HOGYAN SZÜLETETT A CITRINKÉSZÍTMÉNY? Szent ...web.szote.u-szeged.hu/AOK/files/10 -...
1
13 2 012. M Á RC I U S 1 7., SZOM BAT TUDOMÁNYTÖRTÉNET ÚJSZÁSZI ILONA – A világon elsõként bizonyította a flavonok terápiás hatását Szent-Györgyi Albert – számol be a hírneves szegedi professzornak a Nobel-díjjal jutalma- zott kutatói teljesítmé- nyén kívüli szegedi fel- fedezésérõl Gábor Mik- lós. A Szegedi Tudo- mányegyetem Gyógy- szerhatástani Intézete emeritus professzora nemrégiben jelentette meg a Gondolatok Szent-Györgyi Albert flavonokkal folytatott kutatásairól címû ta- nulmányát. A felfede- zés 75. évfordulója al- kalmából elmondta: Rusznyák István, a szegedi belgyógyászati klinika igazgató professzora kérte Szent-Györgyit, hogy a C-vitamin- jából adjon át neki a vérzéses be- tegségben szenvedõ páciensei ke- zelésére. Ez az akkor még „szeny- nyezett” készítmény hatásosnak bizonyult. Még látványosabb gyógyulást vártak késõbb a már A természet patikájából merített Szent-Györgyi Albert, amikor a növényekben elõforduló gyógyhatású anyagokat állította kutatásai középpontjába. Ám Szeged Nobel-díjasa kutatóorvosként óriási hatással volt a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, sõt: a gyógyszergyártásra is. tiszta aszkorbinsavtól. Az ered- mény azonban elmaradt. Szent-Györgyi feltétezte: az elsõ készítményben lévõ „szennyezõ anyag” flavonvegyület lehet. Az új, gyógyhatású vegyületet a citromban remélte felfedezni Szent-Györgyi. Ezért dolgoztatott fel 200 kilogramm citromot, amelybõl – különbözõ kémiai el- járásokkal – végül 2 gramm kristá- lyos anyagot nyert. A szubsztanci- át – kémiai reakciói alapján – fla- voncsoportba tartozó anyagnak gondolta, ezért nevezte el citrin- nek, azaz citrus flavonnak – foly- tatja a magyarázatot Gábor pro- fesszor. A citrinbõl naponta 2 mil- ligrammot kaptak intravénásan a vérzéses, vascularis purpura be- tegségben szenvedõk. Az ilyen pá- ciensek bõrén számtalan az apró piros pont, a petechia. Mérték a bõrkapillárisok rezisztenciáját, valamint átjárhatóságát. Kiderült: a citrin hatásos. A Szent-Györgyi által felfedezett új anyagot P-vita- minnak nevezték el. – A citrin kémiai természeté- nek meghatározása lett Szent- Györgyi következõ lépése – avat be a kutatómunka módszertaná- ba is az emeritus professzor. Anekdota- ként mesé- li, hogy „tanács- adónak” Budapest- rõl Sze- gedre hív- ta Szent- Györgyi a világhírû kémikust, Zemplén Géza aka- démikust. A vendé- get egész nap etették és itatták, s mikor Szent-Györgyi munkatársa, Bruckner Gyõzõ este fölültette a vonatra, azonnal visszatért a la- borba, és munkához látott, mivel Zemplénrõl közismert volt, hogy „itallal stimulált állapotban” – szokása szerint – dolgozni kezd. Így aztán még azon az éjszakán megállapították Sze- geden, kora reggel pedig táviratban is kö- zölték Zemplénnel a citrin összetételét: az két flavonvegyület – mutatja a történetrõl beszámoló, neki cím- zett, 1977 óta õrzött Bruckner-levelet Gábor Miklós. Ezt követõen kí- sérletek sorával bizonyí- totta Szent-Györgyi Al- bert és csoportja a cit- rin hatásosságát. A skorbutról pedig felté- telezték: az olyan be- tegség, amelyet „a C- és a P-vitamin együt- tes hiánya” okoz. Önálló módszert dolgozott ki a citrin elõállí- tására Szent- Györ- gyi. Sõt: szaba- dalmaz- tatta is az eljá- rást – 1939-ben, az Ame- rikai Egyesület Államokban. Errõl elõször Gábor professzor számolt be a tudományos közvéleménynek. Azt is õ kutatta föl, hogy a citrint 1940-ben a budapesti Richter gyógyszergyár – a Bayer-Leverku- sen és a Hoffmann-La Roche-Basel céghez hasonlóan – elõállította. Gábor professzor meggyõzõdése: Szent-Györgyi nyomán fordult a gyógyszerkutatók figyelme a fenil- benzopironok, vagyis a flavonoi- dok és származékaik irányába. Ma is több flavonvegyületet tartalmazó szer van forgalomban – például a vénás elégtelenség, a kapilláris és vénás átáramlási panaszok kezelé- sére. Szieszta SZERKESZTI: FARKAS JUDIT Nobel-díj HOGYAN SZÜLETETT A CITRINKÉSZÍTMÉNY? Szent-Györgyi, a gyógyító SZENT-GYÖRGYI HALLGATÓJA ÉS A NOBEL-DÍJAS TUDÓS TANÍTVÁNYÁNAK A MUNKATÁRSA VOLT „És ha leönti a ruháját savval?” 80 éves a C-vitamin A „hexuronsav” és a C-vitamin egy és ugyanaz – jelentette ki a Magyar Orvosok Társaságának 1932. március 18-án tartott elõadá- sán Szent-Györgyi Albert. Errõl beszámolt a német orvosi hetilap. A Rockefeller Alapítvány naplója pedig bizonyítja, hogy a 80 évvel ezelõtti március 24-én Szent-Györgyi bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”. Szent-Györgyi felfedezésének, a C-vitaminnak Szeged a szülõhelye. A C-vitamin azonosítása mellett a szöveti oxidációk elmélete terén is újat hozott Szent-Györgyi Albert, aki 1937. október 2-án kapott telefonhívást és táviratot, hogy a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultá- sa a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte oda „a biológiai égésfo- lyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepé- nek terén tett felfedezéseiért”. Így hát Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem professzoraként tisztázta a korabeli biokémia alapkérdéseit. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából március 22–25. között nemzetközi konferenciát rendez a Szegedi Tudomány- egyetem. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/ KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogat- ja. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyûjtemény Wollemann Mária medikusként biokémiát tanult. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA NEVELÉSTÖRTÉNET Ú. I. – Egyedülálló módszerrel ta- nított Szent-Györgyi Albert. A többi, hagyományosan tekin- télyelvû „méltóságos úr”, va- gyis professzor elõadásaihoz képest üdítõ kivétel volt, ahogy Szent-Györgyi leadta a vegytant – emlékszik Wolle- mann Mária, aki 1941-ben egy budapesti zárdából került Szegedre orvostanhallgató- nak. Az elsõéves medikusok- nak Szent-Györgyi Albert álta- lános és szerves kémiát okta- tott, idõnként tanítványa, Straub F. Brunó helyettesítet- te. Szent-Györgyi szakmailag is nagyon élvezetesen, ugyan- akkor egyszerûen és közérthe- tõen adott elõ. Az egykori hallgatónak az elõadásokat és a vizsgákat jellemzõ demokra- tikus szellem maradt meg leg- inkább az emlékezetében. – Tankönyvet is használha- tott a vizsgázó Szent-Györgyi je- lenlétében. A professzor nem a lexikális adatokra volt kíváncsi. A mindennapi életbõl merítette a kérdéseit: „Mit tesz, ha leönti a ruháját savval?” A helyes vá- lasz nem az volt, hogy „lúggal kezelem”, hanem az, hogy „ecetsavas vagy szódabikarbó- nás tisztítás” a megoldás – hoz példát az egykori vizsgázó, aki ma az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Bioké- miai Intézetének a kutatója. – Szent-Györgyi Albert órán kí- vül is törõdött a hallgatókkal. – Hozzám hasonlóan a leg- jobbak szerettek volna beke- rülni Szent-Györgyi intézeté- be, de nem volt hely – mondja Wollemann Mária, aki másod- éves medikusként biokémiát hallgatott, a két legjelesebb Szent-Györgyi-tanítvány – Straub és Laki – tanítványa- ként. Mikor Szent-Györgyi Bu- dapesten átvette az ottani Or- vosvegytani Intézetet, Szege- den Straub került a helyére, aki munkatársnak hívta Wol- lemann Máriát. Azt mondja, a szegedi Orvosvegytani Intézet akkor is õrizte a Szent-Györ- gyi-hagyományokat. A fiatal kutatónõ maga is megtapasz- talhatta például az ötórai teá- zást, vagy a közös sportolás – a klinikakertbeli röplabdázá- sok – közösséget összetartó erejét. A korszerû laborberen- dezések tükrözték, hogy az in- tézetet alapító Szent-Györgyi világlátott emberként a leg- modernebb felszerelést igye- kezett beszereztetni. Például egy drága, preparáláshoz szükséges nagy centrifugát. Gábor Miklós professzornak a természetes elõfordulású anyagokról írt könyvéhez Szent-Györgyi Albert adott elõ- szót. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Egy elõszó története. A természetes elõfordulású anyagok – növényi színezékek, flavonoidok – gyógyszerhatástani vizsgálata az egyik kutatási témája Gábor Miklós professzornak. A flavonoidok gyulladásgátló hatásaival foglalkozó összefoglaló kötete elõszavának megírására Szent-Györgyi Albertet kérte fel. Elsõ leveléhez csatolta 1960-ban, az Akadémia Kiadó gondozásában, német nyelven megjelent monográfiája ismertetõjét, valamint Szent-Györgyi fényképét, amely 1937-ben, a Nobel-díj értesítésének napján, egy interjú alkalmával készült. Válaszlevelében Szent-Györgyi örült, hogy Gábor Miklós angol nyelven kíván publikálni. Kifejtette: „Amíg nincs valami angol nyelven írva, itt nem vesznek róla tudomást. Itt agitáció folyik (személyes érdekokokból), hogy a flavonokat mint értéktelen anyagot, aminek hatása nincs, kivonják a forgalomból”. Így Gábor Miklós könyve lett az egyetlen olyan mû, amelyhez Szent-Györgyi Albert írt elõszót. Gábor Miklós négy közleményt is jegyez – három az Orvosi Hetilapban jelent meg – Szent-Györgyi szegedi kutatómunkájának részleteirõl. MIK AZOK A FLAVO- NOIDOK? A növényvi- lág nagy ré- szének szín- pompája a flavonoktól származik. Sok gyógy- növény a flavonoidok- nak köszön- heti elõnyös tulajdonsá- gait. A flavo- noidok ne- vüket sárga színükrõl kapták (a flavus lati- nul sárga). A flavonoid vegyületcso- port a kü- lönbözõ fla- vonszárma- zékokat je- lenti. A P-vi- tamin mint fogalom az 1950-es évekig élt: az Egyesült Államokban „ejtették” a vitamin el- nevezést . Levél és találkozás. Politikai tárgyú, a békével foglalkozó, vala- mint tudománynépszerûsítõ, gondolattöredékeket fölvetõ írásokkal is jelentkezett Szent-Györgyi Albert. Arról is írt, hogy a skizofréniában szerinte elektronhiány lép föl. Wollemann Mária idegbiokémiával is fog- lalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba. Kifejtette, mi- ért tartja túlzásnak Szent-Györgyi ötletét. Akkoriban azt tartották, hogy a skizofréniát az ingerületáttevõ anyagok elváltozásai okozzák. A Nobel-díjas tudóstól udvarias, magyar nyelvû köszönõlevelet kapott, amit a kutatónõ – mint a Szegedi Biológiai Központ munkatársa – sze- mélyesen is megköszönt Szent-Györgyinek, mikor az SZBK avatása al- kalmából 1973-ban Szegedre látogatott.
Transcript of HOGYAN SZÜLETETT A CITRINKÉSZÍTMÉNY? Szent ...web.szote.u-szeged.hu/AOK/files/10 -...
132 0 1 2 . M Á RC I U S 1 7. , SZ O M BAT
TUDOMÁNY TÖRTÉNETÚJSZÁSZI ILONA
– A világon elsõként bizonyította aflavonok terápiás hatásátSzent-Györgyi Albert – számol be ahírneves szegedi professzornak aNobel-díjjal jutalma-zott kutatói teljesítmé-nyén kívüli szegedi fel-fedezésérõl Gábor Mik-lós. A Szegedi Tudo-mányegyetem Gyógy-szerhatástani Intézeteemeritus professzoranemrégiben jelentettemeg a GondolatokSzent-Györgyi Albertflavonokkal folytatottkutatásairól címû ta-nulmányát. A felfede-zés 75. évfordulója al-kalmából elmondta:Rusznyák István, aszegedi belgyógyászati klinikaigazgató professzora kérteSzent-Györgyit, hogy a C-vitamin-jából adjon át neki a vérzéses be-tegségben szenvedõ páciensei ke-zelésére. Ez az akkor még „szeny-nyezett” készítmény hatásosnakbizonyult. Még látványosabbgyógyulást vártak késõbb a már
A természet patikájából merített Szent-Györgyi Albert,amikor a növényekben elõforduló gyógyhatásúanyagokat állította kutatásai középpontjába. ÁmSzeged Nobel-díjasa kutatóorvosként óriási hatássalvolt a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, sõt:a gyógyszergyártásra is.
tiszta aszkorbinsavtól. Az ered-mény azonban elmaradt.Szent-Györgyi feltétezte: az elsõkészítményben lévõ „szennyezõanyag” flavonvegyület lehet.
Az új, gyógyhatású vegyületeta citromban remélte felfedezni
Szent-Györgyi. Ezért dolgoztatottfel 200 kilogramm citromot,amelybõl – különbözõ kémiai el-járásokkal – végül 2 gramm kristá-lyos anyagot nyert. A szubsztanci-át – kémiai reakciói alapján – fla-voncsoportba tartozó anyagnakgondolta, ezért nevezte el citrin-nek, azaz citrus flavonnak – foly-
tatja a magyarázatot Gábor pro-fesszor. A citrinbõl naponta 2 mil-ligrammot kaptak intravénásan avérzéses, vascularis purpura be-tegségben szenvedõk. Az ilyen pá-ciensek bõrén számtalan az aprópiros pont, a petechia. Mérték abõrkapillárisok rezisztenciáját,valamint átjárhatóságát. Kiderült:a citrin hatásos. A Szent-Györgyiáltal felfedezett új anyagot P-vita-minnak nevezték el.
– A citrin kémiai természeté-nek meghatározása lett Szent-Györgyi következõ lépése – avatbe a kutatómunka módszertaná-ba is az emeritus professzor.
A n e k d o t a-ként mesé-li, hogy„ t a n á c s-adónak”B u d a p e s t-rõl Sze-gedre hív-ta Szent-Györgyi avilághírûkémikust,ZemplénGéza aka-démikust.A vendé-get egész
nap etették és itatták, s mikorSzent-Györgyi munkatársa,Bruckner Gyõzõ este fölültette avonatra, azonnal visszatért a la-borba, és munkához látott, mivelZemplénrõl közismert volt, hogy„itallal stimulált állapotban” –szokása szerint – dolgozni kezd.Így aztán még azon az éjszakán
megállapították Sze-geden, kora reggelpedig táviratban is kö-zölték Zemplénnel acitrin összetételét: azkét flavonvegyület –mutatja a történetrõlbeszámoló, neki cím-zett, 1977 óta õrzöttBruckner-levelet GáborMiklós. Ezt követõen kí-sérletek sorával bizonyí-totta Szent-Györgyi Al-bert és csoportja a cit-rin hatásosságát. Askorbutról pedig felté-telezték: az olyan be-tegség, amelyet „a C-és a P-vitamin együt-tes hiánya” okoz.
Önálló módszertdolgozott ki a citrinelõállí -tásáraSz e n t -Györ -gyi. Sõt:szaba -dalmaz -tatta isaz eljá-rást –1 93 9- b e n ,az Ame-rikai Egyesület Államokban. Errõlelõször Gábor professzor számoltbe a tudományos közvéleménynek.Azt is õ kutatta föl, hogy a citrint1940-ben a budapesti Richtergyógyszergyár – a Bayer-Leverku-sen és a Hoffmann-La Roche-Baselcéghez hasonlóan – elõállította.Gábor professzor meggyõzõdése:
Szent-Györgyi nyomán fordult agyógyszerkutatók figyelme a fenil-benzopironok, vagyis a flavonoi-dok és származékaik irányába. Mais több flavonvegyületet tartalmazószer van forgalomban – például avénás elégtelenség, a kapilláris ésvénás átáramlási panaszok kezelé-sére.
Szieszt aSZERKESZTI: FARKAS JUDIT
Nobe
l- díj
HOGYAN SZÜLETETT A CITRINKÉSZÍTMÉNY?
Szent-Györgyi, a gyógyító
SZENT-GYÖRGYI HALLGATÓJA ÉS A NOBEL-DÍJAS TUDÓS TANÍTVÁNYÁNAK A MUNKATÁRSA VOLT
„És ha leönti a ruháját savval?”80 éves a C-vitamin
A „hexuronsav” és a C-vitamin egy és ugyanaz – jelentette ki aMagyar Orvosok Társaságának 1932. március 18-án tartott elõadá-sán Szent-Györgyi Albert. Errõl beszámolt a német orvosi hetilap. ARockefeller Alapítvány naplója pedig bizonyítja, hogy a 80 évvel ezelõttimárcius 24-én Szent-Györgyi bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”.Szent-Györgyi felfedezésének, a C-vitaminnak Szeged a szülõhelye. AC-vitamin azonosítása mellett a szöveti oxidációk elmélete terén is újathozott Szent-Györgyi Albert, aki 1937. október 2-án kapott telefonhívástés táviratot, hogy a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultá-sa a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte oda „a biológiai égésfo-lyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepé-nek terén tett felfedezéseiért”. Így hát Szent-Györgyi Albert a szegediegyetem professzoraként tisztázta a korabeli biokémia alapkérdéseit.Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából március22–25. között nemzetközi konferenciát rendez a Szegedi Tudomány-egyetem. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogat-ja. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyûjtemény
Wollemann Mária medikusként biokémiát tanult. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA
N E V E L É ST Ö RT É N ETÚ. I.
– Egyedülálló módszerrel ta-nított Szent-Györgyi Albert. Atöbbi, hagyományosan tekin-télyelvû „méltóságos úr”, va-gyis professzor elõadásaihozképest üdítõ kivétel volt,ahogy Szent-Györgyi leadta avegytant – emlékszik W o l l e-mann Mária, aki 1941-ben egybudapesti zárdából kerültSzegedre orvostanhallgató-nak. Az elsõéves medikusok-nak Szent-Györgyi Albert álta-lános és szerves kémiát okta-tott, idõnként tanítványa,Straub F. Brunó helyettesítet-te. Szent-Györgyi szakmailagis nagyon élvezetesen, ugyan-akkor egyszerûen és közérthe-tõen adott elõ. Az egykorihallgatónak az elõadásokat ésa vizsgákat jellemzõ demokra-tikus szellem maradt meg leg-inkább az emlékezetében.
– Tankönyvet is használha-tott a vizsgázó Szent-Györgyi je-lenlétében. A professzor nem alexikális adatokra volt kíváncsi.A mindennapi életbõl merítettea kérdéseit: „Mit tesz, ha leöntia ruháját savval?” A helyes vá-lasz nem az volt, hogy „lúggalkezelem”, hanem az, hogy„ecetsavas vagy szódabikarbó-nás tisztítás” a megoldás – hozpéldát az egykori vizsgázó, akima az MTA Szegedi BiológiaiKutatóközpont (SZBK) Bioké-miai Intézetének a kutatója.– Szent-Györgyi Albert órán kí-vül is törõdött a hallgatókkal.
– Hozzám hasonlóan a leg-jobbak szerettek volna beke-rülni Szent-Györgyi intézeté-be, de nem volt hely – mondjaWollemann Mária, aki másod-éves medikusként biokémiát
hallgatott, a két legjelesebbSzent-Györgyi-tanítvány –Straub és Laki – tanítványa-ként. Mikor Szent-Györgyi Bu-dapesten átvette az ottani Or-vosvegytani Intézetet, Szege-
den Straub került a helyére,aki munkatársnak hívta Wol-lemann Máriát. Azt mondja, aszegedi Orvosvegytani Intézetakkor is õrizte a Szent-Györ-gyi-hagyományokat. A fiatalkutatónõ maga is megtapasz-talhatta például az ötórai teá-zást, vagy a közös sportolás –a klinikakertbeli röplabdázá-sok – közösséget összetartóerejét. A korszerû laborberen-dezések tükrözték, hogy az in-tézetet alapító Szent-Györgyiviláglátott emberként a leg-modernebb felszerelést igye-kezett beszereztetni. Példáulegy drága, preparáláshozszükséges nagy centrifugát.
Gábor Miklós professzornak a természetes elõfordulásúanyagokról írt könyvéhez Szent-Györgyi Albert adott elõ-szót. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA
Egy elõszó története. A természetes elõfordulású anyagok – növényiszínezékek, flavonoidok – gyógyszerhatástani vizsgálata az egyik kutatási témájaGábor Miklós professzornak. A flavonoidok gyulladásgátló hatásaival fogl a l koz óösszefoglaló kötete elõszavának megírására Szent-Györgyi Albertet kérte fel. Elsõleveléhez csatolta 1960-ban, az Akadémia Kiadó gondozásában, német nyelvenmegjelent monográfiája ismertetõjét, valamint Szent-Györgyi fényképét, amely1937-ben, a Nobel-díj értesítésének napján, egy interjú alkalmával készült .Válaszlevelében Szent-Györgyi örült, hogy Gábor Miklós angol nyelven kívánpublikálni. Kifejtette: „Amíg nincs valami angol nyelven írva, itt nem vesznek rólatudomást. Itt agitáció folyik (személyes érdekokokból), hogy a flavonokat mintértéktelen anyagot, aminek hatása nincs, kivonják a forgalomból”. Így GáborMiklós könyve lett az egyetlen olyan mû, amelyhez Szent-Györgyi Albert írtelõszót. Gábor Miklós négy közleményt is jegyez – három az Orvosi Hetilapbanjelent meg – Szent-Györgyi szegedi kutatómunkájának részleteirõl.
MIK AZOKA FLAVO-NOIDOK?A növényvi-lág nagy ré-szének szín-pompája af l avon o kt ó lszármazik.Sok gyógy-növény af l avon o id o k-nak köszön-heti elõnyöst u l a jd on s á-gait. A flavo-noidok ne-vüket sárgaszínük rõlkapták (aflavus lati-nul sárga). Af l avon o idveg yületcso-port a kü-lönbözõ fla-von s z á r m a-zékokat je-lenti. A P-vi-tamin mintfogalom az1950- esévekig élt:az EgyesültÁllamokban„ejtették” avitamin el-nevezést .
Levél és találkozás. Politikai tárgyú, a békével foglalkozó, vala-mint tudománynépszerûsítõ, gondolattöredékeket fölvetõ írásokkal isjelentkezett Szent-Györgyi Albert. Arról is írt, hogy a skizofréniábanszerinte elektronhiány lép föl. Wollemann Mária idegbiokémiával is fog-lalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba. Kifejtette, mi-ért tartja túlzásnak Szent-Györgyi ötletét. Akkoriban azt tartották,hogy a skizofréniát az ingerületáttevõ anyagok elváltozásai okozzák.A Nobel-díjas tudóstól udvarias, magyar nyelvû köszönõlevelet kapott,amit a kutatónõ – mint a Szegedi Biológiai Központ munkatársa – sze-mélyesen is megköszönt Szent-Györgyinek, mikor az SZBK avatása al-kalmából 1973-ban Szegedre látogatott.
