Holstein Monitor 2013 januárA másik a 2014. év, amikor – egyébként az Unió történetében...

TARTALOM Egyre több magyar tejet vásárolunk 2 Mitől lesz finom a tej? (részlet) 2 Idén 60 milliárddal nőnek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 3 A tej előállításának önköltsége lényegesen magasabb a literenkénti 92-93 forint felvásárlási árnál

3

Útmutató az átverős magyar sajtpultokhoz 4 Multikkal vetekedő hazai tejivó-hálózat 7 A zsebszerződések vége 9 Greennovatív fejlesztések a Tetra Paknál 10 Statisztikák, előrejelzések 12 Támogatás a termelés-csökkentőknek 15 A Deutsche Bank nem tartja magát felelősnek az élelmiszerárak emelkedéséért 15 Bulgária 50 millió eurós támogatástól eshet el 16 Hollandia tejtermelése 16 Növekvőben az EU tejtermék exportja 17 Növekvőben a lengyel tejtermék export 17 A tejtermelés és a tejárak alakulása Szlovákiában 18 Az ír tejtermelés helyzete 18 Ír sajtexport Nagy-Britanniába 19 Tejtermelés és tejárak Németországban 19 Ausztria: rekordmagasságú tejhozam, növekvő fogyasztás és export 19 Új, szövetkezeti sajtüzem Lettországban 20 Olaszország tejtermelése 20 Két francia cég egyesíti tejfeldolgozó és forgalmazó tevékenységét 21 Keveréktakarmány termelés az EU-ban 21 Nem működik a dániai „zsíradó” 22 Az Olympus Dairy Industry működése Romániában 22 Az új-zélandi tejtermelés problémái 23 Mégis egészséges a tej 23 Az USA tejtermék exportja 2012 végén 24 Külföldi beszállítók forgalomnövekedése a tejtermékek orosz piacán 25 A fehérorosz tejtermelés felfutása 26 Kazahsztán tenyészmarhákat importál 26 Felfutóban Ukrajna mezőgazdasági exportja 27 KPMG: világszerte nő az áfa és csökken a társasági adó 27 Hat ország betiltotta a Brazíliából származó marhahús importot 28 Súlyos tejhiány Tunéziában 28 Az Emmi svájci cég bővíti részvételét a juh- és kecsketej piacon 29 Éles vita a joghurt üzemek és a környezetvédők között New York államban 30 Ausztrália tejtermelése 31 A lenmag kedvező hatása a tejminőségre 31 Az Egyesült Arab Emírségek beruházása a szerb mezőgazdaságba 31 Elemzések – Növekszik a tejtermékpiac; Februártól változnak a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program feltételei 35 Az MVH 14/2013. (I. 22.) számú közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről

35

Szubjektív: Csak 2015-ben kapjuk az KAP-ot; Rezsi-rezsó-Rezső; Nem csak nálunk kritikus a feketegazdaság mérete;

39

SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY II. évfolyam - január

[email protected] 1 [email protected]

Szerkesztői gondolatok I. Átmeneti idők Két rendkívüli év vár ránk. Az egyik az idei. A folyó, hétéves költségvetési ciklus utolsó éve, amikor eldől, milyen arányban tudjuk lekötni a rendelkezésre álló forrásokat. Ennél fogva joggal számíthatunk pályázatok kiírására. Erre fel is kell készülni. Átgondolni, ter-vezni, szervezni, a pályázatkészítőnkkel egyeztetni. A másik a 2014. év, amikor – egyébként az Unió történetében először – az új pénzügyi-tervezési ciklus első évében nem indul el a megreformált Közösségi Agrárpolitika. Emi-att 2014-ben még a régi szabályok szerint igényelhetik majd az uniós agrártermelők a közvetlen jövedelemtámogatásokat. Erről, és a rezsi-csökkentésről szól e havi szubjektív rovatunk. Szerkesztői gondolatok II. A hazai sajtóban egyre több tejjel foglalkozó cikk jelenik meg. E havi számunkban ízelítőt adunk ebből. E jelenséggel kapcsolatos első megjegyzésem: mindegyik pozitív üzenettel bír. Második: nem tűnik összehangoltnak, kicsit rá lehetne segíteni. Erre az egyik cikk kommentárjában - kritikával terhelve - ötletet is adok.

HAZAI HÍREK II. évfolyam - január


Egyre több magyar tejet vásáro-lunk Jelentős mértékben megugrott a hazai dobozos tej értékesítése, köszönhetően a kereskedelmi láncok és a Vidékfejleszté-si Minisztérium megállapodásának – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. A nagy áruházláncok a tár-ca nyomására intézkedtek az importtejet és a trappista sajtot népszerűsítő kam-pányaik leállításáról, és megszüntették a diszkriminatív árazást is. Éves összehasonlításban ötven száza-lékkal nőtt tavaly a hazai másfél százalé-kos zsírtartalmú dobozos tej értékesíté-se. A kereskedők a 2,8 százalékos zsír-tartalmú magyar dobozos tartós tejből is 24 százalékkal többet adtak el. Az intézmény magyarázata szerint a je-lentős javulás oka, hogy az üzletláncok – az Auchan, a CBA, a Coop, a Lidl, a Spar és a Tesco – a Vidékfejlesztési Miniszté-riummal folytatott tárgyalások nyomán intézkedtek az importtejet és a trappista sajtot népszerűsítő kampányaik leállítá-sáról, valamint közreműködtek a na-gyobb mennyiségű hazai termékek érté-kesítésében. (Forrás: mno.hu) Ez piac-visszaszerzést jelent. A sor a fogyasztón van, hogy ne csak a kínálat átalakulása miatt, hanem azért is többet vegyen a hazaiból, mert a honi termelőt támogatja. Így válhat tartós alappá a szerzett piac. A fogyasztói tudat formálása, a tévhitek oszlatása közös feladatunk. Mitől lesz finom a tej? (részlet) Hiába a hőkezelés, homogénezés és az összes nagyipari eljárás, a tejek közötti eredendő minőségi különbséget nem lehet eltüntetni. Van finom, tehénízű, karakteres fűízű, édes és van vízízű, sőt keserű is. De mitől lesz a tej jó, közepes

vagy éppen rossz? Miért érdemes odafi-gyelni arra, hogy a tejet milyen tehén adta? Tényleg számít, hogy legel vagy istállóban áll a tejelő tehén? A tehén fajtája

A tej minőségét több faktor befolyásolja, ezek egyike maga a tehénfajta. A húsmarha-tejmarha felosztásról már volt szó itt. Míg a húsmarhák tenyészté-sénél a nagy húsformák (magyarul sok hús), jó minőségű hús (minél több zsír oszlik el az izomszövetben) a fontos, addig a tejtermelési céllal tenyésztett fajtáknál az adott tej mennyisége, minő-sége, illetve a perzisztenciának nevezett tulajdonság a lényeg. Utóbbi azt jelenti, hogy a tehén a tejtermelését hosszú időn át egyenletesen képes fenntartani. A legjobb tejtermelő marháknak számító fajták itthon a Holstein-fríz, a Jersey, az Ayrshire, a Guernsey és a Hungarofríz. Az adott tej minőségét látványosan befo-lyásolja a tehénfajta: a hazánkban a het-venes évek óta legelterjedtebbnek szá-mító Holstein-fríz 3,5-3,7 százalékos zsírtartalmú tejet ad, a Jersey zsírtar-talma 5-8 százalék, míg az Ayrshire 4,5 százalékos tejet ad. Ez a minőségi kü-lönbség a mennyiségben is jelentkezik: míg a Holstein-frízek évente átlagosan több mint 8500 kilogramm tejet adnak, addig például a Jersey tehenek ennek alig több mint a felét, 4500-5500 kilót. A Holstein Fríz itthoni elterjedése a het-venes években mennyiségi okokra ve-zethető vissza. A bőséges tejmennyiség mellett az is a javára szólt, hogy igen jól tűri a nagyipari tartási körülményeket, kifejezetten türelmes fajta, jól fejhető. A hasznos-anyag tartalma ugyan nem ki-emelkedően jó, de ezt ellensúlyozza a mennyiséggel. "Ez alacsonyabb beltartalmi értékű ivó-tej, továbbfeldolgozásra kevésbé alkal-



mas. A Jersey a csúcs a minőségi tejter-melésben, de alacsonyabb a tejhozama, és kis testű fajta, tehát ha kikerül a tej-termelésből, sokkal kevesebb húst lehet belőle értékesíteni. Tartási körülmé-nyekben nem igényel semmi különöset" - nyilatkozta korábban a Galló János, aki kecske- és tehéntejből - köztük saját te-nyésztésű Jersey tejéből - készített ter-mékeit a Fény utcai piacon árulja. A cikk a továbbiakban is valóban jó szakmaisággal foglalkozik a tartási körülményekkel, a beltartalommal. Akit teljes terjedelemben érdekel, azonos címen találja meg az Origón. Ami számunkra nagyon fontos, az a pozitív üzenet és a népnevelő szán-dék. Egy ilyen nagy olvasottságú újság tényleg tud befolyással lenni a fo-gyasztóra. Tudjunk róla, segítsük eb-ben! Idén 60 milliárddal nőnek az ag-rár- és vidékfejlesztési támogatá-sok 2013-ban összesen mintegy 691 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támoga-tással számolunk, ebből több mint 561 milliárd forint a közösségi forrás és mintegy 130 milliárd forint a nemzeti forrás – ismertette az idei év támogatási összegeit Czerván György agrárgazdasá-gért felelős államtitkár. Az egységes területalapú támogatás (SAPS) szintje 2013-ban eléri a 100 szá-zalékot, a gazdálkodók előreláthatólag mintegy 233 euróhoz, várhatóan 66 ezer forinthoz juthatnak hektáronként. 2013-ban is fizetnek különleges tej-támogatást, amely 2010-től áll ren-delkezésre. A tejtermelő gazdák évi közel 45 millió eurót, mintegy 13 mil-liárd forintot kapnak. A támogatás 2012-ben 9,09 Ft/tej kg volt, az ösz-

szeg 2013-ban várhatóan ismét 9,10 Ft/tej kg körül fog alakulni. Az államtitkár a további állattartókat segítő támogatásként megemlítette: a Kérődző Szerkezetátalakítási Program-ban az idén, közel 12,6 milliárd forintnyi támogatást kapnak a húsmarha, vala-mint a juhtartó gazdák. A program fel-tételei: 80 állategységenként 1 fő teljes munkaidős alkalmazott foglalkoztatása, vagy a termelő árbevételének 10 száza-lékát beruházásra fordítja, vagy részt vesz szakmai továbbképzésen. Az iskolatej program támogatása 2013-ban 300 millió forinttal emelkedik, így már 1,5 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre, hogy az általános iskolás, és óvodás gyermekek friss, egészséges termékekhez jussanak. Czerván György kiemelte: a mezőgazda-ság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 milliárd forintra növekedett az előző évben realizált 2,168 milliárd fo-rinthoz képest. A mezőgazdaság kibo-csátásának értéke 1 százalékkal, az állat-tenyésztési ágazat kibocsátásának érté-ke 10 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. Tovább nőtt az agrárgazdaság részese-dése a nemzetgazdasági exportból. Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10 százalékát adja (2011 ugyanezen időszakában 7,4%). Több mint kétszeresére nőtt 2004 óta az ag-rárexportunk, a magyar export 83 száza-léka az Európai Unióba irányul. (forrás: VM)

A tej előállításának önköltsége lé-nyegesen magasabb a literenkénti 92-93 forint felvásárlási árnál A szarvasmarha-ágazatban komolyabb fejéstechnológiai fejlesztésekre lenne szükség Vas megyében, hogy jó minősé-



gű alapanyagot tudjanak biztosítani, a beruházásokra viszont nincs elegendő pénz – közölte Lukács Zoltán, a Vas Me-gyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelü-gyelője az MTI-vel. A tej előállításának önköltsége lényege-sen magasabb a literenkénti 92-93 forint felvásárlási árnál. A tejtermelés a 130-140 forint közötti literenkénti árral le-hetne rentábilis; a tejelő tehenekkel rendelkező nagygazdaságok más ága-zatból bejövő többletjövedelmeikből tartják fenn a tejelő állatállományt. Lukács Zoltán elmondta: gyakran elő-fordul, hogy az évről évre változó állat-tartási költségek, magas takarmányárak miatt a már elnyert pályázatokat is visz-szaadják az állattartók, és inkább nem fejlesztenek. Az európai uniós pályáza-toknál ugyanis előírás, hogy öt évig szin-ten kell tartani az állatállományt, ezért a szankcióktól tartva inkább lemondanak a beruházásról. A nagyüzemekben nagyobb tehénszám-mal próbálják meg minimálisra csökken-teni a költségeket. Vas megyében 2001-ben a 41 ellenőrzésbe vont tehenészet-ben átlagosan 239 tehenet tartottak, a jelenleg működő 19 tehenészeti nagy-üzemben az átlagos tehénszám megha-ladja a 400-at. Az elmúlt tíz évben mint-egy 2.100-zal csökkent a tejelő szarvas-marhák száma, 2001-ben 9.793 tehenet tartottak a gazdaságokban, 2011-ben 7.665 volt a tehenek száma. Jelezte, hogy az állatállomány jelentős csökkenése a baromfiágazatban is ta-pasztalható. A baromfihús kilogram-monkénti 255 forintos felvásárlási ára éppen fedezi a költségeket, a beruházá-sokra már nem marad pénz.

Útmutató az átverős magyar sajt-pultokhoz A fogyasztók a magyar üzletekben, hiperekben olyan sajtkategóriákkal találkoznak, amelyek a sajtokhoz ki-csit is konyító szemlélődőt is megle-pik, a hozzáértőket pedig egyenesen megríkatják. De miért teremt egy sajtkultúrával nem rendelkező nép új kategóriákat? És mi a helyes osztá-lyozás? A hazai gyakorlat Az Auchanban nyomokban felfedezhető a nyolc sajtcsalád (ezekről bővebben lentebb), az áruház sajtkategóriái - sajt-krémek, ömlesztett sajtok, camembert jellegű sajtok, kemény és félkemény saj-tok, juh- és kecskesajtok, kékpenészes sajtok, sajtspecialitások - egy része meg-felel a nemzetközi osztályozásnak, egy része összevon egyes sajtcsaládokat, a maradék nemzetközileg nem értelmez-hető, és a megnevezett polcok alá simán bepakolnak oda nem illő tételeket. Így kerül a kecske- és juhsajt polcára a mascarpone és a cottage cheese (mind-kettő tehéntejből készül és hivatalosan friss sajt), vagy a darabolt friss sajtok alá a Niva (kék sajt) és a trappista (érlelt). Az aquincumi áruházban a sajátos túró kategória - alatta lapkasajtokkal - mel-lett láttunk reszelhető és reszelt sajtok feliratot, alatta tömb és zacskós reszelt parmezánnal. Már itt gyanússá vált, hogy a sajtosztályozási gyakorlatot a hazai piac és fogyasztók elvárásai diktálhatják, eleve a hazai sajtfogyasztás 70 százalé-kát a trappista teszi ki. A Tescóban sem jobb a helyzet, sőt sok-kal rosszabb. Ott csomagolt sajtok és sajtok felirat alatt sorakozik minden: a kék castello mellett a hajdúsági ömlesz-tett, mellette a friss mascarpone. A cse-



megepultban a kékek és a brie-k egy sarokban vannak, de semmi más rende-zőelv nincs. Az Intersparban osztályozá-si kategóriák sincsenek feltüntetve, a sajtok a pultban és a csemegepultban is minimális rendezőelv mentén vannak kipakolva, a kecske a kék mellett, a juh a mascarpone alatt. A hazai furcsa sajtosztályok okai a hiper szemszögéből A sajátos fogyasztói elvárásokkal kap-csolatos gyanúnkat megerősítette az Auchan kommunikációs menedzsere. "A kategóriák kialakításánál két fő szem-pont volt: a csoportszintű, nemzetközi kategóriák alapján alakítsuk ki a hazai nómenklatúrát - hogy alapvetően össze-hasonlítható adataink legyenek - illetve, hogy a hazai fogyasztói szokásokat is tükrözzék" - mondta. Szerinte "a magyar sajtkultúra, fogyasz-tói és vásárlási szokások jelentősen el-térnek a nemzetközi trendektől, a na-gyobb - francia, svájci vagy német - pia-cokétól. Például Franciaországban sok más típus között a nemes penészes és a kéksajtok, addig hazánkban az ömlesz-tett sajtok a legnépszerűbbek, ez utóbbi-ak nemzetközi szinten nem ilyen nép-szerűek, és kevésbé is ismertek. A nem-zetközi osztályozási rendszer szerinti bizonyos kategóriák Magyarországon kevésbé indokolt, kis forgalmú, szűk igényt kielégítő kategóriák lennének, ezért nem külön kategóriaként kezeljük őket, hanem kialakítottunk ezekre a sajt-félékre egy átfogó, úgynevezett 'sajtspe-cialitások' kategóriát, amelybe például a friss, nyers tejből érlelt és pasztörizált tejből érlelt sajtokat soroljuk, alkategó-riaként". Mi az a sajt? A sajt nem más, mint tej, só, oltóanyag és egy kis poézis. A poézis nem mást jelent,

mint hogy mivé kreáljuk, milyenek az ismereteink, amelyek befolyásolhatják az első három tényezőt. Ilyenek a terroir, az évszak, a tej fajtája vagy az érlelés. Miben tér el a hazai rendszerezési gyakorlat a nemzetközitől? Amikor sajtokat rendszerezünk a keres-kedelemben, a hazai gyakorlat eltér a nyugat-európaitól, mert a hazai elsősor-ban a gyártás elvét követi (kemény, fél-kemény, lágy). Ez azért butaság, mert vannak sajtok, amelyek az érés során lehetnek lágyak, kemények és félkemé-nyek is. A hazai szókincsben például jel-lemzően összetévesztik a lágyat és a frisset. A camembert lágy sajt, de amikor friss, akkor nem lágy, tehát a kort és a technológiát is keveri a magyar katego-rizálás. Így sehol a világon nem beszélnek a sajt-ról, ez nem rendszerezőelv, hiszen tex-túrát jelöl. Még a sajt származási orszá-gának megjelölése is pontosabb rende-zőelv lenne. Azért fontos a megfelelő kategorizálás, mert ha a fogyasztónak van egy emléke egy sajtról, úgy köny-nyebben megtalálja, de ha nem konkrét terméket keres, akkor a nyolc sajtcsa-ládba rendezett sajtpult megfogja a ke-zét, és végigvezeti sajtországon. A hazai osztályozás és pultok nem visz-nek el sehova, nem mesélnek el történe-tet. Pedig aki a sajtot megtanulja, az megtanulja a csokoládét, a teát, a kávét is. Aki ezt megérti, megért más világokat is. Miért alakulhatott ki ez a hibás rend-

szer? Itthon a pasztörizált tejből készült érlelt sajtok vannak túlsúlyban, magyar sajtok szinte csak ebben a kategóriában ké-szülnek. Azért ilyen egysíkú a magyar



sajtkultúra, mert ezt érti a fogyasztó - ez nem ragad magával, nincs gyümölcsös-ség, ez jó a kolbászhoz és a töltött ká-posztához is. Hazánkban nincsenek sajttermelő terü-letek. A sajtkészítés itthon ősállapotban van, ezek a termékek természetes kö-rülmények között fejlődnek, kötődnek a termőterülethez, annak jellegzetessége-ihez, a terület jellegzetes iparához, más jellegzetes termékeihez, mindezt okkal, logikusan szerveződve, közösen teszik. Miért olyan nagy az ementáli? Arról van szó, hogy ez egy hegyi sajt, 2600 méter-ről így lehet a legegyszerűbben lehozni a tejet, mert egy kiló sajthoz 10 liter tej kell. Egy 90 kilós gurigát könnyebb le-hozni, mint 900 liter tejet, ez a magyará-zat a létezésére, erre van kitalálva. Vagy a chimay trappista kérgét a szintén he-lyi, Chimay sörrel mossák. A roquefort a termőterület barlangjainak sajátos klí-máján érlelődik. Aki a sajtok mögé néz, az mindig talál logikát. Itthon követhetetlen, hol élt, mit legelt a tehén, nincsenek szilárd alapok, a gyár-tás összefüggéstelen rendszerben épít-kezik, ebből nem tud kialakulni semmi. Itthon az ötvenes években átvettünk és utánozunk sajtokat, minden rúdban ké-szül, de ezek az utánzatok már nem tud-nak elmondani semmit. És tudni kell, hogy a magyar tejgyártás ötven százalé-kából tejföl készül. Ami nem baj, de alapvetően a mi kultúránkat a tejföl hat-ja át. Mi a tejföl országa vagyunk, nem a sajté. Mi a helyes rendszer?

Nyolc sajtcsalád van. Mindegyik mögött egy stílus található, és ezek olyan rend-szert állítanak fel, amelyben ami igaz az egyik családra, az nem igaz a másikra.

Az első kategória a friss sajtoké. Így azo-kat a sajtokat nevezzük, amelyeket nem érlelünk. Ilyen például a mascarpone, ricotta, feta, orda, ez lényegében préselt ricotta. Marinált és füstölt lehet ez a sajt, amivel tartósítani lehet, de fermentáció, érlelés nincs. A következő kategória a lágy sajtoké, ennek két alkategóriája van. Ez a lágyság azt jelenti, hogy már van fermentáció - tehát nem friss -, és amikor a sajtot az oltóanyaggal felolvasztják, majd nagy szemű töretet készítenek belőle, azt nem préselik, ettől lesz lágy. Tehát még egy-szer, nem préselik, és nagy a töret, ettől lágy. Az egyik altípusa a nemes penésszel ér-lelt lágy sajtok, például camembert, brie, a másik a mosott kérgű lágy sajtok, pél-dául pálpusztai, romadur. Mindkét altí-pus közös tulajdonsága a nagy töret, és hogy nem préselik, de az egyiknek a fe-lületét nem kezelik, a másikét kezelik (ezért mosott) egy fermentummal, amely elkezdi felzabálni a fehérjét, ettől lesz a jellegzetes zokniszaga. Ezt a ka-raktert később alkohollal finomíthatják, visszamoshatják. A köznyelv ezt a kate-góriát rúzsos sajtnak nevezi, hiszen a felülete narancsos-vöröses. A negyedik család az érlelt sajtoké. Az elnevezésben az érlelés az időre utal, olyan sajtok, amelyekhez az idő teszi hozzá a legtöbbet. A parmezán, a gouda minél tovább érik, annál értékesebb lesz. Ezek gyártásakor az alvasztás után ké-szített töret mindig kicsi, és a sajtot mindig préselik. Itt is két kategóriát különböztetünk meg, a pasztörizált és a nyers tejből készült érlelt sajtokat. Előbbi például a trappista vagy az ementáli. Ugyanezek analógiája elkészül nyers tejből is, amikor a még testmeleg tejet oltják. A különbség a végeredményben pont olyan, mint meg-



inni egy pohár tőgymeleg tejet, vagy ki-nyitni egy Tetrapakba csomagoltat, ugyanis a pasztörizáláskor rengeteg ízanyag elvész. Az elnevezés ettől függetlenül azonos, mindkettő trappista, de a különbséget feltüntetik, a nyers tejből készülteken még az évszakot is, hiszen télen a tehén nem tud legelni, teljesen más karakterű tejet ad. Ezeket a nyers tejből készült érlelt sajtokat a köznyelv hegyi sajtok-nak nevezi, mert jellemzően 2000 méter felett, az Alpokban készülnek. Ilyen pél-dául a Comté, a Gruyere és a Bregenzerwälder. A Comté és Gruyere között annyi a különbség, hogy Francia-országban vagy Svájcban legel a tehén. Ha pedig Ausztriában, akkor Bregenzerwälder. A következő család a kecskesajtok. Ezen belül megjelenik az összes többi kategó-ria, például van nemes penésszel érlelt kecskesajt. Jellemző rájuk a szezonalitás, hiszen amíg tavasszal el nem választják a gidát az anyjától, addig nincs sajt sem. A kékpenészes sajtok családját itthon tévesen rokforti típusúnak nevezik, ezt a félreértést a kékpenészes sajtokhoz használt oltógomba neve, a Penicillium roqueforti okozza, de a roquefort ere-detvédett sajt, más terméket nem lehet így nevezni, csak a törvényben szabályo-zott feltételeknek megfelelő sajtot. Kék-penészes sajt például a gorgonzola vagy a stilton is. Az utolsó kategóriába tartoznak az öm-lesztett sajtok, amelyekhez melegen ön-tenek össze különböző sajtokat. Az öm-lesztett sajt karakterét a felhasznált saj-tok befolyásolják. Vannak nehezen kategorizálható sajtok, például a cambozola egy brie, amit kék-penésszel oltottak be. Nem egy, hanem két fermentummal kezelték, ilyenkor

abba a kategóriába kerül, amelyiknek a tulajdonságait jobban hordozza. Így lesz kékpenészes családtag a cambozola és a gorgonzola is, jóllehet az utóbbi mosott kérgű és kék is egyben. (Forrás: Origo) Ez például az a téma, amiben illene rendszeresen megszólalnunk, kedves sajtlovag kollégáim. Nagyon nem használjuk ki a lovagrendben rejlő lehetőségeket. A dolgunk nem csak a fel-levonulgatás a rendezvényeken, hanem a sajtkultúra fejlesztése. Az nem mentség, hogy a többi lovagrend (bor, pálinka) is jórészt a ceremóni-ákban merül ki. Meg kell újulnunk! Javaslom, egy szándéknyilatkozattal erősítse meg mindenki tagságát, aki tényleg tenni akar az ügyért. Aztán készítsünk programot. Meggyőződé-sem, hogy a sajtó tárt karokkal várná, hogy megnyilvánuljunk. Multikkal vetekedő hazai tejivó-hálózat A Cserpes-termékek sikerén felbuz-dulva idén tejivó-hálózatot alapított a kapuvári sajtműhely névadója. Cserpes Istvánnak egy titka van: nem fehér löttyben úszó adalékanyagokat, hanem tejet árul. Következő felada-tának a gyorsétkeztetés „méregtele-nítését” tartja. „Ha sivatagi akciókra alkalmas darab-árut készítünk a tejből, óhatatlanul sérül. A multikereskedelem árat diktál, elvárja, hogy hosszan elálló folyadékok kerülje-nek a szupermarketek polcaira, mert állítólag az kell a népnek. Szerintem meg a tej bizalmi termék; az a dolga, hogy friss legyen, nem pedig az, hogy tartós” – foglalja össze sikereinek titkát Cserpes István. Mint mondja, abból indul ki, hogy a boltok az élelmezés színhelyei, és a vevőknek kezd elegük lenni a „nem is vagy ember, ha nem nálunk vásárolsz” típusú pankrációkból.



A Cserpes Sajtműhely Kft. minden éjsza-ka begyűjti a tejet a beszállítóktól (van, akitől ötven litert, és akad olyan is, akitől ötezret), majd reggel négykor kezdődik a műszak a kapuvári üzemben. A gyártás és a rendelések szerinti szortírozás estig tart, másnap hajnalban pedig már ott a friss áru az üzletekben. A joghurtokhoz használt gyümölcs mind hazai termék, az áfonya pedig „nagymagyar”, utóbbit ugyanis Erdélyből és a Felvidékről szer-zik be. A Kft. mint cégforma, csak tavaly-tól él; 1992 és 2011 között Cserpes egyéni vállalkozóként űzte az ipart. Az idei év a kitörésről szólt. Budapesti lokálpatrióta blogok szüntelenül ünnep-lik a Deák téri metrókijárónál és a Cor-vin mozinál megnyitott tejivókat – illet-ve a jövőre további fővárosi üzletekkel bővülő hálózatot. Aligha csoda, hogy Cserpes István Az év üzletembere díjért felelős Ernst & Young mércéje szerint is Magyarország „legmerészebb újítója” lett 2012-ben. BA: „Tudatosan építette rá az első tejivót a Deák téri McDonald`sra?” CsI: „Az év elején még azt sem tudtam, hogy tejivót akarok nyitni. Egy ismerő-söm szólt, hogy van itt egy üres üzlet. Rábeszéltem magam.” BA: „Trendi helyeket nyit, pedig a Cserpesre eddig nem volt jellemző a csilivili dizájn.” CSI: „Kiváló dizájncsapattal dolgozom, de a termékeinket nem engedem felci-comázni. A vásárlónak azt kell látnia, hogy amit csomagolóanyagra, marke-tingre fordítottunk volna, az benne van a tejben, a sajtban vagy a joghurtban. Ter-jeszkedésre sem költünk; kínáló-autókkal és saját boltokkal indultunk, ám elértünk egy kritikus tömeget, és ma már a piac keres minket. Amikor az első

Lipóti pékség megnyílt Budapesten, az üzemeltető hölgy beszélte rá a márkatu-lajdonost, hogy Cserpest áruljanak. Az-óta a Lipóti-hálózat mellett több CBA- és Coop-üzletben jelen vagyunk, de a mul-tik központi beszerzési gyakorlatához nem asszisztálunk. Kizárólag önálló bol-tokkal állunk szerződésben – és általá-ban a vevők szólnak rá a közértesekre, hogy tartsanak Cserpest. A tejivók ese-tében pedig egy vacak dizájn ugyanany-nyiba kerülne, mint a jópofa belső tér. A székeket sem aranyművesekkel gyártat-tuk, hanem a Balaton Bútorral.” BA: „Ön profi?” CsI: „Az a fajta profizmus, ahogy a nagy bevásárlóközpontok működnek, nekem nem fogadható el. Nincs benne sem az ember, sem a lélek. Diagramokat muto-gatnak a befektetőiknek, és ha a táblázat akár csak néhány hónapig rossz számo-kat mutat, ők leállítják a finanszírozást. Régebben nekünk is volt mélyrepülé-sünk – de odafentről nem ok nélkül kap-juk sem az áldást, sem a terheket. A ne-héz idők arra tanítottak, hogy a siker érdekében sem ronthatom el a terméket. A házastársunkat sem ilyen-olyan kalku-lációk alapján választjuk, hanem „ráér-zünk” egymásra. Arra sincs szakmai ma-gyarázat, hogy miért annyira jó a tejfö-lünk. Értünk a szakmánkhoz, profi a technológiánk, de a „csettintést” nem az eszünk, hanem a szívünk adja hozzá a termékeinkhez. Az eladó-vevő viszony annyiban is hasonlít a párkapcsolatra – talán ennyi bölcselkedés még belefér egy ötgyermekes apa szájából –, hogy mind-kettőt megrontja a sumákság. Mi abból élünk, hogy az emberek értékelik azt, ami egyenes. Nem fehér löttyben úszó tartósítószert, adalékanyagot és ízfoko-zót árulunk, hanem tejet.” BA: „A kínáló-autói anno a Boci, boci tarka zenéjével csábították a vásárlókat, aztán Trudi néven átmentette a Túró



Rudi-ízt, most pedig sorra nyitja a tej-ivókat. Ekkora biznisz a retró?” CsI: „Ez akkor lenne retró, ha tudnék trendekben meg brandekben gondol-kodni. Én csak normális próbálok ma-radni. Dühített, hogy a Túró Rudit „meg-reformálták”, ezért megcsináltuk az iga-zit. Annak sem örültem, hogy miközben tárt karokkal vártuk a „hamburgergyá-rakat”, nem minőséget kaptunk, hanem műanyag vattacukrot. Lettek hát a tej-ivók.” BA: „Idén húszéves a Cserpes. Mi a kö-vetkező húsz év nagy projektje?” CsI: „Ez erős lesz, de azért kimondom: az a feladatunk, hogy etessük a nemzetet – nem középiskolás fokon. A tejivó csak előfutára a gasztrós törekvéseinknek. Néhány év múlva Magyarország legna-gyobb felvásárlói leszünk húsban, csir-kében, zöldségben, gyümölcsben. Aztán egy központi „ételgyárban” mindent konyhakészre dolgozunk, és frissiben kiszállítjuk az éttermeinkbe. Nem ha-gyom tovább mérgezni az országot!” (Bódis András, Heti Válasz) Ez a történet és szemlélet a bizonyí-ték arra, hogy nem a fogyasztói igé-nyek vezérlik a hálózatos kereskede-lem igényeit. Az élelmiszerláncot azonban a kereskedelem dominálja. Ennek következménye, hogy hosszú ideje rossz az élelmiszeripar fejlesz-tési iránya. A polcállóság, színtartós-ság, olcsóság és társaik diktálta út zsákutcába vezet. Ahonnan persze a profi marketing ki tudja terelni majd a szekerünket, de a fogyasztót ért károk tartósak. A tejszektorról szóló cikkek sorát gazdagítja a Figyelő idei 3. számában, a „Tejszűke” címmel írás is.

A zsebszerződések vége A földvagyon-önbevallási törvény és a földhasználati nyilvántartás is előse-gíti a zsebszerződések kiszűrését és a spekulánsok távol tartását az értékes magyar földterületektől. Március 30-ig kell adatot szolgáltatniuk a ma-gyarországi földhasználóknak az in-gatlanügyi hatóságnak, földhivatal-nak – írja elő a termőföldről szóló törvény. A jogszabály szerint február-tól kötelező az adatszolgáltatás a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználóknak. Aki a határidőre nem tesz eleget kötele-zettségének, bírságra számíthat. Februártól kezdődően kötelező adat-szolgáltatást ír elő a földhasználati nyil-vántartásba már bejegyzettek számára a termőföldről szóló törvény. „Ezen ren-delkezés a 2012. december 31-ig föld-használati nyilvántartásba bejegyzett földhasználókra vonatkozik. Az érintet-tek 2013. március 30-ig tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, amelyet a használt földterület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani” – tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A bejelentés ingyenes, amennyiben a földhasználatban nem történik egyéb változás. A magánszemélyeknek a sze-mélyi számukat és az állampolgárságu-kat, a gazdálkodó szervezeteknek pedig a statisztikai azonosítójukat kell bejelen-teniük az ingatlanügyi hatóságnak. „Ja-nuár elsejétől a földhasználóknak, terü-leti mértéktől függetlenül, minden ter-mőföld, valamint mező- és erdőgazdasá-gi belterületi föld – kivéve az erdőműve-lési ágú területek – használatát be kell jelenteniük a földhivatalnak. A hivatal bírsággal sújthatja azt a bejegyzett föld-használót, aki adatszolgáltatási kötele-zettségének határidőn belül nem tesz eleget” – nyomatékosította a minisztéri-



um. A területek használatában történő változást is minden esetben jelezni kell. A tárca szerint az azonosító adatok köte-lező bejelentése elősegíti a földhasználat országos adatbázisának létrehozását és egy összesítő elkészítését. Utóbbi adatbázis az ország egész terüle-tén használt egyes földek területét és aranykorona-értékét tartalmazza majd jogcímenkénti bontásban, illetve orszá-gosan összesítve, megjelölve a földterü-letek fekvése szerint illetékes földhivata-lokat is. A nyilvántartás a zsebszerződések elleni fellépést is segíti, miután az adatok is-merete lehetővé teszi a gyanús föld-használatok kiszűrését. Mint ahogy azt már többször megírtuk, Magyarországon mintegy egymillió hektárnak lehet „kül-földi tulajdonosa” a zsebszerződések és az egyéb illegális ügyletek segítségével. A zsebszerződések büntetőjogi szabá-lyozása július 1-jén lép majd hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szaba-don, jogkövetkezmények nélkül feltár-hatják a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban egytől öt évig ter-jedő szabadságvesztéssel kell szembe-nézniük. (Forrás: Magyar Hírlap) Greennovatív fejlesztések a Tetra Paknál Mindamellett, hogy jelentősen csökkenti saját és terméke ökológiai lábnyomát, a zöld beruházásoknak köszönhetően a budaörsi Tetra Pak Zrt. italoskarton-csomagolást gyártó gyár az elmúlt évek során 39 százalékkal csökkentette fajla-gos energiafelhasználását, miközben 95 százalékkal növelte termelését az elmúlt 10 év alatt a budaörsi gyár. A környezetvédelem a Tetra Pak hosszú távú stratégiájának egyik alappillére. Ennek szellemében a svéd alapítású cég

környezetbarát portfólió kialakítására törekszik. Hosszú távon 50 százalékra szeretné emelni a hulladékká vált italos kartondobozok nemzetközi visszagyűj-tési arányát, és számos intézkedést tesz annak érdekében, hogy szén-dioxid láb-nyomát a teljes értékláncon keresztül csökkentse. Környezeti szempontok az alapanyag-ok kiválasztásánál Az italoskarton legnagyobb része, leg-alább 70 százaléka papír, ami megújuló forrásból származik. A Tetra Pak által használt papír alapanyag egyre növekvő arányban FSC tanúsítvánnyal rendelke-ző, vagyis felelős erdőgazdaságból szár-mazó fából készül. A papír bevonataként használt vékony alumínium és polietilén rétegek élelmi-szerbiztonsági feladatot töltenek be: a folyékony élelmiszert védik az oxigén, a fény, a külső szagok és ízek ellen. A cég az alumínium réteget az elmúlt évek során 6,3µm-ra csökkentette (az emberi hajszál vastagsága 50µm), a polietilén pedig az elmúlt 5 év fejlesztései során 3 százalékkal vékonyodott. A dobozokon emellett vízbázisú nyomdafestékeket használnak. Takarékosabb gyártás és szállítás A Tetra Pak budaörsi gyára folyamatos fejlesztésekkel és ellenőrzésekkel törek-szik a gyártási tevékenysége környezeti hatásainak és az energiafelhasználásá-nak csökkentésére. A létesítmény eddig összesen 245 millió forintot fektetett berendezései korszerűsítésébe -- ener-giatakarékos hűtő- és fűtőgépek, ener-giatakarékos izzók és szivattyúk, gázpo-larizáló berendezés –, valamint zöld energia előállítására alkalmas berende-zések – napkollektorok, napelemek – telepítésébe. Ezekkel a beruházásokkal a vállalat évente 35 millió forintnyi, mint-



egy 6.500 GJ energiát takarít meg, ami összesen 80 családi ház éves energiafo-gyasztásának felel meg. Az energiahatékonyság folyamatos fej-lesztése mellett a budaörsi gyár nagy hangsúlyt fektet a termelés során kelet-kező hulladék újrahasznosítására: a gyártási hulladékot ma már 100 száza-lékban újrahasznosítják. A Tetra Pak - a csomagolóanyagok ese-tében - mind az alapanyagul szolgáló papírt, mind a készterméket tekercsek-ben szállítják. A szállító járművek rak-térkihasználtságának folyamatos javítá-sa eredményeként ma az üzem évente 360 tonna széndioxid kibocsátását előzi meg, amivel egész Európában vezető helyen áll. Termék- és technológiafejlesztéssel a

környezetért A Tetra Pak kiemelt környezetvédelmi célja, hogy az általa gyártott italos kar-tondobozok 100 százalékban megújuló alapanyagból készüljenek, ami a cég ku-tatás-fejlesztési tevékenységében nagy hangsúllyal szerepel. E tevékenységek egyik eredménye, hogy 2011-ben a Tet-ra Pak Brazília legnagyobb petrolkémiai vállalatával, a Braskemmel együttműkö-désben a világ első csomagolóanyag vál-lalataként megújuló alapanyagból, cu-kornádból készült műanyag kupakokat gyártott és használt termékeihez. A termék utóélete: a hulladékká vált

termékek visszagyűjtésének támoga-tása Az italos kartonok 100 százalékban új-rahasznosíthatók. Gyártóként a Tetra Pak saját felelősségének tekinti a hulla-dékká vált kartondobozok visszagyűjté-sének és újrahasznosításának előmozdí-tását.

A Tetra Pak alapító tagja és legfőbb tá-mogatója az Italos Karton Környezetvé-delmi Egyesülésnek (IKSZ), amely az italos kartondobozok szelektív gyűjtését és újrahasznosítását népszerűsíti és ösz-tönzi Magyarországon. Az IKSZ tevé-kenységének is köszönhetően, az italos kartondobozok visszagyűjtési aránya 8 év alatt 21 százalékra nőtt hazánkban. A Tetra Pak hosszú távú céljai között sze-repel, hogy ez a ráta világszerte elérje az 50 százalékot. (Forrás: Élelmiszer Online)

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK II. évfolyam - január


A forint az év elején – szokásához híven – gyengül. 2013 első heteiben az euró-val szemben 295-298-as szinten mozog. Miközben a gyengébb forint kedvez az exportnak, nem számítunk tartós gyen-gülésre. Eközben január 30. óta az alapkamat 5,5 százalék.

Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása

havi átlag, 2010 január - 2012 december 285,03

217,53

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Euró/ECU

US dollár

Forrás: MNB

A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint februárban 423 forinton szá-molható el a gázolaj litere. Legyünk fi-gyelemmel arra, hogy január elsejétől egyszerűsödött a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés! Ennek részleteiről az alábbi címen tá-jékozódhatnak: http://www.nav.gov.hu/nav/szabalyzok/uzemanyag_20130101.html?query=%C3%BCzemanyag

A gázolajár alakulása, Ft/l2006 január - 2013 február

423

200

250

300

350

400

450

500

jan

má sz jan

má sz jan

má sz jan

má sz jan

má sz jan

má sz jan

má sz jan

Forrás: NAV

Eközben a világpiacon az olajár gyakor-latilag december közepe óta emelkedik. Jelenleg (29-én) 96,88 dollár a hordón-kénti ár. Az emelkedés rövidtávon vár-hatóan folytatódni fog.

A világpiaci olajár alakulása az elmúlt

egy évben, USD/hordó

Forrás: plusz500.hu

Az áramár 2012 decemberében sem változott, 7,3 százalékkal, a vezetékes gáz ára 7,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző számban beharangozott lakossági re-zsicsökkentési akció a vállalkozásokat esetlegesen érintő hatásairól leghama-rabb a februári statisztikákból értesül-hetünk.



Villamos energia ár, 10kWh

2007 január - 2012 december

486

300

320

340

360

380

400

420

440

460

480

500ja

nfe

br

márc

áp

rm

ájjú

njú

lau

gsz

ep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

áp

rm

ájjú

njú

lau

gsz

ep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

áp

rm

ájjú

njú

lau

gsz

ep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

áp

rm

ájjú

njú

lau

gsz

ep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

áp

rm

ájjú

njú

lau

gsz

ep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

bm

árc

áp

rm

ájjú

njú

lau

gsz

ep

to

kt

no

vd

ec

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Vezetékes gáz ár, 1 m3

2007 január - 2012 december

136

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

140

jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

br

márc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ecja

nfe

bm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: KSH

Lévén, hogy lezárult egy újabb év, ideje áttekinteni, mi történt a tejgazdaságban. Előre kívánkozik az árak alakulása. Ma-gyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 91,23 Ft/kg volt 2012. decembe-rében, a novemberihez képest 2 százalék-kal tovább emelkedett. A felvásárlás meny-nyisége a novemberit 3 százalékkal meg-haladta, de az egy évvel korábbi mennyi-ségtől 1 százalékkal elmaradt. A nyerstej kiviteli ára 98 Ft/kg volt decemberben, tehát megszakadt az év közepe óta tapasz-talt emelkedés, és 2 százalékkal csökkent egy hónap alatt, és 7 százalékkal volt ma-gasabb a belpiaci árnál. A nyerstej éves felvásárlási átlagára 86,3 Ft/kg volt 2012-ben, és ha fillérekkel is, de meghaladta az eddigi rekordnak számító 2011. évi szintet. A nyerstej kiviteli átlag-ára tavaly 91,97 Ft/kg volt, ami 7 száza-lékkal volt magasabb a belföldi árnál. A tej és tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 1 százalékkal csökkent tavaly. Így már ért-jük, hogy miért gyorsul fel idén a tejipari konszolidáció annak ellenére is, hogy a tejipar termelése is nőtt.

A tehéntej termelői átlagára, Ft/kg2004 január - 2012 december

KSH - AKI

96,5

93,0november

91,32december94,2

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

90,0

95,0

100,0

J F M Á Mj

Jú Jl

Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au

Sz O N D

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Az AKI adatai szerint a nyerstej felvásárlá-sa 2012-ben 4 százalékkal nőtt az előző évihez képest. E bővülést az alföldi (7%) és dunántúli (3%) gazdák „hozták össze”, míg az észak-magyarországiak termelése csökkent (-4%). A nyerstej kiviteléből a termelők és kereskedők 75, a feldolgozók 25 százalékban vették ki részüket. Előbbi-eké 20 százalékkal nőtt, utóbbiaké ugyan-ennyivel csökkent egy év alatt.

A tehéntej termelése és felvásárlása, millió liter

1 845 1 8781 796 1 794 1 792

1 7121 641 1 668 1 700

1297124712781267

1422

1259

149014941453

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

2 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012* Forrás: KSH *saját becslés

A tejipar termelése mennyiségben 2,2 szá-zalékkal emelkedett az elmúlt év első ti-zenegy hónapjában. A belföldi értékesítés csaknem ugyanilyen mértékben, 2,3 száza-lékkal, az export 4,6 százalékkal emelke-dett. A belföldi növekedés egyrészt a - ha-zai hírek között már citált - kormányzati beavatkozásoknak, másrészt a tejtermé-kek helyettesítő-termék hatása miatt tör-tént. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az árak emelkedése, vagy a fizetőképesség csök-kenése esetén a fogyasztó az olcsóbb élel-miszerek felé torzítja fogyasztásának szer-kezetét, ezért például kenyérből és péksü-teményből, tejből és tejtermékből többet



fogyaszt a húsfélék és magasan feldolgo-zott élelmiszerek rovására.

Az élelmiszeripar termelési és volumenindexe, 2012 I-XI. hó

%, előző év azonos időszaka = 100 Bruttó Belföldi Export

termelésÉlelmiszer, ital gyártása 105,5 103,2 110,1Húsfeldolgozás, -tartósítás 110,4 117,1 98,1Baromfihús feldolgozása, tartósítása 111,3 106,3 114,2Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 86,1 89,7 77,3Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 104,6 108,0 106,4Növényi olajok gyártása 112,4 93,4 124,5Tejfeldolgozás 102,2 102,3 104,6Malomipari termék gyártása 109,4 103,2 122,6Sörgyártás 103,4 104,6 74,9Üdítőital-gyártása 100,5 99,0 109,7Dohánytermék gyártása 150,8 101,4 181,8

értékesítés

Forrás: KSH

A tejtermékek külkereskedelméről még csak az első 10 hónapról rendelkezünk adattal, de ezek is érdekes képet festenek elénk. A tejimport folytatja lendületes csökkenését. Ez ugye elsősorban dobozos tejet jelent, ami a belföldi eladási statiszti-kák által is alátámasztott tendencia. A jog-hurtok behozatala 10 százalékkal emelke-dett, mint ahogy a tejsavóé is (12%). Vaj-ból kevesebb érkezett tavaly az országba. A kivitel oldalán a nyerstej szépen teljesí-tett, 12 ezer tonnával bővült a kivitel. Ez a fentebb ismertetett árkülönbség fényében még csak nem is sok. Drasztikusan esett vissza viszont a joghurtok és a vaj export-ja. Előbbi mögött termelés-átszervezés sejlik. A sajtexport ötödével való bővülése önmagában is jó hír, de ha hozzátesszük, hogy hozzá 43 százalékos értékbeli növe-kedés kapcsolódott, akkor tudjuk értékelni igazán.

Tejtermékek külkereskedelme, 2012 első 10 hónap

tonna millió forintImport 2011. I-X. 2012 I-X. 2011. I-X. 2012 I-X. 2011. I-X. 2012 I-X.

0401 Tej és tejszín nem sûrítve,nem édesítve 167 585 115 171 24 376 16 307 68,72 66,900402 Tej és tejszín sûrítve vagy édesítve 13 646 13 211 5 143 5 616 96,81 109,200403 Savanyított készítmények 33 276 36 824 8 745 10 472 110,66 119,740404 Tejsavó 3 578 4 011 1 118 1 480 112,08 132,390405 Vaj, vajkrém 4 977 4 817 5 438 4 614 96,77 84,860406 Sajt és túró 38 933 38 136 33 698 33 748 97,95 110,15

Export0401 Tej és tejszín nem sûrítve,nem édesítve 390 740 402 765 36 663 38 327 103,08 104,540402 Tej és tejszín sûrítve vagy édesítve 266 581 174 311 218,56 190,010403 Savanyított készítmények 9 793 6 482 2 666 1 922 66,19 72,120404 Tejsavó 21 407 21 672 2 837 3 296 101,23 116,160405 Vaj, vajkrém 1 047 614 952 520 58,63 54,580406 Sajt és túró 11 431 13 688 10 405 14 853 119,74 142,75

tonna millió forint

Forrás: KSH

A búza és a kukorica hazai termelői ára október után 2012. novemberében is elté-rő irányú változást mutatott - csakhogy fordítottan. A búza ára csökkent, a kukori-cáé emelkedett. A KSH adatai szerint a bú-za ára 66,4 Ft/kg, a kukoricáé 58,3 Ft/kg volt ekkor. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy ezek jelentéktelen, kicsi ármozgások. Eközben a világpiaci árak – a szokásos hul-lámzásokkal – de mindkét termény eseté-ben mérséklődnek.

A búza és a kukorica termelői havi átlagára, Ft/kg2008 január - 2012 november

65,7

Búza

59,4

Kukorica

0

10

20

30

40

50

60

70

80

J F M Á Mj

Jú JlA

u Sz O N D J F M Á Mj

Jú JlA


Jú JlA


Jú JlA


Jú JlA

u Sz O N

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Forrás: KSH

EU TEJPIACI KITEKINTÉS II. évfolyam - január


Támogatás a termelés-csökkentőknek Az Európai Parlament Mezőgazdasági Szakbizottsága a 2013. január 24-i dön-tései közt azt a javaslatot tette, hogy a kvóta megszűnése után az a farmer, aki válság idején három hónap alatt leg-alább 5 százalékkal csökkenti tejterme-lését, külön támogatásban részesüljön, míg az ilyenkor termelést bővítőket bün-tessék. Ez egy javaslat, ami az Európai Par-lament márciusi plenáris ülésén ke-rül szavazásra. Szerintem elég, ha be-üt egy újabb drasztikus takarmányár robbanás, és tömegesen lesznek, akik élnek majd egy ilyen lehetőséggel. Persze a részletek még nem tisztázot-tak, mint ahogy az sem, mit jelent a válság. A Deutsche Bank nem tartja magát felelősnek az élelmiszerárak emelkedéséért A Deutsche Bank nem hagy fel a mező-gazdasági-befektetési termékei értékesí-tésével, mivel a legnagyobb német bank szerint nem ők a felelősek a termények árának emelkedéséért. Az élelmiszer-árak emelkedése éhínséget okoz a leg-szegényebb országokban, amiért rész-ben a bank spekulációt támogató tevé-kenységét okolják – írja a Bloomberg. A berlini központú Foodwatch október-ben a Deutsche Bankot és más pénzinté-zeteket nevezett meg - részben felelős-ként - a legszegényebb országokban zaj-ló éhínségért, mivel szerintük az árak emelkedését a spekuláció okozza. Ez a kijelentés sarkallta a Deutsche Bank volt elnök-vezérigazgatóját, Josef Ackermannt arra, hogy megvizsgálják a bank mezőgazdasági-nyersanyag üzlet-ágát.

“Nem a spekuláció az oka az árak emel-kedésének. Bizonyos körülmények kö-zött hozzájárulhat a volatilitáshoz, azon-ban más tényezők is szerepet játszanak az árak változásában” – nyilatkozta Jür-gen Fitschen, a bank jelenlegi társ-vezérigazgatója egy sajtókonferencián Berlinben. A világ élelmiszerárai az ENSZ élelmi-szer és mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint az elmúlt évtizedben több mint duplájára emelkedtek. Az Egyesült Álla-mok külügyminisztériuma 2007 és 2009 között világszerte 60 lázadás okát a nö-vekvő élelmiszerárakban látja. “A veze-tőség döntése értelmében a Deutsche Bank folytatja a kérdéses alapok értéke-sítését” – szögezte le Fitschen. A bank egyetért a Nestle vezetője, Peter Brabeck-Letmathe véleményével, misze-rint a magasabb árakért nem a spekulá-ció, hanem egyéb tényezők a felelősek. (portfolio.hu) Süket duma. Ha valaki veszi a fáradt-ságot és megnézi a kereslet-kínálat alakulását a világ alapvető élelmisze-reinek mérlegében, akkor láthatja, hogy azok tartósan egyensúlyban vannak. A készletek szintjének csök-kenése pedig nem akkora mértékű, hogy ekkora pánikokra adna okot. Akkor miért hullámozna ilyen mér-tékben 2008 óta a világpiaci ár, ha nem a negatív híreket felnagyító és a hullámra opciók tömegével felülő kockázati befektetések által generál-tan. Természetesen, én sem állítom azt, hogy egyedül ez a nem valós ke-resleti tényező a bajok forrása, de az említett megugró volatilitás igenis neki köszönhető. E lapban többször mutattuk már be az összefüggést a tőzsdei opciók számának megugrása és az árak emelkedése között.



Bulgária 50 millió eurós támoga-tástól eshet el A Novinite, angol nyelvű bolgár hírportál január elején közölte, hogy Bulgária a 2012. évi mezőgazdasági támogatásból 51 millió eurót nem használt fel, és ezt az összeget le fogják vonni az országnak a következő periódusra járó támogatá-sából. Bulgária a számára 2010-ben megítélt 431 millió eurós Európai Mező-gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) csak 380 millió eurót használt fel. Rumen Porozsanov, a Bolgár Állami Mezőgazdasági Alap ügyvezető igazgató-ja szerint a nem megfelelő kihasználás oka az volt, hogy Bulgária számára a program két évvel később kezdődött, így nem volt idő a vidékfejlesztési igények-nek a potenciális felhasználókkal való pontos leegyeztetésére. Az egyik bolgár napilapban emellett olyan hírek is meg-jelentek, hogy az ország akár 200 millió euró értékű támogatást is elveszíthet, mivel – állítólag több mint 100 millió eurónyi pénzt nem a brüsszeli előírá-sokkal teljesen összhangban utaltak át különböző települések önkormányzatai részére. Ezeket a híreszeléseket azonban Porozsanov – a mezőgazdasági miniszté-rium illetékes képviselőivel együtt – ha-tározottan cáfolta. A fel nem használt pénzek elveszté-sének veszélye minden tagállamban fennáll. A vidékfejlesztési tárca köz-leménye szerint nálunk eddig a 2007-2013 közötti időszakra biztosított, több mint 1300 milliárd forintnak csaknem 93 százalékát kötötték le, a kifizetés pedig 48 százalékos. Az LB Bulgaricum tejipari vállalat vidékre költözése A Novinite, angol nyelvű bolgár hírportál tudósítása szerint az LB Bulgaricum, állami tejipari vállalat kiköltözik a fővá-rosból, és a Duna-melletti Vidinbe

(Észak-nyugat Bulgária) teszi át a szék-helyét. Ez a terület Bulgária legelmara-dottabb körzetének számít, ahol a mun-kanélküliségi ráta meghaladja a 22 szá-zalékot. A szóban forgó cég különleges (funkcionális) tejtermékek, elsősorban starterkultúrák előállítására rendezke-dett be. A vállalat igazgatója, Vaszil Zografov szerint a költözést a főváros környezetvédelmi szempontjai indokol-ták, és ehhez pályázati úton 6 millió leva (1leva ~ 145,62Ft) támogatást nyertek el. Ebből a pénzből egy új gyártó vonalat vásárolnak és 20 új munkahelyet terem-tenek, amely utóbbi az adott körzetben különösen nagy jelentőséggel bír. Hollandia tejtermelése Az USA egyik újságírója a 2012. decem-berében Hollandiában tett látogatása után az alábbiak szerint foglalta össze az ország tejtermelésében szerzett tapasz-talatait. Mint ismeretes, az élelmiszertermelés a holland gazdaság legnagyobb ágazata, a GDP termelésből 9,2 százalékkal része-sedik. Emellett, a hazánk felénél is ki-sebb területű Hollandia a világ harmadik legnagyobb agrárexportőr országa, és agrárexportjának 10 százalékát a tej-termékek teszik ki. A 17 millió lakosú Hollandiában jelenleg 17.240 kimondot-tan tejtermelésre berendezkedett gazda-ság működik, és mintegy 2 ezer további gazdaság tart tejhasznú szarvasmarhát. A fejőstehenek létszáma 1,47 millió, azaz egy gazdaságra közel 90 állat jut. A hol-land tejipar egyik erősségét a magasan fejlett állat-genetikai és tejvizsgálati ku-tatások képezik. A kutatások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az egy tehén-re jutó tejhozam országos átlagban 8 ezer liter körül mozog. Az ország legna-gyobb tejipari vállalkozása a Friesland-Campina, amely a világ öt legnagyobb tejfeldolgozó cége közé sorolható. A vál-lalat szövetkezeti alapon működik, és



Hollandia, Belgium és Németország terü-letéről 14 ezer beszállító tartozik hozzá, éves forgalma 9,7 milliárd euró. A Fries-land Campina arra számít, hogy a kvóta-rendszer felszámolásával beszállítói várhatóan, jelentősen növelni tudják a leadandó tejmennyiséget, és a többlet nagy részét tejporrá szándékozik feldol-gozni. Az utóbbi években új tejfeldolgozó és forgalmazó vállalatok jelentek meg a holland piacon. Közülük a legfontosabb az új-zélandi Fonterra, amely Hamburg-ból Amsterdamba tette át európai szék-helyét. Jelen van a Danone is, elsősorban a bébiételek és gyógyhatású készítmé-nyek forgalmazásában. Meglepő viszont, hogy a japán Yakult cég is (még 1994-ben) Hollandiát választotta európai iro-dájának és egy viszonylag kisebb kapaci-tású gyártó üzemének színhelyéül. Növekvőben az EU tejtermék ex-portja Az Agrarheute januárban közölt értéke-lése szerint az EU harmadik országokba irányuló tejtermék exportja 2012 első tíz hónapjában jelentős növekedést mu-tatott az egy évvel korábbi állapothoz képest, megerősítve a Közösség előkelő helyét a globális exportban. Ez elsősor-ban a világkereslet növekedésére vezet-hető vissza, bár az főleg a kelet-ázsiai országokra koncentrálódott, ahol pedig – a fuvar szempontjából – a tengerentúli beszállítók sokkal kedvezőbb helyzetben voltak. Ez az exportnövekedés alapvető-en hozzájárult a tagországok belső tej-felvásárlási árainak emelkedéséhez és ezáltal a tejtermelés jövedelmezőségé-nek javításához is. A legnagyobb növekedés az EU sovány-tejpor exportjában tapasztalható, amely a vizsgált időszakban kereken 10 százalékkal meghaladta az előző évi mennyiséget. Ebből a termékből az EU

legnagyobb exportőre Franciaország, utána Németország, Belgium, Hollandia és Lengyelország következik.

Az EU tejtermék exportja az év első tíz hónapjában, ezer tonna

117

363

558

20

76

338

426

128

409

639

15

86

339

467

0 100 200 300 400 500 600 700

laktóz

savópor

sajt

vajolaj

vaj

teljes tejpor

soványtejpor

2012

2011

Forrás: Európai Bizottság Növekvőben a lengyel tejtermék export A lengyel élelmiszeripari hírportál janu-ár 8-án közölt értékelése szerint Len-gyelország 2012 első 10 hónapjában 1,136 milliárd euró értékben szállított tejtermékeket külföldre, ami 2 százalék-kal meghaladja az előző év hasonló idő-szakának értékét. A lengyel zloty leérté-kelésének hatására azonban ez belföldi valutában számítva 7 százalékos növe-kedést jelent. A legnagyobb mértékű (mintegy 18%-os) növekedés a lengyel sajtexportban mutatkozott, amely így megközelítette a 150 ezer tonnát, elsősorban Oroszország vásárlásainak több mint kétszeresére (16.800 tonnára) történő növekedése folytán. Magasabb bázisról indulva, je-lentősen megemelkedett a Németor-szágba (27%) és Olaszországba (21%) irányuló sajtexport is. Savóból a lengyelek az egy évvel koráb-binál 17 százalékkal többet (161.300 tonnát) exportáltak, bár ennek a ter-méknek a kivitele októbertől lassulni kezdett, ugyanakkor a lengyel exportbe-vétel az előző évihez képest a savó ese-



tében növekedett a legnagyobb mérték-ben (33%-kal, 146,4 millió euróra). Az ország tejpor exportja 4,5 százalékkal (97.800 tonnára) és annak a teljes tej-termék exporton belüli részaránya 10-ről 13 százalékra növekedett. A lengyel termelők remélik, hogy a gyenge zloty 2013 első félévében is serkentőleg hat a tejtermék exportra. A lengyelek tejpotenciájáról már többször szóltunk. Jól látható, hogy kivitelük a tömegcikkekre alapozó-dik, vagyis jól érzik a világpiac globa-lizálódásának irányát. A tejtermelés és a tejárak alakulá-sa Szlovákiában A Pol’noinfo.sk. szlovák nyelvű hírportál január második hetében közreadott ér-tékelése szerint a szlovákiai tejtermelők 2012 novemberében 65.484 tonna tejet adtak le feldolgozásra, ami 3,2 százalék-kal kevesebb volt a 2012 októberében, viszont 1,4 százalékkal több az egy évvel korábban leadott mennyiségnél. Ezen belül, novemberben a felvásárolt tej mennyisége az első osztályú kategóriá-ban 26,1 százalékkal csökkent a nem-szabványos kategóriában pedig 12,6 százalékkal (1.153 tonnára) növekedett az előző hónaphoz viszonyítva. Ugyan-akkor a tejfelvásárlási ár egy hónapon belül 3,8 százalékkal (literenként 30,43 centre) emelkedett, 5,8 százalékkal el-maradt viszont az egy évvel korábbi szinttől, ami azt jelenti, hogy a gazdák országszerte továbbra is nagyon elége-detlenek, mivel helyenként az önköltsé-get is alig tudják kitermelni a tej árából. A leadott tej zsírtartalma novemberben 1,8 százalékkal (3,94%-ra), fehérjetar-talma pedig 1 százalékkal (3,46%-ra) nőtt az előző havihoz képest.

A szlovák tejpiac gondjain is rajta tartjuk a szemünket. Ami e hírben feltűnő, hogy a szabványon kívüli tej-ből is milyen sokat adnak le, miköz-ben az első osztályú tej felvásárlása drasztikusan esik. Az ír tejtermelés helyzete A The Cattle Site hírportál január 9-én közölt értékelése szerint a 2012. év rendkívül csapadékos nyara – az ala-csony tejárakkal és a drasztikusan emel-kedő takarmányárakkal párosulva – ne-héz helyzetbe hozta az ország tejterme-lőit. A tejfelvásárlási árak egy év alatt, átlagosan 9 százalékkal csökkentek. A 2011/12. évi szezonban Írország 1 szá-zalékkal túllépte a számára megállapí-tott kvótát, az új szezon első 8 hónapjá-ban viszont 2 százalékos alulteljesítés mutatkozik. A legérzékenyebben érinti az ország termelőit a koncentrált takar-mányok árának 20 százalékos emelke-dése, így az alacsonyabb tejárak miatt a tejtermelő gazdák profitja az előző évi-hez képest mintegy 40 százalékkal, egy átlagos farmjövedelem pedig 27 száza-lékkal (68.600 euróról 50 ezer euróra) esett vissza. Ehhez mindjárt hozzá kell tenni, hogy a 2011. év nem a legjobb összehasonlítási alap, mivel akkor az ír tejtermelők kiemelkedően magas jöve-delmet élvezhettek. A tejtermelő gazda-ságok gyakorlatilag az átlagosan 22.500 eurót kitevő támogatásnak köszönhető-en tudják fenntartani magukat. A tejter-mékek iránti nemzetközi kereslet meg-élénkülésének hatására azonban a tej-termelők 2013. évi kilátásai jóval kedve-zőbbek, mivel a tejfelvásárlási árak 5 százalékos emelkedésére és ezzel egy-idejűleg – tavasztól – a takarmánykölt-ségek bizonyos mérséklődésére lehet számítani.



Ír sajtexport Nagy-Britanniába A Farming News Daily hírportál január 7-én közölt értékelése szerint az Ír Köz-társaság 2012 első 9 hónapjában az Egyesült Királyságba 59.329 tonna Cheddar típusú sajtot exportált, ami 12 százalékkal meghaladta az előző év ha-sonló időszakában ugyanoda szállított mennyiséget, és a brit Cheddar import 77 százalékát tette ki. A brit Dairy Far-mer lap éles kirohanást tett közé az íror-szági beszállítókkal szemben, elsősorban amiatt, hogy az ír sajt ára tonnánként 400 fonttal alacsonyabb a belföldinél, ezzel részben kiszorítják az angol feldol-gozókat a saját piacukról. A lap egyben azzal vádolja az Ír Tejtanácsot (IDB), hogy az alacsony árak révén a legna-gyobb angol sajtforgalmazó cég, a Pilgrim’s Choice termékei helyébe az ír Cheddar sajtokat csempészi be anélkül, hogy azt a fogyasztók észrevennék. Kétségtelen, hogy az IDB erltetett és pénzügyileg támogatott exportja némi-leg felkavarja a brit sajtpiac nyugodt állóvizét, az is tény azonban, hogy Nagy-Britannia tejtermelése 15 éves mélypon-ton áll, ezért az ország mindenképpen importra szorul. Tejtermelés és tejárak Németor-szágban Az Elite Magazin für Milcherzeuger című hírportál január 10-én közölt értékelése szerint 2012 novemberében Németor-szágban 82.856 tejtermelő gazdaság működött, amely szám 4,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az utóbbi egy évben enyhén csökkent a fejőstehenek létszáma is (4,19 millióra), viszont az említett koncentráció követ-kezményeként az egy gazdaságra jutó tehenek száma először haladta meg az 50 egyedet. Ez az átlagos létszám talán meglepően alacsonynak tűnik, viszont ezen belül növekszik a száznál több te-

henet tartó gazdaságok aránya. Az or-szág tejtermelői a 2012. évben az előze-tes kalkulációk szerint mintegy 29 millió tonna tejet állítottak elő, ami 0,7 száza-lékkal kevesebb az előző évinél, de egy-ben azt is mutatja, hogy a fejési átlag meghaladja a 7 ezer litert. Szakértők szerint 2013 első hónapjaiban a tejter-melés lendülete – világszerte és Német-országban is – alábbhagy, annak ellené-re, hogy az árak a nagy termelő országok szinte mindegyikében emelkedő tenden-ciát mutatnak. Az év második felétől vi-szont a termelés újabb növekedése kö-vetkezhet be. Németországban az elemzők a tavalyinál kiegyensúlyozottabb évet és magasabb átlagárat várnak. Az árak emelkedése tulajdonképpen már 2012 novemberétől megkezdődött, azóta a termelők literen-ként több mint 34 centet kapnak a le-adott tejért, ami 10 százalékkal megha-ladja a 2012 tavaszán fizetett átlagárat. A tejtermelők ennek ellenére nincsenek megelégedve a tejárakkal, mivel az ár-emelkedés nem tartott lépést a takar-mányozási és egyéb tartási költségek növekedésével. A tejtermelő gazdaságok koncentrá-lódása nem állítható meg Németor-szágban sem. A takarmányárak növe-kedése meghaladja a tejárak emelke-dését, emiatt a termelés nem növek-szik. Ez az állapot sajnos nem egyedi. Ausztria: rekordmagasságú tejho-zam, növekvő fogyasztás és export A Landwirt című lap beszámolója szerint az osztrák tejtermelők elégedettek a tej-szektor 2012. évi teljesítményével. Bár a legutóbbi 15 évben a tehéntartó gazdák száma az országban 38 százalékkal (72 ezer főre), a fejőstehenek létszáma pedig mintegy 23 százalékkal (540 ezer egyed-re) csökkent, a 2012. évi tejtermelés valószínűleg mégis az egy évvel korábbi



szinten alakul, esetleg 1 százalékkal meghaladja azt. Sőt a 2012/13 évi sze-zon első nyolc hónapjában előállított 2 millió tonna körüli mennyiség mellett továbbra is fennáll a kvótatúllépés ve-szélye. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egy tehénre jutó átlagos tejho-zam az ország történetében először lép-te át a 7 ezer literes határt (7.148 liter 4,14% zsír- és 3,14% fehérjetartalomra egalizálva. Külön kiemelhető, hogy a fel-dolgozásra leadott tej 99,3 százaléka az első osztályú kategóriába tartozott. A Landwirt szerint, mindez nem utolsó sorban a szakszerű takarmányozásnak és az állatok kiváló kondíciójának kö-szönhető, Az osztrák belső fogyasztás az árak emelkedése ellenére is felfelé ível. Tejtermékekből Ausztria önellátottsági szintje továbbra is 127 százalék körül mozog. Az ország nagyon jelentős tej-termék exportja mellett a tenyészállatok exportja is növekvő tendenciát mutat, és az előzetes értékelések szerint a 2012. évben előreláthatólag meghaladja a 40 ezer egyedet. Az osztrák tejgazdaság dübörög. Ott tényleg növekedni fog a termelés a kvótatörlés után is. Más kérdés, hogy képes-e megzavarni a magyarországi piacot, és egyáltalán céljuk-e többet ide szállítani. Új, szövetkezeti sajtüzem Lettor-szágban A Dairy News orosz nyelvű hírportálja arról számolt be, hogy december köze-pén felavatták a Latvijas Piens új sajt-üzemet a lettországi Jelgava városban, amely bizonyos tejtermékek gyártását már 2012 első felében megkezdte. A sajtüzem az adott körzet tejtermelőinek összefogásával jött létre szövetkezeti alapon, amelytől a termelők kezdetben nagyon idegenkedtek, mivel a szovjet éra kolhoz típusú szövetkezetét vélték

visszatérni. Végül is így jártak jobban, mivel magasabb feldolgozottsági fokú terméket tudnak értékesíteni, és függet-lenítik magukat a tejfeldolgozók által diktált áringadozásoktól, a tej minőségét és higiéniai paramétereit pedig maguk-nak garantálják. A beruházás 10,7 millió lat-ba került (1 lat ~ 417,21 Ft), amelyet a szövetkezők európai és hazai bankoktól felvett hite-lekből fedeztek. Az első vonal termékeit (sűrített tej, tejszín, stb.) Hollandiába, Németországba, Lengyelországba és Lit-vániába exportálják, a jelgavai sajtok (többnyire holland típusú félkemény sajtok) a lettországi élelmiszerboltokba kerülnek, ahol eddig az ilyenfajta hazai termékekből meglehetősen szűk volt a választék. Az üzem szakmai irányítói még maguk is most tanulják a sajtgyár-tás fortélyait, de vannak külföldi segítőik is, szívesen alkalmaznának több nagy tapasztalattal rendelkező szakembert. A szomszédos balti államok már most jön-nek a tapasztalatokat átvenni, mert ők is szeretnének létrehozni hasonló üzemet. Közben Jelgeva folyamatosan termeli a sajtokat és a devizabevételt, amely utóbbira a hitelek törlesztéséhez külö-nösen nagy szükség van. Az életképesség majd később dől el. Mindenesetre, a szövetkezés jó példa, mint ahogy az is, hogy olyanokat hoz-nak az üzem vezetésére, akik nagy tapasztalattal bírnak e tevékenység-ben. Olaszország tejtermelése Az Agricoltura24 olasz nyelvű hírportál január első napjaiban kiadott értékelése szerint Olaszország tejtermelése 2012-ben – különösen az ország északi tarto-mányaiban – új lendületet vett. A 2012/13. évi szezon első félévében (2012 áprilisától októberig) az ország-ban 5,412 millió tonna tejet állítottak elő



(zsír- és fehérjetartalom szerinti kiigazí-tással), ami közel 2 százalékkal megha-ladja az előző kvótaév hasonló idősza-kának mennyiségét. Ez, három év kvótán belüli termelés után, magában rejti a kvótatúllépés veszélyét, ami a 2008/09. évi szezonban fizetett közel 40 millió eurós büntetéssel fenyeget. Van remény azonban arra, hogy a termelés növeke-dési üteme alábbhagy, és túllépés egyál-talán nem lesz, vagy csak jóval kisebb mértékű. A folyamatos nyerstej import mellett – a földrengés által okozott károk és kiesések ellenére is – mintegy 4 százalékkal növekedett az ország sajtex-portja, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az olasz élelmiszer export 2012-ben 31 milliárd eurós rekordma-gasságot érjen el. Olasz tejipari cég terjeszkedése Franciaország felé A Dairy Industries hírportálon megjelent hír szerint, a Granarolo cég, amely Olaszország legnagyobb joghurt-termelője, és a friss, illetve érlelt sajtok forgalmazásában is jelentős szerepet játszik, január elején megvásárolta a CIPF Codipal franciaországi vállalatot. Az utóbbi cég eddig az olasz sajtok egyik legnagyobb franciaországi forgalmazója volt, de ugyanakkor francia sajtokat is forgalmazott. A Granarolo ebben az év-ben ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját, és jelenleg hét üzemet mű-ködtet Olaszországban. Gyártási palettá-ján a sajtok széles skálája szerepel, a Mascarpone és Ricotta típusú friss saj-toktól az érlelt Pecorino, a Parmiggiano reggiano és a grana padano sajtokig. Az olasz cég forgalma évente 300 millió euró körül mozog, a főként Kelet-Franciaországban működő CIPF Codipalé pedig 100 millió euró.

Két francia cég egyesíti tejfeldol-gozó és forgalmazó tevékenységét A La France Agricole hírportál jelentése szerint az Eurial és az Agrial élelmiszer-ipari cég január közepén bejelentette, hogy – a kvótarendszer felszámolása utáni időszakra való felkészülés jegyé-ben – egyesítik erőfeszítéseiket a tejfel-dolgozás és forgalmazás területén. A szövetkezeti alapon működő két vállal-kozás együttesen mintegy 5.200 termelő tagvállalattól több mint 2 millió tonna nyerstejet vásárol fel évente, főleg Fran-ciaország nyugati és középső körzeteiből (ahová az ország tejtermelésének na-gyobbik része koncentrálódik). Az egye-sítés előtt álló két vállalat különösen a kecskesajtok, valamint a „szuper-friss” sajtok gyártásában játszik előkelő szere-pet a francia piacon. Az Eurial a Mozzarella típusú sajtok legnagyobb termelője az országban. Az Agrial 2011. évi forgalma különböző élelmiszerekből (nemcsak tejből) 2,7 milliárd eurót, al-kalmazottainak száma pedig 7.500 főt tett ki. Ugyanakkor az Eurial 1.900 főt alkalmazott, és 810 millió eurós forgal-mat bonyolított, amelynek 23 százaléka exportból származott. Az export tevé-kenységet 2015 után – a tejtermelés bő-vítésére alapozva – jelentős mértékben növelni kívánják. A két cég fúziójához a francia versenyhivatal jóváhagyása szükséges. Attól ne tartsunk, hogy nem engedi a Hivatal. Sokkal inkább attól, hogy a globalizációs versenyben nem tudjuk tartani a lépést. Keveréktakarmány termelés az EU-ban A Black Sea Grain január harmadik heté-ben közölt előzetes értékelése szerint az EU tagországok 2012-ben összesen 151,9 millió tonna keveréktakarmányt állítottak elő, amely gyakorlatilag azo-



nos a 2010. és 2011. évi mennyiséggel. Ezen belül a sertéstápok termelése egy év alatt 2 százalékkal csökkent, baromfi- és szarvasmarha tápokból a tavalyinál 1,5, illetve 1,0 százalékkal többet termel-tek. A nagy termelő országok közül Né-metország és Nagy-Britannia kibocsátá-sa 2 százalékkal növekedett, Franciaor-szágé és Lengyelországé stagnált, Spa-nyolország, Hollandia és Olaszország pedig 1-2 százalékkal kevesebbet ter-melt a tavalyinál. Történt ez annak elle-nére, hogy az alapanyag árak valameny-nyi tagországban bekövetkezett jelentős emelkedése miatt a felhasználók a házi keveréssel szemben többnyire a kész takarmányokat részesítették előnyben.

2013 első félévében a keveréktakarmá-nyok iránti kereslet várhatóan magas marad, erre utal, hogy a gyártók eddig jelentős mennyiségű alapanyagot kötöt-tek le. Az árak azonban elsősorban a tengerentúli exportőrök terméseredmé-nyeitől függnek. Brazília magasnak ígér-kező szójatermése (a januárban elkez-dődött betakarítási szezontól kezdve) a nagy termelő országoknak a legutóbbi két évben bekövetkezett terméskiesése az árak enyhe csökkenését vonhatja ma-ga után.

Nem működik a dániai „zsíradó”

A Dairy Industries hírportál január 17-én közölt tudósítása szerint Dániában ez év elejétől eltörölték az úgynevezett „zsíradót”, amely 2012-ben a 250 grammos vaj fogyasztói árát mintegy 30 eurócenttel megemelte. Mette Gjerskov, mezőgazdasági miniszter asszony ko-rábban éppen azt hangsúlyozta, hogy ez a 2011 őszén, a világon elsőként beveze-tett ilyen intézkedés csökkenteni fogja az országban a telített zsírsavak túl ma-gas fogyasztását, ami az orvosok szerint az elhízás egyik fő kiváltó oka (a dán lakosság 47 százaléka túlsúlyos). Ez azonban nem következett be, mivel a dán vásárlók továbbra is ugyanannyi

vajat, tejszínt, sajtot és egyéb zsíros tej-terméket fogyasztottak, egyszerűen csak Németországban szerezték be azokat. Közben a dán tejtermelők egy-folytában tiltakoztak, mivel szerintük az intézkedés feleslegesen drágította a tej-termékeket. A dán kormány korábban a magas cukortartalmú termékekre is kü-lön adó bevezetését tervezte, erről a szándékáról azonban a „zsíradó” vissza-vonásával egy időben lemondott.

A módszer bizonyítottan rossz. Hova kiabáljam, hogy mindenki meghallja! A kérdések kérdése: a törlés után ol-csóbbak lesznek e termékek a boltok polcain, s ha igen meddig?

Az Olympus Dairy Industry műkö-dése Romániában

A görögországi székhelyű Olympus Dairy Industry romániai leányvállalata a legutóbbi két évben az ország egyik leg-nagyobb tejfeldolgozó és forgalmazó vállalatává nőtte ki magát. Ehhez nagy-mértékben hozzájárult a Brassó megyei Höltövényben (Hălchiu), 2011-ben fel-épített szupermodern üzeme. A Románi-ában 14 év óta jelen levő vállalat 2013-ra forgalmának újabb 20 százalékos nö-velését tűzte ki célul, amely így elérheti az 55 millió eurót. A Görögországban, Bulgáriában és Romániában működő cég 14 év alatt mintegy 70 millió eurót fek-tetett be a romániai tejiparba. A románi-ai üzem termékei – az első osztályú alapanyagnak és a modern feldolgozó berendezéseknek köszönhetően – kiváló minőségűek, több mint 70 százalékban exportra kerülnek (Németországba, Ausztriába és Olaszországba). Amint Iliasz Pliatszikasz vezérigazgató elmond-ta, a cég országos értékesítő hálózatának kiépítésével a közeli évekre éppen a bel-ső értékesítés (és ezzel együtt az alkal-mazotti létszám) bővítését, valamint új termékek bekapcsolását tűzték ki célul.

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI II. évfolyam - január


Az új-zélandi tejtermelés problé-mái Az Irish Independent január elején be-számolt arról, hogy a közelmúltban egy népes ír szakdelegáció járt Új-Zélandon a tejtermelés helyzetének tanulmányo-zása céljából. A holland szakértők láto-gatása többek között rávilágított arra, hogy a messziről tökéletesnek látszó új-zélandi tejtermelésben is vannak prob-lémák, pedig azt lehetne gondolni, hogy a tehenek ott „ingyen adják a tejet”. Megállapítást nyert, hogy az ország tej-termelő gazdáinak mintegy 28 százaléka – a jelenleg érvényes, litereként 30 eurócentnek megfelelő átlagos felvásár-lási ár mellett – alig képes valami nyere-séget kigazdálkodni, és többnyire magas adósságállománnyal küszködik. Az ír látogatók tanúi voltak egy esetnek, ami-kor egy új-zélandi farmer – nagyfokú eladósodása miatt – kénytelen volt érté-kesíteni a 26 ezer fejőstehénnel működő gazdaságát, 27 millió új-zélandi dolláros áron (1 új-zélandi dollár ~ 185,68 Ft). A meglátogatott farmok és tejfeldolgozó üzemek képviselői a január 16-17-én tartott új-zélandi Farmerkonferencián is kifejtették az ország tejtermelésében tapasztalható problémákat, és a kor-mány segítségét kérték azok megoldásá-ra. Január közepén egy szokatlan esemény okozott bizonyos riadalmat az új-zélandi tejiparban: dicyandiamide (DCD) mér-gező anyag (nagyon kismértékű: az EU-ban megengedett érték századrésznyi) jelenlétét mutatták ki egy kisebb terme-lő üzem által előállított tejben. Ezt az anyagot a tehéntartó gazdák a trágya nitrát-tartalmának csökkentésére hasz-nálják. Bár a DCD élelmiszerekben való jelentésére semmiféle nemzetközi kü-szöbérték nincs meghatározva, a nagy új-zélandi tejtermelők élesen reagáltak az esetre, jóllehet az konkrét mérgezést

nem okozott. Új-Zéland ugyanis nem engedheti meg magának, hogy a legki-sebb hírnévrontás is zavart okozzon az ország exportjának 30 százalékát adó tejtermelésben, amely évente 11,5 milli-árd új-zélandi dollár értéket állít elő. Az új-zélandi kormány már jelenleg is kény-telen magyarázkodni a vásárló országok felé, miszerint az ország tejtermékei biz-tonságosak. Az ország két nagy műtrá-gya forgalmazó vállalata azonnal felfüg-gesztette a DCD értékesítését. Az ügy hivatalos kivizsgálása jelenleg van fo-lyamatban. Az új-zélandi kormány reklámkam-pányt indított Kínában, hogy mentse, ami menthető. A hírnév ugyanis töré-keny dolog. Különösen nekik – akik ilyen mértékben kitettek a világpiac-nak – kell nagyon észnél lenni az ilyen helyzetek kezelésénél. Rég tud-juk, hogy a konkurencia lecsap az ilyen lehetőségre, sőt nem ritkán ma-ga idézi elő. Mégis egészséges a tej A rosszindulatú vastagbéldaganat elő-fordulását és növekedését is gátolja a tejben lévő egyik fehérje – mutatta ki egy új vizsgálat. A svéd Lund Egyetem munkacsoportjának kutatása során a lactoferricin4-14 tejfehérje fékezte a ráksejtek ultraibolya fény hatására be-következő, rosszindulatú változását, kárt téve a ráksejtek DNS-ében. Az alacsony zsírtartalmú tej rákmegelő-ző hatását több korábbi vizsgálat is iga-zolta. Egy tavaly megjelent amerikai ta-nulmány szerint a rendszeresen tejet ivó gyerekek 40 százalékkal kisebb eséllyel betegszenek meg felnőttkorukban vas-tagbél rákkal, a tejet rendszeresen fo-gyasztó, 55 évnél idősebb nők esetében pedig 47 százalékkal kevesebb rákos megbetegedés fordul elő.



Stina Oredsson, a svéd Lund Egyetem professzora és munkacsoportja a laktoferricin4-14 tejfehérje kutatásával foglalkozik. A svéd szakemberek ered-ményei bizonyították, hogy a tejben ta-lálható laktoferricin4-14 fehérje hosszú távon jelentősen gátolja a vastag- és végbélrák sejtek szaporodását, növeke-dését. Hatására ugyanis az emberi szer-vezetben jelenlévő ráksejtek életciklusa megnyúlik. „A kutatás során a ráksejteket ezzel a fehérjével kezelték, amely károsította azok DNS szerkezetét, gátolva a vastag- és végbél daganatos megbetegedés ki-alakulását” – mondta Dr. Matos Lajos kardiológus, a tanulmány ismertetője. „Magyarországon a tüdőrák után saj-nos ez a második leggyakoribb daga-nattípus, ezért is nagy horderejű a friss kutatási eredmény” – tette hozzá a szakember. A fehérje kedvező tulajdonságának ma-gyarázata, hogy az Lfcin4-14 befolyásol-ja a ráksejtek dezoxiribonukleinsav – DNS – változását ultraibolya fényre. A munkacsoport először ultraibolya su-gárzással kezelte a vastagbélrák sejteket, majd ezt megismételte Lfcin4-14 jelen-létében és anélkül is. A DNS károsodását érzékeny mérési eljárással mutatták ki, amelynek neve üstökös technika. A DNS-károsodott daganatsejtek alakja üstö-kösre emlékeztet, amelyek jellegzetes csóvát húznak maguk után, a DNS káro-sodás mértékét pedig az üstökös fejének és csóvájának arányából lehet megítélni. Az ultraibolya fény hatására sokkal több üstökös látszott, mint mikor Lfcin4-14-gyel történő kezelés után alkalmazták az ultraibolya sugarakat. Különböző, to-vábbi sejtjelző technikák segítségével sikerült igazolni, hogy a tejfehérje való-ban a beteg sejt DNS károsodása útján hat.

Két pohár tej az egészségért! A tej nem csak finom ital, de a szervezet zavartalan működéséhez szükséges táp-anyagok legfontosabb forrása. Dietetiku-sok az egészséges táplálkozás részeként napi 0,5 liter tej fogyasztását javasolják, amely hozzájárul az egészséges élet-módhoz és számos betegség megelőzé-sét segíti. (Forrás: trademagazin) Ezen információk fogyasztókhoz való „fogyasztható” eljuttatása kulcskér-dés a tudatosság növelése és a tévhi-tek száműzése terén. Az USA tejtermék exportja 2012 végén Az USDA január harmadik hetében ki-adott értékelése szerint az ország tej-termék exportja 2012 novemberében valamelyest visszaesett, és a legutóbbi 21 hónapban először süllyedt 400 millió dollár alá. A cikkcsoport 398 millió dol-láros exportértéke 4 százalékkal maradt el a 2012 októberitől és 9 százalékkal az egy évvel korábbitól. Az ország tejter-mék exportja így is teljes megtermelt tejmennyiség 12,1 százalékát tette ki (szárazanyag tartalom alapján kalkulál-va). Ugyanakkor az USA 2012. novembe-ri tejtermék importja 15 százalékkal meghaladta az előző hónapban behozott mennyiséget, viszont 3 százalékkal ke-vesebb volt a 2011. novemberinél. En-nek ellenére az ország 2012. évi külke-reskedelmi szaldója a cikkcsoportban várhatóan eléri az 1,96 milliárd dollárt, szemben a 2011. évi 1,78 milliárd dol-lárral. A fentieken belül, az USA sovány-tejpor exportja 2012 novemberében 30 ezer tonnát tett ki, ami egy éven belül 21 szá-zalékos visszaesést jelent. Ebből a ter-mékből Mexikóba 14 százalékkal többet, Délkelet-Ázsiába pedig 31 százalékkal kevesebbet szállítottak az egy évvel ko-



rábbihoz képest. A sajtexport valame-lyest csökkent, egyes relációkba viszont a 2011. novemberinél 10-12 százalékkal többet szállítottak. Savóproteinből az ország az előző évi szinthez képest 10 százalékkal, a 2001. évi csúcshoz képest pedig 30 százalékkal kevesebbet tudott exportálni. Meglepő viszont, hogy az USA 2012. novemberi sajtimportja az októberi szinthez képest 42 százalékos, az egy évvel korábbihoz képest pedig 12 százalékos emelkedést mutat. A tejtermeléssel függ össze, hogy az USA tejhasznú tenyészmarha exportja 2012 novemberében – az előző hónapok némi csökkenése után – 3.569 fős csúcsérték-re emelkedett. Összességében az ország élőmarha exportja 2012 első 11 hónap-jában 41.036 főt tett ki (ebből Oroszor-szágba 16.445, Törökországba pedig 13.250 egyedet szállítottak), a teljes ex-port azonban jóval elmaradt az egy évvel korábbi 66.620 főtől. Az USA 2012 novemberében 150.162 tonna, az év első 11 hónapjában pedig közel 1,6 millió tonna lucernaszénát is exportált, az ország teljes szénaexportja pedig éves szinten 1,8 millió tonnát tett ki (a rendkívüli száraz év után, amely-nek következtében az ország szénater-mése az előző évihez képest 18 száza-lékkal csökkent). Oroszország tejtermelése Az orosz kormány 2013-ban 54 milliárd, a következő két évben pedig 100-100 milliárd rubelt (1rubel~7,36Ft) szándé-kozik fordítani a mezőgazdasági termé-kek feldolgozásának fejlesztésére. E pro-jekt keretében kiemelt szerepet szánnak a tejipar fejlesztésének, amelynek kibo-csátása 2012-ben 6 százalékkal (20 mil-lió tonnára) nőtt. Ezen belül Oroszország 2012. évi sajtgyártása 460 ezer tonnára tehető, ami volumenben 12, értékben pedig 19 százalékos növekedést jelent az

előző évihez viszonyítva. A sajttermelés gyorsított ütemű növelésével az orosz tejfeldolgozók a belső fogyasztás növe-kedését igyekeznek követni. Egyelőre azonban az orosz vásárlók – a korláto-zott fizetőképes keresletből adódóan – főleg az olcsóbb (ömlesztett) sajtokat keresik, a magas árfekvésű sajtok csak 11 százalékban szerepelnek a boltok kínálatában. A kereslet növekedése mindemellett megállíthatatlannak tűnik, bár az ország 2011. évi 218 ezer tonnás sajtimportja 2012-ben az előzetes szá-mítások szerint mindössze 202 ezer tonnára csökkent, amiben nagy szerepet játszott az Ukrajnából származó import részleges betiltása is. Külföldi beszállítók forgalomnö-vekedése a tejtermékek orosz pia-cán Az Agrimoney hírportál és orosz hírügy-nökségek tudósítása szerint a külföldi tejtermelő és forgalmazó cégek 2012-ben jelentősen növelték forgalmukat. Ennek révén a tejtermékek orosz piacá-nak importfüggősége – az orosz kor-mánynak a saját termelést ösztönző erő-feszítései ellenére – számottevően meg-növekedett. Az Alpcot Agro, svédországi székhelyű csoport az elmúlt évben 31 százalékkal növelte oroszországi terme-lését, amely így elérte a napi 42,1 tonnát. A cégvezetés szerint a magas felfutás elsősorban a 3.250 fős tejelő állomány genetikai feljavításának és kiváló egész-ségi állapotának köszönhető. A csoport 2012-ben az előző évinél 15 százalékkal magasabb átlagárat tudott elérni, mivel az általa előállított tej fehérje- és zsírtar-talma magasabb az Oroszországban termelt átlagnál. A német Ekosem-Agrar cég, amely az orosz piacon értékesíti tejtermék (főleg vaj- és sajt-) forgalmának tekintélyes részét, ugyancsak pozitívnak nevezte a piac 2013. évi kilátásait, mivel nyerstej



egyenértékre számítva literenként 44 eurócentes árat tud elérni, ami 10 száza-lékkal magasabb a tavalyi átlagárnál. A német cég, amely ugyancsak saját tej-termelő telepet működtet Oroszország-ban, Stefan Dürr, ügyvezető szerint egy év alatt 61 százalékkal (84,1 millió liter-re) tudta növelni a forgalmát. Fentieken kívül, az orosz piacon több multinacio-nális tejipari cég saját termékekkel van jelen, amelyek csaknem mindegyike ré-szesedésének további növekedésére számít. Ez a harc nem a végső. Az orosz tej-termékpiac nagyobb ütemben bővül, mint a termelésük. Időről-időre ad-minisztratív eszközökkel gátolják az importot. Ez nem csak azért fontos, mert minket is elérhet, hanem mert ez a jövő a WTO-ban is. A tárgyalóasz-talnál mindenki a vámok lebontásá-ról szónokol, otthon pedig fejleszti a nem vám jellegű intézkedések esz-köztárát. A fehérorosz tejtermelés felfutása Orosz hírügynökségi értékelés szerint Fehéroroszország a legutóbbi három évben, a világ vajforgalmazásában 8 szá-zalékos részesedést ért el (sőt e termék értékesítésében részben kiszorította az EU beszállítóit az orosz piacról), a sajtok forgalmazásában pedig megközelítette a 4-5 százalékot. A szovjet utódállam jól kihasználta a savó nemzetközi forgal-mának gyors emelkedését, így jelenleg a globális forgalom 1 százalékát mondhat-ja magáénak, amelyből 2000-ben még csak 0,1 százalékkal részesedett. 2012-ben mintegy 30 százalékkal sikerült nö-velni az ország tejkibocsátását, amely-nek mintegy 30 százaléka exportra ke-rült. Szerencsére Oroszország lényege-sen enyhítette a belorusz tejtermékekre vonatkozó importtilalmat (amelyet részben csupán ijesztgetésnek szánt). Ez év január 21-től viszont az ukrán ható-

ságok tiltották be a tejtermékek import-ját három belorusz üzemből, ezt a tilal-mat azonban csak átmenetinek tekintik. Időközben a fehérorosz exportőröknek új exportpiacokat is sikerült találniuk, többek között Kazahsztánban, Törökor-szágban, Iránban és Szingapúrban. Még egy példa a piacvédelemre. Nem csak Ukrajna, hanem egy sor ország fogja ellesni e módszert az oroszok-tól. Kazahsztán tenyészmarhákat im-portál Orosz hírügynökségek szerint Kazahsz-tán külföldről származó tenyészállat importtal kívánja feljavítani szarvas-marha állományát, amely ugyan jelentős számú (7-8 millió), de kettős hasznosítá-sú, nagyrészt félnomád körülmények között, legelőkön tartott, ezért kis telje-sítményű. Ennélfogva az ország nagyvá-rosaiban a tej- és tejtermék ellátást jó-részt importból tudják csak biztosítani. A kazah kormány éppen ezért, valamint a nagy kiterjedésű, de nyáron kiszáradó legelők miatt döntött úgy, hogy kisebb létszámú, nagyobb teljesítményű állo-mányra vált át. Az elmúlt 2 évben 25 ezer tejhasznú, nagy hozamú tenyész-üszőt vásároltak Ausztriából. Ugyanezen idő alatt húshasznú fajtákból (Charolais, Hereford, Angus) 1.500 tenyészállatot hoztak be Kanadából, az USA-ból és Ausztráliából. Az import eddig problé-mamentesnek volt tekinthető, a nyugati szomszédunktól 2012 végén érkezett szállítmányban azonban a kazah állat-egészségügyi hatóságok vírusos hasme-néssel fertőzött egyedeket találtak. Az eset kivizsgálása és a kazah reklamáció-val kapcsolatos jogvita indítása most van folyamatban. Remélem, ebből mi is ki tudjuk venni a részünket!



Felfutóban Ukrajna mezőgazdasá-gi exportja Az „Ukrajnában készült” (Szegyelano na Ukraine) című hírportál január második hetében megjelent értékelése szerint Ukrajna közel kétszerannyi mezőgazda-sági terméket állít elő, mint amennyire a belső ellátáshoz szüksége van. Ennek alapján, Mikola Priszjaznyuk mezőgaz-dasági miniszter szerint az ország a kö-zeli jövőben Európa jelentős mezőgaz-dasági exportőrévé válhat. A cikkcsoport ukrán exportja 2012-ben 17 milliárd dollárt tett ki, ami 20 százalékos növe-kedést jelent az előző évihez képest. Napraforgóból és gabonafélékből és burgonyából Ukrajna máris a világ leg-nagyobb exportőr országai közé lépett, gabonatermesztési és export potenciál-ját a Financial Times is a legnagyobbak közé sorolta. A következő években pedig az ország valamennyi mezőgazdasági szektorát export orientációra kívánják átalakítani. A legnagyobb felvevő piacot továbbra is Oroszország és a FÁK orszá-gai képezik, de a nemzetközi piac egyre jobban elfogadja az ukrán agrártermé-keket, bár a minőség javítása és a szállí-tási pontosság területén még sok a teen-dő. „Meg kell értenünk, hogy az élelmi-szerek piacán kemény harc folyik, és fel kell készülnünk a fejlett országokkal való konkurenciára” – mondta a minisz-ter. Meg fognak tanulni minőséget ter-melni. Az adottságaik páratlanok mind földrajzi, mind természeti ol-dalról. Az export feltétele persze a piac nyitása mind a termékek, mind a befektetők előtt, és további feltételek is sorakoznak (jogbiztonság…).

KPMG: világszerte nő az áfa és csökken a társasági adó A kormányok 2012-ben tovább növelték az áfa-kulcsokat, hogy bevételhez jussa-nak, és csökkentették a társasági adót, hogy országukba új befektetőket vonz-zanak – derül ki a KPMG éves Corporate and Indirect Tax Survey tanulmányából. László Csaba, a KPMG szenior partnere szerint a kormányok pénzéhsége abban érhető tetten, hogy a társaságiadó-kulcsok csökkentése lassult. Magyarország a 27 százalékos áfával listavezetővé vált 2012-ben, de a társa-sági adó tekintetében már közelebb áll az átlaghoz. Az elemzés szerint a közvetettadó-kulcs (áfa) átlaga 0,17 százalékkal 15,5 száza-lékra nőtt, és ez a növekedési tendencia várhatóan ebben az évben is fennmarad. “Úgy gondoljuk, hogy a közvetettadó-kulcsok átlaga 2013-ban is növekedni fog, hiszen egyre több kormány tovább küzd a költségvetési egyenleg helyreállí-tásával” – idézi a közlemény Tim Gillist, a KPMG közvetettadó-csoportjának glo-bális vezetőjét, aki szerint idén több or-szágban, köztük Finnországban, Cipru-son és a Dominikai Köztársaságban is nő majd az adókulcs. Miközben a közvetettadó-kulcsok világ-szerte emelkedtek, a társaságiadó-kulcsok csökkenése lelassult, átlaga alig változott 2012 januárjához képest, mindössze 0,09 százalékkal csökkent a jelenlegi 24,43 százalékos szintre. Ugyanakkor 2013-ban több ország költ-ségvetési javaslatában is szerepelt a társaságiadó-kulcs csökkentése, így pél-dául Mexikóban, Svédországban és Ecuadorban is megpróbálják ilyen mó-don ösztönözni a befektetéseket. “A társasági adót soha nem fogják eltö-rölni, a nyereséget mindig adóztatni fog-



ják. Ezt akarják a kormányok és a nagy-közönség is. Azáltal, hogy az üzleti élet egyre nemzetközibbé válik, az adókat viszont országonként vetik ki, gyakrab-ban merül fel a kérdés, hogyan kell allo-kálni a nyereséget” – mutat rá Wilbert Kannekens, a KPMG társasági adóval foglalkozó csoportjának vezetője. A 27 százalékos magyarországi áfa-kulcs jelenleg a legmagasabb a világon, ame-lyet 25,5 százalékos kulccsal Izland, és 25 százalékos kulccsal Svédország, Dá-nia, Norvégia és Horvátország követ. Arubában mindössze 1,5 százalékos áfá-val kell számolni, míg Japánban, Kana-dában, Jemenben és Nigériában 5 száza-lékos a közvetettadó-kulcs. A legmagasabb társasági adót – a hatá-lyos jogszabályok alapján – 2012-ben az Egyesült Arab Emirátusokban vetették ki (55 százalék), bár sajátos módon ezt a gyakorlatban nem kellett befizetni. Az Egyesült Államok 40 százalékos kulccsal, míg Japán 38 százalékos társasági adó-val került a “dobogóra”. A legalacso-nyabb adókulcs ebben az adónemben Montenegróban volt, mindössze 9 száza-lék, ezt több ország is 10 százalékos kulccsal követi, mint például Szerbia, Bulgária, Albánia és Ciprus – ismerteti a KPMG. (Forrás: MTI) „Széllel szemben senkinek sem lehet, tudom már betéve.” Ez nem azt jelen-ti, hogy amit sokan csinálnak, az jó, sokkal inkább azt, hogy egyre keve-sebb eszköz áll rendelkezésre a kor-mányok számára a bevételek növelé-sére. Hat ország betiltotta a Brazíliából származó marhahús importot Múlt év decemberétől hat ország (Kína, Japán, Dél-Afrikai Köztársaság, Szaúdi-Arábia, Chile és Jordánia) betiltotta a Brazíliából származó marhahús impor-

tot arra hivatkozva, hogy egy kontroll-vizsgálat során egy 2010-ben levágott tehenet kergemarha-kórral (BSE) fertő-zöttnek nyilvánítottak a dél-amerikai országban. Bár a szóban forgó hat ország mindössze 4,4 százalékkal részesedik a teljes brazil marhahús exportból, amely 2012 decemberében 83.700 tonnára emelkedett a novemberi 82.700, illetve az egy évvel korábbi 63.100 tonnáról, a tilalom mégis érzékenyen érinti Brazíli-át, mivel rontja a világ legnagyobb mar-hahús exportőr országának hírnevét. A felsorolt országok közül egyedül Chile importja volt számottevő (2012 januárja és novembere között 62.600 tonna). Ezért Brazília a WTO-hoz szándékozik fordulni, hangsúlyozva, hogy a betegség egyetlen állatnál kimutatott előfordulása nem tekinthető elegendő oknak a tilalom bevezetésére. Ezen túlmenően, a brazil állategészségügyi hatóságok hangsú-lyozzák, hogy az esetet kiváltó 13 éves, legelőn tartott tehén tulajdonképpen sohasem szenvedett kergemarha-kórban, csupán az utólagos vizsgálat találta meg szervezetében a betegségre utaló fehérjét. Ennek alapján a brazilok diplomáciai offenzívát indítanak, hogy az Állategészségügyi Világszervezetet (OIV) szigorúan különböztesse meg a BSE tényleges (élőállatokon diagnosztizálha-tó), illetve a tüneteket nem mutató (ati-pikus) eseteit. Az OIV megerősítette ugyan az „atipikus” BSE diagnózisát, de Brazíliát, mint marhahús exportőrt to-vábbra is az „elhanyagolható kockázati” kategóriába sorolja a BSE szempontjá-ból. Az e havi számban a nem vám jellegű intézkedések nagy teret kapnak. Íme még egy tipikus példa, ahogy a velünk szembeni fehérorosz fellépés is az. Súlyos tejhiány Tunéziában Helyi sajtójelentések szerint Tunéziában decembertől, váratlanul súlyos tejhiány



lépett fel, amely elsősorban a laktáció szezonális apadásának (szeptembertől januárig) és az ország egyes területein fellépő szárazság által kiváltott terme-léscsökkenésnek az egybeesésére vezet-hető vissza. Tunéziai elemzők szerint súlyosbítja a helyzetet a lakosság maga-tartása, mivel sokan túlzott mennyiségű tejet vásárolnak fel, és azt házilag tartó-sított termékek formájában tárolják. Az ország tejtermelése jelenleg napi 1,2 millió litert tesz ki, ezért a fogyasztók igényeinek kielégítéséhez naponta mintegy 300 ezer liter tej importjára van szükség. Decemberben e mennyi-ség nagy részét Szlovéniából hozták be (nyerstej formájában), a karácso-nyi ünnepek miatt azonban fennaka-dások voltak a beszállításban, ezért a Kereskedelmi Minisztérium engedélyt adott 4 millió liter tej Törökországból történő behozatalára. Ebben az esetben az illetékes hatóságok az importőröknek felmentést adnak a behozatali vám és az ÁFA megfizetése alól, annak érdekében, hogy az importált tej ára a belföldivel azonos szinten maradjon. A tunéziai me-zőgazdasági miniszter mindemellett bí-zik abban, hogy az ország tejellátása feb-ruár közepére visszatér a rendes kerék-vágásba. Ki gondolná, hogy nyerstej kel át a másik kontinensre! Mi nyerstej ex-portban jók vagyunk. Figyeljünk csak! Az Emmi svájci cég bővíti részvé-telét a juh- és kecsketej piacon A svájci Handelszeitung híradása szerint, az Emmi, az ország legnagyobb tejfel-dolgozó vállalkozása megvásárolta a kecske- és juhtej feldolgozásra szakoso-dott holland Dairy Trade BV részvényei-nek 70 százalékát, és ez év január elsejé-vel átvette a hollandiai cég irányítását. A vételárat a két cég nem kívánja nyilvá-nosságra hozni. Az Emmi egyik elnöksé-

gi tagja szerint a svájci cég már koráb-ban is foglalkozott juh- és kecsketej fel-dolgozásával, és örömmel bővíti tevé-kenységét ezen a viszonylag szűk, de „nagyon attraktív piaci szegmensen”. A bővítésre jó lehetőséget biztosít a tulaj-donszerzés a holland cégben, amely bi-zonyos elismertségre tett szert az adott területen, termékeit (elsősorban kecske-sajtjait) Európán kívül az USA-ban és néhány ázsiai országban is értékesíti. A 2012-ben 16,5 millió eurós forgalmat bonyolító cég ez év elejétől az Emmi le-ányvállalataként működik, üzleteit azonban továbbra is önállóan bonyolítja. Az Emmi szóvivője szerint a juh- és kecsketej alapú készítmények iránti ke-reslet e termékek magas fehérje és kal-cium tartalma, valamint a laktóz intole-rancia miatt világszerte emelkedik. Az Arla Foods piacfejlesztési tervei A Dairy Reporter hírportál január máso-dik hetében értékelést közölt az Arla Foods, szövetkezeti alapon működő, svéd-dán tejipari óriáscég középtávú fejlesztési terveiről. A nagyvállalat veze-tői a következő öt évben az orosz, a kí-nai, valamint a közel-keleti és az észak-afrikai piacok megdolgozására kívánják helyezni a fő hangsúlyt. Ezzel tulajdon-képpen az Arla a nagy riválisainak pél-dáját követi, mivel ezekben a térségek-ben várható a tejtermékek iránti keres-let legnagyobb arányú bővülése. Az Arla exportpiacai gyorsan bővülnek, a straté-giai terveknek megfelelően az éves for-galma 2107-ig a jelenlegi 3,5 milliárd koronáról (1 dán korona ~ 38,42 Ft) várhatóan 10 milliárd koronára növek-szik. A hangsúly áthelyeződése mellett a cég különös gonddal szándékozik kezel-ni a fő észak-európai piacait is (Dánia, Svédország, Egyesült Királyság, Német-ország, Finnország, Hollandia), bár ott jóval gyengébb forgalombővülésre szá-míthat. Ugyanakkor a kétszeresére (2,5 milliárd koronáról 5 milliárd koronára)



kívánják emelni az adalékanyagok és melléktermékek (főleg a savóprepará-tumok) forgalmát. A tejkvóta rendszer 2015. évi felszámolásával pedig az Arla arra számít, hogy beszállítói évi egymil-lió tonnával tudják bővíteni tejtermelé-süket, amelyre azonban megfelelő új feldolgozási formákat és új piacokat kell találni. Az Arla Foods és a Mengniu üzleti kapcsolatainak fejlesztése A Dairy Reporter hírportál értékelést közölt az Arla Foods kínai üzletpolitiká-járól, miszerint a svéd-dán óriáscég a kínai üzleti stratégiáját a Mengniu céggel kialakított kapcsolataira kívánja felépí-teni, amelyben a 2012 nyarán kötött szerződés szerint mintegy 6 százalékos (228 millió euró értékű) tulajdonrésszel rendelkezik. Az Arla számottevően nö-velni szeretné kínai forgalmát, a szerző-dés értelmében azonban a Mengniu el-osztási hálózatán keresztül szándékozik termékeit értékesíteni az ázsiai ország-ban. Mivel az Arla egyik fő stratégiai cél-ja a költségtakarékosság, egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy nem akar be-fektetni újabb kínai vállalkozásba annak ellenére sem, hogy a Mengniu forgalma 2012-ben mintegy 30 százalékkal (2,391 milliárd dollárra) csökkent. Január ele-jén a kínai szaksajtóban olyan hírek je-lentek meg, miszerint a Mengniu az Arla kifejezett felkérésére akarja megvásá-rolni egyik legnagyobb nyerstej beszállí-tóját, a China Modern Holdings céget, ezt azonban a Mengniu cáfolta. Éles vita a joghurt üzemek és a környezetvédők között New York államban New York államban, a legutóbbi 12 év-ben 14-ről 29-re emelkedett a joghurtot termelő üzemek száma, és ezek jelenleg, együttesen több mint 8 ezer embert fog-lalkoztatnak, az előállított joghurt meny-

nyisége pedig 2005 és 2011 között több mint kétszeresére nőtt. A gyors felfutás egyértelműen a joghurtok (elsősorban a görög típusú joghurtok) fogyasztásának rohamos növekedésére vezethető vissza, aminek következtében a joghurt előállí-tók jövedelmezősége az utóbbi években jóval meghaladta az egyéb tejtermékeket gyártó üzemekét. Nagymértékben hoz-zájárult ehhez a Müller Quaker Dairy vállalat megjelenése, amely a közelmúlt-ban a német Theo Müller tejipari óriás-cég és a Pepsi Co. közös vállalataként létesített üzemet az államban. A fentiek-ből adódóan, Andrew Cuomo, New York állam kormányzója egyik beszédében újabb joghurt üzemek építését szorgal-mazta, azzal érvelve, hogy ez növeli a foglalkoztatottságot, valamint az álla-mon belül megtermelt értéket. Jelenleg a helyi tejtermelő farmok 200 fős tehén-létszámig mentesek az extra környezet-védelmi intézkedések és adóterhek alól. Cuomo javasolta ezt a létszámot 300 fejőstehénre felemelni, ami miatt a kü-lönböző környezetvédő csoportok bírá-latának kereszttüzébe került. A környezetvédők koalíciója szerint egy ilyen intézkedés legalább 25 ezer fővel megnövelné az államban tartott fejőste-hén létszámot, és 1 milliárd fonttal (mintegy 450 ezer tonnával) növelné a tejtermelő farmok évente keletkező hul-ladékát. A környezetvédők szerint a nem megfelelően kezelt tehéntrágyának az élővizekbe való jutása az ivóvíz források elszennyeződéséhez, a baktériumok és élősködők terjedéséhez, valamint a toxi-kus algák elszaporodásához vezethet. Ezért a környezetvédelmi koalíció min-den eszközzel akadályozni kívánja a kormányzó elképzeléseinek megvalósí-tását. A környezetvédők talán nem tudják, hogy a trágya olyan értékes, hogy azt semmi esetre sem hagynák a gazdák veszendőbe menni?



Ausztrália tejtermelése A Dairy Australia január végén közölt értékelése szerint Ausztrália a 2011-12. évi szezonban 9,48 millió tonna tejet állított elő, a tejszektor termelési értéke pedig – felvásárlási áron számítva – 4 milliárd dollárt (1 ausztrál dollár ~ 234,22 Ft) tett ki. A tejtermelés főleg az ország délkeleti körzeteire koncentráló-dik, ahol a tehéntartási körülmények különösen kedvezőek (nagy hozamú legelők). Mivel azonban a tejtermékek árai a vizsgált szezonban az országon belül és a világpiacon is enyhén csök-kentek, a tejtermelés jövedelmezősége romló tendenciát mutat. A fejőstehén állomány 1,63 millió főt számlált (azaz az egy tehénre jutó tejhozam megközelí-tette a 6 ezer litert), és egy gazdaságra átlagosan 240 tehén jutott. A tejtermékek exportjából az országnak 2,76 milliárd dollár bevétele származott, ami különösen magas arány, ha figye-lembe vesszük, hogy az egy főre jutó belső fogyasztás (nyerstej egyenérté-ken) 300 liter körül mozog. A tejszektor az ország negyedik legnagyobb export-termelő ágazata. Az ausztrál tejtermék export legfontosabb felvevő piacait Ja-pán, Kína és Szingapúr képezi. Ausztrália tejtermelésének 25 százaléka friss tej-ként kerül elfogyasztásra (jelentős rész-ben exportra), 34 százalékát sajttá, 28 százalékát pedig sovány tejporrá dol-gozzák fel. A lenmag kedvező hatása a tejmi-nőségre A Science Dairy január 25-én közölt tu-dósítása szerint az Oregon Állami Egye-tem kutatói kimutatták, hogy jelentős mértékben javítja a tej tápértékét, ha a tehenek takarmányához lenmagot ad-nak. Gerd Bobe, vezető kutató szerint, a lenmag hatására megnövekszik a tej omega-3 zsírsav tartalma, és ugyanak-

kor csökken a telített zsírsavak jelenléte, amely utóbbi növeli a koleszterol-tartalmat és ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Különösen kedvező lehet a lenmag hatása a vem-hesség alatt, ezért a vemhes tehenek takarmányadagjába akár 7 százaléknyi lenmag is bekeverhető. A kísérletek arra is rámutattak, hogy ha a tehenek takar-mányába napi 6 font (2,6 kg) extrudált lenmagot kevernek, az 18 százalékkal csökkenti a tej telített-zsírsav tartalmát, és 70 százalékkal növeli az omega-3 szintet, miközben az ilyen tejből előállí-tott vaj és friss sajt tápértéke mellett a textúrája is javul, nevezetesen a hűtött vaj lágyabb lesz. Bár a lenmag egyelőre jóval drágább, mint a hagyományos szarvasmarha takarmányok, a kutatók remélik, hogy a kedvezőbb zsírösszeté-telű tejet magasabb áron lehet értékesí-teni, és így a gazdáknak megéri lenmag kiegészítőt alkalmazni. A kutatók egyben felméréseket végeztek a fogyasztók kö-rében is, akik közül sokan hajlandóságot mutattak arra, hogy a fentiekben vázolt összetételű tejért magasabb árat fizet-nek. Ez egy jó példa a funkcionális tejre, amely szépen illeszkedik az élelmi-szer-trendekbe. Napjainkban a csap-ból is a telítetlen zsírsavak istenítése folyik - nem mondom, hogy alaptala-nul. Például, az USA-ban már nem is találni olyan napraforgó olajat, ami nem magas olajsavtartalmú napra-forgóból készülne. Ennek sütési- és polc-élettartalma 50 százalékkal na-gyobb a hagyományosnál. Íze termé-szetesebb, egyszeresen telítetlen zsírsav-tartalma pedig még az olíva-olajénál is magasabb. Az Egyesült Arab Emírségek beru-házása a szerb mezőgazdaságba Az Abu Dabi székhelyű Al Dahra Investment cég január közepén bejelen-



tette, hogy 200 millió eurót szándékozik beruházni a szerbiai mezőgazdaság fej-lesztésébe. Ez óriási segítséget jelenthet déli szomszédunk számára, amely mint-egy 1,5 milliárd euró értékű terméski-esést szenvedett el a 2012. évi rendkívü-li szárazság következtében, és az ország állatállományát is megtizedelte. A jelzett összegből 100 millió eurót az öntözés fejlesztésére kívánnak felhasználni. A szerbiai mezőgazdaságnak ugyanis a termésingadozások kivédéséhez 500 ezer hektárnyi öntözhető területre lenne szüksége, ugyanakkor 150 ezer hektár van öntözésre berendezve, rendszeresen pedig mindössze 40 ezer hektárt öntöz-nek. A felajánlott összeg másik feléből az Egyesült Arab Emírségek 80 százalékos tulajdonrészt szerez 8 nagy állami gaz-daságban. Erre azért van szükség, mert az öntözés fejlesztését csak nagyüzemek esetében lehet megvalósítani, a kispar-cellákat csak tagosítva lehet gazdaságo-san öntözni. A megállapodásnak ez a második része a Szerbiai Farmerszövet-

ség élénk tiltakozását váltotta ki, amely Szövetség azt vetette a kormány szemé-re, hogy előnyben részesítette a külföldi beruházót a tulajdonszerzésben, holott a helyi gazdák is hajlandók lettek volna a tulajdonrész árát megfizetni. A szóban forgó arab ország egyébként Bosznia-Hercegovina mezőgazdasági vezetőivel is komoly beruházási lehető-ségekről tárgyal, különös tekintettel ar-ra, hogy Boszniában az Iszlám Bank is aktív tevékenységet folytat. Nem csodálom, ha az Önök haja is ég-nek áll. Egyébként az EU csatlakozási folyamatához kapcsolódó kereske-delmi liberalizáció miatt a szerbiai élelmiszer szektor máris súlyos belső piacvesztést szenvedett el.

ELEMZÉSEK II. évfolyam - január


Növekszik a tejtermékpiac Tizenkét hónap alatt öt százalékkal nőtt értékben az élelmiszerek kiske-reskedelmi forgalma, mennyiségben változatlan maradt. Többet adtak el az otthoni főzéshez szükséges néhány termékből, mint például tejföl, mar-garin, túró, liszt és vaj. Változnak a vásárlási szokások: a ve-vők kiadásaiból a korábbinál na-gyobb rész jut a lakóhely közeli üzlet-típusokra. A kiskereskedelem bevétele 5 száza-lékkal nőtt, mintegy 1.370 milliárd forintra a Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer kategória eladá-sából, 2011. december - 2012. nov-ember között, az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva. Mennyiség szempontjából változatlan maradt a forgalom. - Emelkedett ugyan az élelmiszerek át-lagára, az emberek mégsem vásároltak kevesebbet. Ennek egyik jelentős oka, hogy a magyar fogyasztók többsége ol-csóbb élelmiszerre váltott az elmúlt év folyamán – állapítja meg Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – A Nielsen a tavalyi harmadik negyedévben feltárta, hogy a felmérés során megkér-dezettek 85 százaléka változtatott költé-si szokásain az egy évvel korábbihoz képest azért, mert spórolni szeretne. Közülük a legnagyobb rész, 67 százalék úgy takarékoskodik, hogy igyekszik ol-csóbb élelmiszereket vásárolni. Utána következik, hogy 64 százalék kevesebb háztartási energiát használ, majd 53 százalék új ruhára költ kevesebbet, mint egy évvel korábban. Változnak a fogyasztási szokások abban a tekintetben is, hogy a háztartások egy részében gyakrabban főznek otthon.

Többet adtak el ugyanis a boltok például tejfölből 2, margarinból 6, túróból 5, lisztből 1, vajból 2 százalékkal, éves összehasonlításban. Ezzel kapcsolatban Melisek Eszter idézi egy másik Nielsen-kutatás eredményét: - Tavalyelőtt a harmadik negyedévben egy átlagos magyar fogyasztó költései-nek 3,3 százalékát fordította otthonon kívüli étkezésre. A múlt év hasonló idő-szakában már csak 2,5 százalékot. Ez huszonkilenc vizsgált európai ország között a második legkisebb arány. Ennél kevesebb pénzt otthonon kívüli étkezés-re csak a románok adtak ki, 1,9 százalé-kot. A szokatlanul meleg tavaszi és a forró nyári napok miatt a szomjoltó italok egy része, továbbá jégkrém iránt nőtt meg a kereslet. Amíg összességében az élelmi-szer mennyiségi eladása változatlan ma-radt, addig sörből 1, ásványvízből 2, je-ges teából szintén 2 százalékkal többet adtak el 2011. december - 2012. novem-ber között, mint egy évvel korábban. Jégkrémnél plusz 11 százalékot regiszt-rált a Nielsen, a fogyasztók médiahasz-nálatáról és vásárlásairól információkat, valamint ismereteket szolgáltató nem-zetközi vállalat. De nem csak az időjárás ösztönözte a szomjoltó italok bolti forgalmát, mert a gyártók is tettek erőfeszítéseket a kíná-lat javítása érdekében. Például ízesített sörökkel jelentek meg a magyar piacon, ezáltal bővítették a választékot, és új vásárlókat nyertek meg a kategóriának. Változó fogyasztási szokások mellett a vásárlási szokások is. A vevők kiadásai-ból a korábbiaknál nagyobb rész jut a lakóhely közeli üzlettípusokra. Ennek egyik következménye, hogy az élelmi-szer értékben mért teljes hazai forgal-

ELEMZÉSEK II. évfolyam – január


mából a főleg szupermarketet és disz-kontot magában foglaló 401-2500 négy-zetméteres csatorna piaci részesedése 34 százalékról 36 százalékra emelke-dett, egyik évről a másikra. Ezzel egyidőben a 2500 négyzetméternél na-gyobb üzlettípus mutatója 31 százalék-ról 29-re csökkent. Megállt a legutóbbi években érzékelhető tendencia, amely szerint a 400 négyzet-méteres és kisebb üzletek piaci részará-nya szinte folyamatosan csökkent. Az elmúlt tizenkét hónap során az élelmi-szer kiskereskedelem teljes bevételéből ugyanúgy 35 százalék jutott rájuk, mint egy évvel korábban.

Figyelemre méltó, hogy a hagyományos kis boltok közül mind az 51-200 négy-zetméteresekben, mind az 50 négyzet-méteres és kisebbekben nagy mértékben nőtt például az ásványvíz, margarin, jég-krém, gabonapehely és -szelet forgalma, mennyiség szempontjából. Értéket tekintve a Nielsen által mért élelmiszerek közül a legnagyobb forgal-mú tíz kategóriából négynek a bolti for-galma emelkedett az átlagos 5 százalék-nál nagyobb, 6-8 százalékos, arányban: feldolgozott hús, szénsavas üdítőital, kávé, ásványvíz, tejföl és gyümölcsjog-hurt.

A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória

– értékben mért - kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok piaci részesedése. Százalékban.

Bolttípus 2010. december- 2011. november

2011. december- 2012. november

2 500 nm felett 31 29 401-2 500 nm 34 36 201-400 nm 8 8 51-200 nm 18 18 50 nm és kisebb 9 9

PÁLYÁZATI HÍREK II. évfolyam - január


Februártól változnak a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti prog-ram feltételei Kedvezőbbé válnak a kérődző szerke-zetátalakítási program egyes elemei; átalakulnak a nemzeti feltételekhez kap-csolódó szabályok. Az egy éve futó kérő-dző szerkezetátalakítási program módo-sításai kedvező változásokat tartalmaz-nak az állattartóknak a folyamatban lévő ügyeikre vonatkozóan is. Közlemény. A kérődző szerkezetátalakítási progra-mot tavaly indította el a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a juh és húsmarha-tartóknak. A program lényege, hogy az állattartó vállalkozások a referencia ál-latállományukkal arányos, megemelt területalapú támogatást kapnak, cserébe vállalniuk kell, hogy foglalkoztatnak, beruháznak, vagy a szakmai fejlődés érdekében képzésen vesznek részt. Az átdolgozott programban a vállalt fel-tételeknél pontosodik a beruházás és a felújítás fogalma. Bővül a teljes munka-idős foglalkoztatás fogalma, ezzel széle-sebb munkaerő elszámolási lehetőséget biztosít a termelőknek. Ezzel együtt a VM átvezeti a 2013. január 1-től érvé-nyes kisadózói és kisvállalati adószabá-lyokat is. Egyértelműbbé válik, hogy egy képzés elvégzésének vagy lezárt félév teljesíté-sének igazolása csak egy kérelemhez kapcsolódóan vehető figyelembe. A nemzeti programban vállalt valamennyi feltételnél jelentős változás, hogy a vá-lasztott kötelezettség a tárgyév decem-ber 31. helyett a tárgyévet követő már-cius 15-ig módosítható és a kapcsolódó nyilatkozat eddig leadható a Mezőgazda-sági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Pon-tosodnak a kérődző szerkezetátalakítási program támogatási jogosultságainak átruházási feltételei is.

Újdonság, hogy a gazdálkodóknak nyil-vántartást kell vezetni a támogatással összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos gazdasági eseményekről. Így egyszerűbben és gyorsabban ellenőriz-hető, hogy a programban előírt kötele-zettségeket hogyan teljesítette az állat-tartó. Az MVH 14/2013. (I. 22.) számú közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó tá-mogatás kifizetésének igénylésé-ről 2013. január 22-én megjelent a Mező-gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) 14/2013 (I.22.) számú MVH közleménye, mely az állat-tartó telepek korszerűsítéséhez nyúj-tandó támogatás kifizetésének igénylé-séről szól. Az említett közlemény az állattartó tele-pek korszerűsítése jogcím (a továbbiak-ban: ÁTK) keretében nyújtott támogatás kifizetése igénylésének részletes rendjét határozza meg és a támogatás kifizeté-sének igényléséhez kapcsolódó elektro-nikus felületen benyújtandó forma-nyomtatványokat rendszeresíti. A közlemény a fenti jogcímen az alábbi jogcímrendeletek alapján nyújtandó tá-mogatás kifizetésének igényléséről ren-delkezik: - az Európai Mezőgazdasági Vidékfej-lesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatá-sok részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban ÁTK I-III. támogatási rendelet) alapján:

- ÁTK I. jogcím: a 2007. április 23. és 2007. május 23. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak.



- ÁTK II. jogcím: a 2007. augusztus 13. és 2007. szeptember 17. közötti tá-mogatási kérelem benyújtási időszak.

- ÁTK III. jogcím: a 2009. november 16. és 2009. december 15. közötti támo-gatási kérelem benyújtási időszak.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesz-tési Alapból az állattartó telepek korsze-rűsítéséhez 2012. évtől nyújtandó támo-gatások részletes feltételeiről szóló 61/2012. (VI. 29.) VM rendelet (a továb-biakban: ÁTK IV. támogatási rendelet) alapján:

- ÁTK IV. jogcím: a 2012. augusztus 1. és 2012. augusztus 31. közötti támo-gatási kérelem benyújtási időszak.

Az MVH felhívja a figyelmet arra, hogy a kifizetési kérelem benyújtásával kapcso-latos egyes szabályok az Európai Mező-gazdasági Vidékfejlesztési Alap társfi-nanszírozásában megvalósuló támoga-tások igénybevételének általános szabá-lyairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) módosí-tása miatt (137/2012. (XII.22.) VM rendelet) megváltoztak, ezért elenged-hetetlen a Vhr. és a támogatási rendele-tek alapos tanulmányozása a kifizetési kérelem benyújtása előtt. Kifizetési kérelmet a Vhr. 16. § (4) be-kezdése, valamint a Vhr. 16/B. § (1) be-kezdés alapján az adott jogcím vonatko-zásában az MVH által kibocsátott – tá-mogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó – jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek 2013. február 1. - 2013. május 31. között elektronikus úton jogosultak benyúj-tani. A kiadások a támogatási határozat-tal jóváhagyott elszámolható kiadások mértékéig számolhatók el. Ugyanazon jóváhagyó támogatási döntés alapján egy naptári évben legfeljebb két

alkalommal nyújtható be kifizetési kére-lem, kivéve ÁTK IV. jogcím esetében. A kifizetési kérelem benyújtásához Ügyfélkapu (felhasználói név, jelszó) szükséges. Az Ügyfélkapus regisztrá-ció módjáról részletesebb felvilágosí-tást e közlemény 2. számú mellékle-tét képező dokumentumban talál. Egy kifizetési kérelem-benyújtási idő-szakban több kérelem is benyújtható, amennyiben a két kifizetési kérelem be-nyújtása között legalább három hónap eltelt, vagy a kifizetési kérelmére hozott döntést az MVH közölte az ügyféllel, vagy az ugyanazon időszakban benyúj-tott kérelmét legkésőbb az újonnan be-nyújtott kérelme előterjesztésével egy-idejűleg visszavonja. A benyújtott kifizetési kérelmek számá-ba beleszámít a helyt adó vagy részben helyt adó határozattal lezárt kifizetési kérelem, az érdemi vizsgálat során el-utasított kifizetési kérelem. Az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb a művelet megvalósulását követő egy éven belül, de legkésőbb 2015. január 31-ig kell benyújtani. Amennyiben a művelet megvalósulását követő egy éven belül nem nyílik meg kifizetési kérelem be-nyújtási időszak, az utolsó kifizetési ké-relmet legkésőbb abban a kifizetési idő-szakban - de legkésőbb 2015. január 31-ig - kell benyújtani, amely a művelet megvalósulása után elsőként nyílik meg. 2015. január 31. napját követően kifi-zetési kérelmet még akkor sem nyújthat be, ha egyébként erre a megvalósítási határidejét tekintve lehetősége lenne! Az elektronikus úton benyújtott kifizeté-si kérelmek esetén a kifizetési kérelem-ben szereplő adatokra, a kifizetési kére-lemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem kizárólag a benyúj-



tási időszakban, a benyújtást követő 10 napon belül, elektronikus úton terjeszt-hető elő. Az ügyintézési határidőt a mó-dosításra nyitva álló időszak leteltétől kell számítani. Például a 2013. február 1-én benyújtott kifizetési kérelem 2013. február 11-ig módosítható. A 2013. már-cius 25. napján benyújtott kifizetési ké-relem 2013. április 4. napjáig módosít-ható. Ellenben ha az ügyfél 2013. május 31-én nyújt be kifizetési kérelmet, akkor – tekintettel arra, hogy az a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló idő-szak utolsó napja – kizárólag egy aznap elektronikus úton benyújtott kérelem útján módosíthat kifizetési kérelmén. Tehát a fenti időszakot követően nem lehet a kifizetési kérelmet új számlára vonatkozó támogatás igényléssel kiegé-szíteni. A kérelmet nem lehet egészben vagy részben (például a kérelemből egy-egy számlát) visszavonni az adminiszt-ratív vagy helyszíni ellenőrzésről való hivatalos tudomásszerzést követően. A Vhr. 31. § (7) bekezdése alapján az utolsó kifizetési kérelem kivételével nem számolható el egyéb elszámolha-tó kiadás a kifizetési kérelemmel tényleges beruházási kiadások el-számolása nélkül. A kifizetési kérelem benyújtásának módjai az alábbiak: 1. Saját ügyfélkapuval rendelkező ter-

mészetes személy ügyfél, aki maga nyújtja be elektronikusan a kérelmét.

2. Saját ügyfélkapuval nem rendelkező ügyfél, aki más természetes személy útján nyújtja be a kérelmét. Ebben az esetben meghatalmazást kell készíte-ni az elektronikus kérelem kitöltési felületen. Ezt kizárólag elektronikus úton lehet rögzíteni, az MVH elektro-nikus felületéről saját néven történő ügyfélkapus bejelentkezést követően a G946 Meghatalmazás rögzítés me-nüpont alatt.

Kiemelten felhívjuk a figyelmet, hogy a regisztrációs folyamat időigényes, ezért mielőbb gondoskodjon az Ügy-félkapus regisztrációról, abban az esetben, ha még nem rendelkezik ve-le. Az Ügyfélkapun keresztül történő be-nyújtás során a kifizetési kérelem for-manyomtatványait a rendelkezésre bo-csátott elektronikus felületen kell kitöl-teni, a csatolandó dokumentumokat pe-dig elektronikusan, szkennelés útján előállított formában (pl. pdf, jpg, doc) kell csatolni az elektronikus kérelemhez. Az MVH tv. 30/A. §-ban foglaltak szerint, amennyiben a mezőgazdasági és vidék-fejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántar-tási rendszerhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztot-ta, a bejelentési és adatszolgáltatási kö-telezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mu-lasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesz-tési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, vala-mint a hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemre induló eljárásaiban jogosult-ságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket érdemi vizsgá-lat nélkül elutasítja. Kérjük, hogy az elektronikus forma-nyomtatványok kitöltése előtt figyelme-sen olvassa el a kérelem kitöltését segí-tő, jelen közlemény mellékletét képező Segédlet elektronikus felület használatá-hoz című dokumentumot. A kifizetési kérelem benyújtása előtt minden esetben ellenőrizze az Önellen-őrző listát, amely e közlemény mellékle-te. Az önellenőrző listában szerepel minden kötelezően benyújtandó doku-mentum megnevezése, melyek az aláb-biak:



- D0065-01 – A támogatási határozat-ban jóváhagyottól eltérő munkanem-be tartozó építési tételek Kifizetési Kérelem Betétlap;

- D0203-01 – Állategészségügyi ható-sági igazolása a tartási helynek az azonosítójáról;

- D4903-02 – Állategészségügyi ható-sági igazolása a baromfi telep 1999/74/EK tanácsi irányelvnek való megfelelésről;

- Közbeszerzés lefolytatása esetén mel-lékelendő dokumentumok;

- Elszámolni kívánt kiadásokat igazoló számlák, pénzügyi teljesítést igazoló dokumentumok eredeti vagy ügyfél által hitelesített másolat;

- Fordított adózással érintett bizonyla-tok esetében mellékelendő dokumen-tumok;

- ÉNGy szerinti bontású számlarészle-tező;

- Árajánlatos tételek indoklása; - Nyilatkozat az építési műszaki ellenőr

ellenjegyzésével; - Legalább kettő darab, a teljesítéskor

érvényes árajánlat; - Minőségi tanúsítványok, szállítóleve-

lek és hulladékjegyek másolata; - Kötelező képzésen való részvételről

szóló igazolás; - Építési és/vagy felmérési napló máso-

lata; - Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv; - Hatósági engedély(ek) (szakmai elő-

írásoknak megfelelően) (eredeti vagy hiteles másolat);

- Környezetvédelmi hatóság igazolása.

SZUBJEKTÍV II. évfolyam - január


Az idei év várható változásait a követke-ző lapszámban foglaljuk össze. Köztük a trükkös rezsiköltség csökkentést, vagy az adócsalás visszaszorítását célzó sza-bályok szigorodását az EU-ban. Csak 2015-ben kapjuk az KAP-ot Szabályozott, de járatlan úton jár az EU adminisztrációja, amikor egy évvel az új pénzügyi-tervezési időszak vége előtt még nincs elfogadott, az agrárpolitika (KAP) folytatását megalapozó rendelete. Ismerve az EU nehézkes működését, a következmények előre jelezhetők. De mit rejtenek ezek számunkra? Esetleg még jó is nekünk, hogy így elhúzódik a tagállamok közötti vita? Ennek nézünk most utána kissé. A témát két szálon kell megközelíteni. Az egyik a már említett KAP, a másik a kö-zösség költségvetése körüli huzavona. Miközben már több mint egy éve beszé-lünk arról, hogy a következő pénzügyi-tervezési ciklusban, 2014-2020 között az Európai Unió Közös Agrárpolitikája újabb jelentős reformon esik át, és, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetések, viták zajlanak, keveset tudunk arról, hogy az ezek során kiizzadott kompromisszu-mok csak akkor fognak megvalósulni, ha a megfelelő költségvetési számok is hoz-zájuk rendelődnek. A két szálat a végén tehát össze kell csomózni. A KAP alaprendelete várhatóan csak tavasszal kerül benyújtásra az Európai Parlamentnek. Pedig az elmúlt év során lezajlott viták révén előrehaladott álla-potban van. A karácsony előtti utolsó egyeztetetések szerint már csak néhány – bár nagy jelentőségű – kérdés van nyitva. Ilyenek például a zöldítés, a pillé-rek közötti átjárhatóság vagy a támoga-tási plafon (capping) egyes részletei, de a kockázatkezelés, öntözés, a jövede-

lembiztonság terén sincs még minden téma lezárva. A nyárra véglegesülő dokumentum alap-ján a Bizottság fogja a végrehajtási ren-deleteket elkészíteni. Természetesen, a tagállamok közötti viták ekkor sem ke-rülhetők el. Az őszre várható végrehajtá-si rendeletek alapján fogják tudni a tag-államok kialakítani saját adminisztratív környezetüket, a nemzeti jogszabályo-kat, informatikai hátteret. Eközben ugye az érintetteket (támogatási jogosultakat) is megfelelően kell tájékoztatni a felté-telrendszerről, hiszen május közepéig nekik be kell nyújtani igényléseiket a hivatalhoz. Mit jelent mindez? Ez egy erősen bürok-ratikus, nehezen döntő szervezetben azt jelenti, hogy a következő ciklus első évé-ben szinte lehetetlen az új Közös Agrár-politika életbe léptetése. Ez pedig azt jelenti, hogy – nagy valószínűséggel – 2014-ben a jelenlegi formában működik tovább az agrárpolitika. Ilyenre még nem volt példa az európai integráció történetében. Tehát – igen nagy a valószínűsége annak, hogy - a jelenlegi jogszabályi környezet-ben kezdjük jövőre a ciklust. Ez várako-zásaink szerint, a közvetlen támogatá-soknál kedvező számunkra, hiszen ezek rendszere a reform kapcsán jelentősen bonyolultabbá válik, a korábbi szintnek megfelelő lehívás a jogosultak egy része számára nem fog sikerülni. A pályázati források (ÚMVP) átmeneti szabályok szerint fognak egy évig kiírásra kerülni. Tekintve, hogy a pályázók ennek rend-szerét már megszokták, ez is inkább kedvező számunkra, mint kockázatos. A pályázati források felhasználásával saj-nos egyéb gondok vannak. A pályázati alanyok ugyanis a válsággal összefüg-gésben igen nehezen jutnak külső finan-szírozáshoz, emiatt már elnyert pályáza-



tok is jelentős számban kerülnek vissza-adásra. Tehát, az új KAP a büdzsétől függetlenül sem fog tudni elindulni jövőre, de azért legyünk tisztában azzal, hogy amíg az nincs elfogadva, addig a közös agrárpoli-tika számait sem lehet véglegesíteni. Már az idei évre vonatkozó éves EU költ-ségvetés is nehezen született meg. Az Európai Parlament csak a decemberi plenáris ülésen fogadta el a 2013. évi költségvetést és a 2012-es büdzsé kiegé-szítését. A képviselők azt követően hagy-ták jóvá a költségvetést, hogy a Tanács és a Bizottság is írásos garanciát vállalt arra, hogy szükség esetén kipótolják a 2013. évi költségvetést. A 2014-2020-as büdzsé várhatóan az első negyedévben meg fog születni. Ez már csak azért is valószínű, mert az új kassza kisebb lesz a mostaninál. Ennél fogva a késlekedés drága mulatság. Ne feledjük, egyhangú döntéssel kell meg-szavazni! Végül nézzünk néhány érdekes számot! A KAP költségvetése 2013-ra eléri az 57 milliárd eurót (15.400 Mrd Ft). Az EU GDP kevesebb, mint 0,5 százaléka Az EU költségvetésének mintegy 40 százaléka. Minden EU polgár hozzájárulása a KAP-hoz heti 2 euró. Brüsszel pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a tagállamok nemzeti összjö-vedelmének (GNI) 1,05 százalékát java-solja, ami összegszerűen a hét évre 1 billió 25 milliárd eurót jelent. A tényle-ges kifizetések a GNI 1 százalékát érnék el a hét év átlagában, vagyis 972,2 milli-árd eurót. A tervezet szerint a regionális felzárkóz-tatásra és a KAP-ra fordítandó kiadások az infláció mértékével reálértékben va-lamelyest csökkennének, s az így felsza-

baduló összeget kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkap-csolatokra fordítaná az unió. Hogy miért nem tudják a tagállamok elfogadni a költségvetési tervezetet? Mert a lefaragásokkal bizony nem min-denki ért egyet. Az Európai Bizottság által eredetileg benyújtott 1033 milliárd eurós összeg – brit és német követelés-re- már 940 milliárdnál tart, s ez még nem a vége. Rezsi-rezsó-Rezső Íme a kérdés? Számíthatunk-e az élelmi-szerkereslet növekedésére a rezsicsök-kentés nyomán? Más szóval, érdemben több pénz marad-e a lakosság zsebében idén, illetve azt mennyiben fogják több vagy jobb élelmiszer vásárlására fordí-tani. Elindultak a rezsicsökkentések. A ciklus második felében vagyunk, a választások-ra való felkészülés jól érzékelhetően fo-kozódik minden politikai oldalon. A ja-nuári rezsicsökkentés hatása először a februári számlákban fog érződni. Az áram, a gáz és a távfűtés lakossági árá-nak 10 százalékos csökkentése által érintett négymillió háztartásban. A janu-ár 1-jétől érvényes árváltozást az áram esetében időarányosan, a gáznál pedig az évszakok és a korábbi fogyasztási adatok alapján veszik figyelembe a számla készítésekor. A rezsicsökkentésért felelős munkacso-port internetes közösségi oldalon és zöld számon is keresztül is számon kérhetővé kívánja tenni ezen háztartási kiadás-csökkentő lépéseket. A háztartással kapcsolatos kiadások amúgy is előkelő helyet foglalnak el a költések között. A KSH adatai szerint, míg 2000-ben még csak 18, addig 2011-ben már 27 százalékát alkották a kiadá-



soknak. A grafikonokon jól látszik, hogy a másik vezető tételt az élelmiszerek alkotják. Logikus tehát a felvetés, hogy közöttük az ármozgások átjárhatóságot biztosítanak.

Egy főre jutó kiadásszerkezet, 2000

Közlekedés10%

Hírközlés5%

Rezsi18%

Egyéb39%

Élelmiszerek és

alkoholmentesitalok28%

Egy főre jutó kiadásszerkezet, 2011

Közlekedés11%

Rezsi27%

Hírközlés7%

Egyéb31%

Élelmiszerek és

alkoholmentesitalok24%

Forrás: KSH

A kétféle kiadás között van egy fontos hasonlóság. Az Eurostat adatai szerint mind az élelmiszerek, mind a háztartási energiafélék ára egyforma mértékben marad el Magyarországon az uniós át-lagtól, vásárlóerő paritáson mérve. Ér-dekességképp, a lengyelországi, románi-ai és bolgár árak mindkét kiadási körben alacsonyabbak a mieinknél. Bármi is van a háttérben, a rezsikiadá-sok mesterséges csökkentése több pénzt hagy a lakosság tárcájában. Ennek mér-téke az idén több tízezres is lehet. Mire fordítódik? Adósság-mérséklésre, meg-takarításra, elmaradt fejlesztésre (tartós fogyasztási cikkek), élelmiszerre? Kinek-

kinek oda kerül, ahol a legjobban lehet vele a költségvetési lyukakat tömködni. Bizonyos, hogy jelentékeny arányban fordítódik élelmiszer-beszerzésre, de félő, nem fog látványos kereslet-bővülést hozni. Valószínűsíthető, hogy az alapvető élelmiszerek körében kerül elköltésre. Ennek egy része nem is a leg-nagyobb csatornákban fog helyet találni, hanem a helyi értékesítésben, piacokon. A módszer – mármint a rezsicsökkentés - egyik legfontosabb gyengesége a fenn-tarthatatlansága. Hosszú távon nem le-het elszakítani az energiaárakat sem a piactól. A különbséget valakinek ki kell fizetnie. A kormány nem is titkolja, hogy ezt részben a költségvetés teszi meg, de nem járunk messze a valóságtól, ha fel-tételezzük, hogy a vállalati fogyasztók felé is terelődik némi többletteher, és a szolgáltatók maguk is kénytelenek le-mondani nyereségük egy részéről. Ez utóbbi akár azokba az elképzelésekbe is beleillik, amelyek szívesen látnának na-gyobb közösségi tulajdont a közművek-ben. Mindenesetre ebben az évben még számos hasonló (a hírek szerint még két további 10 százalékos energiaár-csökkentés; és vizsgálják a víz-, a csator-na- és a szemétszállítási díjak lehetséges csökkentését is) kezdeményezésre szá-míthatunk a kormány részéről. Ezek ál-tal nőnek a reálkeresetek, csökken az infláció. Ez utóbbihoz azért tegyük hoz-zá, a vállalkozások növekvő költségeinek egy része azért el fog jutni a fogyasztói árakig. A hazai fogyasztók érdekeinek magasabb szintű képviselete érdekében módosítanák fogyasztóvédelmi törvényt is, amely a mostaninál jóval szigorúbb eljárásokra kötelezi az energiaszolgálta-tókat. Szóljon, aki emlékszik hasonló mértékű rezsicsökkentésre! Szerintem még so-sem volt. Örüljünk tehát a csökkenő ki-adásoknak, és ki-ki helyzetének átgon-dolása után élje fel vagy tegye félre a



„talált pénzt”! Az energiatakarékossági célú tervek megvalósítását azért ne ha-lasszák későbbre! Ha pedig lehet halkan egy kérést is megfogalmazni: a háztartá-sok bevételi oldalának erősítésére is koncentrálni kellene, ott ugyanis inkább lehet tartós sikereket elérni, még ha kis-sé lassabban is. Nem csak nálunk kritikus a feke-tegazdaság mérete Ez év eleje óta újabb szigorító rendelke-zések léptek hatályba az Európai Unió-ban az adócsalás visszaszorítása érde-kében. Az Európai Bizottság közleménye szerint, a január elsején életbe lépett igazgatási együttműködésről szóló di-rektíva lefekteti az alapjait a tagállamok adóhivatalai közötti szorosabb együtt-működésnek és szélesebb körű informá-ciócserének. A direktíva lényegében megszünteti a banktitkot, azaz egy tagál-lam nem tagadhatja meg az információ-szolgáltatást arra hivatkozva, hogy azo-kat egy pénzintézet kezeli. A tagállam-oknak a direktíva szabályozását 2013. január 1-ig át kellett ültetni a nemzeti jogrendszerükbe. Ezáltal átláthatóbbá válik a közösségi adófizetők tevékenysége, és – nem mel-lesleg – javul az adóhivatalok együttmű-ködése. Ennek eszközrendszerébe pél-dául egységesített eljárások, nyomtatvá-nyok tartoznak. Az adóhatóságok munkatársai számára lehetővé válik, hogy más tagállamokban is részt vegyenek közigazgatási vizsgála-tokban, valamint a hivatalok kérhetik, hogy az ő adóügyi dokumentációikról és döntéseikről más EU tagállamok hatósá-gait is informáljanak. A direktíva minden adót lefed, az EU más jogszabályaiban

külön szabályozott adókat kivéve (pél-dául áfa (VAT), jövedéki adó). A direktíva emellett lépésről lépésre meghatározza azokat az intézkedéseket is, amelyek a későbbiekben lehetővé teszik a jövedelmek és a tőkejövedelmek nyolc kategóriájában az automatikus információcserét. A bizottsági tervezet szerint 2015-től a tagállamok között a maximum öt kategóriában automatikus-sá válik az információcsere, feltéve, hogy az adat rendelkezésre áll. Ezermilliárdos a kiesés Az Európai Bizottság által is használt - a brit Tax Research LLP által készített - felmérés szerint az Európai Unióban becsült adatok alapján mintegy 860 mil-liárd eurónyi adót csalnak el évente. Az adóelkerülésből származó kiesés pedig - szintén becsült adatok alapján - mintegy 150 milliárd eurót tesz ki évente. A két fő komponensből így az adódik, hogy az EU-ban évente az adócsalások és adóel-kerülések miatt a tagállamok mintegy ezer milliárd eurónyi bevételtől esnek el - olvasható a tanulmányban. A felmérés szerint az adócsalás miatti kiesés Európában Olaszországban volt a legmagasabb, itt az éves kiesés megha-ladja a 180 milliárd eurót. Ha viszont a költségvetési kiadások arányában néz-zük az adókieséseket, akkor Észtország a legnagyobb vesztes több mint 28 száza-lékkal évente. A felmérés Magyarországon az árnyék-gazdaság méretét 2009-es adatok alap-ján a GDP 24,4 százalékosra tette, az eb-ből fakadó adókiesést pedig 9,445 milli-árd euróra éves szinten.

Holstein Monitor

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele

Megjelenik minden hónap végén

Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban

Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete

1134 Budapest, Lőportár utca

Telefon: (1) 412 5050

Telefax: (1) 412 5052

E-mail: [email protected]

***

Szerkeszti

az Agrár Európa Kft.

1024 Budapest, Fillér utca 10/b.

Telefon: (1) 266 5622

Telefax: (1) 266 5629

E-mail: [email protected]

Kapcsolat: Fórián Zoltán [email protected]

A cikkekre vonatkozó szerkesztői kommentárok

a vonatkozó cikk után elkülönítve olvashatók.

***

Holstein Monitor 2013 januárA másik a 2014. év, amikor – egyébként az Unió történetében...

Documents

Transcript of Holstein Monitor 2013 januárA másik a 2014. év, amikor – egyébként az Unió történetében...