III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után
description
Transcript of III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után
![Page 1: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/1.jpg)
III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után
Regionális eltérések a felszíni és felszínalatti vízkészletekben
Schweitzer Ferenc
![Page 2: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/2.jpg)
Vízkészletnek a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizeket tekintjük.
Felszíni vizek:
• Állóvizek: természetes tavak, holtágak, vízállásos területek, mesterséges tavak, tározók, bányatavak
• Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások, időszakos vízfolyások • Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb.
Felszín alatti vizek • Talajvíz• Parti szűrésű vizek• Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz)• Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz)
![Page 3: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/3.jpg)
A Kárpát-medence vízborította és vízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt
(Vízrajzi Intézet, 1938)
![Page 4: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/4.jpg)
Az 1997. évi és az 1956-1960 közötti időszak átlagos talajvízállásának különbsége(A VITUKI adatai alapján KERESZTESI Z. 2002, MTA FKI)
![Page 5: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/5.jpg)
Felszínalatti vízkészletek, réteg és karsztvizek(Vízgazdálkodási Intézet, 1984)
![Page 6: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/6.jpg)
Az alföldi artézi vizeket tartalmazó földtani üledékek rétegtani helyzete és a 100 m3/napnál nagyobb rétegvíz
bázisok
Liebe P., VITUKI, 2000
![Page 7: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/7.jpg)
A vizsgált településeken mért legnagyobb arzéntartalom és az 50 m-nél vastagabb negyedidőszaki üledékek elterjedése
(CSALAGOVITS I. – HORVÁTH I.1996)
Az egészségügyi határérték az ivóvízre1981-2001: 50 μg/l (600 ezer embert érintett)
2001-től: 10 μg/l (1 milló embert érint)Európai Unió Világ Egészségügyi Szervezet előírásának
megfelelően
![Page 8: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/8.jpg)
A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztározójának eredeti állapotára vonatkozó karsztvízszint térképe
(ALFÖLDI L. - KAPOLYI L. 2007)
![Page 9: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/9.jpg)
Karsztvízszint változása a Dunántúli-középhegységben(SZILÁGYI G. 2002)
A felszín alatti víztermelés 1981 és 1995 között
(VITUKI)
![Page 10: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/10.jpg)
Felszínalatti vízkészletek és készletváltozásai
Vízgazdálkodási keretterv 1965
parti szűrésű víz ~ 6590 ezer m3/naptalajvíz ~ 3520 ezer m3/naprétegvíz ~ 6820 ezer m3/napkarsztvíz ~ 980 ezer m3/napösszesen ~ 17,9 millió m3/nap
Vízgazdálkodási keretterv 1984
parti szűrésű víz ~ 7500 ezer m3/nap rétegvíz ~ 6360 ezer m3/napkarsztvíz ~ 1098 ezer m3/napösszesen ~ 15 millió m3/nap
Somlyódy L. 2000
parti szűrésű víz ~ 5000 ezer m3/naptalajvíz és rétegvíz ~ 3836 ezer m3/napkarsztvíz ~ 822 ezer m3/napösszesen ~ 9,7 millió m3/nap
Simonffy z. 2000
parti szűrésű víz ~ 4973 ezer m3/naptalajvíz és rétegvíz ~ 3849 ezer m3/napkarsztvíz ~ 685 ezer m3/napösszesen ~ 9,5 millió m3/nap
![Page 11: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/11.jpg)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
![Page 12: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/12.jpg)
Az ajkai vörösiszap-tározók környezetének geomorfológiai térképe(Balogh J., Juhász Á., Schweitzer F., Szeberényi J., Viczián I. 2010)
Jelmagyarázat: I.=Komplex formák, II.=Geomorfológiai szintek, III.=Völgyek, IV.= Lejtők, V.=Vizek, VI.= Antropogén formák, 1= Tetőfelszín 300-350 tszfm., 2= Tetőfelszín 350 tszfm. felett, 3= Lejtőpihenő, 4= Köztes helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 5= Alacsony helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 6= Nyereg, 7= 180-220 tszfm., 8= 220-240 tszfm., 9= 240-270 tszfm., 10= Eróziós völgy, 11= Eróziós-Deráziós völgy, 12= Deráziós völgy, 13= Deráziós fülke, 14= Vízmosás, szurdokvölgy, 15= Lejtők általában, 16= Tó, 17= Patak, belvízelvezető csatorna, 18= Belvizes terület, 19= Forrás, 20= A patakelterelés lehetséges nyomvonala, 21= A Torna-patak víztelenített medre 22= Iszap-tározó kazetták, 23= Település, 24= Vasútvonal, 25= Tervezett vízépítési műtárgy, Torna-patak átvezetésének lehetséges nyomvonala.
![Page 13: III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után](https://reader036.fdocument.pub/reader036/viewer/2022062804/56814ab3550346895db7c6f7/html5/thumbnails/13.jpg)
Javaslat a Torna-patak vízmegosztására és a Lőrintei-tározó vízszint szabályozására
Javaslat a Torna-patak medrének áthelyezésére a Széles-víz és a Csigere-patak nyomvonalában