M A G Y A R — L E N G Y E L K Ö N Y V Á R B I B L I O T H E C A H U N G A R I C A—P O L O N I C A

S Z E R K E S Z T I: P A LÓ C ZI E D G Á R2. SZÁM

H U N G A R I AE T

P O L O N I AA magy a r —lengyel

kapcsolatok b ibliog ráfiáj a

I r t a :

D R. K E R T É S Z JÁ N O S

B U D A P E S T 1 9 3 4

B I B L I O T H É Q I I E 11 U N G A R O — P O L O X A I S B B I B Ł I O T E C 4 H Ü S G A I I I C A - P O L O H Í 1 C A

R K D IO É P A R E D G A R P A L Ó C Z I R É D A C T I O I : B U D A P E S T , V ., S Z É C H E S Y 1 - E . 1 . IV . 5 .

B R O € H C R E H DÉJA PARUS:1. Edgar P a ló c z i: Le prince Mieczislav Woroni-

ecki Korybut.2. Dr. Je a n K ertész : Hungária et Polonia. Biblio-

graphie des relations hungaro—polonaises.

©UVKAOES E l P1IÉPARATIOIÍ:3. D r . J e a n V é g h : Les relations économiques hun­

garo—polonaises.4. Edgar P a ló c z i : Rois polonais en Hongrie5. Edgar P a ló c z i : Les Hongrois á Dantzig.6. Edgár P a ló c z i : Le premier traducteur polonais

de Petőfi.

P A R A Í T R O A T :7. Les monuments polonais en Hongrie.8. Nos héros polonais pendant la guerre dél* indé-

pendance hongroi se de 1848-49.9. Histoire de la littérature polonaise.

10. Grammaire polono—hongroise.11. Dictionnaire hungaro —polonais.12. L’amitié polonaise dans la poésie hongroise (An­

tologie).13. Fammilles nobles polonaises en Hongrie.

Avant-propos du rédacteur.Aux grands jours de Tapprofondissement, marquant une date his-

torique, des relations amicales millénaires hungaro—polonaises, c ’est avec joie que je mets entre les mains des lecteurs des deux nations soeurs le livre de M. le dr. Jean Kertész , jeune publiciste et bibliographe hongrois dönt Touvrage comble réellement une lacune. C’est la premiere bibliographie parue dans les lettres hongroises quant aux rapports hun­garo—polonais durant quatre siécles.

La date á laquelle páráit ce volume, coincide, pour ainsi dire, avec celle du quatre-centiéme anniversaire de la publication du premier livre imprimé en langue hongroise. C’est en effet en 1533 que parut á Cracovie le livre de Benoit Komjáti : „Epistolae Pauli lingua Hunga- rica donatae", sóit les Lettres de Saint Paul en langue hongroise. Ce fut le’titre du premier incunable hongrois . . .

Les jours glorieux d’une histoire millénaire revivent aux yeux du lecteur et du chercheur qui prend entre ses mains le livre de M. le dr. Jean Kertész.

Le premier historien des Hongrois, qu vécut au XIIe siécle, Ano­nymus, en écrivant l’histoire des conquérants hongrois souligne parti- culiérement que Zsolt, le fils d’Árpád, avait fixé les limites du pays du cöté des Tchéques, au bord de la Morva, sous condition, pour ces derniers de payer annuellement tributá la Hongrie, c ’est á dire au chef de ce pays, quant aux limites du pays bu cöté de la Pologne, elles avaient été fixées á la chaine de montagne appelée Turtur (Tátra) sóit comme Tavait déjá fixé auparavant Borsu, fils de Bungér.

Les frontiéres communes des deux nations, mais leur parenté spirituelle aussi, tracérent pendant un siécle, la voie de leur amitié réciproque, sans pareille dans Thistoire des peuples.

Le symbole de l’Etat hongrois: la Sainte Couronne Hongroise commence són histoire pár une trés béllé légende. Selon cette légende, le papé Sylvestre II avait destiné la couronne á Mięsko, prince polo­nais. II voulait la lui envoyer lorsqu’au cours de la nuit l’Ange du Seigneur lui apparut et lui dit: „Sache que demain, aux premiers rayons du jour, les émissaires d’un peuple inconnu vont paraitre devant tói. 11 vont te demander une couronne pour leur chef. Donne-leur la couronne préte parce qu’elle revient á leur prince!“ Le lendemain en

4

effet, les envoyés du roi Saint Etienne firent leur apparition devant le Saint Pere sous la conduite de l’abbé Astrik d’origine polonaise sur quoi, le papé, sous l’inflence de la vision de la nuit précédente, leur donna la couronne. Cest ainsi que la Sainte Couronne Hongroise de- vint le symbole historique de l’amitié hungaro—polonaise. Ce n’est pás non plus en caprice du hasard qui fit que le fils de notre premier roi: Saint Eméric. eut pour épouse la filie du roi de Pologne. Des liens de parenté entre les dynasties, la défense commune contrę les persécus- sions (Les fils de Vasul ,— Boleslo II), le régne glorieux des rois angevins, deux souverains de la dynastie des Jagelons: Vladislas Ier et Louis II, mórt martyr en défendant la cause de la nation hongrois, Etienne Báthory, le grand roi hongrois de la Pologne, les guerres de Sobieski pour la Hongrie, les efforts du fils de Napoleon Ier pour la couronne polonaise avec 1’aide des Hongrois, les échos en Hongrie, de la guerre de l’indépendance polonaise de 1830 les luttes de noś grands homm^s politiques en faveur de la Pologne persécutée, les faits d’armes glorieux des Polonais dans les rangs des Hongrois pendant la guerre de l’indépendance hongroise de 1848—49: Bem, Dembiński, Woroniecki et bien des noms encore brillent sur les pages de cette bibliographie qui devient ainsi le moiroir fidéle des grands événements des relations historiques hungaro—polonaises.

Mais ce n’est pás seulement le passé qui revit dans les lignes de cet ouvrage : le présent y est aussi en entier. Lorsqu’en 1918 le comte Ja les Andrássy, notre grand hőmmé d’Etat eut déclaré que la politique extérieure hongroise ne pouvait compter sur les résultats que si elle s’orientait vers la Pologne et l’Italie, des Hongrois enthousiastes se mirent au service des relations millénaire hungaro—polonaise. Les études faites sur ce chapitre pár le comte Jules Andrássy, sont autant de preuve de són érudition et resteront éternellement des ouvrages de valeur, les efforts du comte Iván Csekonics en matiére de politique extérieure, ceux du baron Albert Nyáry, président de la Société Hun­garo—Polonaise, mórt récemment, et ceux de ses collaborateurs com- mencére déjá á l’époque de la Grandę Guerre en vue de la restitution de la Pologne. Des savants hongrois tels que Louis Szádeczky—Kar- doss , Adrién D ivéky , Henri Marczali, Em eric Lukinich, Elem ér Varja , Camille A ggházy , Béla Kossányi et bien d’autres encore se mirent au service de la grandę idée dönt la littérature fut fondée par Jean Tom- csányi en Pologne. M. Ju les Som ogyváry , le poéte bien connu mit également sa lyre au service de la Pologne alors que des publicistes non moins grands que Ladislas Tóth et Béla Túri (Nemzeti Újság), Etienne Milotay, A lexandre Pethő (Magyarság), Franęois d e Kelecsényi (Gazette de Hongrie), A ndré Bajcsy-Zsilinszky (Magyarország) consac- rérent de nombreux article á la nation soeur.

Dans la vie de société, le comte Kuno K lebelsberg , le comte Charles Széchenyi, présidents de la Société Hungaro—Polonaise, Georges Lukács, ancien ministre des cultes, président du Comité Báthory, le ba­ron Georges B alázs , generál en retraite, président du Comité national Bem se dépensérent pour répandre l’idée polonaise en Hongrie et ils

5

furent secondés dans leur efforts pár Géza Jász , président de la section polonaise de l’Association Nalionale Hongroise, Jean B artel président de la Société des amis polonais de la Hongrie, Ladislas O kolicsányi, président de la Société Hungaro—Polonaise. Emeric Lukinich , président de la Société Hungaro—Polonaise, (fondée 1934) Eugéne Kajtár. président de l’Association des amis de la Pologne des écoles supérieures et universités, Léon Ferdinand M iklósi, organisateur des anciens légionnaires polo­nais de Hongrie, Ju les B arański, Eugéne Végh et Etienne Zsembery qui répondirent avec enthousiasme á Ieurs appels. Cest á ses apőtres des relations hungaro—polonaises que l’on dóit les nombreux monu­ment qui partout en Hongrie rappellent l’amitié ancestrale des deux nations.

Mais l’idée de lamitié hungaro—polonais dóit beaucoup á M. Valentin Hóman, ministre des Cultes et de l’lnstruction Publique, his- torien célébre, qui en tant que président de l’Université des Collections hongroises, au cours des cinq années écoulées, organisa trois grandes. manifestation au sein de Musée National Hongrois pour commémorer les rencontres historiques hungaro—polonaises.

II y a quatre-vingt-cinq ans, le tsar Nicolas Ierer, oppresseur dé la Pologne, qui foula plus tárd au pied la guerre hongroise de l’indé- pendance, recevait, á Varsovie, le prince Paskievich, qui lui fit un rapport de la victoire qu’il vénáit de remporter. Ce rapport commenęait par ses mots restes célébres: „La Hongrie est couchée aux pieds de Votre Majesté

Cest dans cette vilié, oü le despot vécut dans la joie d’avoir piétiné les deux nations soeurs, les présidents du conseils des deux pays libérés viennent de se rencontrer dans l’esprit de l amitié millénaire hungaro—polonaise. L’accord culturel signé pár les représentants des deux nations soueurs ouvre la barriére d’une voie nouvelle devant les écrivains et les savants des deux pays. Cest á eux qu’incombera le devoir de rendre encore plus étroítes ces relations glorieuses.

Le voyage á Varsovie de M. Ju les Göm bös de Ja k fa , président du Conseil hongrois est une élape dans l’histoire des relations hungaro— polonaises. Cest avec cet événement que prend fin l’ouvrage du dr. Jean Kertész. Vivant sequentes!

Budapest, novembre 1934.EDGAR PALÓCZI.

E bibliográfia összeállítására az serkentett, hogy alapvető forrásmunkát bocsáthassak rendelkezésre mindazoknak, akik a magyar—lengyel baráti kap­csolatok további kimélyítésén munkálkodni óhajtanak.

A bibliográfia csak kiindulópont kíván lenni és nem tart teljességre igényt. Anyaga azonban végigvonul a legrégibb időktől egészen napjainkig. Az összeállítás betűrendben történt. Először a könyvek, utána a cikkek, tekin­tet nélkül arra, hogy folyóiratokban vagy napilapokban jelentek meg. A köny- nyebb áttekintés céljából az anyagot bel- és külpolitikai, magyar—lengyel kul­turális kapcsolatok, történelem és gazdasági szempontok szerint csopońositot- tam. Nemcsak azokat a munkákat gyűjtöttem egybe, amelyek a két testvér­nemzet egymáshoz való viszonyával foglalkoznak, hanem azokat is, amelyek a magyar sajtóban csak Lengyelországról íródtak. Szükségesnek tartom e könyvészeti gyűjtésnek kiegészítését is, mégpedig nemcsak a magyar anyagét, hanem a lengyel sajtóban megjelent kölcsönös vonatkozású és a tisztán Ma­gyarországról megjelent irodalomnak az összegyűjtését is. Úgy vélem, hogy ez a bibliográfiának második kiadásában lehetséges lesz. Jelen összeállításban már több mint félezer cím szerepel. A munka francia előszóval is megjelenik.

E helyen mondok köszönetét mindazoknak, kik hozzájárultak munkám összeállításához és segítőkezet nyújtottak megjelenéséhez. Remélem, hogy munkámmal jó szolgálatot tettem az ezredéves magyar —lengyel barátság ügyé­nek és hozzá fog járulni a régi, becses kapcsolatok elmélyítéséhez. A ma­gyar—lengyel kapcsolatok e ls ő magyar bibliográfiája megindítója lehet újabb irodalmi tevékenységnek a két testvérnemzet között abban a szellemben, amely soraiból szót az olvasókhoz.

Budapest, 1934 november hó 16-án.

DR. KERTÉSZ JÁNOS.

BelpolitikaK ö n y v ek .

Tomcsányi János, Lengyelország. Vázla­tok és tanulmányok. Bp. Studium 1932. 293 p.

C ik k e k .

Deák Farkas, Lengyelország szabadságá­nak emlékszobra. Vasárnapi Újság 1868. jún. 14. p. 284.Gabányi, Lengyelország. Katonás Nevelés 1912. 9. sz.Geszti Lajos, Az újjászületett Lengyelor­szág. Nemzeti Újság 1934 ápr. 22. p. 11. Hlatky A., Pologne, Pologne. R Hongrie 1926. Nov. p. 151-56.Marcali Henrik, Lengyelország. Budapesti Szemle 1916. 165. köt. p. 41—56.Neller Mátyás, Lengyelország ünnepel. Nemzeti Újság 1934. máj. 3. p. 9. Podhradszky György, Az új Lengyel- ország. Új Nemzedék 1917. 44—45 p. 713-14.Ráskay László, Varsó mesevilága. Ma­gyarország 1934. Aug. 26. p. 5.Rozsnyói Miklós, A lengyelek. Ország Vi­lág 1916. 50. sz.Alkotmányreform Lengyelországban. Ma­gyar Külpolitika 1929. 39. p. 13.A diadalmas Lengyelország. Pesti Hirlap 1920. aug. 24 p. 1.

A lengyel kormány és a Zsidó Club meg­egyezése. Zsidó Szemle 1925. 13. p. 11—12. A lengyel kormány helyzete. Magyar Kül­politika 1923. 10. p. 2.Lengyel kormányválság. Magyarság 1923. máj. 30.A lengyel kormányválság. Magyar Külpoli­tika 1923. 22. p. 3.A lengyel köztársaság új elnöke Vojcie ̂hovszki Szaniszló. Magyar Külpolitika 1922. dec 31. p. 3.A lengyel pártok. Magyarság 1923. nov. 24. A lengyel polgárháború. Magyarság 1926. máj 15.Lengyel választások. Magyar Külpolitika 1922. nov. 26. p. 4.Lengyelország. Pallas Lexikon 1895. XI. köt. p. 400—18.Lengyelország. Révai Lexikon 1915, XII. köt. p. 639—48.Lengyelország. Világlexikon 1925. p. 494-95 .Lengyelország. Genius Kis Lexikon 1933. p. 872-73.Lengyelország. Az Est 1920. aug. 12.A lengyelországi események. Magyarság 1922. dec. 30.A lengyelországi kisebbségek választási blokkja és a kormánysajtó. Magyar Ki­sebbség 1927. 23. p. 857.Lengyelek hajnala. A Nap 1917. jan. 16. p. 1.

Külpolitika.K ö n y v ek ,

Divéky Adorján, A lengyelek Rómában. Bp. Stephaneum 1901. 82 p.

— Lengyelek és németek. 1916. Buda­

pest: Hungária 1912. 24 p. lsm, Takáts György, Magyar Középiskola 1917. p. 118.

— A lengyelek és Ausztria. Budapest: Hungária 1916. Ism. Takáts György, Ma­gyar Középiskola 1917. p. 119.

8

— A lengyelek és az entente hatalmak. Bp. Hungária: 1915 Ism. Takáts György, Magv. Középiskola 1917. p. 117.Heya Mihály, A keleti kérdés leálcázva és Lengyelország. Bp. 1878.Kertész János, Az ifjabb Andrássy Gyula gróf irodalmi munkássága. 1896—1929. Budapest: Attila ny. 1933. 16 p.

— Ifjabb gróf Andrássy Gyula és a Ma­gyar-Osztrák Monarchia. Budapest: Szerző kiadása. 1934. 15 p.Madarassy-Beck Gyula, A lengyel kér­dés. Bp. 1918. 18 p.A cseh-orosz folyosó veszedelme. A len­gyel-magyar határ szükségessége. (Niebez­pieczeństwo kory tarza czesko-rosyjskiego. Konieczno cose granicy polsko-wegiers- kiej.) Warszawa Wende i S-ka 1920, 175 p. Die Europáische Friedensliga und die Pol- nische Frage. Budapest 1884. 22 p.

C ik k e k .

Ajtay József, Új lengyel orientálódás. Ma­gyarság 1921. nov. 12.

— A varsói út. Magyarság 1934. okt. 19.p. 1.Graf Julius Andrássy. Die polnische Frage. Neue Freie Presse 1915. sept. 12. Andrássy Gyula gróf, A lengyel kérdés. Magyar Hírlap 1915. szept. 14. 254. sz.

— Die polnische Frage. Frankfurter Zei­tung 1916. ápr. 23.

— A lengyel királyság. Magyar Hírlap 1916. 310. sz.

— A lengyel királyság proklamálása Magyar Hírlap 1916. nov. 7. 311. sz.

— A lengyel kérdés megoldásáról s a Reichsratbeli magyarellenes kirohanások­ról. Magyar Hírlap 1917. nov. 11. 279. sz.

— Über die polnische Frage. Nord und Süd 1918.

— Lengyelek, olaszok, magyarok. Ma­gyarság 1923. ápr. 1. 74. sz. Bajcsy-Zsilinszky Endre, A lengyel titok. Magyarország 19 34. szept. 20. p. 3.

— Varsó vallomása. Magyarország 1934. okt. 19. p. 3.Divéky Adorján, Lengyelek és németek. Magyar Figyelő 1912. 24. sz.

— A lengyelek és Ausztria. Magyar Fi­gyelő IV. p. 241—60.Falk Miksa, Ausztria szereplése Lengyel­

ország szétszaggatása körül. Ország Tükre 1863. 20. sz.Gömbös Gyula, Lengyel földön. Függet­lenség 1934. okt. 21. p. 1.Gratz G., Lengyelország és Litvánia. Ma­gyar Szemle 1928. jan. p. 10—15. Hadzsega Gyula, A galicziai probléma. Katolikus Szemle 1917. p. 665- 70. Haltenberger Mihály, A lengyel—litván kérdés. Magyar Földrajzi. Évkönyv 1929. p. 203—09.Lukács Gy., Lengyelország jelene és jö­vője. Magyar Külpolitika 1926. 5. p. 2—3. Makkai János, A lengyel nagyhatalom. Új Magyarság 1934. okt. 24. p. 1. Okolicsányi L., Lengyelország külpoliti­kája. Külügyi Szemle 1925. 1—3. p. 2. Pethő Sándor, Trianon lengyeléi. Magyar­ság 1926. febr. 2.Podhraczky György, Ukrán—lengyel el­lentétek. A Cél 1917. p. 529—39.Polónyi Géza, Ungam, Polen und Mittel- europa. Kelet Népe 1—2. 1917. p. 69—80. Rátz Kálmán, „Fehér Sas“ feltámadása. Pesti Napló 1934. okt. 19. p. 1—2.Thury Lajos, Meleg szeretettel, nagy lel­kesedéssel fogadták a magyar miniszter- elnököt Varsóban, ahol megkötötték a len­gyel-magyar kulturális egyezményt. Ma­gyarság 1934. okt. 24. p. 7—8.Tomcsányi János, Lengyelország jövő há­borúja. Magyarság 1923. szept. 29.

— Milyen közhangulat várja Lengyel- országban a magyar miniszterelnököt. Ma­gyarság 1934. okt. 10 p. 7.

— Lengyelország és a memeli kérdés. Magyar Külpolitika 1923. 5. p. 2—3. Andrássy Gyula gróf és a lengyelek. Ma­gyar Hírlap 1915. 270. sz.Gróf Andrássy Gyula a világpolitikai hely­zetről. Pesti Hírlap 1921. aug. 28. p. 1—2. Becs és a lengyelek. Hortobágy 1863. 43—44. sz.Colban és a lengyelországi német kisebb­ség. Magyar Kisebbség 1927. 3. p. 107.A cseh—lengyel ellentét. Magyarság 1923. máj. 4.Á cseh sajtó a lengvel kisebbségekről. Ma­gyar Kisebbség 1924. 17. p. 706—07.Csehország és Lengyelország. Magyar Kül­politika 1922. nov. 12. p. 4.A lengyelek és a csehek. Magyar Külpoli­tika 1923. 19. p. 5.

9

A lengyel—cseh viszony. Magyarság 1924. márc. 19.Lengyel hang Csehország felosztásáról. Ma­gyar Külpolitika 1924. nov. 25. p. 16. Cseh nyomás Lengyelországra. Magyar Külpolitika 1929. 24. p. 1—2.Divéky Adorján Nemzeti Újság 1934. jún. 17. p. 21.A Duna, Visztula és a Pó. Magyarság 1923. jún. 22.Gömbös Varsóban. Magyaroszág 1934. okt. 20. p. 1. Üj Nemzedék okt. 21. p. 1. Az Est p. 1. 8 Órai Újság p. 1.Gömbös vasárnap aláírta a lengyel—ma­gyar egyezményt. Reggeli Újság 1934. okt. 22. p. 1—2. Magyar Hétfő 1934. okt. 22. p. 3. Reggel 1934. okt. 22. p. 1. Hétfői Napló 1934. okt. 22. p. 1—2.A jövő cseh—lengyel háború. Magyar Kül­politika 1922. okt. 22. p 2.Lengyel foglyok Szibériába kísértetése. Va­sárnapi Újság 1868. szept, 20. p. 452. Lengyel hang a kisantant ellen. Magyar Külpolitika 1924. 4.A lengyel jegyzék. Magyarország 1934. szept. 29. p. 1.A lengyel kérdés a porosz képviselőház­ban. Pesti Napló 1912. máj. 9. p. 7.A lengyel külpolitika új irányai. Magyar­ság 1922. szept. 27.A lengyel lépés. (Beck külügyminiszter be­jelentése a Népszövetségnél.) Magyar Hir- lap 1934. szept. 14. p. 1.A lengyel—litván konfliktus. Magyar Kul­túra 1928. 12. p. 574—76.A lengyel példa. Magyarság 1926. szept. 3. A lengyel út. Függetlenség 1934. okt. 19.p. 1.A lengyelek és a háború. Budapesti Hír­lap 1912. nov. 2. p. 4.

Lengyelek és ruthének Oroszországban. Bu­dapesti Hírlap 1905. júl. 16. p. 13.A lengyelek és ruthének halálharca. Pesti Hírlap 1912. jún. 11. p. 34—35. Lengyelország és a francia—orosz közele­dés. Magyar Külpolitika 1922. nov. 18. p. 4. Lengyelország és a kisantant. Magyar Kül­politika 1923. 27. p. 1.Lengyelország és Szinaja. Magyarság 1923. aug. 1.Lengyelország ellentétbe került Francia- országgal. A lengyel nyugat—galíciai ha­tár. Magyarország 1922. jan. 21. p, 2. Lengyelország külpolitikája. Népszava 1928. márc. 18. p. 2.Lengyelország önálló külpolitikája nem tűr idegen gyámkodást. Barthou varsói láto­gatásának mérlege. Nemzeti Újság 1934. ápr. 29. p. 12.Marsall. (Pilsudszky) Pesti Napló 1934. okt. 23- p. 1—2.A német—lengyel megegyezés. Magyar Kül­politika 1929. 36. p. 12.A Népszövetség a lengyelországi kisebbsé­gekért. Magyar Külpolitika 1924. 4.A pánszlávok és a lengyelek 1820—25-ben. Pesti Napló 1877. 211. sz,Dér polnische Staat. Budapester Montags- zeitung. 1919. márc. 3. p. 1.A szláv tenger és a lengyel folyók. Ma­gyarság 1923. okt. 19.Az új lengyel külügyminiszter. Magyar Külpolitika 1924. 6.Varsó előtt. Nemzeti Újság 1934. okt. 9.p. 1.Varsó. Újság 1934. okt. 23. p. 1.A varsói mérleg. 8 Órai Újság 1934. okt. 23. p. 1.Varsói út. Új Magyarság 1934. okt. 19. p. 1. Varsó után. Függetlenség 1934. okt. 23. p. 1.

m agyar—lengyel kapcsolatok.K ö n yv ek .

Divéky Adorján, Felsőmagyarország ke­reskedelmi összeköttetése Lengyelország­gal. főleg a XVI—XVII. században Bp. Szt. István-Társ. 1905. 70 p.

— Magyarország szerepe a lengyel re- naissance-ban. Bp., Franklin 1910. 11 p. Klny. az Archeol. Ért.

— Magyar hatások a lengyel múltban.Bp. 1912. Klny. a Békefi Emlékkönyvből.

— Magyarok és lengyelek a XlX-ik szá- j t ' zadban. Bp. 1919. 123 p.

— Węgrzy a Polacy w. XIX. stulecin. Warszawa: Gebethner 1919.

— Z zagadnień historycznych Stosun- koV polsko—węgierskich. Warszawa: Wolff.

10

— Z zagadnień historycznych stosun­ków polsko—węgierskich. Kraków 1923. Klny. Przegląd Wspólczesny-bol.

— A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga. Klny. a Levéltári Közleményekből. Bp. 1927.

— Co chcieli zrobić i co zrobili Węgrzy dla Polski w okresie wojny. Warszawa 1934. 44 p. (Mit akartak tenni s mit tettek a magyarok Lengyelország érdekében a háború alatt.)Klebelsberg Kuno, Les fondeiments de la coopération intellectuelle Polono— Hongroise. Budapest 1930.Zdziechowski Marjan, Magyarország tra­gédiája és a lengyel politika. (Tragedja Wegiera polityka polska. Kraków 1920. La tragedie de la Hongrie et la politique Polonaise.)

— Węgry. I dookala wegier. Wilno 1933. 173 p.A lengyel kérdés a magyar képviselőház­ban 1915—1918. (Sprawa polska w parla­mencie węgierskim 1915—1918.) Warszawa 1920.A lengyelek a magyarokhoz. Poloni ad Hungaros. Paris : Pinard é-n. 4 p .

C ik k e k .

Ajtay József. A magyar—lengyel barátság. Nagymagyarország 1929. 11. p. 1. Andrássy Gyula, Lengyelek, olaszok ma­gyarok. Magyarság 1923. ápr. 1.Barkóczy Mihály, Magyar- és Lengyel- ország közti kereskedés 1306—1775. Tár­salkodó XII. 1843. 13—14. sz. Bevilaqua-Borsody Béla, Monuments po- lonais, gratitude hongroise, Gazette de Hongrie 1934. okt. 20. 34. sz.

— De song hongroise de munition hong­roise en térré polonaise en 1919—1922. Gazette de Hongrie 1934. nov, 10.Bleier Moritz, Das Wunder von Warschau. Pester Lloyd 1934. okt. 21. p. 4.

\ Dobrovszky János, A lengyel—magyar vi­szony. Magyarság 1924. jan. 31.Divéky Adorján, Gráf Andrássy und die Polen. Polen 1915. II p. 221.

— Magyar tárgyú lengyel könyvek. Új Magyar Szemle 1921. júl.—aug. p. 67—78.

V Gerlóczi Lajos, Holnap aláírják a ma­gyar—lengyel kulturális egyezményt. 8 Órai Újság 1934. okt. 21. p. 1—2.Kerekes György, Magyar—lengyel keres­

kedés a XIV—XV. században. Keresk, Szakoktatás 1912. p. 249-252., 271-273.. 310—313., 348-ik lapon.

— A magyar—lengyel kereskedés fény­kora. Uránia 1917. p. 10—14.Kertész János, A magyar—lengyel barát­ság ifjabb Andrássy Gyula gróf szellemé­ben. Kalazantinus Tudósító 1934. dec. Knieza István, A tót és lengyel költöz­ködő pásztórkodás magyar kapcsolatai. Ethnográphia 1934. 1—2. p. 62—73. Kuczyńska F. C., Polen. Pester Lloyd 1934. okt. 21. p. 1.Lengyel Ladislaus, Ministerprásident Gömbös in Warschau. Pester Lloyd 1934. okt. 20. p. 2., okt. 21. p. 6. (Morgenblatt) okt. 20. p. 1—2. (Abendblatt).

— Der Gastbesuch des Ministerprási- denten Gömbös in Polen. Pester Lloyd 1934. okt. 22. p. 1. (Abendblatt)Marczali Henrik, Polonais et Hongrois devant 1 histoire. La Revue Polit. Internat. 1916. No. 20.Nyáry Albert br., A lengyel kérdés ma­gyar szempontból. A Cél 1912. p. 726—29.

— Magyarország és Lengyelország. A Cél 1915 p. 346-350.Okolicsányi László, A magyar—lengyel viszony és a békerevizió. Nagymagyar- ország 1928. 10. p. 17.

— A lengyel—magyar érdekközösség. Nagym agy ország 1929. 5. p. 1—4.Palóczi Edgár, Egy elfelejtett lengyel ba­rátunk (Smolka Ferenc). Nemzeti Újság 1929. máj. 28.

— A Jánoshegy és a Sashegy a ma­gyar-lengyel barátság szimbólumai. Új adatok Buda történetéhez. Budai Napló 1931. aug. 25. (105.357).

— Le premier traducteur polonais de Petőfi. Gazette de Hongrie 1933. V. évf. 43. sz. dec. 23.

— A mi lengyeleink. Magyarország 1934. ápr. 29. XL1. évf 96. sz.

— Danzig und Ungarn. Mitteilungen des West-preussischen Geschichtsvereins. Jahr- gang 1934. Juli Heft. Nr. 3.Pethő Sándor, Polonaise. Magyarság 1934. szept. 19. p. 1—2.Pór Antal, Magyar—lengyel érintkezés a XVI. században. Századok 1903. 37. köt.Ráskay László, A múlt pátosza és a je­len realitása. Lengyelország és Magyar- ország viszonya a mai Európában. Pesti Napló 1934. jún. 29. p. 9.

l i

— Gömbös varsói útja elé. őszinte és lelkes magyarbarátság Lengyelországban. Magyarország 1934. aug. 18. p. 5.

— Híd Budapest és Varsó között. Ma­gyarország 1934. aug. 19. p. 15.

— Stronszki ellenzéki vezér a lengyel— magyar barátságról. Magyarország 1934. aug. 22. p. 5.

— Varsó szívügye volna a magyar— lengyel kultúr barátság. Magyarország 1934. aug. 23. p. 5.Sikióssy László, A magyar küldöttség Varsóban ünnepélyesen átadta Pilsudszky tábornagynak a magyar nemzet ajándékát. Pesti Hírlap 1933. szept. 2. p. 3.

— Herceg Czartoriszky a magyar—len­gyel barátságról. Pesti Hírlap 1933. szept. 3. p. 5.

— A gdyniai látogatás. Lengyelország szabad kikötőt ajánlott fel Magyarország­nak. Pesti Hírlap 1933. szept. 5. p. 4.

— Serédi Jusztinián hercegprímás Czens- tochowában. Pesti Hírlap 1933. szept. 6. p. 5.

— Magyar revízió, lengyel revízió. Pesti Hírlap 1933. szept. 13. p. 5.Steiner Antal, Magyar—lengyel barátság. Nemzeti Újság 1930. máj. 29.Strakosz Pál Sándor, Magyarország és Lengyelország. Dunavölgye 1932. máj. 1. évf. 1. p. 23—24.Supka Géza, Asszony a viharban. Egy nagy lengyel—magyar barátkozás emlé­kezete. Magyar Hírlap 1934. szept. 8. p. 23-24 .Szádeczky K. Lajos, Lengyel—magyar vonatkozások a történelemben. Budapesti Szemle 1915. máj. p. 202—219.Szudy Elemér, Magyar—lengyel kapcsola­tok. Pesti Napló 1934. aug. 25.Tomcsányi János, Magyarország és Len­gyelország. Magyarság 1924. okt. 3.

— Magyarok a háború utáni lengyel irodalomban. Nagymagyarország 1929. 11.p. 10-12.Túri Béla, Lengyel—magyar sors. Nem­zeti Újság 1933. szept. 6. p. 1—2. (Vezér­cikk)

— Lengyel—magyar közös határ. Nem­zeti Újság 1933. szept. 16. p. 1—2. (Ve­zércikk)

Lengyelek és magyarok. Nemzeti Újság 1934. okt. 19. p. 1 -2 .Urmánczy Nándor, Lengyel—magyar ba­

rátság. Pesti Hírlap 1933. aug. 29. p. 1. (Vezércikk)Budapesten és Varsóban új szervezet ala­kul a magyar— lengyel barátság ápolására. Nemzeti Újság 1932. jún. 28. p. 6.A budapesti magyar—lengyel ünnepségek. Pesti Hírlap 1933. szept. 17. p. 4—5. Dąbrowski János munkája 1917-ről. (Ma­gyar vármegyék mozgalma a lengyelekért.) Az egyetemi ifjúság lengyel-ünnepe. Ma­gyarország 1917. január 30. p. 2. Fegyverbarátság és közös történelem fűzi egymáshoz Lengyelországot és Magyar- országot. Express Poranny 1934. Okt, 14. Hlond bíboros és a lengyel küldöttség el­utazott Budapestről. Pesti Hírlap 1933. szept. 19. p. 4.Janta-Polczynski volt lengyel földművelés- ügyi miniszter nyilatkozata a budapesti magyar—lengyel ünnepekről. Pesti Hírlap 1933. szept. 23. p. 3.A közös lengyel—magyar határ. Nemzeti Újság 1934. máj. 27. p. 5.A lengyel—magyar barátság kimélyítését sürgette Kotrzynski ny. miniszter a Len­gyel-Magyar Egyesület varsói díszgyűlé­sén. Nemzeti Újság 1932. jún. 29. p. 12. A lengyel és a magyar katolikus sajtó együttműködése küzdelmet jelent az igaz­ságért. Nemzeti Újság 1931. jún. 2. p. 9. Lengyel—magyar. Budapesti Hírlap 1926. szept. 16.A lengyel—magyar állameszme. Magyar­ság 1923. máj. 12.Lengyel—magyar kultúrlánc. Budapesti Hírlap 1934. okt. 19. p. 1.A lengyel—magyar sorsközösség. Magyar­ság 1933. szept. 14. p. 1.A lengyel—magyar viszony. Magyarság 1922. okt. 13.A lengyel pártok és Magyarország. Ma­gyarság 1923. dec. 3.Lengyel ünnep Esztergomban. Pesti Hírlap 1933, szept. 16. p. 5—6.Lengyel vendégek. Pesti Hírlap 1933. szept. 14. p. 1—2. (Vezércikk)Lengyel vendégeink első csoportja Buda­pestre érkezett. Pesti Hírlap 1933. szept. 14. p. 5.A lengyelek Budapesten. Budapesti Hírlap 1903. aug. 22. p. 5—6.Lengyelek Budapesten. Pesti Hírlap 1933. szept. 15 p. 5—6.

12

Lengyelek a magyar szabadságharcban. Vasárnapi Ú. 1869. jan. 17. p. 29—31.Lengyelek követelik a közös lengyel—ma­gyar határt. Magyarság 1931. jún. 16. p. 11. (Polska Intrzejsza— Holnapi Lengyel- ország).Lengyelország és Magyarország. Pesti Hír­lap 1934. okt. 19. p. 1.

Lengyelország és Magyarország. Gazeta Warszawska 1919 II. 5/ Gazeta Polska 1919. V. 27., V. 21., VII. 21., X. 7., VIII. 9„ Czas 1919. VIII. 9., IX. 1.

Lengyelország és Magyarország, Kurjer Lwowski 1919. VII. 21., VIII. 24. Kurjer Poranny 1919. XII. 21. Kurjer Polski 1919. XI. 17. Glos Polski 1919. I. 12. Nowa Re­forma 1920. I. 28., 29.

A magyar—lengyel állami gondolat. Ma­gyar Külpolitika 1923. 24. sz. p. 4.A magyar—lengyel kereskedelmi szerző­dés. Magyarság 1925. júl. 28.A magyar—lengyel barátság és együttmű­ködés szellemében folyt le Gömbös varsói látogatása. Budapesti Hírlap 1934. okt. 23. p. 1- 2.Magyarország sorsa és az új lengyel poli­tika. Magyarország 1934. szept. 19. p. 1—2. Nincs még veszve Lengyelország. Közös határt Magyarországgal. A Nép 1921. aug. 17. p. 10.Polen und Ungarn. Pester Lloyd 1934. okt. 19. p. 1 -2 .Ünnepi előadás a Nemzeti Színházban. (Lengyelek Budapesten.) Pesti Hírlap 1933; szept 17. p. 17.

Történelem.K ö n yv ek .

Bárdossy Joannę, Supplementum analec- torum terrae Scepusiensis. Lőcse 1802. Chiakor Georgius, Epistoła . . . De Morbo et Obitv. . . Stephani Regis Poloniae. Ad . . . W. Kowaciccium Transylvaniae Cancella- rium. Kolozsvár 1587.Dąbrowski Jan, Średniowieczne kroniki węgierski w świetle ostatnich badan. Krak­kói cs. kir. gymn. értés. Klny. 1914. 31 p.

— A lengyel légiók. Kiadja a lengyel leg­főbb nemzeti bizottság. Budapest: Heller1915. 67 p.

— Studija nad stosunkami polsko: Wę­gierskimi w. XIV. w. I. 1915. Ism. Divéky A. Századok 1916. p. 67.

— A lengyel légiók. Bp. 1915. Ism. Bp. Szemle 1916. 167. köt. p. 155—57. Divéky A. M. Figy. 1916. I. p. 383., Kat. Szemle1916. p. 328., Alkotmány 1916. 23. sz.

— Nowsza historiyografia Węgierska- 1915. Ism. Századok 1912 p. 437.

— Elżbieta Lókietkowna. 1305—1380- Krakow 1914. (Sprawozdań. Akad. Umiej, w. Krakowie. 1913. 7. sz.) Ism. Divéky A. Tört. Szemle 1914. p. 606., Századok 1916. p. 661—663,

— Z czasów Łokietka. 1916. Ism. Di­véky A. Tört. Szemle 1917. p. 88—90.

— Sprawa polska na Wegrzesch 1914—

1916. Piotrków 1917. 152 p. Ism. Divéky Adorján, Századok 1917. p. 377—79. Divéky Adorján, Dzieje przylacenia miast spiskich do Wegier w. roku 1770. War­szawa: Gebethner 1921.

— Węgrzy a Polacy w. XIX. stulecin. Warszawa: Wolff.

— Zsigmond herceg budai számadásai. 1913. Ism. Turul 1915. p. 50.

— Zsigmond lengyel herceg budai szám­adásai 1500—1502. 1505. Magy. Tört. Tár. XXVI. köt. Bp. Akadémia 1914. 200 p.

— Zsigmond lengyel herceg budai szám­adásai. Bp. 1914. Ism. Békefi Rémig, Tört. Szemle 1916. p. 386.

— Zsigmond lengyel herceg II. Ulászló udvarában. Bp. 1914. 32 p. Klny. a Szá­zadokból.

— A Lengyelországnak elzálogosított XVI szepesi város visszacsatolása 1770-ben. Bp. Ranschburg 1929. Kiadta a Szepesi Szöv. Ism. Jogállam 1929. jún., nov., dec.

— Geschichte dér Einverleibung an Un­garn dér an Polen verpfándeten 16 Zipser Stádte im Jahre 1770. Bp. Ranschburg 1930.

— Z. zagadnień historycznych Stosun­ków polsko—węgierskich. Warszawa : Ge­bethner.D. J., A lengyel légiók. Bp Heller 1912.28 p.Finkel. L., Bibliografia historyi polskiej.

13

I —IV. köt Lemberg. 1891 —1914. (Zápo­lya! János. Izabella és János Zsigmondra vonatkozó művek ebben vannak felsorolva.)

— Zjazd Jagiellonów w Lewoczy w. r. 1494. Ism. Fest Sándor Tört. Szemle 1917.p 86.Fournier August, Handel und Verkehr in Ungarn und Polen um die Mitte des 18. Jh. Wien : Tempsky 1887. 165. p.Gyulai Pál, Commentarius Rerum A Ste- phano Rege Poloniae in Secunda Expe- ditione Adversus Magnum, Moscorum Du- cem gestarum A. 1580. Róma 1582.Br. Jósika Miklós, Eszter. (Regény) Bp. Kętrzyński W., O kronice Węgiersko— polskiej. (Vita S. Stephani, regis Ungariae ungarico—polonica.) Krakkó 1897. Komjáti Benedek, Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae. Szent Pál levelei ma­gyar nyelven. Krakkó 1533. (Ez a legrégibb ismert magyarnyelvű nyomtatott könyv,) Kossányi Béla, A lengyel nemesi társa­dalom megalakulása, különös tekintettel a magyar és szláv fejlődés analógiájára. Bu­dapest: Franklin 1915. 35 p. Kucharzewski J . Les Polonais en Suisse au XIX. siécle 1916. Ism. Balanyi György, Tört. Szemle 1917. p. 213.Kutrzeba Stanisław, Acta odnoszące sie do stosunków handlowych Polski z Węg­rami, głownie z archivum koszickiego z lat 1354-1505. Krakkó.Lukinich Imre, I. Rákóczi György és a lengyel királyság. Bp. Akad. 1907. 63 p. Napragi D., Zakolius N et Kellemessius, Hungarie periclitantis legatorum ad Sigis- mundum III. oratio. Krakkó, Danzig, Nürn- berg 1595.Palóczi Edgár, Woroniecki-Korybut Mie- cislaw herceg.. Bp. Magyar—lengyel köny- tár 1929. 1. sz.Pawłowski Broniszláv, Adatok Ausztria politikájához az 1831-ki lengyel felkelés idején. 1911. Ism. Divéky Adorján Tört. Szemle 1914. p. 149.Pogány József, Lemberg. Tíz hónap az orosz cárizmus uralma alatt. Bp. : Nép­szava 1915. 141 p.Radzikowski St. E., Regnum Poloniae w oświetleniu sfragist herald. 1914. Ism. Fest Sándor Tört. Szemle 1917. p. 84.Smolka Stanisław, Dziennik Franciszka Smoki 1848—1849. Kraków 1913. Ism. Di­véky Adorján Tört. Szemle 1917. p. 359—61. Stebelski Piotr, Lwów v 1848 roku. Isin.

Divéky Adorján Tört. Szemle 1913. p. 309-11.Szádeczky K. Lajos, Izabella és János Zsigmond Lengyelországban. 1552—56. Bp. Magy Tud. Akad. 1888. 107 p.

— Przemysltől Breszt-Litovszkig. Harc­téri élmények és lengyel—magyar törté­nelmi emlékek. Bp. Franklin 1916. 117 p. Ism. Bartha József: Magyar Középiskola 1916. p. 196., A Cél 1916. p. 119-21., Al­kotmány 1916. 27. sz. Tomcsányi János: Századok 1916. p. 524,Szamota István, A Murmelius-féle la tin - magyar szójegyzék 1533-ból. Budapest 1896. Szilády Áron, Szent Pál levelei magyar nyelven. Budapest 1883. (Komjáti Benedek fordításának hasonmáskiadása, tanulmány­nyal.Theiner A., Vetera monumenta Poloniae et Lithuaniae gentiumque finitimarum his­tóriám illustrantia ex tabulariis vaticanis. Róma 1860-1864. (1217-1775.)Tóth József, II. Rákóczi György lengyel vállalatának diplomáciai előzményei. Szat­mári Szabad sajtó ny. 1912. 88 p.Veress Endre, Lengyelországi adalékok hazánk s főleg Erdély XVI—XVIII. századi történetéhez. Bp. 1896. 48 p.Wagner Carolus, Analecta Scepusii sacri et profani. Becs 1773.Weigel P. O., Bibliotheca bohemo—po- lonico—hungarico—austriaca. Lipcse 1871. Weisz Jánösv Lengyelország. A direktóri­um. Az 1795-^.799. évi nagyháború. Te­mesvár 1896. 809 p. Csanádegyházmegyei knyvt. (Világtörténet XIX. kötet.) Wierzbowski T , Laureo Vincent nonce apostolique en Pologne 1574 — 1578. et ses depeches inédites. Varsó 1887.Zych W , A hűbéresek részvételének kér­dése a Jagellók választásában. 1911. Ism. Divéky Adorján Tört. Szemle 1914. p. 142. La Hongrie a 1 exposition la Pologne en 1830—1920—1930. A Paris. Kossányi Béla (Catalogue).Hungáriáé . . . Legatorum Ad . . . Sigismun- dum Tertium Poloniae . , . Regem . . . Et Poloniae Ordines Oratio, In Comitiis Ge- neralibus Cracouiae habita. Krakkó. 1595. (Latinul és lengyelül jelent meg.)Kronika węgiersko—polska. Opracował Stanisław Piłat. Krakkó.Lexikon Joannis Murmelii latina rerum vo- cabula . . . cum Germanica et Hungarica interpretatiorie. Krakkó 1533. (Szerzője való­színűleg Komjáti Benedek volt.)

14

Monumenta medii aevi historica rés gesta Poloniae illustrantia. Krakkó 1874. Scriptores rerum Polonicarum. I—XX. köt. Krakkó 1873.

C ik k e k .

Andrássy Gyula gróf, A lengyel győzel­mek és az orosz bolsevizmus. Magyar He­likon 1920.

— A történelem szava. Magyarság 1925. máj. 31. (A mai Lengyelország című mel­lékletben.)Balzer Oswald, Aus Problemen dér Ver- fassungsgeschichte Polens. Ism. Budapesti Szemle 1916. 167. p. 157—159.Bain Nisbet, The last king of Poland. 1909. Ism. Kropf Lajos Tört. Szemle 1912. p. 121-25.Bányai Károly, Koscziusko. 1746—1817. Alkotmány 1917. 254. sz.Cehelszkyj Longin, Kelet-Európa történe­tének két szkémáje, Lengyelország, Mosz- kovia és Ukránia. Ukránia 1916. p. 275—80. Csurgó, Orosz dolgok. Lengyelország stb. Vasárnapi Újság 1878. 36—40., 43., 47., 48. sz.Dąbrowski János, Lengyel légiók. Eper­jesi Lapok 1912. 38—40. sz,

— Czarnkowi János ügye. Századok 1917. p. 356-65.Divéky Adorján, Az 1791 május 3-ki len­gyel alkotmány. M. Figyelő II. 1912. p. 265-69. '

— Az 1863-ki lengyel forradalom. Bu­dapesti Hirlap 1913. 20. sz.

— Zsigmond lengyel herceg II. Ulászló udvarában. Századok 1914. jún. 15. p. 449—63. p. 562—76. (Külön is megj. 1914. 32 p )

— Prinz Sigmund v. Polen am Hofe Wladyslaws II. Ungarische Rundsch. 1914. p 775-810. (Klny.)

— Egy krakkói adat. Közi. Sz. vm. m, p. 92 -95 . (1512. nov. 27-én kelt oklevelet közöl. Ebben a krakkói tanács felszólítja Brenndorf Pál lőcsei polgárt, hogy Behr Gáspár krakkói polgárral szemben való tar­tozásának tegyen eleget.)

— Krzyżanowski Szaniszló. 1865—1917. Történeti Szemle 1917. p. 223. Dombováry Gyula, A lengyelek megtérése. (Sz^nt Adalbert a lengyel nemzet történel­mében.) Alkotmány 1916. 321. sz. Dzurányi Dezső, Adalékok a lengyel­

országi reformáció és a prot. egyház tör­ténetéből, Evang. őrálló 1916. 22„ 24.,26. sz. Falk Miksa, Egy fejezet Lengyelország és Ausztria történetéből. Ország Tükre 1863.17. Fenyő Miksa, A lengyel királyság. Nyugat II. 1916. p. 698-701.Fest Sándor, Lengyel történettudományi szemle. Történeti Szemle 1917. p. 83—87.Fraknói Vilmos, Vencel király megválasz­tása 1301-ben. Századok 1914. p. 81—88.

— Wenzels Wahl zum König von Un- gem. 1301. Ungarische Rundsch. 1914. p. 532-37.Hajnal 1., A lengyel légió utolsó napjai Magyarországon. Hadtörténelmi Közlemé­nyek 1925. 1—2. p. 91—99.Handelsmann Marcell, Napoleon és Len­gyelország. Történeti Szemle 1913. p. 396— 414.Janák Viktor, A lengyelek jellemvonásai és történeti szerepe az újkorban. Eger 1914. 16—18. sz.Graf Joseph Kemény, Die Reise dér Eli- sabeth Königin Mutter von Ungarn nach Polen im Jahr 1356. Magazin Für Gesch. u. Liter. Siebenbürgen I. 1844—45. 185. sz. Gr. Kemény József, A lengyelek ellen 1657-ben viselt háborúnak veszélyes nap­jai. Új M. Múzeum 1860. I. 248. sz. Kempelen Győző, A lengyelek fölkelése 1863-ban. Arad 1863. 1—5—8. számok. Kossányi Béla, A lengyel nemesi társa­dalom megalakulása. Történeti Szemle1916. p. 229-61.Kristóf György, A piski emlék előtt. Érd. Múzeum Egyl. VI. vándorgyűlés emlék­könyve 1912. p. 15—21.Lábán Antal, Varsó eleste 1831-ben. (Bem tábornok egy cikke alapján.) Magyar Fi­gyelő I. 1916. p. 433-42.Lendvay Károly, Przemyśl visszahódítá- sának külpolitikai jelentősége. Pesti Napló 1912 154. sz.Lodijnski Marian,Regnum Poloniae wopi- nii XIV. w. Ism. Fest Sándor Tört. Szemle1917. p. 84.Lója Károly, Nagy Kázmér, Lengyelország királya. Hazánk s a Külföld 1871 32. sz.Lukinich Imre, I. Rákóczi Gvörgy és a lengyel királyság. Akadémiai Ért. 1906. 11. sz p. 588—96.

— II. Rákóczi György 1657-ki léngyel hadjárata alkalmával tatár fogságba esett

15

erdélyiek jegyzéke. Genealógiai Füzetek 1912. p. 93.Marczali H., Polonais et Hongrois devant 1 histoire. La Revue Polit. Intern. 1916. márc.—ápr.Mauks Ernő, Varsó eleste 1794-ben. Al­kotmány 1912. p. 268.

— Lengyelország utolsó évtizedei. Al­kotmány 1912. 38., 41. sz. (1764—1795. ese­ményekről.)

— Az 1815-ki lengyel alkotmánylevél. ’ Alkotmány 1916. 220., 221. számok.

— A lengyelek Moszkvában 1605-ben. Alkotmány 1916. 310. sz.Mészáros Károly, Hedvig. Történelmi jel­lemrajz. Hölgyfutár 1856. 201. sz,Miklós Ödön, Statorius János lengyel so- ciniánus lelkész levele Frank Ádám ko­lozsvári unitárius lelkészhez 1638-ból. Ke­reszt. Magvető 1917. p. 68—84.Palóczy Lipót, Látogatás a rapperschwyli lengyel múzeumban. Athenaeum 1873. 40. sz.Palóczy Edgár, Woroniecki-Korybut Mie- cislaw heiceg. História I. 7—8. sz. 1928. nov.—dec. p. 68

— Woroniecki Miecislaw. 1849—1929. Képes Krónika XI. évf. 42. sz. (1929.)

— A rádió a történelmi kutatás szolgá­latában. (Woroniecki herceg kivégzésének ismeretlen részletei a Klebelsberg-család hagyományai alapján.) Rádióélet I. évf. I. sz. 1929. nov. 10.

— A fák dala. Képes Krónika XII. évf. 1930. 4. sz.

— Napoleon fia és a magyarok. Gazette de Hongrie 1934. VI. évi. 2—3. sz. (Rádió­előadás 1933. július 10-én.)/ — A lengyelek Budán 1686-ban. Budai

/N apló 1933. okt. 12.— Lengyel királyok Magyarországon.

(Előadás a Magyar Nemzeti Szövetség len­gyel osztályán 1933. ápr. 21-én.) Kézirat­ban. A lengyel királyok magyar útjainak térképe a budapesti lengyel követségen.Paur Iván, Egy lengyel diplomata észre­vételei négy koronakérő ellen. Pesti Napló 1857. 295. sz.Petheő Dénes. Visszaemlékezések Len­gyelországra. Főv. Lapok. 1865. 9—11. sz.Pogány S. G., Látogatás a lengyel hadi- múzeumban. Hadimúzeumi Lapok 1927. 5 -8 . p. 13-19.Réczey F., Az 1920. évi lengyel—orosz

hadjárat. Magyar Katonai Közlöny 1927. 1. p. 12-30. 2. p. 156-71. 3. p. 234-53. Sándor István, Lengyel vendégségről. Sok­féle 1791. II. 8. sz. Házi Barát IX. 1842. 143. sz.

— Lengyelországi vendégségek a XVII. században, azonkori francia leírás után. M. Házi Barát 1849. 60. sz.Schmidt Wilhelm, August Bielowski „Kri- tische Vorhalle zűr Geschichte Polens in ihren die Vorgeschichte Siebenbürgens auf nehmenden Punkten. Transsilv. 1861. 2—4. szám.Steiner István, Lomza bevétele. Alkot­mány 1912. 228. sz,Sváby Frigyes, A Lengyelországnak el­zálogosított XIII szepesi város története. Lőcse: Szepesmegyei Tört. Társ. 1895. I—II. köt. 344 p.Szádeczky K. Lajos, Az új lengyel , kor­mányzóság székhelyei. Kilce. Az Újság 1912. 265. sz.

— Lengyel városok történelmi emlékei. Budapesti Hírlap 1912. 257. sz.

— Zamosc. Budapesti Hírlap 1912.207. sz.— Polock elfoglalása 1579-ben. Buda­

pesti Hírlap 1912. 280. sz.Szilágyi Sándor. I. Rákóczi György s Bethlen István versenygése. 1636. Új M. Múzeum,1856.1. 233. sz. Pótléksorok : Vass József, Új M. Múzeum 1856. I. 506 sz.

— 11. Rákóczi György lengyel hadjárata 1657-ben. Csal. Könyve III. 1857. 280. sz. Tomcsányi János, Kosciuszko. Vasárnapi Újság 1916. 50. sz.Tóth József, II. Rákóczi György lengyel vállalatának diplomáciai előzményei. Szá­zadok 1913. p. 389. (Ism.)Tors Kálmán, A lengyel szabadságharc emlékeiből. Eélszázados évfordulója alkal­mára. Vasárnapi Újság 1880. 50. sz. Vajda Béla, Zsidó király a lengyel trónon. Remény 1917. júl.—szept.Városy Tivadar, Lengyelország felosztá­sának kül- és belokai, Tört. tanulmány. Bácska 1878. 21—24. sz. 1879. 3 - 2 8 sz. Vécsey Özséb, Lengyelország történetének földrajzi alapjai. Földr. Közi. 1917. p. 109—45. (Megjelent külön is 1917. 37 p.) Wertler Mátyás, Első Miksa császár ösz- szejövetele Magyar-, Cseh- Lengyelország királyaival. III. László, Lajos, Zsigmond- dal és az osztrák házzal kötött házassági frigy. Zala—Somogyi Közlöny 1864. 14. sz. Zachorowski Stan, O statutach syno-

16

dal. Krakowskich Zbighiewa Oleśnickiego 1436. 1446, r. Kraków 1916. Ism. Fest Sán* dór Tört. Szemle 1917. p. 85.

Jákob biskup płocki. 1915. Ism. Fest Sandor Tört. Szemle 1917. p. 85.Ausztria viszonya az 1830-ki lengyel for­radalom irányában. Ország Tükre 1863. 23. sz.Badzcie wytani na Wegrzech. Magyarság 1933. szept. 14. p. 1Excerpta ex Jodoci Ludovici Decii L. III. de Nupliis et morte Barbarae de Zapolia Reginae Poloniae Wagner Analecta Sce- pusia II. p. 122—28.Hadvezéri vélemények az 1831-ki lengyel háborúról. Budapesti Hirlap 1858. 292—94. szám.Hedvig Lengyelország királynéja. Rajzola­tok 1836. 11. b9. sz.L Insurrection Polonaise de 1830 et 1 opi- nion publique Hongroise. Revue des Etu- des Hongroises 1933. Juill—Dec. 3 —4. p. 193-215.Képek a lengyel fölkeléstől. Nemz. Képes Újság 1863. 8 , 9., 11., 13., 15., 20. számok. Képek a lengyel fölkelésből; Langiewicz Mária, Podlawszky, Pusztowojtow kisasz- szony arcképe és egy lengyel csoportozat képével. Emich N. K. Naptára 1864. 131. sz. A krakkói harangok alatt. Nemzeti Újság 1933. szept. 2. p. 1—2. (Vezércikk.) Lebensbeschreibung des letzten polnischen Königs Stanislaus August. Ver. Ofnef und Pester Ztg. 1801. 47., 48., 50., 52. számok. A lengyel harcszíntérről. Petheö Dénes hátrahagyott irataiból. Magyarország és a Nagyvilág 1870. 17— 18. sz.Lengyel király koronáztassanak szertartá­sai. Hasznos Mulattató 18z9. 1. 42—43. sz. Lengyel vendégségek a XVII. századból. Társalkodó I. 1832. 305. sz.A lengyel zendülés végvonaglásai. Száza­dunk 1839. 60. sz.A lengyelek tábori ájtatossága az utolsó

lengyel forradalomban. Orsz. Honvéd Nap­tár 1869. 12. sz.Lengyelország bíboros prímásának ditdal- útja q magyár határtól Budapestig. Nem­zeti Újság 1933. szept. 15. p. 5. Lengyelország forrongása. Népszava 1912. okt. 27. p. 6.Lengyelország háromszori felosztása és végromlása. Klio I. Iö32. 127. sz. Lengyelország tudományos helyzete Sta­nislaus Augustus idejében. Tud. Tár. 1839. Lit. III. 267. sz.A magyar zarándokok látogatása Czens- tochova ősi kolostorában. Magyarság 1933. szept. 6. p. 6.Mária és Hedvig, I. Lajos magyar király leányai. Regélő 1839. 74—77. sz. Niemcewicz. Mickievicz. Tud. Gyűjt. 1835. V. 214. VI. 225. sz.Oklevél. 1560. dec. 30. Kassa. — Thurzó Ferenc, Torda Zsigmond és Mágócsy Gás pár I. Ferdinánd császárt értesítik, hogy Erdélyben és Lengyelországban némelyek azon mesterkednek, hogy az ifjú Szapo- lyait tegyék II. Zsigmond lengyel király utódává, mi ha megtörténik, nem kétel­kednek, hogy a leendő lengyel király a magyar korona megszerzésére fog töre­kedni. Tört. Lapok II. 1875. 48. sz.Az orosz uralom Lengyelországban. Or­szág Tükre 1862. 12. sz.Ponyatovszky József herceg 1763—1813. Vasárnapi Újság 1913. 43. sz.Transumptum de fundatione Collegii. . . Soc. Jesu Claudiopoli per Stephanum re­gem Poloniae a 1581. Rumy Mon. Hung. III. köt. p. 285-93.Varsó. Alkotmány 1916. 261., 269. számok.Az 1807. júl. 22-ki lengyel alkotmány. Wy- bicky emlékirataiból. Athenaeum. 1843. II. 411. sz.Az 1830-ki lengyel forradalom. Ország Tükre 1863. 36. sz.

Báthory.K ön yvek . C ik k e k .

Sx.ádeczky K. Lajos, Báthory István len- Lőcsei Sp. Sámuel, 1578. — Dánt Béggyei királlyá választása. 1574—76. Bp. Aka- levele Lengyelország királyához, Báthory démia 1887. 454 p. Istvánhoz, a Bogdán vajdán nyert győze-

17

lem iránt. Rosnyai Török Dávid eredeti másolatjából. Hon és Külföld II. 1842. 161. sz.Miskovszky Viktor, Báthory István erdé­lyi fejedelem s lengyel király síremléke a krakkói vártemplomban. Hazánk s Külföld 1865. 53. sz.Palóczi Edgár, A magyar—lengyel király. (Báthory Islván születése 400. évfordulóján — 1933.) Meseország 1933. VII. évf. 5. sz. Pethö Sándor, Báthory István sírjánál. Ma­gyarság 1933. szept. 3. p. 2—3.Siklóssy László, A magyar Báthory-zarán- dokok lelkes fogadtatása Lengyelország­ban. Pesti Hirlap 1933. aug. 31. p. 7.

— A Báthory-zarándokok utolsó napja Lengyelországban és hazaérkezésük Buda­pestre. Pesti Hirlap 1933. szept. 7. p. 7. Tomcsányi János, A Báthory—Sobieski ünnepségek. Nagymagyarország 1933. 9—10. p. 20-21.Somlyai Báthory István. Hon és Külföld VIII. 1847. 52 -57 . sz.Báthory István lengyel király ifjúkori jel­lemrajza 1585-ből. Magaz. für Gesch. u. Lit. II. 1846-47. 122. sz.Báthory István emlékezete 1586-ból. Új M. Múzeum 1859. I. 31. sz.Báthory István lengyel király névaláírása 1579-ből. Hazánk s a Külföld 1866. 11. sz.

Báthory István lengyel király ćletiratahoż adatok kerestetnek. Századok II. 1868. 589. sz.Báthory István lengyel király hamvairól. Főv. Lapok. 1877. 232. sz.Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem személyében vált történelmi tény- nyé a lengyel—magyar testvériség. Nem­zeti Újság 1931. máj. 31. p. 16.A Báthory—Sobieszki emlékünnep páratla­nul lelkes hangulatban folyt tovább. Nem­zeti Újság 1933. szept. 17. p. 8.A Báthory-ünnepségekre megérkezett a len­gyel vendégek első csoportja. Magyarság 1933. szept. 14. p. 3.Bíboros érsekük vezetésével megérkeztek a Báthoryt és Szobieszkyt ünneplő lengye­lek. Magyarság 1933. szept. 15. p. 5. Krakkó a Báthory-ünnepségek magyar részt­vevőit tüntető szeretettel fogadta. Nemzeti Újság 1933. szept. 1. p. 4.Krakkóban megkezdődtek a Báthory-ün­nepségek. Magyarság 1933. szeot. 1. p. 3. A magyar küldöttség a lengyel Báthory- ünnepségeken. Pesti Hirlap 1933. szept. 1. p. 5.Pilsudszki marsall fogadta és teán látta vendégül a Báthory-ünnepségeken részt­vevő magyar küldöttséget. Magyarság 1933. szept. 2 p 3.

Bem .K ö n y v ek .

Divéky Adorján, Bem a Petőfi. War­szawa: Gebethner.

— Bem a Petőfi. Przegląd Wspólczesny- ből klny. Kraków 1924.Balás György br. Bem apó. Szerk. Bem József születése 140. évfordulójára a Mágy Orsz. Bem Biz. megbízásából. — 65 kép. mell.-tel, 9 hadműveleti vázlattal és 2 autogrammal. Bp. Egyetemi-ny. 1Ö34. 282 p.

C ik k e k .

Gróf Bem Cosban Vladimír, Bem halála. Nemzeti újság 1934. máj. 15. p. 1—2.Gyalókay J., Bem hadműveletei 1849 nya­rán. Hadtörténelmi Közleménvek 1925.1 - 2 p. 206-08.

Kacziány Géza, Bem apó Erdélyben. Ma­gyarország 1916. 247. sz.Palóczi Edgár, Bem apó utolsó útja Ma­gyar Család V. 2. sz. 1928. máj. 1.

— Bem apó hitvese. Magyar Család III. évf. 1930. 3. sz.

— Bem. A 1 occasion de 1 inauguration de sa statuę á Budapest. Gazette de Hongrie 1934. Máj. 5. (VI. évf. 18. sz.)

— Bem diadalútja. Magyarország 1934. máj. 13.

— Bem apó budai szobra előtt. Budai Napló 1934. máj. 16. (XXXI. évf. 1167. sz.) Vahot Imre, Bem tábornok életrajza. Hon­védek Könyve 1861. I 86. sz.

— Bem tábornok. Emlékirata 1848-ban. Honvédvilág I. 1868. 89. sz.Várady Gábor, Egy nap Bemnél. Honv. Album 1868. 47. sz.

18

Bem. Honv. Album 1868.Bem honvédtábornok. Alk. N. Napt. 1862. 116. sz. T. D. Honv. Napt. I. 1868. 18. sz. Bem működése Erdélyben Szászváros alatt, a piskii hídnál és Szebenben. Orsz. Hon­véd Naptár 11. 1868. 93. sz.Bem emlékirata 1848. Kolozsvári Nagy Naptár 1869.

Bem és Kmethy viszontagságos menekü­lése a forradalom után. Orsz. Honvéd Naptár 1869. 26. sz.Bem apó. Pesti Hírlap 1934, máj. 13. p. 1- 2.

Milyen vezér volt Bem? vagy a vízaknai csata és a híres vízaknai visszavonulás. Honvéd Naptár 1. 1868. 35. sz.

Szobieszki,K ö n yv ek .

Bircken, Origine e corso dél Danubio con la cronica Ungara, e Turchesca, E un racconto de fatti memorabili della guerra di Candia. Polonia et Ungaria contro il Turco. . . con 1 attaco di Buda. Norin- berga: Piccini 1685. 358 p.Chiarello Giow. Batt., Historia degl av- venimenti deli armi imperiali contro ri- belli et ottomani, confed^rationi, e trattati seguiti frá le potenze di Cesare Polonia, Venetia e Moscovia. Venetia : Curti 1688. 404. p.Coyer, Geschichte des Johann Sobieski, Königs in Polen, französich abgefasset von dem Herm A. C. Leipzig- Weidmann 1762. 636 p.Kossányi Béla, A Báthory—Szobieszki emlékkiállítás katalógusa. Budapest: Sár- kány-ny. 1933. 165 p.Oechsle Fr., Briefe des Königs von Po­len, Johann Sobieski an die Königin Ma­ria Kazimira. Heilbronn 1827.Sincerus Fridericus, Curieuser Staats- Mercuríus, welcher . . . insonderheit den geführlichen Zustand des hl. röm. Reiches allén Teutsch gesinneten Patrioten . . . ent- deckt durch Frid, Sincerum. 1684.Van der Linde, Leven en Daaden van Johennes Sobietzki de III. tegenwoordig- regeerende Koning van Polen : mitsgaders de levens en daaden aller voorgaande Poolsche en Hungarische Koningen. Ams­terdam: Hoorn 1685.Abdruck oder Innhalt dess jenigen Vor- schlags welchen I. Koenigl. Mayest. in Pohlen an Ihre Roem. Kaeys. Mavestaet wegen dér Ungarischen Unruhen den 7. Decemb. dieses lauffenden 1683. Jahrs von Cracau aus uebersand. 1683.A Fuli and True Account of the Great

Battel fought betwixt the Turks, Hungárián Rebels and Polish Army before the City of Presburg. London 1683.Hollandse Mercurius, werhalende de voor- genaem-ste saken van staet en oorlog , . . in hat Jaer 1683—1686. Haarlem: Caste- leyn 1684-1687.Lettres du Roi . . . Jean Sobieski á la reine Marie Casimire pendant la campagne de Vienne traduites, per M. M. Comte Plater et publiées par N. N. Salvandy. Paris 1826. Relatione distinta-del glorioso acquisto della importanta citta di Strigonia, fatto dali Ungheria. Venetia: Bosio 1683. 4 p. Relation dér Victoria welche die Kayserl. und Koenigliche Polnische Voelcker bey Barcan in Ungarn wider die Tuercken er- halten. H. é. n.Schreiben von Ihr. Koenigl. Majestaet in Pohlen an Ihr. Churfuerstl. Durchl. zu Brandenburg wegen Eroberung dér gewal- tigen Festung Gran. 1683.C ik k e k .Junius, Szobieszki János felesége. Buda­pesti Hírlap 1903. aug. 12. p. 1—2. Palőczi Edgár, A Szobieszkiek, Magyar- országon. Képes Krónika XII. évf. 30. sz. júl. 27.

— L étoile de Sobieski. Écrit á 1 occa- sion de 1 inauguration du monument de Sobieski á Esztergom. Gazette de Hongrie 1933. szcijt. 16.

— Szobieszki. Meseország. VII. évf. 2. sz. 1933. szept. 20.Paur Iván, Történelmi sorok. Szobieszki János a lengyel hadüzenetet a török ellen a Szepességen véghezvitt pusztítással in­dokolja. Magyar Sajtó 1855. 32. sz. Závodszky Levente, Szobieszki litvánjai a kuruc Trencsén megyében. Hadtört. Közi. 1915. p. 175-187.

19

Zsoldos Benő, Szobieszki János szíve. (Varsó újjáéledése.) Uránia 1912. p. 427.

Felavatták az esztergomi Szobieszky em­lékművet. Magyarság 1933. szept. 16. p. 5.

Hlond lengyel prímás és Serédi herceg- prímás jelenlétében leplezték le pénteken

az esztergomi Sobieszki-emlékművet. Nem­zeti Újság 1933. szept. 16. p. 4,A magyar nemzet hódolata Báthory és Szobieszky emlékének. Magyarság 1933. szept. 17. p. 9.A nagy bécsi csata, víziója Szobieszki le­veleiben. Nemzeti Újság 1933. szept. 17. P. 12.

Lengyelország pénzügye, kereskedelme és közgazdasága.

k ö n y v e k .

Lechner Jenő, Tanulmányok a lengyel- országi és felsőmagyarországi renaissance építésről. Bp. 1913. Ism. Divéky A. Száza­dok 1914. p. 622 -625.

C ik k e k .

Bányai Károly, Magyarok a krakkói egye­temen Az Újság 1914. 88. sz.Cholnoky Jenő, Lengyelország földrajzi szempontból. Új Nemzedék 1917. I. p.8- 11.Czechowicz J., Lengyelország pénzügyi helyzete. Pesti Tőzsde 1928. 15. p. 3—4. Halecki 0., Das Nationalitátenproblem im altén Polen. 1916. Ism. Neufeld Béla, Hu­szadik Század 1917. 36. köt. p. 419—22. . Kecskeméthy Aurél, Népismei párhuza­mok. A lengyelek jelleme. A lengyel és zsidaja. Lengyel tükör, melybe nem árt a magyarnak betekinteni. A lengyel nemes ember gazdasága. A lengyelek fényben és árnyékban. Pesti Napló 1859. 1—3., 8., 67., 73,. 82., 89, 109. sz. ~Kiss Károly, A lengyel literatúráiól. Tud. Gyűjt. 1824. X. 102. 1825. 1. 120. II. 121. Kováts Ferenc, Beszámoló a varsói nem­zetközi tuberkulózis-kongresszusról. Város- kultúra 1934. 17-18. p. 321—22. Körmendy J., A lengyel postatakarékpénz­tár szervezete. Magyar Posta 1928. 7. p. 5 -1 1 .Nemes E„ Nemzetközi döntés a lengyel- országi német telepesek sorsáról. M. Ki­sebbség 1924. 6. p. 247-54. 7. p. 291-95. 8. p. 339-45. p. 369-376.Pongrácz S., Adatok a lengyelországi bar­langok palaeolith kultúrájának ismeretéhez. Barlangkutatás 1922—1925. 1—4, p. 3—9.

Steiner Antal, A magyar szénpiac hely­zete. Berg u. Hüttenmánnischer Véréin 1926. jún.

— A lengyel piac és a magyar borkrízis. Świat Kupiecki Poznan 1926. jún. 28.

— A magyar—lengyel kereskedelmi szer­ződés revíziója. Świat Kupiecki Poznan 1926. okt. 18.

— A magyar—lengyel bor- és szőlőkivi­tel fejlődése. Borászati Lap 1930. máj. 17.

— Magvar—lengyel gazdasági kapcso­latok. Pesti Tőzsde 1930. júl. 24.

— Przyjaźni polsko—węgierska. Gazetta Poranna. 1930. szept. 3.

— Magyar mezőgazdasági kiállítás si­kere Lembergben. Borászati Lapok 1930. szept. 20.

— Magyar—lengyel gazdasági problé­mák. Gazetta Handlowa 1934. okt. 19.

— Magyar—lengyel gazdasági problé­mák. Tygodnik Illustrowany 1934. okt. 19. Suwicki L., Lengyelország földrajzi alapjai. Föld és Ember 1924. 3. p. 109—14.Toldy Ferenc, A lengyel literatúra rövid története. Egy ifjú lengyel levele Bonstetten hez. Tud. Tár. 1834. II. 111. sz.Tomcsányi J., A lengyel közoktatási rend­szer. Néptanítók Lapja 1926. 1—2. p. 13—18.

— A lengyelországi nemzetiségi iskolák nyelvi rendelkezései. Néptanítók Lapja 1924. 3 7 -38 . p. 9 -1 0 .

— La reconstruction financiére de la Po- logne R. Hongrie 1924. 15. mai. 15. juin. p. 202-04.Vilmányi F., Hogyan valorizálták a len­gyel életbiztosításokat. Biztosítási és Köz- gazd. Lapok 1924. 14. p. 1—2.Gyermekvédelem Lengyelországban. Vá­rosi Szemle 1928. 3. p. 519—20.

20

Hogyan szanálták Lengyelországot. Ma­gyar Külkereskedelem 1924. 20—22. p. 2. Két arckép Lengyelországról. Debreceni Szemle 1929. 6. p. 366.A konjunktúrakutatás szervezete Lengyel- országban. (Konjunktúra Gospodarcza Po- lish Economic Service, Prof. Lipiński Eduard.) Magyar Statisztikai Szemle 1928. 7. p. 837.Követelések valorizálása Lengyelországban és Ausztriában. Magyar Község 1926. 1. p. 5 - 6 .A lengyel államháztartás rendezésének programmja. Magyar Külpolitika 1923. 13. P. 7.Lengyel literatura. 1836. Tud. Tár. 1837. Lit. I. 22. sz.A lengyel márka. Magyar Nemzetgazda 1924. 3. p. 9 -1 0 . Üzlet 1924. 29. p. 2.A lengyel mezőgazdaság a posnani nem­zeti kiállítás keretében. Köztelek 1929. okt. 6. p. 1717.A Lengyel Nemzeti Bank. Magyar Nem­zeti Bank Havi Közi. 1927. 4. p. 92—93. Lengyel—orosz árúcsereforgalom. Magyar Külpolitika 1924. 4.

Lengyel pénzügyi krízis. A világ legdrá­gább országa. Pénzvilág 1924. 19. p. 4. Lengyelország fontosabb gazdasági adatai. Magyar Statisztikai Szemle 1927. p. 500—01. Közgazdasági Ért. 1927. 13. p. 13—14. Lengyelország gazdasági és pénzügyi hely­zete. Közgazdasági Ért. 1928. 48. p. 7—8. 49. p. 10-12. 50. p. 9 -1 0 .Lengyelország iparának és kereskedelmé­nek válsága. Kel. Lloyd 1924. 12. p. 14. Üzlet 128. p. 1.Lengyelország irodalma. Új M. Múzeum 1858. I. 108., 294. szA lengyelországi szeszipar helyzete. Ma­gyar Szesztermelő 1927. 11. p. 81.Némely lengyel tudós különösségei. F. M. Or. Minerva 1836. 111. 65. sz.Részvényjog Lengyelországban. Közgazda- sági Ért. 1928. 30. p. 7—8.Az új lengyel sajtójog. Sajtó 1928. 2. p. 70 -74 . 3. p. 113-19.Zaleszki, Stresemann, Briand és a kisebb­ségek „szent** jogai. M. Kisebbség 1929.1. p. 8 -1 2 .

Pótlás.

K ö n y v ek .

Br. Balás György, Bem József 1794—1850 Budapest: Egyetemi ny. 1927. 39 p.Bem Cosban Władimir, Bem apóról: Visz- szaemlékezések Bem József tábornokra. Bp. Magyar Nemz. Szöv. 1934. 64 p. Czecz János, Bem s Feldzug im Sieben- bürgen. Hamburg 1851.Kerekes Sámuel, Bem Album. 1884. Naimski, Ludwik, General Jozef Bem. Tarnów. 1927.Władysława Rucki Jozefa, Bem w Sied- miogridzie i Bánátié. Lwow. 1862.Adatok a XI. zászlóalj történetéhez. Ko­lozsvár 1868.Piłsudski József, 1920. Válasz M. Tucha- czewski „Visztulái hadjárat** c. hadtörté­neti tanulmányára. (1918—20 évi lengyel- országi háború) Ford. Lipcsei-Steiner M. Budapest: Franklin 1934. 231 p.Erdős László, Báthori István életrajza. Lukács György előszavával. Budapest: Báthori István Emlékbizottság 1933. 44 p.

Kossányi Béla, Conservateur aux Archi- ves Nationeles de Hongrie: La Hongrie á 1 exposition La Pologne en 1830—19^0— 1930 á Paris. Paris: Álcán 1930. 31 p Bourgoing Jean de, Autour du Dúc de Reichstadt Documents inédits et oubliés Paris Fieker.

C ik k e k :

Balás Károly, A poseni lengyel szövet­kezetek. Magyar Gazdák Szemléje XVIII. évf. 1913.Horn Emilé, Lettre de Hongrie. La Croix 1933. szept. 18.Horváth Béla, A kątholicizmus Lengyel- országban. Nemzeti Újság. 1931. aug. 20.

— A lengyel protestantizmus. Magyar Protestánsok Lapja. 1931. szept. 1.

— Lengyelország a világháború óta. Külügyi Szemle 1932. júl.Ihring Károly, A lengyel zsidóság és a bolsevizmus. Magyar Gazdák Szemléje XXIV. évf. 1919.

Ötvös Ágoston, Oklevél 1582-ből. Báthory István lengyel király levele Kocsárdi Gálffi Jánoshoz. Erdélyi Tört. Ad III. 1858. 307 sz. Szilágyi Sándor, Oklevél 1616-ból. Már- maros vármegye békekötése a lengyel szé­lekkel. Új Magyar Muzeum 1860. II. 423, Egyet-mást Lengyelországról. Magyar Gaz­dák Szemléje 1921. márc.-ápr. p. 273—74. Lengyel vízjog. Vízügyi és Hajózási Köz­löny 1918. 4. p. 27-28.Parasztbankok Orosz-Lengyelországban.Magyar Gazdák Szemléje I. évf. 1896. Temesy Győző, A fiatal Lengyelország műhelyéből. Földgömb 1934. december p. 365-77.Divéky Adorján, Gálszécsi István énekes könyvének újabb töredéke. Különlenyo­mat a Magyar Könyvszemle 1911. évfolya­mából.

— Magyar hatások a lengyel múltban. Különlenyomat a Békefi-emlékkönyvből. Budapest, 1912.

— Kossuth wobec powstania stycznio­wego. Słowo Polskie 1913 évfolyamából Lwów.

— A görög katolikusok sorsa Oroszor­szágban. Különlenyomat a Katolikus Szem­léből. Budapest. 1914.

— A magyarországi lengyel kérdés nem­zeti szempontból. Különlenyomat A Cél­ból. 1914.

— Węgry a sprawa polska w czasie

wojny. Különlenyomat a Tygodnik Ilust- rowany-ból. Warszawa, 1917.

— Polacy i jeżyk węgierski. Különle­nyomat a Tygodnik Ilustrowany-ból. War­szawa, 1917.

— A chelmi kérdés megvilágítása. Kü­lönlenyomat a Politika 1918. évfolyamából.

— Sprawa chełmska a Węgry. Külön­lenyomat a Przegląd Dyplomatyczny ból Warszawa, 1919.

— Egy lengyel publicista a m agyar- lengyel viszonyról. Különlenyomat az Új Magyar Szemle 1920, évfolyamából.

— Dzieje przyłączenia miast spiskich do Wegier w roku 1770. Zamość 1921.

— Święty Emeryk patron młodzieży węgierskiej i jego stosunek do Polski. Warszawa, 1930.

— Węgrzy a powstanie litopadowe. Warszawa, 1931.

— La constitution du Royaume de Jé- rusalem et les institutions hongroises et polonaises. Varsovie, 1933.

— Co chcieli zrobić i co zrobili Węg­rzy dla Polski w okresie wojny. Külön le­nyomat a Nasza Przyszłość-ból, Warszawa, 1934.Ifjabb Andróssy Gyula gróf és Lengyel- ország (Chehnicki Zdriszlaw dr. lengyel főkonzul előadása) Magyarság 1934. de­cember 5. p. 7,

Kapisztrán-Nyomda, Vác.

kiadásért fele l:

Palóczi Edgár.

Művezető: Farkass Károly.

m m