páratartalma → CSG;l Lassú növekedés;l Mag átfekszik → vetés az őszi gyűjtést követő 2.
tavasz.
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Kökény (Prunus spinosa)
l Inkább búvóhely → nagyvad, termés → apróvad;
l Síksági, dombvidéki;l Meleg- fénykedvelő, szárazságtűrő,
mészkedvelő, kötött talaj. l Erodált területek megkötése;
22
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Gyepűrózsa (Rosa canina)
l Szegély;l Védősűrűk szerkezetének kialakítása;l Mindenütt → termőhelyi igényei ∅ (inkább
mészkedvelő, fényigényes, kötött, száraz talaj);l Jól sarjadzik;l Madarak terjesztik, magja csak kedvező
körülmények között csírázik;l Pionír → melegkedvelő erdők szekunder
szukcessziójában jelentős szerep.
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Szeder-félék (Rubus spp.)
l Táplálékforrások;l Síksági-dombvidéki, alacsony félcserjékl Mészkedvelő, N-igényes, rövid elárasztást
tűri, árnyéktűrő (HSZ), mindenütt előfordul (ÚSZ);
l Nedves, mély agyag- és öntéstalaj (HSZ)l Növekedés gyors;l Dugványról, gyökérsarjról jól szaporíthatók!;
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Meggy-félék (Prunus spp.)
l Búvóhely + táplálékforrás;l Meleg-, fényigény, szárazságtűrők,
mészkedvelők. Közepes termetű fa (- 15 m) DE jó minőségű homoktalajon elbokrosodik!
l Növekedés, sarjadzóképesség kiváló;l Homokon fenyő kisérőjeként! l Szaporítás magról.
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
CL1700 Szárnyas évelő keverék
l Hosszú élettartaml pillangósokat, fűféléket és gyógynövényeket
tartalmazl Ideális szegélynövényzetnekl gazdag élőhelyet biztosít a rovarvilágnak, az
apróvadnakl Erős acatfertőzés esetén az acat maghozása
előtt célszerű magas tarlóval levágni
23
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
CL1700 Szárnyas évelő keverék
l kétévente egyszer, augusztusban elegendő kaszálni.l Vetésidő áprilistól szeptemberigl vetőmagmennyiség 10-20 kg/hal Vetést megelőzően 400 kg/ha komplex műtrágyal első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet
kaszálnil Összetétele: pohánka, csomós ebír, réti csenkesz,
vöröshere Salino, lucerna Europe, cérnatippan, szarvaskerep, svédhere Aurora, réti perje Balin, fehérhereHuia, fehérhere Milkanova, pántlikafű, somkóró, nyúlszapuka, mezei katáng, széleslevelű utifű, sárgarépa, pitypang, parlagi ligetszépe, petrezselyem, cickafark
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
CL1100 Szárnyasvadkeverék
l Már a fiókanevelés időszakában gazdag növényi és rovartáplálékot biztosít
l Kora őszig folyamatosan érnek a magvakl energiagazdag szemtermésl Téli időszakban menedéket, jó takarást
biztosítl Télen a sorok közé érdemes kukoricát, búzát
szórni
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
CL1100 Szárnyasvadkeverék
l A télire kifejlődő káposzták és repcék levélzete jó takarás táplálék
l Vetésidő áprilistól augusztus közepéigl Szükséges vetőmag 20-30 kg/hal Vetés előtt 300 kg/ha komplex trágyázásl Ha erősen gyomos, akkor magas tarlóval kell kaszálni.l Összetétele: édes csillagfürt, évelő rozs, vöröshere Salino,
olajlen Taurus, svédhere, alexandriai here, édeskömény, takarmánykáposzta Gr. Angeliter, inkarnáthere Diogene, őszi káposztarepce Akela, fekete zab, napraforgó, pohánka
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Törzsanyag kiválasztás
A tenyésztés szempontjailTojástermelő képességlTojás keltethetőségelKotláslIvarérés idejelTermelés -gazdaságosság
A vadászat szempontjailJó röpkészséglÉlénkség,spontán aktivitáslSzociális viselkedéslvadság
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Törzsanyag kiválasztás– Tenyésztés
l sok tojásl jó keltethetőségl termékeny tojásokl jó kotlási hajlaml csekély agresszivitás
l Kiválasztás intenzív technológiákban?– nincs egyedi tojatás– nem követhető nyomon a tojók teljesítménye
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Gond még az alacsony örökölhetőség:– Keltethetőség– Tojáshozam– Fertilitás– Életképesség
l Hogyan szelektáljunk?– Egészséges, jó kondíciójú egyedek kiválogatása– Tenyészcsoportok kialakítása– csibéket tovább külön nevelve
l Gazdaságossági értékelések
24
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Tojástermelő képesség– Perzisztencia = a tojástermelés időszaka– Intenzitás = összes tojás/ciklusok száma– Kotlás
l Korai kotlás rossz a tenyésztésben– tojásrakás hamarabb befejeződik
l Korai kotlás természetben jó– a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a
télre
– Ivarérettség – korai
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Tojástermelő képesség– Átlagos tojástermelés = tojások száma/tojók száma
l Mikori létszámok?– Átlagos tojástermelés = tojások száma/átlag létszám– Termelési index = átlagos tojástermelés (db)/ perzisztencia
(nap)– Termékenységi index = gépbe rakott tojások (db) * 100 / 10
napos lámpázásnál még termékeny tojások (db)– Kelési % = gépbe rakott tojások (db) * 100 / kikelt madarak
(db)
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Tojatás– Megvilágítás - nappalok hosszabbodnak
l tobozmirigy → nemi aktivitás– Tojásrakás megindulása– Tojásrakási időszak: április eleje – július eleje– Tojások elszedése mindennap– Természetben 12-18 – tenyésztésben 40-45– Egy tojás 32-35 gramm– Intenzív rendszerekben fényprogram is lehetséges
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Tojatás– 6-7 fős kiscsoport– nagy csoport (28 -– Kiscsoport
l ketrecekben sodronyonl kis volierben
– Nagy csoportl nagy volierben
– + 10 % cserekakas együtt tartva– Kiscsoportban lehet egyenként cserélni– Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni– egy/egy kakast a többiek agyonverik– Nagy csoportban inkább több kakas legyen,
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Keltetés– Mesterségesen létrehozott és szabályozott
páratartalom és hőmérsékletl Kr.e. 1000 évvel már voltl Kína → érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst
faszénparázsonl Egyiptom → agyagtéglákból épült kemencébenl Gépi keltetés → Franciaország 1749.l 1895. nagykapacitású keltetőkl 1922. Ohio → légkeveréses keltető
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Keltetés– nagykapacitású keltetők - keltető házakban.– Önálló üzem → szigorú technológiai fegyelem – Keltetőház → mindig könnyen megközelíthető– Egyéb forgalom/baromfitelep távol– Nyugalom, csend, szélvédett– Keltetőgépek → National, Viktória
25
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Keltetés– márciusban javítások, próbaüzem → takarítás +
fertőtlenítés– Áprilistól üzemel– fácán/fogoly/vadkacsa ?– Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni
fácánnal/fogollyal– Állathigiénia → egy gépbe csak egy helyről
származó tojásokat rakjunk!Vadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Tojás fogadás– törött tojások kiválogatása– tisztítás → hűtés → fertőtlenítés (merítés, gázosítás) →
osztályozás (lámpázás) → tálcázás → tárolásl 4 napig → 16-18 ºCl 6 napig → 15-16 ºCl - 10 napig → 12-13 ºCl >10 nap → 8-10 ºCl Páratartalom: 75-80 %, bár mások szerint 60-70 %l A 2 és 20 fok közötti változó h őmérsékleten tárolt tojások
keltethetősége jobb – közelebb a természeteshez
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Keltetés– heti berakás– 1-7 nap tárolás állandó 12-13 ºC és 70-75 % rel.
Páratartalom– Hegyes végével felfelé a tálcán– forgatás 2 óránként min. 45º-kal (a tojás sárgája ne
süllyedjen le)– Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára– tompa vég felfelé → előmelegítés– Előkeltetés 20-21, bújtatás 3-4 nap, sum: 24 nap.
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
szárnyasvadfaj hőmérséklet o C relatív páratartalom
előkeltetésfácán 37.8 48-52 %fogoly 37.8 45-49 %
vadkacsa 37.6 60-65 %bújtatás
fácán 37.5 65-80 %fogoly 37.5 75-80 %
vadkacsa 37.5 75-80 %
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Keltetés– Kelés alatti teendők → gázosítás (K-permanganát és
formalin gáz keverék), forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba
– Lámpázás a 10. napon → gyorsan– Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek
l Berakás → hétfől 10. napon (csütörtök) → lámpázásl 20. nap után (hétfőn vagy kedden) → bújtatóbal Leszedés → péntek
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Leszedés után– csibe szárítás, osztályozás, csomagolás, szállítás– Szárító → válogatás → szállítás– Fertőtlenített szállítóketrec saját felhasználásra– szállítás zárt kocsiban kartondobozban– légkondicionált jármű – pontosan tervezett és szervezett
szállítás– Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve, légkondi
megy– 29 ºC + légcsere → hely a felrakott dobozok között
26
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
fácán fogoly vadkacsatenyésztojás optimális tömege
32 - 34 g 14 -15 g 52 - 70 gtojás index
1,15 - 1,39 1,23 - 1,36 1,28 - 1,41tojástároló relatív páratartalma
60 - 70 % 60 - 70 % 65 - 75 %kelési eredmény
65 - 75 (95) % 66 - 70 (88) % 70 - 75 %termékenység tíznapos lámpázáskor
85 - 98 % 90 - 93 % 94 - 96 %csibe (kiskacsa) napos kori tömege
20 - 22 g 10 - 12 g 33 - 46 g
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Napos állatok fogadása– Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előre felfűtött épület.– 70 % rel. páratartalom– 45 lux/m2 fényerősség– Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanya alatt:
l fácán → 36 ºCl fogoly → 37 ºCl vadkacsa → 32 ºC
– Alom → szitált faforgács– De - sodronyos nevelésnél:
l etázsfűtésnél a csövekre rakott battériákl alatta 1 cm vastag homok + zeolit
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Napos állatok fogadása– Előre feltöltött itatók – vagy önitatók– 2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat –
jobban koszolja az itatót– Elhullott állatok gyűjtése– Beteg, sérült, bágyadt állatok → félrerakása – A kartondobozok egy részéből → etetők– Magas fehérjetartalmú dercés indító táp
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Előnevelés (1-30 nap)– Időjárástól óvjuk → zárt tér → megfelelő hőmérséklet és
páratartalom– Rel. páratartalom → 1. héten 70 %; a 2. héttől 60 % →
amikor már kijárnak a kifutóba → nem kell beállítani– Hőmérséklet → terem és nevelőtér külön– Nevelőtér → battéria/műanya– Etetők, itatók nem a műanya alatt.– Berendezések → 400 csibe/műanya; 200 csibe/kúpos
önitató; 150 csibe/önetető
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Előnevelés (1-30 nap)– Legalább 2 héttel a fogadás előtt → ellenőrizni az
elektromos hálózatot és a fűtést! → takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés a fogadási hőmérsékletre
– A kifutóban kaszálni, vagy kapálni!– 1,5 hétig az épületben vannak a csibék → fedett kifutó →
szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesen már szabadon mozoghat)
– 8 hetesen átrakhatók a volierbe– Helyigény: 21-25 csibe/m2
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Előnevelés (1-30 nap)– Mélyalom + kúpos önitató– 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amíg megtanulnak enni!– A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki– minden nevelőtérhez saját kifutó → könnyebb
visszaterelhetőség– Etetés → napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang → segíti a
terelést– Vihar idején fontos a gyors visszaterelés → ha kint
rekednek egy sarokban → nem mennek már be → a kupac alján lévők megfulladnak + megfázás
– Három hetes kortól kint etehetünk
27
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
Relatív páratartalom
Fény igény Hőmérséklet igény ° C
nevelő térben
teremben
1. héten 70 % 45 lux/m2 1-5 nap 36 262. héttől 60 % 20 lux/m2 6-10 nap 33 24
5 lux/m2 11-15 nap 30 22
5 lux/m2 16-20 nap 28 20
5 lux/m2 21-28 nap 25 20Vadgazda mérnök
mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Középnevelés (30-60 nap):– Fokozatos takarmányváltás és kifutóba szoktatás.– Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza az épületbe.– 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóban tartjuk őket.
– 8 hetes kor → volier
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Utónevelés:– 50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés– 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások– 1-2 hétig csak a kerítésen belül takarmányozunk.– napi 2 alkalom takarmányozásra → táp, majd csak szemes– Ivóvíz mindig legyen– Ha már helyhez szoktak → nyitjuk a voliert– Sokszor csak a vadászat előtt nyitják ki → felülről is fedni kell– Megnyitás után → etetés a szóróutakon– Itatás, ha nincs természetes vízforrás!– Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja!
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Kibocsátás– Kibocsátás → vadászat → megtérülés– Zárttéri tartás → nagyobb teríték– gyenge a visszavadászási százalék– időeltérés a kibocsátás és a vadászat között– a koncentrált fácán állomány vonzza a ragadozókat!– Ragadozók elleni védelem– Élőhely – elvándorlás – helybenmaradás– Átjárható kerítés– Etetetés – természetes módon – helyben tartás,
összegyűjtés
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Törzstartás, törzskiválasztás– Tenyészállomány kiválogatása → ismert módon, célok,
szempontok és lehetőségek szerint– Ősz elejére kialakul a törzsállomány– A keltetés első feléből válasszunk, de nem az első
keltetésből → ált. 2-4. keltetés– A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük– A tenyészidőszakig tárolás volierben
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Törzstartás, törzskiválasztás– A kiválasztott madarakból 6 hetesen → 1. válogatás– 8-10 hetesen → csőrkarika/csőrsisak → nemenként külön
tároló volierbe– Növendékek → 2,5 m2/fácán; felnőttek → 5m2/fácán– Ivarérettség: 22-24 hetesen – válogatás küllem alapján– A tárolás előtti válogatás szempontjai:
l kakas → 1100-1250 gl tyúk → 850-1000 gl jó testfelépítésl egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg
28
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Törzstartás, törzskiválasztás– Etetés → szemes (táp) + zöld + gyök/gumós - fedett etetők
- napi egyszeri etetés– Napi ellenőrzés etetéskor– Itatás → automata/kúpos önitató de fagy esetén
hagyományos itatók– 35 fácán/itató– Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesen
beférnek az állatok.
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
l Törzstartás, törzskiválasztás– Hó eltakarítás → fedő hálóról + talajról– Tollcsipkedés ellen → szemüveg (ritka),
csőrkarika, csőrsisak → beleakadhat a hálóba → elpusztul a madár
– Tojótörzsek kialakítása l nagycsoportosnál januárl kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakás megindulása
előtt (legkésőbb február végére)l Tartalék kakasok → 20 %/teljes létszám
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
indító nevelő tojó
Metabolizálható energia MJ
10-11 10-11 11-12
Keményítőérték % 67-68 67-68 68-69Nyersfehérje % 25 20-21 19-20
Ca % 1,3-1,5 1,3-1,5 3-4
P % 1,0 0,9-1,0 0,9
Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás
Fácántenyésztés
indító nevelő tojó
Gabona 60,5 68,5 64,0
Növényi fehérjetakarmány 27,0 21,0 22,0
Állati fehérjetakarmány 9,0 7,0 7,0
Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 6,5
Egységes premix 0,5 0,5 0,5