K Ö Z É L E T – K U LT Ú R A M E G J E L E N I K H AVO N TA KO M Á RO M - E S Z T E RG O M M E G Y É B E N

2009. 10. 01. I. évfolyam október

M E G J E L E N I K H AVO N TA KO M Á RO M - E S Z T E RG O M M E G Y É B E N

KRONIKAE G J E L E N I K H AVO N TA KO M Á RO M - E S Z T E RG O

2009. 10. 0,,K Ö Z É L E T – K U LT Ú R A

dunántúlidunántúli

A közösségek magazinja

In memoriam Csontváry Kosztka Tivadar Az első vendég Bartis Attila író

Épít(tet)ők és jogszabályok MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN. KERESSE A KÖZÖSSÉGI HELYEKEN!MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN. KERESSE A KÖZÖSSÉGI HELYEKEN!

Tata

bány

aTa

tabá

nya

KrétakörKrétakörszínház-színház-avatóvalavatóval

Tóth

Ildi

kóTó

th Il

dikó

2009. OKTÓBER 1.visszatekintő2

Akvarell biennálé– harmadszor is

TATA A Fellner Jakab Kulturális Egyesület immár harmadik alkalom-mal szervezte meg az „In Memoriam Dobroszláv Lajos” akvarell biennálét.

A mûvelõdési központban nemcsak a tatai mûvészek mutatták be tudá-suk legjavát: jöttek magyarkanizsai, gerlingeni, montebellunai, arenzanói testvérvárosi alkotók is, sõt Seahamból, Gerlingen angliai partnervárosából is érkezett kép. Nagy öröm, hogy a neves mesternek, Dobroszláv Lajosnak ilyen szép számmal akadnak követõi – mond-ta Kaszál Józsefné, az egyesület titkára.

A tataik közül H. Katona Erzsébet, Szentessy László, Kóthay Péter, Török Viktória, a Görözdi testvérek: Lilla és Rita, Sulyok Teréz, Kerti Károly György alkotásait csodálhatják meg az érdek-lõdõk október közepéig. tt-

Feketén-fehérenrégi ablakkerettelTATA Varga Istvánnak fontos, hogy a képek, melyeket készít visszaadjanak valamiféle különös hangulatot, azt, amit õ is érzett a készítésükkor. Han-gulatok, tatai vizek, vízpartok címmel kiállítása az Esterházy-kastélyban október 3-áig tekinthetõ meg. A régi ablakkeretekben elénk táruló fotókon az Öreg-tó, a Cseke-tó, a Derítõ-tó, az Által-ér, a Fényes-fürdõ és a Szent Ta-más-forrás jelenik meg.

A felvételeket Frankó Mátyás lelkész ajánlotta az érdeklõdõknek. Hang-súlyozta: a fotókon az értékteremtõ lokálpatriotizmus jelenik meg. A fe-kete-fehér felvételek kicsit megállítják az embert a rohanó világban, amikor olyan színkavalkáddal szembesülünk, ami néha már-már nyomasztó. SVM

Veszprémi fotósokkomáromi tárlata(i) RÉVKOMÁROM A veszprémi Bakony Fotóklub mutatkozott be a Duna Múze-umban, a Zichy palotában a Helios Fo-tóklub vendégeként. A kettõs kiállítás – a Kaleidoszkóp címû sorozatot vala-mint a Szõlõ és bor tematikát feldolgo-zó fotókat Mátyus Károly, (képünkön balra) a veszprémi fotósklub vezetõje mutatta be az érdeklõdõknek. Ez alka-lomból adta át a Királyi Régió pályázat különdíját Szabó László komáromi fo-tográfusnak (jobbra). er

Keresztény Múzeum:A makulátlan ESZTERGOM A Keresztény Múzeum szezonnyitó kiállítása a feldolgozott téma okán két szintet igényelt. Eme-

leti termekben látható A Makulátlan – Mária szeplõtelen fogantatásának hite a középkortól napjainkig címet viseli. A földszinti termekben a Szép Szûz Mária címmel látható Petrás Mária ke-ramikusmûvész és Szekeres Erzsébet textilmûvész tematikus anyaga.

A nagyszámú érdeklõdõ elõtt Cséfalvay Pál múzeumigazgató kö-szöntõje után Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek nyitotta meg a kiállítást. Áttekintette a szeplõtelen fogantatás dogmájának történetét. Kiemelte: a dogmát IX. Pius pápa hirdette ki 1854-ben, de elõtte több mint száz évvel a mûvészi ábrá-zolásokban már megjelenik a téma. A tárlat november 30-áig látható. NT

RÉVKOMÁROM Dolgos nyár áll a komáromi színészek mögött. Míg a hazai színpad üresen tátongott a nyáron, ad-dig a színészek az Esztergomi Várszínházban a Mandragóra címû vígjátékot vitték színre, Diósgyõrben és Törökbálinton a Szomorú vasárnap címû zenés játékot mutatták be.

Az 57. évadban új elõadások várnak a színház kedvelõire. A színházat sem kímélte a gazdasági válság, hisz ennek tükrében tervezték meg a 2009/2010-es évadot.

Tóth Tibor színházigazgató ismer-tette, milyen elõadásokkal, bérletek-kel készültek. A társulathoz erre az évadra két magyarországi színész csatlakozott (Tar Renáta, Majorfalvi Bálint), akik a budapesti Színház és Filmûvészeti Egyetemen végeztek. Õket október 2-án láthatjuk Csu-kás István – Bergendy István: Süsü, a sárkány címû zenés mesejáték-ban. A premier érdekessége, hogy Bergendy István zeneszerzõ itt ün-nepli majd 70. születésnapját.

Visszatér a színpadra Bandor Éva Jászai Mari-díjas színmûvésznõ, és ismét a társulatot erõsíti Ollé Erik

színmûvész és Pálinkás Andrássy Zsuzsanna korrepetítor.

A Jókai Színháznak idén 6 saját elõadása lesz és a társulat több he-lyen vendégszerepel. A Csárdáski-rálynõvel Pozsonyban (Nová Scéna) lépnek fel: Várhatóan a pozsonyi színpad is bemutat egy darabot Ko-máromban. Királyhelmecen és Ri-

maszombatban a nagysikerû bohó-zatot, a Primadonnákat, valamint a Minden egér szereti a sajtot címû ze-nés, bábos mesejátékot mutatják be. Ez utóbbival Prágában is fellépnek. Az egri Gárdonyi Géza Színházban az Énekes madár címû székely népi játékkal szerepelnek majd a komá-romiak. (DELTA)

Új tanév a SelyeJános EgyetemenRÉVKOMÁROM Szeptember 21-én iktatták hivatalába a Selye János Egyetem rektorát, valamint a Tanár-képzõ Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Református Teológiai Kar dékánjait. Mindezt az egyetem meg-alapításának 5. évfordulóján.

Arról, hogy a Selye János Egyetem új rektora Tóth János lesz, az Egyetemi Szenátus 2008. november 28-án döntött. A kinevezési okira-tot a rektornak a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gašparoviè adta át még február 2-án. Az SJE Tanárképzõ Karának dékánjává Szarka László docenst választották, a Gazdaságtu-dományi Kar élére Sikos T. Tamás profesz-szor került, míg a Református Teológiai Kar élére Molnár János docenst választották.

A 2009/2010-es tanév nyitóünnepsége után neves nemzetközi díjakat adtak át. A Harsányi István-díjra olyan hallgatókat terjesztetnek elõ, akik nagymértékben hoz-zájárultak a kutatásokhoz a gazdaságtu-dományban, illetve a menedzsment terén. Az idén ezt a díjat Oláh László nyerte el „A világgazdaság és a vállalatok társadalmi fele-lõsségvállalása” címû pályázatával. A másik díjazott maga a Selye János Egyetem, mely Gubcsi Lajos Ex Libris Díját kapja meg.

(DELTA)

Jókai Színház: kihívásokkal teli évadVENDÉGSZEREPLÉS Prágától Rimaszombatig fellépnek

A NÉZÕTÉREN – MOST A TÁRSULAT TAGJAI

2009. OKTÓBER 1. színház 3

Két percben...Csodák pedig vannakAz ünnepi alkalmakban az a szép, hogy

mindenki csak a szépre emlékezik, csak a jót mondja el: a verejtékes hétköznapok, a (meddõ) küzdelmek árnya legfeljebb csak egy kacsintás erejéig szüremlik át a cizel-lált beszédeken, hogy igen, volt, de azért megcsináltuk. Persze nem is nagyon mond-hatjuk ki, milyen próbatételekkel lehet és kell meggyõzni döntéshozókat és másokat arról, hogy a nagy cél érdekében a szakmai érvek mentén úgy kell lavírozni az álmok, a tehetség és a pénztelenség(?) határán, hogy a végén a csoda megszülessék.

Csodák pedig vannak. Most tanúi lehettünk egynek, még ha kicsit kevesebb, kicsit több is, mint amire vártunk. Átépült, megszépült a Jászai Mari Színház, a megye elsõ kõszín-háza, némi állami támogatásból, jelentõs városi hozzájárulásból. A négymilliárdos csoda most (ismét) megtelt élettel. Az 1917-ben épült Népház, ami az akkori vállalko-zói-cégtulajdonosi szemlélet kifejezõjévé vált: majd átépült 1962-ben, 1976-ban. Most modern teátrum született. A napokban visz-szaköltöztek a Népház korábbi „lakói” is, a Városi Könyvtár, a mûvészeti csoportok, a László Tibor vezette Orpheusz Színház is. Már íródnak a legújabb krónikák.

Ritkaságokat is alkotott régen a megrende-lõi buzgalom: kórházat, fürdõt, Tulipános házat (Cifra palotát), amit például az a Toroczkai Wigand Ede tervezett, akinek ne-véhez fûzõdik a tatai Vaszary-villa, de épült itt templom, ami Erdély, Kós Károly szelle-mét hozta e tájra. Friss, újító gondolatokat, amelyeket tovább lehetne szõni, amíg lehet. Nézem és csodálom az alföldi városokat, micsoda féltõ aggodalomal óvják, ápolják öröklött értékeiket, miként újulnak meg központjaik és milyen sok kerékpárút épül. Itt, a Nagy Magyar Alföldön.

Ünneprontó nem lennék, sõt, még több ün-nepet, több avatnivalót kívánok a tatabá-nyaiaknak (is), olyant, amilyennek része-sei lehettünk mi, megyebeliek szeptember utolsó hétvégéjén. Színházat kaptunk „ajándékba”. Az átadást tanulságos évad-nyitó elõadással tette emelkedettebbé a te-átrum. A Kaukázusi krétakör arról is szól, hogy tanuljunk meg „jól” szeretni. Gyer-meket, kedvest, társakat... ad absurdum várost. Csodák mindig kellenek: és van még mire figyelnünk. VEIZER TAMÁS

Krétakör – színháznyitássalÚJ ÉVAD Igazgatói köszöntők – Az első darab a Kaukázusi krétakör

Mi legyen a stúdiószínpad neve?TATABÁNYA A Jászai Mari Színház ötletpályázatot hirdetett stúdiószínpadának elnevezésére. Az ötleteket október 1-jéig várják e-mailen (sajto@jaszaimariszinhaz.hu), faxon (34/323-090/113-as mellék), levélben vagy képeslapon (Jászai Mari Színház, 2800 Tatabánya, Népház u. 5.) várják, de személyesen is leadhatók. A zsûri október 2-án dönt, az ünnepélyes névadás október 4-én lesz a stúdiószínpad avatásakor, a Szörprájzparti címû elõadás alkalmával.

A stúdiószínpad névadója a 2009/2010-es évadra stúdiószín-házi páholybérletet nyerhet.

TATABÁNYA Elkészült, meg-újult, átépült Tatabánya – és a megye – elsõ kõszínháza. Látványos külsõségek között avatták fel (március 15-e után újra) a szép teátrumot. A Jászai Mari Színház új évad-jának elsõ bemutatója Bertold Brecht: Kaukázusi kértakör – Tatabánya címû darabja volt.

A város természetesen elõször a múltjára emlékezett. Bencsik János polgármester röviden felidézte a Népház több mint kilencven esz-tendõs múltját, kiemelve, hogy az intézményt 1917-ben felépítõ MÁK Rt., mint magáncég a saját pro-fitjából áldozott arra, hogy méltó helyszínt teremtsen a községgé vált bányásztelepülésen formálódó kul-turális életnek. Emléktáblát is avat-tak, ami a négy település egyesíté-sének, Tatabánya megyei várossá válásának évfordulóját örökíti meg. A színházi elõadás elõtt a Jászai Mari Színházat, illetve annak elõ-deit vezetõ igazgatók léptek szín-padra. Dr. Éless Béla felidézte: még „srácként” alapították meg a Bányász Színpadot, majd 1986-ban létrehozták a társulat nélküli színházat – sok kiváló színésszel és emlékezetes produkcióval –, amely 1989-tõl Játékszínként, 1991-tõl Népház-Játékszín néven mûködött. A színház 1994-ben vette fel a megyei születésû szí-nésznõ, Jászai Mari nevét is.

Zubornyák Zoltán 1996-tól volt a teátrum vezetõje. Elmondta: a mostani színházavatással húsz-éves álom valósult meg.

– Ez a gyerek bizony felnõtt – szögezte le.

Harsányi Sulyom László, a szín-ház jelenlegi direktora azt emelte ki, hogy az építkezésnek csupán a fizikai része fejezõdött be. – Egy színház felépítése hosszú folya-mat. – Azt estérõl estére, újra és újra kell kezdeni – mondta.

Szabó István Oscar-díjas film-rendezõ, Tatabánya díszpolgára a városnak szóló gratulációval kezdte beszédét, amiért a város felvállalta, hogy szüksége van a kultúrára, mert csak ez teremthet értékes közösséget.

– Nem véletlen, hogy az Euró-pai Unióban sok dolog közös, ám a kultúra nem az, országonként, tájanként más – mondta.

– A kultúra mindenütt más, és

mindig helyben kell megteremte-ni, a lokális értékekbõl építkezõ emberek által. Kizárólag ez az európai kultúra gyarapodásának lehetséges útja. Aki a saját falu-jában otthon érzi magát, csak az érzi otthon magát Európában is.

A színházi új, 2009/2010-es évadja Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör – Tatabánya címû elõ-adásával kezdõdött, Novák Eszter rendezésében. VT

A korábban is itt lévõ emléktáblát Bencsik János polgármester és

Harsányi Sulyom László di-rektor leplezte le.

FOTÓ

K: C

SÁKI

ESZ

TER

Ragasszanak és nyerjenek!TATABÁNYA Matricakommandó járja a várost. A Jászai Mari Színház emberei osztogatják a matricákat, amelyeket ki kell ragasztani az autóra, a bolt kirakatára, a ház ablakára, tás-kájára, kertkapujára – és aki szerencsés, értékes ajándékot nyerhet. A színház matricakommandós csapata szeptember végétõl október közepéig a matricával rendelkezõ járókelõk-nek, boltosoknak, autósoknak... ajándékot osztanak.

Matricát a közönségszervezõktõl is kaphatnak a színház-ban (2800 Tatabánya, Népház. u. 5.).

A mottó: ragasszanak – és nyerjenek!

ZUBORNYÁK ZOLTÁN, ÉLESS BÉLA, HARSÁNYI SULYOM LÁSZLÓ IGAZGATÓK ÉS SZABÓ ISTVÁN

2009. OKTÓBER 1.hirdetés4HI

RDET

ÉS

TATA A káros híradások, erõszakos filmek és bulvármû-sorok ellensúlyozására hozta létre a nyugalmat, harmóniát és értéket bemutató internetes magazinját Rápolti Brigitta (Méda) újságíró, televíziós mû-sorkészítõ. Az oldal a Damai nevet viseli, amely annyit tesz: békés, békésen élõ.

– Az oldal ötlete nem új. Tízéves munkám során mindig igyekeztem értékes és hasznos információkkal ellátni az olvasókat, nézõket – kezdi a beszélgetést a lap ötletgazdája, készí-tõje, a tatai Rápolti Brigitta.

– Mára viszont azt tapasztaltam, hogy a médiát eluralta a bulvár, a giccs és az erõszak. Tarthatatlan ál-lapotok uralkodnak. Az emberek mindennapjait pedig megmérgezik és egyben lehetetlenné teszik a káros sugárzások.

– Mire gondol pontosan?– A mûsorok készítõi (tisztelet a ki-

vételnek) bele sem gondolnak abba, hogy a sokkoló hírekkel, ostoba mû-sorokkal ugyanúgy megmérgezhetik az emberek mindennapjait, mint bár-mely más egészségkárosító anyaggal.

A gyermekekre pedig egyáltalán nin-csenek tekintettel.

– Milyen alternatívát tud nyúj-tani a Damai magazin? – Mindenképpen bulvár és erõ-

szakmenteset. Tilos bármilyen káros, sokkoló, vagy értéktelen anyag meg-jelenítése. Kizárólag tiszta forrásból táplálkozunk. Erre nagyon odafigye-lek. Igazán fontos, az életünkkel kap-csolatos információkat, tanácsokat, magazinos jellegû írásokat, értéket felmutató életutakat, mûvészi jel-legû fotókat, ajánlókat kínálunk az olvasóknak. Olyanokat, amelyekkel segíthetjük, szebbé és jobbá varázsol-hatjuk valamennyi ember életét. A Damai mindannyiunkról szól.

– Hol található meg a Nyuga-lom szigete? – A Damai magazin (webcíme:

www.damai.eoldal.hu) és már több mint ezer olvasónk van. Rajta va-gyunk az összes keresõrendszerben valamint a magazinok sorában.

– Mik a további tervek?– Szeretnénk bõvíteni, fejleszteni

az oldalt, fórumokat, elõadásokat szervezni, kiadványokat, könyveket megjelentetni. Ehhez várjuk a támo-gatást és az értékálló ötleteket. TI-

Erõszak és bulvár nélkülDAMAI – BÉKÉSEN ÉLÕ „Életünk lapja”

Az étrendtõl a Pilis rejtélyéigTÚRA Sikeres nyílt nap volt az EnciánnálHúsmentes, egészséges életmód; in-tim torna – mindenkinek; Pilis-rejtély; világbéke. A felsorolásban a „közös nevezõ” az ENCIÁN Oktató és Gyó-gyító Központ, amely szeptemberben már negyedik alkalommal szervezett nyílt napot Tatán, a Berta Malomban. Vártam a nyílt napot. Szerettem vol-na még többet megtudni a különféle gyógyító tevékenységekrõl, és a tan-folyamokról.

Már zajlottak a bemutatkozó elõ-adások az egyik teremben, mikor odaértem. Illatok, fények, kellemes arcok, majd köszöntések után beül-tem. Éppen a húsmentes étrendrõl beszélt lelkesen egy hölgy, s invitálta meg az érdeklõdõket egy kis kóstoló-ra, majd intim tornáról hallhattunk. Egy fiatalember elõttem ki is szaladt, mondván: ez nem rá tartozik. Pedig õt is érintette a téma, hiszen a gya-korlatokat az elõadó szerint nemtõl, kortól függetlenül lehet végezni, s ezek a lányoknál a nõiességet, a fér-fiaknál a férfiasságot hivatottak erõ-síteni. Szülõk, nagyszülõk iskolája, párkapcsolati problémák megoldásá-nak lehetõségeit érintette egy pszi-

chológus rövid ismertetõjében, majd képes beszámoló következett. Jó volt látni a képeket: táj, zöld, erdõ, vizek: a Pilis. Az elõadónak –Váry Istvánnak – sikerült nagyon hamar felkeltenie az érdeklõdésemet, amikor a pálos rend bölcsõjérõl, a föld szívcsakrájáról beszélt olyan erõvel, hogy szinte azt éreztem: azonnal el kell indulnom, hogy a saját szememmel is lássam, átérezzem a hallottakat.

Hagyományokról szólt, évezredes kultikus helyekrõl, a Pilisrõl: a Föld szívérõl. A Nimród zarándoklat is szóba került, amely lehetõséget biz-tosít arra, hogy személyesen is meg-tapasztalja az ember a Pilis rejtélyét, az ott fellelhetõ ábrákat, az érezhetõ energiákat... spirituális önmagunk ki-teljesedésének lehetõségét.

Több információra vágytam. A kö-vetkezõ bemutatkozó a transzcenden-tális meditációról, a TM-rõl beszélt, majd a szünetben odaléptem a szak-értõhöz.

– Fontos zarándokhely a Pilis – mondta, de hozzátette: azoknak, akik igazi zarándok-lelkûek! Aztán egy szemléletes ábra segítségével magya-

rázta el, hogy mennyiben más a zarándok-lelkûlet, mint a kiránduló. Min-dig visz magá-val, vagy magá-ban valamit, és kérdésekkel teli. A zarándoklat alatt olyan nyi-tottnak kell lennie a körülötte lévõ környezetre, hogy meglássa, meghall-ja azokat a válaszokat, jeleket, ame-lyek csak neki szólnak. Mindezt olyan környezetben, amely már évszázadok óta súgja igazát a válaszokat keresõk-nek: a jó szívvel és füllel bíró embe-reknek.

Váry István térképeket is mutat: a szív alakú Pilisben ösvények rajzolód-nak ki, amelyek jól kivehetõ kultikus ábrákat mutatnak. Ezeket még a pá-losok taposták ki. Az õ nyomdokain járnak a ma kutatói, zarándokai...

Október elején elõadás is lesz a Pilisrõl az ENCIÁN-nál. Aztán bele is lehet hallgatni az igazi Pilisbe. Vajon nekem mit mondana? (sugár)

Programok10. 02. 18 óra: Elõadás a Pilisrõl – 1200 Ft10. 04. vasárnap: Kirándulás a Pilisbe ÁLLANDÓ PROGRAMOK: PILATES – Olléné Makay Mónika• Tartásjavító, alakformáló torna Minden kedden 18 órától – 1.200 FtGYROKINESIS – Hernádi Ágnes• Jóga jellegû tornaMinden szerdán 17.15-tõl – 1.200 Ft.CHI-KUNG – Csõr Gábor• Légzés és mozgásgyakorlatok segítségével hozzuk egyensúlyba belsõ energiánkat – min-den szerdán 19.00-tól – 1.200 Ft.MAGNETO-ELECTRO-AKUPUNKTÚRA – Páczné Bata Edit• Állapotfelmérés, energiaszint-mérés és ke-zelés szerdánként – 2.500 Ft (bérleteseknek engedmény!!)CSALÁDÁLLÍTÁS – Sári Csilla• gyökereinket felvállalva tudjuk megvalósíta-ni önmagunkat és megoldani konfliktusainkat – kéthetente csütörtökön 17.00-tól – Segítõk-nek: 1.200 Ft, állítóknak: 10.000 Ft.INTIM TORNA – Bogdán Magdi• boldog családi élet – a program 3 x 4 órás (különbözõ napokon) – 19.000 FtGYÓGYÍTÓ BESZÉLGETÉS – Dr. Szabó Zsuzsa• Numerológiával, tarottal, Bach-virágterápi-ával, vezetett meditációval – 4.500-8.500 FtRészvétel elõzetes bejelentkezés után.KAPCSOLAT: tel.: 30/347-8658, 30/611-6138; e-mail: encian@encian.hu; web: www.encian.hu

HIRD

ETÉS

2009. OKTÓBER 1. körkép 5

Tata – a birodalmi „fõváros”Tata – a birodalmi „fõváros”KIÁLLÍTÁS Két korszak határán – A győri csata évfordulójára emlékeztek

TATA A vár termeiben látható az a kiállítás, amely az 1809-es gyõri csatát és a napóleoni háborúkat eleveníti fel. A gyõri csatában – 1809. június 14-én – a magyar nemesek csapatai harcoltak a franciákkal. Ez volt a napóleoni háborúk egyetlen magyarországi összecsapása.

Mindezek hátterében Tata városának is fontos szerepe volt, hiszen a csta után

Ferenc császár több napra az Esterházy-kastélyban rendezkedett be udvartar-tásával. Fülöp Éva múzeumigazgató (képünkön) szavaival élve: a Habsburg birodalom „fõvárosa” akkor Tata volt, hiszen itt tartózkodott a császár. A ki-állításon katonai viseletek, fegyverek, litográfiák, bútorok, érmék, pénzleletek láthatók, amelyek nagy részét a gyõri Xantus János Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre.

Az eddig nagyközönség számára nem látható Esterházy-képgyûjtemény néhány darabját is bemutatják, köztük Ferenc császár portréját. A festményt a császár maga adományozta az Es-terházy famíliának a kastélyban aláírt schönbrunni béke emlékére.

A kiállítás kötõdött a Tatai Barokk Fesztivál zenei rendezvényeihez, hi-szen címének megfelelõen a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti kor-szakot mutatta, mutatja be. A kiállítás sok érdekességet is tartalmaz: például a fiatal Széchenyi István jelentõs haditet-tet hajtott végre a csatában; a franciák levéllel fordulnak a magyar nemesség-hez, hogy válasszanak magyar nemzeti királyt a Habsburgok helyett, ám az utolsó nemesi felkelés résztvevõi nem éltek a lehetõséggel. Királynak egyéb-ként az egyik Esterházy jött szóba.

(www.pontmagazin.hu)

Az elsõ vendégBartis Attila íróTATABÁNYA Huzat – avagy bele-nézünk a kortárs irodalom szemé-be címmel október 12-én, hétfõn 19 órától elindul a József Attila Kör irodalmi beszélgetõs sorozata. Az elsõ alkalommal a marosvásárhelyi származású, 1984 óta Budapesten élõ Bartis Attila íróval beszélget Sopotnik Zoltán többkötetes fiatal tatabányai költõ a Jászai Mari Szín-ház, Népház kávézójában.

Bartis Attila nevét leginkább A nyugalom címû regénye tette is-mertté (ebbõl készített filmet Alföl-di Róbert), de nagy figyelem kísérte A séta és A kéklõ pára címû kötetét is. A szépíráson kívül hivatássze-rûen foglalkozik a fényképezéssel, 1996 óta két nagyobb fényképsoro-zatával és önálló képeivel több alka-lommal is részt vett fotótárlatokon.

Az egyik irodalmi portál közölte Kemény János író Bartis Attilá-val (képünkön) készített interjú-ját. A nyugalom írója így fogal-mazott: „...A s z a b a d s á g o m sokkal fonto-sabb annál, sem-hogy valóban figyelembe tudjam venni az éppen aktuális divatokat, szokásokat, elvá-rásokat. És ez ugyanúgy vonatkozik az Úristenhez való viszonyomra, mint mindarra, amit a giccsrõl, mo-rálról, politikáról, nemiségrõl, bár-mirõl gondolok. Ha egyáltalán van esélyem a szabadságra, akkor annak talán ez az egyik legfontosabb zá-loga. Amíg egy mód van rá, addig lehetõleg nem adom be a derekam külsõ elvárásoknak. És erre, valljuk be õszintén, mindig van mód”. ER

IRODALOM

Kiállítás: „elszállt” a milliomodik SuzukiBUDAPEST/ESZTERGOM A „Csodák Palotája – Haladóknak” címû közleke-dési kiállításon az egymilliomodik, Esztergomban gyártott, 1060 kilo-gramos Suzuki Swift, ötajtós 1.3 GLX Suzuki a levegõbe emelkedett. Az intézmény mérnökei által tervezett szerkezettel még a kisgyermekek is játszi könnyedséggel megemelték.

A gyártó cég az autót a Csodák Pa-lotájában hagyja 2010 õszéig, ezzel is segítve, hogy az érdeklõdõk elérhetõ módon jussanak tudományos, mû-szaki ismeretekhez. nt

Fotóalbum az élővizek városárólTATA A „Szeretettel vár...” sorozat 35. köteteként fotóalbum jelent meg Tatáról. Mészáros T. László immár 15 éve mutatja be fotóival egy-egy magyar város értékeit, alkotó mûvé-szeit, rendezvényeit.

A magyaron kívül nyolc nyelven mutatja be a látnivalókat a könyv: így Tata testvérvárosainak lakói is megértik a szövegeket. Rengeteg fo-tón tárja fel elõttünk a kisváros titka-it, de a hátránya is ez: a minialbum miniképei sokszor keveset mutat-nak a lényegbõl. tom

ESZTERGOM Több napos ren-dezvénysorozattal ünnepelték a finn Espoo és Esztergom testvér-városi kapcsolatát szeptember 7-12 között. A történet 1974-ben kezdõdött.

Az elsõ kapcsoaltfelvétel óta 35 év telt el, az esztergomi Magyar–Finn Baráti Kör alakulásától pedig 30. A két kerek évfordulót a városban együtt ünnepel-ték a VII. Finn Kulturális Napokkal.

Kiállítások, zenei programok, ének-kari találkozók, múzeumlátogatások, baráti összejövetelek, finn természet-filmek vetítése tovább erõsítették a két nagy történelmi múltú város és lakóinak barátságát. A hasonló találko-zások, mûvészeti „randevúk” tovább mélyítik az együttmûködés szándékát – nem csak „hivatalos” szinten.

Kiemelkedõ, nagy érdeklõdést ki-váltó rendezvény volt a Vármúzeum Rondella Galériájában Eric Bruun gra-fikusmûvész kiállítása. A jelenlévõk megismerkedtek a mûvész életútjával, betekintést kaptak a finn pénzek terve-zõjének munkásságába, alkotói pályá-jának különbözõ szakaszaiba.

A megnyitó beszédet Jari Vilén, Finn-

ország budapesti nagykövete tartotta. Nagyméretû alkotásokon a finn termé-szet, a tóvilág, a táj flórája és faunája, az erdõségek, a városok, az emberek láthatók mûvészien megkomponálva.

A finn eposz, a Kalevala-illusztrációk a kiállítás központi helyét foglalják el.

NAGY TIBOR

VII. Finn Kulturális Napok

A ZSINÓROS MAGYAR RUHA. TÖRTÉNETÉT MEGÍRTA VÁRKONYI NÁNDOR IS. NAPÓLEON ERRÕL A RU-HÁZATRÓL MINTÁZTA A FRANCIA EGYENRUHÁT

A vendégek új oldalról mutatták be az északi országot az esztergomi érdeklõdõknek

2009. OKTÓBER 1.

A

hirdetés6

Az Európa más részein több évtizedes hagyomá-nyokkal rendelkezõ natúrparkok olyan térségek és közösségek számára nyújtanak kiváló lehetõséget, ahol a fenntartható gazdálkodást, a környezetköz-pontú nevelést, az épített és természeti örökség meg-õrzését, a turizmus szelídebb válfajait fontosabbnak tartják, mint a mindenáron való haszonszerzést és a táji örökséget figyelmen kívül hagyó modernizációt.

A natúrpark tehát nem nemzeti park és fõleg nem hatóság. Alapvetõen nem jelent újabb korlátot (persze ahol egybeesik tájvédelmi körzettel vagy Natura 2000 területtel, ott a korábbi kötelmek természetesen meg-maradnak), sokkal inkább önként vállalt értékrendet, amelyet az adott térségben élõk, gazdálkodók annak érdekében tartanak fontosnak, hogy a föld, a víz, a le-vegõ, az élõvilág és a táj a lehetõ legérintetlenebb for-

mában maradjon fenn. Az Által-ér Szövetség a Norvég Alap támogatásával jelenleg zajló program keretében felvállalta, hogy kiadványokkal, képzésekkel, fóru-mokkal segíti elõ a Gerecse Natúrpark megalakítását.

A Gerecse viszonylag alacsony mészkõ- és dolo-mithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. Kevesen tudják, hogy a Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel.

A hegység középsõ és nyugati fele 1977 óta a Ge-recsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvé-delmi illetve Természetmegõrzési Területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletar-tozik. Számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, a magyarsággal évszázadok óta együtt élõ szlovák és német nemzetiségek pedig megannyi épí-tészeti örökséget, máig élõ hagyományokat õriznek. A Gerecse nyugati elõterében húzódó Által-ér völgye pedig igazi kultúrtáj, amelyet az itt fakadó nagyhírû források és emberöltõk óta itt megpihenõ tízezres vadlúdcsapatok is híressé tesznek.

Ha a térség települései, közösségei, gazdálkodói hitet tesznek a Gerecse valóban értékõrzõ fejleszté-se mellett, akkor a Gerecse Natúrpark nem csupán egy lehet Magyarország mintegy tucatnyi meglévõ natúrparkja között, hanem a Kárpát-medence egyik legsokszínûbb natúrparkja itt jöhet létre. A „szom-szédvár” Vértesi Natúrpark több tekintetben minta-ként szolgálhat, de új utakat kell keresni, hogy a Ge-recse Natúrpark valóban hosszú távon õrizhesse meg fõ vonzerejét, a jellegzetes táji, természeti, építészeti

értékeit és minden tekintetben fenntartható módon szolgálja az itt élõk megélhetését, hagyományainak fennmaradását és a turisták igényeit is.

VÉDJEGY

A natúrpark az értékek megõrzését és bölcs haszno-sítását zászlajára tûzve a most szervezõdõ Turiszti-kai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek számára is új lehetõségeket nyújthat. A natúrpark a világon mindenütt ismerõsen és jól csengõ foga-lom, amely egyfajta védjegyet is jelent arra, hogy az adott vidéken az ökológiai értelemben vett fenntart-hatóság a gazdaságot, turizmust, oktatást és kicsit a mindennapi életet egyaránt áthatja.

GERECSE NATÚRPARK EGYESÜLET

Annak érdekében, hogy a natúrpark mielõbb létre-jöhessen és újfajta szervezõerõt jelenthessen, élõ együttmûködésre, szervezeti formára van szükség. Fontos a jó elõkészítés, hiszen a natúrpark az elkép-zelések szerint 4 kistérség 24 települését érintené, melyek között a néhányszáz lelkes falvaktól a 70 ez-res megyeszékhelyig igen eltérõ adottságúak vannak. A hazai natúrparkok mindegyike nonprofit szerveze-ti (egyesületi vagy alapítványi) háttérrel mûködik.

Megfelelõ elõkészületeket követõen 2010-ben cél-szerû megalakítani a Gerecse Natúrpark Egyesületet. Kérjük, kísérje figyelemmel a Gerecse Natúrpark megalakítását és legyen támogatója, aktív közremû-ködõje Ön is a Gerecse Natúrpark megalakításának!

A Magyar Víziközmû Szövetség immár 9. alkalommal hirdette meg a víziközmû-hálózat szerelõk országos versenyét, melynek ezúttal a BÁCSVÍZ Észak-Bács-Kiskun Megyei Víz- és Csatornamûvek Zrt. lesz a házigazdája.

Az Északdunántúli Vízmû Zrt. – a fogyasztói elvá-rásoknak és igényeknek megfelelõen – kiemelt hangsúlyt fektet a hibael-hárítás területén dolgozók oktatására, továbbképzé-sére, az új ismeretek elsa-játítására. Társaságunk ve-zetõsége fontosnak tartja, hogy a víziközmû-hálózat-

szerelõ munkatársak ren-delkezzenek mindazokkal a speciális szakmai isme-retekkel, melyek szüksé-gesek a mûszaki hibák javításához, a csõtörések gyors és szakszerû elhárí-tásához.

Az országos versenyre történõ felkészülés érde-kében a 2009. szeptember 15-én Tatán megrendezett házi verseny jó lehetõsé-get biztosított a szakmai ismeretek felmérésére, az elméleti és gyakorlati fel-készültség bemutatására. A versenyen, melyen hat csapat vett részt az össze-sített pontszámok alapján a Földes Gábor, ifj. Gulyás István és Rieder András összetételû Dorogi Vízmû Üzem által delegált csapat nyert, így õk képviselhetik az ÉDV Zrt-t az október 1-2-án Kecskeméten meg-rendezendõ országos ver-senyen.

Szerelõk házi versenye Tatán

Az Önök szolgáltatója: Északdunántúli Vízmû Zrt.Honlap: www.edvrt.hu E-mail: posta@edvrt.hu

Natúrpark alakul a Gerecsében

A dorogi nyertesek: Földes Gábor, ifj. Gulyás István és Rieder AndrásA dorogi nyertesek: Földes Gábor, ifj. Gulyás István és Rieder András

2009. OKTÓBER 1.

N

El Camino 7

ALBUMGyalogszerrel Composteláig

Nehéz megfogalmazni milyen érzés eny-nyire együtt élni a természettel, csak úgy leülni az út szélén és pihenni, ameddig jól esik. Nézni, milyen utat járnak ki a hangyák és hány kis állatnak kell ott átmenni, ahol utat alakítanak ki. Ku-tyákkal, macskákkal találkoztunk, ha volt valamink odaadtuk. Egyszer ahol pihentünk egy kerítésen ülve, a kertben egy kakas és tyúkok voltak. Szórtunk morzsát nekik, és amikor jóllaktak, a kakas felröppent mellénk a kerítésre és kukorékolt néhányat. Megköszönte, amit kapott.

Az úton csodákat vártam, igyekeztem figyelni apró jelekre. Nem vittem ma-gammal fésût, mert annak is súlya van, a hajam kicsire vágattam, majd amikor már elkezdett nõni, bizony elkezdtem vágya-kozni egy fésûre. Talán csak az érzésre, hogy fésülködni kellene. Persze lehetõség nem volt vásárolni, és amikor már nagyon hiányzott, egyszer csak ott volt elõttem az úton. Az is érdekes volt, amikor valami rossz gondolatom volt, esetleg kritikával illettem valakit és nem kellett volna, biz-tos, hogy a legfájósabb lábujjammal rúg-tam bele egy kõbe, vagy megbotlottam, vagy bármi más módon „büntetést kap-tunk”. Ilyenkor mindig megállapítottuk, hogy ezt megérdemeltem.

Sokszor nagyon fáradt volt az ember, de végiggondolva, nem az a teljesítmény, hogy egyszer ezen az úton végigmegyünk, hanem ott élni, ahol minden nap küsz-ködni kell a köves talajon megter-melni valamit, ott élni, ahol 40 km-es közelben még egy üzlet sincs. Az a valami. Azon is elgondolkoztam, hogy miért esik rosszul nekem, hogy fáj a lábam és sebes a vállam a háti-zsáktól, ami igen ergonomikus, amikor itt jön mellettem egy idõs apáca, fekete ruhá-ban, szandálban, és sebesre égette a nap az arcát és nem panaszkodik. Ilyenkor az ember átértékel dolgokat. Figyelni kell a test jelzéseire is, megbecsülni a testet és tiszteletben tartani a korlátainkat, gazdál-kodni az erõvel, hiszen nem lehet megáll-ni, másnap úgyanúgy 6-kor kell kelni és menni. Nekem nehéz volt rájönni illetve

elfogadni azt, hogy 2000 kilométerre az otthontól magadra vagy utalva. Hogy otthon mi történik, itt nem számít, ne-kik otthon, ha kell, van orvosuk, megvan mindenük, itt van egy hátizsákod, egy havi cuccal, amit cipelsz és magad éled az életed. Ez egy új élet. Eleinte edzetlen az ember. Egy-egy nagyobb emelkedõ elõtt leültünk, erõt gyûjtöttünk, majd leküzdöttük. Késõbb észre sem vettük, csak mentünk és ez jó volt. Az agy tisztul. Nem volt szükség nagy beszélgetésre. Az este persze más volt. Akkor összejöttünk zarándokok, jókat beszélgettünk, barát-ságok szövõdtek.

Csodálatos, amikor együtt vacsorázol egy finn-nel, kanadaival, két svéddel, egy némettel és a házigazda nagyon kedves. A finn Mervi nagyon aranyos volt, azon-nal elkezdtünk közös szavakat keresni. A kéz, a víz és a vér szavak finnül is ugyan-azok. Azt nem tudom, hogyan írják, de így hangzik. Többször összefutottunk ismerõsökkel és ha valakivel például 100 km-en keresztül nem találkoztunk, már emlegettük, hogy mi lehet vele és amikor összetalálkoztunk mégis, természetes, hogy megöleltük egymást. Egy-egy ölelés is micsoda erõt tud adni! Volt egy francia, Jean-Claude. Õ egy szót nem beszélt más nyelven, csak franciául, de nagyon akart barátkozni: tõle is öleléssel váltunk el Compostelában. Kialakult egy érdekes zarándok-nyelv, amiben mindenkinek az anyanyelve és az általa ismert nyelv

keveredett. Min-dig megértettük egymást, Péter angolul, japánul, én németül és olaszul. Nagyon sokat beszélget-tünk Kimmel, a koreaival néme-tül, egy japán

fiúval olaszul. Sok érdekes ember volt az úton. Volt, akit különösen lehetett sze-retni, Paulinát, a kövér ausztrál hölgyet, Manolót, a gégemikrofonos madridi fiút és másokat.

Többen megkérdezték, amióta ha-zajöttem, hogy milyen volt, megváltoz-tam-e, kaptam-e valamit az úttól. Nagyon nagy élmény volt, egy érzés, maga a bol-dogság, a szépség. Számomra minden leegyszerûsödött. Ott, ha döntést kellett

hozni, azt azonnal kellett, variációk nél-kül. Annak sem volt jelentõsége, hogy mi lett volna, ha valami nem úgy történik, ahogyan történt. Megtörtént és kész.

Az úton egyszer a következõ történt velem: már nagyon fájt a lábam, megda-gadt, nem fért a bakancsba sem, hát szan-dálban mentem. Abba viszont belement a sok apró kavics. Leültem az út szélére, kiüríteni a szandálom. Odaért az ösvé-nyen Manolo, a spanyol, akivel az elsõ szálláson aludtunk már együtt. Hiába tiltakoztam, lekapta a zsákját, bekötötte a sebeim. Odaért két olasz, megfogták a há-tizsákom és cipelték. Még két kilométert mentünk így együtt. Az olaszok közben énekeltek. Elmondták, hogy azért, hogy felejtsem el a fájdalmat. El is felejtettem, nyeltem befelé a könnyeim és boldog vol-tam. A következõ faluban hazaküldtük a lábam fényképét, megnézte egy orvos, és üzente, hogy kórházba kellene men-nem. Péter barátja megkereste itthon az interneten, hogy hol van a legközelebbi kórház. Megtudtuk. A bárból taxit ren-deltek, mert 25 km-re volt a legközelebbi. A taxis bevitt, de addig nem hagyott ott, amíg az orvos el nem látott, Vissza is vitt a szállásra és semmit nem kért érte! Egy másik kedves ismerõs, Tatabányáról, aki spanyol anyanyelvû, tolmácsolt a kihan-gosított telefonon keresztül az orvosnak. Hihetetlen volt és annyira megható, hogy ezt biztosan nem felejtem el, amíg élek.

Az útról, a városokról nem írtam, is-meretlen nevek, helyek, amelyeken 30 napon keresztül áthaladtunk, a térképe-ken követhetõk. Jó választás volt a májusi hónap, május 7-étõl június 7-éig voltunk a zarándoklaton.

Az út végén, külsõleg gyorsan átalaku-lunk, amit 30 napig hordtunk lecseréljük, és már nem köszönnek az emberek, nincs a megszokott bot a kezemben. Hiányzik és kifejezetten rossz érzés. Milyen fur-csa, lehet bot nélkül is járni. Az érzések viszont kavarognak bennem. Köszönöm, hogy megadatott nekem ez a lehetõség. Eddig én biztosítottam a hátteret a család-nak, most õk lettek az én hátországom. Köszönöm nekik, és a munkatársaknak is, akik helyettem is dolgoztak és azok-nak, akik segítették az utam, kedvesség-gel, biztatással, és Péternek, aki végig ki-tartott mellettem, türelemmel. VÉGE

Szabó Klára

„Amikor beérünk Santiago de Compostelába, vegyes érzések

kerítik hatalmába az embert. Már érezni, hogy vége van, már nem vagyunk az út része, a hazaiak

még távol vannak.”

A TATAI ZARÁNDOK A CÉL ELÕTT

SANTIAGO DE COMPOSTELA – VALAMI MÁS KEZDETE. A NAGY GYALOGLÁS ÁLLOMÁSAI A TÉRKÉPEN NYOMON KÖVETHETÕK

33

ESÕ UTÁN, A SZIVÁRVÁNY ALATT

AZ ÚT VÉGÉN. AZ ÚT VÉGÉN?

2009. OKTÓBER 1.8 háttér – hirdetésháttér – hirdetés

A gazdasági válság az ingatlanpia-con is nagy és látványos változást okozott: ez nemcsak a hitelek „bedõlésében”, hanem az ingatlan-piaci kereslet-kínálat arányainak átalakulásában is érzékelhetõ.

Az ingatlanokkal foglalkozó szakem-berek szerint a figyelem most még inkább a hitelek kezelésére, a törlesz-tésekre irányul. Célszerû olyan közve-títõcéget választani, amelyik nemcsak a hitel – a bankoknál kialakított pénz-ügyi konstrukció – kihelyezésében ér-dekelt, hanem pénzügyi tanácsokkal a legmegfelelõbb, „egyénre” szabott megoldást kínálja. Többek között ezekrõl is beszélgettünk az openhouse ingatlan franchise hálózat tatabányai irodájának tulajdonosaival, Körmendi Zsolttal és Majkel Józseffel.

Az openhouse jelmondata: „Bízza profikra ingatlanügyeit”, és ezt a gya-

korlatban is így gondolják az iroda tu-lajdonosai és munkatársai. Másként fo-galmazva abban tudnak segíteni, hogy a hitelezõ az optimális futamidõ alatt képes legyen fedezni a törlesztést – akár a megnövekedett részleteket –, az egyéb kiadások mellett. Hogy ezt össz-hangba tudják hozni, fontosnak tartják a pénzügyi tanácsadást: a szolgáltatás-sal segítenek a hitelezõnek felmérni a jövedelem alakulását, a várható aka-dályokat és kidolgozni a megfelelõ el-lenlépéseket ezekre az esetekre.

A pénzintézetnek is, a hitelezõnek is érdeke, hogy az adós, az ingatlantulaj-donos fizetni tudja a részleteket. A baj akkor van, ha megváltoznak a hitelt fel-vevõ jövedelmi viszonyai – megszûnik az állása, csökken a bevétele, „úszhat” a legnagyobb és legértékesebb vagyon, a ház, a lakás.

Hogy lehetne megoldani a problé-mát? Mit lehet tenni ebben a helyzet-

ben, hogy a család mégse maradjon fedél nélkül? Körmendi Zsolt és Majkel József szerint a legfontosabb a megelõ-zés. Megelõzés az is, hogy nem hitelt kell felvenni, nem saját tulajdonban kell gondolkodni, hanem bérelni kell a lakást vagy házat. Magyarországon az emberek gondolkodása az elõzõ rend-szerben kialakult/kialakított beidegzõ-dések miatt nehezen változik és min-denben mástól, elsõsorban az államtól várunk segítséget. A szakemberek úgy vélik, hogy nálunk is, akárcsak a nyu-gati országokban, bérlakásprogramot kellene indítani. Magyarországon ugyanis kevésbé (volt) mobil a társada-lom, ha mégis el kellett költözni oda, ahol munkahelyet találtak, ott is elsõ-sorban lakásvásárlással oldották meg az otthonteremtést. Ma ez nehéz, mert a családok anyagilag is, érzelmileg is kötõdnek otthonukhoz, amit sajátjuk-nak éreznek, sajátjuknak tudnak.

Bérlakásban ez a kötõdés nem len-ne meg, ráadásul a keresetek és a bér-leti díjak sem ezt az irányt erõsítik. Az openhouse szakemberei viszont már más tapasztalatokról beszélnek: az albérletet keresõ ügyfelek száma megnõtt, ugyanis a törlesztõhitel felé-

ért jutnak hozzá egy-egy albérlethez, így anyagilag is jobban boldogulnak, kevésbé kiszolgáltatottak és meg van oldva a lakhatás.

A szakemberek úgy vélik, egy át-gondolt és hosszú távú bérlakás-prog-ramokat és elsõsorban az ilyen ingat-lanfejlesztéseket kellene támogatni. Tatabányán és környékén is ebben az irányban már megmozdult a piac: a nagy kereslet okán a térségben az openhouse kezdte meg elõször ezt a tevékenységet az év elején. Ráadásul abban is „újítottak”, hogy nem címköz-vetítéssel foglalkoznak, hanem végig fi-gyelemmel kísérik a leendõ bérlõ útját, és olyan albérletet keresnek, ami neki a legmegfelelõbb. (PR)

FOLYTATJUK

Mit kínál az

HELYI KERESLET Tatabányán és környékén az új lakások iránt minimális a kereslet, a lakóparkok pedig egy teljesen másfajta igényt elégítenek ki. A használt lakásokat viszont sokan keresik, elsõsorban az 50-56 négyzetméteres és ennél kisebb lakótelepi, tömbház-ban lévõ lakások iránt érdekõdnek. Sokan a nagyobb lakásukat is kisebbre cserélik le.

Az openhouse tatabányai irodája fórumot tervez a közeljövõben, amelyen pénzügyekben és az in-gatlanpiacon jártas szakemberek, jogászok közremûködésével sze-mélyesen is tájékoztatják az érdek-lõdõket és potenciális partnereiket a megelõzés, az átvilágítás, a hitel-kezelés részleteirõl, és válaszolnak a kérdésekre. A személyes, konkrét ügyekkel pedig várják az érintette-ket az openhouse irodájába.

Tatabánya, Március 15. u. 1-2.Telefon: 34/787-058.

?

HIRD

ETÉS

Volt NDK-sok találkoztakMÚLT Új barátságok

RÖVIDENGazdálkodnak a hulladékkalRÉGIÓ A nyolcvanhat településbõl álló Duna – Vértes Köze Regionális Társulás képviselõi Tatabányán alá-írták a projektmenedzsment felada-tok ellátásáról szóló szerzõdést a közbeszerzési eljáráson kiválasztott VTK Innosystem Víz-, Természet –és Környezetvédelmi Kft.-vel.

A szervezet 375 millió forintos uniós pénzt is nyert a hulladékgaz-dálkodási rendszerre. Az összeget a 11,2 milliárdos hulladékgazdálkodá-si projekt tervezésére fordítják. er

Másfél kilométernyi kerékpárútTATABÁNYA Elkezdõdött a kistér-ségi kerékpárút-hálózat tatabányai szakaszának építése. A tervek sze-rint 2010 február végére készül el az út Szent Borbála tértõl a Bláthy Ottó útig terjedõ szakasza.

Az 1460 méter kerékpárút 68 mil-lió forintba kerül. A beruházás meg-valósítását 53 millió forintnyi régiós forrás és az önkormányzat 15 mil-liós önrésze fedezi. A kerékpárúttal együtt elkészül a járda is. pm

TATA A volt NDK-ban dolgozó megyeiek találkoztak a napok-ban Tatán, a rendõrség pihenõ-házában. A nyári balatonlellei, második országos találkozó után sokan itt ismét találkoztak: sokan azonban most „futottak össze” elõször három évtized után.

Pedig a tatai találkozóknak már „nagy” hagyománya van: az idei már a har-madik múltidézõ összejövetel volt, amire több mint félszázan jöttek el, jobbára megyénk területérõl. Valaha õk Premnitzben dolgoztak egy mûszál-gyárba, Berlintõl 60 kilométerre. A talál-kozó szünetében alkalmai beszélgetõ-partnereink, Kökény Károlyné Németh Franciska, Kinhefner Gizella, Szemety Magdolna, Lénárt János, Ódor Rozá-lia, Berei Sándor, Rigó Erik – az NDK-s Magyarok Egyesületének alapító tag-ja – egymás szavába vágva idézik fel a kint töltöt éveket. Kinhefner Gizella meséli, hogy az elsõ találkozót volt nehéz összehívni: a telefonkönybõl hívogatta végig azokat, akiknek a ne-vére emlékezett, míg rá nem bukkant azokra, akik 1967-1983 között kint dol-goztak az NDK-ban. Aztán õk is telefo-nálgattak, interneteztek...

A két ország közötti államközi szer-zõdés alapján 1967-1983 között több mint harmincezer magyar dolgozott: a kimenetelhez sok egészségügyi és egyéb vizsgálat, tanácsi papír kellett, a fiúknak pedig azt is igazolni kellett, hogy nem sorkötelesek. Kint viszont szakmát, nyelvet tanultak, aminek itt-hon vették hasznát – vagy ott, mert jó néhányan kint alapítottak családot, né-met földön dolgoztak tovább. Komáro-mi férje révén a német Petra viszont ha-zánkban telepedett le: két magyar férje

után most a harmadikkal, egy német üzletemberrel él együtt Komáromban.

A találkozón sok élményt, mulatsá-gos történetet idéztek fel: sok barátság itt töltõdött fel új tartalommal. Sokuk számára a kint töltött évek adtak lökést itthoni pályafutásuknak, itthon lettek el-ismert szakemberek. De jogi kérdések is felmerülnek: a nyugdíjjal kapcsolatban például szakemberek tájékoztatják a volt „NDK-sokat”. Honlapjuk is sokat segít ezekben a kérdésekben, ráadásul köny-nyebben bukkannak rá régi társaikra...

A résztvevõk egy csoportja

2009. OKTÓBER 1. kultúra 9

„Múzeumi becsalogatók”

In memoriam CsontváryKORTÁRS GALÉRIA A sorozatban az utolsó a „napút festője”

ESZTERGOM/KOMÁROM/TATA Szeptembertõl ismét megszaporodtak megyénk múzeumaiban a diákcsoportok. A tanév kezdete az oktatási intézmények mellett a múzeumok számára is számos kihívást tartogat. Múzeumpedagógiai tanévnyitókat tartottak jeles megyei múzeu-mokban.

A szakemberek sok kérdésre keresik a választ: felkészül-tek-e kiállításaikkal, tanórán kívül kínált programjaikkal, múzeumi óráikkal arra, hogy a pedagógusokkal karöltve elõsegítsék a gyermekek szellemi gyarapodását? Megyénk három városában is áttekintették a helyzetet a pedagógus – muzeológus – múzeumpedagógus találkozón.

A Duna Múzeumban – amely a Vendégbarát Múzeum Díj 2009. évi nyertese – szeptember 15-én a város oktatási intézményeinek képviselõit tájékoztatták a Balassa Múze-um, Keresztény Múzeum, MNM Vármúzeum és a házi-gazda múzeum munkatársai a múzeumpedagógiai prog-ramokról. A Duna Múzeumban két múzeumpedagógus is foglalkozik az odalátogató óvodásokkal, iskolásokkal; a Balassa Bálint Múzeum tíz foglalkozásból áló progra-mot dolgozott ki a tanévre a legkülönbözõbb korosztály-oknak. A Keresztény Múzeum most készül arra, hogy a hagyományos tárlatvezetés helyett/mellett felkészült mú-zeumpedagógus bevonásával új módon mutassák be az intézmény értékeit, látnivalóit – mondta Koncsek Ildikó.

A résztvevõk elmondták: az iskolavárosnak számító Esztergomban például sok középiskolás illetve fõisko-lás úgy fejezi be tanulmányait, hogy nem ismeri a helyi múzeumokat. A játszóházak, interaktív foglalkozások és bemutatók mellett javasolták többek között a kihelyezett történelemórák megtartását.

Komáromban szeptember 21-én a „Retirálj, retirálj, Ko-máromig meg se állj! – 200 éves a komáromi erõdrend-szer” címû kiállításban tartott rendhagyó tárlatvezetést Számadó Emese múzeumigazgató, a kiállítás kurátora. A rendezvényen az iskolán kívüli ismeretszerzés, illetve a múzeumok és iskolák közötti kapcsolatról szóló beszél-getés bontakozott ki.

A megyei múzeumpedagógiai évnyitót a Kuny Domo-kos Megyei Múzeumigazgatóság és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében Tatán tartották szep-tember 29-én. Érdekes volt a „Reneszánsz viselettörténet és tánckultúra” illetve „Az Öreg-tó titkai” címû múzeum-pedagógiai bemutató – a Kuny Domokos Múzeum illetve a Duna Múzeum múzeumpedagógusainak közremûködé-sével. A programban Bárd Edit, az ELTE PPK Múzeum-pedagógiai Kutatócsoportjának tagja, a Duna Múzeum marketing vezetõje a „Múzeum és iskola 2009” címû tu-dományos programról tartott rövid elõadást. –vas

TATABÁNYA A Kortárs Galériában hét éve indult „In Memoriam…” címû kortárs al-kotómûvészeti sorozat utolsó kiállításához közeledik. Az „In Memoriam Csontváry“ címû (hetedik) kiállításra több mint száz mûvész 228 munkájából a zsûri 61 mûvész 66 alkotását választotta ki. A megnyitó októ-ber 9-én, pénteken 17 órakor lesz.

A Kortárs Galéria tizenhárom éve mûködik A Közmûvelõdés Háza szerves részeként: az In memoriam... sorozat, amely országos képzõ- és iparmûvészeti tárlat, valóban egyedülálló. Sashegyi Gabriella, a galéria vezetõje sietve leszö-gezi: volt, már érvényes a múlt idõ, mert a 2003-2009 között nagy szakmai és közönségfigyelmet vonzó sorozat véget ért. A témát az országos kiál-lításokhoz az élet adta, súlypontja a kiválóságok évfordulóihoz, nagy mûvészek vagy gondolkodók életmûvére reagálva indult. A konkrét személyek kiválasztása jórészt Gabriella érdeme: a galériá-ban eltöltött elsõ öt év megalapozta a kortárs mû-vészekkel való ismeretségét, amelyben nagy sze-repe volt Angyal Mária mûvészettörténésznek, a Kortárs Galéria egykori mûvészeti vezetõjének.

Az Agóra pályázattal A Közmûvelõdés Háza 1-2 évre bezár, és bezár a Kortárs Galéria is: utána új sorozat indul(hat), ha...

A Kortárs Galéria az elsõ kiállítás meghirde-tésekor (2003-ban) már hat éve mûködött. A pályázatot akkor indították el, amikor a legtöbb közmûvelõdési és mûvészeti intézmény igye-kezett minél kevesebb pénzt visszafordítani a kortársmûvészetre. A Közmûvelõdés Háza nem kevés anyagi hozzájárulással segítette a város és a megye által is mindvégig támogatott kiállításokat – írja Angyal Mária. A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete és a Magyar Mûvelõdési In-tézet is adott az elsõ években díjakat.

Az elsõ kiválaszott mûvész az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének idején alkotó három nagy – Schiele, Klimt, Kokoschka – közül választ-va Egon Schielére esett, mert nem a szecesszióról, hanem a drámai választ keresõ mûvészrõl, a XX. századi gondolatokról, az emberi testrõl és annak a korábbiaktól eltérõ ábrázolásáról volt szó.

A továbbiakban a kiállítást szervezõk – elsõ-sorban Sashegyi Gabriella – témául ugyancsak olyan mûvészeket kerestek, akik provokálták a kortárs mûvészeket annak megfogalmazására, hogy vajon mit jelent(het) 2000 után, a ma élõ mûvészeknek és a kortársmûvészeknek a mû-vészettörténeti múltban vagy a közelmúltban alkotó mûvész vagy gondolkodó pályája, emberi példája, mit látnak ezekben az életmûvekben? Van-e fontos mondanivalója vagy adekvát válasza a kortárs képzõ-, ipar- és fotómûvészeknek Egon Schiele, Salvador Dali, József Attila, Shakespeare, Assisi Szent Ferenc, Leonardo da Vinci vagy most Csontváry Kosztka Tivadar életmûvére? A kiállí-tásokat mindig színvonalas, kiváló kivitelû kata-lógusok kísérték, amelyek méltó dokumentumai a sok munkával létrejött alkotói folyamatnak.

Október 9-én, pénteken megnyílik a Csontváry- kiállítás – egyben a galéria 120. kiállítása –, amely lezárja ezt a hétéves korszakot. Jó választás Csontváry, aki évtizedekig a legnagyobb rejtélye volt a huszadik század festészetének. Ahogy An-gyal Mária fogalmaz: Csontvárytól féltek, mert nem tudtak vele mit kezdeni. Besorolhatatlan volt, ezért sokaknak sokáig értelmezhetetlen. Mégis 62 alkotó fantáziáját megmozgatta a titkozatos mû-vész. Munkáikat nézzük meg együtt! ER

Kiállítások a sorozatban2003 – Egon Schiele 1890-1918 ötvenhat alkotó, 2004 – Dalí 1904-1989 ötven alkotó, 2005 – József Attila1905-1937 harminchárom alkotó,2006 – Shakespeare 1564-1616 harmincnyolc alkotó, 2007 – Assisi Szent Ferenc 1182-1226 hatvanöt alkotó,2008 – Leonardo1452-1519 ötvenhat alkotó, 2009 – Csontváry 1853-1919 hatvankettõ alkotó

A zsûri: Angyal Mária és Pogány Gábor mûvészettörténész, Ka-tona Szabó Erzsébet textilmûvész, Szanyi Péter szobrász.

A díjazottak: Tenk László festõmûvész Tatabánya MJV díját; Vásárhelyi Emese kerámikusmûvész Komárom-Esztergom Me-gye díját; Fodor Ákos festõmûvész A Közmûvelõdés Háza díját;, Kõnig Frigyes grafikusmûvész a Pécsi Janus Pannónius Múzeum díját; Váradi Anna zománcmûvész a Kernstok Károly Mûvészeti Alapítvány díját kapta.

Sashegyi Gab-Sashegyi Gab-riella: „Sokat riella: „Sokat köszönhetek a köszönhetek a korábbi mûvé-korábbi mûvé-szeti vezetõk-szeti vezetõk-nek. Ölveczky nek. Ölveczky Gábor grafikus Gábor grafikus tanácsaira ma is tanácsaira ma is számíthatok”számíthatok”

AZ ESZTERGOMI TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVÕI A DUNA MÚZEUMBAN

2009. OKTÓBER 1.civil10

TATABÁNYA A Peron Music Alapítvány a tizen-negyedik országos Peron Music Tehetségkutató Fesztivált rendezte meg szeptember 12-én a Roxxy Music Klubban 15 alterna-tív, rock, punk és metal ze-nekar közremûködésével.

Nem volt könnyû dolga a zsû-rinek: Binges Zsolt (Deltfest, Fish!), Újfalusi Gábor (MMIKL és PANKKK), Schneider Zoltán (zenész, zenetanár), Jeszensz-ky Zsolt (MAHASZ) és Racs Attila (Tatabányai Zenészegy-let) választotta ki a fellépõ ze-nekarok, a Roundheads, Nihil, Wroom, Stoneblade, S.e.e.D., Álomcsapda, Hangerilla, Min-dig más, George On The Moon,

Drágám, tévedtem!, FutureRealm, Pygmalion, Last Sunset In Ohio, Shortbus Circus, Carana Padma, a révkomáromi George On The Moon zenekar és a megyei Wroom produkciójából a legjobbakat. A tét ugyanis nagy volt.

Jeszenszky Zsolt, a Mahasz,és a Pro Art munkatársa az „1gyel több zenét program”-ról elmondta: fontos, hogy a tehetségkutatók be-kerüljenek az Artisjus, a MAHASZ vérkeringésébe, mert õk adják a jövõ nemzedékét. A zenészek elõtt ma korlátozott lehetõségek állnak. Igazi karriert elérni a könnyûzené-ben hazánkban a jelen lemezeladá-si adatok mellett nagyon nehéz. A koncertezés önmagában nem tud megélhetést biztosítani egy elõ-adónak. Az azonban látható, hogy vannak olyanok, akik megérdem-

lik, hogy nagyobb nyilvánossághoz jussanak. De miközben a tehetség-kutatókon 90 százalékban rock, metal, és a pank stílus rokon mû-fajait hallani, a rádiókba alig-alig jutnak el ezek az elõadók, stílusok.

A Pankkk program lehetõsége-irõl szólva a zsûri elnöke, Újfalusi Gábor elmondta: segíteni kellene, hogy a zenekarok mellett a zené-szeket támogató civil szervezetek is fejlõdhessenek a Pankkk közre-mûködésével.

Az idei fesztivál gyõztese a tokaji Hangerilla együttes lett, második helyen végzett a buda-pesti Drágám, tévedtem! zenekar. Ugyancsak a fõvárosból érkezett a Shortbus Circus: õk a harmadik helyre „zenélték be” magukat. Kü-löndíjat kapott a Pygmalion legény-sége. – s

TATABÁNYA Egyre többen üt-köznek nehézségekbe, akadnak el életük alakításakor. Ez sajnos minden korosztályra jellem-zõ. Sok elvárásnak próbálunk megfelelni, és egyre könnyebben minõsítjük magunkat sikerte-lennek, keveset érõ embernek, a társadalom kevésbé hasznos tagjának.

Tesszük ezt a visszajelzések és saját kudarcosnak ítélt élményeink alapján. Csak arról feledkezünk el, hogy elég nagy esélye van annak, hogy nem reá-lisan ismerjük magunkat, képessége-inket, vagy esetleg nem jól tûztük ki céljainkat, hiszen a mai információdús világban információhiánnyal küzdünk: az esetek nagy részében csak részinfor-mációkkal rendelkezünk.

De nem lehet ezért egyértelmûen a társadalmat vagy magunkat okolni. Tényként kellene kezelni, és rugalma-san állni saját és környezetünk dolga-ihoz. Úgy is lehet mondani: mereven gondolkozunk az esetek nagy részé-ben. Ehhez szoktunk. Meg a kiszá-mítható eseményekhez. Ez az idõszak sajnos már elmúlt. Most folyamatosan változó dolgokkal állunk szemben és az egyetlen biztos pont mi magunk vagyunk. Illetve lennénk, ha hinnénk benne, önmagunkban.

Az agykontroll abban segít, hogy

megtanuljunk hinni magunkban, hogy megismerjük valós és kiaknázatlan képességeinket, testi, lelki és szelle-mi erõtartalékainkat és megtanuljuk hasznosítani a mindennapjainkban. Az agykontroll egyik eszköze a relaxáció avagy meditáció (csendes befelé figye-lés, feltöltõdés), ami a bizonyítottan megbetegítõ hatású stresszt is levezeti.

Ráadásként: alvászavar megszünte-tésére, élénkítõ szer nélküli felfrissítés-re (például autóvezetéskor), a fejfájás-ok 90%-ának és a migrének gyógyszer nélküli elmulasztására, a minket fog-lalkoztató kérdések, bölcsebb tudat-alattink és az úgynevezett kollektív tudattalan bevonásával történõ megvá-laszolására, a memória fejlesztésére, a gyorsabb és hatékonyabb tanulásra, a jó döntéshozatal megkönnyítésére, cél-jaink elérésére, szokásaink akaraterõ és kínlódás nélküli megváltoztatására, az intuíció, avagy megérzõ képesség rend-kívüli fokozására is alkalmazható.

FOLYTATJUK

A tanfolyamok korcsoportonként zaj-lanak, 7-10 és 11-14 éveseknek. Idõtar-tama két nap, 9-16 óráig.

Érdeklõdni és jelentkezni:Rösszer Julianna tanító, pszichopedagó-gus, gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember, szakvizsgázott pedagógus E-mail: pkjulcsika@gmail.com Tel.: 30/500-85-19

TATABÁNYA A Mosolygós Gyermekekért Alapítvány Cso-bogó klubja egymillió forintos támogatást nyert a Vodefone Alapítvány Magyarország „Sport és rekreációs terápiák fo-gyatékkal élõ gyermekeknek és fiataloknak” címû pályázatán.

A támogatásból a Csobogó klub tagjai változatos formában próbálhatták ki és gyakorolhatták a különféle sport- és rekreációs terápiákat.

A program egy éve alatt részt vet-tek személyiség- és képességfejlesztõ tréningen, rendszeresen táncolnak és gimnasztikáznak, április óta heti rend-szerességgel gyógylovagláson vesznek részt a dunaalmási lovardában.

Nyáron új sportlehetõségekkel is megismerkedhettek: falat másztak, sárkányhajóztak, barlangásztak. Ha-marosan a geocashing rejtelmeibe is

betekintést nyerhetnek. A programok szervezésében és lebonyolításában Sopotnikné Percze Beáta és Huszárné Lovász Mária vállalt komoly felada-tot. Mindkét szakember a TTKT ESZI dolgozója.

A Csobogó klub 2003 õsze óta mûködik a tatabányai Gyermekjóléti Központban. Tagjai ép és fogyatékkal élõ fiatalok, gyerekek, és családtagja-ik. Többször szembesültünk azokkal a problémákkal, hogy fiataljaink alig, vagy egyáltalán nem mozognak. A pályázat során azt a célt tûztük ki ma-gunk elé, hogy a gyerekekkel, fiata-lokkal megpróbáljuk megszerettetni a rendszeres mozgás örömét, hogy segítsük õket abban, hogy ne kire-kesztetten éljék életüket, hanem részt vehessenek annak mindennapjaiban, sérültségüktõl függetlenül.

Huszárné Lovász Máriagyógypedagógus

Agykontroll – gyerekeknek isA N Y I T N I K É K J ÁT S Z O DA É S C S A L Á D I N A P K Ö Z I ROVATA

30/6929-46930/6929-469

Nyitnikék JátszodaNyitnikék JátszodaCsaládi Napközi

Tokajba vitte a díjat a Hangerilla együttesPERON TEHETSÉGKUTATÓ Fesztivál 15 zenekar fellépésével

Pályázatból segítenekPályázatból segítenek

Az e

gyik

rész

tvev

õ – g

itárra

l

2009. OKTÓBER 1.

M §§A 291/2007. (X. 31.) Korm rendelet 6. § (1) kimondja: (2009. 10. 01.-tõl hatályos)

a) az építményekre, építési termékek (anya-gok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások mûszaki követelményeire és alkal-mazására vonatkozó jogszabályokat, szabvá-nyokat, elõírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építõipari kivitelezési te-vékenység végzése során megtartották-e,

b) a felhasznált építési termékek rendel-keznek-e érvényes megfelelõség igazolással, a megfelelõség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály elõírásait,

c) a kivitelezési dokumentáció tervezõje, tervellenõre, az építési mûszaki ellenõr, a felelõs mûszaki vezetõ, a beruházáslebonyolító és a szakmunkát végzõ rendelkezik-e a kivite-lezési tevékenység jellegének megfelelõ képe-sítéssel, jogosultsággal,

d) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,

e) az építõipari kivitelezési tevékenység a jogerõs építésügyi hatósági engedély mellékle-tét képezõ jóváhagyott (záradékolt) építészeti-mûszaki dokumentáció és az az alapján készí-tett kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági elõ írások megtartá-sával történik-e, továbbá az építmény szerke-zetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelõek-e,

f) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelõ módon és tartalommal vezetik-e,

g) az építtetõ rendelkezik-e jogerõs építés-ügyi hatósági engedéllyel és – a jogszabályban meghatározott esetekben és módon – bejelen-tette-e az építõipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építõipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti ha-tóság nem tiltotta-e meg,

h) az építési szerzõdésre és a tervezési szerzõdésre vonatkozó elõírások teljesültek-e,

i) a kivitelezésre vonatkozó jogszabályok-ban, szakmai elõírásokban foglalt rendelke-zéseket, ennek keretében különösen az épít-mény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelménye-ket betartották-e,

j) az építtetõi fedezetkezelés hatálya alá tartozó építõipari kivitelezési tevékenység végzésére vonatkozó külön elõírásokat meg-tartották-e.

gazdaság 11

Megyénkben az építésfelügyelõk a szakmai kamarákkal együttmûködve dolgoznak – más megyékben ez az együttmûködés nem igazán mûkö-dik. Feladatuk, hogy ellenõrizzék a kivitelezést, az abban résztvevõket, a szükséges engedélyeket, a kiviteli dokumentáció(ka)t, az építési naplót és egyéb dokumentációkat, illetve a szakmai követelmények alapján a fel-használt anyagokat, építési módszere-ket, eljárásokat, feltárják a szabályta-lanságokat.

Az építkezések, beruházások kivite-lezése a tervezéssel, az engedélyezés-sel kezdõdik. Horváth Krisztina Ágnes építésfelügyelõ, Komjáthy László okle-veles építõmérnök, a megyei mérnöki kamara elnöke és Markos Anikó okle-veles építészmérnök, az építészkamara elnöke szerint folyamatosan és gyakran változnak a szabályozások az építkezé-sek körül, amelyek valamennyi kivite-lezõ számára kötelezõek, akár kisebb családi házról, akár több ezer négyzet-méteres ipari létesítményrõl van szó.

A kivitelezés az engedélyezéssel kez-dõdik, ami az építésügyi hatósághoz tartozik. Az építésfelügyeleti hatóság akkor kapcsolódik be a folyamatba, amikor bejelentik a kivitelezés megkez-dését. A jogszabályok változása, az ad-minisztráció azonban olykor megnehe-zíti az eligazodást a „szakmabelieknek” is. Az építésfelügyeleti tevékenységet az épített környezet alakításáról és védel-mérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szabályozza. Horváth Krisztina hozzáteszi: az építésfelügyeleti tevé-kenység ellátása állami feladat, részle-tes szabályait a 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

A feladatkört azért is érdemes tisz-tázni, mert ezen a területen sok a fél-reértés, a mulasztás. Az építésfelügye-lõ ellenõrzi az építményekre, építési termékekre, módszerekre és eljárások mûszaki követelményeire és alkalma-zására vonatkozó jogszabályokat, szab-ványokat, elõírásokat és engedélyek-ben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e. Vizsgálják azt is, hogy a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvé-nyes megfelelõség-igazolással, illetve azt, hogy a kiviteli tervek tervezõje, az építési mûszaki ellenõr, a felelõs mû-

szaki vezetõ, illetve a kivitelezõ és a szakmunkát végzõ rendelkezik-e meg-felelõ képesítéssel, jogosultsággal. A felügyelõ dolga ellenõrizni azt is, hogy az építõipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, a szakmai és biz-tonsági elõírások megtartásával törté-nik-e, hogy az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelnek-e.

Horváth Krisztina Ágnes szerint sok kivitelezõ nem tulajdonít nagy fon-tosságot az építési napló pontos, visz-szakövethetõ vezetésének, pedig vitás kérdésekben bizonyító erejû okiratnak minõsül. Október 1-jétõl várhatók jog-szabályi változások, amik az építésügy minden pontját érintik az engedélye-zéstõl kezdve a kivitelezésen át a hasz-nálatbavételi engedély megszerzéséig.

Vizsgálják például a kiviteli terveket, a jogerõs építési engedélyt, hogy annak megfelelõen épült-e a ház. Ha eltérések vannak, azt büntetik. Az építése napló megléte és tartalma ezentúl még fonto-sabb lesz – igaz, ez eddig is megvolt.

Az egyik ilyen változás a kivitelezés bejelentése. Az építtetõnek a jogerõs, végrehajtható építési engedély, illetve bejelentés megszerzése után elsõ dolga az építési munka bejelentése, melynek két fajtája van. Az 50 millió Ft számított építmény-érték alatti kivitelezés esetén utólagos bejelentési kötelezettsége van

az építtetõnek, tehát max. 5 munkanap-pal az építési munka megkezdése és az építési napló megnyitása után köteles az építtetõ benyújtani az adatszolgál-tatási lapot az építésfelügyeleti hatóság részére. Az utólagos bejelentés adattar-talma nem változott. Továbbra is az épí-tési engedély adatait: engedélyezõ ha-tóság megnevezése, építési engedély/bejelentés száma és a jogerõ dátuma, az építtetõ adatait: neve, megnevezése, lak-, székhelye, az építési munka he-lyét: cím, helyrajzi szám, valamint az építtetõ nyilatkozatát tartalmazza.

Az elõzetes bejelentést 50 millió forint és az afeletti számított épít-mény-értékû építmény kivitelezését a tervezett megkezdést minimum 10 munkanappal megelõzõen egy bõvített adattartalmú bejelentõlapon és a rész-vevõk – kivitelezõ(k), felelõs mûszaki vezetõ(k), mûszaki ellenõr(ök) és kivi-teli dokumentációt készítõ tervezõ(k), illetve tervellenõr(ök) – jogosultságát és két utóbbi nyilatkozatát mellékel-ve kell építtetõnek benyújtania az építésfelügyeleti hatósághoz. A részle-tekrõl már az építés megkezdése elõtt érdemes tájékozódni az építésfelügye-lõknél – mondja a szakember.

Az ellenõrzés megkezdésekor elõze-tesen értesítik az építtetõt, hogy eljárást kezdeményeztek, és azt is közlik, hogy milyen jogszabály alapján, mit vizsgál-nak majd. Ez vonatkozik a magánhá-zas építkezésre, a nagy beruházásokra, de egy hat négyzetméteres bõvítést is vizsgálhatnak, tehát mindent, ami en-gedélyköteles és ami a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik.

A szakmai kamarák szerint is ta-pasztalat, hogy az építtetõk általában nem ismerik a jogszabályi környezetet. Az építtetõ feladata nem merül ki ab-ban, hogy megszerzi az engedélyt, és ha kell, további terveket is készíttet. So-kan például azzal sincsenek tisztában, hogy kiviteli dokumentáció is kell. Ha a kiviteli dokumentáció nem teljes, a jog-szabály nem tekinti kiviteli dokumen-tációnak. FOLYTATÁS A 12. OLDALON

Néhány éve több fõállású építésfelügyelõt neveztek ki régiónként, hogy a többi hatósági ellenõrzést végzõ szerv, mint például az adóhi-vatal és a munkaügyi felügyelõség mellett erõsödjék az építésfelügyelet is. A fokozottabb ellenõrzéstõl várták ugyanis az építési szabálytalan-ságok csökkenését és az építõipari feketemunka megszüntetését. A szakemberek szerint a szervezet akkor hatékony, ha a kiadott építési engedélyek nagyobb részét ellenõrizheti, ha több az építés-felügyeleti ellenõrzés és több beruházáshoz jut el a felügyelõ.

Épít(tet)õk és jogszabályokFELÜGYELÕK Október elsejétől szigorúbban ellenőrzik a beruházásokat

Mit néznek?

Az egyik lakóparkban. A beruházásAz egyik lakóparkban. A beruházás az engedélyezéssel az engedélyezéssel kezdõdik...kezdõdik...

HORVÁTH KRISZTINA ÁGNNES

2009. OKTÓBER 1.gazdaság – hirdetés 12

Épít(tet)õk és jogszabályokFELÜGYELÕK „A szakmai kérdéseket bízzuk a szakemberekre”

RÖVIDEN

FOLYTATÁS A 11. OLDALRÓL

Markos Anikó, a megyei építészka-mara elnöke szerint a szakmai testület úgy tud segíteni a ki-vitelezõknek, hogy a mérnöki kamara kép-viselõjével együtt az építésfelügyeleti ellen-õrzésekkor megnézik az építési engedélyhez tartozó engedélyes és a kiviteli doku-mentációt. Minden építési engedély-hez, illetve bejelentéshez kötött kivite-lezés kizárólag kiviteli dokumentáció meglétével kezdhetõ. Ha a méreti kü-szöbszámokat, amelyeket jogszabály ír elõ, nem haladja meg az épület, épít-mény az engedélyezési dokumentáció a költségvetési kiírással kiegészülve adja a kiviteli dokumentációt. A kü-szöbértékek felett jogszabály felsorolja – kezdve a mérettõl a statikai kialakítá-son át egész a födémszerkezetig – mi-lyen tartalmú kiviteli dokumentációra van szükség.

Az engedélyezési dokumentáción és költségvetési kiíráson túlmenõen szükség lehet statikai kiviteli tervre,

gépészeti, elektromos szakági tervek-re, esetenként teljes körû kivitelezési dokumentációra. Ha a beruházó sem a szakmai, sem a jogi környezetben bizonytalan, célszerû építési mûszaki ellenõrt megbízni a kivitelezésre. A szakember ugyanis eligazodik a meny-nyiségi kvóták, a szakmai követelmé-nyek és elõírások sûrûjében.

Komjáthy László, a megyei mérnöki ka-mara elnöke szerint az alaptétel az, hogy egy közösség, akár egy család, akár az önkor-mányzat a beruházó, hogy a terv alapján a költségekbõl a legjob-bat hozza ki, és mindegy, hogy bõvítés-rõl, magánházról, vagy 50 milliós forint feletti beruházásról van szó. Javasolja, bizalommal forduljanak mindig a meg-felelõ személyhez. A cél nem az, hogy az átlagember megtanulja, mi az a mo-nolit vasbeton födém. De ha felmerül a kérdés, láttunk-e a környezetünkben valaha is szakszerûtlen építkezést, mindenki fel tudna sorolni ilyent, akár többet is. A folyamat az engedélyezésé-

nél, a tervezésnél nem áll meg. A lakó higgyen az építész kollégának, ha kell kiviteli terv valamire, új építésre, bõví-tésre. Ezen a területen el lehet felejteni az „így szoktuk” kifejezést – mondja, és hozzáteszi: a Lindab tetõt is levihe-ti a szél, ha azt olyan módon szerelik fel, hogy „így szoktuk”. Minden építési folyamatnak megvannak a szakmai kö-vetelményei.

Komjáthy László szerint a szakmai kérdéseket bízzuk a mûszaki ellenõrre. Sokan úgy fogják fel, kidobott pénzrõl van szó, pedig a mûszaki ellenõr pénzt termel, azzal, hogy megelõzi a késõbbi anomáliákat, aminek költsége késõbb minket terhel. Olyan kivitelezõvel szer-zõdjünk, aki fel tud mutatni felelõs mûszaki vezetõt. Az adminisztráció is felesleges rossznak tûnik, de például az építési napló olyan dokumentum, amit meg kell õrizni, hiszen ez alapján bármikor levezethetõ, mikor mi történt, milyen anyagokat, gyártmányokat épí-tettek be, milyen minõségben.

Fontos, hogy ezeknek szabványos, beépíthetõ megfelelõségi igazolással rendelkezõ anyagok legyenek.

ER

Közös képviselőknek az új pályázatokról TATABÁNYA A társasházak közös képviselõi részére szervezett fórumot a MTESZ megyei szervezete, ame-lyen a panelprogram új elemirõl, az önkormányzat támogatási lehetõsé-geirõl Moskovics Krisztina tartott tá-jékoztatót. Szabó Béla Gábor a pályá-zattal kapcsolatos konkrét részleteket vázolta fel. Kiemelte: a pályázatok si-kerének feltétele az energiatanúsítás megléte. Az energiaosztályok szerint többlettámogatáshoz lehet jutni.

Az önkormányzatokhoz szep-tember 30-áig lehet beadni a pá-lyázatokat, az állami támogatás igényléséhez pedig október 31-éig. A pályázati dokumentáció össze-állításában, az energiatanúsítvány elkészítésében a MTESZ is segít– tudtuk meg Takács Zsuzsától, aki hozzátette: máris nagy az érdeklõ-dés a lehetõség iránt.

Az önkormányzat 300 ezer fo-rinttal támogatja a a Mûszaki és Ter-mészettudományi Egyesületek Szö-vetsége megyei szervezetét, amelyet a lakossági energiahatékonysági pá-lyázati tanácsadásra használnak fel.

Tata, Ady Endre út 1-3.Telefon: 06-34/586-910

2009. OKTÓBER 1. „a hír szent, a vélemény szabad” 13

SZÓRASZÓRA-bíróCivilek: a távoli parkolókat ingyért!

Népszavazást kezdeményez a Civil Összefogás Esztergom-ban. A népszavazással szeret-nék megelõzni a több száz éves hagyományokkal rendelkezõ Szent István Gimnázium ösz-szevonását egy szakközépis-kolával, illetve megszüntetni a belvárostól távol lévõ fizetõs parkolókat, ami az itt élõknek sok kényelmetlenséget okoz.

Sinkó Gyula: Szent István város-ában talán a gimnázium ügye el-viszi a városlakókat a szavazófül-kéig! Az már más kérdés, hogy mit lehet elérni ma Magyarországon egy népszavazással?

Schlett István: Ez már régen nem az iskoláról szól, bár látszat sze-rint egy kérlelhetetlenül emeszpés iskolavezetés és a szintén kérlelhe-tetlen fideszes városvezetés huza-kodik. Csemegefalat a politológia ínyenceinek! A kampányháború elõtt egy mellékhadszintéren „já-ratják be” a várható kampánytech-nikákat. A népszavazás eredmé-nye pro vagy kontra figyelmeztetõ prognózis lesz. Kóstolót kap Esz-tergom a kampánytavaszból!

Veizer Tamás: A Nagy Magyar Demokrácia egyik eszköze a nép-szavazás, ha már a különbözõ fó-rumokon (testületi üléseken) nem lehet dülõre jutni, a többség akara-tát érvényesíteni. De van-e, lesz-e foganatja e költséges mulatságnak? Vannak példák ugyebár...

Szocpol helyett hitelAz idén megszüntetett szocpol kiváltására kialakított új hi-telt október elsõ napjától lehet igénybe venni. A kereskedelmi bankok már felkészültek. A kamata és törlesztõrészlete ala-csonyabb lehet a devizaalapú konstrukciókénál, emellett ár-folyamkockázattal sem kell az ügyfélnek számolnia.

Sinkó Gyula: Normális az az em-ber, aki a hitelválság idején hitelt vesz fel? Kockázatmentes hitel, amikor az ország csõd(közel)ben van? Ugye ez nem komoly, csak viccelni tetszettek…

Schlett István: A hitel meg a segély valamikor ugyanaz: ha mondjuk házasságszédelgõ vagy, akkor csak kizsebeled a hiszékeny banyát, de ha hozományvadász, el is kell ven-ned! Elfogy a zsozsó, de megma-rad az anyó!!

Veizer Tamás: Nem is rossz ötlet. Adózzunk szépen mindenféle jog-címen (a száz forintnak több mint a fele így is az állam zsebében landol), aztán ha valamit akarunk, vegyünk fel hitelt. Szép kerek kölcsönökbõl mehetnek az anyák majd gyesre, gyedre, hitelbõl befekhetünk egy klassz vidéki kórházba (ha át nem küldenek még néhányba), és ha túléljük, törlesztgethetünk. De így legalább jut költségtérítésre, küld-hetünk szép fizetéseket a börtönbe – másoknak.

Börtönlakónak ne járjon a fi zetés

Törvényjavaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy börtönben ülõ polgármeste-rek ne kaphassanak fizetést közpénzbõl. Mint ismeretes, Hunvald György VII. kerüle-ti polgármester február 10-e, az elõzetes letartóztatása óta összesen 5.940.480 forintot kapott.

Sinkó Gyula: Egy úr a sitten is úr! Mindenesetre, ha a börtönben már semmit sem lopott, akkor jár neki a fizetése! Kínában kivégzik a kor-rupt hivatalnokokat, nem kéne a politikusainkat kiküldetni tanul-mányútra, ezekre a kivégzésekre? Persze csak nézõnek!

Schlett István: Hunwald Bubu a ma-gyar szorgalom, a legyûrhetetlen „méhecske-mentalitás” lábon járó mellszobra. Benn van a jerkliben, de nem csügged, gyûjt és kaszál! Állítólag pofátlan alakok azt köve-telik, hogy ne kapja meg, ami jár, pedig õ dolgozna, csak nem enge-dik (ki)! Ez úton jelentem, igényt tartok egy vaskos vezérigazgatói borítékra, én lennék vezérigazga-tó, csak nem engedik!

Veizer Tamás: Ennyi pénzbõl a bör-tönben is jó élete lehet, már biztos õ ott a „folyosóvezér”, és azon fá-radozik, hogy eladja a dutyit is jó pénzért. Azért ez is komoly mun-ka, gondoljunk bele! De ezek a da-gadó zsebû paraziták tehetnének már valamit a köz javáért is, lenyú-lások nélkül. Amíg szabadlábon vannak...

Itt az új Ptk.A fogantatástól a végrendeletig végigkíséri majd az emberek életét az új polgári törvény-könyv, amelyet hétfõn fogadott el a parlament. A legnagyobb újdonság a bejegyzett élettársi kapcsolat fogalmának beve-zetése, amit anyakönyvvezetõ elõtt köthet két nagykorú, akár azonos nemû ember. A bejegy-zett élettársakat a házastársak-kal szinte azonos jogok illetik meg, de nem viselhetik egy-más nevét, nem fogadhatják örökbe egymás gyermekeit, és nem vehetnek igénybe mes-terséges megtermékenyítést. A nagybácsi feleségül veheti az unokahugát.

Sinkó Gyula: Most majd nem lesz érdemes elválni a pénz miatt… és továbbra is úgy lesz, hogy: az én gyerekem, meg a te gyereked veri a mi gyerekünket!

Schlett István: Manapság már alkot-mányosan sem bizonyítható,hogy valaki fiú-e vagy lány. Mivel a her-mafroditák még nincsenek benne a Ptk.-ban, ezért még ebben van éca és pénz, amint az atlétikai vb-n is láthat-

tuk. Milyen buli, ha valaki egyszerre egyenáram-váltóáram!

Veizer Tamás: Sokfélék vagyunk, ha a vallást, a nyelveket, a bõrszínt, a nemi szokásokat és hajlamokat nézzük. A gondok mindig akkor kezdõdnek, ha az egyik a másik fölé akarja helyezni magát, vagy több jogot, elõnyt, eset-leg dominanciát akar kicsikarni ma-gának. A „normális” törvények célja a nagy közösségek és a kis közösségek (család) védelme, jövõjük biztosítása. Az eltérõ dolgok közé azért nem kéne egyenlõségjelet tenni, a devianciákat normává tenni. Egy interjú szerint 2050-re kis hazánkban kisebbségben lesznek a magyarok. Ezen a téren kel-lene valamit tenni Ptk.-újdonságok meg hitelre felvehetõ szocpol helyett. Majd ha utolértük Amerikát...

Hétszer gyakoribbÓránként 7-8 ember hal meg Magyarországon szív- és ér-rendszeri betegségben. Bár a korszerû kezelésekkel már egyre több embert meg tudnak menteni, a betegség elõfordulá-sa nálunk még mindig nagyon magas, hétszer gyakoribb, mint például Franciaországban.

Veizer Tamás: ...tudNÁnak megmente-ni, ha a beteg esetleg eljutna kórházba. A napi 14-16 órás hajsza, a drága jó fõnök/megbízó... talán még bevállal-ható, de a kiszolgáltatottság, a bizony-talanság, az állandó pénzzavar azért megteszi a magáét. A dokim mindig óv a stressztõl, de én nem vagyok az öreg-apám, aki 91 évesen költözött az örök vadászmezõkre – nagy nyugalommal.

FÖLD

ES V

ILM

OS K

ARI

KATÚ

RÁJA

Elégedett rabElégedett rab

– ÖRÜLÖK FÕTÖRZS, HOGY EBBEN A SZÍNBEN ÉS CSÍKOZÁSSAL SIKERÜLT EGY VALÓDI HUGO BOSS ÖLTÖNYT BESZEREZNI!

2009. OKTÓBER 1.rejtvény – programajánló14

DUNÁNTÚLI KRÓNIKA – Kiadó: VS Média Lapkiadó Kft., 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Felelõs kiadó: a kiadó ügyvezetõje. Fõ-szerkesztõ: Veizer Tamás. Telefon/fax: 34/511-245. Mobil: 30/37-37-038; 30/69-29-469. E-mail: info@pontmagazin.hu. Nyomdai elõ-készítés: Márk Info Bt. Szerkesztõség: 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Tel.: 34/511-245; Hirdetésfelvétel: FORTUNA JEGYIRODA,

30/985-2849; 2800 Tatabánya, Kodály tér 8.; E-mail: fortunajegyiroda@gmail.com. Web: www.fortunajegyiroda.hu Hirdetés: 30/37-37-038; 30/91-62-639. A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk. A kiadó kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza. Nyomda: Garmond Press Kft., 5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 18. ISSN 2060-5609

Szókeresõ rejtvény

Színházjegyek, fesztiválbelépõk...Színházjegyek, fesztiválbelépõk...FORTUNA Jegyiroda – Tatabánya, Kodály tér 8.FORTUNA Jegyiroda – Tatabánya, Kodály tér 8.

30/985-2849, www.fortunajegyiroda.hu30/985-2849, www.fortunajegyiroda.hu

A felsorolt szavak nyolc irányban találhatók meg az ábrában. A megfejtést a kimaradt betûkbõl lehet összeolvasni. A megfejtés a következõ vicc csattanója:

Két barát találkozik és meghívja az egyik a másikat a laká-sára.– Elmesélem most röviden, hogy kell hozzánk, eljönni és légy szíves gyere el hozzánk!– Jól van, és mit csináljak, ha odaérek? – kérdi a másik– Kopogj és nyisd ki az ajtót a könyököddel!– Na jó de miért pont a könyökömmel?– Csak nem gondolod, hogy ………….-ezel!

Három betûs szavak: TIZ, TIZ.Négy betûs szavak: ALAP, ÁRAD, ÉLES, MULT, OVIS, SÜTI, SZÁM, VELÕ, ZSIR.Öt betûs szavak: APACS, DOBOZ, LATOR, LELET, NORBI, ROLÁD, ZAMAT.Hatbetûs szavak: ALADÁR, CSÍPÕS, KAPÁLO, MÁZSÁL, SÖR-HAS.Hét betûs szavak: ASZTALI, BALATON, SALAMON.

A megfejtéseket október 11-éig kérjük beküldeni a Dunántúli Krónika szerkesztõségének címére: 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25.

A szeptemberi szám megfejtése: „Vadász”. A könyvesutalványt ez al-kalommal a tatabányai Erdõs Antalnénak küldjük. Gratulálunk!

„Katonák Tatán”–filmvetítésselTATA A HM Rekreációs és Kul-turális Kft. Tatai Intézménye – a helyõrségi klub – szervezé-sében 28-án, hétfõn nyílt meg a Tata 140 éves katonaváros címû kiállítás.

A kiállítás alapjául Tata katonái címû, 2001-ben megjelent könyv szolgál, amely 1869-1999-ig dol-gozza fel a város katonai múltját – mondja a fõszervezõ, Lázár Ivetta (képünkön).

– A kiállítás anyiban gazdagabb, hogy az utóbbi tíz év történéseit, dokumentumait is bemutatja.

A válogatásban, anyaggyûjtésben segítettek a könyv még elõ szerzõi – Bártfai Ilona, Homor György és a lektor, Bielik János, valamint a civil szervezetek, magángyûjtõk – köztük Laborcz György Péter, Sári László. Sok adattal és anyaggal szol-gáltak a korábbi és jelenlegi helyõr-ségparancsnokok is.

Az egy hónapig látható kiállítást múzeumpedagógiai foglalkozások-kal, füzettel, elõadásokkal egészítik ki. Tatai katonai életérõl három do-kumentumfilm is készült, ezeket is levetítik majd és bemutatják azokat a fotókat, amelyeket már nem fértek el a földszinti kiállítótermekben.

Az elõadásokat keddenként tart-ják majd, ezekre várják az érdekélõ-dõket, elsõsorban az iskolásokat.

Kronológiai sorrendben, korsza-konként mutatja be a tárlat a kora-beli egyenruhákat, fegyverzetet, do-kumentumokat. A kiegészító tablók bemutatják a Tatán szolgáló katonai alakulatokat, valamint az emlékhe-lyeket is. ER

A J Á N L Ó

(péntekenként 18.00-20.00 között)október 9.október 9.

Eötvös József GimnáziumTata, Tanoda tér 5.

Állatok VilágnapjaTATABÁNYA Az Állatok Világnap-ja alkalmából a Tatabányai Állat-védelmi Õrszolgálat egésznapos programokkal várja az állattartókat és állatbarátokat a Csónakázó-tónál október 3-án, szombaton 9 órától. A gazdák házi kedvenceikkel a város-házától a Csónakázó-tóig sétálnak, ahol lesz kutyás- és katasztrófa-védelmi bemutató, keverékkutya szépségverseny játékos vetélkedõ, tanácsadás, a gyerekeknek pedig lovaglás, rajzpályázat. A színpadon ismert elõadók lépnek fel.

Az állatok világnapját 1931 óta ünneplik Assisi Szent Ferenc halálá-nak évfordulója alkalmából.

2009. OKTÓBER 1. programajánló 15

apró INGATLAN

092401 Kertváros-Nyúldombon 540 nm területen hétvégi ház (bútorzott) bérleti joga átadó. Víz, villany van, Gyümölcsös; 15 db termõ fa, 200 nm szõlõ. Gazdasági épület, kerti szerszámok, pince, fóliasátor. Tele-fon: 34/311-075

SZOLGÁLTATÁS092001 REDÕNYJAVÍTÁS gyors, pon-

tos, megbízható, vidéken is. Telefon: 70/3161-767, 34/312-980

09202 REDÕNY, reluxa, szúnyogháló, mûanyag nyílászáró kedvezmény-nyel. Telefon: 06-70/3161-767, 06-34/312-980.

kiállítás zene elõadás irodalomKiállítás

ESZTERGOM – október 1., csütörtök 17.00 Egy nõ és öt férfi – öt festõ és egy szob-rász címû kiálítás az Aquaszigetwen, a Fürdõ Galériában. A KEM Szabadmû-velõdési Társaság, a Nyitra Megyei Ön-kormányzat és a Nyitra Megyei Mûvelõ-dési Kötpont szervezésében. Megnyitja Récka Adrianna.

TATA – október 1., csütörtök 16.00 A Szép-korúak, jó „képûek” – kiállítás a mûvelõ-dési központban. Megnyitja Márkusné Sinkó Ildikó könyvtárigazgató.

TATABÁNYA – október 5., hétfõ 16.45 Félfal-galéria a József Attila Megyei Könyv-tárban: bemutatkozik Szalkai Károly grafikus.

RÉVKOMÁROM – október 3-áig látható Szlovákia szépségei címmel Vladimír Bárta fotómûvész jubileumi kiállítása. Duna Menti Múzeum, Zichy palota.

TATABÁNYA – október 9., péntek 17.00 In memoriam Csontváry Kosztka Tivadar – „A napút festõje”. Orszá-gos kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar emlé-kére a Kortárs Galériá-ban. Megnyitja Angyal Mária mûvészettörté-nész, vendég P. Szabó Ferenc teológus, író.

ESZTERGOM – kiállítás Balassa Bálint emlé-kére a Sugár Galériában (Balassa Bálint Általános Iskola)

TATABÁNYA – Varga Virág mûvei láthatóak a József Attila megyei Könyvtár Félfal Galériájában oktróber végéig.

RÉVKOMÁROM – október 16. 17.00 A menny kapuja címmel Lisztes László fo-tográfus szakrális tematikát feldolgozó fotókiállítása a XVIII. Harmonias Sacra Danubiana 2009 rendezvényhez és az 5. Dunamenti Fotográfiai Õszhöz kap-csolódva. A CSEMADOK székház.

TATABÁNYA – Krajcsirovits Henrik festõ-mûvész emlékkiállítása a Tatabánya Múzeum – Bányászati és Ipari Skanzen fõépületében. A szakestélyteremben Tatabánya anno – képeslapkiállítás. A kasházban Szamódy Zsolt, Tatai Tibor és Tarjáni Antal fotókiálítása.

TATA – Rochlitz György tatabányai festõmû-vész akvarelljeibõl válogatott kiállítás a tatai várban.

Egyéb rendezvényekSZÉKESFEHÉRVÁR – „A sárkány bukása”

címmel versmondó versenyt rendeznek a cigány fiatalok számára a Szent István Mûvelõdési Házban december 5-én. A versenyre általános és középiskolás fiatalok jelentkezhetnek szeptember 30-áig Komárom-Esztergom, Fejér és Tolna megyébõl egy cigány költõ, egy szabadon választott, a versenyzõ me-gyéjében élõ kortárs költõ versével. Nevezés a székesfehérvári Szent István Mûvelõdési Házban (Jakubek Tiborné, 8000 Székesfehérvár, Liszt Ferenc u. 1,. e-mail: sztistvanmuvhaz@citromail.hu vagy boboryz@freemail.hu).

ESZTERGOM – október 10. 10.00-14.00 Nagy Rajzolás a Duna Múzeumban. A múzeum kiállítása és vízrõl szóló me-sék nyújtanak inspirációt a különbözõ technikával készülõ mûalkotásokhoz. A rajzolás és festés mellett nagyobb kö-vekbõl szobrot, kavicsból és csigákból mozaikot is lehet készíteni. Óriástáb-

lánkon mindenki gazdagíthatja a Duna élõvilágát egy-egy általa megrajzolt-ki-festett növénnyel vagy állattal.

TATABÁNYA – október 16., péntek 9.00 XXIII. Komárom-Esztergom megyei õszi vers- és prózamondó verseny általános iskolás korúak részére – elõdöntõ A Közmûvelõdés Házában. Nevezési ha-táridõ: október 7.

ESZTERGOM – október 17. 10.00-16.00 Hullámzó mûvészetek. A képzõmûvé-szetek, kézmûves tevékenységek, iro-dalom és zene hullámait terelik közös mederbe a Duna Múzeumban. Külön-bözõ technikákkal készülhetnek vizes alkotások, miközben vizes meséket, történeteket hallgathatnak a látogatók.

ESZTERGOM – október 17. 10.00 Vizek út-ján Esztergomban. A csoportok, csalá-dok egy túralap segítségével fedezhetik fel a város vízzel kapcsolatos látni-valóit, érdekességeit. A helyszíneken feladatok várják õket. A fõdíj sorsolása 15 órakor. Partnerek: Balassa Múzeum, Esztergomi Környezetkultúra Egyesü-let, Keresztény Múzeum.

ElőadásokTATA – szeptember 30., szerda 17.00 Elõ-

adás Hamary Dániel orvos irodalmi munkásságáról. Elõadó: Mohos Márta ny. muzeológus, Orvostörténeti Mú-zeum és Könyvtár. Közremûködik: Petrozsényi Eszter színész, könyvtáros. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár.

TATA – október 1., csütörtök 17.00 Gyûjteményes kertek, arboré-tumok Magyar-országon. Elõ-adó: Sylvester Edina tájépí-tész. Helyõrségi Klub.

TATA – október 8., csütörtök 17.00 M a r a t h ó n : Athén és a Per-zsa Birodalom között (ie. 490), Farkas Endre elõadása. helyõrségi klub

ESZTERGOM – október 20., kedd 17.00 Könyvtári beszélgetések. Vendég: dr. Czeizel Endre. Városi könyvtár.

KoncertTATA – október 1., csütörtök 9.00 és 10.30

Hangarzenál ifjúsági hangversenysoro-zat elsõ elõadása Európai táncok cím-mel. Helyõrségi Klub.

TATA – október 12., hétfõ „Népek zenéje” Szerb, horvát, bunyevác, bolgár népze-nei motívumok, dallamok a Söndörgõ Együttes elõadásában. Mûvészeti veze-tõ: Eredics Áron.

ESZTERGOM – október 17. 15.00 a Malom Mûvészeti Mûhely zenés irodalmi mû-sora a Duna Múzeumban.

IrodalomTATABÁNYA – október 5., hétfõ 17.00 Árny

az árnyban… Versszínház Radnóti Mik-lósról, verseivel. Turek Miklós színmû-vész elõadása a József Attila Megyei Könyvtárban.

ESZTERGOM – október 8., csütörtök 17.00 Dr. Szállásy Árpád orvostörténész mutat-ja be új kötetét a városi könyvtárban.

Rotary Club: évfordulót ünnepeltekÚJ PROGRAMOK A mottó a régi: „Tegyünk jót a világban”TATABÁNYA/TATA Az elsõ Rotary Clubot 1905-ben, Chica-góban alapították, ma már több mint 160 országban, több mint 32000 Rotary Club mûködik. A svájci székhelyû szervezet fõ célja változatlan: segítségnyúj-tás a mindennapi életben.

A mozgalom legnagyobb projektje a Polio Plus 1986-2005, melynek célja a gyermekbénulás megszüntetése volt a földön. Míg 1988-ban 125 országban 350 ezer esetet regisztráltak, a betegség mára gyakorlatilag megszûnt: csupán néhány ázsiai országban találtak most újabb eseteket. A Rotary költségvetése adományokból áll össze.

A tatabányai klub 1998-ban alakult, a Rotary Mikulás megszervezése volt az elsõ önálló projekt, amelyben a civil, az üzleti és az önkormányzati szféra mû-ködött együtt – mondja Varga László, a Rotary új elnöke annak kapcsán, hogy a napokban ünnepelték a tatabányai klub megalakulásának évfordulóját.

Az összejövetelen a korábbi (az éven-ként „rotáló”) elnök, Martin Mihály ér-tékelte a júliustól júliusig tartó Rotary-évet, majd az új elnökként vázolta fel az idei teendõket, vállalásokat. Az elnökség úgy döntött, hogy a nehézségekre való tekintettel annyit vállalnak, amennyit a vállalkozásokat is sújtó nehézségek, az adományzások kedv megtorpanása mi-att teljesíteni is tudnak.

A mikulásünnepségek, a csereprogra-mok – a közelmúltban kanadaiak jártak Tatabányán –, és a szociális beruházások mellett – ingyenes fogorvosi rendelõt alakítottak ki más országokban mûködõ Rotary Clubok segítségével Óvárosban –, a jövõben a hangsúlyt többek között az újkeletû Kutató Diák Program támo-gatására helyezik.

Az országban immár több mint negy-ven Rotary Club mûködik, így lehetõvé vált, hogy önálló kormányzóságként mû-ködjenek a hazai szervezetek (korábban az ausztriai kormányzósághoz tartoztak a magyar klubok), és a hazai kormány-zó a szentendrei skanzen fõigazgatója. A szervezet mottója azonban nem válto-zott: „Tegyünk jót a világban.”

2009. OKTÓBER 1.hirdetés16

Szalagavatóra keringõruhák óriási választékban(már 5000 forinttól) kölcsönözhetõk.

Csoportos kedvezmények!----------------------------------------------------------------------------------------------2000 Ft kedvezményre jogosító kupon, mely felhasználható táncruha

kölcsönzésére október 31-éig történõ foglalás esetén.

Éva Esküvői Ruhaszalon

Tatabánya, Bajcsy-Zs. u. 4. (az új üzletházban

a bánhidai katolikus templomnál)

Telefon: 34-786-047 Mobil: 20-245-5691

http://evaszalon.uw.hu