Határidős termékek árazása
-
Upload
ainsley-clay -
Category
Documents
-
view
33 -
download
0
description
Transcript of Határidős termékek árazása
Határidős termékek árazása
Az azonnali és a határidős ár konvergenciája
6500
7000
7500
8000
8500
9000
9500
10000
10500
11000
BUX
BUX0012
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1 000
Az azonnali és a határidős ár konvergenciája
Decemberi határidős ár és az azonnali ár különbsége
A határidős árfolyam a következő tényezők függvénye:
Az alaptermék azonnali ára
A alaptermékhez kapcsolódó lejáratig esedékes pénzáramlás
A lejáratig hátralevő idő
A kockázatmentes kamatláb
Példa - részvény
Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság nem fizet osztalékot az adott időszakig. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.
Példa - részvény
Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket,
majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt.
1. lehetőség
2. lehetőség
Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat.
Mivel a két lehetőség ugyan azt a kimenetet eredményezi ezért a részvények megszerzésének mindkét esetben ugyan
annyiba kell kerülniük.
Hat hónap múlva fizetendő:
1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05
Mol 6 hónapos határidős ára = 4200
Példa - részvény
Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4300 forint.
Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4100 forint.
Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Példa - részvény
Összefoglalva:
F= S×(1+r×t) ha t<=1
ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.)
Példa - részvény
Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.
Összefoglalva:
F=S×(1+r)t ha t>1
ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.)
Példa - részvény
Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.
Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság 500 forint osztalékot fizet egy nappal a hat hónapos lejárat előtt. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.
Példa - részvény
Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket,
majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt, miközben a részvények után
osztalékbevételünk is keletkezik.
1. lehetőség
2. lehetőség
Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat.
A két lehetőség annyiban különbözik, hogy a második esetben hat hónap múlva nem csak a részvények lesznek a
birtokunkban, hanem időközben az osztalék is a tulajdonunkba kerül.
1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05-1000×500
Mol 6 hónapos határidős ára = 3700
Példa - részvény
Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3800 forint.
Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Példa - részvény
Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3600 forint.
Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Példa - részvény
Összefoglalva:
amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor
F= S×(1+r×t) - pénzáramlás jövőértéke
ha t<=1
Példa - részvény
Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.
Összefoglalva:
amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor
F= S×(1+r)t - pénzáramlás jövőértéke
ha t>1
Példa - részvény
Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.
Példa - kötvény
Ha olyan papírokat akarunk venni határidőre, melyek már most is forgalomban vannak (van piaci áruk), akkor ezek árazása ugyan úgy történik, mint a részvények esetében (osztalék helyett kamatfizetés).
Amennyiben azonban csak a jövőben kibocsátandó kötvényeket akarunk megvenni, úgy az árazás a következő.
Példa - kötvényTegyük fel, hogy a 9 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 12%, míg a 12 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 13%.
Mennyibe kerül most egy 9 hónap múlva kibocsátandó 3 hónapos diszkont-kincstárjegy?
100.00012 hónap
×1,13113.000
100.000 113.0009 hónap
×(1+0,12×9/12)109.000
3 hónap
109.000
113.000= 0,9646
Példa - deviza
Tegyük fel, hogy pontosan egy hónap múlva 10.000 dollárt kell fizetnünk egy külföldről beszerzett gépért. Félve attól, hogy az amerikai fizetőeszköz árfolyama időközben megemelkedik , előre szeretnénk biztosítani a kifizetendő forintösszeget. A dollár jelenleg 300 forintot ér, a dollárkamatláb 5%, a forintkamatláb 10%.
Példa - deviza
Két lehetőségünk van:
Vásárolunk annyi dollárt, hogy bankban tartva egy hónap múlva pontosan 10.000 dollárunk legyen.
Megvesszük határidőre a dollárt, miközben annyi pénzt tartunk egy hónapos forintbetétben, hogy 10.000 dollárt a rögzített áron meg tudjunk vásárolni.
Példa - deviza
9.958,5 USD
2.987.552 HUF
×(1+rUSD×t)
10.000 USD
×(1+rHUF×t)
3.012.448 HUF
× 1,004167
× 1,008333
÷ S ÷ 300 ÷ F ÷ 301,2448
Összefoglalva:
Példa - deviza
F=S×(1+rhazai×t)
1+rkülföldi×tha t < 1 év
A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.
Összefoglalva:
Példa - deviza
F=S×(1+rhazai)t
(1+rkülföldi)t
ha t > 1 év
A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.
Az elméleti és a tényleges határidős ár
7 900
8 400
8 900
9 400
9 900
2000.05.12 2000.06.09 2000.07.10 2000.08.07 2000.09.04 2000.10.02
Arbitrázsmentes ársáv felső határaTényleges határidős árArbitrázsmentes ársáv alsó határa
Spread ügylet
Általános értelemben: bármilyen eszközök árának különbözetére kötött ügylet
pl: A Borsodchemet túlárazottnak gondoljuk a TVK-hoz képest, vagyis a két árfolyam közti különbséget soknak tartjuk.
Határidős piacon: adott termék különböző lejáratainak árkülönbözetére történő üzletkötés
Megvalósítása:
long spread = közelebbi lejárat vásárlása + távolabbi lejárat eladása
Spread ügylet
Példa:
BUX júniusi lejárata 7500 pont, a decemberi lejárata 8000 pont, a különbözet -500pont.
Egy hónap múlva a júniusi lejárat 7600, a decemberi 8200 pont. A különbözet -600 pont.
Akkor jártunk jól, ha short spread pozíciónk volt (közelebbi lejáratot eladtuk, a távolabbit megvettük), hiszen a különbözet értéke csökkent.
Nyereség = (7500-7600)+(8200-8000)=-500-(-600)=100 pont
BÉT határidős termékei
BevezetőMit jelent az, hogy a tőzsdei határidős kereskedés szabványosított?
Az üzletet kötő feleknek, nem kell egyedileg megállapodniuk a teljesítés idejében és módjában, mert az adott tőzsde meghatározza a tőzsdei kereskedelemben szereplő termékek jellemzőit.
Pl: A BÉT-en nem lehet bármilyen lejáratú termékeket megvásárolni és eladni.
Egyedi részvény és részvény index alapú határidős termékek:
Kamat alapú határidős termékek
Mol Matáv OTP
Richter Borsodchem TVK
BUX
USD EUR JPY
GBP CHF
Deviza alapú határidős termékek
3 hónapos DKJ 12 hónapos DKJ 3 éves államkötvény
(notional bond)
1 hónapos BUBOR 3 hónapos BUBOR
Termékskála
Termék jellemzők I.
A kötelezettség teljesítése az egyedi részvény alapú határidős termékek és a notional
bond esetén fizikai szállítással, míg az index alapú határidős termékek, az egyéb kamattermékek
és a devizák esetén készpénzes elszámolással történik.
Termék jellemzők II.
1000 db Matáv 100 db Mol 100 db OTP 100 db Borsodchem 100 db Richter 100 db TVK
Kontraktusméret
Az egyedi részvény alapú termékek esetén egy kontraktus :
részvényre szól.
Termék jellemzők II.
Pl: 2001 júniusi lejáratra vásároltunk 1 kontraktus BUX indexet 7000 ponton. A pozíciónk értéke 7000×100×1 kontraktus = 700.000 forint
Kontraktusméret
Az index alapú határidős termékek esetén egy kontraktus értéke a kötési ár pontban kifejezve szorozva 100 Ft-tal.
Termék jellemzők II.
Kontraktusméret
A deviza alapú határidős termékek esetén egy kontraktus :
•1000 USD
•1000 EUR
•1000 CHF
•1000 GBP
•100.000 JPY
Termék jellemzők II.
Kontraktusméret
A kamat alapú határidős termékek esetén egy kontraktus :
•10.000.000 névértékű 12 hónapos DKJ
•1.000.000 névértékű 3 hónapos DKJ
•1.000.000 névértékű 3 éves államkötvény
•10.000.000 tőkeösszegű 1 hónapos bankközi hitel hozama
•10.000.000 tőkeösszegű 3 hónapos bankközi hitel hozama
Termék jellemzők III.
Lejárati hónapok
BUX a március, június, szeptember, december negyedéves
ciklus hónapjai a második legközelebbi június és december a fentieken kívüli két legközelebbi hónap
Termék jellemzők III.
Lejárati hónapok
Egyedi részvények, JPY, USD, EUR, 1 hónapos BUBOR, 3 hónapos BUBOR, 3 hónapos DKJ
•a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai
•a fentieken kívüli két legközelebbi hónap
Termék jellemzők III.
Lejárati hónapok
CHF, GBP, 3 éve államkötvény (notional), 12 hónapos DKJ
•a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai
Spread kontraktusok
Mol Matáv OTP Richter Borsodchem TVK
BUX a legközelebbi június és decemberi lejáratok között a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között a közelebbi és a távolabbi december között
a legközelebbi június és decemberi lejáratok között a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között
Határidős termékek kijelzése
•A tőzsdei termékek kijelzése ún. ticker kóddal történik
•A határidős termékek ticker kódja:
MAT0103
Alaptermék
Lejárat éve
Lejárati hónap