I. Ég és Föld: a teremtett világHeaven and Earth: The Created World

A szent hely a világ kitüntetett pontja, és az isteni megnyilatkozás eseménye kötôdikhozzá. A vallásos ember számára ezek a helyek fontosabbak a többinél. A keresztényfelfogás szerint Isten mindenütt jelen van a világban, de térben és idôben különbözômódon nyilvánul meg.A középkori térképek nem ábrázolják, hanem szimbolikusan jelenítik meg a világot: a Földet a Világmindenség közepére helyezte az Isten, s rajta jelölte ki az elsô emberpárlakhelyét. Az ember elveszítette ugyan a Paradicsomot, de nem mondott le a Teremtôvel való kapcsolat helyreállításról. Éppen ezért, amikor leírják vagy térképenábrázolják az Eget és a Földet, ez igazában nem a tájékozódást szolgálja, hanem aTeremtô bölcsességét hivatott bizonyítani.A kora középkori világtérképeken feltûnnek ugyan a Krisztus életének eseményeihezfûzôdô vagy a bibliai történetekre való utalások, de a szent helyek térképei csak abbana korban jelennek meg, amelyben a teret már a mérôeszközök formálják.

Holy sites are always considered distinguished locations, and associated with events ofdivine revelation. For the devout, they hold more importance than any other place in theworld. In the Christian view, God is omnipresent but will reveal himself differently inthe spatial and temporal domains. Medieval maps offer a symbolic representation of the world, rather than simplyillustrating it, with the Earth placed in the center of the universe and staked out by Godas the residence of the first couple. Although man soon lost Paradise, he has neverdespaired of restoring his original connection to his Creator. This is why a Christiannarrative description or cartographic representation of Heaven and Earth is notintended to aid practical orientation so much as it is meant to demonstrate the Maker’swisdom. Although some world maps from the early Middle Ages did make allusions to episodesin Christ’s life or other Biblical events. Special maps of the holy sites did not really appearuntil man had begun to use instruments to measure and fashion the image of space.

II. Szentföld és JeruzsálemJerusalem and the Holy Land

A kereszténységben a szent helyek kultusza a 4. században kezdôdik. A legszentebbvárossá Jeruzsálem válik, ahol Krisztus evangéliumi történetének legfontosabbhelyszíneit azonosítják és a szent helyeket föléjük emelt épületekkel jelölik meg. A világközéppontjának a Szent Sír templomot tekintik, amelyet Krisztus feltámadásának helyefölé építenek. A térképeken azonban nem csak ábrázolják, hanem ki is jelölik az egyreszaporodó helyszíneket. A Bibliában szereplô helynevek azonosítása körül sok bizony-talanság van, biztosnak jobbára csak azt tekintik, hogy ezek döntôen egy régióhoz, azegykori Palesztinához kapcsolódnak, amelyet Szentföldnek, Terra Sanctának neveznek.A bibliai események térképeinek hitelessége nem azonos a mai térképek pontosságávalés részletességével, rajzolóik a számukra létezô Szentföldet vagy Jeruzsálemetábrázolják.

The Christian cult of places begins in the 4th century, with the declaration of Jerusalemas the holiest of cities, where the major stations of Christ’s life as told in the gospels areidentified and marked by buildings erected on them. The Church of the Holy Sepulcher,built on the site of Christ’s resurrection, is recognized as the navel of the world.Cartographers no longer content themselves with simply illustrating the proliferatingholy sites, but begin to locate them in their maps. Uncertainties continue to surroundthe precise location of Biblical place names, with consensus usually reserved for theassertion that these are decisively linked with the Terra Sancta, the Holy Land that wasthen Palestine. Importantly, the authenticity of the maps showing Biblical events cannotbe compared to the accuracy of modern-era maps, for their draftsmen set out to captureJerusalem or the Holy Land as these places existed for them.

III. Európa és MagyarországEurope and Hungary

A szentföldiek mintájára a középkori Európában keresztény szent helyek jönnek létre.Ezek azonban már nem szerepelnek a Bibliában, szentségüket zarándokok, szentek,mártírok életének példája, vagy olyan események, csodák révén nyerik, amelyekben a hívôk számára érzékelhetô módon megnyilvánul az Isten. A nyugati keresztény egyházközpontjává váló Róma nem csupán vallási központként, hanem földrajzi helyként isegyre inkább a középpontba kerül. A középkori Magyarországon él a kegyhelyek tisztelete, jelen van a peregrináció, a zarándoklat szokása. A szent helyek különös jelentôséget kapnak a török háborúkévszázadaiban, amikor az ország a keresztény Európa védôbástyája lesz. A 17-18.században, a barokk korban kialakul a közösségi zarándoklatok szokása, mindenekelôtta Mária-kegyhelyek látogatásának rendje.

In medieval Europe, Christian holy sites sprang up on the analogy of those in the HolyLand itself. Rather than from the authority of the Bible, these places derived theirhallowed status from the exemplary lives of pilgrims, saints, and martyrs, or otherevents and miracles that believers recognized as a tangible manifestation of God.Having become the seat of the western Christian church, Rome continued to evolve asa religious and geographic center.The Hungarians of the Middle Ages also venerated holy sites, and undertook extensiveperegrinations, or pilgrimage. Sacred places assumed special significance for themduring the Ottoman wars, when Hungary became the bulwark keeping the heathen outof Christian Europe. The baroque era of the 17th and 18th centuries saw the emergenceof the custom of the communal pilgrimage, particularly the organization of processes tosites devoted to Mary.

IV. Bencések és az EgyházThe Benedictine Order and the Church

Az elsô szerzetesek az ókori Egyiptom és Palesztina sivatagaiban keresik az elveszettParadicsomot, és ott teremtik meg az imádságnak és az aszkézisnek azt a sajátoshagyományát, amely eleven forrásként táplálja a középkori kereszténységet. A nyugatiszerzetesség atyja, Szent Benedek 529-ben alapítja meg monostorát Montecassinón. Azôt követô bencések fontos szerepet játszanak az európai kultúra és spiritualitásmegteremtésében.A Pannóniában született Szent Márton tiszteletére 996-ban alapítják meg a „PannóniaSzent Hegyén” ma is álló monostort, Pannonhalma apátságát – Bécs legrégebbi bencésapátsága, a Shottenstift idén ünnepli alapításának (1155) 850. évfordulóját.A bencés monostorok mindig nagy becsben tartották az írást és a könyveket, könyv-táraik és gyûjteményeik megôrizték az emberiség értékeit, köztük a becses térképeket.

The first monks sought the lost Eden in the deserts of ancient Egypt and Palestine,laying down the particular tradition of prayer and asceticism that was to nourishmedieval Christianity as an inexhaustible fountainhead. Saint Benedict, the patriarch ofwestern monasticism, founded his monastery on Montecassino in 529. The Benedictinemonks who followed him played a crucial role in the evolution of European culture andspirituality. Saint Martin (Szent Márton in Hungarian), born in the area west of the Danube theRomans had called Pannonia, was commemorated by the construction, in 996, of theAbbey of Pannonhalma, perched upon the “Sacred Mount of Pannonia.” The oldestBenedictine abbey of Vienna, Schottenstift, celebrates the 850th anniversary of itsfoundation this year (1155-2005). Benedictine monasteries have always held writing and books in high regard. Theircollections and libraries have preserved some of the finest treasures of humanity,including invaluable maps.

V. Utak a világbanThe Ways of the World

Térbeli tudásunkat mozgással szerezzük, mindennapi életünkben folyton utakatkeresünk. Az elsô térképek a belsô útvonalak szimbolikus, külsô megjelenítései. Az utakhálózatának rajzi leírására már az ókorban is készülnek szöveges és grafikusitineráriumok, útleírások. A Római Birodalom útjain indulnak el az elsô zarándokokJeruzsálembe, és mind a külsô, mind pedig a belsô úton igyekeznek eljutni Krisztushoz.A vallásos ember számára a helyváltoztatás különleges formája a zarándoklat, ahol anaponta megtett út a lélekben végbemenô változás fizikai megnyilvánulása. Ahorizontális elôrehaladás összekapcsolódik a lélek függôleges irányú felemelkedésével.Az Evangélium hirdetôi is útra kelnek, hogy kövessék Krisztus parancsát: „tegyetektanítványommá minden népet, megkeresztelvén ôket az Atya, a Fiú és a Szentléleknevében”. (Mt, 28,19)Az út választása maga az emberi szabadság: a labirintus a keresztény felfogásbantöbbnyire már nem útvesztô, hanem utak bonyolult rendszere, amely hitre, aGondviselés iránti bizalomra és meditációra tanítja a hívô embert. A térkép ez esetbenmegint nem csupán adat és információ, hanem érték és érzelem is.

Familiarity with space is acquired through motion, the act of constantly seeking the wayin our everyday lives. The first maps known to us are symbolic representations of thetrue inner paths. As early as the Antiquity, narrative and graphic descriptions calleditineraries (itineraria) were drafted to illustrate road networks. The first pilgrimsembarked on the roads of the Roman Empire to Jerusalem, striving to find a way toChrist that was both external and internal. For the religious person, pilgrimage is aspecial form of moving from one place to another, whereby the distance physicallycovered each day faithfully reflects the incremental progression of the soul. Horizontaladvancement is thus inseparably linked with the elevation of the spirit.Among those taking to the roads we find the Disciples, who followed Christ’sinstruction: “Go ye therefore, and teach all nations, baptizing them in the name of theFather, and of the Son, and of the Holy Ghost.” (Matthew 28:19)Choosing one’s way is an act of exercising man’s freedom. For the Christian, thelabyrinth is no longer a place of confusion but a complex system of roads that teachesthe virtues of faith, contemplation, and trust in Providence. By the same token, the mapis not just a storehouse of data and information, but a repository of value and sentiment.