I~.--_.ÁRA 1 PENGÓ'

IV. ÉVFOLYAm=11. sZÁm-1931. nov. 1.

EDISON ALVA TAMÁS I1847. februá •• 10. - .

1931. október 18.

I

j

_------------------

_."SZEll ERZSEBEI111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111,.,

LEGEnDAJA111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

A Városi Szinházbanjelent meg 1931. október 31-én afilm á r p á d h á z i Szent Erzsébethalálának 700-ik évfordulója alkal-mából a szent fejedelemasszony

életéről ......o. o.....

A filmet a Vatikán művészetiszakembereinek vezetésévelMagyarországban, Olaszorseáqbanés Németországban készitette a

L e o filmgyár.

I~

LEKÖT'DETŐ':

SUPER filmKOLCSÖnZŐ VÁLLALATB,UD A P E S T, VII., Erzsébe,t-körut 9-11. félemelet·

TELEFON: .József 36-6-94.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMANYOS FOLYÓIRAT

IV. ÉVFOLYAM. = 11. SZÁM. = 1931. NOVEMBER 1.

I EDl~~~~ár~.L~~ oJó!:'!:'-S I,•••••••••••••••••••••••••••••••!·=--=---Hl--,' osszú és kínos szenvedés után, közel 85 éves korában húny t el

H' a világ egyik legnagyobb zsenije és alkotó munkása : Edison.:Az emberi történelem egyik legnagyobb alakjá volt Edison,'akinél többet és maradandóbbat senki sem alkotott a földön.

-1-11111-1111- A mai kor legmodernebb gépeit, az izzólámpát, il fonográfot1111111 IIIIII és ezer más technikai újdonságot ő találta fel és csak termé-

szetes, hogy Edison nevéhez fűződik a kinematográfia feltalálása is.Árnyalati eltérések lehetnek, hogy ki volt az első a kinematográfia terén:Edison vagy Lumiere, de az kétségtelen, hogy Edison nélkül ma a film-technika nem állana azon a magas fokon, amelyet harminc esztendős fej-lődéstörténete alatt elért. Edison legfontosabb filmtechnikai találmánya a'Kinetoskop, amelyet 1897-ben állított össze és a filmtudományok írói ezta gépet tartják tulajdonképen. a mozgókép ősanyjának. A filmtörténetimunkák mind elismerik Edison hatalmas munkáját ezen a téren és ettőlaz időponttól kezdve számítják az igazi értelemben vett vetítőgép kelet-kezését is, de Edisonnak tulajdonítják a perlorációk helyes kimérését.amely biztosította a leadógépek biztos müködését. Edison azok közé is tar-'tozott, aki elsőízben foglalkozott a hangnak és a képnek egyide,iű fölvéte-lével és így a hangosfilmnek is egyik ősatyja volt az elhúnyt. Ha meg'hozzávesszük, hogy az izzólámpa is egyik találmánya, de az elektrotech-nika számos, ma is használatban levő találmánya is az ő nevéhez fűződik,megállapíthatjuk, hogy az egyetemes film kultúra 00 filmtechnika mitveszített Edison halálával.

A nagy feltaláló aránylag fiatalon, alig 24 éves korában süketültmeg, de ez a testi fogyatkozás nem csökkentette alkotóképességét és maj d-nem haláláig lepte meg a tudományos és általában a művelt világot újabbés újabb találmányaival, amelyek közül egyik-másik valóban korszakalkotóvolt és az újkori történelem legnagyobb teljesítményei közé tartoznak.

A ma már fejlett hangosfilm tehát mélységes hálával tartozhatEdisonnak, aki nélkül ez a probléma - talán - ma még csak elméletvolna. A világ kinematográfiája mindenkor igazi atyját és megteremtőjéttiszteli Edisonban, aki sok ezer találmánya mellett kétségtelenül sok sze-retettel foglalkozott a filmtechnika ezer bonyolult problémáival.

Halála pótolhatatlan ürt hagy maga után és a kultúrvilág soha elnem múló emlékkel gondol majd vissza a világ legnépszerűbb feltalálójára.

1

RUSZKA JENŐminiszteri tanácsos:

VILÁGSZERTE VÉGLEGES:EN ELINTÉZTÉK A HAN...GOSFILM ZENESZERZ6I JOGDIJÁNAK KÉRDÉSÉT

hangosfilm megjelenéseóta, tehát közel három éve,állandó jogvita folyik aszerzők és a filmesek közt

I arra' nézve, kötelesek-e a1111111111111111111111, filmszínházak zenejogdíjat

fizetni a szerzőknek a hangosfilm-előadá-sok után. Tudvalevőleg a némafilm kor-szakában ily jogdíjat mindig fizettek afilmszínházak a Magyar Zeneszerzők,Szöveg irók és Zeneműkiadók Szövetkeze-tének, amely nemcsak a' magyar, de azösszes külföldi zeneszerzők jogait is védiMagyarország területén. A hangosfilmmegjelenése után azonban a filmszínhá-zak vitássá tették a jogdíj fizetésérevonatkozó kötelezettségüket, abból az el-gondolásból kiindulva, hogy a némafilmidejében ők csak a filmet vették meg, sa zenekíséretről nekik kellett gondosked-niok, ezzel szemben a hangosfilmnél afilmszalagra szinkronizálva készen kap-ják a zenét, amikor tehát a filmet meg-veszik, azt a zenével együtt veszik megés így nincs jogosultsága annak, hogyazenéért külön jogdíjat fizessenek. Ez afelfogás kéteségtelenül logikus és a Ma-gyar Zeneszerzők Szövetkezete maga iskezdettök fogva azon az állásponton volt,hogy amennyiben a filmfelvevő-gy<irak afelvétel alkalmával csakugyan megszeréz-ték a szerzőktől a nyilvános előadás jo-gát, ez esetben a maga részéről semmi-féle zenejogdíjra igényt nem tart és atiLmszínházakkal szemben fel nem lép.

Ez az álláspont azonban nem volt fenn-tartható. A Magyar Zeneszerzők Szövet-kezete mind sűrűbben kapta a felszólítá-sokat a külföldi hasonló célú testvér-szövetkezetektől, hogyaMagyarországonelőadott hangosfilmek után zenejogdíja-kat hajtson be. Ezekre a konkrét meg-bízásokra való tekintettel kénytelen volttárgyalásokat folytatni az érdekelt film-

színházakkal, mert nyilvánvalónak lát-szott, hogy az adott esetekben a felvevő-gy<ir nem szerezte meg a szerzőtől a nyil-vános előadási jogot. Minthogy viszont afilmszínházak a filmkölcsönzőktől ezzelellentétes információt kaptak, a MagyarZeneszerzők Szövetkezete a ZeneszerzőkVilágszövetségének nemzetközi kongrész-szusa elé vitte a kérdést, mert abban afelfogásban volt, hogy ezt a kérdéstnemeetkoeües: kell rendezni .

A kongresszus arra az álláspontra he-lyezkedett, hogyahangosfilmnél a zene-szerző jogát két külön részr-e kell bon-tani. Egyik a felvételi jog, másik a nyil-vános előadási jog. A szerző csak a fel-vételi jogot adja át a felvevő gyárnak.ellenben a nyilvános előadási jogot fenn-tartja magának, illetőleg azt mindenegyes előadás után külön gyakorolja azerre hivatott szervezetek, - nálunk aMagyar Zeneszerzők Szövetkezete útján.A két jog elkülönítésének alapja az agyakorlati előny, ami ebből úgy a fel-vevő gyárakra s így közvetve az egészfilmiparra, mint a szerzőkre is szárma-zik. A gyakorlat ugyanis azt mutatta.hogy a felvevő gyárak kalkulációja nemlehet valóban reális akkor, ha pusztán afelveendő zeneszám értéke vagy a zene-szerző nevének súlya alapján állapítjameg nagyobb vagy kisebb összegben aszerzői jogdíjat. Nem lehet ugyani-selőre leszámítoini a siker vagy a bukásesélyeit, ami pedig döntő jelentőségű.Egy Lehár-kompozicióért például kétség-kívül sokkal nagyob összeget kellenefizetnie a felvevő gyárnak, mint egynévtelen szerző számáért, viszont egy 80számból szirrkronizált hangosfilmben elő-forduló egyetlen Léhár-szám legfeljebbcsak 1/80 részben lehetne tényezője a filmsikerének, holott a bukásra a többi zene-számon kívül a téma, a szinészek játéka.

2

~------~,~~~r~~í~-------+.a rendezés és még számos más tényezőbőven ad lehetőséget.

Az amerikai filmgyárak voltak. azok,.amelyek először jöttek rá annak a he-lyességére, hogy a felvételi jogot külön-válasszák a nyilvános előadási jogtól ésezzel kalkulációjukat biztos alapokra he-lyezzék. Gyakorlatilag ezt úgy valósí-tották meg, hogy a Western Electric vál-lalat, amely az amerikai filmszínházakathangosgéppel látja el, külön szervezetetlétesített abból a célból, hogy a szinkro-nizáláshoz szükséges zeneszámokat az'egész világról nagy tömegben össze-gyűjtse. Ez a szervezet a Western Elec-tri c által létesített külön részvény társa-ság, amelynek neve: Electrical ResearchProducts Inc.

Ez a vállalat az általa összegyűjtöttzeneszámokat az amerikai filmgyárakrendelkezésére bocsátja a hangosfilmekcéljaira. Csak a felvételi jogot szerzimeg a szerzőtől, azt is nem kizáróla-gossági joggal és csak meghatározottidőre, rendszerint 3 évre. A felvétel díjauniformizált összegben van megállapít-va; ez az összeg nemzetközi használatrakészült filmeknél 100 dollárt tesz ki. Haa zeneszámot nem egy, hanem több gyáris felhasználja más-más filmeknél, akkora szerző annyiszor kapja meg ezt a fel-vételi díjat, ahány gyár igénybevette aszerzeményt. Mikor azután a film elő-adásra, kerül, minden egyes filmszínházminden egyes előadás után a bevételbruito összegének bizonyos százalékátfizeti a szerztmek, illetőleg a szerző ré-szére a Zeneszerzők Szövetkezetének. Eza jogdíj külföldi államokban átlagosan3-5%-ot tesz ki,

A zeneszerzők világkongresszusánakegységes állásfoglalását ezáltal gyakorla-tilag is megvalósította az amerikai film-ipar azáltal, hogyahangosfilmnél a zene-szerző jogát két részre osztotta: a fel-vételi [oqro. amelyet a felvevő gyárakszereznek meg, és a n1Jilvános előadási[o qra, amelyet a filmszínházak előadá-onkint fizetnek. Az amerikai filmipar

ezzel eldöntötte a sokáig vitás kérdést, sezen az alapon most már európaszertefizetik a' jogdíjat a filmszíházak a han-gosfilm-előadások után .

Nálunk Magyarországon ugyanezen azalapon köt megállapodásokat a filmszín-házakkal a Magyar Zeneszerzők Szövet-kezete, természetesen a magyar viszo-nyoknak megfelelően jóval méreékeltebbszázalékos alapon. A Magyar Zeneszer-zők Szövetkezete egyébként is a legna-gyobb megértést tanusította a magyarfilmérdekeltség iránt azáltal, hogy a 'han-gosfilm megjelenése óta letelt 3 év alattúgyszólván teljesen tartózkodott a pereseljárástól, annak ellenére, hogy különö-sen külföldi megbízói a perek megindítá-sát állandóan sürgették. Mindvégig ba-1·átságos tárgyalások útján igyekezett akérdések megoldását előbbre vinni és akét tárgyaló fél, a magyar filmérdekelt-ségek és a Magyar Zeneszerzők Szövet-kezete részéről egyaránt tanusított elő-zékeny és megértő magatartásnak kö-szönhető, hogy a hangosfilm szerzőí jo-gának kérdése immár rendezést nyert,

..

nem lehel felsorOlniazt a sokféle elönyt,

amelyet az

aEG i ógépek6-os modellje nyujt.

még ma leérje a bemutatástaz

AEG UUlO MAGYAR UILLAmOSS~61RT.V., RUDOLF·TÉR 5.

utján.Telefon: Aut. 112-77, 78, 79.

3

1J)~ ~..~~~r~~·"~------+

CAS'DIGLIONE HENRIK,·kereskedelmi tanácsos, á Corso-mozgó

igazgatója:

~A,._ FILMGYÁRTÁS LEGFONTOSABB PROBLÉMÁJA

001'egész világon nagy érdek-lődést keltett a színházkér- .

· désnek az az érdekes ese-ménye, hogy az. Ujo. a To-

I 111111111 111Ibisszal karöltve a harma-

· 1111 111111· dik: színházat vásároljameg Amerikában.

A német filmgyártás amerikai érde-keltsége demonstrálja a leghívebben,hogya filmiparra nézve 1nily nagy jelen-

· tőségű a színház kérdés. A helyzet tény-.Ieg az, hogy a filmek anyagi sikere -(eltekintve a művészi kvalitástól - attól.függ, hogy azok hánymozgószínházbankerülnek bemutatásra.. Az amerikai filmipar 20.5'00 színházá-val, amelyek befogadóképessége 18.5 mil-lió, sokkal kedvezőbb helyzetben van, mintaz európai, amely ugyan több (26.800)színházzal rendelkezik, de azok összbefo-gadóképessége kisebb (11 miIIió) , ami-hez nagyon természetesen a nyelvi ta-goltság is hozzájárul. Viszont kétségte-.len, hogy ez utóbbi körülmény abban avonatkozásban fontos az európai film-gyártásra, hogy amelyik országban a ha-zai gyártás megteremtésének gazdaságifeltételei megfelelőek és nemzetközi vi-szonylatban ís . konkurrenciaképes, jog-gal számíthat arra, hogy produktum-jait :__ megfelelő verziókban - a legna-gyobb világpiacokon is el tudja helyezni.

Élénk példa erre Németország külke-reskedelmi forgalmának a belső szükség-lethez viszonyított újabb alakulása.

Volt a németfilmkonzum normál filmekben

e b b ö lÉv összesen hazai amerikai

gyártmány importdal'ab

1929-ben 416 183 ~ 'f 146 ~If1930-ban 284 146 80 n~Vagyis amíg 1929-ben az amerikai be-

hozatal a belső fogyasztás 34%-át tetteki, az 1930. évi import már csak 27'10volt. Ezzel szemben a hazai produkció a.tárgyalt két évben a szükséglet 44 és - _1930-ban - 511'0-át elégítette ki.

Számszerű adatainkat véljük kiegé-szíteni alábbi táblázatunkkal, amelynekszemléltető tanulságait legközelebb von-juk le:Az európai államok fífmsainházainak számaés egy-egy filmszínház átlagos befogadó-

képessége:A Hlm- Egy,egy film- Össebe-.. sainház átla ..

sainházak gosbefogadó- fogado ké-száma képessége pessége

Albánia :JAndorra lAusztria .. .. ~Hi 442 23000CJ,Belgium .. .. 930 376 350 OOOBulgária 138 250 45500

Csehország 1817 + 241 538200.. 153vándorDánia .. .. 380 216 80 OOOEsztország .. 60 208 12 OOOFinnország .. 265 244 65 OOO

Franciaország3058 ~ rendes 496 2100 OOO '1166 intézeli

Görögország . 2;10 400 LI50Uf)Jugoszlávia 400 ~OO 104 OOO..

213 ebbólLettország 83 hivatásos 21)3 ' 21 UOO

130vandorLitvánia .. .. 45 213 9 (i00Luxemburg .. 16 6780Lengyelország 63 l 322 203200Magyarország 5~4 343 185650Monaco 7 4lGONémetország 5270 356 18'76600Nagybrittánia 4226 500 2 2UO OOONémetalföld .. 236 382 900Uf)Norvégia .. 212 293 60000Oroszország .. 5200 423 2200 OOOPortugália 130 53'7 70000Románia .. .. 56 117 100 OOO

4700Olaszország .. ebből 2800 421 1200 UOU

.iparszerű filmsain.

Svédország .. 1182 169 200 UOOSvájc .. .. .. 305 230 75 OOO

panyolország B400 ebből 488 1800 OOO3000 iparsz.,Törökország .. 104 355 :l7 OOO

4

~ ~'~~'~r~~'~------+Ir

Az európai filmszínházak száma 33.842(beleértve Oroszországot és a nem ipar-.szerűen űzött mozgóképszínházakat ) össze-sen 13,619.200 ülőhellyel. Egy-egy mozgó-képszínház átlagos befogadóképessége 405ülőhely, 100.000 lakásra jut 72 mozgókép-színház, 100 lakásra jut 30 ülőhely, na-ponta játszik 15.425 filmszínház. Hangos-filmszínházak száma túlhaladja a hatezret,a némafilmszínházak száma, több, mint hu-szonhétezer.

A német filmgyártás előretörése ezidő-szerint annak is tulajdonitható, hogy azegész világon ez a harmadik legelter-jedtebb nyelv. Talán érdekességre tart-hat számot alábbi táblázatunk. amely alegfontosabb nyelveken beszélők számát-tünteti fel.

Az egész EbbőlBeszél világon Európában

m i l l i ó lélekangolul 180 47oroszul 150 115németül 100 82spanyolul 70 22f'rancíául 60 45olaszul 50 42

E néhány statisztikai adat a filmipar jö-vőbeni nemzetközi strukturájának per-spektiváját adja. Fundamentuma a han-gos filmgyártás technikájában való tö-kéletesbülés és a hangos színházak nö-vekedése. Ha az elmúlt két év eredmé-nyeit tekintjük, azt hisszük, különösebbtehetség nélkül megjósolhatjuk, hogyakibontakozásban a nérneteknek nagy sze-up jut ..

A '"filmműuészeti Euhönuuaz 1932. évre. XlV. évfolyam.Meg_lelenik noveJnber IS-én

Ára 5.- pengő.

Megrendelée'ő a Filmhultúruhiadóhiva'alában :

Budapest, VII., Erzsébet-hörút 30.Telefon: 36-3-76 ..

5

"A.r'es"FILMVALLALAT

BUDAPEST,VIII., NÉPSZINHAz-u. 21

TELEFON: 44-2-35.

•Forgalomba hozza

elsövilógszenzóc;ós

filmjéf:.tIP'

OMARTÖRTÉNET AFRIKA

ÖSERDEIBÖL

•Érdehfeszí'ően

izgalmas 'ör'éne''ele a vadonállafaival !

•Kérjük a t. Dlozisokszíves látogatását!

~--------+'~~~~'~-------PIPALÁGYI RÓBERT dr.,

a Magyar MozgóképüzemengedélyesekOrsz. Egyesületének ügyésze:

FILM, HA.NGOSFILM ÉS SZERZŐIJOG8. A HANGOSFILM EGYS:E:GES TECHNIKAI, MűV:E:SZI :E:SJOGI MUl\'KA

hangosfilm kétségtelenülsem technikailag, sem mű-

A vészetileg, ehhezképest jo-gilag sem két külön mű-

111111'1'111111111111111 vészet és két külön elbírá-

lás alá eső jelenség, ha-nem egyetlenegy, mindenképen egysé-ges megjelenés. A hangosfilmnek ez azegysége, képnek és hangnak technikai,művészi és jogi együvétartozósága adjameg a további jogi elbírálás kulcsát.

Tudjuk, hogy a hangosfilm lényegeabban áll, hogy filmszalagot vezetnek elegy fényforrás előtt, amely fényforrás afilmszalagra fotokémiai hatást gyakorol.A fényforrás erejét elektromos áramokvariálják. Ezt a variációt mikrofon se-gítségével idézik elő, amely mikrofonraviszont egy hangforrás hat. Ennek foly-tán a filmszalag egyenlőtlen négvilági-tást nyer és az előhívásnál különbözővilágosabb és sötétebb helyeket felmu-tató rajzot, sajátlagos filmírást feltün-tető rajzet mutat. Ez a hangosfilmfelvé-tel. Leadás céljából ismét fényforráselőtt vezetik el a filmet, amely fény-forrás fényérzékeny és elektromos veze-tésre alkalmas kockát, a fotocellát vilá-gítja meg. A hangosfilmnek a fotocellaelektromos vezető képességére gyakorolthatása különböző lesz, aszerint, amint afilmszalag sötétebb vagy világosabb, afény tehát nehezebben vagy könnyebbenátengedő helyen kerül a fotocella elé. Afotocella elektromos áramkörbe van be-kapcsolva, amely egy hangleadóra hat,

Bár van a hangosfilmnek egy másrendszere is, az úgynevezett lemezesrendszer, a jogi elbíTálás szempontjábólazonban a kettő közott különös eltérésnincsen, mert a lemezes rendszernél ahang ugyan nem kerül a filmszalagra, dea filmszalagon levő képi felvétellel egy-

ségesen alkotja a hangosfilmet és éppenolyan művészi és jogi egységet képez,mint a fotocellás hangosfilm.

Ilyképen látjuk, hogy a hangosfilmnem mechanikai átvitel és nem többszö-rözés, hanem egységes film,mű, amely-nek elbírálásánál ugyanazok az elvek al-kalmazandók, mint a némafilmeknél.

Ki tehát a hangosfilm szerzője? Annakmeqteremiője, illetőleg megteTemtői, al-kotói. Természetesen mindig az alapulfekvő mű szerzői jogainak tiszteletbentartásával és annak sérelme nélkül.

Egy dámai cselekményt feldolgozó ze-nés hangosfilm szerzője tehát az alapulfekvő mű és a szcenárium szerzőinekszerzői jogát nem érintve, a rendező, azelőadó művészek és az operatör. az épít-ményeket készítő építész és álatlábanmindazok, akiket a némafilmnél kiemel-tünk. Ujból hangsúlyozzuk, hogy az alapulfekvő művek szerzőinek nemcsak anyagimegtérítés jár, de morális jogaik is ép-ségben tartandók, ami jelenti, hogy ne-vük minden hirdetésbet: és vetítésben ki-emelendő és művük szelleme meg nemváltoztatható. Az ilyen zenés hangosfilm·nél azonban van még egy szerző és pedignem jelentéktelen, hanem felettébb jelen-tős szerző, a zeneszerző, aki egyben leg-lényegesebb hordozója a film szerzőijogának is. Az ő műve nem nyer átalakí-tást, hanem a filmen keresztül nyilvánoselőadást, melyhez a zeneszerzőt kizáró-lagos jog illeti.

Valamely zene nélküli színpadi elő-adás megfilmesítése is elképzelhető és pe--dig ugyanazon mozdulatokkal és szavak-kal, amelyekkel az előadást a rendes szín-padon bemutatják. Az ilyen hangosfilmszerzői joga kizárólag az alapul fekvő,tehát a bemutatott drámai mű szerzőj éé.Ezúttal ugyanis nem történt semmiféle

6

olyan külön rendezői munka, melley azalapul fekvő mű átdolgozást nyert volna,miért is nem indokolt, hogy a rendezőszerzői jogot nyerj en. Természetesen ittis fennmarad az operatőr 15 évig teTjedőszerzői joga a film fényképfelvételein.

Az elvi álláspont ilyen körülhatárolásamellett könnyen lesz elbírálható az aszámtalan tarka lehetőség, amely a han-gosfilm birodalmában felmerülhet. Kié aszerzői jog olyan hangosfilmnél, melyetegy bálról vesznek fel, ahol védett zene-műveket játszanak? Nyilvánvaló, hogya hangosfilm szerzoi joga mindenek-felett a zeneszerzőt illeti meg, fennma-radván az operatőr szerzői joga a felvé-teleken.

Természetesen a legtöbb esetben megkell konstruálni a társszerzői viszonytzeneszerző, a film rendezője és az opera-tőr között. Meg kell konstruálni azokat ajogokat is, melyek, ha nem is szigorúanszerzői jogok, de okvetlenül személyiségijogok és amelyek megilletik például an-nak a zenekarnak karmesterét vagy szó-listáit, amely zenekar művét hangosfil-men bemutatják.

A jogok megszerzésénél tehát felettébbnagy körüUekintéssel kell eljárni, ne-hogya nagy áldozatok árán elkészültfilmmű olyan szerzőijogi vagy személyi-ségi jogi igények támasztassanak, ame-lyekre a film tervezői és megvalósítóinem is gondoltak.

LAJTHAY KÁROLYfilmrendező:

SZÁMOK ÉS VALÖSÁG A MAGYARFILMGYÁRTÁS KÉRDÉSÉBEN

ok pro és kontra nyilatko-

S \zat hangzott mát e kérdéskörül hazai látókör ből néz-ve, de talán nem lesz ér-

1111111111111111111111dektelen ezt egyszer sem-leges szemüvegen át meg-

vifágítani-:-ltthon az az általánosan ki-alakult felfogás, hogy magyar filmké-szítésre nincs tőke, de ha volna, akkorsem f'izetődne ki csak magyar verziójúfilmet gyártani, mert ennek előállításiköltségét sem lehet országunk megcson-kított területén bevenni. Ezért igyekez-tek mindig leülföldi tőkét, idegen produ-cert itteni munkára serkenteni. E sorokírója többízben talált Berlinben komolycéget, amely erre hajlandónak mutatko-zott, de azzal a feltétellel, ha az ittenigyártás pozitív előnyt biztosít számára.Amikor aztán kalkulációt csináltak, rá-jöttek, hogy nemcsak nem előnyös, dehatározottan hátrányos volna részükreegy ilyen kombinációs vállal1cozás.

Lássuk tehát, hogy miként fest egy

Németországban készítendő film költ-ségvetése egy ittenivel szemben:

Egy Berlinben készítendő átlagfilm kö-rülbelüli költségei:

Körülbelül 16 napi műtermi átalánybér40.000 M.

15-18.000 m. negatív anyaga kidolgo-zással (hang és kép), kópiával 20.000 M.

A "Stab" : Rendező, építész, operatőr,produkció és felvételi vezető stb. 18.000

Szövegkönyv (Drehbuch) 6.000 M.Főszereplők 25.000 M.Egyéb kiadások: bútor, kellék. biztosí-

tás, reklámanyag stb. 8.000 :M.Tobis-licenc méterenként 3 M. egyenlő

9.000 M. .Összesen 126.000 ::'Ii.Most már egy ilyen film elkészítésénél,

függetlenül, hogy az üzletileg mit hoz,a fennálló német 1contingensrendelet ér-telmében behozhat a gyártó egy idegenfilmet.

Ez a kompenzáció jelent számára kb40.000 M-t.

7

*' -- __ ~.~~~~r~.~------+.Ezzel szemben, ha ugyanezt a filmet

Magyarországon készíti el, elesik ettől akompenzációtól, ami 40.000 M.

Sőt, a legújabb rendelet értelmében azitt készült német verziós filmjének ot-tani kihelyezése kontingensköteles,amelynek megszerzése további 40.000 :.vr.

, Hogy itt a műtermi bér elengedését el-érje, amely a munkások, áram, szenekstb. kiadások levonásával egy 20.000 M.megtakarítást jelent, köteles egy "ma-gyal' verziót" is készíteni, amelyhez: ma-gyar szövegkönyv, rendező, szinészek,12-15.000 m. nyersanyag, hosszabbmunkaidő, magyarországi Tobis-licenc(a magyar verzió miatt), a német Stabés szereplők úti és tartózkodási költsé-gei, stb., egy 40%-os többletkiadását kö-veteli meg az előállítási költségeknek(Gesamtkosten). Ez további 45.000 M.

A magyar verziós filmjeinek itteni li-cencét eladhatja 50~o-ért magasabb áron,mint a német szövegű filmjét, de ez akülön Tobis-licenccel maximum 10.000M-t tehet ki.

Végeredményben megtakaríthat itt20.000 és megkereshet a verzió értékesí-tésének differenciáján 10.000 M-t.

Összesen 30.000 M-t.Elveszti azonban a 80.000 lVI. kontin-

gens-differenciát és a többkiadás alap-jáni 45.000 m-t, egyenlő 125.000 M.

Tehát ráfizet 95.000 ~1:-t. .Ilyen számára az itteni gyártás szá-

mokban. iIJyen alapon tehát, míg a jelen-legi viszonyok és rendeletek fennállanak,kilátástalan kombinációs filmek készíté-séhez idegen, főleg német producert ta-lálni. Mindezek ellenére merem állítani,hogy mégis meg lehet az intenzív ma-gyar filmgyártást teremteni. Ehhez azon-ban elsősorban lehetővé kell tenni az ittkészült filmek német verzióját kontin-gens-nehézségek nélkül exportálhatni.Mert hogy német filmek garmadával jö-hessenek be és magyar filmet még né-met verzióval se lehessen kivinni, lehe-tetlen és abszolút ta1·thatatlan állanot.1000 pengős filmalapi díj nem áll arán1J-

ban 40.000 M. kontingens-szükséglettel.Franciaország kioerekedte 'a kölcsönös

kicserélést, miért ne tudnánk ezt mi is?Hogya magyar állam üdvös és elisme-

résreméltó gesztussal egy minden mo-dern technikával és Tobis-géppel felsze-relt 'műtermet létesített, ez csal, "techni-kailag" teszi a .munkaalkalrnat lehetővé,de gyakorlatilag ne'tn. .

A német filmek behozatalát meg kel-lene annyira nehezíteni, hogy ezzel a ma-gyar gyártmányú film kivitelének meg-könnyítését ki lehessen verekedni.

A magyar filmek vigalmi adóját éscenzúradíját kell elengedni, legalábbis azoknál a készülő filmeknél, amely-nek "rnűvészi értéke" - mint Német-országban -. elismerést nyer. A ma-gyar gyártmány nak nagyobb kedvez-ményt kell nyujtani, mint csak mérsék-lését a műterrni kiadásoknak. A tőke,amely ma - állítólag - nincs, rögtönjelentkezik, mihelyt a filmkészítés lukra-tivitása igazolható. Ha a kölesönzők ésmozgószínházak tisztán látják, hogyamagyar filmmel üzletet csinálhatnak,egészen máskép fogják felkarolni és tá-mogatni a magyar filmet. Hogy ma másállásponton vannak, ezen csöppet sem le-het csodálkozni. Egy készülő filmnélnem "közvetlenül" a publikummal kellszámolni, hanem a filmszínházak és köl-csonzök kívánságaival.

Ha pl. ma egy magyar filmet készíte-nénk, amelynek főszerepeit, Szőke Sza-káll, Verebes, Nagy Kató és hasonlókjátszanák, nem hiszem, hogy ne kapná-nak utána legjobb elsőhetes filmszínhá-zaink és ne találnának kölcsönzöt, akipár ezer dollárral be merne "szállni" azüzletbe. Hisz külföld ön is előre veszik ésleelőlegezik azokat a filmeket, amelyek-nek "Besetzung"-ja révén ki tudják kal-kulálni az üzleti lehetőséget. Színpadisztárjaink, noha sokal különb művészek,mint több külföldön arrivált magyarfilmszinész, mégsem elég vonzóerők amoziközönség részére, amely - nagy-részt - nem azonos a színházi közönség-

8

)~~~,-'~------------.'~~~~~~~~'------------~I.gel. Tehát a legnagyobb baj, hogy ahosszú stagnáció révén nincs itthon ma-gyar filmkedvenc, mint volt tíz évvel ez-előtt. Ilyeneket azonban nevelni kell.

A gyártást pedig soha a külföldi cégvégezze, hanem idevaló, hazai gyártsonmagyar filmet és készí tsen német ver-ziót hozzá, amelyet előre el tud oda-künn adni. A film elkészültének garan-ciáját az itteni gyártónak kell vállalnia,aki jobban - és egyedül csak ő - is-meri igazán az itteni viszonyokat.

Asztárrendszert kiküszöbölni, amintez a legnagyobb megerőltetések ellenéreeddig nem sikerűlt, nem sikerülhet. soha.Erre ugyan sokan felhozhatják René

Claire-t példakép, aki filmsztárok nélkülért el óriási sikert, - de ez nem általá-nosítható eset. Ez' egyedül áll a világon.Ővele egyáltalán nem konkurrálhatunk.

Ami pedig a kis területűnkből kihoz-ható beviteli lehetőségeket illeti, nemolyan veszélyes, mint az első gondolatralátszik. Egy jó magyar filmnek, ökono-mikus, jól organizált és rutinos tempó-val elkészített felvétele nem szaqad a60.000 pengót meghaladnia. amely ősz-szegből legalább 25.000-et sztárokra kellfordítani. Az ilyen befektetésben azon-ban még soha nem csalódtam. Biztosítja.az itthoni sikert és lehetővé teszi egybena külföldi eladást is.

(···········A··M"DTER·EM············)........................................................

)

A magyar filmgyártás folyamatossátétele érdekében az Országos Fil·megye-sület októberben négy mernorandumotintézett a belügyminisztériumhoz, a ke-reskedelmi minisztériumhoz és' a Film-ipari Alaphoz. E beadványole egyikébenarra kérik a kormányt, hogy tegye köte-lezővé azt, hogy a filmszínházak műso-ruk bizonyos százalékát magyar filmek-ből állítsák össze. Egy másik mernoran-dumban az Ú. n. kis filmek gyártásátjavasolják. Egy-egy kis film két felvo-násból állna és hossza 600-700 méterlenne. Kormányhelyeken a kérelmek tel-jesítését helyezték kilátásba.

Októberben két filmszkeccs készültBudapesten. Az egyiknek A négylevelűlóhel'e a címe és E-rdélyi Mihály írta aszövegét. A zenéjét szerezte Theqze-Gerber Míklós. A film főszerepeit Mar-czinka Vica, Dalmady Erzsi, Dán N 01'-

bert és Boháty Lajos játszák. A film-szkeccs három színpadi és három film-részből áll. A darabot Gaál Béla rendezteés Bécsi József tfotografálta.

A második filmszkeccsnek Asszony-szelidítő a címe és Harmath. Imre szö-végkönyve alapján Gaál Béla vitte film-re. A hat filmrészből és öt színpadi rész-ből álló darabban Tolnay Andor, T. Vi-

gyázó Magda, Elek Ica, D'A.T1·igó Cornelés Károlyi József játszanak. A hat f'ilrn-:részben műtermi felvételek is készültek,'itt LoM Ferenc mérnök, a Hunnia .hang-.mestere és Eiben István működ tek közre.A külső felvételeket V'anicsek János fo-:tografálta.

Október 30~án Fedálc Sári újból han-'gosfilm-próbafelvételeket készített önma-gáról, ezúttal olaszul, angolul és fran-ciául.

Lajthay Károly, a Berlinben élő 'ma-gyal' filmrendező Budapestre érkezett,hogy itt egy magyar és német verziójúfilmjének a felvételeit illetékes helyenmegtárgyalja. A tárgyalások előrelátha-tóan sikerrel végződnek. A tervezett víg-játék német címe: "Er ist nicht auf denKopf gefallen", Mindkét verzióban -hír szerint - Rott Sándor játszaná a fő-szerepet.

A Magyar Filmiroda tudvalevően kíbé-,rel te a fővárostól a Pedagógiai filmgyá-rat, amelynek helyiségeit most alakít jákát a Filmiroda. céljaira. Asándorutcai'laboratóriumot áthelyezték a Pedagógiaifilmgyárba. amelyet erre a célra rendez-.nek be. A .Filmiroda a Pedagógiai film-gyár műtermét is e hangosfilmnek meg-felelően fogja átszervezrri,

9

I)~~~----~------+.~~~~~,~----------~.AZ·OI(TATÓfI LM

ÉVI KOZGYűLÉST TARTOTT A NEMZETKOZIOKTATÖFILM"INTÉZET

Rómában székelő Nemzet-közi Oktatófilm-Intézet ok-tóber 13-15. között tar-totta ezidei rendes közgyű-lését Alfredo Rocca olasz

1111111111111111111111 igazságügyminiszter elnök-letével, amelyen közel valamennyi nem-zet képviseltette magát. Az elnöki meg-nyitó után báró Montenach titkár előter-jesztette az évi jelentést, amely az ok-tatófilmre vonatkozó nemzetközi esemé-nyeket foglalja össze. A jelentés főleg aNépszövetség VI. osztályának oktató-film-működésével foglalkozik és részlete-sen ismerteti ennek az osztálynak az ok-tatófilm terén hozott határozatait.

Luciano de Feo igazgató szintén hosz-szú jelentésben számolt be az Intézet1931. évi rnűködéséről és ismertette az1932. évi munkaprogrammot. Az igaz-gatóság jelentését és előterjesztéseit egy-

hangúan fogadták el.Az 1932. évi programm legfontosabb

pontja az, amely a nemzetközi oktatófilm-katalógus összeállításáról intézkedik, fon-tos elhatározás az is, hogy megcsinálják2. filmügy nagy nemzetközi enciklopédiá-ját, az oktatófilm általános irányelveirőlkészülő könyvet, végül elhatározták, hogyoktatófilm-könyvtárakat létesítenek.

Nagy szerep vár a hangosfilmre a jövőévben, amikor is nyelvi és folklore ta-nulmányok céljaira nagy nemzetközi köz-központot létesítenek.

Kimondta a közgyűlés azt is, hogy leg-közelebb nemzetközi konferenciát hívnakössze Rómába, amelyre meghívják azösszes oktatófilm-gyárosokat és oktató-film-átvevőket, hogya keskenyfilm stan-dardizálása ügyében állást foglaljanak.Ezen a konferencián egyéb oktatófilm-kérdések is kerültek szóba.

MEGAL KUL T A KATHOLIKUS FILM: ss RÁDIÖ:KOZPONT

Október 7-én alakult meg a Kath. Nép-szövetség központi helyiségében Früh-wirth Mátyás orszgy. képviselő elnökle-tével a Katholikus Film- és Rádióközpont.Az elnök hosszabb beszédben ismertetteaz alakulás célját és azokat a törekvése-ket, amelyeket az új intézmény maga elétűzött. Frühwirth Mátyás bevezető be-széde után a megjelentek közül számosanszólaltak föl, akik valamennyien helye-selték az alakulás szükségességét. Azalakuló közgyűlés Friihwirth Mátyástügyvezető elnökévé választotta meg, fő-

titkár lett Rerrich. Elemér, majd ki-mondták, hogyafilmügyeket Kiss Ist-ván és Pértos Imre együttesen fogjákintézni, előbbi mint ügyvezető igazgató,utóbbi mint propaganda- és művészetiigazgató. Az új Katholikus Film- és Rá-dióközpont főleg vallásos filmeket hozforgalomba, de nagy s (il) yt fektett majdismeretterjesztő- és oktatófilmek beszer-zésére é::. forgalombahozatalára is és etekintetben kü1önösen a vidéken akar anépfelvilágosítás szolgálatába állani. Azúj Központ működését rövidesen meg iskezdi.

10

~, -+I~~r~~.~-------+r

Egyre fejlődik a filmoktatás a kőszegiHunyadi Mátyás reáliskolai nevelőintézet-ben. A kőszegi Hunyadi Mátyás reálisko-lai nevelőintézet rendes mozgóképszínházattart fenn saját növendékei számára. Az elő-adásokat a tornateremben tartják, ahol kü-lőn berendezett gépházból történik a vetítés.A gépházban Ernemann-Zeiss-Ikon-gép ve-títi a filmet. Az intézet növendékei azegyes iskolai oktatófilmelőadásokért egyen-ként 16-20 fillért fizetnek. A HunyadiMátyás reáliskola az 1927/28. tanévben 8előadást tartott növendékei számára. Ezvolt az első tanév, amikor filmet mutattakbe. A következő tanévben Bechtold Jakabaligazgató-tanár vette át a film oktatás ve-zetését az intézetben és ez idő óta az elő-adások száma egyre növekedett. Az1928/29-es tanévben már 15 előadást tar-tottak (32.000 folyó;méterrel), az 1929/30-itanévben 22 előadást (63.000 folyóméterrel),az 1931/32-i tanévben pedig 26 előadást73.000 m. tananyaggal. Az elmúlt tanév-ben a következő filmeket mutatta be az in-tézet: Az iramszarvas csodája, Cobham ka-pitány (exp.), A Szahara rejtelmei (ván-dorgéppel hangos), Athéntől Korfuíg, A bu-dapesti. Állatkert. Modern páncélosok,Észak csillaga, Vadászat nagyvadakra Bra-ziliában, Indiánok között, Az Amazon ős-erdei ben , A tengeralattjáró-háború, Faw-cett kapitány expediciója Braziliában, A vi-pera, A tehén, Az erdei iskola, Sirályok,pelikánok, A fenyőfa kitermelése, A villa-mosság alaptörvényei, Ecuadori vadászok,A Matterhorn, Hómezők hősei, Hadsereg-sporthét. Csúszó-mászók, János vitéz, Akis hős, Hungária-film, Lóra magyar! In-gagi, Folyamátkelés, A gleccserek vándora.Ezeken kívül bemutattak még 23 különfélehíradót és 2 vígjátékot. Ugvlátszfk, a kő-szegi Hunyadi Mátyás reáliskola ma Ma-gyarországon vezetőhelyet tölt be az ok-tatófilm terén és kívánjuk, hogy Bechtoldtanár vezetésével a jövőben még fokozot-tabban szerettessék meg az ifjúsággal afilmet. A kőszegi példát valamennyi ma-gyar internátus és tanintézet követhetné.

Filmet készít a Népszövetség. A Népszd-vetség már régóta tervezi, hogy céljait éstörekvéseit filmen ismerteti meg a nagy-közönség széles rétegeivel. Elsőnek olyanoktatófilmet akar készíteni, amely a Nem-zetközi Munkaügyi Hivatal működését is-mertetné. Egy másik oktatófilm a nemzet-közi döntőbíróságot propagálná. A Nép-szevetség egyik alosztálya most foglalko-zott ismét ezzel a kérdéssel és elhatározta,hogy kalkuláció és elkészítés ügyében kér-dést intéz a különböző oktaófilmgyárosok-hoz.

CENZURÁZOTT OK TAT 0.= nsISMERETTERJESZTÖ F I LM EK1931. SZEP1. 27~TÖL OKT. 27.=IG

Szt. Erzsébet legendája (Super) kultúr-film, 8 felv., 2327 m. (Készült 1931-benMi.inchenben.)

"Mawas" (Iris) expediciós film, 6 felv.,1608 méter.

"Amíg a reggeli az asz.ulrc l.erül"(iVlagy. Holl.) oktató, 2 felv., 885 m.

"A tej" (Magy. Holl.) oktató, 5 felv.,1662 méter.

"Képek a Graf Zeppelin nevű léghajó-óriás budapesti útjáról" ism., 1 felv., 210 m,

"Az őserdő titka" (Magy. Holl.) oktató.8 felv., 2177 m.

"Éljünk egészségesen" (Mag y, Holl.) ok-tató, 3 felv. 961 m."Rablók a madárvilágban (Ufa) ismeretter-jesztő, 1 felv., 218 m.

"A növények szellemi élete (Ufa) oktató,1 felv., 307 m.

"Magyarországi Szent Erzsébet élete éscsodái" (Legende der hl. Elisabeth) (CredoKath. filmváll.) kultúrális film, 6 felv., aLeo-filmgyárban 1917. évben készült, 1123méter,.-.---------- ------- . ~

Az angol film Society közgyűlése. Azangol Film Society mostanában tartottameg Londonban ezidei közgyűlését, ame-lyen beszámoltak a társaság fennállása ótatörtént eseményekről. A Film Society hatéve áll fenn és ez alatt az idő alatt 230olyan filmet mutatott be a társaság tagjai-nak, amelyek nemzetközi szempontból egé-szen különleges megítélésben részesülnek,tehát olyan művészi kidolgozású filmek,amelyek mintaképül szolgálhatnak. A FilmSociety tulajdonképen angol film-avant-garde-szervezet és célja, hogy az angolfilmgyártás feltörekvő generációjának avilág filmkultúrájának legjobb termékeitokulás és példaadás céljából bemutassa.

A francia kormány az oktatófilmért. Afrancia kultuszminisztérium újabban nagyérdeklődest tanusít az egyes oktatófilm-kérdések iránt. Ebben az ügyben a minisz-térium kérdést intézett a Rómában székelőNemzetközi Oktatófilm-Intézethez, hogy azáltalános és nemzetközileg fontos oktató-film-problémákban új irányelveket dolgoz-zon ki. A minisztérium ebben az ügyben agenfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz isfordult.

11

~.--------~'~~~~'------~+JIL~TECHNIKA

AZ AMERIKAI FILMMÉRNOKOKÉS FILMTECHNIKUSOK NAGYGYŰLÉSE

Society of :\'iotion Pictu-

A res Engineers elnevezésalatt tömörült amerikaifilmmérnökök és filmtech-

1111111111111111111111nikusok egyesülete októberhavában tartotta meg ez-

idei nagygyűlését a Massachuset ál-lambeli Swampscottban, amelyen Ameri-ka minden részéről vettek részt a tagok.A nagygyűlésen 65 előadást tartottak afilmtechnika minden ágából. Az előadá-sok egyik legérdekesebb része HeinzIlmbehr jelentése a német hangosfilm-gyártás történetéről. Ezt a jelentést aFilmkultura legközelebbi számában fog-juk közölni. Nagy érdeklődést keltett aza vita, amely a zörejmentes hangosfilm-felvételtechnikáról szólott. C. N. Batsel ésB. Kreuzer (RCA) hosszas előadásokattartottak erről a kérdésről. A nyersfilm-kérdésről, valamint az emulzió-problémá-ról is számos előadás hangzott el, míg a

. szenszitometria. kérdéseiről két előadástis tartottak. A filmek hívásáról. labora-tóriumi feldolgozásáról Roy Hunter(Universal) tartott érdekes előadást, míga Dunning-eljárásról maga a feltalálómutatott be különböző kisérleti eredmé-nyeket. A szineetiim problémája termé-

szetesen szintén. gazdag témakör volt anagygyűlésen. J. A. Ball a Technicolorúj kopírozási eljárásáról számolt be, töb-ben a Multicolor-eljárásról értekeztek. Abemutatott minták igazolják, hogya szi-riesfilm problémája igen haladt az utóbbihónapokban. Nagy érdeklodést keltett ahordozható hangosfilm leadó gép leírásaés bemutatása (Simplex-gép). BenSchlanger mozgóképszínházi építési kér-désekről tartott igen érdekes és újszerűelőadást, míg R. B. Dickson a filmszín-házak tűzbiztonsági kérdéséről adott elő,hangsúlyozván, hogy 350 tűzesetben 284tűz keletkezett a gépházban és ezek közül122 esetben gyulladt meg a film a vetítő-gépen. Érdekesen számol be az úgyne-vezett .Btomdard-komité" jelentése,amely szerint arra az esetre, ha bevezet-nék a szélesfilmet, úgy csakis az 50 milli-méteres szélesfilmet javasolja, mint egy-séges szélesfilmet.

A legtöbb jelentést természetesen be-mutatók követték, így a kongresszus épü-letében filmtechnikai kiállítást is ren-deztek, amely szintén alkalmul szolgáltarra, hogya megjelentek láthassák afilmtechnika újabb eredményeit és vív-mányait.

André Debrie jubileuma. André Debrievilághírű párizsi filmtechnikai gyára mostünnepelte 6000-ik felvevőkészülékének azelkészültét. Közel huszonöt év alatt készí-tett Debrie 6000 felvevőgépet, amelyeket avilág minden sarkában ismernek. Debrie ju-bileumának tiszteletére szeptember 19-énbankettet rendeztek Párizsban, amelyen igensok külföldi vendég is vett részt.

Hangosfilm a nagy amerikai hajókon. AWhite Sta l" Line három legnagyobb sze-

mélvszállító hajóján : az Olympicon, a Ma-jesticon és a Homerícon, amelyek Európaés Amerika között a gyorsszemélyszállítástbonyolít ják le, hangosfilmleadó-gépet sze-relt föl, hogy az utasokat útközben is szó-rakoztassák. Az Olympicon és a Homeri-con rendes beépített gépház ban szereltékföl a gépeket, míg a Majesticon egy beépí-tett vetítőgépen kívül hordozható leadógépis müködik. A példát rövidesen a többi nagyamerikai hajósvállalat is fogja követni.

12

~.,__~~ ~ �.~~r~~'·--------+fÉghetetlen film cukorból. Egy amerikai

nagy gyár megvásároita Arthur S. Ford ta-lálmányát, amely abból áll, hogy cukorbóltud éghetetlen filmet készíteni. Hír szerintaz új éghetetlen anyag igen olcsón kerül aforgalomba és állítólag rövidesen már áru-sítani is fogják.

Olcsó hangosfilm-főlvevőkészülék Ameri-,kában. A Radio Installation Co. Los-Ange-lesben R i c o-S y s te m elnevezéssel uj föl-vevőkészüléket hozott forgalomba, amelyetfőleg utazásoknál, expedíciós filmek fölvé-'teleinél lehet könnyűszerrel használni. Ezért.a gépet trópusi fölvételek céljaira állítottákössze. Azok a független amerikai filmgyá-rak, amelyek nem tudnak milliós összegeketdrága fölvevőkészülékek céljaira fizetni, azuj gép iránt igen érdeklődnek.

Hordozható hangosfilm leadógép. Egynewyorki gyár igen érdekes és könnyűsulyú'hordozható hangosfilm-Ieadógépet hozottforgalomba, amely Amerikában, az onnanérkező hirek szerint, nagy tetszésnek örvend.'A fotocellás leadógép ugy váltó áramhoz.mint egyenáramhoz alkalmas, teljesen azo-nos külsejű a mai leadógépekkel, csak agép lába hiányzik, 'illetve ennyivel alacso-nyabb. A szállításnál az egész készülékethárom bőröndben lehet elhelyezni és igy 100kg. nehéz.

LIKVIDÁ LJAK A SZAl(MAKÖZI DÖNTÖ-BIRÚSAGOT

Az Országos Magyar MozgóképipariEgyesület október 25-én tartott rend-kívüli közgyűlésén a következő határoza-tot hozta meg:

"A közgyűlés kimondja, hogy a választ-mány 1931 július hó 21-én törvényes hatás-körében hozta meg azt a határozatát,amellyel a Döntőbíróság megszüntét meg-állapította, mert a M. :.vI. O. E.-nek nem si-került a Döntőbíróságra vonatkozó alap-szabálymódosításait a legvégső, záros idő-pontig jóváhagyatnia és így a Döntőbíró-ság működése a M. M. O. E. részéről ható-sági tilalomba ütközik.

Eme álláspontjának megfelelően a Dön-tőbíróság megszüntére vonatkozó választ-mányi határozatot kizárólag abból a szem-pontból tárgyalja, hogy ezzel a M. ~1. O. E.részéről támasztott az a jogi ellenvetés,hogy e megállapítást csakis közgyűlés te-heti, kiküszöböltessék. Ennek kapcsán ki-mondja a közgyűlés, hogy a választmányf.entkörülírt határozatát magáévá teszi ésaz elnökség intézkedéseit helyesli és ehhezképest az 1930 szeptember hó 30-án tar-

tott évi rendes közgyúlésen a SzakmaköziDöntőbíróságba delegált bírák mandátumátmegszüntnek mondja ki.

Megállapítja a' közgyűlés, hogy e vá-lasztrnányi ülés határozatának a M. M. O.Ei-vel történt közlése után, augusztus 7-énkelt rendelettel a M. M. O. K alapszabá-lyainak a Döntőbíróságra vonatkozó részebelügyminiszterileg jóváhagyatott, de nema két egyesület által létesített megállapo-dás értelmében, hanem oly megszorítások-kal és kikötésekkel, amelyek nemcsak, hogynem fedik a két egyesületnek a Döntőbíró-ság létesítésére vonatkozó megállapodását,de annak fenntartását anyagi szempontok-ból is lehetetlenné teszi.

Az Elnökség jelentése alapján megállapít-ja a közgyűlés azt is, hogy az O. M. M. E.által kiküldött bizottság a M. M. O.. E.megbízottaival tárgyalásokat folytatott,hogya Döntőbíróságnak az alapszabályok-ban és ügyviteli szabályok ban korlátozotthatásköre, - amely szerint a hatáskör han-gosfilmekre nem terjed ki - megváltoitas-sék, a hangosfilmekre is kiható keret-megállapodás létesítése által, azonban e tár-gyalások végleg meghiúsultnak tekinten-dők.

A közgyűlés a fentiekre való tekintettelfelhatalmazza és utasítja Horovitz Richárd,Guttmann Manó, Szigeti Ferenc és dr. VáriRezső személyében kiküldött bizottságot,hogy a döntőbíró sági hivatalnak likvidáció-ját a legszigorúbb takaréko ság szemmel-tartásával a legsürgősebben vigye keresztül.

Erről a határozatról a belügyminiszterés a kereskedeimügyi miniszter úr őnagy-méltóságának jelentést tesz, a M. M. O.K-t pedig átiratban értesíteni".,...... .. �.. .

~~~FILMMűVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS

FOLYÚIRATELÖFIZETÉSI ÁR:

1 évre 10 pengő. - ll, évre 5 pengő.Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 38.

Tel.: József 363-76.Párizsi szerkesztőség:

Artur Vitner,12, rue Alasseur Paris, (XV.) Champs

de Mars.Megjelenik minden hónap elsején.

Minden cikkért a szerző felel.

Friedmann-nyomda, Wesselényi-u. 40.

13

·.. ~.~------~.~~~~~--------~,B d t� f·' · Filmmeg;elenések 1931.U apes I f mplac október hóbon.

JELMAGYARÁZAT: Megj.=Megjelenési hely - H.=Hossza ~ F.=FeIírás I

M.-Miliaj - Fősz.=Főszereplők - C.=cenzura - a.=aluH - f.-felüli.

ECO·FILM R.-T. Mária. - Megj.: Kamara, Orion. - H.: 2481 m. -Rákóczi-út 14. X/29 Mili.: Dráma. - F.: Szántó Lajos. - Fősz.: BánkyTel.: 429-76. Vilma és Louis Wohlheim. - C.: Aluli.

FOX-FILM r.vt., Ut a mennyországha, - Megj.: Omnia, Décsi. - H.:Rákóczi-út 19. Tel.: X/16 2443 m. Műf.: Dráma. - F.: Szántó Ármand. - Fősz.314-37 és 3i6-58. Janette Gaynor, Charles Farrel. - C.: Felüli.

Erzsébet királyné. - Megj.: Royal Apolló. - H.:IRIS-FILM R. T. X/8 2200 m. - Műf.: Dráma. - F.: Kálmán. - Fősz.:Népszínház-utca 13. -- Lil Dagover, Paul Otto. - C.: Aluli.Tel.: 363-17 és 374-14

X/l2 Mawas. - Megj.: Corso. - H.: 1600 m.- Műf.:Expediciós. - F.: Kálmán. - C.: Aluli.

KORONA-FILM R. T-. Bíbor és kékítő, - Megj.: Rádius. - H.: 2200 m.VII., Rákóczi-út 36. X/16 Müf.: Vígjáték. - F.: Siklósy. - Fősz.: Hansi'Tel.: J. 418-28. Niese. - C.: Aluli.

I Idegen anya. - Megj.: Rádius. - H.: 1794 m. -X/9 Müf.: Dráma. - F.: Erb Benito. - Fősz.: Mary

METRO-GOLDWYN - Dressler, Wallace Beery. C.: Felüli.

MA YER DISTR. Hercegnők hadnagya. - Megj.: Rádius. - H.: 2145Budapest, VIII., Főh. X/2 méter. - Müf.: Dráma. - F.: Erb Benito. _ Fősz.:Sándor-tér 3. - Tel.: Lawrence Tibett, Grace Moore. - C.: Aluli.J. 444-24, 444-25.

Frakos banditák. - Megj.: Palace. H.: 1844- m.X/211 Műf.: Kalandor. - F.: Erb Benito. - Fősz.: William

Haines. - C. Aluli.

MŰVÉSZFILM, Egy mámoros éjszaka. - Megj.: Décsi, Omnia. - H.:Rákóczi-út 40. X/22 2000 m. - Müf.: Dráma. - F.: Lakner Arthur. -Tel.: 403-97. Fósz.: Nora Gregor, Harry Liedtke, "Ursula Grabley,

1Robert Thoeren. - C.: Felüli.

PARAMOUNT FILM- Tabu. - Megj.: Ufa, Kamara, Corso. - H.: 2275 m.X/6 Műf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: CsendesFORGALMI R. T. óceán (dél tengeri) szigeti benszülettek. - C.: A.Budapest, VI!., Rá-

kóczi-út 59. - Tel.: Mosolygó hadnagy (Varázsgeringő) . - Megj.: Ufa,J. 344-37 és J. 405-22. X110 Uránia. - H.: 2489 m. - Müf.: Operett. - F.:Pásztor Béla. - Fősz.: Chevalier. - C.: Aluli.

I X/12 I ~ótás fiúk. - Megj.: Palace. - H.: 2274 m. -Müf.: Zenés színjáték. - F.: Siklósy, - Fősz.: IvaAlbrecht, Ernst Busch, La Argentína, a világhírű

PÁTRIA FILM- -_ 2panyol táncosnő. - C.: Aluli.VÁLLALAT, Az erénycsőszök. - Megj.: Royal Apolló. - H.: 2450VII., Erzsébet körút X/23 méter. - Műf.: Vígjáték. - F.: Siklósy. - Fősz.:8. Tel.: 406-25. _ Ralph A. Roberts, Felix Bressart, Hay Ahlers,--

X 28Szarelem egy éjszakán át. - Megj.: Rádius, Palace.Müf.: Dráma. - F.: Lakner. - Fősz.: Hans AdalbertSchletow, Pierre Betchoff, Joseline Gall.

14

...._----+'~~~"r-"""-l-.1----.......�-

PHÖBUS FILMFORGALMI RT.VII., Erzsébet-krt 8.Tel.: J. 315-62.

SCHUCHMANNANTALFILMVÁLL LATARökk Szilárd u. 20.Tel.: 353-17 és 301-Ol

X/17A férjem barátnője. - Megj.: Fórum. - H.: 2400 m.Műf.: Bohózat. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: RalphArthur Roberts, Fritz Schultz, Lucie English. -

A weekend hő ei. - Megj.: Palace. - H.: 2100 m.Műf.: Vígjáték. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: Zoroés Huru. - C.: Aluli.

~ 121

, /12Csábít az élet. - Megj.: II. hét. - H.: 1969 m. -Müf.: Dráma. - F.: Pacsérv. - Fősz.: ormannI Kerry, - C.: Felüli.

SUPER-FILM, Szent Erzsébet legendája. - Megj.: Városi zínház.VIL, Erzsébet körút X/3l H.: 2327 m., 8 felv. - Műf.: I meretterje ztő. -9. Tel.: J. 366-94. F.: Czirfusz Viktorin ferences atya. - C.: Aluli.I-----------~--~-------

1 Mámoros éjszaka. - Megj.: yugat, Roxy, - H.:1900 m. - Műf.: Dráma. - F.: Szántó Lajos. -

_Fősz.: Margarete Schlegel. - C.: Felüli:_. _A mágnesszemií hölgy. - Megj.: Pátria, Fészek"Roxy. - H.: 1900 m. - Műf.: Kalandor. - F.:Szántó Lajos. - Fősz.: Betty Compson. - C.: Felüli.

TURUL-FILMBudape t, VII., Miksautca 7. - Telefon:József 369-42.

UFA-FILM R. T.Budapest, VIII., Köl-csey-utca 4. - Tel.:J. 351-36, 336-21.

I X/15Egy kis ballépés, - Megj.: Corvin, Ufa, Kamara.H.: 2336 m. - Műf.: Vígjáték. - Fősz.: Renate

___ Müller, Hermant0himi'g, Otto Wallburg.__::- ~Kit szeréttem az éjjel? - Megj.: Ufa, Corso. -

X/27 Műf.: Vígjáték. - Fősz.: Liane Haid, Petrovich___ _§_zvetiszláv ~org Alexan~er,___Qtto Wac_llc,:.b_u=._:rg,e.'._

Montecarlo bombázása. - 1Vlegj.: Uránia. - Műf.:X/29, Vígj. operette. - Fősz.: Hans Albers, Anna Sten,

Heinz Rühmann.

UNIVERSALFILM R. T.

Budapest, VIII., ép-színház-u. 21. - Tel.:J. 391-76.

Caballero bosszúja. - Megj.: Pátria, Fészek, Józsev.,Roxy. - H.: 2000 m. - Műf.: Cowb. dráma. - F.:Pacsérv. - Fősz.: Ken Maynard .- C.: Aluli.

- _ - --- _- -_ ---_Xl

Kígyószemű rém. - Megj.: Pátria, Fészek, Imperial,Odeon, Roxy, J'ózsefv. - H.: 4500 m. - Műf.: Kalan-:dor dráma. - F' Pac érv. - Fősz.: Francis X.

____ B_u_schmann. - C._:_A_luli. 1

X/l'2

Szt rájkol a gólya. - Megj.: Décsi, Omnia. J H.:X/fi 2400 m. - Műf.: Vígjáték. - F.: Pacsérv. - Fősz.:

Arno Siegf'ried, Hans Junkermann. Fritz chultz, Ur-___ ~rabley c_!ulie Serda. - C.: Aluli:.. --'

Drakula. - M gj.: Orion. - H.: 2100 m. - Műf.:X/l2 Dráma. - F.: Pacsérv. - Fősz.: Lugosi Béla, Helene

Chaveller. - C.: Felüli.

WARNER BROSFirst NationalVita phone PicturesVII., Erzsébet-klt 9.Tel.: J. 325-90 és 91.

Pesti fiú. - Megj.: Roxv, Turán. - H.: 1918 m.Műf.: Színmű. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: TedLewis. - C.: Aluli.

X/l2

Három ablak kelet felé. - Megj.: Cor o. - H.: 2195méter. - Műf.: Dráma. - F.: Fodor Sándor. -Fősz.: Erich v. Stroheim, Crustame Bennet. - C.:Aluli.

-- -- ------- ---:-----

15

J,~~~_,~------------~.~~ ,r-~, +-

MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM-ENGEDÉLYESEKORSZÁGOS EGYESÜLETE

BUDAPEST, VIII., SZENTKIRÁLYI-UCCA 36.TELEFON: JÓZSEF 360-05. ' HIVATAlyOS ÓRÁK 9-12-16.

A Filmkultura minden egyes számát az Egyesület tagjai díjtalanul kapják

Az Egyesületmost ünnepelte tízéves fennállásának ju-bileumát. Nyugodt viszonyok közepettea fehér asztalnál ünnepelték volna ezt aszép jubileumot, a megelégedettség ésbéke idejében van is öröme az embernekabban, hogy egy egyesület tízéves fenn-állását j ubilálhatj a. Ám a mai viszonyokközött nem igen jövünk majd össze ünne-pelni, bár ez az egyesület megérdemel-te volna, hogy a tíz év megfeszített mun-kája után nemcsak a zöld asztalnál kér-jék számon a vezetőséget, hanem a fehérasztalnál is megtalálják a módját annak,hogy azokat, akik tíz éven át önzetlenüldolgoztak, néhány dicsérő szóval fölkö-szöntsék. A tízéves jubileum alkalmá-val a lVIl\IIOE mindenfelől kapja a gr a-tulációs leveleket, amelyekben üdvözlikés további szerencsét kívánnak. Az egyeskormányhatóságok közül a m. kir. kül-ügyminisztérium a tízéves jubileum al-kalmával a következő levélben üdvözöltea MlVIOE-t:

Magy. Kir. Kultuszminisztérium32.809/8

1931Budapest, 1931 október 13.

Egyesületük fennállásának tízévesfordulója alkalmából nem mulasztha-tom el, hogy kifejezzem elismerésemetaz Egyesület 10 éves hazafias és ered-ményes működéséért.

A vezetésem alatt álló és Magyaror-szág külügyi érdekeit képviselő minisz-térium állandóan figyelemmel kísérte 10éves működésük alatt azt a hazafiasmunkát, amelyet Önök, Uraim, külföldiviszonylatban is, kongresszusok stb. al-kalmával, a magyar filmkultúra magasszínvonalának elismertetése által hazánkérdekében végeztek.

Nem csekély része van az Egyesület-nek abban is, hogya film útján tegyükismertté hazánkat külföldön.

Elsősorban ezek a külföldi vonatko-zású kérdések késztettek engem arra,hogy az Elnökség céltudatos és 'hazafiasvezetése mellett működő Egyesület tíz-éves fennállásának alkalmát használjamfel arra, hogy köszönetemet és elisme-résemet fejezzem ki.

A miniszter helyett:Khuen Héderváry s. k.

Magyal' Mozgóképüzemengedélyesek Or-szágos Egyesülete tekintete Elnökségé-

nekBudapest.

A levéllel kapcsolatban a }DlOE elnök-sége az alábbi levelet intézte Lajta An-dorhoz, a Filmkultúra szerkesztőjéhez,aki a Lichtbild-Bühne és régebben azÖst. Filmzeitung hasábjain több, mintmásfél évtizeden' át szolgálta a magyal'kinematografiát:

NagyságosL a j t a A n d o r úrnak

Budapest.Van szerencsénk a M. Kir. Külügymi-

nisztérium f. é. október 13-án kelt le-iratát szíves tudomásulvétel céljából má-solatban beküldeni.

A magas leirat azért a hazaf.as mun-káért is kifejezi elismerését, melyet azEgyesület külföldi viszonylatban, kon-gresszusok stb. alkalmával a magyarfilmkultúra magas szfnvonalának elis-mertetése által végzett. Minthogy Nagy-ságod közreműködésének és áldozat-készségének igen nagy,' mondhatnánkdöntő szerepe volt abban, hogy egyesü-letünk e fontos feladatának megfelelhe-tett, kedves kötelességünknek tartjuk azegyesület részére küldött elismeréstNagyságoddal közölni.

Midőn még arra kérjük, hogy egyesű-letünk iránt eddig tanusított jóindula-tát a jövőben is megőrizni és azzal egye-sületünket továbbra is kintüntetni szi-veskedjék, maradunk Nagyságod iránt a

legmélyebb tisztelettel:Budapest, 1931 október 27.

Fenyő s. k. Gyárfás s. k.alelnök. ügyv. alelnök.

16

Speciális filmszállitások,a világ minden részébe.

Leggyorsabbvámkezeles a Nyugati és Keleti pályaudva- I

rokon. il fcvámhivataibanés a hajéállomáseken

H é b elnemzetközi szállitmányozási és

elvámolási vállalat,

IV., Váci-ut 1.sz.Tclefon;,_Aut. 159 47.

KoVACS ES FALUDI ~FILMGVÁR ÉS LABORATORIUMBUDAPEST - ZUGLÓ,GYARMAT-UTCA 39.

TEEFON: 96-3-00.':"": _

Magyarországlegna~yobb és legmo-úrnebb gépekkel lel-

K É S Z I T : szerelt laboraloriuma

HANGOSFILMEKET ÉSKÓPIÁKAT, FILM FELI RA-TOKAT, PEDAGOG I AI"

'r KULTUR. REKLÁM- ÉSIRAJZTRÜKK-FILMEKET

KruPlla Iilmuvár'és laboratórium

BUDAPEST,vut., Józse'-höru' 71-73.

TELEFON: 339-07.Berendezkedtünk a fotócellás éslemezes filmek lehallgató és össze-

állító munkálatokra.Atszakadt lemezek javítása.

~ Készit mindenfajta leluételt. ~

-

-

várcsi-, kőzségi>, családi-, gyári»,ipari>, sport-Felvéfclck,

K o c k a n ól g Y ij á s o k, f o t ó ü z e JlJ_

MAGYARFILMIRODA

BUDAPEST, VIII. FOHERCE6 SánDOR-UG GA 7TELEFON: JÖZSEF 455-10.

•FILMHIRSZOLGÁT ....AT

PEROLINICIKKEK EGYEDARVSlTÓJA.1

"PHŰBUS" MűSZAKI tsOLAJKERESKEDELMI R. T.V, KOSSUTH LAJOS: TtR 9UJ TELEFON: 11111A UT_ 117-23.A. legjobb és ovilóg legismer'ebbLÉGFERTÖrLENITÖ SZERE!Minden filmsziDhiiÍzban nélkülözhetetlee IKERJEN OIJTALAN BEMUTATÁST!

ZEISS IKON1

111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

FOTÖCELLÁS KIEGÉSZLTŐ

A LEGOLCSÓBB , 'A LEGJOBB••EGYEDÁRUS1TÚJA:

OLÁH GYÖRGYGEPÉSZMERNÖK:

UIII. RŐKK SZILÁRD·U. 20. TEL. J 33UO

MEGJELENT A

D ÉcS I és O M N I AMOZGÓKÉPSZINHAzAKBAN

A-- --UOROS ACSKAa szezon legkacagtatóbb és legmulatságosabb

bünügyi bohózata g felvonásban.Rendezte: ERICH SCHÖNFELDER

FŐSZEREPLŐK;SIEGRIED ARNO, HANS JUNKERMANN, VEREBES ERNŐ

ROSA VALETTI, MARGOT WALTER.UNGÁR SÁNDOR FILMKÖLCSÖNZÖ VÁLLALATA, BUDAPESTIt VIII., RÁKÓCZI·TÉR 15. - TELEFON: 38-6-73.

,••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• F

Friedmann-nyomda, Budapest, VIT. Wesselényi-u. 40.