Iia Normák 2013_hu

29
A BELSŐ ELLENŐRZÉS SZAKMAI GYAKORLATÁNAK NEMZETKÖZI NORMÁI (NORMÁK) Bevezetés a Nemzetközi Normákhoz A belső ellenőrzési tevékenységet eltérő jogi és kulturális környezetben végzik különböző célú, méretű, összetettségű és szerkezetű szervezetekben a szervezeten belüli vagy külső személyek. Minthogy az eltérések az adott környezetben hatással lehetnek a belső ellenőrzési gyakorlatra, alapvetően fontos, hogy a belső ellenőrök és a belső ellenőrzési tevékenység feladatai összhangban legyenek a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáival (a Normákkal). Ha a belső ellenőröket vagy a belső ellenőrzési tevékenységet törvény vagy jogszabály akadályozza a Normák bizonyos részeinek betartásában, a Normák többi részeit követni kell, és mindezt megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. Ha a Normákat egyéb hivatalos szervek által kiadott normákkal együtt alkalmazzák, akkor a vizsgálattal kapcsolatos kommunikációban megfelelő módon utalni kell az egyéb normák alkalmazására. Ha eltérés van a Normák és az egyéb szervek által kiadott normák között, akkor a belső ellenőröknek és a belső ellenőrzési tevékenységnek a Normákhoz kell igazodni, de igazodhatnak az egyéb normákhoz, ha azok szigorúbbak. A Normák célja: 1. Meghatározzák azokat az alapelveket, amelyek a belső ellenőrzés gyakorlatát jellemzik. 2. Keretet biztosítanak a sokrétű, értékteremtő belső ellenőrzési tevékenység végrehajtásához és előmozdításához. 3. Alapot teremtenek a belső ellenőrzés teljesítményének értékeléséhez. 4. Segítik a szervezeti folyamatok és a működés színvonalának javítását. A Normák alapelvekre épülő, kötelező elvárások, amelyek a következőkből állnak: A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatára és a teljesítmény hatékonyságának értékelésére vonatkozó alapkövetelmények 1

description

belső ellenőri normák

Transcript of Iia Normák 2013_hu

IIA Normk 2013 - jellt

A BELS ELLENRZS SZAKMAI GYAKORLATNAK NEMZETKZI NORMI (NORMK)Bevezets a Nemzetkzi NormkhozA bels ellenrzsi tevkenysget eltr jogi s kulturlis krnyezetben vgzik klnbz cl, mret, sszetettsg s szerkezet szervezetekben a szervezeten belli vagy kls szemlyek. Minthogy az eltrsek az adott krnyezetben hatssal lehetnek a bels ellenrzsi gyakorlatra, alapveten fontos, hogy a bels ellenrk s a bels ellenrzsi tevkenysg feladatai sszhangban legyenek a Bels Ellenrzs Szakmai Gyakorlatnak Nemzetkzi Normival (a Normkkal).Ha a bels ellenrket vagy a bels ellenrzsi tevkenysget trvny vagy jogszably akadlyozza a Normk bizonyos rszeinek betartsban, a Normk tbbi rszeit kvetni kell, s mindezt megfelel mdon nyilvnossgra kell hozni.

Ha a Normkat egyb hivatalos szervek ltal kiadott normkkal egytt alkalmazzk, akkor a vizsglattal kapcsolatos kommunikciban megfelel mdon utalni kell az egyb normk alkalmazsra. Ha eltrs van a Normk s az egyb szervek ltal kiadott normk kztt, akkor a bels ellenrknek s a bels ellenrzsi tevkenysgnek a Normkhoz kell igazodni, de igazodhatnak az egyb normkhoz, ha azok szigorbbak.

A Normk clja:

1. Meghatrozzk azokat az alapelveket, amelyek a bels ellenrzs gyakorlatt jellemzik.

2. Keretet biztostanak a sokrt, rtkteremt bels ellenrzsi tevkenysg vgrehajtshoz s elmozdtshoz.

3. Alapot teremtenek a bels ellenrzs teljestmnynek rtkelshez.

4. Segtik a szervezeti folyamatok s a mkds sznvonalnak javtst.

A Normk alapelvekre pl, ktelez elvrsok, amelyek a kvetkezkbl llnak:

A bels ellenrzs szakmai gyakorlatra s a teljestmny hatkonysgnak rtkelsre vonatkoz alapkvetelmnyek meghatrozsai, amelyek nemzetkzileg alkalmazandk szervezeti s egyni szinten egyarnt.

A meghatrozsokban szerepl szakkifejezsek s fogalmak magyarzata.

A Normk a Fogalomjegyzkben definilt specilis szakkifejezseket alkalmazzk. A Normkban a kell (must) sz alkalmazsa felttel nlkli kvetelmnyt jelent, mg az ajnlott, clszer, elvrhat (should) kifejezsek utalnak azokra az esetekre, amikor alkalmazsuktl az adott krlmnyek szakmai megtlse alapjn el lehet trni.

A Normk megrtshez s helyes alkalmazshoz szksges megismerni a meghatrozsokat s azok magyarzatt, valamint a Fogalomjegyzkben megadott konkrt jelentsket.

A Normk Alapvet Normkbl, Vgrehajtsi Normkbl s Megvalstsi Normkbl llnak. Az Alapvet Normk a bels ellenrzsi tevkenysget vgz szervezetek s szakemberek jellemzit mutatjk be. A Vgrehajtsi Normk a bels ellenrzsi tevkenysg sajtossgait rjk le, s minsgi kritriumokat adnak meg, amelyek alapjn e szolgltatsok teljestmnye rtkelhet. Az Alapvet Normkat s a Vgrehajtsi Normkat minden bels ellenrzsi szolgltatsra alkalmazzk. A Megvalstsi Normk kiterjednek mind az Alapvet Normkra, mind pedig a Vgrehajtsi Normkra, kvetelmnyei a bizonyossgot ad tevkenysgre (A), illetve a tancsadi funkcira (C) vonatkoznak.

A bizonyossgot ad szolgltatsok sorn a bels ellenrk objektven rtkelik a tnyeket, s ennek alapjn fggetlen vlemnyt formlnak vagy kvetkeztetseket vonnak le egy szervezetre, mveletre, funkcira, folyamatra, rendszerre, illetve az ellenrzs egyb trgyra vonatkozan. A vizsglat jellegt s hatkrt a bels ellenr hatrozza meg. A bizonyossgot ad szolgltatsoknak ltalban hrom szereplje van: (1) a szervezetben, mveletben, funkciban, folyamatban, rendszerben vagy a vizsglat egyb trgyban kzvetlenl rintett szemly vagy csoport a folyamatgazda, (2) az rtkelst vgz szemly vagy csoport a bels ellenr, s (3) az rtkelst felhasznl szemly vagy csoport a felhasznl.

A tancsadi szolgltats jellegt tekintve konzultcis tevkenysg, amelyet ltalban a megbz konkrt felkrse alapjn nyjtanak. A tancsadi feladat jellege s hatkre a megbzval trtn megllapods eredmnye. A tancsadi szolgltatsoknak ltalban kt szereplje van: (1) a tancsad szemly vagy csoport a bels ellenr, s (2) a tancsot kr s fogad szemly vagy csoport a megbz. A tancsadi szolgltatsok sorn a bels ellenrnek meg kell riznie trgyilagossgt, s nem vllalhat t vezeti felelssget.

A Normk minden bels ellenrre s bels ellenrzsi tevkenysgre vonatkoznak. Minden bels ellenr felels azrt, hogy megfeleljen az objektivitsra, szakrtelemre s elvrhat szakmai gondossgra, valamint a munkakri feladataira s teljestmnyre vonatkoz Normknak. A bels ellenrzsi szervezet vezetje felels a Normk ltalnos betartsrt.

A Normk fellvizsglata s fejlesztse folyamatos munka. A Nemzetkzi Bels Ellenrzsi Normabizottsg a Normk kiadsa eltt szleskr konzultcis s egyeztet tevkenysget vgez. Ez magban foglalja a nyilvnossgra hozott szvegtervezet nemzetkzi szint nyilvnos vlemnyeztetst is. A szvegtervezet megtallhat az IIA internetes honlapjn s megkldsre kerl az sszes IIA tagszervezetnek.

A Normkra vonatkoz javaslatokat s szrevteleket a kvetkez cmre lehet kldeni:

The Institute of Internal AuditorsStandards and Guidance247 Maitland AvenueAltamonte Springs, FL 32701-4201, USA

E-mail: [email protected] Web: www.globaliia.org A BELS ELLENRZS SZAKMAI GYAKORLATNAK NEMZETKZI NORMI (NORMK)

ALAPVET NORMK

1000 Cl, hatskr s feladatA bels ellenrzsi tevkenysg cljt, hatskrt s feladatt a Bels Ellenrzs Defincijval, az Etikai Kdexszel s a Normkkal sszhangban lv bels ellenrzsi alapszablyban kell hivatalosan meghatrozni. A bels ellenrzsi vezetnek idnknt fell kell vizsglnia az alapszablyt, s jvhagysra a felsvezets, illetve a vezet testlet el kell terjesztenie. Magyarzat:

A bels ellenrzsi alapszably olyan hivatalos dokumentum, amely meghatrozza a bels ellenrzsi tevkenysg cljt, hatskrt s feladatt. A bels ellenrzsi alapszably megadja a bels ellenrzs helyt a szervezeten bell, belertve a bels ellenrzsi vezet fggelmi/felettes-szakmai kapcsolatnak lerst a vezet testlettel; hozzfrst biztost a vizsglati feladatok elvgzshez szksges adatokhoz, szemlyekhez s fizikai eszkzkhz; meghatrozza a bels ellenrzsi tevkenysgek hatkrt. A bels ellenrzsi alapszably vgleges jvhagysa a vezet testlet feladata.1000.A1 A szervezet szmra nyjtott bizonyossgot ad szolgltatsok jellegt a bels ellenrzsi alapszablyban kell meghatrozni. Ha ezeket a szolgltatsokat szervezeten kvli felek szmra nyjtjk, akkor ennek a jellegt is rgzteni kell a bels ellenrzsi alapszablyban.

1000.C1 A tancsadi szolgltatsok jellegt a bels ellenrzsi alapszablyban kell meghatrozni.

1010 A Bels Ellenrzs Defincijnak, Etikai Kdexnek s Norminak elfogadsa a Bels Ellenrzsi AlapszablybanA bels ellenrzsi alapszablyban el kell ismerni Bels Ellenrzsi Definci, az Etikai Kdex s a Normk ktelez jellegt. A bels ellenrzs vezetje szmra ajnlott, hogy a Bels Ellenrzsi Defincit, az Etikai Kdexet s a Normkat megtrgyalja a fels vezetssel s a vezet testlettel. 1100 Fggetlensg s trgyilagossgA bels ellenrzsi tevkenysgnek fggetlennek kell lennie, s a bels ellenrknek trgyilagosan kell vgeznik munkjukat.

Magyarzat:

A fggetlensg azt jelenti, hogy nem ll fenn semmi olyan felttel, ami veszlyeztetn a bels ellenrzst abban, hogy bels ellenrzssel kapcsolatos feladatait elfogulatlanul hajtsa vgre. A bels ellenrzsi tevkenysg hatkony vgrehajtshoz szksges fggetlensgi szint biztostsa rdekben a bels ellenrzsi vezetnek kzvetlen s korltlan hozzfrse van a fels vezetshez s a vezet testlethez. Ezt ketts jelentstteli viszony kialaktsval lehet elrni. A fggetlensget fenyeget jelensgeket az egyni ellenrk szintjn, a vizsglati megbzs, az egsz funkci s a szervezet szintjein egyarnt kezelni kell.Az objektivits olyan elfogulatlan elvi hozzlls, amely a bels ellenrk szmra lehetv teszi, hogy higgyenek munkjuk eredmnyben, s ne tegyenek semmilyen minsgi kompromisszumot. Az objektivits megkveteli, hogy a bels ellenrk semmilyen egyb szempontnak ne vessk al a vizsglatra vonatkoz megtlsket. A trgyilagossgot fenyeget jelensgeket az egyni ellenrk szintjn, a vizsglati megbzs, az egsz funkci s a szervezet szintjein egyarnt kezelni kell.1110 Szervezeti fggetlensg

A bels ellenrzs vezetjnek olyan szinten kell lennie a szervezeti hierarchiban, ami lehetv teszi, hogy a bels ellenrzs teljestse feladatait. A bels ellenrzsi vezetnek legalbb vente egyszer meg kell erstenie a vezet testlet fel a bels ellenrzsi tevkenysg szervezeti fggetlensgt.Magyarzat:

A szervezeti fggetlensg gyakorlatilag gy valsul meg, hogy a bels ellenrzsi vezet funkcionlisan a vezet testletnek tartozik beszmolssal. Ez magban foglalja, hogy a vezet testlet: hagyja jv a bels ellenrzs alapszablyt;

hagyja jv a bels ellenrzs kockzatalap audit tervt;

hagyja jv a bels ellenrzs kltsgvetst s erforrstervt;

tjkoztatst kap a bels ellenrzsi vezettl a bels ellenrzsi szervezet tevkenysgrl sszevetve annak tervvel , valamint egyb gyekrl;

jvhagyja a bels ellenrzsi vezet kinevezsre vagy elmozdtsra vonatkoz dntseket; hagyja jv a bels ellenrzsi vezet javadalmazst; tovbb beszmoltatja a menedzsmentet s a bels ellenrzsi vezett a hatskrk s erforrsok korltainak meghatrozsa rdekben.

1110.A1 A bels ellenrzst semmilyen befolysols nem rheti a vizsglat hatkrnek meghatrozsa, a munka elvgzse s az eredmnyek kommuniklsa sorn.

1111 Kzvetlen kapcsolat a vezet testlettelA bels ellenrzsi vezetnek kzvetlenl a vezet testlettel kell kommuniklnia s klcsns kapcsolatot tartania.

1120 Egyni trgyilagossgA bels ellenrknek prtatlannak, trgyilagosnak kell lennik, s kerlnik kell brmilyen sszefrhetetlensget.

Magyarzat:

Az sszefrhetetlensg olyan helyzet, amelyben egy bizalmi pozciban lv bels ellenrnek a munkjval konkurl szakmai vagy szemlyes rdekei vannak, s ezek az rdekek megnehezthetik feladatai prtatlan vgrehajtst. Az sszefrhetetlensg akkor is ltezhet, ha egybknt nem eredmnyez etiktlan vagy szablyellenes esemnyt. Az sszefrhetetlensg olyan helytelen ltszatot kelthet, amely csorbtja a bels ellenrbe, a bels ellenrzsi tevkenysgbe s a szakmba vetett bizalmat. Az sszefrhetetlensg akadlyozhatja az egynt munkjnak s feladatainak trgyilagos vgrehajtsban.1130 A fggetlensg vagy a trgyilagossg csorbulsaA fggetlensg vagy a trgyilagossg tnyleges vagy ltszlagos csorbulsa esetn a rszletes krlmnyeket az rintett felek tudomsra kell hozni. A kzls jellege a konkrt helyzettl fgg.

Magyarzat:

A szervezeti fggetlensg s az egyni objektivits csorbulsa magban foglalhatja a kvetkez tnyezket, de nem korltozdik ezekre: szemlyes sszefrhetetlensg, a hatkr korltozsa, az adatokhoz, szemlyekhez s eszkzkhz val hozzfrs beszklse, a forrsok pl. a finanszrozs korltozsa.

A fggetlensg vagy a trgyilagossg csorbulsra vonatkoz rszletekrl rtestend felek meghatrozsa a bels ellenrzsi tevkenysg irnyban fennll elvrsoktl, a bels ellenrzs vezetjnek a fels vezetshez s a vezet testlethez fzd, a bels ellenrzsi alapszablyban lert viszonytl, tovbb a helyzet konkrt jellegtl fgg.1130.A1 A bels ellenrknek tartzkodniuk kell olyan konkrt folyamatok rtkelstl, amelyekben korbban felels szerepk volt. A trgyilagossg csorbulsa felttelezhet, ha a bels ellenr olyan tevkenysget ellenriz, amelyben felels szerepe volt a megelz v sorn.

1130.A2 A bels ellenrzs vezetjnek felelssgi krbe tartoz funkcikra vonatkoz vizsglati megbzsokat a bels ellenrzsi tevkenysgen kvl ll flnek kell felgyelnie.

1130.C1 A bels ellenrk vgezhetnek tancsadi szolgltatsokat olyan folyamatokban, ahol korbban felels szerepk volt.

1130.C2 Ha az ignyelt tancsadi szolgltatsokkal kapcsolatban a bels ellenrknl fennllhat a fggetlensg vagy a trgyilagossg csorbulsnak veszlye, a megbzs elfogadsa eltt ezt a megbz gyfl tudomsra kell hozni.1200 Szakrtelem s kell szakmai gondossg

A megbzatsokat szakrtelemmel s kell szakmai gondossggal kell vgrehajtani.

1210 SzakrtelemA bels ellenrknek rendelkeznik kell az egyni feladataik elvgzshez szksges tudssal, szakismerettel s egyb kpessgekkel. A bels ellenrzsnek szervezeti szinten is birtokolnia kell, vagy el kell sajttania a feladatai vgrehajtshoz szksges tudst, szakismeretet s egyb kpessgeket.

Magyarzat:

A tuds, szakismeret s egyb kpessgek gyjtfogalma azt a szakmaisgot jelenti, ami a bels ellenrk szakmai feladatainak hatkony vgrehajtshoz szksges. A bels ellenrk a szakmaisgukat megfelel szakvizsgk s bizonytvnyok megszerzsvel is demonstrlhatjk. Ilyen lehet pl. az okleveles bels ellenri cm (CIA), illetve az IIA vagy ms megfelel szakmai szervezetek ltal knlt kpestsek.1210.A1 Ha a bels ellenrk nem rendelkeznek a megbzats egsznek vagy egyes rszeinek vgrehajtshoz szksges tudssal, szakismerettel s egyb kpessgekkel, akkor a bels ellenrzs vezetjnek megfelel tancsadst s segtsget kell ignyelnie.

1210.A2 A bels ellenrnek elegend tudssal kell rendelkeznie ahhoz, hogy rtkelje a visszals kockzatt s azt, hogy a szervezet hogyan kezeli ezt, de nem vrhat el tle olyan szint szakrtelem, mint egy elssorban visszalsek feltrsra s kivizsglsra szakosodott szakembertl.

1210.A3 A bels ellenrknek megbzsaik vgrehajtshoz elegend szinten kell ismernik a fbb informatikai kockzatokat s kontrollokat, valamint a rendelkezsre ll informatikai alap vizsglati mdszereket. Mindazonltal nem vrhat el minden bels ellenrtl, hogy egy elssorban informatikai ellenrzsekre szakosodott bels ellenr szakrtelmvel rendelkezzen.

1210.C1 Ha a bels ellenrk nem rendelkeznek egy tancsadi megbzs egsznek vagy egyes rszeinek vgrehajtshoz szksges tudssal, szakismerettel s egyb kpessgekkel, akkor a bels ellenrzs vezetjnek vissza kell utastania a megbzst, vagy megfelel tancsot s segtsget kell ignyelnie.

1220 Kell szakmai gondossg

A bels ellenrknek rendelkeznik kell azzal a gondossggal s szakismerettel, ami egy megfelelen alapos s hozzrt bels ellenrtl elvrhat. A kell szakmai gondossg nem jelent tvedhetetlensget.

1220.A1 A bels ellenrnek kell szakmai gondossggal kell figyelembe venni a kvetkezket: A megbzs cljainak elrshez szksges munka mennyisge; A bizonyossgot ad eljrsok trgynak relatv sszetettsge, fontossga s jelentsge; Az irnytsi, kockzatkezelsi s kontrollfolyamatok megfelelsge s eredmnyessge; Jelents hibk, visszalsek s szablytalansgok valsznsge; A vizsglat kltsge a vrhat haszonnal szemben.

1220.A2 A kell szakmai gondossg rvnyeslse sorn a bels ellenrknek fontolra kell vennik a technolgiai alap ellenrzsi eszkzk s egyb adatelemz mdszerek alkalmazst.

1220.A3 A bels ellenrknek fel kell figyelnik azokra a jelents kockzatokra, amelyek negatv hatssal lehetnek a clkitzsekre, a mkdsre vagy az erforrsokra. Ugyanakkor a bizonyossgot ad eljrsok nmagukban mg ha kell szakmai gondossggal is trtnnek nem garantljk minden jelents kockzat feltrst.

1220.C1 A tancsadi megbzsok sorn a bels ellenrknek kell szakmai gondossggal kell figyelembe vennik a kvetkezket:

Az gyfelek ignyei s elvrsai, belertve a megbzs eredmnyeinek jellegt, temezst s kzlst; A megbzs clkitzseinek elrshez szksges munka relatv sszetettsge s mennyisge; A tancsadi megbzs kltsge a vrhat haszonnal szemben.

1230 Folyamatos szakmai fejldsA bels ellenrknek folyamatos szakmai fejlds tjn nvelnik kell tudsukat, szakismereteiket s egyb kpessgeiket.

1300 Minsgbiztostsi s fejlesztsi program

A bels ellenrzs vezetjnek ki kell alaktania s mkdtetnie kell egy minsgbiztostsi s fejlesztsi programot, amely kiterjed a bels ellenrzsi tevkenysg minden terletre.

Magyarzat:

A minsgbiztostsi s fejlesztsi program clja, hogy rtkelni lehessen a bels ellenrzsi tevkenysget abbl a szempontbl, hogy mennyire felel meg a Bels Ellenrzs Defincijnak s a Normknak, s hogy a bels ellenrk alkalmazzk-e az Etikai Kdexet. A program rtkeli a bels ellenrzsi tevkenysg hatkonysgt s eredmnyessgt is, tovbb feltrja a javtsi lehetsgeket.1310 A minsgbiztostsi s fejlesztsi program kvetelmnyeiA minsgbiztostsi s fejlesztsi programnak bels s kls rtkelseket is tartalmaznia kell.

1311 Bels rtkelsek

A bels rtkelseknek a kvetkezket kell tartalmazniuk:

a bels ellenrzsi teljestmny folyamatos nyomon kvetse, ismtld nrtkelsek vagy olyan szervezeten belli egyb szemlyek ltal vgzett rtkelsek, akik megfelel mrtkben ismerik a bels ellenrzs gyakorlatt.Magyarzat:

A folyamatos nyomon kvets szerves rsze a bels ellenrzsi tevkenysg napi ellenrzsnek, fellvizsglatnak s mrsnek. A folyamatos nyomon kvets bepl a bels ellenrzs irnytsra vonatkoz szablyozsokba s napi munkba, olyan folyamatokat, eszkzket s informcikat alkalmazva, amelyek szksgesek a Bels Ellenrzs Defincijval, az Etikai Kdexszel s a Normkkal val sszhang rtkelshez. Az ismtld rtkelsek sorn megllaptjk, hogy a tevkenysg megfelel-e a Bels Ellenrzs Defincijnak, az Etikai Kdex elrsainak s a Normknak.

A bels ellenrzsi gyakorlatok megfelel ismeretnek minimlis kvetelmnye a Nemzetkzi Szakmai Gyakorlat Keretrendszere sszes elemre vonatkoz tjkozottsg.1312 Kls rtkelsek

A kls rtkelseket t vente legalbb egyszer el kell vgeztetni egy szervezeten kvli kpestett, fggetlen rtkel szemllyel vagy csoporttal. A bels ellenrzsi vezetnek meg kell trgyalnia a vezet testlettel: a kls rtkelsek formjt s gyakorisgt, hogy megfelel-e a kls rtkel szemly vagy csoport kpestse s fggetlensge, belertve brmely lehetsges sszefrhetetlensget. Magyarzat:

A kls rtkels formja lehet teljes kls rtkels, vagy fggetlen hitelestssel lezrt nrtkels.

A kpestett rtkel vagy rtkel csoport kompetencija kt terleten: a bels ellenrzs szakmai gyakorlatban s a kls rtkelsi folyamatban szerzett tapasztalatain s elmleti ismeretein alapszik. A hasonl mret, komplexits, hasonl szektorban, vagy gazatban tevkenyked szervezeteknl szerzett tapasztalatok s technikai ismeretek rtkesebbek, mint a ms szervezeteknl szerzettek. Ha az rtkelst csoport vgzi, nem szksges, hogy annak minden egyes tagja teljeskr kompetencival rendelkezzen; a csoportnak egszben kell rendelkeznie a megfelel kpessgekkel. Szakmailag a bels ellenrzs vezetje brlja el, hogy egyni rtkel, vagy rtkel csoport rendelkezik-e a szksges kompetencikkal.Az rtkel vagy rtkel csoport fggetlensge azt jelenti, hogy nem ll fenn semmifle vals vagy ltszlagos sszefrhetetlensg; az rtkelk nem llnak annak a szervezetnek az irnytsa alatt s nem is rszei annak, amelyhez a bels ellenrzsi tevkenysg tartozik. 1320 Beszmols a minsgbiztostsi s fejlesztsi programrlA bels ellenrzs vezetjnek tjkoztatnia kell a fels vezetst s a vezet testletet a minsgbiztostsi s fejlesztsi program eredmnyeirl.Magyarzat:

A fels vezetssel s a vezet testlettel folytatott egyeztetsek sorn meg kell hatrozni, hogy a minsgbiztostsi s fejlesztsi program eredmnyeinek kommuniklsa milyen formban, tartalommal s rendszeressggel trtnjen; figyelembe vve a bels ellenrzsi tevkenysg s a bels ellenrzs vezetjnek a bels ellenrzsi alapszablyban rgztett feladatait. Legalbb vente egyszer kommuniklni kell a folyamatos nyomon kvets, valamint az elvgzett kls s az ismtld bels rtkelsek eredmnyeit a Bels Ellenrzs Defincijnak, az Etikai Kdex elrsainak s a Normknak val megfelels bemutatsra. Az eredmnyek tartalmazzk az rtkel szemly vagy csoport megllaptst a megfelelsg szintjre vonatkozan. 1321 A Bels Ellenrzs Szakmai Gyakorlatnak Nemzetkzi Normival sszhangban minsts hasznlata

A bels ellenrzs vezetje csak abban az esetben jelentheti ki, hogy a bels ellenrzsi tevkenysg sszhangban van a Bels Ellenrzs Szakmai Gyakorlatnak Nemzetkzi Normival, ha a minsgbiztostsi s fejlesztsi program eredmnyei ezt altmasztjk.Magyarzat:

A bels ellenrzsi tevkenysge akkor van sszhangban a Normkkal, ha elrt eredmnyei teljestik a Bels Ellenrzs Defincijban, az Etikai Kdexben s a Normkban lert kvetelmnyeket. A minsgbiztostsi s fejlesztsi program eredmnyei magukba foglaljk a bels s kls rtkelseket is. Minden bels ellenrzs rendelkezik a bels rtkelsek eredmnyeivel, azok pedig, amelyek mr legalbb t ve tevkenykednek, rendelkeznek a kls rtkelsek eredmnyeivel is. 1322 A nem megfelels kzlseHa a Bels Ellenrzs Defincijnak, az Etikai Kdex elrsainak vagy a Normknak val nem megfelels hatssal van a bels ellenrzsi tevkenysg hatkrre vagy mkdsre, akkor a bels ellenrzs vezetjnek a nem megfelelst s annak hatst a fels vezets s a vezet testlet tudomsra kell hoznia.

VGREHAJTSI NORMK2000 A bels ellenrzsi tevkenysg irnytsa

A bels ellenrzs vezetjnek olyan eredmnyesen kell irnytania a bels ellenrzs tevkenysgt, hogy az valban rtket adjon a szervezet munkjhoz.

Magyarzat:

A bels ellenrzsi tevkenysg irnytsa akkor eredmnyes, ha:

A bels ellenrzs munkjnak eredmnyei teljestik a bels ellenrzsi alapszablyban rgztett clokat s feladatokat;

A bels ellenrzsi tevkenysg megfelel a Bels Ellenrzs Defincijnak s a Normknak;

A bels ellenrzsi tevkenysgben rsztvev egynek megfelelnek az Etikai Kdex kvetelmnyeinek s a Normknak.A bels ellenrzs objektv s szakszer tevkenysgvel rtket teremt a szervezet (s tulajdonosai/rdekelt felek) szmra, hozzjrul az irnyts, kockzatkezels s a kontrollfolyamatok eredmnyessghez s hatkonysghoz.

2010 Tervezs

A bels ellenrzs vezetjnek kockzatalap tervet kell ksztenie, hogy meghatrozhassa a bels ellenrzsi tevkenysgnek a szervezet cljaival sszhangban ll prioritsait.

Magyarzat:

A bels ellenrzs vezetje felels a kockzatalap terv kidolgozsrt. A bels ellenrzs vezetje figyelembe veszi a szervezetek kockzatkezelsi kereteit, belertve a vezets ltal a klnbz tevkenysgekre s rszszervezetekre meghatrozott kockzatviselsi szinteket. Ha nincs ilyen keret, akkor a bels ellenrzs vezetje a fels vezetstl s a vezet testlettl kapott informcik mrlegelse utn a sajt kockzat-megtlsre hagyatkozik. A bels ellenrzs vezetje fellvizsglja, s szksg szerint aktualizlja a tervet, az zleti helyzet, kockzatok, mkds, programok, rendszerek s kontrollok vltozsaival sszhangban.

2010.A1 A bels ellenrzsi megbzsokat legalbb vente vgzett, dokumentlt kockzatelemzsen alapul tervben kell rgzteni. Ebben a folyamatban figyelembe kell venni a fels vezets s a vezet testlet ignyeit.

2010.A2 A bels ellenrzs vezetje meghatrozza s mrlegeli a felsvezets, a vezet testlet s ms rdekeltek elvrsait a bels ellenrzs vizsglataival s kvetkeztetseivel szemben.2010.C1 A bels ellenrzs vezetjnek clszer mrlegelnie a tancsadi megbzsok elfogadst annak alapjn, hogy a megbzs elvgzse javtan-e a kockzatok kezelst s a szervezet mkdst, valamint teremtene-e rtket. Az elfogadott megbzsokat szerepeltetni kell a tervben.

2020 Tjkoztats s jvhagys

A bels ellenrzs vezetjnek fellvizsglat s jvhagys cljbl ismertetnie kell a fels vezetssel s a vezet testlettel a bels ellenrzsi munkatervet s a vgrehajtshoz szksges forrsignyeket, belertve a jelentsebb tmeneti vltozsokat is. A bels ellenrzsi vezetnek kzlnie kell tovbb a forrsok korltozottsgnak hatst is.2030 Erforrs-gazdlkods

A jvhagyott terv megvalstsa rdekben a bels ellenrzs vezetjnek biztostania kell, hogy a bels ellenrzs forrsai megfelelen, elgsges mrtkben s hatkonyan legyenek elosztva.

Magyarzat:

A megfelel kifejezs a terv vgrehajtshoz szksges tuds, szakismeretek s egyb kpessgek rendelkezsre llst jelenti, az elgsges pedig az erforrsok mennyisgre vonatkozik. A forrseloszts akkor hatkony, ha segt optimlis mdon vgrehajtani a jvhagyott tervet. 2040 Szablyozs s eljrsok

A bels ellenrzs vezetjnek ki kell dolgoznia a bels ellenrzsi tevkenysg irnytshoz szksges szablyozsokat s eljrsokat.

Magyarzat:

A szablyozsok s az eljrsok formja s tartalma a bels ellenrzsi tevkenysg mrettl s szerkezettl, valamint az ellenrzsi munka sszetettsgtl fgg.

2050 KoordinciA bels ellenrzs vezetjtl elvrhat, hogy a megfelel lefedettsg s a prhuzamos munkavgzs minimalizlsa rdekben ossza meg az informcikat s hangolja ssze a tevkenysgeket ms bels s kls, bizonyossgot ad s tancsadst nyjt szolgltatkkal.

2060 Beszmols a fels vezets s a vezet testlet szmraA bels ellenrzsi vezetnek rendszeresen be kell beszmolnia a fels vezetsnek s a vezet testletnek a bels ellenrzsi tevkenysg clkitzsrl, hatskrrl, feladatrl s a terv vgrehajtsnak llapotrl. A beszmolban ki kell trni a jelents kockzati tnyezkre s kontrollkrdsekre, belertve a visszalsek kockzatait, az irnytssal kapcsolatos tmkat, valamint a fels vezets s a vezet testlet ltal ignyelt egyb gyeket.

Magyarzat:

A beszmols gyakorisgt s tartalmt a fels vezetssel s a vezet testlettel folytatott egyeztets alapjn kell meghatrozni; a kommuniklsra vr informcik fontossgtl s a fels vezets, illetve a vezet testlet rszrl szksges intzkedsek srgssgtl fggen.2070 Kls szolgltat bels ellenrzsi s szervezeti felelssge Ha a bels ellenrzsi tevkenysget kls szolgltat vgzi, akkor a szervezetben tudatostania kell az eredmnyes bels ellenrzsi tevkenysg fenntartsra vonatkoz felelssget. Magyarzat:

Ez a felelssg a minsgbiztostsi s fejlesztsi programban nyilvnul meg, ami biztostja a megfelelsget a Bels Ellenrzs Defincijban, az Etikai Kdexben s a Normkban lert kvetelmnyekkel.

2100 A munka jellege

A bels ellenrzsi tevkenysgnek mdszeres s szablyozott eljrssal kell rtkelnie az irnytsi, a kockzatkezelsi s a kontrollfolyamatokat, s hozz kell jrulnia ezek erstshez.

2110 Irnyts

A bels ellenrzsi tevkenysgnek rtkelnie kell az irnytsi folyamatot, s megfelel javaslatokat kell tennie annak javtsra, hogy elrje a kvetkez clkitzseket:

Megfelel etikai elvek s rtkek rvnyeslsnek elsegtse a szervezetben;

Hatkony szervezeti teljestmnymenedzsment s szmonkrhetsg biztostsa;

A kockzatokkal s a kontrollokkal kapcsolatos informcik hatkony kommuniklsa a szervezet megfelel terletei fel;

A vezet testlet, a kls s bels ellenrk, valamint a vezets tevkenysgeinek hatkony koordinlsa, kztk az informcik hatkony tadsa.

2110.A1 A bels ellenrzsi tevkenysgnek rtkelnie kell a szervezet etikai vonatkozs clkitzseinek, programjainak s tevkenysgeinek kialaktst, vgrehajtst s hatkonysgt.

2110.A2 A bels ellenrzsi tevkenysgnek fel kell mrnie, hogy a szervezet informatikai irnytsa mennyire tmogatja a szervezet stratgiit s clkitzseit.

2120 Kockzatkezels

A bels ellenrzsi tevkenysgnek rtkelnie kell a kockzatkezels folyamatainak hatkonysgt, s hozz kell jrulnia azok javtshoz.Magyarzat:

A kockzatkezelsi folyamat hatkonysgnak elbrlsnl a bels ellenrk rtkelik, hogy:

a szervezeti clok tmogatjk a szervezet kldetst, s sszhangban vannak azzal; a jelents kockzatokat meghatroztk s felmrtk;

a kockzatokra, a szervezet kockzatvllalsi szintjvel sszhangban, megfelel vlaszintzkedsek szlettek, gyjtik a kockzatokra vonatkoz informcikat, s megfelel idben s mdon kommunikljk azokat a szervezet fel, lehetv tve ezzel, hogy az irnyti kr, a vezets s a vezet testlet vgrehajtsa feladatait.A bels ellenrzs klnbz vizsglatai sorn informcikat gyjthet rtkelsei altmasztsra. sszessgkben tekintve ezek a vizsglatok biztostjk a szervezet kockzatkezelsi folyamatainak s azok hatkonysgnak megismerst.

A kockzatkezelsi folyamatok nyomon kvetse a vezets rendszeres tevkenysge rvn, kln rtkelsek keretben, vagy mindkett tjn trtnik.

2120.A1 A bels ellenrzsi tevkenysgnek rtkelnie kell a szervezet irnytst, mkdst s informcis rendszert fenyeget kockzatokat, klns tekintettel:

a szervezet stratgiai clkitzseinek teljestsre,

a pnzgyi s mkdsi adatok megbzhatsgra s zrtsgra, a mkds s az informatikai alkalmazsok hatkonysgra s eredmnyessgre, a vagyonvdelemre, a trvnyek, a szablyzatok, irnyelvek, eljrsok s a szerzdsek betartsra.

2120.A2 A bels ellenrzsi tevkenysgnek rtkelnie kell a visszalsek elkvetsnek lehetsgt s azt, hogy a szervezet hogyan kezeli a visszalsi kockzatokat.2120.C1 A tancsadi megbzsok vgrehajtsa sorn a bels ellenrknek vizsglniuk kell a megbzs clkitzseivel sszefggsben lv kockzatokat, s figyelnik kell ms jelents kockzatok megltre is.

2120.C2 A bels ellenrknek a tancsadi tevkenysg sorn szerzett ismereteiket be kell ptenik a szervezet kockzatkezelsi folyamatainak rtkelsbe.

2120.C3 Amikor a bels ellenrk tmogatjk a vezetst a kockzatkezelsi folyamat kialaktsban vagy javtsban, tartzkodniuk kell az adott kockzatkezelssel kapcsolatos vezeti feladat tvllalstl.2130 KontrollA bels ellenrzsi tevkenysgnek a kontrollok hatkonysgnak s eredmnyessgnek rtkelsvel, valamint folyamatos fejlesztsk tmogatsval segtenie kell a szervezetet a hatkony kontrollok fenntartsban.2130.A1 A bels ellenrzsnek rtkelnie kell a szervezet irnytsi, mkdsi s informcis rendszerekre vonatkoz, kockzatokat kezel kontrolljainak megfelelsgt s hatkonysgt, klns tekintettel:

a szervezet stratgiai clkitzseinek teljestsre,

a pnzgyi s mkdsi adatok megbzhatsgra s zrtsgra,

a mkds s az informatikai alkalmazsok hatkonysgra s eredmnyessgre,

a vagyonvdelemre,

a trvnyek, a szablyzatok, irnyelvek, eljrsok s a szerzdsek betartsra.

2130.C1 A bels ellenrknek a tancsadi tevkenysg sorn szerzett ismereteiket be kell ptenik a szervezet kontrollfolyamatainak rtkelsbe.2200 A megbzsok tervezse

A bels ellenrknek minden egyes megbzsra tervet kell ksztenik s dokumentlniuk, amely tartalmazza a megbzs cljait, hatkrt, temezst s a hozzrendelt erforrsokat.

2201 Tervezsi szempontokA megbzsok tervezsnl a bels ellenrknek figyelembe kell vennik:

A vizsgland tevkenysg clkitzseit s az azok megvalsulst figyelemmel ksr eszkzket;

A tevkenysg jelents kockzatait, clkitzseit, erforrsait s mkdst, valamint azokat az eszkzket, amelyekkel a kockzatok potencilis hatsa elfogadhat szinten tarthat;

A tevkenysg irnytsnak, kockzatkezelsnek s kontrollfolyamatainak megfelelsgt s hatkonysgt, sszehasonltva az aktulis keretekkel vagy modellel;

A tevkenysg irnytsnak, kockzatkezelsnek s kontrollfolyamatainak jelentsebb javtsi lehetsgeit.

2201.A1 A kls megbzatsok tervezse sorn a bels ellenrknek a megbzkkal kzsen rsban kell rgztenik a clkitzseket, a hatkrt, a klcsns felelssgeket s az egyb elvrsokat, belertve a megbzs eredmnyeinek terjesztsre s a megbzssal kapcsolatos iratokhoz val hozzfrsre vonatkoz korltozsokat. 2201.C1 A tancsadi megbzs gyfeleivel a bels ellenrknek egyetrtsre kell jutni a clkitzsekrl, a hatkrrl, a klcsns felelssgekrl s egyb gyflignyekrl. A jelentsebb megbzsoknl ezt a megllapodst dokumentlni kell.

2210 A megbzsok clkitzsei

A clkitzseket minden egyes megbzsra meg kell hatrozni.

2210.A1 A bels ellenrknek elzetes kockzatfelmrst kell vgeznik a vizsglt tevkenysgre vonatkozan. A megbzs clkitzseinek tkrznik kell ennek a felmrsnek az eredmnyeit.2210.A2 A megbzs clkitzseinek kidolgozsa sorn a bels ellenrknek figyelembe kell vennik a jelents hibk, visszalsek, szablyszertlensgek s egyb hatsok bekvetkeztnek valsznsgt.

2210.A3 - Az irnyts, a kockzatkezels s a kontrollok rtkelshez megfelel kritriumokra van szksg. A bels ellenrknek meg kell llaptaniuk, hogy a vezets, illetve a vezet testlet milyen hatkony kontrollokat alaktott ki a clok s clkitzsek teljestsnek meghatrozsra. Ha a kritriumok megfelelek, akkor a bels ellenrknek rtkelseik sorn hasonlakat kell hasznlniuk. Ha a kvetelmnyrendszer nem megfelel, akkor a bels ellenrknek egytt kell mkdnik a vezetssel, illetve a vezet testlettel a megfelel rtkelsi kritriumok kialaktsban.

2210.C1 A tancsadi megbzsok clkitzseinek az gyfllel megllapodott mrtkben kell az irnytsi, a kockzatkezelsi s kontrollfolyamatokra irnyulniuk.

2210.C2 A tancsadi megbzsok clkitzseinek sszhangban kell llnia a szervezeti rtkekkel, stratgikkal s a szervezet clkitzseivel.2220 A megbzsok hatkreA hatkrt gy kell meghatrozni, hogy az elegend legyen a megbzs clkitzseinek elrshez.

2220.A1 A megbzs hatkrnek meghatrozsakor figyelembe kell venni az rintett rendszereket, nyilvntartsokat, szemlyi s trgyi eszkzket, belertve azokat is, amelyek harmadik fl felgyelete alatt llnak.

2220.A2 Ha egy bizonyossgot ad megbzs sorn jelents tancsadsi lehetsgek merlnek fel, akkor a clkitzsek, a hatkr, a klcsns felelssgek s az egyb elvrsok tekintetben clszer kln rsbeli megllapodst ktni, majd pedig a tancsadi megbzs eredmnyeit a tancsadsra vonatkoz normk szerint kommuniklni.

2220.C1 A tancsadi megbzsok vgrehajtsnl a bels ellenrknek biztostaniuk kell, hogy a megbzs hatkre elegend legyen az egyeztetett clkitzsek elrshez. Ha a bels ellenrk a megbzs vgrehajtsa sorn a hatkrre vonatkoz megktsekbe tkznek, akkor ezeket meg kell beszlnik az gyfllel, hogy dnthessenek a megbzs folytatsrl.

2220.C2 A tancsadi megbzsok vgrehajtsa sorn a bels ellenrknek vizsglniuk kell a megbzs clkitzseivel sszefggsben lv kockzatokat, s figyelnik kell ms jelents kockzatok megltre is.2230 A megbzsok forrsbiztostsa

A megbzsok jellegnek s sszetettsgnek, az idkorltok s a rendelkezsre ll erforrsok elemzse alapjn a bels ellenrknek meg kell hatrozniuk a megbzs clkitzseinek elrshez szksges s elgsges erforrsokat. 2240 A megbzsok munkaprogramjaA bels ellenrknek olyan munkaprogramokat kell kidolgozniuk s dokumentlniuk, amelyek rvn a megbzs clkitzsei megvalsthatk.

2240.A1 A munkaprogramoknak tartalmazni kell azokat az eljrsokat, amelyekkel a megbzs sorn feltrjk, elemzik, rtkelik s dokumentljk az informcikat. A munkaprogramot annak vgrehajtsa eltt, az esetleges vltoztatsokat pedig haladktalanul jv kell hagyatni.

2240.C1 A tancsadi megbzsok esetben a munkaprogramok a megbzs jellegtl fggen formailag s tartalmilag eltrk lehetnek.

2300 A megbzsok vgrehajtsa

A bels ellenrknek elegend informcit kell feltrni, elemezni, rtkelni s dokumentlni a megbzs clkitzseinek megvalstshoz.

2310 Az informci feltrsaA bels ellenrknek elegend, megbzhat, rdemi s hasznos informcit kell feltrniuk a megbzs clkitzseinek megvalstshoz.

Magyarzat:

Az elgsges informcinak olyan tnyszernek, megfelelnek s meggyznek kell lennie, hogy az alapjn egy alapos s jl tjkozott szemly ugyanazokat a kvetkeztetseket vonja le, mint az ellenr. Megbzhat informcinak nevezzk a megfelel vizsglati mdszerekkel elrhet legpontosabb informcit. Az rdemi informci altmasztja a vizsglat megllaptsait s intzkedsi javaslatait, s sszhangban van a vizsglat clkitzseivel. A hasznos informci segti a szervezetet cljainak elrsben.2320 Elemzs s rtkels

A bels ellenrknek a kvetkeztetseiket s a megbzs eredmnyeit megfelel elemzsekre s rtkelsekre kell alapozniuk.

2330 Az informcik dokumentlsa

A bels ellenrknek a kvetkeztetsek s a megbzs eredmnyeinek altmasztsa rdekben dokumentlniuk kell az rdemi informcikat.

2330.A1 A bels ellenrzsi vezetnek felgyelnie kell a megbzs dokumentcijhoz val hozzfrst. A bels ellenrzsi vezetnek meg kell szereznie a fels vezets s/vagy a jogi tancsad jvhagyst, mieltt a szksges dokumentcikat kls felek szmra rendelkezsre bocstja.2330.A2 A bels ellenrzsi vezetnek ki kell dolgoznia a megbzs dokumentcijnak megrzsre vonatkoz kvetelmnyeket, fggetlenl attl, hogy a dokumentcit milyen adathordozn troljk. Ezeknek a megrzsre vonatkoz kvetelmnyeknek sszhangban kell lennik a szervezet irnyelveivel s egyb vonatkoz szablyzatokkal vagy ms kvetelmnyekkel.

2330.C1 A bels ellenrzsi vezetnek ki kell dolgoznia a konzultcis megbzs dokumentcijnak trolsi s rzsi eljrst, valamint ezek bels s kls felek szmra trtn hozzfrsnek rendjt. Ezeknek az eljrsoknak sszhangban kell lennik a szervezet irnyelveivel s egyb vonatkoz szablyzatokkal vagy ms kvetelmnyekkel.

2340 A megbzsok felgyelete

A megbzsokat a clkitzsek megvalstsa, a minsg biztostsa s a munkatrsak fejldse rdekben megfelelen felgyelni kell.

Magyarzat:

A szksges felgyelet mrtke fgg a bels ellenrk szakrtelmtl s tapasztalattl, valamint a megbzs bonyolultsgtl. A bels ellenrzs vezetje ltalnos felelssget visel a vizsglat felgyeletrt, de a fellvizsglat vgrehajtst deleglhatja a bels ellenrzsi tevkenysg kellen tapasztalt tagjaira. A felgyeleti munkt dokumentlni kell s a dokumentumokat meg kell rizni.2400 Az eredmnyek kommuniklsa

A bels ellenrknek kommuniklniuk kell a megbzsok eredmnyeit.

2410 A kommunikci szempontjaiA kommunikcinak tartalmaznia kell a megbzs clkitzseit s hatkrt, valamint a hasznosthat kvetkeztetseket, ajnlsokat s intzkedsi terveket.

2410.A1 Ahol indokolt, a megbzs eredmnyeinek vgleges kommunikcija tartalmazza a bels ellenrk vlemnyt s/vagy kvetkeztetseit. Ha ilyen vlemny vagy kvetkeztets kiadsra kerl, akkor annak figyelembe kell vennie a fels vezets, a vezet testlet s ms rdekeltek elvrsait, tovbb elegend, megbzhat, hasznos s relevns informcikkal kell altmasztani.Magyarzat:

A vgs vizsglati vlemny megadsa lehetsges az eredmnyek skln val meghatrozsval/besorolsval, kvetkeztetsek megadsval, vagy egyb ms mdon. Egy ilyen megbzs vonatkozhat egy konkrt folyamatban, kockzatban vagy zletgban mkd kontrollokra. A vlemny megfogalmazsa sorn mrlegelni kell a megbzs eredmnyeit s azok jelentsgt.2410.A2 A bels ellenrket sztnzzk arra, hogy a megbzsok kommunikcijban ismerjk el a megfelel teljestmnyt.

2410.A3 Ha a megbzs eredmnyeit kls felek szmra teszik kzz, a kommunikcinak tartalmaznia kell a terjesztsre vonatkoz korltozsokat s az eredmnyek felhasznlsi jogt.

2410.C1 A tancsadi megbzsok folyamatnak s eredmnyeinek kommunikcija a megbzs jellegtl s az gyfl ignyeitl fggen formailag s tartalmilag eltr lehet.

2420 A kommunikci minsge

A kommunikcinak pontosnak, objektvnek, vilgosnak, tmrnek, konstruktvnak, teljesnek s aktulisnak kell lennie.

Magyarzat:

A pontos kommunikci mentes a hibktl, torztsoktl s h az alapjul szolgl tnyekhez. A trgyilagos kommunikci tisztessges, prtatlan s mentes a rszrehajlstl; az sszes rdemi tnyez s krlmny trgyszer s kiegyenslyozott rtkelsn alapul. A vilgos kommunikci knnyen rthet s logikus, kerli a felesleges szakmai zsargont, s tartalmaz minden fontos, rdemi informcit. A tmr kommunikci lnyegre tr, kerli a szksgtelen magyarzatokat, felesleges rszleteket, ismtlseket s terjengs megfogalmazst. A konstruktv kommunikci segtsget jelent a vizsglat megbzjnak s a szervezetnek, tovbb javulst eredmnyez ott, ahol szksges. A teljes kommunikci tartalmaz minden olyan tnyezt, ami lnyeges a clkznsg szmra, s minden fontos, rdemi informcit s megfigyelst, ami altmasztja a kvetkeztetseket s az intzkedsi javaslatokat. Az aktulis kommunikci a vizsglt tma fontossghoz mrten idszer s clszer; lehetv tve a vezets szmra a megfelel javt intzkedsek meghozatalt.2421 Hibk s hinyossgokHa a vgleges kommunikci valamilyen jelents hibt vagy hinyossgot tartalmaz, akkor a bels ellenrzsi vezetnek kzlnie kell a helyesbtett informcit minden olyan fllel, aki megkapta az eredetit.

2430 A Vgrehajtva a bels ellenrzs szakmai gyakorlatnak nemzetkzi normival sszhangban kijelents hasznlata

A bels ellenrk tehetnek olyan kijelentst, hogy megbzsaikat a bels ellenrzs szakmai gyakorlatnak nemzetkzi normival sszhangban hajtottk vgre, de csak akkor, ha ezt a minsgbiztostsi s fejlesztsi program eredmnyei altmasztjk.2431 A nem megfelels kzlse a megbzshoz kapcsoldanHa a Bels Ellenrzs Defincijtl, az Etikai Kdex elrsaitl vagy a Normktl val eltrs hatssal van valamely megbzsra, akkor az eredmnyek kommuniklsa sorn kzlni kell:

az Etikai Kdex elveit vagy szablyait, vagy a Norm(ka)t, amelye(ke)t nem tartottak be teljes mrtkben, az eltrs okt (okait), a nem megfelels hatst a megbzsra s a megbzs kommuniklt eredmnyeire.

2440 Az eredmnyek terjesztse

A bels ellenrzsi vezetnek kommuniklnia kell az eredmnyeket az rintett felek szmra.Magyarzat:

A bels ellenrzs vezetje kiads eltt tnzi s jvhagyja a megbzs vgs kommunikcijt, s eldnti, hogy kinek s milyen mdon kldi meg. Ha a bels ellenrzs vezetje truhzza ezt a feladatot, ltalnos felelssge ebben akkor is megmarad.2440.A1 A bels ellenrzsi vezet feladata, hogy a vgleges eredmnyeket kommuniklja azokkal a felekkel, akik biztosthatjk az eredmnyek megfelel hasznostst.

2440.A2 Hacsak a trvnyi, jogszablyi vagy szablyozsi kvetelmnyek msknt nem rendelkeznek, az eredmnyek szervezeten kvli felek eltti nyilvnossgra hozst megelzen a bels ellenrzsi vezetnek:

fel kell mrnie a szervezetet rint lehetsges kockzatot, a kell mdon tancskoznia kell a fels vezetssel s/vagy jogi tancsadval, az eredmnyek felhasznlsnak korltozsval felgyelnie kell a terjesztst.2440.C1 A bels ellenrzsi vezet feladata, hogy a tancsadi megbzsok vgleges eredmnyeit a felek tudomsra hozza.

2440.C2 A tancsadi megbzsok sorn felmerlhetnek irnytssal, kockzatkezelssel s kontrollal kapcsolatos krdsek. Ha ezek a szervezetre nzve jelentsek, akkor kommuniklni kell ket a fels vezets s a vezet testlet fel.

2450 tfog vlemnyek

Ha tfog vlemny kerl kiadsra, akkor annak figyelembe kell vennie a fels vezets, a vezet testlet s ms rdekeltek elvrsait, tovbb elegend, megbzhat, hasznos s relevns informcikkal kell altmasztani.

Magyarzat:

A kommunikciban meg kell hatrozni a hatkrt s az idszakot, amelyre a vlemny vonatkozik;

a hatkr korltait; az sszes hasonl tmj projekt figyelembe vtelt, tmaszkodva ms rtkel szervezetek eredmnyeire;

az tfog vlemny alapjul szolgl kockzati s kontrollkrnyezetet, vagy egyb kritriumokat;

az tfog vlemnyt, rtkelst vagy levont konzekvencit.

Negatv vlemny esetn meg kell adni annak indokait.

2500 Nyomon kvets

A bels ellenrzsi vezetnek ki kell alaktania s mkdtetnie kell egy olyan rendszert, amellyel figyelemmel ksrhetk a vezets fel kommuniklt eredmnyekkel sszefgg intzkedsek.

2500.A1 A bels ellenrzsi vezetnek ki kell alaktania egy nyomon kvet folyamatot, amellyel figyelemmel ksrhet a vezeti intzkedsek vgrehajtsa, illetve az, ha a fels vezets felvllalja bizonyos intzkedsek elmaradsnak a kockzatt.

2500.C1 A bels ellenrzsi tevkenysg sorn az gyfllel egyeztetett mrtkben kell figyelemmel ksrni a tancsadi megbzsok eredmnyeivel sszefgg intzkedseket.2600 A kockzatvllals kommuniklsaHa a bels ellenrzsi vezet gy tapasztalja, hogy a vezets felvllal egy olyan szint kockzatot, amely a szervezet szempontjbl elfogadhatatlan lehet, akkor ezt meg kell trgyalnia a fels vezetssel. Ha a bels ellenrzsi vezet gy ltja, hogy a krds megoldsban nem tudnak megllapodsra jutni, akkor az gyrl tjkoztatnia kell a vezet testlet.

Magyarzat:

A vezets ltal felvllalt kockzat meghatrozst egy vizsglat vagy konzultcis megbzs keretben, vagy korbbi vizsglatok eredmnyekpp szletett vezeti intzkedsek nyomon kvetsvel, esetleg egyb mdon lehet megllaptani. A kockzat kezelse nem a bels ellenrzsi vezet felelssge.

FogalomjegyzkrtkhozzadsA bels ellenrzs objektv s szakszer tevkenysgvel rtket ad a szervezet (s tulajdonosai/rdekelt felek) szmra, hozzjrul az irnyts, kockzatkezels s a kontrollfolyamatok eredmnyessghez s hatkonysghoz.

Megfelel kontrollA kontroll akkor megfelel, ha azt a vezets olyan mdon tervezte s szervezte meg, hogy megfelelen biztostsa a szervezet kockzatainak eredmnyes kezelst s clkitzseinek hatkony s gazdasgos teljeslst.

Bizonyossgot ad szolgltatsokTnyek trgyilagos vizsglata a szervezet irnytsi, kockzatkezelsi s a kontrollfolyamatainak fggetlen rtkelse cljbl. A megbzsok irnyulhatnak pldul pnzgyi, mkdsi tmkra, szablyszersgre, rendszerbiztonsgra vagy tvilgtsra.

Vezet testletA szervezet vezetsvel s tevkenysgnek felgyeletvel megbzott legmagasabb szint irnyt testlet; jellemzen egy igazgatkbl ll fggetlen csoport (pl. igazgattancs, felgyel bizottsg, kuratrium). Ha nincs ilyen csoport, akkor a vezet testlet a trsasg vezetje. A testlet lehet olyan ellenrz bizottsg is, amelyre az irnyt testlet bizonyos funkcikat ruhzott t.AlapszablyA bels ellenrzsi alapszably egy hivatalos dokumentum, amely meghatrozza a bels ellenrzsi tevkenysg cljt, hatskrt s feladatt. A bels ellenrzsi alapszably megllaptja a bels ellenrzs szervezeten belli pozcijt, felhatalmazst ad az adatokhoz, a szemlyi s trgyi eszkzkhz val hozzfrshez a megbzsok teljestshez szksges mrtkben, s meg hatrozza a bels ellenrzsi tevkenysgek hatkrt.Bels ellenrzsi vezetA bels ellenrzsi vezet az a fels vezeti pozciban lv szemly, aki felels a bels ellenrzsi tevkenysg hatkony irnytsrt, sszhangban a bels ellenrzsi alapszabllyal, a Bels Ellenrzs Defincijval, az Etikai Kdexszel s a Normkkal. A bels ellenrzsi vezet s beosztottjai rendelkeznek a megfelel szakmai kpestsekkel s iskolai vgzettsggel. A bels ellenrzsi vezet pozcijnak konkrt munkakri megnevezse szervezetenknt vltozhat.Etikai KdexA Bels Ellenrk Intzetnek (IIA) Etikai Kdexe a bels ellenrzsi szakma s gyakorlat erklcsi alapelveinek gyjtemnye s olyan viselkedsi szablyrendszer, amely a bels ellenrktl elvrt magatartst rja le. Az Etikai Kdex a bels ellenrzsi szolgltatsokat nyjt szemlyekre s szervezetekre egyarnt vonatkozik. Az Etikai Kdex clja, hogy elsegtse a bels ellenri szakmban az etikai kultra kialakulst.MegfelelsgIrnyelvek, tervek, eljrsok, trvnyek, jogszablyok, szerzdsek vagy egyb kvetelmnyek betartsa.

sszefrhetetlensgMinden olyan kapcsolat, ami ellenttes, vagy ellenttesnek tnik a szervezet rdekeivel. Az sszefrhetetlensg alapjn felttelezhet, hogy az adott szemly nem kpes objektv mdon vgrehajtani a ktelessgeit s a feladatait.

Tancsad szolgltatsokTancsads s az gyfelek szmra nyjtott ehhez kapcsold szolgltatsok, amelyek jellegt s hatkrt az gyfllel kttt megllapods hatrozza meg, s amelyek hozzadott rtket eredmnyeznek s javtjk a szervezet irnytsi, kockzatkezelsi s kontrollfolyamatait anlkl, hogy a bels ellenr operatv felelssget vllalna t. Ilyen tevkenysgek pldul a konzultci, javaslatok megttele, szakmai segtsg s az oktats.

KontrollMinden olyan intzkeds a vezets, a vezet testlet s egyb felek rszrl, amely arra irnyul, hogy kezelje a kockzatot s nvelje a clok, clkitzsek megvalsulsnak a valsznsgt. A vezets megtervezi, megszervezi s irnytja azoknak a szksges intzkedseknek a vgrehajtst, amelyek biztosthatjk a clok s clkitzsek elrst.

KontrollkrnyezetA vezet testletnek s a vezetsnek a szervezeten belli kontroll fontossgnak elismersre vonatkoz viselkedse s intzkedseinek sszessge. A kontrollkrnyezet biztostja a bels kontrollrendszer elsdleges cljainak elrshez szksges szablyozst s szerkezeti keretet. A kontrollkrnyezet a kvetkez elemekbl ll:

Tisztessg s etikai rtkek; A vezets filozfija s munkastlusa; Szervezeti felpts; Hatskr- s feladat-megoszts; Az emberi erforrs-kezels irnyelvei s gyakorlata; Az alkalmazottak szakrtelme.KontrollfolyamatokA kontrollrendszer rszt kpez irnyelvek, manulis s automatizlt eljrsok s tevkenysgek, amelyeknek biztostaniuk kell, hogy a kockzatok mrtke a szervezet ltal elfogadhatnak tartott szint alatt maradjon.

MegbzsKonkrt bels ellenrzsi feladat vagy vizsglati tevkenysg, mint pldul egy bels ellenrzs, nrtkels fellvizsglata, visszalsek kivizsglsa vagy tancsads. Egy megbzs tbbfle feladatot vagy tevkenysget is fellelhet annak rdekben, hogy a kapcsold clkitzsek egy konkrt csoportja megvalsuljon.A megbzs clkitzseiA megbzs ltal elrni kvnt eredmnyek tg meghatrozsa, amit a bels ellenrk lltanak ssze.

Megbzsi vlemny

A bels ellenrzsi megbzs alapjn vgzett rtkels, levont kvetkeztets s/vagy egyb lers a vizsglat cljval s hatkrvel kapcsolatos szempontokra vonatkozan.

A megbzs munkaprogramjaAz a dokumentum, amely lerja, hogy milyen eljrsokat kell kvetni a megbzs vgrehajtsa sorn a megbzsi terv teljestse rdekben.

Kls szolgltatAz adott szervezeten kvli szemly vagy cg, aki vagy amely specilis ismerettel, gyakorlattal s tapasztalattal rendelkezik egy adott szakterleten.

Visszals

Minden jogellenes cselekedet, amelyet megtveszts, eltitkols vagy a bizalom megsrtse jellemez. Ezek a cselekedetek nem fggenek erszakkal val fenyegetstl vagy fizikai knyszertl. Visszalst egynek s szervezetek kvethetnek el pnz, tulajdon vagy szolgltats szerzse cljbl, fizets vagy szolgltatsveszts elkerlsre, vagy szemlyes illetve zleti elny elrsre.IrnytsA vezet testlet ltal kialaktott folyamatok s struktrk sszessge a tjkoztats, a szervezet tevkenysgeinek irnytsa, vezetse s nyomon kvetse rdekben, kitztt cljai elrsre.

VeszlyeztetsA szervezeti fggetlensget s az egyni objektivitst veszlyeztethetik olyan tnyezk, mint a szemlyi sszefrhetetlensg, a hatkr korltozsa, a nyilvntartsokhoz, a szemlyi s trgyi eszkzkhz val hozzfrs akadlyozsa, valamint a korltozott (anyagi) forrsok.FggetlensgMinden olyan feltteltl val mentessg, ami veszlyeztetn a bels ellenrzst abban, hogy bels ellenrzsi feladatait elfogulatlanul vgrehajtsa.

Informatikai kontrollok

Olyan kontrollok, amelyek tmogatjk az zleti vezetst s irnytst, tovbb ltalnos s szakmai felgyeletet biztostanak az informatikai infrastruktra felett, belertve az alkalmazsokat, adatokat, infrastruktrt s szakembereket.Informatikai irnyts

Az informatikai irnyts rszei a vezets, a szervezeti keretek s a folyamatok, amelyek biztostjk, hogy a vllalkozs informatikai funkcija tmogassa a szervezeti stratgikat s clkitzseket.Bels ellenrzsi tevkenysgEgy osztly, rszleg, tancsadi csoport vagy egyb szakrt(k), amely fggetlen, objektv bizonyossgot ad eszkzt s tancsadi tevkenysget biztostva rtket ad a szervezet mkdshez s javtja annak minsgt. A bels ellenrzsi tevkenysg rendszeres s szablyozott mdszerrel rtkeli s javtja az irnytsi, a kockzatkezelsi s kontrollfolyamatok hatkonysgt, ezltal segti a szervezeti clok megvalstst.

A Nemzetkzi Szakmai Gyakorlat KeretrendszereA Bels Ellenrk Intzete (IIA) ltal kiadott irnyad tmutatst tartalmaz fogalmi keretrendszer. Az irnyad tmutats kt kategribl ll: (1) ktelez s (2) elvrhat vagy ersen javasolt.Kell

A Normkban a kell sz (must) alkalmazsa felttel nlkli kvetelmnyt jelent. Trgyilagossg Elfogulatlan hozzlls, amely lehetv teszi a bels ellenrk szmra, hogy megbzsaik vgrehajtsa sorn higgyenek a munkjuk eredmnyben, s ne tegyenek minsgi kompromisszumokat. A trgyilagossg megkveteli, hogy a bels ellenrk vizsglati tmval kapcsolatos megllaptsukat ne rendeljk al msok vlemnynek.tfog vlemny

A bels ellenrzsi vezet ltal kiadott rtkels, kvetkeztets s/vagy az eredmnyek egyb lersa a szervezet irnytsa, kockzatkezelse s/vagy kontrollfolyamatainak szlesebb szintjn. Az tfog vlemny a bels ellenrzsi vezet szakmai megtlse, amely egy adott idszak tbb vizsglatnak s egyb tevkenysgeinek az eredmnyein alapul.

KockzatOlyan esemny bekvetkezsnek a lehetsge, amely hatssal lehet a clkitzsek elrsre. A kockzatot annak hatsa s bekvetkezsnek valsznsge alapjn mrik.KockzattrsA kockzatok azon szintje, amelyet egy szervezet mg hajland felvllalni.

KockzatkezelsAz a folyamat, amelynek sorn azonostjk, felmrik, kezelik s felgyelik a vrhat esemnyeket vagy helyzeteket annak rdekben, hogy megfelelkppen biztostsk a szervezeti clkitzsek megvalsulst.

Ajnlott, clszer, elvrhat

A Normk ajnlott, clszer, elvrhat kifejezsekkel (should) utalnak azokra az esetekre, amikor az alkalmazsuktl szakmai megtls vagy indokolt krlmnyek alapjn el lehet trni.JelentsgEgy vizsglattal sszefggsben lv tma relatv fontossga, belertve minsgi s mennyisgi tnyezket, mint pldul mret, jelleg, hats, aktualits s kvetkezmny. A szakmai megtls segti a bels ellenrket az adott tmk jelentsgnek rtkelsben a vonatkoz clkitzsekkel sszefggsben. NormaA Bels Ellenrzsi Normabizottsg ltal kzztett szakmai tmutat, amely krvonalazza a bels ellenrzsi tevkenysgek szles krnek vgrehajtsra s a bels ellenrzs teljestmnynek rtkelsre vonatkoz kvetelmnyeket.Technolgiai alap ellenrzsi eszkzk

Brmilyen automatizlt vizsglati eszkz, mint pldul az ltalnos auditlsi szoftverek, tesztelsi adatgenertorok, szmtgpes vizsglati programok, specilis ellenrzsi alkalmazsok s egyb szmtgppel tmogatott vizsglati technikk.***21