16. évfolyam l 63. szám l 2015/3

Idôskorúak rekreációsfizikai

aktivitásának hatásai

Egyetemistákszabadidôs

sportágválasztása

l

Utánpótláskorúversenyúszók

testméreti vizsgálata

l

Intervenciósmozgásprogramtúlsúlyosoknak

l

Edzôi elvárás

Emlékét szívünkbenörökre megôrizzük

Somogyi György(1958-2015)

Fô támogatók:

Magyar Sporttudományi SzemleHungarian Review of Sport Science

16. évfolyam 63. szám – 2015/3Megjelenik negyedévenként

FôszerkesztôEditor-in-Chief

Bartusné Szmodis MártaAlapító szerkesztôFounding editorMónus András

Felelôs szerkesztôEditor-in-Charge

Szôts GáborSzerkesztô

EditorBendiner Nóra

Tanácsadó testü̈letAdvisory Board

Apor Péter (elnök)Ács Pongrác

Bánhidi MiklósDóczi TamásFarkas Anna

Felszeghy KláraGáldiné Gál Andrea

Gombocz JánosHédi CsabaIhász Ferenc

Keresztesi KatalinMónus AndrásPavlik GáborPucsok JózsefRadák Zsolt

Rétsági ErzsébetSterbenz TamásSzabó S. András

Szabó TamásTihanyi JózsefVajda Ildikó

Zsidegh Miklós †

Mûszaki szerkesztôSomogyi György †, Bederna Ákos

Kiadja aMagyar Sporttudományi Társaság

Published by theHungarian Society of Sport Science

ElnökPresident

Tóth MiklósTiszteletbeli elnökökHonorary Presidents

Nádori László †Frenkl Róbert †Pucsok JózsefSzerkesztôségEditorial Office

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980

E-mail: bendinora@hotmail.comInternet: www.sporttudomany.hu

Hirdetésfelvétela szerkesztôség címén

Advertisingin the Editorial Office

Nyomdai munkálatokReálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.

ISSN 1586-5428

Tartalom/Contents

Beköszöntô

Szabó TamásAz olimpiai pályázat és az utánpótlás-nevelés felértékelôdése 3

Tanulmány

Juhász Imre, Kopkáné Plachy Judit, Kiszela Kinga, Bíró Melinda, Müller Anetta, Révész LászlóIdôskorúak rekreációs fizikai aktivitásának hatása a kardiorespiratorikus rendszerreThe impact of recreation physical activity on elderlies’ cardiorespiratorical system 4

Kozma Miklós, Szabó Ágnes, Huncsik Péter, Bíbor BékaMiért sportolnak a hallgatók?Tendenciák és „forró pontok” a budapesti egyetemisták szabadidôs sportválasztásábanWhy do university students play sports?Trends and “hot spots” in the leisure sports consumption of university students in Budapest 9

Nagy Nikoletta, Tóth Ákos, Ökrös CsabaUtánpótláskorú versenyúszók testméreti jellemzôinek vizsgálata a kiválasztás tükrébenResearch of junior competition swimmers body size characteristicsof the light of the selection 19

Noé Judit, Köteles Ferenc, Pavlik Gábor6 hónapos intervenciós mozgásprogram túlsúlyra, elhízásra gyakorolt kedvezô hatása6-month exercise intervention program positive effect on overweight and obesity 25

Szabó S. AndrásMit várnak el az edzôktôl az edzôk és a versenyzôk?Expectations from the coaches − from point of view of coaches and athletes 31

Mûhely

Kovács Ágnes, Dóczi TamásA sportmédia változásai az 1990-es évektôl napjainkig:a média szerepének, és a globalizáció hatásának bemutatása az élsportolók és a média kapcsolatábanChanges in sports media from the 1990’s to the present:Introducing the role of the media and the influence of the globalization in the nexus of elite athletes and media 35

Savella Orsolya, Starhon Katalin, Fritz PéterAz egészségturizmus, az egészségmegôrzés az élethosszig tartó tanulás szolgálatábanHealth tourism in the service of health maintenance and lifelong learning 43

Szabó S. AndrásIgazolja-e a statisztika, hogy a 100 m-es és a 200 m-es mellúszás más mûfaj?Can the statistics justify that 100 m and 200 m breaststroke swimmings have different character? 48

Tomory Ibolya„Játékaink az egészségünk” Fizikai aktivitás és inklúzió az ausztrál ôslakosok oktatásában„Our Games are our Health” Physical activity and inclusion in Australian indigenous education 50

Konferencia beszámoló

Borbély Attila, Hamar Pál, Keresztesi Katalin45. Mozgásbiológiai Konferencia aDebreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán 56

Dóczi Tamás, Gál Andrea50 éves a sportszociológiaISSA 2015, Párizs 57

Péter Annamária, Hegyi András Konferencia beszámolóECSS 2015 Malmö 59

Laczkó JózsefBeszámoló a „Progress in Motor Control X” konferenciáról 60

Nekrológ

Elhunyt Somogyi György 62

Referátum

Apor Péter rovata 63

Konferencia felhívás 66

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

3Beköszöntô •

Az olimpiai pályázat és az utánpótlás-nevelés felértékelôdése

Úgy tûnik, megérett a szán-dék: Budapest pályázik a2024. évi Olimpiai Játékokmegrendezésére. Az ismertelôzmények után, valameny-nyi érintett részérôl egyetér-tés mutatkozott abban, hogyhazánk éljen a pályázási le-hetôséggel, használja ki azo-kat az új elemeket, amelyeklehetôvé teszik kisebb orszá-gok számára is a jelentke-zést, realitásként kezelve egyolimpia megrendezését.

Figyelemmel kísérve azelô készítô munkákat, meg-állapítható, hogy elsô menetben azokat az infra -strukturális, gazdasági, ide-genforgalmi feltételeketkellett górcsô alá venni,amelyek sikeres, megfelelôszintû rendezést, lebonyolí-tást biztosítanak. Elkészültegy tanulmány, amelyben a szakértôk megfogalmaz-ták azt a reményt, hogy hazánk jelenlegi helyzeté-ben az esemény rendezése, lebonyolításafelvállalható, a kockázat kicsi.

Nem esett szó eddig, legalábbis a nyilvánosságelôtt, azokról az egyéb feladatokról, amelyek egyOlimpia lebonyolításával szoros kapcsolatban van-nak.

Elvárható, hogy a rendezô ország, élve a részvételilehetôségekkel, igyekezzen jól szerepelni a versenye-ken, nem csak a körülmények biztosításában pró-bálja felvenni a versenyt a korábbi Játékokszínvonalával, hanem a sporteredmények tekinteté-ben is mutasson erôt.

Magyarország, mint az Olimpiai Mozgalom egyikelsô számú támogatója, nem küzd ezzel a szándék-kal, az eredményes szereplés mindig is a hazaisportélet szerves része, igénye volt.

A kérdéskör azonban ennél bonyolultabb, hiszenaz infrastruktúra, a logisztika, az anyagi erôforrásokés szükséges humán erôforrás biztosításán kívül,sportolóinknak is fel kell készülniük a kivételes le-hetôségre, a jó szereplésre. A megpályázandó idô-pont 2024, addig 9 év van hátra. Ebbôl az iskövetkezik, hogy a megrendezendô Játékokon azoka fiataljaink fognak szerepelni, akik már többségük-ben a látókörbe kerültek. Ezek a fiatalok jelentik amegfelelô szereplés zálogát, ôk a letéteményesek. Ahazai tehetséggondozó programok (Héraklész, SportXXI., akadémiai rendszerek) azt mutatják, hogy kö-rülbelül 10-12 év szükséges a megfelelô, nemzetköziszintû versenyzôk felneveléséhez, kiképzéséhez. Ezaz intervallum mindenképpen szükséges, azonbana hatékonyságát a tehetséggondozó programok

struktúrája, szakmai tar-talma határozza meg. Vilá-gosan látszik, hogy egyhazai Olimpiára való felké-szülés új stratégiát, összefo-gott és ellenôrzött munkátkövetel meg a hazai szakmaifelelôsöktôl. Amennyibenkomolyan gondoljuk azolimpiai rendezést, komo-lyan kell vennünk az után -pót lás-ne ve lés fel értéke lô dé- sét is, és már ebben afázisban is gondolkodni kellaz elvégzendô munkáról. Eza szellemi erôkifejtés nemkerülhetô meg, elengedhe-tetlen.

Ennek a hosszú távú fel-készülésnek a stációi világo-san látszanak, a tervezésmegnyugtatóan elvégezhetô.

Az olimpiai versenyszá-mokban a jelenleg mûködô

Héraklész Programoknak, kb. 2000, 14-23 évestagja van. Általánosságban elmondható, hogy asportágak zömében a csúcsteljesítmény 20-30 éveskor között várható. Ebbôl a ténybôl le lehet vezetni,milyen korosztályok kiválasztását kell megoldani, aképzési, nevelési szakaszokat hogyan kell kijelölni.Egy ilyen hosszú távú program alapjait már lerak-tuk az állami tehetséggondozó programokkal, azon-ban az egyesületi szinten végzett munka, építkezéssok sebtôl vérzik. Szükséges egy olyan modern, a fo-lyamatokat kézben tartó és ellenôrzô rendszer létre-hozására, amelyben az elsôdleges cél a minôségimunka biztosítása, a tehetségeink lehetô legna-gyobb kivirágoztatása.

Egy ilyen rendszer jól definiálható, a célok és esz-közök meghatározhatók, a folyamat logisztikájamegalkotható.

Külön újdonságot jelent az a tény, hogy a sport-szakmai munka támogatását komolyan kell venni.A nemzetközi szintû sport már túljutott a mennyi-ségi szemléleten, mindenütt sokat dolgoznak, de aminôség javítása már a társterületek (tudomány,egészségügy, számítástechnika, pedagógia, stb.)aktív és magas szintû tevékenysége nélkül nem kép-zelhetô el. Ez az integráció a hazai sportban még sokkívánnivalót hagy maga mögött, új szemléletet kö-vetel meg, sok ismeretlen kihívást is jelent.

Ismerve a magyar sport erejét, kellô támogatásesetén ezzel a feladattal is meg tudunk birkózni, aprognózis jó, túlmutat az olimpiai pályázaton is.

Dr. Szabó Tamása MOB volt alelnöke

az MSTT általános alelnöke

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Juhász Imre és mtsai: Idôskorúak rekreációs fizikai aktivitásának....4

ÖsszefoglalóA nyugdíjas korú, azaz a 60 év feletti lakosság

aránya folyamatosan emelkedik a fejlett társadal-makban, ezzel együtt növekszik a fizikailag inaktív,krónikus betegséggel küzdô emberek száma is. Ta-nulmányunkban az Egri Civil Szolgáltató Központáltal nyilvántartott nyugdíjas szervezeteibôl véletlen-szerûen kiválasztott alanyokat vizsgáltuk kerékpár-ergométer segítségével (n = 29; életkor = 66,76±6,03év). A mintában fizikailag aktív (n = 16; életkor =67,19±7,04 év) és inaktív (n = 13; életkor =66,23±4,71 év) férfiak és nôk egyaránt szerepeltek. Atanulmány célja a fizikailag aktív és inaktív csopor-tok kardiorespiratorikus mutatóinak felmérése, különbségeinek megállapítása. A fizikailag aktív csoport szignifikánsan magasabb teljesítményt mu-tatott kerékpár-ergométeres munkateljesítményben (p = 0,021). Az eredményekbôl következtethetô, hogyaz idôs korban végzett rendszeres rekreációs edzéspozitívan hat a kardiorespiratorikus rendszerre.

Kulcsszavak: rekreáció, 60 év fölötti populáció, fi-zikai aktivitás, kardiorespiratorikus rendszer

AbstractThe ratio of population over 60 years linearly rises

in Europe in parallel with the number of chronicaldiseases. 29 members were chosen from retirementclubs registrated by Civil Service Centre of Eger (n =29; age = 66.76±6.03 year). In the sample there werephysically active (n = 16; age = 67,19±7,04 year) andinactive (n = 13; age = 66,23±4,71 year) men andwomen examined by cycle-ergometer test. Our aimwas to determine the differences on cardiorespiratoryindicators between the two groups. Significant differ-ence was the following: bicycle-ergometer workload(p = 0.021). In terms of aerobic capacity can be seen that the physically active group performed thedynamic exercise test at a higher level. We can conclude that the recreational training on cardiores-piratory system is important.

Keywords: recreation, population over 60 years,physical activity, cardiorespiratorical system

BevezetésA 60 év feletti lakosság aránya a fejlett társadal-

makban egyre nagyobb arányt tesz ki (OECD, 2008;KSH, 2014). Önmagában ez a tény nem jelentene

problémát, azonban a fizikailag inaktív életmódbólfakadó, elsôsorban a szív- és érrendszeri, valaminta mozgató szervrendszeri megbetegedések, komolypénzügyi terhet jelentenek az egészségügy és a csa-ládok számára is (Semsei, 2008; Cserhátiné, 2010).

Hazai adatokat vizsgálva látható, hogy Magyaror-szág népességének 15,1%-a 65 év feletti lakosokbóláll (Boros és mtsai, 2002.). Ezen populáció – pontosfelmérések híján, becslésekre hagyatkozva – maxi-mum 6-10%-a végez rendszeres fizikai aktivitást. Ezaz arány az aktív korú lakosság nem túl kedvezôadatainál is alacsonyabb. Az OLEF (Országos lakos-sági egészségfelmérés) 2000-ben végzett felméréseszerint a magyar nôk 31,6%-a több mint egyszer egyhéten, 4,8%-a egyszer egy héten, és 63,6%-a ritkánvagy egyszer sem végez legalább 10 percen keresztülolyan fizikai aktivitást, mely megemeli a szívfrekven-ciát és izzadást vált ki. Férfiaknál ez az arány 41,5-5,4-53,2% volt (Boros és mtsai, 2002).

Az öregedés lassítására, az életminôség javításáraés a betegségek megelôzésére manapság már szá-mos módszer létezik. Legfontosabb természetes be-avatkozásoknak a helyes táplálkozás, a rendszeresfizikai aktivitás, a stressz csökkentése, az intellek-tuális képességek fejlesztése, valamint a szabadidôaktív eltöltése tûnik (Iván, 2002).

Az egészséget meghatározó összetevôk közül a ku-tatók leggyakrabban a genetikai tényezôket, az élet-módot, a társas közeg hatásait és az egészségügyiellátás összefüggéseit emelik ki (Pikó, 2009). Miutána leghangsúlyosabb egészségi hatás az életmód, ko-rábban megvizsgáltuk az Egerben élô, nyugdíjasklubba járó idôsek egészségtudatos magatartását,rekreációs szokásait (Vécseyné és mtsai., 2008). Atanulmányból kiderült, hogy az egri idôsek legna-gyobb része nem végez a WHO ajánlásának megfe-lelô rendszeres fizikai aktivitást (WHO, 2010), ennekellenére a legkedveltebb mozgásformának a torna,az úszás, a kerékpározás és a tenisz bizonyult. Többszakirodalom is beszámol különbözô életkorú ésegészségi állapotú mintán végzett felmérésekrôl,melyekben aerob jellegû gyakorlatok, valamint erô-edzés, állóképességi edzés és egyensúlyfejlesztésáltal fejlôdött a 60 év fölötti személyek fittségi ésmentális állapota (Nakamura és mtsai, 2007; Eyigor és mtsai, 2007).

Megállapítható az is, hogy a rendszeres fizikai ak-tivitás kitolja az öregedéssel összefüggô betegségekkezdetének idejét, csökkenti a betegségek megjele-nését, és csökkenti a megbetegedés és a halál köztegészségben eltelt évek hosszát. Az aktív idôsek élet-tartama átlagosan két évvel is meghosszabbodhat akevésbé aktív emberekéhez képest (Faragó, 2007).

Idôskorúak rekreációs fizikai aktivitásának hatása a kardiorespiratorikus rendszerre

The impact of recreation physical activity on elderlies’ cardiorespiratorical system

Juhász Imre, Kopkáné Plachy Judit, Kiszela Kinga, Bíró Melinda, Müller Anetta, Révész László

Eszterházy Károly Fôiskola, Sporttudományi Intézet, Eger

E-mail: juhasz@ektf.hu

Magyarországon végzett kutatások során is beiga-zolódott, hogy a mentális és fizikai egészségi állapot,az életminôség, a fittségi állapot fejleszthetô a rend-szeres fizikai aktivitással a 60 év fölötti lakosság kö-rében is (Kopkáné és mtsai, 2009). Egerben ésGyôrben végzett fél éves kutatás során szignifikánsjavulás következett be az idôs korosztály testössze-tétel mutatóiban, az alsó és felsô végtag erejében, azalsó és felsô végtag hajlékonyságában, az állóképes-ségében, valamint a dinamikus egyensúly mutatók-ban (Kopkáné és mtsai, 2012; Barthalos és mtsai,2012; Ország és mtsai, 2012).

A szakirodalmi összefoglalás által látható, hogy anyugdíjas, 60 év fölötti, fizikailag aktív és inaktív la-kosság körében a fizikai és mentális mutatókbankülönbség mutatkozik. Ezen mutatók különbségei-rôl kevés adat áll rendelkezésre, emiatt célszerû atémával foglalkozó kutatások eredményeit gyarapí-tani. A tanulmány újszerûségét az adja, hogy olyanszemélyeket vizsgál, akik nyugdíjas klubba járnak,így a mentális fittségük állapotának megôrzése közelazonos mértékben valósul meg, azonban a rendsze-res fizikai aktivitásukban jelentôs különbség mutat-ható ki.

A tanulmány célja, hogy bemutassa az egri nyug-díjas klubokba járó idôsek fittségi állapotát, vala-mint meghatározza a fizikailag aktív és inaktívidôsek kardiorespiratorikus rendszerének különb-ségeit. Feltételezzük, hogy az aktív csoport kardio-respiratorikus rendszere kifejezettebb adaptációtmutat akut, szubmaximális fizikai terhelésre, mintaz inaktív csoporté.

Anyag és módszerekMiután a „rendszeres fizikai aktivitás” nem egysé-

ges fogalom, szeretnénk meghatározni, hogy a fentimunkáinkban és a jelenlegi dolgozatban is a CentralDisease Control and Prevention, az American Collegeof Sport Medicine és az American Heart Association(Pate, 1995; Nelson, 2007; Chodzko-Zajko és mtsai,2009; WHO, 2010), valamint a WHO 2008-2013(WHO, 2008; 2010) keretprogram ajánlásait használ-tuk fel. Ennek megfelelôen a 60 év feletti nyugdíjasokszámára rendszeres fizikai aktivitásnak tekintjük aminimum heti három alkalommal, legalább 30 percigtartó, mérsékelt intenzitású mozgásformákat.

Minta Az Egri Civil Szolgáltató Központ által nyilvántar-

tott nyugdíjas szervezeteibôl valószínûségi mintavé-teli eljárással, véletlenszerûen kiválasztott alanyok(n = 29; életkor = 66,76±6,02 év). A mintában fizi-kailag aktív (n = 16; életkor = 67,19±7,04 év; testtö-meg = 72,5±15,4 kg; testmagasság = 163,3±9,3 cm)és inaktív (n = 13; életkor = 66,23±4,71 év; testtö-meg = 84,0±13,3 kg; testmagasság = 161,2±4,7 cm)férfiak és nôk egyaránt szerepeltek.

MódszerekA kardiorespiratorikus rendszer terheléses vizsgá-

latára Master Screen CPX (Jaeger, Hoechberg, Né-metország) típusú készüléket használtunk, Padsy6.0b (Medset Medizintechnik GmbH, Hamburg, Né-metország) EKG rendszerrel, és Ergoline Ergoselect

100P/200P 3.0 kerékpárergométerrel (Lode B.V. Med -ical Technology, Groningen, Hollandia) kiegészítve.

A következô változókat vizsgáltuk: légzési perctérfo-gat (VE; l/perc), gázcsere hányados (RER VCO2/VO2;ml), nyugalmi oxigénfelvétel (VO2min; ml/perc), maxi-mális oxigénfelvétel (VO2max; ml/perc), relatív nyu-galmi oxigénfelvétel (VO2/kg/min; ml/perc/kg), relatívmaximális oxigénfelvétel (VO2/kg/max; ml/perc/kg),oxigén szaturáció (SpO2; %), nyugalmi szívfrekvencia(HRmin; 1/perc), maximális szívfrekvencia (HRmax;1/perc), nyugalmi szisztolés vérnyomás (Psysmin;Hgmm), maximális szisztolés vérnyomás (Psysmax;Hgmm), nyugalmi diasztolés vérnyomás (Pdiasmin;Hgmm), maximális diasztolés vérnyomás (Pdiasmax;Hgmm), munkateljesítmény (Load; W), metabolikusekvivalens (MET).

Az adatok megjelenítésére és számítására LabMa-nager 5.32.0.5 (CareFusion, Hoechberg, Németor-szág) és Padsy 6.0b (Medset Medizintechnik GmbH,Hamburg, Németország) kardio-pulmonális diag-nosztikai alkalmazásokat, a testtömeg mérésére In-Body230 SE-BIA (Inbody Blgd, Seoul, Korea)készüléket használtunk.

A kerékpár-spiroergométeres protokollAz alanyok módosított WHO protokoll alapján tel-

jesítettek egy intervall kerékpárergométeres tesztet,mely közben légvételrôl légvételre történô gázcsereanalízist (Ergoline GmbH, 2011) végeztünk. A ter-heléses vizsgálatot délelôtt 9.00-11.00 között végez-tük. Az anamnézis felvételét követôen nyugalmiszívfrekvenciát és vérnyomást mértünk, majd azalanyok 5-10 perces bemelegítés után kezdték mega gyakorlatot.

Terhelési fázisok:1. szint: 2:00 perc, 1 ismétlés, 25 W-os ellenállás,

50 pedálfordulat;2. szint: 2:00 perc, 10 ismétlés, +25 W-os ellenál-

lás növelés ismétlési fázisonként, 50 pedálfordulat.Levezetô fázisok:1. szint: 2:00 perc, 1 ismétlés, 15 W-os ellenállás;2. szint: 2:00 perc, 1 ismétlés, -15 W-os ellenállás

csökkentés;3. szint: 2:00 perc, 1 ismétlés, 0 W-os ellenállás.

Adatfeldolgozás és statisztikaAz adatokat SPSS 21.0 for Windows program segít-

ségével dolgoztuk fel. Leíró statisztikát alkalmaztunka minta egyes paramétereinek meg ál la pításához, va-lamint a gyakoriság és eloszlási adatok megállapítá-sára. Az átlagok közötti különbözôségek eldöntéséreStudent-féle kétmintás t-próbát alkalmaztunk, amitF-próba elôzött meg. Az adatokat átlag ± szórás kép-lettel jelenítettük meg, a szignifikancia szintet az 5%-os hibahatárral (p≤0,05) határoztuk meg.

EredményekA kerékpár-spiroergometriás vizsgálat során nem

találtunk szignifikáns különbséget a légzési perctér-fogatban (VE; l/perc), a gázcsere hányadosban(RER; VCO2/VO2; ml), a nyugalmi oxigénfelvételben(VO2min; ml/perc), maximális oxigénfelvételben(VO2max; ml/perc), a relatív nyugalmi oxigénfelvé-

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

5Tanulmány • Juhász Imre és mtsai: Idôskorúak rekreációs fizikai aktivitásának....

telben (VO2/kg/min; ml/perc/kg), a relatív maxi-mális oxigénfelvételben (VO2/kg/max; ml/perc/kg),az oxigén szaturációban (SpO2; %), a nyugalmi szív -frekvenciában (HRmin; 1/perc), a maximális szív -frekvenciában (HRmax; 1/perc), a nyugalmiszisztolés vérnyomásban (Psysmin; Hgmm), a maxi-mális szisztolés vérnyomásban (Psysmax; Hgmm), anyugalmi diasztolés vérnyomásban (Pdiasmin;Hgmm), a maximális diasztolés vérnyomásban (Pdiasmax; Hgmm) és a metabolikus ekvivalensben(MET), míg a munkateljesítményben (Load; W) lé-nyeges különbözôség látszik csoportjaink között (1. táblázat).

Megbeszélés és következtetésekStatisztikailag bizonyított, hogy a 60 év fölötti la-

kosság száma folyamatosan emelkedik a fejlett tár-sadalmakban és a mozgásszegény életmódbólfakadó krónikus betegségek az államnak egyre na-gyobb pénzügyi terhet okoznak (OECD, 2008; Semsei, 2008; Cserhátiné, 2010; KSH, 2014). Ma-gyarországon a vezetô halálokot a szív- és érrend-szeri betegségek képviselik (KSH, 2014).Kerékpárergometriás terheléses vizsgálatot alkal-maztunk a fizikailag aktív és inaktív idôsek kardio-respiratorikus rendszerének vizsgálatára, annakérdekében, hogy felmérjük az érintett korosztály je-lenlegi fizikai állapotát.

A 60 év fölötti magyar populáció rekreációs szo-kásairól és annak az egészségi állapotra való hatá-sáról kevés szakirodalmat lehet találni (Kopkáné ésmtsai, 2009). Spiroergometriai vizsgálatot még ke-vesebb kutató végzett a fent megnevezett korcso-portban, az egészséges, fizikailag aktív és inaktívpopuláció körében. A nemzetközi, elsôsorban az eu-

rópai tanulmányok alapján sem bôvelkedünk atémát érintô adatokban. Ennek megfelelôen igyekez-tünk hiánypótló, kiindulási pontnak megfelelô fel-mérést elvégezni.

Nyugat- és kelet-európai keresztmetszeti tanulmá-nyokat olvasva látjuk, hogy az idôsek kardiovaszku-láris rendszerének öregedése a legfôbb halálozásiokok közé tartozik a fejlett országokban (Funk ésSchneider, 2012; Grigaliüniené, 2013). Az öregedésfolyamán jól elkülöníthetô a szív és a perifériás rend-M

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Tanulmány • Juhász Imre és mtsai: Idôskorúak rekreációs fizikai aktivitásának....6

1. ábra. A kerékpárergometriás munkateljesítmény(Load; W) mértéke az aktív és inaktív csoportokban(p≤0,05; CI 95%). * szignifikáns különbség a csopor-tok között (p = 0,021). Figure 1. Result of Load (W) in cycle-ergometer testbe tween active and inactive groups (p≤0.05; CI 95%)

1. táblázat. Kerékpár-spiroergométeres módosított WHO teszt eredményei (*p≤0,05) Table 1. Cycle-ergometer measurements with modified test (*p≤0.05)

Csoport/Változók Aktív Inaktív p-érték (p≤0.05)Átlag (M) ± Szórás (SD) Átlag (M) ± Szórás (SD)

VE (l/perc) 21,2 ± 20,5 23,8 ± 15,6 0,706VO2min (ml/perc) 207,1 ± 171,5 280,3 ± 247,4 0,356VO2max (ml/perc) 726,3 ± 603,1 735,6 ± 480,1 0,964VO2/kg/min (ml/perc/kg) 3,0 ± 2,8 4,0 ± 3,4 0,77VO2/kg/max (ml/perc/kg) 10,3 ± 8,9 9,5 ± 6,1 0,78RER (VCO2/VO2 ml) 0,9 ± 0,1 0,9 ± 0,1 0,838HRmin (1/perc) 80,6 ± 23,7 89,2 ± 11,0 0,243HRmax (1/perc) 129,8 ± 18,0 132,3 ± 19,1 0,728Pszisztole nyugalmi (Hgmm) 129,6 ± 14,8 140,3 ± 16,3 0,078Pszisztole max (Hgmm) 183,1 ± 26,1 186,2 ± 17,1 0,716Pdiasztole nyugalmi (Hgmm) 82,3 ± 13,1 83,5 ± 12,2 0,799Pdiasztole max (Hgmm) 91,3 ± 16,2 98,0 ± 13,1 0,236Load (W) 109,3 ± 28,6 86,4 ± 19,4 0,021 *SpO2 (%) 108,3 ± 50,5 133,7 ± 68,0 0,258Metabolikus Ekvivalens (MET) 2,9 ± 2,5 2,6 ± 1,7 0,716

Rövidítések magyarázata: VE: légzési perctérfogat; VO2min: nyugalmi oxigénfelvétel; VO2max: maximális oxi -génfelvétel;VO2/kg/min: relatív nyugalmi oxigénfelvétel; VO2/kg/max: relatív maximális oxigénfelvétel; RER:gázcsere hányados; Hrmin: nyugalmi szívfrekvencia; HRmax: maximális szívfrekvencia; Pszisztole nyugalmi:nyugalmi szisztolés vérnyomás; Pszisztole max: maximális szisztolés vérnyomás; Pdiasztole nyugalmi: nyugalmidiasztolés vérnyomás; Pdiasztole max: maximális diasztolés vérnyomás; Load: munkateljesítmény; SpO2: oxigénszaturáció

szer öregedésének folyamata. Csökken az artériásbaroreceptor reflex, az artériák falában lévô rugal-mas elemek elveszítik flexibilitásukat, az érfalra ra-kódott mészplakkok miatt az érfal belsôkeresztmetszete csökken, mely a szisztolés vérnyo-más növekedését okozza. A kardiopulmonáris reflexaktivitása és a pulzus korral csökken (Gary, 2003).

Vizsgálatunkban az Egerben élô, fizikailag aktívés inaktív csoportban nem találtunk sok eltérést avizsgált paraméterekben, azt azonban észleltük,hogy az aerob kapacitásban különbségek mutatkoz-tak. Az aerob mozgásformák elsôsorban az állóké-pességet illetve a relatív erôt és az erôállóképességetfejlesztik. A kondicionális képességekbôl leginkábbezek a képességek szükségesek a mindennaposönellátó tevékenységek megôrzésére idôs korban(Müller 2009; 2011), ezért is fontos ennek vizsgálataaz idôsek körében. A vizsgálatban részt vevô, azaktív csoporthoz tartozó alanyok elsôsorban ezeketa mozgásformákat részesítették elônyben, alapve-tôen aerob mozgásformákat ûznek (pl. tenisz, túrá-zás, séta).

A rekreációs tevékenységnek köszönhetôen a fizi-kai és mentális fittségi állapotot meg tudjuk ôrizni,a betegségek megelôzhetôk, illetve azok súlyosságaés kimenetele javítható. Jelentôs javulás figyelhetômeg a kardiális rendszer csaknem minden aspektu-sában (nô a VO2max, csökken a nyugalmi vérnyo-más, csökken a koronáriás érbetegségekelôfordulása). Elôtérbe kerülnek a pozitív pszicho-lógiai hatások is (csökken a stressz és a szorongás,javul a közérzet, javul a rövidtávú memória). A rend-szeresen végzett fizikai aktivitás jótékony hatásaiazonban akár 6 héten belül jelentôsen csökkennitudnak, és újra kialakulhatnak az inaktivitás jelei(Robert, 2002). Jelen tanulmány keretei nem terjed-tek ki a mentális egészség vizsgálatára, ez továbbivizsgálati területként jelentkezik annak érdekében,hogy a fizikai és mentális egészség kapcsolata jelle-mezhetô legyen.

A fô hangsúly tehát a rendszerességen van, aki eztvállalja, azért teszi, mert élvezi a mozgást, jelentôspozitív testi és lelki hatásokra számíthat képessége-iben és egészségében egyaránt.

Felhasznált irodalomBoros J., Németh R., Vitrai J. (szerk.) (2002): Or-

szágos lakossági egészségfelmérés 2000. Kutatásijelentés, Országos Epidemológiai Központ, Buda-pest.

Chodzko-Zajko, W.J., Proctor, D.N., FiataroneSingh, M.A., Minson, C.T., Nigg, C.R., Salem, G.J.,et al. (2009): American college of sports medicineposition stand. Exercise and physical activity forolder adults. Medicine and Science in Sports andExercise, 41: 7. 1510-1530.

Cserhátiné K.E. (2010): A demenciában szenvedôbetegek ellátásának társadalmi, egészségügyi ésszociális kihívásai. Magyar Gerontológia, 7: 44-56.

Eyigor, S., Karapolat, H., Durmaz, B. (2007): Ef-fects of a group-based exercise program on thephysical performance, muscle strength and qualityof life in older women. Archives of Gerontology andGeriatrics, 45: 259-271.

Faragó M. (2007): Egészségesen várható élettar-tamok Magyarországon 2005. Központi StatisztikaiHivatal, Budapest.

Funk, M., Schneider, J. (2012): Spiroergometri-sche referenzwerte für die sozialmedizinische Leis-tungsbeurteilung bei Erwachsenen im Alter über 60Jahre. Pulmonologie, 66: 06. 329-337.

Gary, C.S. (2003): Physiology of aging. Journal ofApplied Physiology, 95: 1333-34.

Iván L. (2002): A gerontológia újabb eredményei:az egészséges öregedés esélyei és kockázatai. Hip-pocrates, 4: 6. 381-386.

Grigaliüniené, A., Ramonas, A., Celutkiené, J., Sileikiené, V., Rudys, A., Juocevicius, A., Laucevicius,A. (2013): Cardiorespiratory parameters of exercisecapacity in a healthy lithuanian population: the pilotstudy. Hellenic Journal of Cardiology, 54: 107-118.

Kopkáné P.J., Vécseyné K.M., Barthalos I., Bog-nár J. (2009): A rendszeres testmozgás jelentôségea fizikai és mentális öregedési folyamatok lassításá-ban. Kalokagathia, 47-48: 4-1. 12-25.

Központi Statisztikai Hivatal. www.ksh.huMüller A., Kerényi E. (2009): Trendek és fogyasz-

tói magatartás az egészségügyben. In: Egészségügyimarketing és telekommunikáció címû konferenciakiadványkötete. 11-19. Mátrai Gyógyintézet, Ma-gyarország, Kékestetô.

Müller A., Rácz I. (2011): Aerobic és Fitness irány-zatok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Pécs.

Nakamura, Y., Tanaka, K., Yabushita, N., Sakai,T., Shigematsu, R. (2007): Effects of exercise fre-quency on functional fitness in older adult women.Archives of Gerontology and Geriatrics, 44: 163-173.

Nelson, M.E., Rejeski, W.J., Blair, S.N., Duncan,P.W., Judge, J.O., King, A.C. (2007): Physical activ -ity and public health in older adults: Recommend -ation from the American College of Sports Medicineand the American Heart Association. Medicine andScience in Sports and Exercise, 39: 1435-1445.

Organization for Economic Co-operation and De-velopment (2008): OECD. StatExtracts.

Pate, R.R., Pratt, M., Blair, S.N., Haskell, W.L.,Macera, C.A., Bouchard, C., Bucner, D., Ettinger,W., Heath, G.W., King, A.C., Kriska, A., Leon, A.S.,Marcus, B.H., Morris, J., Paffenberger, R.S., Pat-rick, K., Pollock, M.L., Rippe, J.M., Sallis, J., Wil-more, J.H. (1995): Physical activity and publichealth. A recommendation from the Centers for Dis -eases Control and Prevention and the American College of Sports Medicine. Journal of AmericanMed ical Association, 278: 402-407.

Pikó, B. (ed.) (2009): Introduction to medicine.Basic principles of behavioral sciences and prevent -ive medicine. Medicina, Budapest.

Robert, J.N. (2002): Promoting and PrescribingExercise for the Elderly. American Family Physician,65: 419-27.

Semsei I. (2008): Az öregedési folyamat jellemzôi.In: Semsei I. (szerk.) Gerontológia, 12-15. StartR.V., Nyíregyháza.

Széman Zs. (2008): Ki az idôs? Az öregedés külön-bözô szempontjai. Esély, 3: 3-15.

Vécseyné K.M., Plachy J., Bognár J. (2008): A fel-nôttek egészséges, aktív életmódja – összehasonlító

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

7Tanulmány • Juhász Imre és mtsai: Idôskorúak rekreációs fizikai aktivitásának....

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Juhász Imre és mtsai: Idôskorúak rekreációs fizikai aktivitásának....8

elôtanulmány a fiatal felnôttek és idôs korosztályéletmódjáról, rendszeres fizikai aktivitásáról. ActaAcademiae Pedagogicea Agriensis Nova Series: Sec-tio Sport, 35: 107-115.

WHO (2008): 2008–2013 Action plan for the glo-bal strategy for the prevention and control of non-

communicable diseases. Geneva. http://www.who.int/nmh/Actionplan-PC-NCD-2008.pdf.

WHO (2010): Global recommendations on phys-ical activity for health. Geneva: WHO Library Cata-loguing-in-Publication Data.

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

9Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?

ÖsszefoglalóA mozgásban gazdag szabadidôs tevékenységek az

életminôséget meghatározó tényezôk. Az egyetemistáktöbbet sportolnak, mint az idôsebbek és az alacso-nyabb iskolai végzettségûek, ugyanakkor ebben azéletszakaszban egyre többen hagynak fel a sportolás-sal, különbözô okok miatt. Érdemesnek láttuk tehátvizsgálni, mi történik a felnôttek sportolásának ebbena kritikus idôszakában, milyen motivációkkal dönte-nek a szabadidô eltöltésének mikéntjérôl. A BíborBéka civil kezdeményezés által készített 2014-es ku-tatás (Bíbor Béka, 2014) célja az volt, hogy felmérjüka budapesti egyetemisták szabadidô-eltöltését, sport-fogyasztását, mi motiválja ôket a sportolásra, és mi-lyen sportágakat választanak, összehasonlítva azeredményeket egy 2010-es kutatásunkkal. A passzívhallgatóknak leginkább magukban kellene elhatáro-zásra jutniuk, hogy mozogni kezdjenek, fôbb motivá-cióik az egészségre törekvés, illetve az ellenállóképesség, az attraktív külsô kialakítása. Az újabb ge-nerációk életmódját tükrözôen elôtérbe kerülnek azegyéni sportok, különösen azok, amelyek nem igé-nyelnek komolyabb elôképzettséget. Az eredményekugyanakkor sportáganként és nemenként eltérô min-tázatot mutatnak. Kutatási eredményeink alapján re-levánsabbá tehetô az egyetemisták számára asportkínálat, legyen szó akár egyetemi sportéletrôl,akár egyesületrôl, vagy éppen üzleti vállalkozásokról.Szabó korábbi kutatásával (2012) összhangban úgylátjuk, a szokásos szegmentálási szempontok melletta célokat, motivációkat érdemes felhasználni csoport-képzô ismérvekként a sportfogyasztást ösztönzô, ke-resletélénkítô programok szervezésekor, illetvekapcsolódó tudományos vizsgálatoknál.

Kulcsszavak: szabadidôsport, egyetem, motiváció,sportágak, sportfogyasztás

AbstractLeisure activities involving physical movement are

key factors in quality of life. University studentsmove more than the elderly or less qualified people;however, many of them quit regular sporting activ-ities during their studies, for a range of reasons. We

have examined this critical period of age, how stu-dents make decisions on their leisure and sport ac-tivities. The research project conducted by the civilinitiative Bíbor Béka (2014) aimed to survey the leis -ure and sport consumption of university studentsin Budapest, including their motivation for physicalactivity and their selection of sport, comparing theresults with a similar study in 2010. Students witha passive lifestyle are only to make up their mindsto start moving. Key motives for sport activities aresupporting health, endurance and developing an at-tractive shape. Individual sports gain ground, re-flecting the changing lifestyle of newer generations,particularly those sports that do not require specialprequalification or skills. Our results differ alonggender and types of sport. The findings and conclu-sions of our research allow sport supply to becomemore relevant for students, both for public and pri-vate providers. In accordance with previous resultsof Szabó (2012), we suggest objectives and motiv -ation be used as additional segmentation criteria forfuture scientific research and programme develop-ment aiming to stimulate sport consumption.

Keywords: leisure sport, university, motivation,sports, sport consumption

BevezetésA mozgásban gazdag szabadidôs tevékenységek

az életminôséget meghatározó tényezôk. Az egyete-mek nagy tudású szakembereket nevelnek, ám ki-hívást jelent, hogy számottevô sportolás nélkültöbbségük már az iskolában töltött évek alatt ismozgásszervi, idegrendszeri, szív- és keringési pa-naszokkal küzd. Látható, hogy a fiatalok, és fôleg azegyetemisták többet sportolnak, mint az idôsebbekés az alacsonyabb iskolai végzettségûek, ugyanak-kor ebben az életszakaszban egyre többen hagynakfel a sportolással, különbözô okok miatt.

Érdemesnek láttuk tehát vizsgálni, mi történik afelnôttek sportolásának ebben a kritikus idôszaká-ban, milyen motivációkkal döntenek a szabadidô el-töltésének mikéntjérôl. Mielôtt a budapestiegyetemisták szabadidôsport-fogyasztását elemez-zük, adunk egy összegzô áttekintést a magyar tár-sadalom, valamint a magyar fiatalok sportolásiszokásairól, valamint a fogyasztást meghatározó té-nyezôkrôl, a fellelhetô szekunder források alapján.

A Bíbor Béka civil kezdeményezés által készített2014-es kutatás célja az volt, hogy felmérje a buda-

Miért sportolnak a hallgatók?Tendenciák és „forró pontok” a budapesti egyetemisták szabadidôs sportválasztásában

Why do university students play sports?Trends and “hot spots” in the leisure sports consumption of

university students in Budapest

Kozma Miklós, Szabó Ágnes, Huncsik Péter, Bíbor BékaBudapesti Corvinus Egyetem, Budapest

E-mail: agnes.szabo2@uni-corvinus.hu, miklos.kozma@uni-corvinus.hu, peter@biborbeka.hu

pesti egyetemisták szabadidô-eltöltését, sportfo-gyasztását, mi motiválja ôket a sportolásra, és mi-lyen sportágakat választanak, megismételve,valamint kiegészítve Szabó 2010-es hasonló kuta-tását, amelyet 2004-ben és 2006-ban is elvégzett(Szabó, 2013). Jelen írásunk célja az itt közölt ered-ményeknek tudományos kontextusba helyezése, to-vábbi szakirodalmi háttér bemutatása és vi szo -nyítása munkánkhoz.

Kutatásunk által közelebb kerülhetünk az adottcélcsoporthoz, és relevánsabbá tehetô számukra asportkínálat, legyen szó akár egyetemi sportéletrôl,akár egyesületrôl, vagy éppen üzleti vállalkozások-ról. Szabó (2012) kutatásai felhívták a figyelmetarra, hogy az emberek és sportolási igényeik össz-társadalmi szinten nem tekinthetôk homogén hal-maznak, sportfogyasztásukat tekintve heterogéncsoportokra, szegmentumokra bonthatók. Az egye-temisták csoportja egy speciális, jól meghatározottszegmens. Ezen belül a szokásos szegmentálásiszempontok mellett a célokat, motivációkat fel le-hetne használni csoportképzô ismérvekként a jövô-beli, további sportfogyasztásra ösztönzésnél,keresletélénkítésnél.

A legtöbb kutatás szerint a férfiak, a fiatalabbak,a magasabb jövedelmûek, a nagyobb településenlakók és a képzettebbek többet sportolnak (Polányi,1998; Szonda Ipsos, 2003; KSH, 2006, 2010; Neu-linger, 2007; Gál, 2008; Eurobarometer, 2010 és2014; Paár, 2013; Gál 2014). Paár (2013) számításaiszerint a 65 év feletti háztartásfôk háztartásaihozképest 7,5-szer nagyobb eséllyel költenek sportra a24 év alattiak, 5,1-szer a 35-44 év közöttiek, 4,5-szer a 25-34 év közöttiek, 2,8-szer a 45-54 év kö-zöttiek és 1,6-szer az 55-64 év közöttiek háztartásai.A legmagasabb iskolai végzettségûek költenek leg-nagyobb valószínûséggel a sportra, a csoport esély-hányadosa 3,1-szeres a legiskolázatlanabbcsoporthoz képest, középfokú végzettséggel rendel-kezôk esetében az érték 1,9-szeres.

Ugyanakkor a fiatalok csoportján belül is jelen-tôs különbségek mutatkoznak: az Ifjúság 2000,2004, 2008 és 2012 kutatások és Gáldi kutatásaiis ezt bizonyítják. A fiatalok között is az életkor el-ôrehaladtával csökken a rendszeresen mozgókaránya; minél magasabb státuszú oktatási intéz-ménybe jár valaki, annál valószínûbb, hogy rend-szeresen sportol; a magasabb státuszú tele-püléstípus nagyobb eséllyel jelent nagyobb arányúsportolási részvételt. 2004-rôl 2008-ra és 2008-ról2012-re csökkent a sportolási arány a fiatalok kö-rében (Magyar Ifjúság, 2012; Perényi, 2010, 2013).Gáldi (2004) kutatásai szerint a 20 év alattiak és a20-29 évesek között is nagy különbség tapasztal-ható a sportolási hajlandóságban, mert míg a 20év alattiak 67,4%-a, a 20-29 évesek fele számolt bevalamilyen rendszerességû testmozgásról. A Deb-receni Egyetem Campus-lét 2010-es 4189 fôs on-line kutatásából az derült ki, hogy internetezni,zenét hallgatni és TV-t nézni szeretnek leginkábba debreceni egyetemisták, és mindössze 19%-ukmozog hetente többször is (Kovács, 2010).

Egy 2008-as magyar reprezentatív kutatás szerintmindössze 26 százalék azoknak az aránya, akik

sportolnak, kirándulnak vagy sétálnak napi rend-szerességgel, és 13 százalék azoké, akik hetente leg-alább háromszor teszik ezt (Gál, 2008). Azok, akiksportolnak, elsô helyen a sétát, kirándulást és a tú-rázást jelölték meg mint leggyakoribb mozgásfajtát,emellett – egyéb kutatásokkal összhangban – az ae-robikot, a kondizást, a kerékpározást, a labdarú-gást, a futást és az úszást említették nagyobbarányban. A Gfk 2009-es kutatása szerint a kerék-pár a legnépszerûbb a magyarok körében, ahogyGál 2014-es munkájában is ezt olvashatjuk, azt kö-veti a GfK-kutatás szerint a futball, az úszás és afitnesz (Bacher, 2010). 1999/2000-rôl 2009/2010-re 19 percrôl 15 percre csökkent a sétára, kirándu-lásra, sportra és testedzésre szánt átlagos szabadidô(KSH, 2010). A 2010-es Eurobarometer felmérésadatai szerint a magyar lakosság csupán 5%-a vég-zett rendszeres (heti 5 alkalommal) sporttevékeny-séget, de a valamilyen rendszerességgel testmozgástvégzôk aránya (18%) is alacsony volt. A 2014-es Eurobarometer kutatás adatai alapján 15%-ra nö-vekedett a heti 5 alkalommal sportolók száma, és23%-ra a valamilyen rendszerességgel mozgókaránya (EU átlag 33%).

Számos tényezô befolyásolja a szabadidôsport-fo-gyasztást (András, 2003). Egyes szerzôk a neo -klasszikus modellben, a háztartási modellben és apszichológiai megközelítésben más-más tényezôkrehelyezik a hangsúlyt. A neoklasszikus modellben atermék ára, más termékek ára és a fogyasztó jöve-delme a meghatározó, a háztartási modellben amegszerezhetô javakon és az idôn van a hangsúly,a pszichológiai modellben pszichológiai, motivációstényezôkön. Az üzleti alapon mûködô szabadi-dôsport-szolgáltatók igénybevételét a következô té-nyezôk határozzák meg (Gratton és Taylor, 1985):a fogyasztó jövedelme és diszkrecionális jövedelme,a szolgáltatás és a kapcsolódó, kiegészítô szolgál-tatások ára és minôsége, a sportszolgáltatástnyújtó létesítmény távolsága, elérhetôsége, a köz-lekedési lehetôségek, utazási költségek, valamint afogyasztó mobilitása és a szolgáltató (és a verseny-társ szolgáltatók) marketingtevékenysége. Aszabad idôben való sportolást – tehát nem csak a„fizetett” sportolást – további tényezôk befolyásol-hatják (1. táblázat).

A táblázatban is látható a témánk szempontjábólkiemelt jelentôségû motiváció. A sportfogyasztásbana motiváció a következô fô formákban jelentkezhet(Hoffmann, 2003 és Moore, 1987, idézi Neulinger,2007):

(1) A siker/gyôzelem motívuma, (2) A társaság, azaz az „együtt lenni” motívum,(3) Az egészség és fittség motívuma,(4) A kikapcsolódás/szórakozás és a játék motí-

vuma, amely vonzó a „homo ludens” avagy ajátszó ember számára.

Egy 2014-es magyar kutatás szerint az egészség-védelem, az egészségmegôrzés, a kikapcsolódás ésa teljesítôképesség, fittség fejlesztése a fô sportmo-tivációs tényezôk, ebben a sorrendben (Gál, 2014).

A sportolás motivációi között máshol van a hang-Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?10

súly a férfiak és a nôk esetében. A férfiak számáraa versenyzés, a státusz és a gyôzelem a legfonto-sabb, míg a nôk számára a társaság, amely az élet-kor elôre haladásával egyre inkább felértékelôdik; afittség, az egészség megôrzése; a testsúlykontroll, ésa jó megjelenés biztosítása. Dishman (2001), vala-mint Kelly és Warnick (1999) kutatásai szerint (idéziNeulinger, 2007) az adott sportot/sportágat elkez-dôknek körülbelül a fele késôbb felhagy a sportolás-sal. Frederick és munkatársai (1996) sport-motivációs kutatásukban azt mutatták ki, hogyminél magasabb fokú pozitív érzelmet vált ki azadott sporttevékenység, annál biztosabb a rendsze-res, élethossziglan végzett sportolás.

A fiatalok sportolásához pszichológiai igényeik, azönmegvalósítás, társas igényeik (például barátokkalegyütt lenni, népszerûség a kortársak körében), ésa kívánt élettani hatások elérése (például nagyobbizomerô) fejtenek ki jelentôs motiváló erôt (Goudasés mtsai, 1994). Egy 2500 fôs német reprezentatívkutatásban a válaszadók 68 százaléka számolt bearról, hogy barátai könnyedén rá tudják venni asportolásra. Fôleg a fiatalabb generáció tagjai vála-szolták, hogy a testmozgáshoz a jó társaság elen-gedhetetlen. A 30 évnél fiatalabbak között 82százalék azok aránya, akik barátaik jelenlétébôl me-rítik a szükséges motivációt. Neulinger (2007) ma-gyar egyetemisták körében végzett 1000 fôskvantitatív, 80 esszét feldolgozó és 12 mélyinterjúsvizsgálatai szerint is a kortársak és a barátok sze-repe a legjelentôsebb a sportolásban való részvétel-kor, azaz a barátok sportolását találta alegerôsebben összefüggônek az egyén sportolásával.A fiatalabbak az idôsebbekkel ellentétben sokkal fo-gékonyabbak a külsô ingerekre, a barátok „unszo-lására”, amelyek testmozgásra mozgósítják ôket.

Ezen eredmények némileg ellentmondanak Lakiés Nyerges 1997-es kutatási eredményeinek, melyekszerint, fôleg a fôvárosban, ahol az aerobik, a fit-nesz, a testépítés, a kerékpár, a kocogás és az úszása fiatalok kedvence, a sportolás individualizálódott.A fiatalok esetében ugyanis a mozgás és a barátokösszekapcsolódnak, a sport gyakoriságának növe-kedésével szignifikánsan nô a barátokkal töltött idô(Pluhár és mtsai, 2003).

A sport szoros pozitív kapcsolatban van a jó isko-lai teljesítménnyel, az anya iskolai végzettségével, a

jelen egészség megítélésével, a jövôorientáltsággal,az önbizalommal és a barátok sportolási szokásai-val. A rendszeresen sportolók inaktív társaiknáltöbbre értékelik a belsô értékeket, a lelki békét, azegészséget, a becsületességet, a barátságot és a csa-ládot (Pluhár és mtsai, 2003).

A középiskolás fiúk többet sportolnak szabadide-jükben, mint a leányok, fô motivációjuk a versen-gés, a gyôzni akarás. A leányok egészségesebbek éscsinosabbak szeretnének lenni (Keresztes és Pikó,2006, Pikó és mtsai, 2004). Egy, a serdülôk fizikaiaktivitási motivációját vizsgáló, reprezentatív 2011-es amerikai tanulmány szintén az egészséggel kap-csolatos motivációs faktort találta a legerôsebbnek(Litt és mtsai, 2011). Az Ifjúság kutatások szerint asportolásra motiváló két fô tényezô mindkét nemnélaz, hogy edzettek és egészségesek legyenek. 2013-ban a Magyar Sporttudományi Társaság 300 gyôriés veszprémi egyetemistát kérdezett meg, a Mozgás-gyógyszer program keretében (Szmodis és mtsai,2013). A fizikai aktivitás motivációját tekintve a fér-fiaknál az állóképesség fejlesztése, a nôknél a fizikaimegjelenés volt a legfontosabb szempont. Az egész-ség megôrzése harmadik helyen szerepelt mindkétnemnél. A megkérdezettek közel 14%-a gyermekko-rában rendszeresen nem sportolt és 20%-uk a rend-szeres testmozgást három évnél rövidebb ideigvégezte. A sportolással töltött idô egyik nemnél semérte el az átlagos heti két órát, hatoduk nem mozogfél órát sem hetente.

Egy 2014-es kutatás szerint a 15-29 évesek leg-nagyobb arányban említett motivációs tényezôi azegészségvédelem, a fizikai teljesítôképesség növe-lése, a fittség magasabb szintre emelése, illetve a ki-kapcsolódás. A nôknél fontosabb, hogy kontrolláljáktestsúlyukat, jobban nézzenek ki, és ellensúlyozzákaz öregedés hatását, míg a férfiaknál a szórakozás,a barátokkal való együttlét, a képességfejlesztés ésa versengés (Gál, 2014).

Anyag és módszerekA cikkünk alapját képezô 2014-es empirikus ku-

tatás egy on-line kérdôíves vizsgálat volt, budapestiegyetemek és fôiskolák hallgatóinak körében, ame-lyet a Bíbor Béka, a testmozgást, egészségtudatos-ságot és környezettudatosságot ösztönzô civilkezdeményezés munkatársai készítettek el a Buda-

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

11Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?

1. táblázat. A szabadidôsport-fogyasztást befolyásoló belsô, külsô és szituációs tényezôkTable 1. Internal, external and situational factors influencing leisure sports consumption

Belsô tényezôk Külsô tényezôk Szituációs tényezôkSzemélyiség Kultúra, értékek Fizikai környezetMotiváció Szocializáció Társadalmi környezetTanulás Társadalmi osztály FeladatÉszlelés Referenciacsoportok és család Idô

Attitûd, beállítódás Divat Korábbi tapasztalatokElkötelezettség Média, hivatásos sportok Fizikai képességek

Érdeklôdés és sztárok hatása Egészségi állapotLehetôségekHozzáférés

Helyettesítô termékekForrás: Shank (2002) alapján Szabó (2012)

pesti Corvinus Egyetemmel együttmûködésben(Bíbor Béka, 2014). A kérdôív a www.biborbeka.huweboldalon volt elérhetô 2013. december 5. és2014. január 16. között. A kitöltés önkéntes alapontörtént, a hallgatók a felmérésrôl több információscsatornán is értesülhettek: alapvetôen on-line cél-zott reklámokon keresztül, illetve az egyetemi hírle-velekben, hallgatói önkormányzatok és egyetemisportközpontok web- illetve facebook-oldalain valómegjelenéssel.

Az on-line kérdôíves megkérdezésre 3374 válaszérkezett Budapest húsznál több egyetemérôl, ezenbelül mind a négy nagy egyetemrôl – BME, Corvi-nus, ELTE, SE – ötszáznál több kitöltött kérdôívgyûlt össze. A kutatás nem reprezentatív, de a nagyelemszám miatt az eredmények érvényessége ésmegbízhatósága figyelemre méltó. Az on-line kérdô-íves kutatást egészítette ki 23 mélyinterjú budapestiegyetemistákkal, amelyek további betekintést en-gedtek a hallgatók mozgással kapcsolatos gondol-kodásába, érzelemvilágába.

A kérdôívet kitöltött hallgatók a sportolási gyako-riságra adott válaszaik alapján három kategóriábaoszlottak: (1) rendszeresen sportolók, akik hetentelegalább háromszor sportolnak; (2) mérsékeltenaktív sportolók, akik – saját bevallásuk szerint – he-tente átlagosan egy vagy két alkalommal sportol-nak; (3) keveset sportolók, akik nem sportolnak hetirendszerességgel.

Cikkünk empirikus részében egy 2010-es kutatáseredményeit is bemutatjuk röviden, amely egy2004-es és 2006-os kutatás harmadszori megismét-lése volt, szintén budapesti egyetemisták körében.2010-ben 619, 2006-ban 539 és 2004-ben 641 vá-laszadó volt (2004-ben még on-line és személyesmegkérdezés, késôbb csak on-line megkérdezés volta módszer). Alapvetôen a 2014-es eredmények lesz-nek a fókuszban, a korábbi kutatások eredményei-nek közlésével az a célunk, hogy ne csak egypillanatképet adjunk, hanem több évet is összeha-sonlíthassunk. Az on-line kérdôíveket Excel, illetveSPSS13 program segítségével dolgoztuk fel.

EredményekA Bíbor Béka on-line kérdôívére válaszolt 3374

hallgató 62%-a nô, 38%-a férfi. Jellemzôen 1988 és1994 között születtek, azaz 20 és 26 év közöttiek.34%-uk budapesti, további 12%-uk él az agglome-rációban. 2010-ben a megkérdezettek 48,4%-a férfiés 51,6%-a nô volt, jellemzôen 17-24 év közöttiek,41%-uk budapesti.

Mivel töltik az egyetemisták a szabadidejüket?2014-ben a budapesti hallgatók leginkább a ba-

rátaikkal találkoznak, beszélgetnek szabadidejük-ben. Népszerû az internetezés, illetve a közösségimédia használata, mint szabadidôs tevékenység. Aválaszadók több mint 75%-a legalább hetente követiismerôsei üzeneteit ezeken a csatornákon keresztül,illetve tesz fel híreket saját életével kapcsolatban. Asportolás a harmadik legnépszerûbb szabadidôs te-vékenység. Minél többet mozog valaki, annál keve-sebb idôt tölt internetezéssel, televízió-nézéssel ésolvasással. Az aktív és passzív életmóddal járó sza-badidôs tevékenységek ennek alapján eltérô maga-tartásmintákat körvonalaznak. E két szabadidôséletmód szerinti megoszlásban a fiúk és leányok ha-sonlóan viselkednek, miközben vásárlással tölteni aszabadidôt inkább a leányok, míg számítógépes já-tékokkal foglalkozni inkább a fiúk szoktak (2. táb-lázat).

A 2010-es mintában szereplô budapesti egyete-misták leggyakrabban zenét hallgattak, újságot ol-vastak, barátokkal találkoztak, napi gyakorisággalvagy legalábbis hetente többször. 2004-ben és2006-ban a televízió-nézés szerepelt a három leg-gyakoribb tevékenység között, 2010-ben azonban anegyedik helyre szorult az egyetemisták körében. Asportolás gyakorisága 2006-hoz képest növekedett,2010-ben az ötödik leggyakoribb tevékenység voltaz egyetemisták körében. Kutatói megközelítésünkszempontjából figyelemre méltó, hogy 2014-ben aszabadidôs sportolás dobogós helyezést ért el.

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?12

2. táblázat. Szabadidôs tevékenységekTable 2. Leisure activities

LeányokKeveset sportolók % Mérsékelten aktív sportolók % Rendszeresen sportolók %Internetezés 80 Barátokkal találkozás 71 Sportolás 86Barátokkal találkozás 69 Internetezés 66 Barátokkal találkozás 66Zenehallgatás 48 Olvasás 48 Internetezés 57Olvasás 43 Zenehallgatás 45 Olvasás 41Otthoni TV/videónézés 42 Sportolás 45 Zenehallgatás 40

FiúkKeveset sportolók % Mérsékelten aktív sportolók % Rendszeresen sportolók %Internetezés 84 Internetezés 78 Sportolás 89Barátokkal találkozás 72 Barátokkal találkozás 69 Barátokkal találkozás 69Zenehallgatás 56 Sportolás 56 Internetezés 68Otthoni TV/videónézés 34 Zenehallgatás 49 Zenehallgatás 44Számítógépes játékok 30 Otthoni TV/videónézés 29 Olvasás 31Forrás: Bíbor Béka (2014)

Melyek a legnépszerûbb sportágak 2014-ben?A válaszadók összességét tekintve a futás/koco-

gás a legnépszerûbb sport, amelyet a válaszadók29%-a ûz legalább hetente egyszer. Bár eltérés mu-tatkozik a felállított sorrendekben, sok átfedés vana két nem preferenciájában. A legnagyobb különb-ség az aerobiknál, a labdarúgásnál, a testépítésnél,a táncnál és a küzdôsportoknál figyelhetô meg, ezeka leginkább nemtôl függôen kedvelt sportágak. Afiúk körében a legnépszerûbb, rendszeresen ûzöttsport a testépítés/kondizás (a válaszadók 39%-avégzi ezt legalább hetente egyszer), ezt követi afutás/kocogás (27%), majd a labdarúgás (17%), agyaloglás/túrázás (10%), az úszás és végül a küz-dôsportok (8-8%). A leányok körében a legnép-szerûbb, rendszeresen ûzött sport a futás/kocogás(a válaszadók 30%-a végzi ezt legalább hetente egy-szer), ezt követi az aerobik (27%), majd a testépí-tés/kondizás (17%), a gyaloglás/túrázás (13%), atánc (10%), végül az úszás és a kerékpározás (7-7%). A kérdôívben eredetileg nem szereplô sport-ágakon kívül, nyitott válasz keretében a leányok leg-gyakrabban a jógát, a lovaglást, míg a fiúk afallabdát és a falmászást adták meg, mint heti rend-szerességgel ûzött sportokat.

Hogyan változott a legnépszerûbb sportágak lis-tája 2004 és 2014 között?

Egy hosszabb idôszak sportolási szokásainakvizsgálata támpontot adhat ahhoz, hogy megítélhes-sük, mennyire tartós az egyes sportágak nép-szerûsége, illetve hogy az évek során milyen újabbsportágak iránt jelentkezett nagyobb igény (3. táb-lázat).

A 2014-es felmérésben a részt vevô leányokaránya (62%) jóval magasabb volt, mint amekkora

részesedést a leányok képviselnek a nyolc budapestiegyetem alkotta sokaságban (49%). Ezt figyelembevéve a 2014-es sportág-népszerûségi lista a leá -nyokra és fiúkra jellemzô népszerûségi sorrendbôla nemek sokasági részarányának megfelelô súlyo-zással készült. A 2004-2010-es véleményfelméré-sekben a nemek aránya megközelítôleg ugyanazvolt, mint a teljes egyetemi sokaságban.

2014-re reneszánszát éli a futás/kocogás, miközbenaz aerobik és a testépítés is folyamatosan a legna-gyobb számú említést kapták az elmúlt 10 évben. Esportágak népszerûségének emelkedése összefüggés-ben lehet az egyre nagyobb iparággá váló sza badidôssportszerek köré épített globális promóciónak, illetvehogy egyénileg, nagyobb elôzetes felkészülés nélkül iselkezdhetôk, illetve újrakezdhetôk.

Ehhez társul, hogy a szabadban és viszonylag kisköltséggel folytatható sportágak – mint a túrázás éskerékpározás – 2014-ben háttérbe szorítottak két,folyamatosan nagy népszerûségû sportágat: azúszást és a labdarúgást. Az egyes évek népszerûségilistáinak végén kis különbséggel felváltva szerepel-nek bizonyos sportágak, és tükrözik az adott idô-szakban megjelenô divatos sportágakat is.

Megfigyelhetô, hogy az egyéni sportok jobban ter-jednek, miközben a csapatsportok – így a labdarú-gás és a kosárlabda – relatív népszerûsége akutatások által meghatározott idôszak során csök-kent. Ennek oka vélhetôen az újabb generációk el-térô életmódjával, életszervezési szokásaivalkapcsolatos: a növekvô individualizáció és az inger-gazdag környezet miatt egyre nehezebb hosszabbtávon egy egész csapatra való fiatal szabadidôs el-kötelezôdését megtartani egy adott sport iránt.

A 2014-es kutatás szerint, akik kipróbálnánakegy új sportágat, azok leginkább a kondizásban,test építésben gondolkodnak, fôleg ha jelenleg nem

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

13Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?

3. táblázat. A leggyakrabban ûzött sportágak 2004-2014 közöttTable 3. The most popular sports 2004-2014

Leggyakrabban Leggyakrabban Leggyakrabban Leggyakrabbanûzött sportágak ûzött sportágak ûzött sportágak ûzött sportágak

2004 2006 2010 2014aerobik aerobik testépítés, kondizás futás13,50% 13,40% 17% 29%

foci futás, kocogás aerobik kondizás13,50% 13,40% 12,80% 28%

testépítés, kondizás foci foci aerobik11% 9,80% 10,60% 13%úszás testépítés, kondizás futás, kocogás túrázás

10,10% 9,30% 10,20% 11%futás, kocogás úszás úszás foci

8,50% 7,30% 6,40% 9%kerékpározás kerékpározás tenisz kerékpár

7,20% 6,60% 5,70% 9%torna, gimnasztika küzdôsportok kosárlabda úszás

5,80% 5,50% 5,10% 8%küzdôsportok kosárlabda tánc

5,60% 5,20% 6%tánc

5,10%Forrás: Bíbor Béka (2014) és Szabó (2013)

sportolnak még rendszeresen (18-23%) (4. táblázat).A jelenleg kevésbé gyakran mozgó fiatalok körébenviszonylag magas a futás és az úszás népszerûsége,mint kipróbálandó sportágak (10-13%). A futás a„könnyen ûzhetô” sportok közé tartozik, amennyi-ben viszonylag szerény feltételek teljesülése eseténhozzá lehet fogni. Az úszás pedig „társadalmilag tá-mogatott” sport, amennyiben mindenkiben tudato-sított tény, hogy különösen jó hatással van azegészségre. A sokat sportolók vélhetôen ezeket leg-alább kiegészítô sportként nagy arányban ûzik,ezért náluk a futás és úszás nem számít kipróbá-landó sportnak (6-9%).

Nemek szerinti bontásban, a leányok jellemzômódon nyitottak az aerobik valamely fajtájának ki-próbálására (16-24%). Ez talán összefügg azzal,hogy ez a sport akár otthon, egyedül is ûzhetô, ezértnem kell akkora elhatározás az elkezdéséhez. Tán-colni is szeretnének a leányok (16-23%), bár ezt in-kább szórakozásnak, mint alakformálásnak vagyegészségjavító mozgásnak fogják fel. Erre utal, hogya tánc inkább a kevésbé aktívan sportolók körébennépszerû. Az új sportot megfontoló fiúk a küz-dôsportok felé a legnyitottabbak (15-18%). Talánösszefügg ez azzal, hogy alapvetô motivációjuk a fi-zikai teljesítôképesség javítása, és ennek lehetôségétlátják a küzdôsportokban.

Miért sportolnak a hallgatók?A budapesti egyetemisták szabadidôs sportolással

kapcsolatos szokásainak megismerésében kiinduló-pont lehet betekintést nyerni abba, hogy milyen él-ményeik voltak eddig a sporttal kapcsolatban.Feltételezhetôen, akinek jobb gyermekkori élményeivannak a sportolásról, az fiatal felnôttként inkábbmegy el sportolni, mint aki rossz emlékektôl terhes.A 2014-es felmérés eredményei annyiban megerôsí-tették az elôzetes várakozásokat, hogy aki már a kö-zépiskolában is sokat sportolt, azok több mint feleegyetemistaként is legalább heti háromszor sportol.Ráadásul, aki most sokat sportol, azoknak keve-sebb, mint 5%-a mondta azt, hogy a középiskolaitestnevelés órákról rossz élményei vannak. Ugyan-akkor a középiskolai testnevelés a többség meglá-

tása szerint pozitív hatású. Még akik ma nem issportolnak sokat, azok is úgy gondolnak vissza azegykori testnevelés órákra, hogy lehetôséget jelen-tettek a mozgásra, amit egyébként nem biztos, hogymegéltek volna, és kevesebb, mint 10%-uk tekin-tette „kínlódásnak”. Az élmények szubjektív jellegé-rôl tanúskodik, hogy a testnevelés óra sikere aválaszok alapján a testnevelô személyétôl is függött,a válaszadók 28%-a szerint.

Az aktív sportolás a gyermekkori szokásokbangyökerezik, mert aki már akkor sportolt, az jó esély-lyel sportol ma is, és ritka az, aki felnôttként kezdel aktívan sportolni, ha korábban ezt nem tette. Eztmegerôsíteni látszik az a tény is, hogy az egyetemis-ták attól függetlenül sportolnak sokat vagy keveset,hogy van-e kötelezô testnevelés óra elôírva nekikvagy sem. Akinek fontos a mozgás, az megtalálja amegfelelô idôt, s módot ehhez.

A vizsgálat kiterjedt arra, vajon mi motiválja azegyetemistákat arra, hogy mozogjanak. A válaszokalapján nemek szerinti bontásban eltérô motivációkvoltak azonosíthatók, Szmodis és munkatársai ko-rábbi kutatásaival összhangban (5. táblázat). Aleányoknál kulcskérdés, hogy „jó alakot” szeretné-nek – a válaszadók több mint fele megemlítette ezta motívumot. A fiúk ezzel szemben erôsek és ellen-állók szeretnének lenni elsôsorban. Az alapvetô mo-tivációk tehát részben a hagyományos nemiszerepekben gyökereznek. Megjelenik ugyanakkoregy közös szempont is. Mindkét nem képviselôi(közel felük) törekednek arra, hogy tegyenek valamitegészségükért a mozgáson keresztül. A sport a fia-talok számára az egyik alapvetô érték, az egészségfenntartásának eszköze – ezzel tisztában vannak ahallgatók.

Figyelemre méltó különbség mutatkozott a sokatés a keveset sportoló hallgatók válaszaiban. A leg-alább hetente háromszor sportoló fiatalokra jel-lemzô, hogy örömüket lelik a sportolásban (közelfelük ezt válaszolta), míg a ritkábban sportolóknakcsupán harmada gondolja ezt így. Ugyanígy nagy akülönbség a sikerélmény fontosságában, amelyszintén a rendszeresen sportolók számára fonto-sabb, a többiek számára kevésbé. Felmerült, hogyM

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?14

4. táblázat. Új sportágak kipróbálásaTable 4. Trying new sports

Leányok FiúkKeveset Mérsékelten aktív Sokat Keveset Mérsékelten aktív Sokat

sportolók (%) sportolók (%) sportolók (%) sportolók (%) sportolók (%) sportolók (%)Kondizás 23 18 12 23 18 7Tánc 23 17 16 5 6 5Aerobik 23 16 12 2 1 1Futás 18 13 7 12 10 7Küzdôsport 7 12 13 15 16 18Úszás 12 10 9 12 10 9Tenisz 8 9 8 5 10 7Túrázás 6 6 2 5 5 3Forrás: Bíbor Béka (2014) Megjegyzés: A következô hat hónapra vonatkozóan tettük fel a kérdést. A hallgatók több választ is megjelöl-hettek.

a szabadidôs sportolás a barátokkal való idôtöltés-nek lehet egy népszerû formája. A válaszokból lát-ható, hogy ez inkább a fiúkra igaz, a leányoknálkisebb a jelentôsége. Ez részben összefügghet azzal,hogy az egyetlen nagyobb gyakorisággal ûzött csa-patsport a futball, amely a válaszok alapján inkábbaz egyetemista fiúk sportja, mint a leányoké. Míg asporthoz a közfelfogásban erôsen kapcsolódik a ver-sengés izgalma, öröme, a szabadidô eltöltésekor eznem meghatározó szempont. Ez azzal is összefügg,hogy a legnépszerûbb szabadidôs sportok szintemindegyike egyénileg – ellenfél és csapattársak nél-kül – ûzhetô sport.

A 2010-es mintában a rendszeresen sportolóegyetemista-sokaságot tekintve a fô indokok a spor-tolásra – a korábbi, 2004-es és 2006-os kutatások-kal teljesen egybevágóan – a következôk voltak: asport kikapcsolódást, szórakozást jelent (75%), fej-leszti az egészséget (74%) és a fittség (73%). A sportélvezet, „jól érzem magam közben” (67%) és a „szépformás test” (66%) elérésének célja kaptak még gya-

kori említést. A szekunder források (Neulinger,2007; Gál, 2008) szerint a nôk a társaság, a fittségés az egészség, valamint a testsúlykontroll miattsportolnak, a férfiak pedig a gyôzelem, a versengés,a siker miatt. A 2010-es mintában a nôknek a szép,formás test, a fittség, és az egészség (a szekunderforrásoknak megfelelôen), a férfiaknak a kikapcso-lódás-szórakozás, az egészség és az élvezet (a sze-kunder forrásoktól eltérôen) voltak a legfontosabbmotiválók (összhangban a 2004-es és a 2006-osminták adataival). A két független mintás t-próbaeredményei szerint a férfiakra sokkal jellemzôbbindok volt a versengés, valamint hogy együtt legye-nek a barátaikkal.

A 2014-es felmérés szerint a hallgatók mozgássalkapcsolatos motivációinak egyes sportágak gyakor-lói szerinti bontása további sajátosságokat mutat.Az egészég ápolásának motívuma minden sportnálerôs, különösen a túrázóknál (65%) és az aerobiko-zóknál (60%), ugyanakkor legkevésbé a csapatspor-toknál (33-40%) és a táncnál (41%). A fizikai

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

15Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?

5. táblázat. Motiváló tényezôkTable 5. Motivating factors

Leányok FiúkMérsékelten aktív Sokat Mérsékelten aktív Sokat

sportolók (%) sportolók (%) sportolók (%) sportolók (%)Örömet okoz 38 54 37 50Egészségesebb legyek 56 52 53 46Jobban nézzek ki 62 51 34 35Fizikai teljesítôképességem javítása 40 38 53 49A napi rutinból kikapcsol 34 37 28 28Sikerélményt ad 17 26 18 28Jó idôtöltés a barátokkal 13 9 25 22Sportbeli technikai tudásom fejlesztése 3 9 9 10Szeretek versenyezni 3 6 11 13Új ismeretségekre teszek szert 2 2 4 4Forrás: Bíbor Béka (2014)Megjegyzés: A válaszadók legfeljebb három választ jelölhettek meg.

6. táblázat. Sportágak és motiváló tényezôk Table 6. Sports and motivating factors chosing from them

% Túrázás Futás Kerékpár Kondi. Úszás Tánc Aerobik Röplabda Kosárlabda FociEgészségesebb legyek 65 56 56 55 56 41 60 39 33 40Fizikai teljesítô 45 42 48 50 47 38 41 37 46 39képességem javításaJobban nézzek ki 49 48 35 58 30 39 67 35 22 16A napi rutinból kikapcsol 30 37 39 28 35 44 33 32 31 26Örömet okoz 38 47 44 40 52 59 43 62 59 62Sikerélményt ad 18 26 20 25 24 22 19 29 30 25Szeretek versenyezni 3 7 8 7 8 6 3 8 14 20Sportbeli technikai 3 7 3 6 8 10 3 16 11 13tudásom fejlesztéseJó idôtöltés a barátokkal 18 12 20 13 15 16 9 22 27 46Új ismeretségekre teszek szert 3 2 3 3 3 6 2 7 4 3Forrás: Bíbor Béka (2014)Megjegyzés: A válaszadók legfeljebb három választ jelölhettek meg.

teljesítôképesség javítása a testépítôknél a legfonto-sabb (50%), míg szintén a csapatsportoknál és atáncolóknál a legkevésbé. Örömforrásnak a sportotleginkább – a fentiek alapján talán nem meglepô –éppen a csapatsportok (59-62%) és a tánc (59%) kö-vetôi tartják, míg a „jó külsôt” az aerobik és a testé-pítés gyakorlói (67%, illetve 58%) értékelikfontosabbnak. A barátokkal való idôtöltésre pedig afutball tûnik a legalkalmasabbnak (46%) a hallgatókválaszai alapján (6. táblázat).

Ezek a statisztikák gondolatébresztônek alkalma-sak mindenki számára, aki többet szeretne mo-zogni, hogy vajon melyik sportban találhatja megleginkább azt, ami a személyes motivációjának meg-felelô. Legyen bár az egészség a fô szempont, a jóalak vagy a jó társaság, a szabadidôsport értékes le-hetôséget kínál minden egyetemista számára.

Az egyetemisták sportágválasztása jellemzôennem egy megtervezett folyamat, hanem több szem-pont mérlegelésének eredménye. A megkérdezett fi-atalok 68%-a a „kipróbáltam és bejött”, míg 42%-aa „láttam és megtetszett” magyarázatot adta arra akérdésre, hogy miért azt a sportot választotta, ame-lyet jelenleg ûz. Emellett a racionalitás és a kénye-lem motívuma is teret nyert: fontos számukra, hogya választott sport az adottságaiknak megfeleljen éslakóhelyük közelében legyen végezhetô (7. táblázat).

Az adott sportág választásának fô okai a rendsze-resen sportoló megkérdezettek körében 2010-ben, a2004-es és a 2006-os minta eredményeihez teljesenhasonlóan alakultak: közelben van (53%), egyedül islehet csinálni (43%), tehetség, adottság megléte(38%), a barátok társasága (34%), illetve, hogy nemkell hozzá extra felszerelés (23%). A két függetlenmintás t-próba eredményei szerint valamennyi té-nyezôt tekintve különböznek a férfiak és a nôk. To-vább vizsgálódva arra jutottunk, hogy a férfiaknaksokkal fontosabb motiváló a barátaik, évfolyamtár-saik társasága, a családi hagyomány, a divat és azújdonság, mint a nôknek, valamint az, hogy mihezvan tehetségük, adottságuk. A nôknek pedig az voltfontos, hogy ne kelljen extra felszerelés az ûzöttsportághoz, és azt is jobban megnézik, mire van pén-zük, valamint számukra sokkal fontosabb a közelségés hogy egyedül is lehessen ûzni az adott sportágat.

Sportágankénti eltérésekA 2014-es kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is,

hogy tíz, statisztikailag is elég nagy számban ûzöttsportág esetében az azokat ûzô hallgatók milyensportágválasztási indokokat jelöltek be. Atúrázás/gyaloglás sportág „könnyen elérhetô sport”,amennyiben a többi sportághoz képest a könnyû el-kezdeni, mind hely-, mind költség- és technikai igé-nyek vonatkozásában. A tánc és az aerobikjellemzôen leányok által gyakran választott sport-ágak, mégis megfigyelhetô, hogy egymás komple-menterei a sportágválasztási indokok terén: ha többtényezôt is nézünk, akkor a táncosok hajlandók tá-volabbi helyszínre is elmenni és kevésbé érzékenyeka költségre. Ezzel összefüggésben a táncosok nyilat-koztak leginkább arról, hogy az adottságaiknakmegfelelô sportot ûznek.

Négy nagy számban ûzött egyéni sport (futás, ke-Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?167.

táblá

zat.

A s

por

tágv

álas

ztás

meg

hat

ároz

ó el

emei

Tab

le 7

.K

ey e

lem

ents

of ch

oosi

ng

spor

ts

R

endsz

eres

en

T

úrá

zás

Fu

tás

K

erék

pár

K

ondi

Ú

szás

T

ánc

A

erob

ik R

öpla

bda

Kos

árla

bda

Fu

tbal

l

é

s m

érsé

kel

ten

% a

ktí

v sp

orto

lók

Kip

róbál

tam

és

bej

ött

68

67

70

68

68

63

71

74

72

72

60

Adot

tság

aim

nak

meg

fele

l47

49

50

54

51

51

56

45

54

53

56

Lak

óhel

y köz

eléb

en v

an45

53

46

51

43

43

44

56

47

34

40

Lát

tam

és

meg

tets

zett

42

46

40

39

44

43

51

40

43

37

41

Szü

lôk, bar

átok

ajá

nlo

tták

37

35

37

37

38

48

40

36

49

32

35

Nem

nag

y köl

tség

elk

ezden

i35

47

35

36

31

34

32

41

37

24

31

Nem

kel

lett

ek k

ülö

nös

ebb e

szköz

ök28

40

29

29

25

21

24

31

32

20

24

Nem

kel

lett

hoz

zá k

omol

y25

34

25

26

22

20

20

28

23

15

16

tech

nik

ai t

udás

Meg

szok

tam

25

19

27

28

25

34

30

23

30

36

46

Sok

ancs

inál

ják

911

89

10

73

88

918

Spor

toló

pél

dak

ép h

atás

ára

77

97

10

11

55

818

19

For

rás:

Bíb

or B

éka

(2014)

Meg

jegy

zés:

A v

álas

zadók

töb

b v

álas

zt is

meg

jelö

lhet

tek

rékpározás, kondizás, úszás) esetében megfigyel-hetô, hogy jellemzôen minden szempontból a sport-ágak közti átlaghoz hasonló gyakoriságú válaszokatadtak a hallgatók. Vélelmezhetô, hogy e sportágakgyakorlói egy-két kiegészítô sportágat is ûznek pár-huzamosan. Az úszás megmutatkozó sajátossága: acsalád és/vagy a barátok ajánlása kiemelkedô ma-gyarázó erô a sportág választására. Csapatsportokkiválasztásánál (ne feledjük itt a futball dominanci-áját a válaszokban) pedig nagy hangsúlyt kapott ahallgató sporttal kapcsolatos elôélete („megszokta”),illetve, hogy a médiában látható példaképeknek na-gyobb jelentôsége van ezen sportágak elkezdésénél.

KövetkeztetésekA fiatalok életében a barátok és az Internet sze-

repe kiemelkedô napjainkban. A barátok szerepemegelôzô vizsgálatok szerint is meghatározó volt,korábban azonban a televízió-nézés volt az egyiklegjelentôsebb szabadidôs tevékenység. Ha tenden-ciákat tekintünk, a sport egyre jobb helyen szerepela szabadidô-eltöltési formák között, a mintegy egyévtizedre visszanyúló kutatásaink alapján.

Tény, hogy barátokkal együtt is ûzhetôk a sportok.Ez fôleg az egyetemista fiúknak fontos, akik inkábbûznek csapatsportokat, mint a leányok. A futball azô elsô számú kedvencük, és kondizni is szívesen jár-nak barátokkal. Fokozatosan megvalósulni látszikaz ezredforduló elôtti „Laki-Nyerges jóslat”, mely sze-rint a sport teljesen individualizálódik: az egyénisportok térnyerése vitathatatlan. A csapatsportoknálkimutathatóan fontosabb, hogy már gyermekkor ótarészesei legyünk, ritka, hogy valaki felnôttként válnarendszerszeres sportolóvá e sportágak esetében.

A fiúk azért sportolnak, hogy fittek, erôsek legye-nek, növeljék a teljesítôképességüket, míg a leányokaz alakjukat szeretnék megôrizni, fejleszteni. Azegészség megôrzése, a klasszikus motiváló erô,mindkét nemnek fontos. A szakirodalomban fellel-hetô további motivációs tényezôk közül az öröm ésa siker azoknak fontosabb, akik rendszeresen spor-tolnak. Ez egy „circus vitiosus”, a sok sport sike-ressé, boldogabbá tesz, az öröm és a siker továbbisportolásra ösztönöz. Azoknak, akik jelenleg nemvagy csak rendszertelenül sportolnak, saját beval-lásuk szerint elsôsorban saját magukban kelleneszilárd elhatározásra jutniuk ahhoz, hogy többetmozogjanak. Ez jóval meghatározóbb ok, mint amozgás költségessége, a kapcsolódó ismeretek hiá-nya vagy bármely egyéb tényezô.

A kapott eredmények differenciált mintázata alap-ján – Szabó korábbi kutatásával (2012) összhangban– úgy látjuk, a szokásos szegmentálási szempontokmellett a célokat, motivációkat érdemes felhasználnicsoportképzô ismérvekként a sportfogyasztást ösz-tönzô, keresletélénkítô programok szervezésekor, il-letve kapcsolódó tudományos vizsgálatoknál.

Felhasznált irodalomAndrás K. (2003): Üzleti elemek a sportban. Ph.D.

értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Ál-lamigazgatási Egyetem.

Bacher J. (2010): Talpra, magyar! Számokban asportfogyasztásról. Gfk Hungaria, 2010.03.03.

Bíbor Béka (2014): Öröm vagy küzdelem. (Ön)kriti-kus egyetemisták szabadidôs sportolása Budapesten.www.biborbeka.hu/orom-vagy-kuzdelem

Elôzetes adatok. A sportolási szokások Magyaror-szágon 2003-ban c. vizsgálatból. Szonda Ipsos,2003. június.

Eurobarometer 2010: Sport and physical acti-city:http://ec.europa.eu/public_opinion/archi-ves/ebs/ebs- http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs-34_en.pdf, letöltés ideje: 2014.szeptember 1.

Eurobarometer 2014: Sport and physical acticityhttp://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs-12_en.pdf, letöltés ideje: 2014. szeptember 1.

Frederick, C.M., Morrison, C., Manning, T. (1996):Motivation to participate, exercise affect, and out-come behaviors toward physical activity. Perceptionand Motor Skills, 82: 691-701.

Gál A. (2008): A magyar lakosság egészségtuda-tossága és szabadidô-sportolási szokásai. In: Földe-siné Sz.Gy., Gál A., Dóczi T. (szerk.) Társadalmiriport a sportról 2008. Budapest, ÖTM-MSTT, 41-89.

Gál A. (2014): „Innovatív és kreatív kommuniká-ciós, média- és marketing tartalmak az egészségfej-lesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásánakszolgálatában" címû felhívásához készült TÁMOP ta-nulmány, Budapest, http://sportmenedzsment.hu/wp-content/uploads/2014/06/C%C3%A9lcso-port-anal%C3%ADzis.pdf, letöltés ideje: 2014. szep-tember 1.

Gáldi G. (2004): Szabadidô-struktúra és fizikairekreáció Magyarországon 1963-2000 között, élet-mód-idômérleg vizsgálatok tükrében. Ph.D. érteke-zés, Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Budapest.

Goudas, M., Biddle, S., Fox, K. (1994): Achieve-ment goal orientations and intrinsic motivation inphysical fitness testing with children. PediatricExercise Science, 6: 159-167.

Gratton, C., Taylor, P. (1985): Sport and recreation:An Economic Analysis. E and FN Spon, London.

Ifjúság 2000 Gyorsjelentés, Ifjúság 2004 Gyorsje-lentés, Ifjúság 2008 Gyorsjelentés.

Keresztes N., Pikó B. (2006): A dél-alföldi régió if-júságának fizikai aktivitását meghatározó szocio-de-mográfiai változók. Magyar Sporttudományi Szemle,25: 7-12.

Kovács K. (2010): Szabadidô és sport a DebreceniEgyetemen. http://campuslet.unideb.hu/doku-mentumok/tanulmanyok1/Szabadido_es_elet-mod/Sport/Kovacs_Klara_szabadido_sport_DE_tanulmany.pdf, letöltés ideje: 2014. szeptember 1.

KSH Idômérleg 2009/2010: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idomerleg/idomer-leg0910.pdf.

Laki L., Nyerges M. (1997): A budapesti és a falusifiatalok sportolása. Sporttudomány, 1999/3: 3-11.

Litt, D.M., Ianotti, R.J., Wang, J. (2011): Moti v -ations for adolescent physical activity. Journal ofPhysical Activity and Health, 8: 220-226.

Neulinger Á. (2007): Folyamatos megerôsítéstigénylô tanult fogyasztás – A társas környezet ésa sportfogyasztás viszonya. PhD értekezés, Bu-dapest.

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

17Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Kozma Miklós és mtsai: Miért sportolnak a hallgatók?18

Paár D. (2013): A magyar háztartások sportfo-gyasztásának gazdasági szempontú vizsgálata.Ph.D. értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem,Közgazdaságtudományi Kar, Sopron.

Perényi Sz. (2010): Sportoló és nem sportoló fia-talok életvitelhez kapcsolódó értékei. Ph.D. érteke-zés, SOTE-TF, Budapest.

Perényi Sz. (2013): Alacsonyan stagnáló mozgás-trend: a fizikai inaktivitás újratermelôdése. In: Szé-kely L. (szerk.) Magyar Ifjúság 2012, Tanul -mánykötet. 229-249.

Pikó B., Pluhár Zs., Keresztes N. (2004): Külsôkényszer vagy belsô hajtóerô? Serdülôk fizikai akti-vitásának motivációs tényezôi. Alkalmazott Pszicho-lógia, 3: 40-54.

Pluhár Zs., Keresztes N., Pikó B. (2003): Ép test-ben ép lélek. Középiskolások értékrendje fizikai ak-tivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle,15: 29-33.

Polányi G. (1998): A sportolás és a testmozgás tár-

sadalmi összefüggései. In.: Társadalmi tény-kép(szerk.): Szívós P., Tóth I.Gy. TÁRKI, Budapest.

Shank, M.D. (2002): Sportmarketing, PrenticeHall, London.

Szabó Á. (2012): A magyar szabadidôsport mûkö-désének vizsgálata. Piacok, értékteremtés, feladatoka szabadidôsportban. Ph.D. értekezés, BudapestiCorvinus Egyetem, Gazdálkodás tudományi DoktoriIskola, Budapest.

Szabó Á. (2013): Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidôsport-fogyasz-tásában? BCE Mûhelytanulmány, Vállalat - gaz daságtan Intézet, Budapest p. 1-14., http://edok.lib.uni-corvinus.hu/478/1 /Szabo_154.p

Szmodis M., Bosnyák E., Bede R., Farkas A.,Protzner A., Trájer E., Udvardy A., Tóth M., Szôts G.(2013): Az MSTT Mozgás = Egészség Programjánakmagyarországi tapasztalatai – A fiatal generációk fi-zikai teljesítményének háttérvizsgálata. Népegész-ségügy, 91: 2. 141-149.

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

19Tanulmány • Nagy Nikoletta és mtsai: Utánpótlás korú versenyúszók...

ÖsszefoglalóTanulmányunkban a Jövô Bajnokai Úszó Után-

pótlás Program igazolt versenyúszóinak születésiidôszakát, testmagasságát és testtömegét vizsgáltukmeg (N = 281, átlagéletkor = 11,5±0,50 év). Az elem-zéshez paraméteres különbözôség-vizsgálati mód-szereket, kétmintás t-próbát valamint Anova és PostHoc tesztet alkalmaztunk. Eredményeink megerôsí-tették a már eddigi, más sportágban végzett vizsgá-lati eredményeket, mely szerint egy korosztályon ésaz azonos naptári éven belül is van szignifikáns kü-lönbség a testmagasság és a testtömeget illetôen.Emiatt az utánpótláskorú úszók értékelési rendsze-rének változtatását javasoljuk, a versenyzôk igazsá-gosabb értékelésének és a kiválasztási szisztémaeredményesebbé tételének érdekében.

Kulcsszavak: úszás, utánpótlás, kiválasztás, test-méretek

AbstractBirth period, body height and body weight of swim-

mers registered for the program of swimmers’ newgen eration „Future Champions” have been exam inedin our essay (N = 281, average age = 11,5±0,50 years).Parametric discrepancy examination methods two-sample t-test as well as Anova and Post Hoc test wereused for the analisation. The results confirmed theprevious examination results in other sports accord -ing to which there is a significant difference as for thebody height and body weight inside the same calen-dar year. Consequently we suggest changing the as-sessment system in case of new generation as tomake the evaluation more equitable and the selectionsystem more succesful.

Keywords: swimming, new generation, selection,body measurements

BevezetésMagyarország úszósportjának eredményessége

közismert. Szinte az elsô újkori olimpiai játékok ótanem volt olyan világverseny, ahol úszóink érem nél-kül tértek haza. A legtöbb magyar ember számáraismerôsen cseng Egerszegi Krisztina, vagy DarnyiTamás neve. A fiatal, sportot kedvelô korosztályHosszú Katinkáról, vagy Gyurta Dánielrôl azonnaltudja, hogy a hazai úszósport kiválóságai. A magas

színvonalú szakmai munka eredményeképpen, többifjúsági korú úszó a nemzetközi felnôtt élmezônybetartozik. Fiataljaink közül, a tavaly megrendezésrekerült nanjingi Nyári Ifjúsági Olimpiai JátékokonSzilágyi Liliána és Kenderesi Tamás is bajnoki címetszerzett. Sôt, 200 m pillangón kettôs magyar gyôze-lem született. A 2013-as, ifjúsági sportolók számárarendezett EYOF-on (European Youth Olympic Fes-tival), kiváló eredményeket értek el úszóink. 3arannyal, 2 ezüsttel és 1 bronzéremmel járultakhozzá a magyar csapat teljesítményéhez. Az olimpiaimozgalom harmadik legjelentôsebb versenyét,2017-ben, a Magyar Olimpiai Bizottsággal karöltve,Gyôr városa fogja rendezni. Az eseményre a MagyarÚszó Szövetség támogatásával, az utánpótláskorúúszók, a Jövô Bajnokai Úszó Utánpótlás Programkeretein belül már el is kezdték a felkészülést. Aprogram kiemelt figyelmet fordít a 11-12 évesúszókra és az utánpótlás válogatott keret tagjaira.Támogatást biztosít annak érdekében, hogy a leg-jobb utánpótlásedzôk és versenyzôk, a sportág ko-rábbi és jelenlegi bajnokainak támogatásával, alegjobb körülmények között, a legnagyobb figyelemés szakmai hozzáértés mellett készülhessenek. Cél-juk, hogy a 2016-os hódmezôvásárhelyi Ifjúsági Európa-bajnokságra, a budapesti rendezésû, 2017-es 17. FINA úszó-, vízilabda-, mûugró-, szinkronú-szó-, nyílt vízi és szupertoronyugró világbaj-nokságra, valamint a 2019-es 7. FINA Junior világ-bajnokságra felkészítsék úszóinkat. A versenyzôk, arégióvezetôk és a Magyar Úszó Szövetség szakmaidöntése alapján kerültek kiválasztásra, az ország 8régiójából. A válogatás elsôsorban a versenyekenelért eredményeik és a szakemberek ajánlása alap-ján történt. Minden régió munkáját egy régióvezetôfelügyeli, aki folyamatosan konzultál a régióbansportoló gyermekek edzôivel, és minden hónap elsôszombatján a régióközpontokban felmérést szervez.3 illetve 6 havonta régiós és összrégiós versenyekenvesznek részt a gyermekek, ahol meghatározott ver-senyszámokban mérhetik össze tudásukat, tájékoz-tatást adva fejlôdésük ütemérôl. A növeke-dés-fejlôdés biológiai törvényszerûségeinek megfele-lôen természetes, hogy a 2013 decemberében létre-jött program elsô évének tapasztalatai a versenyzôkfolyamatos fejlôdését mutatják. A programban mégrészt nem vevô gyermekek, a visszajelzések alapján,szeretnének bekerülni a programba. Így a kezdemé-nyezés ösztönzô jellege sem elhanyagolható.

Munkánkkal a program mûködési rendszerének,valamint a versenyzôk testméreti jellemzôinek vizs-gálatával a már említett hazai rendezésû világverse-

Utánpótláskorú versenyúszók testméreti jellemzôinek vizsgálata a kiválasztás tükrében

Research of junior competition swimmers body size characteristics of the light of the selection

Nagy Nikoletta1, Tóth Ákos1, Ökrös Csaba2

1Testnevelési Egyetem Úszás és Vízi Sportok Tanszék, Budapest2Testnevelési Egyetem Sportjátékok Tanszék, Budapest

E-mail: nniko21@indamail.hu

nyekre való felkészülést szeretnénk segíteni. Ered-ményeinkkel a programba való beválogatás, és a ki-választási rendszer hatékonyságához kívánunkhozzájárulni. Célunk elôsegíteni azt, hogy 2017-benés 2019-ben a legtehetségesebb úszóink állhassa-nak a rajtkôre és léphessenek Hosszú Katinka vagyCseh László nyomdokaiba.

Irodalmi áttekintésMinden sportágban azokat a gyermekeket keresik

a szakemberek, akik az adott területen tehetséges-nek látszanak. A tehetség felismerése igen egyszerû,de egyben nagyon nehéz is lehet. Meghatározását azirodalom sok oldalról tárgyalja. Nádori (1991) aztírja, hogy tehetségen egy meghatározott irányba mu-tató, az átlagos mértéket jelentôsen meghaladó, ki-bontakozás elôtt álló adottságot, adottság-együttestértünk. Ez a megfogalmazás tulajdonképpen az életbármely területén mutatott tehetségre érvényes. Asporttehetségrôl Mészáros és munkatársai (2003) aztmondják, hogy nem sportképességek, hanem tulaj-donság csoportok öröklôdnek, amelyek hajla mo -sítanak a kiemelkedô sportteljesítményre. Asport tehetség jellemzôiként megemlítik a kedvezôtestméreteket, testarányokat, az átlag feletti terhe-lés-élettani és motorikus jellemzôket, a testi, az in-tellektuális és mûködésbeli tulajdonságok együttjárását, a motoros tanulás és képességfejlôdés na-gyobb sebességét. Egressy és munkatársai (2008)munkájukban, az úszásban megjelenô tehetségrôlmegállapítják, hogy az úszótehetség az úszásra jel-lemzô komplex képesség együttessel rendelkezik. Bí-róné (2004) szerint, a sporttevékenység egy speciáliskörnyezetben, és szituációban, különleges feltételekmellett valósul meg. Így a sporttevékenység a speci-ális tehetség csoportba sorolható. Az úszósportbana mozgás végrehajtásának közege jelentôsen eltér aszárazföldön ûzött sportágakétól. Ebben a sportág-ban olyan gyermekeket keresnek a szakemberek,akik az általános sporttehetség jellemzôin túl, a víz-ben tudják érvényesíteni a kiemelkedô képességei-ket.

A tehetséges gyermeknek az úszásban több is-mérve is van, ami közvetlenül nem derül ki a versenyjegyzôkönyvekbôl. Ide tartoznak a mozgásta-nulás gyorsasága mellett az alkati, antropometriaijegyek. Bizonyos alkati jegyek alapján feltételezni tu-dunk késôbbi sportági alkalmasságot (Egressy ésmtsai, 2008). Nemcsak az úszásban, hanem mássportágakban is a kiválasztási kritériumok közé so-rolják a testalkati jegyeket (Csáki és mtsai, 2013). Agyakorlati tapasztalat is alátámasztja a testméreti(antropometriai) jellemzôk fontosságát az indirekt ki-választás során. Sôt, átlagon felüli testmagasságrautal, ha valaki 12-14 évesen magasabb a társainál(Nádori, 2009). Ezért fontos a programban részt vevôgyermekek testméreti jellemzôinek meghatározása.Salinero és munkatársai (2013) szerint, a fiatalkoriéletszakaszban, a sportolók körében, a kronológiaiéletkor különbségei miatt fizikai különbségek lehet-nek a gyermekek között, amely meghatározó lehet akiválasztási folyamatban. A testsúlyban 10 kg-os ésa testmagasságban 10 cm-es különbségeket találtakazonos naptári évben született gyermekeknél 14

éves korig (Garcia-Álvarez és Salvadores, 2005). Azantropometriai tényezôk befolyása nemcsak a kivá-lasztásra, hanem közvetlenül a versenyen való ered-ményekre is kihat.

Mint ahogy a tehetség speciális a sportban, úgy akiválasztás is az. A kiválasztás, az egy bizonyosszámú populációban létezô egyedeknek, az egy vagytöbb közös tulajdonság alapján egy közös csoportbasorolását jelenti (Mészáros és mtsai, 2003). A szem-pontok sportáganként specifikusak. Magukban foglalnak testalkati tulajdonságokat, motoros telje-sítményeket, mozgástanulást és a sportág szem-pontjából fontos mentális és kognitív tényezôket(Baumgartner és mtsai, 2005).

A relatív életkor hatásának vizsgálata az élsporto-lók körében gyakori téma a nemzetközi irodalom-ban. A születési idôszakok és a testméreti jegyekösszefüggését többen igazolták már. Például Fran-ciaországban fiatal elit sportolókat vizsgáltak a szü-letési idôszakuk szerint, negyedéves felbontásban.A testmagasság, a testtömeg, a tricepsz maximálisforgatónyomatéka, a maximális aerob teljesítményés a becsült VO2 max vizsgálatakor a negyedévek te-kintetében szignifikáns különbséget találtak a spor-tolók között (Carling és mtsai, 2009). 14-15 évesjégkorongozók esetén az év elsô felében születetteklényegesen nehezebbek és magasabbak voltak, mintaz év második felében születettek (Sherar és mtsai,2007). Fiatal labdarúgók esetén is tapasztaltak ma-gasságbeli eltéréseket a születési dátum alapján ne-gyedévre osztott csoportok között (Hirose, 2009).Mivel az edzôk elônyben részesítik a nagyobb fizi-kummal rendelkezô sportolókat (Del Campo ésmtsai, 2010; Reilly és mtsai, 2003), ez kihathat akiválasztási folyamatra. Ezért szeretnénk megvizs-gálni, a Jövô Bajnokai utánpótlás programba beke-rült gyermekek testméreti jellemzôit. Mivel aprogramba való bekerülés a Szövetség által megha-tározott korosztályos értékelési rendszer alapjántörténik, meg kell vizsgálnunk az egy korosztályonbelüli testméreti különbségeket is, mert az irodalomalapján jelentôs elônyük van azoknak akik, az évelsô felében, illetve elsô három hónapjában szület-tek egy évjáraton belül (Barnsley és mtsai, 1985;Allen és Barnsley, 1993; Musch és Grondin, 2001;Cobley és mtsai, 2009).

Tanulmányunkkal szeretnénk gyakorlatban al-kalmazható segítséget adni a szakembereknek azúszók beválogatási rendszeréhez. Valamint bôvítenikívánjuk az utánpótlás korú versenyúszókkal kap-csolatos hazai kutatások alacsony számát.

Anyag és módszerAdatgyûjtésünkben a Magyar Úszó Szövetség

(MÚSZ) hivatalos kiadványát a Jövô bajnokai prog-ramról, valamint a MÚSZ hivatalos honlapján talál-ható információkat használtuk fel. A programbanrészt vevô gyermekeket tekintettük vizsgálati mintá-nak. Minden gyermek a MÚSZ versenyrendszerébenszereplô, a Szövetség Szakmai alapkövetelményi vizs-gájával rendelkezô, valamely magyarországi klubhoz,vagy sportegyesülethez leigazolt versenyúszó (N =281). Így a mintánkban a MÚSZ által a Jövô Bajnokaiprogramba beválogatott 11-12 éves versenyzôk sze-M

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Tanulmány • Nagy Nikoletta és mtsai: Utánpótlás korú versenyúszók...20

repeltek. Az adatelemzéshez a versenyzôk születésidátumára, testmagasságára és testtömegére vonat-kozó adatokat használtuk fel. A programban össze-sen 281 versenyzô vesz részt. Ebbôl 141 fô 11 évesés 140 fô 12 éves versenyúszó. Átlagéletkoruk11,5±0,50 év. A nemek arányát tekintve 146 fiú és135 leány. A versenyzôk 8 régióból lettek kiválasztva,melybôl a legmagasabb versenyzôi létszámot a buda-pesti régió adja 48 fôvel. A régiókban úszók létszámátaz 1. táblázat foglalja össze.

A testméretek elemzése során, az egyes évjáratok-ban a versenyzôket a születési idôszakuk alapján 4csoportra osztottuk. A január és március, április ésjúnius, július és szeptember, valamint október és december között született gyermekek képeztek 1-1csoportot. A biológiai életkor meghatározása alkal-masabb módszer a gyermekek eltérô fejlôdési ütemé-nek, eredményességének értékelése kapcsán,azonban hasonlóan korábbi munkákhoz, tanulmá-nyunkban a sportolók negyedévenkénti felosztásátalkalmaztuk (Carling et al., 2009; Costa et al., 2013).A születési idôszakok alapján létrehozott csoportoktestméreti adatainak vizsgálatát One-Way ANOVAteszttel és Post Hoc (LSD) próbával végeztük. A régiókjellemzéséhez alapstatisztikai eljárásokat és One-Way ANOVA tesztet alkalmaztunk. Ahhoz, hogy meg-tudjuk, mely csoportok miatt tapasztaltunkkülönbséget, Post Hoc próbát végeztünk. Vizsgála-tunk a MÚSZ által meghatározott korosztályra, tehátkét évjáratra terjedt ki (11 és 12 évesek). Így összesen8 csoportot hoztunk létre.

A testméretek elemzéséhez alapstatisztikákat al-kalmaztunk. A 11, valamint a 12 éves úszók eseténis meghatároztuk a változók átlagát és szórását. Akét évjárat közötti különbségek feltárására, vala-mint a nemek vizsgálatára paraméteres különbözô-ség-vizsgálati módszert, kétmintás t-próbátvégeztünk. A régiók jellemzéséhez, valamint a szü-letési idôszakok alapján létrehozott csoportok test-méreti adatainak vizsgálatához az alapstatisztikán

kívül varianciaanalízist, One-Way ANOVA tesztet al-kalmaztunk Post Hoc próbával. Az adatfeldolgozás-hoz az SPSS 21.0 programot alkalmaztuk. Aszignifikancia szintet (p = 0,05) 0,05-es hibahatáralapján határoztuk meg.

EredményekA teljes mintában a testmagasságra és a testtö-

megre vonatkozó értékek (TM: 151,95±7,61 cm; TT39,37±6,74 kg) nagy szórást mutattak, mely termé-szetesnek mondható, mert két évjáratra vonatkoz-nak. Így az is természetes, hogy az egy kor-osztályban sportolók, de más évjáratba tartozók ér-tékei között jelentôs különbség lehet. A kétmintást-próba eredményei szerint (2. táblázat) a 11 és 12éves úszók között szignifikáns eltérés van a testma-gasság (p = 0,000) és a testtömeg tekintetében (p =0,000) is. Mindkét esetben a 12 évesek rendelkeztekmagasabb értékekkel. Természetesnek mondható,hogy az idôsebbek magasabbak és nehezebbek, dea vizsgált korosztályba esô gyermekek a versenye-ken együtt vannak értékelve, emiatt a termé sze -tesnek mondható eredményeink a vizsgálatszem pontjából fontosak.

A nemek szerinti paraméteres különbözôség-vizs-gálat egyik testméreti jellemzô esetén sem mutatottszignifikáns eltérést, az évjáratokra történô bontásután sem. Ezért a vizsgálatban a fiúk és a leányokeredményei együtt lettek kezelve (11 évesek pTt =0,803; 11 évesek pTm = 0,358; 12 évesek pTt =0,803; 12 évesek pTm = 0,88).

Mivel a 11 és 12 évesek eredményeit nyilvánva-lóan nem kezelhettük együtt, így a születési idôsza-kokra való felbontást mindkét évjárat esetébenelvégeztük. A 11 évesek esetén (N = 141) a legmaga-sabb átlagos testmagassággal és testtömeggel azelsô negyedévben születettek rendelkeztek, míg aleg alacsonyabb értékekkel az utolsó negyedévbenszületett sportolók. Bár az Anova teszt nem muta-tott szignifikáns különbséget az egymás utáni ne-

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

21Tanulmány • Nagy Nikoletta és mtsai: Utánpótlás korú versenyúszók...

1. táblázat. A régiók sportolói létszámának összefoglalása Table 1. Summary of the number of athletes in the regions

Régió Elemszám (N) 11 évesek 12 évesekKözép-Magyarország: Budapest 48 fô 20 fô 28 fô

28 fiú 20 leány 14 fiú 6 leány 14 fiú 14 leányKözép-magyarországi Régió 32 fô 17 fô 15 fô

15 fiú 17 leány 9 fiú 8 leány 6 fiú 9 leányÉszak-Magyarország: Eger 31 fô 17 fô 14 fô

15 fiú 16 leány 8 fiú 9 leány 7 fiú 7 leányNyugat-dunántúli Régió: Gyôr 41 fô 23 fô 18 fô

25 fiú 16 leány 13 fiú 10 leány 12 fiú 6 leányKözép-dunántúli Régió: Székesfehérvár 31 fô 13 fô 18 fô

13 fiú 18 leány 5 fiú 8 leány 8 fiú 10 leányÉszak-alföldi Régió: Debrecen 31 fô 16 fô 15 fô

14 fiú 17 leány 7 fiú 9 leány 7 fiú 8 leányDél-alföldi Régió: Hódmezôvásárhely 37 fô 18 fô 19 fô

23 fiú 14 fiú 13 fiú 5 leány 10 fiú 9 leányDél-dunántúli Régió: Kaposvár 30 fô 17 fô 13 fô

13 fiú 17 leány 9 fiú 8 leány 4 fiú 9 leányÖsszesen: 281 fô 141 fô 140 fô

146 fiú 135 leány 78 fiú 63 leány 68 fiú 72 leány

gyedévek között sem a testtömeg, sem pedig a test-magasság vizsgálatakor, azonban mivel testméretiarányokról is szó van, a különbség biológiai, sport-tudományos szempontból jelentôs lehet (3. táblá-zat). A 12 évesek vizsgálatakor hasonló ered-ményeket kaptunk. A testmagasságnál és a testtö-meg értékeknél is a Január és Március között szü-letett gyermekek értékei voltak a legmagasabbak,míg az Október és December között születetteké vol-tak a legalacsonyabbak (pTm = 0,005; pTt = 0,007).

A vizsgált gyermekek értékelése a versenyekenegyütt történik, ezért Anova teszttel vizsgáltuk mega születési idôszakok alapján létrehozott 8 csoportközötti különbségeket. Eredményeink szerint azegy évvel késôbb születettek minden esetben lénye-gesen alacsonyabb értékekkel rendelkeztek a testmagasság és a testtömeg tekintetében is. Szig-nifikáns különbséget tapasztaltunk a 11 évesekJanuár-Március hónapjában született versenyzôkés a 12 évesek Január-Március hónapjában szüle-tett versenyzôk között (p = 0,000). Ennek megfele-lôen a 12 hónapnál nagyobb életkori eltéréseknélis jelentkezett a szignifikáns különbség (4. 5. táblázat). A testmagasság értékeinek elemzésesorán is, a 12 hónapos születési eltérés már szig-nifikáns különbséget eredményezett az Anova tesztalapján.

A Jövô Bajnokai utánpótlás program 8 régiójaalapján is végeztünk elemzést. Anova és Post Hoctesztet alkalmaztunk. A testmagasság és a tesmegvizsgálata során a budapesti régió úszói szignifikán-san magasabb értékekkel rendelkeztek, mint az ösz-szes többi régióé (2. táblázat). Érdemes mégmegemlíteni a Közép-dunántúli régiót, amelynek ér-tékei mindkét változó esetén a második legmaga-

sabbak voltak. A nem budapesti régiók esetén atesttömeg tekintetében nem tapasztaltunk különb-séget a régiók között. A testmagasságnál az Észak-magyarországi, a budapesti (p = 0,000), aKözép-magyarországi (p = 0,027), a Közép-dunán-túli (p = 0,023) és az Észak-alföldi (p = 0,044) régiókkülönböztek lényegesen. Minden esetben az Észak-magyarországi régióban úszók értékei voltak alacso-nyabbak (6. táblázat).

Megbeszélés és következtetésekA statisztikai próbák eredményei alapján egyetér-

tünk Salinero és munkatársainak (2013) gondolatá-val, miszerint a kronológiai életkor eltérései miatt agyermekek között fizikai különbségek lehetnek egykorosztályban. A 11 és 12 éves úszók testméreteinekvizsgálata során kapott szignifikáns különbség alá-támasztja ezt a gondolatot. Nemcsak a korosztályokközött van lényeges különbség, hanem egy korosz-tályon belül a két évjárat versenyzôinél is. A negyed-évenkénti csoportosítás után elvégzett Anova és PostHoc teszt kimutatta, hogy az azonos naptári évbenszületett gyermekek között is van lényeges különbséga testméreteket illetôen. Így hasonló eredményt ta-pasztaltunk, mint a korábbi kutatások során máskülföldi szerzôk (Sherar és mtsai, 2007; Hirose,2009; Carling és mtsai, 2009). Az eredmények sze-rint, az egy évvel késôbb születettek átlagosan 6,99cm-rel magasabbak és 4,36 kg-mal nehezebbek,mint fiatalabb társaik. Így ugyan Garcia-Álvarez ésSalvadores (2005) megállapítását, mely szerint 10cm-es és 10 kg-os különbség tapasztalható egy évesszületési differencia esetén a sportolók között, meg-erôsíteni nem tudjuk. Azonban alátámasztjuk, hogyaz azonos naptári évben született gyermekek közöttM

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Tanulmány • Nagy Nikoletta és mtsai: Utánpótlás korú versenyúszók...22

3. táblázat. A testmagasság és a testtömeg eredményei a születési idôszakok tekintetében Table 3. The results of body height and body weight in respect of birth periods

11 évesek 12 évesekSzületési idôszak Elemszám Testmagasság Testtömeg Elemszám Testmagasság TesttömegJanuár-Március 58 149,74 ± 6,68 38,60 ± 6,12 55 156,73 ± 6,43 42,96 ± 6,87Április-Június 42 148,79 ± 7,26 37,89 ± 6,15 31 154,84 ± 5,826 40,29 ± 6,61Július-Szeptember 31 148,26 ± 7,29 36,90 ± 5,15 31 154,48 ± 7,43 40,29 ± 7,38Október-December 10 146,40 ± 7,30 34,90 ± 6,33 23 151,96 ± 7,94 38,26 ± 6,90

2. táblázat. A testmagasság és a testtömeg eredményei a régiók tekintetében Table 2. Results of body height and body weight regarding the regions

Régió Testmagasság (cm) Átlag/szórás Testtömeg (kg) Átlag/SzórásKözép-Magyarország: Budapest 158,10 ± 36,67 43,57 ± 6,39Közép-magyarországi Régió 152,28 ± 7,46 38,97 ± 7,08Észak-Magyarország: Eger 148,35 ± 6,61 38,32 ± 8,76Nyugat-dunántúli Régió: Gyôr 149,46 ± 7,79 37,17 ± 7,19Közép-dunántúli Régió: Székesfehérvár 152,42 ± 6,38 39,16 ± 5,39Észak-alföldi Régió: Debrecen 151,97 ± 7,26 39,16 ± 5,42Dél-alföldi Régió: Hódmezôvásárhely 149,19 ± 6,55 38,22 ± 5,05Dél-dunántúli Régió: Kaposvár 151,73 ± 7,28 39,03 ± 5,96

11 év 12 év 11 év 12 év átlag/szórás átlag/szórás átlag/szórás átlag/szórás

Összelemszám 148,99 ± 7,02 155 ± 6,9337,75 ± 5,97 41,01 ± 7,07

p = 0,000 p = 0,000

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

23Tanulmány • Nagy Nikoletta és mtsai: Utánpótlás korú versenyúszók...

4. táblázat. Szignifikáns különbségek a testmagasság tekintetében egy korosztályon belül Table 4. Significant differences regarding the body height inside the same age group

Születési idôszak Anova teszt11 éves Január-Március 12 éves Január-Március p = 0,000

12 éves Április-Június p = 0,00112 éves Július-Szeptember p = 0,002

11 éves Április-Június 12 éves Január-Március p = 0,00012 éves Április-Június p = 0,00012 éves Július-Szeptember p = 0,001

11 éves Július-Szeptember 12 éves Január-Március p = 0,00012 éves Április-Június p = 0,00012 éves Július-Szeptember p = 0,000

11 éves Október-December 12 éves Január-Március p = 0,00012 éves Április-Június p = 0,00112 éves Július-Szeptember p = 0,00112 éves Október- December p = 0,035

5. táblázat. Szignifikáns különbségek a testtömeg tekintetében egy korosztályon belül Table 5. Significant differences regarding the body weight inside the same age group

Születési idôszak Anova teszt11 éves Január-Március 12 éves Január-Március p = 0,00011 éves Április-Június 12 éves Január-Március p = 0,00011 éves Július-Szeptember 12 éves Január-Március p = 0,000

12 éves Április-Június p = 0,04012 éves Július-Szeptember p = 0,040

11 éves Október-December 12 éves Január-Március p = 0,00012 éves Április-Június p = 0,02312 éves Július-Szeptember p = 0,023

6. táblázat. A Post Hoc teszt szignifikáns eredményei a régiók tekintetében Table 6. Significant results of Post Hoc test regarding the regions

Antropometriai változó Régió Régió Sig.Közép-magyarországi Régió p = 0,000Észak-Magyarország: Eger p = 0,000Nyugat-dunántúli Régió: Gyôr p = 0,000

Budapest Közép-dunántúli Régió: Székesfehérvár p = 0,000Észak-alföldi Régió: Debrecen p = 0,000

Testmagasság Dél-alföldi Régió: Hódmezôvásárhely p = 0,000Dél-dunántúli Régió: Kaposvár p = 0,000Budapest p = 0,000

Észak-Magyarország: Eger Közép-magyarországi Régió p = 0,027Közép-dunántúli Régió: Székesfehérvár p = 0,023Észak-alföldi Régió: Debrecen p = 0,044Közép-magyarországi Régió p = 0,002Észak-Magyarország: Eger p = 0,001Nyugat-dunántúli Régió: Gyôr p = 0,000

Testtömeg Budapest Közép-dunántúli Régió: Székesfehérvár p = 0,004Észak-alföldi Régió: Debrecen p = 0,004Dél-alföldi Régió: Hódmezôvásárhely p = 0,000Dél-dunántúli Régió: Kaposvár p = 0,003

lényeges különbség lehet a vizsgált két testméreti jel-lemzôt tekintve. Szeretnénk a figyelmet felhívni arra,hogy pusztán a kronológiai életkor vizsgálatával is je-lentôs különbségeket tártunk fel az egy naptári évbenszületettek között. Érdemes lenne megvizsgálni a ké-sôbbiekben a sportolók biológiai életkorát is, hogy

pontosabb képet kapjunk az egy korosztályba esôgyermekek közötti különbségekrôl.

Sôt, egyetértünk szintén korábbi, más sportágak ku-tatási eredményeivel (Barnsley és mtsai, 1985; Allen ésBarnsley, 1993; Musch és Grondin, 2001; Cobley ésmtsai, 2009), mely szerint az adott értékelési év elsô

három hónapjában született sportolók elônyben van-nak a késôbb született társaikhoz képest.

Az úszás sportágban, ahol a korosztályos értéke-lés két évjáratot foglal magában, az egy értékelés aláesô versenyzôk között akár két év is lehet. Emiatt azegyütt értékelt versenyzôk lényegesen különböznekegymástól a testmagasság és testtömeg tekinteté-ben, mely a versenyeredményekben is tetten érhetôlehet. Emiatt az értékelésnél a fiatalabb évjárat ke-vesebb eséllyel indul az adott versenyszámban. Bártöbb korosztályos versenyen alkalmaznak évjáratosértékelést, de az Országos Bajnokságokon korosz-tályonként hirdetnek bajnokot. Így a fiatalabb évjá-ratnak sokkal nehezebb dobogós helyezést elérni.Illetve a gyermekeknek csak 2 évente van lehetôsé-gük, hogy a saját életkorának megfelelô versenyzôk-kel mérjék össze tudásukat az országos bajnokicímért. Ezért javasolnánk az Országos Bajnokságo-kon is az évjáratos értékelési rendszert.

A Jövô Bajnokai úszó utánpótlás program alap-ján meghatározott régiós vizsgálat szerint, a buda-pesti úszók lényegesen magasabbak és ne-hezebbek a többi régió versenyzôihez képest.Ennek egyik oka az lehet, hogy a legtöbb úszóe-gyesület és igazolt versenyzô a fôvárosban van, ésa kiválasztás is jóval nagyobb létszámú gyermek-állományból történik, mint a többi régióban. Aprogramba minden régióban azonos létszámúgyermeket válogatnak be. Így bekerülni is nehe-zebben lehet, valamint eleve a nagyobb testmére-tekkel rendelkezô gyermekeket választják be. De atapasztalt eredmény sokfajta indokra is visszave-zethetô, ezért ennek a területnek a további vizsgá-latát javasoljuk.

A gyermekkel foglalkozó edzôknek javasoljuk,hogy hívják fel a gyermekek figyelmét a születésiidôszakból és a biológiai fejlôdés eltérésébôl adódóaktuális eredményességbeli különbségekre, melyekkésôbb kiegyenlítôdnek.

Összefoglalva, dolgozatunk megerôsítette korábbi,más sportágakban tapasztalt kutatások eredmé-nyeit, mely szerint az egy korosztályban és egy év-járatban sportoló gyermekek között lényegeskülönbség lehet a testméreti jellemzôket tekintve,mely a gyermekek értékelésénél illetve a különbözôtehetségtámogató programokba való bekerülésnélbefolyásoló tényezô lehet. Indokoltnak látjuk a rela-tív életkor kérdésének vizsgálatát a Jövô Bajnokaiprogram résztvevôinél, hogy további információkatnyerhessünk a versenyúszók kiválasztását illetôen.Kutatásunk eredményeit az utánpótláskorú úszókértékelési rendszeréhez a MÚSZ edzôbizottságánakfigyelmébe ajánljuk.

Felhasznált irodalomAllen, J., Barnsley, R. (1993): Streams and tiers:

The interaction of ability, maturity, and training insystems with age-dependent recursive selection. Journal of Human Resources, 28: 3. 649- 659.

Baumgartner E., Bognár J., Géczi G. (2005): A te-hetség fogalmának értelmezése: testnevelés szakoshallgatók álláspontja. IV. Országos Sport tudományiKongresszus Tanulmánykötet II. 35-39.

Barnsley, R.H., Thompson, A.H., Barnsley, P.E.

(1985): Hockey success and birthdate: the relativeage effect. CAHPER Journal, 51: 8. 23-28.

Bíróné Nagy E. (2004): Sportpedagógia. DialógCampus Kiadó, Budapest-Pécs.

Carling, C., Le Gall, F., Reilly, T., Williams, A.M.(2009): Do anthropometric and fitness characteris-tics vary according to birth date distribution in eliteyouth academy soccer players? Scandinavian Jour-nal Medicine Science in Sports, 19: 1. 3-9.

Cobley, S., Baker, J., Wattie, N., McKenna, J.M.(2009): How pervasive are relative age effects in se-condary school education? Journal of EducationalPsychology, 101: 2. 520-528.

Costa, Aldo M., Marques, Mário C., Louro, Hugo,Ferreira, Sandra S., Marinho, Daniel A. (2013): Therelative age effect among elite youth competitiveswimmers. European Journal of Sport Science, 13:5. 437- 8.

Csáki I., Bognár J., Révész L., Géczi G. (2013): El-méletek és gyakorlatok a tehetséges labdarúgó ki-választásához és beválásához. Magyar Sport-tudományi Szemle, 53: 12-18.

Del Campo, D.G.D., Vicedo, J.C.P., Villora, S.G.,Jordan, O.R.C. (2010): The relative age effect inyouth soccer players from Spain. Journal of SportScience and Medicine, 9: 190-198.

Egressy J., Kovácshegyi F., Sós Cs., Széles S.,Tóth Á. (2008): Az úszók felkészítésének egyébszempontjai. In: Az úszás tankönyve. (Szerk.: TóthÁ.), 463-540. Semmelweis Egyetem TSK, Budapest,ISBN 978-963-7166-94-5.

García-Álvarez, V.D., Salvadores, J. (2005): Elefecto relativo de la edad en el fútbol. Training fút-bol, 115: 36-42.

Hirose, N. (2009): Relationships among birth-month distribution, skeletal age and anthropometriccharacteristics in adolescent elite soccer players. Journal of Sport Sciences, 27: 11. 1159-1166.

Musch, J., Grondin, S. (2001): Unequal competi-tion as an impediment to personal development: Areview of the relative age effect in sport. Develop-mental Review, 21: 2. 147-167.

Mészáros J., Farmosi I., Frenkl R., Mohácsi J.(2003): A gyermeksport biológiai alapjai. Plantin-Print Bt. Budapest, ISBN 9632530446.

Nádori L. (1991): Az edzés elmélete és módszer-tana. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.

Nádori L. (2009): Gondolatok a sporttehetségrôl,kiválasztásról, nevelésrôl. In.: Bognár J. (szerk.): Ta-nulmányok a kiválasztás és tehetséggondozás téma-körébôl. 13-29. Magyar Sporttudományi Társaság,Budapest. ISBN 9789638770158.

Reilly, T., Williams, A.M., Richardson, D. (2003):Identifying talented players. In: Reilly, T., Williams,M.A. (eds.): Science and soccer. 2nd ed. Routledge,London.

Salinero, J.J., Pérez, B. Burillo, P. Lesma, M.L.(2013): Relative age effect in European professionalfootball. Analysis by position. Journal of HumanSport Exercise., 8: 4. 966-973.

Sherar, L.B., Baxter-Jones, A., Faulkner, R.A.,Russell, K.W. (2007): Do physical maturity andbirth date predict talent in male youth ice hockeyplayers? Journal of Sport Sciences, 25: 8. 879-886.M

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Tanulmány • Nagy Nikoletta és mtsai: Utánpótlás korú versenyúszók...24

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

25Tanulmány • Noé Judit és mtsai: 6 hónapos intervenciós...

ÖsszefoglalóAz elhízás világméretû, folyamatosan egyre foko-

zódó mértékben jelentkezô népegészségügyi prob-léma, melynek nem egyszerûen a gyógyszereskezelés a megoldása. Számos hazai és nemzetköziszerzô egyetért abban, hogy a fizikai aktivitás növe-lése kedvezô hatású a keringési és teljesítménymu-tatók, a vérparaméterek alakulásában, és arizikófaktorok mérséklésében. Enyhén (I. fokú elhí-zás = BMI: 30-34,99 kg/m2) vagy közepesen (II. fokúelhízás = BMI: 35-39,99 kg/m2) elhízott személyek6 hónapos irányított és kontrollált mozgásprogram-jának nyitó és záró eredményeit elemeztük és ha-sonlítottuk össze hipoaktív kontrollcsoportéval. Azintervenció hatásának vizsgálatát 2x2-es kevert(mixed) varianciaanalízissel végeztük el, aminekfüggetlen mintás (between-subject) faktorát a kétcsoport, összetartozó mintás (within-subject) di-menzióját a kezelés elôtt, illetve után mért értékekadták. Az átlagok vizsgálata alapján szignifikáns kü-lönbséget tapasztaltunk a testtömeg, a testtömeg-index, a nyugalmi szisztolés és diasztolésvérnyomás-érték, a terhelési idô, a leadott teljesít-mény, a MET, valamint a négy vérparaméter (össz-koleszterin, HDL, LDL, triglicerid szintek)vonatkozásában. Úgy tûnik, hogy a fél éven át tartó,kombinált, kontroll alatt végzett edzések valóbankedvezô befolyással bírnak a kardiovaszkuláris rizi-kófaktorok mérséklésére, javítják a teljesítôképes-séget, kardiális paramétereket, valamint avérparamétereket enyhén és közepesen elhízott sze-mélyek esetében.

Kulcsszavak: kardiovaszkuláris rizikófaktorok, el-hízás, mozgásprogram

AbstractObesity is a growing global public health problem,

which cannot be solved only by medication. Accord-ing to the opinion of Hungarian and internationalauthors, the increase of physical activity is benefi-cial for the cardiovascular system, improvesrespect ive blood parameters, and reduces cardio-vascular risk. In the present research, data ob-tained from slightly to moderately obese personsbefore and after a 6-month exercise program (con-

taining aerobic and resistance training sessions fora total of 210 minutes pro week) compared with ahypoactive control group were analysed. Effects ofthe intervention were checked using mixed analysesof variance (between-subject factor: groups; within-subject factor: time). Significant time-group inter-actions were found with respect to body weight,BMI, resting SBP and DBP, total load duration, totalpower output, MET, and four blood parameters(total cholesterol, HDL, LDL, and triglyceride levels);the direction of the change in the intervention groupindicated a beneficial effect in all cases. Combinedand controlled exercise with a duration of sixmonths had a positive impact on cardiovascularrisk factors, physical performance, and cardiac andblood parameters of slightly to moderately obesepersons.

Keywords: cardiovascular risk factors, obesity,training program

BevezetésAz elhízás a XXI. század egyik legnagyobb egész-

ségügyi kihívása, mely már nem tekinthetô pusztánesztétikai problémának. Az Amerikai Egyesült Álla-mokban, de sajnos Európában, így hazánkban isegyre fenyegetôbb méreteket ölt a túlsúlyosság, ésaz ennek talaján kialakuló elhízás, mely számoskardiovaszkuláris szövôdménnyel is együtt járhat.A kilenc európai országra, köztük hazánkra is fóku-száló Euroaspire I-II-III. tanulmányokat hasonlítottaössze Kotseva és munkacsoportja, 2009-ben. Azt ta-lálták, hogy a magasvérnyomás betegség, a 2-es tí-pusú diabétesz mellitusz és az obezitás gyakoriságais folyamatosan emelkedô tendenciát mutat, utóbbiaz I-es vizsgálatban tapasztalt 25%-hoz, és a II-esvizsgálatban mért 32,6%-hoz képest III-as tanul-mányban már 38% volt az összlakosságra vonat -koztatva, 30 kg/m2 és e feletti testtömeg-indexettekintve, valamint p = 0,0006 mellett (Kotseva et al.,2009).

Az elhízás jelenleg a leggyakoribb metabolikusbetegség világszerte, mely sajnos a felnôttek és agyermekek körében is járványszerûen terjed. Gya-korisága 1980 óta megháromszorozódott a legtöbbeurópai országban, becslések szerint már 2010-ben 150 millió felnôttet és 15 millió gyermeketérintett. Rodler és munkatársai 2003-2004-benvégzett felmerése szerint hazánkban az elhízás éstúlsúly gyakorisága már 64%-os, míg a normálsúlyú felnôttek aránya csak 36% volt (Rodler ésmtsai, 2005).

Egy statisztikai analízis pedig 2012-ben azt mu-tatta, hogy Magyarország lakosainak 28,5%-a konk-

6 hónapos intervenciós mozgásprogram túlsúlyra, elhízásra gyakorolt kedvezô hatása

6-month exercise intervention program positive effect on overweight and obesity

Noé Judit1, Köteles Ferenc2, Pavlik Gábor3

¹Nemzeti Kézilabda Akadémia, Balatonboglár²Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és PszichológiaiKar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest³Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tan-szék, Budapest

E-mail: noejudit72@gmail.com

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Noé Judit és mtsai: 6 hónapos intervenciós...26

rétan elhízott (testtömeg és BMI: body mass index,testtömeg-index alapján), ezzel pedig az EurópaiUnión belül az „elôkelô” elsô helyet foglaljuk el.Ebbe a kategóriába azok kerülnek a felmérés alap-ján, akiknek már valamiféle egészségügyi kockázatais van a súlyfeleslegbôl adódóan. Sajnos a tapasz-talatok világszerte azt mutatják, hogy könnyebb atestsúlyt növelni, mint a felesleges kilóktól megsza-badulni, miközben hazánkban is egyre nép-szerûbbek az egészséges életmóddal kapcsolatosreklámok, fizikai aktvitást elôsegítô mozgásprogra-mok, dietetikai tanácsadások. Azonban nem ele-gendô a fokozatos fogyás, az optimális testsúlyt megis kell tartani (Józan, 2013).

2015. május16-án került sor Budapesten az Eu-rópai Elhízás Napja alkalmából a Magyar Elhízás-tudományi Társaság (MET) és a MagyarSporttudományi Társaság „Mérlegen az energia-egyensúly” címû 66. konferenciájára. Legutóbbi ren-dezvényükön arra keresték a választ, hogy milyenpreventív és terápiás lehetôségek állnak rendelke-zésre az elhízás epidémiájának megfékezésére gyer-mek- és felnôttkorban. A konferencia üzenete azvolt, hogy praxisközösségek kialakítása nélkül nemlehet hosszú távon eredményes intervenciót elérni.A májusi konferencián tárgyalták a táplálkozás, ahidratáció, az étrend-kiegészítôk, valamint a fizikaiaktivitás és sport energiamérlegben betöltött szere-pét (részlet a honlapról www.mstt.hu; Jákó, 2015;Halmyné, 2015).

A fizikai aktivitás mennyisége (munka, szabadidôsaktivitás, stb.), az edzettségi állapot, fittség, aerobkapacitás, maximális állóképességi teljesítményszoros, fordított korrelációt mutat a kardiovaszku-láris és egyéb okú halálozással. Az alacsony fittségugyanolyan jelentôs rizikónak számít, mint a klasz-szikus kockázati tényezôk, ezért rendkívül fontosaka fizikai aktivitás fokozására tett törekvések (Apor,2011). Több jeles hazai és nemzetközi szerzô foglal-kozik a fizikai aktivitási szint és más, befolyásolhatóéletmódbeli tényezôk megváltoztatásával, valamintazok kapcsolatával a túlsúly, és az elhízás összefüg-gésében. Ezek csökkenthetik a krónikus betegségekés a különbözô okú halálozás rátáját (Paffen ber geret al., 1993; Lee et al., 1998; Wei et al., 1999; Stevens et al., 2002; Jákó, 2010; Apor, 2011; Pavlik,2012; Simonyi, 2012; Halmy, 2012; MOMOT,2012*).

Donelly és munkatársai, Stevens és munkatársai,és az ACSM (American College of Sport Medicine),valamint az Exercise is Medicine legújabb ajánlásaialapján elmondhatjuk, hogy a heti kevesebb, mint150 perc aktivitás csekély, a 150 perc feletti mérsé-kelt (kb. 2-3 kg/hét) és a 210 és 420 perc/hét kö-zötti már elég markáns (5-7,5 kg/hét)

testtömeg-mérséklôdéssel járhat. Az edzések jellegéttekintve a kombinált (aerob + rezisztencia) edzés-programok elônyösek, mert így erôsítô és kitartástfokozó hatást is elérhetünk egyidejûleg, ezzel jobbizomfunkciót és izomerôt biztosítunk, és javul a fitt-ség, valamint a mentális állapot is (Stevens et al.,2002; Donelly et al., 2009; ACSM 2010; Exercise isMedicine, 2014).

Munkacsoportunk felismerve a jelentôségét ahazai helyzetben végzett beavatkozásoknak, arravállalkozott, hogy fél évig tartó kontrollált, mozgás-terapeuta segítségével végzett, kombinált (aerob +rezisztencia) mozgásprogram hatását vizsgálja 25enyhén vagy közepesen elhízott, és 25 fô hasonlókardiovaszkuláris rizikókkal bíró kontrollszemélyen.Elsôsorban a féléves mozgásprogram túlsúlyra, el-hízásra gyakorolt hatását vizsgáltuk, és 2011-2014között Veszprémben végeztük.

HipotézisFeltételeztük, hogy az életmód megváltoztatásával

az enyhén (I. fokú elhízás = BMI: 30-34,99 kg/m2)vagy közepesen (II. fokú elhízás = BMI: 35-39,99kg/m2) elhízott személyek testtömege mérsékelhetô.Úgy véltük, hogy a motivált állapot könnyebbenfenntartható akkor, ha a program önkéntes alapú,valamint saját maguk által is értelmezhetô segítôeszközöket vonunk be a tréningek folyamatos nyo-mon követésére (pl.: csuklón viselhetô és folyamatosadatrögzítô POLAR órák). Valamint a féléves prog-ram kezdetekor azt is feltételeztük, hogy mind akardiális mutatókban, mind pedig a vérparaméte-rekben tudunk kedvezô változásokat megfigyelniakkor, ha a vizsgálatunkba bevont 25 személy ed-zéseit folyamatosan kontrolláljuk, és kombinált(aerob + rezisztencia) tréningeket végeztetünk heti210 perc idôtartamban.

Anyag és módszerekCélszemélyekAz intervenció kardiológus-belgyógyász szakren-

delôben, minden vizsgált személy esetében azonoshelyen és idôben anamnézissel, nyugalmi és terhe-léses EKG-val, echokardiográfiás, illetve laborvizs-gálattal indult és zárult a féléves program elején ésvégén. Vizsgálatunkban 25 fô szerepelt a túlsúlyos,elhízott csoportban: 11 férfi és 14 nô. 25 fô pedig hi-poaktív kontrollszemély volt: 15 férfi és 10 nô. Átlag -életkoruk 41,42 (±6,92) és 41,1 (±8,02) év volt,nemek szerinti bontásban azt találtuk, hogy a kont-roll nôk voltak a legidôsebbek, míg a kontroll férfiaka legfiatalabbak (elhízott férfi: 40¸55; nô: 42,28;kontroll férfi: 37,5; nô: 44,7 év). A kontrollcsoport-ban szereplô személyek átlagos testtömege az eny-hén (I. fokú) elhízott, az obez csoportban az átlagos

1.táblázat. Aerob tréningek haladási üteme a félév során Table 1. The aerob training intensity and time during the intervention

Hét Idôtartam (min/alkalom) Intenzitás1-3. hét 25–35 HRmax 55–65%-a4-10. hét 35-50 HRmax 65–75%-a11. héttôl 45-55 HRmax 65-85%-aMagyarázat: HRmax (Maximum heart rate = Maximális pulzusszám (220-életkor)

testtömeg a vizsgálat elôtt a közepesen (II. fokú),annak végén az enyhén (I. fokú) elhízott kategóriábatartozott. Nyugalmi kardiális mutatóik közül a nyu-galmi pulzusértékek nem tértek el jelentôsen a nor-mál kategória felsô határától (2. táblázat), aszisztolés és a diasztolés vérnyomás értékeik az obezés a kontrollcsoportban a vizsgálat kezdetén, utób-biban a 6 hónapos intervenció után is elérték az I-es fokozatú, enyhe hipertóniás kategóriát (hiper-tónia enyhe, 1-es fokozat = 140-159/90-99 Hgmm).A tréningezô csoportba kerülés önkéntes alapon tör-tént, ezzel szerettük volna fenntartani a bevont sze-mélyek folyamatos motiváltságát, e kérdésrôl is akardiológiai rendelôben nyilatkoztak a nyitó vizsgá-lat során. A programból kizárási kritériumként je-löltük meg a 40 és e feletti testtömeg-indexet (BMI),a 130 kg feletti testtömeget, a nyugalmi vérnyomástekintetében a III. fokozatú (≥180/110 Hgmm), sú-lyos hipertóniát, igazolt szívbetegséget, a terheléssorán igazolt/provokálódott anginát, egyéb kórosszíveseményt, szívmûtétet, egynél több gyógyszerrelkezelt eseteket, melyeket a kardiológus-belgyógyászszakember a rendelôben koordinált.

EdzésprotokollA mozgásprogramban résztvevô személyek átlag

heti 210 percet edzettek (3-5 alkalom/hét), ebbôl140 perc aerob jellegû (keringésfokozást célzó) mun-kát (220-életkor alapján számított HRmax = HeartRate maximum = maximális szívfrekvencia –ütés/perc vagy 1/perc – 65-85%-ával végezve) és 70perc rezisztencia (izomerô fejlesztését célzó) munkátvégeztek, utóbbit általában köredzés formájában. 8-12 állomáson saját testrész, Thera-szalagok, fit-ballok, tube-ok, Gymstick, TOGU jumper, Dynair ésfél, valamint egy kg-os kis kézisúlyzók segítségévelvégeztek ízületi mozgáshatáraiktól függôen kis vagyközepes kiterjedésû, dinamikus erôsítô jellegû gya-korlatokat. Ebbe a részbe bevontunk a kar, a váll, ahát, a has, a csípô és a láb izomerejének javításátszolgáló feladatokat is, az állomások között egy per-ces pihenôket tartottunk. Az elsô héten 1, a harma-diktól 2 és a 6. héttôl kezdve 3-4 kört teljesítettek arésztvevôk. Adott állomáshelyen az ismétlésszám 6-8 volt körönként.

A kívánt célpulzus tartományt 3-5 perc bemelegí-tést követôen érték el a résztvevôk, az edzés teljesidôtartama alatt POLAR F14-es órákat és jeladókatviseltek, minden edzést 5-8 perc levezetés zárt, amelyalatt elérték a 100 ütés/perc pulzusszámot, illetve le-vezetô jellegû nyújtó-lazító gyakorlatokat végeztek. Azállóképesség, keringési rendszer fejlesztését célzóaerob tréningek az alábbi menetrend szerint zajlot-tak, kerékpáron, elliptikus tréneren, és futószalagongyalogolva, melyet az 1. táblázat tartalmaz.

A kontrollcsoport tagjai nem vettek részt edzés-programban. Az orvosi és laborvizsgálat a teljesmintára vonatkozott.

Orvosi vizsgálati protokollRizikófaktor kutatás a kardiológus-belgyógyász

szakember által történt, külön kérdésekkel a családihalmozottságra, valamint a kórelôzményekre, köz-érzetre, fizikai aktivitásra.

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

27Tanulmány • Noé Judit és mtsai: 6 hónapos intervenciós...

2. tá

blá

zat.

A m

ért

érté

kek

(át

lago

k ±

szó

ráso

k)

a kon

trol

l (n

= 2

5)

és a

z ob

ez (

n =

25)

csop

ortb

an a

z in

terv

enci

ó el

ôtt

és u

tán

(n

yitó

és

záró

viz

sgál

at),

vala

min

t a

2x2

-es

mix

ed A

NO

VA

in

tera

kci

ós t

agjá

nak

(cs

opor

t*id

ô) é

rték

e és

szi

gnifik

anci

ája

Tab

le 2

. Th

e m

easu

red v

alu

es (m

ean

±

stan

dar

d d

evia

tion

) in

th

e co

ntr

ol (

n =

25)

and o

bes

e (n

= 2

5)

grou

ps

bef

ore

an

d a

fter

th

e in

terv

enti

on (

open

ing

and c

losi

ng

test

), a

nd t

he

mix

ed 2

x2 A

NO

VA

in

tera

ctio

n o

f it

s m

ember

s (g

rou

p x

tim

e) t

he

valu

e an

d s

ign

ific

ance

Kon

trol

l n

yitó

Obez

nyi

tóK

ontr

oll zá

róO

bez

zár

óIn

tera

kci

óTes

ttöm

eg (kg)

91,8

8 ±

17,2

66

103,6

8 ±

20,4

26

94,7

6 ±

18,6

06

97,0

0 ±

17,9

14

F(1

,48) = 9

6,5

29; p <

0,0

01

BM

I (k

g/m

2)

31,9

1 ±

4,2

40

35,8

8 ±

5,0

37

32,8

9 ±

4,5

96

33,6

0 ±

4,2

74

F(1

,48) = 1

09,0

52; p <

0,0

01

Nyu

galm

i pu

lzu

s (1

/min

)87,6

8 ±

3,1

32

86,4

0 ±

7,0

06

84,6

8 ±

5,6

70

81,2

8 ±

4,9

20

F(1

,48) = 2

,463;

p =

0,1

23

Szi

szto

lés

vérn

yom

ás (H

gmm

)138,6

8 ±

15,1

29

144,4

8 ±

7,9

22

140,8

4 ±

14,3

98

140,2

8 ±

7,3

29

F(1

,48) = 4

3,2

34; p <

0,0

01

Dia

szto

lés

vérn

yom

ás (H

gmm

)90,9

2 ±

6,3

37

89,1

6 ±

6,4

92

92,7

6 ±

7,2

53

85,5

2 ±

5,7

74

F(1

,48) = 2

9,6

78; p <

0,0

01

Ter

hel

ési id

ô (m

in)

9,3

0 ±

2,7

22

8,7

6 ±

2,0

80

8,1

7 ±

2,1

36

12,8

4 ±

1,9

42

F(1

,48) = 2

06,3

08; p <

0,0

01

Lea

dot

t te

ljes

ítm

ény

(W)

104,0

0 ±

28,5

77

92,0

0 ±

26,7

32

91,0

0 ±

23,8

05

149,0

0 ±

28,3

95

F(1

,48) = 1

86,0

76; p <

0,0

01

ME

T4,8

5 ±

1,5

22

3,5

9 ±

1,1

89

4,5

8 ±

1,4

93

6,8

4 ±

1,5

76

F(1

,48) = 2

52,3

45; p <

0,0

01

Öss

zkol

eszt

erin

(m

mol

/l)

5,0

2 ±

0,4

56

5,8

0 ±

1,0

00

5,6

2 ±

0,7

33

5,2

1 ±

0,7

29

F(1

,48) = 3

8,4

56; p <

0,0

01

LD

L (m

mol

/l)

2,4

9 ±

0,6

03

3,3

6 ±

0,8

62

3,1

2 ±

0,8

33

2,7

9 ±

0,6

50

F(1

,48) = 4

2,1

556; p <

0,0

01

HD

L (m

mol

/l)

1,7

0 ±

0,3

58

1,4

5 ±

0,4

28

1,5

5 ±

0,4

11

1,5

4 ±

0,3

24

F(1

,48) = 1

1,4

63; p <

0,0

01

Tri

glic

erid

(m

mol

/l)

1,8

4 ±

0,3

62

2,1

9 ±

0,6

32

2,0

7 ±

0,6

57

1,9

5 ±

0,4

78

F(1

,48) = 1

8,9

40; p <

0,0

01

Mag

yará

zat:

BM

I (t

estt

ömeg

-in

dex

) = t

estt

ömeg

(kg)

/te

stm

agas

ság

(m)²M

ET =

3,5

ml O

2/m

in/tt

kg

LD

L =

low

den

sity

lip

opro

tein

(kis

sû

rûsé

gû lip

opro

tein

) H

DL =

hig

h d

ensi

ty lip

opro

tein

(n

agy

sûrû

ségû

lip

opro

tein

)

LaborprotokollA vérvizsgálat a kórházi protokollnak megfelelôen

történt, a levétel és az analízis egyaránt. A vérmin-tákat minden esetben a Veszprémi Cholnoky FerencKórház laboratóriumába szállították, ahol a szüksé-ges („ISO”) ellenôrzés után kerültek analizálásra. Azáltalunk felhasznált koleszterin és triglicerid szinte-ket, automatikusan meghatározza a centrifugáhozkötött számítógép analizáló és értékelô programja(kivétel LDL: low density lipoprotein, mely az álta-lános kórházi laborban használt képlet alapján szá-molt érték). Az összkoleszterin és HDL (high densitylipoprotein), valamint a triglicerid meghatározásaszérumos vérmintás csôbôl történt.

Terheléses, nyugalmi EKGMind a nyugalmi, mind pedig a terheléses EKG

vizsgálat az intervenció elôtt és után, a kardiológiaiszakrendelôben történt, minden esetben délelôtt 8-10 óra között. Heart Screen Innomed HS80G tí-pusú, 12 elvezetéses, számítógép által vezérelt (Innobase for Windows) EKG készülék és ErgolineErgometrics 900 kerékpárergométer segítségével,ISzB Bruce-protokoll (ACC/AHA Practice Guidelinesfor Exercise Testing 1997) alapján. A terhelésesvizsgálat 25 W-ról indult, és 2 perces bemelegítésután 50 W-ra emelkedett. Az adaptációs lépcsôket2 percben határoztuk meg. A terhelés 25 W-onkéntemelkedett, a teszt vége a szubmaximális szívfrek-vencia elérése, és/vagy kifáradás volt – egyéni elbí-rálás alapján, a kardiológus szakorvos által. Ezután5 perc levezetés következett 25 W-on.

2D-s M-mód echokardiográfiaToshiba Nemio 35 készülékkel történt a vizsgálat

kezdetén és végén. Az adatok elemzését jelen mun-

kánkban nem ismertetjük, azt csupán klinikai elle-nôrzésre használtuk fel.

Statisztikai elemzésA statisztikai elemzést az SPSS 20-as verziójával

végeztük el. A változók eloszlása a két csoportbannem tért el a normálistól (Kolmogorov-Smirnov pró-bák). Az intervenció hatásának vizsgálatát 2x2-es ke-vert (mixed) varianciaanalízissel végeztük el, aminekfüggetlen mintás (between-subject) faktorát a kétcsoport, összetartozó mintás (within-subject) dimen-zióját a kezelés elôtt, illetve után mért értékek adták.Vizsgálati hipotéziseink szempontjából minden eset-ben a két dimenzió interakciója volt a releváns, ezértcsak ezeket az értékeket közöljük (2. táblázat).

EredményekAz átlagok vizsgálata alapján szignifikáns különb-

séget tapasztaltunk a testtömeg, a testtömeg-index,a nyugalmi szisztolés és diasztolés vérnyomás-érték,a terhelési idô, a leadott teljesítmény, a MET (meta-bolikus ekvivalens; 3,5 ml O2/min/ttkg), valamint anégy vérparaméter (összkoleszterin, HDL, LDL, trigli-cerid szintek) vonatkozásában. Az interakció ugyan-akkor nem volt szignifikáns a nyugalmi szívfrekvenciaesetében. Ezen értékek is kedvezô irányban változtak,de megjegyezzük, hogy a nyitó vizsgálatkor sem voltakkórosan magasak (2. táblázat).

Megbeszélés és következtetésekEnyhén és közepesen elhízott személyek bevoná-

sával lefolytatott, féléves, heti átlag 210 perc (3-5 alkalom/hét) edzést tartalmazó, kontrollált inter-venciós programunk eredményeibôl kitûnik, hogyaz átlagok vizsgálata alapján a rendszeresen mozgócsoport testtömege, testtömeg-indexe, nyugalmi

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Noé Judit és mtsai: 6 hónapos intervenciós...28

3. táblázat. Eredményeink összehasonlítása más szerzôk 6 hónapos kezelésével Table 3. Comparison of results of 6 months treatment of other authors

Szerzô Év Fô n Ékor év Edzés jelleg, idôtartam TT kg BMI BPS BPD HRnyug ütés/perc Teljesítmény Chol HDL LDL Triglickg/m2 Hgmm Hgmm W/VO2max mmol/l mmol/l mmol/l mmol/l

Choquette et al. 1973 181 42 2 óra/hét kombi -15 -8 2 ++Cononie et al. 1991 49 70-79 kombi 35-45 -8 -9 VO2max =

perc/3alk/hét 20%-kalSeals et al. 1991 34 50-74 3-4 alk/hét -17 -12 VO2max =

7-14%-kalDunn et al. 1997 116+119 35-60 életmód tan. -3,2 -1,8 ++ -0,2

v.edzés 30 perc/7alk/hétDengel et al. 1998 8 ia 62,2 és 56,1 kombi (aerob+ 9% -14 -10 VO2max = -14% -34%

+9fia ts csökk) 16%-kalLevy et al. 1998 11+13 24-32 intenzív aerob HRV idôseknél VO2max =

jelentôsen javult és 7-14 és 60-82 17-21%-kal

Fleischmann et al. 2004 126 52 90perc/alk -0,9 -0,33 -7 -4 ++Stewart et al. 2005 115 (51+53) 55-75 kombi -- -- -- -- -- ++ -- -- -- --Evans et al. 2009 169/64 13,4 kombi -1,2 10,80% -7,20% -8,40%Dutheil et al. 2010 14 62,9 2-3 óra/hét -4,4 -1,6 -4,46 -5,39 0,2 0,144 -0,364Noé és mtsai. 2015 25 41,4 210 perc/hét kombi -6,7 -2,28 -4,2 -3,64 -5,12 W = +57 MET = +3,25 -0,59 -0,57 0,09 -4,08Magyarázat: ékor = életkor; TT = testtömeg (kg); BMI = Body Mass Index = testtömeg-index (kg/m2); BPS - Blood Pressure Systolic = szisztolés vérnyomás (Hgmm); BPD - Blood Pressure Dyastolic = diasztolés vérnyomás;(Hgmm); HRnyug- Heart Rate = pulzusszám, nyugalmi (ütés/perc); ++ javult; -- mérséklôdött; kombi = kom- binált (aerob+rezisztencia) tréningek; alk = alkalom; tan = tanácsadás; ia = idôs aktív; fia = fiatal aktív; ts csökk= testsúlycsökkentô gyakorlatok; Chol = összkoleszterin-szint (mmol/l); Triglic = triglicerid-szint (mmol/l); HRV = Heart Rate Variability, szívfrekvencia variabilitás (ms); MET = metabolikus equivalens (nyugalomban 3,5 mlO2/min/ttkg);

szisztolés (blood pressure systolic: BPS) és diaszto-lés vérnyomása (blood pressure dyastolic: BPD)csökkent, valamint nem szignifikánsan, de a pul-zusszám is mérséklôdött (TT = -6,68 kg; BMI = -2,28kg/m2; BPS = -4,2 Hgmm; BPD = -3,64 Hgmm;HRnyug = -5,12 ütés/perc). A csoport fizikai teljesí-tôképessége jelentôsen javult (terhelés idôtartama =4,1 min; teljesítmény = +57 W; MET = +3,25 mlO2/min/ttkg). Kedvezô irányú, szignifikáns válto-zást tapasztaltunk mind a négy vérparaméter (össz-koleszterin = -0,59 mmol/l; HDL = +0,09 mmol/l;LDL = -0,57 mmol/l; valamint triglicerid-szint = -4,08 mmol/l) tekintetében is.

Munkánk eredményét összevetettük más munka-csoportok hasonló rizikófaktorokkal bíró személye-ken végzett 6 hónapig tartó intervenciós kezeléseivel,melyet a 3. táblázatban foglaltunk össze. A táblázatalapján megfigyelhetô, hogy akár saját vizsgálati sze-mélyeinknél idôsebb, akár fiatalabb résztvevôkkeltörtént az intervenció, a leg kedvezôbb élettani hatá-sokat a tréningek kombinációjával (aerob + reziszten-cia), tehát keringést fokozó és izomerôt javító edzésekegyszerre történô alkalmazásával érték el (Choquetteet al., 1973.; Cononie et al., 1991.; Dengel et al.,1998.; Evans et al., 2009). Ez megfelel az ACSM ésaz Exercise is Medicine ajánlásainak is, valamintsaját, elvégzett beavatkozásunknak is, a mozgás-programok jellegét tekintve.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elsôsor-ban a fizikai aktivitás fokozását célzó, fél éven áttartó, kombinált (aerob + rezisztencia jellegû), kont-roll alatt végzett edzések, kedvezô befolyással bírnaka kardiovaszkuláris rizikófaktorokra, javítják az ál-talános közérzetet, teljesítôképességet, kardiális pa-ramétereket. Valamint a vérparaméterek közül azösszes koleszterin, az LDL és a triglicerid szinteket

mérséklik, a HDL-t emelik, enyhén és közepesen el-hízott személyek esetében. Úgy véljük, az önkéntes-ség és a különbözô segítô eszközök (pl.: POLARszerkezetek viselése) segítik fenntartani a résztvevôkmotivációs bázisát. Munkánk erôsségének tartjuk azalaposan megtervezett intervenciót. Mindenképpentovábbi alapos vizsgálódások szükségesek azonbanhazai, nagyobb elemszámú mintákon ahhoz, hogy azeredményekbôl pontos következtetéseket vonhas-sunk le és a pozitív tapasztalatokat minél szélesebbrétegek számára elérhetôvé is tegyük, javítva ezzel ahazai lakosság egészségi állapotát, fizikai aktivitását.

Felhasznált irodalomApor P. (2011): A kardiovaszkuláris kockázat kap-

csolata a fizikai aktivitással és fittséggel. Orvosi He-tilap, 152: 3. 107-113.

Choquette, G., Ferguson R.J. (1973): Blood pres-sure reduction in „borderline” hypertensives follow-ing physical training. Canadian Medical AssociationJournal, 108: 699-703.

Cononie, C.C., Graves, J.E., Pollock, M.L.,Phillips, M.I., Summers, C., Hagberg, J.M. (1991):Effect of exercise training on blood pressure in 70-to 79-year-old men and women. Medicine and Sci-ence in Sports and Exercise, 23: 505-511.

Dengel, D.R., Hagberg, J.M., Pratley, R.E., Rogus,E.M., Goldberg, A.P. (1998): Improvements in bloodpressure, glucose metabolism, and lipoprotein lipidsafter aerobic exercise plus weight loss in obese, hypertensive middle-aged men. Metabolism, 47:1075-1082.

Donelly, J.E., Blair, S.N., Jakicic, J.M., Manore,M.M., Rankin, J.W., Smith, B.K. (2009): Americancollege of sports medicine position stand. Appropri-ate physical activity intervention strategies for

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

29Tanulmány • Noé Judit és mtsai: 6 hónapos intervenciós...

3. táblázat. Eredményeink összehasonlítása más szerzôk 6 hónapos kezelésével Table 3. Comparison of results of 6 months treatment of other authors

Szerzô Év Fô n Ékor év Edzés jelleg, idôtartam TT kg BMI BPS BPD HRnyug ütés/perc Teljesítmény Chol HDL LDL Triglickg/m2 Hgmm Hgmm W/VO2max mmol/l mmol/l mmol/l mmol/l

Choquette et al. 1973 181 42 2 óra/hét kombi -15 -8 2 ++Cononie et al. 1991 49 70-79 kombi 35-45 -8 -9 VO2max =

perc/3alk/hét 20%-kalSeals et al. 1991 34 50-74 3-4 alk/hét -17 -12 VO2max =

7-14%-kalDunn et al. 1997 116+119 35-60 életmód tan. -3,2 -1,8 ++ -0,2

v.edzés 30 perc/7alk/hétDengel et al. 1998 8 ia 62,2 és 56,1 kombi (aerob+ 9% -14 -10 VO2max = -14% -34%

+9fia ts csökk) 16%-kalLevy et al. 1998 11+13 24-32 intenzív aerob HRV idôseknél VO2max =

jelentôsen javult és 7-14 és 60-82 17-21%-kal

Fleischmann et al. 2004 126 52 90perc/alk -0,9 -0,33 -7 -4 ++Stewart et al. 2005 115 (51+53) 55-75 kombi -- -- -- -- -- ++ -- -- -- --Evans et al. 2009 169/64 13,4 kombi -1,2 10,80% -7,20% -8,40%Dutheil et al. 2010 14 62,9 2-3 óra/hét -4,4 -1,6 -4,46 -5,39 0,2 0,144 -0,364Noé és mtsai. 2015 25 41,4 210 perc/hét kombi -6,7 -2,28 -4,2 -3,64 -5,12 W = +57 MET = +3,25 -0,59 -0,57 0,09 -4,08Magyarázat: ékor = életkor; TT = testtömeg (kg); BMI = Body Mass Index = testtömeg-index (kg/m2); BPS - Blood Pressure Systolic = szisztolés vérnyomás (Hgmm); BPD - Blood Pressure Dyastolic = diasztolés vérnyomás;(Hgmm); HRnyug- Heart Rate = pulzusszám, nyugalmi (ütés/perc); ++ javult; -- mérséklôdött; kombi = kom- binált (aerob+rezisztencia) tréningek; alk = alkalom; tan = tanácsadás; ia = idôs aktív; fia = fiatal aktív; ts csökk= testsúlycsökkentô gyakorlatok; Chol = összkoleszterin-szint (mmol/l); Triglic = triglicerid-szint (mmol/l); HRV = Heart Rate Variability, szívfrekvencia variabilitás (ms); MET = metabolikus equivalens (nyugalomban 3,5 mlO2/min/ttkg);

weight loss and prevention of weight regain foradults. Medicine and Science in Sports and Exer-cise, 41: 459-471.

Dunn, A.L., Marcus, B.H., Kampert, J.B., Garcia,M.E., Kohl, H.W., Blair, S.N. (1997): Reduction incardiovascular disease risk factors: 6-month resultsfrom project active. Preventive Medicine, 26: 883-892.

Dutheil, F., Lesourd, B., Curteix, D., Chapler, R.,Doré, E., Lac, G. (2010): Blood lipids and adipokinesconcentrations during a 6-month nutritional andphysical activity intervention for metabolic syn-drome treatment. Lipids in Health and Disease,9: 148-151.

EUROASPIRE Study Group, (1997): EUROAS-PIRE. A European Society of Cardiology survey ofsecondary prevention of coronary heart disease:Principal results. European Heart Journal, 18:1569–1582.

EUROASPIRE Study Group, (2001): Lifestyle andrisk factor management and use of drug therapiesin coronary patients from 15 countries. Principal re-sults from EUROASPIRE II. Euro Heart SurveyProgramme. European Heart Journal, 22: 554–572.

EUROASPIRE Study Group, (2001): Clinical reality of coronary prevention guidelines: a compari -son of EUROASPIRE I and II in nine countries. Lan-cet, 357: 995–1001.

Evans, R.K., Franco, R.L., Stern, M., Wickham,E.P., Bryan, D.L., Herrick, J,E., Larson, N.Y., Abell,A.M., Laver, J.H. (2009): Evaluation of a 6-monthmultidsciplinary healthy weight managament pro-gram targeting urban, overweight adolescents: ef-fects on physical fitness, physical activity, and bloodlipid profiles. International Journal of PediatricObes ity, 4: 130-133.

Fleischmann, E.H., Friedrich, A., Danzer, E.,Gallert, K., Walter, H., Schmieder, R.E. (2004): In-tensive training of patients with hypertension is ef-fective in modifying lifestyle risk factors. Journal ofHuman Hypertension, 18: 127-131.

Halmy L. (2012): Az elhízás jelentôsége a kardio-vaszkuláris betegségek megelôzésében. Metaboliz-mus, X: febr. 25-29.

Jákó P. (2010): A fizikai aktivitás néhány élettanihatása a szív-érrendszeri események veszélyéveljáró fôbb kockázati tényezôkre. Sportorvosi Szemle,51: 3. 81-116.

Jákó P. (2012): Egészségesek számára ajánlott moz-gásprogram irányelvei Metabolizmus X: febr. 5-7.

Józan, Sz. (2013): http://www.nepbetegsegek.hu/magyarorszag-elhizas-statisztika.html.

Kotseva, K., Wood, D., De Backer, G., De Bac-quer, D., Pyörälä, K., Keil, U.; EUROASPIRE StudyGroup (2009): Cardiovascular prevention guidelinesin daily practice: a comparison of EUROASPIRE I,II, and III surveys in eight European countries. Lancet, 14: 373. 929-40.

Lee, C.D., Jackson, A.S., Blair, S.N. (1998): USweight gudelines: is it also important to considercardiorespiratory fitness? International Journal ofObesity and Related Metabolic Disorders, 2: 2-7.

Levy, W.C., Cerqueira, M.D., Harp, G.D., Johan-nessen, K.A., Abrass, I.B., Schwartz, R.S., Stratton,

J.R. (1998): Effect of endurance exercise training onheart rate variability at rest in healthy young andolder men. American Journal of Cardiology, 82:1236-1241.

Noé, G.J., Dósa, A., Ránky, M., Pavlik, G., (2014):Cardiovascular results of an individually controlledcomplex prevention. Acta Physiologica Hungarica,101: 1. 1-12.

Pavlik G. (2011): A rendszeres edzés szerepe azegészség megôrzésében Hypertonia, 4: 1. 16-19.

Paffenbarger, R.S., Hyde, Jr.R.T., Wing, A.L., Lee,I.M., Jung, D.L., Kampert, J.B. (1993): The Associ-ation of Changes in Physical Activity Level andOther Lifestyle Characteristisc with Mortality amongMen. New England Journal of Medicine, 328: 538-545.

Rodler I., Biró L., Greiner E., Zajkás G., Szórád I.,Varga A., Domonkos A. (2005): Táplálkozási vizsgá-lat Magyarországon, 2003-2004. Orvosi Hetilap,146: 1781-1789.

Seals, D.R., Reiling, M.J. (1991): Effect of regularexercise on 24-hour arterial pressure in older hypertensive humans. Hypertension, 18: 583-592.

Simonyi G., Pados Gy., Bedros J.G. (2012)*: Az el-hízás kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei.A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságállásfoglalása és ajánlása 2012. (ld. Internetes for-rások).

Stevens, J., Cai, J., Evenson, K.R., Thomas, R.(2002): Fitness and fatness as predictors of mortal -ity from all-cause and from cardiovascular diseasein men and women in the lipid research clinicsstudy. American Journal of Epidemiology, 156: 9.832-41.

Stewart, K.J., Bacher, A.C., Turner K., Lim, J.G.,Hees, P.S., Shapiro, E.P., Tayback, M., Ouyang, P.(2005): Exercise and risk factors associated withmetabolic syndrome in older adults. American Jour-nal of Prevention Medicine. 28: 9-18.

Wei, M., Kampert, J.B., Barlow, C.E., Nichaman,M.Z., Gibbons, L.W., Paffenbarger, Jr. R.S., Blair,S.N. (1999): Relationship between low cardiores-piratory fitness and mortality in normal-weight, over-weight, and obese men. JAMA, 282: 16. 1547-53.

Internetes források:http://80.99.190.226/momot_hu/cikkek/aktu-

alis/KONSZ_2014_ELOADOK_PROGRAM.pdfhttp://www.ascm.orghttp://www.exerciseismedicine.orghttp://www.nepbetegsegek.hu/magyarorszag-

elhizas-statisztika.html*http://www.momot.hu /szakmai kommuniká-

ció/ Az elhízás kezelésének szakmai és szervezetiirányelvei

http://mstt.hu/merlegen-az-energia-egyensuly-konferencia/

1. ábra http://www.nepbetegsegek.hu/magyar -or szag-elhizas-statisztika.html

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Noé Judit és mtsai: 6 hónapos intervenciós...30

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

31Tanulmány • Szabó S. András: Mit várnak el az edzôktôl...

ÖsszefoglalásA szerzô 10 elvárást fogalmazott meg az edzôkkel

szemben, ezek a következôk: fizikai képességek, tu-dásszint (mentális képességek), ismeretátadási ké-pesség, különbözô korú és nemû versenyzôkkel valófoglalkozás képessége, pedagógiai érzék, a versenyzôtámogatása és együttmûködés vele, segítôkészség,motiváltság, megjelenés és kinézet, viselkedés. A fel-mérés során különbözô sportágak képviseletébentöbb mint 200 edzô és több mint 700 versenyzô vé-leménye alapján került kiválasztásra az edzôimunka jellemzésére, ezek közül a legfontosabbnakítélt, 3 paraméter. Ezen 10 jellemzô közül az edzôkszerint a legfontosabb az ismeretátadási képesség,aztán a pedagógiai érzék és a tudásszint követke-zett. A versenyzôk véleménye alapján is az ismeret -átadási képesség kapta a legtöbb szavazatot, amásodik helyre került a tudásszint, a harmadik he-lyet pedig a versenyzôk támogatása, az edzô s a ver-senyzôk közötti együttmûködés (CCP: coach andcompetitor partnership) jellemzônek ítélték.

Kulcsszavak: együttmûködés, fizikai és mentálisképesség, ismeretátadás, pedagógia

Abstract10 expectations were determined personally by

the author for characterization of coaches: physicalabilities, knowledge (mental abilities), ability totransfer the knowledge, ability to manage differentage groups and different gender groups, ability ofpedagogy, to support the athletes (CCP: coach andcompetitor partnership), ready to help, motivation,outlook and appearance, behaviour. Based on thestatistical evaluation of a questionnaire (more than200 coaches and 700 competitors from differentsport branches) the most important 3 parameterswere determined. To the opinion of the coaches thesequence of the 3 dominant parameters is the fol-lowing: ability to transfer the knowledge, ability ofpedagogy, knowledge. To the opinion of competitorsthe sequence was the following: ability to transferthe knowledge, knowledge, to support the athletesand CCP (coach and competitor partnership).

Keywords: CCP, physical and mental abilities,knowledge-transfer, pedagogy

BevezetésNyilvánvaló, hogy a sporteredmények elérésében

a jól képzett, tehetséges edzôk kiemelkedô szerepetjátszanak. Azaz inkább humorral teltnek, mint igaz-nak vehetjük Horváth Péter – Cserháti László (2012)által idézett – mondását, mely szerint: „A tehetségszületik, az edzô meg elrontja. Néha nem sikerül,abból lesz a bajnok.” Az edzôkkel szemben rengetegelvárás fogalmazható meg, ami a felkészültségüket,ismeretátadó képességüket, viselkedésüket, segítô-készségüket s egyéb jellemzô paramétereiket illeti.Nem könnyû definiálni, hogy igazából mit is várunkel egy edzôtôl, milyen tulajdonságokkal kell felvér-teznie magát ahhoz, hogy elismert, sikeres edzô le-gyen (Criesfield et al., 2005). Sokrétû az elvárás,néha az edzô pótpapa (pótmama), pszichológus,masszôr, táplálkozási szakértô, versenybíró, ver-senyzô, vezetô, tudományos szakember, de legfô-képpen döntéshozó (Huseinagic és Hodzic, 2010).Sôt, esetenként – kapcsolatai révén, pályázatokrévén – a klub, a szakosztály anyagi biztonságánakmegteremtésében is szereppel bír, tehát pénzhozószerepe is van (Cioroslan, 2007).

Jól ismert tény, hogy nem minden sikeres sporto-lóból lesz kiváló edzô, sôt többnyire a világ legjobbedzôi nem voltak kiemelkedô képességû sportolók.Ugyanis az edzôvel szemben támasztott elvárás na-gyon is komplex, annak teljesítése igen sokféle ké-pességet igényel s a jó edzô kritikus körülményekközött is képes alkotni. A konfliktusok kezelésénekminôsége erôteljesen befolyásolja a tanítási folyamathatékonyságát (Németh, 2015). Nagyon is érthetô,hogy nem mindenki, nem minden edzô képes magasszinten megfelelni az elvárásoknak. Nem véletlen,hogy edzô (és persze testnevelô tanár) sok van, deigazán nagy edzô, nagy tanár nagyon kevés.

A Nemzetközi Súlyemelô Szövetség megbízásábólelég sok edzôi kurzust tartva a világ számos orszá-gában, az volt a tapasztalatom, hogy az edzôk kife-jezetten érdeklôdnek olyan kérdéseket illetôen, hogypéldául mi az edzô alapvetô szerepe, mi a feladata,milyen elvárások jelennek meg a munkájával szem-ben. A következôkben egy 2013-ban végzett felméréseredményeirôl kívánok beszámolni. Az edzôktôl el-várható – önkényesen összeállított, 10 jellemzôt tar-talmazó kérdôív alapján – paraméterek értékelésénéltöbb mint 200 hazai edzô és több mint 700 hazaisportoló véleményét vettem figyelembe.

A jó edzô természetesen széleskörû ismeretekkelsok pozitív tulajdonsággal felvértezett ember, de ô isember, akinek természetesen negatív tulajdonságai,hiányosságai, hibái is vannak. Nincs tökéletes edzô,de vannak nagyszerû, kiváló emberi tulajdonságok-

Mit várnak el az edzôktôl az edzôk és a versenyzôk?

Expectations from the coaches – from point of view of coaches and athletes

Szabó S. AndrásWard Mária Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

E-mail: szabo.andras@wardmaria.hu

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Szabó S. András: Mit várnak el az edzôktôl...32

kal és szakmai felkészültséggel rendelkezô trénerek,akik néha talán közelíteni is tudják az ideális edzôt.Edzônek, s azon belül kiemelkedô edzônek lennisokszínûséget, elkötelezettséget, erkölcsi tartást, in-telligenciát jelent. Ahogy Mónus András (2013) fo-galmazott: „Az edzôi szakma: hivatás, tudomány,kultúra.” Jogos a kérdés: lehet-e „receptre” gyártanijó vezetôi képességekkel rendelkezô edzôket? (Ba-logh és mtsai, 2015).

Anyag és módszerÖnkényesen összeállítottam 10 olyan tényezôt (el-

várható tulajdonságot) – az edzôt jellemzô paramé-tert – amit fontosnak gondoltam az edzô szerepének,feladatának értékelésénél (Szabó, 2012, 2014). Ezeka következôk voltak:

– fizikai képességek– szellemi képességek (tudásszint)– az ismeretátadási képesség– a különbözô korú és nemû sportolókkal való

foglalkozás képessége– pedagógiai érzék– a versenyzô támogatása, vele való együttmû -

ködés (CCP, azaz coach and competitor part-nership)

– motiváció– segítôkészség– kinézet, megjelenés– viselkedés

Ezek voltak azok a jellemzônek vélt paraméterek,amelyek fontosságáról a felmérés során az edzôkneks a versenyzôknek véleményt kellett formálni. Ter-mészetesen jól tudom, hogy van egy nehezen meg-fogalmazható – nagyon sok jellemzôbôl összetevôdô– paraméter, ami viszont elengedhetetlen ahhoz,hogy valakibôl meghatározó jelentôségû edzô váljon.Ez pedig a másokra való hatás képessége, ami a ka-rizmatikus egyének jellemzôje. E nélkül pedig nincskiemelkedô edzô. A karizmatikus edzôre felnézneka tanítványok, követik és sikeres, eredményes edzôimunkát tud végezni.

A felmérésben részt vevô edzôk és versenyzôk azta feladatot kapták, hogy a 10 paraméter közül hár-

mat kellett bejelölniük, mint olyan jellemzôt, amelysaját véleményük szerint kiemelten fontos. A cikkszerzôje számára pozitív visszajelzést jelentett, hogymind az edzôk, mind a versenyzôk részérôl vala-mennyi paraméter kapott szavazatot, tehát megosz-lottak a vélemények az egyes jellemzôk meghatározószerepét illetôen, egyik vélt jellemzô sem volt elha-nyagolható.

A felmérés eredményeiAz 1. táblázat az edzôktôl – több mint 200 fô – ka-

pott adatok összesítését mutatja. Az edzôk a követ-kezô sportágakat képviselték: atlétika, kézilabda,kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, súly-emelés, torna, úszás, vízilabda.

A 2. táblázatban láthatók a versenyzôktôl – többmint 700 fô – kapott adatok. Itt a következô sport-ágak képviselôi szolgáltattak adatokat: asztalitenisz,atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu,karate, kosárlabda, labdarúgás, lovaglás, rögbi, röp-labda, súlyemelés, taekwondo, tájékozódási futás,tánc, tenisz, torna, triatlon, úszás, vívás, vízilabda.

Az eredmények értékeléseLátható, hogy mind az edzôk, mind pedig a ver-

senyzôk részérôl az elsô helyen az ismeretátadásiképesség van, azaz ezt tekintik a legtöbben a legfon-tosabb, a sikeres edzôi munkát leginkább meghatá-rozó paraméternek. És az utolsó, azaz a tízedikhelyen is véleményazonosság van, ezt – megjelenés,kinézet – ítélték a legkevésbé fontosnak. A másodikés a kilencedik helyeket, illetve az ezek közötti pa-ramétereket tekintve azonban kisebb-nagyobb, ese-tenként markáns különbség volt megfigyelhetô azedzôk s a versenyzôk részérôl. A statisztikai feldol-gozás egyszerûségébôl adódóan látható, hogy haminden paraméter azonos szavazatot kapott volna,akkor 10-10% lenne minden jellemzô tipikus elosz-lása. De jól érzékelhetô a különbség az elsô helyenszámított 21-22%-os és a tízedik helyen mérhetô 1-2%-os eloszlási jellemzô között.

Ha valamelyik paraméter meghaladja az átlagot,azaz 10% feletti, akkor ez – a résztvevô edzôk illetveversenyzôk véleménye szerint – fontos, meghatározó

1. táblázat. Az edzôk véleménye az edzôre vonatkozó 10 tényezô fontosságáról Table 1. Opinion of coaches concerning the importance of 10 parameters for coaches

Elvárás A szavazatok megoszlása %Az ismeret átadásának képessége 21,3Pedagógiai érzék 20,9Tudásszint (mentális képességek) 15,1Motiváció 12,9A versenyzôk támogatása, CCP 11,1Különbözô korú és nemû csoportokkal 6,2való foglalkozás képességeViselkedés 4,0Fizikai képességek 3,6Segítôkészség 3,1Kinézet, megjelenés 1,8Összegezve 100,0CCP: coach and competitor partnership

tényezô, ha pedig 10% alatti, akkor nem domináns,azaz mérsékelt jelentôségû paraméter. Az edzôkrôlalkotott edzôi vélemények szerint 5 ilyen tényezôvan, a már említett, s az elsô helyet elfoglaló para-méteren kívül a pedagógiai érzék, a tudásszint, a motiváltság és a versenyzôk támogatása,együttmûködés a sportolókkal. Az edzôkkel szem-ben támasztott, de a sportolók részérôl megfogalma-zott vélemények szerint is 5 ilyen tényezô van, de atudásszint a második helyre, a versenyzôk támoga-tása a harmadik helyre került. A versenyzôk ide,azaz a fontos paraméterek közé sorolták az edzô fi-zikai képességeit és a viselkedését is.

Jól látható, hogy néhány paraméter esetébenelég jelentôs volt a különbség az adott jellemzô fon-tosságának megítélésében. Az edzôk szerint pl. asaját (edzôi) fizikai képesség csak 3,6%-ot kapott,míg a sportolók szerint a 11,7% egyértelmûen do-mináns tényezôként szerepel. A pedagógiai érzéketaz edzôk nagyon jelentôs (20,9%) paraméternek te-kintik, a versenyzôk viszont csak a hetedik helyre(7,0%) rangsorolták ezt a tulajdonságot. Jelentôseltérés volt az edzôk és a versenyzôk értékítéleté-ben a viselkedést illetôen is, a versenyzôk szerintez domináns tényezô (10,3%), az edzôk szerint(4,0%) nem.

Hogy mi okozta a különbséget az edzôk s a ver-senyzôk között, nos, ennek a kérdésnek a mélyebbelemzésébe nem kívánok belemenni. Az persze nyil-vánvaló tény, hogy számos, esetenként jelentôs el-térés volt a 2 csoport között. Egyrészt a létszám,másrészt az életkor, harmadrészt az egyes sport-ágak különbözôsége, valamint az a tény, hogy másés más arányban voltak az edzôk és a versenyzôkközött még az azonos sportágak képviselôi is. To-vábbi módosító tényezô lehet a nemek aránya, azedzôknél magasabb volt a férfiak aránya, mint a ver-senyzôknél. Arra azonban, hogy a jelzett szegmen-senként is tudjam vizsgálni a véleményeket, afelmérésben résztvevô edzôk és sportolók létszámabiztosan nem volt elegendô reprezentatív jellegûadatok szolgáltatásához.

Úgy vélem ugyanakkor, hogy inkább a hasonlósá-gok dominálnak, az, hogy a 10 tényezô közül 5-5dominánsnak választott jellemzô közül 3 azonos

volt. S ez talán nem véletlen. Hiszen a ma sportolójalesz a holnap edzôje. Azaz az okos, motivált, jó fizi-kai és szellemi felkészültségû, fegyelmezett sporto-lóból lesz várhatóan a jövô sikeres edzôje.

Befejezésül még egy gondolat. Az élethosszig tartótanulás követelménye az edzôkre is vonatkozik, akiváló edzôtôl jogosan várható el, hogy holnap töb-bet tudjon, mint ma, s holnapután még többet.Széchy Tamás nem az eltérô tehetséggel magyaráztaa 400 m vegyes idôeredményben való különbségetHargitay András és Darnyi Tamás között, hanemazzal, hogy Darnyi korában ô maga már sokkal töb-bet tudott az úszás edzésmódszertanáról, mint 1-2évtizeddel korábban, Hargitay idejében. Tehát a jóedzô olyan, mint a jó pap: holtig tanul. Ehhez a fo-lyamatos képzéshez persze a megfelelô szervezetikereteket is biztosítani célszerû, azaz az edzôk szer-vezett továbbképzése kiemelt fontosságú (Ormai,2010).

Felhasznált irodalomBalogh L., Tokodi M., Szilágyi N., Kiss B., Keresz-

tes N. (2011): Az edzôrôl észlelt ideális és reális képa játékosok szemszögébôl. Magyar SporttudományiSzemle, 46: 20.

Cioroslan, D. (2007): Marketing potentials in weightlifting. IWSF Symp., Ostia-Rome, Italy, 1-4March, FIPCF, IWF, CD.

Criesfield, P., Cabral, P., Carpenter, F. (2005): Thesuccessful coach. Guidelines for coaching practice.The National Coaching Foundation, UK.

Cserháti L.G. (2012): Az edzô felelôssége a fairplay elfogadtatásában. Magyar Edzô, 15: 6-8.

Huseinagic, E., Hodzic, A. (2010): Coach as a de-cision maker. Sport Scientific and Practical As-pects, 7: 2. 43-46.

Mónus A. (2013): Az edzôi szakma: hivatás, tudo-mány, kultúra. Magyar Edzô, 16: 20-21..

Németh Zs. (2015): Testnevelô tanárok konfliktus-kezelô stratégiáinak mélyinterjús vizsgálata. MagyarSporttudományi Szemle, 62: 49-50.

Ormai L. (2010): Edzôképzés és továbbképzés agyakorlat tükrében. Magyar Edzô, 13: 3-4.

Szabo, A.S. (2012): What is the meaning of sport coaching? Expectations, possibilities,

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

33Tanulmány • Szabó S. András: Mit várnak el az edzôktôl...

2. táblázat. A sportolók véleménye az edzôre vonatkozó 10 tényezô fontosságáról Table 2. Opinion of athletes concerning the importance of 10 parameters for coaches

Elvárás A szavazatok megoszlása %Az ismeret átadásának képessége 22,3Tudásszint (mentális képességek) 16,5A versenyzôk támogatása, CCP 12,9Fizikai képességek 11,7Viselkedés 10,3Motiváció 7,5Pedagógiai érzék 7,0Segítôkészség 6,6Különbözô korú és nemû csoportokkal való foglalkozás képessége 4,0Kinézet, megjelenés 1,2Összegezve 100,0CCP: coach and competitor partnership

realities. Sport Scientific and Practical Aspects,9: 2. 39-44.

Szabo, A.S. (2012): Role of the coach: Parame-ters, characteristics, peculiarities, expectations. International Quaterly of Sport Science, 45-49.

Szabo, A.S. (2014): To be a sport coach. Realities

and expectations. What a good coach has to knowand has to do. Lambert Academic Publishing, Saarbrücken, Germany.

Szabo, A.S. (2014): Opinion of coaches and ath -letes concerning the expectations for the coaches.Sport Scientific and Practical Aspects, 11: 1. 29-32.

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Tanulmány • Szabó S. András: Mit várnak el az edzôktôl...34

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

35Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...

ÖsszefoglalóA média és a sport kapcsolatában globális és hazai

vonatkozásban egyaránt jelentôs változások mentekvégbe az 1990-es évektôl napjainkig. Jelen írás célja,hogy a hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésealapján, elméleti kutatás segítségével bemutassa,hogy az elmúlt bô két évtizedben, hogyan és milyenformában változott meg a sport és a média kapcso-lata, illetve az ezzel a folyamattal párhuzamosan vég-bemenô kommunikációs paradigmaváltás során aglobalizáció, mint jelenség, milyen hatással van azélsportolók és média kapcsolatára. Az elemzés soránelôször a tradicionális és új kommunikációs modellkerül bemutatásra, majd ezt a modellt alapul véve asport és a média kapcsolatát és annak változásaittérképezzük fel hazai és nemzetközi vonatkozásbanegyaránt, ezek után pedig kitérünk az élsportolók ésa média munkatársainak kapcsolatára, majd a ta-nulmány zárásaként összegezzük elméleti kutatá-sunk eredményét.

Az elemzés során azonosíthatóvá váltak bizonyosfogalmak – piacosodás, interaktivitás, (hír)verseny,szórakoztatás, személyesség –, amelyek menténmegragadható, hogy a tradicionális kommunikációsmodellt követô, a globalizációval párhuzamosanteret nyerô új kommunikációs modell miben jelentújdonságot a sport és a média kapcsolatának kon-textusában. A kapcsolat változásának értelmezésee fogalmak mentén közelebb vihet annak megérté-séhez, hogy a globalizáció, mint jelenség, és ennekkapcsán az új kommunikációs modell megjelenése,hogyan és milyen formában változtatta meg általá-nosságban a sportmédiát, ezen belül is az élsporto-lók és média kapcsolatát.

Kulcsszavak: sport és média, élsportoló, régi és újkommunikációs modell, tömegkommunikációs esz-közök, globalizáció, újmédia

AbstractFrom the 1990’s to the present, there have been

major changes in the relationship of media andsport, on a global scale as well in Hungary. The aim

of this study, involving a theoretical research basedon Hungarian and international literature, is topresent how the relationship has changed betweenthe people in sport and the media in the past twodecades, and to examine that in parallel with thisprocess, through the paradigm shift in the field ofcommunication, how globalization influences thenexus between the elite athletes and the media. Inthe paper, the traditional and the new communica-tion models are to be introduced, then, based onthis model, the changes in the relation betweensport and media are to be investigated in Hungaryand also on international level. Following this, wewill examine the relationship between elite athletesand the employees of the media, and finally we willsummarize the conclusions of our theoretical re-search.

During the analysis, certain terms could be iden-tified, such as commercialization, interactivity, com-petition (for news), entertainment, and privacy.Through these terms, it can be grasped, how theemergence of the new communication model inplace of the traditional one, in the context of global-ization, created a new environment in the nexus ofmedia and sport. The analysis of the shift in the re-lations along these dimensions can give us a betterunderstanding of how globalization as a phenom -enon, and parallel with this process, the emergenceof the new model have changed sport media, andthe nexus between the elite athletes and the media.

Keywords: sport and media, elite athletes, old andnew communication model, mass media, globaliza-tion, new media

BevezetésA 21. század elejére a sport és média nexusa egy

meghatározó kulturális és kommercializálódott vi-szonyként demonstrálható. A média transzformáltaát az amatôr sportot piaci alapon mûködô üzleti vál-lalkozássá, míg a sport által a média, masszív nézô-számot, és magas reklámbevételeket generál. Amega-sportesemények, mint az Olimpia, a Forma-1,vagy a Labdarúgó-világbajnokság a legnézettebb TVmûsorok közé tartozik a világon. A 2012-es londoniolimpiát például 2,7 milliárd ember kísérte figyelem-mel világszerte a televízióban (Nicholson et al.,2015, 8-9.).

A sportmédia változásai az 1990-es évektôl napjainkig: a média szerepének, és a globalizációhatásának bemutatása az élsportolók és a média

kapcsolatában

Changes in sports media from the 1990’s to the present:Introducing the role of the media and the influence of the globalization in the nexus of elite athletes and media

Kovács Ágnes, Dóczi TamásTestnevelési Egyetem, Budapest

E-mail: kovacsagnes13@gmail.com, doczi@tf.hu

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...36

A sport kiemelten fontos területe és alakítója min-dennapi életünknek, többek között diplomáciai, kul-turális, gazdasági, szervezeti, közösségi, ésinterperszonális aspektusai miatt. A sport az álta-lános tömegkommunikáció sajátos színtere; asporton keresztül az adott üzenet sok emberhezeljut (Spaaij, 2012). A sport meghatározó szemlélet-formáló ereje miatt kiemelten fontos, hogy a médiamilyen híreket közöl általánosságban sportról ésadott esetben a sportolókról. A huszadik századbana különbözô tömegkommunikációs eszközök, úgymint írott sajtó, rádió, televízió, majd az elektroni-kus média térnyerésével radikális fejlôdésen mentkeresztül a média, ezen belül is a sportmédia világa.A tömegkommunikációs eszközök intenzív fejlôdése,és a sport, jelentôs tömegeket vonzó ereje miatt, akét terület közötti szimbiózis már hosszú idô ótamegvan, azonban ez a kapcsolat folyamatos válto-zásokon ment, és megy át a mai napig. Ahhoz hogyvalaki sportoljon, önmagában nincs szükségemédia-nyilvánosságra, és a tömegkommunikációseszközöknek sem nélkülözhetetlen komponensei asportközvetítések. Azonban, ha a sportra. mint a fo-gyasztói társadalom egyik szolgáltatására tekin-tünk, akkor a célok között szerepel a kereskedelmiigények kiszolgálása, és a fogyasztók figyelménekfenntartása és szórakoztatása is. Ebben az esetbenviszont már elkerülhetetlen a média bevonása asportba. A sport és a média ugyan létezhetne egy-más nélkül is, azonban egymás erejét kölcsönösenkihasználva erôteljesebben képes mindkét fél érvé-nyesülni a maga területén (Coakley, 2015).

A sporton keresztül számos szociális kompetenciaelsajátítható (Roberts et al., 1994). Ezek közé az eré-nyek közé tartozik többek között a kitartás, a ke-mény munka, az alázat, a céltudatosság, afegyelmezettség, és a fair play. A sport és ezen belülaz élsportolók többsége által, a médiának lehetôségevan ábrázolni ezeket a sport által megtanulható, ésaz élet számos más területén sikeresen alkalmaz-ható, kiváló készségeket a társadalom tagjai felé,mivel a versenyzôk sok esetben olyan kimagasló tel-jesítményt nyújtanak eredményeik elérésével, amipéldaértékû lehet sokak számára. Mindenképpenemlítést kell tenni arról a tényrôl is, hogy a sport vi-lágán belül jelentôs számban találkozhatunk olyanesetekkel is, amelyekben az élsportolók magatar-tása semmiképpen nem mondható példaértékûnek.A deviáns viselkedések elôfordulását megfigyelhet-tük például Tiger Woods (golfozó), vagy Ben Roeth-lisberger (amerikai futballista) esetében is.Mindketten zavarba ejtô botrányba keveredtek szex -uális bántalmazás vádjával (Billings et al., 2015,107.).

CélkitûzésekSilverstone szerint „A média felelôssége nem ke-

vesebb, mint hogy érthetôvé kell tennie a világot, hi-szen csak az érthetôség által válik a világ és a benneélô másik ember emberivé. Nekünk pedig, akik amédiát tanulmányozzuk, a médiát kell érthetôvétennünk” (Silverstone, 2008, 169.). Jelen írás célja,hogy elemezze a sportmédiában végbement változá-sokat az 1990-es évektôl napjainkig, illetve, hogy

bemutassa a média közvetítô szerepét, és hogy mi-lyen hatással volt/van a globalizáció a sport/élspor-tolók és a média kapcsolatára. Elméleti kutatásunksorán, a sportmédia változásait prezentáljuk,amelyben elméleti keretként a tradicionális és az újkommunikációs modell (Newman és Harris, 2013)bemutatása és elemzése ad iránymutatást.

MódszerekA tanulmány elméleti kutatás formájában, a tra-

dicionális és az új kommunikációs modell bemuta-tásán keresztül, a hazai és a nemzetköziszakirodalom, illetve sajtóanyagok felhasználásávalelemzi a sportmédia világában felmerülô változáso-kat az 1990-es évektôl napjainkig, továbbá de-monstrálja a globalizáció hatását asport/élsportolók és média kapcsolatát vizsgálva.

Elméleti keret: a tradicionális és az új kommunikációs modell bemutatása

A kommunikáció fejlôdésének történetében kétmeghatározó modellt különböztetünk meg egymás-tól: a tradicionális és az – 1990-tôl napjainkig is ér-vényes – új kommunikációs modellt (Newman ésHarris, 2013). A tradicionális kommunikációs mo-dell által meghatározott paradigmában a tömegkom-munikációs eszközök, úgy, mint az írott sajtó, arádió és a televízió által közvetített információktöbbnyire egy irányban áramlottak, azaz a közön-ségnek nem igazán volt lehetôsége nyilvános vissza-jelzésre, legalábbis a tömegkommunikációseszközökön keresztül ez nem volt jellemzô. Az esetektöbbségében a média munkatársai döntötték el,hogy milyen híreket hoznak nyilvánosságra, így bi-zonyos hírek sokszor nem is kerültek ki ország-világelé. A tradicionális modell felfogásában a médiánakmonopol hatalma volt, tehát a média munkatársaidiktálták, hogy mit, mikor, és hogyan közölnek,mindemellett a fogyasztói visszacsatolás jellemzôennem volt mérvadó (Newman és Harris, 2013, 25.). Arégi szemlélettôl eltérôen, az új kommunikációs mo-dell megjelenésével, 1990 után a globalizáció térnye-résével és a piaci viszonyok megváltozásával, sokminden átrendezôdött a média, illetve a sportmédiavilágában is. „Kezdetekben a tömegkommunikációdöntô módon egyirányú folyamat volt, amelyben atartalmat a professzionális kommunikátorok szab-ták meg: mára kétirányú folyamattá vált, amely táglehetôséget kínál a nagyközönségnek a visszacsato-lásra és így a tartalom befolyásolására.”  (Bajomi-Lázár, 2008, 55.) Ez a változás nagyban köszönhetôa piaci, azaz szolgáltatás-alapon mûködô gazdaságmegerôsödésének (Beech és Chadwick, 2007).

A tömegkommunikációs eszközöknek kiemelkedôszerepe lett a globalizáció elterjedésében; az inter-net-alapú média megjelenése óta új idôszámításrólbeszélhetünk a média világában (Bajomi-Lázár,2008). „Az újmédia olyan kommunikációs eszközökés szolgáltatások összessége, amelyek lehetôvé te-szik az interaktív hozzáférést, és a médiatartalmakszemélyre szabását” (Gálik és Urbán, 2009, 183). Azújmédia megjelenése mélyrehatóan bevonta a nézô-ket/fogyasztókat a tartalom formálásába azáltal,hogy ezek az új felületek interaktívvá váltak, tehát

folyamatos párbeszéd alakult ki, akár a nap 24 órá-jában, a híreket közlôk, és a híreket olvasók között.Ezáltal átrendezôdött a piac, egyre meghatározóbblett a nyilvánosság véleménye, és a média munka-társai is egyre jobban rákényszerültek arra, hogy fi-gyelembe vegyék a fogyasztói igényeket, haversenyben akartak maradni riválisaikkal szemben(Urbán, 1997). Ezt az új trendet, a globalizáció egyrenagyobb térnyerésének folyamatában megjelenô újtípusú tömegkommunikációs eszközök (pl.: bulvár-sajtó, kereskedelmi televíziók és rádiók, internetesportálok, közösségi oldalak, blogok, adott esetben ahagyományos médiák) is abszolút követik; céljuk afogyasztó figyelmének felkeltése/szórakoztatása.

Az újmédia, azaz a digitális világ beköszöntével, aglobalizáció térnyerésével, és ezzel egyidejûleg az in-ternet használatának elterjedésével, a tradicionálismédia monopol hatalma drasztikusan kezdett veszí-teni erejébôl (Newman és Harris, 2013). Az internetszámára „az áttörés 1993 szeptembere és 1994 már-ciusa között következett be, amikor az addig csaktudományos kutatásokra szolgáló hálózat mindenkiszámára elérhetôvé vált” (Briggs és Burke, 2009). Akétirányú kommunikációs modell történetében na-gyon fontos állomás a digitalizáció elterjedése, hi-szen azoknak a felületeknek a száma, amelyekenkeresztül kommunikálni lehet a nagyvilággal, az el-múlt bô két évtizedben szinte megszámlálhatatlanmennyiségûvé duzzadt.

A média világának a ’90-es évektôl fokozatosanakklimatizálódnia kellett az internet és az újmédiahasználatához. A tömegkommunikációs eszkö -zöknek „a saját weboldaluk létrehozásával alkal -mazkodniuk kellett az Internethez, míg alegalkalmazkodóbbak arra ösztönözték munkatár-saikat, hogy integrálják az online és a nyomtatottújságírást” (Briggs és Bruke, 2009). A globalizációkontextusában, az újmédia megjelenése lehetôvétette napjainkra, hogy a kapcsolat a média munka-társai és a fogyasztók között interaktívvá váljon, ésa nagyközönségnek már döntô beleszólása lett abba,hogy milyen hírekre kíváncsi. A folyamatban szinténérdekes, hogy a piaci alapon mûködô média – ugyanfigyelembe veszi a fogyasztók visszajelzéseit – amûsorfelépítés professzionalizmusának köszönhe-tôen adott esetben azonban meggyôzni is próbálja anézôket/hallgatókat/olvasókat. Ez többé-kevésbésikerült is, ami a hírek érdekesség-faktorát, azaz anézô figyelmének felkeltését és érdeklôdésénekfenntartását illeti.

Napjainkban a nyomtatott sajtó, a televízió, arádió, és legfôképpen az internet szinte megszám-lálhatatlan felületen nyújt információt a fogyasztókszámára. „Kezdetben a sajtó- és médiapiacokat atartalom szûkössége jellemezte, vagyis a kínálat dik-tált, ma a tartalombôség jellemzi, így általában a ke-reslet meghatározó.” (Bajomi-Lázár, 2008, 55.) Eváltozás miatt napjainkban domináns a hírversenya médiatermékek között a szenzáció értékû hírekmihamarabbi közlésére, így bizonyos dolgokat márnehéz lenne kivárással közölni, ami esetleg a tradi-cionális kommunikációs modell szerint még mûkö-dött volna. „A sajtó és média fokozatosanalkalmazkodott a nagyközönség szükségleteihez,

miközben természetesen maga is formálta azokat.”(Bajomi-Lázár, 2008, 55). Mi számít hírnek? Melyikaz az esemény, ami elég különleges ahhoz, hogy be-kerüljön a médiába? Leszûkítve, melyik az a sport-tal vagy sportolóval kapcsolatos hír, ami elégérdekes ahhoz, hogy nyilvánosan beszámoljanakróla, és annak közlése milyen formában történhet.„A világ nap mint nap végbemenô, szinte végetlenszámú eseménye közül, a média csak véges számútemel a hírekbe.” (Bajomi-Lázár, 2008, 170.).

A sport(média) globalizációja„Az évezred végén, elsôsorban a jelenleg is zajló

digitális forradalomnak köszönhetôen valósággá válta pénz és az információ elektronikus áramlása, ésezen keresztül az, hogy a társadalmi-gazdasági fo-lyamatok egyre több országot, régiót, települést ésembert érintenek.” (Földesiné és mtsai, 2010, 162.).A piaci igények, a fogyasztói társadalom térnyerése,illetve a gazdasági szektor dominanciájának követ-keztében, a sport, mint társadalmi alrendszer belsômechanizmusai is megváltoztak (Dóczi, 2011).

A globalizáció térnyerése elôtti idôszakban, teháta ’90-es évek elôtt, jóval kevesebb médiatermék voltelérhetô a piacon, mint napjainkban, ehhez képesta sportközvetítéseket kiemelt figyelemmel kisértéka társadalom tagjai. Ezzel a régi helyzettel ellentét-ben, napjainkban számtalan lehetôség nyílik a sza-badidô eltöltésére, amelybôl az egyik választásialternatíva, a sporttal kapcsolatos – akár aktív, akárpasszív – idôtöltés lehetôsége. A fogyasztói társada-lom egyre dominánsabb jelenlétének következmé-nyeként, a szolgáltatást nyújtóknak meg kell nyernia fogyasztókat, így a szurkolóknak, mint a fogyasz-tói társadalom résztvevôinek, egyre nagyobb válasz-tási lehetôségük van arra, hogy szabadonmegválasszák milyen sporttal kapcsolatos hírekre,eseményekre kíváncsiak (Beech és Chadwick,2007).

A technikai fejlôdésnek köszönhetôen, a szélesedôinformációs csatornákon, több emberhez, gyorsab-ban és nagyobb mennyiségben jutnak el a sportrólszámot adó hírek és információk is (Giulianotti,1999). A globalizáció, és ezen belül is ez az új trend,ami legfôképpen az internet megjelenésének kö-szönhetô, a sport világát is magával ragadta a ’90-es évek során. Jordan elemzésében találhatjukazokat a kimutatásokat, amelyek demonstrálják azinternet térnyerésének súlyát a sportmédia világá-ban. Az 1996-os atlantai olimpia alatt, az NBC web-oldalát összesen két fô kezelte. Ez a létszám négy évelteltével a 2000-es Sydney olimpiai idején már 140fôre nôtt (Jordan, 2000). A ’90-es évekre visszate-kintve megállapítható, hogy a sport világa és az új-média még csak ismerkedett egymással, azonban a2000-es évek során az internet térnyerése lényegesújdonságokat hozott ebben a tekintetben. A 2004-ben alapított, 2006-ban globálissá vált, és 2013-banmár 1,2 milliárd havi aktív felhasználóval rendel-kezô Facebook a mai napig is a világon a legnép-szerûbb közösségi média (Nicholson és mtsai,2015), amely orgánum alapjaiban változtatta meg amédia és a fogyasztók, így a média és asport/élsportolók kapcsolatát is, hiszen a közösségi

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

37Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...

oldalakon keresztül napjainkban már bárki meg-oszthat a közvélemény számára érdekes tartalmat.Az újmédia – amely magába foglalja a digitális ésszociális médiákat – megjelenésének és térnyerésé-nek köszönhetôen radikálisan átalakult a kapcsolata sportszolgáltatók és a sportfogyasztók között (Coakley, 2015). A közösségi oldalak dominanciá-jára 2012-ben a Nemzetközi Olimpia Bizottság is fel-figyelt, így „irányelveket határozott meg az olimpiaijátékok idejére” (Kokovay és Zsiros, 2012, 84.) a kö-zösségi oldalak használatát illetôen.

„A médiát is fogyasztjuk, és a médián keresztülis fogyasztunk. A médiából tudjuk meg hogy, mit éshogyan fogyasszunk. A média beszél rá minket a fo-gyasztásra” (Silverstone, 2008, 98.). A sport ugyannem függ szükségszerûen a médiától, azonbanazoknál a sportágaknál, amelyek nincsenek reflek-torfényben, azaz nem közöl hírt róluk rendszeresena média, gyakran találkozhatunk finanszírozásiproblémákkal, illetve megfelelô publicitás hiányá-ban elôfordulhat, hogy a sportág nem lesz vonzó afogyasztók/rajongók számára sem (Pedersen, 2007;Coakley, 2015). A piac, a fogyasztók igényeit pró-bálja minél jobban kielégíteni, azonban nem szabadmegfeledkezni arról, hogy a vásárlóközönség csakazok közül a termékek közül tud választani, ame-lyek megjelennek a kereskedelemben. Piaci megkö-zelítésbôl elgondolkodtató, hogy bizonyoshelyzetekben a sportot, és akár a sportolókat a je-lenkori társadalomban mennyire kezelik és kezelhe-tik termékként. A társadalom tagjai csak azokat a„termékeket”, azaz sportágakat vagy sportolókatfogják megismerni, akik kint vannak a piacon, tehátazokat, akik, és amelyek a média közremûködésévelközismertek lesznek. Az olimpiák történetében ismegfigyelhetjük ezeket a változásokat, hiszen elôfor-dul, hogy egy hagyományos, fogyasztói igényekethanyatlóan kiszolgáló sportágat cserélnek le azolimpiai programban, egy divatos, trendi, a fogyasz-tói társadalom figyelmét felkeltô és szórakoztató,azaz egy jóval magasabb piaci értékekkel rendelkezôsportágra (Coakley, 2015).

A piaci alapon mûködô tömegkommunikációs esz-közök elsôsorban a fogyasztókhoz szólnak, a minélnagyobb nézettség, olvasottság, hallgatottság el-érése érdekében. Érdekes párhuzamát találhatjukezen új célkitûzés megjelenését az élsportban is. „Asportipar és a médiaipar összefonódásának hátte-rében az áll, hogy a sportmûsorok a legnépszerûbbtelevíziós programok a világon, ugyanakkor a leg-fontosabb sportversenyeket – mint pl. az olimpiai já-tékokat – éppen a televízió tette globáliseseményekké” (Gál, 2007, 51.). Az 1896-os elsô új-kori olimpiáról a média munkatársai közül mind-össze 12 fô tudósított. Több mint 50 év elteltével,1952-re ez a szám 2000 fôre emelkedett. A 2012-esLondoni Olimpián 5600 különbözô tömegkommuni-kációs eszköz delegálásával, összesen 18600 médi-ában dolgozó szakember akkreditált az eseményre,amely létszám körülbelül a duplája az olimpián ver-senyzôként résztvevô sportolóknak (Nicholson et al.,2015). A NBC közleménye szerint a 2012-es londoninyári olimpia minden idôk legnézettebb mûsora lettAmerikában. A londoni olimpiát összesen 219 mil-

lióan kisérték figyelemmel, felülmúlva az addigi né-zettségi rekordot tartó 215 milliós nézettségû 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat (Kondoloyi,2012). A 2008-as Pekingi Olimpia elôtt 2 évvel tör-tént az az eset, hogy az NBC és a Nemzetközi Olim-piai Bizottság közösen döntött arról, hogy azúszódöntôket délután helyett, délelôtt fogják meg-tartani a 2008-as olimpián. Ezzel a határozattal, adöntéshozók a szakmai érvek helyett a kereskedelmiérdekeket helyezték elôtérbe, így Amerikában keres-kedelmi értelemben vett fô mûsoridôben nézhettékszurkolók milliói élô adásban az úszódöntôket. Ér-dekes kimutatás, hogy négy évvel késôbb London-ból, az úszódöntôket már néhány órás késésselsugározták fô mûsoridôben, és felvételrôl ugyan, demeglepô módon mégis nagyobb nézettséget generál-tak, mint négy évvel korábban a pekingi élô közve-títések alkalmával (Greyser és Kogan, 2013). Azúszódöntôk idôpontjának eltolása, az amerikai ke-reskedelmi fô mûsoridôs sugárzás érdekében, elôre-láthatólag Rióban is ismét napirendre kerül. Az NBCés a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megállapodásaértelmében az úszódöntôket a hagyományosnakmondható kora esti 6 órai idôpont helyett, helyi idôszerint este 10 órakor tervezik elkezdeni, ami ame-rikai idôszámítás szerint fô mûsoridô. A SwimmingWorld címû úszás szaklapban a riói olimpiára ké-szülô edzôk, sportolók és sportvezetôk is felháboro-dásukat fejezték ki a szakmai érdekeket háttérbeszorító döntés miatt (Selthoffer, 2015).

A sport és a média kapcsolatának változásai az1989-90-es rendszerváltás után Magyarországon

„A média változik, és a korábbiakban is keresztül-ment már gyökeres változásokon. Csak a mi száza-dunkban láthattuk a telefont, a filmet, a televíziótmegjelenni, majd tömegesen elterjedni és a minden-napok elengedhetetlen kellékévé válni. Most pedig amédiakultúra még intenzívebbé válásának egészenúj spektruma áll elôttünk az internet globális elter-jedésével és annak igéretével (egyesek szerint veszé-lyével), hogy egy olyan interaktív világban fogunkélni, amelyben már senki és semmi nem lesz – még-hozzá azonnal megközelíthetetlen és elérhetetlen.”(Silverstone, 2008, 18). A sport és a média „házas-sága” már hosszú évtizedekre nyúlik vissza, azon-ban ez a kapcsolat folyamatosan változik.Visszatekintve a kezdetekre, a Nemzeti Sport elsôszáma 1903-ban jelent meg Magyarországon. „Aszerkesztôségi vezércikk világosan indokolja a lap-indítást: „Hazánkban az utolsó évtizedben örvende-tes fejlôdésnek indult a testedzô sport ügye, de mégmindig nem vagyunk ott, ahol lehetnénk és tehet-ségeinkhez képest lennünk kellene. A legnagyobbhiba és legfontosabb hiány sportéletünkben a meg-felelô szakirodalom hiánya. Nincs oly lapunk, amelyminden testedzô sportot egyformán felölelne,egyenlô magas szak-színvonalról tárgyalna, a legki-válóbb sport-férfiak eszméit terjesztve, vezére, irá-nyítója lenne a magyar sportéletnek, tanítója,buzdítója a babérért küzdôknek, tolmácsolója a kül-földi mozgalmaknak, az érintkezés közvetítôje asportemberek és a közönség között.” (Média Ász,2008). A Magyar Rádió 1928 óta közvetít rendszere-M

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...38

sen sporthíreket; az elsô labdarúgó-mérkôzést1930-ban közvetítette. Az elektronikus média elsôpiacra lépô terméke a rádió volt. Ennek köszönhe-tôen a rádió lett az elsô olyan tömegkommunikációseszköz, amelyen keresztül közvetlenül, akár élôbenis eljutottak a sporthírek, sportközvetítések a társa-dalom tagjaihoz (Pedersen, 2007). A nyomtatottsajtó és a rádió is nagy hatással volt a fogyasztókra,azonban az igazi nagy áttörés ezen a téren a televí-ziónak köszönhetô. A televízió megjelenése, alapjai-ban változtatta meg és óriási hatással volt asportújságírásra. A Magyar Televízió 1958-ban su-gározta a Telesport elsô adását (Názer, 2014). „A te-levízió elterjedésének elsô évtizedébenMagyarországon meglehetôsen szerény alternatívákvoltak a szabadidô eltöltésére. Azokban az évekbena sporteseményeket sokkal nagyobb érdeklôdés kí-sérte.” (Földesiné, 1984, 252.). Mivel a televízióbana vizuális élmény volt a meghatározó, az újságíráselindult egy olyan új irányba, amit a fogyasztók atv-nézés közben nem kaptak meg, tehát elôtérbe ke-rült a mélyinterjúk, háttéranyagok készítése, ame-lyeknek egyik fô célja a véleményformálás volt(Pedersen, 2007). Ezekre az évtizedekre sokat vál-toztak a sportmédia legfôbb társadalmi funkciói. Asokasodó hazai és nemzetközi sporteseményekrôlszóló tudósítások kimondott céljává vált a nemzetszimbolikus közösségének összekovácsolása. Ha egysportoló vagy csapat sikereket ér el nagy nemzetközimegmérettetéseken, arról a médiumok elôszeretettelszámolnak be, ez pedig a társadalom tagjait büsz-keséggel töltheti el (Dóczi, 2011), mindez pedigvégsô soron a sportoló számára is megerôsítést je-lent. Erre utalnak a kétszeres olimpiai bajnok Ma-gyar Zoltán szavai a Nemzeti Sporttal kapcsolatban:„Arra már nem emlékszem, hogy mikor vettem azelsô újságot a kezembe, de az 1976-os montrealiolimpián aratott gyôzelmem után megjelent címlapa mai napig ki van téve a lakásunkban.” (Média Ász,2008).

A korábbiakban már kitértünk arra, hogy a médiamonopol és egyirányú hatalma, hogyan változottmeg az idôk során, és vált egyre fontosabbá – sokesetben gazdasági szempontokat figyelembe véve –,iránymutatóvá a fogyasztók visszajelzése. Magyar-országon az 1996-os médiatörvény következménye-ként a többségében közszolgálati média mellett,amelynek célja elsôsorban a „tömegkommunikációsközjavak elôállítása” (Gálik és Urbán, 2009, 118.)egyre több piaci alapon, vállalkozásként mûködôkereskedelmi tömegkommunikációs eszköz jelentmeg a kínálatban, köztük több tematikus sportcsa-torna is (Várhegyi, 2012), melyek között versengésindult el a fogyasztók megszerzéséért. A fogyasztókvisszajelzése, igényeik kiszolgálása vált az elsôdlegesszemponttá, hiszen ezek a tömegkommunikációseszközök nagymértékben a nézettségbôl/olvasott-ságból/hallgatottságból adódó reklám- és szponzo-rációs bevételekbôl finanszírozzák mûködésüket(Gálik és Urbán, 2009).

A szórakoztatás valamilyen formában mindig isjelen volt a média világában, azonban az újságírásaz elmúlt néhány évtizedben vált igazán nagy üzletivállalkozássá (Folkert és Lacy, 2004). Radikális vál-

tozást hozott a média világában, hogy – többek kö-zött a globalizációnak és a rendszerváltásnak kö-szönhetôen (Gulyás, 2000) – a kilencvenes évekelején, a fogyasztói társadalom kialakulásának ha-tására egy régi-új mûfaj jelent meg Magyarorszá-gon a média világában: a bulvár, amely akkoribanegy rést töltött be a piacon, és amelyre a fogyasztókpozitívan reagáltak. Maga a bulvár, mint jelenség,azaz az olvasók szórakoztatása, bizonyos idôszakok-ban már jelen volt a rendszerváltás elôtt is Magyar-országon, de egészen más formában, mint ahogy a90-es években újra elérhetôvé vált a fogyasztók szá-mára. A bulvár hírek közé nem csak sztárok és bot-rányok tartoznak, hanem katasztrófák vagy akárkülönös emberi történetek is. Hazánkban az elsôbulvárlap Az Este volt, amely 1886-ban jelent megelôször (Andok, 2013). „A sztárság fogalma, melymár az 1930-as évektôl jelen volt a sporttal kapcso-latos témákban, a 20. század végére rendkívül meg-erôsödött.” (Andok, 2013, 116.). A sztárságfogalmának megerôsödése összefügg a bulvár, mintrégi-új piaci szereplô domináns szerepével. A rend-szerváltás utáni új szegmens keretén belül megje-lent napilapok közül legjobban az 1994-benalapított Blikk teljesített. „Az akkori bulvár-napilappiacra ötödikként lépett be, majd a bulvárpiacot ki-nôve nemcsak eredeti szegmensében lett piacvezetô,hanem a teljes magyar napilap piac legnagyobb sze-replôjévé vált.” (Ringier, 2013). A Blikk, azaz egybulvár lap magyarországi piacvezetôi pozíciója márönmagában demonstrálta azt a tényt, hogy a médiavilága radikális változásokon ment át a ’90-es évek-tôl napjainkig.

Élsportolók és média kapcsolata a tradicionális és az új kommunikációs modell tekintetében

A globalizáció térnyerése az élsportolók és a médiakapcsolatára is meghatározóan hatott. A médiamunkatársai elsôsorban azért közölnek híreket,hogy a nagyközönség igényeit kiszolgálják, és nemfeltétlenül azért, hogy bizonyos sportolókat vagysportágakat promotáljanak (Pedersen, 2007). Ez azállítás is alátámasztja azt, hogy a piaci igények –azaz a fogyasztók – diktálnak, és a kétirányú kom-munikációs modell kontextusában van is beleszólá-suk abba, hogy milyen hírek jelennek meg anyilvánosságban. A hírverseny és a szenzációértfolyó küzdelem miatt megesik, hogy a médiábanszereplô személyek – akár sportolók is, akár tudtu-kon kívül is – „áldozatul” eshetnek ennek a harc-nak. Elôfordulhat, hogy maga a sportoló ismeglepôdve találkozik olyan hírekkel és címlapok-kal, amelyek egy teljesen más szövegkörnyezetbôlkiragadott, és félreérthetôen közölt akár félmondat-ból adódnak, vagy rosszabb esetben a sportoló nemis tud arról, hogy milyen hír jelenik meg róla.

Az élsportolók nemzetközi megmérettetésekenelért kimagasló eredményeirôl valószínûsíthetô,hogy ezekrôl mind a tradicionális, mind pedig az újkommunikációs modell által meghatározott paradig-mában a média objektív módon beszámol. Ugyan-akkor az új kommunikációs modell tekintetében,egy sporttal vagy sportolóval kapcsolatos hír márnem csak szorosan a sportban elért sikerek és tör-

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

39Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...

ténések miatt tarthat érdeklôdésre számot a fo-gyasztók körében. A tradicionális modell szempont-jából ugyan megjelenhetnek egyéb, nem kizárólagaz eredményekkel kapcsolatos hírek is, mint pél-dául hogy kinek mennyi a fizetése vagy hány szur-koló volt egy mérkôzésen, azonban ezek azinformációk még többnyire szorosan kapcsolódnaka sportéleten belüli történésekhez. Az új kommuni-kációs modell térnyerése miatt, ez az idôk soránmegváltozott. Az új idôszámítás óta az élsportolókszubjektív tekintetben a fogyasztók számára érde-kesnek vélt, a sporttól adott esetben teljesen függet-len cselekedetekkel is bekerülhetnek a médiába,amely hírek negatív és pozitív kicsengésûek egya-ránt lehetnek a sportoló megítélését illetôen. Asztársportolók egy része ma már nem csak sporto-lóként, de civil emberként is reflektorfényben van,tehát általánosságban a magas szintû sportoláshozkapcsolt hagyományos értékeket – teljesítmény, ön-kontroll, versengés, csapatmunka, küzdés, a szabá-lyok betartása – nem csak a pályán, hanem azonkívül is párosítja velük a társadalom, és ezért ezzela példaértékû erényekkel ellentétes deviáns viselke-dés esetén pillanatokon belül a figyelem középpont-jába kerülhetnek (Coakley, 2015). A bulvár mûfajegyik fontos sajátossága, hogy sztárokat kreál, il-letve a már közismert emberek életének addig isme-retlen részeibe „avatja be” az olvasókat, nézôket. Asztárkultusz a jelenkor sportolóit sem hagyja érin-tetlenül, sôt, ôk váltak ennek egyik legfontosabb cél-pontjává, „hiszen a média az, ami újratermeli ésmegerôsíti a sztárok uralmát és jól kihasználja asportolók hármas funkcióját. A sztárok, mint sport-emberek az események fôszereplôi, és ezáltal a tu-dósítások anyagának "szállítói". Mint ünnepeltcsillagok megteremtik egy mûsor szórakoztató érté-két. Végül, mint izgalmas személyiségek biztosítjákaz individualizációt és a személyiségformálást,amelynek segítségével megszerezhetô és megtart-ható a nézô (Whannel 1992). A sztárok elsôsorbana fiatalokat ragadják magukkal. Egy-egy emlékeze-tes egyéniség hosszú idôre képes hagyományosnemzeti sporttá tenni azt a sportágat, amelybengyôzelmeit aratta.” (Urbán, 1997; Zadraznik ésTopic, 2013). Bár a nagy bajnokok már évtizedekkelezelôtt is ismertségnek és elismertségnek örvend-hettek, rajongóik akkor még leginkább a sportked-velôk közül kerültek ki. Az új kommunikációsmodellnek, ezen belül is a bulvár mûfaj térhódítá-sának köszönhetôen, a sportolók már nem csak ki-magasló eredményeik elérése kapcsán kerülhetnekbe a napi hírekbe, hanem egyéb, addig a nagykö-zönség által nem ismert oldalukról is megismerhetikôket az olvasók/szurkolók. Amióta a legnagyobbsztárok nem-sportoló szerepet is játszanak a nyilvá-nosság elôtt, rajongóik közé tartozhatnak olyanokis, akik amúgy nem is érdeklôdnek a sport iránt(Dóczi, 2011).

„Sajnos azonban a teljesítmény- és rekordcentri-kus sportban számos olyan negatív tulajdonság isfûzôdhet a sportolókhoz, amelyre a szenzációhaj-hász média szívesen fókuszál olvasottságának, né-zettségének emelése céljából” (Gál, 2007, 56.). Így adeviáns viselkedés megjelenése a sportban, hason-

lóan más kulturális területekhez, kiemelt szerepetkaphat egy sportközvetítés vagy sporttal kapcsola-tos hír vonatkozásában is. Meghatározó médianyil-vánosságot kapott az az eset 2007-ben, amikor ahátvéd Michael Vick, az NFL egyik legnépszerûbbjátékosa, az ünnepelt sztársportolóból pillanatokalatt a közvélemény által egy elítélt személlyé vált,amikor deviáns viselkedése (állatkínzás és illegáliskutyaviadalok lebonyolítása) miatt, közel két évrebörtönre ítélték. Vick szabadulása után deviáns vi-selkedését maga mögött hagyva, sportolóhoz méltómagatartást tanúsítva újra elkezdett edzeni, ke-mény munkával és kitartással visszaküzdötte magáta legjobbak közé az NFL-ben. A közvéleménytôl ezekután új esélyt kapott, és hamarosan újra ünnepeltés sikeres sztár lett (Billings et al., 2015). A sportpiaci erejének mértéke jelenleg is egy folyamatosanzajló növekedési hullámban van, amelynek része,hogy a sportmédia munkatársai új hírek és érdekestörténetek megírására törekszenek, lehetôleg elsôd-leges forrásként, sportról és élsportolókról egyaránt(Pedersen, 2007). A sportújságírás az elmúlt 10-15évben radikálisan megváltozott. Összefoglalók ésstatisztikák helyett, inkább elemzések, vélemények,szenzáció értékû történések kerülnek a hírekbe (Billings et al., 2015). Az új kommunikációs modelltérnyerésével a visszajelzés, azaz az interaktív kom-munikáció lehetôsége nem csak a fogyasztók eseté-ben érvényes, hanem természetesen mindenkiszámára, aki véleményt szeretne nyilvánítani. Ez azúj irányzat már lehetôvé teszi azt is, hogy az adottszervezet vagy sportoló direkt módon, a média köz-vetítô szerepe nélkül is kommunikálni tudjon a kül-világgal, ami a tradicionális kommunikációs modelltekintetében elképzelhetetlen lett volna. Ennek tük-rében az internet megjelenése óta a média munka-társai és a sportolók kapcsolata radikálisanmegváltozott. Ma már a sportoló saját internetes fe-lületén (weboldal, közösségi oldal, blog) direktmódon is tud kommunikálni a szurkolókkal, tehátsok esetben a média munkatársainak nincs privilé-giuma az új információk tekintetében, hanem ôk isegy idôben értesülnek a szurkolókkal, egy sportolósaját felületén közzétett hírrôl.

KövetkeztetésekElméleti kutatásunk során bemutattuk, hogy az

elmúlt bô két évtizedben milyen radikális változáso-kon ment keresztül a média, ezen belül is a sport-média világa Elemzésünk során meg bi zo nyo sod tunkarról, hogy a globalizáció térnyerése, az internet, azújmédia és ezzel párhuzamosan a kétirányú kom-munikációs modell megjelenése jelentôsen megvál-toztatta a sport és a média nexusát.

A ’90-es években a globalizáció hatására, és az in-ternet térnyerésével egy új, napjainkban beláthatat-lan következményû folyamat indult el a világban.Silverstone (2008) megfogalmazásában „a globalizá-ció nem más mint elmeállapot, addig terjed ameddiga képzeletünk.” Mint ahogy Silverstone véleményeis jelzi, napjainkban csak találgatások vannakennek a folyamatnak a folytatásáról. „Benjamin Par-ker amerikai író szerint új kommunikációs titánokjelennek meg majd meg, akik igyekeznek megsze-M

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...40

rezni az ellenôrzés monopóliumát nemcsak olyananyagi javak fölött mint a szén, az olaj, az acél, avasút, hanem az információlapú társadalom nélkü-lözhetetlen eszközei fölött is” (Briggs és Burke,2009). Ma még nehéz lenne megjósolni, hogy bár-milyen formában is vissza fognak-e térni, ha átala-kult formában is, a tradicionális kommunikációsmodell elemei, vagy továbbra is a kétirányú kom-munikációs modell dominál a jövôben, ahol is a hatékonyság elérése érdekében, a közvélemény be-folyásolására eszköz lehet a monopol hatalom he-lyett, a meggyôzés és a manipulálás.

A médiának meghatározó eszközei vannak ahhoz,hogy hatással legyenek, vagy bizonyos esetekbenakár formálhassák is a kultúrát. Ennek a rendkívüliprivilégiumnak a birtokában a média többek közöttképes alakítani az emberek véleményét, értékrendjétés gondolkodását számos dolog tekintetében, legyenszó a sportkultúra alakításáról, vagy éppen a köz-vélemény nézeteinek befolyásolásáról bármilyensporttal kapcsolatos témában (Pedersen, 2007). Amédiát nevezhetjük egy úgynevezett hídnak is,amely összekapcsolja a sport világában élôket a tár-sadalommal. Ebbôl a felelôsségbôl adódóan a sportvilágában élôknek – mint a fogyasztói társadalomszereplôinek – is „versenyben” kell maradniukebben a 21. században zajló „kommunikációs harc-ban”, ehhez pedig a média-reprezentáció tekinteté-ben mindenképpen lényeges a fogyasztói igényekkiszolgálása, az újmédia korszerû használata, és az,hogy a kommunikációs paradigmaváltásból adódókihívásokra megfelelôen fel tudjanak készülni.

Felhasznált irodalomAndok M. (2013): A hírek története. L’Harmattan

kiadó, Budapest.Bajomi-Lázár P. (2008): Média és Társadalom. An-

tenna-könyvek sorozat, Budapest.Beech, G J., Chadwick, S. (2007): Marketing of

Sport. Edinburgh Gate, Harlow.Billings, A.C., Butterworth, M.L., Turman, P.D.

(2015): Communication and Sport. Sage. ThousandOaks.

Briggs, A., Burke, P. (2009): A social History of themedia from Guttenberg to the internet. Polity Press.Cambridge.

Coakley, J. (2015): Sport in Society. New York,McGraw-Hill.

Dóczi T. (2011): Rendszerváltás, globalizáció ésnemzeti identitás a sportban a XXI. század kezdeténMagyarországon. Doktori értekezés. SemmelweisEgyetem, Sporttudományi Doktori Iskola, Sport- ésTársadalomtudományi Program. Budapest.

Folkert, J., Lacy, S. (2004): The media in your life:An introduction to mass communication. Pearson,Boston.

Földesiné Sz. Gy. (1984): Magyar Olimpikonok ön-magukról és a sportról. Közgazdasági és Jogi Könyv-kiadó, Budapest, 252.

Földesiné Sz. Gy., Gál A., Dóczi T. (2010): Sport-szociológia. Semmelweis Egyetem Testnevelési ésSporttudományi Kar, Budapest.

Gál A. (2007): Sport és társadalmi nem a 21. szá-zad elején a média tükrében Magyarországon. Dok-

tori értekezés. Semmelweis Egyetem, Sporttudomá-nyi Doktori Iskola, Budapest.

Gálik M., Urbán Á. (2009): Bevezetés a médiagaz-daságtanba. Aula kiadó, Budapest.

Giulianotti, R. (1999): Football: a sociology of theglobal game. Polity Press, Cambridge.

Greyser, S.A., Kogan, V. (2013): NBC and the2012 London Olympics: Unexpected Success. Har-vard Business School. http://www.hbs.edu/fac-ulty/Publication%20Files/ 14-028_99a0100c-7dcc-4fc4-bf29-6c0bd2f5561d.pdf Letöltve: 2015.07.31.

Gulyás Á. (2000): Bulvárlapok a rendszerváltásutáni Magyarországon. Médiakutató, 2000 ôsz, Piacrovat. http://www.mediaku tato.hu/cikk/2000_01_osz/02_bul varlapok_a_ rendszer valtas_uta -ni_ma gyarorszagon/ Letöltve: 2013.05.19.

Jordan, G.B. (2000): Web pulled viewers awayfrom the Olympic Games: From Sydney, it was atale of two technologies, yesterday’s and tomorrow’s.Nieman Reports, 54: 4. 43.

Kline, R.S. (1996): Effective public relations Amodel for business. Management Research News,19: 6. 55-60.

Kokovay Á., Zsiros M. (2012): A NOB közösségimédiapolitikája London elôtt. ME.DOK 2012/1, 83-89. http://www.medok.ro/ME.dok-2012-1.pdf Le-töltve: 2015.08.12.

Kondoloyi, A. (2012): Press Release. LondonOlympics is the most-watched television event inU.S. history. Tv by the numbers. http://tv by the -numbers.zap2it.com/ 2012/08/13/london-olym -pics-on-nbc-is-most-watched-television-event-in-u-s- history/ 144780/ Letöltve: 2015.08.01.

Názer Á. (2014): A rádiós sportközvetítések hôs-kora. http://www.rubicon.hu/ magyar/ol da lak/a_radios_sportkozvetitesek_hoskora/ Letöltve:2014.12.01.

Newman, P., Harris, W. (2013): Social Media inSport Marketing. Holcomb Hathaway, Scottsdale,AZ.

Nicholson, M., Kerr, A., Sherwood, M. (2015):Sport and the Media, Managing the nexus. Routledge. Oxon.

Pedersen, M.P., Miloch, S.K., Laucella, C.P.(2007): Strategic Sport Communication, Human Kinetics, US.

Ringier Kiadó (2013): Blikk. Bulvár napilap. Mé-diaajánlat. http://www.ringier.com/mg/prod-ucts/hungary/newspapers/24-blikk Letöltve:2013.05.18.

Média Ász (2008) Sajtótörténet Plusz: NemzetiSport Történelem. Média Ász, 32: 604-607http://mediaasz.hu/cikkek/32_Sajtotortenet%20plusz%20-%20sport.pdf Letöltve 2014.11.29.

Roberts, G.C., Treasure, D.C., Hall, H.K. (1994):Parental goal orientation and beliefs about the com-petitive sports experience of their child. Journal ofSocial Psychology, 24: 7. 631-645.

Scannell, P. (2007): Media and Communication.Sage. London.

Selthofer, S.V. (2015): 2016 Rio Olympic AthletesPeril; Late nights swimming finals favors NBC.Swimmingworld. http://www.swimmingworldm-agazine.com/news/olympic-athletes-in-peril-2016-

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

41Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...

late-night-swimming-finals-favors-only-nbc/ Le-töltve: 2015.07.23.

Silverstone, R. (2008): Miért van szükség a médiatanulmányozására? Akadémiai Kiadó, Budapest.

Smith, E.R., Mackie, D.M. (2004): Szociálpszicho-lógia. Osiris Kiadó, Budapest.

Spaaj, R. (2012): Olympic rings of peace? TheOlympic movement, peacemaking and interculturalunderstanding. Sport in society, 15: 6. 761-74.

Urbán Á. (1997): Sportüzlet, Média és Társada-

lom. http://ebooks.gutenberg.us/ Word theque/hu/AAACJV.TXT Letöltve: 2013.05.21.

Várhegyi F. (2012): A sport és a televízió közös tör-ténete. ME, DOK 2012/1 53-68. http://www.me -dok.ro/ME.dok-2012-1.pdf Letöltve: 2015.08.04.

Zadraznik, M., Topic, M.D. (2013): Some views ofelite athletes on cooperation with the media and media’s influence on sports and private lives. ActaUniv. Palacki, Olomuc, Gymn 43: 2. 47-54.

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Mûhely • Kovács Ágnes, Dóczi Tamás: A sportmédia változásai...42

Elôadáskivonatok • XI. Országos Sporttudományi Kongresszus70

MagyarSporttudományi Szemle • 15. évfolyam 58. szám • 2014/2

HIRDESSEN A MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLÉBEN!A Magyar Sporttudományi Szemle a Magyar Sporttudományi Társaság évente négy alkalommal megjelenô sportszakmai éstudományos folyóirata. (Formátuma A/4, példányszáma 700.) Eljut valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tan-székére, az összes (közel 100) országos sportági szakszövetség szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, azolimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társa-ságokhoz, szövetségekhez, intézetekhez, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, az egyes sportági és sportszakmai folyóira-tok szerkesztôségéhez. Ezért úgy véljük, kölcsönös elônyökkel járna, ha lapunkban hirdetne, reklámozna.

A HIRDETÉS, REKLÁMOZÁS FELTÉTELEI 1. Hátsó, külsô és elsô belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 100 000,- Ft2. Hátsó, külsô és belsô, valamint elsô belsô teljes borítólapon fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 50 000,- Ft 3. A lap közepén befûzve:

4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120 000,- Ft4 oldalas fekete-fehér anyag elütô színû papíron 80 000,- Ft

4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 30 000,- Ft

5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 20 000,- Ft6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos.7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 20% engedményt adunk.

Egyéb feltételek külön megállapodás szerint.A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak.

A HIRDETÉSEK, REKLÁMANYAGOK KÉZIRATAIA hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési terület méretének és a lap tükrének megfelelô méretbenés elhelyezéssel kérjük megküldeni a szerkesztôség címére: Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztôsége, 1146 Buda-pest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, mobil: 30-991-0203. A megrendelések teljesítését követôen számlát küldünk.Megkeresésüket várjuk és elôre is köszönjük. A szerkesztôség: Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), 1146 Budapest,Istvánmezei út 1-3. Számlaszám: 11705008-20450407. Tel/fax.: 460-6980, mobil: 30-991-0203. E-mail: bendinora@hotmail.com.

MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg11114466 BBuuddaappeesstt,, IIssttvváánnmmeezzeeii úútt 11--33.. TTeell//ffaaxx..:: 06-1-460-6980, 06-30-991-0203, 06-30-579-3626EE--mmaaiill:: bendinora@hotmail.com. IInntteerrnneett:: www.sporttudomany.hu

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozatKKiijjeelleenntteemm,, hhooggyy aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg ttaaggjjaa kkíívváánnookk lleennnnii,,

aallaappsszzaabbáállyyáátt eellffooggaaddoomm,, aazz éévveess ttaaggddííjjaatt bbeeffiizzeetteemm..

Név: …………………………………………………………...........................................................………… Szül. év:………………Levelezési cím: ………………………………………………………………………………............................................................…Telefon:………………………………….................................……… Fax:………………………………............................…………Mobil: …………………………………………. E-mail:……………...........................................................………………………….Munkahely:.…………………………………………………………………………………............................................................….Munkahelyi beosztás:…..……………………………………..........................................................…………………………………Fô tevékenysége: oktatás 1, kutatás 1, egyéb:……….…….…….…………......................................................………………..Tudományterülete: ………………………………………………..........................................................……………………………..Kutatási területe:……………….................................................………………………………………………..........……………….Tudományos fokozata:…..…………………………..................................……................... Megszerzés éve: .........................Legmagasabb iskolai végzettsége:…………………........................................................…………………………………………..Nyelvismerete:…………...........................................................………………………………………………………………………..Melyik szakbizottságba kíván belépni:……….....................................................………………………………………………….

Kelt:…………….................................…………………….……..............................………………………….

aláírás

TTáájjéékkoozzttaattóó!! Az aktív dolgozók tagdíja évente 3 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 2 000,- Ft. Az MSTT tagokrészére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Sporttudományi Szemle térítésmentesen jár. A tagdíjat az MSTT sárgacsekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20450407 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden eset-ben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizeti.

Szemle 2014/2 03-70 2014/05/08 12:41 Page 70

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

43Mûhely • Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegôrzés...

ÖsszefoglalóHazánkban a lakosság általános egészségi állapo-

tának romlása a hatvanas évek közepe óta tart,melynek következtében Magyarország egyre jobbanelmaradt a fejlett egészségi kultúrával rendelkezôországoktól. A népesség egészségi állapota rosszabb,mint ami az ország gazdasági fejlettségi szintjébôlkövetkezne. Az egészségfejlesztés területén belül azegészségnevelés több területet érintve tesz erôfeszí-téseket az ország egészségmutatóinak javításáért.Törekvéseik között szerepel az egészségmagatartásismereteinek széles körû terjesztése, hogy a lakos-ság az elsajátított szomatikus, pszichohigiénés ésszociálhigiénés kompetenciák alapján élje minden-napjait (Nemessányiné, 1998). A népegészségügy ahelyes életmód hirdetésével nem csak az egészségjavítását tûzte ki céljául, hanem a kialakult helyzettovábbi romlásának megakadályozását is. A társa-dalom célja, mind a gazdasági, mind az egyén sze-mélyes érdeke szempontjából az egészség védelmeés annak tartós fenntartása, melyhez az egészség-turizmus, mint az iskolán kívüli nevelés egyik szín-tere kapcsolódhat.

Kulcsszavak: egészség, nevelés, turizmus

AbstractIn Hungary, the general decline of individual state

of health has been continuing since the mid1960s,as a result, the country is more and more falling be-hind other countries with an advanced culture ofhealthcare. The health of the population as a wholeis worse than what the economical situation of thecountry would otherwise indicate. Within the fieldof health improvement, health education attemptsto improve the statistical indices of health by ad-dressing more and more subfields. Importantamong its efforts is to spread general knowledge andideas about self-conscious behaviour and attituderegarding health, in order to help the population livetheir everyday lives according to acquired somatic,psychohygienic and sociohygienic competencies(Nemessányiné, 1998). By promoting a healthylifestyle, public healthcare has not only set the goalto improve the general state of health, but also to

prevent further aggravation of the current situation.The objective of society should be to protect andcontinually guarantee the proper state of healthboth for economical and individual reason , whichcan include health tourism as a stage for educationoutside school environments.

Keywords: health, education, tourism

BevezetésÁltalánosan elmondható, hogy minden cselekede-

tünk vagy megnyilvánulásunk valamilyen értéketképvisel. Ezek szocializációnk során alakulnak ki ésfejlôdnek. A nemzetközi és nemzeti mintákon vég-zett értékkutatások azt mutatják meg, hogy az em-berekben meglévô értékek közül melyek, vagy melycsoportok tekinthetôk dominánsaknak, melyek ki-sebb súlyúaknak. Az egyes értékek rangsorolásaalapján kialakuló preferenciák mentalitásbeli, ma-gatartásbeli sajátosságokra és különbségekre utal-nak egyének, csoportok és társadalmak között. Ekutatások eredményeinek tükrében bizton állíthat-juk, hogy az egészség az alapértékek között talál-ható (Losonczi, 1989). Mi akkor a magyarázataannak, hogy az emberek többsége a megbetegedésiés halálozási statisztikák tanúsága szerint mégisegészségtelenül él (Meleg, 1988)?

Az egészséges élet egy cselekvô, tevékeny élet (Ró-kusfalvy, 1992). Feltételei között megfelelô ismere-tek, helyes szemléletmód, megfelelô magatartásiszokások és egészséges életvezetés szerepel. Ezekneka tevékenységeknek személyiségalakító hatásuk van,melyeket képesek vagyunk kedvezôen irányítani, ígyéletmódunk egészséges, illetve egészségtelen mivol-tát az értékrendszerünk értékítéletei alapján, életvi-telünkre vonatkozó alternatívák közötti döntéseinkhatározzák meg. Egészségesen élni nem egyenlôazzal, hogy az egészséget, mint értéket önmagábanelfogadjuk. Az egészséges életvitel azon az – egészsé-get is magába foglaló – értékrendszeren alapul, mely-lyel a bennünket körülvevô szûkebb és tágabbkörnyezethez viszonyulunk. Mivel az értékképzôdésifolyamatban a szocializációs csatornák kiemelt sze-repet játszanak, érdemes újból átgondolnunk azegészségérték építésében, formálásában adódó lehe-tôségeit, ezzel kapcsolatos feladatait (Meleg, 1986).Ahhoz, hogy a család és az iskola – mint az egyénlegfôbb szocializációs csatornái – egymást erôsítsékaz egészség értékének közvetítésében, elengedhetet-len az a tudás, mely az egészségnek az egyén érték-rendszerében elfoglalt helyét jelenti. Az EgészségügyiVilágszervezet által bevezetett „International Classi-fication of Functioning, Disability and Health”-ben

Az egészségturizmus, az egészségmegôrzés az élethosszig tartó tanulás szolgálatában

Health tourism in the service of health maintenance and lifelong learning

Savella Orsolya1, Starhon Katalin2, Fritz Péter3

1Szolnoki Fôiskola, Turizmus-, Térség- és TársadalomfejlesztésTanszék, Szolnok

2Pannon Egyetem, Testnevelési és Sport Intézet, Veszprém3Ferencvárosi Torna Klub, Budapest; 3Eszterházy Károly Fôiskola Neveléstudomány Doktori Iskola,Eger

E-mail: savellao@szolf.hu

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Mûhely • Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegôrzés...44

használt korszerû egészségmodellben a funkcionali-tás csökkenésének három kategóriája különböztet-hetô meg. Zavar (angolul: „impairment”), amely atest anatómiai szerkezetét és/vagy valamely funkci-óját érintô probléma; a tevékenység akadályozott-sága (angolul: „activity restriction”), ami valamelyfizikai vagy mentális tevékenység végrehajtásábanjelentkezô probléma; az abban való részvétel korlá-tozottsága (angolul: „participation restriction”),amely a társadalmi szerep betöltésében, a társa-dalmi életben való részvételben megnyilvánuló prob-léma. Kissé egyszerûsítve, a zavar a testben vagymagában a szervezetben, az akadályozottsága tevé-kenységben, a korlátozottság pedig a társadalmiéletben való részvétel során jelentkezô problémákatjelenti. A fentiek alapján tehát az egyén egészségé-nek 3 szintjét nem érdemes elkülöníteni: a szervezet,az egyéni, valamint a társas tevékenység szintjét, hi-szen ma már általánosan elfogadott, hogy az egyé-nek egészségügyi és szociális problémái nemelkülönülten jelentkeznek (Vitrai és Vokó, 2004).

Egy személy egészségét számos egyéni és környezetitényezô befolyásolja. Egyéni, úgymint biológiai, pszi-chés tulajdonságok,valamint a környezeti tényezôk.Az egészség társadalmi ügy és nem az egyén szemé-lyes problémája, mint ahogy sokan gondolják ha-zánkban. Tapasztalataink szerint, aki ma tenni akaraz egészségéért Magyarországon, vagy magára marad,vagy a média által közvetített egészséges életmódothirdetô „guruk” hálójában vergôdik. A gyermekekvannak a legnagyobb veszélyben. Számukra az elsôd-leges esélyt a szülô, a családi környezet adhatja meg,hogy egy megfelelô életminôség kultúráját sajátíthas-sák el. A környezeti tényezôk között az óvodáknak ésaz iskoláknak óriási szerepüknek kell lennie az egész-ségnevelésben. Az otthonról hozott, esetlegesen rosszéletviteli szokások megváltoztatására csak akkor vanesély, ha a tanuló megismeri és elsajátítja az egészségösszetevôinek személyre szabott kritériumait.

Anyag és módszerTanulmányunk a témához szorosan kapcsolódó

szekunder információkat gyûjti össze és dolgozzafel. Célunk, hogy az egészségturizmus és az egész-ségnevelés területeinek külön-külön történô vizsgá-latával, olyan kapcsolódási pontotokat találjunk,melyek alapot adhatnak egy késôbbi hatásvizsgálat-hoz.

Tanulmányunk kérdéseit a következôképp fogal-maztuk meg:

Mitôl függ az egészségünk? Hogyan ôrizhetjük megegészségünket? Az egészségturizmus hogyan segít-het egészségi állapotunk megôrzésében, fejlesztésé-ben? Az egészségturizmus milyen szerepet tölt be azegészségnevelésben? Az egészségturizmus hogyankapcsolódhat a pedagógiához? Az egészségturizmushogyan válhat a tanulás színterévé?

EgészségnevelésAz egészségnevelés célja a közösség és minden

egyes tagjának magatartását úgy formálni, hogyazzal az egyén és az egész társadalom egészségénekmegtartásához, fejlesztéséhez és az egészség vissza-szerzéséhez járuljon hozzá (Nemessányiné, 1998).

Mint ilyen, szoros kapcsolatban áll a betegségmege-lôzés lehetséges módjaival. Olyan tanulási folyamat,amely képességfejlesztést, elméleti, valamint gya-korlati tudás elsajátítását segíti. A népegészségügyaz egészségnevelés terén kettôs feladatot lát el. A he-lyes életmód hirdetésével nem csak az egészség ja-vítását, de a kialakult helyzet további romlásánakmegakadályozását is célul tûzte ki. Az egészségrenevelés összetettségét az emberek különbözôsége(egészségi állapot, fejlettségi szint) adja. Funkciójáttekintve, az ösztönzés, a megôrzés, a megelôzés, ajavítás és a gyógyítás között, fontossága alapján vál-tozik (Rókusfalvy és Kovács, 1992). A társadalomegészségi állapota alapján napjainkban jóval na-gyobb hangsúly kap a gyógyítás. A tény azonban,hogy könnyebb a meglévô egészséget fenntartani,mint azt visszaállítani, egyre inkább sürgeti a meg-elôzés és a megôrzés minden eddiginél hatékonyabbjelenlétét. Zrinszky (2002) szerint az eredménytelenegészségnevelés oka az egyenlôtlenül hangsúlyosverbális tanítás, valamint a káros szokások elretten-téssel való visszaszorítása. Hiszen történhet ez azegészségvédô magatartás és a megelôzést támogatószolgáltatások ismertetésével, azonban önállóan aszociális valamint fizikai környezet támogatása nél-kül, az egészség kommunikáció hatékonysága nagy-ban csökken (WHO, 2012). Útja lehet ennek azegészséges életmód szükségleteinek megerôsítése, atudatos egészségfenntartó és erôsítô viselkedésmó-dok megszilárdításának elôsegítése, effektív üzene-tek hirdetése. A hatás megsokszorozása érdekébenezek a lehetô legtöbb „csatornán” keresztül (Glanzés mtsai, 2008) úgy legyenek jelen, hogy a kívánt célérdekében az egészségértékek, az információ, az ön-menedzselés és a kontroll képességének fejlesztése,és a szociális támogatás (Bandura, 2004) egymástsegítve jelenjenek meg (Meleg, 2002).

EgészségturizmusAz egészségturizmus gyûjtôfogalomként tartalmaz

minden egészséggel kapcsolatos utazást. A látoga-tók alapvetô motivációja a gyógyulás, az egészségiállapot javítása, annak megôrzése, illetve a betegsé-gek megelôzése (Málovics és Málovics, 2009). Azegészségturizmusnak van olyan típusa, amely pre-venciós, illetve rekreációs jelleget öltve, nem a bete-gek gyógyulását, hanem kifejezetten az egészségesemberek egészségének megôrzését, valamint fejlesz-tését célozzák (Kincses és mtsai, 2009). A hazai ésa nemzetközi szakirodalom a helyi sajátosságoknakmegfelelôen többféleképpen osztja fel az egészségtu-rizmus területét. Van, aki a wellness, szabadidôs tevékenységek mellett a „medical wellness” szolgál-tatásokat a rekreációs turizmushoz kapcsolja (Kin-cses és mtsai, 2009). Van, aki – kihagyva arekreációs turizmust –a „medical wellness” szolgál-tatásokat közvetlenül az orvosi turizmushoz soroljaés csak közvetve kapcsolja a wellness turizmushoz(Voigt és mtsai, 2011). A leggyakrabban, és talán azegészségturizmus felosztásának a szakirodalmi hi-vatkozások tekintetében is legelfogadottabb felosz-tása a Puczkó-Smith-féle táblázat (1. ábra), mely aterületek közvetlen, valamint közvetett kapcsolódásipontjait is részletezi.

A bemutatott ábra a teljesség igényével rendsze-rezi az egészségturizmus fajtáit, és azon túl a léte-sítményeit is. Az elôzôektôl való eltérést a „medicalwellnesst” közös kapcsolódási pontként, valamint arekreációt a wellness turizmus részeként történô fel-tüntetésében mutat.

A téma szempontjából fontos (az ábrán szürkéveljelölt) terület a wellness turizmus, ami olyan állandólakhelyen kívüli ideiglenes tartózkodást jelent, melysorán a cél az optimális egészségi állapot elérése, atesti, lelki és szellemi egyensúly megteremtése. Awellness a prevenció, regeneráció, relaxáció és rek-reáció összessége. Az egészség fenntartását és fej-lesztését célozza olyan báziskompetenciákkialakításával, mint a rendszeres testmozgás, a mi-nôségi táplálkozás, az optimista beállítottság, az ön-ismeret, a szenvedélyektôl való mentesség, azöngyógyító folyamatok ismerete. Tulajdonképpen egytanulási folyamat, melynek során, elsajátítva a kü-lönféle módszereket, jobb egészségi állapotra tehe-tünk szert. A wellness létesítmények aktív, valamintpasszív szolgáltatásainak széles kínálata, mint azegészségmegôrzés eszközei – fitnesz, sportprogra-mok, személyi edzés, egészségügyi állapotfelmérés,életmód-tanácsadás, stresszmenedzsment, relaxá-ció, stb. –, pihenést, kikapcsolódást, és így közvetveaz egészségi állapot javításának lehetôségét bizto-sítva állnak a turisták rendelkezésére (Fritz, 2011).

Ugyancsak fontos és a wellness meghatározó ténye-zôje a spa is, mely az „általános jóllét szolgálatábanálló olyan szolgáltatási egység, amely számos pro-fesszionális szolgáltatást nyújt az értelem, a test ésa lélek megújulását elôsegítve” (Halassy, 2007). Aspa – a fürdô fogalmát kiszélesítve – olyan létesít-ményt jelent, amely szinte minden olyan szolgálta-tást kínál, amely a vendégeket megnyugtatja,felfrissíti, meggyógyítja, kiegyensúlyozza és egészsé-gesebbé teszi. Közös jellemzô a wellness állapotánakkialakítására való törekvés, a „4 R” – „relax, reflect,revitalise, rejoice” – segítségével.

EredményekA szabadidô eltöltésének módja, egészség-maga-

tartásunkkal szorosan összekapcsolódva, olyan ma-gatartásformákból tevôdik össze, amelyek pozitívvagy negatív irányban hatást gyakorolnak egészsé-günkre. Az egészség-magatartási minták vagy kohe-rens összefüggô életmódot feltételeznek, vagykomplex jelenségként nem mindig tudatos döntésekeredményei is. Egészségvédô magatartásunkatpedig tudatosan vagy kevésbé tudatosan, aktívanvagy passzívan, az egészségünk megôrzése vagy fej-lesztése köré szervezzük (Pikó, 2006). A társadalomcélja mind gazdasági, mind az egyén személyes ér-deke szempontjából, az egészség védelme és annaktartós biztosítása (Savella és Kalmárné, 2009). Az

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

45Mûhely • Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegôrzés...

1. ábra. Egészségturizmus felosztása és létesítményei, Smith-Puczkó alapján 2008. saját szerkesztés

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Mûhely • Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegôrzés...46

egészségfejlesztés területén belül az egészségneveléstöbb területet érintve tesz erôfeszítéseket. Egyik tö-rekvésük között szerepel az egészségmagatartás is-mereteinek széles körben történô terjesztése, hogya lakosság az elsajátított szomatikus, pszichohigié-nés és szociálhigiénés kompetenciák szerint éljemindennapjait. Így az egészségnevelés a pedagógiaés a neveléselmélet olyan része, mely összegyûjtveés rendszerezve az egészség védelmére vonatkozó in-formációkat, a fô területekkel kölcsönhatásban állvabiztosítja a szomato-pszichoszociális egészségegyensúlyát (Nemessányiné, 1998). Az egészség té-mája gazdasági és innovációs szempontból is hang-súlyos terület, mely nem csak az egészségnevelés,de az egészségturizmus egyes részének, pl. a well-ness turizmusnak a felértékelôdését is maga utánvonta. A két terület lehetséges kapcsolatának alap-ját az adja, hogy ha az egészséggel kapcsolatos ren-dezvények pozitívan befolyásolják az ismeretekszéles körû terjesztését (Kalmár és Kiss, 2009),miért ne lehetne az – ebben speciálisan érintett –egészségturizmus területeit is bevonni. E tekintet-ben a turizmus, a hozzá tartozó szolgáltatások gya-korlása közben elsajátított ismeretei révénkapcsolódhat az egészségnevelés színtereihez. Azegészség jegyében töltött turisztikai célú utazásoksorán a pihenés, a rekreáció, az energiatartalékokfeltöltése és a fittség elnyerése a cél, ám szerepelehet az intézményes keretek között elsajátított is-meretek aktualizálásában, kibôvítésében, a képes-ségek csiszolásában és a kedvezô attitûdökkialakításában (Zsolnay, 1996). Az egészség, minthagyományos érték (Koncz és Nagy, 2004) többté-nyezôs állapot. Fenntartása és fejlesztése függ a bi-ogén szükségletektôl, mint a táplálkozás, a pihenésés a mozgásszükséglet intenzitása; a jellemtôl és azönfejlesztô aktivitás rétegétôl, az egészséges életmódiránti szükséglettôl. Az egészségnevelés az igénybevett és kipróbált wellness szolgáltatások során fel-halmozódott tapasztalatokra és ismeretekre támasz-kodva válhat tanulási színtérré, ahol hozzájárulhataz intézményes formában elsajátított ismeretek ki-egészítéséhez, a képességek fejlesztéséhez valamintattitûdök alakításához. Tekintettel arra, hogy a tu-rizmus, mint aktív szabadidôs tevékenység, mind atársadalom egészségi állapotának javításában, minda Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban kiemeltjelentôséggel bír, a téma szempontjából fontos olyaninterventív eszközök vizsgálata, melyek az egészség-megôrzés illetve a jó közérzet elômozdításához járul-nak hozzá. Az egészségnevelés az emberi életminden szakaszában biztosított. Könnyebb fiata-labb korban, intézményes keretek között, ám fontosminden olyan lehetséges eszközt megragadni, melyakár nem formális illetve informális módon valósítjameg az egészség közvetítését. Ilyen környezet lehetaz egészségturizmus, mely sajátos eszközeivel – azegészség megtartásához és fejlesztéséhez felhasznál-ható – ismeret- és tapasztalatszerzésre biztosít le-hetôséget. Az egészségturizmus kapcsolódásánakfontosságát bizonyítja, hogy fentebb említett ered-ménytelen verbális tevékenységek ellensúlyozására,kiegészítésére alkalmasak azok az aktív, személye-sen kipróbálható egészség-szolgáltatások, melyek

alapot adhatnak egy egészségesebb életmód felétartó változtatásokhoz. A wellness egyfajta életfilo-zófia, holisztikus szemléletmódja a fogyasztói oldal-ról olyan aktív részvételt feltételez, melyben azegyének önkéntesen veszik igénybe a különféleegészség szolgáltatásokat. Olyan életforma, mely át-hatva a mindennapokat, törekszik a betegségekmegelôzésére valamint a testi-lelki harmónia kiala-kítására. Fogyasztói az igénybe vehetô aktív illetvepasszív szolgáltatások, komplex életvezetési és táp-lálkozási tanácsadások segítségével aktívan tehet-nek a saját egészségükért. Ehhez azonban aszolgáltatók ügyfélközpontú szolgáltatáscsomagjai-nak kialakítása elengedhetetlen.

Megbeszélés és következtetésekNapjainkban az egészségturizmus és annak kü-

lönbözô alfajai világszerte keresett és kiemelt jelen-tôséggel bíró turisztikai termékek (Jandala és mtsai,2011). Az egészség, mint iparág, ideális pozícioná-lási alap (Kincses, 2010), hiszen tartós és folyama-tos növekedés, megfelelô adottság jellemzi, melynekhatékonysága befolyásolja a lakosság egészségi ál-lapotát. A wellness célpiacát többnyire az átlagos-nál magasabb jövedelemmel rendelkezô, afolyamatosan növekvô vevôi csoporthoz tartozó fia-talok alkotják. Ez azonban nem jelenti azt, hogyezen a csoporton kívül más fogyasztói körhöz tar-tozó turisták nem jelennek meg, hiszen motivációikeltérô jellegébôl fakadóan a szegmensek széles köremegtalálható ebben az iparágban. A turizmus me-todológiai gazdagsága miatt válhat pedagógiaivá,mind a pedagógiai ismeret gazdagításra, mind agyakorlati problémamegoldásra vonatkozóan (Zsol-nay, 1996). A terület nehézsége azonban abban rej-lik, hogy a jellem formálása a szokások, életvezetésimodellek és meggyôzôdések rendszerét hatja át. Ésbár a jellem nem öleli föl a személyiség teljes moti-vációs rendszerét, a hozzá tartozó elemek – szoká-sok, életvezetési modellek, meggyôzôdések – egykialakult személyiség esetén nehezen változtathatókmeg. Minél kialakultabb egy egyén személyisége,annál szilárdabbak a szokásai, az életvezetési mo-dellhez kapcsolódó tevékenységformái, valamintmeggyôzôdései (Bábosik, 2004). A kialakult szokás-rendszer meghatározza az egyén viselkedését és bárez nem megváltoztathatatlan, mégis nehéz tôle meg-szabadulni. Ahhoz, hogy a fentebb említett szükség-letek megfelelô irányba formálódjanak, bonyolult, ajellem lényegét alkotó elemekre való hatások szük-ségesek. A szabadidôs tevékenységhez kapcsolódótanulás fontossága egyre nyilvánvalóbb, melyhez anem formális és informális tanulás környezeténekgazdagítása és a tanulási lehetôségek bôvítése is el-engedhetetlen. Konkrét tapasztalatszerzés lehetôsé-gével kell kiegészíteni a lelki, fizikai és szociálisegészség javításának és fenntartásának eszközeit,hangsúlyozni a mozgás, egészséges táplálkozás,stressz menedzsment technikákat, mentális frisses-ség elérésének eszközeit úgy, hogy annak közép-pontját ne az egészségi állapot visszaállítása, hanema betegségmegelôzés adja. Növelni kell az egészségesviselkedési módok fenntartásának és a felelôsségér-zés fokozásának fontosságát, melyek révén megis-

merhetôk azok a viselkedési alternatívák és módsze-rek, amelyektôl függ az egészség. A szabadidôs te-vékenységek esetén többször megjelenik a kétegymástól elkülöníthetô nem formális és informális(LorekDattilo, 2012; Horváth, 2012) tanulás. A nemformális tanulás végzettséggel nem elismert oktatásiés képzési rendszerek mellett történik. Az informálistanulás viszont, a mindennapi élet velejárójaként,mint egyéni attitûdök, értékek és készségek kiala-kítója, átalakítója jelenik meg (Horváth, 2012). Elô -nye, hogy az egyén által önállóan irányított,hátránya azonban, hogy épp jellegébôl fakadóan ne-hezen mérhetô. Az informális tanulás cél, idôfel-használás, tanulási támogatás tekintetében nem,vagy kis mértékben szervezett. Tapasztalati, cselek-vésen alapuló tanulási forma (Török, 2006), melysok esetben elôre nem kiszámítható módon vanjelen (Tót, 2006). Az informális tanulás egyik sajátosterülete a turizmus, amelyben szintén jelen van atanulás intonált és nem szándékos módja. A turiz-mus nagy tömegeket érint, és nemcsak pénzügyihasznot jelent a gazdaság különbözô ágainak,hanem elôsegítheti az ember önmegvalósítását, testiés lelki egyensúlyának fenntartását, így a wellnessturizmus fontos tanulási területnek tekinthetô, me-lyet indokolt egészségnevelôi oldalról is vizsgálni.

Felhasznált irodalomBábosik I. (2004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó,

Budapest, 126.Bandura, A. (2004): Health promotion by social

cognitive means. Health Education & Behaviour,31: 143.

Fritz P. (2011): Rekreáció mindenkinek – Mozgá-sos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged, 287-290.

Glanz, K., Rimel, B.K., Viswanath, K.V. (editors)(2008): Health behaviour and health education.Theory, Research, and Practise 4th edition, Jossey-Bass A Wiley Inprint, San Francisco, 9.

Halassy E. (2007): Mintel: Spa Tourism. TurizmusBulletin,11: 4. 57.

Health education (2012): Theoritical concepts, ef-fective strategies, and core competencies: a founda-tion document to guide capacity development ofhealth educators. World Health Organization, Re-gional Office for the eastern mediterranean, Cairo.

Horváth H.A. (2011): Informális tanulás. Univer-sitas Pannonica sorozat, Gondolat Kiadó, Budapest,69.

Jandala Cs., Sándor T., Gondos B. (2011): Azegészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában –A fürdôkultúra szerepe a turisztikai termékfej -lesztésben. Turizmus Bulletin,14: 4. 19-28.

Kalmár K., Kiss K. (2009): Fogyasztói szokásokvizsgálata a II. Wellness és Életmód kiállításon. Eco-nomica, A Szolnoki Fôiskola Tudományos Köz -leményei, Különszám, 56-62.

Kincses Gy. (2010): Az egészségipar társadalmi ésnemzetgazdasági jelentôsége. IME, 9: 5. 8-14.

Kincses Gy., Borbás I., Mihalicza P., Varga E.,Udvardy E. (2009): A gyógyturizmus tendenciái avilágban. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 5.

Koncz I., Nagy A. (2004): A média pedagógia éspszichológiai problémái. In. Bábosik I. Neveléselmé-let. Osiris Kiadó, Budapest, 328.

Lorek Dattilo, A.E., Ewert, A., Dattilo, J. (2012):Learning as leisure: Motivation and outcome inadult free time learning. Journal of Park and Recre-ation Administration, 30: 1. 1-18.

Losonczi Á. (1989): Ártó-védô társadalom. Közgaz-dasági és Jogi Kk., Budapest.

Málovics J., Málovics É. (2009): Szervezeti kultúraés kompetenciák az egészségturizmusban: elméletimodellek és empirikus kutatási lehetôségek. In.:Hentesi E., Majó Z., Lukovics M. (szerk.): A szolgál-tatások világa. JATEPress, Szeged, 108-126.

Meleg Cs. (1988): Kinek érték az egészség és kineknem? In: Életmód – Mûvelôdés – Gazdaság. II. kötet.TIT Budapest, 345–356.

Meleg Cs. (2002): Iskolai egészségnevelés: a fela-dat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, 102: 1. 11-29.

Nemessányi Z. (1998): Egészségtan. Comenius Bt.Budapest, 17.

Pikó B. (2006): Az életmód elemei szabadidô és azegészségmagatartás. In: Barabás K. (szerk.):Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusokszámára. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 275-276.

Rókusfalvy P., Kovács Z. (1992): Egészségrenevelés. Tanárképzô Fôiskolák Kézirat, Eger 17; 28.

Savella O., Kalmárné Rimóczi Cs. (2009): Táp -lálkozás, fizikai aktivitás, egészségtudatosság. Eco-nomica, Szolnoki Fôiskola, Szolnok, 2010/4: 54-58

Smith M., Puczkó L. (2008): Egészségturizmus:gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémia Kiadó,Budapest, 24.

Sziva I. (2011): Öntsünk tiszta vizet… Azegészségturizmus fogalmi lehatároltsága és trend-jeinek válogatott bibliográfiája. Turizmus Bul-letin.14: 4. 73-76.

Tót É. (2006): A munkavégzéshez kapcsolódó in-formális tanulás. Work-related informal learning.Felsôoktatási Kutatóintézet, Budapest, 53.

Török B. (2006): Felnôttkori tanulás – Célok ésakadályok. Educatio,1: 333-347.

Vitrai J., Vokó Z. (2004): Egészségmodell Nej2004– Szakértôi változat. Johan Béla Országos Epi-demiológiai Központ. http://www.oszmk.hu/ doku-mentum/NEJ/nej2004_egeszsegmodell.pdf Letöltésideje: 2015. 04.08. 10:45

Zsolnai J. (1996): A pedagógia új rendszere cím-szavakban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,153.

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

47Mûhely • Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegôrzés...

ÖsszefoglalásA dolgozat ismerteti a férfiak és a nôk esetében a

4 úszásnemben (gyors, pillangó, hát, mell) a 100 m-es és 200 m-es távokon, 50 m-es medencében elértvilágcsúcsokat s a csúcseredményekbôl számíthatósebességi arányokat. Összesítve a gyors, a pillangóés a hátúszás adatait, a statisztikai számítás aztmutatta, hogy a 200 m-es távon a versenyzôk se-bessége átlagosan 91,93%-a (szórás 1,34%) a 100 m-es táv sebességének. Mellúszásban az ada-tok: átlag 92,29%, szórás 0,23%. Megállapítható,hogy a mell úszásra kapott arány nem tér el szigni-fikánsan a másik 3 úszásnemre vonatkozó értéktôl,azaz a Student-féle t-próba alapján legalább 99,9%biztonsággal állítható, hogy a sebességarányok kö-zött nincs matematikai statisztikai módszerrel ki-mutatható különbség.

Kulcsszavak: t-próba, úszásnemek, matematikaistatisztika, szignifikancia

AbstractIn the paper information is given about the world

records in swimming (freestyle, butterfly, back-stroke and breaststroke) for men and women in 100m and 200 m distances, achieved in 50 m swim-ming pool, and the speed-ratios, calculated on thebase of records. To the statistical calculations theratio for the 200 m results in case of freestyle, but-terfly and backstroke events the speed-ratio is91.93% (SD = 1.34%) of the 100 m results. Inbreaststroke the data: 92.29%, SD = 0.23%. So thebreaststroke-ratio does not differ significantly fromthe ratio of the other 3 disciplines. Based on theStudent’s t-test with 99.9% probability we can es-tablish, that there is no difference in ratio-decreaseof velocity.

Keywords: t-test, types of swimming, mathemat -ical statistics, significance

BevezetésA 2015-ös úszó vb (Kazany, Oroszország) esemé-

nyeit a TV-4 adásain követtem s rendre örömmelvettem a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnöké-nek részletes, érdekes, hasznos, megszívlelendô sértékes kommentárjait. A szakértô viszont úgy nyi-

latkozott – elsôsorban Gyurta Dániel kapcsán –,hogy mellúszásban a 100 m és a 200 m más mûfaj.

Nos, elvégeztem a világ legjobb úszóeredményei-nek figyelembevételével a 100 és 200 m-es távokon– 50 m-es medencében – a sebességarányok meg-határozását s ennek alapján a szükséges matema-tikai-statisztikai elemzést. Ennek tükrében lehetállást foglalni abban a kérdésben, hogy valóbaneltér-e a mellúszást tekintve a sebességcsökkenés ahosszabb távon a másik három úszásnem eredmé-nyeinek, illetve sebességcsökkenés-mértékének ösz-szehasonlításával.

Anyag és módszerAz adatok a férfi és nôi úszás világcsúcsai voltak,

amelyeket a versenyzôk a 100 és 200 m-es távonértek el. Az idôadatokból könnyen számítható volt asebességértékek aránya, azt jelezve, hogy a 200 m-es távon az úszó sebessége hány %-át éri el a 100m-es táv eredményének.

A számításokat elvégeztem mind a négy úszás-nemben, külön a férfi és külön a nôi világcsúcsokadatai alapján. Az összehasonlítás pedig – a mellú-szás adatait összevetve a másik három úszásnemadataival – matematikai-statisztikai módszerrel, aStudent-féle t-próba felhasználásával történt, ezál-tal eldönthetô, hogy mekkora biztonsággal állíthatóaz adatok egyezése vagy különbözôsége. A feltétele-zés alapja az volt, hogy ha nincs különbség az ará-nyokat tekintve a mellúszás és a többi úszásnemközött – azaz azonos mérvû a sebességcsökkenés –akkor a mellúszás nem különbözik a többi úszás-nemtôl, azaz 100 m-en és 200 m-en is eredményeslehet ugyanaz a versenyzô, hasonlóan a többi úszás-nemhez.

Az eredmények értékeléseA férfi világcsúcsokat és a számított %-os sebes-

ségarányokat az 1. táblázat mutatja, a nôkre vonat-kozóan pedig a 2. táblázat nyújt információt. A 3.táblázat pedig a szórások figyelembevétel tájékoztataz úszásnemek összevetésérôl.

Látható, hogy a mellúszásra vonatkozó összesített(azaz a férfi és nôi eredményeket is figyelembe vevô)adat szerint a sebességarány 92,29%, a szórás (SDérték) pedig 0,23%. A másik 3 úszásnem összesítettadata szerint 91,93% az átlag és 1,34% a szórás.

Az átlagadatok és a szórásadatok figyelembevéte-lével történô biometriai összehasonlításra a Stu-dent-féle t-próba szerinti elemzést használvamegállapítható volt, hogy a két adatsor között nincsszignifikáns különbség. S nem csupán a statisztikaiM

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Mûhely • Szabó S. András: Igazolja-e a statisztika...48

Igazolja-e a statisztika, hogy a 100 m-es és a 200 m-es mellúszás más mûfaj?

Can the statistics justify that 100 m and 200 m breaststroke swimmings have different character?

Szabó S. AndrásBudapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszerfizika Közhasznú Alapítvány, BudapestBudapesti Ward Mária Iskola és Gimnázium, Budapest

E-mail: andras.szabo@uni-corvinus.hu, szabo.andras@wardmaria.hu

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

49Mûhely • Szabó S. András: Igazolja-e a statisztika...

elemzések során leggyakrabban használt 95%-osszinten (hibaszint 5% alatt), hanem a rettenetesenszigorú, 99,9%-os biztonsági szinten sincs, amikora hiba valószínûsége 0,1% alatti.

Tehát az adatok – sebességcsökkenés a 200 m-estávon a 100 m-es eredményhez viszonyítva – azt bi-

zonyítják, hogy nem tér el a mellúszás sebességvál-tozása a másik 3 úszásnemétôl.

Azaz ha valaki a 100 m-es és 200 m-es pillangó-úszásban, vagy gyorsúszásban vagy hátúszásbankiváló s közel azonos szintû teljesítményre képes –pl. Michael Phelps, Aaron Peirsol, Cseh László –akkor ez a hasonló idejû élettani terhelést jelentô100 m-es és 200 m-es mellúszásban is elvileg lehet-séges. Erre egyébként kiváló példa a japán úszó, Ki-tajima esete, aki évekig uralta a 100 és a 200 m-esmellúszást is.

Még megemlítem, hogy az idôtartamot tekintve a100 és 200 m-es úszások atlétikában a 400 és 800m-es futásnak felelnek meg (Szabó, 1982). Ugyan-akkor a fiziológiai terhelés a szervezetre – maximálisintenzitást feltételezve persze – lényegesen eltérô, afutásnál sokkal nagyobb, s ezáltal a regenerációsidôszükséglet is sokkal rövidebb az úszásban(Behncke, 1992; Reer és mtsai, 2002; Prins, 2006;Reardon, 2013).

Felhasznált irodalomBehncke, H. (1992): A mathematical model for the

force and energetics in competitive running, Jour-nal of Mathematical Biology, 31: 853-878.

Prins, J.H. (2006): Desctriptive and kinematicamalysis of selected aquatic skills of swimmers. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation,87: 33.

Reardon, J. (2013): Optimal pacing for running400 and 800 m track races. American Journal ofPhysics, 81: 428-476.

Reer, R., Ramcke, C., Rudolph, K., Braumann,K.M. (2002): Differences in swim economy and me-tabolic-cardiocirculatory parameters between en-dur ance and sprint swimmers. Medicine andScience in Sports and Exercise, Supplement abst-ract. 34: 5. 1339.

Szabó S.A. (1982): A sebességcsökkenés mértéké-nek összehasonlítása futásban, úszásban és gyors-korcsolyázásban a megtett távolság függvényében.TF Közleményei, (1): 141-148.

1. táblázat. Férfi világcsúcsok 100 és 200 m-en Table 1. 100 m and 200 m world records for men

Úszásnem 100 m 200 m A 200 és 100 m-es eredmény %-os sebességaránya

Gyors 46.91 1.42.00 91,98Pillangó 49.82 1.51.51 89,36Hát 51.94 1.51.92 92,82Mell 58.46 2.07.01 92,06

2. táblázat. Nôi világcsúcsok 100 és 200 m-en Table 2. 100 m and 200 m world records for women

Úszásnem 100 m 200 m A 200 és 100 m-es eredmény %-os sebességaránya

Gyors 52.07 1.52.98 92,18Pillangó 55.74 2.01.81 91,52Hát 58.12 2.04.06 93,70Mell 1.04.35 2.19.11 92,52

3. táblázat. %-os sebességarányok és a szórások Table 3. Velocity ratios and SD data in %

Úszásnem Átlag SzórásGyors, pillangó, 91,39 1,48hát férfiakGyors, pillangó, 92,47 0,92hát nôk Gyors, pillangó, 91,93 1,34hát összesítveMell, férfiak és nôk 92,29 0,23

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Mûhely • Tomory Ibolya: Játékaink az egészségünk50

„Játékaink az egészségünk” Fizikai aktivitás és inklúzió az ausztrál ôslakosok oktatásában

„Our Games are our Health” Physical activity and inclusion in Australian indigenous education

ÖsszefoglalóAz ôslakos kultúrákban a fizikai aktivitás az

életbe ágyazódva a szociális és kulturális gyakorla-tok része, a hátrányos helyzet megszüntetése és azidentitás erôsítése érdekében az ausztrál egészség-ügy és oktatás szorgalmazza a sportot, fizikai akti-vitást. A mentális egészséget célzó beavatkozásoksikeréhez azonban nem hagyhatók figyelmen kívüla kulturális és történelmi kontextusok.

Tanulmányom célja a kérdéskör rövid áttekintésea kapcsolódó problémákkal, konkrét példákkal, me-lyeket a helyszínen kapott információk is alátámasz-tottak. A fejlesztô kezdeményezések kudarcait,sikereit a tervezés, a megvalósítás felôl is összegzema teoretikus források és a résztvevô megfigyelésselvégzett látogatások, megfigyelések, interjúk alapján.

Az eredményeket tekintve világossá vált, hogyahol a fizikai aktivitás nem csupán teljesítmény-, éstudásszint-mérés központú egészségfejlesztés, test-nevelés, de elismerik az ôslakos tudást, és ötvözikannak elemeivel (mondóka, álomidô történet, játé-kok), ott a mozgáshoz való kedv nô. Ez a környezetaktivitási kedvét is fokozza, széleskörûen fejleszt.Ehhez komplex kultúraismeret és elfogadó attitûdszükséges, és csakis ily módon éri el hatását az ok-tatás. Tehát a nevelés-oktatás, a kulturális tudás éssport szegmenseit nem lehet élesen szétválasztani akisebbségi, etnikai oktatásban, felzárkóztatásban.A fizikai fejlesztés nem jelenti feltétlenül a nyugatitípusú testnevelést, a fejlesztôknek, tanároknakmeg kell érteniük, hogy a mozgás a kultúra másösszetevôivel együtt fejti ki testi és lelki hatását.

Kulcsszavak: kulturális identitás, mentális egész-ség, ôslakosok játékai és a mozgás kapcsolata

AbstractIn the indigenous cultures the physical activity a

part of life embedded social and cultural practices,the reduction of disadvantages and the strengthenof identity the Australian health and education ad-vocates increase sport, physical activity. The suc-cess of interventions aimed mental health, however,can not be ignore the cultural and historical con-texts.

This paper aims to summarize of the issue withrelated problems, specific examples, collected and

confirmed on site. The failures, successes of devel-opment initiatives I summarize from the side ofplanning and also the implementation on the basisof theoretical sources as well as visits, obeserva-tions, interviews based on a participant observationmethod. In the terms of results, it became clear thatwhere the physical activity is not only a power andknowledge-focused measurement of health, physi-cal education, but also recognize indigenous know -ledge, and combine it with it’s elements (rhyme,dreamtime stories, games), therefore the favour ofparticipants is increasing. This activity enhancesmood of the environment, widely develop. For reach-ing this aim it needs a complex cultural knowledgeand accepting attitude, and only in this way canachieve an educational effect. So the teaching-learn-ing-education, the segments of sports and culturalknowledge can not be sharply separated from theminority, ethnic education and remedial training.The physical development does not necessarilymean the Western-type physical education, devel-opers, teachers need to understand that exercise ex-erts physical and psychological impact with othercomponents of culture.

Keywords: cultural identity, mental health, rela-tionship between indigenous games and move

Bevezetés2014-ben Ausztráliában végzett tanulmányuta-

mon az oktatás vizsgálata közben találkoztamolyan, az ôslakosokat érintô különbözô kérdések po-zitív és negatív oldalával egyaránt, mint az egészségés a fizikai aktivitás problémája. Megoldásokról,programokról is hallottam, és amennyire idôm és le-hetôségeim engedték, mindennek utánajártam, kér-deztem.

Számos tapasztalat és felmérés támasztja alá,hogy az ausztrál ôslakosok életminôsége és mentálisegészsége rosszabb, mint nem ôslakos társaiké, ha-sonlóan az USA-beli, kanadai és új-zélandi ôslakosnépekéhez. Ezek megállapításai szerint a problémákkörnyezeti, szociális, gazdasági és biológiai ténye-zôkkel függenek össze, mint az alacsony bevétel, oktatási színvonal, szegényes lakhatás és infrast-ruktúra, az erôszak kockázata, alkoholfogyasztás,emberi jogi abúzusok, megfelelô közlekedés hiányafizikai betegségek, egészségtelen életmód, táplálko-zás (Dudgeon et al., 2010).

Az Ôslakos Hátrány elleni küzdelem (OvercomingIndigenous Disanvantage) jelentései rámutatnak,hogy az ôslakos emberek a leghátrányosabb hely-zetû csoportok Ausztráliában (Steering Committee

Tomory IbolyaDebreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnôttképzési Kar, Debrecen

E-mail: itomory@yahoo.com

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

51Mûhely • Tomory Ibolya: Játékaink az egészségünk

for the Review of Government Service Provision, to-vábbiakban SCRGSP, 2005, 2007, 2009).

Így például:- Az ôslakosok várható életkora 9.7-11.5 évvel ala-

csonyabb, mint más ausztráloké- Az ôslakos diákoknak csak a fele folytatja a to-

vábbtanulást 12 év felett- Alacsony átlagkereset- Sokkal kevesebb ôslakosnak van saját háza- Az öngyilkossági arány sokkal magasabb- A gyermekvédelmi figyelmeztetések gyakoribbak,

mint más csoportoknál- Az emberölési arány hatszor magasabb- Az ôslakos emberek 12-szer nagyobb arányban

vannak letartóztatva támadásért, mint mások- Mind a férfiak és mind a nôk dupla annyi erô-

szaknak vannak kitéve, mint mások- Az ôslakos nôk bebörtönzése megnövekedett- A fiatalkorúak 20-szor nagyobb valószínûséggel

kerülnek börtönbe, mint mások- A gyermekek kórházi kezelési költsége kétszer

annyi, mint másoké- A koraszülött elhalálozás kétszer, háromszor

magasabb- Az ôslakos emberölési bûntények 65%-ában sze-

repet játszik az alkoholfogyasztás mind az áldozatés a támadó részérôl is, ami háromszor gyakoribb,mint más esetekben

- A férfiak és a nôk is egyaránt magasabb arány-ban vannak kórházi kezelés alatt alkohol-függôség,vagy az okozta mentális es viselkedései zavarokkal

További felmérések alátámasztották, hogy az ôs-lakosok részvétele a sportban és a fizikai aktivitá-sokban ugyanakkor csökkent. Az AusztrálStatisztikai Hivatal (Australian Bureau of Statistics)egy éves, elsôsorban interjúkra támaszkodó kutatá-sából kiderült, hogy a 15 éves és afölötti ôslakosokatnézve:

- Háromból egy volt aktív a sportban vagy másmozgásos aktvitásban 2008-ban.

- A részvételi arány a fizikai rekreációban a korralcsökken. A 15 és 24 év közötti férfiaké 53%, ez a 45éven felülieknél már csak 18%. A nôknél ugyanezaz arány 36%-ról 11%-ra változik (Australian Bureau of Statistics, 2009).

Ez igaz a Torres Straits Szigetek lakóira is, akik-nek más a kulturális háttere, de ugyanazoktól ahátrányoktól és a rasszizmustól szenvednek, mintaz ún. aboriginal ôslakosok a kontinensen.

A riportokból és más forrásokból kiderül, hogy atöbb évszázados koloniális kiszolgáltatottság, és ahosszú szisztematikusan felépített kísérletezés, azôslakos emberek és kultúrájuk lerombolása a jelenproblémák fô okozója. A rasszizmus egyéni és intéz-ményi fokon tovább folytatódik, ami tovább növeliaz elszegényedést, a mentális és fizikai betegségekkialakulását (Dudgeon et al., 2010).

Mindez összhangban van adatközlôim személyesés szakmai véleményével, történeteivel és az ide vo-natkozó tanulmányokkal. Adatközlôim az egyete-men, és más intézményekben, illetve az ôslakosok,akikkel találkoztam, elmondták, hogy az egyik leg-nagyobb probléma az ôslakosok szociokulturális

rendszerének lerombolása, ami az életbe ágyazotttevékenységek, így a fizikai aktivitás csökkenésévelis járt. Legtöbbjük szerint az ôslakosok elleni disz-krimináció fô problémája és káros következményeaz egészségügyben érhetô tetten.

Anyag és módszerekHelyszín

2014-ben Ausztráliában töltöttem másfél hóna-pot, hogy egy tanulmányút keretében az oktatásrendszerérôl, a pedagógusképzésrôl, a szociális kép-zésrôl helyszíni információkat gyûjtsek, különös tekintettel az interkulturális kompetenciák fejlesz-tésére. Mindeközben szembesültem az oktatásegészségügyi és fejlesztési perspektívájának szere-pével, a mozgás, a testnevelés, a tradicionális játé-kok lehetséges támogató szerepével.

A fô helyszín a University of South Australia(UniSA) volt Adelaide városban, illetve ugyanott jár-tam két másik egyetemen is (Flinders University,University of Adelaide), valamint rövidebb ideigSydney-ben gyûjtöttem információkat, és fontos ál-lomásai voltak a vizsgálódásnak Dél-Ausztrália YorkPeninsula tartományának ôslakos települései Ade-laide-tôl északra.

Módszerek, kutatási folyamatA kvalitatív kutatás módszereit választottam,

mérlegelve a tér- és idôbeli korlátokat, az anyagi ésszakmai feltételeket, nem kis mértékben építve ko-rábbi kulturális antropológusként végzett terep-munkáimra (Kelet-Afrika országaiban), amelyekelôreláthatóan segítették a sikeres munkát. A részt-vevô megfigyelés volt a vizsgálat alapja, elindítója ésfô vonala. Holisztikus, a kontextust is figyelembevevô szemlélete következtében teljes és közvetlenmegfigyeléseket tehetünk, jómagam abban láttamlegnagyobb hasznát, hogy segített beilleszkedni, al-kalmazkodni és bizalmat teremteni, nem beszélvearról a hatásáról, hogy mélyebb, árnyaltabb, gazda-gabb információkat gyûjthetünk. Számszerû megis-merést nem annyira, de a vizsgált jelenség mélyebbmegértését, jelentésének feltárását szolgálja, amijelen esetben fontos volt, mert olyan könnyen rejtvemaradó részleteket, nézôpontokat, akár attitûdöket,viselkedésformákat is segít feltárni, amit másmódon nem veszünk észre, és amelyek természetesközegükben érthetôk meg leginkább (kulturális re-lativizmus).

„Az egyetlen olyan módszer, amelynek segítségévelazt tudhatjuk meg, hogy a megfigyeltek ténylegesenhogyan viselkednek, nem azt, amit elmondanak ma-gukról, hogy hogyan is viselkednek. Mivel a terepku-tatás gyakorlatilag a jelenségek közvetlen és teljesmegfigyelése a maguk természetes közegében. Bár te-repkutatás során lehet kvantitatív adatokat isgyûjteni, azonban jellemzôen olyan attitûd- és maga-tartásbeli finomságok és részletek, mélyebb összefüg-gések megismerésére alkalmas, amely adatoknehezen számszerûsíthetôek…. A terepkutatáskitûnôen alkalmazható tehát egyaránt távoli, idegenkultúrák, valamint a saját kultúrán belül létezô szub-kultúrák megismerésére.” (Babbie, 2008, 316-317.).

Az egyetemi életbe való bekapcsolódás alapozta

meg gyûjtômunkámat, elôadásokon és szemináriu-mokon való részvétel, megfigyelôi és aktívabb for-mában is, valamint beszélgetések, strukturálatlan,majd strukturált interjúk helyi és külföldi tanárok-kal, diákokkal. Látogattam ôslakos kulturális köz-pontot és kapcsolatot építettem velük. Értékesinformációkat kaptam mindenkitôl, és konferenciá-kon és rendezvényeken is tájékozódtam, találkoz-tam újabb adatközlôkkel. Különösen hasznos voltaz ún. „National Reconciliation” (Nemzeti Megbéké-lés) programjain részt venni és mind a szervezôk,mind az ôslakos oldalról látni ennek a párbeszédreés kultúra tiszteletére, elismerésére épülô céljait,eredményét. Ugyanakkor mindezek világítottak ráarra a probléma együttesre, amit jelen tanulmá-nyom is érint, és amirôl úgy gondolom, érdemestudnunk, gondolkodnunk innen a távolból is, merta hazai etnikai problémákkal hasonló tüneteketmutat, és talán az elôrevivô megoldások nálunk ishasznosíthatók lehetnek valamilyen formában.

AdatközlôkMindenekelôtt az aboriginal elnevezésrôl kell pár

szót ejtenem. A kifejezés ôslakost jelent általános ér-telemben, és leggyakrabban Ausztrália ôslakosaitértik alatta. Fontos szem elôtt tartani azonban, hogyaz ôslakos kultúra és emberek különbözôk, nincsolyan, hogy egyetlen séma alá vehetjük ôket. Na-gyon sok fontos különbség van a kontinens ôslako-sai és a Torres Strait Szigetek lakói között,ugyanúgy, mint más nagy kiterjedésû területen élôcsoportoknál bárhol a világon.

A néprajz és az antropológia szemlélete szerintezért nem célszerû az ilyen gyûjtôneveket használni,mert kívülrôl adták ismeretlen népcsoportoknak,akik azonban nem feltétlenül képeznek teljes egysé-get, és van saját önelnevezésük is. Másfelôl magukaz érintettek sem szeretik a néha pejoratív felhang-gal összekapcsolódó külsô elnevezéseket. Ebben azesetben viszont meglepô módon azt tapasztaltam,hogy az érintettek saját magukra és általában ishasználják az aboriginal kifejezést, és nem éreztemazt a negatív érzést, amire egyébként számítanilehet. Ezért magam is merem használni a kifejezést.Mindazonáltal a kulturális relativizmus és segítôim-nek kijáró tisztelet jegyében minél kevésbé szeret-nék általánosítani, ezért ôslakos adatközlôimneketnikai csoportjára is figyeltem és itt is megnevezem.

Elsôdleges adatközlôim között négy egyetemi ok-tató volt, aki segített: egy szociálpedagógusokat ta-nító, pszichológiai végzettséggel is rendelkezô,kisebbségi szakterületi tanár, egy angol nyelvtanár(ôslakos hallgatókkal és külföldi hallgatókkal foglal-kozik), egy terepgyakorlati koordinátor tanár, és egypedagógusképzô tanár. További egyetemi adatköz-lôm két aboriginal kurzusokat szervezô tanár, és azaboriginal hallgatói központ két munkatársa. Többhallgatói csoportból helyi, külföldi és ôslakos szár-mazású hallgatók közül 12 fô, akikkel, több alka-lommal konzultáltam. Fôleg szociális munkájuk ésoktatási gyakorlatuk tapasztalataira támaszkodvavolt rálátásuk a témára.

Öt elsôdleges ôslakos adatközlôm volt: egy közép-korú narangga férfi, aki elismert történetmondó, egy

félig anangu (vagy arnangu) egyetemi oktató, egy fi-atal nô és férfi egy ôslakos szolgáltató irodából Ade-laide-ben (anangu-pitjanjantjara csoport), egy félignémet, félig alawa-nungali (északi csoportok) fiatal-ember, aki egy ôslakosokat támogató kulturális köz-pont munkatársa. Másodlagos adatközlôim voltakaz ô környezetükbôl többen – rokonok, ismerôsök,kollégák. Közülük sokat köszönhetek a narrangaközösség tagjainak, ahova ellátogathattam, különö-sen egy idôs nôi vezetônek, egy másik idôs ananguhölgynek Adelaide-ben, valamint annak a két darugfiatalembernek, akikkel Sydney-ben volt szeren-csém eszmecserét folytatni a nemzeti megbékélésrendezvényeinek apropójából.

A könnyebb megértés érdekében az említett etni-kai csoportokról röviden: elnevezésük a nyelvi ho-vatartozás szerint történik, általában ez azönelnevezés alapja is. A narranga egy kolonizációsorán kihalt, ma újra tanított ôslakos nyelvjárás éscsoport elnevezése délen, Peninsula tartományban.

Az anangu a nyugati sivatagi nyelvcsoporthoz tartozó, dialektusok szerint megkülönböztethetôcsoportok elnevezése. Így például az említett pitjan-jantjara csoport.

Az alawa és nungali az északi territóriumban élô,nyelvüket vesztô csoportok neve, a nyelvi dialektusszerinti alcsoportokkal.

A darug elnevezés egy csoportokat egyesítô név ésnagyobb, közös nyelvi egység neve a Sydney-meden-cében. A darug nemzet számos klánra oszlik, deezek tagjai általában darugnak nevezik magukat.

CélTanulmányom célja a helyszíni tapasztalatok és a

helyszínen elért dokumentációk összegzése, pozitívpéldák rövid ismertetése és a mozgás, játék, sportkulturális kontextusoktól való elválaszthatatlansá-gának megvilágítása.

EredményekEgészséghelyreállító programok kevés eredménnyel

Ahogy tanulmányoztam a kérdéskört, kiderült,hogy az ôslakosok egészségi állapotára való fentemlített odafigyelés, a kockázati tényezôk kutatá-sának növekedése kétségtelenül fontos. Tervezteknéhány beavatkozást a betegségek elôfordulásánakmegelôzésére, a megbetegedések és a halálozásiarány csökkentésére, amelyek elsôsorban a felnôt-teket célozták meg, de iskolák, tanárok bevonásá-val próbáltak segíteni. Ezek kevés eredménythoztak. Minden egyes adatközlôm úgy látta, hogyegyik kritikus pont a felülrôl jövô megközelítés, ésa klasszikus, egy személyre koncentráló egészség-ügyi és testnevelési szemlélet, amely nem vette fi-gyelembe a másféle életmódot, világnézeti hátteret,kulturális és történelmi hagyományokat, és közös-ségi emlékezetet. Az ôslakos narranga közösségtagjai és a darug adatközlôk, és a felsôoktatásbandolgozó adatközlôk egymástól függetlenül, de egy-mással összhangban hasonló módon látták a prob-lémát és ugyanazokat a kritikus pontokatazonosították.

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Mûhely • Tomory Ibolya: Játékaink az egészségünk52

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

53Mûhely • Tomory Ibolya: Játékaink az egészségünk

Egyik kritikus pont: „Stolen generation” – Ellopottgeneráció

A jelent mindig a történelem és a kultúra alakítja,ez különösen igaz az ausztrál ôslakosokra. Az ôsla-kos kultúrákban a betegséget az egyensúlyvesztés-sel azonosítják, aminek megvan a kiváltó oka,kezdete. Ôslakos adatközlôim elmagyarázták, hogyaz ôslakos csoportok hogyan gondolkodnak errôl,hogy ismerik a bajok okát és az a múltba nyúlikvissza. Az ôslakos ausztrálok (és a Torres StraitsSzigetek lakói), a betegségeket, mint egyensúlyhi-ányt fogják fel életükben és életmódjuk megsemmi-sítésének következményeként élik meg, aminekegyik végpontja a gyarmatosítókkal való elsô talál-kozás. 1950 körül aztán elkezdôdött az asszimilá-ciós politika, amelyet népirtás, a gyermekek fehérinternátusokba, missziókba hurcolása és fehér csa-ládoknál szolgaként elhelyezése jellemzett. Ôk lettekaz ellopott generáció (Prasco-Aiatsis, 2014).

Az ôslakos perspektíva tehát ellentétben áll a köz-egészségügyet képezô modellel és egészségfejlesztésigyakorlattal, amely az egyénnek tulajdonítja a be-tegségek felelôsségét. Ezt határozottan kifejtették azelsôdleges adatközlôim, miközben ôslakos adatköz-lôm egyöntetûen és világosan kifejezte, hogy a gyar-matosítókkal való elsô találkozás és az azóta zajlóhátrányos megkülönböztetés, és leginkább a gyer-mekek elszakítása családjuktól olyan emlékeketidéz. Elmondásuk szerint ezt úgy élik meg a közös-ségek és egyének, mint ami az egyensúlyvesztésegyenes ágú következménye lett. Figyelembe véve,hogy az ôslakosok idôfelfogása szerint a múlt ésjelen valóságának egyidejûségében létezik a világ, ezmég inkább érzékeny pont, és érthetô az egyénreszabottság, egyéni kiemeléstôl való idegenkedés.

Másik oldalról viszont a fizikai aktivitás az életbeágyazódva a szociális és kulturális gyakorlatok részeeredetileg, ami a sikeres testneveléssel, sporttal,mozgással való fejlesztést elôlegezné meg. Ennek el-lenére az „Ellopott generáció” emlék következtébena fizikai aktivitási kedv az életszínvonal esésévelcsökkent és nemhogy a közösségeket nem sikerültmozgósítani, de még csak a gyermekek kedvét semsikerült meghozni legalább az iskolai aktivitáson ke-resztül. Még játékkedvük sem növekedett a hagyo-mányos játékokat tartalmazó források alkalma-zásával sem.

A két aboriginal kurzusokat vezetô egyetemi ok-tató hangsúlyozta, hogy helytelen volt tehát a moz-gásos aktivitás kérdését függetlenül kezelni, hiszena mentális problémák a puszta fizikai aktivitássalnem oldódnak meg. „Meg kell találni a hagyomá-nyos összefüggéseket. Itt hiába próbál valaki amából kiindulni. Az nem tudja, mit jelent az álom -idô, és akkor nem értheti meg az életünk lényegét.Azt sem tudja, milyen, amikor valami elveszett ésfáj. Nekünk a múlt és jelen nincs külön, itt volt, ittvan és itt lesz minden és mindenki.” – magyaráztákezt megerôsítve a narranga közösség tagjai, amikorellátogattam hozzájuk.

Egy másik kritikus pont: Az ôslakosok betegség-,egészségfelfogása és közösségi léte

A különbözô programok tapasztalatai alapján las-

san világossá vált, hogy a kiábrándító eredményekegyik oka a hangsúlyokon van. Egyik ilyen a beteg-ségek kockázati tényezôinek módosítása, az egyéniviselkedés változásán keresztül, anélkül, hogy figye-lembe vennék az egészség szociális, politikai és kul-turális kontextusait.

A hagyományos ausztrál egészségfelfogás köz-pontjában az a koncepció áll, hogy az egyén a természet és a közösség része. Az olyan tevékenysé-geket, amelyek szétválasztják az egyént a családtólés közösségtôl, szégyenletesnek és károsnak tekin-tik.

A projektek ezzel ellentétben inkább az egyénreirányulnak, mint a családra és közösségre. A test-nevelés, fizikai és egészségfejlesztés szintén erôsenegyéni fejlesztésre, és teljesítményre orientálódik, aközösségek által becsben tartott értékeket nemhogynem veszi figyelembe, de azokat veszélyeztetô tevé-kenységeket szorgalmaz. Bár jó szándékkal, de a be-avatkozások veszélyeztették a kapcsolatot az egyénés szélesebb társadalmi szerkezet között, és továbbiegészségügyi kockázatokat idéztek elô.

Játékaink az egészségünk, játékaink az életünk Bizonyossá vált, hogy az olyan programok, melyek

nem generálnak erôs beavatkozást, hanem felölelika kulturális dimenziókat, mint a közösségi részvételés a testmozgás, fizikai aktivitás is a szélesebb kö-zösség javára vagy a csoportos részvétel megerôsí-tésére célozzák, jóval nagyobb sikert hoz, mint azegyéni mozgásprogramok.

Kifejezetten nagy kihívás az egészségfejlesztésszámára, hogyan fejlesszen és implementáljon egyhatékony, alkalmas és jogszerû, és fenntarthatókezdeményezést az ôslakosok szolgálatában, ésmára kimondott kritérium, hogy az „ellopott gene-ráció” és az ôslakos egészségfelfogás megismerése,megértése az elsô lépés a sikerhez, mert a jelenlegiéletet is a történelem és kultúra alakítja.

Ennek egyik példája a Queensland-ben kifejlesz-tett „Our Games Our Health” program, amelyetmára szerte a kontinensen több oktatási intézmény-ben adaptáltak, és a felsôoktatásba is beépítik egyeshelyeken. Én egyetemi adatközlôimtôl hallottamróla és tôlük kaptam az alapinformációkat, forrásel -éréseket, majd narranga adatközlôim beszéltek ha-sonló fejlesztésrôl náluk is.

Egészségügyi alapokról indult, mint sok másprogram, de itt a korábbi megtapasztalt hibákatkulturálisan érzékeny szemléletváltással igyekeztekkiküszöbölni. Ezt követôen utánakérdeztem és kol-légáim az egyetemen további információkat adtakróla, majd olyan ôslakosokhoz irányítottak, akikmég többet tudnak errôl és hasonló követô progra-mokról, ôk figyelmembe ajánlottak tanulmányt,weboldalakat. Óvodapedagógusokat képzô kollégák-tól kaptam Yulunga nevû oktatási segédanyagokat,amelyeket iskolák számára dolgoztak ki ettôl függet-lenül, és beépítették ebbe is. A Yulunga egy gyûjte-mény egész Ausztrália és a Torres Strait Szigetekôslakos társadalmainak helyi játékaiból és mozgá-sos tevékenységeibôl. Egy korábban testnevelôtanár, majd akadémikus széles körû kutatásánakeredményeként jött létre. Különbözô korosztályok

számára készült el és használatát ajánlja az Auszt-rál Sport Bizottság és a kormány.

A mozgás, a fizikai aktivitás, fôleg a játék felé irá-nyuló kezdeményezés lassan alakult, és igazi közös-ségi alapú programmá fejlôdött. Holisztikusmegközelítéssel, a helyi közösségekkel együtt -mûködve tervezték és valósították meg a célokat, ésa késôbbi követô programokban is ez hasonlóanközponti elem. A konkrét specifikus célkitûzések:

- a közösségi fórum erôsítése a programok keze-lésében tervezéstôl a megvalósításig

- családi és közösségi egészségfejlesztés megvaló-sítása, egyéni dimenziók részfeladatként kezelése

- az ôslakos sport és rekreációs képviselôkkel valóegyüttmûködés

- az akciókutatás és értékelési készségek fejlesz-tése

- fenntartható aktivitások építése a projekt révéna közösségi „tulajdonláson” keresztül

Egyik kiindulási pont, hogy a közösségek egész-ségét helyezik középpontba. Ennek tradicionális fi-lozófiája szerint az egészséget úgy tekintik, minthárom szint, a család, a közösség és a társadalomösszekacsolódását egy központban, és a kapcsoló-dások/kapcsolatok szerepét hangsúlyozza.

A siker sarokköve: tradicionális játékok és megfelelôfelkészültség

Másik sarokkô a tradicionális játékok alkalma-zása, ami kulturális szálként fogja össze a világné-zeti és fizikai aktivitási szintet. Két alapvetôjá ték gyûjtemény ismert Ausztráliában, amit azegészségprojektben is használtak. Egyik a Choo-pado: játékok az álomidôbôl (Choopadoo: Gamesfrom the Dreamtime), másik a Yulunga Tradicioná-lis ôslakos játékok sorozat kiadványai (AustralianGovernment, 2009).

Ezeket a játékokat ismerik, megvannak a helyiváltozataik, és elôzôleg már játszhatták az iskolák-ban, de nincs minden esetben megfelelô tudás mö-götte, és a játékok ismerete önmaga még nem elég,hogy bevonják a közösséget vagy akár a gyermekek-nek kedvet csináljanak, jóval nagyobb felkészült-ségre, komplex, elfogadást megalapozó ismeretekrevan szükség. A queenslandi projektben ezt a részéterôsítették elôször kulturális felkészítôkkel, és ahelyi ôslakosok bevonásával. Edzôk képzése kereté-ben játékmûhelyeket tartottak a közösségi vezetôk-kel, és ôket is képezték mozgás és rekreációs„képviselôkké.”

Adatközlôim is hangsúlyozták, hogy ahol ez azalap megvan, ott a tradicionális játékok bátorítottákaz embereket, csoportokat, hogy gondolkodjanakeredetükrôl. Ez olyan új aktivitásokat indított el,amelyek pozitívan hatottak a közösségi kapacitásépítésére, és a sport, a játék igazán közösségépítôeszközzé vált, amely erôsítheti a szociális kohéziót.Még egy hozama, hogy sok ausztrál ôslakosra ha-tást gyakorló kérdéssel, témával is foglalkozhattakebbôl kiindulva.

Közösségi fórumokról beszéltek például a fentebbemlített narranga közösségben adatközlôim, akiknélrangidôs nôi és férfi vezetôk, helyi lakosok az iskolatanáraival, önkéntesekkel együttmûködve nem hi-

vatalos keretben hívtak össze fórumokat. Hagyomá-nyos játékokat és hátterüket idézték fel mindenkitudását hozzáadva, lehetôvé tették, hogy bárki ta-nuljon belôle és bekapcsolódjon. Újabb tagokkal bô-vülve továbbmentek más közösségekhez, és újabbfórumon adták tovább, bôvítették a választékot ésbeszélgettek. A tantervbe épített játékokat így a kö-zösség tagjai is elfogadták és tanítják, és a testne-velô tanároknak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy ajátékok a napi testnevelés és kulturális tanmenetrészei lettek.

Egyik fordulat és ma folyamatban lévô hozam lett,hogy idôvel a fókuszt az iskolás gyermekekre lehetirányítani és beépíteni a testnevelés órákba. Asegéd eszközként használt Yulunga sorozat egyéb-ként is ezzel a céllal készült, de mára a hangsúlynem a klasszikus testnevelésen van, hanem a sok-oldalú képességfejlesztésen, beleértve az interkultu-rális kompetencia fejlesztését az iskolákban. Ehhezpersze a testnevelôk szemléletváltása szükséges, deérdemes érte dolgozni. Ugyanis, ahol a fizikai akti-vitás nem csupán teljesítmény központú, tudásszin-tet mérô testnevelés, hanem elismerik, alkalmazzákaz ôslakos tudást, és ötvözik annak elemeivel (mon-dóka, álomidô történet, játékok), ott a tanulók moz-gáshoz való kedve nô. Ez a környezet aktivitásikedvét is fokozza, széleskörûen fejleszt. Így komplexkultúraismeret keretében a hagyományos sport,mozgás, játék szerepe felértékelôdik, beépül a kisebbségi iskolákba, és jó példát mutat integráltnevelési intézmények inkluzív nevelési tevékenysé-géhez.

KövetkeztetésekA testnevelés, egészségfejlesztés értékeire alapo-

zottan korszerû elméleti ismeretek és gyakorlatimódszerek, technikák ismerete és ismertetése ter-mészetesen fontos, de nem szükségszerû, hogymindez csak azokban a síkokban valósuljon meg,amiben mi mozgunk és gondolkodunk. A nevelés-oktatás, a kulturális tudás és a sport szegmenseitnem lehet élesen szétválasztani, ez különösen igaza kisebbségi, etnikai oktatásban, felzárkóztatásban.A közösségre építô, kulturálisan érzékeny megköze-lítés jól mûködött a tárgyalt esetekben.

Az ausztrál tapasztalatok azonosítják a testneve-lés, a fizikai aktivitás gyógyító hatásait, és világos,hogy a sport szerepét nem szabad alábecsülni, dearra is figyelmeztetnek, hogy a megfelelô és haté-kony beavatkozás elsô lépése ismereteink, készsé-geink „edzése”. Elsôsorban a megértés növelése ésa kulturális tényezôk elfogadása, tisztelete közöttiösszefüggésre kell figyelni.

Az aktivitás és fittség ideálja tehát nem mindig je-lenti a szervezett team sportokat (amelyekben azausztrál ôslakos sportolók egyébként jól tudnak tel-jesíteni), hanem a kulturális identitás fontos kom-ponenseként a rekreációs aktivitásokban valórészvételt is jelenti. Az érintettek véleményét figye-lembe véve szélesebb látókörû pedagógiai megköze-lítésre van szükség. A tanároknak meg kell érteni,hogy a mozgás, a kultúra más összetevôivel együttfejti ki testi és lelki hatását. A megfelelô kapcsoló-dási pontok megtalálásával a sport, a játék lehetM

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Mûhely • Tomory Ibolya: Játékaink az egészségünk54

igazán élményszerû és rekreációs eszköz a gyer-mekek és a felnôttek számára egyaránt és eközbenlehetôvé teszi a kulturális identitás újrateremtését.

Ezt bizonyára magunkra is vonatkoztathatjuk,mint ahogyan azt is kimondhatjuk, hogy egy másikországról, kultúráról való tudás önmagában isérték. Az etnikai kisebbségek felzárkóztatásánakeszköze lehet nálunk is a játékon, mozgáson keresz-tül való kapcsolatteremtés. Lehetôséget ad arra,hogy a mozgásos aktivitás élményén keresztül meg-ismerjük, megtapasztaljuk és értékeljük a körülöt-tünk élô kultúrákat, és ezen keresztül a különbözôkultúrák nézôpontjait.

A mindennapos testnevelésre gondolva a mi ha-gyományos játékaink bevitele a tanórai vagy a tanó-rán kívül szervezett mozgásos tevékenységekbeújszerû élményt jelenthetne a kevésbé mozgékony,más érdeklôdésû tanulók számára is. Ugyanakkorérdekes és figyelemfelkeltô hatásra számíthat a tá-voli kultúrák, népek játékainak beépítése a testne-velés kereteibe.

Az ausztrál példából tanulva a különbözô kultú -rákat ismerô, azokról megfelelô szemlélettel gondol-kodó szakemberek bevonásával lenne célszerûennek lehetôségeit átgondolni.

Mivel errôl a területrôl még nincs kutatás a sport-tudományban és a kultúrakutatásban is novumnakszámít, nem szolgálnak tanulmányok, kutatásoknaprakész, friss információkkal, e tanulmány szer-zôje elindítani szándékozik egy kifelé nyitást, és jószándékkal ajánlja fel a továbbiakban, bárminemûkezdeményezés esetén tapasztalatait, közremûkö-dését.

Felhasznált irodalomAustralian Bureau of Statistics (2009): National

Aboriginal and Torres Strait Islander Social Survey,Australia (cat. no. 4714.0).

Australian Government (2009): Yulunga, Trad -itional Indigenous Games, Bruce, Australian go-vernment, Australian Sports Commission.

Babbie E. (2008): A társadalomtudományi kuta-tás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó.

Dudgeon, P., Wright, M., Paradies, Y., Garvey, D.,Walker I. (2010): The Social, Cultural and HistoricalContext of Aboriginal and Torres Strait IslanderAustralians. In: Purdie, N., Walker, R. (eds.): Work -ing Together: Aboriginal and Torres Straits IslanderMental Health and wellbeing Principles and Practice:Australian Government Department of Health andAgeing, Australian Educational Council, KulungaResearch Network, Telethon Institute for Child Health Research, Canberra, 25-43.

Prasco, B., Aiatsis (2014): The Little Red YellowBlack Book, Aboriginal Studies Press.

SCRGSP (Steering Committee for the Review ofGovernment Service Provision) (2005): OvercomingIndigenous Disadvantage: Key indicators 2005,Canberra, Prodactivity Commission.

SCRGSP (Steering Committee for the Review ofGovernment Service Provision) (2007): OvercomingIndigenous Disadvantage: Key indicators 2005,Canberra, Prodactivity Commission.

SCRGSP (Steering Committee for the Review ofGovernment Service Provision) (2009): OvercomingIndigenous Disadvantage: Key indicators 2005,Canberra, Prodactivity Commission.

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

55Mûhely • Tomory Ibolya: Játékaink az egészségünk

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Konferencia beszámoló •56

„Az anatómia számomra nem csupán minden orvosigondolkodás és cselekvés elidegeníthetetlen alapja,hanem az anyag és a lét örök szépségének és harmóni-ájának egyik legmagasabb rendû megnyilvánulása.” -Szentágothai János, 1971.

Negyvenöt évvel ezelôtt, 1970-ben a Magyar Tudomá-nyos Akadémia tihanyi Biológiai Intézetében alakultmeg a Magyar Biológiai Társaság Mozgás- és Viselke-dés-biológiai Szakosztálya. Mindez az elsô Mozgásbio-lógiai Konferencia keretei között történt. A konferenciátegy elôadás erejéig megtisztelte az MTA akkori elnöke,Szentágothai János Kossuth Díjas akadémikus, a ma-gyar agykutatás egyik legjelentôsebb alakja is. Ô voltaz, aki már akkor felismerte a sporttudomány jelentô-ségét, elsôsorban a magyar népegészségügy és az em-beri teljesítmény jobb megismerése, kutatásaszempontjából.

Az eltelt negyvenöt évben negyvenöt MozgásbiológiaiKonferencia zajlott, leggyakrabban a Testnevelési Egye-temen, a TF-en, de számos vidéki helyszín is megtalál-ható e palettán, csak néhányat említve: Agárd, Szarvasés Jászberény. Az idén Debrecen, közelebbrôl a Debre-ceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara vállalta el arendezést. A konferenciáról írt beszámoló keretében el-mondhatjuk, hogy nagy sikerrel, a résztvevôk maximá-lis megelégedettségével tette ezt. Kiváló munkátvégeztek a rendezôk és a tudományos programbizottságtagjai egyaránt. Köszönet számukra és a támogatóknakis, az Emberi Erôforrások Minisztériuma Sportért Fe-lelôs Államtitkárságának, a Magyar SporttudományiTársaságnak, a Debreceni Egyetem MTA DAB Sportbi-ológia- és Mozgásszervi Munkabizottságának.

A konferencián közel negyven elôadás hangzott el, samennyire színes volt a sporttudomány elôadásainakköre, annyira széles skálán mozgott az elôadók életkorais. Elôadást tartottak olyanok is, akik már az elsô kon-ferencia résztvevôi voltak, például Bretz Károly mérnökprofesszor, a TF Biomechanika, Kineziológia és Infor-matika Tanszékének most is aktív kutatója. Bretz tanárúr ezúttal is bizonyította a tudomány iránti hallatlanelkötelezettségét, hiszen a konferencián a fiatalok be-vonásával hat elôadás aktív részese volt. Nem kevésbévolt aktív Nyakas Csaba a TF Sporttudományi Kutató-intézetének professor emeritusa sem, akinek tanítvá-nyai négy elôadás keretében prezentálták tudományoseredményeiket.

A konferencia egyik legnagyobb erénye a fiatal kuta-tók jelenléte. Ez az, ami az alapítók céljai között is sze-repelt, nevezetesen: teret adni a szárnyaikat még csakbontogató fiatal, a tudomány iránt elhivatottságot érzô(sport)tudós jelölteknek, legyenek ôk éppen tanársegé-dek, doktoranduszok, netán TDK konferencia résztve-vôk. A szándékunk most is az volt, hogy a rendezvényszíntere lehessen azoknak, akik idônként még kisséfélve lépnek a hallgatóság elé, s várják az elôadásukután feltett kérdéseket. Ezt a szervezôk is fontosnaktartották, éppen úgy, ahogy ezen esemény egyik ko-rábbi fôszervezôje, úgy is fogalmazhatunk, „motorja”,Rigler Endre professzor úr eltervezte. Neki nagy szív-

ügye volt ez a konferencia, éppen ezért – terveink sze-rint – 2016 novemberében, a Tanár úr halálának 10.évfordulóján, a Testnevelési Egyetemen rendezzük mega 46. Mozgásbiológiai Konferenciát, így adózva emléké-nek, s az általa képviselt szellemiségnek.

Szentágothai János, fentebb idézett gondolatában, azanatómia szépségérôl és harmóniájáról beszél. Vélhe-tôen nem követünk el hibát, ha gondolatát kiterjesztjüka sporttudományra, erre a multidiszciplináris tudo -mányágra is, ahol az „orvosi gondolkodás és cselekvés”mellett jól megfér példának okáért a szociológiai, a ne-velés- vagy a közgazdaságtudományi gondolkodás éscselekvés is. Ezt a multidiszciplinaritást tükrözték a 45.Mozgásbiológiai Konferencián elhangzott elôadások.Öröm volt hallgatni, hogy a sport-gazdaságtudományielôadások témái is szép számmal bevonultak a sport-tudomány elismert területei közé.

E beszámoló keretében szükségesnek tartjuk megál-lapítani, hogy egy konferencia rendezése mennyibenjárul hozzá az egyetem tudományos életé nek fejleszté-séhez. A 45. Mozgásbiológiai Konferencián a DebreceniEgyetem részérôl 18 elôadás hangzott el sporttudomá-nyi témákban. Ez a szám is jól mutatja, ezen Egyete-men milyen széleskörû lehetôség nyílik a különbözôkarokon folyó tudományos kutatáshoz, hogy a sport-tudomány felé fordulva végezzenek fôleg a PhD hallga-tók olyan kutatómunkát, amellyel hozzájárulhatnak ahazai sporttudomány fejlôdéséhez.

A konferencia tehát lehetôséget nyújtott a sporttudo-mány képviselôinek, hogy elôadják kutatási eredmé-nyeiket. Az idén azonban – nagy örömünkre – azeredmények bemutatására írásban is lehetôség adódik,mivel tanulmánykötetet jelentet meg a Debreceni Egye-tem Gazdaságtudományi Kara. Ez azért is fontos kö-rülmény, mert mi, akik évtizedek óta a tudomány teréntevékenykedünk, tudjuk, mennyire más mûfaj elôadásttartani, s mennyire más tanulmányt vagy cikket írni.

A 45. Mozgásbiológiai Konferencián és az ott elhang-zott elôadások témáiból megjelentetett tanulmányok, asporttudomány múltban gyökerezô, a jelent értékelô ésa jövôt vizionáló kutatási témái tehát megtalálhatóklesznek a konferencián elhangzott elôadásokból írt ta-nulmánykötetben. Abban bízunk, hogy a sportot támo-gató tudományterületek témáinak bemutatásával,közreadásával bizonyítjuk, hogy a sporttudománymennyire interdiszciplináris terület. A „Színes sporttu-domány” címmel megjelenô tanulmánykötetben a pub-likációk is jól demonstrálják majd, a sporttudománymegérett arra, hogy önálló tudományterületként ismegjeleníthetô, értékelhetô helyet kapjon az MTA általelfogadott hazai tudományterületek között.

A konferencia megrendezését és a tanulmánykötetmegjelenését támogatta a TÁMOP-4.1.2. E-13/1 „Sporta Felsôoktatásban” kiírt pályázat keretében elnyert ABSKépzés- és rendszerfejlesztés a sportos társadalomértÉszak-kelet Magyarországon c. pályázat, amiért a szer-vezôk külön köszönetüket fejezik ki.

Borbély Attila, Hamar Pál, Keresztesi Katalin

45. Mozgásbiológiai Konferencia aDebreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

57Konferencia beszámoló •

A sportszociológusok legfontosabb nemzetközi ta-lálkozóit az International Sociology of Sport Associ-ation (ISSA, Nemzetközi Sportszociológiai Társaság)rendezi. Az esemény, az 1965-tôl kétévente rendsze-resen tartott sportszociológiai szemináriumok jogu-tódja, 2001 óta viseli a világkongresszus elnevezést.A Szöulban tartott elsô világkongresszus után kez-detben ezeket a szakmai tanácskozásokat is két-évente tartották, a nagy érdeklôdésre valótekintettel azonban 2006-tól áttértek az évenkéntiszervezésre. A 2015-ös konferencia azért is volt kü-lönleges, mert a szervezet és folyóirata az IRSS 50.évfordulóját ünnepelte, amely lehetôséget adottarra, hogy a szervezet tagjainak szervezeti és szak-mai identitása egyaránt megerôsödjön – ezt a szer-vezôk az ISSA-rôl szóló kisfilmmel, díjátadóval,gálavacsorával sikeresen támogatták.

A közel 300 résztvevô mintegy 40 országot képvi-selt Párizsban. A konferencián a szokásos angolnyelv mellett a francia is jelen volt, nyilván a rende-zôknek köszönhetôen. Ezzel együtt továbbra is ér-zékelhetô volt az angolszász országok dominanciája,de az is, hogy a Távol-Kelet nagyhatalmai is egyrekomolyabban veszik a sportszociológiát. Az elôzôkongresszust rendezô Kína, de a 2017-es találkozóházigazdája, Dél-Korea is több résztvevôt küldött akonferenciára.

Az idei ISSA Sportszociológiai Világkongresszuson– az ünnepi évfordulónak köszönhetôen – nagy-számú magyar delegáció vett részt: a sportszocioló-gia és más szakszociológiai tantárgyak TF-esoktatói, Dr. Gál Andrea egyetemi docens és Dr.Dóczi Tamás egyetemi adjunktus; a Doktori IskolaTársadalomtudományi Programjának vezetôje, Föl-desiné dr. Szabó Gyöngyi professzor emerita, azISSA tiszteletbeli tagja, Dr. Farkas Péter, a Társa-dalomtudományi Tanszék egyetemi docense, vala-mint Dr. Kovács Klára, a Debreceni Egyetemtanársegédje.

A világkongresszus színhelyéül a párizsi DescartesEgyetem Sporttudományi Karának kampusza szol-gált, a megnyitó és a plenáris elôadás az egyetemközponti épületében került megrendezésre – a tör-ténelmi épület méltó helyszíne volt az elsô napi eseményeknek. A technikai felszerelések a szekció-ülések elôadótermeiben flottul mûködtek, kifogás-talan volt a tájékoztatás.

A kongresszus címe, ’The Sociological Lens andthe Wellbeing of Sport’ elsôsorban talán arra hívjafel a figyelmet, hogy a jelen sportszociológusainakkulcsszerepe lehet abban, hogy a sport valóban ajóllét forrásává válhasson társadalmi szinten. Anégy nap során, az egyetlen plenáris elôadáson túlösszesen 72 – általában 4 elôadást tartalmazó –szekcióban zajlott a munka, amely jól mutatja adiszciplína sokszínûségét és erôteljes fejlôdését.

A szekciók témái között megtalálhatók voltak asportszociológia régi keletû kutatási problémái,mint a társadalmi egyenlôtlenségek (ebben szerepelt

Dóczi Tamás elôadása), a deviancia, média, a poli-tika és a gender (Gál Andrea elôadása) témaköre, dea tudományág újabb vizsgálati terepei is terítékrekerültek, többek között a megarendezvények, a glo-balizáció és a jóllét posztmodern kérdései (KovácsKlára elôadása). Kiemelendô még az a két szekció,melyek keretében a szervezet jeles képviselôi, töb-bek között Földesiné Szabó Gyöngyi tartottak elôa-dást a diszciplína fejlôdési kérdéseirôl.

A közgyûlésen a szervezet leköszönô elnöksége,élén Elisabeth Pike (Egyesült Királyság) elnökkelsok sikert kívánt a vezetést 2016-ban átvevô elnök-ségnek és a következô elnöknek, Christine Dallaire-nek (Kanada). A résztvevôk számára kiderült az is,hogy a jövô évi ISSA kongresszus helyszíne Buda-pest (várhatóan a Magyar Tudományos Akadémiaépülete) lesz. A közgyûlés után került sor az ISSAGraduate Paper Award átadására, valamint Jay Coakley professzor (USA) tiszteletbeli taggá avatá-sára. Utóbbi esemény kapcsán a színpadra invitál-ták a további három jelenlévô tiszteletbeli tagot,John Loy professzort (USA), Kari Fasting professzorasszonyt (Norvégia), valamint Földesiné SzabóGyöngyit és hosszasan méltatták ôket azért, amitpályájuk során tettek a sportszociológia és a társa-ság fejlôdéséért.

A világkongresszus egyik legfontosabb tapaszta-lata az, hogy a magyar sportszociológia nemzetköziösszehasonlításban is megállja a helyét. A magyarelôadások színvonala, a fiatal hazai elôadók felké-szültsége, magas szintû nyelvismerete, szakmai alá-zata és elkötelezettsége tudományáguk iránt, ésnem utolsó sorban a jövô évi rendezés bejelentésekivívta az ISSA elnökségének és a kongresszusrésztvevôinek egyöntetû elismerését. A másik leg-fontosabb tapasztalat az, hogy a kongresszusi rész-vétel elengedhetetlen a korszerû oktató- éskutatómunkához, és mással nem pótolható segítsé-get nyújt a doktoranduszok elôrelépéséhez is. Az in-terneten elérhetô információk és szakanyagokfelhasználása nélkülözhetetlen mind a tanárok,mind a PhD-hallgatók számára, de a kongresszusijelenlétet nem helyettesíti, legalábbis akkor biztosannem, ha az ilyen aktív, mint a mostani magyar csa-pat esetében volt.

Mindezek mellett figyelemreméltó, hogy az utóbbiévek tendenciáinak megfelelôen a nálunk talán mégmindig megszokottabb kvantitatív kérdôíves vizsgá-latok kisebbségbe szorultak, miközben a kvalitatívmódszerek (antropológiai/etnográfiai megfigyelések,egyéni és csoportos interjúk, diskurzus-elemzések)sokaságával lehet találkozni. Mindez a tudományághazai képviselôi számára is fontos tanulságot hor-doz: könnyen lehet, hogy a manapság olyannyirafontos – lehetôleg minél rangosabb folyóiratokbantörténô – nemzetközi publikációkhoz rövidebb útvezet egy nemzetközileg releváns témában jól össze-rakott, 10-15 ember megkérdezésével történô inter-júkutatáson, mint egy több száz, vagy akár több

50 éves a sportszociológiaISSA 2015, Párizs

ezer fôs, hazai fókuszú minta zárt végû kérdésekkeltörténô vizsgálatán keresztül. A konferencián el-hangzott elôadások szerkezeti szempontból azt üze-nik számunkra, hogy – bár a hazai sporttudományés a doktori képzés egységes strukturális követel-ményei stabil és állandó keretet biztosítanak a kutatási eredmények bemutatásához, az országha-tárok átlépésével ezek a keretek inkább tûnnek ré-gimódi szokásnak, mint tudományos kritériumnak.

A nemzetközi konferencia-részvétel az oktató éskutatómunkában egyaránt megtérülhet: a sportszo-ciológiát, egészségszociológiát, rekreáció-szocioló-giát, sportpolitikát érintô órákról a hallgatóknaprakész tudással hagyhatják el az elôadóterme-ket, a sportszociológiai kutatások eredményeirepedig egyre több pályázatban tart igényt a hazaiegészségfejlesztô és sportszakma is.

Dóczi Tamás, Gál Andrea

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Konferencia beszámoló •58

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

59Konferencia beszámoló •

A European College of Sport Science konferenci-ája 1995-ben került elôször megrendezésre Francia-országban, Nizza városában. Idén június 24-27.között, a huszadik alkalommal megrendezett jelesrendezvénynek Svédország, Malmö adott otthont. Azesemény három egyetem – Malmö University, LundUniversity és Copenhagen University – éskét ország – Svédország és Dánia – össze-fogásával valósult meg. A két országotnem csak az Øresund Híd köti össze,mely kapcsolatot tesz lehetôvé Skandiná-via és Közép-, Nyugat-Európa között,hanem a szoros együttmûködés, egymástsegítés; ez a habitus az összes Skandinávországra jellemzô, mely sikerességükegyik meghatározó kulcseleme. A hídennek az igen szoros együttmûködésneka jelképévé is vált, ahogy jelen konferen-cia szimbóluma is volt.

A konferenciára 1800 személy regisztrált 69 or-szágból, 1587 elfogadott absztrakttal. Legnagyobbszámban Japánból érkeztek a szakemberek. Az ér-deklôdôk 113 tízperces elôadás, 64 kétperces elôa-dás és 379 e-poster közül válogathattak. Aszünetekben sem lehetett unatkozni, melyek soránkülönbözô ’workshop’-ok keretein belül lehetettmegismerkedni a sporttudományban alkalmazhatólegújabb eszközökkel. A következô témákban volt alegtöbb elôadás érdeklôdés szerinti csökkenô sor-rendben: Élettan, Edzés és tesztelés, Egészség ésjólét, Sportorvoslás és ortopédia, Biomechanika,Pszichológia, Ideg-izomrendszeri élettan, Táplálko-zás, Rehabilitáció és fizioterápia és Szociológia.

Hazánkat 22 elôadással a következô személyekképviselték: Dr. Váczi Márk, Dr. Németh Zsolt ésKajos Attila a Pécsi Tudományegyetemrôl. Dr. Mol-nár Andor, Dr. Balogh László, Barka Nikoletta ésDr. Lippai László a Szegedi Tudományegyetemrôl.Dr. Szmodis Márta, Bosnyák Edit, Dr. Farkas Anna,Boldizsár Dóra, Baráth Kinga (aki jelenleg a Malmö-i Egyetemen végzi kutatómunkáját a PhD-hoz, ésönkéntes szerepet vállalt az idei konferencia megva-lósításában), Péter Annamária és Hegyi András

(akik jelenleg Finnországban, a Jyväskylä-i Egyete-men végeznek kutatómunkát) a Testnevelési Egye-temrôl. Zalai Dávid a Magyar LabdarúgóSzövetségtôl. Dr. Bokor Judit, Dr. Koltai Miklós, Bi-róné Dr. Ilics Katalin, Nagyváradi Katalin, Dr.Heszterákné Ekler Judit, Dr. Kiss-Geosits Beatrix

és Dr. Polgár Tibor a Nyugat-magyaror-szági Egyetemrôl.

A résztvevôk 4 plenáris ülésen (8 elôa-dáson), valamint 38 meghívott ülésen,(119 elôadáson) vehettek részt. A fiatalkutatók közül idén 114-en mérettettekmeg a ’Young Investigators Awards’ fiata-loknak járó díjért, ami a 10 perces elôa-dásokat illeti.

Ezen a jeles huszadik ECSS konferen-cián elnökváltás is történt. ProfesszorMarco Narici (University of Nottingham,United Kingdom) ECSS elnök helyett Pro-

fesszor Tim Cable (Aspire Academy, Qatar) lett az újelnök.

A konferencia megnyitó és záró ceremóniája ke-retbe foglalta az eseményt, melynek megkoronázásanekünk, magyaroknak a záró ceremónián történt. Arendezôk meghívtak egy híres jazz énekesnôt, Cla-udia Campagnol-t, aki három gyönyörû dalt énekeltel a hallgatóságnak.

A magyar konferencia résztvevôknek nagy él-ményben volt részük, amikor a második „Oly szépvolt” címû dalt magyarul adta elô a – késôbb kide-rült – Budapesten született énekesnô.

A jövô évi ECSS Kongresszus Bécsben kerül meg-rendezésre július 6-9. között. A helyszín közelségé-bôl adódóan nagy létszámú magyar delegációrészvételére számíthatunk.

A Magyar Sporttudományi Társaság idén is szá-mos magyar résztvevô konferencián való részvételéttámogatta, elôsegítve a magyar sporttudomány fej-lôdését.

Péter Annamária, Hegyi András PhD hallgatók(Testnevelési Egyetem, Jyväskylä Egyetem)

Konferencia beszámolóECSS 2015 Malmö

2015 júliusában az International Society of MotorControl (Nemzetközi Mozgásszabályozási Társaság)kétévente megrendezésre kerülô konferenciáját – aMagyar Sporttudományi Társaság, mint az egyik fô-szervezô támogatásával –, Magyarország rendezte. Arendezés elnyerésében kiemelkedô szerepet játszha-tott, hogy három évvel ezelôtt Társaságunk sikere-sen rendezte meg a „Motor Control SummerSchool”- t Tihanyban. A Nemzetközi Mozgásszabá-lyozási Társaság olyan alap- és alkalmazott kutatá-sokkal foglalkozó szakemberek közössége, akik azemberi mozgás és általában a biológiai rendszerek-ben létrejövô mozgás szabályozását tanulmányoz-zák, elemzik, oktatják. A kutatásokat biológusok,orvosok, gyógytornászok, kineziológusok, fizikusok,matematikusok, mérnökök, orvosi rehabilitációsszakemberek végzik, miközben az egyik legizgalma-sabb terület mind kutatási mind alkalmazási szem-pontból a sporttudomány.

Ez volt a tizedik Progress in Motor Control konfe-rencia, így a szervezôk a „Progress in Motor ControlX” néven hirdették meg az idei rendezvényt. A ko-rábbiak közül hét az amerikai kontinensen és kettôFranciaországban volt. Különös siker tehát, hogyEurópának ezen a részén elôször Magyarország – ésfô szervezôként az MSTT – rendezhetett ilyen konfe-renciát. Hazánkban még sosem találkozott egy-szerre, ilyen nagyszámú, világszinten élvonalbeli,mozgásszabályozással foglalkozó tudományos ku-tató.

A rendezvény résztvevôi földrajzi, kulturális és tu-dományos szempontból is rendkívül sokszínûek vol-tak. A konferencián 175-en vettek részt 31országból.

Huszonnégy meghívott, felkért elôadó – köztükegy magyar kutató – tartott plenáris elôadást, és to-vábbi 15 résztvevô mutathatta be munkáját mégszóbeli prezentáció formájában. Az utóbbiakat, a131 beadott absztrakt szakmai tartalma alapján vá-lasztotta ki a tudományos bizottság. A szóbeli elôa-dásokon kívül 110 poszter is bemutatásra került.

Érdekes, hogy Közép-Európából viszonylag keve-sen vettek részt a konferencián (Magyarországról iscsak 35-en), annak ellenére, hogy a fiatal magyarkutatók számára itt helyben, útiköltség és szállás-költség nélkül volt elérhetô a konferencia. A magyarrésztvevôknek még a regisztrációs díjat is 33%-kalcsökkentettük. A magyar PhD hallgatók, sport- ésmozgástudománnyal foglalkozó szakemberek, –akik éltek a lehetôséggel és bemutatták munkáikat– felejthetetlen és egyedi tudományos élményben ré-szesültek a konferencián. Ôk a világ elsôrangú ku-tatóival vitathatták meg személyesen sajáteredményeiket, beszélhettek munkájukról. A részt-vevôk több mint 30%-a tengerentúlról érkezett (azAmerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Brazíli-ából, Japánból, Kínából, Tajvanról, Dél-Koreából,Új-Zélandról). Az eddigi visszajelzések alapján arészvétel számukra is nagy élményt jelentett.

A meghívott elôadók elôadásai és a résztvevôkáltal bemutatott szóbeli és poszter prezentációkrendkívül magas tudományos színvonalúak voltak.

A konferenciát a Novotel Budapest City Hotelbenés a Budapesti Kongresszusi Központban tartottuk.Az elsô este a nyitó fogadáson, kötetlenül ismerked-hettek egymással a folyamatosan érkezô résztvevôk.Akik korábban érkeztek, már megcsodálhatták Bu-dapestet, annak ellenére, hogy az év talán legfor-M

agya

r S

por

ttu

dom

ányi

Sze

mle

• 1

6. é

vfol

yam

63.

szá

m •

201

5/3

Konferencia beszámoló •60

Beszámoló a „Progress in Motor Control X” konferenciáról 2015

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

61Konferencia beszámoló •

róbb hete volt a konferencia ideje alatt. A következôhárom napon, reggel fél kilenctôl délután fél hatigtudományos programok voltak. Az elsô nap már reg-gel nyolckor tele volt a Bartók terem és a megjelen-teket a konferencia elnökének szavai után JohnRothwell (University College London) az Internatio-nal Society of Motor Control elnöke, Cserháti Péter,az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet fôigazga-tója, Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társa-ság elnöke és Lévai Péter, az MTA Wigner FizikaiKutatóközpont fôigazgatója köszöntötte. Lévai Péterfelolvasta a Magyar Tudományos Akadémia elnöké-nek, Lovász Lászlónak a levelét is, aki a konferenciafôvédnöke volt.

A nagy létszámú részvevôk prezentációit a szerve-zôk hat szekcióba sorolták:

1 A mozgásszabályozás élettani mechanizmusai 2 Kifinomult mozgásminták elsajátítása3 Elméleti mozgásszabályozás4 Ember-gép kapcsolat5 „Sérült mozgásszabályozás és rehabilitáció” és a hatodik egy konkrét mozgásszabályozási el-

méletnek, az „Egyensúly-Pont Hipotézis” megalko-tásának 50. évfordulójának tiszteletére szervezettszekció volt.

Sporttudományi szempontból a „Kifinomult moz-gásminták elsajátítása” szekció volt a legérdeke-sebb, ebben a szekcióban mozgás-tanulásról szólóelôadások hangzottak el. Például a szekció ülésel-nöke, Robert Scheidt (Marquette University, Milwa-ukee, USA) elôadásában arról beszélt, hogymiképpen tanulnak meg az emberek új mozgásmin-tákat, új mozgási feladatokat, a korábban megta-nult mozgások alapján. Hogyan befolyásolják akorábban megtanult mozgások az új tanulási folya-matot, mennyire segítik és mennyire akadályozzákaz új mozgási feladatok megoldásának hatékonysá-gát a korábban elsajátított mozgásminták.

A „Sérült mozgásszabályozás és rehabilitáció”szekcióban a stroke-on átesett és gerincsérült em-berek mozgás rehabilitációjáról szóló elôadásokhangzottak el. Például a mágneses agyi stimuláció(ami egy nem invazív agyi stimuláció) vagy a funk-cionális elektromos izomingerlés hogyan alkalmaz-ható elvesztett mozgási funkciók pótlására ésidegrendszeri sérülés után új mozgási funkciókmegtanulására. Ezen kutatások eredményei pa-rasportolóknál is alkalmazhatók.

Az „Ember-gép kapcsolat” szekció arról szólt, hogyhogyan lehet felhasználni és átalakítani az emberiagyi aktivitás és izomaktivitás, valamint kinematikaijelek mérésébôl származó információkat, olyan je-lekké, amellyel külsô tárgyak mozgását lehet szabá-lyozni. Ezek a tárgyak lehetnek például protézisek,robotkarok, vagy egy számítógép képernyôjén amozgó kurzor. Ebben a szekcióban a Chicagói Re-habilitációs Intézetbôl Ferdinando Mussa Ivaldi ésLee Miller professzorok a legújabb kutatási és alkal-mazási eredményekrôl számoltak be.

Az „Egyensúly-Pont hipotézis” egy olyan elmélet,amelyet elôször Anatol Feldman publikált 1965-ben.Ez azon alapul, hogy az ép mozgásszabályozás a„strecth-reflex”-en (miotatikus reflex) alapul ésennek a központi idegrendszerbôl az izmokhoz ér-kezô mozgatási parancsokkal való kapcsolatátelemzi. Ennek a szekciónak az üléselnöke Mark La-tash, a Pennsylvania State University, kineziológiaprofesszora volt, és elôadást tartott az elmélet meg-alkotója Anatol Feldman is.

Az elméleti mozgásszabályozás és a mozgásszabá-lyozás élettani mechanizmusairól szóló szekciókbanrészben idegtudományi megközelítéseket mutattakbe és azt, hogy miképpen lehet modellezni sok sza-badsági fokkal rendelkezô emberi végtagok jól koor-dinált mozgását, annak idegi vezérlését és avégtagok együttmûködését, például a jobb- és bal-oldali végtagok szabályozásának egymásra hatását.

A konferenciához csatlakozóan a „Motor Control,Health and Movement” címmel rendeztünk szimpó-ziumot a Magyar Sporttudományi Társaság és aPécsi Tudományegyetem szervezésében és hathatóstámogatásával. Ezen szimpóziumon két amerikai éskét magyar professzor tartott elôadást, mellettükhat magyar doktorandusz is lehetôséget kapott elô -adás tartására.

A Progress in Motor Control X konferencián be-mutatott poszterek „versenyén” 10 poszter szerzôjekapott díjazást. A díjazottak között volt Katona Pétermagyar doktorandusz is.

A sikeres konferenciát az MSTT-n kívül patronáltamég a Pécsi Tudományegyetem és az MTA WignerFizikai Kutatóközpont, valamint az InternationalBrain Research Organization Pan-Európai területibizottsága, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Aszakmai támogatókon kívül a konferenciát ezüst fo-kozatú szponzorként támogatta még:

További információ a konferencia honlapján található: www.pmc2015.org. Két év múlva, a kövezetôProgress in Motor Control konferenciát elôreláthatólag az Amerikai Egyesült Államokban rendezik, errôla társaság honlapján látható majd információ: www.i-s-m-c.org.

Laczkó Józsefa PMCX nemzetközi konferencia

tudományos és szervezô bizottságának elnöke

Elôadáskivonatok • XI. Országos Sporttudományi Kongresszus70

MagyarSporttudom

ányi Szemle • 15. évfolyam 58. szám • 2014/2

HIRDESSEN A MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLÉBEN!A Magyar Sporttudományi Szemle a Magyar Sporttudományi Társaság évente négy alkalommal megjelenô sportszakmai éstudományos folyóirata. (Formátuma A/4, példányszáma 700.) Eljut valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tan-székére, az összes (közel 100) országos sportági szakszövetség szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, azolimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társa-ságokhoz, szövetségekhez, intézetekhez, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, az egyes sportági és sportszakmai folyóira-tok szerkesztôségéhez. Ezért úgy véljük, kölcsönös elônyökkel járna, ha lapunkban hirdetne, reklámozna.

AA HHIIRRDDEETTÉÉSS,, RREEKKLLÁÁMMOOZZÁÁSS FFEELLTTÉÉTTEELLEEII 1. Hátsó, külsô és elsô belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 100 000,- Ft2. Hátsó, külsô és belsô, valamint elsô belsô teljes borítólapon fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 50 000,- Ft 3. A lap közepén befûzve:

4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120 000,- Ft4 oldalas fekete-fehér anyag elütô színû papíron 80 000,- Ft

4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 30 000,- Ft

5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 20 000,- Ft6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos.7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 20% engedményt adunk.

Egyéb feltételek külön megállapodás szerint.AA ffeennttii áárraakk ÁÁFFÁÁ--tt nneemm ttaarrttaallmmaazznnaakk..

AA HHIIRRDDEETTÉÉSSEEKK,, RREEKKLLÁÁMMAANNYYAAGGOOKK KKÉÉZZIIRRAATTAAIIA hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési terület méretének és a lap tükrének megfelelô méretbenés elhelyezéssel kérjük megküldeni a szerkesztôség címére: Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztôsége, 1146 Buda-pest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, mobil: 30-991-0203. A megrendelések teljesítését követôen számlát küldünk.Megkeresésüket várjuk és elôre is köszönjük. A szerkesztôség: Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), 1146 Budapest,Istvánmezei út 1-3. Számlaszám: 11705008-20450407. Tel/fax.: 460-6980, mobil: 30-991-0203. E-mail: bendinora@hotmail.com.

Magyar Sporttudományi Társaság1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax.: 06-1-460-6980, 06-30-991-0203, 06-30-579-3626E-mail: bendinora@hotmail.com. Internet: www.sporttudomany.hu

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozatKijelentem, hogy a Magyar Sporttudományi Társaság tagja kívánok lenni,

alapszabályát elfogadom, az éves tagdíjat befizetem.

Név: …………………………………………………………...........................................................………… Szül. év:………………Levelezési cím: ………………………………………………………………………………............................................................…Telefon:………………………………….................................……… Fax:………………………………............................…………Mobil: …………………………………………. E-mail:……………...........................................................………………………….Munkahely:.…………………………………………………………………………………............................................................….Munkahelyi beosztás:…..……………………………………..........................................................…………………………………Fô tevékenysége: oktatás 1, kutatás 1, egyéb:……….…….…….…………......................................................………………..Tudományterülete: ………………………………………………..........................................................……………………………..Kutatási területe:……………….................................................………………………………………………..........……………….Tudományos fokozata:…..…………………………..................................……................... Megszerzés éve: .........................Legmagasabb iskolai végzettsége:…………………........................................................…………………………………………..Nyelvismerete:…………...........................................................………………………………………………………………………..Melyik szakbizottságba kíván belépni:……….....................................................………………………………………………….

Kelt:…………….................................…………………….……..............................………………………….

aláírás

Tájékoztató! Az aktív dolgozók tagdíja évente 3 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 2 000,- Ft. Az MSTT tagokrészére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Sporttudományi Szemle térítésmentesen jár. A tagdíjat az MSTT sárgacsekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20450407 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden eset-ben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizeti.

Szemle 2014/2 03-70 2014/05/08 12:41 Page 70

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Nekrológ •62

Elhunyt Somogyi GyörgyMély fájdalommal tudatjuk, hogyhosszan tartó, súlyos betegségután, életének 56. évében, 2015.május 21.-én hunyt el SomogyiGyörgy, lapunk tervezô-szerkesz-tôje. Szeretô lányai, családja, ba-rátai és kollégái gyászolják.

1958 novemberében születettBudapesten, gyermekkorát és is-kolás éveit is itt töltötte. Már fia-talon is életszeretô, humoros ésoptimista emberként ismerték.1975-ben Budapesten, a SzikraLapnyomdában kezdte pályafutá-sát betûszedôként, mestertipog-ráfusi oklevelének meg szer zéseután pedig tervezô-szerkesztô-ként dolgozott itt 1993-ig. Ezenidôszak alatt, közvetlenül katona évei után, meghá-zasodott, és két lánya született. Ezt követôen egészen2001-ig a Nemzeti Sport tipográfusainak csapatát

erôsítette, majd 2000-ben a Ma-gyar Sporttudományi Társasághozcsatlakozott, hogy szabadidejébenlapunk külsejét, arculatát szépít-hesse. Munkái közé tartozott méga Spuri magazin, majd késôbb aMagyar Edzô kiadványai is. 2001-tôl fôállásban, egészen haláláig aBors Szórakoztató Napilap mun-katársa volt, és emellett a MagyarSporttudományi Szemle mûszakiszerkesztôje.

Évek óta tartó betegsége sosembefolyásolta pozitív életszemléle-tét, sosem panaszkodott, humo-rával bárkit hamar levett alábáról. Szakmájában mindigprecíz és kreatív volt, maximális

odaadással készített minden kezébôl kikerülô mun-kát. Családja, barátai és kollégái szívében hatalmasûrt hagyott maga után.

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

63Referátum •

Carlsson, A.C. és munkatársai(2015): Fizikai aktivitás, obezitás ésa kardiovaszkuláris betegségek koc-kázata a középkorú férfiak harmin-céves követéses vizsgálata során.(Physical acitivity, obesity and riskof cardiovascular disease in middle-aged men during a median of 30years of follow-up.) European Jour-nal of Preventive Cardiology, Jan 20.doi: 10.1177/2047487314568034

Karolinska Institutet, Alfred Nobels Allé 12, 14183 Huddinge, Sweden;

E-mail: axelcefam@hotmail.comUppsala megyében 1970-73 között minden 1920

és 1924 között született férfit meghívtak egészség-ügyi vizsgálatra, melynek része volt a testmagasságés a testtömeg mérése, a BMI rögzítése és a fizikaiaktivitásra, dohányzásra, iskolázottságra vonatkozókérdéseket is feltettek. 2196, ötvenéves férfi jelentmeg. Minden személyt újravizsgáltak 60, 70, 77 és82 éves korukban, a BMI és a bevallott fizikai akti-vitás (FA) tekintetében is. Az utóbbit négy kérdés,négy aktivitás-féleség és mérték szerint osztályozták„aktív” és „inaktív” csoportokra, a testtömeg-indexalapján a megszokott módon (<25 kg/m2; 25-30kg/m2 stb.) csoportosították a résztvevôket. A kar-diovaszkuláris (CV) eseményeket (halálozás, infark-tus, stroke, szívelégtelenség) a svéd kórházi ápolásiregiszterbôl tudták meg. A 30 éves követés alatt 850személyt ért kardiovaszkuláris esemény. A háromBMI-kategória (normál, túlsúlyos, kövér) és az aktív-nem aktív megítélés hat csoportot adott. A normáltesttömeg-indexû FA személyekhez képest a nor-mál/nem aktívak CV esemény esélye (HR) 1,39; atúlsúlyos-aktívaké 1,40; a túlsúlyos inaktívaké1,64; az obez aktívaké 1,87, az obez nem aktívaké2,21 volt. Hasonló a tendencia a dohányzást is fi-gyelembe vevô elemzésnél: a fizikai aktivitás bizo-nyos, de nem teljes védelmet ad az obezitáskardiovaszkuláris kockázatai ellen.

Referens megjegyzése: Memoként egy Aporizma:„Ha már kövér, legyen fitt – Mérj fittséget, ne csakzsírt”

***Adams, V. és Niebauer, J. (2015): A szívelégtelen-

séghez vezetô kórfolyamatok visszafordítása edzés-sel. Mi javul és mennyit? (Reversing heartfailure-associated pathophysiology with exercise.What actually improves and how much?) Heart Failure Clinics, 11: 17-28.

University Institute of Sports, Salzburg; E-mail: j.niebauer@salk.atAz elmúlt években egyértelmûen igazolódott, hogy

a nagyobb kardiorespiratorikus fittségû emberekkörében ritkább a szívhalál mintegy 35%-kal, és ke-vesebb az összhalálozás is, hasonló nagyságrend-ben. Ennek alapján a legtöbb KardiovaszkulárisTársaság heti 5-7 napon, legalább 30 perces köze-pes intenzitású fizikai aktivitást javasol mindenki-nek. Ebben az áttekintésben 165 irodalomrahivatkozva az edzéshatásokat sorakoztatják a Szer-zôk, amelyek a jobb fittséget, a betegségekkel szem-beni védôhatást magyarázzák.

Sullivan 1988-ban közölte, hogy acsökkent ejekciós frakciójú szívbete-geken a féléves edzés során nem

romlott a LVEF, sôt a maximális szív-perctérfogat nôtt. Humbrecht ésmtsai a JAMA-ban 2000-ben közöltékaz elsô random, prospektív tanul-mányt, amely szerint az edzés vissza-alakítja a bal kamra remodellinget,30-35 százalékkal növeli az ejekciós

frakciót és csökkenti a végdiasztolés kamravolu-ment. Elôbb azt gondolták, hogy az „afterload” csök-kenése (csökkent vérnyomás, javult endotél funkció)a magyarázat. Mivel szívizom biopsziát nem végez-nek, az állatkísérletek szolgálnak további magyará-zattal. A szívbetegséget az ubiquitin-proteasomerendszer és a myostatin fokozott mûködése jellemzi– az edzés ezeket normalizálja. A szívizom kóros hi-pertrófiája és a szívizom-elégtelenségbe átmenetelsorán a kalcium-mozgatás romlik a sarcoplazmati-kus retikulumban az ATP-áz (SERCA2) elégtelenmûködése, és a foszfolamban hiperfoszforilációjamiatt. Ezeket a folyamatokat fordítja vissza normá-lisra az edzés, ezzel javul a szívizomsejtek mûködése(Kemi, O.J. és mtsai., 2010; Acta Physiology Oxford,199: 425). Az edzés a szimpatikus túlsúlyt mérsékli,ugyanakkora terheléskor kisebb a noradrenalin ésa többi presszor hatású anyag szintje (angiotenzin,aldoszteron, pitvari natriuretikus hormon stb.).Csökken a szívizomban keletkezô angiotenzint sza-bályozó gének expressziója, ezzel a fibrogenezis is.Az edzés kedvezô érhatásai az eNOS (endothelial nit-ric oxide synthase) upregulálása révén, a fokozottnyíróerôkkel magyarázhatók. A HDL (high densitylipoprotein) is módosítja az eNOS-t; a cukorbetegekedzése ezt a mechanizmust javítja. Másik mechaniz-mus a ROS (reaktív oxigén species) NO-t oxidáló ha-tása peroxinitritté az edzettség a ROS-eltakarítást,az antioxidáns védekezést megerôsíti. Az endotélsejtek pótlása a csontvelôbôl jövô ôssejtekbôl törté-nik, amelyet a fizikai aktivitás felerôsít. Az endotélfunkció fenntartásában a mikroRNA-k szerepe isfontos, ezeket is a terhelés alatt fokozódó véráram-lás nyíró ereje stimulálja (miRNA- 126; -21; -92a).

Kiderült az is, hogy a csökkent teljesítôképességetnem magyarázza meg teljesen a bal kamra teljesít-ménye, hanem a vázizomzat funkciózavara is részea szívelégtelenségnek. Ebben a gyulladásos citoki-nek okolhatók: TNFalf, Il-6, IL-1beta. Ezek a keringômononukleáris sejtekbôl, a sérült endotél sejtekbôlvagy az ödémás bélfalból szabadulhatnak ki. Azizomzat megfogy, az ubiquinon-rendszer aktiválódika MAPK (mitogen-activated protein kinases) és anuklear faktor kappa vezérletével. Az edzéshatás az,hogy e citokinek nem gyûlnek fel a fiziológiásnálmagasabb koncentrációban sem a szérumban, semaz izomban. Katabolikus hatással jár az IGF-1 és atöbbi anabolikus anyag/hormon csökkent szintje aszívelégteleneken. Az edzés ezek mennyiségét emeli.Az izom energia-termelô képessége, kreatinkinázaktivitása, oxidatív enzimkapacitása is csökkent aszívelégtelen betegeken. Az edzés gyors regenerálóhatással van ezekre, a PGC-1alfa ebben a karmes-ter. A szívelégtelenek lassú, oxidatív izomrostjai

Apor Péter

rovata

Referátum

megfogynak, az aerob edzés helyreállítja a lassú-gyors rostok arányát.

A nagyobb intenzitás nagyobb edzéshatással jár –ez a biológiai alapelv a szívbetegek rehabilitációjakoris érvényesül. A nagyintenzitású interval edzéstegyre többen vezetik be a rehabilitációs arzenálba.A megtartott ejekciós frakciójú („diasztolés”) szíve-légtelenség kevéssé értett kórállapot, a gyógyszeresbefolyásolhatósága csekély. Az edzés az ilyen bete-gek aerob kapacitását akár 20 százalékkal is növel-heti.

***Diabétesz – sokat-evés – edzésA koppenhágai Centre of Inflammation and Meta-

bolism neves csapatának közleményeibôl – Bente,K. Pedersen és munkatársainak írásaiból.

A nem-inzulinfüggô kettes-típusú diabétesz bete-gek interval vagy folyamatos gyalogló edzése javítja-e nagyobb mértékben a cukoranyagcserét? A heti 6xegyórás edzésprogram 4 hónapja csak az intervalterhelést végzôkön javította a háromlépcsôs gliké-miás camp során, izotóp-jelölt glukóz metaboliz-must. Az inzulin érzékenységi index 49,8%-kal, aperifériás glukóz felhasználás 14,5%-kal, a diszpo-zíciós index 66%-kal javult, míg a kontrollokon ésaz egyenletesen gyaloglókon nem változott. Az izom-biopsziás mintában az AS160 inzulin-stimuláltafoszforilációja is csak az interval jellegû (3 percgyors, 3 perc lassú lépésciklus) edzés után nôtt. Akétféle edzés oxigénigénye azonos, azaz izokalorikusvolt.

Az interval edzés élettani hatásai nagyobbak, mintaz egyenletes intenzitásúé. (Karlstoft, K. és mtsai:Mechanisms behind the superior effects of intervalvs continuous training on glycemic control in indi-viduals with type 2 diabetes: a randomizesed con -trolled trial. Diabetologia, 2014; 57(10):2081-97.)

Az egyszeri, de háromféle körülmény: egyórásegyenletes gyaloglás, egyórás interval (3-3 percgyors-lassú lépésfrekvencia), az aerob kapacitás há-romnegyedének megfelelô intenzitással, illetve nyu-galmi kontroll a cukorbetegek anyagcseréjére akövetkezôképpen hatott az azonos oxigénigényû ésidôtartamú terhelések után: az interval terheléscsökkentette a plazma cukorértékeket, fokozta aglukóz clearancet, vagyis nagyobb mértékben segí-tette a cukorfelhasználást, mint az egyenletes ter-helés. (Karlstoft, K., Christensen, C.S., Pedersen,B.K., Solomon, T.P.: The acute effects of interval vscontinuous walking exercise on glycemic control insubjects with type 2 diabetes: a crossover, control-led study. J Clin Endocrinol Metab, 2014;99(9):3334-42.)

A normális fizikai aktivitás mérsékli a nagy kaló-riatartalmú étkezés káros hatását: a napi 2000 kcalenergia-tartalmú táplálékot fogyasztó egészségesszemélyek egy része napi 1500, a másik csoport tíz -ezer lépést tett meg két héten át. (A „tégy 10.000 lé-pést minden nap” mindenkinek szóló egészségvédôbíztatás.) Ugyan egyformán híztak, de az aktívakonkevésbé gyarapodott a viscerális zsír, kedvezôbb volta glikémiás kontroll, a máj inzulin-kivonása, az en-dogén glukóztermelés, nem nôtt a koleszterin ésLDL-koleszterin szint és nem romlott a figyelem-ké-

pesség. (Krogh-Madsen R, Pedersen M, Solomon TPet al.: Normal physical activity obliterates the dele-terious effects of a high-caloric intake. J ApplPhysiol 2014; 116(3): 231-9.)

***Bécstôl Budapestig futott 34 óra 45 perc alatt.(Sporthírlap, 1932. június 30., csütörtök)Lovas Antal számolt be elôzô napon, szerdán a

Beszkárt pályán – ahol az atlétikai bajnokság folyt–, a háromnapos futásról, melyen két, szintén bi-csérdista (vegetariánus) barátja, Niezner Lajos ésMolnár György kísérte autón. Nyolcszáz métereketfutott, majd 200 métert gyalogolt, ezalatt fogyasztottfrissítôket. Szúrása nem volt – „egy vegetáriánusnakilyen baja nem lehet”. Este Gyôrbe vagy tízezerember sorfala között érkezett, nagy ünneplésbenvolt része. Másnap Tatabányáig futott, végig ellen-szélben, tíz és fél óra hosszat. Az elsônapi 136 kmután, ez a 80 nehezebb volt – mondta, emellett mégbankettel is várták. A harmadik napon a 70 kilomé-tert reggel hattól délután háromig tette meg a MACpályáig, ott 3 tojást és salátát evett, majd átfutott aBeszkárt pályára. A pulzusa 76/perc volt ekkor,hat kilót fogyott. Az érdeklôdôknek ezt válaszolta:szívmûködésem príma, vesemûködésem príma,májmûködésem príma – zsebmûködésem rossz.

Tud valaki Lovas Antal és barátai sorsáról?

***Köklü, Y. és munkatársai (2015): A pihenôk hosz-

szának hatása a fiatal labdarúgók pulzusszámáraés mozgásügyességére a kispályás játékban. (Effectof different recovery durations between bouts in 3-a-side ganes on youth soccer players, physiologicalresponses and technical activities.) Journal ofSports Medicine and Physical Fitness, 2015 Feb 20.

Pamukkale University, DenizliE-mail: ykoklu@pau.edu.tr A 3-3 játékos 4x4 perces mérkôzései között a pi-

henô 1, 2, 3 és 4 perce befolyásolja az élettani vá-laszt és a technikai kivitelezést. Az egyperces pihenôután a pulzustartalék nagyobb arányát használtáka játékosok a következô játékban, kevesebb volt a jópassz, több idôt töltöttek a gyaloglás-zónában, minta 3 és 4 perces szünetekkel megszakított játéksorán. Az utóbbiban hosszabban mozogtak a játé-kosok a nagysebességû – a 8 km/óra feletti – zóná-ban, többet passzoltak és többször találkoztak alabdával.

A rövid pihenôvel végzett edzés nagyobb élettaniterhelést kíván, a hosszabb pihenôk után a techni-kai ügyesség fejlesztése kerül elôtérbe.

***Rodrigues-Krause, J. és munkatársai (2014):

Élettani terhelés a balett során. (Oxygen consump-tion and heart rate responses to isolated ballettexercise sets.) Journal of Dance Medicine and Sci-ence, 8(3): 99-105.

Federal University of Rio Grande do Sul, BrazilE-mail: josi_danca@yahoo.com.br A balett kilenc mozgáseleme során az oxigénfelvé-

telt és pulzusszámot mérték 12 táncos közremûkö-Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Referátum •64

Magyar S

porttu

dom

ányi S

zemle • 16. évfolyam

63. szám • 2015/3

65Referátum •

désével. A plié során a VO2 17,6 ml/kg/perc, agrand battement során 25,8 ml/kg/perc volt. Azelsô ventilációs küszöb intenzitással végezték a ten-dus és adage gyakorlatokat is, és egyik elem gyakor-lása során sem léptek ki a VT1 és VT2 közöttiintenzitás zónából. A pulzusszám megközelítôleg,bár mutatta a VO2-mérés alapján kialakult intenzi-tás-mértékeket, feltehetôen az izometrikusizommûködések miatt tért el attól némileg.

***Suarez-Arrones, L. és munkatársai (2014): Az elit

nôi rögbi mérkôzés terhelési profilja. (Match-playactivity profile in elite womens rugby union players.)Journal of Strength and Conditioning Research,28(2): 452-8. doi:10.1519/JSC.0b013e3182999e2b

Pablo de Olavide University, Seville, SpainNyolc játékos mozgását GPS-szel követték. A

védôk 6356, a támadók 5498 métert tettek meg. Ál-lással-gyaloglással ennek 42,7%-a, kocogással 35%,lassú futással 9,7%, közepes futással 9,5%, vágtá-zással 1,2% (73 méter) telt el. A mérkôzés elsô ésutolsó negyedében mozogtak többet. Az idô 46,9százalékában a pulzusszámuk a maximális 90 szá-zaléka felett volt, és az akcelerométerrel mért ütkö-zések, fordulások száma igen nagy volt.

***Costagna, C. és munkatársai (2013): Az aerob fitt-

ség és a teljesítmény szezon elôtti változékonyságaelit labdarúgókon. (Preseson variations in aerobicfitness and performance in elite-standard soccerplayers: a team study.) Journal of Strength and

Conditioning Research, 27(11): 2959-65. doi:10.1519/JSC.0b013e31828d61a8.

Football Training and Biomechanics Laboratory,Florence, Italy

Tizennyolc labdarúgót a szezon elôtti 8 héten átvizsgáltak ismételt vér-laktát és pulzusszám mérés-sel. A 2 mmol/l alatti (alacsony intenzitás), a 2-4mmol/l közötti (közepes intenzitás) és az e feletti tej-savértéknek megfelelô pulzusszámmal 73,6%,19,1% és 7,3% volt. A nyolc hét során jelentôsen fej-lôdött a Yo-Yo, a VO2 max 19,5 és 6 százalékkal, aközepes intenzitászónában eltöltött idô nôtt. A nagyintenzitással töltött edzésidô 7-8 százalék között le-gyen a szezon elôtt.

***Vernillo, G. és munkatársai (2012): A fedettpályás

gyaloglóverseny kardiovaszkuláris terhelése. (Car-diovascular responses during an indoor race wal-king competition.) Journal of Sports Medicine andPhysical Fitness, 52(6): 589-95.

E-mail: University of Veronagianluca.vernillo@univr.itAz öt férfi és hat nô, jól edzett gyalogló pulzus-

száma az 5 km-es táv (15:45 perc) során a maxi -mális pulzusszám (206-0,6 x életkor) 79,7százalékának felelt meg, az utolsó ezer méteren 10százalékkal magasabb volt, mint az elsô ezer méteralatt. A 3 km-es táv során az idô 86,9 százalékábanvolt 90% felett a pulzusszám. Az edzéstervezésnél fi-gyelembe kell venni, hogy e versenyszámok igennagy intenzitást kívánnak.

Mag

yar

Sp

ortt

ud

omán

yi S

zem

le •

16.

évf

olya

m 6

3. s

zám

• 2

015/

3

Felhívás •66

Fiatal Sporttudósok III. Országos Konferenciája2015. december 4-5.

Nyugat-magyarországi Egyetem, SEKBerzsenyi Dániel Pedagógusképzô Kar, Sporttudományi Intézet,

Szombathely

RendezôkMagyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

Nyugat-magyarországi Egyetem, SEK, Berzsenyi Dániel Pedagógusképzô Kar, Sporttudományi IntézetNemzetközi Sport és Egészségtudományi Hálózat (INSHS)

SportProfNet (Gateway Webportal for International Academic Cooperation in Sport Science)

Elôzetes program

Helyszín: Tóvendégô konferencia Központ(Rumi Rajki Sétány 1., Szombathely)

December 4. péntek (Csak angol nyelvûszekció)

08.30 – 10.00 Érkezés, regisztráció10.00 – 10.20 Megnyitó10.20 – 13.00 Meghívott elôadók és

résztvevôk elôadásai 13.00 – 14.30 Ebéd14.30 – 16.10 Meghívott elôadók és

résztvevôk elôadásai 16.10 – 16.30 Kávészünet16.30 – 19.00 E-Poszter szekció 20.30 – Fogadás

December 5. Szombat (Angol nyelvûszekció)

09.30 – 11.30 Résztvevôk elôadásai 11.30 – 12.00 Kávészünet12.00 – 13.30 Résztvevôk elôadásai 13.30 – 14.30 Ebéd14.30 – 16.00 Meghívott elôadók és

résztvevôk elôadásai 16.00 – 16.30 Kávészünet16.30 – 18.30 E-Poszter szekció

Párhuzamos szekció (Fiatal SporttudósokKonferenciája - magyar nyelvû szekció)

08.30 – 09.30 Regisztráció 09.30 – 10.30 Plenáris elôadások

(Program késôbb)10.30 – 11.30 Fiatal sportkutatók elôa-

dásai11.30 – 12.00 Kávészünet12.00 – 13.30 Fiatal sportkutatók elôa-

dásai13.30 – 14.30 Ebéd14.30 – 16.00 Fiatal sportkutatók elôa-

dásai 16.00 – 16.30 Kávészünet16.30 – 17.30 Fiatal sportkutatók elôa-

dásai

www.sporttudomany.hu

A konferencia nyelve: magyar, angolA konferencián szóbeli elôadásokra van lehetôség. (Egy szerzôcsak egy elôadást tarthat.)Az elôadások hossza: 8’+3’ Az absztraktok beküldési határideje: 2015. október 20.A Konferencia Tudományos Bizottsága által elfogadott elôadásokösszefoglalóját (absztrakt) a Magyar Sporttudományi Szemle2015/4. számában megjelentetjük. Az elôadások alapjánelkészített publikációkat egy önálló kétnyelvû (angol/magyar)ISBN számmal rendelkezô szakmailag lektorált tudományos ki-adványban jelenteti meg az MSTT.

http://www.mstt.hu

Közlési útmutatások az alábbi linken érhetôk el:http://www.mstt.hu/kiadvany.php?menu_kod=3&almenu_kod=1

Minden érdeklôdô kollégát és hallgatót szeretettel várunk az évegyik legkiemelkedôbb sporttudományi rendezvényére!

Dancs Henriette, PhD Prof. Tóth Miklósa Szervezô Bizottság elnöke az MSTT elnöke

Prof. Mike Hughes Szôts Gábor a Tudományos Bizottság elnöke az MSTT fôtitkára

A Magyar Sporttudományi Társaság immáronharmadik alkalommal országos sporttudományikonferenciát rendez fiatal (36 év alatti) szakemberek(oktatók, PhD hallgatók, fiatal kutatók, nemzetközisporttudományi projektben résztvevôk vagy azt kez-deményezôk) részére.

A rendezvény fô célja: hogy a fiatal magyar sport-tudósok kutatási eredményeiket bemutathassákkollégáik és a szakma más hazai képviselôi elôtt éspublikációs lehetôséget biztosítsunk számukra.

A decemberi konferencia további célja, hogy a ha-gyományosan megrendezésre kerülô NemzetköziKarácsonyi Sporttudományi Konferenciára (2015.december 4-5.) érkezô sporttudósok elôadásait a fi-atal magyar sportszakemberek meghallgathassák,és szakmai kapcsolatokat építhessenek ki. A FiatalSporttudósok Országos Konferenciája ezúttal anemzetközi program magyar nyelvû részprogramjalesz, mely az esemény szakmai rangját növeli.

Újdonság az idei rendezvényen az is, hogy a ma-gyar elôadók számára lehetôséget biztosítunk angolnyelven is prezentálni a nemzetközi eseményen. To-vábbá a fiatal kutatók elhangzott elôadásai alapjánkészült publikációkat egy magyar/angol nyelvû tu-dományos ISBN számmal ellátott, szakértôk általlektorált önálló tudományos kiadványban a MagyarSporttudományi Társaság megjelenteti.

A hagyományoknak megfelelôen a három legszín-vonalasabb kutatás és elôadás értékes jutalombanrészesül az MSTT felajánlásának köszönhetôen, mi-szerint érvényes MSTT tagság esetén 200 Euro-valhozzájárul a jövô évi Bécsben megrendezendô ECSSNemzetközi Sporttudományi Kongresszus regisztrá-ciós költségéhez.

A Nemzetközi Karácsonyi Sporttudományi Kon-ferencia weboldala: (http://xmasconference.com/)

A magyar és nemzetközi konferenciarészletes programját november utolsóhetében az MSTT és a nemzetközi kon-ferencia weblapján (http://xmasconfe-rence.com) megjelentetjük illetve arésztvevôk számára email-ben közöljük.

Megvásárolható, megrendelhetô:l

Magyar Sporttudományi Társaságl

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.l

E-mail: bendinora@hotmail.coml